Ö34.0.241/242 F r a x i n u s
A KŐRISÁLLOMÁNYOK ERDŐNEVELÉSI MODELLJE KOVÁCS
FERENC
Magyarország erdőterületének 1,6%-át kőrisek foglalják el. A kőris a hegyvidéki bükkösök legfontosabb elegyfája. A kőris a síkvidéken, ártéri erdőkben kocsányostölggyel, láperdőkben éger rel társul. Síkvidéki és ártéri elegytelen állományaiban értékes, lemezipari rönk termeszthető. Négy fatermőképességi csoportra bontott erdőnevelési modelltáblát szerkesztettünk, amelyben a nevelővágások idejére vonat koztatva közöljük a főállomány szerkezeti adatait. A kőrisek az ország e r d e i n e k 1,6%-át foglalják e l . Jelentőségük értékes, k e resett fájuk m i a t t növekszik. Kellő felkarolás hiányában területarányuk csök kenőben v a n . A legértékesebb magaskőris-állományokat a síkvidékek ártéri és láperdeiben találjuk, a h o l főként a kocsányos tölggyel, égerrel a l k o t n a k ele gyes állományokat. E termőhelyeken (Iharos, H i m ó d , L e n t i , Vajszló) — k i s e b b f o l t o k b a n — rendkívül szép fejlődésű, e l e g y t e l e n állományok a l a k u l t a k k i . A kőris hegyvidéken a bükkösök, gyertyános-tölgyesek, s z u r d o k - és sziklaerdők, v a l a m i n t törmeléklejtő-erdők elegyfájaként f o r d u l elő. H e g y v i d é k e n e l e g y t e l e n foltjai l e g n a g y o b b részben r o n t o t t erdő jellegűek (Majer A., 1954.). A magaskőrisek fatermése az ártéri és síkvidéki erdőkben a l e g n a g y o b b . E termőhelyeken 100 éves k o r b a n eléri a 30—35 m átlagmagasságot, az 50—60 cm-es átlagátmérőt és az 500—660 m / h a véghasználati fatömeget (Kovács F., 1974.). Minőségben i t t nevelhetjük m e g a legszívósabb, legszebb gesztű r ö n k anyagot. A legjobb termőhelyeken növekedésben e l h a g y j a a kocsányostölgyet, értéktermelésben ( l e m e z i p a r i rönk) p e d i g a tölgy kétszeresét is elérheti árkate góriája alapján (Tóth I., 1968.). A z elegytelen kőrisek nevelővágásainak végrehajtásához nevelési m o d e l l t dolgoztunk k i , a m e l y e t n é g y ( A , B , C , D ) fatermőképességi c s o p o r t r a o s z t o t t u n k (1. ábra). Ezekből az első három ( A , B , C ) a gazdasági és a n e g y e d i k (D) p e d i g ökonómiai küszöb a l a t t i állományok állományszerkezeti a d a t a i t f o g l a l j a össze. A m o d e l l (az 1., 2., 3. és 4. táblázat) a nevelővágás végrehajtása utáni — v i s s z a maradó állomány (főállomány) — a d a t a i t t a r t a l m a z z a . A nevelési m o d e l l szerkesztése a kőris fatermési tábla (Kovács F., 1973.) f e l használásával készült. Szerkesztési módja m e g e g y e z i k a Sólymos Rezső (1973.) nevelési m o d e l l e k r e v o n a t k o z ó eljárásaival. F o r m a tekintetében p e d i g azonos a MÉM által 1976-ban k i a d o t t nevelési m o d e l l e k táblázataival. A modelltáblák szerkesztésénél f i g y e l e m b e vettük a kőrisek erdőnevelési tulajdonságait, a m e lyeket Magyar Pál (1961.) és Majer Antal (1968.) i s m e r t e t e t t . Nevelésnél alsó szintű, mérsékelt és g y a k o r i belenyúlás vezet eredményre. 3
Tisztítás
A z első tisztítást
5—8 (20) éves k o r között végezzük. A fiatalos eléri a 3—6 m 129
átlagmagasságot és a 2—5 c m átlagos mellmagassági átmérőt. A z állományban m e g i n d u l az erőteljes magassági n ö v e k e d é s és a fiatalos záródik. A kőrisek n a g y fény-, v í z - és tápanyagigénye m i a t t növőtérbővítést végzünk. Túl e r ő s belenyúlás n e m célszerű, m e r t villásodásra és terebélyesedésre h a j l a m o s . Második tisztításkor az állomány eléri az 5—12 m átlagmagasságot és az 5—9' c m átlagos mellmagassági átmérőt. A v é k o n y r u d a s álolmányban e l k e l l k e z d e n i — egyenletes eloszlásban — a l e g j o b b fejlődésű törzsek kiválasztását és m e g segítését. A harmadik tisztításban 8—15 m átlagmagasságra és 8—12 c m átlagátmérő elérésére számíthatunk. A nevelés fő s z e m p o n t j a : a m e g g y o r s u l t növekedésnél a l e g j o b b minőségű fáknak nyújtsunk megfelelő növőteret. A z „ A " és , , B " fatermőképességű csoportoknál gondosabb kijelölést és vágásvégrehajtást végezzünk, m e r t ezek méretes, értékfatermelő állományok lesz nek. A „ C " és , , D " csoportoknál egy tisztítás elhagyható a m o d e l l e k h e z v i szonyítva, h a az állomány állékonysága, vadkár és e g y é b tényezők ezt l e h e t ő v é teszik. A második szint fáinak fenntartására és nevelésére n a g y f i g y e l m e t f o r dítsunk. Törzskiválasztó
gyérítés
A tisztítások befejezése után 7—8 évre végezzük, a m i k o r a kőrisek átlagma gassága eléri a 11—20 m - t , átlagátmérője p e d i g a 10—17 cm-t. A z állományt az erőteljes magassági és vastagodási, v a l a m i n t n a g y koronanövekedés j e l l e m z i . A z állomány s z i n t e k r e tagolódása megtörtént. L e g f o n t o s a b b teendő — a második gyérítés előtt — a javafák kiválasztása, illetőleg a V - f á k kijelölése, főleg a z „ A " és „ B " fatermőképességi c s o p o r t o k b a n . A t o v á b b i nevelővágásokat már ezek megsegítése érdekében végezzük, m e r t megfelelő növőtér esetében k a p u n k csak szabályos koronát és hengeres tör zset. A z ágfeltisztulást — az „ A " és „ B " fatermőképességi c s o p o r t o k b a n — a második szint fáival is elősegítjük. E nevelővágás által megsegített javafák száma és m i n ő s é g e határozza m e g a véghasználati fatömeg mennyiségét és. értékét. 130
N ö v e d é k f o k o z ó gyérítés
A fák magassági növekedése e k k o r már f o k o z a t o s a n csökken. A z állomány zömmel már javafákból áll. Gyérítés mértéke óvatos l e g y e n , csak a beteg, száradó és növekedést gátló fákat távolítjuk e l . Erőteljes koronafejlődést és teljes záródást már n e m lehet elérni. Fő cél az értéknövedék-képződés elősegítése. A t a l a j árnyalást a második szint fenntartásával biztosítjuk. A nevelési modelltáblák útmutatását követve, az „ A " fatermőképeségi c s o p o r t b a n 105—115 éves k o r b a n 160, 52 c m átlagos átmérőjű kőrist k a p u n k , a m e l y e k fatömege 590 m . A „ B " c s o p o r t b a n 110—115 éves k o r r a 210 fát t e r vezhetünk, 42 c m átlagátmérővel és 420 m fatömeggel. A „ C " c s o p o r t b a n 90—100 éves k o r b a n elérhető 440, 26 c m átlagátmérőjű f a és 250 m fatömeg. 3
3
3
A kőris nevelési m o d e l l j e
jele
Művelet megnevezése
száma
kor
törzs szám N
1
1
2
3
4
2
Tisztítás Törzskivá lasztó gyérítés Növedék fokozó gyérítés Véghasználat
3
1 2 3 1 2 3 1 2 3 4
1 hektár
A fatermőképességi csoport kör célátlag lap átmé magas rő ság G H D
év
db
m
4
5
6
4— 6 9— 11 13— 15 2 1 — 23 30— 32 39— 41 49— 51 62— 64 76— 78 94— 96 105—115
4400 1600 1100 710 540 410 330 260 210 160 160
J
8 11 13 17 20 23 25 28 30 32 34
növőtér
cm
m
m
7
8
9
5 9 12 17 22 26 31 37 43 51 52
6 12 15 20 23 26 28 31 33 34 35
2
2,3 6,2 9,1 14,1 18,5 24,4 30,3 38,5 47,6 62,5 62,5
átlagtőtávolság
m 10
1,6 2,7 3,2 4,0 4,6 5,3 5,9 6,7 7,4 8,5 8,5
131
1 hektár
A kőris nevelési modellje
jele
Művelet megnevezése
száma
törzs szám
év
db
m
4
5
6
N
3
2
1
1
2
3
4
Tisztítás Törzskivá lasztó gyérítés Növedék fokozó gyérítés
1 2 3 1 2 3 1 2 3 4
Véghasználat
fatermőképességi célkör átmélap rő D G
kor
5— 7 10— 12 17— 19 25— 27 34— 36 43— 4 5 , 53— 55 66— 68 80— 82 95— 97 110—115
5300 2200 1250 830 610 480 400 310 260 210 210
2
6 8 11 14 17 20 22 25 27 28 29
csoport átlagmagasság H
novotér
cm
m
m
7
8
9
4 7 11 15 19 23 27 32 36 41 42
5 9 13 16 19 22 24 26 27 28 29
m
2
10
1,9 4,5 8,0 12,0 16,4 20,8 25,0 32,3 38,5 47.6 47,6
A kőris nevelési modellje
jele
Művelet megnevezése
száma
kor
törzs szám N
év 2
l
1
2
3 4
Tisztítás Törzskivá lasztó gyérítés Növedék fokozó gyérítés Véghasználat
4
3
D
db
m
5
6
2
növőtér
jele
cm
m
m
7
8
9
m
2
10
7— 13— 26— 34— 49—
9 15 28 36 51
9400 3900 1430 960 630
5 7 12 14 18
2 5 10 14 19
3 6 11 14 17
1,1 2,6 7,0 10,4 15,9
1,1 1.7 2.8 3,5 4,3
1
68— 70
440
21
25
20
22,7
5,1
90—100
440
23
26
22
22,7
5,1
száma
kor
törzs szám N
2
1
2
3 4
132
Tisztítás Törzskivá lasztó gyérítés Növedék fokozó gyérítés Véghasználat
tőtávolság
1 2 3 1 2
év 1
átlag-
H
A kőris nevelési modellje
Művelet megnevezése
1,5 2,3 3,0 3,7 4,3 4,9 5,4 6,1 6,7 7,4 7,4
1 hektár
c fatermőképességi csoport körcélátlag lap átmé- magasrő ság G
átlagtőtávolság
db
1 hektár
D fatermőképességi körcéllap átmérő G D m
2
6
cm 7
csoport átlag magasság H m 8
növőtér
m
2
9
átlag tőtávolság
m 10
4
5
1 2 3 1 2
19—21 24—26 33—35 41—43 54—56
9700 4700 2100 1400 940
7 9 11 13 15
3 5 8 11 14
3 5 8 10 13
1.0 2.1 4,8 7,1 10,6
1,1 1,6 2,3 2,9 3,5
1
64—66
780
17
17
14
12,8
3,8
70—90
780
20
18
15
12,8
3,8
3
s
A „ D " c s o p o r t b a n 70—90 é v e s k o r b a n 780, 18 c m á t l a g á t m é r ő j ű f á r a é s 155 m fatömegre számíthatunk. A z „ A " és , , B " c s o p o r t célválasztéka l e m e z i p a r i és f ű r é s z r ö n k . A „ C " c s o p o r t fűrészrönköt, a „ D " csoport p e d i g vékonyválasztékot szolgáltat a v é g h a s z n á lati kitermelések során. I R O D A L O M : [1] Kovács F. (1973): A k ő r i s f a t e r m é s e . E r d é s z e t i K u t a t á s o k , B u d a p e s t , 69. 1: 2 1 7 — 222. [2] Kováks F. (1974): M a g e r e d e t ű k ő r i s e k . I n Sopp L. (szerk.) F a t ö m e g s z á m í t á s i t á b lázatok, f a t e r m é s i t á b l á k k a l . M e z ő g a z d a s á g i K ö n y v k i a d ó , B u d a p e s t , 333—338. [3] Magyar P. (1960, 1961): A l f ö l d f á s í t á s I., I I . A k a d é m i a i K i a d ó , B u d a p e s t , 342— 345., 262. [4] Majer A. (1954): K ő r i s v e s z é l y . A z Erdő, 3., 4 : 106—114. [5] Majer A. (1968): M a g y a r o r s z á g e r d ő t á r s u l á s a i . A k a d é m i a i K i a d ó , B u d a p e s t , 176— 177. [6] Sólymos R. (1973): E r d ő n e v e l é s i e l j á r á s o k és m o d e l l e k , f e n y ő á l l o m á n y o k n e v e l é s e . I n Danszky I. (szerk.) E r d ő m ű v e l é s I I . M e z ő g a z d a s á g i K ö n y v k i a d ó , B u d a p e s t , 39— 122. [7] T ó t h I. (1968): A z alsó D u n a - á r t é r k ő r i s e i r ő l . A z Erdő, B u d a p e s t , 17., 1 1 : 503—508.
MEZŐGAZDASÁGI MŰSZAKI KUTATÁSOK '79 A Mezőgazdasági Kutatások Tanácsának felkérésére, január 3 1 . — f e b r u á r 1. között rendezték m e g t u d o m á n y o s ülésszak keretében G ö d ö l l ő n a m e z ő g a z d a sági műszaki kutatások éves beszámolóját. A rendező intézmények között sze repelt az Erdészeti T u d o m á n y o s Intézet is. A z A g r á r t u d o m á n y i E g y e t e m h a t a l mas aulájában az ezret közelítő létszámú hallgatóság előtt dr. Bánházi Gyula, a M É M Műszaki Intézet igazgatója, a Műszaki Kutatások Tanácsának e l n ö k e mondott m e g n y i t ó előadást. A megnyitó előadás az elért kutatási e r e d m é n y e k m e l l e t t i s m e r t e t t e a Tanács 1979. évi tevékenységét, a m e l y n e k e g y i k kiemelkedő p o n t j a a V I . ötéves k u t a tási t e r v előkészítése v o l t . E z a t e r v az e d d i g i n é g y k i e m e l t t é m a k ö r h e l y e t t egy tárcaszintű célprogramban összefogva, n y o l c t é m a k ö r b e n irányoz elő k u tatást. A z e d d i g i — géprendszerfejlesztés, — energiagazdálkodás, — gépesítési alapkutatások, — munkavédelmi kutatások mellett új témakörben kerül kiemelésre: — az anyagmozgatás gépesítése, — a gépi munkák automatizálása, — a mezőgazdasági építészet fejlesztése és — a mezőgazdasági gépüzemfenntartás. Részletezve az 1979. é v kutatási munkáit, k i e m e l t e a m e g n y i t ó ezek közül az energiamegtakarítást eredményezőket. Jelentőségüket m i s e m m u t a t j a j o b ban, m i n t az a tény, h o g y az olaj világpiaci ára 240 $/t, s z e m b e n a z z a l a 65 $/t árral, a m e n n y i b e országunknak m a kerül. A termelés tehát m é g csak a k e z detén v a n az energiaválság érzékelésének . . . 133
