FÓKUSZBAN A REPC E
A repcetermesztés korszerű modellje, avagy: mi változott a repce termesztéstechnológiájában az elmúlt 12 évben? Dr. Kiss Erzsébet növénygenetikus szakmérnök Ha visszatekintünk az elmúlt 12 esztendőre, talán egyetlen más növénynél sem találunk annyi változást, mint éppen a repce termesztésében. Amikor megkaptam a felkérést a Debreceni Egyetem által rendezett „szokásos” szezonnyitó őszi búza és repcetermesztési tanácskozáson való előadás megtartására*, kapóra jött az alkalom, hogy ezeket a változásokat rendszerezzem és értékeljem. Fontos volt ez azért is, mert a felkérés konkrétan technológiai modellek bemutatására szólt, én pedig a modellek alatt a biológiai alapoktól a teljes technológiai folyamatok két lehetséges változatát: úgymint a régi és az új szemléletű repcetermesztést értelmeztem. Tekintsük át részleteiben, hogy melyek azok a sarokpontok, amelyek az elmúlt 12 évben bekövetkeztek a repce termesztésében! Először is a repcének mint haszonnövénynek a megítélése: A mellékesen kezelt, jelentéktelen növényből stratégiai fontosságú kultúra lett az elmúlt 10-12 évben, köszönhetően a 2000-es évek elején kezdődő energianövény szerepének. A kereslet nőtt és stabilizálódott, ennek következményeként pedig a tőzsdei/termelői árak jelentősen növekedtek. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a korábban jelentéktelen repce napjainkban az egyik legkeresettebb, legjobban eladható, profitábilis növény lett. A különböző tanulmányok, mint például az Oil World előrejelzései szerint a megújuló energiaforrások részaránya 2020-ra a jelenlegi 5,5-ról 10 %-ra kell, hogy növekedjen, amiben a repcének meghatá-
12
rozó szerepe lesz. Mivel a jelenlegi és a jövőbeni felhasználási igényeket az EU termelési volumene nem tudja követni, várhatóan a repcének tartósan stabil kereslete – felvevőpiaca lesz az elkövetkező években is. Jelentős változás a genetikai alapokban: - A fajtarepcéket felváltották a hibridrepcék (részesedésük napjainkra Magyarországon 75 % körüli lett!) - Növekedett a terméspotenciál – heterózishatás. - Nőtt a repce alkalmazkodóképessége, vitalitása. - A nemesítés eredményeként javult - a repcék télállósága. - a betegségekkel szembeni ellenálló képessége (itt pl. az új generációs hibrideknél a Phoma lingam elle-
ni, a Monsanto nemesítői által először megtalált és beépített rezisztenciagénre, vagy új kombinált rezisztencia modellek alkalmazására gondolok!) - kipergési ellenállása, s ezek által a termésbiztonsága. A termesztők körében is felértékelődött a fajta/hibridismeret szerepe, mert a hibridválasztás a termesztés sikerének egyik kulcstényezője lett. Ha elemezzük az országos termőterületek és termésátlagok alakulását (1. ábra), könnyen belátható, hogy a termésszint korábbi 1,5-1,8 t/ha-os értékei stabilan és tartósan éppen a hibridek térhódításával párhuzamosan, a 2000-es évek elejétől növekedtek 2,2-2, 5t/ ha-ra. Jelentős szemléletváltás a talajművelésben:
1. ábra Repce termésátlagok és hibridarányok alakulása Magyarországon, 1989-2012
2013. augusztus
FÓKUSZBAN A REPC E 2. ábra A mulcskultivátor felépítése
Megjegyzés: 1= tárcsa, 2= sekély lazítókés, vagy (lúdtalp-) kapasor, 3= rögterelők és záró henger
1. kép Saját fejlesztésű mulcskultivátor (Lengyeltóti) A gazdák saját tapasztalatai és a tudatosan kifejtett szaktanácsadói munka hatására bebizonyosodott, hogy a szántás nem az egyedüli üdvözítő talajművelet, sőt, az utóbbi évek aszályos időjárása, valamint a technikai feltételek fejlődése ráirányították a figyelmet a vízmegőrző, s egyben szervesanyag-gazdagító talajművelési rendszerek alkalmazására. A tudatos termelő célja: a talajban lévő víz megőrzése, a talaj vízbefogadó képességének javítása a talaj szerkezetességének és szervesanyag-tartalmának egyidejű növelésével. A „Hogyan?” kérdésre is megtalálták a választ: gyors, azonnali tarlóhántással, a műveletek összevonásával, a tarlómaradványok visszahagyásával – „szalmakalap” kialakításával –, mulcsolással (rövid tárcsák, különböző hengerek, kultivátorok, mulcskultivátorok használatával – 2. ábra). Példaértékű néhány repceterme-
2013. augusztus
lő aktivitása és új megoldásokra való hajlama, amikor régebbi eszközeik átalakításával, jobbításával igyekeznek a lehető legjobb minőségű talajmunkát elérni. Az 1. képen éppen egy ilyen, saját fejlesztésű mulcskultivátor látható. Nem kérdéses, hogy az altalajlazítók rendszeres (2-3 évenkénti) használata továbbra is elengedhetetlen elem a repce talajművelési rendszerében! A hibridek termesztése új technológiát kívánt: A vetéstechnológiában elterjedt az inszekticiddel is csávázott vetőmagok használata, ami jelentősen növelte a kelő állomány fejlődési lehetőségeit, biztonságát. A termesztők megtapasztalták, hogy a vetőágykészítés, ezen belül a vetőágy minősége meghatározó jelentőségű az egységes és egyenletes kelés szempontjából, és jelentősége felülírja a vetésidő jelentőségét.
A vetésidő optimális időtartománya kiszélesedett, mert a hibridek fejlődési erélye meghaladja a fajtarepcékét, ezért ezek vetésideje kitolható szeptember közepéig is. Napjaink legkorszerűbb felfogása szerint akkor kell vetni, amikor a lehető legjobb vetőágyat tudjuk készíteni. A vetési norma – azaz a kivetett magszám – is jelentősen változott az elmúlt években, ugyancsak a hibridek termesztése kapcsán. Rájöttünk, hogy kerülni kell a túlsűrítést, mert a repce az oldalágakon képzi a termés 70 %-át. Ha nem hagyjuk kifejlődni az oldalágakat, jelentős termésről mondunk le! A hibridek nagyobb vitalitása, életereje következtében különbség van a fajta- és a hibridrepcék tőszám-igényében: fajtáknál 450-500 ezer/ ha (szemben a régi 1 milliós kivetett magszámmal), míg a hibrideknél 300-400 ezer/ha termőtő ajánlott, természetesen az egyes genotípusok speciális igényeit is figyelembevéve! Új lehetőségként említem a művelésben és a vetésben a sávos művelést (strip till), mely egyidejűleg alkalmazandó a magas technikai felkészültséget és eszközrendszert igénylő precíziós vetéssel. Az új művelési és vetési rendszernek számos előnye van: így pl. csökkentett talajmozgatás, szervesanyag-növelés a talajban, vízmegőrzés, vízbefogadás javítása, erózió-, deflációcsökkentés, művelet- és gázolaj-felhasználás csökkentés.
2. kép A sávos művelésű és vetésű repce őszi fejlődése semmiben sem korlátozott
13
FÓKUSZBAN A REPC E
Nyitótárcsa (védőkerék) Szárterelő tárcsák Lazítókések Talajvédő-visszaterelő tárcsa Pálcás henger
3. kép A Strip-till sávművelő alapgépe: a „kocsi” Idén már hazánkban is a 2. éves üzemi kísérletek folynak a KITE irányításával, de pl. az USA-ban, a nyugat-európai országokban, de keleti szomszédainknál is, így Romániában és Ukrajnában, jelentős méretekben alkalmazzák ezt a talaj- és költségkímélő új megoldást (2-3. kép). A tápanyag-visszapótlásban is előreléptünk, mivel nagyobb N adagokat juttatnak ki a gazdák a repceföldekre – sokszor 170-220 kg/ha-nyi mennyiséget a nagyobb termésterveknek megfelelően. Lehetőleg osztott kiadagolást ajánlunk a szükségleteknek megfelelő, folyamatos ellátás érdekében. Tél végén inkább a gyorsan felvehető nitrát, később a lassabb lebomlású, hosszabb ellátást biztosító ammónia tartalmú kénes formátumok az előnyösebbek. A mikroelemek közül főleg a bór használata indokolt, nem csak tavasszal a szokásos virágképzés-magkötés időszakában, de már ősszel, a minél intenzívebb gyökérképzést elősegítendő célzattal is! Új technológia elemként a regulátorozás is a hibridek térhódításával egyidejűleg terjedt el. Célja: a növekedés-szabályozás, mely egyben a gombák elleni védelem egyik megoldása is. Az őszi alkalmazás elsősorban a gyökér-gyökérnyak fejlesztést, és ezzel együtt a télállóság növelést hivatott elősegíteni, de ugyanúgy hasznos a fejlődés korai időszakában fellépő gombák ellen is. Ma-
14
napság már egyre többen osztott kiadagolást alkalmaznak, ami főként korai vetésnél lehet indokolt. Ilyenkor, a lombozat túlfejlődését megakadályozandó, az első regulátorozást 4, míg a másodikat 6-7 leveles fejlettségnél ajánljuk elvégezni. A tavaszi regulátorozás a szárrövidítést, az elágazások számának, az asszimilációs felület, valamint a becők számának növelését, és állományunk egészségi állapotának javítását szolgálja. Változások a növényvédelemben: A gyomirtásban a hibridek korai tágabb térállása megköveteli a korai gyomkonkurencia kizárását, ezért általánossá vált az őszi kezelés. Új, Clearfield, azaz „CL” gyomirtási rendszer bevezetésére nyílt lehetőség. A CL technológia lényege, hogy a BASF Cleratopjához (hatóanyag-összetétele: 17,5 gl imazamox + 375 g/l + metazaklor 1,5- 2,0 l/ha /+ Dash 1,0 l/ha/) imidazolinon ellenálló repcét (DK, PR, Rapool hibrideket) rendelünk, mely ellenálló hibridek teljes élethoszszukban tökéletesen ellenállóak a Cleratop kezeléssel szemben. Az új gyomirtási technológia amellett, hogy hatékonyan irtja a repce legkárosabb gyomnövényeit (árvakelésű búza, zsombor, galaj, pipacs, ebszikfű stb.), jóval nagyobb rugalmas-
ságot is biztosít a kezelés időzítésében, mint a hagyományos pre- vagy korai posztemergens eljárás. Érzékeltetésül: míg a hagyományos gyomirtásnál a rendelkezésünkre álló időszak maximum 2-3 hét, addig a CL technológiával ez az időtartomány 6-8 hétre nyúlik, ami az őszi csúcsmunkák, vagy éppen a repce fejlettségi állapota miatti döntéshozatalt illetően nagy segítség a termesztőknek!
4. kép A szárormányos lárvái tönkreteszik a szállítóés szilárdító szöveteket
5. kép Repcefénybogár – a virágszervek megrágásával okoz megtermékenyülési problémákat
2013. augusztus
FÓKUSZBAN A REPC E
6. kép A bundásbogár évjáratoktól függően okozhat nagy károkat A kártevők elleni védekezés tudatosabbá vált, és ennek megfelelően napjainkban a legjobb repcetermesztők már 4-5-ször is védekeznek! Gyakorlott termelőink tudják, hogy a legfontosabb az állandó monitoring és az azonnali beavatkozás, mert a legveszélyesebb kártevők – ősszel a repcebolha, a repcedarázs álhernyója, tavasszal a szárormányosok (4. kép), majd a repcefénybogár (5. kép), később a becőkárosító becőormányos, repcebecő-gubacsszúnyog, bundásbogár (6. kép) – kártétele akár 50-70 %-os terméskiesést is okozhat. A kórokozók közül viszonyaink között a szklerotíniás szárkorhadás a legjellemzőbb, de előfordul a fómás levél- és szártőfekély, valamint a becőrontó alternáriás fertőződés is. A termésveszteség elérheti a 20-30 %-os mértéket is, nem is beszélve a minőségromlásról és a betakarításnál adódó nehézségekről! Leghatékonyabb védekezés a genetikailag ellenálló hibridekkel lehetséges, de ehhez szükség van a hibridek alapos ismeretére, megfigyelésére. Emellett sokat segít a korrekt agrotech-
7. kép Fehérpenészes szárkorhadás tünete száron 2013. augusztus
9. kép A fómás levélfoltosság tünete már ősszel jelentkezik
8. kép Fehérpenészes szárkorhadás során sclerotiumok képződnek a szárban nika (főleg a vetésváltás szabályainak betartása, a műtrágyázási szabályok betartása, a megfelelő tőszám használata), és a gombaölő szeres kezelések alkalmazása is! Napjainkban a magas színvonalú repcetermelőknél a minimum egyszeri, nagyobb fertőzési nyomás (csapadékos évjárat, fogékony fajta!) esetén a kétszeri kémiai kezelés a technológia megszokott részévé vált. A repce leggyakoribb betegségei: fehérpenészes szárkorhadás (7-8. kép), valamint a fómás levélfoltosságot és szárrákot a 9-10. képen mutajuk be. Az öntözés bevezetése a legfejlettebb technikával és pénz-
10. kép A szárrák tünetei főként a betakarítás előtt figyelhetők meg eszközökkel bíró termesztők körében elérhetővé vált, és a fejlesztés hatékony eszköze lett. A repce nem volt az öntözött területek növénye. Az elmúlt években azonban – jó profitabilitásának köszönhetően – könnyű beilleszteni a jól jövedelmező zöldségfélék (csemegekukorica, zöldborsó) közé. Az öntözés az egyöntetű kelés és állományképzés, s ez-
11-12. kép Őszi kelés és fejlődés száraz talajban öntözés nélkül és öntözés mellett. Az öntözés hatására mért terméstöbblet a dél-alföldi termelőnknél 2,0 t/ha volt!
15
FÓKUSZBAN A REPC E
13. kép Pergő (a fotón alul), ill. nem pergő (felül) fajta/hibrid állomány által a nagyobb termések és a nagyobb stabilitás elérésének leghatékonyabb módja (11-12. kép).
Változások a betakarításra való felkészülésben: Elterjedt a deszikkálószerek használata Egyöntetűbb lett az érés, könynyebb a betakarítás, nagyobb a teljesítmény, kisebb a veszteség a különböző típusú (felszívódó, perzselő, illetve kombinált hatású) deszikkálók használatával. Elterjedt a becőragasztók használata a becők felnyílásának és termésvesztésének megelőzésére. A becőragasztókat a tervezett betakarítás előtt 2-4 héttel kell kipermetezni, de a leghatékonyabb módszer a pergés megelőzésére a geneti-
kailag pergésellenálló hibridek használata. A genotípusok között jelentős a különbség ebben a tulajdonságban is, ezért érdemes már a fajtaválasztásnál erre is figyelemmel lennünk – 13. kép). A betakarítógépek felszerelése repceadapterrel (vágóasztaltoldat) és oldalkaszával mára mondhatni általánossá vált, ami ugyancsak meghatározó szereppel bír a jelentős menynyiségű (hektáronként akár 3-500 kg!) termésveszteség megelőzésében. Áttekintve tehát a repcetermesz-
1. táblázat A költségek alakulása egy alacsony és egy magas szintű termesztéstechnológia követése nyomán Elemek A termesztés elemei
Talajművelés
az alacsony
a magas szintű technológiához forgatásos mulcsos művelés tarlóhántás 2 x tarlóhántás szántás mulcsolás gyűrűshengerezés 2 x vetőágykészítés vetőágykészítés
Költségek (Ft) az alacsony a magas szintű technológiához 10300 10800 7000 4650
11200 7700
6000 12000 0
6000 18000 5000
10500 3500
9700 3500
0
13600
50600 2500 2500
88000 2500 7500
7200 7000
12400 14000
0 0 0 0 0 0 23300 3000 7500 50000
11000 3500 4305 4400 3500 80000 22000 4000 15000 50000
5400
Vetés Gépi munka költsége Vetőmag költsége Inszekticides csávázás költsége Gyomirtás Gyomirtó szer költsége Kiszórás költsége Regulátorozás Anyagköltség Műtrágyázás Műtrágya költség Műtrágya kiszórás ktsg-e ősszel Műtrágya kiszórás ktsg-e tavasszal Rovarölő szeres kezelés Rovarölő szer ktsg-e Kiszórás ktsg-e Gombaölő szeres kezelés Gombaölő szer ktsg-e Kiszórás ktsg-e Deszikkálás anyagktsg-e Becőragasztás anyagktsg-e Kiszórás ktsg-e Öntözés ktsg-e Betakarítás Szállítás Szárítás, tisztítás Földbérlet
fajta nincs nincs v. tavasszal Galera (0,3 l/ha)
hibrid van ősszel Ikarus (0,3 l/ha)
nincs
2x Folicur 0,8+1 l/ha Min. 200 kg N+ PK+ S+B 350, ill. 450 kg/ha vegyes 1x 3x 4x Nurelle-D, Fendona, Mavrik 2 x 2300 legalább 1 x Pictor (0,5 l/ha)
Max. 100 kg N+PK 180 kg/ha vegyes 1x 1x 2x Nurelle-D, Fendona 3500 nincs
nincs nincs
Roundup Mega (3,8 l/ha) Elastiq (1l/ha)
nincs
van
295805 (4 t/ha) Költségek összesen
204150 (2 t/ha) 398305 (6 t/ha)
16
2013. augusztus
FÓKUSZBAN A REPC E 2. táblázat A költségek és a bevételek alakulása 3 különböző termésszint esetén Termésszint (t/ha) Költségek összesen (Ft) Rel % Árbevétel (Ft)
2
4
6
204150
295805
398305
100
145
195
240 000
480000
720000
Földalapú támogatás (Ft)
57000
57000
57000
Összes bevétel (Ft)
297000
537000
777000
Profit (Ft)
92850
241195
378695
100
260
408
Rel %
tés teljes technológiáját, megállapítható, hogy 12 év alatt legalább 12 kritikus technológiai elemben következett be lényeges változás! Ezek mind azt segítették/segítik elő, hogy a termesztés színvonala, eredményessége, s ezáltal jövedelmezősége javuljon. A termelők körében egységes az álláspont arról, hogy a repcét csak magas színvonalon szabad és érdemes termeszteni. A továbbiakban egy konkrét termelő példáján az 1-2. táblázatokban mutatom be, hogy hogyan ala-
2013. augusztus
kulnak a költségek és a bevételek egy alacsony és egy magas szintű termesztéstechnológia követése nyomán 3 különböző termésszint esetén. A 6 tonnás termésszinten költségoldalról az öntözést és a megnövekedett tápanyagigényt és egy plusz növényvédelmi kezelést vettünk figyelembe a 4 t/ha-os termésszinten felmerült költségeken kívül. A költségek és bevételek alakulását a 2. táblázat mutatja különböző termésszinteken, ha 120 ezer Ft/t reális terményárral szá-
molunk. (A május 30-án tartott előadás időszakában érvényes terményár.) A számok önmagukért beszélnek, mert világosan kimutatható, hogy a technológia intenzifikálásával a költségek másfélszeres, illetve kétszeres növekedésével szemben a jövedelemben több mint két és félszeres, illetve négyszeres megtérülés jelentkezik a 4 tonnás, illetve a 6 tonnás termésszinten, a 2 tonnáshoz viszonyítva. Érdemes tehát követni és alkalmazni az elmúlt 12 év fejlesztéseit, mert a tudás, a szakértelem és a befektetett anyagi eszközök többszörösen térülnek meg! *A cikk a 2013. május 30-án, Debreceni Agrártudományi Egyetem szervezésében 20. alkalommal megrendezett „Őszi búza és őszi káposztarepce termesztési tanácskozás”-on elhangzott előadás anyagát tartalmazza. ■
17
