Házidolgozat Mah§r§n¦ dd. részére
A lelki társadalom modellje Dharma-ª§stra tantárgy Könyves András II.évfolyam 2008.
A lelki társadalmi rendszer szükségessége Bármilyen életközösséget vizsgálunk - akár állatit, akár emberit -, mindig felismerhetjük tagozottságát. Vannak mőködést tekintve optimális és kevésbé optimális közösségi rendszerek, de minden esetben kijelenthetjük, hogy létezik valamiféle rendszer, mely összetartja, esetleg hirearchiába rendezi tagjait. Nyugaton megszokott társadalmi rendszerek legfıbb célja a gazdasági növekedés és ennek a célnak az eléréséért, sokszor képesek feladni az erkölcsi értékeket, sıt az emberi méltóság parányi jelenlétét is. A keleti kultúrában régóta megszokott társadalmi rendszer a var£§ªrama társadalmi rendszer - melynek forrásai a védikus irodalomban gyökereznek – egy magasabb rendő életcélt tőz ki tagjai számára. A védák által javasolt társadalmi rendszer az anyagi megélhetésen túl a lelki fejlıdést és a lelki boldogságot is kínálja. Akármilyen fejlett is egy materialista civilizáció, az anyagi fejlıdés terén tett erıfeszítések csak az állati létben is meglévı igényeket elégítik ki. Srila Prabhupada1 egy olyan társadalmi rendszer szükségességére hívta fel a figyelmet, melyben az emberek lelki fejlıdést és igazi elégedettséget érhetnek el azáltal, hogy mindennapi tevékenységeiket és munkájukat a Legfelsıbb Úrnak végzett odaadó felajánlásként végzik. Ezt az ideális társadalmi rendszert szanszkritul daiva-var£§ªrama-dharmának hívják. z Isten-központú társadalom elméleti alapjait Bhagavad-g¦t§ban2, nagyobb terjedelemben pedig a ¼r¦mad-Bh§ga-vatamban3 találjuk. 1
A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada ISKCON (International Society for Krishna Consciousness) alapítója A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada: A Bhagavad-gítá úgy, ahogy van. BBT, 2001 3 A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada: Srímad Bhágavatam, BBT, 1992 2
1/8
A négy társadalmi rend K¥¢£a4 kijelenti a Bhagavad-g¦t§ban, hogy a teremtés kezdetén az emberiséget négy társadalmi osztályra – var£ára – tagolta az anyagi természet kötıerıi és a rájuk jellemzı munka szerint.5 A
társadalom
értelmiségi
rétegének
legkiemelkedıbb rétegét br§hma£áknak nevezik, akik tanítói és papi funkciókat látnak el. İk adnak lelki segítséget és jó tanácsot az irányítóknak a k¢atriyák osztályának. A k¢atriyák az uralkodói és az ezzel járó vezetési feladatokat látják el. Az ı kötelességük a társadalom összes tagjának a védelme. A társadalom gazdasági vonalát a vaiªyák viszik, akik legfıképpen kereskedelemmel, földmőveléssel és tehénvédelemmel foglalkoznak. A kétkezi munkát végzı ª¡drák fizikai munkájukkal segítik a többi osztályt tagjait. A ¼r¦madBh§gavatam elmondja, hogy a br§hma£ák a Legfelsıbb Úr fejét, a k¢atriyák a karját, a vaiªyák a derekát, a ª¡drák pedig a lábát alkotják, s mindegyiküknek más a feladata.
A négy lelki rend Brahmac§r¦knak nevezik a cölibátusban élı tanulókat, akik huszonöt éves korukig a lelki tanítómester vezetése alatt szereznek tudást a védikus írások és a napi kötelesség terén. Ezután léphetnek a családosok, az ún. g¥hasthák rendjébe. Ebben a rendben - a védikus irányzatok szerint - ötven éves korig a család fenntartásával foglalkoznak. A gyermekek felnıtté válását követıen a szülık újra nagy hangsúlyt fektetnek a lelki élet gyakorlására. Ekkor lépnek a visszavonulás útjára, a v§naprastha rendbe, ahol felkészülnek a test elhagyására és visszatérésre a lelkivilágba. A lemondott életrendnek van egy különleges rendje, melybe a férfiak léphetnek. Ezt a
4
Krisna név azt jelenti, hogy "mindenkit vonzó"! A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada: A Bhagavad-gítá úgy, ahogy van. 4. fejezet 13. vers BBT, 2001 Továbbiakban B.G. 4.13. 5
2/8
rendet sanny§sa rendnek híják, ahol a legfıbb kötelesség isten szolgálata és a fiatalok oktatása.
Kıtıerık szerinti rendezıdés „Az emberek az anyagi természet különféle kötıerıi szerint négy csoportra oszthatók: akikre a jóság kötıereje hat (br§hma£ák), akikre a szenvedély (k¢atriyák, vagyis vezetık), akik a szenvedély és a tudatlanság kötıerejének hatása alatt állnak (vaiªyák, vagyis kereskedık), és akik a tudatlanság kötıerejében élnek (ª¡drák, vagyis kétkezi munkások). Az ennél alacsonyabb szinten álló embereket, akik bőnös családokban születtek, ca£¨§láknak nevezik.” A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhup§da: A Bhagavad-g¦t§ úgy, ahogy van. (9.32 magyarázat) The Bhaktivedanta Book Trust International, Bp. 2004
Br§hma£ák - Papok Az értelmiségi réteg legmagasabb szintjén álló papok legfıbb kötelessége a tanulás és az oktatás. Tudásukkal támogatják a k¢atriya
réteg
kötelességeit
és
irányt
mutatnak
minden
társadalmi réteg számára. İk végzik a szertartásokat, amelyek által a társadalomban egység és elégedettség uralkodik. Gyakorlatilag
nem
végeznek
kétkezi
munkát
és
a
kereskedésben sem vesznek részt, sıt irányítást sem vállalnak, csupán tudásuk segítségével ”irányítják” a többi réteget. A birodalom vagyona az İ kezükben van ezáltal joggal kérdezhetnénk, hogy hogyan tudják mégis kontrolálni magukat és lemondott életet élni? Csupán az által, hogy nem ragaszkodnak ehez a vagyonhoz kegyesen a többi három varna rendelkezésére bocsájtják. A jól végzett oktatás, szertartás vagy tanácsért cserébe a többi kasztba tartozó embertıl adományokat kapnak.
3/8
K¢atriyák - Vezetık Egy k¢atriya kötelessége az állam fenntartása és védelme. Ebbıl a var£ából kerülnek ki a királyok, miniszterek, hivatalnokok, vagyis a vezetı réteg. A br§hma£ákra hallgató réteg szintén tanult és – mint a papi réteg - végez áldozatokat. A szenvedély kötıereje által befolyásolt réteg igen nagy pompában él és nagy felelısség nyomja a vállát. Egy jó ksatriya tudja kontrolálni az érzékeit és nem fejleszt ki ragaszkodást a vagyon és a pozícióval kapcsolatban. Arjuna egy jó példa, ezen társadalmi pozicióban lévı ember számára. Arjuna a csatatéren félretette érzelmeit és rossz útratért tanárait és rokonait ölte meg kötelességbıl. Parásara Par§ªara-sm¥tiben így ír errıl: „A k¢atriya kötelessége, hogy megvédelmezze a népet minden bajtól, s ezért adott esetben erıszakhoz kell folyamodnia a törvény és a rend fenntartása érdekében. Le kell tehát gyıznie az ellenséges királyok katonáit, s így a vallásos elvek szerint kell kormányoznia a világot.”
A vaiªyák - Kereskedık A megtermelt termények ”célba jutásáért” és a müködıképes gazdaságért felelıs ez a rend.6 A következı pozíciókat töltik be az ebbn a varnában tevékenykedık: kereskedı, bankár, földbírtokos. Egyik legkiemelkedıbb feladatuk a tehénvédelem. Túlnyomó részt a szenvedély és a tudatlanság kötıereje köti meg İket. A szenvedély kötıereje legfıképpen, mérhetetlen pénz orientáltságukban mutatkozik meg. Felszabaduláshoz vezetı lemondásukat a ksatriyák (és a bráhmanák) irányában végzett adózási kötelezettségük által érik el. Bár İk is részt vesznek oktatásban, de már nem olyan mennyiségő és mélységő tudást sajátítanak el mint az elıbb említett rendekben. A Kali-korszakban a lezüllött vaiªyák, kereskedık a vágóhidakat látják el tehenekkel.
6
„A vaiªyák természetének megfelelı munka a földmûvelés, a tehénvédelem és a kereskedés, a ª¡dráké pedig a kétkezi munka és mások szolgálata.” B.G.18.44.
4/8
A ªudrák - Munkások A Sudrák elsısorban kétkezi munkát végeznek. Ezen renbe tartoznak mővészek, a földmővesek, a kézmővese és a többi kasztot kiszolgáló segédek is. A sudrák felszabadulásához vezetı út nagyon egyszerő, csupán az alázatosság és a szolgai mentalitás elegendı, mellyel követik a többi varnát. Krisna kijelenti a Bhagavad Gítában, hogy a sudrák is elérhetik a legfelsıbbet csupán azáltal, hogy Nála keresnek menedéket.7
Mlecchák Azon emebereket, akik nem követik a védikus útmutatásait és ezáltal kizárják magukat a társadalomból, İket mleccháknak hívják. Az egyik legszembetőnı tettük a húsfogyasztás, de nem minden húsevı mleccha. Azok, akik az Írások utasításainak értelmében esznek húst, nem mlecchák, míg akik minden korlátozás nélkül teszik ezt, azok mlecchának számítanak. A mleccha népesség a legkevésbé sem törıdik az áldozatok végrehajtásával, annak ellenére, hogy az nagyon lényeges azok számára, akik az anyagi érzéki élvezetbe merülnek bele. A Bhagavad-g¦t§ hangsúlyozottan ajánlja az áldozatok végzését (Bg. 3.14-16).
Rend megnevezése
Kötelesség
Kötıerı
Br§hma£ák
tanulás és az oktatás
jóság
K¢atriyák - Vezetık
állam fenntartása, nık gyerekek
szenvedély
és tehenek védelme Vaiªyák - kereskedık
a mezıgazdasággal, a
a szenvedély és a tudatlanság
tehéntartással és a
kötıerejének hatása alatt állnak
kereskedelemmel foglalkoznak Sudrák - Munkások
kétkezi munka
tudatlanság
Mleccha, ca£¨§la
-
-
7
„Óh, P¥th§ fia! Aki Nálam keres menedéket, az még ha alacsony sorban született is — nı, vaiªya [kereskedı] vagy ª¡dra [munkás] —, elérheti a legfelsıbb célt.” B.G.9.32.
5/8
Az adharma újának megjelenése a védikus írásokban Nyugati társadalmi rendszerünk hiányosságait és a védák ide vonatkozó részeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a mai társadalmi betegségeket a múltban már elıre jelezték! Az írások nem csak a varnásrama rendszer mőködésérıl tesznek említést, hanem az azt nem követıkrıl is! Elsı jelentıs bizonyítékot a Bhagavad Gíta 1.40-41 versében találunk:
„Óh, K¥¢£a, óh, V¥¢£i leszármazottja! Amikor a családban a vallástalanság kerül túlsúlyba, a család nıtagjai beszennyezıdnek, ha pedig a nık rossz útra térnek, az nem várt utódokat eredményez. A nem várt nemzedék szaporodása kétségtelenül pokoli életet teremt a családnak és a családi hagyományok lerombolóinak egyaránt. Az ilyen erkölcstelen családok ısatyái visszaesnek, mert többé nem áldoznak nekik ételt és vizet.” B.G. 1.40-41. A var£§ªrama rendszer vallásosságot és anyagi jó létet biztosít követıi számára és mindenekfölött, a végsı célhoz elvezeti a lelket bármely asramhoz vagy varnához tartozik is. A kultúra és a vallásosság ”örökítésében” jelentıs szerepet vállalnak a nık. Ez a vers bemutatja nekünk, hogy a nık védelem nélkül beszennyezıdnek, majd ennek következtében nem kívánatos nemzedék jön létre. Ezen nem kívánatos nemzedék tagjai vagyunk mi is. Srila Srila Prabupáda azt javasolja kövessük Krisna8 által lefektetett rendszert. Mint azt az elızıekben említettem egy tökéletes társadalmi rendszer célja, hogy újra felélessze Istennel való kapcsolatunkat. Visnu kijelenti, hogy a yajnak végzésével elérhetı a boldogság és a felszabadulás. Lásd B.G. 3.10.9 Az ember hogy pusztán a saját helyzetének megfelelıen követi a társadalmi rend által felállított kötelességeket elérheti az élet legfelsıbb célját. Lásd B.G.3.20.1011 Krisna is követi az İ általa
8
Az emberi társadalom négy osztályát Én teremtettem az anyagi természet három kötıereje és a rájuk jellemzı munka szerint. Tudd meg, hogy bár Én vagyok e rendszer alkotója, Én mégis nem-cselekvı és változatlan vagyok! B.G.4.12. 9 A teremtés kezdetén az élılények Ura az emberek és félistenek nemzedékeit bocsátotta elıre Vi¢£unak szánt áldozatokkal, aztán megáldotta ıket, mondván: „Legyetek boldogok e yajña [áldozat] által, mert ennek végrehajtása majd megajándékoz benneteket mindennel, ami kívánatos a boldog élethez és a felszabaduláshoz!” B.G.3.10. 10 „Elıírt kötelességeik teljesítésével még a királyok — például Janaka — is elérték a tökéletességet. Végre kell hát hajtanod feladatodat, hogy az embereket a jóra tanítsd.” B.G.3.20.
6/8
javasolt elveket, (Lásd: B.G.3.24.12) mivel a nagy személyiségek példamutatása formája az egyszerő embereket és a legnagyobb személyiség maga İ.13 A mai társadalomban sajnos kevés olyan személyiség van, akik a jó útra vezethetnék a társadalmat. Srimadh Bhágavatam oldalain is megtalálhatjuk azokat a történeteket ahol egy rossz vezetés egy egész dinasztia kipusztulásához vezet. A leleményes Duryodhana és társai alattomosan magukhoz ragadták Yudhi¢±hira királyságát. Az Úr kegyébıl azonban Yudhi¢±hira király visszakapta birodalmát, s a Duryodhanához csatlakozott becstelen királyokkal végzett az Úr. (Lásd S.B. 1.8.5.) A bráhmanák és a ksatriyák feladata, hogy a gyerekeket, a nıket, az idıseket és a teheneket védelmezzék. Kali-korban ezek az élılények nem kapnak megfelelı védelmet, ezért a jelenlegi generáció életének hossza jelentısen lecsökkent. Egy erényes nı bántalmazása az élet rendkívüli megrövidülését vonja maga után. Du¤ª§sana, Duryodhana fivére megsértette Draupad¦t, aki példásan szemérmes volt, s a bőnösnek hamarosan meg kellett halnia.
Anyagi vagy lelki kötelesség? A san§tana-dharma és var£§¢rama-dharma közötti kapcsoalt A varnásrama rendszerben minden élılénynek meg van a saját varnájában a kötelessége, de felmerülhet az olvasóban a kérdés, vajon a lelki világban milyen kötelességet végez egy lélek? Vajon ugyanazon kötelességet mint az anyagiban? A lélek lelki világban végzett kötelességét san§tana-dharmának nevezik, míg az anyagi világban végzett kötelességet var£§¢rama-dharmának. Két kötelesség nem feltétlenül egyezik meg, de mindkettınek ugyanaz a célja: A Legfelsıbb elégedettségének elérése! A san§tana-dharma szó, az élılény örök kötelességét jelenti, és arra a tevékenységre vonatkozik, amit nem lehet megváltoztatni. Ahogyan a folyékony
11
„Még a bölcs is saját hajlamának megfelelıen cselekszik, hiszen mindenki azt a természetet követi, amellyel a három kötıerı megáldja. Mit érünk hát vele, ha elfojtjuk?” B.G.3.33. 12 Ha Én nem végezném többé az elıírt kötelességeket, romba dılnének a világok. Én lennék az oka a nemkívánatos népességnek, s ezáltal véget vetnék minden élılény békéjének. B.G.3.24. 13 Bármit tegyen egy nagy egyéniség, a közönséges emberek a nyomdokába lépnek, és bármilyen irányadó mértéket szabjon meg saját példájával, az egész világ követi ıt. B.G.3.20.
7/8
halmazállapot nem választható el a víztıl, s a hı nem különíthetı el a tőztıl, úgy az örök élılény is elválaszthatatlan örök elfoglaltságától. Prabhupáda így ír errıl a Bhagavad-Gíta bevezetıjében: „A j¦va szintén san§tana, vagyis örökkévaló, s a tizenegyedik fejezet az Urat is san§tanának írja le. Bensıséges kapcsolatunk van az Úrral, s mivel minıség tekintetében mindannyian — a san§tana-dh§ma, vagyis az örök ég, a san§tana Legfelsıbb Személyiség és a san§tana élılények — egyek vagyunk, a Bhagavad-g¦t§ célja az, hogy felújítsa san§tana kötelességünket, a san§tana-dharmát, amely az élılény örök hivatása. Ideiglenesen oly sok tevékenységet végzünk, ám ha ezekkel felhagyunk, s a Legfelsıbb Úr által elıírt módon cselekszünk, minden tettünk megtisztul. Ezt nevezik tiszta életnek.”
Záró gondolatok sve sve karma£y abhirata¤
sa°siddhi° labhate nara¤
sva-karma-nirata¤ siddhi°
yath§ vindati tac ch¥£u
“Mindenki elérheti a tökéletességet, ha a rá jellemzı tulajdonságoknak megfelelı munkát végzi. Halld most Tılem, hogyan lehetséges ez!” B.G. 18.45. A var£a és §ªrama rendszer a legtökéletesebb lelki társadalmi rendszer. Ezen rendszert követve kétségtelen, hogy a lélek visszaszerzi eredeti helyzetét (szvarúpáját). A Srimad Bhágavatambam kijelenti, hogy az a tevékenység, mely nincs kapcsolatban ezzel a végsı céllal csupán haszontalan munka.14 A Kali-yugában sajnos ez a rendszer kasztrencerré merevedett. Az emberek számára, az eredeti rendszer szabályozó elveinek betartása lehetetlenné vált. Még a lemondott életrendben élık nagyrésze sem tudja teljesen megszüntetni kapcsolatát a családjával, ahogyan azt a var£§ªrama intézménye elıírja. Ácáryák éppen ezért nem javasolják a vánapasztra és a Guru helyzetének elfoglalását. Ebben a korban ezért az önmegvalóítás útja nem a varnásrama rendszer követése jelenti, hanem a szent nevek éneklése. Bármely korszak és bármely társadalmi rendszert vizsgálunk a mindenkire vonatkozó egyetlen dharma Istenre való emlékezés. 14
„A kötelesség, melyet az ember saját helyzetének megfelelõen hajt végre, csupán tengernyi haszontalan munka, ha nem ébreszt vonzódást az Istenség Személyiségének üzenete iránt.” S.B. 1.2.9.
8/8
