SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR BUDAPESTI MÉDIA INTÉZETE
GLOBÁLIS HÁLÓZATOK „CISCO-MODELLJE” AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN Nemzetközi kommunikáció - Évfolyamdolgozat -
Konzulens: Mátyus Imre
Készítette:
Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó IV. év. DL levelező
2007
1.
Az információs társadalom globális és hálózati gazdasága – a „CISCO-modell” értelmezése
A 21. század információs társadalma az állandó változások kora. Az egyre egységesebbé váló világgazdaság a már megszokottnak hitt dolgokat is új megvilágításba helyezik: új problémákkal szembesülünk, melyekre új válaszokat kell adnunk. A globalizációval létrejövő társadalmi összefüggések nem egy szuper-nemzetállamot vagy a nemzetállami társadalmak összességét hozzák létre. hanem egy olyan „horizontról” van szó, melyben a tőke, a kultúra, a technológia, a politika túllép a nemzetállami rendezőerőn, és keverednek egymással. A világtársadalmat egy olyan transznacionális terek és szereplők összességeként érti, amelyet nem lehet a modern ipari állam funkciói szerint se átlátni, se kezelni.1 (a) A globális gazdaság Manuel Castells Az információ kora c. összefoglaló művének fő jelentősége az, hogy a globalizációval, hálózati vagy információs társadalommal kapcsolatban felmerülő témákat strukturális összefüggésben tárgyalja. A globális gazdaságon Castells azt érti, hogy megvan az intézményi, szervezeti és technológiai képesség arra, hogy globális léptékben, valós időben (vagy választott időben) egységként működjön a gazdaság. Két meghatározó tényezőt emel ki: a tőke szabad áramlását és a kereskedelem megváltozását. Azzal, hogy a tőke áramlása globálissá válik, függetlenedik az adott gazdaság aktuális teljesítményétől. Az új globális gazdaság globalizálódott pénzpiacok körül épül ki, ezek jelentik a fő információkat összegyűjtő és konvertálási pontokat. Mivel az információ ilyen nagy szerepet játszik a pénzpiacon, és a pénzpiacok döntő szerepet visznek a gazdaságban, a piac már nem csak a kereslettől és kínálattól függ, hanem az „információ-áramlásoktól” is (pl. a globális hálózatokban érvényesített rejtett stratégiákról). Mi, magunk is részesei vagyunk minden folyamatnak, hiszen egy információs „internetes világban” élünk, s viseljük ennek minden pozitív és negatív következményét. Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy az Internet megváltoztatja a körülöttünk lévő világot, új lehetőségeket nyit az üzleti életben, oktatásban és a szabadidő eltöltésében egyaránt.
1
Beck, Ulrich: Mi a globalizáció? Szeged : Belvedere, 2005. 190 p.
2
„Az új technológiáknak köszönhetően megszűnik az idő és tér. Ez meghatározó jelentőségű a nagy területen szétszórt közösségek és a népesség centrumától távol eső régiók esetében. A globális hálózatok hatalmas lehetőséget adnak a diverzitásra is. A tartalom megcélozhat tömeget, vagy kisebb szakértői, vagy rajongó csoportot, és globális, vagy tisztán helyi érdekei vannak. Ahol a disztribúció tradicionális értelmezése nem gazdasági, ott a tárgyak magasan specializált témákban, vagy kevésbé használt nyelveken érhető el.”2 (b) A hálózati gazdaság3 A hálózati gazdaságban a fő értékteremtő tényező a hálózatba kapcsolt elemek közötti összeköttetés, illetve a szereplők elérhetősége, mégpedig a hálózat nagyságának függvényében. A HÁLÓZATI GAZDASÁGOT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK: 1.
Az új gazdaság globális.
2.
A hálózati gazdaság a nem kézzelfogható dolgokat értékeli, hanem az ötleteket, az információt, az adatokat, vagyis a szellemi tulajdon kategóriájába sorolható termékeket.
3.
Végül az utolsó alaptényező a hálózaton keresztül megjelenő, szövevényes összekapcsolódás, amely egyrészt az Internetre, de éppúgy igaz a hozzá kapcsolódó helyi hálózatokra, illetve vállalati intranetekre és extranetekre is.
MIT JELENT A „GLOBÁLIS HÁLÓZAT CISCO-MODELLJE”?4 A Cisco Systems megfogalmazása szerint három központi feltételezésen alapul: 1.
Olyan kapcsolatok megteremtése, melyek egy vállalat saját, kulcsfontosságú alkotórészei között tart fenn.
2.
Olyan módszerek bevezetését, ahogyan egy vállalat saját információit megosztja másokkal.
3.
Olyan „hálózatok” kiépítését, melyek az üzleti kapcsolatokat és az ezt támogató kommunikációt hatékonyan segíti.
2
Günter Rexrodt - Martin Bangemann: Globális Információs Hálózatok - a lehetőségek felismerése – témadolgozat. http://www.dura.hu/revesz/eu2005/bangemannjelentes.html 3 Bőgel György: Verseny az elektronikus üzletben. Melyik békából lesz herceg? Bp. : Műszaki Könyvkiadó, 2000. 259 p. 4 Castells, Manuel: Az információ kora. Gazdaság, társadalom, kultúra 1. köt. Bp. : Gondolat - Infonia, 2005. 662 p., ill.
3
A Cisco Systems vállalat olyan kapcsolókat és routereket gyárt a fenti kapcsolat létesítéséhez, melyek az adatok áramlását irányítják a kommunikációs hálózatba. Működésének központi magját a vállalat naponta frissülő honlapja alkotja, ahonnét leendő ügyfelei számos lehetőség közül választhatnak a termékkínálaton túl az on-line tanácsadásig. A megrendeléseket automatikusan továbbítják a megfelelő beszállítókhoz, kikkel állandó on-line kapcsolatba állnak. Láthatjuk, hogy a hálózati gazdaságra valóban jellemző a technológiára épülés, de ne nem szabad elfelejtenünk, hogy igazából azt csak a bizalom tudja építeni. A hálózati gazdaság kiépítéséhez ugyan szükség van jó technológiákra – mind a hardver, mind a szoftver tekintetében, de önmagában ez nem elég a fejlődéshez. A bizalomra minden résztvevő esetében szükség van, mégpedig azért, mert – mint már említettem – egy vállalatnak meg kell osztania a saját hálózatában tárolt információit másokkal, be kell engednie másokat a saját hálózatába. Ugyanígy elengedhetetlen a bizalom akkor, amikor valaki elektronikus úton kíván kereskedni. Ez folyamat kétirányú, hiszen maga az információáramlás is oda-vissza zajlik. Nem csak a vállalat szolgáltat magáról információkat, hanem mondjuk az a vásárló is, aki betér egy elektronikus áruházba, majd ott – már persze, ha sikerült elnyerni a bizalmát –
megadja hitelkártyaszámát. Az
elektronikus gazdaság szereplői tehát elektronikus kapcsolatban állnak partnereikkel, ahol a cég saját munkaszervezése is olyan, melyben az alkalmazottak is a hálózatra csatlakoznak. A hálózatba szerveződés minőségileg is újat hozott a Cisco cégen belüli: a cégek közötti kapcsolatok szervezésével, a vállalati stratégiai megállapodások formájában, a horizontális kapcsolatok és globális üzleti hálózatok kialakulása révén. A japán modellben a hálózatba szerveződés egyrészt a horizontális hálózatok révén ment végbe, amelyek a nagyvállalatok belsőpiacon belüli kapcsolataira épültek (a Zaibatsu szerint felállt három legnagyobb ilyen hálózat a Mitsui, a Mitsubishi és a Sumitomo, majd mögöttük három másik nagy hálózat formálódott a nagybankok körül: a Fuyo, a Dao-Ichi Kangin, a Sanwa). Másrészt vertikális hálózatok formálódtak a keiretsu mintájára a nagy iparvállalatok körében, beszállítók ezreivel (ilyenek jöttek létre a Toyota, Nissan, Hitachi, Matsushita, Toshiba, Tokai Bank, Industrial Bank of Japan körül). (A keiretsu-nak nevezett befektetési, tulajdonlási rendszer a családi személyes vagyonon túl mutató, de a többmilliós és elérhetetlen bankhitelek, részvénykibocsátásoknál kisebb mértékű
4
tőkekoncentráció. A keiretsu 1-2 milliótól akár száz milliós nagyságrending egyéni szakmai befektetőkből létrehozott tulajdonosi hálózat.5) A legsajátosabb jellemzője ennek a rendszernek, hogy minden hálózatnak van egy általános kereskedelmi cége, amely – mintegy a rendszerintegrátor szerepkörét gyakorolva – közvetítőként működik az input és output szabályozásában. A hálózati gazdaságban új szabály a decentralizáció is, mely alatt az ún. „csapatban repülést” értjük. Centralizálni azért nem lehet, mert ha csak egyetlen egy láncszem is meghibásodik, akkor azonnal meg fog szakadni a működés a lineáris rendszerben mindaddig, amíg helyre nem állítjuk azt a bizonyos láncszemet. A decentralizált működésnél ez nem fordulhat elő, hiszen a meghibásodott láncszem feladatát azonnal átveszi egy másik. Jó példa erre maga az internet, ahol a decentralizáció szintén érvényesül, hiszen a rendszert úgy alkották meg, hogy egy esetleges katasztrófa esetén is hatékonyan ellássa funkcióját. Így, ha megszakad egy vonal, attól még az üzenet egy másik vonalon továbbhaladhat. A csomagok gyakorlatilag folyamatos döntések láncolata révén jutnak el a célállomásig. A lényeg tehát az, hogy ezek a csomagok egymástól teljesen függetlenül haladnak, úgymond csapatban repülnek az interneten keresztül. A végén azonban a sok kis apró csomag összeáll, és ismét felépül a rendszer. A jobb megértéshez említhetnénk egy olyan biológiai példát, melyben az agyműködés modelljét vizsgáljuk. Agyunk ugyanis a „nem gondolkodó" neuronok milliárdjait szervezi egységbe, s alakul át intelligens, hatékony agyműködéssé. A hálózati gazdaság világába átültetve ugyanígy tudjuk használni a hálózatot is. Ezért válik fontos szabállyá, hogy a sokaság értéket generál, hiszen minél több objektum található a hálózatban, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az egyes sajátosságokat összefogva intelligens működést produkáljunk.
2. Cisco-modell az oktatásban 6 A Cisco-modell azonban nem csak az Internet-gazdaságra és információs technológiára korlátozódik. „Hálozatoskodik” a mezőgazdasági gépipar, az élelmiszerkiskereskedelem, az autógyártás és az energiakereskedelem is. Az oktatás terén is találkozhatunk egy sajátos formájával, az „e-learning” módszerrel, amely nem más, mint 5
6
Index fórum http://www.coedu.hu/mss/alpha
5
az oktatás–tanulás olyan formája, mely magába olvasztja az információs társadalom kínálta lehetőségeket, ötvözve a minőségbiztosítási rendszerek eredményeivel. A világon létező – hasonló jellegű – oktatási rendszerek közül magasan kiemelkedik a CNAP (Cisco Networking Academy Program), melyet a Cisco Systems multinacionális vállalat műhelyeiben dolgoztak ki. A vállalat vezetése már 1993. környékén szembesült azzal a ténnyel, hogy a hálózatokkal foglalkozó alkalmazottak nem rendelkeznek elegendő praktikus és naprakész ismerettel munkakörük betöltéséhez. Ezért fogott hozzá az amerikai iskolák számára olcsó és praktikus hálózat tervezéséhez. Azonban hamarosan nyilvánvalóvá vált számukra, hogy nem csupán megtervezni és megépíteni kell egy ilyen hálózatot, hanem további folyamatos támogatásra is szükség van. Ezért a Cisco Systems egyik mérnök-tanácsadója kidolgozott egy olyan képzést tanárok és iskolai rendszergazdák részére, amely megismertette őket a hálózat működtetésével. Az oktatásban résztvevő felnőtteknél azonban nem bizonyult hatékonynak a tananyag, így továbbléptek a fiatalabb generáció irányába és megszületett a Lokális Akadémia gondolata. CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA Az 1997-ben beindított Cisco Hálózati Akadémiai program egy non-profit szakképzési program és hálózat, amely oktatási intézmények, vállalatok, a kormányzat és a Cisco Systems közötti együttműködés eredményeként jött létre. Hálózati Akadémia Program alapiskolái olyan Lokális Akadémiák (oktatási intézményekben elsősorban középiskolák, de főiskolák és egyetemek is), ahol a diákok a számítógépes hálózatok alapjait, működési elvét, illetve Cisco eszközök használatát tanulhatják meg. Ezeknek a Lokális Akadémiáknak szakmai felügyeletét, adminisztrációját az oktatást maguk is végző Regionális
Akadémiák
vállalják,
amelyért
cserébe
a
Cisco
Systems
ingyen
laborfelszerelést hálózati eszközöket (5 router, 2 switch) biztosít. A Corvinus Egyetem – a Cisco Systems-vel aláírt szerződése értelmében – Regionális és Lokális Akadémiaként működik. A program tananyagát a Cisco Systems az Egyesült Államokbeli Stanford Műszaki Egyetemmel közösen dolgozta ki. A Cisco Hálózati Akadémiai Program központja – éppen ezért – az amerikai egyetem. A Cisco Systems által kidolgozott Hálózati Akadémiai Program hatékony választ ad az információs társadalom számos problémájára, mely igen nehezen tud megküzdeni az állandó munkaerőhiánnyal. Ez az oktatási rendszer olyan szakemberek képzését tűzte ki célul, akik képesek megoldani a számítógépes hálózatok tervezése, kiépítése, karbantartása 6
és fejlesztése során felmerülő problémákat. Maga a tanulás–tanítás tulajdonképpen egyfajta kombinációja a távoktatásnak, az Internet által kínált interaktív multimédiás információs rendszereknek, a gyakorlati oktatásnak és az önfejlesztő tanulásnak. A Cisco Hálózati Akadémiát végzők alapos ismereteket és jelentős gyakorlatot szereznek a számítógépes és kommunikációs hálózatok tervezésében, építésében és karbantartásában. A 140 országban kialakított és átvett modell alapján Magyarországon7 is megjelent az ilyen irányú kormányzati támogatás. Az NSZI az OM megbízásából 2001. augusztus 10-én kiírt pályázatának köszönhetően 2001. december 18-án a jelenlegi akadémiák közül 16 oktatási intézmény írt alá támogatási szerződést a szükséges eszközök beszerzésére, egy éves jótállással és karbantartással. Az együttműködés további lépéseként a Nemzeti Szakképzési Intézet és a Cisco Systems Magyarország külön Együttműködési Megállapodást írt alá, amelynek kiemelt célja az informatikai szakképesítések – különös tekintettel az informatikai hálózati rendszertelepítő szakképesítés – korszerűsítésében való szoros együttműködés. Minden országban – így Magyarországon is – a Regionális Akadémiák oktatók képzését, illetve felügyeletét az un. Cisco Hálózati Akadémia Továbbképző Központok (Cysco Academy Training Center-ek, CATC) végzik. Ez a központ a Budapesti Műszaki Főiskolán működik. A CISCO TOVÁBBI OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGEI A Cisco Systems Magyarország egyéb módon is támogatja a hálózati tanulást. A NIIF Irodával együttműködésben a Cisco Systems az akadémiai hálózaton kíván különféle multimédiás
oktatási
anyagokat,
hangos
mozgóképeket
elérhetővé
tenni.
A
tartalomszolgáltató hálózat a megfelelő sávszélességű végpontokat, helyi kiszolgálókat, mint például a Sulinetbe bekapcsolt 2400 intézményt látja el különféle tartalmakkal, amely elérhető a NIIF központban, valamint – Cisco segítségével – néhány oktatási intézménynél felállított infrastruktúrán keresztül.
7
http://www.okm.gov.hu/
7
Felhasznált irodalom 1.
Beck, Ulrich: Mi a globalizáció? Szeged : Belvedere, 2005. 190 p.
2.
Bőgel György: Verseny az elektronikus üzletben. Melyik békából lesz herceg? Bp. : Műszaki Könyvkiadó, 2000. 259 p.
3.
Castells, Manuel: Az információ kora. Gazdaság, társadalom, kultúra 1. köt. A hálózati társadalom kialakulása. Bp. : Gondolat - Infonia, 2005. 662 p., ill.
4.
Az információs társadalom modellezése: Castells az Információ Koráról. In.: Csorba József: Információ és az állam. Bp. : IFTI, 2004. p.: 141-159
5.
A Cisco Systems és a hazai hálózati oktatás. Coedu Távoktatási Kft. http://www.coedu.hu/mss/alpha
6.
Cisco Hálózati Akadémia. http://www.eszi.hu/index.php?id=cisco
7.
Cisco Hálózati Akadémiák hazánkban. https://nws.niif.hu/ncd2001/docs/eloadas/51/index.htm
8.
A Cisco Hálózati Akadémia Program. OKM internetes portál. http://www.okm.gov.hu
8
