Az egészségügyi rendszerek alapvető jellemzői és aktuális szakmapolitikai kérdések

Az egészségügyi rendszerek alapvető jellemzői és aktuális szakmapolitikai kérdések Dr. Sinkó Eszter Egészségügyi Menedzserképző Központ [email protected]

Az előadás tartalma • • • • • • • •

Alapmodellek az egészségügyben Országok vizsgálati dimenziói Néhány EU ország egészségügyi rendszere Amerikai Egyesült Államok mint ellenpélda A magyar egészségügy 2006 utáni történések Új kormány Tanulságok

Az egészségügyi rendszerek két alapmodellje • Beveridge modell Állami egészségügy modellje

• Bismarck modell Biztosítás alapú egészségügy modellje

• Átjárások a modelltípusok között

Beveridge modell létrejöttének feltételei • Helyszín: Anglia • Időpont: II. világháború • Területek: egészségügy és szociálpolitika egész területét átölelő • 1946. Elfogadás • 1948. Bevezetés – NHS • Jogosultak köre: mindenki, azaz állampolgári jogon járó ellátás

Állami típusú modellek működésének jellemzői I.

II.

Egészségpolitikai célok • mindenki • minden megszervezett ellátáshoz • térítésmentesen hozzáférjen A szereplők köre: • az állam mint szerephalmozó 1. a tulajdonos 2. az ellátásszervező 3. a finanszírozó 4. az irányító 5. az ellenőrző • orvos – alárendeltje az államnak • beteg – alárendeltje az államnak és az orvosnak egyaránt

Állami típusú modellek működésének különbségei •Beveridge modell: • • • •

GP-k nem alkalmazottak GP-k nem fix fizetést kapnak Az egészségügy társadalmi beágyazottsága, környezete contractuális (piacgazdaság, stb.) Sorban állás jelentős mértékű

•Semashko modell (Kelet-Európa): • • • •

Nincsenek kivételek A tervezés mindenhatóságába vetett hit uralkodása Paraszolvencia megjelenése Szakrendelők megjelenése önálló ellátási szintként

Bismarck modell létrejöttének feltételei • Helyszín: Németország • Időpont: 1883. • Területek: betegség, üzemi baleset, öregségi és rokkantsági nyugdíjbiztosítás • Jogosultak köre: munkavállalók • Tb alapok kialakulásának okai: harc a szakszervezetekkel szemben illetve az iparosodás időszaka: stabil munkaerő biztosítása

Társadalombiztosítás típusú modellek működési jellemzői I. I.

Egészségpolitikai célok • • •

II.

mindenki, akire nézve kötelező a társadalombiztosítási ellátásban való részvétel minden megszervezett ellátáshoz, de korlátozott gyakorisággal nem feltétlenül térítésmentesen férjen hozzá

A szereplők köre: •

• •

az állam már nem szerephalmozó 1. az irányító 2. az ellenőrző orvos – már nem alárendeltje az államnak beteg – már nem alárendeltje az államnak és az orvosnak egyaránt

A modellek működési jellemzői II. III. A szereplők új köre: • • • •

Altípustól függő, kik az új szereplők Az egészégbiztosítás önkormányzata A tulajdonos települési önkormányzatok Kamarák, érdekképviseleti szervezetek megjelenése

IV. A hatalomgyakorlás új eszközei: •

Egyeztetések, nyílt színi alkuk

Társadalombiztosítás típusú modellek strukturális jellemzői • Ellátáshoz való hozzáférés alapja: biztosítotti jog • Az államilag garantált feltételek között szervezett ellátásban való részvétel: kötelező – „kiszállás” lehetősége néhol adott • Az ellátás az igénybevételkor általában térítésmentes, de terjed a co-payment • Egészségügyi intézmények tulajdonjoga: vegyes • Egészségügyi intézmények „kezelési joga”: menedzsment

Vizsgálati dimenziók • • • • • • •

Tulajdonviszonyok Irányítási rendszer Finanszírozási csatornák, Finanszírozási technikák: Ármegállapítás mechanizmusa Betegek helyzete Szolgáltatók helyzete

Anglia I. • Tulajdonviszonyok: Állami tulajdon • Irányítási rendszer: központi logika, helyi állami szervezetek • Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: központi adó • Finanszírozási technikák: fejkvóta; vegyes (DRG-féleséggel próbák) • Ármegállapítás mechanizmusa: diktált ár • Betegek helyzete: betegcharta, szabad orvosválasztás az alapellátásban • Szolgáltatók helyzete: nincs szabad piacra lépés

Anglia II. • Közfinanszírozáson és közszolgáltatáson alapuló rendszer • Thatcher idején: belső piac megteremtése a szolgáltatói és finanszírozói szerep kettéválasztásával +verseny • GP Fundholding: HMO minta, azóta PCT-á alakulás • T. Blair: hosszú távú megállapodások, szükségleteken alapuló tervezés • Hosszú, bár egyre rövidülő várólisták (kórház félév, járó 3 hónap) • PFI kísérletek (8 milliárd Font helyett 53 milliárd 30 év alatt) • Alapítványi kórházak, minősági mutatók, P4P kezdemények • Új miniszterelnök,D. Cameron: vissza a GP Fundholdinghoz

Németország I. • Tulajdonviszonyok: Önkormányzati és magán - tulajdon • Irányítási rendszer: tartományi szintű • Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: társadalombiztosítási járulék • Finanszírozási technikák: FFS; DRG, ápolási nap • Ármegállapítás mechanizmusa: megegyezéses ár • Betegek helyzete: szabad orvosválasztás az alapellátásban • Szolgáltatók helyzete: kórház kivételével szabad a piacra lépés, de a közfinanszírozásba befogadás kérdéses

Németország II. • Döntően közfinanszírozáson és közszolgáltatáson alapuló rendszer • Kötelező társadalombiztosításon alapul • Decentralizált rendszer, decentralizált tb. alapok (kb. 110 alap) • Verseny az alapok között 1996 óta • Eltérő járulékmértékek – csökkenő különbségek • Azonos benefit package • Erős és magas színvonalú alapellátás

Franciaország I. • Tulajdonviszonyok: Önkormányzati és magán tulajdon (erős for-profit orientáció) • Irányítási rendszer: központi • Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: társadalombiztosítási járulék • Finanszírozási technikák: fejkvóta; DRG, • Ármegállapítás mechanizmusa: megegyezéses ár • Betegek helyzete: szabad orvosválasztás az alapellátásban és a kórházi szektorban • Szolgáltatók helyzete: kórház kivételével szabad a piacra lépés

Franciaország II. • Döntően közfinanszírozáson és közszolgáltatáson alapuló rendszer • Kötelező társadalombiztosításon alapul • Monolit, centralizált rendszer • Erős kiegészítő biztosítás (Mutualite) • Magas önrészesedés ( co-payment) • Gyenge alapellátás, jó kórházi ellátás, egy kézben tartott akkreditációs rendszer • WHO listán 1. hely (2000.)

Hollandia I. • Tulajdonviszonyok: non-profit magántulajdon • Irányítási rendszer: központi kézben az ár és a kapacitás szabályozás • Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: társadalombiztosítási járulék • Finanszírozási technikák: fejkvóta; DRG, ápolási nap • Ármegállapítás mechanizmusa: megegyezéses ár • Betegek helyzete: szabad orvosválasztás az alapellátásban • Szolgáltatók helyzete: kórház kivételével szabad a piacra lépés, de a közfinanszírozásba befogadás tervezett, korlátozott

Hollandia II. • Döntően közfinanszírozáson és non-profit magánszolgáltatáson alapuló rendszer • Kötelező társadalombiztosításon alapul (kiszállás lehetősége nem biztosított az állampolgároknak, szemben a korábbi évekkel) • Profitorientált magánbiztosítás alapok 2006 óta • Verseny az alapok között • 2006-ban 25% cserélt alapot, 2007-ben 6% • Erős, bár csökkenő állami kontroll az árak és a kapacitások terén • Növekvő közfinanszírozási arány (10%), 2. hely

Szlovákia I. • Tulajdonviszonyok: állami, önkormányzati, magán • Irányítási rendszer: egyelőre az állami kontroll erős, de biztosítás felügyelet is működik • Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: társadalombiztosítási járulék • Finanszírozási technikák: fejkvóta; DRG-féleség • Ármegállapítás mechanizmusa: megegyezéses ár (biztosítónként eltérő ár) • Betegek helyzete: szabad orvosválasztás az alapellátásban • Szolgáltatók helyzete: kórház kivételével szabad a piacra lépés, de a közfinanszírozásba való befogadás kontrollált

Szlovákia II. • Közfinanszírozáson és közszolgáltatáson alapuló rendszer • Kötelező társadalombiztosításon alapul • Jelenleg a holland rendszerhez hasonlít leginkább • Decentralizált tb. alapok – monolit rendszer: 13 alapról – 2005-re 5-re csökkent a választható alapok száma, de 2007-ben újra emelkedik hatra, azután lemegy ötre, azóta lement háromra • Verseny az alapok között • Privát GP, állami kórházak és szakrendelők átalakulása részvénytársasággá • Fico megszüntetné az alapokat

Köz-, és magánkiadások alakulása a GDP százalékában

Forrás: OECD

Amerikai Egyesült Államok I. • Tulajdonviszonyok: for-profit és non-profit magántulajdon, de 45%-os a szövetségi és állami tulajdon aránya • Irányítási rendszer: decentralizált, kivéve a Medicaid, Medicare felett • Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: vegyes • Finanszírozási technikák: vegyes • Ármegállapítás mechanizmusa: megegyezéses ár • Betegek helyzete: szerződés függvénye, mire van joga • Szolgáltatók helyzete: szabad piacra lépés, de a közfinanszírozásba befogadás csak akkreditáció útján mehet (korlátokkal)

Amerikai Egyesült Államok II. • Döntően magánfinanszírozáson (55%) és magánszolgáltatáson alapuló rendszer • Medicaid és Medicare állami és szövetségi program (45% közkiadás) • Magas a biztosítás nélküliek aránya (17%, 47 millió) • Managed care (HMO, PPO, stb.) programok • DRG • A legdrágább rendszer (GDP-n belül 16% az egészségügyi kiadások aránya) • Kontroll nélküli piac • Obama új törvénye: 37 millió fő fokozatos biztosításhoz juttatása

Magyar egészségügy 1990 előtt (Semashko - Beveridge modell) • Tulajdonviszonyok: döntően állami • Irányítási rendszer: centralizált, megye szintű • Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: döntően adó • Finanszírozási technikák: input finanszírozás • Betegek helyzete: rendezetlen, alávetettség • Orvosok munkajogi státusza: alkalmazott, de … • Szabad piacra lépés: kijárásos rendszer • Ármeghatározás mechanizmusa: nincs ár

Magyar egészségügy 1990 után (Bismarck modell?) • Tulajdonviszonyok: vegyes • Irányítási rendszer: decentralizálás irányába lépések • Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: döntően tb. járulék • Finanszírozási technikák: HBCS, németpont, fejkvóta • Betegek helyzete: semmit nem javult (1997-ig még törvény sem védte jogaikat) • Orvosok munkajogi státusza: háziorvosok vállalkozók • Szabad piacra lépés: kezdetben kötetlenebb, később kontroll alatt tartott (szektorsemleges finanszírozás)

Magyar egészségügy 2006-ig • Tulajdonviszonyok: vegyes, profitorientált vállalkozások engedélyezése a kórházi szektorban • Irányítási rendszer: bürokratizálás és centralizáció irányába lépések (1994 óta) • Finanszírozási csatornák, forrásteremtés: változóban, de még mindig az Eü. Alap bevételeinek 50%-a tb. járulékból származik – már nem sokáig • Finanszírozási technikák: ugyanaz, mint korábban, de… (2004 óta TVK) • Betegek helyzete: jogilag rendezett • Orvosok munkajogi státusza: változóban • Szabad piacra lépés: korlátozott

Az eddigi történések következtetései • Nincs ideális modell • Változtatási igények az egészségpolitikai célok mentén:  Hozzáférés (access)  Méltányosság, igazságosság (equity)  Költségkontrollálás (cost-containtment)  Hatékonyság (efficiency)

Melyik az a rendszer, amelyik potenciálisan jobban kezelheti a problémát? 1. Ahol az ellátás folyamatát „egyben” kezelik 2. Ahol a prevenció és gondozás az alaptevékenységek közé tartoznak; 3. Ahol a betegnek van „gazdája”; 4. Ahol van esély az allokációs hatékonyság növelésére, a szereplők érdekeltségének megteremtése révén Ezért • Ellátásszervezői szerepkör intézményesítése a rendszer keretei között nélkülönözhetetlen. • Egy kézben tartott ellátási felelősség és érdekeltség – erős állami kontroll mellett.

Irányított betegellátás (IBM/IBR) 1999-2004/5 • Virtuális folyószámla alapú • Korrigált fejkvótán alapul az ellátásszervező bevétele, az Ellátásszervezők csak kimutatásokat kapnak évközben • Ellátásszervező csak szolgáltató lehet • A megtakarításokat az ellátásszervezőnek vissza kell forgatnia az egészségügyi ellátásba • Betegút tervezés, prevenciós tevékenység végzésére ösztönzők elemek, protokollok • Háziorvosok kontrollja, oktatása – kapuőri szerep erősítése

Új reformelemek a magyar egészségügyben 2006-ban • 5 törvény hat hónapon belül: Kamarák kötelező tagságának megszüntetése Gyógyszer-gazdaságosság „Saláta” (vizitdíj, szolgáltatás csomag meghatározás) Biztosítás felügyelet megalakítása Kapacitás szabályozás (elsősorban kórházak szintjén)

Reformkényszer okai a kormány álláspontja szerint • Nem finanszírozható, • Nem hatékony, • Alig működőképes a magyar egészségügy (Forrás: Kormányelőterjesztés, 2006. július 19.)

SZDSZ típusú egészségügyi modell - a tervek szintjén • Piaci viszonyok megteremtése az egészségügyben (piaci szereplők megjelenése, szabad szerződéskötés) • Kötelező társadalombiztosítás keretei között • Egységes szolgáltatás csomag • Profitorientált magánbiztosítókon alapul • A hazai nomenklatúra szerint ezek ún. elismert pénztárak lennének • Versengés mind az alapok, mind a szolgáltatók között

Egy szolgáltatásvásárló Funkcionálisan egy szolgáltatásvásárló régiónként Nem versengő több szolgáltatásvásárló Versengő több szolgáltatásvásárló, nem profitorientált Finnország

Versengő több szolgáltatásvásárló, nyereségérdekelt Versengő több szolgáltatásvásárló, nyereségérdekelt, kötelező magánbiztosítás Svédország

Észtország Lettország Litvánia

Dánia

Írország

Lengyelország

Hollandia

Nagy-Britannia

Belgium

Németország Csehország

Luxemburg Franciaország

Szlovákia Ausztria

Magyarország

Svájc Szlovénia

Szerbia Bosznia

Horvátország

Portugália Olaszország

Románia Bulgária

Macedónia Albánia Görögország

Spanyolország

ESKI ábrája nyomán Evetovits és Gaál, 2007.

Málta

Ciprus

Kormányzati intézkedések következményei 2007-ben és 2008-ban • • • •

6 új törvény példátlanul gyors elfogadása Szufficites E. Alap 2007-ben és 2008-ban 160-200 ezer új biztosított, új bevételek 16 ezer aktív ágy megszüntetése (25%), 7 ezer krónikus ággyal bővülés • Várakozási idő megnövekedése • Mentőszolgálat létszámleépítése, a mentés és a szállítás kettéválasztása

Népszavazás és annak következménye • • • • • • •

Három kérdésben 2008. március 9. Vesztett a kormány Visszavonások a népszavazás következtében Új egészségügyi miniszter Kisebbségi kormányzás 2008. nyarától „Biztonság és partnerség” új program – MOTESZ-en keresztül bonyolítás

Biztosítói rendszer új tervei – 2009-ben • Regionalitás 7 alappal • Szolgáltatásvásárlói szerepkör – minőségi komponensekkel • Finanszírozási protokollok szerinti finanszírozás • Felfelé való eltérés lehetősége az árakban (plusz 10 %) • Megújuló minimumfeltételek • ÁNTSZ megerősítése

Eb. járulék bevételek egyenértéke a keresetek százalékában és járulékfizetők száma

Forrás: OEP

Politikai környezet a választások után  Új kormány – 2/3-os többség  Egészségügy – nincs miniszteri rang, csak államtitkári, azaz a kormányüléseken meghívottként vehet részt a tárcavezető  Összevont minisztérium – NEFMI, majd EMMI  A Kormányprogram megegyezik a Fidesz választási kampányának programjával  Nem az államtitkárság jegyzi a kormányprogramot

Semmelweis-terv 1.  Vitairatként 2010. novemberében jelenik meg  A terv nem vizionál par excellence állami tulajdonú egészségügyi rendszert  Ehelyett ígér: államilag szervezett, térségi ellátásszervezést, erős központi kontrollt, közös közbeszerzéseket, egységesített intézményirányítást, szükségleteken alapuló kapacitástervezést  Ebből nem következik a szolgáltatók állami tulajdonba vétele

Semmelweis-terv 2.  Térségi Egészségszervezési Központok (TESZK-ek) feladatait az alábbiban határozza meg: 1. Térségi betegút szabályozás 2. Kapacitásrendezés Közremű3. Szervezeti és/vagy funkcionális ködés integráció és támogatás nyújtása 4. A szolgáltatók közötti kooperáció 5. Kistérségi betegút szervezés  Kezdetben konzultatív testületekként értelmezték a TESZK-ek működését, mai elnevezésük: TIG-ek

Semmelweis-terv 3.  Irányítási rendszer átalakítása:  GYEMSZI felállítása: OGYI, ESKI, EMKI, OSZMK, ETI összeolvadása útján 1. Intézményfenntartási feladatok 2. Finanszírozás korszerűsítésének feladatai 3. Kapacitások, progresszivitási szintek meghatározása 4. Közös beszerzések lebonyolítása  Alapellátásban: minőségi indikátorok rendszere bevezetésre és finanszírozásra került, az átlagosnál jobb mutatókkal bíró praxisok plusz bevételre tehetnek szert

Törvénykezések és egyéb történések 2010-ben  Kamarák új jogállása– MOK elnöke vétójogot kért a szerződésekhez, de nem kapja meg  Rezidensek röghöz kötésének felszámolása – kevésnek bizonyul már 2010 őszén is  Gyógyszertárak tulajdonjogának megváltoztatása 2014-ig, majd 2017-ig  EBF megszüntetése  Háziorvosok kényszer képzésének megszüntetése – korbácsrendelet folyománya  27,5 + 3, 1 milliárdnyi friss pénz érkezett

Humánerőforrás gondok 1. Exponenciálisan növekvő elvándorlás (2009-ben 887, 2010-ben 1111 orvos regisztráltatta magát az EEKH-ban, 2011ben 1200 orvos, 2012-ben hasonló mértékek, 2013-ban 955 fő) 2. Rezidensek: 2010-ben 781 helyre 377 fő jelentkezett be 3. Nővérek – többezer fő hiányzik 4. SZJA módosítások kedvezőtlen hatása

Orvostársadalom válasza  Petíció: A miniszterelnöknek szóló közvetlen levélben a Rezidensszövetség 2011. május 15-ig adott lehetőséget a kormány számára pozitív reakcióra – elmaradt a válasz  Felmondó levelek leletétbe helyezése, cseh minta másolása – bértárgyalások a válasz  MOK, MOSZ támogatása

Nem egészségügy által indított változások 1.  Közigazgatási rendszer átalakítása: 1. 2. 3. 4.

Kormányhivatalok feladatainak bővítése Megyei ÁNTSZ-ek részleges beolvasztása REP-ek Az OEP szerepkörének átalakulása: csak természetbeni szolgáltatásokra (és az ártámogatásokra) fókuszál

Nem egészségügy által indított változások 2.  Széll Kálmán-terv 1.0 (2011. tavasza): megtakarításokat ír elő a gyógyszertámogatási rendszert illetően: 1. 2011-ben - 20 milliárd-ot 2. 2012-ben – 83 milliárd-ot 3. 2013-ban – 37 milliárd-ot (azaz két év alatt együttesen 140 milliárd Ft megtakarítást írtak elő)

Nem egészségügy által indított változások 3.

 Széll Kálmán-terv 2.0 (2012. tavasza): újabb megtakarításokat ír elő a gyógyszertámogatási rendszert illetően: 1. 2012-ben + 10 milliárd-ot 2. 2013-ben + 40 milliárd-ot  Ez azt jelenti, hogy 2013-ig együttesen 190 milliárd Ftot akarnak megspórolni a gyógyszer-kasszán (2011ben 377 Mrd Ft ment el erre a célra, amiből 60 Mrd Ft ot a gyógyszercégek adtak össze)

Nem egészségügy által indított változások 4.1.  Forrásteremtés vonatkozásában: 2010. január (2008-as törvénymódosítás alapján): Tb. Alapok a központi költségvetés részét képezik, és nem önálló alrendszerek az államháztartásban (csak az önkormányzati alapok maranak meg a közp. költségvetés mellett)  Ezt a változtatást az új kormány is továbbviszi az új Államháztartási törvényben 2012-ben

Nem egészségügy által indított változások 4.2.  2012. január: új jogállás az OEP esetében (nem speciális költségvetési szerv többé) – új ÁHT alapján, egyelőre kérdés, a változás mit eredményez a napi működésben  Továbbá: a munkáltatói tb. járulék átalakul adóvá (következmény: az adó típusú befizetéssel szemben nincs jelen ellátásra jogosultság – különösen kínossá válhat ez nyugdíj esetében)

Nem egészségügy által indított változások 5.  A szolgáltató rendszer államosítása: a megyei és a fővárosi kórházak után, 2012 májusában a városi kórházak is sorra kerültek  Magánbiztosítási rendszer helyzetbe hozása az SZJA törvény módosításával (egyelőre cégeknek kedvez betegbiztosítási szolgáltatás vásárlása esetén az adó-, és járulékmentesség) (lehetséges piaci méret a MABISZ szerint 50 Mrd Ft-nyi)  Egészségpénztárak prevenciós tevékenységének kiüresítése (nem elszámolható a sport, a rekreáció)

Betegjogi törekvések  Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) megszüntetése – politikai alku eredményeképpen: 2010. szeptemberben  Helyette: Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) felállítása 2012. októbertől az elfogadott Semmelweis-terv alapján  Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) ugyancsak megszűnt, helyette Nemzeti Betegfórum felállítása történt meg

Aktív ágyak 2012. július 1-től – szakma főcsoportok szerint #

Szakma főcsoport

Aktív ágyszám 2010 2012.07.01-től

Ágyszám változás 2012-2010 2012/2010

1.

01

Belgyógyászat

8 985

4 807

-4 178

-46,5%

2.

02

Sebészet

4 497

3 150

-1 347

-30,0%

3.

04

Szülészet-Nőgyógyászat

3 359

3150

-209

-6,2%

4.

05

Csecsemő- és gyermekgyógyászat

3 548

3 150

-398

-11,2%

5.

06

Fül-orr-gégegyógyászat

1 176

1 084

-92

-7,8%

6.

07

Szemészet

1 058

721

-337

-31,9%

7.

08

Bőrgyógyászat

520

426

-94

-18,1%

8.

09

Neurológia

3 029

1 865

-1 164

-38,4%

9.

10

Ortopédia-traumatológia

3 746

3623

-123

-3,3%

10.

11

Urológia

1 191

1 019

-172

-14,4%

11.

12

Klinikai onkológia

1 947

1 443

-504

-25,9%

13.

14

Reumatológia

1 098

1 098

0

0,0%

14.

15

Aneszteziológia és intenzív betegellátás

1 311

1 325

14

1,1%

15.

16

Infektológia

834

935

101

12,1%

16.

18

Pszichiátria

2 976

2 722

-254

-8,5%

17.

19

Tüdőgyógyászat

2 018

1 928

-90

-4,5%

18.

20

Plasztikai és égéssebészet

111

152

41

36,9%

19.

23

Gyermek- és ifjúságpszichiátria

139

139

0

0,0%

20.

40

Kardiológia

1 530

1 869

339

22,2%

21.

46

Sürgősségi betegellátás

476

578

102

21,4%

 

44 153

41 893

-2 260

-5,1%

Mindösszesen

Forrás: GYEMSZI, 2012.május

54

Konszolidációs igények - vészjezések  Folyamatosan jelentkeznek: 2010. december: 27 milliárd Ft 2011. december: több lépcsőben 35 milliárd Ft 2012. december: 18 milliárd Ft (27 Mrd volt kommunikálva, a többi pénz belső, OEP-es kasszák megtakarításából keletkezett) 2013. október: 33 milliárd Ft (már az átvett GT-knek is volt 11 milliárd Ft-os konszolidációs igénye), ebből 27 Mrd friss forrásként érkezik a rendszerbe

Többletforrás igények igazolása  Ma egy átlagos (akut) kórházi eset 180 ezer Ft-ba kerül  Ma egy átlagos (akut) kórházi eset térítési díja 150 ezer Ft  Ez bizony 20%-os mértékű alulfinanszírozottságra utal  Havi 4-5 milliárddal növekszik az adósságállomány  Most kb. 50-55 milliárd körül járhat

Költségvetési kiadások alakulása 1.

Költségvetési kiadások alakulása 2.

Az egészségügyi kiadások változása reálértéken* (1993=100%)

Egy új rendszermodell épül  Ez a modell nem intézményesít kedvező működési mechanizmusokat, mert: 1. Nincsenek ösztönzők, érdekeltségek a rendszerben 2. Minden beavatkozás felülről érkezik, alulról érkező kezdeményezések nem támogatottak 3. Magánforrások szervezett módon való bevonása nincs támogatva 4. Helyi közösségi illetve társadalmi kontroll eltűnik ‘belőle’