Az Egervári Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA JELIGE: VADGESZTENYE

Az Egervári Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Az Egervári Óvoda nevelőtestülete 8913 Egervár, József Attila utca 13.

JELIGE:

„VADGESZTENYE”

„ Ha a jövő évről akarsz gondoskodni - vess magot, ha egy évtizeddel számolsz – ültess fát. ha terved egy életre szól – embert nevelj.”

Hatályos: 2013. szeptember 1.

Az Egervári Óvoda Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék

I.

BEVEZETÉS.........................................................................................................................3

II.

GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP………………………………………………………........5

III.

AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI………………………………………….8

IV.

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATA…………………………………………………..11 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM..............................................................................................................11 2. AZ ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS………………………20 3. AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA…………...24

V.

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI……………………………………………………………………………...26 JÁTÉK……………………………………………………………………………………..26 VERSELÉS- MESÉLÉS…………………………………………………………………..29 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK; GYERMEKTÁNC……………………………….......33 RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA………………………………………….......34 MOZGÁS…………………………………………………………………………………35 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE……………………………………..38 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK………………………………………………42 A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓULÓ TANULÁS…………………………..…43

VI.

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE……………………………………………….47 SZEMÉLYI FELTÉTELEK………………………………………………………………47 TÁRGYI FELTÉTELEK………………………………………………………………….49 SZERVEZETI ÉS IDŐKERETEK……………………………………………………….50

VII.

AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELME …………………………………………………...52

VIII.

AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE………………………………………………55

IX.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE………………………59

X.

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE………………………………………………………………………………….62

XI.

MELLÉKLETEK………………………………………………………………………....67

XII.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK…………………………………………………………….71


2

I. BEVEZETÉS Az óvoda jellemző adatai: Az óvoda neve és címe: Egervári Óvoda 8913 Egervár, József Attila utca 13. Tel.: 06 92/364- 019

Az óvoda fenntartója és címe: Egervár község önkormányzati Képviselőtestülete 8913 Egervár, Vár út 2. Tel.: 06 92/564- 012

Óvodai csoportok: 2,5

Férőhelyek száma: 90

Az óvoda vezetője: Bangó Zoltánné

Az óvoda orvosa: dr. Bódis István


3

Az Egervári Óvoda bemutatása Pedagógiai programunknak a Vadgesztenye nevet adtuk, mert falunk büszkeségei, a templomdombon található évszázados vadgesztenyefák már messziről felhívják magukra a figyelmet. Tavasszal virágba borulásukkor, ősszel a termésözönkor is mindig meglátogatjuk ezeket a csodálatos növényeket, melyek a természet szépségeinek szeretett mélyíthetik el a gyermekekben, nevelve az őket körülvevő élővilág tiszteletére. Ezek a vadgesztenyefák utalnak mottónkra is: „Ha a jövő évről akarsz gondoskodni. Vess magot, ha egy évtizeddel számolsz- ültess fát. Ha terved egy életre szól- embert nevelj.” Intézményünk Zalaegerszegtől 10 km-re levő faluban, Egervár központjában helyezkedik el. Jól megközelíthető, majdnem az iskola és az orvosi rendelő szomszédságában. Óvoda céljára épült utcafronton levő sátortetős épület az udvarra benyúló lapostetős megoldással a ’60-as években. Így megfelel az intézménytípussal szemben támasztott követelményeknek, három csoportszobával, a hozzá tartozó mosdóval és öltözővel. Udvarunkat 2001-től EU szabványnak megfelelően átalakítottuk, melynek során a gyermekek fejlődését segítő, biztonságos játszószerekkel szereltük fel, s a növényzet és a gyep is cserére, megújításra került. A felújítás folyamatos, mind a játékok pótlása, szabványosítása, ütéscsillapítás tekintetében. A gyermekeket kilenc fős személyzet látja el. Fontosnak tartjuk az óvodapedagógusok állandó továbbképzését, a módszertani, pszichológiai ismeretek folyamatos korszerűsítését. A Pedagógiai Program elkészítésekor fontos szempont, hogy figyelembe vegyük a törvényi szabályozásokat és a helyi sajátosságokat, a hagyományokat, de elkészítésekor az új szemléletek, valamint a kompetencia alapú elvek is érvényre jussanak benne. (TÁMOP 3.1.4) 2009-ben az óvoda nagycsoportjában bevezetésre került a kompetencia alapú nevelési program. A kis és a középső csoportban is a négy alapelem jegyében kerül az éves anyag összeállítása és a foglalkozási tematika megvalósítása. Kerüljön megfogalmazásra az a kiinduló pedagógiai alapelv, hogy az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. Biztosítani kívánjuk az egyenlő hozzáférést, folyamatos törekvésünk a HH gyermekek segítése, jogaik biztosítása, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelése, esélyegyenlőségük biztosítása. Mindezt egy olyan nyitott és rugalmas rendszerben biztosítjuk, mely igazodik egyéni szükségleteikhez, életkori és egyéni sajátosságaikhoz, fejlődési ütemükhöz.


4

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép Az ember egyedi, egymással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre ugyanakkor a természet szerves része. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését a genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Testi szükségletei a gondozás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés, a mozgás, a pihenés. Lelki szükségletei a szeretet, az érzelmi biztonság, a türelem, a megértés, az elfogadás, a tisztelet. Az óvoda kerüli a nemi sztereotípiák erősítését. Jellemzője a sokirányú érdeklődés a környező világ megismerésére. Nagy mozgásigénye kielégítése során fejlődik érzékelése, észlelése, akarati tulajdonsága, szociális képessége. Alapvető tevékenysége a játék, mely sokoldalú tapasztalást biztosít számára, csiszolódik anyanyelvi kultúrája. Az Egervári Óvodában a Pedagógiai Program megvalósításával az óvodáskor végére olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akikre jellemző: -

az összerendezett, harmonikus mozgás,

-

a nyitott érdeklődés,

-

a differenciált érzékelés és észlelés,

-

a kialakult testséma, éntudat és téri tájékozottság,

-

a tanulás alapját képező szándékos figyelem, feladatértés, feladattartás és feladattudat,

-

együttműködés a társakkal, felnőttekkel.

A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó.


5

Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője.

Óvodánk szellemisége Óvodai nevelésünk legyen gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekedjék biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljenek a meglevő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A többségtől bármilyen szempontból eltérő gyermekeket elfogadjuk, segítjük őket előzetes tudásukra, tapasztalásukra támaszkodva, hogy a magul módján, a maguk ütemében, saját képességeik szerint fejlődjenek. Az óvodapedagógus szerepe hangsúlyos, hiszen figyelembe veszi a családi arculatot, az otthonról hozott élményeket, segíti a környezettudatos magatartás kialakítását a hazához, a tájhoz, a kultúrához igazodva. Biztosítjuk a migráns és a nemzetiséghez tarozó gyermekek esetében az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Óvodánk dolgozói gondoskodnak az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtéséről, a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni életkor- specifikus alakításáról. A közösségben végezhető sokszínű tevékenységek segítségével megalapozzuk a legfontosabb és legértékesebb emberi tulajdonságokat, a másokat elfogadó magatartását, az egyéni szükségletek felismerését és az érvényesülést szolgáló kompetenciák megszerzését. Az óvoda felnőtt közössége pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozására, az egészséges életvitelre. Környezeti

nevelési

tevékenységünk

alapja

a

természet

igaz

szeretete,

minden

megnyilvánulásának megértése, a természet esztétikájának, szépségeinek élvezete, miközben egyaránt figyelmet szentelünk a természeti és az emberi értékeknek. Célunk, hogy mindenki ráébredjen, hogy az ember, mint egyén érdekelt a természeti és kulturális értékek megőrzésében, s ennek kapcsán a megfelelő emberi életkörülmények hosszú távú fenntartásában.


6

Azt a lehetőséget választottuk, hogy saját Pedagógiai Programot írunk, melyben részletesen kifejtjük konkrét nevelési elképzeléseinket. Óvodánk az Alapító Okiratában és az Országos Óvodai Alapprogramban meghatározott alapvető óvodai funkciók ellátását valósítja meg melyek a következők: -

óvó- védő

-

szociális

-

nevelő- személyiségfejlesztő funkció.

Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, mely a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Közvetetetten segítjük

az

iskolai

közösségbe

történő

beilleszkedéshez

szükséges

gyermeki

személyiségvonások, kompetenciák fejlődését.


7

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI

Óvodai nevelésünk célja Boldog, szociálisan, szomatikusan és mentálisan egyaránt fejlett, együttműködésre képes, környezetükben jól eligazodó, kreatív gyermekek nevelése, akik az óvodáskor végére a belső érés és az óvodai nevelés együttes hatásának révén elérik az iskolakezdéshez szükséges fejlettséget. Az óvodai nevelés- tanulás célja nem elsősorban az információ bővítése, hanem a képességek és részképességek fejlesztése. Ez viszont egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyerekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel az egyes gyerekekhez mért tempóban az azonnali és egyénhez mért visszacsatolással lehet csak hatékony a hátránykompenzálás és tehetséggondozás terén. Nevelésünk célja még a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése, és a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása. A gyermekek éljék meg az önként vállalt feladatok végzése során a közösségért való tevékenykedés örömét, amely a normák, szabályok kialakulásához vezet. Célunk a játékba integrált önkéntes, cselekvéses tanulás, hiszen a valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátíthat el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át és természetes kíváncsiságát kiélhesse. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerezéséhez segítse hozzá a gyermeket. Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.

További nevelési célok: -

A gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, támaszra találjon.


8

-

A gyermek, mint egyén, találja meg a helyét a közösségben, váljék igényévé a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor egyedül is tevékenykedhessen.

-

Alakuljon ki a gyermek számára biztonságot nyújtó, megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer.

-

Sajátítsa el az emberi érintkezés alapvető szabályait, a szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakciókon keresztül fejlődjék normarendszere, mely az iskolás kor alapja, s egyben a felnőtté válás feltétele is.

-

Alakuljon ki a gyermek adekvát és rendszeres életritmusa, a megfelelő napirend betartásával (helyes tisztálkodási, táplálkozási szokások kialakítása, mozgásigény kielégítése)

-

A tágabb s szűkebb környezet tapasztalati úton történő megismerése, a környezet

tiszteletére

való

nevelés,

a

környezettudatos

viselkedés

megalapozása. -

Családokkal való együttműködés, családok segítése, erősítése.

-

A gyermekek óvodáskor végére iskolára való alkalmassá tétele.

Az óvodai nevelésünk alapelvei Óvodánk az Óvodai nevelés Országos Alapprogramban megfogalmazottak szerint a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságokra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Az óvodai nevelés a környezeti, környezettudatos nevelés szempontrendszerében is nagy jelentőséggel bír. Intézményünkben e nevelési terület köré szerveződik az óvoda egész tevékenységrendszere. Óvodapedagógusaink lehetővé teszik a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítják az alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatszerzésre. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek készségeinek és képességeinek kibontakozását, az élethosszig tartó tanulás alapjainak lerakását. A kompetencia alapú pedagógiai szemléletben nem a tanterv, nem a tananyag, nem az ismeret fontos, hanem a gyermek fejlettsége, életkori sajátosságai és képességeinek szintje. Fontos alapelv, hogy a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet és bizalom övezze. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek


9

személyiségéhez kell alkalmazkodnia. Nyitottsággal fogadjuk a különbözőségeket és olyan értékeket közvetítünk, amely a szereteten és a gondoskodáson alapulnak, segítik a családi nevelést. A gyerek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül A személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet, egyéni bánásmódra, differenciáltságra van szükség. A szülőkkel partneri, erőltetés-mentes, természetes kapcsolatra törekszünk. A gyermek jogainak tisztelete szellemében a gyermekvédelem legelső szintje az elsődleges szocializációs közegek, a család és nevelési- oktatási intézmények gyermekeket oltalmazó működése közvetítse a gyermekközpontúságot. A mindennapi kapcsolattartás, a szoros együttműködés a nevelés szempontjából megkülönböztetett lehetőséget biztosítson az óvodapedagógus számára. Alapvető

tevékenység

legyen

a

mással

nem

helyettesíthető

szabadjáték,

az

e

tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése. Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. Ebből következően a gyermek 7-9 óra napi játékszükségletét ki kell elégíteni és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját. A 3-6-7 éves gyermek létformája a játék, hiszen ezen keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számár a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Ezért fontos, hogy a tevékenységközpontúsággal arányosan érvényesüljön a játékosság. Az óvodai nevelés minden területén, de elsősorban a munka jellegű tevékenységekben érvényesüljön az önkéntesség. Lényeges alapelv a komplexitás elve, mivel a nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek is teljes értékű ember, joga, hogy megfelelő elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek őszintén fogadják el és tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség legyen természetes számukra. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítanunk, ahol a másság, a különbözőség felé fordulás mindenkinek természetessé válik.


10

Az esélyegyenlőség biztosításával tesszük lehetővé az integráció érvényesülésének elvét. A nemi sztereotípiák tudatos kerülése. A gyermekek érdekei elsődlegesek mindenekfelett állóak. Az óvoda minden dolgozójára vonatkozzék a titoktartás kötelezettségének elve.

IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés feladatai 1. Az egészséges életmód alakítása. Egészségfejlesztési program. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés. 3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósításán belül feladatunknak tekintjük a pszichikus funkciók és részképességek fejlesztését.

1. Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program Cél: Az egészséges életmódra nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészséges életvitel igényének kialakítását.

Az óvodapedagógus feladatai: -

Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása.

-

Mozgásigény kielégítése és a testi képességek fejlesztése.

-

A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.

-

A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása.

Az egészségfejlesztés területei: -

egészséges táplálkozás

-

mindennapos testnevelés, testmozgás

-

személyi higiéné


11

-

testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése

-

a bántalmazás, erőszak megelőzése

-

baleset- megelőzés és elsősegélynyújtás

Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodás gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. Az óvodás gyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi- szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban- minden igyekezet ellenére- sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten

(étrend-

összeállításon),

óvónői

leleményességen

(egészségpedagógiai

kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Az óvoda étkezését biztosító Mázsa Imre vállalkozóval havonta történik egyeztetés az étlap összeállításáról.. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer- csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania. Az alapélelmiszer- csoportok között a következőket tartjuk számon: 1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs, 2) gyümölcs, zöldség, 3) hús, hal, tojás, 4) tej és tejtermék, 5) olaj, margarin, vaj, zsír, Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszercsoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét.

Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: -

Kulturált

körülmények

között

a

fogásokat

folyamatosan

felszolgálja

(várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan


12

folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. -

Az óvónők a szülőkkel közösen naponta biztosítanak gyümölcsfogyasztást a gyermekek számára.

-

Tanácsot adnak, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék. Törekedjenek az otthon megtermesztett, illetve előállított élelmiszerek fogyasztására.

-

Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel- és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához.

-

Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, (pl. projektek), játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. gyümölcssalátakészítés, csíráztatás, gyümölcsaszalás)

-

A nevelési év során legalább 2 alkalommal szülői értekezlettel egybekötve kerül sor az egészséges táplálkozást népszerűsítő foglakozásra.

-

Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglalkozásoknak. Így a gyerekek az őszi piacot, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek megmozgatnak

gyümölcsökkel, a

zöldségfélékkel.

tapasztalatszerzés

során,

Minden mindezeket

érzékszervet versekkel,

mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. Készül saláta zöldségből, gyümölcsből, gyümölcsöt aszalunk.

Mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért


13

Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Naponta szervez mozgástevékenységet (csoportszobában vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglakozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárásnak megfelelően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-2 órát levegő és napfényedzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi.

Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás Elegendő időt biztosít a napirend során a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Megismerteti a tisztálkodási folyamatot: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, a fogak, a szájüreg a haj, az érzékszervek, a körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot.

Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása.

Pihenés


14

A csoport szükségleteinek megfelelően ebéd után nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését. A gyermekek elalvását segíti pl.: mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. A pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában két hetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével.

A Szakértői Bizottság

logopédusával/fejlesztőpedagógusával/gyógypedagógusával konzultál, aki hetente egyszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején az utazó logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Szakértői Bizottság gyógypedagógusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart.

Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek A

dohányzás

megelőzésében

és

visszaszorításában

jelentős

szerep

jut

az

óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelőséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei:


15

Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga a gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval események értékelésével, képek nézegetésével, képkivágások gyűjtésével, diafilm-vetítéssel stb. párhuzamosan. Alapelv: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és véleménynyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: -

Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás.

-

Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, a gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, „talponállók”, ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok.

-

Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás.

-

Gyermeki vélemények arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak, hol dohányoznak: dohányzó felnőttek, dohányzó gyerekek, otthoni dohányzás, miért nem szabad a közlekedési eszközön (vonat, autóbusz, villamos) dohányozni; vélemény arról, hogy sikerül- e a leszokás.

-

Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni; mit kell elkerülni. (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást).

A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek A WHO definíciója: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/ vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód,


16

a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.”

Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságok körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésre. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiéniás feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt- bár tud róla, vagy szemtanúja- nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár, stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartoznak a gyermekekben állandó félelemérzet vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek Az Egervári Óvoda Pedagógiai Programja

17

kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog – és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor s a fejlettség okén, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagik, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl- ismételten- fizikailag, lelkileg bántalmaz vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. -

Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat,

és

pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására.

Szükség

esetén

a

gyermek

érdekében

intézkedést

kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti.


18

-

A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében

és

megszüntetésében,

ennek

során

együttműködik

a

gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési

intézmény

a

gyermekeket

veszélyeztető

okokat

pedagógiai

eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. -

A gyermekek születi a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodapedagógus), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan „érzékeny”. Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermekeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését.

Baleset- megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások: egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a veszélyhelyzetek vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy- egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés.

Általános előírások A gyermekekkel -

az óvodai nevelés év, valamint,


19

-

szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő- óvó előírásokat.

Védő- óvó előírás: -

az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,

-

a foglakozásokkal együtt járó veszélyforrások

-

a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.

A védő- óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra.

Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében, illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ-ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a csoportszobában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

2.

-

Kulturáltan étkezik

-

Helyesen használja az evőeszközöket

-

Önállóan használja a vécét

-

Önállóan és helyesen mos kezet, szájat öblít

-

Szükség szerint használja a zsebkendőt

-

Helyesen, megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyre rakja

-

Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, szívesen vesz részt benne

-

Az egészségfejlesztés szempontjait, alapjait ismeri

A gyermekek érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelése Az óvodáskorú gyermekre a magatartás érzelmi vezéreltsége jellemző. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott,


20

szeretetteljes légkör vegye körül. A befogadás időszakában figyelünk arra, hogy az első benyomások kedvezően érjék a gyermekeket. Szüleikkel együtt ismerjék meg az óvodát, hiszen a szülői együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő is megismeri az óvoda belső életét, napirendjét. A gyermekeknek lehetőségük van minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. A gyermekek spontán élményeiből fakadó játéka, az irányított tevékenysége, azaz a tanulás, valamint az erkölcsi érzék, a moralitás fejlődése a nevelési gyakorlatban összefüggenek. Az összekötő fogalom az érzelem. Az érzelmek áthatóan és befolyásolóan motiválóan jelen vannak a kisgyermek életében, tetteinek „küszöbén”. Igyekszünk gazdag, változatos tevékenységrendszerben olyan szituációkat teremteni, melyben a gyermek választásaiban, döntéseiben, a helyzetmegoldásokban való tájékozódása során megtanulja irányítani saját érzelmeit.

Közös élményekre, közös tevékenységek gyakorlására épülő tevékenységek, a gyermek- gyermek, felnőtt- gyermek, felnőtt- felnőtt pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Kiemelkedő szerepünk van abban, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodában, nevelésünk alapja a feltétel nélküli szeretet. Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket. Nevelőmunkánkat úgy tudjuk hatékonnyá tenni, ha a feladatokat minden gyermek számára vonzóvá, érthetőbbé tesszük. A szocializáció szempontjából fontos a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Olyan óvodai életet szervezünk, amely segíti az erkölcsi tulajdonságok (együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, elfogadó magatartás), az akarat, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat fejlődését, a szokás és normarendszer megalapozását.

Felnőtt- gyermek kapcsolat kialakulásának segítése: -

Új környezetben, új szabályok és lehetőségek biztosítása mellett folytatjuk és szükségszerűen kiegészítjük a családi nevelést.

-

Hangsúlyt helyezünk a verbális fejlesztésre és a metakommunikációs jelzések megismertetésére. Szeretettel és türelemmel követelünk, a bizalom, az elismerés és a pozitív tulajdonságok megerősítésével formáljuk az egyes gyermekeket.


21

-

A szociális érzelmek jelenlétét felhasználjuk a kulturált viselkedés alakításánál.

Fontos számunkra, hogy az óvodapedagógus- gyermek, gyermek- dajka kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az intézmény összes alkalmazottjával mintát ad a kommunikációra, bánásmódra. Valljuk, hogy az óvónő és a gyermek között csak akkor alakulhat ki érzelem gazdag, a nevelés alapfeltételét biztosító, személyiségfejlesztő kapcsolat, ha az óvónő értő és megértő, segítő- értékelő, figyelő és figyelmeztető, magyarázatot adva irányító, együtt érez, képes az együtt örülésre, nevetésre és az együtt játszásra. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus viselkedése és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Emellett fontosnak tartjuk, hogy az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, s engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek.

Gyermek- gyermek kapcsolat segítése: Alapvető szempontunk hogy az óvoda minden tagja jól érezze magát, érezze és tapasztalja, hogy nem csak az óvónők, hanem a társai is számon tartják, szükség van rá! Ezért biztosítjuk a közös élményeket, tapasztalatokat, véleménycseréket. Segítjük a barátságok alakulását, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek kielégíthessék természetes és táras szükségleteiket, neveljük őket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

Felnőtt- felnőtt kapcsolat: -

A

felnőttek

viselkedéskultúrájának

minden

vonatkozásban

kifogástalannak kell lennie. -

A felnőttek tisztelettel beszéljenek egymással, ne a gyermekek előtt hangozzék el a velük kapcsolatos negatív élmények, problémák.

-

A csoportok óvónői naponta adják át egymásnak az információkat, így a gyermek érzi, hogy fontos és az óvónőnek azonosak a felé irányuló elvárásai.

-

Modellértékű, egyben személyiségformáló hatású a barátságos, egymást segítő szülő- szülő kapcsolat.


22

Pozitív érzelmekre épülő környezeti nevelés A gyermekek nyitottságára, természetes kíváncsiságára építve segítjük elő. Hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét és bátran alakítsa azt, anélkül, hogy kárt okozna benne. Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyermekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyereket körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus, a dajka példája elengedhetetlen.

Integráció A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A kiemelkedő, átlagos képességű és hátrányos helyzetű gyerekek együttes fejlesztésével teremtjük meg az esélyegyenlőséget és alakítjuk mások elfogadásának képességét. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus stb.) segítségét vesszük igénybe.

Az értékelés és jutalmazás Cél: A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása Az óvodapedagógus feladatai: Az értékelést fontos személyiség és közösségalakító tényezőként alkalmazza. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges; a jutalmazás és ennek előlegezett formája a bíztatás. Ezzel erősíti leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásait és ezzel alakítja ki a pozitív motivációkat. A gyermekek szöveges, átfogó értékelését az óvodapedagógusok elvégzik évente minimum két alkalommal a gyermekenként vezetett személyiséglapon Az Egervári Óvoda Pedagógiai Programja

23

méréseik alapján. Elsődleges mérőeszköz a tudatos megfigyelés és az öt évesek esetében az iskolaérettségi vizsgálat. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése kiemelt megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. Tárgyi jutalmazást nem alkalmaz.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

Jól érzi magát az óvodában csoporttársaival, a csoportban dolgozó felnőttekkel.

3.

-

Elfogadja és tiszteli a gyermekek különbözőségeit.

-

A csoport kialakult szokásrendszerét betartja.

-

Önbizalma megfelelő.

-

Feladat és szabálytudata kialakult.

-

Konfliktushelyzetben társaival egyezkedik.

-

Az udvariassági formák betartásával kommunikál.

-

Tiszteli, becsüli szülőföldjét.

Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabálykövetéssel - az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben, különösen a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítanunk. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységet, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.


24

Az értelmi nevelés további feladatai: Egyrészt a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, beszéd és kommunikációfejlesztés) és az alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása.


Vannak elemi ismeretei az őt körülvevő világról, felismer összefüggéseket.

-

Probléma helyzetben törekszik a megoldás keresésére, szívesen kísérletezik.

-

Képes időrendiséget felállítani.

-

Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni.

-

Képről mondatokban beszél.

-

Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát.

-

Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek.

-

Tud rövid történeteket, szöveget visszamondani.

-

Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, gondolatainak érthető kifejezését.

-

Minden magán- és mássalhangzót tisztán ejt.


25

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

Játék

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete,

melynek mindennap visszatérő módon,

hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.

Óvodánk biztosítja a gyermekként való élés lehetőségét, vagyis a folyamatos, önfeledt, szabad játék gazdag feltételrendszerét, melyek különböző irányítási feladatokat igényelnek. A légkör kialakítása során vidám, nyugodt, barátságos, családias, elfogadó, felszabadult hangulatot teremt. A játékba ágyazott tanulási tevékenység nem játék. A gyermek a játékban számtalan információt ad önmagáról, belső világáról, kellemes és kellemetlen élményeiről. A játékban integrálja a külső és belső világot. „Híd”- a képzelete és a valóság között Itt alakulnak ki társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális érzelmei és a világról szerzett tapasztalatai, ismeretei. A tevékenység és a kommunikáció az összekötő fonal a gyermek, a társai és az óvodapedagógus között. A játék olyan alapvető létforma, önként vállalt tevékenység, ami a gyermek spontán manipulációja, valamint tudatos jelenlétünk révén válik személyiségük fejlesztésének alapvető eszközévé.


26

Elengedhetetlen az óvodapedagógus sokoldalú gyermekismerete, a gyermek játékának, érzelmi életének megértése, elfogadása, játékszeretete s játékos beállítódása.

Feladataink: -

játékeszközök; megfelelő csoportlégkör, hely, idő biztosítása,

-

szűkebb

és

tágabb

környezetből

szerzett

gyermeki

benyomások

feldolgozásának biztosítása a szabad játék és a játékba integrált tanulás során, -

a gyermekek beszédfejlesztése a játékban,

-

az együttműködés formáinak, szokásainak alakítása,

-

élményszerzési lehetőségek biztosítása a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz és a szabályjátékokhoz,

-

folyamatos, önfeledt, szabad játék feltételrendszerének megteremtése,

-

a gyermekek elképzeléseinek megvalósításában való segítségadás, támogatás,

-

szerepjáték tartalmának megfigyelésével a gyermekek megismerése,

-

a gyermekek életkorához és képességszintjéhez illeszkedő szabályjátékok direkt módon történő irányítása,

-

más esetben indirekt játékirányítás (ötletadás, eszközbiztosítás, szerepvállalás, metakommunikációs eszközök alkalmazása),

-

konfliktusok önálló megoldására törekedtetés.

A játék osztályozása: A játékot a bennük uralkodó tevékenység tartalma szerint különböztethetjük meg: Gyakorló-, szimbolikus- szerep, konstruáló-, és szabályjáték. -

A gyakorlójáték- melynek során az ismétlésekben gyakorolja a gyermek különböző képességeit, a 3-4 éves gyermek játéktevékenysége.

-

Szimbolikus- szerepjáték- melyben a gyerekek a felnőttek szerepét, tevékenységét és a felnőttek közötti viszonylatokat sajátos játékkörülmények között: általánosított formában, képzeletük segítségével és a felnőttek által használt tárgyak helyettesítésére szolgáló játékeszközökkel újraalkotják-, az


27

előző játékformából csak fokozatosan fejlődik ki, fejlett formáját az óvodáskor végére éri el. (tematikus játékok, építőjátékok, konstrukciós játékok, mesedramatizálás és bábozás) -

Szabályjáték-

a

mozgásos

és

értelemfejlesztő

játékok-,

mely

előre

meghatározott, pontos szabályok szerint történik. A játék lényegét a szabályok adják. Mozgásos

játékok:

dalos

népi

játékok,

körjátékok,

szembekötősdik,

labdajátékok, versenyjátékok Értelemfejlesztő játékok: A gyors érzékelést, a megfigyelést, a figyelmet, a logikus gondolkodást, az ismeretet fejlesztő játékok.

Játékfeltételek biztosítása: A gyermekek közös élményeinek gazdagítása; az élmények forrásainak tervezése; a szocializáció segítése; az érzelmek, a szokások, a magatartásmódok formálása; a kultúra közvetítése; a kevésbé kreatív, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése az óvodai nevelés felvállalt funkcióinak érvényesítését jelentik. Olyan alkotó kedvű légkört biztosítunk, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen témát dolgoz fel, a azt milyen eszközökkel jeleníti meg. Fontosnak tartjuk a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. A játék folyamatában az indirekt irányítás felelősségét tudatos jelenlétünkkel biztosítjuk. Indirekt irányítással, tudatos jelenléttel, támogató, serkentő magatartással biztosítja, hogy a gyermekek szabadon valósíthassák meg elgondolásaikat, élményeiket, érzelmeik, fantáziájuk szerint. A játék stimulálása érdekében problémát vet fel, választásra késztető megjegyzéseket tesz, eszközhasználatra ösztönöz, ötletet ad (nem konkrét) vagy serkenti kidolgozását. Szükség esetén segítséget és példát, mintát nyújt. Szabályjátékokat irányítja, irányíthatja. A csoportban annyi szabályt vezetünk be, amennyi segíti a rugalmas oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, az elképzelések valóra váltását. A játékos, kreatív légkör biztosításával segítjük a gyermekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A képességfejlesztő játékoknál felkínáljuk a szerepeket, játékhelyzeteket biztosítunk, megteremtjük a kezdeményezett játékhoz szükséges témát és eszközöket.


28

A környezeti játékok a természetre és a társakra irányuló egyéni és csoportos élmények révén alakítják ki a gyermekek környezeti attitűdjét.

Célunk, hogy -

a szabad játéktevékenységben minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet,

-

utánozható

mintát

adjunk-

szülő

és

óvodapedagógus

részéről-

a

játéktevékenységre, majd a szabad játékfolyamat kialakulása után segítői, kezdeményezői, bevonható társai legyünk, ha a játék elakad, -

körültekintéssel, alapos felkészültséggel alakítsunk ki a játékban lévő ismertszerzési és speciális fejlesztési lehetőségeket,

-

a gyermeknek a szabad és indirekt játékfolyamat mindig örömszerzés forrása és feszültségoldása legyen.

Alapelvek a játékba integrált tanulási folyamatok értékeléséhez: Minden esetben a pozitív, differenciált értékelést alkalmazzuk. Sokat buzdítjuk, dicsérjük a gyermekeket, hogy örömmel tudjanak tevékenykedni. A nemkívánatos magatartásról elvonjuk a gyermekek figyelmét.

A fejlődés jellemzői óvodás kor végére: -

képes szerepvállalásra,

-

képes elfogadni játszótársai elgondolásait,

-

játéka elmélyült kitartó,

-

alkalmazkodik a játék szabályaihoz,

-

játékeszközökre vigyáz

Verselés, mesélés A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van, belső indulati élményeket közvetít. Érdeme, hogy egyértelműen fantáziából teremtett. A gyermek szívesen lép át


29

rendkívüliségbe, kettős tudattal éli meg meseélményeit, képzeletbeli beleélése segíti és megalapozza a műalkotás befogadását. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletkódja és az ehhez társuló, a szigorú ok- okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesék csillapítják a negatív érzelmeket, csökkentik a szorongásokat, bátorságot adnak és reményt keltenek, növelik az életkedvet, az energiát. A mesék modelleket kínálnak nekünk. A mese- képi és konkrét formában- feltárja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/ vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

Célunk: -

a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének segítése

-

pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével

-

érzelmi biztonság nyújtása a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókákkal, dúdolókkal, versekkel

-

érzéki- érzelmi élmények biztosítása a versek ritmusával, mozdulataival és a szavak egységével.

Feladataink: -

a felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása

-

a természet és az ember harmóniájának észrevételére segítés

-

3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tevékenységi formák biztosítása: mesélés, verselés, bábozás, dramatikus játékok

-

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése

-

A természeti képek felfedeztetése a versekben, mesékben

A felhasznált irodalmi anyagok összeállítása Értékes irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai élményt. Arra törekszünk, hogy a kiválasztott versek, mesék példázzák a környezet és az ember egységét, és a fenntartható


30

használat elvét. Az irodalmi nevelés akkor éri el fejlesztő hatását, ha a gyermekből, mint „befogadóból” maga is „előadóvá” válik, s az élmény, a gyakorlás hatására játékban, nyelvi kifejezőképességében, egyéb esztétikai területekben is fejlődés tapasztalható. Mivel az irodalom közege a nyelv, ezért lényeges, hogy nyelvileg tiszta és esztétikailag értékes mesét, verset halljanak a gyermekek (népi mondókák, népmesék, jelentős költők, írók művei). A népmese sarkított jellemábrázolásával indirekt módon közvetíti az erkölcsi normákat, a társas viselkedés szabályait. Ezek a pozitív emberi tulajdonságok a rendszeres mesehallgatás során beépülnek a gyermekek személyiségébe. Összeállításunkban a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek egyaránt szerepelnek.

A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása: Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek első versélménye az ölbeli játékokhoz, dúdolókhoz kapcsolódnak. A mondókák játékos mozdulatai élvezetet jelentenek, mert testközelben élvezhetik a gyermekek. Lehetőséget teremtünk a vidám rigmusok, állathangutánzó- és felelgetős mondókák, népi mondókák, versek megkedveltetésére. Az egyszerű állatmeséken, láncmeséken, verses meséken keresztül fokozatosan szoktatjuk rá a hosszabb lélegzetű mese figyelmes végighallgatására a gyermekeket. Közben ügyelünk elhelyezkedésünkre, szemkontaktus tartására, mimikánkra, hangszínünkre, arckifejezésünkre,

a

tiszta

hangképzésre,

a

helyes

artikulálásra,

az

értelemszerű

hangsúlyozásra, a beszédtempó megválasztására, a szabályos mondatszerkesztésre, a nyelvhelyességi szabályok betartására. Az élő mese nagyszerű kiegészítő eszközei a bábozás, dramatizálás, drámajátékok. Lehetőséget adunk arra, hogy a nap bármely szakában bábbal játszhassanak. A játék során könnyen azonosulni tudnak a szereplőkkel, megnyilvánulnak érzelmeik. A szorongásos, visszahúzódó gyermekek is megfeledkeznek gátlásaikról, felszabadultan merülnek el a bábozásban. Lényeg a közösen elkészített bábok, az alkotótevékenység kialakulása, mely során a gyermekek értelmi, manuális képességei mellett fejlődnek erkölcsi, esztétikai, szociális kompetenciái.

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése


31

A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Fejleszti a beszédhallást, figyelmet, emlékezetet, gondolkodást, szókincset. Ezeken keresztül elsajátítják a tiszta kiejtést és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítjuk a magán- és mássalhangzók pontos ejtését. A magyar gyermekköltészet, a népi dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. Naponta többször kezdeményezünk verset, mesét a gyermekek kérésének, érdeklődésének megfelelően az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Mindennap- körbe ülve, gyertyát gyújtva- egy meghatározott időben, az erre kialakított helyen beszélgetünk, majd verselünk, mesélünk, mondókázunk, bábozunk, „csend- játékot” játszunk. Időtartama rugalmas, a beszédtéma, az érdeklődés, a mese, vers függvényben változtatható. Lényege a közvetlen beszélgetés- a gondolatok cseréje- , aminek apropója lehet egy éppen aktuális esemény, egy közösen választott téma, majd az ehhez kapcsolódó mese, vers. Fontos, hogy minden gyermeknek lehetőséget adunk a számára fontos dolgok, események megosztására. A gyermeket újabb tapasztalatokra, ismeretszerzésre serkentjük mások meghallgatásával, véleményeik cseréjével. E rendszeres „rituálé” során a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésnek, gondolkodásnak, önkifejezésnek legfőbb eszközévé válik. Alakítjuk a gyermekek gondolkodását, gazdagodnak ismeretei, növekedik önbizalmuk, biztonságérzetük. A helyes, szép beszéddel fejlesztjük a gyermekek esztétikai érzékét, mélyítjük érzelmeiket, ami a kulturált magatartás alkotó elemévé válik.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére -

Szívesen mondogat verseket, mondókákat, hallgat mesét.

-

Szívesen mesél, bábozik, dramatizál.

-

Képről mondatokban beszél

-

Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát.

-

Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek.

-

Tud rövid történeteket, szövegeket visszamondani.

-

Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, gondolatai érthető kifejezését.


32

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A zenei nevelés célja A zene eszközével formálható a gyermekek személyisége- az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének- zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismertetését, továbbélését segítik. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének.

Feladataink: -

a természet hangjainak felismerése,

-

éneklési készség fejlesztése,

-

hallásfejlesztés,

-

ritmusérzék fejlesztése,

-

ütőhangszerek használatának elsajátíttatása,

-

zenei formaérzék fejlesztése,

-

zenei alkotókedv kialakítása,

-

zenei kreativitás alakítása,

-

zenei anyanyelv kialakítása

-

a zene hallgatására nevelés

A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógusnak figyelembe kell venni a nemzetiségi, etnikai, kisebbségi nevelés estében a gyermekek hovatartozását is.


33

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: -

Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni.

-

Tud

dallamot

vagy

ritmusmotívumokat

egyénileg

visszaénekelni,

visszatapsolni. -

Tud társaival térformákat alakítani.

-

A zenei fogalmakat ismeri és alkalmazza.

-

Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától, tudja mindkettőt a dalból kiemelni.

-

Megbeszélés vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni.

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, vizuális tevékenység Tevékenység célja A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi szabad önkifejezése. A gyermekek egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi, plasztikai kifejezőképesség birtokába juttassanak, alakuljon ki bennük a rendező, komponáló, térbeli tájékozódó képesség, szintképzetük fejlődése. A gyermekek esztétikai érzékenységük, tér, forma, szín képzetének gazdagítása, szép és a természeti képek iránti nyitottságuk, igényességük kialakítása. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.

A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

Feladataink -

a gyermeki alkotó tevékenység feltételeinek megteremtése,

-

a különböző anyagokkal az ábrázolás és konstruálás egyszerű munkafogásaival technikai alapelemeivel való megismertetés,

-

a 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó alakító tevékenységének tartalmának, minőségének fejlesztése,

-

a természeti táj változásainak képi megfogalmazása,


34

-

igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására,

-

az eszközök használataival, a különböző anyagokkal a rajzolás, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival a gyermekek megismertetése.


Örömmel, saját kezdeményezésre ábrázol.

-

Helyes ceruzafogás és eszközhasználat jellemzi.

-

Ábrázolása változatos szín és forma használatot, tagoltságot mutat.

-

Tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani.

-

Részt vesz játék-, kellék-, ajándékkészítésben.

-

Téralakításra, építésre képes.

-

Tud különféle technikákkal alkotni, anyagot, témát választani.

-

Igény az alkotásra, önkifejezésre, környezetalakításra és befogadásra.

Mozgás

Tevékenység célja: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás); testi képességeinek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés) fejlesztése játékos formában, a testkép kialakulásának elősegítése. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához és pszichomotoros képességek fejlődéséhez. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A tornának játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn eszközökkel és eszközök nélkül spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján- az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve- minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Természetes mozgáskedv kielégítése a tudatos környezetalakítás (hely, eszköz).

Feladataink:


35

-

A tervszerűen összeállított testnevelési játékok felhasználásával hatékonyan fejleszteni.

-

Az óvoda saját feltételrendszerének maximális kihasználására és fejlesztésére törekszünk.

-

Az óvoda sajátos helyzetének megfelelően kihasználja a várkastély, a Pincedomb, a futballpálya adta lehetőségeket.

-

A fokozatos fizikai megterhelés szem előtt tartása.

-

Egyéni fejlesztés, differenciált bánásmód.

-

A mozgással kapcsolatos és a mozgáshoz kapcsolódó szókészlet fejlesztése.

-

A kezesség (lateralitás fejlesztése, a dominancia) erősítése.

-

A vizuális és auditív percepció fejlesztését alapozó, illetőleg azt kiegészítő szerepű mozgások gyakoroltatása.

-

Szem, kéz, láb koordináció

-

Egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

Fontos, hogy a gyermekek jó közérzettel, jó hangulatban, érzelmileg motiváltan vegyenek részt a mozgásos feladatokban.

Mindennapos, frissítő testnevelés Programunk szerves része a mindennapos frissítő testnevelés, amely a gyermekek napirendjében fontos szerepet tölt be. Ez a mozgás felfrissíti, edzi őket, mely elősegíti mozgásszintjük

és

testi

képességeik

fejlődését.

Ezt

a

tevékenységet

az

óvodapedagógus naponta a délelőtt folyamán végzi, Időtartama a gyermekek fejlettségétől függően 8-15 percig terjedhet. A frissítő testnevelés középpontjában a mozgásos játékok állnak és kiegészülnek a gimnasztikai gyakorlattal, szerepek használatával. A rendszeres nevelő munka hatására minden csoportban kialakulnak a legkedvesebb mozgásjátékok, melyek alkalmazását a gyermekek maguk is kezdeményezik és meg is nevezik.

Testnevelési foglalkozások Az óvodapedagógus által szervezett kötelező tevékenységek. A kötelezőség természetesen nem jelenthet kényszert a gyermek számára. A foglakozások levezetésnek maximális lehetőséget kell biztosítani, hogy a gyermekek egyéni Az Egervári Óvoda Pedagógiai Programja

36

tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Különböző nehézségű differenciált feladatok adásával segíthetjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességének legmegfelelőbb mozgásos feladatot. Fontos szempont a foglalkozások szervezésénél, hogy a gyerekek a lehető legkevesebb várakozási idővel folyamatosan mozogjanak.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére -

Szeret mozogni, kitartó.

-

Tud ütemtartással járni.

-

Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra vízszintes padon.

-

Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni

-

Versenyjátékokban betartja a szabályokat.

-

Tud helyben labdát pattogtatni.

-

Sportmozgások alapelemeit ismeri.

Gyógytestnevelés A TÁMOP 3.1.5 keretein belül nyílt lehetőség pedagógus továbbképzésre, melyen 1 fő óvodapedagógus gyógytestnevelés tanítására felkészített pedagógus végzettséget szerzett. A pályázat feltétele volt a fenntarthatóság biztosítása a képzés befejezése utáni 2 évben. A képzettséget Németh Gáborné 2012. június 28-án szerezte meg, így Óvodánkban 2012/2013-as tanévben került bevezetésre a gyógytestnevelés, a középső csoportban 12 fővel. A kötelező évenkénti óvodai szűrés megszűnése nehezítette a kategóriákba sorolást, így prevenciós céllal a csoport valamennyi gyermeke részt vett a gyógytestnevelési foglalkozásokon, heti 2 órában. Gyógytestnevelés körébe azok a gyermekek sorolhatók, akik veleszületett vagy szerzett betegségük / mozgásszervi elváltozások valamint a belgyógyászati betegségek/ miatt, egészségi állapotuk károsodott. Az egészségi állapotuk helyreállítása bizonyos mértékig sajátos, de a testnevelés eszközeivel és módszereivel történik. Az egészség helyreállításán túl a gyógytestnevelés magába foglalja a testi képességek valamint a mozgásműveltség fejlesztését is. Megvalósítás:


37

2012/2013. tanév I. félévének anyagát a gyógytestnevelés megismertetésén, a gyakorlatok tempójának, ismétlésszámának másságát próbáltam megismertetni és megszerettetni a gyermekekkel a mozgásos gyakorlatokon és játékokon keresztül. A testnevelés eszközeit /labda, zsámoly, pad…/ bevonva színesebbé és a gyermekek számára játékosabbá, közelibbé igyekeztem tenni a foglalkozásokat. Elért eredmények: A gyermekek lételeme a mozgás, a mozgásos játék számukra lehetőséget biztosít az észrevétlen testi képességek fejlesztésében. A gyermekek aktív részvétele, érdeklődése volt jellemző, melynek eredményeképpen a gyakorlatok végrehajtásának minőségében, pontosságában mutatkozott meg javulás. a kéziszerrel végzett gyakorlatok a gyermekeknek változatosságot jelentettek, érdekesebbé, érthetőbbé, játékosabbá tették a foglalkozásokat. 2012/2013. tanév II. félévi anyagát az eddigi gyakorlatok és testnevelési játékokat tovább folytatva kiegészítettem a lábboltozat erősítő gyakorlatokkal. A „lúdtalp”, mint mozgásszervi elváltozás sajnos nagy számban fordul elő már kisgyermekkorban is, mely további elváltozások előidézője lehet. Elért eredmények: A lábtorna különböző eszközök segítségével/ babzsák, dió, papír…/ valósult meg. A gyermekek számára a „mezítlábas” torna újdonság volt, érdeklődtek, a gyakorlatvégzés során kitartóak voltak. A labdás játékoknál észrevehetővé vált a labda, mint eszköz rendeltetésszerűbb használata. A megfelelő terhelés érdekében szem előtt tartottam a csoport mozgásfejlettségi szintjét, törekedtem a rendszerességre, a sok gyakorlásra, mely által a koordinációs képességek fejlesztése is megvalósult.

A külső világ tevékeny megismerése A tevékenység célja: A környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt a közösségben megélt egyéni és csoportos élmények révén. A gyermeket olyan tapasztalatok birtokába juttatni, amelyek a környezetben való életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismerni a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulni ezek szeretetét és védelmét is.


38

Feladataink: -

A közvetlen tapasztalat-, ismeretszerzés során a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése.

-

Az

érzékenyítő

játékokkal

segíthetjük

a

gyermekek

érzékszerveinek

finomítását. -

Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése.

-

Tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.

-

Az óvodapedagógus tegye lehetővé a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését.

-

Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.

-

Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárskapcsolatokban és a környezet alakításában.

-

A környezet óvása és védése.

A tervezés során figyelembe veszi a négy őselemet: Tűz- Víz- Föld- Levegő és a helyi adottságokat, lehetőségeket, évszak változásait, ünnepeket. Alkalmi és folyamatos tevékeny tapasztalatszerezéseket, megfigyeléseket, komplex érzékszervi ismeretgyűjtéseket, munka jellegű tevékenységeket, szimulációs játékokat szervez az alábbi témakörökről: évszakok, természet változásai, időjárás, öltözködés, színek. Hét napjai, napszakok. Növények, állatok, ezekhez kapcsolódó emberi tevékenységek. Test. Közlekedés. Községünk. Család. Foglalkozások. Fizikai jelenségek. A tárgyak, személyek összehasonlítása tulajdonság szerint. Halmazalkotás, ítéletek, nyitott mondatok, relációk, mérhető tulajdonságok, rendezés, sorozatok. Számfogalom előkészítése: összemérés (mennyiségek, halmazok), természetes szám képzeteinek kialakítása (tőszám, sorszám). Műveletek: bontás, hozzátevés, elvevés, ugyanannyivá tétel. Tapasztalatok a geometria köréből, építés. Alkotások szabadon és másolással, tevékenység tükörrel, tájékozódás térben és síkban.

Természet, társadalom, ember: Ez a komplex projekt, mint elnevezéséből is kitűnik, szeretné egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. Programunk célja az, hogy


39

a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk.

Környezetvédelem: A környezetvédelem vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvethető és beépíthető a projektek rendszerébe. A természettársadalom- ember egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodás korban is megérthető, megéreztethető. A környezetvédelem, a környezet alakítása a munkatevékenységgel szorosan összefüggő feladatokat tartalmaz. Lényegében környezet ismeretén, megbecsülésén rendben tartásán alapul, s a megfelelő érzelmi viszonyulás kialakításnak eredményeként a legnagyobb fokú tiszteletre nevel mind a társadalmi, mint a természeti környezettel szemben. Fontos nevelési feladat, hogy a gyermekek védjék az élő környezetet, ne rongálják, hanem gondozzák, gondoskodjanak életfeltételeinek biztosításáról. Minden élőlénynek joga van az élethez. A környezetre nevelés nem csupán a gyermekek kizárólagos feladata. Az óvoda minden dolgozójától, sőt a szülőtől is meg kell kívánni a példamutatást A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni, átrendezni- s, ha most nem kapnak megfelelő indíttatást- tönkretenni.

Feladataink: -

Az óvodai nevelés akkor éri el célját, ha a környezet megismerésének óvodai feladatai, a gyermek otthoni, óvodán kívüli tapasztalataira épülnek.

-

Az óvodapedagógus alapvető feladata, hogy feltárja, ismerje a gyermekek családi hátterét, szokásrendszerét.

-

Az óvodapedagógus működjön együtt, nyújtson jó példát, kínáljon ötleteket, adjon az óvodai életbe a szülők igényétől függően betekintést a gyermek tevékenységeinek és viselkedésének megismerésére.

-

A társadalmi természeti környezet megismerésére a környezet védelmére a kisgyermek eleven élő, pezsgő változásaiban gazdag eredeti környezetben gyűjtse élménybe ágyazott tapasztalatait.


40

-

A tapasztalatszerzés cselekvően átélt, érzelmileg színezett tevékenységeihez minden gyermek számára biztosítsunk eszközöket.

-

Az ismeretelsajátítás folyamatában mindvégig kiemelkedő szempont marad a környezethez való alkalmazkodás, a helyes viselkedés, melyet a pozitív minta megerősítésében, a jó kiemelésével, sok-sok dicsérettel, buzdítással alakítunk.

Matematikai tapasztalatok szerzése A gyermek aktivitása és érdeklődése során a közvetlen és tágabb környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól tapasztalatokat szerez. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak a gyermekek. A matematikai fejlesztés és spontán szerezett matematikai tapasztalatok egymástól elválaszthatatlan, egymást kiegészítő feladatok. Tőlünk tudatos fejlesztést igényel a tervezett matematikai

fejlesztés.

A

környezet

megismerése

során

matematikai

tartalmú

tapasztalatoknak, ismereteknek a birtokába jut a gyermek, és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Figyeljük a játékidőben adódó matematikai lehetőségeket, és ezeket igyekszünk kiaknázni a fejlesztés érdekében. A játékok is természetes kihívást jelentenek. Mély. Magas, többkevesebb válogatások, mennyiségi összehasonlítások, mérések. A mozgásos játékok (bújócskák, fogócskák) a tájékozódást fejlesztik.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: Tapasztalataink szerint az úgynevezett projektekben való cselekvő, együttműködő gondolkodás már egészen kicsi gyermekkorban elsajátítható. Egyértelműen lehetővé teszi a differenciálást a projektmódszer, ami a különböző sajátosságokkal rendelkező gyermekek számára biztosítja a legoptimálisabb feltételeket. Ez egyfajta pedagógiai érzékenységet vár el a pedagógustól a gyermekek különbözősége iránt, hogy fejlődésük elősegítése érdekében a legmegfelelőbb tevékenységeket kínálhatjuk fel. Az együttműködő kiscsoportos tevékenység alapján működik a projektmódszer, ami lehetővé teszi a gyerek számára az önmegvalósítást, feltételezi a választás lehetősét és az önállóság az önmaga kipróbálásnak lehetőségét.


Megkülönbözteti az évszakokat és a napszakokat


41

-

Ismeri a színeket, azok árnyalatait.

-

Környezetéről elemi ismeretekkel rendelkezik. Tudja lakcímét, testvére(i) és szülei nevét, születési helyét, idejét.

-

Ismeri, betartja környezete közlekedésének legfontosabb szabályait, ismeri a közelben lévő közintézményeket.

-

A tárgyakat legalább 10-ig meg tudja számlálni, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

-

Tud 10-es számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni. Meg tudja állapítani több, kevesebb, ugyanannyi.

-

Képes két kiterjedést, vagy mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá tenni vagy valaminél kisebbet, nagyobbat, többet, kevesebbet létrehozni.

-

Helyesen használja a tő és sorszámneveket.

-

Helyesen használja a térbeli viszonyokat jelentő névutókat.

Munka jellegű tevékenységek A tevékenység célja: A munka jellegű tevékenységeken keresztül olyan beállítódások, célszerű munkaképességek, fogások, készségek, tulajdonságok kialakulása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek szocializálódását. A tevékeny gyermek természetesnek veszi és igényli az erejéhez mért a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenységeket. Megérzi mire képes, mennyire szorul mások segítségére. Az „énkép” kialakulásában nagyon fontos a gyermekkorban végezhető munka jellegű tevékenység, mert ennek hatására alakul a gyermek önismerete, önbecsülése. Munka jellegű tevékenysége sok oldalon fejlesztik a személyiséget. Az óvodások ezen a tevékenységéket önmagukért és a közösségért végzik. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításnak eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Mindig buzdítunk és megerősítjük a gyermekeket, hogy kialakuljon a pozitív viszony a munkavégzéshez. Nagy jelentősége van a saját személyükkel kapcsolatos teendők


42

elvégzésének: a testápolásnak, az önkiszolgálásnak, az öltözködésnek, az étkezésnek, a környezet-, a növény- és állatgondozásnak.

Feladatok: -

Az óvónő tanítsa meg a gyerekeket a feladatok elvégzésére, minden korcsportban teremtse meg az önálló munkavégzés lehetőségét.

-

Az óvónő figyelemmel kíséri a naposi munkát. A napos feladatait (reggeli, déli terítés) naposi tábla alapján megismerteti.

-

Az óvónő teremtse meg a gyerekek számára az életkorukhoz, erejükhöz mért munkalehetőségeket.

-

Az együttesen végzett, a közös öröm és felelősség, az együtt elért eredmények segítsék a baráti kapcsolatok, kisebb csoportok kialakulását.

-

Az óvónő igyekezzék elérni, hogy minden család szoktassa gyermekét a saját személyével kapcsolatos teendők elvégzésére.

A tevékenység jellemzői óvodáskor végére: -

Ügyel saját személye és környezete rendjére.

-

Munkatevékenységében kitartó.

-

Szívesen vállal munka jellegű megbízatásokat.

-

A munkavégzésnél használt eszközöket elrakja

-

Az étkezőasztalt esztétikusan teríti meg.

-

Étkezés után a saját edényeit elrakja.

-

Részt vesz teremrendezésben, ágyazásban.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás /A tanulás óvodáskorban nem szándékos, nem tudatos tevékenységet jelent, hanem pszichikus funkciót./ Az óvodai tanulás tevékenységét meghatározza a gyermekek cselekvő és szinkretikus gondolkodásmódja, sajátos gyermeki világképe, az érdeklőés, a figyelem és emlékezés tartalmának és irányultságának az iskoláskorúakéhoz képest szűkebb terjedelme, erős affektivitása, az éncentrikusság.


43

Az intenzívebb gondolkodás folyamatának fenntartása állandó motivációt igényel, amelyek közül a leghatékonyabb a problémahelyzet. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Az óvodai tanulás célja nem elsősorban az információk bővítése, hanem a képességek fejlesztése. Ez viszont egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyerekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel, az egyes gyerekekhez mért tempóban, az azonnali és egyénhez mért visszacsatolással lehet csak hatékony.

A korszerű óvodai tanulás jellemzői: -

épít a gyermeki kíváncsiságra,

-

„felhasználja”az aktivitását,

-

értékeli a kreatív megoldásokat,

-

a játékba integrált, cselekvéses gondolkodási formák lehetőségeit teremti meg,

-

egyénhez mérten értékel,

-

örömteliséget biztosít,

-

felhasználja a meglévő ismereteket,

-

egyformán tartja jelentősnek a különböző képességeket, készségeket és a meglévő tudást,

-

folyamatosan és fokozatosan várja el az együttműködést, a feladattartást, az irányíthatóságot.

Ez így, együtt biztosítja egyaránt az óvoda- iskola átmenet megkönnyítését, a differenciálást, magát az érzelmi légkört, a játék elsődlegességét, valamint az együttműködő, felelősséget vállaló óvodai normákat, erkölcsiséget figyelembe vevő légkört. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az általunk kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Az Egervári Óvoda Pedagógiai Programja

44

Lehetőségeinkhez képest igyekszünk a folyamatosságot biztosítani, hogy a zsúfoltságot elkerüljük és ezzel sok konfliktust megelőzzünk /nem egyszerre megyünk a mosdóba, öltözőbe, aki felöltözött, kimehet az udvarra/. A gyermek tanulási folyamatát változatos tevékenységek általi személyiségfejlesztésként kezeljük. A tanulási folyamatban a tapasztalatokat, ismereteket felfedezőként szerezheti meg a gyermek, az általunk teremtett problémahelyzetek megoldásával. Érdekes ösztönző körülményeket

teremtünk,

amelyben

a

gyermek

megtalálja

az

önmaga

számára

legmegfelelőbb tevékenységi, tanulási helyzeteket. Sok- sok próbálkozásra kísérletezésre, saját tapasztalatszerzésre adunk lehetőséget, hogy az ismeretei bevésődhessenek, rendszerré válhassanak. A gyermekek bátran kérdezhetnek, a kérdéseikre mindig választ kapnak. Választhatnak különböző tevékenységek között, de amit elkezdtek, azt próbálják befejezni az óvónő buzdítása, ösztönzése segítségével. A tervezett tanulási tevékenységet a négy őselem közé szervezi, de tartalma az évszakok változásait követi, a megfigyelhető természeti és társadalmi jelenségeket, eseményeket, az ünnepek sajátosságait, az óvodai élet hagyományait, aktualitásokat. A tanulás színterei változatosak, lehet az udvar, kirándulás, séta, csoportszoba, amit a téma, az idő is meghatároz. Szervezünk egyéni, mikrocsoportos és az egész csoportnak szóló tevékenységeket. Kihasználjuk a játékból adódó spontán helyzeteket is. Középsős s nagycsoportos gyermekeknek kötelező foglalkozásokat is tartunk naponta egy alkalommal.

A tanulás lehetséges formái az óvodában: -

az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás,

-

a spontán játékos tapasztalatszerzés,

-

a játékos cselekvéses tanulás,

-

a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,

-

az általunk irányított megfigyelés tapasztalatszerzés, felfedezés,

-

a gyakorlati problémamegoldás.

A tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakozását.


Az egyszerű feladatokat megérti.


45

-

Ha a helyzet megkívánja, kivárja, amíg rákerül a sor.

-

Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt.

-

Feladatai végrehajtásában kitartó.

-

Szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő.

-

Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére.


46

VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

Személyi feltételek Óvodánk két és fél csoportjában hat óvodapedagógus- egyikük kinevezett vezető- látja el a nevelő munkát. Két csoportban a két óvónő heti de.- du. váltásban dolgozik, míg a harmadik csoportban

az

óvodavezető

órakedvezménye

miatt

még

egy

óvodapedagógus

részmunkaidőben látja el az óvodapedagógusi feladatokat délelőttönként, délután csoportjuk bontásban a másik két csoportban tevékenykedik. Az óvodapedagógusok munkáját- két teljes és egy részmunkaidős, szakképzett dajka segíti. Jelenleg utazó logopédus a zalaegerszegi Nyitott Ház Módszertani Intézetből méri fel és foglalkozik a beszédhibás gyerekekkel, valamint kapcsolatot tartunk szakembereinkkel. A szakmai továbbképzések lehetőségét biztosítjuk minden dolgozó számára. Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus dajkai alkalmazottak

összehangolt

munkájának

hozzá

kell

járulnia

az

óvodai

nevelés

eredményességéhez. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. A dajkai munka szerepváltása csak az óvodapedagógusi munka szerepváltásának kontextusában értelmezhető. Munkájukat a gyerekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végzik, egyértelműen elkülönítjük, mely esetben kompetens, mely esetben segítő a szerepkörük. A dajka kompetens szerepkört tölt be: -

az óvoda óvó- védő funkciójának teljesítése során;

-

a gyermekekről kapott információk felettesei felé való továbbításában;

-

az óvoda vagyon és állapotvédelmében;

-

a névre szóló, hitelesített munkaköri leírásában rögzített feladatok önálló, szakszerű teljesítésében;


47

-

minden olyan esetben, amikor felettesei- óvodavezető, gazdasági vezető, óvodapedagógus munkaköréből adódó, „Egyéb rendelkezések” alatt feltűntetett feladatokkal bízzák meg;

-

saját szak- és önképzésében;

-

megszerzett szakmai ismeret- és tudásanyagának a gyakorlati munkájában való beépítésében;

-

munkakapcsolatainak kiépítésében, ápolásában;

-

saját élményű tapasztalatainak átadásában;

-

saját elfogadó, befogadó attitűdjének kiépítésében;

-

lelki egészségének védelmében.

A dajka segítő szerepkört tölt be: -

az óvoda alap- és kiegészítő feladatainak teljesítésében;

-

az óvoda nevelő- személyiségfejlesztő funkciójának betöltése során;

-

az óvoda minőségi szolgáltatást nyújtó feladatainak ellátása kapcsán;

-

az óvoda által kitűzött minőségcélok elérésében;

-

a gyerekek hátránykompenzálásának folyamatában;

-

a gyerekek tehetséggondozásában;

-

a gyerekek egyéni bánásmódot igénylő feladatellátása során.

Az alkalmazotti közösség tagjaitól is elvárjuk, hogy munkájukkal, magatartásukkal, személyes példájukkal segítsék megvalósítani nevelési feladataikat. -

Ismerjék meg nevelési elveinket, csoportjaik nevelési terveit, működjenek együtt az óvónőkkel.

-

Aktívan vegyenek részt a csoport életében.

-

Ismerjék meg csoportjuk napirendjét és a csoporton kívüli feladataik végzésével a gyermekek napirendjéhez alkalmazkodjanak.

-

Munkájukban tükröződjön a gyermekek szeretete, elfogadása, tisztelete.

-

Kulturált magatartással és beszédmintával segítsék a gyermekek nevelését.

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.

A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában részt vevő különböző szakemberekkel együttműködünk. Az Egervári Óvoda Pedagógiai Programja

48

Tárgyi feltételek Óvodánk két és fél csoportjában kellő mennyiségű játék, könyv, sokszínű technikát biztosító ábrázolóeszköz, torna- és zenei eszköz áll a gyerekek és az óvónők rendelkezésére. Az öltöző, mosdó, WC berendezése a gyermekek igényeinek és életkori sajátosságainak megfelelő. Udvarunk játékai az EU követelményei szerint valósultak meg, gyönyörű, fából készített játszóparkkal rendelkezünk. Hagyományosa, minden év őszén, alapítványi bált tartunk óvodánk javára, az iskola tornatermében. A bevétel az Alapítvány számlájára kerül, melyet az óvoda tárgyi eszközeinek, játékainak bővítésére, színházlátogatásra, kirándulásokra használunk fel. Az óvoda tárgyi fejlesztéséhez pályázatok megírásával, eszközök készítésével járulunk hozzá. A Pedagógiai Programunk megvalósításához 202012 (VIII.31.) EMMI rendelet alapján (mellékletben). Igyekeztünk óvodánkat, annak udvarát, berendezését oly módon kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás és játékigényük kielégítését és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegyük körül. Fontos, hogy az óvoda tárgyi környezete egyidejűleg- a mindkori előírásokkal összhangban- biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvoda dolgozóinak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.

Az óvodai élet megszervezése

1. Napi- és hetirend A gyermekek egészséges a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5- 35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Napirendünk tervezésénél figyelembe vettük a nyugodt, saját ütemben haladó fejlődés lehetőségét, hogy igazodjék a tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel legyen a helyi szokásokra, igényekre. Ügyeltünk arra, hogy a folyamatosság és a rugalmasság jellemezze mindennapjainkat, úgy, hogy a tevékenységek között harmonikus arányokat alakítsunk ki, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.


49

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Tervezésnél figyeltünk a gyermekek szükségletére, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időre, hiszen az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a dajkákkal. Az étkezések a meghitt kapcsolatteremtésre, a kommunikációra, a kulturált étkezési szokások kialakítására ad alkalmat, az étkezéseknél kiscsoportban önkiszolgálás, a nagyobbaknál naposi munka van. Játékidő naponta 5-6 óra. A délutáni pihenés élettani szükséglet, fontosnak érezzük az elcsendesedést, alvást. Alkotó légkörű, érzelmi biztonságot nyújtó- szociális együttélés normáihoz kapcsolódó óvodai nevelés feltételeit szeretnénk jó szervezéssel- tervezéssel megoldani. Óvodánk közvetlen és távolabbi környéke kiváló környezeti adottságokkal rendelkezik (erdő, mező, rét, folyó, patak, tó található elérhető közelségben), így rengeteg alkalom nyílik az évszakokhoz kapcsolódó kirándulásokra, a természet változó jelenségeinek megfigyelésére, a kertben lévő munkák megismerésére.

Napirend

a. Kötetlen játék a csoportszobában b. Tízórai c. Játékba ágyazott kötetlen, valamint kötelező foglalkozások, egyéni s csoportos játékos tevékenységek d. Mozgás a szabadban, játék az udvaron e. Ebéd f. Pihenési idő g. Uzsonna h. Kötetlen játék hazamenetelig

A tervezett napi fejlesztő tevékenységeink időtartama kb. 20- 25 perc. A beszélgető kör időtartama 8-10 perc, a gyermekek mondanivalójától, érdeklődésétől függően, előre eltervezett témáról, illetve aktualitásról. Fejlesztés, logopédiai foglalkozás az érintett gyermekekkel heti egy alkalommal valósul meg. 2. Dokumentumok


50

A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési, fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli tervezést, rögzítést igényelnek. Naponta röviden, hetente egy alkalommal részletesen megbeszéljük tapasztalatainkat és egyeztetjük a soron következő feladatokat, teendőket. Rögzítjük: -

a csoport szokás- és szabályrendszerét,

-

az eseménytervet,

-

a fejlesztési tervet /éves terv/

-

a nevelési tervet /félévente/

-

elemzést, értékelést /félévenként/,

-

fejlődési naplót /a gyermekek egyéni fejlődésérő, kidolgozott szempontok alapján/

Óvodai csoportnapló A csoportnaplót folyamatosan vezetjük.

Tartalma: -

nyitó oldal

-

a gyermekek névjegyzéke, óvodai jele, életkori megoszlások

-

tanköteles korú gyermekek névsora

-

napirend (évközi, nyárközi)

-

hetirend

-

születésnapok

-

nevelési feladatok (félévente)

-

szervezési feladatok

-

a fejlődést elősegítő tartalmak

-

értékelő feljegyzések (félévente)

-

hivatalos látogatások (óvodavezetői ellenőrzések)

-

feljegyzés a gyermekekről (a személyiségfejlődésre, a képességek kibontakoztatására, a családi nevelésre s a szülőkkel tartott kapcsolatokra, a pedagógiai szakszolgálati szakértői dokumentumokra, az óvodások fejlettségi állapotára vonatkozó megfigyelések, tapasztalatok)

-

feljegyzés a gyermekcsoport életéből (ünnepélyek, rendezvények események


51

VII. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELME Cél: Segítségnyújtás a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Esélyegyenlőség biztosítása, a szociális hátrányok enyhítése. Az óvodapedagógus feladatai: Alapvető feladatunk a ránk bízott gyermekek nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben természetesen az is, hogy közreműködjünk a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a

gyermek

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában,

megszüntetésében. Ez a megelőző gyermekvédelmi feladata minden pedagógusnak. Elő kell segíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását. Az óvodapedagógus lehetőségei a családsegítésben: -

Nagyobb

érzelmi

biztonságot

és

mentális

támogatást

nyújtson

a

krízishelyzetben élő gyerekeknek és szüleiknek. A gyermekeket és családjukat ehhez minél jobban meg kell ismerni, együttműködő, partneri kapcsolatot kell kialakítani, ha szükséges a szülői szerep eredményesebb betöltését elő kell segíteni. -

Képviselje a rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit és támogassa segítő kapcsolatok keresését.

-

Szakszolgálatokkal

együttműködve

segítse

a

családok

érdekeinek

érvényesítését. -

Támogassa a társadalmi erőforrások és a családok közti információáramlást.

A felzárkóztatást és a tehetséggondozást munkája során valósítsa meg. Egyéni differenciált bánásmóddal a testi, érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődést elő kell segíteni, valamint folyamatosan ellenőrizni kell. Figyelemmel kell kísérni a rendszeres óvodalátogatást, szükség esetén az óvodavezetőnek jelezni kell a hiányzást. Az Egervári Óvoda Pedagógiai Programja

52

Javaslatokkal kell elősegíteni a családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutást. Az alábbi esetekben fokozott figyelemmel kell kísérni a gyermekek testi-lelki állapotát: Ha: -

fejlődési

-

beilleszkedési, magatartásbeli zavart észlel

-

sajátos törődést igényel /dyslexia, fogyatékos/

-

egészségügyi problémákat tapasztal

-

nemzetiséghez tartozik

-

hátrányos, veszélyeztetett helyzetű

-

szülők egymás közötti kapcsolata rossz

-

szülő-gyermek kapcsolata nem megfelelő

-

különleges gondozásban részesül/ Családsegítő Szolgálat tevékenysége/

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatai: Képviseli a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja és személyes részvételével elősegíti ezek érvényesülését. A családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöböli a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, védi őket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól, illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat. A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot. Munkájáról évente beszámol a nevelőtestületi értekezleten. Kapcsolatot tart konkrét esetekben a Szakértői Bizottsággal. Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi Önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt kollégái tudomására hozza. Segíti és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, az intézkedéseket, az eredményeket. Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét, szükség esetén családlátogatást végez a csoport óvónőivel.


53

Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében és a minőségbiztosításában. A Gyermekjóléti Szolgálat képviselőjével – Csizáné Keller Otília –, az óvoda gyermekvédelmi felelősével – Németh Gáborné -, az iskolai gyermekvédelmi felelőssel, a védőnővel – Bella Anett - és az önkormányzat illetékes munkatársával jelzőrendszeri esetmegbeszélésen, havonta egy alkalommal tájékoztatják egymást az esetekről, megbeszélik problémáikat, és próbálnak megoldást találni ezekre. A gyermekvédelmi munka várható eredményei: Minden veszélyeztetett gyermek szerepel a gyermekvédelmi nyilvántartásban. Minden veszélyeztetett gyermek családja tájékoztatást kap a támogatás lehetőségeiről, és segítséget ügyeinek elintézéséhez. Minden rászoruló gyermek megkapja a jogosultság szerinti kedvezményeket. Bizalommal fordulnak felénk a szülők. Elfogadják javaslatainkat, segítségünket. Segítő szolgálatok tanácsait igénybe veszik.


54

VIII. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE

Az óvoda- család kapcsolatának szakmai alapelvei, tartalma A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái 1.

A család szerepe az óvodai életben Kiindulási alapelvünk, hogy a család a szocializáció első színtere. A szülőknek jogaik és kötelezettségeik vannak gyermekük gondozásában, nevelésében, fejlesztésében, iskolássá alkalmassá tételében. Mindezért az óvoda szerepet vállal a családi nevelés erősítésében.

Feladataink: Elsődleges

feladatunk

a

személyes

kapcsolat

kialakítása

a

szülőkkel.

Az

óvodapedagógusok szakszerűen segítsék a szülőket a gyermeknevelésben, ezzel segítsék elő a gyermekük iránti felelősségérzet növekedését. Az óvodai nevelésben teremtsük meg a feltételeit a családok szocializációs különbségeiből adódó hátrányok kompenzálásának.

2.

Az óvoda szerepe a családi életben Elvünk, hogy a gyermek nevelése a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő segítő szerepet tölt be. Átmenetnek tekintjük az óvodai nevelést a családi és az iskolai nevelés között. A család és az óvoda kapcsolata a pedagógiai hatások forrása, ezért alapvető feltétel a kölcsönös tisztelet és bizalom. A nevelőközösség alapelvnek tekinti, a gyermek szeretetét, tiszteletét, elfogadását, fejleszthetőségét, másságának értékként való kezelését. Az óvodai szocializáció folyamatjellegű, ezért a feladatokat elosztva, egymásra építve, tartalmukat fokozatosan bővítve kell megtervezni.

Feladataink: Az óvodának kezdeményeznie kell, majd tudatosan terveznie a közös nevelés érdekében, a bizalomra kell építenie kapcsolattartását a szülőkkel, melynél törekednünk kell a szülői igényekhez igazodó lehetőségek keresésére. Folyamatosan mérjük a kapcsolattartás formáira, tartalmára vonatkozó szülői elégedettséget. Az eredményeket a


55

kapcsolattartási formák kiszélesítésében és mélyítésében felhasználjuk. Amennyiben a család nem képes betölteni a társadalmi normák által meghatározott funkcióját, abban az esetben az óvoda feladata a családgondozás által a meglévő funkciók megtámogatása, további szakmai támaszrendszer kiépítése (segítők bevonása). Az óvodai szocializációs folyamat tervezésénél a bemeneti szinthez képest differenciáltan a fokozatosság elvére támaszkodva határozzuk meg feladatainkat. Tervezőmunkánkban a specifikus célok, feladatok,

módszerek,

eszközök,

ellenőrzések,

értékelések

megfogalmazása,

harmonizálása szükséges.

3.

Az óvodapedagógusok, mint a nevelés partnerei Elvünk, hogy az óvodapedagógus megértő, türelmes, érzelmileg elfogadó partneri szerepet töltsön be az együttnevelésben. Az óvoda minden dolgozójával szemben egységes követelmény és elvárás, hogy előítéletektől mentesen közeledjen a családokhoz. Nem avatkozunk bele a család érzelmi életének pillanatnyi zavaraiba. Rugalmasan, az értékeinkhez, a vállalt küldetésünkhöz igazítva kezeljük a szülők elvárásait.

Feladataink: Tudjuk, hogy a szülőkhöz a gyermekén keresztül vezet az út. A tudomásunkra hozott vagy jutott információkat bizalmasan kezeljük. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, eredményeinkről. A gyerekeket érintő fontos kérdésekben kikérjük a szülők véleményét és bevonjuk őket a döntéshozatalba.

4.

A szülők, mint a nevelés partnerei Elvünk, hogy az óvoda családias lehet, de nem válhat a gyermek családjává. A gyermekek érdekében az együttnevelés megvalósulásának céljából fontos a partneri viszony kiépítése.

Feladataink: Ismerjük meg a családok eltérő nevelési szokásait, valamint törekedjünk az eltérő nevelési igények közelítésére. Pozitív attitűddel befogadjuk, elfogadjuk, megértjük a


56

szülőket. Csak ebből a pozícióból lehet az együttműködést elindítani a hiányosságok korrigálása érdekében. Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés, melynek formái változatosaka személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig-, magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket óvodánk, illetve a családok teremtenek meg. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, érvényesítjük az együttműködés során az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Kapcsolattartás (szükségszerűen),

formái:

nyílt

ünnepségek,

napok,

szülői

kirándulások,

értekezletek, kulturális

családlátogatások

rendezvények,

közös

programok, fogadóórák. A szülő- gyermek- pedagógus együttműködésének formái közül kiemelkedik az Anyák napi- és Évzárói ünnepségünk, valamint közös kirándulásaink. Óvodánk szülői képviseletét a szülők által megválasztott Szülői Munkaközösségi tagok látják el. Intézményünk és iskolánk szülői- és pedagógusai összefogásából jött létre az László Egervári Általános Iskoláért Alapítvány. Minden év októberében a szülők, szponzorok (vállalkozók) segítségével tartjuk hagyományos

Alapítványi

bálunkat,

melynek

bevételéből

óvodánk

gyermekprogramjait és eszközfejlesztését támogatjuk. Partneri kapcsolat működik a környezettudatos szemlélet és a természetvédelem érdekében az óvoda környezetében élőkkel, a helyi gazdálkodókkal: állattartókkal, termelőkkel

(állatok,

melegház,

veteményes-

és

virágoskert

megfigyelése;

növényápolás- és védelem; egészséges táplálkozás; kirándulások szervezése). Óvodánk kapcsolatot tart a közművelődési intézményekkel. Évente több alkalommal élvezhetjük a színházi, bábszínházi előadásokat. A pedagógiai szakszolgálat intézményeinek- Nevelési Tanácsadó, Nyitott Házszakemberei segítenek a nevelési problémák megoldásában. Utazó logopédus jár óvodánkba, aki a beszédhibás gyermekekkel foglalkozik. Szükség szerint fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus munkáját is igénybe vesszük. A folyamatos információáramlást, szakmai munkánk fejlesztését segíti a Nyitott Ház Módszertani Intézet.


57

Az óvodai élet utána az iskolák meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. Több éves gyakorlat az óvoda- iskola közötti folyamatos kapcsolattartás, együttműködés (pedagógusok közötti tapasztalatcsere óvoda- iskolalátogatások). Fontosnak tartjuk az egészséges életmódra nevelés tekintetében az egészségügyi intézményekkel, személyekkel- orvos, védőnő, fogorvos, természetgyógyász- való rendszeres kapcsolattartást (vizsgálatok, szűrések, előadások, tanácsadások). A gyermekek testi- lelki komfortérzetének, edzettségének biztosítása érdekében nagycsoportosaink heti egy alkalommal úszásoktatáson vesznek részt a teskándi óvoda uszodájában. Ha a természetes oltalom sérül, ott bevonjuk óvodánk közvetlen partnereként a Gyermekjóléti Szolgálatot. Képviselőjével- Csizáné Keller Otíliaóvodánk gyerekvédelmi felelősével – Németh Gáborné-, az iskolai gyermekvédelmi felelőssel, a védőnővel- Bella Anett- és az önkormányzat illetékes munkatársával havonta egy alkalommal jelzőrendszeri esetmegbeszélésen tájékoztatják egymást a problémákról, esetekről. Óvodánk abban az esetben, ha nemzeti, etnikai kisebbséghez tarozó gyermekeket is nevel, kapcsolatot tart az érintett kisebbségi önkormányzatokkal, kisebbségi szervezetekkel. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában óvodánk kezdeményező és nyitott.

Az óvoda egyéb kapcsolatai: -

Fenntartó Önkormányzat

-

Humán Szakbizottság

-

Megyei Hivatal egészségügyi, oktatási és szociális iroda

-

Érintett Nemzetiségi Önkormányzat

-

Klebersberg Intézményfenntartó Központ


58

IX. SAJÁTOS

NEVELÉSI

IGÉNYŰ

GYERMEKEK

NEVELÉSE,

HABILITÁCIÓS, REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK Óvodánk részt vesz a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integrált nevelésre javasolt sajátos nevelési igényű- egyéb pszichés fejlődészavarral küzdő beszédfogyatékos gyermekek óvodai nevelésében, amennyiben intézményünk a kijelölt óvoda. Az óvodai pedagógiai programunk elkészítésekor, valamint napi munkánk során ezért figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltakat. Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink: -

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk.

-

Kiemelt célunk elősegíteni e gyermekek alkalmazkodó készségének akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését.

-

Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket, amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai, illetve logopédiai szolgáltatást igénylünk az arra kijelölt intézménytől.

-

Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az óvodai pedagógiai programba így a napi óvodai életbe beágyazottan valósulnak meg a gyermekek szakvéleményben foglalt valós igényeihez igazodóan a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves egyéni fejlesztési terv szerint.

-

A sajátos nevelési igényű gyermekkel végzett munkánk során, arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket, személyiségük- így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanítása fejlesztésére, amit a sérült társaikkal való együttélés nyújt.

-

Az

elfogadás

szemléletét

úgy

alakítjuk,

hogy

tartózkodunk

mindazon

viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek különbözőségét hangsúlyozza. -

Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását.

-

Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségi jogokkal kapcsolatos szabályok betartására.


59

A habilitáció általános célja: -

A sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása.

-

A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkcióra való támaszkodás, ezek fejlesztése.

-

Amennyiben speciális eszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása.

A habilitáció fő területei: -

az észlelés – vizuális, akusztikus- fejlesztése

-

a motoros készségek fejlesztése

-

a beszéd és nyelvi készségek fejlesztése

-

a szociális készségek fejlesztése

-

a kognitív készségek fejlesztése

-

az önellátás készségének fejlesztése

A habilitáció részben a többi gyermekkel végzett munka során differenciált bánásmóddal és eszközökkel rézben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel végzett munkánkra vonatkozó eljárás -

Évnyitó szülői értekezleteinken a szülőknek rendszeresen tájékoztatást adunk az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról.

-

Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett gyermekek esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadó, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában.

-

Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált nevelésben abban az esetben vehet részt a gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább ezt a szakvélemény megállapítja.

-

Helyhiány esetén elsőbbséget élveznek az óvodában már a sérülés megállapítása előtt felvett gyermekek.


60

-

A helyhiányt az óvoda vezetője saját jogkörében írásban nyolc napon belül jelzi a szakértői és rehabilitációs bizottság felé.

-

A gyermekek csoportba való beosztásakor tartózkodunk a sajátos nevelési igényű gyermekek elkülönítésétől.

-

Az egy csoportban elhelyezett gyermekek irányszáma egy- kettő fő, a mindenkor számot éves munkatervünk mellékleteként határozzuk meg, erről az óvodai nevelőtestület meghallgatása után, a fogyatékosság típusát, a speciális igények mértékét figyelembe véve az óvodavezető dönt.

-

Abban az esetben, ha az integrált nevelésre javasolt gyermek a feltételek biztosítása után sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi gyermekkel való együtt nevelést, egy- három hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatát kérjük.


61

X. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Az óvoda a nevelés folyamatában megcélozza a tanulás alapkészségeinek megalapozását az alábbi képességterületeken: a. szociális képességek, b. értelmi képességek, c. verbális képességek, d. testi képességek.

Testi érettség: A gyermek hat éves kora körül eljut az első alakváltáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

Lelki érettség: A gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél megjelenik: -

a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

-

a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

-

a cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is.

Az egészségesen fejlődő gyermek: -

érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelően tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket,


62

mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat; végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, -

elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák,

szokások,

amelyek

a

természeti

és

társadalmi

környezet

megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Szociális érettség: A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben -

készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyerektársaival,

-

egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

-

feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb szükség szerint kreatív elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

Óvoda- iskola átmenet

1. Átmenetek rendszere Óvodának az óvoda- iskola átmenet megvalósításának feladatait az átmenetek rendszerének megvalósításában értelmezi. Figyelemmel vagyunk a gyermekek által korábban átélt átmenetek jellemzőire, az ebből adódó egyéni különbségekre. Sikeres megvalósításának folyamata: -

a gyermek befogadása,

-

nevelés,

-

személyiség- képességfejlesztés

-

iskolai befogadás támogatása


63

2. Az óvodába történő befogadás a családból Az óvoda figyelemmel van arra, hogy az elvárás nehézségeit nem tudja teljesen kiküszöbölni. Ennek a nehézségnek a megjelenése törvényszerű és a gyermek önállósági törekvésének a kielégítését szolgálja. Fontos elv, a kompetens személyek rögzítése, a szerepelvárások

tisztázása

a

szülőkkel,

valamint

a

befogadás

előkészítésének

érvényesülése.

Feladataink: -

életkori sajátosságok mélyreható ismerete,

-

az élménypedagógiai elvek követése,

-

a befogadási időszak folyamatos és fokozatos megszervezése,

-

szülőkkel való kapcsolatfelvétel,

-

beiratkozáskor a csoportszoba, az udvar megismertetése,

-

szülők előkészítő munkájának támogatása szülői értekezlet keretében,

-

az óvodában töltött időtartam fokozatos növelése,

-

kedvenc játék, holmi behozásának lehetősége,

-

önmagunk elfogadtatása,

-

a szülőktől való elválás, az új környezethez való alkalmazkodás segítése az érzelmi bázis megteremtésével.

-

segítségnyújtás, de a túlzott gondoskodás kerülése,

-

a gyermek múltjának folyamatos megismerése,

-

a gyermek folyamatos megfigyelése a befogadás időszakában,

-

a gyerekcsoport játékának, az egyén játékának megismerése, további fejlesztése

-

a gyermekek játékszükségletének kielégítése.

3. Az óvodába történő befogadás a bölcsödéből A befogadás gondos előkészítését a bölcsődés gyermekeknél is érvényesíti óvodánk.

4. A nevelés folyamatszabályozása A nevelési folyamat alapját, az óvoda óvó- védő, szociális, személyiségfejlesztő funkciói teremtik meg. A szükségletek, az érdeklődés nem csupán az előfeltételei az óvodai nevelésnek, hanem egyben eredményei is. Mi egészséges, kiegyensúlyozott, boldog


64

gyermekkort kívánunk biztosítani a ránk bízottaknak, nem engedünk az iskolai nyomásnak sem, védjük gyermekeinket a felesleges megterhelésektől.

Feladataink: A tevékenységek szervezésében az óvodapedagógusok az alábbiak szerint járnak el: -

a szükséges tér, idő, napirend biztosítása,

-

a gyermekek tudásvágyának kielégítése,

-

kérdésfeltevések ösztönzése,

-

a gyermeki világkép, gondolkodás életkori sajátosságainak figyelembe vétele,

-

a konfliktusok megoldásában mintaadás,

-

a társas kapcsolataik fejlesztése,

-

a szülői környezet megnyerése a közös nevelés fejlesztésének érdekében

-

az egyes gyermekekhez igazodó tervezőmunka

5. Az iskolai élet megkezdésének támogatása Kompetens személyek rögzítése: -

iskolára alkalmassá tétel: óvodapedagógus,

-

iskolára késszé tétel: szülő,

-

iskolássá tétel: tanító.

Az iskolára alkalmassá tétel folyamatában érvényesítjük az alábbiakat: -

a feladat folyamatjellegű,

-

életkori és egyéni sajátosságból indul ki,

-

a gyermekek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembe vételével kerül megtervezésre,

-

célirányos fejlesztés, mely az érés folyamatának és annak pszichikus jellemzőinek figyelembe vételével történik,

-

a fejlesztés során fontos a gyermekek elemi szükségleteinek kielégítése, a játék feltételeinek biztosítása és a mozgás elsődlegessége.


65

Feladataink az átmenet megkönnyítése érdekében: -

az iskola alapdokumentumainak, az alapozó szakasz moduljainak, készségképességfejlesztési feladatainak megismerése,

-

a

kompetencia

alapú

programcsomag

gyakorlati

programelemeinek

alkalmazása, -

a szakmai együttműködés kezdeményezése a tanítókkal,

-

az iskola pedagógusainak segítése a kezdő szakaszban,

-

a tanítók fogadása az óvoda nagycsoportjában,

-

a gyerekek előkészítése az iskolai látogatásra,

-

iskolalátogatás a gyermekcsoporttal,

-

a gyermekek meglátogatása az iskolában,

-

felelősségteljes, szakmailag kompetens döntéshozatal az egyes gyermekek iskolai alkalmasságáról, információs segítségnyújtás a szülőknek az iskolára való alkalmasságról.

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, hat- hét éves korra, eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotában, amelyben a gyermek az óvodáskor végén, majd az iskolában az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.


66

XI. MELLÉKLETEK 1.

A pedagógia program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke: A pedagógiai programunk megvalósításához az alábbi eszközök, felszerelések szükségesek (az összeállításnál figyelembe vettük a 202012 (VIII. 31.) EMMI rendeletet)

Csoportszoba berendezési tárgyai: 51 db óvodai fektető, 51 db gyermekszék, 18 db gyermekasztal, fényvédő és dekorfüggöny 10- 10 db, 3 db szőnyeg, játéktartó polc, hőmérő 5db, 3 db eszközelőkészítő asztal, 2 db beépített szerény, 3 db edény és evőeszköztároló szekrény, 3 db szeméttároló, 3 db könyvszekrény, 51 db takaró, 51 db szivacspárna, 24 db abrosz

Gyermekmosdó berendezési tárgyai: 8 db fali tükör, fogmosópolc, 51 db fogmosópohár, 8 db folyékony szappanadagoló, 3 db fogkefetartó

Játékok: szerepjátékok, építő, konstruáló és szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás eszközei, emlékezet, figyelem, képzeletfejlesztő játékok, gondolkodtató játékok, fajtánként 3db csoport

Anyanyelvi fejlesztés eszközei: „Képek az anyanyelvi neveléshez”, memória szókincsfejlesztés, meseláda alapkészlet, könyvek csoportonként, anyanyelvi fejlesztő eszközök

Vizuális tevékenység: Zsírkréta, filctoll, ceruzák, kréta, tempera, gombfesték, ecset, tollak, olló, ragasztó, különböző méretű és anyagú papírok

A külső világ tevékeny megismerés eszközei: szemléltető képsorozatok, egy- egy állatok, növények, közlekedés, emberek világa képsorozat, logikai készlet, tükör, kézi nagyító, környezetismereti fejlesztő eszközök, matematikai fejlesztő eszközök, logico játékok


67

Ének- zenei énekes játékok eszközei: dob, cintányér, triangulum, csoportonként kézi csörgőkészlet, zenei hangszerdoboz

Udvar: kerti pad, babaház, 2 db udvari homokozó, 2 db mászóka, 2 db mérleghinta, 1 db lengő hinta, komplex csúszda, vonat, kismotorok

Pedagógiai munkát segítő eszközök: felnőtt asztal, felnőtt székek, könyvszekrény, iratszekrény

Felnőtt munkavégzéshez szükséges eszközök: hűtőszekrény, porszívó, takarító eszközök, lombseprű, locsolótömlő, gereblye, ásó, lapát

2.

Kiegészítő dokumentumok, szakkönyvek -

Kompetencia alapú óvodai programcsomag- Téma- Terv- Javaslat

-

Dr. Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése

-

Fehér Anna: Játszunk? Természetesen!

-

Reikort Ildikó: Zenevarázs

-

Székely Andrea: Bábjáték

-

Dr. Tóth Tiborné: Néphagyomány

-

Bekker Zoltánné-Kocsis Csilla- Zaveczné Komáromi Katalin: Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez

-

Túri György: Játék- tánc- Élet

-

Zóka Katalin: Varázseszközök az óvodában

-

Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában

-

Székely Andrea: Játékok bábokkal, játékok a meseládikóval


68

IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUMOK AZ EGERVÁRI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ:

Az óvodai nevelés országos alapprogramja (A Kormány 363/2012 (XII. 17.) Korm. Rendelete 2012) 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről Az Óvodai Nevelés Programja (Országos Pedagógiai Intézet 1989.) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. 31 törvény A gyermeki jogok ENSZ alapegyezmény 11/ 1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről/módosításokkal egybeszerkesztve Az Egervári Óvoda Alapító Okirata

A PROGRAMKÉSZÍTÉS MÓDSZERTANI SEGÉDANYAGAI:

Dr. Pereszlényi Éva: A Helyi Óvodai Nevelési Program szakmai feltételrendszere /Alcius Bt. Bp. 1997./ Nagyné Jánosi Éva: Pedagógiai programkészítés az óvodában. Módszertani segédanyagok Debrecen 1996. Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés! Az óvodai nevelési program előkészítő szakasza OKKER Bp. 1997. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan?! Munkáltatókönyv a helyi nevelési program készítéséhez NAT – TAN Sorozat OKI OKKER Bp. 1996. Dr. Pereszlényi Éva: Az óvodák szakmai fejlesztése Budapesti Tanítóképző Főiskola 1994. Dr. Füle Sándor: A helyi pedagógiai programok kidolgozása / OKKER Oktatási Iroda 1995./

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM:

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában /Alex – Typo Kiadó Bp. 1992./ Epochális rendszerű tanulási folyamat az óvodában /Lehel úti Óvoda Debrecen, 1999./ Porkolábné Dr. Balogh Katalin- Dr. Páli Judit: Komplex prevenciós óvodai program /Adatbank OKI 1996./ Jávorszy Edit: Fejlődéspszichológia /Edutech Kiadó 1995./ Balázsné Szűcs Judit: Az EMBER, aki óvodás /Bp., 1997. Litograph Kft./


69

Kun Istvánné: Az egészséges életmódra nevelés a folyamatosság keretei között. Nevelőmunka az óvodában. /Pedagógiai füzetek Miskolc, 1989./ Mérei Ferenc- V. Binet Ágnes: Gyermelélektan /Gondolat Kiadó, Bp., 1985./ Villányi Györgyné: A saját nevelési program készítésének útjai / Óvodai Élet 1996/5./ Dr. G. Glauss – Dr. H. Hielsch: Gyermekpszichológia / Akadémiai Kiadó, Bp. 1989./ Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első iskolai évek pszichológus szemével /Tari Könyvkiadó 1989./ Forrai Katalin: Ének az óvodában Bp. Zenemű Kiadó, 1974. Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Vilachi Józsefné: Mese, vers az óvodában I./Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.


70

XII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

1. Véleményezte

…………………………

………………………………..

Dátum

Szülői Közösség

………………………….

………………………………..

2. Elfogadta

Dátum

Nevelőtestület

3. Jóváhagyta

…………………………. Dátum

……………………………….. Óvodavezető

4. Érvényességi nyilatkozat 2013. április 1-től visszavonásig.

5. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente

6. Módosítás előírásai -

Törvényi változás esetén

-

Feladatváltozás esetén

-

A nevelőtestület

-

Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek

7. Nyilvánosságra hozatala A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában és minden csoportszobában.


71

Az Egervári Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA JELIGE: VADGESZTENYE

Recommend Documents