A Vadgesztenye óvoda Hagyományéltető óvodai programja

A Vadgesztenye óvoda Hagyományéltető óvodai programja

2014

Tartalom 1

Bevezető .............................................................................................................................. 3

2

Gyermekképünk .................................................................................................................. 5

3

Óvodánk szerkezete ............................................................................................................ 6

4

Óvodakép ............................................................................................................................ 7

5

Óvodánk főbb jellemzői .................................................................................................... 10

6

5.1

Az óvodai nevelés feladatai ....................................................................................... 11

5.2

Feladataink az egészségfejlesztés terén ..................................................................... 11

5.3

Érzelmi nevelés és szocializáció megvalósítása ........................................................ 14

5.4

Az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása ........................................ 16

Az óvodai élet megszervezésének elvei ............................................................................ 18 6.1

Személyi feltételek .................................................................................................... 18

6.2

Tárgyi feltételek ......................................................................................................... 20

6.3

Az óvodai élet megszervezése ................................................................................... 21

7

Az óvoda kapcsolatai ........................................................................................................ 23

8

Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai .............................. 25

9

8.1

Játék ........................................................................................................................... 25

8.2

Verselés, mesélés ....................................................................................................... 28

8.3

Ének, zene, énekes játék ............................................................................................ 30

8.4

Rajzolás, mintázás, kézimunka .................................................................................. 33

8.5

Mozgás....................................................................................................................... 35

8.6

A külső világ tevékeny megismerése ........................................................................ 36

8.7

Munka jellegű tevékenységek ................................................................................... 39

8.8

A tevékenységekben megvalósuló tanulás ................................................................ 41

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ........................................................................ 45 9.1

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél ............................................................. 46

9.2

Az egészségesen fejlődő gyermek ............................................................................. 46

9.3

A szociálisan érett gyermek ....................................................................................... 47

2

1 Bevezető

Óvodánk 1962-ben jött létre, a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára RT. működtetésével. 1996. január 1. óta alapítványi formában folytatjuk tevékenységünket. Elsősorban a vállalati szülők gyermekeinek biztosítunk férőhelyet, de Újpest és környékén kívül az észak-pesti agglomerációból is jelentkeznek hozzánk gyerekek. Az intézmény Újpest kertvárosi zöldövezetében helyezkedik el, teljes rekonstrukción átesett kőépület, amelyet gondozott park vesz körül. Az épület első szárnyában működik a hatcsoportos óvoda, a hátsó épülettömbben a négycsoportos bölcsőde. Egyedi adottságainkhoz tartoznak: helyi főzőkonyha, parajdi só terápiás szoba, sportpadlós tornaterem, korszerű, vízforgatós medence, fejlesztő szoba, múzeum. Újpest óvodái mellett helyünk és szerepünk van a kerületben, az intézmény iránti érdeklődés évek óta intenzív. A Pedagógiai program sajátosságai teszik vonzóvá a szülők számára óvodánkat. Gazdálkodásunk három pilléren nyugszik: • fenntartói támogatás • állami normatíva • szülői támogatói díjak Alapítványunk nonprofit szervezet gyanánt bevételeit teljes mértékben a gyerekek magas színvonalú ellátására, nevelésére fordítja.

3

Hagyományéltetés a város szélén A hagyományéltető program egyfajta missziót jelent a fővárosi óvodában. A fenntartó személyéből adódóan kicsit belterjesebb a szerveződésünk, sokan személyes ajánlás alapján találnak meg bennünket. Mivel régi intézmény, több generáció nevelkedett óvodánkban. Az épületen belül az évek során többször végeztettünk átépítést, 2012-ben a fenntartó teljes rekonstrukciót hajtott végre az épületen. Kialakításra került az új Fejlesztő szoba, megújult, fényterápiás só szoba, tágas, sportpadlós tornaterem, közösségi térként is funkcionáló Múzeum. Kialakítottunk saját kis múzeumot, ahol a régi használati eszközökkel ismerkedhetnek kicsik és nagyok. Az óvodával egy épületben működik a Bölcsőde, amely szintén biztosítja a gyerek utánpótlást számunkra. Nevelőtestületünk számára rendkívül fontos a családias jelleg megőrzése, az együttnevelés gondolatának megvalósítása. Ezért őszinte kapcsolattartásra törekszünk a szülőkkel, és korrekt viszonyt építünk ki minden partnerünkkel. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a vállalásainkat, amit ígérünk, azt maximálisan és magas színvonalon lássuk el. Plusz szolgáltatásaink összhangban vannak Nevelési programunkkal. Meggyőződésünk, hogy a hagyományéltető program képes gyógyírt adni a legkülönbözőbb nevelési problémákra. Nevelőmunkánkban

hangsúlyos

a

természetes

nevelés,

az

értékközpontúság,

az

élménypedagógia. Szülői gárdánk számára fontos, hogy gyermekük a lehető legjobb nevelést kapja, ezért hajlandók anyagi áldozatot is hozni, és általában elmondhatjuk, hogy együttműködőek a nevelőmunkában. Az utóbbi években egyértelműen megmutatkozik a közösséghez tartozás erős igénye mind a felnőttek, mind a gyerekek részéről, ezért családi programjainkat még jobban kiterjesztjük és elérhetővé tesszük a szülők számára is (pl. Farsang, Apák-és gyerekek napja, Mihály napi vásár, Mendika stb.).

4

2 Gyermekképünk Az ember mással nem helyettesíthető (individuum) szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi-lelki szükségletei vannak. A személyiség kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi feltételeknek meghatározó szerepe van. Az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítésére törekszik. Az nevelés gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának A legfontosabbak azok a nevelési feladatok, tevékenységek, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését. Nevelési célunk, hogy olyan családjukat szerető és nemzetüket tisztelő gyerekeket neveljünk, akik sajátjukként ismerik és szeretik nemzeti múltunkat, és cselekvő részesei lesznek nemzeti jövőnknek. Testileg és lelkileg egészséges, az egészséges öntudatú, erény-és értékközpontúan nevelt gyerekeket szeretnénk eljuttatni az iskola kapujáig. A kisgyermek számára az elsődleges és legfontosabb éltető közeg a család, amelyet segítő munkánkkal támogatunk. Célunk, hogy a gyerekek fokozatosan, felnőtt minta, saját cselekvő közreműködésük útján ismerjék meg az előző nemzedékek tudását. Minden gyermek egyedi és önálló individuum, a mi dolgunk, hogy született adottságaikhoz mérten – a személyiségfejlesztés pedagógiai módszereivel – „taníthatóvá” tegyük, és felszínre hozzuk a tehetségét.

5

Szándékunk szerint a néphagyományt, mint éltető, lüktető rendszert, kultúránk szerves egységét tárjuk fel, ismertetjük meg a gyerekekkel. Szeretnénk, ha a későbbiekben így elsajátított zenei és mozgásos anyanyelv, az ünneplés módjai készséggé válnának és saját maguk is alkalmaznák megfelelő helyzetben. Óvodánkban a ránk bízott gyermekek személyiségének fejlesztésére törekszünk. Ehhez a hagyományok, a játék, a népmese, a népdal, a néptánc anyanyelvét használjuk.” A „tiszta forrás”- ból merítkező gyermek egészséges testű, lelkű és szellemű iskolássá, majd felnőtté válik.

3 Óvodánk szerkezete Óvodánk hat csoportot működtet. Homogén csoportokkal dolgozunk, egységes, korcsoportos nevelési és oktatási tervvel. A csoportlétszámok maximum 25 fő, két óvónő és egy dajka segítségével. Az évnyertes gyerekeknél egyénileg és a szülővel egyeztetve döntünk a csoportismétlésről. Munkánkat logopédus, gyógypedagógus és pszichológus segíti, akik az alapellátást, szűrést hivatottak elvégezni. Orvosi és védőnői ellátásunk biztosított. Szakmai kapcsolatot tartunk fenn a kerületi Nevelési Tanácsadóval, illetve a SNI – ű gyermekek ellátásának érdekében különböző szakmai szervezetekkel.(Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok, Újpesti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) A közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye A családi nevelés kiegészítője Az óvodai nevelés célja: • sokoldalú, harmonikus fejlesztés • a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése • egyéni sajátosságok figyelembevétele • eltérő fejlődési ütem tiszteletben tartása

6

Az óvoda funkciói: • óvó-védő • szociális • nevelő- személyiség fejlesztő Az óvoda óvó-védő funkciója a külső (tárgyi környezet) illetve a belső (a személyi feltételek) tekintetében valósul meg. Óvodánkban a gyerekek nevelését mély hivatástudattal rendelkező, szakképzett munkatársak látják el. Az együttnevelés jegyében a családdal együttműködve neveljük gyermekeinket. A nevelés alapelvei és célkitűzései

4 Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az

óvodában,

miközben

az

teljesíti

a

funkcióit

(óvó-védő,

szociális,

nevelő-

személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei A nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: • gyermekközpontú nevelés, amely a kisgyermek sajátos életkoronként egyéni testi-lelki igényeit veszi alapul • a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; • a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;

7

• az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: • a gyermeki szükségletek kielégítéséről, • az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; • a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus megvalósításáról; • alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról; • e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, • emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A szülői együttműködés formái: • évente 3 szülői értekezlet, • évente kettő (igénytől függően lehet több) fogadóóra, • családlátogatások, • családi programok, • Óvodaszék. Csoportjainkban szakképzett, diplomás óvónők tevékenykednek, a gondozási teendőket pedig többnyire dajkaképzőt végzett, tapasztalt munkatársak látják el. A különböző korcsoportok napi- és szokásrendje a gyerekek számára legmegfelelőbb körülményeket hivatottak biztosítani (alvásidő, foglalkozások rendje, fakultatív programok stb.)

8

A tárgyi környezet tekintetében maximális figyelmet fordítunk a gyerekek környezetének biztonságossá tételére (bevizsgáltatott kerti játékok, balesetmentesítés, akadálymentesítés), napközben mágneszáras kapucsengő használatával lehet bejutni az épületbe. A „csak tiszta forrásból” Kodályi gondolat vezérlő alapelvünk. A szociális funkció a gyermekek szocializációjában jelenik meg. Sokuk számára a család után az első közösség, amelynek aktív tagjaivá válnak, azaz itt szocializálódnak. Tervező- és szervezőmunkánkban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyerekek a számukra lehető legideálisabb csoportba kerülhessenek (életkor és fejlettség szempontjából), illetve, hogy a számukra legmegfelelőbb fejlesztést kapják. A közösségi élmény megtapasztalására a Hagyományéltető program különösen ideális, hiszen a különböző szokásjátékok, játékfüzérek, viaskodások- versengések, mind-mind azt a célt szolgálják, hogy az egyén (a kisgyermek) megtapasztalja saját belső értékeit és megismerje határait. A közösség által csiszolódik jelleme, közösen átélt és megélt események, élmények részese lehet ebben a meghatározó életszakaszban. A gyermeki dackorszakon túljutva az én-tudat kialakulását követően, a mi-tudat kialakulásánál bábáskodhatunk. A családokkal való együttműködésünk (közös programok, szülői konzultációk, fogadóórák, fórumok, hétvégi programok, előadások, könyvajánlók) lehetőséget kínálnak arra, hogy hatékony nevelőmunkát folytassunk, és azonos értékek mentén neveljük gyermekeinket. Hetente egyszer a délutáni órákban társasjáték kölcsönzést tartunk, így inspirálva a családokat az otthoni közös játékra. Az erkölcsi nevelésről szóló leírás a Pedagógiai Program mellékletében található. A nevelő- személyiségfejlesztő funkció munkánk alappillére. Az oktatás a nevelésünk eszköze, s gyermekeink neveléséhez a legmegfelelőbb eszközként a hagyományéltetést és a fejlesztő pedagógiát választottuk.

„Tudod a gyökér nem látszik, de az tartja a fát.” Az ókori bölcsesség egybecseng a nevelésről alkotott elképeléseinkkel és hitvallásunkkal. A kisgyermek nevelése nagyszerűen modellezhető a fák gondozásával, nevelésével. A fejlődéshez szüksége van az éltető napfényre (ez az őt körülvevők szeretete), csapadékra (a tudás vizére, amellyel okosítja, tanítja őt környezete), és a földből magához vett tápanyagokra, (életerőre, ősi tudásra) amely élni tanítja. Népdalainkban, népmeséinkben, régi

9

szokásjátékainkban, népművészetünkben csodálatosan kódolt rendszerben ismerheti meg azt a tudást, amely fejlődését leginkább elősegíti. A hagyományok tisztelete, a magyar kultúra ápolása mai világ sebeire a hatékony gyógyír. Az egészséges fát persze időszakonként metszeni is kell, sokszor a legszebbnek tűnő hajtások esnek a szakértő kertész ollójának áldozatául. A virágzást követő termések viszont azt igazolják, hogy szükséges és áldásos a vadhajtások visszametszése az egészséges termés reményében. Így van ez a neveléssel is. A pedagógusnak és a szülőnek hosszú távra gondolkodva kell a gyermekben olyan jellemvonásokat kialakítani, amely leginkább segíti őt a fejlődésében. A fejlesztő pedagógia segítséget nyújt számunkra a gyerek képességfejlesztésében. Ennek segítségével ovisaink elérve a tanköteles kort, alkalmassá válnak arra, hogy tanulni tudjanak. Ehhez különböző képességek, készségek meglétére van szükség. Óvodába lépéskor személyes anamnézist készítünk a szülőkkel egyetértésben, s a gyerekek fejlődését fokról fokra figyelemmel követjük a legfontosabb területeken. Amennyiben bármelyik területen lemaradást tapasztalunk, vagy különös tehetséget észlelünk, módunk van megfelelő módon beavatkozni. A lemaradásoknál az óvónői kompetencia határain belül differenciát fejlesztést alkalmazunk, ezt meghaladó esetben szakember (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, orvos, gyógytornász) segítségét vesszük igénybe. A SNI-ű gyermekek gyógypedagógiai ellátását szükség esetén biztosítjuk. A tehetséggondozás területén a szülőkkel közösen gondolkodunk a gyermek további sorsáról. Évek óta tapasztaljuk, hogy sajnos erősödik nevelőmunkánk terápiás jellege. A megváltozott és káros környezeti hatások a gyermekek pszichéjét, testi-lelki egészségét is károsítják, így fel kell készülnünk ezek orvoslására is. Ennek megvalósításához alapvető szükség van a kölcsönös bizalomra, amely a szülők és pedagógusok kapcsolatát jellemzi.

5 Óvodánk főbb jellemzői • érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeret teljes óvodai légkör • a testi, szociális és értelmi képességek egyéni- és életkor specifikus alakításának megvalósítása

10

• a gyermeki közösségekben végezhető sokszínű – életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységek biztosítása • különös figyelemmel, a semmivel nem helyettesíthető játékra • a tevékenységeken keresztül történő műveltségtartalmak közvetítése • a kisgyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi, tárgyi környezet. 5.1 Az óvodai nevelés feladatai • Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi- és lelki szükségleteinek kielégítése. • az egészséges életmód kialakítása • az érzelmi nevelés és szocializáció kialakítása • az értelmi fejlesztés- nevelés megvalósítása. 5.2 Feladataink az egészségfejlesztés terén Az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt feladat. Ebben az életkorban erőteljes testi fejlődés a jellemző, ennek elősegítése a mi feladatunk. A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Folyamatként kezeljük a tevékenységek hatékony szervezésével, amely a gyermekek egészségi állapotában kedvező irányú változást idéz elő. A mindennapos működésben kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen • az egészséges táplálkozás, • a mindennapos testnevelés, testmozgás, • a testi és lelki egészség fejlesztése, • a bántalmazás megelőzése, • a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

11

• a személyi higiéné területére terjednek ki. Az óvodánkban folyó teljes körű egészségfejlesztés során figyelembe vesszük a gyermekek, biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthetőségét az óvodánkban megvalósuló átfogó prevenciós programokba. Törekszünk a teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető tervezésére. Óvodánk

közreműködik

a

gyermekek

veszélyeztetettségének

megelőzésében

és

megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a Gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. • gondozási feladatok ellátása • a testi szükségletek kielégítése (evés, alvás, anyagcsere, öltöztetés) • a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése (mindennapos testnevelés, testnevelés foglalkozások, szabad játék mozgásos játékai, finommotorika, nagymozgások) • a testi képességek fejlődésének elősegítése (Ayres-terápia, Parajdi só- terápia, megfelelő mozgásos játékok, lehetőségek biztosítása: séták, kirándulások) • a gyermekek egészségének védelme, edzése (levegőztetés, egészséges táplálkozás, ideális napirend kialakítása, úszás oktatás biztosítása) • az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása (orrfújás, WC használat, kézmosás, haj- körömápolás, tiszta ruházat, helyes légzés gyakorlása, testtartás) • egészséges és biztonságos környezet kialakítása (kertvárosi környezet, gyerekbarát tárgyi környezet, balesetveszélyes helyzetek felmérése és kiiktatása) • speciális ellátást biztosító szakemberek bevonása a nevelőmunkába (fejlesztő pedagógus, testnevelő tanár, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus ) Óvodánkban az egészséges életmód megvalósításához számos kedvező lehetőség birtokában vagyunk. A zöldövezeti, peremkerületi, kertvárosi környezet ideális környezetet biztosít a fejlődésben lévő gyermeki szervezet számára. A gyerekek az évszaknak és az időjárásnak megfelelően a lehető legtöbb időt tölthetnek a szabadban. Minden korcsoportnak saját udvarrésze van. A jó 12

levegőn való szabad játéktevékenység fejleszti mozgásukat, javítja étvágyukat és jobban alszanak, mivel idegrendszerük fejlődésére jótékonyan hat. A jó idő beálltával egyre több tevékenységet ”viszünk ki” a szabadba, pl. étkezések, a foglalkozások. A vízforgatós medence a nyári forróságot teszi elviselhetőbbé. Különös gondot fordítunk az erős napsugárzás elleni védelemre, az árnyékos helyek kialakítására az óvoda udvarán. A gondozási feladatok ellátásában a dajkák kiemelt szerephez jutnak. Fontos elv, hogy az óvónőkel

közösen

kialakított,

a

korcsoport

számára

legmegfelelőbb

szokás-

s

szabályrendszert érvényesítsék munkájukban. Különös figyelmet szentelünk a kisgyermek önállósági szintjének felmérésére és fejlesztésére. A pozitív megerősítés motiváló hatását a gyermekek nevelésében teljes körűen érvényesítjük, így a gondozásban is. A testi szükségletek kielégítésének fejlődése az óvodáskor egyik legfőbb eredménye, amely az értelmi fejlődéssel párhuzamosan halad. Mértéktartásra neveljük óvodásainkat, és igyekszünk egyfajta fegyelmezettséget kialakítani testi szükségleteik kielégítése során. Így például az étkezések során a megfelelő mennyiségű étel, a kulturált étkezési szokások kialakítása, a mosakodás, WC használat során a higiénés szabályok betartására tanítjuk őket. A WC használat nyugodtságát és diszkrécióját elhúzható függönyökkel biztosítjuk. A napirend kialakításakor és megvalósítása során a gyerekek számára szükséges alvásidőt és a nyugodt körülményeket (besötétítés, mese, altató) biztosítjuk. Pillanatnyilag hagyományos vaságyakon altatjuk a gyerekeket, idővel szeretnénk könnyű szerkezetű, korszerű, műanyag ágyakat beszerezni. A gyerekek ún. alvókával, saját kispárnájukon alhatnak, állandó helyükön a csoportszobában. Ez is erősíti biztonságérzetüket. Óvodánkban minden kisgyereknek saját, jellel ellátott öltözőszekrénye van. A szülőket arra bíztatjuk, hogy könnyen kezelhető, kényelmes és tiszta ruházatot biztosítsanak gyermekeik számára, és az időjárásnak megfelelően öltöztessék őket. Általános tapasztalat, hogy a gyerekek önállóság területén a képességeik alatt teljesítenek, mert a szülők idő híján, inkább kiszolgálják őket. Közös együttműködésünkben arra bíztatjuk őket, hogy engedjék gyermekeiket önállóan tevékenykedni a saját személyük körüli feladatok elvégzésében (öltözködés, mosdó- WC használat stb.)

13

A mozgásfejlesztés az óvodáskorú gyermek fejlődésének talpköve, hiszen a mozgásfejletség szintje szoros összefüggést mutat a gondolkodás és egyéb pszichikus funkciók, ezeken keresztül a beszédfejlődés szintjével. A nagymozgásoktól kiindulva a finommotorika kialakulásáig komoly fejlesztőmunkát végzünk

testnevelés

foglalkozások

alkalmával,

illetve

a

szabadidős

játék

során:

egyensúlyfejlesztés, szem- kéz-láb koordináció, testséma fejlesztés stb.) Célunk, hogy a SNI-s gyermekek képességeikhez mérten zárkózzanak fel a velük egykorú gyermekek fejlettségi szintjéhez. 5.3 Érzelmi nevelés és szocializáció megvalósítása • az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze • az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek • 2013-ban csatlakoztunk a Mosolygós óvoda programhoz • az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól • A

szocializáció

szempontjából

meghatározó

a

közös

élményeken

alapuló

tevékenységek gyakorlása Az óvodáskorú gyermek érzelemvezérelt, ezért nagyon fontos, hogy az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretettel teli légkör vegye körül. A gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszerének megalapozása. A szociális tanulás a gyermek születésével kezdődik, majd óvodás korban hatása felerősödik azáltal, hogy a gyermek mások cselekvését megfigyelve tanul és utánzás illetve minta- és modellkövetéses úton sajátít el magatartásmódokat, tevékenységi formákat, meghatározott állandó értékrenden alapuló erkölcsi értékeket. Ezért kiemelkedően fontos az érzelmi nevelés céltudatossága, folyamatossága, szervezettsége, intenzitása.

14

A közösségi élet tevékenységei és kapcsolatrendszerében alakulnak a gyermek érzelmei, beállítottsága, magatartása, szokásai. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. • kedvező érzelmi hatások óvodába lépéskor • a személyes kapcsolatokban pozitív érzelmi töltés • a szociális érzékenység fejlődése és az én tudat alakulása mellett én érvényesítő törekvések • társas szükségletek kielégítése, a különbözőségek elfogadása • A sajátos nevelési igényű gyermekek valódi integrációja Óvodába lépéskor különös gondot fordítunk a gyerekek és szüleik bizalmának megnyerésére. Igyekszünk reális képet adni az intézményről a világhálón, szóróanyag által és főképpen a már hozzánk járó szülőkön keresztül. Ez jelenti PR tevékenységünk egy jelentős részét. Az első kapcsolatfelvétel során tájékoztatást nyújtunk az intézmény működéséről, és bemutatjuk az óvodát. A várólistára jelentkezett szülők számára ún. Óvodakóstolgatót tartunk: bemutatót láthatnak a gyerekcsoportokban, és pontos tájékoztatót a felvétellel kapcsolatosan. • Részvételi lehetőség a május végi Gyereknapon az óvodában • Alakuló szülői értekezlet az új szülők számára júniusban • Családlátogatás augusztus folyamán • Bölcsődei látogatás, ismerkedés a gyerekekkel • Anyás beszoktatás, amelynek időtartama egy hét A szükséges szervezési feladatokon túl az óvónők olyan barátságos külső és belső légkört teremtenek a gyerekek számára, amely megkönnyíti számukra a szülőtől való távollétet, elszakadást. A korcsoport számára megfelelő játékeszközök kiválasztása, a napirend összeállítása, a csoportban tevékenykedő felnőttek összehangolt tevékenysége mind-mind a hatékony nevelőmunka záloga.

15

5.4 Az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az

anyanyelvi

nevelés

valamennyi

tevékenységi

forma

keretében

megvalósítandó feladat, fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel a nevelőtevékenység egészében jelen van. A nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. • változatos tevékenységek biztosítása, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről • az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak fenntartása: a beszédkedv megőrzése, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések érvényesülése, a válaszok igénylése • a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése • az

értelmi

képességek

(érzékelés,

észlelés,

emlékezet,

figyelem,

képzelet,

gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. A gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen

belül:

önállóságának,

önfegyelmének,

kitartásának,

feladattudatának,

szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Az óvodai élet rendkívül alkalmas arra, hogy a gyerekek számára sokféle lehetőséget biztosítsunk

a

tapasztalatszerzésre.

A

közösségi

16

élet

szokásainak,

szabályainak

megtapasztalása, a természeti és társadalmi környezettel kapcsolatos tevékenységeken keresztül megvalósítható a komplex személyiségfejlesztés. A hagyományéltető program természet közeli tapasztalatokra épít és gyermekek számára könnyen feldolgozható és érthető élményeket nyújt. A virtuális világ gyerekektől idegen benyomásait a minimálisra igyekszünk csökkenteni. A televízió, számítógép csak eszközei a felnőtt világnak, s nem céljai, mint azt sok esetben tapasztaljuk. A gyermek személyiségfejlődéséhez valódi élményekre, az érzékszerveit (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) komplex módon működtető tapasztalatokra van szükség.( Pl. virágültetés, palántázás) Az élmények adásánál különös figyelmet fordítunk a belsővé válás folyamatjellegére, az élmények fokozatos adagolására és a visszacsatolásra. A gyerekek tempójának megfelelően szervezzük a tapasztalatszerzést (séták, kirándulások). A

társadalmi

környezetről

szóló

tapasztalatszerzés

legfőbb

forrásai

szintén

a

hagyományéltetésben lelhetők fel. A régi szokásjátékok, a jeles napokkal kapcsolatos hagyományok felelevenítése sok értékes tapasztalatot nyújt a közösségi életről, az emberi kapcsolatokról (lakodalmas, Lucázás, pünkösdölés stb.) A beszédfejlesztés a hagyományéltető program sarkalatos és kiemelt feladata. Nyelvünk egyedülálló gazdagsága nemzeti kincsünk. Az utóbbi időben nagyon sok káros hatás éri (média, globalizáció), feladatunknak tekintjük a míves magyar nyelv, a népmesékben, mondókákban, népdalokban szereplő régi magyar kifejezések, szavak megmentését, a gyerekek szókincsébe való beiktatását. A beszédfejlesztés szempontjából a nyelvi környezet, az óvónő beszéde mintaértékű. A szülő után az óvónő taníthatja legintenzívebben a gyermeket kommunikálni. Nagyon fontos az értő figyelem, a szemkontaktus, a személyes beszélgetés semmilyen technikai eszközzel nem pótolható élménye. Gyakran teremtünk alkalmat közös beszélgetésre, ahol megoszthatják élményeiket egymással és a felnőttekkel. A beszéd csiszolása, fejlesztése egész pedagógiai munkánkat áthatja, és szoros összefüggést mutat a gondolkodással, azon keresztül a cselekvéssel. Az értelmi képességek fejlesztése az óvónők által tervezett oktatási anyagban jelenik meg tudatosan tervezett formában. A különböző gondolkodási műveletek fejlesztése mind a hat foglalkozási ágban fellelhető, azok fejlettségi szintjét a gyerekek fejlettségi lapján követjük figyelemmel és fejlesztjük. Ideális és inspiráló környezetben, (egészséges) a legtöbb gyermek esetében ezek a képességek spontán módon fejlődnek. Ennek elsődleges terepe természetesen 17

a játék. Az óvodáskorú gyermek hallatlanul kreatív, a hagyományéltető óvoda feladata a gyermek és a szülők figyelmének ráirányítása az igazán értékes és időtálló dolgokra. Módunk és lehetőségünk van arra, hogy orientáljunk: jazz balett helyett néptánc, az angolszász kultúra helyett magyar népmesék könyvben vagy rajzfilmen, zenében is népzene, magyar muzsika, külföldi nyaralás helyett, esetleg amellett, hazai tájakon való barangolást javasolunk a családoknak. Ha a kisgyermek értelmi nevelése ebben a talajban gyökerezik, felnőve rá fog ismerni a kisgyermekkorban látott, megismert gyönyörű régi motívumokra, rajzolatokra és képes lesz értékes és értéktelen között különbséget tenni.

6 Az óvodai élet megszervezésének elvei 6.1 Személyi feltételek • az óvodában az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára – a

nevelőmunkát a pedagógus végzi, jelenléte

meghatározó • a csoportokban két óvodapedagógus, egy dajka, és óvodaszinten egy pedagógus asszisztens tevékenykedik • összehangolt nevelőmunkára törekednek, amely a gyerekek nevelésében állandó értékként jelenik meg • az óvodai nevelés eredményességének feltétele az óvónők és a dajka együttműködése • szükség esetén rendszeres a kommunikáció speciális szakemberekkel A pedagógus személyisége beépül az általa nevelt gyermekek személyiségébe. Ezért rendkívül fontosnak tartjuk a pedagógus mintaértékű külső-belső tulajdonságait. A program szellemének megfelelően egyfajta egységre törekszünk az óvónők ruházatát illetően is, de ami ennél is fontosabb, a belső harmónia tükröződése kell, hogy legyen. Törekszünk a tartalom és a forma egységére, a nevelőtestület által vallott értékek és gondolatok a mindennapos megnyilvánulásokban is meg kell, hogy jelenjenek. Az empatikus viselkedés, a szeretetteljes, nyugodt hangvétel, a segítőkész magatartás és az elfogadó közeledés teremti meg azt a bizalmi légkört, amely elengedhetetlen a hatékony nevelőmunkához.

18

Pedagógusaink jól képzett, elhivatott szakemberek, akikben egyre erősebben él a mi- tudat. Az egyéni és pillanatnyi érdekeiket képesek a közösség magasabb rendű értékeinek alárendelni. Képessé válnak arra, hogy a közösen vallott és vállalt nevelési elveket beépítsék mindennapos

tevékenységükbe,

illetve

megjelenítsék

azt

a

mindennapos

kommunikációjukban. A gyerekekkel kapcsolatos megnyilvánulásaik a kiegyensúlyozottságot, a nyitottságot, a szeretetet sugározzák. Ez azonban nem jelenti az elvtelen megalkuvást, hanem az általunk fontosnak vélt nevelési elvek és erkölcsi értékek következetes közvetítését. Sokéves tapasztalatunk, hogy a gyermekek- a számukra egyértelművé tett keretek közöttsokkal, nagyobb biztonsággal képesek mozogni, mint amely lehetőségeket számukra a túlzott szabadosság biztosítana. Ez az óvónő részéről komoly tudatosságot és tervszerűséget igényel, amelyet például a csoport szokás- és szabályrendszerében fektet le. Óriási felelősség és magasztos feladat gyermek- emberek nevelése. A pedagógus egész személyiségével részt vesz a folyamatban, ezért nagyon fontos, hogy életvitele során képes legyen töltődni. Találjon saját maga számára olyan elfoglaltságot, hobbit, amely segít fenntartani a szakmai motivációt és megvéd a kiüresedéstől. Hiszen a pedagógusi munka nagyon embert próbáló feladat, ahol sok szeretetet lehet kapni, de nagyon sokat is kell adni. Óvodánkban arra törekszünk, hogy minden kolleganőnek megtaláljuk a szakával kapcsolatosan azt a szakterületet, amely igazán közel áll szívéhez és összhangban áll a tehetségével. Évek óta eszerint tervezzük, szervezzük a továbbtanulási lehetőségeket, hogy lehetőleg mindenkinek legyen egy specialitása. Pl. kézműveskedés, mesélés, néptánc, hangszeres zene, mozgáskultúra stb. A jövőben előnyben részesítjük azokat a továbbképzéseket, amelyek a SNI-ű gyermekek integrált nevelését segítik. A szülőkkel kapcsolatos óvónői megnyilvánulásokban kiemelt szerepet kap óvodánkban a diszkréció. A már említett bizalmi kapcsolat záloga, hogy a szülő biztonságban tudja nálunka gyermekén túl- minden információját. Ennek kereteit az óvoda feladata megteremteni, és különös figyelmet fordítani a korrekt magatartásra mind a nevelő-, mind az adminisztrációs munkában.

19

Az óvónők és a dajka együttműködése során nagy összhangra van szükség. Egyrészről, hogy ismerjék és tiszteletben tartsák egymás munkaterületét, másrészt, hogy meglegyen a készség az együtt munkálkodáshoz. Ehhez a legelején tisztázni kell a kompetenciákat, vagyis, hogy ki miért felelős, kinek mi a feladata a nevelőmunka során. Ennek érdekében az óvónők és a dajka év elején írásban is és szóban is lefektetik az együttműködésük főbb területeit. Ez függ a korcsoporttól, a napi- és heti rendtől. A gyerekek számára nélkülözhetetlen, hogy az őket gondozó felnőttektől ugyanazt az elbánást, és ugyanazokat az instrukciókat kapják. Amennyiben bármi probléma, fennakadás tapasztalható az együttműködésben, azt a probléma felismerését követően nekik hármuknak kell tisztázni és új megoldást találni. A SNI-ű gyermekekkel foglalkozó szakembereket a gyógypedagógus team-be szervezi. 6.2 Tárgyi feltételek Az óvoda épülete, kertje • szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét • megfeleljen testméreteiknek • biztosítsa egészségük megőrzését • lehetővé tegye mozgás- és játékigényük kiteljesítését • a gyermekeket-harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül • egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet biztosítson az óvodapedagógusoknak • a SNI-s gyermekek integrációjának érdekében legyen akadálymentes Óvodánk négy év múlva ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Ebből adódóan nagy hagyományokkal rendelkező intézmény, amely az akkori kor szellemének megfelelően épült. Az udvaron felállított, beépített fajátékok szakszerűen tervezett, kivitelezett és szakértők által a szabványnak megfelelően bevizsgált eszközök. A csoportszobai játékszerek is jó minőségű, engedélyezett, gyerekek számára veszélytelen anyagú és állagú játékszerek. A minőségen túl az eszközök esztétikájára és a természetes anyagok dominanciájára törekszünk. A gyerekek biztonságának megóvása a sok éves tapasztalatból adódóan rutinfeladat, ugyanakkor elengedhetetlenül fontosnak érezzük a folyamatos ellenőrzést és éberséget. Mindenki a saját munkaterületének biztonságát tartja szemmel, ha bármi gond merül fel, azt a

20

lehető legrövidebb időn belül orvosoljuk. Amennyiben házilag orvosolható a probléma, úgy azt a Gondnok számára létesített füzetbe dátummal bejegyezzük és a lehető legrövidebb időn belül megjavítja. Ha szakembert kíván az ügy, akkor kiiktatjuk az adott eszközt vagy területet és megjavíttatjuk. A gyerekek testméreteinek megfelelően alakítottuk ki a játszóudvar berendezését. Van kicsi-, középső- és nagycsoportos udvarrész, az iskoláskort elérve mindhárom udvarrészt megismerhetik és használhatják a gyerekek. A csoportszobákban a korcsoportnak megfelelő méretű székek és asztalok vannak, ugyanígy az altatóágyak is az igénynek megfelelő hosszúságúak. A csoportszobák berendezése, a játékszerek elhelyezése mind- mind a gyerekek méreteihez vannak igazítva. A tárgyi környezet a gyerekek egészségének megőrzését a gondozott kerttel, a világos, szellős csoportszobákkal, a tágas tornateremmel illetve a vízforgatós medencével képes biztosítani. A sok levegőztetés mellett heti beosztás alapján látogatják a csoportok a Tornatermet illetve a Só szobát, ami preventív jelleggel szintén az egészség megóvást szolgálja. A Tornaterem felszereltsége a kor igényeinek megfelelő, állandó fejlesztés alatt álló terület. A Só szoba helysége sokoldalúan kihasznált: foglalkozások, angol órák, helyszíne. Az újonnan kialakított Fejlesztőszobában a fejlesztőpedagógus, a logopédus és a gyógypedagógus nyugodt, intim körülmények közt, a fejlesztéshez szükséges speciális eszközökkel végezheti tevékenységét. 6.3 Az óvodai élet megszervezése • az egészséges fejlődés feltétele: a napirend, megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezése • érzelmi biztonságot ad • igazodik a program által megfogalmazott feladatokhoz • folyamatos, rugalmas • a tevékenységek közötti belső arányok kialakítása • napi- heti rend kialakítása az óvodapedagógus feladata • nevelés tervezése + gyerekek megismerése= dokumentumok, feljegyzések A különböző korcsoportok legideálisabb napirendjének kialakítása az óvodapedagógusok feladata. Azért fontos, mert ez adja a mindennapok vázát. Összeállításakor figyelembe vesszük a korosztályt, a helyi sajátosságokat, alkalmazzuk az intézmény egészéhez, a helyi

21

sajátosságokhoz. A faliújságra függesztve a szülők számára is nyilvánossá tesszük. A Házirendben található szabályozásra hivatkozva kérjük a szülők együttműködését, a napirend tiszteletben tartását. A napirend híven tükrözi az óvoda sajátosságait is. Rugalmasság jellemzi csoportjaink mindennapjait,

folyamatosságot

azonban

csak

egyes

területeken

alkalmazunk.

A

hagyománynak megfelelően együtt ülünk asztalhoz, Áldást mondunk és együtt is állunk fel evés után. Helyi sajátosság és a program szellemét tükrözik a délutáni fakultatív programjaink jellege is: kézműves foglalkozások, hittan, néptánc. A napirend gyakorlatilag órarend, amely függ a nyitva tartástól, a csoportok számától, a helyi lehetőségektől. Óvodánkban elsősorban a korcsoportok tekintetében vannak eltérések a napirendben. Az egyes tevékenységekre fordítandó idő a gyerekek növekedésének függvényében változik, ahogy múlnak az évek egyre inkább terhelhetőek. Emelkedik a foglalkozások időtartama, több, változatosabb program építhető be a mindennapokba. Az óvodán kívüli programok (séták, kirándulások, múzeumlátogatások) száma is nő. Napirendjeink legfőbb sajátossága, hogy biztonságot, keretet nyújtson a gyerekek és nevelőik számára. Évszakoktól függően is változhat a napirend leosztása, ezt a naplóban korrigálják az óvónők. A heti rend megint csak csoportfüggő. A foglalkozások száma, időtartama eltérő a korcsoportok tekintetében. A kiscsoportban rövidebb kezdeményezések vannak, minimális délutáni fakultatív programmal. A gyerekek terhelhetősége a legfontosabb szempont e dokumentumok összeállításánál. A közösen használt helységek (tornaterem, só szoba, mosdó, öltöző) használatakor óvodai szinten hangoljuk össze az igényeket. Óvodai életünk tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző, az óvodapedagógusok által készített kötelező- és nem kötelező- feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. • Anamnézis – a fejlesztőpedagógia útmutatásai alapján házilag összeállított kérdőív, amelyet a szülő önkéntesen tölt ki. • fejlettséget mérő lap – óvónők vezetik • csoportnapló

22

• mulasztási napló • nevelési terv – fél évre szól + nyári terv • oktatási terv – éves terv, a foglalkozások anyaga • a SNI-s gyermekek fejlesztésének dokumentációja

7 Az óvoda kapcsolatai • A családdal való együttműködés – az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Az együttműködés formái változatos képet mutathatnak. • Kapcsolattartás egyéb szakmai intézményekkel A családokkal való együttműködés nevelőmunkánk alapja. Az intézmény családias jellegéből és a sok évtizedes múltból adódóan egyfajta egyedi légköre van az intézménynek. A szülők sok szálon keresztül kötődnek hozzánk, illetve egymáshoz is. Ez egyfajta közvetlen hangvételt eredményez, ami a bizalmi kapcsolat feltétele. Az együttműködés formái: • évente három szülői értekezlet • minden februárban általános fogadóóra, egyébként igény szerint bármikor • napi rövid, lényegre törő beszélgetés a gyermek átadása-átvételekor • hétvégi családi rendezvények: Mihály-napi vásár ősszel, Apák-és gyermekek napja tavasszal. • Óvodakóstolgató januárban • Ünnepváró kézműves délutánok • Mendika • Nyílt napok tavasszal • Nyitott családi rendezvények: Mendika, Farsang • Csoporttalálkozó a tavaly elballagott „öreg óvodások” részére -Vackor nap néven A szülők nagyon igénylik a közös alkalmakat, amikor láthatják gyermekeiket „munka közben”. A közösségépítés fontos feladata, a közös ünneplés hagyományainak átadása szintén a hagyományápolás része. Munkánkban arra törekszünk, hogy az ünnepek valódi lényegéhez térjünk vissza, s a valódi magyar hagyományt jelenítsük meg külső és belső jegyekben egyaránt. A rítus, a szertartás kiveszőben van életünkből, az óvodai keretek nagyon ideálisak ahhoz, hogy ezeket az elfeledett és csodálatos szokásokat újratanítsuk, elmélyítsük. Így 23

például Farsangkor nagy bábokkal elűzzük a telet és a szülőkkel közösen ún. Alakoskodást és táncmulatságot rendezünk. Karácsonykor Mendikát rendezünk, ahol egy közös karácsonyváró délután keretében készülünk az ünnepre. Óvodánk kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde), az óvodai élet alatt (pedagógiai szakszolgáltató intézmények, közművelődési intézmények), illetve az óvodai élet után (iskola) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A munkánkat segítendő nyitottak és kreatívak vagyunk az új kapcsolatok kiépítésében. Intézményünk saját bölcsődével rendelkezik, a hozzánk kerülő gyerekek egy jó része a mi bölcsődénkbe járt. Ilyen formán nagyon szoros kapcsolatot tudunk ápolni a leendő ovisainkkal. A kiscsoportot megelőző nyáron a leendő óvó nénik többször is látogatást tesznek a bölcsődében és tájékozódnak leendő óvodásaik felől. Az óvodába történő átvételt is folyamatossá tettük, így élő kapcsolatunk van a saját bölcsődénkkel. Az óvodai élet ideje alatt állandó kapcsolatot tartunk fenn a kerületi Nevelési Tanácsadó szolgálattal. Saját pszichológust és logopédust foglalkoztatunk,de amennyiben meghaladja kompetenciánkat egy –egy nevelési probléma,

akár beilleszkedési zavarról, akár

iskolaérettségi vizsgálatról van szó, óvónői szakvélemény alapján elvégzik a vizsgálatot részünkre. Kapcsolatot tartunk fenn ezenkívül a Korai fejlesztő központtal, az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságokkal és az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel, illetve az éppen aktuális problémáknak megfelelően egyéb szakszolgálatokkal (HRG úszás, Autista központ stb.) Bár elenyésző a hátrányos helyzetű gyermekek száma óvodánkban, szükség esetén a kerületi Gyermekvédelmi- illetve Gyermekjóléti Szolgálattal tartjuk a kapcsolatot. A nagycsoportosok el szoktak látogatni a helyi könyvtárba, a Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállítására, a Vajdahunyad várába , a Planetáriumba, az Állatkertbe. Az óvodai élet utáni legfontosabb intézmény az iskola. A Károlyi István Általános Iskola és Gimnáziummal tartunk fenn szakmai kapcsolatot, tavasszal ide szoktak ellátogatni gyerekeink belekukkantani az iskolások életébe. Mivel nem vagyunk körzeti óvoda, ezért sokféle helyről származnak a hozzánk járó gyerekek. Ennek megfelelően átlagosan max. 1-2 gyerek jelentkezik ugyanabba az iskolába.

24

8 Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai

8.1 Játék • Az

óvodapedagógus

utánozható

mintát

ad

a

játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társként segítő-kezdeményező, ha a játékfolyamat elakad. • Tudatos jelenléte biztosítsa az elmélyült, élményszerű gyermeki játék kibontakozását, szükség és igény szerinti együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival. • A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. • Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson. • Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el.

25

• Az óvodában kiemelt a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. • A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. „A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat- a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját, belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységgé.” A játék a hagyományéltető programban is kiemelt jelentőségű. Eszközeiben erősen kötődik a természetes közeghez, a természetben aktuálisan fellehető termésekhez, terményekhez. A gyerekek kreativitását fejleszti, hogy nem csak mások által fejlesztett és kitalált játékeszközökkel tevékenykedhetnek, hanem amit a természetes közeg kínál: ősszel vadgesztenyét, télen havat, jeget, kavicsokat, tavasszal ágakat, szirmokat, nyáron a legkülönbözőbb terméseket. Tartalmában ugyancsak köthető az évkör változásaihoz, figyelemmel kíséri és belesimul az aktuális időszak gondolatvilágába. A téli időszak inkább a fonózásról szólt, megvoltak a böjtnek, a farsangnak a jellegzetes játékai, ahogy kitavaszodott a zöldág járással a kinti világ egyre nagyobb jelentőséget kapott, s ennél nagyobb szabadságot, mint a szabad ég alatt játszható játékok, nem is kívánhat egy gyermek sem. Tudatosan törekszünk arra, hogy a gyerekek számára- természetesen az időjárás függvényében- a lehető legtöbb időt tudjuk biztosítani a szabad levegőn. Nagyon fontos, hogy talpuk alatt földet és ne betont érezzenek, ezt ösztönösen keresik is. A természeti környezet olyan változatos és kiapadhatatlan forrása a gyermek játékának, amit a legkorszerűbb játszóház sem képes pótolni. Az óvoda udvarán felépített várat szimbolizáló famászókák inspirálják a gyerekeket a közös játékra. Lehet bújócskázni, fogócskázni, ugróiskolásat játszani, dombról gurulni. A labda, a karika, a homokozó, ugráló kötél, gólyaláb, hinta, poroló- mind-mind a mozgásos játékok eszközei, amelyek folyamatosan a gyerekek rendelkezésére állnak. Munkánk során egyre inkább tapasztaljuk a játék terápiás jellegének erősödését. Az óvodáskorú gyerekeket is egyre több számukra feldolgozhatatlan negatív élmény éri, és sokuk lelki túlterheltsége miatt nincsen módjuk azok játékban való feldolgozására. Ez gyakran okoz 26

pszichés tüneteket, ezért tartjuk nagyon fontosnak a szabad, de semmiképpen sem szabados játéktevékenységet. A SNI-s gyermekek optimális fejlődéséhez szükséges fejlesztő eszközök, játékok rendelkezésre állnak a csoportszobában. A kisgyerek első, valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt- a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad . A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. Az óvónőnek a játék irányításában is rendkívül fontos feladata van, hiszen az ő feladat koordinálni a gyermek közösség tevékenységét. A csoport szabályrendszerének kialakítása és betartatása az egész közösség érdeke, a megfelelő viselkedésminták következetes érvényesítésében az óvónő személye mintaértékű. A hagyományban minden korosztálynak, illetve külön a fiúknak és a lányoknak sajátos játékai voltak. Ezért tervező, szervező és irányító munkánk során arra törekszünk, hogy főleg a nagyobb korosztály számára jól érzékelhetően elkülönüljenek egymástól a fiús, illetve lányos játékok. Ez a gyerekek nemi identitásának fejlődésében is fontos jelentőségű. A szülők viszonylag kevés időt tudnak tölteni gyermekeikkel, ezért az együtt töltött idő minőségére, az értő figyelemre bíztatjuk őket, hogy az a kevés, ami egymásból jut nekik legalább hatékony és őszinte legyen. Nem mindig a nagyon kitalált fejlesztő célzatú játék a legfontosabb. Ezek is jók lehetnek, de úgy gondoljuk, hogy ennek a korosztálynak sokszor egy kiadós hancúrozás, dögönyözés legalább

akkora

élvezet,és

legalább

olyan

hasznos,

mint

bármilyen

„ésszerű”

játéktevékenység. „A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítson a különböző játékformákhoz, mint pl. a mozgásos játékokhoz, a szerepjátékokhoz, az építő, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz.” Csoportszobáink tágasak, világosak, egységes, esztétikus berendezésűek. Az óvónők év elején saját esztétikai igényüknek és a leendő csoport szükségleteinek alakítják ki a játékterületeket. A játékidő biztosítása a napirendben meghatározott, ennek megfelelő légkörét az óvónő 27

szakmai hozzáértése és fantáziája határozza meg. A játék folyamat- fontos, hogy a játékirányításnál ezt mindig figyelembe vegyük, és hogy a gyerekeket megtanítsuk egy-egy tevékenység befejezésére, lezárására, különben frusztráltak lesznek. Az egyes játékformákhoz szükséges játszóterületek kialakítása szintén csoport-és korosztály függő, ezeknek nem a megléte, hanem az aránya változik.Pl. kiscsoportban még kevesebb az asztali, szabályjáték, nagyobb tér, esetleg kuckók állnak rendelkezésre a mozgásos játékokhoz. Jó, ha az egyes játszóterületek nem keverednek egymással, ennek tiszteletben tartása mit sem von le a játék értékéből, hanem biztosítja a gyerekek együttműködését. A játékeszközöknek közösen kialakított helyük van a csoportszobában,a gyerekeket már ideje korán megtanítjuk, hogyan vigyázzanak azok épségére. A bábozás különösen fontos játékforma, hiszen a már említett terápiás feladatok megoldásában hatékony segítséget nyújthat ennek megléte. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. 8.2 Verselés, mesélés • Érzelmi

biztonság

+

anyanyelvi

nevelés=

játékos

mozdulatokkal összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek • Magyar népköltészet, népi, dajkai hagyományok • A mese a gyermek érzelmi-értelmi fejlesztésének a legfőbb eszköze • Gyermeki szemléletmód és világkép – oldja szorongásait • A mesélés intimitása – belső képalkotás • Mindennapos mesélés • Népi- és irodalmi művek az óvodai anyagban A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Az irodalom közege a nyelv, ezért fontos, hogy nyelvi szempontból tiszta és értékes verset, mesét halljanak a gyermekek, a népköltészet alkotásait, jeles költők, írók műveit. A gazdag, jó 28

alkalmak mellett erős alapot is kínálnak kulturális kincseink a mindennapos mondókázásra, verselésre. A gyermek kettős tudattal éli meg meseélményeit, belső képalkotásának kifejeződése segíti és megalapozza a műalkotások befogadását, megszerettetését. Mese-, versmondás során a gyermekek érzelmi, akarati tulajdonságait, érzelmi képességeit, erkölcsi szokásait, világképét fejlesztjük Az irodalmi nevelés az esztétikai blokk része, hagyományéltető jellegű. A hagyományéltető program az irodalmi nevelés anyagának kiválasztásakor a hangsúlyt a magyar népi kultúra kincseinek kiválasztására helyezi. Ezek: ősi magyar mesék, mondák, Benedek Elek népmeséi, népi rigmusok, mondókák, találós kérdések stb.) Az éves anyag tervezésekor az ősi magyar mesevilágtól kezdve, a jól ismert magyar népmeséken keresztül, az általunk is ismert és szeretett magyar írók meséi, novellái (Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Babits Mihály) és költők (Petőfi Sándor, Kányádi Sándor, Weöres Sándor, József Attila) gyermekversei is felkerülnek a palettára. Az anyag kiválasztásánál nagyon fontos, hogy az óvónő számára kedves és jól ismert mese, vers legyen, hiszen a gyermekek számára így tudja leghitelesebben közvetíteni azt. Törekszünk az anyag sokoldalú feldolgozására, ez azt jelenti, hogy az elsődleges rögzítést követően bábbal, dramatizálással, különböző ábrázolási technikákkal segítjük a mese, vers belsővé válását. Kiscsoportban elsősorban a rövidebb lélegzetvételű, állatokkal, természettel kapcsolatos meséket, verseket tanítgatjuk a gyerekeknek. Fontos szempont, hogy ezek az ismétlés által rögzülnek leginkább, így nem az anyag mennyisége, hanem a rögzítés minősége fontos. A népi mondókák, versikék zeneisége, ritmusa, az ezeket kiegészítő mozdulatsorok a gyermek számára érzelmi biztonságot ad, elmélyíti kapcsolatát az őt tanítgató, nevelő pedagógussal. Egyfajta közösségi élmény, amely összeköt. A beszoktatás nehezebb időszakát fémjelezheti néhány játékos, kedves mondóka, amelyet a nap bármely szakaszában ismételgetni lehet a gyerekekkel. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A gyermek a mese által tájékozódik a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, a megfelelő viselkedésformákról.

29

A magyar mesék- szemben más népek kultúrájával- élni tanítanak. Kódolt formában olyan üzeneteket, igazságokat és megoldásokat, mintákat tartalmaznak, amelyek ismeretével olyan tudásra tehetünk szert, amely a mindennapjainkhoz nyújtanak segítséget. A jól kiválasztott mese- életkornak, alkalomnak megfelelően- megfelel a kisgyermek szemléletmódjának és világképének, visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A mese megeleveníti, átlelkesíti a tárgyi világot, mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ébreszti rá a gyermeket a mélyebb pszichikus realitásokra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. (Kádár Annamária: Mesepszichológia) A mesehallgatás elengedett intim állapotában a gyermek belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mesélés meghitt körülményeinek biztosítása az élmény záloga. Csoportjainkban az adott gyerekközösség szokásinak megfelelően állandó mesélő helyet alakítanak ki az óvónők, s a szokásokat is úgy formálják, hogy semmi zavaró körülmény ne befolyásolhassa az élményt.(gyertyagyújtás, eszközök használata stb.) A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Itt alapozzuk meg a könyvek iránti szeretetét, igényességét. - Bábelőadások az óvodában 8.3 Ének, zene, énekes játék A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. A környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés felkeltik a gyermek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában

30

A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. A zenei nevelés erőteljesen befolyásolja a gyermek általános fejlődését, személyiségfejlesztő hatása a különböző képességek alakulásának kölcsönhatásában mutatkozik meg. Az óvodapedagógus a gyermeket zenei élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Megszeretteti az együtt éneklést, az énekes játékokat és szoktatja őket a szép és tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos alkotókedvét, a játékok, gyermektáncok kínálta harmonikus mozgás által elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését. A zenei élmények serkentik a gyermek képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságát, alkotókedvét, elősegítik a zenei anyanyelv megalapozását. A zenei nevelés az esztétikai blokk része, hagyományéltető jelleggel. A dalolás egyik legszebb önkifejezési formánk. A magyar ember dalol örömében, bánatában, ínségben és gazdagságban. Olyan ajándéka az életnek, amely a kisgyermekből még ösztönösen árad, és gátlások nélkül kifejezi, amit érez, vagy gondol. A régi ember életének is természetes része volt, gyakorlatilag minden élethelyzetre ismert nótát. Közösségi megtartó és összetartó erővel bírt, hiszen ugyanazt a hagyományt élték, egyformán fejezték ki az érzéseiket. Egy –egy dal szívből való eléneklése komoly pszichikai tehertől szabadítja meg „gazdáját”, s tartalmas szövegével segít megoldást találni. Manapság „ciki” énekelni, az iskolai metódus inkább gátlásokat ébresztett az emberben, minthogy éneklésre inspirálta volna. Hagyományőrző programunk fontos célkitűzése, hogy újra meghonosítsuk közösségeinkben a dalolás örömét. Ennek előfeltétele, hogy ismerjük ezeket a népdalokat. Ennek érdekében „A mi dalaink” címmel minden évben mindegyik csoport megtanul öt, az óvónők által kiválasztott és szeretett népdalt. Így nagycsoport végére van egy kis dalcsokor, amit a ballagó tarisznyába köthetünk. Az őszi Mihály-napi vásár egyik kedvelt programja a dal-és tánctanítás. A gyerekek és szüleik ilyenkor közösen részt vesznek a játékban. Mindenképpen vissza szeretnénk állítani a dalolás rangját és megtalálni helyét a mai világban. 31

A környezet hangjainak megismerése egészen kicsi kortól megragadja a gyermekek figyelmét. A mi dolgunk, hogy ezekre ráirányítsuk figyelmüket, s a természetes hangok szépségét tanítsuk meg nekik: madárfütty, szélzúgás, mennydörgés stb. A dalos játékokat kísérő mozgás, tánc komplex módon fejleszti a gyermekek személyiségét. Az esztétikai élményen túl, javítja koncentrációs képességüket, fejleszti közösségi tudatukat, harmonizálja testi-lelki egyensúlyukat. Óvodánkban a néptánc tanítás a program szerves része, nélkülözhetetlennek tartjuk a gyermekek egészséges fejlődése szempontjából. Túl azon, hogy nemi identitásuk alakításában segít, viselkedési mintákat, szokásokat sajátítanak el a gyerekek. Fejlődik térérzékelésük, mozgáskultúrájuk. A néptáncon túl az élő zene hallgatása is napjaink része. Az óvó nénik furulyáznak, citeráznak, táncházak és a szüreti mulatság alkalmával pedig a népi zenekarok muzsikájában gyönyörködnek a gyerekek. A

ritmushangszerek

állandó

kellékei

az

énekes

foglalkozásoknak,

így

korán

megismerkedhetnek a zenélés örömével is. Szeretnénk, ha az énekléssel, muzsikálással kapcsolatos élmények egész életen át elkísérnék gyermekeinket, hiszen tudjuk, hogy amit ebben a rendkívül fogékony korban szív magába a gyermek, az egész életén át elkíséri, és segíti őt.

32

8.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka különböző fajtái, a műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközei a gyermek személyiségfejlődésének. Az ábrázoló tevékenység egész nap a gyerekek rendelkezésére áll. Maga a tevékenység öröme a fontos, a végeredmény másodrangú. Az egyéni adottságokhoz mérten fejlesztjük: • a képi-plasztikai kifejezőképességet, • komponáló-, térbeli tájékozódó-és rendezőképességek alakulását, • a gyermeki élmény-és fantáziavilágának alakulását és annak képi kifejezőképességét • a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését, • a gyerekek tér – forma - szín képzeteinek gazdagodását, • képi gondolkodásuk fejlődését, • esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. A gyerekeket megismertetjük a különböző anyagokkal, és a kézi munka technikai alapelemeivel. Az esztétikai blokk része, megjelenik a hagyományéltető jelleg. Vadgesztenye programunkban az ábrázoló tevékenység áthatja az egész fejlesztő munkát. Különös hangsúlyt fektetünk a természetes anyagokkal való tevékenységre, és a természetben fellelhető termések, magok, termények felhasználására. A népi kismesterségek – szövés, fonás, agyagozás, nemezelés, gyöngyfűzés, bőrözés, fafaragás stb.- megismertetik a gyerekekkel azokat a technikákat, amelyek népi kultúránk legjellegzetesebb kézi munkái. Az óvodai gyakorlatba természetesen azokat az egyszerűbb tevékenységeket iktatjuk be, amelyek óvodáskorú gyermekek számára megfelelőek. A népművészeti motívumok, az ősi magyar ornamentika, a magyar mandalák, Kocsi Rózsa csodálatos gyermekrajzai és kifestői-a gyerekek által nagyon kedveltek. Füzetbe fűzve szívesen színezgetik a mintákat, s – nagy örömünkre – szabadidős rajzaikban is megjelennek e

gyönyörű

motívumok.

A

kézügyességük

fejlődésén

felemelkedésüket is szolgálják ezek a tevékenységek. 33

túl

lelki

gazdagodásukat,

A képi-plasztikai megjelenítő képességet a gyurmázás, agyagozás révén fejlesztjük. Kiscsoportban a sólisztgyurma nagyon közkedvelt. A komponáló, térbeli tájékozódó és rendezőképességek alakulását a szőnyegen zajló szabadidős építőjátékok, a Lego-zás, fakockázás, különféle konstruáló játékokkal való tevékenykedés során tapasztalják meg leginkább a gyerekek. Az udvari játék folyamán a homokozás fejleszti még erőteljesen ezeket az ábrázoló képességeket. A homokozás az egyik legközkedveltebb udvari játék, ügyelünk arra, hogy mindig megfelelő hely és eszköz álljon a gyerekek rendelkezésére. A képi megjelenítés elsődleges formái a szabadidős rajzok, ezen kívül témájukban az évkörhöz kapcsolódóan- a foglalkozásokon alkotott festmények, ceruza- illetve zsírkréta rajzok. A térbeli megjelenítés egyik zseniális technikája az origami. Ezt változó intenzitással, de tanítjuk a gyerekeknek, hiszen sokoldalúan fejleszt, és nagyon szórakoztató. A szarvacskázás, pókháló szövés, különböző fonások, a hímzés a kézimunka alapvető elemeia csoportok barkácsolós polcán elérhetőek a gyerekek számára. Gyerekollót középső csoportos koruktól használhatnak a gyerekek, ragasztó, színes papír szintén rendelkezésükre áll a barkácsoláshoz. Nagyon fontos az esztétikus megjelenítés, a gyerekek szín-és formaérzékének fejlesztése, az igényesség kialakítása saját „műveik” kapcsán. Az ábrázolás foglalkozásokon elkészült alkotásokat a szülők örömére és a gyerekek dicsőségére, az öltözőbe függesztik ki az óvó nénik. Az óvodában ünnepekhez kötődően kézműves délutánokat szervezünk. Ezen a gyerekek szüleikkel együtt különféle dísztárgyakat, használati- és játékeszközöket készíthetnek. (Pl. adventi koszorú készítés, húsvéti tojásfestés, stb.)

34

8.5 Mozgás • Természetes

mozgások:

járás,

futás,

ugrás,

támasz,

függés,

egyensúlyozás, dobás • Testi képességek: erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség • A gyermeki szervezet növekedése, teherbíró- teljesítőképessége • Egészség megőrzés,- megóvás • Az egészséges életmódra való nevelés kiegészítője • Térben való tájékozódás, helyzetfelismerés, döntés, alkalmazkodóképesség, akarati tényezők formálódása • Mindennapos tevékenység- szervezettsége, eszközhasználata, helyszíne Óvodánkban kiemelt feladat a mozgásfejlődés tudatos segítése. A mozgás, a testi-lelki fejlődés feltétele, a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A gyermek környezetével dinamikus kapcsolatban van, ezért a mozgás kihat a gyermek egész fejlődésére. A folyamatos gyakorlás során mozgása fejlődik, minőségi változáson megy keresztül, alakulnak

a

mozgásos

kompetenciák.

Ezek

a

változások

a

gyermek

egésznapi

tevékenységében megfigyelhetők. A mozgás a személyiség alakulásában fontos szerepet játszik. A céltudatos gyakorlás, a gondos óvodai testedzés, a szülők egészséges életmódra törekvése alkalmasak arra, hogy a gyermek testedzéssel kapcsolatos állásfoglalása kedvezően alakuljon ki. A gyermekek számára kívánatos mozgás eszköz a fizikai és szellemi terhelések jobb elviselésére, s a teljesebb értékű értelmi egészség elérésére. Programunkban a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük, kedvező hatását, integráló szerepét hangsúlyozva. Az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek alakulását is. A mozgás a gyermek fejlődésének nélkülözhetetlen alapja és rugója. Ebből származnak mind azok a funkciók, amelyek a későbbiek folyamán a képességek megfelelő szintjének kialakulásához vezetnek. Ha egy gyermek megfelelő mozgáskoordinációval rendelkezik, az a gondolkodásán keresztül a beszédjén át a legkülönbözőbb agyi működésekre jótékonyan hat.

35

Óvodánk programja nagymértékben támaszkodik a mozgásfejlesztésre. A szépen felújított, tágas tornaterem, a jól felszerelt udvar, az Ayres-terápiás eszközök, a mindennapos testnevelések!, a gyermekek mozgásigényét hivatottak szolgálni. Az erőteljes szülői igényre reagálva, óvodánkban egy héten kétszer délután kisgyermek tornafoglalkozások vannak. Erre fakultatívan lehet jelentkezni, a foglalkozások során intenzív mozgásfejlesztés zajlik. (Farkaskölyök labda torna) Tornatermünk eszközkészletét folyamatosan fejlesztjük, annál is inkább, mert ez közös terület a bölcsődével, így a picikre is gondolnunk kell. A jó idő beálltával egyes tornaeszközöket az udvarra is kivisznek az óvó nénik, a gyerekek legnagyobb örömére. Nagyon szeretik a kerékpározást, az udvari tárolóban jó minőségű, „strapabíró” biciklik sorakoznak, a hosszú autóbeálló nagyon jól alkalmazható a közlekedés gyakorlására. Évente 3-4 alkalommal autóbuszos kirándulást szervezünk különböző Pest környéki , a gyerekek számára érdekes helyszínekre ( Budakeszi Vadaspark, Fóti templom és dombok, Harmónia tanya- Soroksár, Szentendre, Visegrád). 8.6 A külső világ tevékeny megismerése Tapasztalatszerzés a közvetlen és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezetből: formai- mennyiségi- téri viszonyok • Pozitív érzelmi a természethez, az emberi alkotásokhoz • A gyermeket körülvevő világ védelme, értékeinek megőrzése • A környezet felfedezése- biztos eligazodás, tájékozódás • A szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a néphagyományok, szokások, tárgyi kultúra értékei- ezek szeretete, védelme • Matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek: mennyiségi, alaki, nagyságbeli, és téri viszonyok • Alakuló ítélőképesség, fejlődő tér- sík, és mennyiségszemlélet • Spontán- és szervezett tapasztalatszerzés a környezetkultúra és biztonságos életvitel szokásainak alakítására

36

A külső világ tevékeny megismerése magába foglalja a környezetismereti és a matematikai tapasztalatszerzést. Oktatási anyagunk tervezésekor e két területet elkülönülve kezeljük, a heti rend tartalmaz környezetismeret és középső csoporttól) matematikafoglalkozást is. Programunk az Évkörre épül, a jeles napokra fűzve. Az esztétikai blokkon belül az aktuális természeti vagy társadalmi esemény köré építjük a többi foglalkozási ág témáját anyagát. Pl. az Állatok, pásztorkodás témakörnél az irodalmi, a zenei és az ábrázolás anyaga is e téma köré épül, így sok oldalról körbejárva azt. Célunk, hogy a lehető legtöbb élményt külső helyszínen, a természetben tapasztaltassunk meg a gyerekekkel. „Óvodai nevelőmunkánk során az ismeretek közvetítésével, a közösen átélt élményekkel tudjuk megalapozni, lerakni a hazaszeretet csíráit, alapozni a természetes műveltséget, a nemzet és népi hagyományok ápolását továbbvitelét… Évtizedek óta megfigyelhető az a jelenség, hogy nemzedékek nőnek fel úgy, hogy egyre kevésbé ismerik, tisztelik és ápolják elődeik hagyományait. A

városban

kihasználjuk

a

bennünket

körülvevő

tájegység

adta

körülményeket

(kapcsolatfelvétel falvakkal, kirándulás a természetbe).”Komplex prevenciós óvodai program A project módszernek megfelelően minden hónapnak van egy kiemelt tevékenysége, ünnepe (pl. vásár, Advent, Húsvét stb.), ami fémjelzi az adott időszakot. Az óvónők sok oldalról, sokféle szempontból megközelítve dolgozzák fel az aktuális témát a gyerekekkel: gyűjtőmunka, saját élményanyag, séták, kirándulások stb.) A hónap kiemelt témájának felel meg az óvoda dekorációja is. Óvodánkban került kidolgozásra a „Helytörténeti séták óvodásokkal” című program, amely szervesen kapcsolódik a külső világ megismerése témakörhöz, s amely segíti gyermekek kötődésének alakulását a mindenkori lakóhelyükhöz. A természet- és környezetvédelem szintén kiemelt feladatunk. „A földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” (indián közmondás) Az óvoda udvarán lehetőséget biztosítunk a szelektív hulladékgyűjtésre, a folyosón elem- és mobiltelefon gyűjtő konténert helyeztünk el. Az óvoda gondnoka a kertben keletkező „szerves 37

hulladékból” komposztot készít, amelyet aztán visszatáplál a földbe. Célunk elsősorban a gyerekek és szüleik szemléletformálása, a tevékenységekbe történő bevonása. A kirándulások is azt a célt szolgálják, hogy minél több közös élmény és tapasztalat gazdagítsa a gyerekek személyiségét, ezért a helyszínek kiválasztásánál a sokszínűségre törekszünk. Ezek az alkalmak lehetőséget nyújtanak arra, hogy a gyermekekben felkeltsük a természet iránti érzékenységet. A helyszín ismerete lehetővé teszi pedagógusaink számára, hogy felkészülten irányítsák gyermekcsoportjukat (balesetvédelem, tudatos felkészülés). A matematikai tapasztalatszerzés anyagát a Komplex prevenciós óvodai programból vesszük, ezek a játékos feladatok kiválóan feldolgozzák azt az ismerethalmazt, amelyre az iskolába kerülő gyermeknek szüksége van. „A környezetünk mennyiségi és formai összefüggéseire épülő foglalkozások a gyereke 4 éves kora táján, középső csoportban kezdődnek. Ennél azonban már jóval korábban is adunk ilyen irányú ismereteket, hiszen matematikai fogalmakkal és összefüggésekkel a mindennapi életben állandóan találkoznak, így természetes módon ismerkednek meg velük. 4 éves kortól kezdődik meg a tényleges matematikai nevelés a foglalkozásokon. Ez azonban nem ismeretek száraz közlését, jeleni, hanem játékos cselekvést, mely minden érzékszervüket bevonja a tapasztalatszerzésbe. Kötelező foglalkozásokon is figyelünk arra, hogy a gyerekek ne passzív nézők, hanem cselekvő résztvevők legyenek, hiszen a feladatokat a probléma előhívta feszültség hatására, igyekeznek megoldani. A foglalkozásokon igyekszünk minél több problémahelyzetet teremteni, hiszen így tudjuk leginkább aktivizálni a gyerekeket a logikus gondolkodásra. Ébren tartjuk érdeklődésüket, amíg rá nem jönnek a megoldásra. A tevékenység és megerősítés hatására sikerélményhez jutnak a cselekvésben és gondolkodásban. Nagyon lényeges itt is az egyértelmű problémafelvetés és a szép, érthető beszéd. Az óvónő feladata, hogy felmérje a csoport és ezen belül az egyes gyermekek fejlettségét,és szükség szerint foglalkozzon fejlesztésükkel. A cél az, hogy minden gyermek elsajátítsa a korának megfelelő ismereteket.” (Komplex Prevenciós óvodai program)

38

8.7 Munka jellegű tevékenységek • A személyiségfejlesztés fontos eszközeként a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutat, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.). • Aktív tevékenység: a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. • A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. • Az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. • Önként végzett játékos tevékenység. • A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság, igényesség stb. • Közösségi kapcsolatok, kötelességteljesítés. • Tudatos pedagógiai szervezés, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényel. Nevelőtestületünk azon az állásponton van, hogy az óvodás korosztály mindennapos tevékenységében nagyobb hangsúlyt kell kapnia az ún. munka jellegű tevékenységeknek. Óvodánk családias jelegéből adódóan adottak a lehetőségek e nevelési terület érdekes, változatos és hatékony megvalósítására.

39

Meglátásunk szerint nem használjuk ki eléggé a gyerekekben, ebben a korban dúló tettvágyat. Sok olyan dologban is kiszolgáljuk őket, ami tapasztalatszerzés, ügyesség fejlődése, tehát a komplex személyiségfejlődés szempontjából hasznos lehet. A vidéki életben a gyerekek kicsi koruktól részt vettek a saját személyük és a ház körüli munkákban, s szinte játékosan tanulták meg a felnőttek feladatait. Természetesen 20-25 gyermek esetében, és óvodai környezetben korlátozottabbak a lehetőségek, de mindenképpen jobban be lehetne vonni a gyerekeket a mindennapos feladatokba. Ezért az önkiszolgáláson, a felnőttnek való segítségnyújtáson, az alkalmi megbízatásokon, a naposi munkán, a környezet gondozáson belül illetve azon túl olyan plusz tevékenységeket is beiktatunk

a

gyerekek

mindennapjaiba,

amely

által

fejlődik

segítőkészségük,

felelősségtudatuk, önértékelésük. Így például, bevonhatjuk őket a napi friss gyümölcs tisztításába, darabolásába, a saját szobájuk rendben tartásába, takarításába, ünnepre való előkészítésébe. A nagyobbak ügyesen hegyeznek ceruzát, hajtogatnak szalvétát, raknak rendet osztályozással a játékos kosarakban. A kinti munkák közül nagyon szívesen részt vesznek a lehullott gallyak összegyűjtésében, a lehullott levelek gereblyézésében, zsákokba helyezésében. Az a tapasztalat, hogy kellő motiváció esetén versengenek ezekért a lehetőségekért a gyerekek, és boldogan summázzák a jól végzett munka eredményét. Azok a gyerekek, akik panellakásban élnek, van, hogy csak itt, az óvodában juthatnak ilyen jellegű élményekhez. Fontos, hogy önkéntesen vállalt feladat legyen, veszélytelen, a gyermek számára sikerélményt nyújtó. A munkavégzés a legjobb terep a kötelességteljesítés előkészítésére, hiszen a gyermek itt tapasztalja meg először, hogy felelős a cselekedetéért, egyes folyamatokat végig kell csinálni és értékelik erőfeszítéseit. Munkavégzés közben fejlődnek közösségi kapcsolataik, megélik az egymásrautaltságot, az együtt végzett munka örömét. Ezek a munka jellegű feladatok egy része eszközigényes. Biztosítani kell hozzá a gyerekek számára megfelelő méretű és minőségű kést, lapátot, gereblyét stb. Ennek fejlesztésén folyamatosan dolgozunk.

40

8.8 A tevékenységekben megvalósuló tanulás A tanulás folyamatába illeszthető minden olyan spontán vagy tudatos tevékenység, melyben tapasztalatszerzés, készségek, képességek, jártasságok fejlesztése illetve ismeretközvetítésátadás

valósul

meg.

A

tanulás

a

gyermeki

tevékenységformákba (játék-munka) beépítve valósul meg. Az tanulási folyamat célja a kompetenciák fejlesztése. Kompetencia alatt, a valamire való képességet, a hatni tudást, a hatékonyság érzését értjük. A képességek valamint a tudás fejlesztését, attitűd formálást, optimális motivációs állapot elérését használjuk ehhez eszközül. A 3-7 éves gyermekek esetében a kíváncsiság, a tevékenységvágy a tanulás mozgatója. A Az életkori

illetve

egyéni

sajátosságok

figyelembe

vételével

folyamatos,

ismétlődő,

tevékenységre épülő új és meglévő élmények tapasztalatszerzés, útján valósítjuk meg, ezáltal biztosítva a sikeres feladatmegoldások ösztönző hatását. A gyermekek különböző tevékenységekben

és

élethelyzetekben

spontán

tapasztalatszerzéssel,

ismereteik

rendszerezésével és bővítésével különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásával fejlődnek eredményesen. A tanulási tevékenységek során az értelmi, érzelmi, akarati képességek folyamatosan fejlődnek. A tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakozását, kompetenciáinak fejlesztését. Ha a gyermek a játék motivációjával vesz részt a tanulás folyamatában, akkor érdeklődése, aktivitása, tevékenységvágya nő, hatékonyabb a tanulási folyamat. Az ismétlődő tanulási helyzetek következtében a gyakorolt, megfigyelt tapasztalatok rögződnek, tudássá válnak. Az iskolai tanuláshoz szükséges képességek megalapozásával, tudatos fejlesztésével a sikeres iskolakezdést szeretnénk elérni. A sikerélmény fokozza az iskolai tanuláshoz kialakítandó pozitív viszonyt. A tanulási tevékenység egyre változatosabb összefüggések, oksági viszonyok felfedezését biztosítja a gyermek számára. Hatására képessé válnak azonosságok, különbségek felismerésére, s az ezeket kifejező általános, konkrét fogalmakat beszédükben is alkalmazzák. Az iskolába lépésig kialakul a szükséges tájékozottság, megszerzik a szükséges alapokat az iskolai tanulás eredményes megkezdéséhez.

41

Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. • Jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. • Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben,

természetes

és

szimulált

környezetben,

kirándulásokon,

az

óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. • Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. • Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. • A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: • utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), • spontán játékos tapasztalatszerzés; • cselekvéses tanulás; • a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; • az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; • a gyakorlati problémamegoldás • Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását • Folyamatos, utánzásos, spontán tevékenység, amely egész nap folyamán valósul meg • A gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás

42

• Lehetséges formái az óvodában: utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások) • spontán játékos tapasztalatszerzés • gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés • irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés • gyakorlati probléma- feladatmegoldás • az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. Kultúraátadás, mely a gyermek természetes megnyilvánulásaira építve tudatosan átörökíti, közvetíti az örök emberi értékeket. Komplexitását elsősorban a környezet megismerésén keresztül biztosítjuk. Ebbe a folyamatban az óvodapedagógus kiindulópontnak tekinti a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat, hiszen a környezet a fejlődés forrása. Ezekre a tapasztalatokra építve, ezeket új élményekkel, ismeretekkel gyarapítva juttatja el a gyermeket, egyéni és életkori fejlődési ütemét figyelembe véve, magasabb szintre. A családdal való együttnevelés során az óvodapedagógus figyelembe veszi, hogy különböző otthoni környezetből érkeznek óvodai környezetbe a gyermekek.” (Komplex Prevenciós óvodai program) Az emberi kultúrát az idősebb nemzedék közvetíti a fiatalabbak számára. A Vadgesztenye hagyományéltető program tervezésekor, a hatékony ismeretátadás jegyében, a környezetismereti téma köré csoportosítva építjük fel a heti ütemtervet. Élünk a komplexitás adta lehetőségekkel, hogy minél sokoldalúbb ismeretszerzést valósíthassunk meg. Érvényesítjük a „Lassíts, egyszerűsíts és légy kedves!” hármas ajánlását. Nem az anyag mennyisége, hanem a minősége fontos, és elegendő idő szükséges a tapasztalatok feldolgozására A dolgok, jelenségek természetes állapotában való megtapasztalása a fontos. Az egyszerű és nagyszerű dolgok iránti vonzódás, rácsodálkozás lehetőségének megvalósítása: egy virágzó ág, dolgozó méhecskék, kedves mosolyra való odafigyelés. A Légy kedves! ajánlás átjárja egész tevékenységünket, hisz óvodás korban meghatározó az érzelmi élet dominanciája, és a felnőttből áradó hitelesség, derű modellértékű a gyermekek számára.

43

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve (2/2005. (III. 1.) OM rendelet 1. sz. melléklete) alapján történik. A tanulási folyamat szervezésekor törekszünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek számára biztosítsuk a szükséges pedagógiai feltételeket: a) A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztását és alkalmazását; b)

az

egyéni

szükségletekhez

igazodóan

speciális

segédeszközök

használatát;

a

segédeszközök elfogadtatását, azok következetes használatára és megóvására nevelünk; c) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; d) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; e) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; f) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával. A tanulási folyamat során az óvodapedagógusok és nevelés segítőinek feladata: a) óvodánk pedagógiai programjának, illetve a speciális tartalmak közvetítése során figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, b) külön gondot kell fordítani arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Keressük

az

adott

gyermek

fejlesztési

stratégiájának

kialakításához

a

gyermek

fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segítségét (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Az integráltan fejlesztett gyermek számára törekszünk biztosítani mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz.

44

Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai

képességekkel

(elfogadás,

tolerancia,

empátia,

hitelesség)

és

az

együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz.

9 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belépés a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyen keresztül az iskolában az óvodásból iskolássá érik. 2. Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom motorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálásnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)

45

9.1 A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél •

az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

•

megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

•

a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

9.2 Az egészségesen fejlődő gyermek •

érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

•

elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

•

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.

46

9.3 A szociálisan érett gyermek • egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, • feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok

egyre

munkatempójának,

eredményesebb önállóságának,

elvégzésében

nyilvánul

önfegyelmének

alakulása

meg;

kitartásának,

biztosítja

ezt a

tevékenységet. 3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 5. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. Minden helyzetben szem előtt tartjuk az egyéni és életkori sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet, a sajátos nevelési igényt.

47