Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az üdvösség förrásái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: [email protected]

Felnőtt hittan 1.5. Jézus galileai működése 1. (Mk 1,14-20)

BEVEZETÉS: elolvassuk együtt: Mk 1,14-20 TÉMA KIFEJTÉSE Igehirdetés Galileában Mk 1,14:  János fogságáról pár gondolat – részleteiben majd később foglalkozunk vele.  Galilea: térképen megnézzük. o Főbb városai és természetrajza.  Isten evangéliuma (jó hír). Mi lehet Isten nekünk szóló örömhíre Jézus idejében? (Következő versben található a megoldás). És ma mi a nekünk szóló isteni örömhír? Mk 1,15  Betelt az idő: azaz Jézus elérkezett. Beteljesült mindaz, amiket a próféták hirdettek. Szakaszok az evangéliumokban, amik ezt megerősítik: o Máté: 2,15 / 2,17 / 4,14 / 12,17 / 13,14 / 13,35 / 27,9. o Márk: 1,15 / 15,28 o Lukács: 1,1 / 4,21:

Az üdvösség forrásai

Jézus galileai működése 1.

 Lk 4,21: S elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az Írás, amit az imént hallottatok.” Az idei év advent 3. vasárnapjának olvasmányára utalnak Jézus szavai. o János: 12,38 / 17,12 / 18,9 / 18,32 / 19,28 / 19,30  Miért Máténál és Jánosnál van a legtöbb beteljesült idő? o Máté a zsidóknak írta evangéliumát. Folyamatosan visszautal az Ószövetségre. Igazolja, hogy amit az Ószövetségben olvasnak, az valósággá vált. o Jánosnál pedig az idő nagyon fontos. „Eljön / elérkezik az óra…”  Jn 4,21 / 4,23 / 5,25 / 5,28 / 12,23 / 13,1 / 16,2 / 16,4 / 16,25 / 16,32 / 17,1.  „Elérkezik az óra…”  Jn 2,4: Jézus azt felelte: „Asszony, a te gondod az én gondom. De még nem jött el az én órám.”  Jn 4,21: De elérkezik az óra, s már itt is van, amikor igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát. Mert az Atya ilyen imádókat akar.  „Elérkezett az óra…”  Jn 12,23: Jézus ezt válaszolta: „Elérkezett az óra, amikor megdicsőül az Emberfia.”  Jn 16,32: Eljön az óra, s már itt is van, amikor szétszéledtek, ki-ki megy a maga útjára, s magamra hagytok. De én nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.  Isten országa: mit jelent ez? Milyen országra gondoljunk? A következő helyeken olvashatunk ezzel kapcsolatban: (Majd pedig Lukács részletei

2



alapján megpróbáljuk megfogalmazni, hogy mi is tulajdonképpen az Isten országa.) o Máté: 12,28 o Márk: 1,15 / 4,11 / 4,26 / 10,14 o Lukács: 6,20 / 10,9 / 10,11 / 11,20 / 13,18 / 17,20 / 17,21 / 18,16 / 19,11 / 21,31 / 22,18  Lk 6,20: Ekkor tanítványaira emelte tekintetét és megszólalt: „Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek az Isten országa.”  Lk 13,18-19: Aztán így szólt: „Mihez hasonlít az Isten országa, mihez hasonlítsam? Hasonlít a mustármaghoz, amelyet egy ember fogott és elvetette a kertjében. Kikelt, és hatalmas fává terebélyesedett, úgyhogy az ég madarai tanyáztak ágai között.”  Lk 17,20-21: A farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa. Ezt válaszolta: „Az Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: Nézzétek, itt van, vagy amott! Mert az Isten országa közöttetek van.”  Lk 19,11-27: Mivel már közel jártak Jeruzsálemhez, és azt hitték, hogy az Isten országa hamarosan megvalósul, egy másik példabeszédet is mondott hallgatóinak: „Egy főember - kezdte - messze földre indult, hogy királyságot szerezzen magának, s aztán visszatérjen. Magához hívatta tíz szolgáját, adott nekik tíz minát és így szólt hozzájuk: Kamatoztassátok, míg vissza nem térek. Polgártársai gyűlölték, ezért követséget küldtek utána és tiltakoztak: Nem akarjuk, hogy királyunk legyen. Mégis megszerezte a királyságot és viszszatért. Hívatta szolgáit, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki hogyan forgatta. Jött az első, s így szólt: Uram, minád tíz minát hozott. Jól van, derék szolga! - felelte neki. - Mivel a kicsiben hű voltál, hatalmad lesz tíz város felett. 3



Jött a második is: Uram - mondta -, minád öt minát jövedelmezett. Ennek ezt válaszolta: Téged öt város fölé rendellek. Végül jött a harmadik és így beszélt: Uram, itt a minád! Kendőbe kötöttem és eldugtam, féltem ugyanis tőled, mert szigorú ember vagy. Fölveszed, amit nem te tettél le, és learatod, amit nem te vetettél. A magad szájából ítéllek meg – mondta neki –, te mihaszna szolga. Tudtad, hogy szigorú ember vagyok. Fölveszem, amit nem én tettem le és learatom, amit nem én vetettem. Miért nem adtad hát oda pénzemet a pénzváltóknak, hogy megjövet kamatostul kaptam volna vissza? Ezzel a körülállókhoz fordult: Vegyétek el tőle a minát, és adjátok oda annak, aki tíz minát kapott. Azok megjegyezték: Uram, neki már tíz minája van. Mondom nektek, hogy akinek van, az kap, akinek meg nincs, attól azt is elveszik, amije van. Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királyuk legyen, vezessétek ide, és öljétek meg a szemem láttára.” o Róm 14,17: Hiszen az Isten országa nem eszem-iszom, hanem igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben. o 1 Kor 4,20: Mert az Isten országa nem szavakon alapszik, hanem erőn. o Hogyan van ma jelen köztünk Isten országa? Úgy, ahogyan a Róm 14,17-ben olvassuk.  Tartsatok bűnbánatot: mit jelent bűnbánatot tartani? Mi hogyan illetve hogyan kellene, hogy bűnbánatot tartsunk? o Bűnbánat: megbánom bűneimet. Felismerem, hogy amit tettem, az rossz. o Tökéletes bűnbánat: bánom, hogy megbántottam az a szerető Istent.

4



o Kevésbé tökéletes bűnbánat: bánom bűneimet, mert félek Isten büntetésétől. o Bűnbánati gyakorlatok – főleg adventben és nagyböjtben: alamizsna, böjt, cilicium (bemutatni), ostorozás, virrasztás, zarándoklat.  Higgyetek az evangéliumban. Mit jelent ez a felhívás? Miben és mit kell hinnünk? Az első tanítványok meghívása Mk 1,16  Simon (= Isten meghallgatott) és András (= férfias) meghívása. o Simon: Még nincsen a Péter elnevezés. Mikortól lesz Simon Péter?  Csak egy helyen találjuk meg az evangéliumokban: Mt 16,1320, azon belül is a 16,18-ban.  Péter (arámul kéfa = szikla). Miért kapta Simon ezt a nevet?  Péter és Jézus párhuzama. Krisztus a szikla.  Szám 20,10: vízfakasztás a sziklából  MTörv 32,4: Isten, mint kőszikla  1 Sám 2,2: Isten, mint szikla  2 Sám 22,47: Isten, mint sziklavár  Zsolt 18,32  Iz 26,4; 44,8;  Mt 7,25: sziklára épült ház  Zsolt 118,22: A kő, amit az építők elvetettek, szegletkővé lett.

5



 Iz 28,16: Ezért ezt mondja nektek Isten, az Úr: „Nézzétek, egy követ helyezek el a Sionon, egy értékes szegletkövet, egy erős alapkövet. Aki hisz, nem inog meg.”  Mt 21,42: Jézus utal a Zsolt 118,22-re a gonosz szőlőművesekről szóló példabeszédében.  ApCsel 4,11: Péter Krisztust, mint szegletkövet említi.  Ef 2,20: Krisztus, mint szegletkő  1 Pét 2,6-7: hivatkozás az Iz 28,16-ra és a Zsolt 118,22re

o András apostol. Atyja Jónás, testvére Simon Péter. Simonnal együtt halászatból élt Kafarnaumban. Keresztelő Szent János tanítványa volt, amikor Jánossal, Zebedeus fiával együtt elindult megnézni, hol van Jézus lakása. Simont már azzal lepte meg: „Megtaláltuk a Messiást!”, és elvitte őt Jézushoz (Jn 1,35-41). Később háttérben maradt a tanítványok között, de tiszteletben állt, mert az apostoli névsorok mindegyike az első csoportban közli nevét. Amikor a pogányok Fülöphöz mentek, mert látni akarták Jézust, Fülöp Andráshoz fordult tanácsért (Jn 12,20-23); a kenyérszaporítás előtt András jelentette Krisztusnak, hogy „van itt egy fiú, akinek van két árpakenyere és öt hala” (Jn 6,8-9); az Olajfák hegyén András kérdezte meg, hogy mikor lesz a város pusztulása és a világ vége (Mk 13,3). Életének pünkösd utáni szakaszáról csak a hagyomány beszél. Eszerint Szkithiában (a Duna és Don közti terület), Bithiniában, Kappadókiában, majd Achájában hirdette az evangéliumot. Patrasz városában élt hosszabb ideig, és késő öregségében itt lett vértanú. Aegeas helytartó elfogatta, s mivel nem tudta bálványimádásra kényszeríteni X alakú keresztre feszíttette. Az orosz Őskrónika arról számol be, hogy András a Fekete-tenger É-i partvidékén végzett hittérítő útja során eljutott a Dnyeper 6



mentén a poljanok (K-i szláv törzs) földjére is. Ereklyéit Constantius cs. Szt Lukács evangélistáéval együtt 357: Bizáncba vitette, majd 1208: Capuai Péter bíboros Amalfiba szállította, fejereklyéjét II. Pius 1462: Rómába vitette, ahol a Szent Péter-bazilikában őrizték, míg (főleg Bea bíboros szorgalmazására) a Szentszék vissza nem szolgáltatta a K-i egyháznak. András a K-i kereszténység fő pártfogója. Ünnepe: november 30. Az apostolok sorában hosszú szakállal, könyvvel, hálóval, hallal, oltárral és kereszttel ábrázolják. Keresztje a 13. századtól: latin, a 14-15. századtól X alakú andráskereszt. Mk 1,17  Emberhalászat Mk 1,18  Azonnal követték Jézust. o Mi minden volt szükséges ahhoz, hogy Jézust követni tudják? o Már ismerték Őt Keresztelő János révén. o Milyen problémát okozhatott ez az ő családjukban? Mt 1,19  Jakab és János o Jakab = az istenség megvéd: Heves természetük miatt Jézus Jakabot és Jánost nevezte a mennydörgés fiainak, Boanergesznek (Mt 4,21; Mk 3,17). Az apostolnévsorokban a 3. helyen szerepel (Lk 6,14). Péterrel és Jánossal együtt Jakab jelen volt a színeváltozáskor (Mt 17,1), Jairus leánya föltámasztásakor (Mk 5,37) és a Getszemáni-kertben (Mt 26,37). I. Heródes Agrippa karddal végeztette ki (ApCsel 12,2). Halálának helyét az örmény hagyomány Jeruzsálem örmény negyedében, a Szent Jakab-székesegyház egyik kápolnájában őrzi. Szent Jakab hispániai működésének nincs történeti alapja, 7



sírját a 9. sz. óta Santiago de Compostelában tiszteljük. Ünnepe: július 25. A fűszerkereskedők, gyógyszerészek, kalaposok, kereskedők, szatócsok, utasok, zarándokok védőszentje. Ábrázolásai kezdetben a könyv, könyv-tekercs vagy kard (Köln, Dóm, Háromkirályok-szekrény, 1181-1230). A 14. századtól a compostelai zarándoklatok hatására magát Jakabot is zarándoköltözetben, széles karimájú kalapján vagy táskáján kagylóval (lőcsei Szent Jakab-templom főoltárán), mint a zarándokok és vándorok védőszentjét rövid köpenyben, kalappal, cipőben, bottal, tarisznyával, kulaccsal és rózsafüzérrel, olykor egy gyermekkel (lábánál) ábrázolták. o János = Jahve megkegyelmezett. A 4. evangéliumban nem szerepel név szerint, és a Zebedeus fiai megnevezés is csak egyszer fordul elő (Jn 21,4): a tanítvány, „aki ezekről tanúságot tett és megírta ezeket. Tudjuk, hogy igaz a tanúsága” (21,24), nem lehet más, mint „az a tanítvány, akit Jézus kedvelt” (21,20), és akiről elterjedt a hír, hogy nem hal meg (21,23); a hírt később valószínűleg helyesbítették (21,23b). 21,20: konkrétan is azonosítja azzal a tanítvánnyal, „aki a vacsorán Jézus keblére hajolt és megkérdezte...” (vö. 13,2325). Ez a tanítvány Máriával együtt a kereszt alatt állt, és magához vette Jézus anyját (19,27), húsvét reggelén még Péter előtt odaért a sírhoz, és meggyőződött róla, hogy üres (20,2). Az Úr mennybemenetele után Péterrel egy ideig Jeruzsálemben térített. Miután a Templom díszkapujánál egy sántát meggyógyítottak, a főtanács elfogatta őket. Szabadulása után Péterrel együtt Szamariában bérmált, majd Efezusban telepedett le s vezette a ker. közösségeket. Domitianus idején (Kr. u. 81-96) Rómába idézték, forró olajba dobták, amiből sértetlenül szabadult (innen a nép nyelvén: Olajbafőtt János). Patmosz szigetére száműzték. Nerva (96-98) idején visszatért Efezusba, ahol Traianus (98-117) alatt igen öregen, természetes halállal halt meg. 8

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Recommend Documents