Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az üdvösség förrásái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: [email protected]

Felnőtt hittan 1.4. Jézus megkísértése (Mk 1,12-13)

BEVEZETÉS: elolvassuk együtt: Mk 1,12-13. TÉMA KIFEJTÉSE  „Ezután…” o Miután? Miután megkeresztelkedett Jézus.  „a Lélek…” o Ki vagy mi ez a Lélek? A Szentlelket, a harmadik isteni személyt jelenti ez a Lélek.  „azonnal elragadta őt…” o Helyesebb úgy értelmezni, hogy a keresztség után Jézus nem ment be a városba erre-arra, hanem rögtön, önként elvonult a pusztába. o Miért ment a pusztába? Ehhez meg kell értenünk a pusztának, mint helynek a jelentését. Hol találkozunk még a pusztával?  Ter 1,2: „A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött.”  Nincs még semmi élet a földön, kivéve Istent. A pusztát Isten lelke tölti be titokzatos módon.  Kivonulás könyve 3. fejezet: Mózes a pusztában találkozik Istennel, aki az égő csipkebokorban jelenik meg.

Az üdvösség forrásai

Jézus megkísértése

 Kivonulás-, Leviták-, Számok-, Második Törvénykönyv részben a zsidók pusztai vándorlásáról is szól. E vándorlás során Isten népével vándorol.  Összefoglalásképp elmondhatjuk, hogy a puszta az Istennel való találkozás helyszíne. Tehát, amikor Jézus a pusztába vagy más magányos helyre megy, akkor egy titokzatos találkozóra megy, Istennel találkozik. Ugyanakkor Jézus a második isteni személy, így mondhatjuk, hogy önmagával – az Istennel – fog találkozni a pusztában? Sőt, még fokozhatjuk mindezt azzal, hogy a Lélek, a harmadik isteni személy viszi ki Jézust – a második isteni személyt – a pusztába, hogy találkozzon Atyjával – az első isteni személlyel? Ezekre sajnos nem tudjuk megadni a választ. o Hogy miért megy Jézus a pusztába, annak még más oka is lehet az Istennel való találkozáson túl. Jelentős események előtt Jézus általában félre vonul imádkozni, felkészülni nagy eseményekre.  Jelen esetben nemsokára kiválasztja a 12 apostolt, akikre majd Egyházát építi. Nem mindegy, hogy kiket választ – látjuk Júdás példáján.  Mk 1,35: „Hajnal tájban, amikor még sötét volt, Jézus elindult, és kiment egy elhagyatott helyre imádkozni.”  Ezt követően (1,38-tól) látjuk, hogy Jézus megkezdi tanítói körútját.  Mk 6,45-től: Jézus a hegyre megy imádkozni a vízen járás előtt. Itt Péter hitét teszi próbára.  Mt 6,6: „Te amikor imádkozol, menj be a szobába, zárd be az ajtót, s imádkozzál titokban mennyei Atyádhoz! S mennyei Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.” Itt is előjön, hogy a személyes imához elvonulásra, nyugalomra van szükség. 2



 Lk 9,28: Jézus színeváltozása. Ekkor Jézus együtt imádkozik három tanítványával, majd pedig elváltozik előttük és feltárja számukra isteni dicsőségét.  Lk 11,1: Jézus mielőtt megtanítja a miatyánkot, megint csak magában imádkozik. Nagyon jelentős imát tanított nekünk. Benne van mindaz, amire az életünkben szükségünk van.  Mt 26,36: Mielőtt elfogják Jézust, kiment tanítványaival a getszemáni kertbe imádkozni. Felkészült mindarra, ami várt rá.  „…negyven napig.” o A 40-es szám jelentősége a Bibliában:  Ter 7. fejezet: 40 napig esett az eső Noé életében.  Kiv 24. fejezet: Mózes felmegy Istenhez a Sínai-hegyre. 40 napig volt fent. És ezt megismételte újra, miután visszament az új kőtáblákért.  Szám 13. fejezet: 40 napon át kémlelik ki a zsidók Kánaán földjét, ahova bevonulni szándékoztak.  Szám 14. fejezet: a nép lázadása miatt büntetésből 40 évig fognak a pusztában vándorolni.  1 Kir 2,11: Dávid király 40 évig uralkodott.  1 Kir 19,8: Illés 40 napig vándorol a pusztában Isten hegyéig, a Hórebig.  ApCsel 1,3: Jézus a feltámadása után 40 napot volt még lenn a földön.  „a sátán kísértette.” o Mit jelent a kísértés szó? Hova tegyük a kísértés a lelki életünkben?  Nézzük meg a bűnbeesés esetét: Ter 3,1-6. 3



 Mi a lényege az eseménynek? Az, hogy a kígyó el akarja érni, hogy az emberek egyenek a tiltott fa gyümölcséből.  A siker titka: fondorlatosság. Egyrészt eltereli a nő fi-

gyelmét. A kígyó kérdései is már hazugság. Nem az a lényeg, hogy egyik fáról sem lehet enni, hanem az, hogy egy fáról nem lehet fogyasztani. Másrészt elhiteti, hogy az ember olyan lehet, mint Isten.  Összefoglalásképpen, a kísértések lényege, hogy rosszat – bűnt – kövessünk el. A sátán nem szokott a jóra csábítani, csak akkor, ha roszszat szeretne kihozni belőle. Fontos megjegyezni, hogy a kísértés még önmagában nem bűnt. Nem tehetünk ellene semmit. Viszont az már bűn, ha bedőlünk neki és megtesszük azt, amire vonatkozik. o Sátán és az angyalok.  Maga az angyalok (angelosz) szó annyit jelent: küldött. Isten küldi őket egy bizonyos feladat elvégzésére.  Gábor = Isten ereje. Zakariáshoz és Máriához küldi őket Isten, hírközlés céljából.  Rafael = Isten gyógyít. Tóbiás könyvében találkozunk vele. A fiatal Tóbiás útitársa és vezetője, segít rajta a különféle nehéz helyzetekben. Ártalmatlanná tette a démont, aki megölte Sára vőlegényeit, s a fiatal párt visszakísérte az öreg Tóbiáshoz. A keresztény hagyomány a főangyalok közé sorolja. A hajósok, utasok védőszentje, szembajok ellen kérik oltalmát. Festményeken Tóbiás történetének képein szerepel. Szakállatlan ifjúként ábrázolták. Attributumai (tárgyak, amikkel ábrázolják, s amik által felismerhető): keresztes vagy vándorbot, tarisznya.  Mihály = Ki olyan, mint az Isten. Az angyalok között a legnagyobb. A Jel 12,7-9 alapján a mennyei seregek fejedelme, az Egyház ol4



talmazója, küzdelmeinek pártfogója. A világ végén harcolni fog minden hívő keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. Már a haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti őket a másvilágra. Ő teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait.  Az angyalok szellemi lények. Nincs testük, nincs nemük.  Teremtésük idejét nem ismerjük. Lehetséges, hogy az ember teremtése előtt alkotta őket Isten.  Isten minden szellemi létezőt jónak alkotott, szabad akarattal, de később némelyek fellázadtak Isten ellen. Ők a bukott angyalok. Az angyalok bukását sem beszéli el a Biblia. Csupán a lenti idézetekből kapunk rá utalásokat. A bukott angyalok vezetője Lucifer = fényt hordozó.  „Hogy is hullottál le az égből, te fényes csillag, hajnalnak fia? Hogyan buktál a földre, te, aki szolgaságba döntötted a nemzeteket?” (Iz 14,12)  Jézus maga mondta: „Láttam a sátánt, mint villám bukott le az égből” (Lk 10,18).  Ezen rossz angyaloknak tudunk be minden rosszra való kísértést.  A szellemi lények bukásának okaként említhető meg az az elképzelés, miszerint Lucifer és a társai nem voltak hajlandók szolgálni a majd emberré levő Krisztusnak, illetve a halandó emberek sem. Túlságosan gőgösek voltak.  Hazugság atyjának is nevezi a sátánt a Biblia. A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja. (Jn 8,44). S ebből adódóan nem szabad 5



sohasem adni a szavára, a kísértésekre!  A rossz angyalok tevékenységének lényege minden jónak a tagadása, rosszként való feltüntetése: ebben valósult meg Isten elleni lázadása is. Célja, hogy az embert is abba a kárhozatba vigye, melyet ő szabad akarattal választott; ennek érdekében Isten előtt vádolja (rossznak és önmagához hasonlónak mondja) az embert.  Mit jelentenek a következő fogalmak: o Sátán: az ördög neve a héber satan ('vádló') alapján. Értelmezése mint előbb. o Ördög (görögül diabolosz)= elválasztó, ellenkező. A héber sátán szót a görög Szentírás ezzel a szóval fordítja görögre. Az ÚSzben a sátán szó görögös változata, a szatanasz 34-szer, a diabolosz 37-szer szerepel. Legtöbbször (63-szor) a görög daimónion (démon) fordul elő, amit magyarra gyakran a tisztátalan lélekkel vagy gonosz lélekkel fordítanak. Tulajdonnévként megjelenik a Béliál és a Belzebul is. A Máté evangéliumban az ördög az „ellenség” (13,39), a „gonosz” (13,29), a János evangéliumban „evilág fejedelme” (12,31; 14,30), „kezdettől gyilkos”, „a hazugság atyja” (8,44); a 2Kor 4,4: „e világ istene”. A 2Kor 11,3 és a Jel 12,9 (vö. Bölcs 2,24) a Ter 3: az őskígyóval azonosítja. o Démon (görögül daimon) = szellem, lélek. A sátán alattvalói. Mt 25,41; 2Kor 12,7; Ef 2,2; Jel 12,7. Az a feladatuk, hogy ártsanak az embereknek. Az emberek ezért félnek tőlük, és félelmükben különféle védekezési módokhoz folyamodnak; ennek jegyében a nép körében különféle babonás szokások, varázslások is elterjedtek. A démonok tisztátalan helyeken tanyáztak és érzéki igényeik is voltak. Innen érthetően, bár több nevük volt, a leggyakrabban mégis tisztátalan lélek néven szerepelnek a forrásokban. 6



 De azt is meg kell jegyezni, hogy nem mindegyik angyal, angyal azaz küldött. Vannak, akiknek csupán annyi a feladatuk, hogy a mennyei liturgiát végezzék. Most tekintsük át a jó angyalok csoportjait. Areopagita Dénes (5-6. század) az angyalseregeket 9 karba és 3 r-be sorolta: 1. szeráfok, kerubok, trónusok; 2. uralkodók, erők, hatalmasságok; 3. fejedelemségek, főangyalok, angyalok.  Szeráf (héber) = égni. Az Úr trónusának őrzői (Iz 6.). Az ÓSz-ben csak Izajás próféta meghívási látomásában szerepelnek (6,1-8). 6 szárnyuk közül 2-vel az arcukat, 2-vel a lábukat takarják be, 2-vel repülnek és a „Szent! Szent! Szent!” dicsőítést éneklik.  Kerubok (héber) az áldani igével függ össze. A Paradicsom és a frigyláda őrei, a szeráfokkal együtt Isten közvetlen környezetét alkotják, Istent kísérik. Az Ósz-ben Isten azért állította a kerubokat az Édentől Kre, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat (Ter 3,24; vö. Ez 28,14.16). Ezekiel próféta látomásában 4 szárnyú és 4 arcú lények (1 ember-, 1 oroszlán-, 1 bika-, 1 sas arc: evangélista szimbólumok); Isten dicsőségének trón kocsiját alkotják, mely Isten dicsőségét az égből a földre és a földről az égbe viszi; minden irányban szemük van, szüntelenül forgó kerekeken állnak (vö. 1,4; 9,3; 10; 11,22). A teofániákban (Isten megjelenésében) is Istent hordozzák (2Sám 22,11; Zsolt 18,11: vö. 104,3; Iz 19,1). A szent sátorban a frigyládán vagy mellette állnak: 2 arany alak a kiengesztelés helyén, arccal egymás felé fordulnak, szárnyukat a láda fölé terjesztik; kettejük közt adja Isten a kinyilatkoztatást (Kiv 25,18-20.22; 37,8; Szám 7,89; 1Kir 8,6; 1Krón 28,18; 2Krón 5,7). Jahve jelenlétét jelzik; innen ered Isten egyik megjelölése: „aki a kerubok fölött trónol” (1Sám 4,4; 2Sám 6,2; 2Kir 19,15; 1Krón 13,6; Zsolt 80,2; 99,1; Iz 37,16). Salamon jeruzsálemi templomában, a szentek szentjében a szentély felé 7



fordulva álltak az arannyal bevont olajfából készített, 10 könyök magas kerubok szobrai (1Kir 6,23-31; 2Krón 3,10-13).  Őrangyalok: Az ÓSz-ben szerepelnek olyan angyalok, akik az embert védik a veszélyben (Ter 24,7.40; 48,16; Kiv 23,20; Zsolt 91,11; Dán 3,40; 2Mak 11,6; 15,22), de nem olyan állandó kísérők és védelmezők, ahogy azt ma értjük. A késői zsidó irodalomban (apokrifok) tűnik föl a nézet, hogy minden ember mellett van egy jó és egy rossz, vagy csak egy jó angyal. Ennek alapja lehetett az a hit, hogy Isten angyalok által segíti az embert, s belejátszhatott a belső tapasztalás is: az ember megéli jó és rossz szenvedélyeit. Az ÚSz először a hagyományos régi fölfogásnak megfelelően beszél angyalokról, akik segítik a hívőket (ApCsel 5,19; 12,7-10; Zsid 1,14), s olyanokról is, akik állandó kapcsolatban állnak az emberrel (Mt 18,10; ApCsel 12,15). Az apostolok után ebből alakult ki az őrangyalokról szóló tanítás

8

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Recommend Documents