Harmadik plenáris ülés
Bari, 2012. január 30.
Az ARLEM jelentése az Unió a Mediterrán Térségért területi dimenziójáról
2011. év
CdR 395/2011 rev. 1
HU
-1-
Ez az ARLEM társelnökei, Mercedes Bresso (a Régiók Bizottsága elnöke, Piemonte/IT) és Mohammed Boudra (Taza-Al Hoceima-Taounate regionális közgyőlésének elnöke/MA) által elkészített 2011. évi éves jelentés a második, 2011. január 29-én Agadirban (Marokkó) tartott plenáris ülésen elfogadott elsı éves jelentés egyenes folytatása, mely az utóbbi elemzéseinek és ajánlásainak aktualizálására vállalkozik. A jelentést 2011. december 2-án vitatták meg az ARLEM elnökségi tagjai, elfogadására az ARLEM Bariban (Olaszország) 2012. január 30-án tartandó harmadik plenáris ülésén került sor.
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
-21.
2011: A KIHÍVÁSOK ÉS AZ ÚJ PERSPEKTÍVÁK ÉVE „AZ UNIÓ A MEDITERRÁN TÉRSÉGÉRT” KEZDEMÉNYEZÉS SZÁMÁRA
Az ARLEM legutóbbi, 2011 januárjában a marokkói Agadirban tartott plenáris ülése óta – ahol elfogadták az Unió a Mediterrán Térségért területi dimenziójáról szóló elsı éves jelentést – az euromediterrán térségben jelentısen megváltozott a helyzet. A mediterrán térség keleti és déli részén a közelmúltban történt események hatására az euromediterrán párbeszéd résztvevıi javaslatot tettek egy gyorsreagálású folyamatra és egy rövid távú cselekvési tervre, továbbá elkötelezték magukat egy, a régióban folyó együttmőködés átfogó felülvizsgálatára vonatkozó valódi, hosszú távú stratégia meghatározása mellett. A mediterrán térség déli partvidéke és a Közel-Kelet számos országán végigsöprı tiltakozási hullám és az ebbıl fakadó átalakulás kétségtelenül új helyzetet teremtett a régióban; emiatt az eddig fıként biztonsági kérdésekkel – elsısorban a terrorizmus elleni küzdelemmel és a menekülthullámok kezelésével – fémjelzett politikai menetrend felülvizsgálatra szorul. Az „arab tavasz” eseményeire az Európai Unió egy – magasabb fokú gazdasági integráción és szorosabb politikai együttmőködésen alapuló – megújított stratégiára irányuló javaslattal válaszolt azzal a szándékkal, hogy déli szomszédságában elısegítse egy stabil és jóléti térség kialakulását. Ennek érdekében az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıje 2011 márciusában ismertette a „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel” címő közleményt1, amelynek elsıdleges célja, hogy egy olyan intézkedéscsomagra tegyen javaslatot, amely segítségével az Európai Unió támogatni tudja a dél-mediterrán térségben zajló változásokat. A javasolt stratégia a következı három tengely mentén épül fel: a demokratikus átalakuláshoz és az intézményfejlesztéshez nyújtott célzott támogatás, megerısített partnerség kialakítása a lakossággal és a civil társadalom támogatása, illetve a gazdasági növekedés, a fejlıdés és a munkahelyteremtés ösztönzése a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatás révén. Ezt szem elıtt tartva jelentıs segélyprogramokat alakítottak át oly módon, hogy azok immár a földközi-tengeri térség déli országait vegyék célba. Az Európai Unió azoknak az országoknak, amelyek arra igényt tartanak, a választások lebonyolításához nyújtott támogatást, illetve választási megfigyelık delegálását is felajánlotta. Határigazgatásban, biztonsági kérdésekben, illetve kommunikációban jártas szakértıit szintén mozgósította annak érdekében, hogy segítsenek az „arab tavasz” országainak stabilizálásában. Ezt követıen az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” címő, 2011 májusában közzétett közleménye a felülvizsgált európai szomszédságpolitika (ENP) keretében partneribb és differenciáltabb, feltételességen alapuló megközelítésre tesz javaslatot. A közlemény fokozott támogatást helyez kilátásba a földközi-tengeri 1
Közös közlemény az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel. 2011. március 8., COM(2011) 200 végleges.
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
-3térség azon déli országai számára, amelyek vállalják, hogy politikai és gazdasági reformokat hajtanak végre, készek a politikai együttmőködés elmélyítésére, valamint tiszteletben tartják az emberi jogokat és a demokratikus folyamatokat2. Az együttmőködés eredményességét várhatóan javítja, hogy az univerzálisan alkalmazható modellt differenciáltabbá teszik, valamint hozzáigazítják a konkrét szükségletekhez és a valós körülményekhez. Az új stratégia elfogadása és az új prioritások meghatározása után a szomszédsági politika keretében nyújtott pénzügyi támogatás összegét megemelték és diverzifikálták, ezenfelül a jövıben a nemzetközi pénzügyi intézmények által nyújtott finanszírozás is igénybe vehetı lesz. Tekintettel a többszintő kormányzás dinamikája számára rendkívül kedvezı helyzetre, sajnálattal állapítjuk meg, hogy az európai bizottsági közlemény nem említi, hogy az új európai szomszédságpolitikában és a jövıbeli európai fejlesztési együttmőködési programokban milyen szerep vár a regionális és helyi önkormányzatokra. A területi dimenzió a déli szomszédság decentralizálódás útjára lépett több országában is az átalakulási folyamat igen fontos eleme3. A szóban forgó átmeneti idıszakban fórumunk, a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyőlése (ARLEM) kiemelt szerephez jut különösen abban a tekintetben, hogy elıtérbe helyezi a területi önkormányzatok közötti együttmőködést és a know-how cseréjét, valamint megerısíti a folyamatban levı demokratizálódási folyamatot. Ebben az összefüggésben az ARLEM akár a tapasztalatcsere fóruma is lehet egyfelıl a demokratizálódásra törekvı országokból érkezı tagok, másfelıl a Régiók Bizottságának azon tagjai között, akik a közelmúltban élték meg az átmeneti idıszakot és a demokrácia megszilárdulásának folyamatát. A Földközi-tenger medencéjében számos európai helyi és regionális önkormányzat munkálkodik jelenleg is együttmőködésének megerısítésén azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson testvérszervezeteik és a civil társadalom számára, és elısegítse a folyamatban levı átalakulásokat. Ezt szem elıtt tartva határozottan kiállunk amellett, hogy felszámolásra kerüljenek azok az akadályok, amelyek miatt a helyi és regionális önkormányzatok számára nem lehetséges a szomszédságpolitika keretében rendelkezésükre álló pénzeszközök optimális kiaknázása és a finanszírozáshoz való hozzáférés, és ezek az önkormányzatok így akadálytalanul részt vehessenek a dél-mediterrán régióban zajló demokratizálódási folyamat támogatásában. 2 3
Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az átalakuló szomszédság új megközelítése. 2011. május 25., COM(2011) 303. Ez a mulasztás azonban nem kendızheti el azt a tényt, hogy a Régiók Bizottságának ajánlása szerint a szomszédságpolitikához az Európai Unió valamennyi régiójának csatlakoznia kellene, a regionális és helyi önkormányzatokat pedig rá kell ébreszteni arra, hogy a külkapcsolatok fenntartásával járó felelısségben nekik is részt kell vállalniuk. 2011 márciusában a Régiók Bizottságának háromtagú elnöksége benyújtotta az RB Elnökségének a Déclaration sur la situation dans le Sud de la Méditerranée (Nyilatkozat a dél-mediterrán térség helyzetérıl) címő dokumentumot, amely amellett, hogy határozottan támogatja Tunézia, Egyiptom, Líbia és az egész régió népeinek törekvéseit, a valódi demokrácia, a politikai pluralizmus, az alapvetı szabadságjogok és az emberi jogok tiszteletben tartása terén az említett országokkal vállalt szolidaritásának is hangot ad. A nyilatkozat hangsúlyozza a jelenleg is zajló folyamatok területi dimenzióját, hiszen a demokrácia meghonosítása és a demokratikus átmenet mindenekelıtt alulról jövı kezdeményezés, ezért ha azokat a stabilitás jegyében meg kívánják honosítani a társadalomban, akkor az nem történhet felülrıl érkezı kezdeményezés formájában. Ugyanakkor a nyilatkozatban kiemelt helyet kap a demokratikus választások elıkészítésének jelentısége is, amelynek célja a demokratikus képviselet bevezetése minden szinten.
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
-4Elégedetten állapítjuk meg, hogy a dél-mediterrán térségben lezajlott események nyomán nemcsak még sürgetıbbé vált az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés újrafókuszálása, de a kezdeményezés tagállamai megközelítésüket is kénytelenek voltak felülvizsgálni, hogy szabaddá tegyék az utat a lakosság elvárásainak és legégetıbb szükségleteinek jobban megfelelı projektek elıtt. Ezért támogatjuk az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés továbbfejlesztését, amelynek keretében a mediterrán kapcsolatok 2011-ben olyan új, több dimenzión nyugvó, pragmatikus és operatív szemléletet követnek, amely a növekedést, a foglalkoztatás támogatását és a regionális fejlıdést állítja középpontjába. Ebben a tekintetben továbbra is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezést olyan hatékony eszközökkel és koherens mechanizmusokkal lássák el, amelyek igazodnak a közelmúltban kialakult regionális viszonyokhoz. Tervei szerint az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés fıtitkára a kezdeményezés tevékenységét négy célkitőzés végrehajtása köré szervezi, amelyet az európai intézmények és az ARLEM közremőködésével valósítana meg. Ezek: 1. az euromediterrán partnerség regionális dimenziójának megerısítése, 2. a dél–dél regionális integráció elısegítése, 3. a gazdasági átmenet támogatása a projekteknek és tevékenységeknek a mediterrán régió lakóinak igényeihez való igazításával, közelebbrıl a helyi fejlesztés és a munkahelyteremtés támogatása révén, és végül 4. a parlamenti képviselıknek, a civil társadalomnak és a fiataloknak jutó szerep növelése. E helyi viszonyokhoz igazított, konkrét és megvalósítható célkitőzésekkel, valamint az azok elérését szolgáló mechanizmusokkal és eszközökkel eredményesebb válasz adható a régió új elvárásaira. Az UMT elismeri, hogy e multidimenzionális folyamatnak a régió valamennyi kulcsfontosságú szereplıjének bevonásával, az Európai Unió és a nemzetközi közösség támogatásával és a többi mediterrán intézménnyel és mediterrán hálózattal (parlamentek, helyi önkormányzatok és a civil társadalom) közösen kell kibontakoznia4. Üdvözöljük, hogy az UMT fıtitkársága a regionális téren foganatosított intézkedések szinergiájának és hatékonyságának fokozása érdekében szorosabb együttmőködés kialakítását tervezi az EU mechanizmusaival, különösen az európai szomszédságpolitika meglévı regionális keretének igénybevételével. Az UMT megközelítése összhangban áll azzal az uniós stratégiával, amely az ágazati együttmőködés megerısítését ajánlja azáltal, hogy új együttmőködési kezdeményezések elindítását javasolja az energiaügy, az energiabiztonság, a megújuló energia elıállítása, a mezıgazdaság, az élelmiszerellátás és az élelmezésbiztonság, az oktatás és a szakképzés, valamint az információs és kommunikációs technológiák terén. Az UMT projektek meghatározásáért, kiválasztásáért és kategorizálásáért felelıs fıtitkársága 2010 októberében Barcelonában kezdte meg teljes körő mőködését; tevékenysége során az átalakulásokat a polgárok életét befolyásoló konkrét fellépések koordinálásával és támogatásával kíséri nyomon. Az UMT titkársága és az ARLEM közötti kapcsolatokat az utóbbi hónapokban pontosan ennek szem elıtt tartásával sikerült még szorosabbra főzni.
4
Lásd az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés vezetı tisztségviselıinek 2011 októberében a lengyelországi Krakkóban megtartott értekezletén az UMT fıtitkára, Juszuf Amrani által ismertetett javaslatokat, valamint a fıtitkár Une nouvelle ère s'ouvre pour l'Union pour la Méditerranée (Új korszak az Unió a Mediterrán Térségért történelmében) címmel a LEMONDE.FR Point de vue címő rovatában megjelent cikkét (2011. szeptember 13.).
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
-5Mind a demokratizálódás, a hatékonyabb irányítás és az intézményi kapacitások fejlesztése, mind a gazdaság szempontjából a feladat az egész régió számára ambiciózus vállalkozást jelent, amely az Európai Uniót is érinteni fogja. Meggyızıdésünk, hogy a közszolgáltatások megfelelı igazgatása által támasztott követelmények teljesítésének, illetve a külföldi beruházások megtorpanását, a tıkekiáramlás megindulását és az idegenforgalom visszaesését eredményezı instabilitás nyomán tovább súlyosbodó gazdasági nehézségek leküzdésének egyik kulcsa a területi dimenzió. A 2011. év tehát kétségtelenül jó kiindulópont ahhoz, hogy az ARLEM a tettek mezejére lépjen. Ez a jelentés – az utóbbi hónapokban véghezvitt fellépéseinkre építve – olyan csapásirányok kijelölésére tesz javaslatot, amelyek mentén az Európai Unió szomszédságpolitikája és az Unió a Mediterrán Térségért által kidolgozott új megközelítések és stratégiák – a területi dimenzió által képviselt hozzáadott értéknek köszönhetıen – megszilárdíthatók. 2.
AZ UNIÓ A MEDITERRÁN TÉRSÉGÉRT KEZDEMÉNYEZÉS TERÜLETI DIMENZIÓJÁNAK HELYZETE
2.1.
Az ARLEM által képviselt hozzáadott érték az euromediterrán kapcsolatokban
Az euromediterrán regionális és helyi közgyőlés (ARLEM) 2010. január 21-i létrehozásával az euromediterrán régiók és városok – azáltal, hogy aktív részesei lettek az Unió a Mediterrán Térségért irányítási struktúrájának, így azt területi dimenzióval ruházták fel – az euromediterrán kapcsolatok új mérföldkövét rakták le. Mi, a Földközi-tenger három partszakaszán található városok, régiók és területek az ARLEM keretében folytatott együttmőködésünk révén megerısítjük elkötelezettségünket a béke, a stabilitás, a prosperitás és a közös értékek tiszteletben tartásán alapuló humán- és kulturális cserekapcsolatok térségének létrehozása iránt. A kapcsolatokat hosszú éveken keresztül megbénító államközi diplomácia kihívásainak tudatában javítjuk a helyi és regionális szintő párbeszédet, bevonjuk a helyi szereplıket, és a kapcsolatokat konkrét és politikával kevésbé átitatott együttmőködéssel bıvítjük. A létrehozása óta eltelt mindössze két év alatt az ARLEM egy dinamikus és ígéretes közgyőléssé vált, és hozzájárult ahhoz, hogy az euromediterrán együttmőködés erısebb, konkrétabb és a polgárok számára láthatóbb legyen. Az ARLEM tagjai között az egész régióban kapcsolatok jöttek létre, barátságok szövıdtek, megerısítve ezzel a békéért és jólétért együttmőködı városok és régiók már meglévı hálózatát. Az Unió a Mediterrán Térségért 2010 júniusában megfigyelıi státuszt adott az ARLEM-nek, ezáltal teljesen bevonta a közgyőlést a partnerségbe; ez a lépés nemcsak az ARLEM munkájának méltányolását jelentette, hanem annak elismerését is, hogy fontos a közgyőlés munkája, és a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán együttmőködésben való részvétele hozzáadott értéket képvisel.
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
-6A fenntartható fejlıdés szakbizottságában (SUDEV) és a gazdasági, szociális és területi ügyek szakbizottságában (ECOTER) folyó tematikus munkával, valamint az elkészített jelentésekkel az ARLEM több szakpolitikai területen is elısegítette az együttmőködés elmélyítését, különösen: • • • • • •
5
a városfejlesztés 6 a helyi vízgazdálkodás a megújuló energia7 az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás közötti összefüggés a földközi-tengeri régióban8 a kis- és középvállalkozások9 és a kulturális örökség megırzése és gyarapítása területén10.
A tematikus munka kiegészítéséül, és hogy ajánlásainkat konkrét projektek formájában is megvalósítsa, az ARLEM támogatja az UMT projektekre vonatkozó iránymutatásainak terjesztését a helyi és regionális szinteken, és felhívást tett közzé helyi és regionális projektjavaslatok elkészítésére, amelyek benyújthatók az UMT titkárságához. Az ARLEM gyümölcsözı együttmőködést épített ki az Unió a Mediterrán Térségért titkárságával, amely rendszeresen részt vesz az ARLEM ülésein, hogy szakértıi segítséget és a tagok számára tájékoztatást nyújtson a legfrissebb fejleményekrıl. Az ARLEM ezenkívül kiváló együttmőködést alakított ki az Euro-mediterrán Egyetemmel (EMUNI), és szándéknyilatkozatot fog aláírni annak érdekében, hogy szinergiákat teremtsen a helyi és regionális önkormányzatok, a kutatóintézetek és a tudományos világ között. 2.2.
Az ARLEM szerepe a jelen kihívásainak kezelésében
Ahhoz, hogy megértsük a mediterrán térségben végbemenı politikai, gazdasági, társadalmi és demográfiai változásokat, illetve meghatározzuk azokat a legfontosabb kihívásokat, amelyekkel a fenntartható, koherens és dinamikus fejlıdés biztosítása érdekében a következı években szembe kell néznünk, nagyon fontos a területi szint figyelemmel kísérése. Belsı jelenségek, mint a demográfiai átalakulás vagy az ipari szerkezetváltás együtt vannak jelen olyan külsı jelenségekkel, mint az éghajlati, hegyrajzi viszonyok, valamint az erıforrások. Az esetek túlnyomó többségében ezek az egész medence közös kihívásai, ugyanakkor különleges figyelmet kell fordítanunk területeink egyedi sajátosságaira is. Úgy véljük, hogy ezekre a kihívásokra három terület, a fenntarthatóság, a kohézió és a jó kormányzás adhat választ. Ismertetınkben ezért tárgyaljuk ıket három külön fejezetben.
5
CdR 62/2011; a 2011. január 29-i második plenáris ülésen fogadták el.
6
CdR 62/2011; a 2011. január 29-i második plenáris ülésen fogadták el.
7 8 9 10
CdR 295/2011; a 2012. január 30-i harmadik plenáris ülésen fogadják el. CdR 418/2011; a 2012. január 30-i harmadik plenáris ülésen fogadják el. CdR 378/2011; a 2012. január 30-i harmadik plenáris ülésen fogadják el. CdR 386/2011; a 2012. január 30-i harmadik plenáris ülésen fogadják el.
CdR 395/2011 rev. 1
. . .
.../...
-72.2.1.
Fenntarthatóság
A mediterrán térség sérülékeny ökoszisztéma, amelynek a fenntarthatóság biztosításához mind a kormányok, mind a magánszereplık fellépésére szüksége van. Az UMT keretében politikai párbeszéd, illetve konkrét projektek segítségével nagy figyelmet fordítanak e problémakörre. A régióknak és a helyi önkormányzatoknak különösen nagy felelıssége van azon politikák terén, amelyeket a fenntarthatóság elısegítése érdekében folytatnak, és fontos szerepet játszhatnak mindenekelıtt a következı területeken: •
Víz
A Földközi-tenger térsége korlátozott és egyenlıtlenül eloszló vízkészletekkel rendelkezik. E jelenséget még hangsúlyosabbá teszi az erıs demográfiai növekedés, a gazdasági és városfejlıdés, a tömegturizmus, illetve a népességnek a nagy tengerparti városokba történı áramlása, valamint a szennyvízkezelés problémája, amelyek óriási nyomást gyakorolnak az ivóvízhez való hozzáférést és az annak elosztását szolgáló hálózatokra. A helyzetet súlyosbítja a mezıgazdaság, amelynek új módszereket kell kialakítania az ésszerő és hatékony vízfogyasztás érdekében. Mindezt egyes esetekben a geopolitikai kontextus is súlyosabbá teszi, amely megnehezíti a szomszédok együttmőködését egy olyan területen, ahol a víz elosztása életbevágó, ezért konfliktusforrássá is válhat. A helyi és regionális önkormányzatok számára a víz minısége és mennyisége alapvetı kérdés. Az 11 ARLEM ezért 2010-ben jelentést készített a helyi vízgazdálkodásról , amelyet 2011. január 29-én, az ARLEM második plenáris ülésén fogadtak el a marokkói Agadirban. A jelentés hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a vízgazdálkodásban, és egy integrált, átlátható eljárásmód elfogadását javasolja, amelynek a vízgazdálkodásban érintett minden szereplı és felhasználó részese. A szöveg emellett egy vízgazdálkodási kísérleti projekt végrehajtására szólít fel, és javaslatot tesz a régió helyi vízgazdálkodásainak javítását célzó intézkedésekre is. A helyi vízgazdálkodásról szóló jelentés folyományaképpen az ARLEM az ajánlások gyakorlatba ültetése érdekében együttmőködik az UMT titkárságával. Az ARLEM titkársága egy kérdésekbıl és válaszokból álló kézikönyvet állított össze a helyi és regionális önkormányzatok számára, amelybıl megtudható, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos projektekhez hogyan lehet forrásokhoz jutni. Felkérték továbbá az ARLEM tagjait, hogy vízügyi projektjeiket tüntessék fel a Decentralizált Együttmőködés Atlaszán12, amely bemutatja a helyi és regionális önkormányzatok által végrehajtott vagy finanszírozott fejlesztési tevékenységek fıbb tényeit és számadatait. Az Atlasz interaktív térképeken összesíti a helyi és regionális projektekkel kapcsolatos információkat, és világosan bemutatja, hogy ki, hol, milyen tevékenységet folytat. A fejlesztési együttmőködésben részt vevı partnerek így egy olyan új eszközhöz jutnak, amelynek segítségével az új együttmőködési 11 12
CdR 61/2011 http://portal.cor.europa.eu/atlas/en-US/Pages/welcome.aspx.
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
-8tevékenységek megkezdése elıtt megalapozottabb döntéseket hozhatnak. Az Atlasz ilyen módon elısegíti a fejlesztés hatékonyságáért és eredményességéért folytatott együttmőködés javítását. Az ARLEM ezenkívül részt vett a 2011 decemberében Marrakeshben megtartott Elsı Mediterrán Vízügyi Fórum megszervezésében, és aktív szerepet vállal a 2012-ben Marseille-ben tartandó Vízügyi Világfórum elıkészületeiben. •
Éghajlatváltozás
A földközi-tengeri térség a globális felmelegedésnek legjobban kitett területek közé tartozik. Az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelem az igazgatás minden szintjén a politikai napirend szerves részévé vált. Helyi szinten és a fenntartható fejlıdés általános stratégiai keretén belül ambiciózus célokat kell kitőzni a szennyezés csökkentése, a tájvédelem és a biológiai sokféleség megırzésének területén. 2011-ben az ARLEM jelentést készített az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás közötti összefüggés a földközi tengeri régióban13 tárgyban, amelynek elfogadására az ARLEM 2012. január 30-án, az olaszországi Bariban tartandó plenáris ülésén került sor. A jelentés sorra veszi az elsivatagosodással és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat, és ajánlásokat tesz e kihívások helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten történı kezelésének módjára. •
Energia
A klímaváltozás elleni küzdelem egyik formája a tiszta energiaforrások támogatása. Az Unió a Mediterrán Térségért egyértelmően a megújuló energiák mellett tette le a voksát. Ezzel kapcsolatban igényt kell tartania a helyi és regionális önkormányzatokra, amelyeknek – mint területi irányító szerveknek – alapvetı szerepük van a természeti erıforrások racionális és fenntartható felhasználásának elısegítésében és biztosításában. A cél a következık elımozdítása: az alternatív energiák fejlıdése, új energiapiac kibontakoztatása, technológiatranszfer, a villamosenergiaellátáshoz való jobb hozzáférés mindenki számára, megvizsgálva a földközi-tengeri napenergiaterv (Mediterranean Solar Plan, MSP) keresztülvihetıségét és végrehajtását. Az ARLEM 2011 folyamán foglalkozott e kérdéssel, és a 2012. január 30-án tartandó harmadik plenáris ülésén el fog fogadni egy jelentést A megújuló energiaforrások ösztönzése mint a földközitengeri térség gazdasági és társadalmi fejlıdésének tényezıje14 tárgyban. A jelentés azt tárgyalja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, a tagállamok, az EU, az UMT és a többi szereplı miképpen tud hozzájárulni a megújuló energiák támogatásához. Az ARLEM ezenfelül vizsgálja a Polgármesterek Szövetsége kiterjesztésének lehetıségét a dél-mediterrán térségre. •
Mezıgazdaság és vidékfejlesztés
A földközi-tengeri térség gazdálkodó közösségei ugyanazokkal a problémákkal állnak szemben: a szőkösen rendelkezésre álló víz, a népesség elvándorlása és a termékeny talaj elvesztése, ugyanakkor 13 14
CdR 418/2011 CdR 295/2011
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
-9viszont a mezıgazdasági termelık helyzete az EU országaiban egészen más, mint földközi-tengeri szomszédaiknál, ami az államtól kapott gazdasági és társadalmi támogatást, valamint a termékek kereskedelmi forgalomba bocsátásának hálózataihoz való hozzáférést illeti. 2.2.2.
Fejlıdés és kohézió
A Földközi-tenger térsége az országok között, de az egyes országok társadalmain belül is komoly egyenlıtlenségekkel küzd. A közpolitikák és a termelıi ágazat elıtt az a kihívás áll, hogy enyhítsék azokat a gazdasági és társadalmi egyenlıtlenségeket, amelyeket egyes esetekben a globális gazdasági válság még tovább súlyosbított. Így a régiók és a helyi önkormányzatok nap mint nap az alábbi kihívásokkal szembesülnek: •
A termelési szerkezet korszerősítése
A több éven át tartó pénzügyi és gazdasági válság felfedte a Földközi-tenger északi partján fekvı számos ország termelési rendszerének gyengeségeit, és rámutatott arra, hogy a Mediterráneum déli és keleti térségében a gazdasági és üzletfejlesztési feltételek javítására van szükség. Bár ezen országok közül sokban demográfiai átalakulás kezdıdött, a régiónak szembe kell néznie azzal a sürgetı kényszerrel, hogy új munkahelyeket teremtsen, hogy fel tudja venni a munkaerıpiacra újonnan érkezıket. A munkahelyteremtés sürgetı szükségessége és a nagyszámú munkanélküli elkeseredettsége a dél-mediterrán térség több országában lezajlott tömegtüntetéseken mindennél jobban megmutatkozott. E tekintetben az EU 2020-as stratégiájában megszabott – intelligens, fenntartható és befogadó növekedést szorgalmazó – kritériumok hasznos útitervnek bizonyulhatnak nem pusztán a régió északi országai, hanem annak egésze számára. Az euromediterrán kereskedelmi kapcsolatok elısegítése is rendkívül fontos, hogy gazdasági kapcsolataink szorosabbá főzése révén eredményeket érjünk el polgáraink számára. 2012. január 30-i ülésén az ARLEM elfogadott egy jelentést a kis-és középvállalkozások (kkv-k) földközi-tengeri térségben betöltött szerepérıl15. A jelentés a kkv-k fejlesztését és támogatását ösztönzı kohéziós politika megalkotására buzdít, ami a munkahelyteremtés és a gazdaságfejlesztés egyik legjobb módja. Különös hangsúlyt kell fektetni a kkv-k fejlesztését gátló adminisztratív terhek és korlátok csökkentésére, helyi fejlesztési ügynökségek létrehozására és a vállalkozói szellem oktatáson, képzésen és a hálózatépítésen keresztül történı ösztönzésére. •
Városfejlıdés, kohézió, területrendezés és területi egyensúly
A földközi-tengeri térségnek meg kell küzdenie a kiterjedt agglomerációk – különösen a partvidékre jellemzı – felgyorsult növekedése miatt felborult egyensúllyal, ami a vidéki területek elnéptelenedésével jár együtt, és az energia- és vízfogyasztással, a hulladékkeletkezéssel, a közlekedéssel, a környezetszennyezéssel, a társadalmi kohézióval, a szegénységgel és az illegális építkezéssel összefüggı problémákat okoz. Ezek a gondok a következı években valószínőleg 15
CdR 378/2011
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
- 10 súlyosbodni fognak, és megoldásuk érdekében a városok, a közlekedés, a szolgáltatások, a közlétesítmények, a természetvédelmi területekkel való gazdálkodás és a helyi gazdasági tevékenységek elıtt álló kihívások leküzdésére helyi és regionális szintő, átfogó stratégiákra van szükség. Az ARLEM elsı munkaévében a fenntartható városfejlesztésre összpontosított, hogy felhívja a figyelmet erre a területre, és elérje, hogy ez a több különbözı szakpolitika alá tartozó kérdés átfogó témává váljon, és így kialakuljon a megavárosok jövıbeli fejlesztésének koherens szemlélete. Ezt követıen a 2011 januárjában elfogadott, a mediterrán térségbeli városfejlesztésrıl szóló 16 jelentésében az ARLEM a városfejlesztésben ténykedı valamennyi számottevı szereplıt magában foglaló többszereplıs megközelítés alkalmazását javasolja, mert a fenntarthatóságot csak együttes munkával és a városfejlesztés összes szempontjának figyelembevételével lehet biztosítani. Az ARLEM hangsúlyozza továbbá a jó kormányzás és a decentralizáció fontosságát, valamint azt, hogy a partok felé áramlás megfékezése érdekében elsısorban a belsı területeken fekvı, közepes mérető városok tervezésére és fejlesztésére kell összpontosítani. Az ARLEM felszólít továbbá egy mediterrán városfejlesztési stratégia és egy mediterrán térségbeli területrendezési rendszer elfogadására, valamint egy mediterrán városfejlesztési hivatal felállítására, amelynek feladatait egyelıre az UMT Titkársága láthatná el. Az ARLEM örömmel fogadja, hogy az UMT titkársága a városfejlesztést felvette tevékenységi körébe, és üdvözli az UMT 2011. november 10-én Strasbourgban megtartott, városfejlesztéssel foglalkozó elsı miniszteri találkozóját, amelynek megrendezését az ARLEM már többször kérte. Az ARLEM-et felkérték, hogy ezen a miniszteri találkozón szólaljon fel a városirányítás témájában. Az elsı miniszteri találkozó megtartása az elsı lépés a városok elıtt álló kihívások megoldása felé, illetve konkrét következménye az ARLEM városfejlesztéssel kapcsolatos javaslatainak; mindez a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepének elismerését jelenti, és számukra a következı évekre világos megbízást és cselekvési tervet jelöl ki. •
Társadalmi befogadás és esélyegyenlıségi politikák
Be kell látni, hogy a Földközi-tenger három partját elválasztó gazdasági egyenlıtlenségeket nem sikerült jelentıs mértékben csökkenteni. Az észak és dél között fennálló különbségek, a természeti erıforrások terén meglévı egyenlıtlenségek, a migráció és a szegénységi zónák az egész földközitengeri medence szereplıi közötti együttmőködés erısítését teszik szükségessé. Sok helyen az országokon belül is egyenlıtlenségek vannak, ami a lakosság elégedetlenségéhez vezetett, és hozzájárult a számos dél-mediterrán országban a közelmúltban lezajlott tiltakozásokhoz. A lakossághoz legközelebb álló kormányzatokként a helyi és regionális önkormányzatok közvetlen forrásból ismerik azokat a társadalmi realitásokat, amelyekkel kapcsolatban cselekedni kell, és ezért alapvetı szerepük van a társadalmi befogadási, esélyegyenlıségi és diszkriminációellenes politikák elımozdításában, különös tekintettel a legsérülékenyebb csoportokra, mint a nık, a gyermekek és az
16
CdR 62/2011
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
- 11 idısek. A helyi és regionális önkormányzatok cselekvıképessé tételéhez mindenképpen nagyobb fokú decentralizációra, valamint regionális fejlesztési politikákra és programokra van szükség. •
Migráció
A földközi-tengeri térségben megszokott a lakosság elvándorlása, akár országon belül (a vidéket elhagyók) akár transznacionális szinten, mindenekelıtt dél-északi irányban. Ez a mobilitás a délmediterrán térségben bekövetkezett forrongás következtében még inkább felerısödött. Emellett viszonylag új jelenségek is felütötték fejüket, ilyen a szubszaharai Afrikából és Délkelet-Ázsiából jövı bevándorlás, amely a mediterrán térség déli és keleti országai felé irányul, amelyek vagy a cél-, vagy a tranzitország szerepét töltik be. Itt megint csak a régiók és a helyi önkormányzatok a migránsokhoz legközelebb álló közhivatalok, és ilyen minıségben a mi kötelességünk, hogy fogadjuk új polgártársainkat, és választ találjunk társadalmi problémáikra. •
Humánbiztonság
A szervezett bőnözıi hálózatok, a szegénység és a társadalmi kirekesztés új jelenségei, illetve a hagyományos szolidaritási rendszerek meggyengülése fokozta a mediterrán térség nagy városi agglomerációiban a biztonság hiányát. Nekünk, polgárközeli közhivataloknak eszközökre van szükségünk e problémák gyökerének kezeléséhez és a biztonság szavatolásához valamennyi polgár számára. 2.2.3.
Jó kormányzás
A mediterrán térség területi képviselete tekintetében sokszínő terület. A történelmi különbségek és országaink jellegzetességei következtében a decentralizáció és az önkormányzatiság tekintetében eltérı helyzetben vagyunk. Regionális és helyi önkormányzataink számára nem egyenlı mértékben állnak rendelkezésre források a polgárok javát szolgáló közpolitikák végrehajtásához. A kívánatos fejlıdés ezért a következı három tényezıt foglalná magában: a területi felszabdaltság csökkentése, a helyi fejlıdés ösztönzése a növekedés serkentése végett és a polgárok érdekeit szolgáló helyi közszolgáltatások megszervezésére irányuló struktúrák kialakítása. Ehhez több területen is elırelépésre lenne szükség: •
Decentralizáció és többszintő kormányzás
A földközi-tengeri térség több keleti és déli országában nemrégiben végbement decentralizációs folyamat üdvözlendı, bár az ahhoz szükséges gazdasági források vagy politikai irányítási hatáskörök még hiányoznak, ezért az eredmények korlátozottak. A jelenleg mélyreható átalakuláson átmenı országokban zajló decentralizációs folyamatok folytatásához – és különösen az életképes rendszerek megteremtéséhez – létfontosságú a helyi és regionális önkormányzatok igazgatási és intézményi kapacitásának bıvítése és a szubszidiaritási elv megerısítése. Ez a megközelítés, amely megkönnyíti az állami szint alatti szintő együttmőködést, és javítja a hatékonyságot, és elısegíti a jó kormányzást, a demokratizálási folyamathoz is lényeges. Ezenkívül, számos megoldandó kihívás (lakhatás, oktatás,
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
- 12 alapszolgáltatások nyújtása, környezet, egészség, gazdasági fejlıdés stb.) esetében nélkülözhetetlen az adott területen mőködı különbözı közigazgatások összehangolt, többszintő együttmőködése. Megállapítható, hogy az arab tavasz sok mediterrán térségbeli és számos, az arab világon túli ország politikai berendezkedésére is hatást gyakorolt, és a végsı következményeket egyelıre lehetetlen elıre látni. Azonban az már most is látható, hogy mélyreható változások mennek végbe, és számos 17 közigazgatási és politikai reform van folyamatban vagy tervezési stádiumban , és ezeket gondosan figyelemmel kell kísérni. •
Polgári részvétel és helyi demokrácia
A dél-mediterrán térség tömegdemonstrációi és a demokráciát, alapvetı szabadságjogokat, politikai pluralizmust és az emberi jogok tiszteletben tartását követelı ezrek fellépése egyértelmően megmutatta, hogy a nép és a civil társadalom részt akar venni a döntéshozatalban. Egyre jobban meggyızıdhettünk arról, milyen hasznos olyan részvételi folyamatok elindítása, amelyek lehetıvé teszik a polgárság számára, hogy tájékozódjanak, és hangot adjanak véleményüknek az ıket érintı problémákkal kapcsolatban. A demokráciaépítésnek és a demokratikus átmenetnek – a stabil és a társadalomban mélyen gyökerezı demokrácia kialakulása érdekében – elsısorban az alsó szintekrıl kell indulnia, az felülrıl nem rendelhetı el. Hangsúlyozzuk tehát a helyi felelısségvállalás és az inkluzivitás alapvetı szerepét, valamint azt, hogy a kormányzás minden szintjét – a városoktól a helyi önkormányzatokon át a civil társadalomig – ténylegesen be kell vonni a folyamatokba. •
A helyi és regionális önkormányzatok közötti együttmőködési struktúrák
Az európai területi együttmőködési csoportosulások (EGTC) a városok és régiók közötti és különösen a határokon átnyúló együttmőködést megkönnyítı hasznos eszközt jelentenek. Az EGTC a többszintő kormányzás fejlesztésében, a projektek és programok végrehajtásában, a támogatási források vonzásában is értékes eszközként mőködhet, továbbá alkalmassá teheti a városokat és a régiókat a városfejlesztés kihívásainak kezelésére. Az ARLEM üdvözli az EGTC-rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amely arra irányul, hogy az együttmőködési csoportosulást ki lehessen terjeszteni a dél-mediterrán térségre, így a Földközi-tenger mindhárom partján mőködı helyi és regionális önkormányzatok használhatnák ezt az eszközt együttmőködésük és kormányzásuk fejlesztésére. Az EGTC-k létrehozásának lehetısége azokban az együttmőködési megállapodásokban is szerepelhetne, 17
Tunéziában, még ha az általános gazdasági helyzet javult is, a regionális különbségek elmélyültek. Az északi, északnyugati és közép-keleti területeken a turizmusnak, a külföldi vállalatok tevékenység-kihelyezésének és a nagy értékő állami beruházásoknak köszönhetıen jelentıs növekedés ment végbe, és csökkent a szegénység. Ezzel szemben az ország déli és középsı-nyugati részein a szegénység csökkenése jóval lassabb volt, és a belsı régiókban a legmagasabb a munkanélküliség. A szubnacionális kormányzási szintek hatásköreit és eszközeit meghatározó, ugyanakkor a regionális különbségek csökkentését garantáló új decentralizációs keretrendszer az új alkotmány alapvetı eleme lenne. A Regionális Fejlesztési Minisztérium égisze alatt ennek figyelembevételével tettek közzé 2011 novemberében egy fehér könyvet a regionális fejlıdésrıl, amely mintegy ötven, a regionális különbségek fokozatos megszüntetését és a kiegyensúlyozott fejlıdést elısegítı dinamika kialakítására irányuló javaslatot tartalmaz. Ami Egyiptomot illeti, fontos lenne, hogy az elkészítendı új alkotmány fokozza a decentralizációt, elısegítve ezzel az alapvetı szolgáltatások hatékonyabb biztosítását, a helyi demokrácia fejlesztését és az elszámoltathatóságot. Marokkóban átfogó alkotmányos reformot fogadtak el a 2011 júliusában megtartott népszavazáson. A 22 tagú regionalizációs tanácsadó bizottság ajánlásai alapján a reform az önkormányzatok javára történı korlátozott jogkörátruházást és a forráselosztási rendszer decentralizálását foglalja magában. Jelenleg 12 régió létezik. Az új alkotmány a jogköröknek és forrásoknak a központtól a régiókhoz való áthelyezésérıl rendelkezik, és a regionális tanácsokat – amelyeket a szavazók közvetlenül választanak meg – ruházza fel jogkörökkel, a központi közigazgatás regionális képviselıi (a walis-ok, azaz régióbeli kormányzók) helyett.
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
- 13 amelyeket az Európai Unió a földközi-tengeri államokkal köt az európai szomszédsági politika keretében, elısegítve mindenekelıtt az UMT céljainak elérését. •
Együttmőködés a kulturális ágazatban
Jóllehet a kulturális együttmőködés nem tartozik az UMT kiemelt témái közé, az ARLEM 2011-ben foglalkozott e kérdéssel, és a 2012 januárjában tartott harmadik plenáris ülésén jelentést fogadott el a földközi-tengeri térség kulturális örökségének megırzésérıl és gyarapításáról18. A jelentés kiemeli, hogy az euromediterrán térség közös kulturális örökségének megırzése és gyarapítása elengedhetetlen a régióban élı különbözı népcsoportok közötti kölcsönös megértés elmélyítéséhez, és egy olyan alap, amelyre a kultúrák közötti párbeszédet építeni lehet. A jelentés aláhúzza továbbá, hogy a helyi és regionális önkormányzatok mind a kulturális örökség védelmében, mind annak hatékony kezelésében kulcsszerepet játszhatnak. 3.
JAVASLATOK ÉS AJÁNLÁSOK
Meggyızıdésünk, hogy a dél-mediterrán térségben kibontakozó és az euromediterrán kapcsolatokat felbolygató események minden eddiginél szükségesebbé teszik a szoros együttmőködést. Tekintettel az euromediterrán együttmőködés területi dimenziójának megszilárdításával kapcsolatban az ARLEM-ben rejlı lehetıségekre, úgy véljük, ki kell nyilvánítanunk eltökéltségünket politikai prioritásaink, ezek intézményi keretben való megvalósítása és konkrét lépésekbe történı átültetése iránt. Politikai prioritások 1.
Mély tiszteletünket fejezzük ki a dél-mediterrán térség népei iránt, akik demokráciát, politikai pluralizmust, alapvetı szabadságjogokat és az emberi jogok tiszteletben tartását követelik, és elítélik az erıszak és az emberi jogok megsértésének minden formáját.
2.
A dél-mediterrán térség népeinek megmozdulásai és az azokat követı reformok és rendszerváltások a földközi-tengeri régiót a nemzetközi figyelem középpontjába helyezték, és az euromediterrán politikai, gazdasági, szociális és kulturális együttmőködés elmélyülését váltották ki. Szilárdan hisszük, hogy a megkezdett reformoknak magukban kell foglalniuk a területi hatalommegosztás felülvizsgálatát, hogy a döntéshozatal közelebb kerüljön az egyes területekhez, régiókhoz és önkormányzatokhoz. A decentralizációt és a jogkörök szubnacionális szintre delegálását nem a központi hatalom gyengülésének kell tekinteni, hanem olyan eszköznek, amelynek révén kiegészíthetı a központi állam, a polgárok pedig könnyebben érhetık el.
18
CdR 386/2011
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
- 14 3.
Tekintettel a dél-mediterrán térségben végbemenı változásokra, hangsúlyozzuk, hogy az UMT-nek és Titkárságának alkalmazkodnia kell az új helyzethez, és intézkednie kell a rendszerek megújításának és átalakításának támogatásáról.
4.
Üdvözöljük ezért, hogy az UMT 2011-ben elfogadta a projektekre vonatkozó iránymutatásait, lehetıvé téve ezzel konkrét projektek elindítását, ezen keresztül pedig elısegítette az UMT céljainak elérését. Az ARLEM támogatni kívánta a projektekre vonatkozó iránymutatások terjesztését, ezért szétküldte azokat hálózatának, és arra ösztönözte a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy projektek elıterjesztése érdekében tegyenek közzé felhívást helyi és regionális projektjavaslatok benyújtására.
5.
Emlékeztetünk rá, hogy a városok és a régiók jelentıs mértékben hozzá tudnak járulni a kölcsönös bizalom légkörének megteremtéséhez, miáltal felülemelkedhetnek a múltbeli és jelenlegi konfliktusokon, és lefektethetik a népeink közötti szorosabb, az értékeket és érzékeny pontokat mindig szem elıtt tartó együttmőködés alapjait.
6.
Erıs területi dimenziót követelünk az UMT-ben és az EU politikáiban, különösképpen az európai szomszédságpolitikában. Üdvözöljük az Európai Bizottság és a külügyi és biztonságpolitikai fıképviselı 2011. május 25-i, „Új válasz a szomszédos országokban folyó változásokra” címő közös közleményét, amely figyelembe veszi az új helyzetet, és a „többért többet” megközelítést hangsúlyozza. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a megújított szomszédsági politikának jobban figyelembe kellene vennie azt a szerepet, amelyet a városok és régiók a párbeszéd, az együttmőködés és a fejlesztés résztvevıiként, egyúttal a területi kohéziót erısítı tényezıkként betöltenek.
7.
Aggodalommal szemléljük a politikai és bürokratikus jellegő akadályokat, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a helyi és regionális önkormányzatok jobban kihasználják az európai szomszédságpolitika forrásait. Ezeknek az eszközöknek a felhasználhatósága elsıdleges fontosságú ahhoz, hogy több forrást lehessen igényelni az európai szomszédságpolitika területi dimenziójához. E tekintetben úgy hisszük, a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása érdekében fontos volna meghatározni, melyek az eddig feltárt nehézségek. A jelenlegi változások idején ez annál is inkább fontos, mivel a finanszírozáshoz való hozzáférés a helyi és regionális önkormányzatok erısítésének és a decentralizáció elımozdításának egyik szükséges feltétele.
8.
Figyelmeztetünk arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára rendelkezésre álló források nem elégségesek. Ezért elkötelezetten, együttesen munkálkodunk azért, hogy támogassuk a földközi-tengeri térség régióinak és helyi szerveinek megerısítését és a szubszidiaritás alkalmazását a földközi-tengeri térségben, megszilárdítsuk közigazgatási képességeiket, és elegendı forrást és autonómiát biztosítsunk számukra a területükhöz tartozó közpolitikák végrehajtására. A jelenleg zajló reformok lehetıséget nyújtanak a városok és a régiók politikai és pénzügyi megerısítésére: ezt a kedvezı alkalmat nem szabad elszalasztanunk.
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
- 15 9.
Megjegyezzük, hogy a gazdasági és pénzügyi válság valamennyi ország polgárait, gazdasági szereplıit, illetve helyi és regionális önkormányzatait mélyen érintette. Ezért úgy véljük, hogy a gazdasági fejlıdés támogatása, munkahelyteremtı intézkedések meghozatala, az euromediterrán kereskedelmi kapcsolatok további mélyítése, valamint az innováció és a társadalmi kohézió elımozdítása elengedhetetlen a válság leküzdéséhez és ahhoz, hogy az emberek elıtt távlatok nyíljanak. Emlékeztetünk arra, hogy ezek a prioritások szorosan összefüggnek a helyi piacokkal és a mediterrán régió területei által kínált lehetıségekkel.
10.
Úgy véljük, hogy mivel a dél-mediterrán társadalmak legnagyobb csoportját a fiatalok képezik, a döntéshozóknak perspektívát kell biztosítaniuk számukra, és kiemelten kell kezelniük az oktatást és a fiatalok foglalkoztatását. Üdvözöljük az Európai Bizottság döntését, hogy jelentısen növelni kívánja az Erasmus Mundus program finanszírozását, így növekedhet a diákoknak nyújtott ösztöndíjak és az Észak-Afrikából és a Közel-Keletrıl érkezı alkalmazottak száma.
Intézményi keret 11.
Örömünkre szolgál, hogy az ARLEM megfigyelıi státuszt kapott az UMT-tıl, így teljes mértékben részévé vált ez utóbbi intézményi felépítésének, és szerepe egyre jelentısebb. Üdvözöljük az UMT Titkárságával kialakított gyümölcsözı együttmőködést, és folytatjuk a helyi és regionális projektjavaslatok elıterjesztésére irányuló munkánkat.
12.
Közösen nyomon követjük az EU 2014–2020 közötti idıszakra szóló pénzügyi tervérıl szóló tárgyalásokat és az európai szomszédságpolitika végrehajtását és felülvizsgálatát, továbbá ajánlásokat fogunk tenni, és szükség esetén – az Európai Unió Régiók Bizottságával együttmőködve – ehhez folyamatos kapcsolatot fogunk fenntartani az Európai Bizottsággal, az Európai Külügyi Szolgálattal és az Európai Parlamenttel.
13.
Szorgalmazzuk egy euromediterrán beruházási bank létrehozását, amely támogatná a délmediterrán országok reformtörekvéseit, és gondoskodna a decentralizációt és a helyi és regionális kormányzást támogató specifikus finanszírozásról.
14.
Üdvözöljük az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) döntését, miszerint tevékenységét ki kívánja terjeszteni Észak-Afrikára és a Közel-Keletre, ily módon támogatva ezen átalakulóban lévı régió gazdasági és politikai reformjait.
15.
Örömmel fogadjuk, hogy az UMT Titkársága 2011-tıl teljes körően mőködik, költségvetéssel rendelkezik, és munkájával elı tudja segíteni a projektek megvalósulását, amelyek feladatai központi elemét képezik. Felkérjük az UMT tagállamait, hogy a továbbiakban is biztosítsák a Titkárság finanszírozását, és a jövıben is támogassák azt emberi erıforrással.
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
- 16 Mőködési javaslatok 16.
Úgy gondoljuk, közgyőlésünknek kötelessége, hogy eleget tegyen a ráháruló felelısségnek az euromediterrán régió jelenlegi és jövıbeli decentralizációs és regionalizációs folyamatainak szükséges támogatásával kapcsolatban, és hogy megtegye az összes megfelelı kezdeményezést e folyamatok alakulásának éves értékelése alapján.
17.
Jól tudjuk, hogy a helyi és regionális önkormányzatok gyakran nem rendelkeznek forrásokkal ahhoz, hogy kövessék és befolyásolják az UMT és az EU fontos döntéseit, és nem tudnak megfelelıen felkészülni a hatások elırejelzésére és a lehetıségek kihasználására. Az ARLEM ezért kötelezettséget vállal arra, hogy szorosan nyomon követi az UMT és az EU azon kezdeményezéseit, amelyek közvetlenül érintik a helyi és regionális euromediterrán valóságot, és hogy csatornaként közvetíti tagjai prioritásait és aggodalmait.
18.
Azt javasoljuk, hogy az ARLEM bontakoztassa ki cselekvési képességét, és ajánljon intézkedéseket abból a célból, hogy az UMT ágazati prioritásai területi szinten kerüljenek lebontásra. Az UMT konkrét projektjeinek kiválasztása és megvalósítása során gondoskodni fogunk a régiók és a helyi szereplık szerepvállalásáról, különösen akkor, ha a szóban forgó projekteknek nyilvánvaló területi következményei vannak.
19.
Kötelezettséget vállalunk a civil társadalom igényeinek közvetítésére és arra, hogy területeiken ösztönözzük a magánszektor fokozottabb bevonását a mediterrán térség fejlesztésébe annak érdekében, hogy elısegítsük az UMT projektjeinek dinamikusabb megvalósítását. Vállaljuk továbbá azt is, hogy támogatjuk a foglalkoztatáspolitika és a képzési politika decentralizáltabb koncepcióját, és tovább kívánjuk fejleszteni az olyan eszközöket, mint a fejlesztési ügynökségek, melyek helyi szinten támogatást tudnak nyújtani az emberi erıforrások és a szakképzési fellépések fejlesztéséhez, illetve ösztönzik a vállalkozó szellemet, megkönnyítve az iskola és a munkahely közötti átmenetet. Hasznos volna strukturált együttmőködést kialakítani az ARLEM és az Európai Képzési Alapítvány (ETF) nevő uniós ügynökség között a fenti célok elérése érdekében. Felhívjuk az Európai Bizottságot, hogy vállaljon kötelezettséget az ilyen irányú projektek támogatására.
20.
Meggyızıdésünk, hogy az ARLEM támogatni fogja a tagjai közötti dinamikusabb együttmőködést úgy, hogy azok pozitív szinergiákat találhassanak és könnyebbé váljon az olyan projektek elindítása, amelyeket az európai, euromediterrán és nemzetközi szinten meglévı finanszírozási módok palettája révén lehet célba juttatni.
21.
Ezért arra bíztatjuk az ARLEM-et, hogy tanulmányozza, milyen módszerekkel segíthetı elı a bevált gyakorlatok átadása és a helyi és regionális igazgatás vonatkozásában szerzett tapasztalatok közkinccsé tétele, különös hangsúlyt fektetve az államigazgatásra és a polgári részvételre, és arra ösztönözzük tagjait, hogy vegyenek részt a TAIEX programban és az ikerintézményi programokban, amelyek segítségével partnerségeket hozhatnak létre és tanulhatnak egymástól.
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
- 17 22.
Úgy véljük, hogy a nagyszámú helyi regionális önkormányzat aktív részvétele a mediterrán térségben mőködı hálózatokban és az idıszakonként összegyőlı fórumokon gazdagítja a vitát, valamint lehetıvé teszi a helyi és regionális szereplık szélesebb körő részvételét, és támogatjuk, hogy vitáiban az ARLEM vegye figyelembe a részvételi demokrácia hozzájárulását.
23.
Tanulmányozni fogjuk, megvalósítható-e a mediterrán térség déli és keleti országainak részvétele az uniós regionális és kohéziós politikákban, és beható vizsgálatot fogunk végezni egy olyan, részben az Európai Unió szomszédsági politikájának keretébıl származó pénzügyi eszközök által támogatott kohéziós politika megvalósításáról, amely elısegíti a dél-dél együttmőködést.
24.
Felszólítjuk az ARLEM-et, hogy aknázzon ki minden lehetıséget, hogy megerısítse az együttmőködést az euromediterrán területen, különös figyelmet fordítva a makroregionális megközelítésre. A földrajzi közelség miatt célszerő, hogy bizonyos egyedi intézkedések olyan kereteken belül valósuljanak meg, mint az Arco Latino, a Maghreb, a Nyugat-Mediterrán Térség, az adriai térség vagy a Kelet-Mediterrán Térség.
25.
Felkérjük az ARLEM-et, hogy e jelentést továbbítsák az Unió a Mediterrán Térségért államés kormányfıinek, az UMT fıtitkárának, az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjének, az Európai Parlamentnek és az UMT parlamenti közgyőlésének. _____________
CdR 395/2011 rev. 1
.../...
- 18 1. MELLÉKLET: Az ARLEM 2011-ben megtartott üléseinek áttekintése:
• • • • •
Az ARLEM 2. plenáris ülése: 2011. január 29., Agadir, Marokkó. Az ARLEM 5. elnökségi ülése: 2011. január 29., Agadir, Marokkó. A SUDEV szakbizottság 3. ülése: július 6., Brüsszel, Belgium. Az ECOTER szakbizottság 3. ülése: július 8., Poreč, Horvátország. Az ARLEM 6. elnökségi ülése: 2011. december 2., Tunisz, Tunézia.
Az ARLEM 2011-ben elkészített és az ARLEM harmadik plenáris ülésén elfogadott jelentései:
• • • • •
Az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás közötti összefüggések (elıadó: Nichi Vedola [Puglia/IT]). Megújuló energia (elıadó: Michel Lebrun [Vallónia/BE]). Kis- és középvállalkozások (elıadó: Fathallah Oualalou [Rabat/MA]). A kulturális örökség megırzése és gyarapítása (Asim Güzelbey [Gaziantep/TR]). Az UMT területi dimenziójáról szóló 2011-es éves jelentés. **************
Az ARLEM 2010-ben megtartott üléseinek áttekintése:
• • • • • • • • •
Az ARLEM 1. plenáris ülése: január 21., Barcelona, Spanyolország. Az ARLEM 1. elnökségi ülése: január 21., Barcelona, Spanyolország. Az ARLEM 2. elnökségi ülése: március 3., Brüsszel, Belgium. Az ARLEM 3. elnökségi ülése: május 3., Barcelona, Spanyolország. A SUDEV szakbizottság 1. ülése: július 2., Brüsszel, Belgium. Az ECOTER szakbizottság 1. ülése: július 2., Brüsszel, Belgium. Az ARLEM 4. elnökségi ülése: október 28., Brüsszel, Belgium. Az ECOTER szakbizottság 2. ülése: október 28., Brüsszel, Belgium. A SUDEV szakbizottság 2. ülése: november 8., Marseilles, Franciaország.
Az ARLEM 2010-ben elkészített és az ARLEM második plenáris ülésén elfogadott jelentései:
• • •
Városfejlesztés a mediterrán térségben (elıadó: Khalid Al-Hnaifat [Nagy-Tafilah/JO]). Helyi vízgazdálkodás (elıadó: Ramón Luis Valcárcel Siso [Murcia/ES]). Az UMT területi dimenziójáról szóló 2010-es éves jelentés.
Az ARLEM társelnökei és elnöksége, 2010–2012: EU-csoport Az ARLEM társelnöke: Mercedes Bresso, a Régiók Bizottságának elnöke, Piemont/IT. Ramón Luis Valcárcel Siso, a Régiók Bizottsága elsı alelnöke, Murcia elnöke (ES). Luc Van den Brande, az RB CIVEX szakbizottságának elnöke, Flandria/BE. Michel Vauzelle, Provence-Alpes-Côte d'Azur régió elnöke (FR).
CdR 395/2011 rev. 1
Mediterrán partnerek csoportja Az ARLEM társelnöke: Mohamed Boudra, Taza-Al Hoceima-Taounate régió elnöke (MA). Mohamed Kebir Addou, Algír kormányzója (DZ). Khalid Al-Hnaifat, Nagy-Tafilah polgármestere (JO). Ivan Jakovčić, Isztria régió elnöke (HR).
.../...
- 19 2. MELLÉKLET
LIST OF ARLEM MEMBERS – LISTE DES MEMRES DE L'ARLEM EU GROUP / GROUPE DE L'UE
TITLE Mr Mr Mr Mr Mr Ms Mr Mr Mr Mr Mr Ms Mr Ms Mr Mr Mr Mr Ms Mr Mr Ms Ms Mr Mr Ms Mr Mr Mr Ms Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr
SURNAME ANDERSEN ARNAOUTAKIS BARO BLANC BOSSMAN BRESSO CASTIGLIONE COHEN DE LA TORRE PRADOS GÉMESI GRIÑÁN MARTÍNEZ HAKANSSON HARJU JOSEPH KROGMANN LAMBERTZ LEBRUN LE DRIAN LOMBARDO LOUKAIDOU MACARIO CORREIA MAS MASINI MATONIENE MIFSUD MUSOTTO O'LOUGHLIN PINTO ROATTA ROUILLON SABBAN SÉRTİ RADICS SPACCA SWIETALSKI SZWABSKI TRIAS VALCÁRCEL SISO VAN DEN BRANDE VAUZELLE VENDOLA ZAFEIROPOULOS
CdR 395/2011 rev. 1
NAME Knud Stavros Hervé Jacques Peter Mercedes Giuseppe Michael Francisco György José Antonio Lotta Jean-Louis Martina Karl-Heinz Michel Jean-Yves Raffaele Eleni José Artur Sonia Daiva Malcolm Francesco Fiona Carlos Jean Christophe Michèle István Gian Mario Leszek Stanislaw Xavier Ramón Luis Luc Michel Nichi Grigorios
CITY, REGION / COUNTRY CODE Bornholm / DK Crete / GR Aude / FR Languedoc-Roussillon / FR Piran / SI Piemonte / IT Catania / IT Kalkara / MT Malaga/ ES Gödöllı / HU Andalucía / ES Järfälla / SE Bastidonne / FR Lower Saxony / DE Communauté germanophone / BE Wallonie / BE Bretagne / FR Sicilia / IT Nicosia / CY Faro / PT Catalunya / ES Reggio Emilia / IT Šiauliai / LT Pietá / MT Sicilia / IT Kildare County / IE Covilhã / PT Marseille / FR Coulaines / FR Ile-de-France / FR Uszka / HU Marche / IT Stare Bogaczowice / PL Gdynia / PL Barcelona / ES Murcia / ES Vlaanderen / BE Provence-Alpes-Côte d’Azur / FR Puglia / IT Attica / GR
.../...
- 20 MEDITERRANEAN PARTNERS GROUP / GROUPE DES PARTENAIRES MEDITERRANEENS TITLE Mr Mr Mr Mr Mr
SURNAME ABDELMASIH HAYEK ADDOU AL-BASHIR AL-HNAIFAT ALI
NAME Hani Mohamed Kebir Amer Khalid Erfan
Mr Ms Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Ms Mr Ms Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr Mr
ALI ABDELRAHMAN BEGTESHI BELGACEM BENNOUR BOHBOT BOUDRA BOUSSOUF CHABAT DJURAGIĆ EL KHIEL ELABI ELMEGARBEL GHAZAL GOLUBOVIĆ GÜRÜN GÜZELBEY HAMZA HELAL JAKOVČIĆ KATIĆIN LUCA MANSOUR MOHAMMED MARICHE MOUELHI NAUFAL OK OSAILY OUALALOU RAIMBERT SAVAŞ SEBAÏ SELMANOVIĆ SOW TOPBAŞ YAHAV
Youssef Eglantina Mohamed Karim Shlomo Mohamed Rabah Abdelhamid Mario Fatna Adel Nehal Nader Mohamed Vuka Osman Asim Ahmed Ashraf Ivan Danijel Lorenc Ahmad Hocine Hassen Nouhad Đsmail Khaled Fathallah Christian Lütfü Salah Erdal Moussa Demba Kadir Yona
______________
CdR 395/2011 rev. 1
CITY, REGION / COUNTRY CODE Beit Sahour / PS Alger / DZ Greater Amman / JO Greater Tafilah / JO Municipal Administration Modernization Program / SY Giza / EG Durres/ AL Sidi Bouzid / TN Hydra / DZ Ma'alot-Tarshiha / IL Taza-Al Hoceima-Taounate/ MA Wilaya de Constantine / DZ Fez / MA Republika Srpska / BA Arbaoua / MA Damascus / SY Cairo / EG Tripoli / LB Berane / ME Muğla / TR Gaziantep / TR Nouakchott / MR Monofia / EG Istria / HR Tkon / HR Shkoder / AL Aleppo / SY Tizi Rached / DZ Jendouba / TN Kesserouen / LB Balikesir / TR Hebron / PS Rabat / MA Monaco / MC Antakya / TR Kebili / TN Federation of Bosnia and Herzegovina / BA Kaédi / MR Istanbul / TR Haifa / IL
