Második plenáris ülés Agadir, 2011. január 29.
Az ARLEM jelentése a mediterrán térségbeli helyi vízgazdálkodásról
Ezt az ARLEM-jelentést Ramón Luis Valcárcel Siso, a spanyolországi Murcia régió elnöke állította össze. Az ARLEM fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakbizottsága (SUDEV) a 2010. július 2-i és november 8-i ülésen vitatta meg, és az ARLEM második, 2011. január 29-én a marokkói Agadirban tartott plenáris ülésén fogadták el.
CdR 61/2011 ES-EN-EXT-IZ/IZ-LB/ok/szr
HU
-1-
BEVEZETÉS ÉS ELŐZMÉNYEK A 2008. július 13-i párizsi csúcstalálkozó – amelyen az EU és a földközi-tengeri medence 43 államés kormányfőjének jelenlétében létrejött az Unió a Mediterrán Térségért – nyilatkozatában a legfőbb prioritások között szerepel a fenntartható vízgazdálkodás. A 2008. december 22-én Jordániában megtartott, vízügyekről szóló euromediterrán miniszteri konferencián az UMT miniszterei megállapodtak a mediterrán térség vízügyi stratégiájának kidolgozásában, iránymutatásokat fogadtak el ennek előkészítéséhez, továbbá felkérték a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy működjenek közre a leendő stratégiában. A 2009 márciusában Isztambulban megrendezett 5. Víz Világfórumon a helyi önkormányzatok elfogadták az Isztambuli Vízügyi Konszenzust, amelynek értelmében kötelezettséget vállaltak a vízgazdálkodási rendszerek optimalizálására és a globális kihívásoknak megfelelő átalakítására; mindez a legfontosabb teendők meghatározása, adaptációs tervek kidolgozása és konkrét célok kitűzése révén érhető el. Az Egyesült Városok és Helyi Önkormányzatok Szervezetének mediterrán térségért felelős bizottsága (Med-UCLG) által szervezett 2009. november 24-i lyoni konferencián megegyezés született a regionális és helyi önkormányzatok hozzájárulásáról az Unió a Mediterrán Térségért vízügyi stratégiájához. A 2010. április 13-án Barcelonában megtartott, a víz kérdéséről szóló 4. euromediterrán miniszteri konferencián végül nem került sor a mediterrán térség vízügyi stratégiájának 1 elfogadására, ennek tervezete azonban az ez ügyben történő későbbi előrelépések alapját képezi. *** 2010. január 21-én került sor a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlésének (ARLEM) első ülésére. Az ARLEM-et az EU Régiók Bizottsága, a Földközi-tenger három partvidékén található területi önkormányzatai, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat az euromediterrán partnerség keretében képviselő nemzetközi és európai szövetségek hozták létre azzal a céllal, hogy biztosítsák az UMT különböző projektjeinek megvalósításához szükséges támogatást a helyi és regionális önkormányzatok részéről, és az UMT-t területi dimenzióval ruházzák fel. Ezzel a helyi vízgazdálkodásról szóló jelentéssel az ARLEM a regionális és helyi önkormányzatok szempontjából kívánja támogatni a mediterrán térség vízügyi stratégiáját, annak prioritásait, céljait és eszközeit, két általános célkitűzést tartva szem előtt: egyrészt újra napirendre kívánja tűzni a vízügyi
1
Ez a pont (illetve az ugyanerre a helyzetre vonatkozó következő pontok) az állam- és kormányfők következő csúcstalálkozójának eredményétől függően valószínűleg változni fog.
CdR 61/2011 ES-EN-EXT-IZ/IZ-LB/ok/szr
.../...
-2stratégia jóváhagyását, másrészt a 2010. áprilisi barcelonai miniszteri konferencián támogatott javaslatok alapján konkrét lépéseket indítványoz ezen a területen. A REGIONÁLIS ÉS HELYI KÉPVISELŐK JAVASLATAI A MEDITERRÁN TÉRSÉG VÍZÜGYI STRATÉGIÁJÁHOZ ÉS E STRATÉGIA HELYI ÉS INTEGRÁLT MŰKÖDTETÉSÉHEZ A vízkészletek mennyiségének és minőségének megőrzése bolygónk egyik legfontosabb kihívása. A globális kihívások közös válaszokat igényelnek, a hatékony vízgazdálkodáshoz ezért közös cselekvésre és az összes érintett közigazgatási szerv és felhasználó részvételére van szükség, mivel csak közös elképzelések és együttes kötelezettségvállalás révén lehet elérni a kitűzött célokat. A Földközi-tenger partján fekvő országok súlyos vízhiányban szenvednek, ami – mivel hatással van a környezetre és a társadalmi-gazdasági tevékenységekre – a régióban élők millióit érinti. Éghajlati, gazdasági, demográfiai és társadalmi okok miatt a vízhiány a következő években tovább súlyosbodhat. A helyi és regionális döntéshozók tudatában vannak ennek a kihívásnak, és egyetértenek a mediterrán térség vízügyi stratégiájának tervezetében megfogalmazott célkitűzésekkel és intézkedésekkel, mert meg vannak győződve arról, hogy az érintett térség valamennyi kormányzati szintjének részvételével kialakított közös választ kell adni a kihívásra. A stratégiának egy megfelelően felépített, nyitott folyamatban kell kibontakoznia, amelyben a nemzeti kormányok, illetve a helyi és regionális döntéshozók is szerepet vállalnak. A tervbe vett politikák és kezdeményezések alkalmazása és nyomon követése nagyban függ majd a felelősségi körök megfelelő meghatározásától és az egyes kormányzati szintek munkájának összehangolásától. Ezenkívül a magánszektornak és a civil társadalomnak is aktívan hozzá kell járulnia a stratégia megvalósításához, a nyilvánosság részvételével és a helyes vízügyi irányítással kapcsolatos gyakorlatokat követve. A helyi és regionális döntéshozóknak egyre nagyobb szerep jut a vízgazdálkodás területén, noha szerepüket tovább kell erősíteni és nagyobb mértékben kell támogatni, mindig szem előtt tartva a szubszidiaritás elvét és azt, hogy a feladatokat mindig annak a szintnek kell ellátnia, amely erre a legalkalmasabb. Ezenkívül minden szinten biztosítani kell, hogy a vízkészletekkel, az ökoszisztémákkal és a kapcsolódó természeti erőforrásokkal való gazdálkodás integrált, decentralizált módon, minden érintett részvételével történjen. Másrészről – a vízhez való hozzáférésről szóló 2010. júliusi ENSZ-ajánlásokkal összhangban – nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vidéki területek számára biztosítani kell a vízhez való hozzáférést, ezzel is hozzájárulva az elnéptelenedés elleni küzdelemhez.
CdR 61/2011 ES-EN-EXT-IZ/IZ-LB/ok/szr
.../...
-3Helyi és integrált vízgazdálkodás A helyi önkormányzatok egyre fontosabb szerepet játszanak a víz-, illetve a szennyvízszolgáltatások terén. Továbbá számos regionális és helyi hatóság feladatai között szerepel az erre az ágazatra vonatkozó politikák, tervek és programok végrehajtása, valamint a helytelen gyakorlatok és a nem hatékony vízfelhasználás elleni küzdelem. A nagyobb léptékű infrastrukturális és szabályozó intézkedésekkel együtt – amelyek általában az állami kormányzatok hatáskörébe tartoznak – az olyan eszközök, mint a gazdasági ösztönzők, a költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés jelentős szerepet játszanak abban, hogy a vízgazdálkodási stratégiák kiválasztása ésszerű módon történjen, mely stratégiákat a területi önkormányzatokkal együttműködve kell kidolgozni. Ez utóbbiaknak mozgósítaniuk kellene a rendelkezésükre álló olyan keresletgazdálkodási eszközöket, mint a mérési rendszerek alkalmazása, a szürkevíz hasznosításának ösztönzése, a hálózatfejlesztés, a fogyasztás szerinti díjszabás, a helyi illetékek kiszabása, vagy a szennyvíztermelést terhelő, illetve azok tisztítását és újrahasznosítását lehetővé tevő adók kivetése. Ily módon felerősödne az ágazat önfinanszírozó képessége, és közelebb kerülnének az olyan célok, mint a túlzott vízfogyasztás megakadályozása, a hatékonyabb vízfelhasználás és a „szennyező fizet” elvének érvényesítése. A stratégiák tervezésekor tekintetbe kell venni azt a jelentős szerepet, amelyet a hagyományos vízgazdálkodási rendszerek a különböző térségekben betöltenek, mivel ezek a rendszerek gyakran a kulturális és technológiai örökség értékes és megőrzendő részét képezik. Az alternatívák kiválasztásakor fontos szempontként kell figyelembe venni az energiahatékonyság javítását oly módon, hogy a vízellátás és az energiafogyasztás optimalizálása együttesen valósuljon meg. A helyi vízgazdálkodás szubnacionális szintű intézkedéseket is magában foglal, melyek célja a vízkészletek ellenállásának növelése a szárazsággal és az éghajlatváltozással szemben (ami súlyosbítani fogja a már létező problémákat), az árvízveszély csökkentése infrastruktúrák létesítése és a területrendezés révén, a felszíni és felszín alatti vizek védelme, illetve annak biztosítása, hogy a vízkészletekkel, ökoszisztémákkal és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás minden szinten integrált, decentralizált módon, minden érintett részvételével történjen. A vízügyi stratégia kialakításakor a vízkészletek integrált megközelítését kell alkalmazni, biztosítva, hogy az intézkedések minden ágazati politikára (környezetvédelem, szállítás, energia, mezőgazdaság stb.), minden érintett szereplőre, valamint a különböző döntéshozatali szintekre is kiterjedjenek. E megközelítésnek mind a kínálat-, mind a keresletgazdálkodást magában kell foglalnia, és mindig az adott esetben megfelelő intézkedéseket kell életbe léptetni – legyenek ezek strukturálisak (technológiafejlesztés, új infrastruktúrák létrehozása vagy a meglévők korszerűsítése stb.), vagy nem strukturálisak (normatív szabályozás, gazdasági ösztönző rendszerek, intézményi mechanizmusok stb.) – továbbá figyelembe kell venni a vízkészletekkel kapcsolatos mennyiségi és minőségi szempontokat is (környezetminőség, vízhiány, hatékonyság, árvizek, szárazság, éghajlatváltozás).
CdR 61/2011 ES-EN-EXT-IZ/IZ-LB/ok/szr
.../...
-4A különböző intézkedéseket az egyes konkrét esetek körülményeinek racionális mérlegelésével, tervek és stratégiák kialakításával kell meghozni, biztosítva a területi hatóságok közvetlen részvételét, ezáltal a tervek megvalósíthatóságát, jövedelmezőségét, valamint társadalmi és környezeti előnyeit. Irányítás Az integrált megközelítés megfelelő alkalmazásához az szükséges, hogy a különböző terveket a vízrajzi határvonalak által meghatározott területekre, ne pedig a politikai-közigazgatási területekre szabják. A helyi hatóságoknak egy többszintű, közös irányítási rendszer keretében – differenciált és pontosan meghatározott felelősségi körökkel – megfelelő mértékben részt kell venniük a vízrajzi terület valamennyi tervező és irányító szervének munkájában. A stratégia sikeréhez különösen fontos a szubszidiaritás, az együttműködés és a többszintű kormányzás elvének érvényesülése, mivel – az Unió a Mediterrán Térségért által felvázolt közös elképzelés szerint – az államokra és területi önkormányzataikra hárul a vízkészlet-gazdálkodással összefüggő problémák megoldása. A polgári részvétel és a döntéshozatal átláthatósága a hatékony irányítás elengedhetetlen feltétele, amelybe nemcsak a vízügyi tisztviselőket, hanem valamennyi érintett intézményt és személyt be kell vonni, a legmagasabb döntéshozó szervektől kezdve a végfelhasználókig. A programot átfogó euromediterrán keretbe kell helyezni, a konkrét feladatokat azonban helyi szinten kell végezni, biztosítva az irányítás kellő rugalmasságát az egyes felelősségi szinteken. Ennek értelmében, illetve egy hatékony irányítási keretrendszer megteremtésének elősegítése érdekében különböző szintű tanácsadói mechanizmusokat – tanácsadó bizottságokat – lehetne létrehozni, amelyek a nyilvánosság részvételéhez szabályozott, formális keretet biztosítanának, és – az olyan regionális intézmények oltalma alatt, mint az Unió a Mediterrán Térségért vagy az Európai Unió, és azokkal szorosan együttműködve – összefognák a helyi és regionális önkormányzatokat, a különböző felhasználói csoportokat, valamint a központi igazgatási szerveket. A kezdetben a vízrajzi határokon belül, később pedig egyesülve, nagyobb területeket felölelve működő tanácsadó bizottságok alapvető célja egy közös munka elvégzése lenne, amely megalapozná az integrált vízgazdálkodási stratégiákat, végső célja pedig az, hogy hozzájáruljanak a vízügyi stratégia rendelkezéseinek alkalmazásához, a stratégiának a megjelölt területi szinten való gyakorlati végrehajtásához, valamint céljainak nyomon követéséhez és értékeléséhez. A tanácsadó bizottságok lehetővé tennék – a vízgazdálkodás közös irányítási rendszerén belül – a különböző területek konkrét szükségleteinek meghatározását, és képesek lennének integrálni a különféle helyi és regionális politikákat. A törekvés a kitűzött célok összehangolása és hatékony megvalósítása, folyamatosan szem előtt tartva a helyi és regionális érdekeket, az általános közérdek és a jövő generációk érdekeinek alapján. A folyamat véghezvitele érdekében célszerű lenne egy támogatási keret létrehozása, amely egyrészt legitimálná a vízgazdálkodásban részt vevő helyi és regionális önkormányzatok szerepét, másrészt a
CdR 61/2011 ES-EN-EXT-IZ/IZ-LB/ok/szr
.../...
-5szubszidiaritás elvével és az egyes országok jogrendjével összhangban biztosítaná a szükséges emberi erőforrást és pénzügyi forrásokat. Javaslat kísérleti projekt indítására Az euromediterrán térség helyi és regionális önkormányzatai – tudatában annak a hozzáadott értéknek, amit a polgárokhoz közeli irányítási szintek tapasztalata jelent – arra törekszenek, hogy együttesen segítsék elő a mediterrán térség vízügyi stratégiája által meghatározott célok teljesülését. Ezért azt javasolják, hogy az UMT, az ARLEM-mel együttműködve indítson útjára egy euromediterrán kíséreti projektet, amely – az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében létrejött európai uniós Polgármesterek Szövetsége és az Isztambuli Vízügyi Konszenzus mintájára – a kezdeti 2 időszakban a vízügyi stratégia által meghatározott célok alapján lehetővé tenné olyan konkrét célok közös kitűzését, amelyeket – az UMT főtitkárságának vezetésével – a projektben részt vevő helyi és regionális önkormányzatoknak kellene teljesíteniük. A stratégia rövid és középtávú céljainak teljesülése érdekében a legfőbb feladatokat a regionális és helyi önkormányzatoknak kellene ellátniuk, amelyek az UMT-n és az EU-n keresztül, illetve egyéb nemzetközi vagy magánforrásokból pénzügyi támogatást tudnak szerezni a projekt finanszírozására. Ennek értelmében, illetve a stratégia elveinek megfelelően és e jelentés elkészítéséhez a mediterrán térség helyi és regionális önkormányzataitól kapott anyagok alapján azt javasoljuk, hogy a projektek kísérleti szakaszában az előzőekben meghatározott célokat a következő intézkedési területekre bontva igyekezzenek elérni: 1) oktatás/tudatosítás; 2) képzés; 3) kutatás és technológiaátadás. Az e területeken hozott intézkedések fő címzettjei a vízgazdálkodásban közvetlenül részt vevő szereplők kell, hogy legyenek, az igazgatási szervektől kezdve a végfelhasználókig. A folytonosság és a fejlődés szolgálatában tehát a kísérleti projektnek a képzést, valamint a tudásnak és a helyes gyakorlatoknak az összes érintett szereplő közötti cseréjét kell előtérbe helyeznie. A kísérleti projektet az Unió a Mediterrán Térségért keretében, az ARLEM-mel szoros együttműködésben kell végrehajtani, és közösen kell megállapodni a projekt elindításához szükséges eljárásról, amelynek magában kell foglalnia az UMT által kiírt pályázati felhívást, az értékelési folyamatot, a kiválasztási kritériumok megállapítását (a stratégiában megjelölt tizennégy kritériummal összhangban), valamint a projekt végrehajtását ellenőrző bizottság létrehozását az UMT főtitkárságán belül. E kezdeményezés és a kiválasztandó leendő projektek végrehajtása érdekében szükség lesz a rendelkezésre álló finanszírozási források meghatározására.
2
Például a következő területekkel összefüggésben: a csapadékvíz tisztítása; a vizek fertőtlenítése, regenerálása, újrahasznosítása; gazdasági elemzések elvégzése és a „szennyező fizet” elvének gyakorlatba ültetése; az árvízveszély és a tengerszint emelkedésének hatásai; a víz és az energia együttes figyelembevétele a vízszolgáltatásban; speciális vízkészlet-megfigyelő hálózatok kiépítése a vízstressznek kitett területeken; a vízellátó rendszerek sérülékenysége az éghajlatváltozással szemben; illetve az ellátási források diverzifikálása.
CdR 61/2011 ES-EN-EXT-IZ/IZ-LB/ok/szr
.../...
-6AJÁNLÁSOK A vízügyi stratégia által megjelölt négy prioritás (vízügyi irányítás; alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz; keresletgazdálkodás; vízügyi finanszírozás) megfelelő megvalósítása a területi önkormányzatok bevonásával érhető el. Ez pedig a felelősségi körök pontos meghatározását és az egyes kormányzati szintek tevékenységének összehangolását kívánja meg. A felelősségek meghatározásakor biztosítani kell bizonyos fokú decentralizációt és azt, hogy a területi önkormányzatok kellő saját emberi és pénzügyi erőforrással rendelkezzenek ahhoz, hogy a részt vevő nemzeti és nemzetközi szereplők mellett kiegészítő szerepet tölthessenek be. Meggyőződve arról, hogy a földközi-tengeri térség helyi és regionális önkormányzatainak vízügyi tapasztalata hozzáadott értéket képvisel, továbbá annak tudatában, hogy a kitűzött célok csak többszintű kormányzás révén érhetők el, az ARLEM: 1.
Felkéri az UMT-t, a tagállamokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy tegyék meg a szükséges politikai erőfeszítéseket a mediterrán térség vízügyi stratégiájának mielőbbi elfogadása érdekében, és támogatja a regionális és helyi önkormányzatok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy elkezdjék megvizsgálni, miként érhetők el a stratégia céljai. Mindazonáltal kitart amellett, hogy a stratégia hivatalos elfogadásának elmaradása nem akadályozhatja meg a stratégia céljainak megvalósításához szükséges intézkedések azonnali végrehajtását. Azt kívánja továbbá, hogy a stratégia gyakorlati célkitűzései koherens választ adjanak a rövid, közép- és hosszú távú kihívásokra, figyelembe véve a jelenlegi kapacitások megerősítését és újak finanszírozását, valamint a keresletgazdálkodás terén szükséges erőfeszítéseket.
2.
Emlékezteti az UMT-t és a tagállamokat arra, hogy a vízügyi stratégiában foglalt kezdeményezések meghatározásába, végrehajtásába, alkalmazásába és nyomon követésébe be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat. Mindez hozzájárulhat a vízhez és a szennyvíztisztítási szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos millenniumi fejlesztési célok eléréséhez.
3.
Kéri az UMT-t, hogy a vízügyi stratégia meghatározásával és végrehajtásával kapcsolatos valamennyi kezdeményezésbe közvetlenül vonja be az ARLEM-et, összhangban azokkal a célokkal, amelyek jegyében ez az euromediterrán regionális közgyűlés létrejött.
4.
Meggyőződése, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedésekben szerepel a többszintű kormányzás elve, biztosítva valamennyi érintett szereplő és a különböző döntéshozatali szintek részvételét, és kéri az UMT tagállamait, hogy őrködjenek afelett, hogy területükön, illetve a mediterrán térség vízügyi stratégiájának végrehajtásakor a fenti elv érvényesüljön. Konkrétan azt kéri, hogy az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó nemzeti tervek végrehajtásába vonják be a helyi és regionális
CdR 61/2011 ES-EN-EXT-IZ/IZ-LB/ok/szr
.../...
-7önkormányzatokat, együttműködést.
elősegítve
ezzel
a
helyi
kormányzatok
közötti
decentralizált
5.
Javasolja az UMT-nek és a tagállamoknak, hogy állítsanak fel „tanácsadó bizottságokat”, amelyek elősegíthetik az integrált vízkészlet-gazdálkodás irányításának hatékonyabbá tételét. Ezek a vízrajzi egységek alapján szerveződő bizottságok – átfogó és koherens keretrendszerben és részvételen alapuló, átlátható megközelítéssel – hozzájárulnának az egyes területek, illetve az egész földközi-tengeri medence sajátos problémáinak és szükségleteinek meghatározásához. Emellett a vízügyi stratégia rendelkezései alapján támogatnák az integrált vízgazdálkodási stratégiák kidolgozását és tényleges alkalmazását, és részt vennének azok nyomon követésében és célkitűzéseinek értékelésében.
6.
Javasolja az UMT-nek, hogy a mediterrán térség vízügyi stratégiájának keretében a fent leírt célokkal indítson el egy helyi vízgazdálkodási kísérleti projektet. Erre a 2012 márciusában Marseille-ben megtartandó Víz Világfórum alkalmával keríthetne sort. A kezdeményezés koordinálása az UMT keretein belül, végrehajtása pedig az ARLEM-mel együttműködésben történne.
7.
Annak érdekében, hogy a mediterrán térség vízgazdálkodásával kapcsolatos valamennyi szükséges kezdeményezés megfelelő figyelmet kapjon, kéri az UMT-t, hogy főtitkárságán belül hozzon létre egy külön osztályt, amely biztosítaná a helyi vízgazdálkodáshoz kapcsolódó ügyek nyomon követését és folyamatosságát, állandó műszaki tanácsadást nyújtana, és folyamatosan ellenőrizné a beindított projektek végrehajtását, azok teljes életciklusán keresztül.
8.
Ezért kéri az UMT-t, hogy ennek az új osztálynak a keretein belül, az Európai Bizottsággal és más európai és nemzetközi intézményekkel és szervezetekkel együtt hozzon létre egy finanszírozási atlaszt vagy térképet, amely tételesen tartalmazná a finanszírozási lehetőségeket, és bemutatná a különböző módozatok és intézmények közötti szinergiákat. Ez a kezdeményezés a meglévő eljárások és források áttekinthetővé és átláthatóvá tételével ösztönözné a projektek benyújtását, ugyanakkor előmozdítaná a különféle intézmények közötti hathatós együttműködést.
9.
A legjobb gyakorlatok cseréjének és a problémákról és lehetőségekről alkotott közös kép kialakításának érdekében kéri az UMT-t, hogy állítsa össze a különböző nemzeti és szubnacionális vízügyi jogszabályok naprakész magyarázó jegyzékét, kihangsúlyozva azok legfőbb jellegzetességeit, az alkalmazásukkal kapcsolatos tapasztalatokat és a jövőbeli tendenciákat.
10.
Kéri az Európai Bizottságot, hogy gyűjtse össze és elemezze az egyes meglévő közösségi és mediterrán programokban futó valamennyi vízgazdálkodással kapcsolatos projektet, és készítsen egy olyan összesített elemzést, amelynek alapján megalkotható lenne a helyes
CdR 61/2011 ES-EN-EXT-IZ/IZ-LB/ok/szr
.../...
-8gyakorlatokat és az általuk elért eredményeket bemutató egységes iránymutatás, a mediterrán térség vízügyi stratégiája által meghatározott célkitűzések szerint csoportosítva. 11.
Emlékeztet arra, hogy fontos építeni azoknak a kiváló euromediterrán és nemzetközi tudományos és technológiai központoknak a részvételére, amelyek vízkészletgazdálkodással kapcsolatos kutatási programokat folytatnak. Koordinációs és tanácsadó munkájukat az UMT olyan kezdeményezésein keresztül végezhetnék, mint az Euromediterrán Egyetem.
12.
Kéri az ARLEM társelnökeit, hogy ezt a jelentést juttassák el az Unió a Mediterrán Térségért állam- és kormányfőinek, az UMT főtitkárának, az Európai Tanács elnökének, valamint a különböző közösségi intézmények és szervek elnökeinek. * *
*
Megj.: Melléklet a következő oldalon.
CdR 61/2011 ES-EN-EXT-IZ/IZ-LB/ok/szr
.../...
-9MELLÉKLET – A beérkezett hozzájárulások listája − − − − − − − − − − − − −
3
3
Qalyubiya régió (Egyiptom) Algíri tartomány (vilajet) (Algéria) Zadar régió (Horvátország) Ma'alot-Tarshiha város (Izrael) Katalónia régió (Spanyolország) Hérault régió (Franciaország)/Arco Latino Puglia régió (Olaszország) Szicília régió (Olaszország) Nouakchott (Mauritánia) Sousse (Tunézia) Gaziantep város önkormányzata (Törökország) Egyesült Városok és Helyi Önkormányzatok Szervezete (UCLG) Jacques Blanc, a Mediterrán Parlamenti Közgyűlés vízügyi előadója
A hozzájárulásokat a következő weboldalon lehet megtekinteni: www.cor.europa.eu/arlem.
CdR 61/2011 ES-EN-EXT-IZ/IZ-LB/ok/szr
