Az ARLEM éves jelentése az Unió a Mediterrán Térségért területi dimenziójáról
2012
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
HU
- 1-
Az ARLEM e jelentését (2012. évi kiadás) az ARLEM társelnökei, Ramón Luis VARCÁRCEL SISO (a Régiók Bizottságának elnöke, Murcia régió/ES) és Ali ABD EL-RAHMAN (kormányzó, Giza/EG) dolgozták ki. Az iránymutatást 2012. december 3-án vitatták meg az ARLEM elnökségi tagjai. Ezt a jelentést az ARLEM negyedik, 2013. január 18-án a belgiumi Brüsszelben tartandó plenáris ülésén konszenzus útján fogadták el.
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 22012: AZ ÁTMENET ÉS ÚJ KILÁTÁSOK ÉVE A MEDITERRÁN UNIÓ SZÁMÁRA Ebben az évben vitathatatlanul folytatódtak a számos partnerországban korábban elindult átalakulási folyamatok, noha a térséget gyászba borították a szíriai, közel-keleti és Száhel-övezetbeli tartós konfliktusok. Ez az átalakulási folyamat tagadhatatlanul befolyásolta az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) és átfogó értelemben – különösen a szomszédságpolitikájának felülvizsgálata révén – az Európai Unió munkáját is. E nehéz idıszakban az átalakulási szakasz folyamán az ARLEM továbbra is fenntartotta politikai elkötelezettségét, miáltal megerısítette az Európai Unió (EU) által a dél- és kelet-mediterrán térségbeli helyi és regionális önkormányzatoknak biztosított támogatás rendszerének kidolgozásával kapcsolatos kötelezettségvállalását. Az „arab tavasz” felkelései után két évvel, illetve egy évvel azután, hogy több rezsim megdılt a földközi-tengeri térségben, további lépésekre van szükség azoknak a demokratikus folyamatoknak a megerısítéséhez, amelyek az állampolgárok szükségleteit és igényeit szem elıtt tartó, részvételi alapú kormányzás útján elımozdítják a decentralizációs folyamatot és a szubszidiaritás elvének érvényesülését. Az új kormányoknak idıre, forrásokra és bizalomra van szükségük ahhoz, hogy meg tudjanak maradni a valóban demokratikus társadalom felé vezetı úton. A demokratikus átalakuláshoz politikai szervezettségre, politikai párbeszédre, az állampolgárok és közszereplık politikai szerepvállalására, valamint alkotmányos átalakulásra van szükség. Ugyanakkor ezeknek a kormányoknak azonnal fel kell lépniük a gazdaság újraindítása, valamint a közigazgatás teljesítményének és elszámoltathatóságának javítása érdekében, és határozott intézkedéseket kell tenniük a korrupció leküzdése és a biztonság helyreállítása érdekében. Az ambiciózus átalakulási folyamatot végrehajtó földközi-tengeri országoknak támogatásra van szükségük a folyamat megszilárdításához. Az Európai Unió tisztában van azzal, hogy olyan sajátos támogatási formákat kell meghatározni, amelyek lehetıvé teszik a megújulást és a rugalmasság fokozását a sérülékeny helyzető országokban. A cél a nemzeti felelısségvállalás maximalizálása lenne állami és helyi szinten egyaránt a stabilitás biztosítása és az alapvetı szükségletek rövid távú kielégítése érdekében, ezzel párhuzamosan erısítve a kormányzást, a kapacitásokat és a gazdasági növekedést, központi elemként kezelve az államépítést1. Az Unió tanult a korábbi tapasztalatokból, és kialakította az átalakuló szomszédság új megközelítését2. A gyors ütemben fejlıdı partnerek és a reformok által támasztott igények kezelése során rugalmasabb és testre szabottabb intézkedésekre lenne szükség. Az Európai Unió a politikai reformok tekintetében nem kíván semmilyen követendı modellt támasztani vagy kész receptet adni, de minden egyes partnerország esetében ragaszkodni fog ahhoz, hogy a reformfolyamatban tükrözıdjön a felülvizsgált megközelítés alapját képezı egyetemes értékek iránti egyértelmő elkötelezettség, és a partnerség fejlıdésének ütemét az egyes szomszédok igényei, kapacitása és
1 2
Változtatási program (COM(2011) 637 végleges). Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az átalakuló szomszédság új megközelítése. COM(2011) 303 végleges.
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 3reform-célkitőzései határozzák majd meg. Az Unió a közelmúltban úgy döntött, hogy a „többet 3 többért elv” többé nem játszik kulcsszerepet az európai szomszédságpolitikában. Az Európai Unió a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság hatása ellenére is fenntartja a térségnek, illetve a helyi és regionális önkormányzatoknak tett kötelezettségvállalásait. A Földközi-tenger térsége egyébként egyre rugalmasabban alakítható együttmőködési térséggé válik, miután több munkacsoportot is létrehoztak, és a Földközi-tenger nyugati térségében megindították az „5+5 párbeszéd” elnevezéső makroregionális interakciót4: e párbeszéd célja az integráció felgyorsításának reményében a helyi önkormányzat intézményi kapacitásainak megerısítése egy sor olyan különös eszköz mobilizálása érdekében, amelyek lehetıvé teszik az emberek igényeinek megfelelıbb projektek indítását, ami a választott tisztviselık számára a Földközi-tenger mindhárom partján prioritást jelent. Az Európai Uniónak szomszédaival közösen dolgozva törekednie kell az emberi jogok, a demokrácia és jogállamiság, a piacgazdaság, valamint az inkluzív és fenntartható fejlıdés alapvetı értékeinek és alappilléreinek saját politikai és gazdasági rendszerükben történı átültetésére5. A demokratikus átalakulás és a decentralizáció elengedhetetlen a társadalmi-gazdasági fejlıdéshez, és kulcsszerepet játszik a földközi-tengeri térségben végbemenı átalakulási folyamat sikerének biztosításában. Ez a jelentés bemutatja, hogy véleményünk szerint hogyan kellene végrehajtani a stratégiát rövid, közép- és hosszú távon oly módon, hogy az választ adjon a régióban – különösen a Földközi-tenger déli térségében – a múltban bekövetkezett és küszöbönálló változásokra és fejleményekre. 1.
AZ UMT TERÜLETI DIMENZIÓJÁNAK HELYZETE
1.1.
ARLEM: hozzáadott érték a szomszédságpolitikában és az UMT kormányzásában
Az ARLEM testesíti meg az UMT kormányzásának területi dimenzióját, és a Földközi-tenger három partjának politikai képviselıi számára lehetıvé teszi a területi önkormányzatok politikai képviseletének biztosítását, valamint a rendszeres találkozások útján az állandó politikai párbeszéd kialakítását és a régióközi együttmőködés ösztönzését.
3
4
5
A „többet többért elv” azt jelenti, hogy „az uniós politika legelınyösebb aspektusait csak azoknak az országoknak kínálják fel, amelyek készek a politikai reformok útjára lépni, és tiszteletben tartják az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság közös egyetemes értékeit” – Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az új európai szomszédságpolitika megvalósítása. JOIN(2012) 14 végleges, 2012.5.15. Három munkacsoport (EU–Tunézia, EU–Jordánia és EU–Egyiptom) már készen áll arra, hogy együttmőködjön a partnerekkel, illetve az uniós intézmények és tagállamok által képviselıivel. Az 5+5 párbeszédben Algéria, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Líbia, Málta, Marokkó, Mauritánia, Portugália és Tunézia vesz részt. Lásd: Az Európai Bizottság közleménye: A szorosabb együttmőködés és regionális integráció támogatása a következı Maghreb-országokban: Algéria, Líbia, Mauritánia, Marokkó és Tunézia (JOIN(2012) 36 végleges). Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az átalakuló szomszédság új megközelítése. COM(2011) 303 végleges.
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 4Az ARLEM létrehozásakor kialakult, az UMT Titkárságával együttmőködı légkört a barcelonai titkárság által az új földközi-tengeri helyzettel összefüggı kihívások kapcsán alkalmazott megközelítés is megerısítette. Négy tervezett elsıdleges cselekvési területe között egyre inkább kulcsszerepet játszik az UMT területi dimenziójának megerısítése, beleértve az ARLEM-mel való együttmőködést. Ez az új pragmatikus és mőveleti szemlélető megközelítés a mediterrán térség kapcsolatrendszerének többdimenziójú megközelítésén alapul, amelynek célja a növekedés elımozdítása, a foglalkoztatás támogatása és a regionális fejlesztés. Az új együttmőködési kezdeményezés az ARLEM és az UMT között létrejövı szándéknyilatkozat részeként hamarosan hivatalos formát ölt. Ami az intézményközi dimenziót és együttmőködést illeti, az ARLEM szerepe és fejlesztésének fokozódó fontossága miatt az uniós intézményekkel és érdekelt felekkel folytatott interakció létfontosságú. Ez a dokumentum kiemeli, hogy a megközelítéseket jobban össze kell hangolni az uniós intézményekkel ahhoz, hogy javítani lehessen a szomszédsági területeken tett uniós fellépések hatását és koordinációját. Mivel az ARLEM fokozni kívánja jelenlétét az uniós intézményekben és a Mediterrán Unióban, megfigyelıi státuszt kért az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyőlésében (EMPK), amelyet az valószínőleg 2013 áprilisában fog megadni. Az új jogállás várhatóan ösztönözni fogja az e két közgyőlésben jelen lévı politikai képviselık közötti együttmőködést, ami elımozdíthatja az euromediterrán párbeszéd demokratikus dimenzióját. Ezen túlmenıen a mediterrán térségre vonatkozó politikai és stratégiai elemzés minıségének javítása érdekében törekedni kell a két közgyőlés bizottságainak tevékenységei közötti szinergiák és átjárhatóság fokozására. Az ARLEM-ben rejlı potenciált az Európai Parlament is kiemelte, amikor elismerte, hogy a Földközitenger térségében végbemenı demokratikus folyamatok biztosításának érdekében fontos a helyi és regionális önkormányzatoknak az ARLEM útján történı bevonása. Nyilvánvalóan szükség van olyan mechanizmusok kidolgozására, amelyek a Mediterrán Unióhoz tartozó tagállamokban lehetıvé teszik a civil társadalom számára „a tanulást, a részvételt, valamint az UMT fellépéseinek és projektjeinek kidolgozására vonatkozó elképzelések, kezdeményezések és javaslatok megfogalmazását”6. Tekintettel a Földközi-tenger térségében jelen lévı számos kihívásra, kulcsfontosságú, hogy az ARLEM tartós és strukturált partnerségeket építsen ki a különbözı szereplıkkel, és megerısítse az azok tevékenységei közötti szinergiákat. Ebben a tekintetben 2012 folyamán végig fontos volt a politikai ajánlások végrehajtásának megfelelı nyomon követése és a prioritásoknak a többi intézménnyel való összehangolása. Ezen túlmenıen az ARLEM megfigyelıi jelenléte a vezetı tisztviselık találkozóin hasznosnak bizonyult a Közgyőlés kiemelkedı intézményi profiljának biztosításához úgy az UMT tagállamai, mint a jelen lévı uniós intézmények irányában, különös tekintettel az Európai Bizottságra és az Európai Külügyi Szolgálatra (EKSZ). Az ARLEM ezt az együttmőködésen alapuló megközelítést a Fejlesztési és Együttmőködési Fıigazgatósággal
6
Raimón Obiols, az UMT parlamenti közgyőlése tagjának ajánlásai: „Milyen euromediterrán partnerség képes megfelelni a Földközi-tenger térségében végbemenı demokratikus átalakulás új viszonyainak?”
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 5(DG DEVCO) és a Regionális és Várospolitikai Fıigazgatósággal (DG REGIO) folytatott együttmőködés megerısítésén keresztül is szorgalmazta. Ezen együttmőködés eredményeképpen várhatóan végre fogják hajtani az ARLEM ajánlásait és szakpolitikai intézkedéseit, és biztosítják a szükséges támogatást a helyi és regionális önkormányzatok uniós szinten javasolt programokban és finanszírozásban való részvételének növeléséhez. Az ARLEM-nek ezenfelül lehetısége nyílt az Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF) folytatott együttmőködésének megerısítésére is, különösen a munkahelyteremtés, a képzés, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztése terén. E közeledés eredményeképpen az ECOTER bizottság az ETFfel együttmőködésben jelentést készített a mőszaki és szakképzés helyzetérıl a Földközi-tenger térségében, és intézményi szinten tervezik egy szándéknyilatkozat aláírását is. Ami az euromediterrán együttmőködésben kihasználható szinergiákat illeti, az ARLEM az EMUNI Egyetemmel közösen kidolgozta a fellépés fı irányvonalait. 2012. január 30-án képviselıik Bariban szándéknyilatkozatot írtak alá az ARLEM plenáris ülésén. E szándéknyilatkozat alapján a két szervezet megkezdte az egyetemek és kutatói hálózatok által biztosított, meglévı potenciális szakértelem összefogását az ARLEM elıadóinak támogatása, valamint egy euromediterrán agytröszt közös létrehozása érdekében. Az ARLEM munkájának mind jelentısebb fontosságát bizonyítja az is, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) megfigyelıi státuszt kért az ARLEM ülésein. Az ARLEM 2012. június 11-én, a marokkói Rabatban tartott elnökségi ülésén az ARLEM tagjai megvitatták és támogatták ezt a kérést. Az ARLEM eljárási szabályzata értelmében az EGSZB kérését támogatandó a plenáris közgyőlés elé terjesztik jóváhagyásra, amely következı ülése során, 2013 februárjában dönt a kérdésben. Ha az EGSZB megfigyelıi státuszt kap, az azon túl, hogy lehetıvé teszi a rendszeres eszmecserét, és az ARLEM tagjainak és a civil társadalom képviselıinek módot ad arra, hogy közvetlenül kapcsolatba léphessenek az intézménnyel, elı fogja mozdítani az euromediterrán együttmőködésben részt vevı különbözı szereplık közötti együttmőködés megerısítését is. Az uniós intézményi kereten túl a Régiók Bizottsága (RB) együttmőködik az Európa Tanáccsal is, amelynek egyik szervezete, a Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa megfigyelıi státusszal rendelkezik az ARLEM-ben. A Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa – különösen a Marokkóval és Tunéziával folytatandó együttmőködési tevékenységek kezdeményezése révén – jelenleg teljes jogú tagként vesz részt az Európa Tanács szomszédságpolitikájának kialakításában. 1.2.
Az ARLEM mint a politikai párbeszéd állandó fóruma
2012 kulcsfontosságú év volt az ARLEM struktúráinak és programjának konszolidációja tekintetében. Két és fél év munka után 2012 augusztusában véget ért az ARLEM elsı hivatali ciklusa. Mercedes Bresso (Piemont, IT) és Mohamed Boudra (Taza-Al Hoceïma-Taounate, MA) két és fél éven át tartó társelnökségét követıen a második hivatali ciklus kezdetén, 2012. augusztus 10-én átadta tisztségét az új társelnököknek, Luís Valcárcel Siso (Murcia/ES) és Dr. Ali Abd El-Rahman (Giza/EG) képviselıknek. Az ECOTER bizottság új társelnökei Peter Bossman (Piran/SI) és Lütfü Savaş
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 6(Antakya/TR), a SUDEV bizottság elnöki tisztét pedig ezután Hani Al-Hayek (Beit Sahour/PS) és Michel Vauzelle (Provence-Alpes-Côte d’Azur/FR) tölti be. Tekintettel arra, hogy az ARLEM rendelkezik a szükséges potenciállal az euromediterrán együttmőködés területi dimenziójának megerısítéséhez, tagjai az egész év során hangot adtak azon szándékuknak, hogy politikai kötelezettségvállalásukat a következı három prioritás mentén kívánják összpontosítani: • • •
a kelet- és dél-mediterrán térség számos országában a decentralizáció és regionalizáció elımozdítása érdekében tett vagy tervezett erıfeszítések támogatása; a szomszédságpolitika többszintő megközelítése; az UMT ágazati prioritásainak területi szintre helyezése.
Az Elnökség 2012-ben megrendezett három ülése során (január 30-án Bariban, június 11-én Rabatban – a Marokkói Királyság belügyminisztere, Mohand Laenser jelenlétében –, valamint december 3-án Brüsszelben7) megerısítette, hogy melyek azok a politikai kérdések, amelyek útján Közgyőlésünk hozzájárulhat ahhoz, hogy a bizonyos mediterrán partnerországokban jelenleg végbemenı demokratikus átalakulási és reformfolyamat polgárközeli demokráciát eredményezhessen. Az ECOTER és a SUDEV bizottság 2012. évi tematikus jelentésének témaválasztását azon kihívások elemzése határozta meg, amelyekkel a helyi és regionális önkormányzatok jelenleg szembesülnek. A mőszaki és szakképzés, valamint a fenntartható idegenforgalom két létfontosságú ösztönzıt jelent a földközi-tengeri térség fenntartható gazdasági és társadalmi fejlıdésének új lendületbe hozásához. A Földközi-tenger térségének gazdasági és társadalmi kilátásairól folytatott vitái során az ECOTER bizottság kiemelte, hogy a dél-mediterrán térség rendkívül fontos átmeneti idıszakon halad keresztül. Ezek közül is kiemelkedik a demográfiai átmenet (a térség lakosságának több mint 60%-a 30 évnél fiatalabb), valamint lényeges a városokba történı elvándorlás (világszerte a Földközi-tenger térségében a legnagyobb a városokban élık aránya) és a gazdasági átalakulás is, amely keretében a beruházások nyomán munkahelyeket kell teremteni. A viták ezenkívül rámutattak arra is, hogy el kell gondolkodni az intézmények gazdasági fejlıdésben betöltött szerepén, és alulról építkezı megközelítést kell alkalmazni a demokratikus kormányzás megszilárdítása érdekében. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Földközi-tenger északi partján a rendszerszintő válság által sújtott államok, illetve a déli parton a közelmúltbeli politikai fejlemények és zavargások nyomait viselı országok helyzete egyenként más és más, az egyes társadalmak és gazdaságok függvényében változó, ami mind nemzeti szinten, mind az új, regionális szintő közigazgatási egységek esetében megnehezíti a válaszlépéseknek az adott helyzethez történı igazítását. Az ARLEM tagjai tudatában vannak annak, hogy a népfelkelésekhez vezetı tiltakozások hátterében elsısorban foglalkoztatási problémák álltak, és úgy vélik, hogy a gazdasági és társadalmi kihívások, különösen a munkanélküliség terén fennálló igen aggasztó helyzet, határozott foglalkoztatáspolitikai válaszlépéseket tesznek szükségessé. Ebben az összefüggésben kijelentették, hogy az egyetemi szint alatti szakképzés és szakoktatás kiemelt 7
CdR 93/2012, CdR 1545/2012, CdR 2401/2012.
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 7jelentıségő a mediterrán országok számára. Ezzel összhangban az ECOTER bizottságnak az Európai Képzési Alapítvánnyal szoros együttmőködésben kidolgozott „Mőszaki és szakképzés a Földközitenger térségében”8 címő jelentése egyértelmő diagnózist határoz meg a helyzet kapcsán, és javaslatokat tesz egy olyan regionális együttmőködés megvalósítását célzó fellépések irányvonalára, amelyben az ARLEM különös szerepet játszana a mőszaki és szakképzés elımozdításában a Földközi-tenger térségében. A SUDEV bizottság vitáinak középpontjában a fenntartható idegenforgalomról szóló tematikus jelentésében9 tárgyalt kérdések álltak. Figyelemmel arra, hogy az idegenforgalom jelentıs szerepet játszik a gazdasági fejlıdés, valamint a térségbeli helyi és regionális önkormányzatoknak a globalizációs folyamatokhoz történı alkalmazkodása szempontjából, a jelentés a turizmust és a fenntartható fejlıdést egymással összehangoló megközelítést javasol. A földközi-tengeri térség egésze – az északi, keleti és déli part együttesen – a világ legkeresettebb idegenforgalmi célállomása, és a turizmus ebben a régióban a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából is igen erıteljes ágazat. A hagyományos tömegturisztikai modell ugyanakkor számos kihívást is támaszt, és a szakpolitikai területek között prioritást kell élveznie a fenntarthatóbb idegenforgalom felé történı elmozdulásnak, amely egyebek között a felvetıdı gazdasági, társadalmi és környezeti problémákat, illetve a helyi fejlesztés és a kulturális örökség kérdését is figyelembe veszi. A SUDEV bizottság munkája megerısítette, hogy a területi önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a fenntartható idegenforgalomra vonatkozó szabványok meghatározásában. A jelentés különösen ajánlja más térségekkel partnerségben végrehajtandó hosszú távú stratégiák megvalósítását, amelyet a tapasztalatok és a régióközi együttmőködés szempontjából kedvezı bevált gyakorlatok cseréjének kell kísérnie. Az ARLEM által egy sor európai intézménnyel és nemzetközi szervezettel létrehozott intézményközi együttmőködés tekintetében a SUDEV bizottság a különbözı partnerségek összehangolására szólít fel, és javasolja a nemzeti és helyi politikák területalapú megközelítés alkalmazása révén történı kombinációját. A bizottság végül felhívja a partnereket a fenntartható idegenforgalom fejlesztésének támogatására és finanszírozására. Azon fıbb tevékenységek közül, amelyekben az ARLEM 2012-ben meghívást kapott, és amelyek hozzájárultak legitimitásának és láthatóságának növeléséhez, különösen ki kell emelni a 2012 márciusában Marseille-ben megrendezett Vízügyi Világfórum vitáiban való részvételünket, az Észak–Dél Központ által 2012 decemberében megrendezett Lisszaboni Fórumot, a 2012. november 20–22-én Tuniszban a déli szomszédság helyi önkormányzatai számára szervezett regionális fórumot, a 2012 szeptemberében Ammanban az ETF által „Új kihívások a készségfejlesztés terén” címmel megrendezett fórumot, valamint „A regionális együttmőködés támogatási programja a földközi-tengeri és balkáni térségben” címő, 2012 szeptemberi konferenciát.
8 9
Jelentéstervezet: „Mőszaki és szakképzés a Földközi-tenger térségében” (CdR 9113/2012), elıadó: Nihal EL-MEGHARBEL (az elıadót 2012 közepén történt lemondását követıen helyettesíti: Peter BOSSMAN, az ECOTER bizottság társelnöke). Jelentéstervezet: „Fenntartható idegenforgalom a Földközi-tenger térségében” (CdR 10120/2012), elıadó: Michèle SABBAN (Conseil Régional d'Île-de-France/FR).
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 81.3.
Az ARLEM mint az EUROMED-övezet helyi és regionális önkormányzatai közötti együttmőködés motorja
A területi közgyőlés legfontosabb törekvése a területi önkormányzatok támogatása a fenntartható politikák meghatározásában és elımozdításában, segítve ıket az olyan projektek azonosításában, amelyek csökkenthetik azoknak a kihívásoknak és problémáknak a kedvezıtlen hatásait, amelyekkel az állampolgárok jelenleg szembesülnek. Az ARLEM számos kezdeményezést indított és több tanulmányt tett közzé a térségbeli helyi és regionális önkormányzatok együttmőködésének elısegítése érdekében, hogy stabil és gyümölcsözı partnerségek kiépítése révén mozdítsa elı a bevált gyakorlatok és a szakismeretek cseréjét. Hadd szemléltessük ezt néhány példával! Az ARLEM megbízást adott „A Földközi-tenger déli és keleti térségének országaihoz tartozó helyi és regionális önkormányzatok rendelkezésére álló európai uniós alapok – útmutató” címő tanulmány elkészítésére. A tanulmány célja egy olyan kézikönyv kidolgozása, amely azonosítja a Földközitenger déli és keleti térségéhez tartozó országok uniós finanszírozáshoz és programokhoz való hozzáférésének lehetséges módjait az egyes országok sajátosságainak figyelembevételével, és teljes körő áttekintést nyújt a lehetıségekrıl. A tanulmány elkészítésével az ARLEM gyakorlati útmutatót kíván biztosítani a dél- és kelet-mediterrán országok helyi és regionális önkormányzatai számára. A Bariban tartott plenáris ülés során, 2012. január 30-án kiosztották a Földközi-tenger térségének vízügyi ágazatában végrehajtandó fejlesztési együttmőködési projektekrıl szóló kézikönyvet10. A dokumentum pragmatikus szempontból igyekszik kielégíteni a helyi és regionális önkormányzatoknak a vízügyi területen rendelkezésre álló új uniós finanszírozási források és lehetıségek felkutatása során felmerülı információs szükségleteit. A rövid kérdések-válaszok rendszerő útmutató egyszerő és tömör megfogalmazásban mutatja be, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hogyan szerezhetnek információt a vízügyi ágazatban elérhetı támogatási lehetıségekrıl. Az ARLEM titkársága hírlevelet indított, amelyben tájékoztatja tagjait és pártfogóit saját tevékenységérıl, valamint az euromediterrán szakpolitikák és programok keretében végrehajtott fellépésekrıl. A tagok is tájékoztatást adhatnak tevékenységeikrıl és projektjeikrıl, ami hozzájárul ahhoz, hogy az ARLEM égisze alatt valódi transzregionális együttmőködési hálózat alakulhasson ki. Eddig két hírlevelet tettek közzé, amelyek beszámoltak többek között az ARLEM tevékenységeirıl, az Európai Bizottság helyi és regionális önkormányzatok elıtt nyitva álló ajánlattételi felhívásairól, valamint konkrét projektekrıl. A bari plenáris ülés alkalmával bemutatták az ARLEM tagjainak a decentralizált együttmőködéssel foglalkozó internetes portált11 is. A felületet a helyi és regionális önkormányzatok közötti partnerségek kialakításának elısegítése és a meglévı decentralizált együttmőködés átfogó bemutatása céljából hozták létre. Az ARLEM tagjait felkérik arra, hogy vezessék fel azokat az együttmőködési projekteket, amelyekben részt vettek, és az eszközt használják az új partnerségek létrehozása során is, 10 11
Mindezek a dokumentumok az ARLEM honlapján (www.cor.europa.eu/arlem) elérhetık. www.cor.europa.eu/portal.
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 9hogy olyan valódi adatbázis jöhessen létre, amely új perspektívát nyithat meg a helyi és regionális önkormányzatok közötti konkrét együttmőködési projektek tekintetében a Földközi-tenger térségében. 2.
AZ ARLEM CÉLKITŐZÉSEI A 2012–2015 KÖZÖTTI HIVATALI CIKLUSBAN
Az új ciklus egy olyan idıszakban veszi kezdetét, amely rendkívül kritikusnak bizonyul a Földközitenger mindhárom partja számára. Az északi parti partnereket gazdasági recesszió, növekedı munkanélküliség és szigorú költségvetési megszorítások sújtják, amelyek visszavetik ıket a fellépések végrehajtásában. Ez a helyzet különösen érzékenyen érinti a helyi és regionális önkormányzatokat, amelyek így csak a jövıbeni többéves pénzügyi keretbıl juttatott esetleges uniós költségvetésbıl tudják támogatni a kohéziós politikát, hogy azt beruházási eszközként alkalmazva fenntartható módon ösztönözhessék a versenyképességet, és hozzájárulhassanak a régiók közötti különbségek csökkentéséhez, valamint az uniós források felhasználásának javításához. Ami a déli és keleti partnereket illeti, nekik a magasabb növekedési ráták ellenére járványként terjedı munkanélküliséggel kell szembenézniük, ami a gazdasági és társadalmi fejlıdés kilátásait is befolyásolja. A területek közötti egyenlıtlenségekkel súlyosbított gazdasági és társadalmi problémák álltak a déli part egyes országaiban a nép által kinyilvánított változtatási szándék mögött is. Jelenleg több, a demokratizálódás irányába mutató alkotmányos reformfolyamat zajlik a térségben, amelyek néhány esetben maguk után vonják a helyi és regionális szintő politikai részvétel megerısödését is, amit az új uniós szomszédságpolitika is támogat. A helyzet végleges kialakulásáig bizonyára többéves átmeneti idıszak telik majd el. Az ARLEM-nek törekednie kell a probléma megoldására, és azt prioritásként kell kezelnie az elkövetkezı néhány évben. Az ARLEM mediterrán tagjai iránti elkötelezettségébıl adódóan a szervezetnek jelentıs mértékben elı kell segítenie az átmenet – a kormányzás, az együttmőködés és a területi fejlesztés terén elért kedvezı eredmények szempontjából – sikeres lebonyolításának kedvezı feltételek kialakítását. Az ARLEM számára elengedhetetlen három fı probléma kezelése: ezek a területek közötti szakadék áthidalása, a régiókban a növekedést és foglalkoztatást ösztönzı területfejlesztés fellendítése, valamint a szubszidiaritás elvének és az intézményi kapacitás bıvítésének elımozdítása a helyi közszolgáltatási struktúrák és együttmőködésialap-struktúrák igazgatása terén. Miután az ARLEM már nemcsak a helyi és regionális önkormányzatokkal, hanem a civil társadalommal is együttmőködik, immár szélesebb körben lép fel a konkrét partnerségi projektek számának megtöbbszörözése, valamint a meglévı és jövıbeni finanszírozási programok támogatása érdekében. 2.1.
A decentralizáció és a regionalizáció dinamikájának megszilárdítása a Földközi-tenger térségében
A Földközi-tenger déli térségében bizonyos országokban a nép erıs demokratizációs szándékának eredményeképpen bekövetkezett változások természetüknél fogva új lehetıségeket kínálnak a
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 10demokrácia összes szinten történı megvalósításához. A több országban, például Tunéziában, Marokkóban és Egyiptomban megindított alkotmányos reformfolyamatok hozzájárulnak egy, a demokratikus elveket, normákat és értékeket elismerı jogszabályi kereten alapuló, területalapú demokrácia fokozatos létrehozásához, amely lehetıvé teszi a kompetenciák átadását a központi szinttıl a regionális és helyi szintek felé a különbözı területek kihívásainak és sajátosságainak kezelésére alkalmas jó kormányzás biztosítása érdekében. A decentralizációs folyamatot a helyi és regionális önkormányzatok adminisztratív, pénzügyi és intézményi kapacitásának növelése, a szubszidiaritás elvének érvényesítése, valamint a hatékonyság javítása és a felelısségteljes kormányzás elımozdítása útján segíteni szükséges. Marokkóban átfogó alkotmányos reformot fogadtak el a 2011 júliusában megtartott népszavazáson. A regionalizációs tanácsadó bizottság ajánlásai alapján a reform az önkormányzatok javára történı korlátozott jogkörátruházást és a forráselosztási rendszer decentralizálását foglalja magában. Jelenleg tizenkét régió létezik. Az új alkotmány a jogköröknek és forrásoknak a központtól a régiókhoz való áthelyezésérıl rendelkezik, és jogkörökkel ruházza fel a regionális tanácsokat, amelyeket a központi közigazgatás regionális képviselıi (a walis-ok, azaz régióbeli kormányzók) helyett a szavazók közvetlenül választanak meg. Az ARLEM a marokkói reformfolyamat, illetve különösen az elırehaladott regionalizáció alkalmazási feltételei tekintetében elégedettségét fejezi ki az új területszervezésrıl rendelkezı, organikus törvénytervezet kapcsán. Tunéziában, még ha az általános gazdasági helyzet javult is, a regionális különbségek elmélyültek. Az északi, északnyugati és közép-keleti területeken a turizmusnak, a külföldi vállalatok tevékenységkihelyezésének és a nagy értékő állami beruházásoknak köszönhetıen jelentıs növekedés ment végbe, és csökkent a szegénység. Ezzel szemben az ország déli és középsı-nyugati részein a szegénység csökkenése jóval lassabb volt, és a belsı régiókban a legmagasabb a munkanélküliség. A szubnacionális kormányzási szintek hatásköreit és eszközeit meghatározó, ugyanakkor a regionális különbségek csökkentését garantáló új decentralizációs keretrendszer az új alkotmány alapvetı eleme lesz. A Regionális Fejlesztési Minisztérium égisze alatt ennek figyelembevételével tettek közzé 2011 novemberében egy fehér könyvet a regionális fejlıdésrıl, amely mintegy ötven, a regionális különbségek fokozatos megszüntetését és a kiegyensúlyozott fejlıdést elısegítı dinamika kialakítására irányuló javaslatot tartalmaz. Ami a tunéziai átalakulási folyamatot illeti, az integrált fejlıdés biztosítása érdekében a kidolgozási szakaszban lévı új alkotmánynak rendelkeznie kellene a helyi autonómia elveirıl, valamint a hatáskörök és a pénzügyi autonómia megerısítését lehetıvé tevı mechanizmusokról is. Ami Egyiptomot illeti, fontos lenne, hogy az elkészítendı új alkotmány fokozza a decentralizációt, elısegítve ezzel az alapvetı szolgáltatások hatékonyabb biztosítását, a helyi demokrácia fejlesztését és az elszámoltathatóságot. Ennélfogva üdvözöljük a helyi igazgatási rendszerrel kapcsolatban tervezett elırelépéseket, különösen az állam közigazgatási megosztását. A politikai párbeszéden, valamint a szakismeretek és tapasztalatok cseréjén alapuló folyamatos segítségnyújtás fellépéseink központi elemét fogja képezni: ennek során számítunk mind az érintett
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 11országok nemzeti hatóságai, mind az európai intézmények és az UMT támogatására. Ebben a tekintetben különös hangsúlyt kapnak az ARLEM-ben megfigyelıi státusszal rendelkezı Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusával ápolt kapcsolatok12, valamint az új szomszédságpolitikában rejlı potenciál teljes kiaknázása. A Régiók Bizottsága a maga részérıl a decentralizációs és regionalizációs folyamat állapotának értékelésével támogatja az ARLEM politikai fellépéseit, amely különösen rendes véleményeire, valamint a hatáskörök Európai Unió, a tagállamok és a helyi és regionális önkormányzatok közötti megosztásáról készített, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok elemzését is tartalmazó tanulmányra 13 támaszkodik. A Régiók Bizottságának részvétele az Európa Tanács – a Földközitenger déli térségében megindult egyes alkotmányos folyamatokat segítı – Velencei Bizottságának tevékenységében egyébként kedvezı hatást gyakorol a szubszidiaritás, arányosság és közelség elvének a jövıbeni alkotmányokba történı beágyazása tekintetében. A fenntartható demokrácia kiépítése a nemek közötti egyenlıség biztosítását, valamint a nıknek a politikai és gazdasági életben való fokozottabb részvételét is jelenti. Néhány országban a parlamentek kiegyensúlyozottabb összetételének biztosítása céljából hozott jogszabályok a gyakorlatban ellenállásba ütköztek, és emiatt nem eredményezték a kívánt hatást. A helyi és regionális önkormányzatok meghatározó szerepet játszanak a lakosság és az intézmények közötti szakadék csökkentésében, a helyi szintő politikai részvétel kultúrájának elımozdításában, valamint annak biztosításában, hogy a politikai döntések figyelembe veszik a helyi igényeket. 2.2.
Az UMT ágazati politikái területi szintre helyezésének biztosítása
A területi dimenzióra szükség van a közszolgáltatások hatékony igazgatásának biztosításához és az instabilitás által súlyosbított gazdasági nehézségek leküzdéséhez. A területi dimenzió terén nyújtott teljesítmény javításához végig kell gondolni egy sor kulcsfontosságú elemet, köztük a fenntarthatóságot, a kohéziót és a jó kormányzást, miközben szem elıtt kell tartani a demokratizációs folyamatot és az intézményi kapacitás fejlesztését is. Ez a megközelítés jelenti majd az egyik alapkövet az ARLEM éves fellépési prioritásainak meghatározásában, amelyek a térség számára legfontosabb két téma, nevezetesen a gazdasági és területfejlesztés, valamint a környezeti 14 fenntarthatóság köré rendezıdnek majd .
12 13 14
Az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának 342/2012. és 343/2012. számú határozata. www.cor.europa.eu. A tagok az ARLEM megalapítása óta annak bizottságai keretében végzett munkájára, és különösen a következı jelentésekre támaszkodnak majd (a jelentések elérhetık az ARLEM honlapján: www.cor.europa.eu/arlem): • • • •
Jelentés az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásról a földközi-tengeri térségben (elıadó: Nichi Vendola (Puglia/IT)) (CdR 418/2011 végleges). Jelentés a megújuló energiaforrásokról (elıadó: Michel Lebrun (Wallonia/BE)) (CdR 295/2011 végleges). Jelentés a kis- és középvállalkozások földközi-tengeri térségben betöltött szerepérıl (elıadó: Fathallah Oualalou (Rabat/MA)) (CdR 378/2011 végleges). Jelentés a kulturális örökség megırzésérıl és fejlesztésérıl (elıadó: Asim Güzelbey (Gaziantep/TR)) (CdR 386/2011 végleges).
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 12A Közgyőlés érettségét és ambícióit bizonyítja, hogy 2012-ben elkészült a legelsı munkaprogram, amely meghatározza a fellépési prioritásokat és programozza a tevékenységeket, valamint a más intézményekkel és szervezetekkel folytatandó együttmőködést. Ezt a dokumentumot is összhangba hozták az UMT 2012. évi munkaprogramjával. A Mediterrán Unió munkaprogramját szem elıtt tartva az ARLEM tevékenységét úgy tervezték meg, hogy az jól illeszkedjen a releváns találkozókhoz (miniszteri találkozókhoz, magas szintő konferenciákhoz és a szakértıi csoportok üléseihez), ami még inkább elımozdítja a két szervezet közötti együttmőködést. Mindennek fényében különösen is kívánatos az UMT Titkárságának tematikus egységei és az ARLEM két bizottsága közötti szinergiák megerısítése. Az UMT Titkárságának adott felhatalmazás és az ARLEM különféle uniós intézményekkel folytatott interakciói ígéretes utat köveznek ki abban az irányban, hogy fokozatosan ösztönözni lehessen a helyi és regionális önkormányzatok bevonását a Mediterrán Unió mőveleti stratégiájába és finanszírozásába. Az UMT 2012. és 2013. évi munkaprogramja értelmében a prioritást a munkaprogramok keretében kidolgozott kiemelt projektek útján megvalósítható, konkrét eredmények felmutatása jelenti. Megbízatásának teljesítése érdekében az UMT kifejlesztette a projektek szőrésének és elemzésének folyamatát, és jelenleg is dolgozik egy, további finanszírozás bevonzását célzó stratégia és mőveleti terv kidolgozásán. A finanszírozásszervezési stratégia lényege egy pénzügyi szakemberekbıl és adományozókból álló hálózat létrehozása a Mediterrán Unió égisze alatt megvalósuló projektek finanszírozásához, valamint az UMT projektjeire alkalmazandó új finanszírozási rendszerek kialakításának elımozdítása. Az UMT öt különbözı, a térség számára igen fontos területen dolgoz ki projekteket: ezek az üzletfejlesztés és a finanszírozás koordinációja, a közlekedés és városfejlesztés, az energia, környezet és vízügy, a felsıoktatás és kutatás, valamint a szociális és társadalmi ügyek. Végül az ARLEM kapacitását arra a célra is ki kellene használni, hogy fellépjen és intézkedéseket javasoljon az UMT ágazati prioritásainak területi szintre helyezése érdekében. Ezen túlmenıen az UMT gyakorlati projektjeinek kiválasztása és végrehajtása tekintetében biztosítani fogjuk a regionális és helyi szereplık bevonását a folyamatba, különösen amennyiben az érintett projektek egyértelmő területi vonzatokkal járnak. a) Gazdasági és társadalmi fejlıdés és területfejlesztés A hivatali ciklus során az elsıdleges célkitőzést annak lehetıvé tétele jelenti majd, hogy a három part választott tisztviselıi együttmőködhessenek az Európai Uniót sújtó válság és az egyes országokban zajló átalakulási folyamat által tovább súlyosbított jelenlegi kihívások leküzdése érdekében; ehhez pedig megfelelıen fel kell mérni a Földközi-tenger térségének gazdasági és társadalmi perspektíváit.
• •
Jelentés a városfejlesztésrıl a földközi-tengeri régióban (elıadó: Khalid AL-HNAIFAT, Tafilah és környékének polgármestere (Jordánia)) (CdR 62/2011 végleges). Jelentés a mediterrán térségbeli helyi vízgazdálkodásról (elıadó: Ramón Luis Valcárcel (Murcia/ES)) (CdR 61/2011 végleges).
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 13Az európai országokban a közelmúltban bekövetkezett recesszió miatt meredeken zuhant a külsı kereslet és a nemzetközi pénzáram (a külföldön dolgozó állampolgároktól érkezı hazautalások, külkereskedelem, közvetlen külföldi befektetés [FDI]). E sokkhatás a növekedés átlag 2-2,5 százalékos csökkenését eredményezte, és befolyásolta a foglakoztatást és az államháztartásokat is (az átlagos költségvetési hiány elérte a GDP 7%-át15). Az arab tavasz gazdasági értelemben is éreztette hatását. Az elmúlt években az élelmiszerárak nagymértékő ingadozása rányomta bélyegét az országok GDP-jére, és különösen a szegényebb népességréteget hozta sérülékenyebb helyzetbe, hiszen ık jövedelmük jelentıs részét élelmiszerre költik. Nem minden esetben adott a vállalkozásoknak kedvezı környezet, az írástudók magas aránya és a színvonalas általános oktatás, a megfizethetı lakhatás, a gyermekgondozási szolgáltatások és a tömegközlekedés. Ebben a tekintetben a helyi önkormányzatok – amennyiben megadják nekik az ehhez szükséges eszközöket – jelentıs mértékben hozzájárulhatnának a gazdasági és társadalmi elırehaladáshoz. Ezenfelül mivel az ARLEM tisztában van azzal, hogy a munkanélküliség komoly problémát jelent a földközi-tengeri térség országaiban, a foglalkoztatást célzó MED kezdeményezés kedvezı fogadtatásban részesült. Az UMT e három ágazatot – a vállalkozói készségekkel kapcsolatos oktatást és képzést, a munkaközvetítést és a vállalkozásbarát infrastruktúrát – összefogó cselekvési programja, amely mind helyi, mind nemzeti szinten törekszik a munkanélküliség leküzdésére, az ARLEM tevékenységeinek egyik sarokkövét képezi majd az elkövetkezı néhány évben16. Az ARLEM felszólít továbbá egy mediterrán városfejlesztési stratégia és egy mediterrán térségbeli területrendezési rendszer elfogadására, valamint egy mediterrán városfejlesztési hivatal felállítására, amelynek feladatait egyelıre az UMT Titkársága láthatja el. Különösen annak tudatában, hogy az egyes helyi és regionális önkormányzatok nem egyformán férnek hozzá a közpolitikák végrehajtására rendelkezésre álló forrásokhoz, ezek fejlıdésének biztosításához olyan egyéb tényezıkre is figyelmet kell fordítani, mint a területi szétaprózottság csökkentése, a növekedést és foglalkoztatást ösztönzı helyi fejlesztés fellendítése, valamint a helyi közszolgáltatások megszervezését szolgáló struktúrák kialakítása. A városi kormányzás szintén fontos szemponttá vált a jó helyi kormányzás és a fenntartható városirányítás kapcsán. Szükség van ugyanakkor a városfejlesztéshez kapcsolódó kérdések kiegyensúlyozott megközelítésének ösztönzésére is, amely figyelembe veszi az átfogó területfejlesztési szempontokat, valamint a helyi és regionális önkormányzatok által nemcsak a nagyobb városokban, hanem a vidéki térségekben és a kisebb városokban játszott szerepet is. b) Környezeti fenntarthatóság A helyi és regionális önkormányzatoknak kedvezı ágazati együttmőködések keretében a hivatali ciklus egyik prioritását a környezet romlása elleni küzdelmet és az erıforrások fenntartható felhasználásának elımozdítását célzó politikák jelentik majd. A kapcsolódó intézkedések középpontjában az erıforrások túlzott kimerítéséhez, a partnerek alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlıdési módokra való átállásához (különösen az energia- és a közlekedéspolitika tekintetében), a 15 16
http://www.eib.org/attachments/country/femip_study_femise_en.pdf. A tanulmány francia nyelven is elérhetı. Az Unió a Mediterrán Térségért Titkárságának 2012. és 2013. évi munkaprogramja: www.ufmsecretariat.org.
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 14fenntartható város fogalmához, valamint a vidéki térségek sajátos helyzetéhez kapcsolódó témák állhatnak, amelyek mindegyike a SUDEV bizottság hatáskörébe tartozik. Ami a megújuló energia helyzetét illeti a Földközi-tenger térségében, az ARLEM hangsúlyozta az olyan többszereplıs és többszintő megközelítés fontosságát, amely egybefogja a különbözı érdekelt feleket és szervezeteket, hogy együtt határozzanak meg inkluzív stratégiákat, és megosszák tapasztalataikat és ismereteiket. Különösen hangsúlyozta, hogy együtt kell mőködni az Európai Bizottsággal a Polgármesterek Szövetségének a Földközi-tenger déli térségére történı kiterjesztésén. Az ARLEM SUDEV bizottsága jelentésekben foglalkozott a vízellátás és az elsivatagosodás kérdésével: ezekben közös politikai útvonalat és stratégiát jelölt ki a régió számára, amely figyelembe veszi a helyi és regionális önkormányzatoknak az elsivatagosodás elleni küzdelmet célzó intézkedések meghatározásában és végrehajtásában játszott szerepét. A jelentések foglalkoznak a Földközi-tenger térségének félsivatagi területein a vízellátás és az elsivatagosodás kapcsán tapasztalt problémákkal is, különös hangsúlyt helyezve a Mare Nostrum kampuszon 2011 novemberében rendezett találkozó eredményeképpen létrejött Murciai Nyilatkozatra. Az ARLEM rendszeresen nyomon követi a helyi vízgazdálkodásról szóló 2011. évi jelentésének végrehajtását. A marokkói Oujdában 2012. október 9–10-én megrendezett vízügyi szolidaritási világfórum során több szereplı – köztük az ENSZ fejlesztési programja, az UMT, az ARLEM és a Mediterrán Vízügyi Intézet – megvitatta, milyen decentralizált szolidaritási mechanizmusokra és regionális együttmőködési formákra lenne szükség ahhoz, hogy a vízhez és a megfelelı higiénés körülményekhez való jog valósággá válhasson a mediterrán térségben. A fórum résztvevıi végkövetkeztetéseikben elismerik, hogy a Földközi-tenger medencéjének három partján dolgozó, az ARLEM-ben képviselt helyi és regionális önkormányzatok egyértelmően egy, az összes (globális, nemzeti, regionális és helyi) kormányzati szintet egybefogó földközi-tengeri vízügyi stratégia mellett foglaltak állást, és hangot adtak elkötelezettségüknek egy sor innovatív decentralizált szolidaritási mechanizmus létrehozása, fejlesztése és szélesebb hatókörre való kiterjesztése iránt azért, hogy a Földközi-tenger térségében meg lehessen teremteni az ivóvízhez és a megfelelı higiénés körülményekhez való egyetemes hozzáférést. 2.3.
Hozzájárulás az EUROMED-térség makroregionális stratégiájához és kohéziós politikájához
A mediterrán térségre jellemzı demográfiai tendenciák és társadalmi-gazdasági variánsok ráébresztik a politikai szereplıket, hogy új egyensúlyi helyzetek megteremtésére van szükség, és a városokat és térségeket minden szinten a közfellépések középpontjába kell állítani. Az ARLEM-nek ennélfogva elöl kell járnia az EUROMED-övezet makroregionális folyamataival és a térség kohéziós politikájának kialakításával kapcsolatos vitában. Ez az idıszak kulcsfontosságú a Földközi-tenger térségére vonatkozó integrált stratégia megalkotása szempontjából is, amely az Európai Unió kohéziós politikájának elvein alapul, összhangban a
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 152014-2020 közötti idıszakra szóló többéves programozási kerettel és az új szomszédságpolitikai eszközzel. Ebben a tekintetben a regionális fejlesztési stratégiák kidolgozása jelenti a dél-mediterrán országokat célzó konvergenciapolitika létrejöttének elsı lépését. A szomszédságpolitika keretében, gyakran kormányközi tárgyalások eredményeképpen tett fellépések szétaprózódásának és széttöredezésének elkerülése érdekében létfontosságú a régióközi és határokon átnyúló dimenzió teljes potenciáljának kiaknázása, valamint egy területi tervezési eljárás létrehozása a nemzeti tervek keretében, amelyek elsıdleges szerepet játszanának a felülvizsgált európai szomszédságpolitika felépítésében. Ennélfogva a következı programozási idıszakban elkerülhetetlen egy regionális fejlesztési programmal kapcsolatos kísérletezési folyamat megindítása, amely keretében értékelnék, hogy az unión belüli kohéziós politikából mi volna átültethetı a tartalom és az eszközök tekintetében. A szükséges elıirányzatok és eszközök mobilizálásához mindamellett hosszú elıkészítési idıre van szükség, amelyhez az ARLEM-nek prioritásként ragaszkodnia kell a helyi és regionális szereplık intézményi kapacitásának megerısítését célzó jelentıs erıfeszítéseket követelı kihívás súlyának enyhítése érdekében. E tekintetben különösen ki kell emelni a területfejlesztési dinamikákat, a város- és területfejlesztési stratégiákat és a határokon átnyúló együttmőködést segítı eszközöket (például az európai területi együttmőködési csoportosulást). Az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz lehetıvé tette egy, a Földközi-tenger medencéjére irányuló, határokon átnyúló együttmőködési program létrehozását, amely a strukturális alapok társfinanszírozáson, partnerségen és többéves programozáson alapuló modelljét veszi át. A FEDER által finanszírozott program hozzájárult egy olyan dinamika megteremtéséhez, amelyet a következı, 2014–2020 közötti többéves programozási keretben17 is érdemes lenne követni és még hangsúlyosabbá tenni. Az ARLEM mindig is ösztönözte az innovatív euromediterrán kohéziós politika kialakítását. Az olyan intézkedések, mint a helyi és regionális önkormányzatok hozzáférésének javítása az európai szomszédságpolitika keretében nyújtott finanszírozáshoz, a Polgármesterek Szövetségének kiterjesztése a Földközi-tenger déli térségének városaira és régióira, valamint a területi együttmőködés kikényszerítése bizonyos stratégiai kérdésekben (például a fenntarthatóság és az energetikai infrastruktúrák terén), megnyithatják az utat az ilyen jellegő innovatív euromediterrán kohéziós politika elıtt. A regionális integráció javítása növelhetné a déli országok GDP-jét, és megerısíthetné a növekedést az euromediterrán térség egészében. Amikor a térséget sújtó kihívásokról és az UMT jövıjérıl esik
17
Emlékeztetıül : a szomszédságpolitikai eszköz „kulturális, társadalmi és emberi dimenzió” programjába integrált MED-PACT és CIUDAD program a helyi és regionális önkormányzatokat célozza meg.
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 16szó, gyakran felmerül a földközi-tengeri makrorégió18 létrehozásának kérdése. Tény, hogy számos tekintetben erıs kölcsönös függıségi viszony áll fenn a földközi-tengeri országok között mind a mezıgazdaság, mind a környezetvédelem, a társadalmi kérdések, a közlekedés és az energiaügy területén. Sok érdekelt azt reméli, hogy a makroregionális megközelítés segíthetne a régióval kapcsolatos olyan kihívások kezelésében, amelyek hagyományos kormányközi együttmőködés keretében nehezen oldhatók meg. Különösen hangsúlyozzák, hogy a földközi-tengeri makrorégió útján kezelni lehetne a különféle mediterrán finanszírozási eszközök és programok szétaprózottságát, és javítani lehetne azok összehangolását és egymást kiegészítı jellegét. Egyes remények szerint a makroregionális stratégia a különféle szereplık közötti koordináció javítása, a meglévı programok jobb összehangolása, valamint a projektek programozása, elıkészítése és végrehajtása többszintő keretének biztosítása révén új életet lehelhetne a Mediterrán Unióba. Az ARLEM mindamellett tisztában van azzal, hogy a Mediterrán Unióhoz tartozó, jelenleg 43 országból álló földközi-tengeri térség igen kiterjedt és sokszínő terület. Mivel a térségben már most is számos szereplı és intézmény tevékenykedik, létfontosságú lenne a megfelelı koordináció, különösen az UMT és az EU között. A makrorégiók elsı éveinek tapasztalatai alapján a koncepció integrált megközelítése szorosabb és jobb együttmőködést eredményez a különféle, ám azonos célokra törekvı kormányzati szintek és érdekeltek között, és lehetıvé teszi a nemzeti határokon átnyúló együttmőködést, miáltal elkerülhetıvé válnak a hagyományos együttmőködési formákkal és szakpolitikai eszközökkel kapcsolatban felmerülı nehézségek és patthelyzetek. Egyesek ugyanakkor attól tartanak, hogy a stratégiák fókusza eltolódhat a folyamatban részt vevı szereplık nagy száma miatt, mások pedig arra mutatnak rá, hogy az igazgatási feladatok ellátásához nem áll rendelkezésre elég humán erıforrás. Ennélfogva javasolták, hogy a makroregionális stratégiák jobb integrációja érdekében azokat szorosabban össze kellene kapcsolni az egyéb uniós politikákkal19. A makrorégiók helyi és regionális dimenzióját tekintve a balti-tengeri stratégia tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyi és regionális önkormányzatok az együttmőködést kiegészítı tevékenységük és széles körő tapasztalataik közrebocsátása révén fontos, sıt kulcsfontosságú szerepet játszanak a makroregionális stratégiákban. Ami az euromediterrán együttmőködést illeti, a helyi és regionális önkormányzatok az országok közötti együttmőködés terén is bıséges tapasztalattal rendelkeznek, és értékes technikai tudással is segíthetik a folyamatot.
18
19
Az Európai Bizottság fogalommeghatározása szerint a makrorégió olyan, több országot vagy régiót magában foglaló terület, amely például földrajzi, kulturális, gazdasági vagy egyéb szempontból közös jellemzıkkel rendelkezik, vagy közös problémákkal kell megbirkóznia. Az Unióban a makrorégió fogalma szorosan összekapcsolódik a „három nem” fogalmával, azaz nem vonja maga után új uniós jogszabályok és intézmények, illetve kiegészítı finanszírozás kialakítását; a cél a kormányzás javítása és megoldások keresése a közös kihívásokra. A makrorégiók határai rugalmasak és részben földrajzi, részben funkcionális szempontokon alapulnak. Ennélfogva elsısorban földrajzi övezeteket ölelnek fel, különféle funkcionális követelmények és szakpolitikai területek függvényében változók lehetnek. Az Európai Parlament támogatja a Földközi-tenger medencéjét célzó makroregionális stratégia végrehajtását, és a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatok, regionális szervezetek, pénzügyi intézmények és nem kormányzati szervezetek bevonásával megvalósuló, inkluzív megközelítésre szólít fel (PE 448.006 V 001). A közelmúltban az EGSZB is felvetette a makroregionális politika alkalmazásának lehetıségét a Földközi-tenger térségében (ECO/332).
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 17A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy az eurorégiók fontos tapasztalatokkal gazdagíthatják a szomszédságpolitikát. A közép-európai országok számára hasznos eszköznek bizonyultak egyfelıl a csatlakozási folyamatban, másfelıl – az uniós csatlakozás után – az EU-n kívüli szomszédokkal fenntartott kapcsolatok kezelésében. A Régiók Bizottsága továbbá úgy véli, hogy az Európai Unió déli határának különleges jellegét – vagyis azt, hogy tengeri határról van szó – nem szabad akadálynak tekinteni az eurorégiók létrehozása szempontjából. Kiemelendı az Andalúzia–Gibraltár– Marokkó, a dél-égei-szigetek–Törökország, az észak-égei-szigetek–Törökország és a Polis– TrakiaKent eurorégiók létrehozására irányuló kezdeményezések jelentısége akkor is, ha még csak kezdeti szakaszban vannak20. Különösen ajánlatos, hogy a déli eurorégiók a földrész más területein is rendelkezzenek partnerekkel, és hogy épüljenek ki kapcsolatok az Unió déli határán, illetve a Közép- és Észak-Európában elhelyezkedı (Kelet-Európával határos) eurorégiók között. Az európai szomszédságpolitikának nem szabad elszigetelt dimenziókra szétaprózódnia; az Unió regionális politikájának küzdenie kell e tendencia ellen. Az európai területi együttmőködési csoportosulás (EGTC) tőnhet a legmegfelelıbb eszköznek a kohézió és a koordináció megerısítésére a pénzügyi források racionalizálása révén és azáltal, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak kiemelt szerepet biztosít a többszintő kormányzás elvei alapján, valamint megnöveli a társadalmi szervezetek részvételét. A földközi-tengeri térség középsı övezetének tekintetében az Európai Tanács 2012. december 13-14-i ülése alkalmával megerısítette azon kívánságát, hogy az Európai Bizottság 2014 végéig javaslatot tegyen egy, az adriai- és a jón-tengeri makrorégióra vonatkozó új európai uniós stratégiára, amelyet a 21 Régiók Bizottsága is örömmel üdvözöl . 3.
AJÁNLÁSOK ÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEK
3.1. Politikai ajánlások Megerısítjük a következık iránti elkötelezettségünket és meggyızıdésünket: 1. Továbbra is az Európai Uniónak kell a Földközi-tenger déli és keleti térsége elsıdleges stratégiai partnerének maradnia, így képesnek kell lennie arra, hogy segítse ezeket az országokat egy egyértelmő jövıbeni gazdasági irányvonal meghatározásában, valamint azok önállóságának tiszteletben tartása mellett támogassa ıket a jobb kormányzás megalapozásában. Ezért mély tiszteletünket fejezzük ki a dél-mediterrán térség népei iránt, akik demokráciát, politikai pluralizmust, alapvetı szabadságjogokat és az emberi jogok tiszteletben tartását követelik, és elítélik az erıszak és az emberi jogok megsértésének minden formáját.
20 21
A Régiók Bizottsága véleménye: Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata (CdR 198/2011 végleges). A Régiók Bizottságának véleménye: Területi együttmőködés a földközi-tengeri térségben az adriai- és a jón-tengeri makrorégión keresztül (CdR 168/2011 végleges).
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 182. A városok és régiók jelentıs mértékben hozzájárulhatnak a Barcelonai Nyilatkozatnak, a társulási megállapodásoknak, az európai szomszédságpolitikának (ENP), a cselekvési terveknek és az UMT-nek köszönhetıen kezdeményezett, a kölcsönös bizalom légkörére épülı euromediterrán közösség létrehozásához, miáltal felülemelkedhetnek a múltbeli és jelenlegi konfliktusokon, és lefektethetik a népeink közötti szorosabb, az értékeket és érzékeny pontokat mindig szem elıtt tartó együttmőködés alapjait. Meggyızıdésünk, hogy a decentralizált együttmőködés és a városok közötti diplomácia kulcsfontosságú szerepet játszik az átalakulásban lévı országok stabilizációs és demokratizációs folyamatában. 3. A több dél-mediterrán országban jelenleg zajló decentralizációs és regionalizációs folyamatok támogatása érdekében az EUROMED partnerségnek nagymértékő beruházásokat kell eszközölnie a demokrácia és a területfejlesztés elımozdításába. Ezzel összefüggésben nem kívánunk elıírni egy adott modellt, hiszen valójában az Európai Unión belül sem létezik egyetlen egységes decentralizációs modell. Célunk ehelyett egy egyetemes értékeken – így a jogállamiságon, a demokrácián és az alapvetı jogok tiszteletben tartásán – alapuló többszintő kormányzati kultúra elımozdítása. 4. A jelenleg zajló reformok lehetıséget nyújtanak a városok és a régiók politikai és pénzügyi megerısítésére: ezt a kedvezı alkalmat nem szabad elszalasztanunk. Ezért dolgozni fogunk azért, hogy a szubszidiaritás és a többszintő kormányzás elvének alkalmazásával támogassuk a földközi-tengeri térség régióinak és helyi szerveinek megerısítését, növelve közigazgatási kapacitásukat, és elegendı forrást és autonómiát biztosítva számukra a területükhöz tartozó közpolitikák végrehajtására. 5. A funkcionális együttmőködés olyan módot jelent a tényleges területalapú kormányzás létrehozására, amelynek elsıbbséget kell élveznie. Ebben a tekintetben hozzá kívánunk járulni egy, a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben bevonó integrációs eljárás és makroregionális logika kialakításához, valamint a régió sajátosságaihoz igazodó kohéziós politika létrehozásához, amely elınyben részesíti az európai szomszédságpolitika keretében támogatott dél–dél együttmőködést. 6. Az egyes országok elıjogainak tiszteletben tartása mellett elı kell mozdítani a gazdasági integrációt. Mindhárom part számára alapvetı fontosságú a Földközi-tenger déli térségének gazdasági integrációjával kapcsolatos potenciál kiaknázása, mivel az segíti a munkahelyteremtést. Ebben a tekintetben úgy véljük, hogy az EUROMED-együttmőködésnek a humán tıkére, az oktatásra és képzésre kell összpontosítania, hiszen egyedül ezek nyújtanak ellenszert a társadalmi destabilizáció kockázatára, amelyekrıl az e térségben kialakuló objektív tendenciákról szóló elemzések gyakran említést tesznek. 7. Az euromediterrán helyi és regionális önkormányzatok, illetve az uniós és nemzetközi hitelezık és befektetık közötti újfajta partnerség létrehozása abszolút prioritást jelent a fenntartható és kiegyensúlyozott területfejlesztés biztosítása érdekében. Ennélfogva felkérjük a pénzügyi intézményeket – köztük az Európai Beruházási Bankot (EBB) és az Európai Újjáépítési és
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 19Fejlesztési Bankot (EBRD) –, hogy beavatkozásaikat a helyi szükségletekhez igazítsák, támogatva a foglalkoztatást, az alapvetı szolgáltatásokhoz való hozzáférést és az infrastruktúraprojektek finanszírozását. 3.2.
Várható eredmények 2013-ban
A) A jelenlegi decentralizációs folyamatok támogatása – különösen azok alkotmányos folyamatok útján történı megerısítése által – az UMT ágazati politikái területi szintre helyezésének biztosítása érdekében A térség több országában folyamatban lévı demokratikus átalakulás lehetıséget hordoz magában a helyi és regionális demokrácia megerısítésére is. A fenntartható demokrácia pilléreinek megszilárdítása tekintetében (amely az Európai Unió új szomszédságpolitikájának elsı számú célkitőzése) a helyi és regionális önkormányzatok elismerten kulcsszerepet játszanak a politikai részvétel kultúrájának elımozdításában. Az ARLEM úgy véli, hogy a demokrácia alapjai elsısorban helyi és regionális szinten keresendık. A helyi és regionális önkormányzatok közelebb állnak az állampolgárokhoz, mint bármely más közintézmény, ami fokozza az alapvetı szolgáltatások nyújtásának hatékonyságát, méltányosságát és elszámoltathatóságát, és elısegíti a demokratikus intézmények és a hatékony közigazgatás kiépítését. Az ARLEM-nek helyzeténél fogva képesnek kell lennie e folyamat támogatására és arra, hogy – a partnerországok sajátos igényeinek függvényében – kielégítse azok technikai és politikai szakértelem és tapasztalatcsere iránti igényeit. A Régiók Bizottsága és az Európa Tanács Velencei Bizottsága, valamint a Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa közötti strukturált kapcsolatok útján az ARLEM részt vehet a páneurópai testületeknek a polgárközeli demokrácia fokozatos megszilárdítása érdekében végzett munkájában22. B) A helyi és regionális önkormányzatok közpolitikák igazgatásával kapcsolatos intézményi kapacitásának megerısítése az UMT ágazati prioritásai területi szintre helyezésének biztosítása érdekében A területfejlesztési stratégia támogatásához feltétlenül be kell ruházni az intézményi kapacitások bıvítésébe, ami egyúttal növeli az uniós beavatkozás hatását is. A decentralizációs és regionalizációs folyamat által generált közszféra-reformok egy sor különbözı politikai, közigazgatási és adóügyi vonzattal bírnak, ezért azokat a végrehajtásukért felelıs közstruktúrák kapacitásának megerısítését szolgáló mechanizmusnak kell kísérnie. A Barcelonában a Titkárság elé terjesztendı kísérleti projekt általános célkitőzése a helyi és regionális intézmények, valamint közszolgálataik és közigazgatási alkalmazottaik szakértelmének és képességeinek fejlesztése lesz. A projekt a választott tisztviselıket és a közigazgatási hivatalokat célozza meg. Ebben a szakaszban a partnerségeken, valamint a tapasztalatok, folyamatok és 22
Az EU és az Európa Tanács 2012 januárjában 4,8 millió eurós pénzügyi támogatást élvezı közös programot írt alá, amely lehetıvé teszi a partnerországok számára az Európa Tanács szakértelmének hasznosítását számos különféle területen, többek között az alkotmányos reformok, a választások, a korrupció elleni küzdelem és az igazságügy reformja terén.
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 20szakpolitikák cseréjén alapuló projektet korlátozott számú városban és területen mélyítik el a földközi-tengeri térségben a közös megértés elımozdítása és a szakismeretek átadása érdekében. Ennek megfelelıen 2013-tól kezdıdıen az ARLEM saját forrásainak felhasználásával dolgoz ki egy olyan kezdeményezést, amely célja a helyi és regionális önkormányzatok támogatása a helyi és regionális közigazgatással kapcsolatos bevált gyakorlatok és tapasztalatok cseréjének elımozdításán keresztül a szükséges intézményi kapacitásbıvítés biztosítása érdekében; a kezdeményezést az UMT megvizsgálja és akkreditálja. Az új szomszédságpolitika iránymutatásaira épülı projekt kidolgozása a meglévı kezdeményezésekkel összehangolva és az érintett érdekelt felekkel közösen történik majd. C) A dél–dél együttmőködést ösztönzı, különösen az Európai Unió szomszédságpolitikája keretében finanszírozott kohéziós politika végrehajtása Miután az ARLEM már létrehozásának pillanatában felismerte, hogy számos partnerországban az egyre fokozódó regionális különbségek miatt nı a területi megosztottság kockázata, azóta folyamatosan ösztönzi e probléma kezelését. Közgyőlésünknek állást kell foglalnia az EUROMEDövezet sikeres makroregionális megközelítését illetıen is, amelynek a többszintő kormányzás elvén kell alapulnia, és irányul a szükséges gazdasági integráció – különösen a különféle programok, eszközök és beruházások koordinációjának ösztönzése útján történı – megvalósítását kell kitőznie maga elé. Ennek megfelelıen az ARLEM részt kíván venni az Európai Bizottság uniós kohéziós politika által ihletett kísérleti programjaiban, amelyek célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elımozdítása, kezdetben elıfutárként Marokkóval és Tunéziával, majd a kezdeményezésnek a régió nagyobb területére történı kiterjesztésével. Ennek a három stratégiai prioritásnak hármas alapot kell biztosítania az ARLEM munkája számára a ciklus idején; a prioritásokat tovább erısítheti a kulcsfontosságú intézményekkel és testületekkel fenntartott kapcsolati hálózat megszilárdítása, amely eredményeképpen az ARLEM mint politikai közgyőlés egyre elismertebb szerepet kaphat majd az euromediterrán párbeszéd keretében. A stratégiai prioritások alapján konkrét fellépéseket kell meghatározni a tevékenységünknek jelenleg keretet adó éves munkaprogramban. Végezetül az ARLEM által végzett munka hatásának maximalizálása érdekében meg kell erısíteni a Közgyőlés tagjai és a Földközi-tenger mindhárom partjának választott helyi és regionális képviselıi közötti politikai vitákat, amelyek ezt a politikai közgyőlést egyedülálló fórummá emelik az euromediterrán kapcsolatok e meghatározó idıszakában. * *
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
*
.../...
- 21ANNEXE 1: A
Overview of the new ARLEM mandate as from 10 August 2012-2015
Co-presidents: − −
Mr Abd El-Rahman (Giza/EG) Mr Valcárcel Siso (Murcia/ES)
Bureau members: Representing the European Union group23: − − − − − −
Mr Valcárcel Siso, President of the CoR (Murcia/ES) Mr Andersen (Bornholm/ DK) Ms Bresso, 1st Vice-President of the CoR (Piemonte/IT) Mr Costa, President of the CIVEX commission (Lisbon/PT) Mr De la Torre Prados (Mayor of Malaga/ES) Mr Van den Brande (Vlaanderen/BE)
Representing the Mediterranean partners group: − − − − − −
Mr Abd El-Rahman (Giza/EG) Mr Boussouf (Constantine province/DZ) Ms El Khiel (Arbaoua/MA) Mr Hamza (Nouakchott/Mauritania) Mr Luka (Shkoder/AL) Mr Toukabri (first delegate of the governorate of Kébili/TN
SUDEV co-presidents: − −
Mr Al Hayek (Beit Sahour/PS) Mr Vauzelle (Provence-Alpes-Côte d'Azur/FR)
ECOTER co-presidents: − −
23
Mr Bossman (Piran/SL) Mr Savaş (Antakya/TR)
In accordance with an agreement between the CoR’s political groups, Linda Graham (IE/EA) has been invited to attend Bureau meetings as an observer.
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 22B
Overview of ARLEM meetings in 2012: • • • • • • •
3rd ARLEM plenary session: 30 January 2012, Bari, Italy 7th ARLEM Bureau meeting: 29 January 2012, Bari, Italy 8th ARLEM Bureau meeting: 11 June 2012, Rabat, Morocco 4th ECOTER commission meeting: 4 July 2012, Brussels, Belgium 5th ECOTER commission meeting: 19 November 2012, Piran, Slovenia 9th ARLEM Bureau meeting: 3 December 2012, Brussels, Belgium 4th SUDEV commission meeting: 16 January 2013, Brussels, Belgium * *
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
*
.../...
- 23ANNEXE 2: LIST OF ARLEM MEMBERS
SURNAME ANDERSEN ARNAOUTAKIS BARO BLANC BOSSMAN BRESSO COHEN COSIMI COSTA DE LA TORRE PRADOS GÉMESI GILLHAM GRIÑÁN MARTÍNEZ HAKANSSON HARJU JOSEPH KISSIOV KROGMANN LEBRUN LE DRIAN LOUKAIDOU MACÁRIO CORREIA MAS GAVARRO MAVROMMATI MEANEY MIFSUD O'LOUGHLIN ORTEGA Y ALEMANI PINTO ROATTA ROUILLON SABBAN SÉRTİ-RADICS SPACCA SWIETALSKI SZWABSKI TRIAS VALCÁRCEL SISO VAN DEN BRANDE VAUZELLE VENDOLA ZAFEIROPOULOS
European Union GROUP NAME CITY, REGION / COUNTRY CODE Knud Bornholm / DK Stavros Crete / GR Hervé Aude / FR Jacques Languedoc-Roussillon / FR Peter Piran / SI Mercedes Piemonte / IT Michael Kalkara / MT Alessandro Livorno / IT Antonio Lisbon/ PT Francisco Malaga/ ES György Gödöllı / HU Linda Runnymede/UK José Antonio Andalucía / ES Lotta Järfälla / SE Jean-Louis Bastidonne / FR Vladimir Municipal Concilor of Sofia/BG Martina Lower Saxony / DE Michel Wallonie / BE Jean-Yves Bretagne / FR Eleni Nicosia / CY José Faro/PT Artur Cataluña / ES Louisa Engomi/CY Brian Co. Clare/EI Malcolm Pietá / MT Fiona Kildare County / IE Joana Cataluña / ES Carlos Covilhã / PT Jean Marseille / FR Christophe Coulaines / FR Michèle Ile-de-France / FR István Uszka / HU Gian Mario Marche / IT Leszek Stare Bogaczowice / PL Stanislaw Gdynia / PL Xavier Cataluña / ES Ramón Luis Murcia / ES Luc Vlaanderen / BE Michel Provence-Alpes-Côte d’Azur / FR Nichi Puglia / IT Grigorios Attica / GR
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
.../...
- 24MEDITERRANEAN PARTNERS GROUP SURNAME ABDALMASIH ADDOU AL-HNAIFAT ALI ABD EL-RAHMAN BEGTESHI BENNOUR BOHBOT BOUDRA CHABAT DJURAGIĆ EL GHAZAL EL KHIEL GOLUBOVIĆ GÜRÜN GÜZELBEY HAMZA JAKOVČIĆ KATIČIN LUKA Municipalité de Jendouba Municipalité de Sidi Bouzid NACER NAUFAL OK OUALALOU RAIMBERT SAVAŞ SELMANOVIĆ SOW TOPBAŞ TOUKABRI YAHAV YAICHE
NAME Hani Mohamed Kebir Khalid Youssef Eglantina Karim Shlomo Mohamed Abdelhamid Mario Nader Mohamed Fatna Vuka Osman Asim Ahmed Ivan Danijel Lorenc * * Hussein Nouhad Đsmail Fathallah Christian Lütfü Erdal Moussa Demba Kadir Riyadh Yona Abdelghani
24
CITY, REGION / COUNTRY CODE Beit Sahour / PS Alger / DZ Greater Tafilah / JO Giza / EG Durres/ AL Wilaya d'Alger / DZ Ma'alot-Tarshiha / IL Taza-Al Hoceima-Taounate/ MA Fez / MA Republika Srpska / BA Tripoli / LB Arbaoua / MA Berane / ME Muğla / TR Gaziantep / TR Nouakchott / MR Istria / HR Tkon / HR Shkodra / AL Jendouba / TN Sidi Bouzid / TN Tizi Rached (Wilaya de Tizi-Ouzou)/ DZ Kesrouan / LB Balikesir / TR Rabat / MA Monaco / MC Antakya / TR Federation of Bosnia and Herzegovina / BA Kaedi / MR Istanbul / TR Kébili / TN Haifa / IL Constantine/DZ
_____________
24
*
The nomination of 6 members from 3 countries (Egypt, Jordan and the Palestinian Authority) is in progress. The membership of our 3 Syrian members is currently suspended. The Tunisian authorities will shortly nominate members to represent these two seats.
CdR 12524/2012_00_01_TRA_TCD
