A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS PERSPEKTÍVÁI AZ EURÓPAI UNI ÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

A SZÉLENERGIA­HASZNOSÍTÁS PERSPEKTÍVÁI AZ EURÓPAI UNI­ ÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Tóth Péter1 – Bíróné Kircsi Andrea2 1

Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, 9026 Győr Egyetem tér 1, [email protected]  Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék, 4010 Debrecen Pf. 13, [email protected]

2

Összefoglalás. A szélenergia piac 2006 folyamán dinamikusan fejlődött világszerte. A beruházások értéke egyre  jelentősebb, noha a kínálkozó lehetőségeket még koránt sem használjuk ki teljesen. A világban, Európában és  Magyarországon az ellátásbiztonság növelése, a klímaváltozás elleni küzdelem részeként kapnak szerepet a meg­ újuló energiaforrások, ezen belül a szélenergia. A  szélenergia hasznosítás jövőbeli fejlődésének lehetőségeit az  energiapolitikai döntések , a technológia fejlődés mellett a fajlagos költségcsökkentés nagyságrendje,  illetve a  jövőbeli gazdasági és társadalmi támogatottsága határozza meg.  Abstract: Perspectives of utilization of wind energy in EU and in Hungary . Throughout 2006 the wind energy  market developed dynamically world­wide scale. Investment in this sector is more and more notable though we  do not utilization of our all possibilities. Renewable energy sources and inside wind energy can growth as part of  increasing of safety energy supply and of struggling against climate change in Hungary, in European Unio and in  the world. That how can develop wind energy in the future depend on policy, development of technology, of the   order of specific cost reduction and on subsidy and social support.

Bevezetés  Az Európai Unió a világ legnagyobb energiaimportőre, hiszen energiaszükségletének alig fe­ lét termeli hazai forrásokból, másik felét EU­n kívüli országokból importálja. Az energiafo­ gyasztási előrejelzések szerint a világ energia felhasználása évente 1­2 %­kal fog növekedni.  Európában ugyan várhatóan lassabban mint a fejlődő országokban, azonban előbb utóbb elke­ rülhetetlen, hogy versenyezni kell az energiaforrások megszerzéséért.  A kőolajpiac rendkívül érzékenyen reagál a világban zajló konfliktusokra, politikai instabili­ tásra különösen olyan területen, ahol a kitermelő infrastruktúra, illetve a hosszú távú kőolaj­ tartalékok találhatóak. Európa földgázzal történő biztonságos ellátásának megkönnyítéséhez  milliárd eurós beruházások szükségesek, hiszen az elérhető készletek mellett az energiahordo­ zó folyamatos, biztonságos tranzitja épp olyan fontos. Világszerte hatalmas, 220 évre elegen­ dő   szénkészletek   állnak   ugyan   rendelkezésre,   azonban   a   hagyományos   energia   átalakítási  technológiával történő felhasználás mellett jelentős szén­dioxid kibocsátást jelentenek. Létez­ nek már tiszta szén technológiák, azonban alkalmazásuk jelenleg még nagyon költséges. A  nukleáris energia felhasználásának az előnyök mellett­nincs üvegházhatású gáz kibocsátás­  hosszú évtizedekre meghatározó hátrányai vannak­kis és közepes aktivitású hulladékok, ki­ égett fűtőelemek tárolása, biztonságos őrzése­ mely révén számos európai országban nem kap  elegendő társadalmi támogatást.  A megújuló energiaforrások népszerűek, Európa számos megújuló energia technológia terén  úttörő és világszerte meghatározó szerepet tölt be. Elsősorban a szél­, napenergia, illetve a  bio­üzemanyagok terén történtek jelentős beruházások, melyek hozzájárulnak az EU kyotói  vállalásának teljesítéséhez, az európai emisszió­kereskedelem fejlődéséhez. A jelenlegi euró­ pai energiapolitikát és jövőre vonatkozó stratégiát sok fontos szempont mellet főként a klíma­ változás elleni küzdelem határozza meg, melyben komoly szerepet kaphat a szélenergia hasz­ nosítása. 

A szélenergia hasznosítás helyzete a világban és Európában A Globális Szélenergia Tanács (GWEC, 2007) adatai szerint 2006 végére a Földön összesen  74 223MW szélerőmű termelt villamos energiát (1. ábra). Az elmúlt évben 15 200MW új  szélerőművet állítottak üzembe, amelyek a Worldwatch Institute számításai szerint 43 millió  tonna CO2 kibocsátástól óvta meg a földi légkört (43 millió tonna CO2 megfelel 23db USA­ beli átlagos méretű szénerőmű, vagy 8 millió személygépkocsi éves szén­dioxid emissziójá­ val).  80000 70000

E urope a n Unio

Globa l

60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 MW

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

1. ábra Telepített szélerőmű kapacitások alakulása a világon (GWEC, 2007)

A szélenergia ipar tekintélyes vezetője továbbra is Európa 65,4% részaránnyal (48 027MW),  azonban a dinamikusan fejlődő észak­amerikai piac (USA (11603MW) és Kanada (1459MW))  mellett   a   fejlődés   központja   egyre   inkább   Ázsia   (elsősorban   India   (6270MW),   Kína  (2604MW) és Japán (1394MW)). Tavalyi évben világszerte közel 22 milliárd dollárt fektettek a szélenergia iparba. A Föld közel  50 országában hasznosítják ipari célra és 13 országban üzemel több mint 1000MW­nyi szél­ erőmű.   Ezen   országok   szinte   mindegyike  jelentős  energiaimportőr,  míg  mások  tekintélyes  fosszilis   energiakészletekkel   rendelkeznek,   vagy   számottevő   az   atomenergia   felhasználása.  Ennek ellenére ezekben az országokban és a világ egyre több részén az ellátásbiztonság növe­ lésére hivatkozva, másrészt a klímaváltozás elleni küzdelem részeként az utóbbi években az  energiapolitika részévé vált a megújuló energiaforrások, és ezen belül a szélenergia ipari mé­ retű hasznosításának ösztönzése. A fejlődő országokban a kiotói megállapodáshoz kapcsolódó CDM (Clean Development Me­ chanism) projektek keretében építenek évente több száz szélerőművet, de például India a szél­ energia ipar munkahelyteremtő képességét kihasználva szélturbina­gyártó cégek alapításában  is jeleskedik. Ezek gyakran az európai know­how tudást hasznosítják. A vállalatok mára nem­ csak az ázsiai piacot látják el, hanem az európai piacon tőkeerős befektetőként is megjelen­ nek. Például 2007­ben a Suzlon indiai szélturbina­gyártó vállalat befolyást szerzett a német  érdekeltségű Repower Systems részvénytársaságnál. Ez utóbbi vállalkozás építette meg egyéb­ ként Európa első 5 MW teljesítményű szélerőművét. Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) szerint az európai piac 2006­ban 7 588 MW újon­ nan telepített szélerőmű kapacitással bővült (2. ábra), a növekedés 23% 2005 végéhez képest.  Beruházások értéke 2006­ban elérte a 9 milliárd €­t. Az elmúlt 7 év során Európában az újon­ nan létesített energiatermelő kapacitások sorában a földgáz tüzelésű erőművek után (2006­ban 

Európában közel 8500 MW gázmotoros erőművet adtak át) legnagyobb számban szélerőmű­ veket telepítettek.  Az Európai Unióban (EU27) működő összesített szélenergia kapacitás eléri a 48 027 MW­ot.  Egy átlagosan szeles évben ennyi szélerőmű közel 100 TWh villamosenergia termelését bizto­ sítja, amely az Európai Unió teljes energiafelhasználásának közel 3,3%­val egyenlő. Ez Ma­ gyarország teljes villamosenergia­felhasználásának több mint kétszeresével egyenlő nagyság­ rendű! A szélenergia piac az elmúlt években hasonlóan bővült, mint az atomenergia a ’70­es  években. 9000

European Unio

8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 MW 1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2. ábra Évente telepített szélerőmű kapacitás alakulása Európában (EWEA, 2007)

Az európai szélenergia piacon továbbra is Németország és Spanyolország  a két legnagyobb  befektető. Ez a két ország tudhatja magáénak a piac több mint 50%­át. A piac egészséges fej­ lődését igazolja, hogy az európai országok második hulláma is egyre inkább beruház a szél­ energia hasznosításba. A harmadik helyre zárkózott fel telepített szélenergia­kapacitásokat il­ letően Franciaország. Ez azért is meglepő mert Franciaország  hagyományosan atomenergia­ párti. Franciaországot   Portugália, az Egyesült Királyság, Olaszország és Írország követi a  rangsorban.  Az EU újonnan csatlakozott országaiban a 2005. évi 60 MW kapacitás 2006 végére meghá­ romszorozódott, 2006­ban elérte a 183 MW­ot. Ez a fejlődés azonban főként három ország­ nak volt köszönhető: Lengyelországnak (69,3 MW) , Litvániának (49,05 MW) és Magyaror­ szágnak (43,4MW). Bulgáriában 22 MW, míg Romániában 1,3 MW teljesítményű szélerőmű­ vet helyeztek  tavaly üzembe. A jövőben ezekben az országokban is várhatóan dinamikusan  bővülni fog a szélenergia hasznosítása amennyiben a politikai akarat mellett a befektetők bíz­ hatnak a megfelelő jogi és gazdasági feltételek megteremtésében.  A szélenergia hasznosítás helyzete Magyarországon A magyarországi szélenergia­potenciál feltáró kutatás adatai alapján (Hunyár et al, 2006) 75m  magasságban, minden korlátozó tényezőt figyelembe véve, 75m rotor átmérőjű szélerőmű­ vekkel technikailag kinyerhető szélenergia potenciál 56TWh/év nagyságrendű. Az ország te­ rületének 43%­án 75 m magasságban már eléri a szél átlagos sebessége a gazdaságosan hasz­ nosítható értéket.  Ha csak a legszelesebbnek ítélt területeken hasznosítanánk  a szél energiá­ ját 100m oszlopmagasságú, 100m turbina lapát átmérőjű 2MW teljesítményű hálózatra terme­

lő szélerőművekkel, akkor akár hazánk villamos energiaszükségletének felét is megtermelhet­ nénk az ország területének mindössze 4,5%­án (Hunyár et al. 2006).  A Magyar Szélenergia Társaság információi szerint 2006 folyamán Magyarországon nyolc  helyszínen összesen 43,400 MW új szélerőmű kapacitás épült fel. A tavalyi év során a Ma­ gyar Energia Hivatal adatai szerint 38,7 GWh villamos energiát termeltek a magyarországi  szélerőművek, amely az összes energiatermeléshez képes csupán néhány tízezred nagyságren­ det jelent.  Ebben az évben, 2007 augusztusáig mindössze 3 darab 800kW, azaz összesen 2,4 MW új  szélerőmű épült fel és termel villamos energiát hálózatra. A legutóbb Mosonszolnok, Csorna  és Mecsér települések határában felállított szélerőművekkel együtt az országban tehát össze­ sen 42 darab, összesen 63,275 MW szélerőmű üzemel főként a Kisalföldön (3. ábra). A nap­ jainkban   létesülő   szélerőművek   75­100m   magas   oszlopokon   üzemelnek   annak   érdekében,  hogy minél gazdaságosabb legyen működésük, és minél inkább kihasználják a magassággal  növekvő, rendelkezésre álló szélpotenciált.

3. ábra Szélerőművek, szélparkok elhelyezkedése Magyarországon (Magyar Szélenergia Társaság)

Jelenleg a szélerőművek nem képviselnek olyan nagyságrendet a villamosenergia­rendszeren  belül, hogy annak összeomlását, vagy szabályozhatatlanságát elő tudnák idézni. Ebből kifo­ lyólag téves azaz az álláspont, hogy szivattyús tározós erőművet a szélerőművek ingadozó tel­ jesítményének kiszabályozása miatt kellene megépíteni Magyarországon. Részletes szélelőre­ jelzések segítségével, illetve megújuló­kiserőműves mérlegkör szervezésével az időjárásfüggő  megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia­termelés szabályozási igénye műszaki­ lag gyakorlatilag megoldható. Tény, hogy 2010­ig a befektetői szándékok ellenére a villamosenergia­rendszer szabályozási  problémáira hivatkozva összesen 330 MW szélerőmű állhat üzembe hazánkban főként a leg­

szelesebbnek tartott Észak­Dunántúlon. Az  erre vonatkozó engedélyeket már kiadták. Továb­ bi  szélerőművek létesítésének jelenleg tehát elsősorban adminisztratív akadályai vannak, azaz  nem kapnak az Magyar Energia Hivataltól (MEH) a létesítésre és a villamosenergia­termelés­ re engedélyt. Ebben az engedélyben határozza meg a MEH a kötelezően átveendő villamos  energia mennyiségét (kvóta), illetve a működés időtartamát. Magyarországon jelenleg tehát a  szélerőművekre vonatkozóan nem csak egy rendszerszintű kapacitáskorlát van (2010­ig 330  MW), hanem a már üzemelő berendezésekre termelési korlátot is előírnak. Egy évben egy  szélerőmű   a típusától függően a kötelező, támogatott árú átvétel keretében az engedélyben  meghatározott mennyiségű villamos energiát adhat hálózatra. Az igénybe vett támogatások  (PHARE CBC) függvényében pedig a kötelező támogatott árú átvétel időtartamát csökkentet­ ték (Újrónafő,Vép). A befektetői igényeket jól mutatja, hogy 2006­ban összesen 132 db engedélykérelmet bírált el  a MEH 1787 MW kapacitással, amelyből 49 db projekt volt sikeres a 2006­ig létesült erőmű­ vekkel együtt! A 330 MW­nyi szélerőmű 717 GWh villamos energiát adhat kötelező támoga­ tott árú átvétel keretében hálózatra a jövőben (Ábraham et al., 2007). Magyarországon szélenergiát nem csak hálózatra csatlakozó, ipari méretű szélerőművekkel  lehet hasznosítani. Hazánkban gyártanak és forgalmaznak néhány W ­ néhány kW névleges  teljesítményű szélgenerátorokat, szélerőgépeket, amelyek háztartások villamos energiaigényét  képesek kisegíteni. Magyarországon a tanyavillamosítás lehetséges eszközei a nap­ és szél­ energiát hasznosító hibrid rendszerek, amelyek hálózattól távol fekvő területeken szigetüzem­ ben képesek komfortot biztosítani. A rendszerszintű és termelési korlátok mellett ezeknek a  háztartási méretű szélerőműveknek létesítésére van esély a jövőben (KEOP pályázat).  Szélenergia hasznosítás jövője A szélenergia potenciált illetően nem kell aggódnunk, ugyanis az elmúlt 50 évben nagy tér­ ségre vonatkoztatva a szél erősségében nincs egyirányú változás, azaz az északi félgömb leve­ gő hőmérsékletében tapasztalható egyértelmű melegedés mellett a szél sebessége nem csök­ kent. Európa nem csak szárazföldi, hanem tengeri szélpotenciálja is lényegesen nagyobb, mint  amennyit jelenleg ténylegesen kihasználunk. A szélenergia ipar tehát optimista a szélenergia­ potenciál jövőbeli meglétében, azaz képes lesz 2020, 2030 időszakra vonatkozó célkitűzéseket  teljesíteni, mint ahogyan eddig is tette. Piaci elemzők szerint Európában a jelenlegi növekedési trend el fog maradni a világátlagtól a  jövőben, azaz a fejlődés legfontosabb régióivá Ázsia és Amerika fog válni. Európában ennek  ellenére 2010­re közel 80 GW, 2020­ra 180 GW, míg 2030­ra 300 GW (EWEA, 2006; GWEC,  2006) összes szélenergia kapacitásra számítanak. A jövőre vonatkozó forgatókönyvek szerint  a szél részesedése az elektromos áram termelésében markánsan nőhet, 2010­re meghaladhatja  az 5%­ot, 2020­ra 13,4%­ot, míg 2030­ra elérheti akár a 22%­ot is. Ekkora nagyságrend közel  300 GW szélerőmű kapacitásból származhatna. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy  minden talpalatnyi területre szélerőmű parkokat kellene építeni.  Az elmúlt két évtizedben nem csak a szélenergia piac, hanem az alkalmazott technológia is  rendkívül sokat fejlődött (4. ábra). A jelenlegi szélerőművek már közel 180­szor több energiát  képesek termelni fele akkora fajlagos költséggel, mint 20 évvel ezelőtti elődeik. Az átlagos  turbinaméret 2004­ben 1,3 MW volt onshore, míg 2,1 MW offshore telepítések esetén. 2006­ ban már megközelítette a 2 MW­ot a szárazföldre telepített szélerőművek átlagos teljesítmé­ nye  Európában. Elkészült az első 5 MW­os szélerőmű beruházása, amely nagyon fontos lépés  az offshore piac jövőbeli fejlődése szempontjából. 

4. ábra A szélerőművek méretének a növekedésének hatása a kinyerhető teljesítményre (TPWIND, 2006)

2005­ben 83TWh villamosenergia­termelés 40,5GW szélerőmű kapacitásból származott Eu­ rópában, és ezt 47 000  szélerőmű termelte. A 300 GW célkitűzés 75 000 darab átlagosan 2  MW teljesítményű onshore berendezésekkel, míg 15 000 db átlagosan 10 MW teljesítményű  offshore szélerőművel érhető el (TPWIND, 2006). Azaz a folyamatosan növekvő teljesítmé­ nyek miatt a jelenleg üzemelő szélerőművek kétszerese képes lehet 20­szor több villamosener­ gia­termelésre 2030­ra.  A jövőre vonatkozó trendek becslésekor természetesen figyelembe kell venni, hogy az ipari  méretű szélerőművek átlagos kapacitás kihasználtsági tényezője a hagyományos erőműtípus­ hoz hasonlítva alacsony. Telepítési helyszíntől és széljárástól függően 17­45% (IEA, 2005).  Az ambiciózus célkitűzések eléréséhez várhatóan a dinamikus technológiai fejlődés mellett a  kontinens területének már közel 1%­a elegendő lesz a tervek megvalósításához. 2030­ig na­ gyon komoly szerepet szánnak a ma még nagyon kis szegmenst képviselő offshore szélenergia  piacnak.  A „nagy teljesítményű turbina” fejlesztés gyakorlatilag az offshore piac fejlődését  alapozza meg. Számos kérdés nem teljesen megoldott ezen a téren, azonban egy dolog vilá­ gos, a költségeket mérsékelni kell a jövőben. Természetesen a technológiai fejlesztések elke­ rülhetetlenek, hogy a kívánt teljesítmény növelést meg lehessen valósítani. Ilyen módon 2020­ ra egyedül a szélenergia révén annyi üvegházhatású gáz emisszió kerülhet kiváltásra, mint az  EU kiotói vállalásának 1/3­a. A megújuló energiák versenyképességét jelenleg magas fajlagos költségeik is gátolják, tehát  állami szerepvállalás  elengedhetetlen  széleskörű elterjedésükhöz. Európai gyakorlat szerint  országonként eltérően, de beruházási támogatással, adókedvezményekkel, ártámogatással, il­ letve zöld bizonyítvány kiadásával nyújtanak támogatást az ilyen beruházásoknak. Mindeze­ ket a támogatási politikákat a 2001/77/EK irányelv előírásainak teljesítése érdekébe vezették  be az Európai Unió tagországaiban. A cél az, hogy az importfüggőség csökkentése, a fenntart­ ható fejlődés előmozdítása érdekében versenyképessé tegyék a megújuló energiák hasznosítá­ sát a liberalizált energiapiacon, kifejezetten a villamos energiatermelés területén.  Az európai megújuló energiapiac és ezen belül a szélenergia további fejlődésének záloga le­ het, hogy az Európai Unió kiemelt prioritásként kezeli a megújuló energiaforrások egyre na­ gyobb arányú hasznosítását. 2007 márciusában a Miniszterek Tanácsa elfogadta, hogy 2020­ ig kötelező érvényű legyen a megújulók arányának 20%­ra növelése az energiaszerkezeten  belül. Várható, hogy még ebben az évben a megállapodás részeként országonként is meghatá­ rozzák a 2020­ra vonatkozó kötelező érvényű célkitűzéseket. Magyarországnak 2010­ig 3,6% megújuló energia arányt kell elérni a villamosenergia­terme­ lésen belül (már 2005­ben 4,3%, 2006­ban 3,8% volt). Hazánk számára 2020­ra 13­16% lehet  a reálisan elérhető cél, amelyben a szélenergia hasznosítása a befektetői igények alapján jóval  nagyobb szerepet kaphatna. Ezt a folyamatot erősítheti az az intenzív kutatás­ fejlesztés a vi­ lágban, amely a villamos energia tárolhatósága problémakörében folyik.  

Magyarországon a jelenlegi körülmények között 2010­ig 330MW szélerőmű kapacitás csatla­ kozhat hálózatra és ez várhatóan meg is fog valósulni (5. ábra). Az állam a törvény erejénél fogva a kötelező átvétel intézményével támogatja a megújuló  energiaforrásból  származó  villamosenergia­termelést.  A szélenergia  hasznosítása már most  igen részletesen szabályozott területté vált, amelyben a hálózatra csatlakozó erőművek számá­ ra a lehetőségek igen korlátozottak. A jövőben a magyar villamosenergia­rendszer fejlesztésé­ vel, határt keresztező kapacitások bővülésével és új működési modell bevezetését követően a  jelenlegi szigorú keretfeltételek enyhülésével számolunk. 

5. ábra Engedélyezett szélenergia projektek területi elhelyezkedése Magyarországon 2010­ig

Három feltételezéssel éltünk a jövőre vonatkozó becslések során (I. táblázat).  I. táblázat A szélerőmű kapacitás várható alakulása 2030­ig Magyarországon Pesszimista jö­ Mérsékelt becs­ Optimista jövő vő lés 200 8 105 MW 250 MW 325 MW 201 0 250 MW 325 MW 330 MW 201 5 330 MW 450 MW 500 MW 202 0 330 MW 850 MW 900 MW 203 0 265 MW 900 MW 1000 MW

 

A pesszimista verzió esetén a szélerőművek létesítésének jelenlegi korlátozása nem fog vál­ tozni hosszú évtizedeken át. Ebben az esetben a már kiadott engedélyekhez meghatározott  üzemeltetési időt vettük figyelembe. Így 2030­ban már több jelenleg működő szélerőművet le 

kell szerelni, hiszen működési engedélyük le fog járni, másrészt az eltelt idő megközelíti a  szélerőmű élettartamát. Ebben a forgatókönyvben még azzal sem számoltunk, hogy az üze­ meltetők a „repowering” lehetőségével élnek a jövőben. Azaz az üzemeltetők kivárják, hogy a  szélerőmű teljes élettartamán keresztül működjön, és nem cserélik le idő előtt modernebb tí­ pusra. A mérsékelt és az optimista becslés 2010 után számol jelentős fejlődéssel, azaz a jelenlegi  korlátok enyhülésével, megszűnésével. A mérséklet becslés a rendszerirányító közép és hosz­ szú távú kapacitásterveiben megjelenő tervezett szélerőmű kapacitás. Az optimista becslés,  pedig a már most kirajzolódó befektetői igények teljes megvalósíthatóságát vetíti előre. Ter­ mészetesen ennek a variációnak a megvalósulására van a legkisebb esély, hiszen ehhez kell a  legtöbb feltételnek a lehető legjobban alakulni. A szélenergia hasznosítás jövőbeli fejlődésé­ nek lehetőségeit Magyarországon a villamosenergia­rendszer műszaki fejlesztései mellett el­ sősorban a politikai akarat, az elfogadásra kerülő energiastratégia és a célokhoz rendelt ösz­ tönzők fogják leginkább meghatározni. Mindenesetre a technológia fejlődése és a fajlagos  költségek csökkentése várható közép és hosszú távon, illetve arra számítunk, hogy a szélener­ gia beruházások a jövőben is nagy társadalmi támogatottságot fognak élvezni. Irodalom  GWEC, 2007: Global Wind 2006 Report. http://www.gwec.net/fileadmin/documents/Publications/gwec­2006_final_01.pdf Ábrahám, I.; Birinyi, Z.; Körösi, T.; Mörcz, A.; Oberczán, C.; Tóth, T. & Vajdovich, Á., 2007: Tájékoztató a  Magyar Energia Hivatal 2006. évi tevékenységéről. Magyar Energia Hivatal, Budapest 67p. EWEA, 2006: Wind can deliver 23%. Wind Direction. 25, 3. pp. 25. Hunyár, M.; Veszprémi, K. & Szépszó, G. 2006: Újdonságok Magyarország szélenergia potenciáljáról. In: Ma­ gyarországi szél és napenergia kutatás eredményei. Dobi, I. (ed.) Országos Meteorológiai Szolgálat,   Budapest, pp. 94­113.  TPWIND, 2006: Wind Energy: A vision for Europe in 2030. European Wind Energy Technology Platform.  Brüsszel, Belgium 24p. http://www.windplatform.eu/fileadmin/ewetp_docs/Structure/061003Vision_fi­ nal.pdf IEA, 2005: Variability of wind power and other renewables ­ Management options and strategies.  http://www.iea.org/textbase/papers/2005/variability.pdf