BIRI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 15/2009. (XII.15.) önkormányzati rendelete
az állattartás helyi szabályairól Biri Község Önkormányzata az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 1. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – a helyi sajátosságokat figyelembe véve – az állattartás helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
I. fejezet A rendelet célja, hatálya, értelmező rendelkezések 1. § A rendelet célja, hogy biztosítsa az állattartáshoz fűződő lakossági érdek, valamint a közegészségügyi, állatvédelmi és hatósági előírások összhangját és meghatározza az állatok tartásának helyi szabályait. 2. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Biri Község közigazgatási területére. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden magán- és közfogyasztás vagy haszonszerzés céljából, illetve kedvtelésből tart állatot tartóra. Továbbá azokra a személyekre, akik az állatot, vagy az állatállományt gondozza, felügyeli, valamint minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a fegyveres erők, rendészeti szervek, egészségügyi, állategészségügyi intézményekben folytatott állattartásra, különleges célra kiképzett állatokra, bemutatásra szolgáló, valamint állatkerti vagy mutatványos célból tartott állatokra, állattenyésztő telepek területén folytatott állattartásra, vadon élő állatokra, védett és veszélyes állatokra. (4) E rendelet alapján az önkormányzati hatósági jogkör gyakorlását a képviselő-testület a polgár-mesterre ruházza át. 3. § E rendelet alkalmazásában: ♣
Állattartás: Olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a szükségletek kielégítése vagy feldolgozása céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő átmeneti tartása.
♣
Haszonállat: Minden állat, melyet magán és közfogyasztásra, illetve haszonszerzés céljából tartanak. Haszonállatnak minősülnek továbbá a vadonélő, tenyésztési céllal befogott fajok, valamint a kedvtelésből tartott állatok is, ha azokat tenyésztik.
♣
Gazdasági haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, galamb).
♣
Gazdasági célból tartott prémes állat: nutria, nyérc, ezüst- és kék róka, nyúl.
♣
Gazdasági haszon céljával tartott futómadár: emu, strucc.
♣
Vadak: fácán, fürj, szarvas stb.
♣
Méhek
♣
Kedvtelésből tartott állatok: A rendelet alkalmazása szempontjából, kedvtelésből tartott állatnak minősülnek mindazon állatok, melyek nem magán- és közfogyasztást, illetve jövedelemszerzést szolgálnak, különös tekintettel az alábbi csoportokra: a) verseny – és sportcélra tartott állatok; b) mutatványos vagy bemutatási célra tartott állatok; c) ebek (pásztor-, őrző-, védő-, mentő-, jelző-, vakvezető terápiás kutyák; d) macskák; e) madarak; f) állatkereskedésben kapható állatok.
♣
Kisállat: 38/1994 (VI.28.) FM rendelet 1. §-a alapján kisállatnak minősül: a) baromfi (tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka, húsgalamb); b) házinyúl, c) prémes állatok (nutria, csincsilla, angóra nyúl, sarki- és ezüst róka, nyérc és görény).
♣
Veszélyes állat: Mindazon állatfajok egyedei, amelyek genetikai, biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérges csípés, marás, harapás lehetősége) révén az emberek életére, testi épségére veszélyesek. Az ide tartozó fajok egyedeit a 8/1999. (VIII.13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az itt nem szereplő fajok indokolt esetben veszélyessé nyilváníthatók az 1998. évi XXVIII. törvény 20. § (2)-(3) bekezdései szerint. A veszélyes állatok tartása, szaporítása, illetve az országba történő behozatala előzetes hatósági engedélyhez kötött, melyet az 1998. évi XXVIII. törvény 2022. §-a tartalmaz.
♣
Vakvezető eb: Az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és amelyet a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége erre jogosult szervezete ilyen igazolással ellátott.
♣
Jelzőeb: az az eb, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.
♣
Őrző-védő eb: az az eb, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.
♣
Közvetlenül érintett szomszéd: akivel közös a telekhatár.
♣
Állattartási övezetek határait az egyes utcákhoz tartozó ingatlanok hátsó telekhatárai képezik.
♣
Szakhatóság: Az I. fokú állategészségügyi, közegészségügyi, építési és környezetvédelmi hatóságok.
♣
Tenyésztés: Tenyészállattal folytatott kereskedelmi, haszonszerzési célú céltudatos szaporítás.
♣
Ebsétáltatás: közterületen minden ebfajtának pórázon és a 20 cm marmagasságot meghaladó ebnek szájkosárral történő vezetése.
♣
Ebfuttatás: az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területen.
♣
Lakásban tartható állat: az eb, a macska, a kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (szíriai aranyhörcsög, tengerimalac stb.).
♣
Kislétszámú állattartásnak, illetőleg kisüzemi állattartásnak minősül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. melléklet 1. számú függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el.
♣
Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb három baromfi, melyet legfeljebb két napig a lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak.
II. fejezet Az állattartás általános szabályai 4. § (1) Biri Község Önkormányzat közigazgatási területén állat az 1. számú mellékletben meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz, stb.) nélkül tartható. (2) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (3) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni! (4) Azokon a területeken, ahol az általános rendezési terv és a szabályozási tervek a terület más célú felhasználását irányozzák elő, állat tartását a rendezési terv előkészítésével foglalkozó hivatali egység előzetes szakmai véleményének figyelembevételével és a polgármester hozzájárulásával lehet engedélyezni. (5) A lakás lebontása miatt, vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó köteles állatának elhelyezéséről gondoskodni. (6) Az állattartónak biztosítania kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozzon, az általa tartott állat a környezete nyugalmát ne zavarja, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. (7) Bármilyen állat oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek határoló szerkezeteit ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, vagy az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.
III. fejezet Az állatok elhelyezése és tartása 5. § (1)
(2)
Haszonállatokat tartani csak az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) által előírtaknak megfelelő helyen és építményben lehet, a külön jogszabályokban előírtak szerint, beleértve az építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló helyi hatályos rendeletet is. Ha az állattartó az állattartáshoz szükséges létesítmények műszaki előírásait megszegi, az építésügyi hatóság az építésügyi jogszabályok szerint jár el. Indokolt esetben elrendelheti az épület átalakítását, lebontását, illetve a használat megszüntetését. 6. §
(1) Az állattartásnál meg kell tartani az állategészségügyi, közegészségügyi, a környezetvédelmi, valamint az állatvédelmi előírásokat; ezeket érvényesíteni kell az állatszállítása, forgalmazása, az állati eredetű termék előállítása, feldolgozása, tárolása és forgalmazása során is. (2) Az állat etetésére és itatására csak olyan takarmányt és itatóvizet szabad felhasználni, amely az állat, illetőleg közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. (3) Az állattartáshoz olyan állattartó épületet, telepet, karámot, stb. (a továbbiakban: állattartó létesítmény) kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési, állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állat fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását és biztosítja, hogy az állati termék közvetlenül emberi fogyasztásra vagy élelmiszer-előállításra alkalmas legyen. (4) A település területén – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett – mindenféle haszonállat tartható. (5) A település területén kedvtelésből tartott állatok a helyi rendelet szabályozása és a vonatkozó jogszabályok alapján tartható.
IV. fejezet
Ebtartás 7. § (1) Biri Község közigazgatási területén az egylakásos és a többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb három eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható. (2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarain lakásonként két eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható. 8. § (1) Közterületen az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm marmagasságú ebet pedig szájkosárral is el kell látni. Ebet – a 10 cm marmagasságú eb kivételével – csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat. (2) Az ebek közterületen történő szabad mozgásának biztosítására a 2. számú mellékletben felsorolt ebfuttatási területek szolgálnak. E területek határait táblával, szembetűnő módon meg kell jelölni. Az ebet futtató köteles gondoskodni arról, hogy az állat a kijelölt területet ne hagyhassa el. 9. § (1) Tilos ebet beengedni vagy bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe. (2) Tilos ebet – a vakvezető eb kivételével – beengedni vagy bevinni oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére és kegyeleti helyre, ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, diákszállásra, az olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre és tóba, ahol tábla tiltja az ebek beengedését és bevitelét. (3) A (2) bekezdés szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi. (4) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos. 10. §
Ebtenyészet (1) Ebtenyészet kizárólag a polgármester engedélyével létesíthető. Tenyésztés céljából tartott ebek száma maximum négy darab lehet, és ezek szaporulata elválasztásig. Az engedély a közegészségügyi, állategészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulása, az ebtenyésztők egyesületének szakvéleménye, valamint az ide vonatkozó külön jogszabály alapján adható ki. Két darab tenyész kutyánál több eb tartása esetén a közvetlenül érintett szomszédok hozzájárulása is szükséges. A tartható ebek számának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az ebek tartására szolgáló építmények (kennelek, ólak, stb.) és a szomszédos lakóépületektől legalább 15 méter védőtávolságot kell tartani. Az ebek tartására szolgáló építmény létesítése esetén figyelembe kell venni a vonatkozó építésügyi szabályokat. (2) Tilos ebtenyészetet fenntartani, illetve engedélyezni nevelési, oktatási és egészségügyi intézmények telek határaitól számított 50 méteres körzetben. (3) A rendelet hatálybalépéskor már működő ebtenyészetek engedélyezését utólagosan kérvényezni kell. Amennyiben a feltételeknek nem felel meg, az engedély nem adható ki. Ha a felszólítás ellenére az utólagos engedélyezést nem kérik meg, vagy az utólagos engedélyezést nem kérik meg, vagy az utólagos engedély nem adható ki és az állattartást nem szüntetik meg az állatok kártalanítás nélküli eltávolítására a polgármester intézkedik. 11. §
Kóbor állatok
(1) Kóbor állatok esetén az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 4/A. § (3)-(4) bekezdései szerint kell eljárni. (2) A település belterületén a kóbor állatok befogása az önkormányzat feladata. (3) Befogott kóbor állat – amennyiben a befogástól számított 15 napon belül az állat tulajdonosa nem válik ismertté – értékesíthető, vagy az állat életét a megengedett módon ki lehet oltani. (4) Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, és a befogásával, elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni.
Macskatartás 13. § (1) Többlakásos kertes családi házban és udvarán háztartásonként – fajtára való tekintet nélkül – három macska – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható. (2) Többlakásos társasházban és udvarán lakásonként két macska – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható. (3) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetve kezelője köteles gondoskodni. 14.§
Méhek (1) (2)
Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni a méhészetről szóló 15/1969. (XI.6.) MÉM rendelet és a vonatkozó külön állategészségügyi és növényvédelmi jogszabályok megtartása mellett lehet. A méhek aktív időszakában (április 15-től szeptember 15-ig) 100 méhcsalád tartható. Nyugalmi időszakban (szeptember 16-tól április 14-ig) a méhcsaládok száma nem esik korlátozás alá. V. fejezet
Eljárási szabályok 15. § (1) E rendelet alapján az önkormányzat hatósági jogkör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. (2) A polgármester eljárására – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. év LXV. törvényben megállapított kivételekkel – a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben, valamint az eltérő darabszámú állattartás engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik. (4) A polgármesternek címzett kérelemnek az alábbiakat kall tartalmaznia: a kérelmező neve és lakcíme; az ingatlan címe, jellemző adatai (alapterület, szomszédok megjelölése), ahol az állattartást folytatni kívánja; az állat fajtájának leírása; az állatok tervezett számának és az állattartás időbeni meghatározása; a kérelem indokolása. (5) A hatóság az eljárást végzéssel meg kell szüntetni, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban, a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, valamint a megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte. (6) A 245/1998. (XII.31.) Kormányrendelet 7. § (1) bekezdés értelmében a jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. (7) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén, a jegyző kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál az állat tartásának korlátozását, illetve megtiltását. (8) A jegyző a tiltásról vagy korlátozásról határozatot hoz.
(9) A jegyző a 2004. évi CXL. törvény 29. § (1) bekezdés alapján a hatósági eljárást indíthat az ügyfél kérelmére, vagy más hatóság kezdeményezésére is. (10) Az eljárás megindítására, lefolytatására, megszüntetésére a Ket. szabályai az irányadóak.
VI. fejezet Szabálysértés 16. § 1
VII. fejezet Záró rendelkezések 17. § E rendelettel együtt kell alkalmazni az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvényt; az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényt; a méhészetről szóló 15/1969. (XI.06.) MÉM rendeletet; a kedvtelésből tartott állatokról szóló 71/2003. (VI.27.) FVM rendeletet; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt; a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) Kormányrendeletet; a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényt; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletet. 18.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az állattartásról szóló 9/2004 (IV.15.) önkormányzati rendelet. (3) A rendelet kihirdetéséről – a helyben szokásos módon – a jegyző gondoskodik. Kelt: B i r i, 2009. november 1. P.H.
Almási Katalin
Gyirán Zoltán
polgármester
jegyző
Záradék: A rendeletet kihirdettem. Kelt: B i r i, 2009. december 15.
1
2012. április 15-én hatályon kívül helyezte az egyes szabálysértési tényállást tartalmazó rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 6/2012. (IV.15.) önkormányzati rendelet 1. § e) pontja.
Gyirán Zoltán jegyző
