AZ INFORMATIKA TANTÁRGY HELYI TANTERVE 1. 2. 3.
Célok és feladatok ..................................................................................... 2 Fejlesztési követelmények ........................................................................ 5 Részletes tanterv........................................................................................ 7
3.1. Hatévfolyamos képzés ......................................................................................................................... 7 7. évfolyam...................................................................................................................................................... 7 8. évfolyam...................................................................................................................................................... 9 9. évfolyam.................................................................................................................................................... 12 10. évfolyam.................................................................................................................................................. 13 11. évfolyam.................................................................................................................................................. 15 3.2. A nyelvi előkészítővel induló emelt szintű nyelvi képzés helyi tanterve........................................... 17 9. évfolyam.................................................................................................................................................... 17 10. évfolyam.................................................................................................................................................. 21 11. évfolyam.................................................................................................................................................. 22 12. évfolyam.................................................................................................................................................. 24 3.3. Angol célnyelvű, két tanítási nyelvű képzés ...................................................................................... 26 9. évfolyam.................................................................................................................................................... 26 10. évfolyam.................................................................................................................................................. 29 11. évfolyam.................................................................................................................................................. 31 3.4. A nyelvi előkészítővel induló emelt szintű művészeti képzés helyi tanterve..................................... 35 9. évfolyam.................................................................................................................................................... 35 10. évfolyam.................................................................................................................................................. 41
4. 5. 6. 7.
A tankönyvek és segédanyagok kiválasztása........................................ 43 Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez....................... 43 Függelék ................................................................................................... 44 Témakörök a középszintű érettségi vizsgára ....................................... 45
1.
Célok és feladatok
Az információs társadalom létrejöttét a mindent átható számítástechnika, a telekommunikáció fejlődése és az internet tették lehetővé. Az exponenciálisan növekvő számítási kapacitás egyre összetettebb problémák megoldását (gépesítését) eredményezi. Az adat és az információ termelése, feldolgozása, forgalmazása és fogyasztása alapvető termelési móddá válik, az információs szektor egyre több munkaerőt és számítógépet alkalmaz. Folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az információ áruvá válik. A társadalom minden szférájában döntő tényező a hálózatba szerveződés. Kialakul a globális hálózati gazdaság. Napjainkban a tudás reformációja is zajlik, az egyén és a tudás viszonya megváltozik. A webhelyek összességén lényegében az egész emberi kultúra, a társadalom minden szférája reprezentálódik. Az internet nyújtotta lehetőségeket felhasználva az egyén és az információ (az egyén és a tudás) közvetlenebb kapcsolatba kerül. A kommunikáció sebessége radikálisan felgyorsul. Megváltozik az egyén magatartása is, kritikus és értő módon kell közölnie, fogadnia és kezelnie az információt. Az információs és kommunikációs kultúrát minden tanuló számára hozzáférhetővé kell tenni. Az informatikai nevelésnek meg kell mutatnia, hogy a természetes és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (program, szöveg, kép, mozgókép, hang … ), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle információit "hordozza" és megjeleníti. Az informatikaoktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben a virtuális környezetben. Képes legyen a különféle alkalmazások kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT eszközökkel. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az IKT gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, amelyben élni és dolgozni kell. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony fiatalok - megfelelő továbbtanulás után - később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő dolgozhassanak. Az ipari társadalom kialakulásával az iskola átalakult, a mai iskolának is meg kell változnia az információs társadalom igényeinek megfelelően. Az iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira. Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni. Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Fejleszteni kell a tanulók digitális kompetenciáját. A társadalom információs technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelé-
2
se, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten. A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait. A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő) kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, - gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik – amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt és azt az „alkalmazói vizuális-manuális nyelvtudást”, amellyel a számítógéppel kommunikálunk. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciáival: adatok, szövegek, táblázatok, diagramok, hangok és mozgóképek szerkesztése, értelmezése, prezentálása, különféle alkalmazásokban és az interneten. A számítógépeket eredetileg nagy mennyiségű matematikai számítás gyors elvégzésére fejlesztették ki, ezért nem meglepő a matematikai és az informatikai kompetenciák rokonsága. Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése során. Mindezeken túlmenően a tevékenység-algoritmusok nagy szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és az információk kezelésében is. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk és előre jelezzük a természeti folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A matematika köztudottan a természetleírás, különösen a fizikai leírás átütő erejű eszköze, nyelve. A természeti rendszerekre vonatkozó számítások azonban gyakran nagy nehézségekbe ütköznek, továbbá jelentős probléma bizonyos mérések során nyert nagy mennyiségű adat informatikai kezelése, feldolgozása is. A korszerű számítógépek és modellek alkalmazásával azonban korábban elképzelhetetlen mennyiségű számítást lehet rövid idő alatt elvégezni. Ezzel a természettudományos és műszaki modellezés - praktikus szempontból - magasabb szintre lépett. Az informatikaiszámítástechnikai kompetencia itt kapcsolódik szorosan a matematikai és a természettudományos kompetenciához. A természettudományos és műszaki-technikai kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is. Ezen a ponton szintén kapcsolódik az informatikához. A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, ekönyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus oktatástechnikai eszközök (projekttor, interaktív tábla …). A hatékony és önálló tanulás fel is tételezi, hogy rendelkezünk megfelelő digitális kompetenciával, ismerjük és tudjuk használni a fenti eszközöket. Az informatikai eszközök segítik a motiváció és az összpontosított figyelem folyamatos fenntartását, ezért is alkalmasak a legtöbb tantárgy tanulására.
3
Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az informatika tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal. Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami nem csak azt jelenti, hogy jelentős a számítógépes gyakorlati tevékenység, hanem azt is, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez. Az információ nyilvánossá válása lehetőséget ad a demokrácia erősítésére. Az informatikaoktatás hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez, amennyiben külön foglalkozik az informatika kultúrtörténetével és az információs társadalommal, kiemelve az informatika jogi és etikai vonatkozásait. Az informatikai kompetenciák szükségesek a munka világának szinte minden információkezelést és szellemi tevékenységet igénylő területén. Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra. Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. (Gondoljunk a könyvkiadásra, a multimédiára vagy a webhelyekre.) Rohamosan fejlődik a digitális vagy digitalizált műalkotások, illetve művészetek száma is. Az informatikaoktatás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű eszköze. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár forrásközpontként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. Mindehhez azonban nem elég az informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Egyes kulcskompetenciák meghatározó szerepe különösen megfigyelhető az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés, a gazdasági nevelés, a környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, a felkészülés a felnőtt lét szerepeire, kiemelt fejlesztési feladataiban. Az informatikaoktatás és nevelés részben az ismeretek szintjén, nagyrészt azonban a feladatmegoldások, problémamegoldások, alkalmazások szintjén építi be a kiemelt fejlesztési feladatokat napi gyakorlatába.
4
Az informatikaoktatásban a differenciálás azt a célt szolgálja, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelően, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ennek érdekében olyan differenciálást kell alkalmazni, amely optimálisan alkalmazkodik az egyének tudásához, kompetenciáihoz, olyan szervezési, irányítási és értékelési módokat kell alkalmazni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakulását és fejlesztését. Az egyéni és a kooperatív tanulási technikák, valamint az IKT alkalmazása erre különösen tág teret nyújt az informatikában. A tantárgy célja hogy megismertesse az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, digitális kompetenciájuk fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és megfelelő motiváltsággal törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.
2.
Fejlesztési követelmények
A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és az oktatásban előforduló más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit. Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje az alapvető dokumentumformákat, ezeket legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon kezelni és szerkeszteni multimédiás dokumentumokat. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudjon oktatóprogramokat használni. Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. Legyen tudomása az intelligens eszközökről és növekvő jelentőségükről. Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). A problémamegoldás során ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes algoritmust készíteni, és az algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel). Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Kísérletezzen egyszerű folyamatok számítógépes modelljeivel, figyelje meg a paraméterek módosításának hatását. A tanuló ismerje a közvetett (technikai) kommunikáció modelljét és néhány eszközét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon adatokat megkeresni, letölteni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén:
5
csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média). Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben. A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Tanulmányozza az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit, az újonnan felmerülő pszichológiai és szociális kérdéseket. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Legyen tudatában a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és a személyiségre káros hatásainak (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). Legyen tájékozott az ekereskedelemről. Tudjon terméket és szolgáltatást interneten rendelni, illetve vásárolni. A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni nyilvántartásokban, a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemzése és feldolgozása alapján.
6
3.
Részletes tanterv
3.1. Hatévfolyamos képzés 7. évfolyam – heti óraszám: 1 (összesen: 37, ebből 8 óra könyvtárhasználat) – Belépő tevékenységformák Hardver alapismeretek: A személyi számítógép fő részeinek és működésük lényegének a megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a háttértárak és más perifériák használata. Ergonómiai szempontok megismerése a számítógépes munkakörnyezet kialakításában. A túlzott informatikai eszközhasználat (tévé, videó, számítógép) veszélyeinek megbeszélése. Operációs rendszer használata: Formázás, majd a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a létrehozás, törlés parancsok használatával. Egymásután és szórtan elhelyezkedő állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Az operációs rendszer testreszabása, valamint működési jellemzőinek beállítása. Kommunikáció hálózaton: Saját e-mail cím létrehozása (a rendszergazda segítségével) és használata. Egy levelezőprogram alkalmazása, levél küldése, fogadása, a fő mezők funkciójának megismerése: a címzett, a tárgy és a másolatok. Állományok csatolása a levélhez. Hálózati keresőgépek használata: a kulcsszavas és a tematikus keresés módjának megismerése és gyakorlása. Hasznos webhelyek önálló felkeresése (például: MEK, vasúti információ, önkormányzati oldalak, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak). Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Az SDT ismertetése. Az információ kódolása és továbbítása: A bináris és a hexadecimális számrendszerek Az információtovábbítás folyamatának leírása az informatika alapfogalmai segítségével. A kódolás és dekódolás különböző módozatai (képek számokká alakítása és dekódolása). A kódolt információ tárolása. Információ és adat megkülönböztetése. Hibafelismerő –és javító eljárások. Hardver alapismeretek: 1.1
1.2
Téma A számítógép fő részei
Számítástechnikai eszközök kezelése
Tartalom Számítástechnika alapfogalmak, a számítógépkonfigurációt alkotó hardver-elemek (gépház, háttértár, központi egység, periféria, alaplap, processzor, memória (ROM és RAM), billentyűzet, nyomtató, egér, monitor, lemezmeghajtók, szkenner, mikrofon, hangszóró, fényképezőgép, webkamera, illesztőkártya, bit, bájt, BIOS, multimédia, órajel, pixel). Hordozható számítógép, mobilkommunikációs eszközök. A használt informatikai eszközök működési elveinek bemutatása. A számítógépterem rendjének, a gépek balesetmentes használatának megismerése. A biztonságos és előírásszerű használat szabályai. A túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeinek, személyiséget károsító hatásainak megbeszélése.
7
1.3
Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő A feltételek lebontása az egyes hardverelemek vonatkozászámítógépes munkasában környezet kialakítása
Az operációs rendszer használata: 2.1 2.2 2.3
Téma Az operációs rendszer fogalma és típusai A grafikus kezelői felület fontosabb parancsainak a megismerése A grafikus kezelői felület testreszabása
Tartalom A szoftverek csoportosítása, grafikus és parancsszavas operációs rendszerek, a grafikus kezelői felület elemei Lemez-, mappa- és állománykezelés (csoportos állományműveletek), a Windows Intéző (vagy más segédprogram) használata, keresés, tömörítés a Start menü és a Vezérlőpult mappa ikonjai (Dátum és idő, Billentyűzet, Egér, Képernyő)
Kommunikáció a hálózaton: 3.1
Téma Hálózati alapismeretek
3.2
Elektronikus levelezés
3.3
Keresés a Web-en
Tartalom Az iskolai hálózat vázlatos felépítése Belépés a hálózatba saját felhasználói névvel és kóddal A szolgáltató és a munkaállomás kapcsolata Netikett Saját e-mail cím használata (felépítése) A levelezőprogram alapfunkcióinak használata: küldés és fogadás, melléklet. Mobilkommunikáció (SMS, MMS) Tematikus és kulcsszavas keresés Hasznos és érdekes webhelyek, letöltések, weboldal mentése. SDT felülete, használata
Az információ kódolása és továbbítása: 4.1
Téma A kommunikáció folyamata
4.2 4.3
Titkosítások Neumann János
4.4
Kódolás és dekódolás
4.5
Számrendszerek
Tartalom Az informatika alapfogalmai: üzenet, hír, jel, jelkészlet, információ, adat, kódolás, titkosítás, dekódolás, adó, vevő, csatorna, zaj, metakommunikáció A spártai, a Caesar-féle és a rácsos-keveréses módszer, stb. Neumann János munkássága, a Neumann-elvek alapján működő számítógép logikai felépítése Analóg és digitális jel különbözőségének és átalakíthatóságának megértése. Karakterek kódolása. Hibafelismerés- és javítás Számok átalakítása a kettes, a tízes és a tizenhatos számrendszerek között. Kalkulátor használata átváltásra.
8
Könyvtári ismeretek: 5.1
Téma Dokumentumtípusok
5.2
Könyvtártípusok, feladataik, használatuk
5.3
A könyvtár állományrészei Használati jellemzők Tartalmi tájékozódás
5.4 5.5
Tartalom Hagyományos (írásos) és nem hagyományos (képi, audiovizuális, elektronikus) dokumentumok Időszaki kiadványok (hírlap – napilap, hetilap, folyóirat, egyéb periodika) A könyv formai jellemzői (külső részei – borító, gerinc -, belső részei – címlap, verzó, tartalomjegyzék, lábjegyzet, mutatók, rejtett bibliográfia) nemzeti, közművelődési, felsőoktatási, iskolai és szakkönyvtár) könyvtári szolgáltatások a kézikönyvtár, a segédkönyvek főbb típusai A kézikönyvtár használati jellemzői raktári rend (szakrend, betűrend) irányított forrás-és információkeresés megfelelő módszerek alkalmazásával,
A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje fel a számítógép legfontosabb hardverelemeit, és tudja megnevezni azok szerepét a számítógép működésében. Legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes a WEB-en egyszerű kereséseket végrehajtani. Legyen tisztában a kommunikáció folyamatával és e folyamatot leíró alapfogalmakkal. Legyen képes a tanult könyvtári ismeretek alapján információkat keresni.
8. évfolyam – heti óraszám:2 (összesen: 74, ebből 9 könyvtárhasználat) – Belépő tevékenységformák Prezentáció készítése, multimédia Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése valamilyen oktatási-nevelési – vagy akár a tanárral egyeztetett szabadon választott – témáról (ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az informatika jövője). A bemutató-készítés egyik fő célja a formázási lehetőségek és a grafikai eszközök minél szélesebb körű használata, illetve a prezentáció-készítés lényegéből fakadóan az önálló esztétikus feladatmegoldás gyakorlása. Algoritmusok, adatok és programozás: Szóban megfogalmazott problémák lépésekre bontása, és e lépések közötti logikai kapcsolatok megállapítása: az algoritmus-írás algoritmusleíró nyelven. Szoftverek (segédprogramok) telepítése, használatuk és eltávolításuk: Értsék a tanulók a fontosabb szoftver-típusoknak az informatikai rendszerben betöltött szerepét, illetve pontosan tudják alkalmazni a fontosabb szoftver-fogalmakat (freeware, shareware és kereskedelmi szoftver). Legyenek képesek az operációs rendszer működését kiegészítő segédprogramokat telepíteni. Ismerjék a felhasználói program telepítését, illetve regisztrálását az installációs anyag alapján. Legyenek tisztában a gyakori telepítések következményeivel, illetve azzal,
9
hogy miképpen lehet áthidalni a gyakori rendszertelepítéseket, valamint a törlés (delete) és az eltávolítás (uninstall) különbségével. Ismerjék a tömörítő programok általános jellemzőit. Legyenek képesek tömörítő programot alkalmazni (tömörítés, archiválás, bővítés, kicsomagolás és adatvédelem.) Értsék egy víruskereső program működésmódjának beállításait. Ismerjék a vírusok főbb fajtáit és az ellenük való hatékony védekezés módjait. Alkalmazzanak víruskereső programot egy meghatározott helyen (könyvtár, vagy fájl ellenőrzés). Prezentáció készítése, multimédia: Téma
Tartalom A multimédia időfüggő és időfüggetlen elemei Alapfogalmak, a program felülete, nézetmódok, dia hozzáadása, törlése, elrendezések, diaminta, háttér, rétegek, igaBevezetés a prezentáció- zítás. 1.1 készítés, illetve a program Szövegdobozok, szöveg bevitele, szöveg tulajdonságai, használatának alapjaiba felsorolás, fejléc, lábléc, sorszámozás. Fájl-műveletek. Helyesírás-ellenőrzés. Nyomtatási beállítások, nyomtatás, jegyzetek, jegyzet nyomtatása. Képek szkennelése, digitális fényképek és mozgóképek készítése, használata. Kép és rajzelemek/alakzatok beillesztése és tulajdonságai. 1.2 Grafikus objektumok Másolás és áthelyezés. Csoportok. WordArt objektum, diagram, szervezeti diagram és táblázat létrehozása és módosítása. Áttűnési és egyéb vetítési beállítások. Hangok, filmek beil1.3 Diavetítés, animálás lesztése. Egyszerű bemutatók készítése. Programozás Imagine Logo nyelven: 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6
Téma Ismerkedés az Imagine Logo-val Toll, szín, vastagság Vezérlési szerkezetek
Tartalom Imagine Logo kezelői felületének áttekintése
Az Imagine Logo parancsai Ismétléses ciklus, feltételes ciklus, feltételes vezérlésátadás (elágazás) és ezek kombinációi Eljárások készítése Az eljárások szerkezete és a változók fogalma Animációk készítése eljá- Alakzatok mozgatása, illetve a változók helyes értékeinek rások segítségével megtalálása a mozgó alakzat látványa alapján. Futtatás, tesztelés, javítás Több eljárásból felépülő Egymást hívó eljárások. Egyszerű programok készítése. projektfájlok
10
Szoftverek telepítése, használatuk és eltávolításuk: 3.1 3.2
3.3
Téma Fogalmak helyes használata Programok telepítése és eltávolításuk
Tartalom Szoftverek helye az informatikai rendszerben. A fontosabb szoftver fogalmak alkalmazása Az operációs rendszer működését kiegészítő egyes segédprogramok telepítése. (Víruskezelő, tömörítő, stb.) Egy felhasználói program telepítése, illetve regisztrálása az installációs anyag alapján. A törlés (delete) és az eltávolítás (uninstall) különbsége. Segédprogramok haszná- A tömörítő programok általános jellemzői. Tömörítő proglata ram alkalmazása, finombeállítások. (tömörítés, archiválás, bővítés, kicsomagolás és adatvédelem.) A vírus fogalma, fajtái. Egy víruskereső program beállítása és alkalmazása meghatározott helyen. (Kötet, könyvtár, vagy fájl ellenőrzés)
Könyvtári ismeretek: 4.1
4.2
4.3
Téma Könyvtárismeret
Tartalom Betűrendes katalógus (használata, készítése). Egyéb katalógusok, elektronikus katalógus – keresési szempontok kifejezése. Elektronikus könyvtár. Ismerkedés a könyvtárak felépítésével, könyvtári szolgáltatásokkal (könyvtárlátogatás). Direkt és indirekt tájékoz- Kézikönyvek (lexikon, enciklopédia, kronológia, atlasz, tató eszközök adattárak, bibliográfia). Hagyományos katalógusok: leíró, tárgyszó – és szakkatalógus. Elektronikus katalógus, könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú tájékozódás eszközei. A szellemi munka techni- Az irodalomkutatás módszerei. kája
A továbbhaladás feltételei Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. Legyen tisztában a programírás lépéseivel, és sajátítsa el egy grafikus programfejlesztői környezet használatát. Legyen képes önállóan egyszerű programok megalkotására. Tudjon szoftvereket telepíteni és eltávolítani, Tudjon használni egy tömörítőprogramot és egy vírusirtót, illetve legyen tisztában a folyamatokban szereplő fogalmakkal. Ismerje a könyvtári katalógusokat és a tartalmi tájékozódás módszereit.
11
9. évfolyam – heti óraszám: 2 (összesen: 74 óra) – Belépő tevékenységformák Dokumentumkészítés számítógéppel: Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve feladat leírás alapján. Típusdokumentumok elkészítése. Kiselőadás, esszé vagy tanulmány dokumentumának elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például környezetvédelmi vagy informatikai témáról). Dokumentumok mentése, konvertálása különböző formátumokban. Táblázatkezelés: A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése. Alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Egy táblázatkezelő program matematikai, statisztikai számításokra épülő felhasználása. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Diagramok készítése a problémához igazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus és jól áttekinthető táblázatok készítése. Dokumentumszerkesztés (szövegszerkesztés): 1.1
Téma Tartalom Szövegszerkesztő haszná- Típusdokumentumok elkészítése (levél, tanulmány, meghílata vó, önéletrajz, kérelem stb.), az elkészítés szokásos menete. Karakter-, bekezdés-, szakasz-, oldalformázás. A vágólap használata. Élőfej, élőláb, oldalszámozás, lábjegyzet. Tabulátorok. Táblázatok, diagramok készítése, formázása. Keresés, csere. Képek csatolása, beillesztése, hasábok. Nyelvi ellenőrzés. Mentés, nyomtatás. Körlevél. Általános dokumentum beállítások. Képletszerkesztés, feliratkészítés. Tartalomjegyzék készítése
Táblázatkezelés: Téma 2.1 Táblázatkezelés alapjai
2.2 2.3 2.4
Tartalom A program felülete (munkafüzet, munkalap, cella, oszlop, sor), Mozgás a munkalapon, adat- bevitel és javítás, ill. adattípusok. Műveletek saját és idegen formátumú fájlokkal: betöltés és mentés. Táblázatkezelési művele- Másolási műveletek, áthelyezés, törlések, mentés, automatek tikus kitöltés, cellák formázása. Mentés más formátumba, import más formátumból. Címzések és képletek Képletek felépítése, abszolút, relatív és vegyes hivatkozások; képletek másolása, címzések fajtái (abszolút, relatív és vegyes), képletek másolása. Rendezés és nyomtatás Tartományok adott oszlop szerinti növekvő/csökkenő rendezése. Nyomtatási és oldalbeállítások
12
2.5
2.6 2.7
Diagram
Az adatok diagramon történő ábrázolásához szükséges adat-tartományok felismerése és kijelölése. Diagram-típusok, diagram- elemek kezelése/formázása. Diagram pozicionálása, nyomtatása, törlése. Munka több munkalappal Új munkalap beszúrása, törlése és átnevezése. Tartományok áthelyezése, másolás és csatolás Függvények A függvények szerepének áttekintése (célja és felépítése), az argumentum megadásának módja. Egyszerű (SUM, ÁTLAG, MIN, MAX és DARAB) és bonyolultabb (statisztikai, logikai, dátum és kereső) függvények.
A továbbhaladás feltételei Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Ismerje a táblázatokban végzendő műveletek matematikai hátterét és eszközeit. Legyen képes diagramot értelmezni.
10. évfolyam – heti óraszám: 2 (összesen: 74 óra) – Belépő tevékenységformák Adatbázis-kezelés: Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata. Egy relációs adatbázis alapszintű kezelése. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és az állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése. Mindennapi életünkkel kapcsolatos egyszerű adatállomány tervezése, a szerkezet definiálása, létesítése és feltöltése néhány adattal. Adatok módosítása, törlése. Adatbázis-rendezés -és keresés, megjelenítés; adatbázis-lekérdezés, nyomtatás. Az adatbázis védelme. Hozzáférés egy adatbázishoz. Az adatbázis-karbantartás fontosságának érzékeltetése. Hálózati ismeretek: Ez a témakör a 7. évfolyamon tanultak átismétlését jelenti, mindamellett jelentősen kibővíti a korábban tanultakat, illetve új ismeretek elsajátítását is jelenti. Azonosító és a jelszó önálló használata, saját e-mail cím létrehozása (rendszergazda) és használata, az elektronikus levelezés (például csoporttársakkal vagy más osztályok, iskolák tanulóival) alapcélkitűzés. Egy levelező program funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés a levelek között már a tényleges, gyakori használat esetén lesz fontos. A diákokban fontos tudatosítani azt, hogy az elektronikus levelezés-szolgáltatás, amit akkor használnak helyesen, ha az a Netikettnek megfelelően történik. A WWW használata kapcsán - a könyvtárhasználattal összedolgozva - az internet nyújtotta lehetőségek közül annak, mint információforrásnak a használata kiemelten fontos. Az összetett keresési feladatok megoldása, valamint megadott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása szintén fokozott jelentőségű. Tanulóinkat megismertetjük a weblapkészítéssel, a levelezőlisták alkalmazásával, az SDT használatával valamint a fórumok és a chat kihasználásával.
13
Dokumentumszerkesztés (Képobjektumok kezelése, valamint weboldalak készítése) Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai. Alapvető képmanipulációk (vágás, retusálás, fények, színek, transzformálás, méretezés, konvertálás, stb.). Egyszerű weblapok szerkesztése és elhelyezése az interneten. Adatbázis-kezelés: 1.1 1.2
1.3
Téma Tartalom A relációs adatbázis- Az adatbázis fogalma és összetevői (rekord, mező, kulcs) kezelés alapfogalmai Az adatbázis készítésének alapelemei. Létező adatbázis megnyitása. Egyszerű adatbázis tervezése. Táblák Mezőtípusok, jellemzőik, módosítás. Adatfeltöltés, manipulálás. Értse a mezők módosítását. Kulcsmező, kapcsolatok a táblák között Alapvető adatbázis- Lekérdezések készítése: választó, frissítő, kereszttáblás, kezelési műveletek törlő. Szűrés, keresés, rendezés, összesítés. Űrlapkészítés, jelentéskészítés.
Hálózati ismeretek: Téma 2.1 Hálózati alapok 2.2
Kommunikáció a hálózaton
Tartalom Hálózati bejelentkezés és kijelentkezés, jelszó specialitások. Topológia (csillag, gyűrű, sín), protokoll, sávszélesség. Szerver-kliens és peer-to-peer hálózat. A levelezés szabályai (Netikett). A hálózati levelezés végrehajtása (levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés). Címlista, csatolások. Levelező listák. FTP, CHAT, blog, fórum, telefonálás. Összetett keresés az Interneten. Vásárlás, ügyintézés az Interneten és/vagy mobilon, telefonon (banki, önkormányzati ügyintézés)
Dokumentumszerkesztés (Képobjektumok kezelése, valamint weboldalak készítése): Téma Tartalom Az Interneten leggyakrabban előforduló állományformátu3.1 Szerkesztő-programok használata mok. A HTML leíró nyelv alapelemei. Egy webszerkesztő használata az egyszerűbb weblapkészítésére (szöveg, kép, táblázat, link bevitele, formázási lehetőségek) 3.2 Grafikai kiegészítő isme- Grafikus elemek használata. (kép, grafika, alakzatok, szöretek vegdoboz) Digitalizálás. Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai. Alapvető képmanipulációk (vágás, retusálás, fények, színek, transzformálás, méretezés, konvertálás, stb) Képbeillesztés a szövegbe.
14
A továbbhaladás feltételei Mindennapi életünkkel kapcsolatosan legyen képes egyszerű relációs adatbázist tervezni, illetve tudja azt karbantartani. Legyen képes egyszerű lekérdezések és jelentések elkészítésére. Magabiztosan használja az Internet által nyújtott szolgáltatásokat. Tudjon egyszerű weblapot szerkeszteni és publikálni. Legyen képes egyszerű képszerkesztési feladatok elvégzésére.
11. évfolyam – heti óraszám: 1 (összesen: 37 óra) – Belépő tevékenységformák Az infotechnológia és az információs társadalom témaköreinek feldolgozása kooperatív technikákat alkalmazva, az elsajátított informatikai ismeretek komplex felhasználásával. Problémamegoldó tevékenység tervezése, problémák megoldása egyénileg vagy csoportban. Kooperatív munkák, projektek. Informatikai eszközök és módszerek kiválasztása és komplex alkalmazása. Az informatika fejlődéstörténetéből, az információs társadalomról, etika és jog, adatvédelem, az információ megbízhatósága: 1.1
Téma A számítástechnika történetéből. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. Különféle számítógéppel ellátott eszközök, rendszerek (például gépkocsi, lakás, robot) fejlődése. Az internet és az IKT forradalma. Fejlődési trendek, a robotok.
15
Tartalom A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése; tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gyűjtése a számítógép, a robotok és más informatikai eszközök alkalmazási területeiről, tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat és az internetet forrásként használva. Források értékelése a megbízhatóság szempontjából. Kutatómunkák és dolgozatok, prezentációk, weblapok írása és/vagy bemutatása, előadása az informatika történetének egy-egy érdekes eszközéről vagy technológiájáról.
1.2
Az információs vagy tudástársadalom fő jellemzői. A gazdaság, a környezet, a kultúra és a személyiség az információs társadalomban. A környezetvédelem lehetőségei. Az élethosszig tartó tanulás. Az információ (adat, tudás, felfedezés, szabadalom, találmány, szerzői mű …) mint termék. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Az IKT veszélyei a személyiségre, illetve az egészségre. Az emberi kapcsolatok változása az információs társadalomban. Infokommunikációs viselkedési szabályok bemutatása példákkal.
1.3
A szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szerint. A szellemi termékek védelme, felhasználása és a szerzői jog. Alapvető viselkedési, publikálási szabályok. Szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok bemutatása példákkal. Felhasználói etika.
1.4
Adataink védelme. Az adatok hitelessége. Az információ és a tudás megbízhatósága. Az internetes források megbízhatósága. Az információ hitelessége.
Kutatómunkák az információs társadalomról. Előadások, dolgozatok készítése az információs társadalom egyegy jellemző vonásáról, problémájáról. A jellemzők megvitatása, összevetése a legújabb szociológiai, gazdasági adatokkal. Az elektronikus demokrácia osztály- vagy iskolaszintű „kipróbálása”, és/vagy társadalmi méretű esélyeinek megvitatása. Az információ és a tudás mint érték: a társadalmi lét különböző szféráiból vett példák megbeszélése. Konkrét szoftverek csoportosítása. Licencszerződések tanulmányozása, szövegértése. A szerzői és a szabadalmi jogból idézett szövegek tanulmányozása, megértése. A szerzői jog fogalmának megismerése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Adatok (adataink) csoportosítása az értékük és a szükséges védelem (titkosság) szerint. Hagyományos és elektronikus hitelesítés. Példák felkutatása a média információinak megbízhatóságával kapcsolatban, az „elhallgatott” információ szerepe. A tudományos és az áltudományos ismeretek felismerése, megkülönböztetése.
A továbbhaladás feltételei Legyen képes adott téma feldolgozásához önállóan információkat gyűjteni, a munka elvégzéséhez informatikai eszközöket, szoftvereket igénybe venni. Ismerje meg az informatika történetének fontosabb állomásait, fejlődési irányait, magyar vonatkozásait. Ismerje meg az információs társadalom jellemzőit, problémáit. Legyen tisztában a szerzői jog fogalmával. Ismerje az adatbiztonság és az információ hitelességével kapcsolatos problémákat.
16
3.2. A nyelvi előkészítővel induló emelt szintű nyelvi képzés helyi tanterve A 2005-2006-os tanévtől iskolánkban újabb ötéves képzés indult, melynek során az informatika tantárgyat – az eltérő óraszámok miatt – a korábban ismertetett tárgyi bontástól eltérő felépítésben oktatjuk. Az oktatás céljai megegyeznek a dokumentum elején ismertetettekkel. Ez a követelményekkel kapcsolatban is elmondható azzal a módosítással, hogy a nagyobb óraszámok mélyebb ismeretek átadását teszik lehetővé, illetve több órát tudunk gyakorlati feladatok megoldására fordítani. A megnövekedett oktatási lehetőségeket azzal próbáljuk kézzelfogható eredménnyé formálni, hogy a képzés struktúráját az ECDL vizsga követelményeihez igazítjuk, és ösztönözzük a tanulókat a vizsgára való jelentkezésre. Ez azonban – mármint a jelentkezés, illetve a sikeres vizsga –, már csak a pénzügyi vonzatai miatt sem része helyi tantervünknek.
9. évfolyam –
heti óraszám: 4 (összesen: 148 óra ebből 9 óra könyvtárhasználat) –
Belépő tevékenységformák Az információtechnológiai alapismeretek témakör célja a személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése, illetve azok fontosabb jellemzőinek megértése. Ez a terület a számítógép önálló vásárlása és fejlesztése miatt lényeges, már csak a számítógépes munkakörnyezet ergonómiai és munkavédelmi szempontok szerinti kialakítása miatt is. A Neumannelvű számítógépek felépítésének és működésének bemutatása; annak megértése, hogy léteznek más elven működő gépek is. A szűkös időkeretnek megfelelően az analóg és a digitális jel különbözőségének megértése, analóg jel digitalizálása, illetve a jelátalakítás lényegének megértése a cél, az átalakítás módja és folyamata nem. Ebben a témakörben, mint a későbbi tanulmányok elé illesztett bevezetőben kerülnek ismertetésre a szoftverelméleti, illetve a számítógép-hálózatokra vonatkozó alapismeretek is, valamint az adatvédelemmel és a szerzői joggal kapcsolatos tudnivalók. Ebből az oktatási egységből, amely további ismeretekkel lesz elmélyítve, majd csak a 11. évfolyamon javallott a vizsga letétele. Az operációs rendszer oktatási egység célja, hogy a felhasználó gyakorlottan kezelje a PC-re telepített operációs rendszert, amibe beleértendő az is, hogy felhasználóbarát munkakörnyezetet tudjon kialakítani, illetve tudja kiaknázni az operációs rendszere nyújtotta előnyöket. Ezen túl cél még az állományműveletek precíz, önálló elvégzése, a kiválasztott állományokról biztonsági másolat készítése, tömörített állományok létrehozása, és már létezők bővítése, az alkalmazások önálló installálása a használt környezetben. A háttértárak megbízhatóságának ellenőrzése (töredezettség-mentesítés, felület-ellenőrzés) a napi munkában használt adathordozók kezelésére vonatkozik. Szövegszerkesztés: Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve leírás alapján. Típusdokumentumok elkészítése. Kiselőadás, esszé vagy tanulmány dokumentumának elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például környezetvédelmi vagy informatikai témáról). Dokumentumok mentése, konvertálása különböző formátumokban. Bemutatók (prezentációk) készítése: Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése valamilyen oktatási-nevelési – vagy akár a tanárral egyeztetett szabadon választott – témáról (ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az informatika jövője). A bemutató-készítés egyik fő célja a formázási lehető-
17
ségek és a grafikai eszközök minél szélesebb körű használata, illetve a prezentáció-készítés lényegéből fakadóan az önálló esztétikus feladatvégzés gyakorlása. Információ és kommunikáció: Azonosító és a jelszó önálló használata, saját e-mail cím létrehozása (rendszergazda) és használata, az elektronikus levelezés (például csoporttársakkal vagy más osztályok, iskolák tanulóival) alapcélkitűzés. Egy levelező program funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés a levelek között már a tényleges, gyakori használat esetén lesz fontos. A diákokban fontos tudatosítani azt, hogy az elektronikus levelezés-szolgáltatás, amit akkor használnak helyesen, ha az a netikettnek megfelelően történik. A WWW használata kapcsán - a könyvtárhasználattal összedolgozva - az internet nyújtotta lehetőségeknek, mint információforrásoknak a használata kiemelten fontos. Az összetett keresési feladatok megoldása, valamint megadott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása szintén fokozott jelentőségű. Információtechnológiai alapismeretek: 1.1
A modern informatika keletkezése
A számítógépek fel1.2 építése
1.3 Számrendszerek
1.4
Kódolás, analóg és digitális jelek
Hardver-elméleti 1.5 alapismeretek 1.6
Szoftver-elméleti alapismeretek
Hálózati alapismere1.7 tek 1.8
Adatvédelem és szerzői jogok
Számítógép-generációk Ismerje a Neumann-elvű számítógépek elvi felépítését és a tárolt program elvét. Ismerje, hogy más elven működő számítógépek is vannak Ismerje a bináris, decimális és hexadecimális számrendszereket Alkalmazza segédeszköz használata nélkül a 8 bites bináris számok oda-vissza alakítását bináris, decimális, hexadecimális számok esetében. Ismerje a kód-, kódolás fogalmát. Ismerjen különböző kódolási módszereket. A számítógép felépítése, főbb típusai, az egyes részegységek bemutatása: tápegység, memória, processzor, stb., Perifériák – input és output – jellemzői és fontosabb képviselőik; ergonómia Az operációs rendszer bemutatása, operációs rendszer és szoftvertípusok, programozási nyelvek rövid bemutatása A hálózatok alapjai: LAN, WAN, elektronikus levelezés, Internet, extranet, „e-világ” (e-work, e-learning, e-kormányzat, e-commerce, e-banking), biztonság – Védelem, vírusok Személyes adatok nyilvántartása – hozzáférési jogok, szerzői jog
18
Operációs rendszer:
Ismerkedés a 2.1 számítógéppel
2.2
Operációs rendszer használata
Programok tele2.3 pítése és eltávolítása
Segédprogramok 2.4 használata A hálózatba kapcsolt gépekre 2.5 vonatkozó alapvető ismeretek
A számítógép bekapcsolása, kikapcsolása, felhasználói név, jelszó, rendszergazda fogalma, jogosultságok. A felhasználói felület kezelése. Munkaasztal, tálca, ikonok, programok indítása, ablak felépítése. Jegyzettömb használata Alkalmazza a használt operációs rendszerben az alapvető műveleteket, mint a könyvtárszerkezet kialakítása, másolás, átnevezés, törlés, illetve törölt állományok visszaállítása és a tulajdonságok módosítása Alkalmazza az adott operációs rendszer segítségével az alapvető rendszer-információk lekérdezését. (Jogosultságainak figyelembe vétele mellett) Alkalmazza a lemez-karbantartási feladatokat (töredezettségmentesítés, lemez törlése, új lemez használatba vétele biztonsági másolat készítése). Alkalmazza az állománykeresést. Alkalmazza a használt operációs rendszer működési jellemzőinek lekérdezését, illetve beállítását. Nyomtatási beállítások, nyomtatás Ismerje a szabályos és a szabálytalan kilépés következményeit. Alkalmazza az operációs rendszer működését kiegészítő segédprogramok telepítését. (Víruskezelő, tömörítő, stb.) Alkalmazza egy felhasználói program telepítését, illetve regisztrálását az installációs anyag alapján Ismerje a tömörítő programok általános jellemzőit. Alkalmazzon tömörítő programot. (tömörítés, archiválás, bővítés, kicsomagolás és adatvédelem.) Értse egy víruskereső program működésmódjának beállítását. Alkalmazzon víruskereső programot egy meghatározott helyen. (Kötet, könyvtár, vagy fájl ellenőrzés) Felhasználó név, jelszó és rendszergazda fogalma, illetve a jogosultságok ismerete
Szövegszerkesztés:
Alapvető szöveg3.1 szerkesztési ismeretek Szöveges dokumentumok készí3.2 tése
A szövegszerkesztés alapjainak tisztázása: a szövegszerkesztő program felülete és alapfunkciói, a dokumentum felépítése, alapvető műveletek: szöveg bevitele, korrigálása, törlése, nyomtatása. A szöveg beolvasása/mentése saját, illetve idegen fájlformátumba(-ból). Dokumentum formázása és táblázat-műveletek: a dokumentum formázásának alapjai (tabulátor, szakasz, bekezdés, hasábok, stb.).
19
3.3
Táblázatok, beillesztések
Grafikus objek3.4 tumok 3.5 Körlevél
Beillesztések bármilyen külső forrásból. Táblázat készítése (létrehozás, törlés, és cellaműveletek) és formázása (tabulátor táblázatban). Mentés más formátumokban. TXT fájl beolvasása. Súgó használata Grafikus objektumok - kép beillesztése ClipArtból, kép beillesztése fájlból, rajzolás, szövegdoboz, WordArt Kép beillesztése szövegbe, grafikus objektum tulajdonságai Körlevél és etikett készítése
Prezentáció-készítés:
Bevezetés, a prezentáció-készítés, 4.1 illetve a program használatának alapjaiba
4.2
4.3
Grafikus objektumok Diavetítés, animálás
Alapfogalmak, a program felülete, nézetmódok, dia hozzáadása, törlése, elrendezések, diaminta, háttér, rétegek, igazítás. Szövegdobozok, szöveg bevitele, szöveg tulajdonságai, felsorolás, fejléc, lábléc, sorszámozás. Fájl-műveletek Helyesírás-ellenőrzés Nyomtatási beállítások, nyomtatás, jegyzetek, jegyzet nyomtatása. Kép és rajzelemek/alakzatok beillesztése és tulajdonságai. Másolás és áthelyezés. Csoportok. WordArt objektum, diagram, szervezeti diagram és táblázat létrehozása és módosítása. Áttűnési és egyéb vetítési beállítások
Információ és kommunikáció:
Az Internet története, hálózatok, szerver-kliens modell, IP cím. Böngészés, letöltés, keresés. Levelezési alapfogalmak, e-mail cím. A levelező programok szokásos beállításai. Levél fogadása, levél küldése, válasz, továbbítás, fájl csatolása, prioritás, jelölés, címjegyzék használata. Munka a mappaszerkezetben, levelek rendezése, nyomtatás, exportálás, másolás, aláírás. Internet, hírcsoportok, linkek, web címek. Böngészők működése: hasznos oldalak, előzmények, oldalak, képek mentése, programok/fájlok letöltése, oldal küldése, könyvjelzők, biztonsági és más beállítások. Találati lista, keresési feltételek optimalizálása
A HTML oldal felépítése és a HTML utasítások szerkezete
5.1 Internet
Az Internet egyes 5.2 szolgáltatásai
Böngészőprogramok használata 5.3 és a hálózati keresés módszerei
HTML alapisme5.4 retek
20
Könyvtári ismeretek: 6.1
Dokumentumtípusok
6.2 Könyvtárismeret Direkt és indirekt 6.3 tájékoztató esz közök
Hagyományos (írásos) és nem hagyományos (képi, audiovizuális, elektronikus) dokumentumok Időszaki kiadványok (hírlap – napilap, hetilap - , folyóirat, egyéb periodika) A könyv formai jellemzői (külső részei – borító, gerinc -, belső részei – címlap, verzó, tartalomjegyzék, lábjegyzet, mutatók, rejtett bibliográfia) könyvtári rendszer, könyvtártípusok, könyvtári szolgáltatások elektronikus könyvtár raktári rend (szakrend, betűrend) állományrészek, kézikönyvtár kézikönyvek (lexikon, enciklopédia, kronológia, atlasz, adattárak, bibliográfia) hagyományos katalógusok: leíró, tárgyszó – és szakkatalógus elektronikus katalógus könyvtári és egyéb információs rendszerek a közhasznú tájékozódás eszközei
A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tisztában az alapvető informatikai fogalmakkal. Ismerje a PC hardveres felépítését. Ismerje az általa használt operációs rendszert. Tudjon alapvető állományműveleteket végezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon jegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban.
10. évfolyam
heti óraszám: 1 (összesen: 37 óra) Belépő tevékenységformák Táblázatkezelés: A táblázatokban szereplő adatok típusának ismerete és helyes megválasztása; Munka több munkalapon egy időben, illetve több munkafüzetben. A matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata, a függvényhivatkozások másolása. A függvényvarázsló fontosabb beépített függvényeinek megismerése és használata. A különböző hivatkozás-típusok jelentőségének felismerése. Az adatok összefüggésének megjelenítése diagramon, a megfelelő diagramtípus kiválasztása és esztétikus megformázása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján, jól áttekinthető táblázatok készítése és rendezése a rendelkezésre álló óraszámban.
21
Táblázatkezelés:
1.1
Táblázatkezelés alapjai
Táblázatkezelési 1.2 műveletek 1.3
A program felülete (munkafüzet, munkalap, cella, oszlop, sor), Mozgás a munkalapon, adat- bevitel és javítás, ill. adattípusok. Műveletek saját és idegen formátumú fájlokkal: betöltés és mentés. Másolási műveletek, áthelyezés, törlések, mentés, automatikus kitöltés, cellák formázása Mentés más formátumba, import más formátumból Képletek felépítése, abszolút, relatív és vegyes hivatkozások; képletek másolása, címzések fajtái (abszolút, relatív és vegyes), képletek másolása. Tartományok adott oszlop szerinti növekvő/csökkenő rendezése. Nyomtatási és oldalbeállítások Az adatok diagramon történő ábrázolásához szükséges adattartományok felismerése és kijelölése. Diagram-típusok, diagram- elemek kezelése/formázása. Diagram pozicionálása, nyomtatása, törlése. Új munkalap beszúrása, törlése és átnevezése. Tartományok áthelyezése, másolás és csatolás A függvények szerepének áttekintése (célja és felépítése), az argumentum megadásának módja. Egyszerű (SUM, ÁTLAG, MIN, MAX és DARAB) és bonyolultabb (statisztikai, logikai, dátum és kereső) függvények. További statisztikai, logikai, dátum és kereső függvények
Címzések és kép- letek
Rendezés és 1.4 nyomtatás
1.5 Diagram
Munka több 1.6 munkalappal
1.7 Függvények I. 1.8 Függvények II.
A továbbhaladás feltételei: Tudjon szöveges feladat alapján táblázatot szerkeszteni és ismerje fel a cellatartalmak jelentése és típusa közötti kapcsolatot. Tudjon táblázatban műveleteket végezni. Tudja a táblázat adatai közötti összefüggéseket grafikusan (diagramon) megjeleníteni. Ismerjen számos beépített függvényt és legyen képes az ábrázolásukra megadott feltételek mellett. Tudjon egyszerű logikai feladatokat megoldani.
11. évfolyam
heti óraszám: 2 (összesen:74 óra) Belépő tevékenységformák: Adatbázis-kezelés: Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata. A relációs adatbázisok kezelése. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és az állomány fogalmak alkalmazása, ezek egymáshoz való viszonyának megértése. Az adatbázis-kezelő program segítségével mindennapi életünkkel kapcsolatos adatállomány tervezése, a szerkezet definiálása, létrehozása és feltöltése adatokkal. Az adatok módosítása, törlése, az adatbázis rendezése, keresés, megjelenítése,
22
illetve az adatbázis-lekérdezésének és kinyomtatásának megértése. Hozzáférés egy adatbázishoz. Információtechnológiai alapismeretek: A szó szigorú értelmében ezen az évfolyamon merőben új tevékenységforma nem lép be, ugyanis a kilencedik évfolyamon már tanult, de az akkori életkori sajátosságok, illetve viszonylagos tapasztalatlanság miatt részletesebben nem taglalt információtechnológiai alapismeretek elmélyítésére kerül itt sor. Ennek kapcsán azonban új ismeretek is kerülnek elsajátításra. Adatbázis-kezelés:
Adatbázis keze1.1 lésének fogalmi alapjai
1.2
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adat, adatszerkezet, adatmodell, indexelés, adatbázis-kezelő programok, az adatbázis tervezés első lépései, mező-tulajdonságok.
Az adatbázis kezelő alapfunkciói. Adatbázisok lét- Táblák létrehozása, kapcsolatok, hivatkozási integritás, adatfel-
töltés, rekordok, szűrő fogalma, fajtái, beállításuk, tábla rendezése, index beállítása, validálás, tábla importálása. Rekordforrás kiválasztása, űrlap létrehozása, az űrlap és objektumai főbb jellemzőinek módosítása, űrlap nyomtatása. Lekérdezések fogalma, választó lekérdezés, kereszttáblás lekérdezés, számított mező használata, akció lekérdezések, összesítő lekérdezések. Rekordforrás kiválasztása, űrlap létrehozása, az űrlap és objektumai főbb jellemzőinek módosítása, űrlap nyomtatása
rehozása
1.3 Űrlapok 1.4 Lekérdezések 1.5 Jelentések
Információtechnológiai alapismeretek: 2.1
A modern informatika keletkezése
A számítógépek fel2.2 építése
2.3 Számrendszerek
2.4
Kódolás, analóg és digitális jelek
Hardver-elméleti 2.5 alapismeretek 2.6
Szoftver-elméleti alapismeretek
2.7
Hálózati alapismeretek
Számítógép-generációk, a számítástechnikai eszközök feltalálásának és építésének története Ismerje a Neumann-elvű számítógépek elvi felépítését és a tárolt program elvét. Ismerje, hogy más elven működő számítógépek is vannak Ismerje a bináris, decimális és hexadecimális számrendszereket Alkalmazza segédeszköz használata nélkül a 8 bites bináris számok oda-vissza alakítását bináris, decimális, hexadecimális számok esetében. Ismerje a kód-, kódolás fogalmát. Ismerjen különböző kódolási módszereket. A számítógép felépítése, főbb típusai, az egyes részegységek bemutatása: tápegység, memória, processzor, stb., Perifériák – input és output – jellemzői és fontosabb képviselőik; ergonómia Az operációs rendszer bemutatása, operációs rendszer és szoftvertípusok, programozási nyelvek bemutatása A hálózatok alapjai: LAN, WAN, elektronikus levelezés, Internet, extranet, „e-világ” (e-work, e-learning, e-kormányzat, e-commerce, e-banking), biztonság – Védelem, vírusok
23
2.8
Adatvédelem és szerzői jogok
Személyes adatok nyilvántartása – hozzáférési jogok, szerzői jog
A továbbhaladás feltételei: Ismerje az adatbázis-kezelés fogalmi apparátusát. Legyen képes relációs adatbázis készítésére, valamint tudjon adatbázisban információt keresni és megjeleníteni. A tanuló legyen tisztában az alapvető informatikai (információtechnológiai) fogalmakkal. Legyen képe az informatika és számítástechnika fejlődéstörténetéről. Ismerje a különböző számrendszerek használatának jelentőségét és legyen képes a számok konvertálására a bináris, decimális és hexadecimális számrendszerek között. Ismerje a PC hardveres felépítését, és legyen alapos eszközismerete. Legyen tisztában a szoftver-elmélet és a számítógép-hálózatok fogalmi alapjaival. Legyen tisztában a szoftverek legális használatának szabályaival és a szerzői jogvédelemmel. Legyen világos számára az adatvédelem fontossága, illetve annak jogi szabályozása. Ismerje fel az ergonomikus munkakörnyezet jelentőségét és legyen képes annak kialakítására.
12. évfolyam
heti óraszám: 2 (összesen: 74 óra) Belépő tevékenységformák Algoritmusok, adatok és programozás: Szóban megfogalmazott problémák lépésekre bontása, és e lépések közötti logikai kapcsolatok megállapítása: algoritmus-írás algoritmus-leíró nyelven. Az algoritmusok kódolása a számítógép számára is érthető magasszintű programozási nyelven. A szintaktikai és szemantika hibák keresése a programfejlesztői környezet segítségével. Szekvenciális és feltételes vezérlés, számlálós és feltételes ciklusokat tartalmazó programok kódolása, kipróbálása. Eljárások használata. Egyszerű logikai és matematikai feladatok megoldása. Különböző számtípusú, logikai, szöveges és strukturált adatok használata. HTML alapismeretek: A HTML oldalak felépítésének, az egymásra való hivatkozások rendszerének áttekintése. A HTML dokumentumok létrehozásának egyszerű eszközei. Objektumok beszúrásának módjai. HTML dokumentumok létrehozása egyszerű szövegszerkesztővel és grafikus szerkesztővel. Algoritmusok készítése: 1.1 1.2 1.3
Problémák lépésekre történő bontása Az algoritmusok rögzítése (algoritmus-leíró nyelvek)
Bemutatás mindennapi folyamatokon A lépések egymással való logikai kapcsolata Eszközök: mondatszerű leírás, struktogram vagy folyamatábra
Problémák algoritmizálása
24
Algoritmusok kódolása valamelyik magasszintű programozási nyelven (javasolt a Turbo Pascal, a C nyelv vagy a BASIC használata): 2.1
Magasszintű és alacsonyszintű programozási nyelvek
2.2
A programkészítés lépései
2.3
Az algoritmusok kódolása
2.4
A programozási nyelv elemei
2.5
Felhasználói képernyő megtervezése és elkészítése
Az integrált fejlesztő és futtató rendszer (IDE) felépítése Út a problémától a dokumentált termékig A program belső szerkezete A szintaktikai és a szemantikai hiba fogalma Értékadás, elöl és hátul tesztelő ciklusok, feltételes vezérlésátadás, bevitel és megjelenítés Egyszerű és strukturált adatok használata Gazdálkodás a gép erőforrásaival Hibakeresés A kurzor pozicionálása és a megjelenített adatok pontos elhelyezése Színek és hangok használata Interaktív programok készítése
HTML alapismeretek 3.1
A HTML nyelv alapelemei és a HTML dokumentumok felépítése
3.2
A HTML nyelv lehetőségei
3.3
A szövegformázás és tagolás eszközei
3.4
HTML dokumentum létrehozása egyszerű szövegszerkesztővel és grafikus weblapszerkesztővel
HTTP protokoll, a HTML dokumentum és parancsok szerkezete: head, body, link, tag-ek
Objektumtípusok a HTML oldalon: kép, link, táblázat Karakterformázás (típus, stílus, szín), igazítás, sortörés, vonal, lista A grafikus weblapszerkesztő kezelői felülete
A továbbhaladás feltételei: Ismerje az algoritmuskészítés eszközeit és legyen képes algoritmus készítésére szöveges feladat alapján. Ismerje a programkészítés lépéseit és a hibakeresés módozatait. Legyen képes egyszerű programok készítésére szöveges feladat alapján. Ismerje a HTML dokumentum felépítését és legyen képes az év során tanult eszközök segítségével egyszerű HTML dokumentum létrehozására.
25
3.3. Angol célnyelvű, két tanítási nyelvű képzés 9. évfolyam – heti óraszám: 2 (összesen: 74 óra, ebből 9 óra könyvtárhasználat) – Belépő tevékenységformák Hardver alapismeretek: A személyi számítógép fő részeinek és működésük lényegének a megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata. Ergonómiai szempontok megismerése a számítógépes munkakörnyezet kialakításában. A túlzott informatikai eszközhasználat (tévé, videó, számítógép) veszélyeinek megbeszélése. Operációs rendszer használata: Formázás, majd a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a létrehozás, törlés parancsok használatával. Egymásután és szórtan elhelyezkedő állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Az operációs rendszer testreszabása, valamint működési jellemzőinek beállítása. Szoftverek (segédprogramok) telepítése, használatuk és eltávolításuk: Értsék a tanulók a fontosabb szoftver-típusoknak az informatikai rendszerben betöltött szerepét, illetve pontosan tudják alkalmazni a fontosabb szoftver-fogalmakat (freeware, shareware és kereskedelmi szoftver). Legyenek képesek az operációs rendszer működését kiegészítő segédprogramokat telepíteni. Ismerjék a felhasználói program telepítését, illetve regisztrálását az installációs anyag alapján. Legyenek tisztában a gyakori telepítések következményeivel, illetve azzal, hogy miképpen lehet áthidalni a gyakori rendszertelepítéseket, valamint a törlés (delete) és az eltávolítás (uninstall) különbségével. Ismerjék a tömörítő programok általános jellemzőit. Legyenek képesek tömörítő programot alkalmazni (tömörítés, archiválás, bővítés, kicsomagolás és adatvédelem.) Értsék egy víruskereső program működésmódjának beállításait. Ismerjék a vírusok főbb fajtáit és az ellenük való hatékony védekezés módjait. Alkalmazzanak víruskereső programot egy meghatározott helyen (könyvtár, vagy fájl ellenőrzés). Dokumentumkészítés számítógéppel: Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve feladat leírás alapján. Típusdokumentumok elkészítése. Kiselőadás, esszé vagy tanulmány dokumentumának elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például környezetvédelmi vagy informatikai témáról). Dokumentumok mentése, konvertálása különböző formátumokban. Prezentáció készítése, multimédia Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése valamilyen oktatási-nevelési – vagy akár a tanárral egyeztetett szabadon választott – témáról (ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az informatika jövője). A bemutató-készítés egyik fő célja a formázási lehetőségek és a grafikai eszközök minél szélesebb körű használata, illetve a prezentáció-készítés lényegéből fakadóan az önálló esztétikus feladatmegoldás gyakorlása. Kommunikáció hálózaton: Saját e-mail cím létrehozása (a rendszergazda segítségével) és használata. Egy levelezőprogram alkalmazása, levél küldése, fogadása, a fő mezők funkciójának megismerése: a címzett, a tárgy és a másolatok. Állományok csatolása a levélhez. Hálózati keresőgépek használata: a kulcsszavas és a tematikus keresés módjának megismerése és gyakorlása. Hasznos webhelyek önálló felkeresése (például: MEK, vasúti információ, önkormányzati oldalak, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak). Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Az SDT ismertetése. Könyvtári ismeretek Dokumentum-típusok: hagyományos (írásos) és nem hagyományos (képi, audiovizuális, elektronikus) dokumentumok, időszaki kiadványok. A könyv formai jellemzői. Könyvtáris-
26
meret: könyvtári rendszer, könyvtártípusok, könyvtári szolgáltatások. Direkt és indirekt tájékoztató eszközök. Hardver alapismeretek: 1.1
1.2
1.3
Téma A számítógép fő részei
Tartalom Számítástechnika alapfogalmak, a számítógépkonfigurációt alkotó hardver-elemek (gépház, háttértár, központi egység, periféria, alaplap, processzor, memória (ROM és RAM), billentyűzet, nyomtató, egér, monitor, lemezmeghajtók, szkenner, mikrofon, hangszóró, fényképezőgép, webkamera, illesztőkártya, bit, bájt, BIOS, multimédia, órajel, pixel). Hordozható számítógép, mobilkommunikációs eszközök. A használt informatikai eszközök működési elveinek bemutatása. Számítástechnikai eszkö- A számítógépterem rendjének, a gépek balesetmentes zök kezelése használatának megismerése. A biztonságos és előírásszerű használat szabályai. A túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeinek, személyiséget károsító hatásainak megbeszélése. Egészséges, ergonómiai A feltételek lebontása az egyes hardverelemek vonatkozászempontoknak megfelelő sában számítógépes munkakörnyezet kialakítása
Az operációs rendszer használata: 2.1 2.2 2.3
Téma Az operációs rendszer fogalma és típusai A grafikus kezelői felület fontosabb parancsainak a megismerése A grafikus kezelői felület testreszabása
Tartalom A szoftverek csoportosítása, grafikus és parancsszavas operációs rendszerek, a grafikus kezelői felület elemei Lemez-, mappa- és állománykezelés (csoportos állományműveletek), a Windows Intéző (vagy más segédprogram) használata, keresés, tömörítés a Start menü és a Vezérlőpult mappa ikonjai (Dátum és idő, Billentyűzet, Egér, Képernyő)
Szoftverek telepítése, használatuk és eltávolításuk: 3.1 3.2
3.3
Téma Fogalmak helyes használata Programok telepítése és eltávolításuk
Tartalom Szoftverek helye az informatikai rendszerben. A fontosabb szoftver fogalmak alkalmazása Az operációs rendszer működését kiegészítő egyes segédprogramok telepítése. (Víruskezelő, tömörítő, stb.) Egy felhasználói program telepítése, illetve regisztrálása az installációs anyag alapján. A törlés (delete) és az eltávolítás (uninstall) különbsége. Segédprogramok haszná- A tömörítő programok általános jellemzői. Tömörítő proglata ram alkalmazása, finombeállítások. (tömörítés, archiválás, bővítés, kicsomagolás és adatvédelem.) A vírus fogalma, fajtái. Egy víruskereső program beállítása és alkalmazása meghatározott helyen. (Kötet, könyvtár, vagy fájl ellenőrzés)
27
Dokumentumszerkesztés (szövegszerkesztés): 4.1
Téma Tartalom Szövegszerkesztő haszná- Típusdokumentumok elkészítése (levél, tanulmány, meghílata vó, önéletrajz, kérelem stb.), az elkészítés szokásos menete. Karakter-, bekezdés-, szakasz-, oldalformázás. A vágólap használata. Élőfej, élőláb, oldalszámozás, lábjegyzet. Tabulátorok. Táblázatok, diagramok készítése, formázása. Keresés, csere. Képek csatolása, beillesztése, hasábok. Nyelvi ellenőrzés. Mentés, nyomtatás. Körlevél. Általános dokumentum beállítások. Képletszerkesztés, feliratkészítés. Tartalomjegyzék készítése
Prezentáció készítése, multimédia: Téma Tartalom Bevezetés a prezentáció- A multimédia időfüggő és időfüggetlen elemei készítés, illetve a program Alapfogalmak, a program felülete, nézetmódok, dia hozzáhasználatának alapjaiba adása, törlése, elrendezések, diaminta, háttér, rétegek, igazítás. Szövegdobozok, szöveg bevitele, szöveg tulajdonságai, 5.1 felsorolás, fejléc, lábléc, sorszámozás. Fájl-műveletek. Helyesírás-ellenőrzés. Nyomtatási beállítások, nyomtatás, jegyzetek, jegyzet nyomtatása. Grafikus objektumok Képek szkennelése, digitális fényképek és mozgóképek készítése, használata. Kép és rajzelemek/alakzatok beillesztése és tulajdonságai. 5.2 Másolás és áthelyezés. Csoportok. WordArt objektum, diagram, szervezeti diagram és táblázat létrehozása és módosítása. Diavetítés, animálás Áttűnési és egyéb vetítési beállítások. Hangok, filmek beil5.3 lesztése. Egyszerű bemutatók készítése. Kommunikáció a hálózaton: 6.1
Téma Hálózati alapismeretek
6.2
Elektronikus levelezés
6.3
Keresés a Web-en
Tartalom Az iskolai hálózat vázlatos felépítése Belépés a hálózatba saját felhasználói névvel és kóddal A szolgáltató és a munkaállomás kapcsolata Netikett Saját e-mail cím használata (felépítése) A levelezőprogram alapfunkcióinak használata: küldés és fogadás, melléklet. Mobilkommunikáció (SMS, MMS) Tematikus és kulcsszavas keresés Hasznos és érdekes webhelyek, letöltések, weboldal mentése. SDT felülete, használata
28
Könyvtári ismeretek Téma 7.1 Dokumentum-típusok
7.2 Könyvtárismeret
7.3
Direkt és indirekt tájékoztató eszközök
Tartalom Hagyományos (írásos) és nem hagyományos (képi, audiovizuális, elektronikus) dokumentumok Időszaki kiadványok (hírlap – napilap, hetilap - , folyóirat, egyéb periodika) A könyv formai jellemzői (külső részei – borító, gerinc -, belső részei – címlap, verzó, tartalomjegyzék, lábjegyzet, mutatók, rejtett bibliográfia) könyvtári rendszer, könyvtártípusok, könyvtári szolgáltatások elektronikus könyvtár raktári rend (szakrend, betűrend) állományrészek, kézikönyvtár kézikönyvek (lexikon, enciklopédia, kronológia, atlasz, adattárak, bibliográfia) hagyományos katalógusok: leíró, tárgyszó – és szakkatalógus elektronikus katalógus könyvtári és egyéb információs rendszerek a közhasznú tájékozódás eszközei
A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje fel a számítógép legfontosabb hardverelemeit, és tudja megnevezni azok szerepét a számítógép működésében. Legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Tudjon szoftvereket telepíteni és eltávolítani, Tudjon használni egy tömörítőprogramot és egy vírusirtót, illetve legyen tisztában a folyamatokban szereplő fogalmakkal. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes a WEB-en egyszerű kereséseket végrehajtani. Legyen képes a tanult könyvtári ismeretek alapján információkat keresni. Ismerje a könyvtári katalógusokat és a tartalmi tájékozódás módszereit.
10. évfolyam – heti óraszám: 1 (összesen: 37 óra) – Belépő tevékenységformák Táblázatkezelés: A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése. Alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Egy táblázatkezelő program matematikai, statisztikai számításokra épülő felhasználása. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Diagramok készítése a problémához igazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus és jól áttekinthető táblázatok készítése.
29
Algoritmusok, adatok és programozás: Szóban megfogalmazott problémák lépésekre bontása, és e lépések közötti logikai kapcsolatok megállapítása: az algoritmus-írás algoritmusleíró nyelven. Táblázatkezelés: 1.1
1.2 1.3 1.4 1.5
1.6 1.7
Téma Táblázatkezelés alapjai
Tartalom A program felülete (munkafüzet, munkalap, cella, oszlop, sor), Mozgás a munkalapon, adat- bevitel és javítás, ill. adattípusok. Műveletek saját és idegen formátumú fájlokkal: betöltés és mentés. Táblázatkezelési művele- Másolási műveletek, áthelyezés, törlések, mentés, automatek tikus kitöltés, cellák formázása. Mentés más formátumba, import más formátumból. Címzések és képletek Képletek felépítése, abszolút, relatív és vegyes hivatkozások; képletek másolása, címzések fajtái (abszolút, relatív és vegyes), képletek másolása. Rendezés és nyomtatás Tartományok adott oszlop szerinti növekvő/csökkenő rendezése. Nyomtatási és oldalbeállítások Diagram Az adatok diagramon történő ábrázolásához szükséges adat-tartományok felismerése és kijelölése. Diagram-típusok, diagram- elemek kezelése/formázása. Diagram pozicionálása, nyomtatása, törlése. Munka több munkalappal Új munkalap beszúrása, törlése és átnevezése. Tartományok áthelyezése, másolás és csatolás Függvények A függvények szerepének áttekintése (célja és felépítése), az argumentum megadásának módja. Egyszerű (SUM, ÁTLAG, MIN, MAX és DARAB) és bonyolultabb (statisztikai, logikai, dátum és kereső) függvények.
Algoritmusok, adatok és programozás: 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6
Téma Ismerkedés az Imagine Logo-val Toll, szín, vastagság Vezérlési szerkezetek
Tartalom Imagine Logo kezelői felületének áttekintése
Az Imagine Logo parancsai Ismétléses ciklus, feltételes ciklus, feltételes vezérlésátadás (elágazás) és ezek kombinációi Eljárások készítése Az eljárások szerkezete és a változók fogalma Animációk készítése eljá- Alakzatok mozgatása, illetve a változók helyes értékeinek rások segítségével megtalálása a mozgó alakzat látványa alapján. Futtatás, tesztelés, javítás Több eljárásból felépülő Egymást hívó eljárások. Egyszerű programok készítése. projektfájlok
A továbbhaladás feltételei Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Ismerje a táblázatokban végzendő műveletek matematikai hátterét és eszközeit. Legyen képes diagramot értelmezni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Tudjon néhány
30
lépéses algoritmusokat alkotni. Legyen tisztában a programírás lépéseivel, és sajátítsa el egy grafikus programfejlesztői környezet használatát. Legyen képes önállóan egyszerű programok megalkotására.
11. évfolyam – heti óraszám: 2 (összesen: 74 óra) – Belépő tevékenységformák Adatbázis-kezelés: Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata. Egy relációs adatbázis alapszintű kezelése. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és az állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése. Mindennapi életünkkel kapcsolatos egyszerű adatállomány tervezése, a szerkezet definiálása, létesítése és feltöltése néhány adattal. Adatok módosítása, törlése. Adatbázis-rendezés -és keresés, megjelenítés; adatbázis-lekérdezés, nyomtatás. Az adatbázis védelme. Hozzáférés egy adatbázishoz. Az adatbázis-karbantartás fontosságának érzékeltetése. Az információ kódolása és továbbítása: A bináris és a hexadecimális számrendszerek Az információtovábbítás folyamatának leírása az informatika alapfogalmai segítségével. A kódolás és dekódolás különböző módozatai (képek számokká alakítása és dekódolása). A kódolt információ tárolása. Információ és adat megkülönböztetése. Hibafelismerő –és javító eljárások. Hálózati ismeretek: Ez a témakör a 9. évfolyamon tanultak átismétlését jelenti, mindamellett jelentősen kibővíti a korábban tanultakat, illetve új ismeretek elsajátítását is jelenti. Azonosító és a jelszó önálló használata, saját e-mail cím létrehozása (rendszergazda) és használata, az elektronikus levelezés (például csoporttársakkal vagy más osztályok, iskolák tanulóival) alapcélkitűzés. Egy levelező program funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés a levelek között már a tényleges, gyakori használat esetén lesz fontos. A diákokban fontos tudatosítani azt, hogy az elektronikus levelezés-szolgáltatás, amit akkor használnak helyesen, ha az a Netikettnek megfelelően történik. A WWW használata kapcsán - a könyvtárhasználattal összedolgozva - az internet nyújtotta lehetőségek közül annak, mint információforrásnak a használata kiemelten fontos. Az összetett keresési feladatok megoldása, valamint megadott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása szintén fokozott jelentőségű. Tanulóinkat megismertetjük a weblapkészítéssel, a levelezőlisták alkalmazásával, az SDT használatával valamint a fórumok és a chat kihasználásával. Dokumentumszerkesztés (Képobjektumok kezelése, valamint weboldalak készítése): Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai. Alapvető képmanipulációk (vágás, retusálás, fények, színek, transzformálás, méretezés, konvertálás, stb.). Egyszerű weblapok szerkesztése és elhelyezése az interneten. Informatika és társadalom: Az infotechnológia és az információs társadalom témaköreinek feldolgozása kooperatív technikákat alkalmazva, az elsajátított informatikai ismeretek komplex felhasználásával. Problémamegoldó tevékenység tervezése, problémák megoldása egyénileg vagy csoportban. Kooperatív munkák, projektek. Informatikai eszközök és módszerek kiválasztása és komplex alkalmazása.
31
Adatbázis-kezelés: Téma 1.1 A relációs adatbáziskezelés alapfogalmai 1.2
Táblák
1.3
Alapvető adatbáziskezelési műveletek
Tartalom Az adatbázis fogalma és összetevői (rekord, mező, kulcs) Az adatbázis készítésének alapelemei. Létező adatbázis megnyitása. Egyszerű adatbázis tervezése. Mezőtípusok, jellemzőik, módosítás. Adatfeltöltés, manipulálás. Értse a mezők módosítását. Kulcsmező, kapcsolatok a táblák között Lekérdezések készítése: választó, frissítő, kereszttáblás, törlő. Szűrés, keresés, rendezés, összesítés. Űrlapkészítés, jelentéskészítés.
Az információ kódolása és továbbítása Téma Tartalom Az informatika alapfogalmai: üzenet, hír, jel, jelkészlet, 2.1 A kommunikáció folyamata információ, adat, kódolás, titkosítás, dekódolás, adó, vevő, csatorna, zaj, metakommunikáció A spártai, a Caesar-féle és a rácsos-keveréses módszer, stb. 2.2 Titkosítások Neumann János és a Neumann-elvek alapján működő szá2.3 Neumann János mítógép logikai felépítése Analóg és digitális jel különbözőségének és átalakíthatósá2.4 Kódolás és dekódolás gának megértése. Karakterek kódolása. Hibafelismerés- és javítás Számok átalakítása a kettes, a tízes és a tizenhatos szám2.5 Számrendszerek rendszerek között. Kalkulátor használata átváltásra. Hálózati ismeretek: Téma 3.1 Hálózati alapok 3.2
Kommunikáció a hálózaton
Tartalom Hálózati bejelentkezés és kijelentkezés, jelszó specialitások. Topológia (csillag, gyűrű, sín), protokoll, sávszélesség. Szerver-kliens és peer-to-peer hálózat. A levelezés szabályai (Netikett). A hálózati levelezés végrehajtása (levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés). Címlista, csatolások. Levelező listák. FTP, CHAT, blog, fórum, telefonálás. Összetett keresés az Interneten. Vásárlás, ügyintézés az Interneten és/vagy mobilon, telefonon (banki, önkormányzati ügyintézés)
Dokumentumszerkesztés (Képobjektumok kezelése, valamint weboldalak készítése) Téma Tartalom Az Interneten leggyakrabban előforduló állományformátu4.1 Szerkesztő-programok használata mok. A HTML leíró nyelv alapelemei. Egy webszerkesztő használata az egyszerűbb weblapkészítésére (szöveg, kép, táblázat, link bevitele, formázási lehetőségek)
32
4.2
Grafikai kiegészítő ismeretek
Informatika és társadalom: Téma 5.1 Az informatika fejlődéstörténete
5.2
Az információs társadalom
5.3
Etika és jog
Grafikus elemek használata. (kép, grafika, alakzatok, szövegdoboz) Digitalizálás. Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai. Alapvető képmanipulációk (vágás, retusálás, fények, színek, transzformálás, méretezés, konvertálás, stb) Képbeillesztés a szövegbe. Tartalom A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése; tájékozódás a mai hardvereszközök világában. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. Adatok gyűjtése a számítógép, a robotok és más informatikai eszközök alkalmazási területeiről, tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat és az internetet forrásként használva. Források értékelése a megbízhatóság szempontjából. Kutatómunkák és dolgozatok, prezentációk, weblapok írása és/vagy bemutatása, előadása az informatika történetének egy-egy érdekes eszközéről vagy technológiájáról. Kutatómunkák az információs társadalomról. Az információs vagy tudástársadalom fő jellemzői. A gazdaság, a környezet, a kultúra és a személyiség az információs társadalomban. A környezetvédelem lehetőségei. Előadások, dolgozatok készítése az információs társadalom egy-egy jellemző vonásáról, problémájáról. A jellemzők megvitatása, összevetése a legújabb szociológiai, gazdasági adatokkal. Az elektronikus demokrácia osztály- vagy iskolaszintű „kipróbálása”, és/vagy társadalmi méretű esélyeinek megvitatása. Az információ és a tudás mint érték: a társadalmi lét különböző szféráiból vett példák megbeszélése. Az élethoszszig tartó tanulás. Az információ (adat, tudás, felfedezés, szabadalom, találmány, szerzői mű …) mint termék. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Az IKT veszélyei a személyiségre, illetve az egészségre. Az emberi kapcsolatok változása az információs társadalomban. Infokommunikációs viselkedési szabályok bemutatása példákkal. A szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szerint. Konkrét szoftverek csoportosítása. A szellemi termékek védelme, felhasználása és a szerzői jog. Licencszerződések tanulmányozása, szövegértése. A szerzői és a szabadalmi jogból idézett szövegek tanulmányozása, megértése. A szerzői jog fogalmának megismerése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Alapvető viselkedési, publikálási szabályok. Szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok bemutatása példákkal. Felhasználói etika.
33
5.4
Adatvédelem. Az információ megbízhatósága
Adataink védelme. Az adatok hitelessége. Adatok (adataink) csoportosítása az értékük és a szükséges védelem (titkosság) szerint. Az információ és a tudás megbízhatósága. Hagyományos és elektronikus hitelesítés. Példák felkutatása a média információinak megbízhatóságával kapcsolatban, az „elhallgatott” információ szerepe. A tudományos és az áltudományos ismeretek felismerése, megkülönböztetése.
A továbbhaladás feltételei Mindennapi életünkkel kapcsolatosan legyen képes egyszerű relációs adatbázist tervezni, illetve tudja azt karbantartani. Legyen képes egyszerű lekérdezések és jelentések elkészítésére. Legyen tisztában a kommunikáció folyamatával és e folyamatot leíró alapfogalmakkal. Magabiztosan használja az Internet által nyújtott szolgáltatásokat. Tudjon egyszerű weblapot szerkeszteni és publikálni. Legyen képes egyszerű képszerkesztési feladatok elvégzésére. Legyen képes adott téma feldolgozásához önállóan információkat gyűjteni, a munka elvégzéséhez informatikai eszközöket, szoftvereket igénybe venni. Ismerje meg az informatika történetének fontosabb állomásait, fejlődési irányait, magyar vonatkozásait. Ismerje meg az információs társadalom jellemzőit, problémáit. Legyen tisztában a szerzői jog fogalmával. Ismerje az adatbiztonság és az információ hitelességével kapcsolatos problémákat.
34
3.4. A nyelvi előkészítővel induló emelt szintű művészeti képzés helyi tanterve 9. évfolyam – heti óraszám: 4 (összesen: 148 óra ebből 9 óra könyvtárhasználat) – Belépő tevékenységformák Az információtechnológiai alapismeretek témakör célja a személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése, illetve azok fontosabb jellemzőinek megértése. Ez a terület a számítógép önálló vásárlása és fejlesztése miatt lényeges, már csak a számítógépes munkakörnyezet ergonómiai és munkavédelmi szempontok szerinti kialakítása miatt is. A Neumannelvű számítógépek felépítésének és működésének bemutatása; annak megértése, hogy léteznek más elven működő gépek is. A szűkös időkeretnek megfelelően az analóg és a digitális jel különbözőségének megértése, analóg jel digitalizálása, illetve a jelátalakítás lényegének megértése a cél, az átalakítás módja és folyamata nem. Ebben a témakörben, mint a későbbi tanulmányok elé illesztett bevezetőben, ismertetjük a szoftverelméleti tudnivalókat. Az operációs rendszer oktatási egység célja, hogy a felhasználó gyakorlottan kezelje a számítógépre telepített operációs rendszert, amibe beleértendő az is, hogy felhasználóbarát munkakörnyezetet tudjon kialakítani, illetve ki tudja aknázni az operációs rendszer nyújtotta előnyöket. Ezen túl cél még az állományműveletek precíz, önálló elvégzése, a kiválasztott állományokról biztonsági másolat készítése, tömörített állományok létrehozása, és már létezők bővítése, az alkalmazások önálló installálása a használt környezetben. A háttértárak megbízhatóságának ellenőrzése (töredezettség-mentesítés, felület-ellenőrzés) a napi munkában használt adathordozók kezelésére vonatkozik. Információ és kommunikáció: Azonosító és a jelszó önálló használata, saját e-mail cím létrehozása (rendszergazda) és használata, az elektronikus levelezés (például csoporttársakkal vagy más osztályok, iskolák tanulóival) alapcélkitűzés. Egy levelező program funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés a levelek között már a tényleges, gyakori használat esetén lesz fontos. A diákokban fontos tudatosítani azt, hogy az elektronikus levelezés egyfajta szolgáltatás, amit akkor használnak helyesen, ha az a netikettnek megfelelően történik. A WWW használata kapcsán - a könyvtárhasználattal összedolgozva - az internet nyújtotta lehetőségeknek, mint információforrásoknak használata kiemelten fontos. Az összetett keresési feladatok megoldása, valamint megadott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása szintén fokozott jelentőségű. Megtanítjuk a számítógép-hálózatokra vonatkozó alapismereteket is, valamint az adatvédelemmel és a szerzői joggal kapcsolatos tudnivalókat. Szövegszerkesztés: Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta illetve leírás alapján. Típusdokumentumok elkészítése. Kiselőadás, esszé vagy tanulmány dokumentumának elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például környezetvédelmi vagy informatikai témáról). Dokumentumok mentése, konvertálása különböző formátumokban. Bemutatók (prezentációk) készítése: Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése valamilyen oktatási-nevelési – vagy akár a tanárral egyeztetett szabadon választott – témáról (ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az informatika jövője). A bemutatókészítés egyik fő célja a formázási lehetőségek és a grafikai eszközök minél szélesebb körű használata, illetve a prezentáció-készítés lényegéből fakadóan az önálló esztétikus feladatmegoldás gyakorlása.
35
Az informatika fejlődéstörténete, az információs társadalom, etika és jog, adatvédelem, az információ megbízhatósága: Az infotechnológia és az információs társadalom témaköreinek feldolgozása kooperatív technikákat alkalmazva, az elsajátított informatikai ismeretek komplex felhasználásával. Problémamegoldó tevékenység tervezése, problémák megoldása egyénileg vagy csoportban. Kooperatív munkák, projektek. Informatikai eszközök és módszerek kiválasztása és komplex alkalmazása. Információtechnológiai alapismeretek: 1.1
A modern informatika keletkezése
1.2
A számítógépek felépítése
1.3 Számrendszerek
1.4
Kódolás, analóg és digitális jelek
Hardver-elméleti 1.5 alapismeretek 1.6
Szoftver-elméleti alapismeretek
Számítógép-generációk Ismerje a Neumann-elvű számítógépek elvi felépítését és a tárolt program elvét. Ismerje, hogy más elven működő számítógépek is vannak Ismerje a bináris, decimális és hexadecimális számrendszereket Alkalmazza segédeszköz használata nélkül a 8 bites bináris számok oda-vissza alakítását bináris, decimális, hexadecimális számok esetében. Ismerje a kód-, kódolás fogalmát. Ismerjen különböző kódolási módszereket. A számítógép felépítése, főbb típusai, az egyes részegységek bemutatása: tápegység, memória, processzor, stb., Perifériák – input és output – jellemzői és fontosabb képviselőik; ergonómia Az operációs rendszer bemutatása, operációs rendszer és szoftvertípusok, programozási nyelvek rövid bemutatása
36
Operációs rendszer:
Ismerkedés a 2.1 számítógéppel
2.2
Operációs rendszer használata
Programok tele2.3 pítése és eltávolítása
Segédprogramok 2.4 használata A hálózatba kapcsolt gépekre 2.5 vonatkozó alapvető ismeretek
A számítógép bekapcsolása, kikapcsolása, felhasználói név, jelszó, rendszergazda fogalma, jogosultságok. A felhasználói felület kezelése. Munkaasztal, tálca, ikonok, programok indítása, ablak felépítése. Jegyzettömb használata Alkalmazza a használt operációs rendszerben az olyan alapvető műveleteket, mint a könyvtárszerkezet kialakítása, másolás, átnevezés, törlés, illetve törölt állományok visszaállítása és a tulajdonságok módosítása Alkalmazza az adott operációs rendszer segítségével az alapvető rendszer-információk lekérdezését. (Jogosultságainak figyelembe vétele mellett) Alkalmazza a lemez-karbantartási feladatokat (töredezettségmentesítés, lemez törlése, új lemez használatba vétele, biztonsági másolat készítése). Alkalmazza az állománykeresést. Alkalmazza a használt operációs rendszer működési jellemzőinek lekérdezését, illetve beállítását. Nyomtatási beállítások, nyomtatás Ismerje a szabályos és a szabálytalan kilépés következményeit. Alkalmazza az operációs rendszer működését kiegészítő segédprogramok telepítését. (Víruskezelő, tömörítő, stb.) Alkalmazza egy felhasználói program telepítését, illetve regisztrálását az installációs anyag alapján Ismerje a tömörítő programok általános jellemzőit. Alkalmazzon tömörítő programot. (tömörítés, archiválás, bővítés, kicsomagolás és adatvédelem.) Értse egy víruskereső program működésmódjának beállítását. Alkalmazzon víruskereső programot egy meghatározott helyen. (Kötet, könyvtár, vagy fájl ellenőrzés) Felhasználó név, jelszó fogalma, illetve a jogosultságok ismerete
Információ és kommunikáció:
3.1 Internet
3.2
Az Internet egyes szolgáltatásai
Az Internet története, hálózatok, szerver-kliens modell, IP cím. Böngészés, letöltés, keresés. Levelezési alapfogalmak, e-mail cím. A levelező programok szokásos beállításai. Levél fogadása, levél küldése, válasz, továbbítás, fájl csatolása, prioritás, jelölés, címjegyzék használata. Munka a mappaszerkezetben, levelek rendezése, nyomtatás, exportálás, másolás, aláírás.
37
Internet, hírcsoportok, linkek, web címek, levelezőlista, Netikett, chat, MSN Böngészők működése: hasznos oldalak, előzmények, oldalak, képek mentése, programok/fájlok letöltése, oldal küldése, könyvjelzők, biztonsági és más beállítások. Találati lista, keresési feltételek optimalizálása Az SDT használata
A HTML oldal felépítése és a HTML utasítások szerkezete
Böngészőprogramok használata 3.3 és a hálózati keresés módszerei HTML alapismeretek Hálózati alapis3.5 meretek Adatvédelem és 3.6 szerzői jogok 3.4
A hálózatok alapjai: kiterjedés, topológia, elektronikus levelezés, Internet, extranet, „e-világ”, biztonság, védelem, vírusok Személyes adatok nyilvántartása – hozzáférési jogok, szerzői jog
Szövegszerkesztés:
Alapvető szöveg4.1 szerkesztési ismeretek Szöveges doku4.2 mentumok készítése
4.3
Táblázatok, beillesztések
4.4
Grafikus objektumok
4.5 Körlevél
A szövegszerkesztés alapjainak tisztázása: a szövegszerkesztő program felülete és alapfunkciói, a dokumentum felépítése, alapvető műveletek: szöveg bevitele, korrigálása, törlése, nyomtatása. A szöveg beolvasása/mentése saját, illetve idegen fájlformátumba(-ból). A dokumentum formázásának alapjai (karakter, bekezdés, szakasz, hasábok, stb.). Beillesztések bármilyen külső forrásból. Táblázat készítése (létrehozás, törlés, és cellaműveletek) és formázása (tabulátor táblázatban). Mentés más formátumokban. TXT fájl beolvasása. Súgó használata Grafikus objektumok - kép beillesztése ClipArtból, kép beillesztése fájlból, rajzolás, szövegdoboz, WordArt Kép beillesztése szövegbe, grafikus objektum tulajdonságai Körlevél és etikett készítése
Prezentáció-készítés:
5.1
Bevezetés a prezentáció készítés, illetve a program használatának alapjaiba
Grafikus objektu-
5.2 mok
A multimédia időfüggő (hangok, mozgóképek, animációk) és időfüggetlen (szöveg, kép) elemei Alapfogalmak, a program felülete, nézetmódok, dia hozzáadása, törlése, elrendezések, diaminta, háttér, rétegek, igazítás. Szövegdobozok, szöveg bevitele, szöveg tulajdonságai, felsorolás, fejléc, lábléc, sorszámozás. Fájl-műveletek Helyesírás-ellenőrzés Nyomtatási beállítások, nyomtatás, jegyzetek, jegyzet nyomtatása. Kép és rajzelemek/alakzatok beillesztése és tulajdonságai. Másolás és áthelyezés. Csoportok. WordArt objektum, diagram, szervezeti diagram és táblázat létrehozása és módosítása.
38
Diavetítés, animá-
5.3 lás
Áttűnési és egyéb vetítési beállítások
Az informatika fejlődéstörténetéből, az információs társadalomról, etika és jog, adatvédelem, az információ megbízhatósága: 6.1
6.2
Téma A számítástechnika történetéből. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. Különféle számítógéppel ellátott eszközök, rendszerek (például gépkocsi, lakás, robot) fejlődése. Az internet és az IKT forradalma. Fejlődési trendek, a robotok.
Tartalom A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése; tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gyűjtése a számítógép, a robotok és más informatikai eszközök alkalmazási területeiről, tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat és az internetet forrásként használva. Források értékelése a megbízhatóság szempontjából. Kutatómunkák és dolgozatok, prezentációk, weblapok írása és/vagy bemutatása, előadása az informatika történetének egy-egy érdekes eszközéről vagy technológiájáról. Az információs vagy tudástársadalom fő jellemzői. A Kutatómunkák az informácigazdaság, a környezet, a kultúra és a személyiség az ós társadalomról. Előadások, információs társadalomban. A környezetvédelem lehe- dolgozatok készítése az intőségei. Az élethosszig tartó tanulás. formációs társadalom egyAz információ (adat, tudás, felfedezés, szabadalom, egy jellemző vonásáról, találmány, szerzői mű …) mint termék. A számítógéproblémájáról. pek alkalmazási területei a társadalomban. Az IKT A jellemzők megvitatása, veszélyei a személyiségre, illetve az egészségre. Az összevetése a legújabb szociemberi kapcsolatok változása az információs társadaológiai, gazdasági adatokkal. lomban. Infokommunikációs viselkedési szabályok Az elektronikus demokrácia bemutatása példákkal. osztály- vagy iskolaszintű „kipróbálása”, és/vagy társadalmi méretű esélyeinek megvitatása. Az információ és a tudás mint érték: a társadalmi lét különböző szféráiból vett példák megbeszélése.
39
6.3
A szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szerint. A szellemi termékek védelme, felhasználása és a szerzői jog. Alapvető viselkedési, publikálási szabályok. Szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok bemutatása példákkal. Felhasználói etika.
6.4
Adataink védelme. Az adatok hitelessége. Az információ és a tudás megbízhatósága. Az internetes források megbízhatósága. Az információ hitelessége.
Konkrét szoftverek csoportosítása. Licencszerződések tanulmányozása, szövegértése. A szerzői és a szabadalmi jogból idézett szövegek tanulmányozása, megértése. A szerzői jog fogalmának megismerése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Adatok (adataink) csoportosítása az értékük és a szükséges védelem (titkosság) szerint. Hagyományos és elektronikus hitelesítés. Példák felkutatása a média információinak megbízhatóságával kapcsolatban, az „elhallgatott” információ szerepe. A tudományos és az áltudományos ismeretek felismerése, megkülönböztetése.
Könyvtári ismeretek:
7.1
Dokumentumtípusok
7.2
Könyvtárismeret
7.3
Direkt és indirekt tájékoztató eszközök
Hagyományos (írásos) és nem hagyományos (képi, audiovizuális, elektronikus) dokumentumok Időszaki kiadványok (hírlap – napilap, hetilap - , folyóirat, egyéb periodika) A könyv formai jellemzői (külső részei – borító, gerinc -, belső részei – címlap, verzó, tartalomjegyzék, lábjegyzet, mutatók, rejtett bibliográfia) könyvtári rendszer, könyvtártípusok, könyvtári szolgáltatások elektronikus könyvtár raktári rend (szakrend, betűrend) állományrészek, kézikönyvtár kézikönyvek (lexikon, enciklopédia, kronológia, atlasz, adattárak, bibliográfia) hagyományos katalógusok: leíró, tárgyszó – és szakkatalógus elektronikus katalógus könyvtári és egyéb információs rendszerek a közhasznú tájékozódás eszközei
A továbbhaladás feltételei : Legyen tisztában az alapvető informatikai fogalmakkal. Ismerje a számítógép hardveres felépítését. Ismerje az általa használt operációs rendszert. Tudjon alapvető állományműveleteket végezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon jegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és
40
kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban. Legyen képes adott téma feldolgozásához önállóan információkat gyűjteni, a munka elvégzéséhez informatikai eszközöket, szoftvereket igénybe venni. Ismerje az informatika történetének fontosabb állomásait, fejlődési irányait, magyar vonatkozásait. Ismerje az információs társadalom jellemzőit, problémáit. Legyen tisztában a szerzői jog fogalmával. Ismerje az adatbiztonság és az információ hitelességével kapcsolatos problémákat.
10. évfolyam –
heti óraszám: 1,5 (összesen: 55 óra) –
Belépő tevékenységformák Táblázatkezelés: A táblázatokban szereplő adatok típusának ismerete és helyes megválasztása; Munka több munkalapon egy időben, illetve több munkafüzetben. A matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata, a függvényhivatkozások másolása. A függvényvarázsló fontosabb beépített függvényeinek megismerése és használata. A különböző hivatkozás-típusok jelentőségének felismerése. Az adatok összefüggésének megjelenítése diagramon, a megfelelő diagramtípus kiválasztása és esztétikus megformázása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján, jól áttekinthető táblázatok készítése és rendezése a rendelkezésre álló óraszámban. Adatbázis-kezelés: Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata. A relációs adatbázisok kezelése. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és az állomány fogalmak alkalmazása, ezek egymáshoz való viszonyának megértése. Adatállomány tervezése, feltöltése, módosítása. Lekérdezések készítése. HTML alapismeretek: A HTML oldalak felépítésének, az egymásra való hivatkozások rendszerének áttekintése. A HTML dokumentumok létrehozásának egyszerű eszközei. Objektumok beszúrásának módjai. HTML dokumentumok létrehozása egyszerű szövegszerkesztővel és grafikus szerkesztővel. Multimédia alapok: A hangok, képek szerkesztése, manipulálása, videoszerkesztés. Táblázatkezelés:
1.1
Táblázatkezelés alapjai
1.2
Táblázatkezelési műveletek
1.3
Címzések és képletek
1.4
Rendezés és nyomtatás
1.5
Diagram
A program felülete (munkafüzet, munkalap, cella, oszlop, sor),
Másolási műveletek, áthelyezés, törlések, mentés, automatikus kitöltés, cellák formázása
Mentés más formátumba, import más formátumból
Tartományok adott oszlop szerinti növekvő/csökkenő rendezése. Nyomtatási és oldalbeállítások
Diagram-típusok, diagram- elemek kezelése/formázása. Diagram pozicionálása, nyomtatása, törlése.
Mozgás a munkalapon, adat- bevitel és javítás, ill. adattípusok. Műveletek saját és idegen formátumú fájlokkal: betöltés és mentés.
Képletek felépítése, abszolút, relatív és vegyes hivatkozások; képletek másolása, címzések fajtái (abszolút, relatív és vegyes), képletek másolása.
Az adatok diagramon történő ábrázolásához szükséges adattartományok felismerése és kijelölése.
41
1.6
1.7
Munka több munkalappal
Függvények
Új munkalap beszúrása, törlése és átnevezése.
Egyszerű (SUM, ÁTLAG, MIN, MAX és DARAB) és bonyolultabb (statisztikai, logikai, dátum és kereső) függvények.
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adat, adatszerkezet, adatmodell, indexelés, adatbázis-kezelő programok, az adatbázis tervezés első lépései, mező-tulajdonságok. Relációs adatbázis Az adatbázis kezelő alapfunkciói.
Tartományok áthelyezése, másolás és csatolás A függvények szerepének áttekintése (célja és felépítése), az argumentum megadásának módja.
Adatbázis-kezelés:
2.1
2.2
2.3
Adatbázis kezelésének fogalmi alapjai
Adatbázisok lét- rehozása Lekérdezések, űrlapok és jelentések
Táblák létrehozása, kapcsolatok, hivatkozási integritás, adatfeltöltés, rekordok, szűrő fogalma, fajtái, beállításuk, tábla rendezése, index beállítása, validálás, tábla importálása. Lekérdezések fogalma, választó lekérdezés, kereszttáblás lekérdezés, számított mező használata, akció lekérdezések, összesítő lekérdezések. Űrlapkészítés, -használat, jelentések készítése
HTML alapismeretek: 3.1
A HTML nyelv alap-elemei és a HTML dokumentumok felépítése
3.2
A HTML nyelv lehetőségei
3.3
A szövegformázás és tagolás eszközei
3.4
HTML dokumentum létrehozása egyszerű szövegszerkesztővel és grafikus weblapszerkesztővel
HTTP protokoll, a HTML dokumentum és parancsok szerkezete: head, body, link, tag-ek
Objektumtípusok a HTML oldalon: kép, link, táblázat
Karakterformázás (típus, stílus, szín), igazítás, sortörés, vonal, lista
A grafikus weblapszerkesztő kezelői felülete
Multimédia alapismeretek: 4.1
Képek manipulálása
Képjellemzők, színezés
4.2
Hangok szerkesztése
Hangjellemzők beállítása
4.3
Videoszerkesztés
Kész elemekből video összeállítása, vágása
A továbbhaladás feltételei Tudjon szöveges feladat alapján táblázatot szerkeszteni és ismerje fel a cellatartalmak jelentése és típusa közötti kapcsolatot. Tudjon táblázatban műveleteket végezni. Tudja a táblázat adatai közötti összefüggéseket grafikusan (diagramon) megjeleníteni. Ismerjen számos beépített függvényt és legyen képes az ábrázolásukra megadott feltételek mellett. Tudjon egyszerű logikai feladatokat megoldani. Ismerje az adatbázis-kezelés fogalmi apparátusát. Legyen képes relációs adatbázis készítésére, valamint tudjon adatbázisban információt keresni és megjeleníteni. Ismerje a HTML dokumentum felépítését és legyen képes az év során tanult eszközök segítségével egyszerű HTML dokumentum létrehozására. Ismerje a kép-, hang- és videoszerkesztés alapvető fogalmait és fogásait. 42
4.
A tankönyvek és segédanyagok kiválasztása
Bármely, a tananyag tematikáját tartalmazó tankönyv, illetve oktatási segédanyag használatát támogatja az informatika-könyvtár munkaközösség, melynek kompetenciájába a döntés tartozik. . A használatos tankönyveket az aktuális kínálatból választjuk ki törekedve arra és megvalósítva azt, hogy a beszerzendő tankönyvek a teljes gimnáziumi képzés során használhatók legyenek. Szem előtt tartjuk, hogy az illeszkedjen a Nemzeti Alaptanterv követelményeihez, valamint a helyi tantervünk sajátosságaihoz Mindemellett a különféle eljárások, módszerek, képességgé fejlesztett készségek gyakoroltatása a fő cél. Az oktatási segédanyag (tankönyv) kiválasztásakor. Külön hangsúlyt fektetünk a digitális tananyagok felhasználására, fejlesztésére, a Sulinet Digitális Tudásbázis, illetve más oktatási keretrendszerek (pl. Moodle) használatára.
5.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt területeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. Ebben az alapvető ismeretelemek mellett olyan tanulói képességekkel összefüggő tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, lejegyzése, rendszerezése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, transzformációs képességek. - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használjuk a rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést is. A tanulást segítő diagnosztikus értékelés úgy hatékony, ha megadjuk a javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló informatikai kompetenciáinak fejlesztése. Ez az értékelés a tanulási folyamat irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása. Ezzel szemben a végső jegynek az informatika tudásszintet kell tükröznie, nem más szaktárgyi tudást, nem a magatartást vagy egyéb szempontot. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet. Formái: - Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. - Szóbeli beszámoló - Írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Törekedni kell arra, hogy a feladat megoldásához más szaktárgyi tudást és készséget, vagy egyéb ismeretet csak minimális mértékben használjunk. A feladatok ne legyenek sem túl szokatlanok, sem túl bonyolultak, az órai gyakorlathoz igazodjanak, emellett adjunk olyan feladatot is, amely a tehetségesebb és gyakorlottabb tanulóknak szól. Csak azt szabad értékelni, amit a feladat egyértelműen kér (előír). A tanulónak ne kelljen kitalálnia, hogy a kérdéseken túlmenően mire vagyunk még kíváncsiak. Írásbeli munka lehet fogalmakat, ismereteket vagy a problémamegoldást el-
43
-
Szóbeli felelet lehet egy-egy kérdésre adott válasz, hozzászólás, kiselőadás például az informatika történetéből, beszámoló valamely összetett feladat megoldásáról. - Kiselőadás (például az informatika történetéből,) írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése. Az egyéni értékelés összegzésének összetevői: - Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján. - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.
6.
Függelék
A kerettanterv megvalósításának tárgyi feltételei Az informatika oktatásához szaktanterem szükséges: elektromos hálózat, fehértábla, ergonómiailag megfelelő számítógépasztalok, megfelelő világítás. Annyi számítógép, hogy lehetőleg minden diáknak jusson. Szükséges helyi hálózat szerverrel, nagysebességű internet kapcsolattal, hálózati nyomtatóval és szkennerrel. Ajánlott projektor, amely segíti a tanári bemutatást, az irányított közös munkát. Az informatika kerettanterv feltételezi a multimédia számítógépes hátteret, megfelelő méretű memóriával és háttértárakkal CD-vel (DVD-vel), hangkártyával, hangszóróval, mikrofonnal. Feltételezi továbbá a jogtiszta programokat: grafikus operációs rendszert, szükséges segédprogramokkal, (vírusellenőrző, tömörítő programokkal, lejátszó programokkal) böngésző, rajzoló, képszerkesztő programokkal, továbbá szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutatókészítőt, valamint magas szintű programozási nyelvet. Szükségesek az oktatóprogramok és a digitális oktatási anyagok. Használni kell a Sulinet Digitális Tudásbázis ingyenes oktatási segédanyagait is. Célszerű az informatika szakteremben nyomtatott anyagokat is hozzáférhetően elhelyezni: hardver- dokumentációt, felhasználói kézikönyveket, programozói kézikönyvet, feladatgyűjteményeket, számítástechnikai szakszótárt, szakkönyveket, folyóiratokat, transzparenseket és képeket. Legalább néhány példányban szükség van más informatikai eszközökre is: digitális fényképezőgépekre, tévére, játék- és oktatórobotokra, mobiltelefonokra, számológépekre. A hatékony oktatáshoz szükséges egy iskolai könyvtár is.
44
7.
Témakörök a középszintű érettségi vizsgára
1. A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források 2. Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek 3. Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás 4. A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok 5. Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 6. Kommunikáció az Interneten Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata 7. Könyvtárhasználat 7.1. Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai
45
Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások 7.2. Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 7.3. Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
46
