2. Az általános iskolák helyi tanterve

2. Az általános iskolák helyi tanterve

1

TARTALOMJEGYZÉK

2.Az általános iskolai oktatás tartalmát és időkereteit meghatározó tantervi változatok 2.1. A választott kerettanterv megnevezése 2. Az általános iskolák helyi tanterve..................................................................................... 1 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ........................................................................ 3 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszámok .................................................................. 5 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 14 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 15 2.5. Mindennapos testnevelés........................................................................................... 16 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ........... 17 2.7. Projektoktatás ........................................................................................................... 18 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 18 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 18 2.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........ 22 2.11.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 24 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 24 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 26 2.14. A tanulók jutalmazása, magatartásának és szorgalmának értékelése ...................... 28 A GIMNÁZIUM ÉS SZAKISKOLA INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE................................ 32 A/ Gimnázium .............................................................................................................................................................. 32

A/1. Helyi tanterv 2006 ........................................................................................................ 32 1. 1. A GIMNÁZIUMI KÉPZÉS SZAKASZAI .......................................................................................................... 32 1. 2. HELYI TANTERVÜNK TANTÁRGYSZERKEZETE ...................................................................................... 32

A/2. Helyi tanterv 2012 ........................................................................................................ 36 B/ Szakiskola ........................................................................................................................ 41 B/1. Helyi tanterv 2006 ........................................................................................................ 41 1.1. ELÉRENDŐ PEDAGÓGIAI CÉLOK MEGVALÓSULÁSA AZ EGYES KÉPZÉSI SZAKASZOKBAN41 1.2. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és a rendelkezésre álló időkeret ....................................................... 42

B/2. Helyi tanterv 2012 ................................................................... ……………………….44 II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei........................................................................................ 57 III. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása............................................ 58 IV. Mindennapos testnevelés ....................................................................................................................................... 60 V. A csoportbontás elvei, a választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ...................... 60 VI. Projektoktatás......................................................................................................................................................... 64 VII. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedése............................................................................................... 66 VIII. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .......................................... 66 IX. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ............................................................................................................................................................... 69 X. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ................... 69 XI. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ........................... 69 XII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek .............................................................................. 70 XIII. A tanulók jutalmazásának, magatartásának, szorgalmának értékelési elvei ........................................................ 71 XIV. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .................................................................................... 73 XV. A középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................................................................................ 75

2

2.Az általános iskolai oktatás tartalmát és időkereteit meghatározó tantervi változatok

TANÉV 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

1. 2. Bevezető szakasz K2012 H2008 K2012 K2012 K2012 K2012 K2012 K2012

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz H2008 H2008 K2012 K2012

H2008 H2008 H2008 K2012

K2012 K2012 K2012 K2012

H2008 K2012 K2012 K2012

7. 8 Fejlesztő szakasz H2008 H2008 K2012 K2012

H2008 H2008 H2008 K2012

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: •

H2008 = 2008. szeptemberétől érvényes helyi tanterv (a 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet és a 17/2004.(V.20)módosítása szerint

•

K2012= 110/2012.(VI.4.)korm. rendeletben kiadott NAT tartalmi szabályozására épülő (új) kerettanterv A 2013/2014. tanévben az új (K2012) kerettantervek bevezetése az 1. és az 5. évfolyamon kezdődik el, felmenő rendszerben A 2013/2013. tanévben a régi (H2008) tanterveket alkalmazzuk a 2-4. és 6-8. évfolyamokon. 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A NAT (2012) tartalmi szabályozására épülő kerettantervek alkalmazásának bevezetése A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 26. (2) szerint az intézmény az oktatásért felelős miniszter által kiadott és engedélyezett kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletében megjelenő, az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül az általános iskolák az alábbiakat alkalmazzák: Beszédes József Általános Iskola Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom 1-8. évf. Matematika 1-8. évf. Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

3

Változat A A B B A A A

Kegyes József Általános Iskola Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika A változat Fizika B változat Kémia B változat Biológia-egészségtan A változat Ének-zene A változat Technika tantárgyból az „általános” elnevezésű változatot választottuk Madocsai Általános Iskola Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat A változat B változat B változat A változat A változat A változat

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák az általános iskolákra vonatkozóan.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszámok 2.2.1.Beszédes József Általános Iskola Kerettanterv 2012 Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 Idegen nyelvek Matematika 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 Környezetismeret 1 1 Ének-zene 2 2 Vizuális kultúra 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5

5

3. évf. 6+1,5 4+1 1 1+0,5 2 2 1 5

4. évf. 6+1,5 2 4+0,5 1 1+1 2 2 1 5

Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 25

2 25

3 25

3 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+0,5 3+0,5 4 1

6. évf. 4+0,5 3+0,5 3 +1 1

7. évf. 3+1 3+0,5 3+1 1

8. évf. 4 3+1 3+1 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+0,5 2 1

1+1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 0+1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

A szabadon tervezhető órákat minden esetben az egyes tantárgyak óraszámának növelésére használjuk fel. Ezeket az órákat a tantárgyak tananyagának gyakorlására és ismeretanyagának elmélyítésére, témazáró dolgozatokra, belső mérésre fordítjuk. Óratervi táblák a 2013/2014. tanévben a 2008 szeptembertől érvényben lévő helyi tantervek szerint haladó a 2-4. és 6-8. évfolyamok számára. Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óratervei a 2013/2014. tanévben a 2-3-4. évfolyamokon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Környezetismeret

1.évf. 8

2.évf. 8

3.évf. 7,5

4.évf. 7

4 1

4 1

4 1,5

3,5 3 2

6

Ének-zene Technika és életvitel Rajz Testnevelés és sport Szabadon tervezhető Kötelező órák összesen

1 1,5 1 5 0,5(mat.) 20 óra

1,5 1 1 5 0,5(mat.) 20óra

1,5 1 1 3 0,5(mat) 20 óra

1,5 1 1 3 0,5(mat) 22,5

A szabadon tervezhető órák részletezése: 1. évfolyam: heti 0,5 óra a matematikához kerül, óraszáma így 4,5 óra/hét lesz 2. évfolyam: heti 0,5 óra a matematikához kerül, óraszáma így 4,5 óra/hét lesz 3. évfolyam: heti 0,5 óra a matematikához kerül, óraszáma így 4,5 óra/hét lesz 4. évfolyam: heti 0,5 óra a matematikához kerül, óraszáma így 4 óra/hét lesz 5. A gyógypedagógiai osztályok óraterve a 2013/2014. tanévben Alsó tagozat 2-3-4.o.* Évfolyamok Heti óraszám 7 4,5 0,5 1 1 1 4 3 1 22,5 22,5 3 25,5

Tantárgyak/évf. Magyar nyelv és irodalom Matematika Ismerkedés az informatikával Környezetismeret Ének-zene Rajz – gyakorlati Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező óraszám Tényleges óraszám Habilitáció, rehabilitáció Tanulói órateher hetente

Éves óraszám 259 166,5 18 74 37 148 111 37 832,5 832,5 111 943,5

*Az összevont osztályokat az évfolyamok tanulólétszáma határozza meg. Beszédes József Általános Iskola Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óratervei a 2013/2014. tanévben a 6-7-8. évfolyamokon Tantárgy Heti és éves óraszámok évfolyamonként 5.

6. Éves

Heti

7. Éves

Heti

8. Éves

Heti

Éves

Heti Magyar nyelv és irodalom

4

4 166

Tánc és dráma (modul) Történelem és állampolgári ism.

0,5 2

4 166

0,5 74

7

2

4 148

74

2

148 -

74

2

74

3

111

3

111

3

111

3

111

4

148

3

111

3

111

3

111

Idegen nyelv Matematika Informatika

-

-

1 18,5

0,5

1 37

-

37 -

Informatika (modul) 1,5 Természetismeret

1,5 55,5

-

74

0,5

-

-

-

Egészségtan (modul) -

-

0,5

18,5

1,5

55,5

1,5

55,5

-

-

-

-

1,5

55,5

1 0,5

55,5

-

-

-

-

1,5

55,5

1,5

55,5

-

-

-

-

1,5

55,5

1,5

55,5

1

37

1

37

1

37

1

37

Fizika Biológia Egészségtan(modul) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene 1,5 Rajz és vizuális kultúra

1 74

0,5

1 55,5

0,5

1 37

-

37 -

Hon- és népismeret (modul) -

-

-

-

0,5

18,5

-

-

1

37

1

37

0,5

18,5

1

37

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

Mozgókép és médiaismeret (modul) Technika és életvitel Testnevelés és sport 1 Osztályfőnöki

1 37

Ember- és társadalomism., etika (modul)

-

1 37

-

0,5 37

-

37 0,5

22,5

832,5

22,5

832,5

25

943,5

25,5

943,5

Kötelező óraszám Szabadon választott: Informatika: Idegen nyelv: Matematika:

2 1 1

74 37 37

2 0,5 1 0,5

74 18,5 37 18,5

2 1 1

74 37 37

2 1 1

74 37 37

Kötelező óraszám: Szabadon választott:

22,5 2

832,5 74

22,5 2

832,5 74

25 2

943,5 74

25,5 2

943,5 74

24,5

906,5

24,5

906,5

27

1017,5

27,5

1017,5

Összesen:

8

Beszédes József Általános Iskola A gyógypedagógiai osztályok óraterve a 2013/2014. tanévben Felső tagozat összevont 5-6. és 7. 8. évfolyamokon 5-6.o. Évfolyamok Tantárgyak/évf. Magyar nyelv és irodalom Dráma Történelem és államp. ism. Hon- és népismeret Matematika Ismerkedés az informatikával Természetismeret Biológia, egészségtan Fizika, Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező óraszám Tényleges óraszám Habilitáció, rehabilitáció Tanulói órateher hetente

Heti óraszám 5

Éves óraszám 222

2 0,5 4,5 0,5 4

37 18 222 18 148

2 1 1 2 2 1 22,5 22,5 3 25,5

37 37 74 74 37 832,5 832,5 111 943,5

Heti óraszám

7.o. Évfolyamok Tantárgyak/évf. Magyar nyelv és irodalom Dráma Médiaismeret Történelem és államp. ism. Hon- és népismeret Matematika Ismerkedés az Informatika Természetismeret Biológia, egészségtan Fizika, Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező óraszám Összes óraszám

Éves óraszám

8.o.

Heti óraszám 4,5

Éves óraszám 166,5

Heti óraszám 5 0,5

Éves óraszám 185 18

0,5 2,5 0,5 4

18 92,5 18 148

2,5 0,5 4

92,5 18 148

1 5,5 1,5 2 2 1 1

37 203,5 55,5 74 74 37 37

1 5 1 2 2 1 1

37 185 37 74 74 37 37

2

74

2

74

2,5 1 25 25

92,5 37 925 925

2,5 1 25 25

92,5 37 925 925

9

Habilitáció, rehabilitáció Tanulói órateher hetente

4 29

148 1073

4 29

148 1073

2.2.2.Kegyes József Általános Iskola Kerettanterv 2012 A választott kerettanterv feletti óraszám Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 Idegen nyelvek Matematika 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1+1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25

4. évf. 6 2+1 4+1 1 1+1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2+0,5 2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+0,5 2 1

1 1 1 5

1 1 +1 5

1

1

1

+1

1+1 +1 1 5

1+0,5 1 1 5

10

Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 2 28

1 3 28

1 3 31

1 3 31

Az 1-4. és 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óratervei a 2013/2014. tanévben a 2-3-4. évfolyamokon Kegyes József Általános Iskola TANTÁRGY

Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Technika és életvitel Rajz Testnevelés és sport Kötelező órák összesen

Heti és éves óraszámok évfolyamonként 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam heti évi heti évi heti évi 8 296 8 296 8 296 5 185 5 185 5 185 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 3 111 3 111 3 111 20 740 20 740 20 740

Szabadon tervezhető órák

-

-

-

-

-

4. évfolyam heti évi 7 259 5 185 2,5 74 2 74 1 37 1 37 1 37 3 111 22,5 832,5

-

0,5

18,5

A szabadon tervezhető órák részletezése: • 4. évfolyamon: heti 0,5 óra idegen nyelv TANTÁRGY

Heti és éves óraszámok évfolyamonként 5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

heti

évi

heti

évi

heti

évi

heti

évi

Magyar nyelv és irodalom

4

148

4

148

3

111

3

111

Történelem

1

37

1

37

2

74

2

74

Idegen nyelv

3

111

3

111

3

111

3

111

Matematika

4

148

4

148

3

111

3

111

Informatika

1

37

1

37

-

-

-

-

Természetismeret

2

74

1,5

55,5

-

-

-

-

Fizika

-

-

-

2

-

74

1,5 55,5

Biológia

-

-

-

-

1,5

1

37

55,5 Kémia

-

-

-

-

1,5

1,5 55,5

Földünk és környezetünk

-

Ének-zene

1

37

1

37

1

37

1

37

Rajz és vizuális

1

37

1

37

1

37

1

37

-

-

1,5

55,5

-

1,5 55,5

11

55,5

kultúra Technika és életvitel

1

37

1

37

1

37

1

37

Testnevelés

3

111

3

111

3

111

3

111

Osztályfőnöki

1

37

1

37

0,5

0,5 18,5

18,5

Modulok Tánc és dráma

-

-

-

0,5

-

0,5 18,5

Hon-és népismeret

0,5

Informatika

-

Ember és társadalom

-

18,5

18,5

0,5

18,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

0,5 18,5

Mozgókép és médiaismeret

-

Egészségtan

-

-

-

-

-

-

18,5 0,5 18,5

-

0,5

18,5

-

-

0,5 18,5

Kötelező órák összesen Szabadon tervezhető órák

22,5

832,5

22,5

832,5

2,5

92,5

2,5

92,5

25 2,5

925

25

92,5

2,5

925

92,5

A szabadon tervezhető órák felsorolása: 5. évfolyam: heti 1 óra magyar nyelv és irodalom heti 0,5 óra történelem heti 1 óra matematika 6. évfolyam: heti 1 óra magyar nyelv és irodalom heti 0,5 óra történelem heti 1 óra matematika 7. évfolyam: heti 0,5 óra magyar nyelv és irodalom heti 1 óra matematika heti 1 óra informatika 8. évfolyam: heti 0,5 óra magyar nyelv és irodalom heti 1 óra matematika heti 1 óra informatika 2.2.3. Madocsai Általános Iskola Kerettanterv 2012 A választott kerettanterv feletti óraszám Óraterv a helyi tantervhez– 1–4. évfolyam Tantárgyak 1.évf. 2.évf. 3.évf. 7+1 7+1 6+1 Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 4+1 4+1 4+1 Matematika 1 1 1 Erkölcstan 1 1 1+1 Környezetismeret 12

4.évf. 6+1 2+1 4 1 1+1

2 2 1 5 2 25

Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 2 1 5 2 25

2 2 1 5 3 25

2 2 1 5 3 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3+0,5 4 1

6.évf. 4 3+1 3 +1 1

7.évf. 3+1 3+0,5 3+1 1

8.évf. 4 3+1 3+1 1

2

2+0,5

2

2

2+0,5

2+0,5

1

2 1+0,5 2 1 1

1 2 1+1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

Az 1-4. és 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óratervei a 2013/2014. tanévben a 2-3-4. évfolyamokon Madocsai Általános Iskola 1.

2.

3.

4.

8

8

7,5

7

Matematika

4+0,5

4+1

4+0,5

3,5+1

Informatika

-

-

-

-

Idegen nyelv - angol

-

-

-

3

Környezetismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

1,5

1,5

1,5

1,5

Rajz

1,5

1,5

1,5

1,5


13

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport (néptánc)

3

3

3

3

Óratervi órák

20

20

20

22,5

Mat: 0,5

Mat: 1

Mat: 0,5

Mat: 1

20,5

21

20,5

23,5

Szabadon tervezhető órák Összesen

Tantárgy Magyar /Tánc és dráma /

5. 4

Heti óraszám évfolyamonként 6. 7. 4 3,5

8. 3,5

2+0,5

2+0,5

2

2

3

3

3

3

Nyelv Matematika

4

3

3

3

Informatika

0,5

0,5

1

1

Természetismeret

2

2

-

-

Fizika

-

-

1,5

1,5

Biológia

-

-

1,5

1,5

Kémia

-

-

1,5

1,5


-

-

1,5

1,5

Ének

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

0,5

Média

-

-

-

0,5

Technika

1

1

1

0,5

2,5

3

2,5

2,5

Történelem /Hon-és népismeret /

Testnevelés

-

-

0,5

0,5

Etika Osztályfőnöki

1

1

0,5

0,5

Egészségtan

-

0,5

-

0,5

Kötelező Választható

Összesen:

22,5

22,5

25

25

Testnevelés 0,5 Német: 1 Matek: 1 Magyar:1 26

Német: 1 Matek: 1

Matek: 1 Német: 1 Oszt.fői:0,5 Magyar:0,5

Német: 1 Magyar: 0,5 Oszt.fői:0,5 Matek: 1

24,5

28

28

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A taneszközök és tankönyvek kiválasztásánál alapelvnek tekintjük, hogy • •

a tankönyv szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben a tankönyv tartalma a lehető legnagyobb mértékben illeszkedjen a tantárgy tantervéhez • csak olyan tankönyvet, tanulmányi segédletet, taneszközt alkalmazunk, amely biztosítja az ismeretek objektív, tárgyilagos átadását A szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 14

• •

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók • A taneszközök használatában a stabilitásra törekszik: új taneszközt csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be. • Munkafüzet, feladatlap, témazáró feladatlap választás csak abban az esetben történjen, ha a nevelő használtatja a tanulókkal • Lehetőség szerint tantárgyanként egységes, egymásra épülő tankönyvcsaládokat alkalmazunk A tankönyvet, tankönyvcsaládot felmenő rendszeren belül nem változtatjuk, kivéve, ha az addig alkalmazott tankönyvet már nem adják ki. A tankönyv, tanulmányi segédlet, a tanuló számára kötelező taneszközök kiválasztásnál – ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését – a tanuló számára olcsóbb megoldást alkalmazzuk. Nyelvoktatás esetében előnyben részesítjük azokat a tankönyvrendszereket, ahol rendelkezésre áll (beszerezhető) az egységes nyelvkönyv, munkafüzet, hang, és képanyagrendszer. A szülők tájékoztatása A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken tájékoztatjuk, az iskola honlapján a tankönyvlistákat közzétesszük. Az első évfolyam megkezdése előtt a pedagógusok az óvodai szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket a kötelezően előírt taneszközökről. A tankönyrendelés rendje 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet 29. § határozza meg az iskolai tankönyvellátás és a tankönyvtámogatás rendjét 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Feladataink az óvoda.iskola közötti átmenet megkönnyítése érdekében • az iskolai szocializáció kialakítására hosszabb, néhány hónapra nyújtott időtartamot biztosítunk • tájékozódunk az iskolába érkező gyermekek képességeiről a pedagógiai problémák (dyslexia, dyscalculia,dysgráfia, magatartási zavarok)kezelésének érdekében • fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe • rugalmasabb tanulási idő szervezése, esetenként hosszabb szünetekkel, reggeli beszélgetésekkel, élettérszervezéssel, beszélgető -és játszósarok kialakításával • az osztályok közösséggé formálását segítő tevékenységek szervezése(közösségi játékok, osztálykeretben tartott ünnepek, kirándulások 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamat:

15

•

az alapvető készségek fejlesztése a tanulók egyéni fejlődési ütemének figyelembe vételével • az előrehaladás segítése a differenciált tanítás-tanulással • a tanulmányaikban lemaradók segítése egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokkal • az alapkészségek(olvasás, írás, számolás) elsajátításához szükséges részképességek erősítése az önálló tanulás segítéséhez • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait • a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása: • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont lesz az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása • folytatódjon az előző időszak oktató-nevelő munkája, a tudás megalapozása a képességek, készségek fejlesztésével • az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban • a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük • az ismeretszerzés folyamán előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás • a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, 2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. Feladatunk a tanulás tanítása, a hatékony tanulás módszerinek és technikáinak elsajátíttatása, a gondolkodási képességek, a kritikai gondolkodás fejlesztése. Tudatosan fejlesztjük a szociális és állampolgári kompetenciát. Egyre nagyobb szerepet kap az önálló ismeretszerzés, a szóbeli és írásbeli kommunikációs készség fejlesztése. 2.5. Mindennapos testnevelés 16

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Intézményünkben a következő módon szervezzük ezt meg: •

Az alsó tagozaton az iskolaotthonos oktatási forma keretében minden nap van testnevelés óra, mely órák a délutáni foglalkozások időkeretében is megtarthatók

•

A felső tagozaton a heti 5 testnevelés óra, mely az ebéd utáni időszakban is megtartható

•

2 testnevelés óra versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tanuló május 20-áig adhatja le tantárgyválasztási szándékát. Választását csak a szülő és a tanuló írásos kérelme alapján, minden tanév június hónapjában, igazgatói engedéllyel módosíthatja. Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanórai foglalkozásra, akkor az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja. Szabadon választható tantárgy, foglalkozások: • Felzárkóztató foglalkozások • Sportfoglakozások • Szabadidős foglalkozások (szakkörök) • Középiskolai előkészítő foglalkozások • Tehetséggondozó, versenyre felkészítő foglalkozások • Napközi • Tanulószoba • Gyógytestnevelés A pedagógusválasztás szabályai: A választható tantárgy, foglalkozás jellegének megfelelő szakképzettségű pedagógus oktassa a tantárgyat, foglalkozást. Felzárkóztató foglalkozások: tanítói, tanári végzettség 17

Sportfoglalkozások: tanító, műveltségterülettel rendelkező tanító, testnevelő tanár Szakkörök: tanító, megfelelő szakos tanár Középiskolai, érettségi előkészítők: megfelelő szakos tanár Tehetséggondozó foglalkozások: tanító, tanár, gyógypedagógus Gyógytestnevelés: megfelelő végzettségű pedagógus 2.7. Projektoktatás Az intézményben a kompetencia alapú oktatás bevezetését, fenntartását és a megvalósítás során létrehozott projektek, témahetek, önálló innovációk leírását a helyi tanterv melléklete tartalmazza. 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a: • diszkriminációmentesség • szegregációmentesség • integráció biztosítása • halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának • támogatása • minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönbözetést, amely egy személy vagy csoport valós vagy vélt jellemzői (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, életkora, társadalmi származása) alapján hátrányos helyzetbe hoz. Tiltjuk a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját. A szakmai-pedagógiai munka célkitűzései: • a tanulók bárminemű, különösen nemük, koruk, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti hátrányos megkülönböztetésétől való tartózkodás • a hátrányos megkülönböztetés minden eszközzel való megelőzése és megakadályozása, • kivéve az oktatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés eseteit feladatai: • az integráció feltételrendszerének bővítése, integrációs támogatás igénybe vétele. • a szülő-iskola kapcsolatok ápolása • az iskolai táborokban az SNI-s és a HHH tanulók részvételének támogatása • a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében való részvétel, • a hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás • az IPR rendszer működtetése 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az írásbeli számonkérések szerepe: 18

• • •

A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adni szóbeli feleletre is, és minősítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját. Az írásbeli számonkérés fajtái: Formái Év eleji felmérés

tartalma Aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése Rövid írásbeli Egy adott témában való számonkérés tájékozottságot, az órára való felkészülést ellenőrzi Témazáró dolgozat A tananyag egy nagyobb témakörének alkalmazás képes tudását méri

Év eleji felmérés

A megíratás rendje, korlátai, súlya Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. Bármikor megíratható, 15-25 perces, súlya a szóbeli felelettel egyenértékű Terjedelme 45 perc, esetenként 2x45 perc. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozatot összefoglalásnak kell megelőzni és a megíratás időpontját, témaköreit a diákokkal előre tudatni kell. A félévi és év végi osztályzatoknál meghatározó súllyal szerepel, de ki kell egészítse szóbeli felelet.

A tanév tananyagának alapkövetelményeit méri

Írásbeli felelet: röpdolgozat, diktálás, gyűjtőmunka. Ezek a szóbeli felelettel egyenértékűeknek számítanak. Írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai írásbeli munka (munkafüzetben, füzetben). Prezentációk, digitális tananyagok készítése. Az értékelés módját a pedagógus határozza meg. Témazáró dolgozat: feladatait a szaktanár állítja össze, vagy központi feladatlapot használ. Az új típusú tanulásszervezési eljárásokhoz kapcsolódó beszámoltatások: • Témahét, projekt, moduláris oktatás értékelése • IKT eszközökkel készített tanulói prezentációk, gyűjtemények értékelése • Önértékelés: társak, csoportok munkájának értékelése Házi feladat: jellegét tekintve elmélyíti, illetve gyakoroltatja az órán tanultakat. Az írásbeli beszámoltatásra minden írni tudó tanuló, aki a rendszer tagja, kötelezhető. Egyes esetekben, ha a tanuló akadályoztatva van, segítséggel vehet részt benne (tesztlap). Szóbeli értékelés: Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló 19

feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Számonkérés során törekedni, kell megfelelő légkör kialakítására, hogy a gátlásos tanulók is feloldódjanak. Lehetőséget kell adni a javításra. A gyereket önértékelésre kell megtanítani. Értékelhető szóban,kisjeggyel és jeggyel. Az értékelés formái Témazáró dolgozatot előzetes bejelentés után íratunk. Tantárgyanként legalább egy érdemjegyet adunk havonta. A jegyek beíratásáról az osztályfőnök köteles gondoskodni. • Az 1-4. évfolyamokon egy, az 5-8. évfolyamokon két témazáró dolgozatnál többet nem íratunk egy nap. • A fogyatékkal élő (pl: súlyosan gyengénlátó), a tanulásban akadályozott és a részképesség zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) tanulók esetében differenciált számonkérést alkalmazunk. Például lehetőséget biztosítunk a szóbeli számonkérésre, több időt adunk a dolgozat megírására, segítünk a szöveg értelmezésében, stb. A témazárók értékelése legkésőbb két héttel a megíratásuk után történik, amit a szaktanár pontosan megnevezve ír az ellenőrzőbe, s vele egyidejűleg a naplóba. Az átlag számításánál a matematikai kerekítés szabályai szerint járunk el. Külön ügyelünk, hogy a bukásra álló illetve sokat rontott tanulónak az adott félév utolsó két hónapjában több lehetősége legyen a javításra, erről a szülőt tájékoztatjuk, ami a szaktanár elsődleges feladata illetve az osztályfőnöké. Félévkor és év végén a tanulók teljesítményének elbírálásakor az osztályzatok jellegük súlya szerint kerülnek beszámításra. Az első félév teljesítménye beszámít az év végi osztályzatba, figyelembe véve az előmenetel tendencia jellegét. A félév és tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményéért a tanuló dicséretet kaphat. Szöveges minősítés Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor továbbra is szöveges minősítéssel fejezzük ki a tanulók teljesítményét. •

A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően év végén a következő lehet:

- kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul Az első évfolyamon a negyedéves és féléves értékeléskor, a második évfolyamon a negyedéves és féléves értékeléskor az intézmény által készített szöveges értékelőlapot használjuk. Az első évfolyamon tanév végén az OM elektronikusan kitölthető hivatalos közoktatási nyomtatványait használjuk. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a tanulók teljesítményének, előmenetelének értékelésében, minősítésében átváltunk az érdemjegyek, osztályzatok alkalmazására. Értékelés az 1-4. évfolyamon 20

Évfolyamok

Értékelési szakasz

Értékelési mód

1.

félév

szöveges

1.

tanév vége

szöveges

2.

félév

szöveges

2.

tanév vége

osztályzat

3.

félév

osztályzat

3.

tanév vége

osztályzat

4.

félév

osztályzat

4.

tanév vége

osztályzat

Osztályzattal való értékelés A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: A második évfolyam második félévtől – nyolcadik évfolyamig a tanulók teljesítményét, előmenetelét a tanév folyamán minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az értékelés tanév közben öt érdemjeggyel, év végén öt osztályzattal történik. Az érdemjegy informatív jellegű, a tanulási részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredményét jelzi. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmények tükrében. A félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Mind a szóbeli mind az írásbeli felelet követelményeit értékelésünk szempontjait előre ismertetjük. A témazáró érdemjegyek nyomatékosan számítanak. Az érdemjegyek és osztályzatok meghatározására az öt fokozatú skálát alkalmazzuk. A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben bevezetendő Erkölcstan/Hit-és erkölcstan tantárgyak esetében a köznevelési törvény előírásai szerint értékeljük a tantárgy teljesítését: •

a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1),osztályzattal, • az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul a tantárgy anyagából. a) Az osztályozás során a következő - %-ban kifejezett teljesítményeket tekintjük az érdemjegyre váltás alapjául: • Alapkészség-felmérő, minimum követelményeket mérő dolgozat esetén: 0-50% elégtelen (1) 51-60% elégséges (2) 61-79% közepes (3) 80-90% jó (4) 91-100% jeles (5) • Témazáró és egyéb felmérések esetén: 0 – 30 = 1 (elégtelen) 31 – 50 = 2 (elégséges) 21

51 – 75 = 3 (közepes) 76 – 90 = 4 (jó) 91 – = 5 (jeles) b) A teljesítmény-vizsgálatok esetében: - előre ismertetjük tanulóinkkal a követelményeket, - ismertetjük a minimumszint eléréséhez szükséges ismereteket, - igyekszünk optimális körülményeket biztosítani a mérés idejére (időpont, hely), egyeztetés más tantárgyakkal (max. napi 2 dolgozat lehet), - tanulóinkat igyekszünk pozitív, motiváló megjegyzésekkel serkenteni, - igyekszünk minden negatív körülményt kikapcsolni (pl. zajok) c) A tanév során minden 4 egymást követő munkahét után érdemjegyet adunk tanulóinknak tantárgyanként. Havonta egy jegyet kell adni magatartásból és szorgalomból is. d) Szummatív értékelés: félévi, év végi osztályzat, bizonyítvány. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése A sajátos nevelési igényű tanulóknak integrált ellátása folyik speciális tanterv alapján, így az ellenőrzési, értékelési, ill. minősítési eljárás megegyezik az előzőekben leírtakkal, amennyiben a szakértői vélemény az alábbi megállapításokat teszi: • Szóbeli számonkérés előtérbe helyezése: ez esetben a szaktanár az írásbeli beszámoltatás helyett a szóbeli számonkérést alkalmazza valamennyi írásban történő (írásbeli felelet, témazáró dolgozat) számonkérés helyett; tantárgyrészek • Értékelése alóli mentesítés: az adott tantárgyon belül az érintett tantárgyrész nem kerül minősítésre; • Tantárgy minősítése alóli mentesítés: a tanulót évközben érdemjeggyel értékeli a nevelő, de sem félévkor, sem év végén nem minősíti osztályzattal. A tantárgyi minősítés alól mentesített tanuló esetében szöveges értékelés tartalmazza, hogy a szakvéleményben javasolt fejlesztés hogyan valósult meg. A kompetencia alapú oktatás értékelése: - az értékelés célja, hogy növelje a tanulók önismeretét és önbizalmát, erősítse önbecsülését - az értékelésnek az adott kompetenciára kell irányulnia - sajátos értékelési formája az azonnali visszacsatolás a teljesítményről - nagy szerepe van a csoportos értékelésnek a csoport közös teljesítménye alapján 2.10.A magasabb évfolyamra lépés feltételei (Nktv.57.§) • A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. • Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. • A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. 2.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történő felkészülés az önálló munkavégzés erősítését, a gyakorlást, a tananyag megerősítését szolgálja. 22

Az alsó tagozat iskolaotthonos osztályaiban az „önálló tanulás” veszi át a házi feladat szerepét, melyet a pedagógusok felügyeletével és segítségével oldanak meg a tanulók. Differenciált formában, otthoni gyakorlásra is biztosítunk feladatokat szükség esetén. A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Az első-második évfolyamon a tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak szóbeli házi feladatot, csak írásbeli gyakorlást. A 3-8. évfolyamon a tanulók hétvégére valamint a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl - nem kapnak írásbeli házi feladatot. Nyári szünetben a következő évfolyamra előírt kötelező olvasmány elolvastatható. A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a következőket: • A feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet. • A feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek. • Vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tárgyból is kapnak házi feladatot. • Az 1-8. évfolyamokon a szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) és hétvégére nem adunk írásbeli házi feladatot, kivéve ha hetente egy óra van az adott tárgyból. • Az otthoni tanulásra fordított idő 1. évfolyamon 45 perc, 2-4. évfolyamokon 60 perc, 5-8. évfolyamokon 90 percnél ne legyen több. • Az írásbeli házi feladatot a következő órán ellenőrizzük, a hibákat javítsuk ki. • Az egyéni fejlesztéseket célzó differenciált feladatok javítása kötelező. • Szorgalmazzuk a feladatok elvégzését a feladás napján megoldani. • Az osztályfőnök feladata alkalmanként ellenőrizni a feladott leckék mennyiségét. Házi feladatok adása az új tanulásszervezési eljárásokhoz kapcsolódóan: • • •

A kompetencia alapú oktatásban szereplő projektek, témahetek, moduláris oktatáshoz kapcsolódó otthoni gyűjtőmunka, prezentációk készítéséhez digitális anyagok keresése, gyűjtése, tanulói produktumok elkészítése. A házi feladat lehet szóbeli, írásbeli, digitális információgyűjtés. A feladatok terjedelme igazodjon a tanulók életkorához, osztályfokához

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai • A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. • Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. • A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. Házi feladatok adása az új tanulásszervezési eljárásokhoz kapcsolódóan: • A kompetencia alapú oktatásban szereplő projektek, témahetek, moduláris oktatáshoz kapcsolódó otthoni gyűjtőmunka, prezentációk készítéséhez digitális anyagok keresése, gyűjtése, tanulói produktumok elkészítése. • A házi feladat lehet szóbeli, írásbeli, digitális információgyűjtés. • A feladatok terjedelme igazodjon a tanulók életkorához, osztályfokához

23

2.11.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskoláinkban a csoportbontásban történő oktatással célunk, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportbontásban oktatott tantárgyak az engedélyezett időkeret függvényében: •

magyar nyelv és irodalom

•

matematika

•

idegen nyelv

•

informatika

Választható, magasabb óraszámban oktatott tárgyak 5. évfolyamtól az engedélyezett időkeret terhére: •

informatika

•

idegen nyelv

Egyéb foglalkozások: •

Szakkörök, tehetséggondozó csoportok

•

Heti 1 vagy 2x 45 perces foglalkozások, melyek szabadon választhatóak a tanulók számára. Ha a tanulót felvették a szabadon választott foglalkozásra, a tanévben köteles azon részt venni. A hiányzást igazolni kell, úgy kell tekinteni ezeket az órákat, mint a kötelező tanórát. Fejlesztő, felzárkóztató csoportok A szakértői bizottság javaslata alapján biztosítjuk a tanulók fejlesztését, felzárkóztatását, a javasolt időkeretben. A szaktanár által a tanulmányi eredmény javítása érdekében javasolt korrepetáláson a tanulónak kötelező részt venni, a hiányzást igazolnia kell.

•

Iskolai sportkör

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának, fizikai képességeinek fejlődését rendszeresen végzett felmérésekkel ellenőrizzük, vizsgáljuk. A tanulók fizikai állapotának mérése évente két alkalommal történik, ősszel és tavasszal. Az őszi felmérés során történik meg a tanulók antropometriai adatainak (testsúly, testmagasság) felvétele Követelmények: • A tesztek végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki. • Feleljen meg a tudományos kritériumoknak. • Nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek. • Elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket, kardiorespiratorikus állóképességet, erőt, az izomerő állóképességet mérje. • Legyenek egyszerűen végrehajthatók, minimális eszközt igényeljenek. A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon, nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni! A mérések általános szempontjai 24

•

A tesztvizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. • A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok is. • A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás. • A tanulók valamennyi tesztet testnevelési/sportfelszerelésben hajtják végre, • Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben, pl. az iskolatornatermében vagy sportcsarnokban kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló és sportcipő szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez, • Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket pontosan kell közölni a tanulókkal. • A teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben kell végeztetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi teszt mindig a kezdő és az állóképességi futás (Cooperteszt) az utolsó kell, hogy legyen. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között. • A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket, és hogyan értelmezzük az eredményeket. • Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlóan kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.). • A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességek megfelelő, pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtása. Alsó tagozaton az elsődleges cél a gyerekek koordinációs képességeinek a javítása a motorikus képességeken belül. Felső tagozatban a kondicionális képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, bár továbbra is fontos, hogy a koordinációs képességekkel kölcsönhatásban fejlesszük. A 10-14 évesek fizikai, ezen belül erőfejlesztésében a hangsúlyt a sokoldalú képzésre kell tennünk. 7-8 éves korban három, 9 éves kortól hat motorikus próba alapján értékeljük tanulóink általános testi erejét: • alsó végtag dinamikus erejének mérése • kar, törzs, lábizom együttes dinamikus erejének mérése • vállöv és karizmok erő-állóképességének mérése • váll és törzsizmok dinamikus erejének mérése • hátizmok erő-állóképességének mérése • hasizmok erő-állóképességeinek mérése Az aerob állóképességet Cooper-teszttel mérjük. A fenti képességek szerint csoportosítva a következő motorikus próbafeladatok alapján: 1. Helyből távolugrás 2. Lökés egy kézzel, tömött labdával (3 kg) 3. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás 4. Tömött labdadobás két kézzel, fej fölött (3 kg) 5. Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés 6. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés 7. Cooper-teszt: 12 perces futás A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje: 25

1. Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás. A tesztet kétszer lehet elvégezni, a jobbik eredmény értékét vesszük figyelembe (érték: cm). 2. Helyből távolugrás. Két kísérlet engedélyezhető, a jobbik eredményt rögzítjük. Az eredményt cm-ben adjuk meg. 3. Törzserőt mérő teszt, sit-up teszt, felülések. A fél perc alatti maximális számú felülést értékeljük. Ez adja a pontszámot. 4. Függés hajlított karral – funkcionális karerőt mérő teszt: megtartani a hajlított karú helyzetet rúdon való függés közben. Tizedmásodpercben adjuk meg az időt. Pl.: 17,4 mp, 5. 10 x 5 méteres ingafutás: csúszásmentes padló szükséges, hogy a teszt alatt vizsgált személy ne csússzon előre vagy oldalra. Tizedmásodpercben adjuk meg az időt. 6. 12 perces futás – Cooper teszt: a gyerekek által megtett méterek számát jegyezzük fel, pl.: 1855 m Legfontosabb az, hogy a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését értékeljük és buzdítsuk őket. 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítástanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az iskola egészségnevelési tevékenységének feladatai: • az iskola személyi és tárgyi feltételeivel segítse a tanulók pozitív magatartási szokásainak kialakulását, melyek javítják a gyermekek egészségi állapotát • az egészséges életmódra nevelés tartalmazza a betegségek megelőzésének lehetőségét, megőrzésének módját, valamint a felnőtt életkorra vonatkozó helyes döntések meghozatalának képességét, a rendszeres sportolás és a személyes higiénia fontosságát • elfogadó és segítőkész magatartás megtanulását sérült és fogyatékos embertársaik iránt • ismerjék meg a környezet – otthon, iskola, közlekedés – leggyakoribb egészséget veszélyeztető tényezőit, ezek megelőzésének lehetőségeit • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel • a táplálkozás, • az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, • a családi és kortárskapcsolatok, • a környezet védelme, • az aktív életmód, a sport, • a személyes higiénia, • a szexuális fejlődés • területén. Eszközök, erőforrások 26

1. Belső erőforrások: Személyi: pedagógusok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnők, gyermekvédelmi felelős • Tárgyi: példamutató iskolai környezet: tantermek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar, ebédlő, iskolai tábor tisztasága, esztétikus kialakítása, egészséges iskolai étkezés biztosítása 2. Külső erőforrások • Személyi feltételek: szülők, vöröskereszt, mentősök, az éves munkatervben tervezett programokhoz kapcsolódó segítő szervezők (mentősök, rendőrök, vízmű dolgozói) városi sportkörök, kulturális szervezetek • Tárgyi feltételek: helyi média, városi könyvtár, műv. ház kiállításai, digitális anyagok, internet felhasználása Módszerek • Tanórai keretek között: témához kapcsolódóan projekt és témahét, egészségtan modul, osztályfőnöki órák és testnevelési órák kiemelt feladata • Tanórán kívüli keretekben: tanulmányi kirándulások, gyógytestnevelés és tömegsport foglalkozások, a témákhoz tartozó előadások, vetélkedők, pályázatok, jeles napok ( Kihívás napja, Madarak és fák napja, Dohányzásmentes nap, Kenyér világnapja, Víz világnapja, Föld napja, AIDS világnap), táborozások, iskolai kiállítások szervezésével. Programok: - tanórák közötti szünetekben sportolási lehetőség biztosítása (ping-pong) - házibajnokságok szervezése, - részvétel a tagintézmények sportrendezvényein, - AIDS-futás szervezése 2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés céljai: • olyan tudatformálás, amely a tanulót megtanítja a környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre, • a diákoknál alakuljon ki az életmód, a környezet okos és mértéktartó felhasználása, a környezetkultúra, • a tanítványok teljes személyiségére kell hatni, amelyhez a tanulás átfogóan széles körben való értelmezése szükséges, • a környezet iránti felelősség, minden élő iránti tisztelet, a mindennapi életvitel értékrendjében az ökológiai szemlélet megalapozása és fokozatos kialakítása. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • a tanulókban a környezettudatos magatartásának, a környezetért felelős életvitelének kialakítása annak érdekében, hogy felnőttként képesek legyenek elősegíteni az élő-és élettelen természet fennmaradását, fejlődését • ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a környezet fogalmával - a földi rendszer egységével - a környezetszennyezés formáival és hatásaival •

27

a környezetvédelem lehetőségeivel lakóhelyünk természeti értékeivel - lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival - kapcsolatosan A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata, tevékenységei: • a természetismeret, biológia, kémia, földrajz, technika, tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; • Osztályfőnöki órák idevonatkozó témái - Környezetvédelem - Április 22. - a Föld Napja - Madarak és Fák Napja - Június 5. - Környezetvédelmi világnap • a környezeti nevelést szolgáló foglalkozások: - gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére - osztálykirándulások természetvédelmi területekre, tájvédelmi körzetekbe, arborétumokba. - tanulmányutak, üzemlátogatások pl. a paksi atomerőműbe, a dunaújvárosi papírgyárba - minden évben játékos környezetvédelmi vetélkedővel való megemlékezés a „Föld napja” alkalmából - a szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában; - a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése; Környezeti nevelési program keretei • Munkahelyi-, osztálykörnyezet kialakítása ideális légkör megteremtése tisztaság, higiénia - dekoráció igény a berendezési tárgyak megóvására osztályok versenye kéthavonta az aktualitás jegyében nyári tábor anyag- és energiatakarékos munkavégzés • Papír-, hulladékgyűjtés - őszi és tavaszi iskolai program -

2.14. A tanulók jutalmazása, magatartásának és szorgalmának értékelése 2.14.1. A magatartás értékelése A tanuló magatartása lehet: példás, jó, változó, rossz Példás: • Az a tanuló, aki a tanulói házirendben megfogalmazott neveltségi követelményeknek, • közösségi, magatartási szabályoknak eleget tesz. • Társaival és a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész. • Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. • Fizikai és szellemi erőfeszítése egyaránt példát mutat. • Nincs igazolatlan mulasztása, fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. Jó: • Neveltségi szintjében, társas kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatóak, de törekszik ezek kijavítására. • Iskolai közösségi feladatokat önként is vállal, vagy a számára kijelölteket precízen 28

elvégzi. A tanulói házirendet igyekszik betartani, fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, és ezek is kismértékűek. Változó: • Magatartásában több – kevésbé súlyos – fegyelmezési probléma adódik, • Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen, önértékelése kialakulatlan, • Felelősségérzete rendszeretete ingadozó. • A közösség munkájában való részvétele hullámzó. • Társaival szemben időnként durva, goromba. • Fegyelmező intézkedés van vele szemben (of.-i, igazgatói) Rossz: • Fegyelmezetlen magatartásával árt a közösségnek, társainak rossz példát mutat. • A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja, a közösségi élet nem érdekli, a munkát inkább hátráltatja, mint segíti. • A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, társaival sokszor durva és goromba. • Több nap igazolatlan hiányzása van. • Több fegyelmező intézkedés van vele szemben. • Igazgatói figyelmeztetése van. A tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe a szaktanár jegyzi be a magatartási problémát, amelyet az osztályfőnök a következő írásbeli elmarasztalásokra vált át, figyelembe véve a tanuló tettének következményeit, annak súlyát: Osztályfőnöki: figyelmeztető, intő Igazgatói: figyelmeztető, intő. További magatartási problémák esetén az osztályfőnök a tanulóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. A felszerelés, üzenőfüzet vagy házi feladat hiányát, jelző bejegyzéseket a tanuló szorgalmának minősítésekor kell figyelembe venni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet tekinteni. A fegyelmező intézkedések egy tanév időtartamára vonatkoznak. •

2.14.2. A szorgalom értékelése A tanulók szorgalma lehet: példás, jó, változó, hanyag Példás: • Kötelességteljesítése kifogástalan, feladatit önállóan és megbízhatóan elvégzi. • Képességeihez mérten iskolai munkáit, házi feladatait a legjobban látja el. • A munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredmény elérésére törekszik. • Igyekszik a pontos, esztétikailag is tetszetős, hiánytalan munkavégzésre. • Felszerelése hiánytalan. Jó: • Iskolai munkáját, házi feladatait maradéktalanul elvégzi. • Munkájának esztétikuma kevésbé érdekli. • Képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. • Órákon való aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szint alatt marad. • Munkában kevésbé kitartó, nem a tőle elvárható legjobb eredmény elérésére törekszik Változó: • Munkavégzésében ingadozások tapasztalhatók, a hanyag és jó munkák egymást • váltogatják. • Gyakran dolgozik képességei alatt. • Feladatvégzés közben gyakran önállótlan szétszórt 29

• •

Munkájának esztétikája gyakran igénytelen Felszerelése hiányos, rendszeres figyelmeztetést igényel. Hanyag: • Képességeihez és körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz önmaga • előrehaladása érdekében. • Gyakran elmulasztja kötelességeit, képességein alul dolgozik. • A munkavégzésben megbízhatatlan, pontatlan. • Munkái hanyagságról árulkodnak. • Kötelességtudata hiányzik, munkafegyelme rossz, felszerelése hiányos. Az írásos fegyelmező intézkedéseket az osztálynapló feljegyzések rovatába dátummal ellátva be kell írni. A napközis csoportok havi értékelést tarthatnak. A legkiválóbb tanulókat – a nevelők javaslata és eredményeik alapján – közösség előtt dicséretben részesítjük. 14.3.A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó teljesítményt ér el, vagy az osztály, ill. az iskola érdekében közösségi munkát végez vagy iskolai, ill. iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármilyen más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - kiemelkedő tanulmányi munkáért, - példamutató kötelességteljesítésért dicséretben részesíthetők (az utóbbi kettő: nevelőtestületi dicséret). - a tanulók könyvvel is jutalmazhatók Az igazgatói dicséreteket az egész iskolai közösséggel meg kell ismertetni, ill. a dicséreteket írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. A nevelőtestületi dicséretet, tantárgyi dicséretet a bizonyítványba, naplóba, törzslapba is be kell vezetni. A tanév során verseny-,vagy más tevékenységi területen kiemelkedő tanulók munkáját könyvjutalommal is elismerheti az iskola igazgatója a ballagási ünnepségen.

30

3. A középiskolák helyi tanterve

31

AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE GIMNÁZIUM ÉS SZAKISKOLA

I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A/ Gimnázium Tanév 2013-2014. 2014- 2015. 2015-2016. 2016-2017. 2017-2018. 2018-2019.

Tanév 2013-2014. 2014- 2015. 2015-2016. 2016-2017. 2017-2018. 2018-2019.

9. 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht

7. 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht

4 évfolyamos képzés 10. 11. 2006 ht 2006 ht 2012 ht 2006 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht

8. 2006 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht

12. 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht

6 évfolyamos képzés 9. 10. 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2012 ht 2006 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht 2012 ht

11. 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2012 ht 2012 ht

12. 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2006 ht 2012 ht

A/1. Helyi tanterv 2006 2006 őszétől a hat évfolyamos gimnáziumi képzésben 7-8. évfolyamon a bajai program tanterve szerint 9-12. évfolyamon csakúgy, mint a négy illetve öt évfolyamos gimnáziumi képzésben a 9. évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben a kerettantervekhez igazított, munkaközösségek által kidolgozott helyi tanterv szerint zajlik az oktatás- nevelés. (Az egyes tantárgyi tartalmakat a Magyar László Gimnázium és Szakiskola Tagintézmény helyi tanterv függeléke tartalmazza.) 1. 1. A GIMNÁZIUMI KÉPZÉS SZAKASZAI - 7-8. évfolyam az alapfokú oktatás-nevelés, fejlesztő szakasz, - 9-10.(11.) évfolyam a középfokú oktatás, általános műveltséget megszilárdító szakasz, - 11 (12) – 12. (13.) évfolyam az elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz, - 11-12. (13.) évfolyam képzésében az önkéntes irányválasztásnak megfelelően közép-, illetve emelt szintű érettségire történő felkészítés szakasza. 1. 2. HELYI TANTERVÜNK TANTÁRGYSZERKEZETE Az iskola a közoktatási törvényben megállapított kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a törvény szellemében használja fel, figyelembe véve optimálisan aktualizálva minden tanévben - a tanulók igényeit. A tanulók által felvehető maximális óraszám a törvényi rendelkezések értelmében: - 7-8. évfolyamon: 30, 5 óra/hét - 9-10. évfolyamon: 31, 5 óra/hét

32

- 11-13 évfolyamon: 33 óra/hét Az óratervben nem szereplő, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott tantárgyak, modulok tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba: • a társadalomismeretet a 11. és a 12. évfolyamon a történelem, • a tánc és drámát a 11. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, • a mozgókép és médiaismeretet a 7. évfolyamon a rajz és vizuális kultúra, • az emberismeret etikát a 7. évfolyamon az osztályfőnöki, 12. évfolyamon a filozófia (integrált tantárgy), • a technika és életvitelt a 7. évfolyamon az informatika, a 8. évfolyamon a biológia Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott szabadon választható órák terhére évfolyamonként bizonyos tantárgyak óraszámait növeltük meg azzal a céllal, hogy e tantárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. 7. évfolyam: - magyar nyelv és irodalom: + 0,5 óra - idegen nyelv: + 1 óra - informatika: + 0,5 óra - fizika: + 0,5 óra, - földünk és környezetünk: + 0,5 óra - rajz és vizuális kultúra:+ 0,5 óra - testnevelés: + 1 óra 8. évfolyam: - idegen nyelv: + 1 óra - informatika: + 1 óra - fizika: + 0,5 óra - biológia: + 0,5 óra - földünk és környezetünk: + 0,5 óra - testnevelés: + 1 óra 10. évfolyam: - informatika: + 2 óra - testnevelés:+ 1 óra 11- 12- 13. évfolyam: - Fakultáció – emelt/közép szintű érettségire készülve + 2 órában tanulhatják diákjaink a következő tantárgyakat: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelvek, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika. - A csoportok megszervezése a matematika és az idegen nyelvek esetén történhet oly módon, hogy a tanuló az alapórája (3 ó) mellett az emelt szintű csoport óráját (2 ó) is felveszi, vagy megfelelő esetben külön csoport szerveződik az alapóra és az emelt szintű óra időkeretében (5/6 ó). Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott órakeret terhére az egyes tantárgyakat a hatékonyság növelése érdekében csoportbontásban tanítjuk, így a matematikát, az idegen nyelveket, az informatikát, valamint 7-8. évfolyamon a magyar nyelvet. A 11-12., illetve 1213. évfolyamon a fakultáció miatt a csoportbontások a meghirdetett és választott tárgyakban is megjelennek. Intézményünk az informatika oktatását azzal is segíti, hogy a törvényben előírtnál magasabb óraszámban (heti 2) és hosszabb ideig (10. évfolyamon is) tanulják diákjaink e tárgyat, valamint a tanulóknak felkínáljuk az ECDL vizsgára való felkészítés lehetőségét is.

33

Az iskola részéről kötelezően tanítandó, illetve a tanuló részéről kötelezően tanulandó tantárgyak heti óraszámai a 4 és 6 évfolyamos képzésben (2006. szeptembertől felmenő rendszerben) Tantárgy/ évfolyam


7. 2*+2

8. 1*+3

9. 1+3

10. 1+3

(tánc és dráma)

Történelem

2

2

2

2

(társadalomismeret)

Bevezetés a filozófiába és etikába (emberismeret és etika) 1. idegen nyelv angol/német

Informatika Fizika Biológia 6 évfolyamos

4*

4*

3* 3*

3*

3*

3*

3* 3* 3*

1,5+0,5*

2*

2*

2*

2

2

2

2

2

1,5+ 0,5

Biológia 4 évfolyamos képzés

2

2

2

2

Kémia

1

2

2

2


2

2

2

2

1 1,5+0,5

1 1

1 1

1 1

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Művészetek Mozgókép és médiaismeret Testnevelés O.főnöki

Az iskola, tanuló számára kötött óraszám Az iskola számára szabadon tervezhető óraszám

12. 1+3

Emelt sz. ér.: +2

Emelt sz. ér.: +2

3+1

3+1

Emelt sz. ér.: +2

Emelt sz. ér.: +2

1+1

2. idegen nyelv angol/német/orosz Matematika

11. 1+3+1

3*

3*

Emelt sz. ér.: +2/5


3*

3*



3*

4*

Emelt sz. ér.: +2/5 Emelt sz. ér.: +2

Emelt sz. ér.: +2/6 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2

2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2

2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2

Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2

1 3 0,5+0,5 29

3 1 29

3 1 31

3 1 31

3 1 6 évf.: 25 4 évf.: 27

-

-

-

-

5/3

1 3 1 25

5

A *-gal jelölt órákat csoportbontásban tanítjuk. A vastag dőlttel (1) szedett a beépített modul óraszámát jelöli. Az emelt szintű érettségire felkészítő csoportok megszervezése matematika, idegen nyelvek esetén történhet: alapóra (3 ó) + emelt szintű csoport (2 ó), vagy megfelelő esetben emelt szintű csoport az alapóra+emelt szintű csoport (5/6 ó) órája időkeretében.

34

Az iskola részéről kötelezően tanítandó, illetve a tanuló részéről kötelezően tanulandó tantárgyak heti óraszámai a nyelvi előkészítő osztály (5 évfolyamos) képzésben

Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv és irodalom

9. 3

10. 1+3

11. 1+3

(tánc és dráma)

Történelem

2

2

2

(társadalomismeret)

Bevezetés a filozófiába és etikába 1. idegen nyelv angol/német 2. idegen nyelv angol/német/orosz Matematika Informatika

9* 3* 3* 4*

Biológia

5* 3* 2*

5* 3* 3*

2*

2*

2

2

2

2 2

Kémia

1

2


2

2


13. 1+3

Emelt sz. ér.: +2

Emelt sz. ér.: +2

3+1

3+1

Emelt sz. ér.: +2

Emelt sz. ér.: +2

1+1

Fizika

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Művészetek Mozgókép és médiaismeret Testnevelés O. főnöki

12. 1+3+1

1 1

5* 3*

5* 3*



3*

4*

Emelt sz. ér.: +2/5 Emelt sz. ér.: +2

Emelt sz. ér.: +2/6 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2

2 Emelt sz. ér.: +2 2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2

Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2 Emelt sz. ér.: +2

1 1 1

3 1 31

2 1 31

3 1 31

3 1 29

1 3 1 27

-

-

-

1

3

A *-gal jelölt órákat csoportbontásban tanítjuk. A /+2, /+5 –tel jelöltek a 12-13. évfolyam emelt szintű érettségire felkészítő csoportok. A vastag dőlttel (1 ) szedett a beépített modul óraszámát jelöli.

35

Az iskola részéről kötelezően tanítandó, illetve a tanuló részéről kötelezően tanulandó tantárgyak heti óraszámai az esti tagozatú képzésben

Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Bevezetés a filozófiába és etikába Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk O. főnöki


9. 3 2

10. 3 2

11. 3 1,5+0,5

12. 3 1,5+0,5 0,5

3 3

3 3

1 1 1 1 0,5 15,5

1 1 1 1 0,5 15,5

3 3 0,5 1 1 1

3 3 0,5 1

0,5 15

0,5 13,5

3

A vastag dőlttel (1 ) szedett a beépített modul óraszámát jelöli.

Az iskola részéről kötelezően tanítandó, illetve a tanuló részéről kötelezően tanulandó tantárgyak heti óraszámai a levelező tagozatú képzésben

Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Matematika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk O. főnöki Összes heti óraszám

9. 3 2

10. 3 2

11. 3 2+0,5

12. 3 2

3 1 0,5 0,5 0,5 0,5 11

3 1 0,5 0,5 0,5 0,5 11

3 1 0,5 0,5

3 1

0,5 11

0,5 9,5

A vastag dőlttel (1 ) szedett a beépített modul óraszámát jelöli.

A/2. Helyi tanterv 2012 2.1. A választott kerettanterv megnevezése A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) szerint az intézmény az engedélyezett kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít.. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletében megjelenő, az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül az iskola az alábbiakat alkalmazza: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3., 4. számú melléklete A változat (egy van)

36

Idegen nyelv Matematika Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz (Földünk-környezetünk) Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Testnevelés Életvitel O.főnöki

A változat (egy van) A változat (egy van) A változat (egy van) A változat (egy van) A változat (egy van) B változat A változat B változat A változat A változat A változat (egy van) A változat (egy van) Dráma és tánc, Mozgókép és médiaismeret A változat (egy van) A változat (egy van) -

2. 2. A választott kerettanterv tantárgyai és kötelező minimális óraszámai A kerettantervi rendeletben meghatározott szabadon választható órák terhére évfolyamonként bizonyos tantárgyak óraszámait növeltük meg azzal a céllal, hogy e tantárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására és elmélyítésére több idő jusson. A szabadon tervezhető órakeret felhasználása a 4 és 6 évfolyamos képzésben tantárgy

7.

8.

9.

10.

11.

12. 1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

2. idegen nyelv

1 óra

1 óra

Matematika

1 óra

Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv

1 óra 1 óra

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika

1 óra

2 óra 2 óra 6

2 óra 2 óra 8

1 óra

Kémia

1 óra

Földrajz

1 óra

Informatika

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

Fakultáció A Fakultáció B FELHASZNÁLT

1 óra

3

3

4

4

A szabadon tervezhető órakeret felhasználása a nyelvi előkészítő (5 évfolyamos) képzésben tantárgy Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv

9. ny 1,5 óra

10.

11.

12.

13.

3 óra

3 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

37

Matematika

1,5 óra

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika

1 óra 1 óra

1 óra

Kémia Földrajz Informatika

1 óra

Fakultáció A

2 óra 2 óra 6

Fakultáció B FELHASZNÁLT

3

4

4

2 óra 2 óra 8

A kerettantervi rendeletben meghatározott órakeret terhére az egyes tantárgyakat a hatékonyság növelése érdekében csoportbontásban tanítjuk, így 7-13. évfolyamon a matematikát, az idegen nyelveket, az informatikát, valamint 7-8. évfolyamon a magyar nyelvet. A 11-12., illetve 12-13. évfolyamon a fakultáció miatt a csoportbontások a meghirdetett és választott tárgyakban is megjelennek. Intézményünk az informatika oktatását azzal is segíti, hogy a tanulóknak felkínáljuk az ECDL vizsgára való felkészítés lehetőségét is. A tantárgyankénti 10%-os szabadon tervezhető időkeretet a tanult ismeretek alkalmazására, a készségek, képességek fejlesztésére, valamint ismétlésre, mérésre, értékelésre fordítjuk. Az órakerettel az egyes tantárgyi témakörök óraszámát növeltük meg, azok felhasználásáról a tanmenet elkészítésekor a szaktanár dönt.

Az iskola részéről kötelezően tanítandó, illetve a tanuló részéről kötelezően tanulandó tantárgyak heti óraszámai a 4 és 6 évfolyamos képzésben (2013. szeptembertől felmenő rendszerben)

Tantárgy/ évfolyam


7. 1* 2

8. 1* 3

9. 1 3

10. 1 3

11. 1 3

1. idegen nyelv

3*

4* (3+1)

3*

4* (3+1) 4* (3+1) 3*

4* (3+1) 3*

3* 2

2

4* (3+1) 4* (3+1) 4* (3+1) 2

3 (2+1)

4 (3+1)

1

1

angol/német

2. idegen nyelv angol/német/orosz Matematika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Erkölcstan

és

38

3*

12. 1 4 (4+1) 4* (3+1) 3* 4* (3+1) 4 (3+1)

Etika

1

Biológia – egészségtan

2

1

Fizika

2

Kémia

2 (1+1) 2 (1+1) 1

2 (1+1) 2

Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

Dráma és tánc Művészetek – Dráma és tánc Művészetek – Vizuális kultúra Informatika

2

1 1 1 2* (1+1)

Életvitel és gyakorlat

2* (1+1) 1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

Fakultáció A

2

2

Fakultáció B

2

2

35

35

Rendelkezésre álló órakeret

31

2* (1+1)

1 1

2* (1+1) 1

31

35

36

(az iskola, tanuló számára kötelező óraszám) A *-gal jelölt órákat csoportbontásban tanítjuk. A dőlttel (2+1) a minimális óraszámot + szabadon tervezhető órakeretből felhasznált óraszámot jelöli. Fakultáció A, B : kötelezően választott közép- vagy emelt szintű érettségire felkészítő tanóra. Az emelt szintű érettségire felkészítő csoportok megszervezése történhet: külön alapórás csoport és külön fakultációs csoport keretében vagy összevonva az alapóra+ fakultációs csoport órakeretében

Az iskola részéről kötelezően tanítandó, illetve a tanuló részéről kötelezően tanulandó tantárgyak heti óraszámai a nyelvi előkészítő (5 évfolyamos) képzésben (2013. szeptembertől felmenő rendszerben)

Tantárgy/ évfolyam


9. ny 1,5

10. 1 3

39

11. 1 3

12. 1 3

13. 1 3

1. idegen nyelv

13*

német/orosz

5*

2. idegen nyelv angol/ német/orosz

1,5*

Matematika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Etika

és

6* (3+3) 4* (3+1) 2*

6* (3+3) 4* (3+1) 2*

4* (3+1) 4* (3+1) 3*

2

2

3 1

Biológia – egészségtan

2

2 2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Dráma és tánc

1

Művészetek – Dráma és tánc Művészetek – Vizuális kultúra Informatika

4* (3+1) 4* (3+1) 4* (3+1) 4 (3+1)

1 1 1*

1*

2

1 1

1*

Életvitel és gyakorlat

1

Képességfejlesztés

2


5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Fakultáció A

2

2

Fakultáció B

2

2

35

35

Rendelkezésre álló órakeret

30

35

36

(az iskola, tanuló számára kötelező óraszám) A *-gal jelölt órákat csoportbontásban tanítjuk. A dőlttel (2+1) a minimális óraszámot + szabadon tervezhető órakeretből felhasznált óraszámot jelöli. Fakultáció A, B : kötelezően választott közép- vagy emelt szintű érettségire felkészítő tanóra. Az emelt szintű érettségire felkészítő csoportok megszervezése történhet: külön alapórás csoport és külön fakultációs csoport keretében vagy összevonva az alapóra+ fakultációs csoport órakeretében

40

Az iskola részéről kötelezően tanítandó, illetve a tanuló részéről kötelezően tanulandó tantárgyak heti óraszámai az esti tagozatú képzésben (2013. szeptembertől felmenő rendszerben)

Tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Biológia Fizika Kémia Földrajz Informatika O. főnöki

Az iskola, tanuló számára kötött óraszám

és

9. 3 3 3 2

10. 3 3 3 2

1 1 1 1 0,5 15,5

1 1 1 1 0,5 15,5

11. 3 3 3 3

12. 3 3 3 3

1,5 1

1,5

1,5 0,5 16,5

1,5 0,5 15,5

B/ Szakiskola B/1. Helyi tanterv 2006 1.1. ELÉRENDŐ PEDAGÓGIAI CÉLOK MEGVALÓSULÁSA AZ EGYES KÉPZÉSI SZAKASZOKBAN Az iskolába kerülő tanulók nagy részénél elsődleges pedagógiai cél és feladat a tanulás tanítása; csak ennek elsajátíttatása után kezdődhet meg a tudás szintjén a különböző pedagógiai célok megvalósítása; folyamatosan, egymásra épülve. Minden képzési szakaszban fontos a fizikum fejlesztése. 9-10. évfolyam: - Lezárja az általános képzést. - Pályaorientáció, a választott szakma megismertetése. A tanulók alapismereteket szereznek a munka világáról. - Megalapozza, előkészíti a középfokú képzést, illetve a szakképzést. - Személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztése. - Tanulási technikák kialakítása. - A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. - Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása. - Az egyetemes emberi értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés. - A másság elfogadására, toleranciára nevelés. - Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. - Kommunikációs készségek kialakítása. - A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek és a kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés). 1/11 - 3/13. szakiskolai szakképző évfolyam: - A más iskolákból érkezők felzárkóztatása a szakmai előkészítő ismeretekből (tanóra, egyéni foglalkozás, fakultatív óra keretében - korrepetálás).

41

-

A tanuló elsajátítja a választott (alapfokú végzettséghez kötött) szakma központi programja szerinti elméleti és gyakorlati ismereteket, felkészül a szakmai vizsgára. A helyi szakmai, gazdasági, munkaerő-piaci igények figyelembe vevő kiegészítő képzésben részesülnek. Olyan szakmai alapismeretek kialakítása, amellyel képes a tanuló a szakmai helytállásra és további vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére. A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye.

A szakképző évfolyamok az iskolai oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszát jelentik. A képzés időtartamát, az elméleti és gyakorlati órák arányát az OKJ határozza meg, a tananyagot a szakmai vizsgakövetelményekre és a központi programra épített helyi szakmai program határozza meg. A képzés szakmai vizsgával zárul. Az első szakképesítés megszerzése után lehetőség van az OKJ szerinti feltételekkel másodszakmát szerezni. 1.2. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és a rendelkezésre álló időkeret Szakiskolai tantárgyi rendszer és óraszámok (1/2006 OKM) Szakiskolai 9-10. évfolyam óraterv 9. évf. Tantárgy

10. évf.

évi óraszám

heti óraszám

évi óraszám

Magyar

111

3

111

Matematika

111

3

148

3,5

Történelem és társadalmi ismeretek

74

2

74

2

55,5

1,5

74

2

Biológia

37

1

37

1

Kémia

37

1

37

1


55,5

1,5

0

0

Német nyelv

111

3

111

3

Informatika

37

1

37

1

92,5

2,5

92,5

Osztályfőnöki

37

1

37

Pályaorientáció

37

1

-

Fizika


42

heti óraszám 3,5

2,5 1

Szakmai előkészítő ebből: elmélet

222 2

gyakorlat Szakmai alapozó ebből: elmélet

-

4 -

259 3

gyakorlat Kötelező tanórai foglalkozások Habilitáció

4 1017,5

27,5

1017,5

27,5

1

1

Speciális szakiskolai 9-10. évfolyam óraterv Tantárgy 9. évf.

10. évf.

évi óraszám

Heti óra szám

évi óraszám

Heti óra szám


129,5

3,5

129,5

3,5

Matematika

129,5

3,5

129,5

3,5

74

2

74

2

37

1

37

1

Biológia

37

1

37

1

Kémia

37

1

37

1


37

1

37

1

Német nyelv

74

2

74

2

Informatika

74

2

74

2


92,5

2,5

92,5

2,5

Osztályfőnöki

37

1

37

1

Pályaorientáció

37

1

37

1

Szakmai előkészítő ebből: elmélet

222

Történelem és társadalmi ismeretek Fizika

gyakorlat

2

43

4 Szakmai alapozó ebből: elmélet

-

222 2

gyakorlat Kötelező tanórai foglalkozások Habilitáció

4 1017,5

27,5

1017,5

27,5

111

3

111

3

A szakiskolában a szakmai előkészítés, alapozás időkeretei, arányai 9. évf. 10. évf. Elmélet 74 111 Gyakorlat 148 148 Szakmai alapozás összesen 222 259 A speciális szakiskolában a szakmai előkészítés, alapozás időkeretei, arányai 9. évf. 10. évf. Elmélet 74 74 Gyakorlat 148 148 Szakmai alapozás összesen 222 222 Az egyes tantárgyi tartalmakat a Magyar László Gimnázium és Szakiskola Tagintézmény helyi tanterv függeléke tartalmazza.

B/2. Helyi tanterv 2012 Képzési programok a különböző évfolyamokon 2012/2013 tanévtől

Szakiskola

Hegesztő Szerkezetlakatos Női szabó Élelmiszer- és vegyiáru-eladó

31 521 11 0000 00 00 31 521 24 1000 00 00 33 542 05 0010 33 03 31 341 01 0010 31 02

Képzési idő (év) 2 2 2 2

Szerkezetlakatos Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Panziós, falusi vendéglátó

31 521 24 1000 00 00 31 341 01 0010 31 02 31 812 01 0000 00 00

2 2 3

Szerkezetlakatos

31 521 24 1000 00 00

3

Évfolyam

2/12.

1/11.

Szakma neve

OKJ szám

1/9.

Speciális szakiskola

44

SZVK rendelet száma 1/2010. (II.5.) SZMM 1/2010. (II.5.) SZMM 1/2010. (II.5.) SZMM 1/2010. (II.5.) SZMM 32/2011.(VIII. 25) NGM 1/2010. (II.5.) SZMM 32/2011.(VIII. 25) NGM

Képzési idő SZVK rendelet száma (év) Szállodai szobaasszony 31 812 01 0100 21 01 2 1/2010. (II.5.) SZMM 12. Parkgondozó 54 622 01 0100 21 01 2 8/2008. (I.23) FVM 14. Szerkezetlakatos 31 521 24 1000 00 00 4 13327-19/2008. (VIII.1.) 9-10. évfolyam kerettanterv szakiskolák számára 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet módosítása Évfolyam

Szakma neve

OKJ szám

Közismereti képzés szakiskola, 9− −11. évfolyam 2013/2014-től A közismereti és szakmai órák aránya 3 éves képzés 10. 11. Területek 9. évfolyam évfolyam évfolyam 17 óra 11 óra 8 óra Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható 1 óra 1,5 óra órakeret Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható 2,5 óra 2 óra 2,5 óra órakeret Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra

2 éves képzés I.évf II.évf 3

3

-

-

3 31,5

3 31,5

0,5

0,5

32 35

32 35

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Informatika Összesen:

9. évfolyam

3 éves képzés 10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

1-óra

2* óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2* óra 1 óra 1 óra 5 óra

2* óra 5 óra

2 óra

2 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1,5 óra 0,5* óra 9,5 óra

0,5 0,5* 3,5 óra

0,5 0,5* 3,5 óra

1 óra 1* óra 18 óra

11 óra

2 éves képzés I.évf II.évf

* csoportbontás

Szakmai képzés

heti óraszám szabadsáv nélkül éves óraszám szabadsáv nélkül

3 évfolyamos képzés 9. évf Ögy 10. évf Ögy 14,5 23 óra/hét óra/hét 140 140 522 828 óra/év óra/év

45

2 évfolyamos képzés 11. évf I. évf Ögy II. évf 23 31,5 31,5 óra/hét óra/hét óra/hét 160 óra 736 1134 1008 óra/év óra/év óra/év

heti óraszám szabadsávval éves óraszám szabadsávval Összesen óraszám szabadsáv nélkül Összes óraszám szabadsávval

17 óra/hét 612 óra/év

140


140

25,5 óra/hét 816 óra/év


160 óra

2366 óra

2302 óra

2608 óra

2540 óra

46


34 341 01 ELADÓ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Tantárgyak elm heti óra Munkahelyi egészség és biztonság

gyak heti óra

elm gyak ögy heti heti ögy óra óra

3/11. évfolyam elm gyak heti heti óra óra

0,5

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam elm gyak elm gyak heti heti ögy heti heti óra óra óra óra 0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

2,5

2

A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom

2+0,5

3

2

2

1,5

1+1

1+0,5

Áruforgalom gyakorlata

Heti óraszám szabadsáv nélkül Heti óraszám szabadsávval

2

2

4

1,5 10027-12 A Áruforgalmazás 1+0,5 ruházati cikkek és a vegyes Áruforgalmazás iparcikkek gyakorlata I. forgalmazása Áruforgalmazás 3 10028-12 Az 2+1 II. élelmiszerek, Áruforgalmazás vegyi áruk és gyakorlata II. gyógynövények Értékesítés forgalmazása idegen nyelven I. Áruforgalmazás 2 III. Áruforgalmazás 10029-12 A gyakorlata III. műszaki cikkek forgalmazása Értékesítés idegen nyelven II. Összes óra

2,5

2,5+0, 5

5

1

1

2

4

5

1

2

2

1

1+1

1+1

2,5

6 1

3

8

8

7,5+1,5

7+1

6+2

14,5 17

140

1

8,5+2

47

6

140

6,5

1

1

2

1 5

6

1

15 10,5 14,5+0,

17 23 25

1

3

1

5

2

1

9

6

4

1

2,5

1

23 25,5

1

9,5

22

11,5

5

31,5 35

160

31,5 35

20

34 542 06 NŐI SZABÓ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam


gyak heti óra

ögy

elm heti óra

gyak heti óra

ögy


0,5

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam elm gyak elm gyak heti heti ögy heti heti óra óra óra óra 0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Ruhaipari anyagés áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés Szakrajz

Szakrajz gyakorlat Textiltermékek 10115-12 Textil- készítése termékek Textiltermékek összeállítása készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése 10118-12 Lakástextíliák Lakástextíliák készítése készítése gyakorlat Női ruhák 10120-12 készítése Női ruhák Női ruhák készítése és készítése értékesítése gyakorlat Összes óra Heti óraszám szabadsáv nélkül Heti óraszám szabadsávval

1

1

1

2

1

1 1

1 1

1,5

1

0+1,5

1

1

2,5

0+1

2+0,5

3

0+1

7

1

0+1

1

2

2

1

1

0+1

1

5

91

1

4

40

2

40

1 2

49 4,5 3,5+1

4

7

10

5,5+1,5

9+1

14,5 17

140 140

16

140

7

18

6+1

17+1

140

23 25

48

140

2

4

13 10,5

15

9+1,5

14+1

23 25,5

10,5

15

80

21

160

31,5 35

160

20 9,5

22 31,5 35

34 521 05 HEGESZTŐ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10180-12 Hegesztés előkészítő és befejező műveletei 10181-12 Hegesztési eljárások

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam


gyak heti ögy óra

elm heti óra

gyak heti óra

ögy

1

0,5

0,5+0,5

1,5

Foglalkoztatás II.

2 1 2

1

1+1

Gépészeti 2,5 alapozó feladatok 2+0,5 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Hegesztő 1,5 1+0,5 alapismeretek

4

Hegesztő alapgyakorlatok

2

2 4 2,5

1,5

2+0,5

Hegesztési ismeretek Hegesztési gyakorlatok


2

1

Elsősegélynyújtás gyakorlata

Összes óra

0,5

0,5+1

Foglalkoztatás I. Munkavédelem


Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam elm gyak elm gyak heti heti ögy heti heti óra óra óra óra

7,5

5,5 5+0,5

11

11

4,5+1,5 10+1

14,5 17

2,5 1,5+1

7+0,5

3 6

4 3+1

140

10

15

9+1

14+1

23 25

49

1 6,5

7

5

14 9

16,5

7,5+1,5 15,5+1

140

4

23 25,5

8 12

19

19,5 31,5 31,5

8,5 160

23 31,5 31,5

34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Tantárgyak elm gyak heti heti ögy óra óra Munkahelyi egészség és biztonság

elm heti óra

gyak heti óra

ögy

1

0,5

0,5+0,5

1,5

Foglalkoztatás II.

Elsősegélynyújtás gyakorlata

0,5

0,5+1

Foglalkoztatás I. Munkavédelem



2

2

1

1

2 1+1

1

Gépészeti 2,5 alapozó feladatok 2+0,5 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 4 Gépészeti 3 1 2,5+0,5 kötések alapjai 10166-12 Gépészeti Gépészeti kötési kötések 4 feladatok 3,5 3+1 készítésének gyakorlata Épületlakatos 4,5 4+0,5 feladatok 10165-12 Épületlakatos Épületlakatos feladatok feladatok 9 gyakorlata Magasban végzett lakatos 10167-12 feladatok Magasban Magasban végzett lakatos végzett lakatos feladatok feladatok gyakorlata Szerkezetlakatos 2,5 2+0,5 feladatok 10168-12 Szerkezetlakatos Szerkezetlakatos feladatok feladatok 4 gyakorlata 7,5 9,5 8 17 Összes óra 6+1,5 8,5+1 7+1 16+1 Heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 140 23 Heti óraszám szabadsávval 17 25

50

2

4 2,5

1

3,5

4

3

1

2

8

1+1

3,5

2

2

3 3

3

2

2,5+0,5

2,5

12

140

8,5

17

7+1,5

16+1

23 25,5

4 11

12

20,5 31,5 31,5

9 160

22,5 31,5 31,5

34 582 12 VÍZ-, CSATORNA- ÉS KÖZMŰ-RENDSZERSZERELŐ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam


gyak heti óra

ögy

elm heti óra

gyak heti óra

ög y

1

1,5


gyak heti óra

0,5

0,5+1

Foglalkoztatás I.

Összes óra

elm gyak elm heti heti ögy heti óra óra óra

0,5

0,5+0,5

Foglalkoztatás II.

Épületgépészeti 10209-12 csővezetékek Épületgépésze Épületgépészeti ti csővezetékcsővezetékek szerelés gyakorlata Épületgépészeti 10211-12 Épületgépésze rendszerek ti Épületgépészeti rendszerismer rendszerek et gyakorlata 10214-12 Munkavédelem Épületgépésze ti munkabizton- Elsősegélynyújági és környe- tás gyakorlata zetvédelmi feladatok Vízellátás, 10218-12 csatornázás Víz- és csatornarend- Víz- és szerszerelő csatornaszerelés feladatok gyakorlata Közműépítési 10217-12 ismeretek KözműcsőháKözműhálózat lózat-szerelő kivitelezésének feladatok gyakorlata

3/11. évfolyam gya elm k heti heti óra óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam

2

2

2

4 4

10 1,5

2

4

1+0,5

3

4

11

2+1

2

1

1+1

2

1

1+1

3

4

9

6 3,5

2

5

7

8

10

9

16

8,5

5,5+1,5

9+1

8+1

15+1

7+1,5

23

17

25

51

14 0

10

17

7

140

10

8+1

3+0,5

14,5

4

2,5+0,5

16+ 1

9,5

22

23

31,5

25,5

31,5

11,5 160

31,5 31,5

20

34 582 09 KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10209-12 Épületgépészeti csővezetékszerelés 10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam


gyak elm ög heti heti y óra óra

gyak ög heti y óra

1

0,5

0,5+0,5

Foglalkoztatás II.

1,5

10214Munkavédelem 12Épületgépésze ti munkabiztonság Elsősegélynyújtá i és s gyakorlata környezetvédel mi feladatok

2 4 4

10 1,5

2

Heti óraszám szabadsávval

5

1+0,5

3

4

10

2+1

2

1

1+1

2

1

1+1

3 4

10215-12 Fűtésrendszer- Fűtési szerelő feladatok rendszerek gyakorlata Gázvezeték 10216-12 rendszerek Gázvezeték- és Gázvezeték rendszerszerelő rendszerek feladatok gyakorlata

Heti óraszám szabadsáv nélkül

2

2

Fűtési rendszerek

Összes óra

0,5

0,5+1

Foglalkoztatás I. Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata



4

2,5+0, 5

6

10

9 8+1

3,5

3

3+0,5

2+1

5

7

8

7

10

9

16

8,5

17

5,5+1,5

9+1

8+1

15+1

7+1,5

16+1

14,5

14 0

23

17

25

52

14 0

10 10,5

23

31,5

25,5

31,5

21

11,5 160

20

31,5 31,5

34 521 08 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkavédele mi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatás i alapismeretek 11497-12 Elhelyezkedés tmunkavállalás t segítő idegen nyelv 10974-12 Agrár munka-, tűz és környezetvéde lem

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Tantárgyak elm heti óra Munkavédelem i alapismeretek

gyak heti óra

ögy

elm heti óra

gyak heti óra

ögy

0,5

0,5

0,5

0+0,5

Foglalkoztatási alapismeretek

1

0,5

0,5+0,5

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

Munka-, tűz és környezetvédel em


2

2

0,5

0,5

0,5

0+0,5

Mezőgazdasági munkagépek 11044-12 Mezőgazdaság Mezőgazdasági i munkagépek munkagépek gyakorlat Szakmai 11045-12 Mezőgazdaság számítások i gépek Gépüzemeltetés üzemeltetése gyakorlat Mezőgazdasági 1 erőgépek 11046-12 Mezőgazdasági Erőgépek erőgépek gyakorlat 11047-12 Mezőgazdaság Mezőgazdasági i és és gazdálkodási 2 1+1 gazdálkodási ismeretek alapismeretek Szakmai 2,5 alapozó 2+0,5 11048-12 ismeretek Agrárgépészet Szakmai i alapfeladatok alapozó gyakorlatok Összes óra 6,5

10,5

9

16

9,5

16

5+1,5

9,5+1

8+1

15+1

8+1,5

15+1



3

3

3

6 1,5

0,5

1+0,5

0+0,5

6

6

2,5

1

1,5

0+1

3

2

6

6 1

6

3,5

3

3 3,5

1,5

3

0,5

2

1,5+0,5 0+0,5

12

6

3

1

1+1

2,5

2

6

14,5

6

140

23

17

25

53

140

10,5

21

23

31,5

25,5

31,5

10,5 160

31,5 31,5

21

34 811 02 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek 11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

11033-12 Család- és háztartásellátás

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Tantárgyak elm heti óra Munkavédelemi alapismeretek

0,5

gyak heti óra

elm gyak ögy heti heti óra óra

ögy

0,5

0,5

0+0,5

Foglalkoztatási alapismeretek

1

Lakókörnyezet kialakítás

0,5

0,5+0,5

Elhelyezkdéstmunkavállalást segítő idegen nyelv Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, gondozás



2

3

2

1

3

0+1

2

2

1,5 1

1+0, 5

Család- és háztartásellátási gyakorlat 11034-12 Üzemgazdasági Üzemgazdaság, , ügyviteli ügyvitel ismeretek 11035-12 Vendéglátás, Vendéglátás idegenforgalom Napi 11036-12 Napi tevékenységek tevékenységek gyakorlata Falusi vendégfogadás 11037-12 Falusi Vendéglátás, vendégfogadás vendégfogadás gyakorlat Varrási, kézimunkázási 11038-12 alapismeretek Kreatív Varrás, textilfeldolgozás kézimunkázás gyakorlat Kertművelés, kertészeti 1 termékfeldolgo 0,5+0,5 11039-12 zás Mezőgazdasági Állattartás, termelés és állati feldolgozás 0,5 termékfeldolgo zás Mezőgazdasági

3

4

14 0

140 3

16 0 2

2+1

2

2 8

8

2

2 8

8

2 1

1+ 1

5

4

1

1 0+1

1 4

4

54

8

4+1

1

1,5

1

1

1,5

1

4,5

6

8

termelés és feldolgozás gyakorlat Összes óra:

7,5

Összes óra:

7 14,5

7 140

16 23

6,5 140

16,5 23

13,5

18

31,5

7,5 160

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI KÉPZÉS SZERKEZETE Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskolák egy kötelező 9/E jelű előkészítő évfolyamból, és arra épülő két évfolyamos (9-10. évfolyam) OKJ szerinti részszakképesítés oktatását, vagy négy évfolyamos (9-12. évfolyamos) OKJ szerinti szakképesítés oktatását célul kitűző szakaszból épül fel. 1. Képzés szerkezete OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához előkészítő 9/E Területek 9-10. évfolyam évfolyam 31,5 22 Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható 3,5 3 órakeret Összesen 35 25 Kötött órák 42 Szakmai elmélet és Szabadon felhasználható 4 gyakorlat órakeret Összesen 46 Heti összes óraszám 35 71 (35+36)

2. Képzés szerkezete OKJ szerinti szakképesítés oktatásához előkészítő 9/E Területek évfolyam 31,5 Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható 3,5 órakeret Összesen 35 Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon felhasználható gyakorlat órakeret Összesen Heti összes óraszám 35

9-10. évfolyam

11-12. évfolyam

22

21

3,5

3

25,5 42

24 42

3,5

4

44,5 71 (35+36)

46 70 (35+35)

A speciális szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának helyi óraterve Tantárgyak és óraszámok Műveltségterület

Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám



5

180

Idegen nyelv

Angol nyelv

2

72

Matematika

Matematika

5

180

55

24

31,5

Erkölcstan

1

36

Állampolgári ismeretek

1

36

3

108

(2,5+0,5)

(90+18)

3

108

(2+1)

(72+36)

2*

72

2

72

(1+1)

(36+36)

5*

180

(4+1)

(144+36)


5

180

Osztályfőnöki óra

1

36

Összesen

31,5

1134

Szabadon tervezhető

3,5*

126*

35

1260


Ember a természetben

Természetismeret

Művészetek

Műszaki rajz, vizuális nevelés

Informatika

Informatika Pályaorientáció

Életvitel és gyakorlati ismeretek Szakmai alapozó ismeretek


Mindösszesen *jelentése csoportbontással (1+1) kötelező és szabadon tervezhető

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA OKJ SZERINTI RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS OKTATÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ 9-10. ÉVFOLYAMOS KÖZISMERETI HELYI TANTERVE Tantárgyak és óraszámok Az OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához kapcsolódó speciális szakiskola 9-10. évfolyamának tantárgyi rendszere. (A 9. évfolyamot minden esetben megelőzi a speciális szakiskola kötelező előkészítő évfolyama.)

4 (2+2) 5 (4+1)

2 tanéves óraszám 144 (72+72) 180 (144+36)

Erkölcstan

2

72

Informatika

Informatika

4*

144



10

360

Osztályfőnöki óra

2

72

24 3

864 108

Műveltségi terület

Tantárgy neve

Magyar nyelv és irodalom Matematika

Magyar nyelv és irodalom Matematika


9–10. évfolyam

Összesen További szabad időkeret *jelentése csoportbontással (1+1) kötelező és szabadon tervezhető

56

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA OKJ SZERINTI SZAKKÉPESÍTÉS OKTATÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ 9-12. ÉVFOLYAMOS KÖZISMERETI HELYI TANTERVE

Tantárgyak és óraszámok Az OKJ szerinti szakképesítés oktatásához kapcsolódó speciális szakiskola 9-12. évfolyamának tantárgyi rendszere. (A 9. évfolyamot minden esetben megelőzi a speciális szakiskola kötelező előkészítő évfolyama.) Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom

9–10. évfolyam 3,5 (2+1,5) 2,5 (2+0,5) 3,5 (2+1,5)

2 tanéves óraszám 126 (72+54) 90 (72+18) 126 (72+54)

11–12. évfolyam 3 (2+1)

2 tanéves óraszám 108 (72+36)


Idegen nyelv

Angol nyelv

2

72

Matematika

Matematika

3 (2+1)

108 (72+36)


Erkölcstan

2

72

2

72

Informatika

Informatika

2

72

2 (1+1)

72 (36+36)



10

360

10

360

Osztályfőnöki

2 22 3,5

72 792 126

2 21 3

72 756 108

Tantárgy neve

Összesen További szabad időkeret *jelentése csoportbontással (1+1) kötelező és szabadon tervezhető

II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan taneszközöket (tankönyv, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a szaktárca minisztere hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgy esetében egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A tankönyvválasztás alapelvei: • A tankönyv tartalma feleljen meg a helyi tanterv tartalmának, a szaktudomány elvárásainak, az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményeinek. • A tankönyv tartalma legyen alkalmas a differenciált foglalkoztatásra, feleljen meg az életkori sajátosságoknak. • A tankönyv legyen esztétikus, jó minőségű. • Motiválja a tanulót. • Legyen biztosítható minden tanuló számára. • Az adott évfolyamon ugyanabban a képzési formában egységes taneszközt használunk, és ha erre lehetőség van, tankönyvcsaládban gondolkodunk A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket, tanulókat tájékoztatjuk, a mindenkori törvényi előírások szerint járunk el. A miniszter által jóváhagyott kompetencia alapú tankönyveket használjuk a TÁMOP 3.1.4. programban résztvevő csoportoknál.

57

III. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a tanulói nyitottságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából fontos értékeket tanulóink elsajátítsák. Célunk, hogy diákjaink az érettségit követően a felsőoktatási intézményekben is megállják helyüket, illetve szakemberekként a munka világában tisztességgel helyt álljanak, művelt és felkészült szakemberekké váljanak. Mindezt magas színvonalú pedagógiai munkával, a „hozzáadott pedagógiai érték” elvének hatékony érvényesítésével kívánjuk biztosítani valamennyi tanulónknál. Célunk: színvonalas, következetes oktatást biztosítani tanulóink számára. Ez magába foglalja: a továbbtanulás megalapozását, az érettségi, szakmai vizsgára való felkészítést, a tehetséges tanulókkal való személyiségfejlesztő, differenciált foglalkozást, a versenyekre való felkészítést. Feladatunk: • a tanulási esélyegyenlőség biztosítása, • a tanítási órák hatékonyságának biztosítása, • a vizsgakövetelményeket is figyelembe vevő megfelelő tárgyi tudás kialakítása, • egységes alapokra épülő differenciálás, • mozgósítás, felkészítés a versenyekre, háziversenyek szervezése, • szakkörök, érdeklődési körök szervezése, fakultációs csoportok kialakítása, működtetése, • a gimnáziumban a szintmérő vizsgák lebonyolítása, • érettségi vizsgák, szakmai vizsgák előkészítése, megszervezése, • bizonyos tantárgyak emelt óraszámban, ill. csoportbontásban való tanítása. Célunk: az oktatás nevelés folyamata során a Nat által megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztése. Feladatunk: • Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése: a helyes, kreatív, megfelelő szókincsű kommunikáció megteremtése, a hallott és olvasott szövegértés valamint szövegalkotás fejlesztése, az esztétikai minőség kialakítása. • Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése: a helyes, kreatív, megfelelő szókincsű kommunikáció megteremtése, a hallott és olvasott szövegértés valamint szövegalkotás fejlesztése, más kultúrák megismertetése, a segédeszközök használatának elsajátíttatása diákjainkkal. • A matematikai kompetencia fejlesztése: a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek fejlesztése, a megfelelő segédeszközök használatának megtanítása, a matematikai gondolkozás alkalmazása a mindennapok problémamegoldásaiban. • A természettudományos kompetencia fejlesztése: a természeti világ alapelveinek, tudományos fogalmainak, módszereinek, technológiájának, s ezek emberi alkalmazásának természetre gyakorolt hatásának megismertetése diákjainkkal. A természettudományos ismeretek alkalmazásának elsajátíttatása a mindennapi életben. • A digitális kompetencia fejlesztése: az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus elsajátíttatása diákjainkkal. • Hatékony és önálló tanulásra nevelés: megismertetni diákjainkkal a tanulási stratégiákat, készségeinek erős és gyenge pontjait; segíteni őket a számukra elérhető képzési lehetőségek megtalálásában. • A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése: a kommunikációs képességek fejlesztése, az állampolgári jogok, az aktuális és legfontosabb történelmi események, a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak megismertetése a tanulókkal megismertetése. • A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése.

58

• Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. Célunk: fenntartani és fejleszteni diákjainkban a kreativitás iránti igényt. Feladatunk: • a tanítási órákba a lehetőségekhez mérten minél több kreatív gyakorlat beépítése (önálló problémamegoldás, kísérletezés; kiselőadások, elemzések készítése, önálló gyakorlatok), • a tanórán kívül is kreativitást fejlesztő tevékenységek végeztetése (műsorok, iskolai, városi ünnepségek, rendezvények készítése; diáknap lebonyolítása, háziversenyek szervezése). Célunk: elősegíteni a korszerű, sokoldalú általános műveltség kialakulását. Feladatunk: • kialakítani igényüket a folyamatos önművelésre, az értékelésre és önértékelésre, • a tanulás tanítása, a hatékony tanulás módszerinek és technikáinak elsajátíttatása, a gondolkodási képességek, a kritikai gondolkodás fejlesztése • az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, • csoportbontás esetén több lehetőséget biztosítani az önálló szóbeli megnyilatkozásokra, • számítógép parkunkat folyamatosan bővíteni, korszerűsíteni, • lehetővé tenni a számítógépek használatát a diákok számára tanítási időn kívül is, • a könyvtár állományát folyamatosan bővíteni. Célunk: erősíteni diákjaink emberi, erkölcsi tartást adó egyéni és közösségi nevelését. Feladatunk: • példát adni az erkölcsi magatartásra,

•

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása, helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása;

•

ösztönözni tanulóinkat arra, hogy fogékonyak legyenek az emberi kapcsolatokra, barátságokra (őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság), segíteni diákjainkat abban, hogy kialakuljon bennük az önismeret és önkontroll, a saját személyiség kibontakozásának, az önfejlesztésnek az igénye; megismerjék, elfogadják önmagukat, felelősséget vállaljanak saját sorsának alakításáért (önállóság, szorgalom), támogatni a diákok önszerveződését, segíteni a diákönkormányzat munkáját, az aktív állampolgári léthez szükséges ismeretek, képességek elsajátíttatásával segíteni diákjainkat.

• • •

Célunk: a hagyományok ápolása. Feladatunk: • a szűkebb és tágabb környezetünk történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárása, ápolása, • megismertetni új diákjainkkal az iskolai hagyományokat (Magyar László-nap, diáknap, Várjátékok, szülők napja), • iskolai és városi ünnepségek (október 23., március 15., Várjátékok, gólyabál, Mikulásbál, szalagavató, farsangi bál, ballagás) megtartása, • iskolatörténeti vetélkedő szervezése, • diákjainkat elindítani iskolai, városi, megyei, regionális, országos szaktárgyi, illetve szakmai versenyeken, • táborok szervezése. Célunk: az európai azonosságtudat kialakítása, az egyetemes kultúra értékeinek megismertetése. Feladatunk: • az egyetemes emberi civilizáció eredményeinek megismertetése diákjainkkal, • a másság elfogadására, toleranciára nevelés,

59

•

a nemzetközi kapcsolatok közvetlen ápolása a testvérvárosok (Weikersheim, Ossona) középiskoláival, az E-Twinnig segítségével.

Célunk: olyan generációkat nevelni iskolánkban, melyek tisztában vannak a testi- lelki egészség fontosságával. Feladatunk: • a mindennapi testedzés biztosítása, • tanórákon (osztályfőnöki, biológia) elméleti képzés, mentális készségek fejlesztése, az egészségtan gyakorlati jellegű oktatása • védőnői, mentálhigiénés tanácsadás igénybe vétele, • az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése, • személyes higiéné, egészséges étkezés, egészséges életvitel hangsúlyozása, • káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése, • párkapcsolatra, családi életre való felkészítés segítése, • az elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása, Célunk: felhívni diákjaink figyelmét a környezetminőség jelentőségére. Feladatunk: • a tantárgyakban megjelenő környezettel, természettel kapcsolatos anyag feldolgozása (GLOBE program), • a környezettudatos életmód elemeinek elsajátíttatása, • bevonni tanulóinkat környezetünk értékeinek megóvásába, gyarapításába. Célunk: diákjaink felkészítése a felnőtt lét szerepeire. Feladatunk: • átfogó képet nyújtani a munka világáról, • a szociális és állampolgári kompetencia tudatos fejlesztése, • a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének képességeit elsajátíttatni diákjainkkal, • segíteni, hogy tanulóink tudatos fogyasztókká váljanak.

IV. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítását a Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Azokban az osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük meg, melyből legfeljebb heti két óra iskolai − sportkörben való sportolással vagy − versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Azon gimnáziumi tanulók, akik heti 3 testnevelés órán vesznek részt a hét minden napján délután 14.30-16 óráig az iskolai sportkör keretein belül tömegsport lehetőséget biztosítunk, így azokon a napokon is módjukban áll a sportolni a diákjainknak, melyeken nincs órarendi testnevelési órájuk. Azon szakiskolai tanulók, akiknek kéthetente 2,5 órában van testnevelési órájuk, a sportköri kínálat kihasználásával élhetnek a mindennapos testedzés lehetőségével. Az iskola vezetése támogatja a diákok városi sportegyesületében való sportolását is.

V. A csoportbontás elvei, a választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 60

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az 7-8. osztályban a magyar nyelvet, 7-12 évfolyamon a matematikát, az idegen nyelveket, az informatikát, s a fakultációs tantárgyakat is csoportban tanítjuk. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, a tehetséggondozásra. Intézményünkben a tantárgyválasztás lehetőségét biztosítjuk diákjaink számára. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a választott tantárgyra az értékeléskor, a mulasztáskor, továbbá a magasabb évfolyamra lépéskor úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • csoportbontásban végzett oktatás, • a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, • a tehetséggondozó foglalkozások; • az iskolai sportkörök; • a szakkörök; • versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); • a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a továbbtanulás segítése, • kapcsolat a különböző szakmai, művészeti, civil szervezetekkel.

Fakultáció – emelt/ közép szintű érettségire felkészítő képzés Az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően a középiskola 11-12. (12-13.) évfolyamán legalább 9 tantárgyból biztosítani kell az érettségi vizsgakövetelmények elsajátításának lehetőségét. • •

• • • • • • • •

A tanulónak 11-12. (12-13.) évfolyamon legalább 7 tárgyból kell felkészülnie és tudásáról számot adnia. Az emelt szintű vizsgára felkészítő csoportok tantárgyairól és követelményeiről az iskola február 15-ig tájékoztatja a 10. (11.) évfolyam tanulóit. Valamennyi tantárgyból egy-egy csoport indítására van lehetőségünk, de idegen nyelvből, nagyszámú jelentkező esetén, több csoportot is indítunk. A 10. (11.) évfolyamosok március 20-ig írásban jelentkeznek az érettségire felkészítő csoportokba. A jelentkezési lapot a tanuló és a szülő is aláírja. A 11. (12.) osztályban induló csoportokhoz a tanév első napján pótlólag még lehet jelentkezni. 11. (12.) és 12. (13.) évfolyamon legalább egy fakultációs tantárgy; a 2015-2016-os tanévtől már 2 fakultációs tantárgy tanulása kötelező 11. (12.) évfolyamon, majd felmenő rendszerben a 12. (13.) évfolyamon is. Az egyes tantárgycsoportokból (I., II., III.) csak egy tantárgy választható. A tanuló választhat, hogy emelt vagy középszintű érettségire felkésztő szinten kívánja tanulni a tantárgyat. A csoportok minimum 7 fővel indíthatók. Ha a tanulót kérelmére felvették a választott tanórai foglalkozásra, akkor az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A tantárgy tanulását a tanuló csak 11. (12.) osztály végén, vagy előrehozott érettségi letételével hagyhatja abba. A módosítást az adott tanév június 15-ig a szülő és a tanuló kérvényezi az igazgatónál. A fakultáció leadásakor figyelemmel kell lenni a Nat rendelkezéseire - a tanuló kötelezően teljesítendő minimális óraszámára (11.(12.) és 12. (13.) évfolyamon 35 óra/hét) vonatkozóan.

61

• • •

A fakultatívan választott tantárgy felvételére – a tanév során vagy a 11. év végén különbözeti vizsga letételével kerülhet sor. A módosítást a szülő és a tanuló kérelmezi az igazgatónál. Alapórában is tanult tantárgyak esetén az emelt szintű csoportban kapott érdemjegyek az alapóraival közösen alakítják ki a félévi/év végi osztályzatot. Alapórában nem tanult tantárgyaknál önálló félévi/ év végi osztályzatot képeznek. Ha a tanuló a választott tantárgyból a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni. Fakultáció – emelt/ közép szintű érettségire felkészítő csoportok

I. Magyar nyelv és irodalom Matematika Biológia Földrajz

II. Történelem Fizika Kémia Informatika

III. Német nyelv Angol nyelv Orosz nyelv

b) Szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások: − Szakkör, tehetséggondozó csoport: A foglalkozások heti 1 vagy 2 órában (45 perc), egyeztetett időpontban működnek. A jelentkezés írásban, a szülő által is aláírt jelentkezési lapon történik. A szakkör/tehetséggondozó foglalkozás szabadon választható, de ha a tanulót felvették a szabadon választott órára, a tanévben köteles azon részt venni. A szabadon választott foglalkozást úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanórát, ezért a tanulónak a hiányzását igazolnia kell. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. − Felzárkózató és fejlesztő csoportok: - a szakértői véleményben megadott időkeretben a fejlesztő foglalkozásokat, habilitációt biztosítjuk. - korrepetáláson, tanulószobán a szaktanár javaslatára a tanuló köteles részt venni tanulmányi eredménye javulása érdekében. Hiányzását igazolnia kell. − Az iskolai sportkörnek az iskola minden tanulója tagja. Az iskolai sportkör a tanórákkal (testnevelési óra) együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre. c) Rendszeresen megszervezésre kerülő tanulmányi versenyek A tehetséges tanulók fejlődését segítik a szaktárgyi, szakmai, sport, művészeti stb. versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában is szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük; a pedagógusok az általuk vezetett szakkörökbe irányítják a tehetségesnek vélt diákot, ahol kiscsoportos vagy egyéni foglalkozás keretében kiegészítő képzésben részesülnek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a pedagógusok szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Iskolánkban szép hagyományai vannak az OKTV, SZKT versenyeken történő részvételnek és a sikeres szereplésnek. A szaktanár munkáját megkoronázza, ha valamelyik tanulóját el tudja juttatni az országos döntőre. Versenyek: (részletesen az éves munkaterv tartalmazza) • OKTV, • SZKT, • különböző szaktárgyi versenyek (iskolai, megyei, területi, országos), • különböző szakmai versenyek, • különböző műveltségterületet érintő vetélkedők (iskolai, megyei, területi, országos) • művészeti versenyek, • sportversenyek. d) Az iskolai tehetséggondozás egyéb területei • bentlakásos nyelvi/színjátszó tábor,

62

• • • • •

tanulmányi és egyéb (sport, kulturális) jellegű versenyre való felkészítés, a továbbtanulás segítése, szakkörök (művészeti, szaktárgyi) biztosítása, iskolai sportkör, szabadidős foglakozások (színház- és múzeumlátogatás) megszervezése.

A gimnáziumban megvalósuló tanórán kívüli tevékenységek: a) Hagyományápolás Kiemelt feladatunknak tekintjük az iskola névadójának, Magyar László emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti, novemberi megemlékezés, vetélkedő, iskolanap. A névadó mellett iskolánk fennállásáról is megemlékezünk, ötévente iskolatörténeti kiállítással, tízévente évkönyv kiadásával, ünnepi gálaműsorral, kiállítással. Új diákjainkkal megismertetjük az iskolai hagyományokat, évente megszervezzük hagyományos iskolai rendezvényeinket: gólyabál, Mikulásbál, szalagavató, diáknap, ballagás, szülők napja. Minden tanévben iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a nemzeti ünnepekkor. Fontosnak tartjuk, hogy a város közéletében betöltött szerepünket megőrzését: az 1956-os eseményekre emlékező városi ünnepséggel, illetve önálló estekkel (diákszínpad, musicalcsoport) gimnazistáink évente több alkalommal bemutatkoznak a dunaföldváriak előtt. Feladatunknak tekintjük szűkebb környezetünk történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárását, ápolását (pl. iskolai vetélkedők, katonasírok gondozása). Diákjainkat indítjuk iskolai, városi, megyei, regionális, országos versenyeken; a környék iskoláival hagyományápoló rendezvények segítségével tartjuk a kapcsolatot. b) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 7-12.(13.) évfolyamokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja, tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Tagjai a diáknap rendezvényeinek megszervezése mellett a törvény szabályozta keretek között részt vesznek az iskola életének megszervezésében. c) Osztálykirándulások A szülői munkaközösségek a tantervi követelmények, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola az osztály számára a tanítás nélküli munkanapot (maximum 2 nap) és a szakmai felügyeletet biztosítja. d) Múzeumi, könyvtári, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások, tanulmányi kirándulások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, ill. művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költséggel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. e) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére a nevelőtestület a tanulókat azzal készíti fel, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, osztálydélutánok, korcsolyázás stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. f) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, ill. eszközeit (pl. sportlétesítmény, informatika szaktanterem, osztályterem) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják g) Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

63

A szakiskolában megvalósuló tanórán kívüli tevékenységek: a) Kötött tanórán kívüli foglalkozások Az alábbi lehetőségek közül választva, kellő számú jelentkező szerveződése esetén, a DÖK javaslata és a tantestület döntése szerint a sportköri foglalkozás lehetnek: labdarúgás, kézilabda, asztalitenisz, sakk, atlétika, röplabda, tömegsport. b) Tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, megemlékezések Intézményünk az alábbi – a pedagógiai céljaink elérését segítő - tanórán kívüli foglalkozásokat, rendezvényeket, megemlékezéseket szervezi: tánckör, informatikai szakkör, diáknap, nyílt napok, szakmai napok, sportnap, közös karácsony, diákközgyűlés, nőnap, pedagógus nap. c) Hagyományos programok: tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás, egészségnap. d) Térítési díjas programok: tavaszi osztálykirándulások, múzeumlátogatások, zenés összejövetelek osztálykeretben, szakmai kiállítás- és üzemlátogatások. e) Jeles napok, megemlékezések: nemzeti ünnepeink, történelmi megemlékezések, egészségvédelmi - környezetvédelmi napok (Föld Napja, Madarak és Fák Napja) f) Diákképviselet - A működés rendjét, az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás rendjét az intézmény, illetve a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. - Az intézmény diákjai - felnőtt segítő közreműködésével - érdeklődési körüknek megfelelően különböző diákköröket alakíthatnak, bekapcsolódhatnak külső diákszervezetek munkájába. Ha a diákkör működtetésével kapcsolatban költségek merülnek fel, azt költségtérítéses formában vagy az engedélyezett fakultatív órakeret terhére lehet indítani. - A mindennapi testnevelés lehetőségének egyik fontos megvalósítási formája az iskolai sportkör, amely - alapfeladat lévén - iskolai költségvetésből működik. - A tanuló panaszaival szaktanáraihoz, az osztályfőnökhöz majd az intézményvezetéshez fordulhat. A panasz jogosságát az érvényes jogszabályok, valamint illetékesség szerint kivizsgálják, és annak eredményéről az érintett(ek) számára szóbeli, szükség esetén írásbeli tájékoztatást adnak.

VI. Projektoktatás TÁMOP - új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása 1. Kötelező elemek A kompetencia alapú oktatás implementációja. Újszerű tanulás-szervezési eljárások a modern pedagógiai módszertan alkalmazásával − Szövegértés szövegalkotás „A” magyar teljes tanórai lefedettség − Szövegértés szövegalkotás „B” történelem az évi óraszám 30%-a − Matematika „A” teljes tanórai lefedettség − Szociális kompetencia és életvitel „A” 32 óra − (egészségmegőrzés) − IKT órák az érintett órák 25%-a 2. Új módszerek "Jó gyakorlatok átvétele" A multikulturális Európai Unió Cél az Európai Unió szervezeteinek működésének megismertetése. Az egyes tagországok történelmi, földrajzi, kulturális, gasztronómiai szokásainak bemutatása. Alapvető cél, hogy a résztvevő tanulók értékként kezeljék Magyarország és szűkebb hazájuk-településük hagyományrendszerét, kultúrkincsét. Ez által fejlődjön identitástudatuk, legyenek büszkék arra, hogy ide születtek, vállalják bátran szűkebb környezetük képviseletét. Saját innováció megvalósítása Három hetet meghaladó projekt Egészségvédelem a szakiskolában – Ételed az életed

64

Az egészséges életmód kialakításának több területe is van. Intézményünknél az egészségtudatos táplálkozás kialakításának lehetőségével foglalkozunk a projekt keretein belül. Ez fontos, hiszen a felnőttkor küszöbéhez érve még inkább tudatosítani kell a tanulókban a helyes táplálkozás szükségességét. A tevékenység közvetlen célja: A diákok tudják tisztázni az egészség fogalmát. Mélyebb ismereteket szerezzenek az egészség és a táplálkozás kapcsolatáról. Váljék értékké a szemükben az egészséges életmód. Az egyes tantárgyakban tanultakat tudják alkalmazni az egészségük megtartása érdekében. Témahét Magyar László napok Témánknak egy olyan személyt választottunk, akire nemcsak mint földrajzi felfedezőre, hanem mint korát megelőző történelmi személyre és világutazó magyarra is büszkék lehetünk. Ugyanakkor ő iskolánk névadója, akit illik megismerni minden ide járó tanulónak. A tanítási órák keretében csupán néhány mondat erejéig van mód, idő arra, hogy a földrajzi felfedezésekről, felfedezőkről, utazókról szóljunk Ez a téma a szorgalmi feladatok körébe került, így néhány diák a kíváncsiságát, érdeklődését szabadidejében önszorgalomból elégítheti ki. Moduláris oktatási program Káros szenvedélyek megelőzése A körülöttünk lévő világ olyan veszélyeket rejt magában, amelyek az ember létét közvetlenül veszélyeztetik. A szenvedélybetegségek: az alkohol, a kábítószer, a dohányzás ma már komoly problémát jelentenek a modern társadalmakban, de említhetnénk még a játék automaták, és a számítógép okozta függőséget, vagy a szexualitás túlzott hajszolására való hajlandóságot, a sort még lehetne folytatni. Ezek sokszor a testi betegségeken át az egész személyiség integritását teszik tönkre. A környezeti tényezők és médiumok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok már korán kapcsolatba kerülnek az említett negatív erőkkel. A tevékenység közvetlen célja: A tanulók értsék meg, hogy az őket körülvevő világban komoly veszélyek leselkednek rájuk. Ismerjék fel, ha ezekkel a hétköznapokban találkoznak. Lássák meg az összefüggéseket, azt, hogy miként befolyásolják a szenvedélyek az egyén egészségét, életét, munkáját, családi és baráti kapcsolatait. Saját innováció Egészségvédelem - Speciális szakiskola 9-10 osztály – 14-20 év Célja: A speciális 9-10. osztály tanulói között vannak hátrányos helyzetűek, a tanulók családtagjaikkal együtt többnyire alacsony szintű szociokulturális közegben élnek, ami nagyban meghatározza életvitelüket. Számukra az iskola intézménye az oktatáson túl a nevelés, a szocializáció terén adja legtöbb segítséget. Az egészség megtartása minden ember alapvető feladata kell, hogy legyen, saját, családja, és az egész társadalom érdekében. Az egészséges életmód kialakítása már kisgyermek korban elkezdődik, s egy életen át folytatódik. Az egészséges életmód kialakításának több területe is van. Intézményünknél az egészségtudatos táplálkozás kialakításának lehetőségével foglalkozunk a keretein belül. Ez fontos, hiszen a felnőttkor küszöbéhez érve még inkább tudatosítani kell a tanulókban a helyes táplálkozás szükségességét. Naplójelölések: Kompetencia terület Szövegértés-szövegalkotás – magyar Szövegértés-szövegalkotás + IKT (támogatott) Egészségvédelem – speciális szakiskola Szövegértés-szövegalkotás – ember és társadalom Szövegértés-szövegalkotás + IKT (támogatott) Magyar László napok A multikulturális Európai Unió Szoc.komp. – Egészségvédelem Szoc.komp + IKT (támogatott) Egészségvédelem a szakiskolában

65

Jele K IKT S K IKT T J K IKT P

Osztály 9-10

9 12 9, 9-10,

Káros szenvedélyek megelőzése Matematika Matematika + IKT (támogatott)

M K IKT

12 9

VII. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedése Az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáló tevékenységünk alapvető célja, hogy biztosítsa a gimnáziumon, szakiskolán belül a szegregációmentességet, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása az intézmény minden tevékenysége során: - a beiratkozásnál, felvételinél, - tanításban, ismeretközvetítésben, - a tanulók egyéni fejlesztésében, - a tehetséggondozásban, - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, - a továbbtanulásban, pályaorientációban, - a hátrányos helyzet leküzdésére irányuló tevékenységben, - a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Feladatok: • a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók támogatása, • hátrányos helyzetű tanulók arányának figyelembe vétele a csoportok kialakításánál, • az együttnevelés biztosítása az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók számára, • a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók felülvizsgálatának kezdeményezése, • a lemorzsolódás arányának csökkentése, mentorálás, különös tekintettel a HH és HHH tanulók körében, • a kompetenciamérések eredményeinek javítása, • a HH és a HHH tanulók egyre nagyobb arányú bevonása a tanórán kívüli tevékenységekbe, • a tanulási hatékonyságot növelő módszertani továbbképzéseken való részvétel ösztönzése, támogatása, • IPR fokozatos bevezetése, • a legmegfelelőbb pedagógusok kiválasztása az adott csoporthoz, • iskolán kívüli segítő programokban való részvétel ösztönzése, • pályaválasztás segítése, pályakövetési rendszer megvalósítása.

VIII. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az ellenőrzés és értékelés alapvető feltétele a követelmények egyértelmű, világos megfogalmazása a tanulók és a szülők számára. Alapfeladat a tanév elején, hogy a pedagógus tisztázza a tanuló számára az adott tantárgy céljait, követelményeit, a számonkérési módokat, a tantárgy jelentőségét. Hatványozottan igaz ez az induló osztályokban. Ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz is, hogy a tanuló ítélőképessége fejlődjék, tudja önmagát értékelni. A tanuló munkájának értékelését, minősítését a köznevelési törvény a pedagógus hatáskörébe utalja. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy irányítsa és értékelje a tanulók

66

munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét, még az igazgató munkáltatói joga sem terjed ki a konkrét érdemjegy, minősítés, értékelés tartalmára vonatkozó utasítás kiadására. A nevelőtestület is csak, az év végi osztályozó értekezleten, bírálhatja felül a pedagógus osztályzatát, ha az érdemjegyek átlagától a tanuló hátrányára történő indokolatlan eltérést mutat. Az osztályozás tehát a pedagógus elvitathatatlan és megkérdőjelezhetetlen joga, azonban ez a cselekvési szabadság nem korlátlan. Ellenőrzés, értékelés: • Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. • Lényeges, hogy az értékelés egységes legyen (ebben jelentős szerepet kapnak a munkaközösségek, az azonos tárgyat tanítók egyeztetései). A nevelők élnek azzal a lehetőséggel is, hogy az egyénre tervezett számonkéréssel segítik a tehetségek, ill. a lemaradók fejlődését, sikerélményhez jutását. • Lényeges továbbá, hogy az értékelés tájékoztassa a szülőt, a tanulót a végzett munka eredményéről, és a fejlesztés érdekében fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított előrehaladását. • Az értékelés alapja az érvényben lévő tanterv. • A dolgozatok értékelése a gimnáziumban (+/-5%) 0-39%= elégtelen (1) 40-54%= elégséges (2) 55-69%= közepes (3) 70-84%= jó (4) 85-100%= jeles (5) • A szintmérők és egyéb vizsgák értékelése a gimnáziumban (+/-5%) 0-29%= elégtelen (1) 30-46%= elégséges (2) 47-63%= közepes (3) 64-80%= jó (4) 81-100%= jeles (5) • A dolgozatok értékelése a szakiskolában (+/-5%) 0-29%= elégtelen (1) 30-49%= elégséges (2) 50-74%= közepes (3) 75-89%= jó (4) 90-100%= jeles (5) • A tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen(1). • A tanmenetekben a nevelők tantárgyanként meghatározzák a tanév közben írandó felmérések, témazáró dolgozatok írásának időpontját, és azt egy héttel a dolgozatírás előtt közlik a tanulókkal. Naponta legfeljebb egy témazárót írhatnak egy osztály tanulói. Az értékelt témazáró dolgozatokat a tanulók legkésőbb 3 héttel a megíratás után visszakapják, és a pedagógus osztályszinten is értékeli a megoldásokat. • A szintmérő írásbeli dolgozatok eredményét a szóbeli vizsga előtt ismertetni kell a tanulókkal. A kisebb dolgozatokat legkésőbb két héttel a megíratásuk után ki kell javítani. • A gimnáziumban az értékelés témakörönként történik. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább három érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. • A témajegyet a felelet és röpdolgozatok valamint a témazáró dolgozat érdemjegye határozza meg. A témazáró jegy duplázott értékű, a tanár pirossal írja be a naplóba.

67

•

Értékelésünk még az alábbiakra irányul: tevékenységből lemérhető képességek, együttműködési képesség, rendezettség, eszközhasználat, felelősségvállalás, feladatvégzés rendszeressége. Az iskola a 20/2012. (VIII.31) EMMI- rendelet hatályos rendelkezései szerint szervezi meg a tanulmányok alatti vizsgákat, melyek ütemezését az éves munkaterv tartalmazza. Szintmérő vizsga (gimnázium) Az ellenőrzés jelentős formája iskolánkban a szintmérő vizsgák rendszere. A vizsgák tartalmát az évekre lebontott tantárgyi programok követelményrendszere rögzíti, melyet a munkaközösségek állítottak össze. A vizsga formája: szóbeli és/ vagy írásbeli/gyakorlati. - A választható szintmérő vizsgákra az adott évfolyam tanulói február 15-ig jelentkeznek. - A vizsgák az érettségi vizsgákat készítik elő, írásbeli és szóbeli/gyakorlati tételeit az érettségi vizsga alapján kell a szaktanároknak összeállítaniuk. - A matematika kivételével minden tantárgyi szintmérő vizsga komplex, azaz írásbeli és szóbeli/gyakorlati részből áll. - A szaktanároknak december 15-ig, illetve május 31-ig kell ismertetniük a tanulókkal a vizsga tételeit. - Az írásbeli vizsga 2x45 perc, de felhasználható a két tanóra közti szünet is (így 100 perc). - A tanulóknak jogukban áll az írásbeli vizsga eredményét a szóbeli vizsga előtt megismerni. - Az írásbeli, szóbeli vizsgán mindazon segédeszközöket használhatják, melyeket az érettségi vizsgán, kivétel a magyar nyelv és irodalom tantárgy szóbeli vizsgája, melyen a szöveggyűjtemények használhatók. - A szintmérés érdemjegye két témajegyet ér, az osztályozási naplóba a részjegyeket kékkel, a végső jegyet pirossal kell beírni, két témaként (két témakör kockába). - Az előrehozott érettségi vizsgát tett diáknak abból a tantárgyból, amelyből előrehozott érettségit tett nem kell szintmérő vizsgáznia. Az idegen nyelv esetében nem köteles a másik idegen nyelvből szintmérő vizsgát tenni. - A szintmérő vizsgák az alábbi rend szerint zajlanak: 8. évfolyam év vége (mindenkinek kötelező) Matematika

10. évfolyam év vége (a tanuló egy tárgyat választ) Biológia

11. évfolyam félév (mindenkinek kötelező) Idegen nyelv

Fizika Földrajz Informatika Kémia

11. évfolyam év vége (mindenkinek kötelező) Történelem

12. évfolyam első félév (mindenkinek kötelező) Magyar nyelv- és irodalom Matematika

A szintmérések ideje: • év eleji: írásbeli október eleje, szóbeli október közepe • félévi: írásbeli január eleje, írásbeli, szóbeli idegen nyelvből márciusban • év végi: írásbeli április közepe, írásbeli kémiából május közepén, szóbeli május eleje (írásbeli érettségi idején) • 12./13. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom októberben, matematika decemberben Szintvizsga (szakiskola): Az iskola szakképző évfolyamain a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara által meghatározott időpontban (félévkor, vagy évvégén) gyakorlati szintvizsgát szervezünk.

68

IX. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: • röpdolgozat Felelet értékű számonkérésnek minősül, az érdemjegy is egy felelet értékű. A tanár nem köteles előre bejelenteni, mivel a röpdolgozat feladata az utolsó tanult anyagrész(ek) számonkérése. A felelet és röpdolgozat jegyek a témakör jegyének megállapításakor egy jegynek minősülnek, a másik jegyet a témazáró adja, e kettőből állapítandó meg a témajegy. • témazáró dolgozat Feladata az adott témakör tudásának mérése. A szaktanár köteles egy héttel a témazáró íratása előtt bejelenteni a diákoknak, a haladási naplóban jelezni, mivel egy nap csak egy témazárót írhatnak a diákok, a dolgozatírás 1-2 órás időtartamú. A témazáró érdemjegye meghatározó jegy, a témakörön belül két jegyet ér, amit a tanár pirossal ír be a naplóba. • szintmérő dolgozat Feladata a gimnáziumi tanulmányok idején megtanult ismeretek számonkérése. Jellegében igazodik a mindenkori írásbeli érettségihez. A szintmérés hozzávetőleges időpontjáról a tanulók a tanév elején értesülnek, a pontos dátumot legalább egy hónappal a szintmérés előtt meg kell ismerniük. A tanulók ezt a dolgozatot 2 órában írják, s azon a napon, amikor az írásbeli szintmérés van, más tantárgyból nem lehet számon kérni (ld. szintmérések). • érettségi dolgozat Feladata a gimnáziumi évek során elsajátított ismeretek számon kérése a hatályban lévő érettségi előírások betartásával. • Szakmai záróvizsga dolgozat A szakképző évfolyam sikeres befejezése után következő állami vizsga írásbeli dolgozata

X. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A modultárgyak tananyagai témakörönként épülnek be a főtárgy tananyagába, így a főtárgy témaköreként értékeljük. Kivétel: 7. osztályban az Ember és társadalom, etika modul, mely az osztályfőnöki órába épül be, ezért a tanuló előmenetelét e modulból ebben a tanévben nem értékeljük.

XI. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai • írásbeli feladatok Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok célja egyrészt az új tananyag ismereteinek begyakoroltatása; ez kell, hogy meghatározza a feladatválasztást. • A szaktanárnak figyelembe kell vennie azt, hogy a diáknak a következő órára kell elkészíteni a feladatokat; ezért rövidebb gyakorlatokat kell adnia. • Egy témakör összefoglalásakor az írásbeli feladatok célja a már megismert tananyag elmélyítése, rendszerzés, ismétlése; ilyenkor ezen szempontokat tartjuk szem előtt a feladatválasztáskor. • Hosszabb terjedelmű, egy probléma önálló feldolgozását, kifejtését igényelő feladat esetén minimum egy hét időtartamot kell biztosítani a tanuló számára a feladat megoldásához. • szóbeli feladatok A szóbeli gyakorlatok célja az új, órán feldolgozott tananyag elsajátítása, begyakorlása; felkészülés a szóbeli feleletre. Ezért a szaktanár feladata, hogy meghatározza, mi az, amiről a diáknak majd számot kell adnia.

69

XII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek XII/1. HUNGAROFIT – A „MINI” HUNGAROFIT MÓDSZER BEMUTATÁSA Egyszerű vizsgálati módszerek a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondícionális képességek méréséhez. Ezek adják az egyénre szabott edzéstervek elkészítésének kiindulópontját legyen az kondicionáló, regeneráló, rehabilitáló vagy versenysport, - mutatják a szervezet aktuális állapotát. A fizikai állapotfelmérést tanévenként elvégezzük, de ez önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, kiindulópont a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez. XII/2. A HUNGAROFIT MÓDSZER GYAKORLATOKRA BONTVA • Az alsó végtag dinamikus erejének mérése. Helyből távolugrás (m). • Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal mögött oldalterpeszben áll. • Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig) majd páros karlendítéssel előre páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. • Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal, 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. • A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése. Lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel tömött labdával (m). • Kiinduló helyzet: vizsgált személy a dobóvonal mögött kényelmes (kb. 20-40 cm) harántterpeszbe áll úgy, hogy a labdával nem érinti a vonalat. A testsúly főleg a hátul lévő lábán van, a tekintet a dobásirány felé néz, a tömött labdát a dobókar oldali válla előtt tartja. • Feladat: a hátul lévő láb nyújtásával a törzs dobásirányba fordításával a dobókar kinyújtásával, labda kilökés előre, a lehető legnagyobb távolságra. • Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása – dobóhelyzet legközelebbi része – közti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal. • A bemelegítő dobást követően maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával. • A pontérték átszámításakor a legnagyobb dobás eredményét kell figyelembe venni. • A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése. Fekvőtámasz karhajlítás és –nyújtás folyamatosan kifáradásig (db). Maximum időtartam: nők 1,5 perc, férfiak 3 perc • Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, - a kéztámasz előre néző ujjakkal történik – a törzs egyenes – a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. • Feladat: vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. • Értékelés: a megadott időhatáron belül szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. • A váll és a törzsizmok dinamikus erejének mérése. Tömött labdavetés két kézzel, a fej fölött hátra. • Kiinduló helyzet: a vizsgált személy a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat. A tömött labdát a melle előtt könyökben hajlított karral tartja. • Feladat: a dobó előrehajlítás közben, karnyújtással a labdát a két térde közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez, néhány ismétlés után a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, majd vető mozgással eldobja a labdát a feje fölött hátrafelé.

70

•

•

•

Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása – dobóhelyhez legközelebbi része – közti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal, 3 kísérleti lehetőség megadásával. • A pontérték átszámításakor a legnagyobb dobás eredményét kell figyelembe venni. A hasizmok erő –állóképességének mérése (4 perc): • Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti és ezt a gyakorlat során végig megtartja. • Értékelés: a megadott időhatáron belül szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A hasizmok erő –állóképességének mérése

Felülés (4 perc) •

Kiinduló helyzet: a vizsgált személy nem puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra vagy a tornazsámolyra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. • Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. • Értékelés: a megadott időhatáron belül szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az értékek pontra való átszámítását megtaláljuk az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című könyvben.

XIII. A tanulók jutalmazásának, magatartásának, szorgalmának értékelési elvei A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének minősítésrendszerét a nevelőtestület fogalmazta meg, a diákképviselet véleményének figyelembe vételével. • A tanulók magatartásának értékelésekor, minősítésekor a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); • a szorgalom értékelésekor pedig a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) osztályzatokat használjuk. • Az osztályfőnök az osztályközösség bevonásával legalább félévenként ellenőrzi a tanulók magatartásában, szorgalmában mutatkozó változást, a tapasztalatokról a szülőket tájékoztatja. Az osztályfőnök mérlegeli az összteljesítményt, a tanulók teljes tevékenységét, az időnkénti hullámvölgyeket vagy éppen fejlődést. A szóbeli értékelés általában osztályfőnöki órán történik, de gyakran az egyéni beszélgetés, teljesítményelemzés a leghatékonyabb. • Félévkor és év végén a tanulók magatartásának, szorgalmának minősítését a tapasztalatok és a követelmények összevetése alapján, az osztályközösség, az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök állapítja meg. Véleményeltérés esetén a nevelőtestület határoz. • A félévi osztályzatot az értesítőbe, az év végi osztályzatot a bizonyítványba, törzslapba is be kell jegyezni. XIII/1. A MAGATARTÁS MINŐSÍTÉSE • Példás a tanuló magatartása, ha tevékenységével az iskolában és lehetőség szerint az iskolán kívül is megbecsülést szerez önmagának és iskolájának. - Tehetségéhez, lehetőségéhez mérten részt vesz az iskolai és iskolán kívüli sport és kulturális rendezvényeken, megfelelően szerepel a tanulmányi versenyeken. - Felelősséget érez a közösség iránt, ami kezdeményezésben, az osztályközösség és az iskolai közösség feladatainak vállalásában és végrehajtásában nyilvánul meg. - Jogait mindenkor kötelességeinek teljesítésével összhangban gyakorolja, tanulmányi eredménye képességeinek megfelelően jó.

71

•

•

•

- Az iskolai élet törvényeinek betartásában követésre méltó példát mutat. Jó a tanuló magatartása, ha az osztályközösség (felsőbb évfolyamokban iskolai közösség) munkájában is becsülettel részt vesz, a közösséghez való viszonya általában jónak minősíthető. - Ha maga nagyon nem is kezdeményez, de a helyes kezdeményezés mellé áll, a rábízott feladatokat becsülettel teljesíti. - Egy tárgyból történő bukás esetén még lehet jó a magatartás. - 2-5 óra igazolatlan esetén a tanuló magatartása legfeljebb jó lehet. Változó a tanuló magatartása, ha a közösség munkájából csak vonakodva vállal részt, a rábízott feladatokat nem mindig teljesíti becsülettel, képességeinek megfelelően. Iskolai vagy iskolán kívüli magatartásával, öltözködésével szemben kifogások merülnek fel, ha társaival, a felnőttekkel szemben közömbös, nyegle viselkedésű. - A felsőbb évfolyamokon sem alakul ki benne szilárd felelősségérzet. - Osztályfőnöki vagy több szaktanári büntetésben részesült, vagy a tanárok jelentős része így értékeli. - 6-14 óra igazolatlan esetén a tanuló magatartása legfeljebb változó lehet. Rossz a tanuló magatartása, ha aziskolai és iskolán kívüli magatartása gyakran fegyelmezetlen, társainak rossz példát mutat - Az osztály- és iskolai közösségbe nem illeszkedik be, munkavégzése hanyag. - Osztályfőnöki esetleg igazgatói büntetésben részesült. - 15-30 óra igazolatlan esetén a tanuló magatartása legfeljebb rossz lehet.

XIII/2. A SZORGALOM MINŐSÍTÉSE • Példás a tanuló szorgalma, ha legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelezettségének. Munkavégzése rendszeres, pontos, megbízható; kötelességtudata fejlett. Eredményei megfelelnek képességeinek, körülményeinek. Lehetősége szerint részt vesz a tanórán kívüli munkában is. • Jó a tanuló szorgalma, ha tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, a munkához, a tanuláshoz való viszonya általában jó, de nem nyújtja tudása legjavát. Eredményei kissé elmaradnak a képességei és a körülményei alapján elvárható szinttől. • Változó a tanuló szorgalma, ha munkáját többször pontatlanul, rendszertelenül végzi, képességei és körülményei alapján lényegesen jobb eredmények elérésére is képes lenne. Munkaeszközei rendetlenek, hiányosak, illetve ha bukik egy tárgyból. • Hanyag a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkáját rendszeresen elhanyagolja, munkavégzése többnyire pontatlan, eredményei messze elmaradnak a képességei és körülményei alapján elvárható szinttől. Nem tapasztalható nála törekvés jobb eredmények elérésére, illetve ha több tárgyból bukik. XIII/3. AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS FORMÁI Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó teljesítményt ér el, vagy az osztály, ill. az iskola érdekében közösségi munkát végez vagy iskolai, ill. iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármilyen más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - kiemelkedő tanulmányi munkáért, - példamutató kötelességteljesítésért dicséretben részesíthetők (az utóbbi kettő: nevelőtestületi dicséret). - a tanulók könyvvel is jutalmazhatók

72

-

a nevelőtestületi dicséretben részesültek a következő tanév elején jutalomkiránduláson (kiválók kirándulása) vehetnek részt. Az igazgatói dicséreteket az egész iskolai közösséggel meg kell ismertetni, ill. a dicséreteket írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. A nevelőtestületi dicséretet, tantárgyi dicséretet a bizonyítványba, naplóba, törzslapba is be kell vezetni. Az Aranykönyv Az iskolai hagyományoknak megfelelően a végzősök közül az arra méltóak beírhatják nevüket a gimnázium Aranykönyvébe. (Ez a legmagasabb rendű elismerési forma pénzjutalommal is járhat.) A jutalom kapható: - kiváló tanulmányi munkáért, - kiemelkedő közösségi munkáért, - kiváló sporttevékenységért (vagy ezek összekapcsolt megnevezése is lehetséges). A jutalmazás feltételei: - a tanuló 4, 5 ill. 6 éven át egyenletesen jó teljesítményt nyújtott a tanulás, a sport vagy a közösségi munka területén, - tanulmányi vagy sporteredményei legalább megyei szintűek voltak, - kiemelkedő sport ill. közösségi munka is csak megfelelően jó tanulmányi eredménnyel együtt ismerhető el ezzel a jutalmazási formával. (maximum 1 vagy 2 közepes osztályzat az érettségi tárgyakból – esetleg csak az utolsó két évet tekintve) - A tanulmányi eredménytől a nevelőtestület eltekinthet: az OKTV/ más szaktárgyi verseny országos döntőjébe bejutott tanuló, illetve a gimnáziumi tanulmányai során folyamatosan rendkívüli közösségi munkát végző diákok esetében. Azoknak a végzősöknek, akik valamely tevékenységi területen jó teljesítményt nyújtottak, könyvjutalommal is elismerheti a munkáját az iskola igazgatója a ballagási ünnepségen. XIII/4. AZ ISKOLAI BÜNTETÉS FORMÁI Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskola büntetés formái: - szaktanári figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás - nevelőtestületi figyelmeztetés - fegyelmi eljárás. • Kisebb fegyelmi vétség miatt a pedagógiai szempontok mérlegelésével a fegyelmező intézkedések szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói szinten történnek. • Három szaktanári figyelmeztetés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetést is kap; minden újabb szaktanári figyelmeztetést követően a következő osztályfőnöki/igazgatói büntetést is megkapja. Ezek a büntetések az egyéb fegyelemsértésekért járóktól elkülönítve kezelendők. • A súlyosabb fegyelmi vétséget azonnal jelenteni kell az igazgatónak, aki a vonatkozó, jogszabályok szerint intézkedik a fegyelmi eljárás megkezdéséről. Az iskolai büntetések kiszabásakor a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

XIV. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola kijelölt orvosa: Dr. Jancsó Erzsébet

73

Az iskola a helyi védőnői szolgálattal rendszeres kapcsolatot tart fenn. Az iskola drogügyi koordinátora: Fehérné Keserű Katalin XIV/1. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEI Az egészségnevelési program végrehajtása nagyon fontos feladat. A helyes életmóddal, a helyes táplálkozással kapcsolatos tevékenységek és elméleti ismeretek hozzásegítik tanulóinkat ahhoz, hogy felnőtt korukra elsajátítsák az egészséges életmód gyakorlását. A tevékenység során emellett elmélyítik eddigi tudásukat, új dolgokkal is megismerkednek. Fontos, hogy foglalkozzunk a témával, mert diákjaink otthoni környezetükben nem mindig a helyes életvitelt látják és gyakorolják. A középiskola az egészségügyi ellátás következő területein tud ismereteket nyújtani: • az életmód és betegségek összefüggései, • az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján iskolai diagnózis készítése, megoldási javaslatok, • elsősegélynyújtás, • a serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, krízisek megoldásában, • környezet, egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdések, • az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók az iskolai egészségfejlesztésbe. A Magyar László Gimnázium és Szakiskola Tagintézményben az egészségnevelés többrétegű. Egyrészt létezik nyíltan megfogalmazott tananyag (biológia, testnevelés, kémia, osztályfőnöki óra), másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, az ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, s melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minősége egyaránt tükröződik. Mindezek következtében az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció színtere. Harmadrészt pedig iskolánk állandó kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal illetve a védőnőkkel, a mentőállomás munkatársaival mely kapcsolat szűrővizsgálatokban, felvilágosító előadásokban és elsősegélynyújtó foglalkozásokban realizálódik. • Egészségnevelésünk céljai, feladatai - a testi, pszichikai, szellemi adottságaikban egészséges fiatalok nevelése, - az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése, értékké tétele, - az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása, - elsődleges megelőzés, az egészségvesztés megakadályozása, a különféle tényezők megszüntetésére való törekvés olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az általános egészséget segítik elő, másrészt általuk a specifikus betegségek megelőzhetők, - intézményünk fő célja, hogy harmonikus (testben és lélekben) jól képzett fiatalok kerüljenek ki az életbe. • Általános fejlesztési követelmények - Diákjainknak legyenek alapvető ismereteik az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. - Alakuljon ki a sportoláshoz, a mozgáshoz való pozitív viszonyuk, fejlődjön szabadidő kultúrájuk. A sportoláson keresztül is eddzék akaraterejüket, fejlődjön alkalmazkodóképességük, személyiségük. - Rendelkezzenek a harmonikus kapcsolatok kialakításához, a kooperációhoz megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Legyenek felkészülve az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. - Rendelkezzenek megfelelő énképpel, önismerettel, a kulturális különbségek megértésének képességével. Fejlődjön kritikai érzékük, szociális érzékenységük, illetve képességük, amely embertársaikkal, környezetükkel való sikeres kapcsolatteremtést illetve együttélést tesz lehetővé. - Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük. Legyenek tisztában az emberi magatartást irányító különféle érdekekkel, eszközökkel. Értsék meg az erkölcsi normák,

74

értékek és az ezeken alapuló magatartási szabályok, életvezetési elvek betartásának jelentőségét. Az iskolában az osztályfőnöki órákon zajlik célirányosan egészségfejlesztés, egészségnevelés. A tananyag feldolgozása során az ún. részvételen alapuló oktatási technikák minél szélesebb körű alkalmazását tartjuk szerencsésnek, hiszen ezek révén alakulhat ki a saját élmény, fejlődhetnek az életvezetés, a test-lelki jóllét szempontjából valóban fontos készségek és jártasságok. XIV/2. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva.

Általános célok, értékek -

-

az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt, a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés, a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.

Pedagógiai célok -

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, rendszerszemléletre nevelés, a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben, fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése, a környezetetika hatékony fejlesztése, érzelmi és értelmi környezeti nevelés, tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, tolerancia és segítő életmód kialakítása, a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése, az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése, a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése.

Konkrét célok és feladatok Az iskola adott tanévre vonatkozó környezeti nevelési feladatait az éves munkaterv tartalmazza.

XV. A középszintű érettségi vizsga témakörei ANGOL NYELV - Személyes vonatkozások, család - Ember és társadalom - Környezetünk - Az iskola - A munka világa - Életmód - Szabadidő, művelődés, szórakozás - Utazás, turizmus - Tudomány és technika NÉMET NYELV

75

- Személyes vonatkozások, család - Ember és társadalom - Környezetünk - Az iskola - A munka világa - Életmód - Szabadidő, művelődés, szórakozás - Utazás, turizmus - Tudomány és technika OROSZ NYELV - Személyes vonatkozások, család - Ember és társadalom - Környezetünk - Az iskola - A munka világa - Életmód - Szabadidő, művelődés, szórakozás - Utazás, turizmus - Tudomány és technika MAGYAR NYELV Ember és nyelv - A nyelv mint jelrendszer. - A beszéd mint cselekvés. - A nyelv és a gondolkodás viszonya. - Nyelvcsalád, nyelvtípus. - A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. Kommunikáció - A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. - A kommunikáció interdiszciplináris jellege. - Jel, jelrendszer. - Nyelvi és vizuális kommunikáció. - A nyelvhasználat, mint kommunikáció. - Kommunikációs funkciók és közlésmódok. - Személyközi kommunikáció. - A tömegkommunikáció A magyar nyelv története - Változás és állandóság a nyelvben. - A magyar nyelv rokonsága. - A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a - Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. - Nyelvművelés. Nyelv és társadalom - Társadalmi és területi nyelvváltozatok. - Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. - Kisebbségi nyelvhasználat. - A határon túli magyar nyelvűség. - Tömegkommunikáció és nyelvhasználat. A nyelvi szintek - Hangtan. - Alaktan és szótan. - Mondattan. - A mondat szintagmatikus szerkezete. - A mondat a szövegben. - Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. A szöveg

76

- A szöveg és a kommunikáció. - A szöveg szerkezete és jelentése. - Szövegértelmezés. - A szöveg szóban és írásban. - Az intertextualitás. - A szövegtípusok. - Szöveg a médiában. A retorika alapjai - A nyilvános beszéd. - Érvelés, megvitatás, vita. - A szövegszerkesztés eljárásai. Stílus és jelentés - Szóhasználat és stílus. - A szójelentés. - Állandósult nyelvi formák. - Nyelvi, stilisztikai változatok. - Stíluseszközök. - Stílusréteg, stílusváltozat. IRODALOM Szerző, művek - Életművek a magyar irodalomból Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel). A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. Regionális kultúra Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok

77

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. TÖRTÉNELEM 1.1.Vallás és kultúra az ókori Keleten. 1.2. A demokrácia kialakulása Athénban. 1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. 1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése. 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. 2.2. A nyugati és a keleti kereszténység. 2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. 2.4. A középkori városok. 2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban. 2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. 2.7. Az angol és a francia rendi állam működése 2.8. Az oszmán birodalom terjeszkedése. 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása. 3.2. A honfoglalástól az államalapításig. 3.3. Az Árpád-kor. 3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. 3.5. A Hunyadiak. 3.6. Kultúra és művelődés. 4.1. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. 4.2. Reformáció és katolikus megújulás. 4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. 4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. 5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. 5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák. 6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. 6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája. 6.3. A XIX. század eszméi. 6.4. Az ipari forradalom és következményei. 6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. 6.6 Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. 7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. 7.2. A reformkori művelődés, kultúra. 7.3. Polgári forradalom. 7.4. A szabadságharc. 7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése. 7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. 7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. 8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. 8.2. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.

78

8.3. A tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus. 8.4. Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság. 8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. 8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-as években. 8.7. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. 8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. 8.9. A szocialista rendszerek bukása. 9.1. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei. 9.2. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. 9.3. A művelődési viszonyok és az életmód. 9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban. 9.6. A német megszállás, a holocaust Magyarországon. 10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás. 10.2. A határon túli magyarság sorsa. 10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. 10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. 10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. 10.6. A rendszerváltozás. 11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. 11.2. Az európai integráció története. 11.3. A „harmadik világ”. 11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. 11.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. 12.1. Alapvető állampolgári ismeretek. 12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. 12.3. A magyarországi roma társadalom. 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. 12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások. MATEMATIKA 1.1 Halmazok 1.1.1. Halmazműveletek. 1.2. Matematikai logika 1.2.1. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3.Kombinatorika 1.4. Gráfok 2.1. Alapműveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1. Oszthatóság 2.2.2. Számrendszerek 2.3.Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok 2.5. Hatvány, gyök, logaritmus 2.6. Betűkifejezések 2.6.1. Nevezetes azonosságok 2.7. Arányosság 2.7.1. Százalékszámítás 2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek 2.8.1. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek, elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek, másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek, magasabb fokú egyenletek, négyzetgyökös egyenletek 2.8.2. Nem algebrai egyenletek, abszolútértékes egyenletek, exponenciális és logaritmikus egyenletek, trigonometrikus egyenletek, 2.8.3. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek

79

3.1. A függvény 3.2. Egyváltozós valós függvények 3.2.1. A függvény grafikonja, függvénytranszformációk 3.2.2 Függvények jellemzése 3.3. Sorozatok 3.3.1. Számtani és mértani sorozatok, végtelen mértani sor 3.3.2. Kamatos kamat, járadékszámítás 3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 3.4.1. Határérték, folytonosság 3.4.2. Differenciálszámítás 3.4.3. Integrálszámítás 4.1. Elemi geometria 4.1.Térelemek 4.1.2. Egybevágósági transzformációk, síkban, térben, 4.2. Geometriai transzformációk 4.2.2. Hasonlósági transzformációk 4.2.3. Egyéb transzformációk, merőleges vetítés 4.3.Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1. Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör 4.3.2. Térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6. Koordinátageometria 4.6.1. Pontok, vektorok 4.6.2. Egyenes 4.6.3. Kör 4.6.4. Parabola 4.7. Kerület, terület 4.8. Felszín, térfogat 5.1. Leíró statisztika 5.1.1. Statisztika adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 5.1.2. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2. A valószínűségszámítás elemei ÉNEK-ZENE 1.1. Éneklés 1.1.1. Népzene 1.1.2. Műzene - Középkor - Reneszánsz - Barokk - Bécsi klasszika - Romantika - Századforduló - XX.századi és kortárs zene 1.2. Műelemzés 1.2.1. Népzene 1.2.2. Műzene - Középkor - Reneszánsz - Barokk - Bécsi klasszika 2.1. Zenetörténet 2.1.1. Népzene 2.1.2. Műzene

80

- Középkor - Reneszánsz - Barokk - Bécsi klasszika - Romantika - Századforduló - XX. századi és kortárs zene 1.1. Zenefelismerés 1.1.1. Népzene 1.1.2. Műzene - Reneszánsz - Barokk - Bécsi klasszika - Romantika - Századforduló - XX.századi és kortárs zene 1.2. Zeneelmélet 1.3. Dallamírás - Barokk - Bécsi klasszika - Stíluskörön kívül RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1.A vizuális nyelv alapelemei - Vonal, Sík- és térforma, Tónus-szín, Tér 1.1.2. A vizuális nyelvi elemek viszonyai - Kompozíció (konstrukció), kontraszt, harmónia 1.1.3. Vizuális nyelv és kontextus 1.2. Technikák - Rajzolás, Festés, Kollázs, Nyomtatás, Makettezés, modellezés, További technikák 2.1. Ábrázolás, látványértelmezés 2.1.1. Formaértelmezés - arány, forma- alak- karakter, szerkezet- felépítés- működés, 2.1.2. Térértelmezés - téri helyzetek, nézőpont, térmélység, térábrázolási konvenciók 2.1.3. Színértelmezés - Szín- és fényviszonyok 2.1.4. Mozgásértelmezés 1.4. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás - Térviszonyok - Kompozícó - Színhatás - Érzelmek - Folyamat, mozgás, idő - Kép és szöveg - Vizuális információ - Tárgyak és környezet 2. Befogadás 1.1. A megjelenítés sajátosságai - Vizuális nyelvi elemek - Térábrázolási módok - Vizuális minőségek - Látványértelmezés - Kontraszt, harmónia - Kontextus 1.2. Technikák 2.1. Vizuális kommunikáció

81

- Folyamat, mozgás, idő - Kép és szöveg - Vizuális információ - Tömegkommunikáció - Médiakategóriák - Fotó, mozgókép 2.2.Tárgy – és környezetkultúra - Forma és funkcióelemzés - Tervezési folyamat - Kézműves és ipari tárgykultúra - Népművészet 1.5. Kifejezés és képzőművészet - Művészeti ágak - Műfajok - Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok - Stílusjegyek - Alkotások és alkotók - Műelemző módszerek - A mű tárgyi és kulturális környezete BIOLÓGIA 1.1. A biológia tudománya 1.2. Az élet jellemzői 1.2.1. Az élő rendszerek 1.2.2. Szerveződési szintek 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.1.1. Elemek, ionok 2.1.2. Szervetlen molekulák 2.1.3. Lipidek 2.1.4. Szénhidrátok 2.1.5. Fehérjék 2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata 2.2.2. Felépítő folyamatok 2.2.3. Lebontó folyamatok 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 2.3.1. Elhatárolás 2.3.2. Mozgás 2.3.3. Anyagcsere 2.3.4. Osztódás 2.3.5. A sejtműködések vezérlése 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1. Vírusok 3.2. Önálló sejtek 3.2.1. Baktériumok 3.2.2. Egysejtű eukarióták 3.3. Többsejtűség 3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése 3.3.2. Sejtfonalak 3.3.3. Teleptest és álszövet 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

82

3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 3.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 3.4.3. A növények szövetei, szervei - Szövetek - Gyökér, szár, levél - Virág, termés 3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése - Szövetek - Szaporodás-egyedfejlődés - Viselkedés 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.2.1. Bőr 4.2.2. Szabályozás 4.2.3. A bőr gondozása, védelme 4.3. A mozgás 4.3.1. Vázrendszer 4.3.2. Izomrendszer 4.3.3. Szabályozás 4.3. 4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana 4.4. A táplálkozás 4.4.1. Táplálkozás 4.4.2. Emésztés 4.4.3. Felszívódás 4.4.4. Szabályozás 4.4.5. Táplálkozás egészségtana 4.5. A légzés 4.5.1. Légcsere 4.5.2. Gázcsere 4.5.3. Hangképzés 4.5.4. Szabályozás 4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) 4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. A testfolyadékok 4.6.2. A szöveti keringés 4.6.3. A szív és az erek 4.6.4. Szabályozás 4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás 4.7. A kiválasztás 4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer működése 4.7.2. Szabályozás 4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana 4.8. A szabályozás 4.8.1. Idegrendszer - Információelméleti vonatkozások - Sejtszintű folyamatok - Szinapszis - Az idegrendszer általános jellemzése - Gerincvelő - Agy - Testérző rendszerek - Érzékelés - Látás

83

- Hallás és egyensúlyérzés - Kémiai érzékelés - Testmozgató rendszerek - Vegetatív érző és mozgató rendszerek 4.8.2. Az emberi magatartás biológiai pszichológiai alapjai - A magatartás elemei - Öröklött elemek - Tanult elemek - Emlékezés - A társas viselkedés alapjai - Pszichés fejlődés 4.8.3. Az idegrendszer egészségtana - Drogok 4.8.4. A hormonrendszer - Hormonális működések - Belső elválasztású mirigyek - A hormonrendszer egészségtana 4.8.5. Az immunrendszer - Immunitás - Vércsoportok - Az immunrendszer egészségtana 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 4.9.1. Szaporítószervek 4.9.2. Egyedfejlődés - A szaporodás, fejlődés egészségtana 5.1. Populáció 5.1.1. Környezeti kölcsönhatások 5.1.2. Kölcsönhatások - Viselkedésbeli kölcsönhatások - Ökológiai kölcsönhatások 5.2. Életközösségek (élőhely-típusok) 5.2.1. Az életközösségek jellemzői 5.2.2. Hazai életközösségek 5.3. Bioszféra Globális folyamatok 5.4. Ökoszisztéma 5.4.1. Anyagforgalom 5.4.2. Energiaáramlás 5.4.3. Biológiai sokféleség 5.5. Környezet- és természetvédelem - Levegő - Víz - Energia, sugárzás - Talaj - Hulladék 6.1. Molekuláris genetika 6.1.1. Alapfogalmak 6.1.2. Mutáció 6.1.3. A génműködés szabályozása 6.2. Mendeli genetika 6.2.1. Minőségi jellegek

84

6.2.2.Mennyiségi jellegek 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.3.1. Ideális és reális populáció 6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok 6.3.3. Biotechnológia 6.3.4. Bioetika 6.4. A bioszféra evolúciója 6.4.1. Prebiológiai evolúció 6.4.2. Az ember evolúciója FIZIKA 1.1. Newton törvényei 1.1.1. Newton I. törvénye 1.1.2. Newton II. törvénye 1.1.3. Newton III. törvénye 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3. Mozgásfajták 1.3.1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 1.3.2. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás 1.3.3. Összetett mozgások 1.3.4. Periodikus mozgások 1.3.4.1. Az egyenletes körmozgás 1.3.4.2. Mechanikai rezgések 1.3.4.3. Mechanikai hullámok 1.4. Munka, energia 1.5. A speciális relativitáselmélet elemei 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2. Hőtágulás 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.5.1. Termikus, mechanikai kölcsönhatás 2.5.2. A termodinamika I. főtétele 2.5.3. Körfolyamatok 2.6. Kalorimetria 2.7. Halmazállapot-változások 2.7.1. Olvadás, fagyás 2.7.2. Párolgás, lecsapódás 2.7.3. Jég, víz, gőz 2.8. A termodinamika II. főtétele 2.8.1. Hőfolyamatok iránya 2.8.2. Hőerőgépek 3.1. Elektromos mező 3.1.1. Elektrosztatikai alapjelenségek 3.1.2. Az elektromos mező jellemzése 3.1.3. Töltések mozgása elektromos mezőben 3.1.4. Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön 3.1.5. Kondenzátorok 3.2. Egyenáram 3.2.1. Elektromos áramerősség 3.2.2. Ohm törvénye 3.2.3. Félvezetők 3.2.4. Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.3.1. Mágneses alapjelenségek 3.3.2. A mágneses mező jellemzése

85

3.3.3. Az áram mágneses mezeje 3.3.4. Mágneses erőhatások 3.4. Az időben változó mágneses mező 3.4.1. Az indukció alapjelensége 3.4.2. A váltakozó áram 3.4.3. A váltakozó áram teljesítménye és munkája 3.5. Elektromágneses hullámok 3.5.1. Az elektromágneses hullám fogalma 3.6. A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1. Terjedési tulajdonságok 3.6.2. Hullámjelenségek 3.6.3. A geometriai fénytani leképezés 3.6.4. A szem és a látás 4.1. Az anyag szerkezete 4.2. Az atom szerkezete 4.2.1. A kvantumfizika elemei 4.2.2. Részecske- és hullámtermészet 4.2.3. Az elektronburok szerkezete 4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.1. Az atommag összetétele 4.3.2. Radioaktivitás 4.3.3. Maghasadás 4.3.4. Magfúzió 4.4. Sugárvédelem 4.5. Elemi részek 5.1. A gravitációs mező 5.2. Csillagászat 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) 1.1. A térképi ábrázolás 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérképezés 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. űrkutatás az emberiség szolgálatában 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői 3.1.3. A kőzetburok szerkezete 3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei 3.1.5. A hegységképződés 3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei 3.1.8. A földfelszín formálódása 3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 3.2.2. A levegő felmelegedése 3.2.3. A légnyomás és a szél 3.2.4. Az általános légkörzés 3.2.5. Víz a légkörben 3.2.6. Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása

86

3.3.2. A világtenger 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk 3.3.4. A felszín alatti vizek 3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet 4.4. Mérsékelt övezet 4.4.1. Meleg–mérsékelt öv 4.4.2 Valódi mérsékelt öv 4.4.3 Hideg–mérsékelt öv 4.5. A hideg övezet 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelenőségének növekedése 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezésistatisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe 8.6. Magyarország környezeti állapota 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa 9.6. Dél-Európa 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet és társadalomföldrajzi képe 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi képe 10.2.2. Országai 10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai 10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ 10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe 10.5.2. Országai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei

87

11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem INFORMATIKA 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás

88

4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk 5.1. A táblázatkezelő használata 5.1.1. A program indítása 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap ő 5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartományformázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata 7.2. Web-lap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Web-lap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere

89

8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta …) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) 10.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák 10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3. Állományok 10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás,elemi rendezések 10.3. Rekurzió 10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában 10.4. A programkészítés mint termék-előállítási folyamat 10.4.1. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás 10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása 11.1. Algoritmusleíró eszközök 11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái 11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete 11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben KÉMIA 1.1. Atomszerkezet 1.2. Kémiai kötések 1.4. Anyagi halmazok 1.4.1. Egykomponensű anyagi rendszerek 1.4.1.1. Kristályrácsok 1.4.1.2. Átmenet a kötés és rácstípusok között 1.4.2. Többkomponensű rendszerek 1.4.2.1. Csoportosítás 1.4.2.2. Diszperz rendszerek

90

1.4.2.3. Kolloid rendszerek 1.4.2.4. Homogén rendszerek 1.5. Kémiai átalakulások 1.5.1. Termo kémia 1.5.1.1. A folyamatok energiaviszonyai 1.5.1.2. Reakcióhő 1.5.2. Reakciókinetika 1.5.2.1. Reakciósebesség 1.5.2.2. Katalízis 1.5.3. Egyensúly 1.5.3.1. Megfordítható reakciók 1.5.3.2. Egyensúly 1.5.4. A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1. Sav–bázis reakciók 1.5.4.2. Elektronátmenettel járó reakciók 1.5.4.3. Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók 1.5.4.4. Egyéb reakciók 1.5.5. Elektrokémia 1.5.5.1. Galvánelem 1.5.5.2. Elektrolízis 1.5.5.3. Az elektrolízis 1.5.5.4. Egyéb 2.1. Hidrogén 2.2. Nemesgázok 2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1. Halogénelemek 2.3.2. Halogénvegyületek 2.3.2.2. Kősó (NaCl) 2.3.2.3. Ezüst-halogenidek (AgCl, AgBr,AgI) 2.3.2.4. Hypo (NaOCloldat) 2.3.2.5. Egyéb 2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.4.1 Oxigén 2.4.2. Oxigénvegyületek 2.4.2.1. Dihidrogénperoxid (H2O2) 2.4.2.2. Oxidok, Víz (H2O) 2.4.2.3. Hidroxidok 2.4.3. Kén 2.4.4. A kén vegyületei 2.4.4.1. Dihidrogénszulfid, kén-hidrogén (H2S) 2.4.4.2. Kén-dioxid (SO2) 2.4.4.3. Kén-trioxid (SO3) 2.4.4.4. Kénessav(H2SO3) és sói 2.4.4.5. Kénsav (H2SO4) 2.4.4.6. Nátriumtioszulfát (fixírsó,Na2S2O3) 2.4.4.7. Egyéb 2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.5.1. Nitrogén 2.5.2. Nitrogénvegyületek 2.5.2.1. Ammónia (NH3) 2.5.2.2. Nitrogénoxidok 2.5.2.3. Salétromossav (HNO2) 2.5.2.4. Salétromsav (HNO3) 2.5.2.5. Egyéb 2.5.3. Foszfor

91

2.5.4. Foszforvegyületek 2.5.4.1. Difoszforpentaoxid (P2O5) 2.5.4.2. Foszforsav (ortofoszforsav, H3PO4) 2.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói 2.5.4.4. Egyéb 2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik 2.6.1. Szén 2.6.2. A szén vegyületei 2.6.2.1. Szén-mo noxid (CO) 2.6.2.2. Szén-dioxid (CO2) 2.6.2.3. Szénsav (H2CO3) 2.6.2.4. Egyéb 2.6.3. Szilícium 2.6.4. Szilícium-vegyületek 2.6.4.1. Szilíciumdioxid (SiO2) 2.6.4.2. Szilikonok 2.6.4.3. Egyéb 2.7. Fémek 2.7.1. Az s-mező fémei 2.7.2. A p-mező fémei 2.7.2.1. Alumínium 2.7.2.2. Ón és ólom 2.7.3. A d-mező fémei 2.7.3.1. Vascsoport (Fe, Co, Ni) 2.7.3.2. Rézcsoport (Cu, Ag, Au) 2.7.3.3. Cink 2.7.3.4. Higany 2.7.3.5. Egyéb 2.7.3.6. Egyéb átmenetifém-vegyületek, Kálium-permanganát (hipermangán, KMnO4) 3.1. A szerves vegyületek általános jellemzõi 3.2. Szénhidrogének 3.2.1. Alkánok, cikloalkánok 3.2.2. Alkének (olefinek) 3.2.3. Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének 3.2.3.1. Diének 3.2.3.2. Természetes poliének 3.2.4. Alkinok 3.2.4.1. Etin (acetilén) 3.2.5. Aromás szénhidrogének 3.2.5.1. Benzol 3.2.5.2. Toluol, sztirol 3.2.5.3. Naftalin 3.2.5.4. Egyéb 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4. Oxigéntartalmú szerves ve gyületek 3.4.1. Hidroxivegyületek 3.4.1.1. Alkoholok 3.4.1.2. Fenolok Fogalmi szint fenolok fogalma. 3.4.1.2.1. Fenol Fogalmi szint karbolsav. 3.4.2. Éterek 3.4.3. Oxovegyületek 3.4.4. Karbonsavak 3.4.4.1. Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak 3.4.4.3. A karbonsavak sói 3.4.5. Észterek

92

3.4.5.1. Karbonsavészterek 3.4.5.2. Szervetlensavészterek 3.4.5.3. Egyéb 3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1. Aminok 3.5.2. Aminosavak 3.5.3. Savamidok 3.5.4. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 3.5.4.1. Piridin 3.5.4.2. Pirimidin 3.5.4.3. Pirrol 3.5.4.4. Imidazol 3.5.4.5. Purin 3.5.5. Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok 3.5.6. Egyéb 3.6. Szénhidrátok 3.6.1. Monoszacharidok 3.6.1.1. Glicerinaldehid 3.6.1.2. 1,3-dihidroxiaceton 3.6.1.3. Ribóz és 2-dezoxi-ribóz 3.6.1.3. Glükóz (szőlőcukor) 3.6.1.4. Fruktóz (gyümölcscukor) 3.6.2. Diszacharidok 3.6.2.1. Maltóz 3.6.2.2. Cellobióz 3.6.2.3. Szacharóz (répacukor, nádcukor) 3.6.3. Poliszacharidok 3.6.3.1. Cellulóz 3.6.3.2. Keményítő 3.6.4. Egyéb 3.7. Fehérjék 3.8. Nukleinsavak 3.9. Műanyagok 3.9.1. Természetes alapú műanyagok 3.9.2. Szintetikusan előállított műanyagok 3.9.2.1. Polimerizációs műanyagok 3.9.2.2. Polikondenzációs műanyagok 3.9.2.3. Környezetvédelmi szempontok 3.9.3. Egyéb 3.10. Energiagazdálkodás 4.1. Az anyagmennyiség 4.2. Gázok 4.3. Oldatok, elegyek, keverékek 4.4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5. Termokémia 4.6. Kémiai egyen4.7. Kémhatás 4.8. Elektrokémia TESTNEVELÉS A) 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika

93

6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok B) GYAKORLATI ISMERETEK 1. Gimnasztika 2. Atlétika Futás Ugrások Dobások 3. Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

94

2. Az általános iskolák helyi tanterve

Recommend Documents