Helena Kopecká Erika Muchová
az alapiskola
osztálya
és a nyolcosztályos gimnázium
osztálya számára
pre
ročník základnej školy
a
ročník gymnázia s osemročným štúdiom
Slovenské pedagogické nakladateľstvo
Szerzők ©
Mgr. Helena Kopecká Mgr. Erika Muchová Lektorálták – Lektorovali: Mgr. Slavomír Lesňák Mgr. Viera Minárová Translation © Mgr. Bolemant Lilla, PhD. A magyar fordítást lektorálta – Maďarský preklad lektorovala: Mgr. Lengyel Júlia Illustrations © akademická maliarka Táňa Žitňanová Grafický dizajn © SPN – Mladé letá, s. r. o.
Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma 2012. szeptember 24-én 2012-14083/41867:4-919 szám alatt mint a Polgári nevelés tankönyvét az alapiskola 9. osztálya és a nyolcosztályos gimnázium 4. osztálya számára. Az engedélyezési szám 5 évig érvényes. Első kiadás, 2012
Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2012-14083/41867:4-919 zo dňa 24. septembra 2012 ako učebnicu občianskej náuky pre 9. ročník základnej školy a 4. ročník gymnázia s osemročným štúdiom. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov. Prvé vydanie, 2012
Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľa práv.
Zodpovedná redaktorka Dudás Anna Technická redaktorka Milena Smolinská Výtvarná redaktorka Ľubica Suchalová
Vyšlo vo vydavateľstve Slovenské pedagogické nakladateľstvo – Mladé letá, s. r. o. Sasinkova 5, 811 08 Bratislava
Vytlačil Polygraf print, spol. s r. o., Prešov
ISBN 978-80-10-02357-8
Bevezetés Kedves lányok és fiúk! Ez a tankönyv az alapiskola polgári nevelés tankönyveinek az utolsó része. Szól azonban a nyolcosztályos gimnáziumok 4. évfolyamának tanulóihoz is. A közgazdaság és a pénzügyek világába kalauzol benneteket. Megismertet a gazdaság és a közgazdaságtan alapvető fogalmaival, amelyek a társadalomban létező gazdasági kapcsolatok megértéséhez szükségesek. Tartalmi és formai szempontból a 8. évfolyam számára készült tankönyv folytatása. A tananyagot kötelező és kiegészítő részre osztottuk. A kötelező rész minden iskolafajtára egyformán vonatkozik. A kiegészítő tananyagot azok az iskolák használhatják fel, amelyek a polgári nevelést magasabb óraszámban oktatják. A kötelező tananyag egy tematikus egységet alkot A társadalom gazdasági élete címmel, és három részre osztottunk. Segítségetekre lesz a közgazdaságtan alapfogalmainak megértésében, és alapvető információkat találtok itt a vállalkozásról, valamint a pénzügyekben való tájékozódásban is némi jártasságot szereztek. A kiegészítő tananyag a kötelező tananyag tartalmához kapcsolódik, bővíti és elmélyíti a kötelező rész anyagát. Olyan témákkal gazdagítottuk, amelyek a pénzügyi tudás alapiskolai nemzeti sztenderdjén alapulnak. Segít abban, hogy tájékozódni tudjatok a bankok, biztosítók, takarékszövetkezetetek világában, megismerjétek és élni tudjatok fogyasztói, felhasználói jogaitokkal, és képesek legyetek a mindennapi életben gazdálkodni a pénzzel. A tananyag szövege az, amit el kell sajátítanotok. Az egyes témák bevezetőiben a kulcsfogalamakat kiemeltük. Tudjuk, hogy a közgazdasági téma számotokra új és igényes, ezért a tananyag szövegét áttekinthetően osztottuk fel, és grafikonokkal, képekkel, sémákkal egészítettük ki, amelyek segítenek a szöveg jobb megértésében. A tananyagot követő kérdéseket úgy fogalmaztuk meg, hogy segítsenek számotokra kideríteni, megértettétek-e az átvett anyagot. Minden anyaghoz tartoznak Feladatok és javaslatok. Ezek nehézségi szintje eltérő. Önállóan, csoportosan vagy a pedagógus segítségével is megoldhatjátok őket. Lehetőséget adnak arra, hogy kreativitásotokat fejlesszétek, és a megtanultakat felhasználjátok a konkrét helyzetekben. Az Összefoglalás a tananyag átismétlésében és megerősítésében segít. A Szótárban új kifejezésekkel találkoztok. Az Érdekességek rovat csak a kötelező tananyagban fordul elő. Kiegészítő információkat találtok hozzá az egyes témákhoz, amelyek motivációként is szolgálhatnak, illetve önálló munkára és a megtanult anyag elmélyítésére serkentenek benneteket. A tesztfeladatokban ellenőrizhetitek, milyen tudásanyagot és képességeket sikerült elsajátítanotok. Kívánunk nektek izgalmas és élvezetes felfedezéseket a közgazdaságtan és a pénzügyek világában! A szerzők
3
Tartalom A társadalom gazdasági élete Alapfogalmak 1. A szükségletek és a javak / 5 2. A termelési folyamat / 7 3. A közgazdaságtan és a gazdaság / 10 4. Az alapvető gazdasági kérdések / 12 5. A gazdaság típusai / 15 6. A piaci mechanizmus / 19 Tesztfeladatok / 22 A vállalkozás alapformái 7. A vállalat és a vállalkozás / 24 8. A vállalat gazdálkodása / 26 9. A vállalkozás jogi formái / 29 10. Hogyan legyünk vállalkozók? / 32 11. A fogyasztás és a fogyasztók / 35 A pénz és a pénzintézetek a piacgazdaságban 12. A pénz és a pénz funkciói / 38 13. A bankok és a takarékszövetkezetek / 40 14. A biztosítók / 43 Tesztfeladatok / 46 Kiegészítő tananyag 1. A banki termékek és szolgáltatások / 47 2. A takarékoskodás / 49 3. A biztosítás fajtái / 51 4. Az euró a Szlovák Köztársaságban / 53 5. A személyes pénzügyek / 57 6. A háztartások gazdálkodása / 58 7. Az állami költségvetés / 61 8. Az adó és adórendszer / 63 9. A fogyasztói érdekvédelem / 65 10. A reklám hatása a fogyasztókra / 67 11. A fogyasztói jogok az Európai Unióban / 69 Pénzügyi tudásteszt / 71 Melléklet / 72
A TÁRSADALOM GAZDASÁGI ÉLETE
Alapfogalmak 1. A SZÜKSÉGLETEK ÉS A JAVAK Kulcsfogalmak: szükségletek, elsődleges szükségletek, másodlagos szükségletek, javak, gazdasági (ritka) javak, anyagi és nem anyagi javak Elgondolkoztatok-e már azon, hogy mi mindenre van szükségünk az élethez? Valószínűleg nagyon sok minden eszetekbe jutna. Mi is a szükséglet tulajdonképpen?
A SZÜKSÉGLETEK ÉS AZOK KIELÉGÍTÉSE A szükséglet valaminek a hiánya. Életünk során gyakran érezzük, hogy valamire szükségünk van: például ételre, italra, pihenésre, beszélgetésre, tanulásra. Az emberi társadalom fejlődésével együtt fejlődnek a szükségletek is. Néhány megszűnik, egyúttal azonban rögtön másféle, új szükségletek jelennek meg (kulturális élmény, házfelújítás, internetes kommunikáció stb.) elsődleges Szükségletek másodlagos
A szükségletek lehetnek: ■ elsődlegesek – az élet elengedhetetlen feltételei: víz-, élelem-, öltözet-, lakásszükséglet, ■ másodlagos – kielégítésük nélkül is megvan az ember, de fontosak a fejlődése szempontjából, pl. autó birtoklása, mások barátsága, koncertlátogatás. Minden emberi tevékenység célja valamilyen szükséglet kielégítése, a hiány megszüntetése. Mivel az emberek lehetőségei nem egyformák, a szükségleteiket sem tudják egyformán kielégíteni. Néhányuk megelégszik az alapvető szükségletekkel (étel, ital, lakás), másoknak autójuk van, kirándulni járnak stb. Nem egyformán érzékelik a szükségletek hiányát, saját fontossági sorrendjüknek megfelelően elégítik ki őket. Van, aki egy szépen berendezett lakást helyez előtérbe, van, aki a továbbtanulást vagy a könyvvásárlást.
JAVAK A szükségletek kielégítésére szolgálnak a javak. A javak olyan hasznos dolgok, amelyek az emberi szükségleteket kielégítik. Különféle formáit ismerjük. szabad javak Hozzáférhetőségük szerint
gazdasági javak
anyagi javak Jellegük szerint
nem anyagi javak 5
Hozzáférhetőségük szerint megkülönböztetünk: ■ szabad javakat – a természetben szabadon, elegendő mennyiségben fordulnak elő, és mindenki számára elérhetőek (a folyó- és tengervíz, a levegő, az erdei termések stb.), ■ gazdasági (ritka) javakat – korlátozott mértékben fordulnak elő, és nagyrészt az ember által előállított javak. Gazdasági ritkaságuk nemcsak korlátozott mennyiségükből ered, hanem hasznosságukból is, mert bizonyos szükségleteket elégítenek ki (kenyér, ház, lábbeli). Jellegük szerint ismerünk: ■ anyagi javakat – a természetből nyerik vagy állítják elő őket (nyersanyagok, iskolapad, nyaraló, könyv, fogkefe), ■ nem anyagi javakat – természeti folyamat eredménye (napsugárzás) vagy szolgáltatások (cipőjavítás, költöztető szolgálat, kozmetikai szalon, képzés, egészségügyi ellátás). Az ember nem képes kielégíteni minden szükségletét, mivel a javak többsége, amelyekre szüksége van, a gazdasági, vagyis ritka javak közé tartozik. Ezért mindig el kell döntenie, melyiket választja ki közülük, és melyekről mond le. A racionálisan gondolkodó ember úgy válogat a javak közül, hogy a lehető legnagyobb mértékben kielégítse szükségleteit.
A szükségletek minden emberi tevékenység alapját képezik. A szükségletek valaminek a hiányát jelentik. Kielégítésükre a javak szolgálnak. A gazdasági javak ritkák, mert állandó hiányuk tapasztalható, csupán meghatározott mennyiségben állnak rendelkezésre, és elő kell állítanunk őket. Az ember a szükségleteit saját értékhierarchiája alapján elégíti ki – aszerint, hogy az egyes szükségleteknek milyen fontosságot tulajdonít.
Szómagyarázat racionális – ésszerű, gazdaságos, célszerű hierarchia – rangsor, fokozatok rendszere prioritás – első, elsődleges hely
Kérdések 1. Mi a szükséglet? Mondjatok példákat! 2. Hogyan és miben különböznek az őskori és a mai ember szükségletei? 3. Mik a javak? A javak milyen fajtáit ismeritek? 4. Mitől függ az emberi szükségletek kielégítése?
Feladatok és javaslatok 1. Gondolkodjatok el azon, milyen szükségleteitek vannak! a) Írjátok le a füzetbe azt a 9 szükségletet, amelyek szerintetek a legfontosabbak! b) Alkossatok csoportokat, és döntsétek el, hogyan teszitek fontossági sorrendbe a szükségleteket a következő séma szerint: az első sorban lesz a legfontosabb szükséglet, utána két nagyon fontos, aztán három fontos, kettő kevésbé fontos és az utolsó sorban egy, amely a legkevésbé fontos. 1 2 3
2 3
4
3 4
5 c) A csoportok egy-egy tagja ismertesse az osztállyal a szükségletek felosztását, és indokolja meg azt! 6
2. Próbáljátok felosztani a képen látható javakat szabad, ritka, anyagi és nem anyagi javakra! Döntéseteket indokoljátok meg!
ásványi anyagok
közlekedési rendszer
folyómeder
út
élelmiszer
erdei termés
szántóföld
költöztető szolgálat
napsugárzás
pad a parkban
egészségügyi ellátás
hűtőszekrény
Maslow szükséglet-piramisa A. Maslow amerikai pszichológus kidolgozta az emberi szükségletek piramisát. Alapvetően hierarchikus felépítésű: minél lejjebb foglalnak helyet a javak a piramisban, annál nagyobb a prioritásuk, annál fontosabbak.
Az önmegvalósítás szükséglete Az elismerés, a tisztelet szükséglete A szeretet, az elfogadás, az összetartozás szükséglete A biztonság szükséglete Alapvető fiziológiai szükségletek
2. A TERMELÉSI FOLYAMAT Kulcsfogalmak: bemenet (input), termelési tényezők, természeti források, munka, tőke, kimenet (output), termék, szolgáltatás, reprodukció (termelés), alternatív források felhasználása
Már tudjuk, hogy a ritka (gazdasági) javak nagy részét az embernek kell előállítania – megtermelnie ahhoz, hogy szükségleteit kielégíthesse. 7
A termelés az a tevékenység, amely folyamán a termelési tényezők (bemenetek) a termelési folyamat során hasznos termékekké és szolgáltatásokká válnak. Képzeljetek el egy szabóműhelyt. Egy alkalmi ruha megvarrásához szükségünk van szövetre, cérnára, gombra, ollóra, varrógépre és vasalóra, elektromos energiára és a varrónő munkájára. A bemenetek és a munka eredménye az alkalmi ruha lesz. Bemenet, termelési tényezők
Kimenetek
termőföld és a természeti erőforrások
termékek Gyártás
munka szolgáltatások tőke
A TERMELÉS BEMENETEI Minden termelés megkövetel bizonyos termelési tényezőket – bemeneteket. Ezek mindazok a javak, amelyeket felhasználunk a termelési folyamatban. A termelési bemenetek öszszességét termelési tényezőknek nevezzük. Három csoportba oszthatjuk őket: 1. A termőföld és a természeti források – mindaz, amit az ember a természetből nyer, pl. a természeti kincsek, a víz, a levegő. 2. A munka – céltudatos és célirányos emberi tevékenység, amelyet a termelés folyamatában fejtünk ki. A természeti források és a munka nem a termelés eredményei, elsődleges termelési tényezőknek nevezzük őket. 3. A tőke – fizikai tőke: azok a javak alkotják, amelyeket arra állítottak elő, hogy felhasználhassák őket a termelés folyamán (gépek, berendezések, épületek, számítógépek), – pénzügyi tőke: az a pénz, amelyen új termelőcsarnokot vagy nyersanyagot vásárolhatunk a termeléshez. A tőke mennyisége korlátlan. A termelési tényezők nem végtelenek, ezért értékesek. A gazdasági tényezők szűkössége okozza azt, hogy a társadalomnak mindig döntenie kell, hogyan használja ki azokat effektíven ahhoz, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat állítsunk elő, amelyekre szükségünk van. A termelési tényezőket sokféle célra felhasználhatjuk – sokféle terméket állíthatunk elő belőlük. Ez a források alternatív felhasználása. A fát például felhasználhatjuk fűtőanyagként, de készíthetünk belőle bútort, papírt stb.
GYÁRTÁSI KIMENETEK A gyártási kimenetek a termékek és a szolgáltatások. 1. A termékek olyan anyagi jellegű gazdasági javak, amelyek felhasználásra (cipő, ruházat, élelmiszer) vagy további termelésre szolgálnak (a pékség automata gyártószalagja). 2. A szolgáltatások nem kézzel fogható gazdasági javak, amelyek bizonyos tevékenységek által elégítik ki szükségleteinket (színházi előadás, számítógép-javító szerviz, szabászat). A termékek és a szolgáltatások, amelyek a piacon kaphatók, áruvá válnak. Mivel az emberi szükségletek szünet nélkül kielégítésre szorulnak (minden nap kell ennünk), a termelésnek is állandóan ismétlődnie kell. Ezt az állandó folyamatot nevezzük újratermelésnek (reprodukciónak).
A termelés olyan emberi tevékenység, amelynek célja termékek és szolgáltatások előállítása a szükségletek kielégítése céljából. A termelés bemenetei a természeti források, a munka és a tőke. A termőföld és a természeti források nem a megelőző termelés eredményei. A munka összefügg az emberrel, munkaképességével és munkakedvével. A tőke a termelési folyamat eredménye. A termelési tényezők alternatív felhasználása is lehetséges. A termelés kimenetei a termékek és a szolgáltatások. Az ismétlődő termelés az újratermelés. 8
Szómagyarázat termelés – fogyasztásra szolgáló anyagi javak előállítása effektivitás – gazdaságosság, a források lehető legteljesebb mértékű felhasználása alternatív – választható
Kérdések 1. Magyarázzátok meg, mi a különbség a szolgáltatás, a javak, a termékek és az áru között! 2. Magyarázzátok meg a termelési folyamat fogalmát, bemeneteit és kimeneteit! 3. Magyarázzátok meg, mit jelent a termelési tényezők gazdasági szűkössége!
Feladatok és javaslatok 1. Egy egyszerű termelési folyamatra példa lehet a palacsintasütés. Írjátok le ennek az édességnek az elkészítési folyamatát a termelési tényezők szempontjából, és nevezzétek meg a termelési folyamat egyes fázisait! Segít ebben az előző oldalon található táblázat és az alábbi képek is.
LISZ
Í Olaj TEJ Ó
TÚR
VAJ
2. Soroljatok fel további példákat a termelési folyamatra, és határozzátok meg a termelés bemeneteit és kimeneteit! Segít a következő példa. Szabászat: termelési folyamat – termelési bemenetek és kimenetek Termelési bemenetek
Termelési kimenetek
DIVATÁR
U
3. A következő emberi tevékenységek közül melyik esetben beszélünk a munkáról úgy mint termelési tényezőről? a) A pedagógus egy szakfolyóiratot olvas, hogy abban aktuális információkat találjon. b) Valaki egy bulvárlapot lapoz pihenésképpen. c) Az óvónéni az óvodában játszik a gyerekekkel.
9
A fenntartható termelés célja, hogy a termelési folyamatok okozta környezetszennyezést csökkentse. A termelési folyamatoknak úgy kéne működniük, hogy minél kisebb mértékben szennyezzék a környezetet. A természeti források, mint a levegő és a víz kímélésnek egyik módja az, hogy a termékek élettartamát növeljük; környezetbarát termelési módszereket (pl. újrahasznosítható reklámtáskák gyártása) használunk; új technológiákat vezetünk be, például a hulladék másodlagos nyersanyagként való felhasználását; csökkentjük az energiafelhasználást a termelésben; kevésbé energiaigényes fogyasztókat gyártunk. Az állam büntetést – befizetendő illetéket állapít meg a környezetszennyezésért.
3. A KÖZGAZDASÁGTAN ÉS A GAZDASÁG Kulcsfogalmak: közgazdaságtan (ökonómia), gazdaság, mikroökonómia, makroökonómia, ritka források (a források szűkössége)
A gazdálkodás alapfogalmaival naponta találkozunk a családban és a háztartásban. Szüleitek naponta biztosítják az egész család szükségleteit, amikor élelmiszert, cipőt, ruhát vásárolnak, kifizetik a lakbért, a villanyszámlát stb.
A KÖZGAZDASÁGTAN Már az ókori Görögországban is foglalkoztak a tudósok a gazdaság kérdéseivel mind a háztartásokkal, mind az állammal kapcsolatban. Az ökonómia (gazdaság) szó a görög oikonomia (oikos – ház, és nomos – törvény) szóból származik, jelentése pedig otthoni gazdálkodás vagy háztartásvezetés. Az ökonómia mint tudományág a 18. század második felében alakult ki. Megalapítójának Adam Smith angol közgazdászt tartják. Az eddig tanultakból már tudjátok, hogy a szükségletek kielégítésére szolgáló források (szántóföld, víz, nyersanyagok, pénz stb.) mennyisége korlátozott. Ezért az egyének, a vállalkozók és az egész társadalom dönteni kényszerül, mire használja fel a ritka forrásokat, és mely szükségleteit elégítse ki. Például ha van 200 eurónk, vehetünk rajta biciklit vagy sílécet, de egyszerre mindkettőt nem. A társadalomnak ugyanígy döntenie kell, hogyan használja fel a lehető leghatékonyabban a termelési tényezőket ahhoz, hogy legyen elegendő élelem, működjön az iskolarendszer és az egészségügy. A ritka források ezen problémája mindenhol érvényes, és ennek megoldásával foglalkozik az ökonómia. A közgazdaságtan olyan tudomány, amely azt kutatja, milyen módon használja fel az adott társadalom a ritka forrásokat hasznos termékek előállítására, és hogyan osztja el őket a lakosság különféle csoportjai között. A közgazdaságtan tehát csak a ritka források feletti döntésekkel foglalkozik, mert ezeknek a mennyisége korlátozott. A közgazdaságtan legegyszerűbb definíciója az, hogy a gazdaságról szóló tudomány.
MIKROÖKONÓMIA ÉS MAKROÖKONÓMIA A közgazdaságtan később két részre oszlott: mikroökonómiára és makroökonómiára. A mikroökonómia (mikro – kicsi) az egyén (fogyasztó) és a termelő (vállalat) viselkedését vizsgálja a piacon. Arra a kérdésre ad választ például, hogy: Miért részesítenek előnyben a fogyasztók bizonyos árut? Mi alapján döntenek vásárláskor? A vállalatok miért egy meghatározott árufajtát kínálnak? Hogyan állapítják meg az egyes termékek árát? A makroökonómia (makro – nagy) a gazdaság mint egész működésével foglalkozik. A következő kérdésekre keresi a választ: Hogyan oldjuk meg a munkanélküliség kérdését? Mennyi terméket gyárt és ad el az egész gazdaság? Mi az áremelések oka? Milyen árut exportáljunk az Európai Unióba? Milyen termékeket hozzunk be? 10
GAZDASÁG A gazdaság az emberek gazdasági tevékenységét jelenti. Magában foglalja a javak és szolgáltatások előállítását, szétosztását, cseréjét és felhasználását. A gazdaság célja a társadalom szükségleteinek a kielégítése. Minden gazdaságnak három alapvető gazdasági kérdéssel kell foglakoznia: Mit termeljen? Hogyan termeljen? Kinek termeljen? Részletesebben a következő témakörnél foglalkozunk majd ezekkel. A közgazdaságtan és a gazdaság szorosan összefüggenek, és hatással vannak egymásra. A közgazdaságtan és a gazdaság kapcsolata elméleti alapon vizsgálja a ritka források felhasználását és elosztását
KÖZGAZDASÁGTAN elmélet
GAZDASÁG gazdasági tevékenység
az elméleti ismereteket felhasználja a gazdasági tevékenységben (gyakorlatban)
A közgazdaságtan olyan tudomány, amely azt vizsgálja, hogyan használja fel a társadalom a szűkös javakat hasznos termékek előállítására, és hogyan osztja el azokat a lakosság egyes csoportjai között. Csupán a ritka forrásokról való döntésekkel foglalkozik. A közgazdaságtant mikroökonómiára és makroökonómiára osztjuk fel. A mikroökonómia az egyén (fogyasztó) és a termelő (vállalat) viselkedését vizsgálja a piacon. A makroökonómia a gazdaság mint egész működésével foglalkozik. A közgazdasági tudás segít a mindennapi élet problémáinak megoldásában.
Szómagyarázat szűkösség – a források korlátozottságát, hiányát, hasznosságát, effektív felhasználását jelenti
Kérdések 1. Saját szavaitokkal magyarázzátok el, mit kutat az ökonómia! 2. Miért foglalkozik az ökonómia csupán a szűkös javak felhasználásával? 3. Mit vizsgál a mikroökonómia, és mit a makroökonómia?
Feladatok és javaslatok 1. A pedagógus felírja a tábla közepére az ökonómia szót (lásd a sémát). Ugyanezt teszik a tanulók a füzetükben (esetleg papíron). A tanulók feladata szabadon leírni és bekeretezni mindent, ami eszükbe jut az ökonómia szó kapcsán (pl. élelmiszer, mozi, termék, üzlet). Amikor a tanulók befejezik a feladatot (4-5 perc alatt), a papír szélére felírják a szavak számát. Végül a táblán összefoglaljuk az egyes fogalmakat. Egy tanuló felolvas mindent, amit leírt a füzetébe. A pedagógus beírja a táblára rajzolt sémába. A többiek ezt kiegészítik további fogalmakkal, amelyeket ők írtak le a füzetükbe.
ÖKONÓMIA
11
2. Mely problémákat vizsgálja a mikro- és melyeket a makroökonómia az alább felsorolt közgazdaságtani problémák közül? a) munkanélküliség b) a háztartások fogyasztása c) a kisüzemek gazdálkodása d) az Európai Unió gazdasága e) az élelmiszerárak növekedése 3. Magyarázzátok meg saját szavaitokkal Adam Smith gondolatát a „piac láthatatlan kezéről”! Arisztotelész (384– 332 Kr. e.) Nagy jelentőséggel bír az a gondolata, hogy a gazdasági tevékenység alapja a termelés és az árucsere az emberi szükségletek kielégítésének céljából. A gazdaság szón azt a gazdasági tevékenységet értette, amelynek segítségével az emberi szükségletek kielégíthetők.
Az ökonómia kifejezés szinonimája a gazdaság. Ebből következik, hogy: az állam ökonómiája a nemzetgazdaságot jelenti, a vállalat ökonómiája a vállalati gazdálkodást jelenti, a háztartás gazdálkodását pedig a háztartás ökonómiájának is nevezhetjük.
4. AZ ALAPVETÕ GAZDASÁGI KÉRDÉSEK Kulcsfogalmak: Mit termeljünk?, Hogyan termeljünk?, Kinek termeljünk?, effektivitás
Adam Smith (1723–1790) 1776-ban tette közzé A nemzetek gazdagsága című művét, amely a modern ökonómia alapja lett. A gazdaság működését szerinte az ember, a tulajdon és a vállalkozás szabadsága teszi lehetővé. Adam Smith-től származik „a piac láthatatlan keze” kifejezés. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság legtöbb kérdésének megoldása a piacon keresztül történik. A piacon találkoznak a termelők és a fogyasztók, és itt határozzák meg az áru értékét. A termelők a piacra dobják a szükséges árut, a fogyasztók pedig lehetőségeik szerint megvásárolják azt. Mindez a tevékenység az állam bárminemű központi irányítása nélkül megy végbe. Ennek ellenére olyan pontosan működik, mintha egy láthatatlan kéz irányítaná.
12
Minden gazdaság, vállalkozó, cég vagy egyén három kérdést kell, hogy szem előtt tartson: Mit termeljen? Hogyan termeljen? Kinek termeljen? E kérdések megoldásában segít az ökonómia.
MIT TERMELJÜNK? A válasz erre a kérdésre azt jelenti, hogy meg kell határoznunk, hogy – milyen fajta terméket és milyen mennyiségben termeljünk: ■ Állítsunk elő több élelmiszert vagy inkább számítógépet; több használati tárgyat vagy inkább több luxuscikket? ■ Termeljünk kevesebb jó minőségű farmert, vagy inkább több olcsó nadrágot? ■ Termeljünk használati cikkeket (mobiltelefon, kerékpár, póló), vagy inkább autópályát építsünk?
– mikor termeljünk? ■ Téli árut télen vagy már nyáron fogunk gyártani? ■ Mikor kezdjünk hozzá a karácsonyi díszek, és mikor a húsvéti tojások gyártásához? A legegyszerűbb az lenne, ha a társadalom elő tudná állítani mindazokat a termékeket, amelyekre az embereknek szükségük van, és olyan mennyiségben, hogy mindenki szükségletét kielégítse. Azonban már tudjuk, hogy ez nem lehetséges, mert a termelési források korlátozottak. Ezért kell újra és újra döntenünk.
HOGYAN TERMELJüNK? A társadalomban ez annak eldöntését jelenti, hogy – ki fog termelni, és milyen forrásokból: ■ Állami, magántulajdonú vagy szövetkezeti vállalatok fognak-e termelni? ■ Nagy- vagy kisvállalatokról lesz-e szó? ■ Miből fogjuk előállítani a villamos energiát? Szénből, vízből, atomenergiából vagy a nap és a szél segítségével? ■ Milyen alapanyagokat használunk fel: természetes vagy szintetikus anyagokat? – milyen technikával és milyen technológiai módszerekkel? ■ Modern gépeket vásárolunk, vagy kézi gyártást használunk? ■ Modernebb technológiai módszereket fogunk-e használni, mint eddig? A válasz ezekre a kérdésekre nem egyszerű, keresni kell az egész társadalomnak megfelelő döntéseket. A legfontosabb úgy termelni, hogy a termelés folyamán a legnagyobb effektivitást érjük el. Az effektivitás azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben felhasználjuk a forrásokat, nem pazarolunk (pl. bútorkészítéskor, cipőkészítéskor a lehető legkevesebb hulladék keletkezzen, és ha keletkezik is, megoldjuk ennek további felhasználását).
KINEK TERMELJüNK? Ez azt jelenti, hogy meghatározzuk, – ki lesz a fogyasztó, hogyan osztódnak el a termelés eredményei. ■ Mindenkinek egyformán osztjuk el vagy a bevételüknek megfelelően? ■ Hogyan osztjuk el a termékeket a háztartások és a vállalatok között? ■ Azt akarjuk, hogy többet keressenek a magasan képzett emberek, vagy a legalacsonyabban képzett munkások? ■ Jó helyzetben legyenek azok az emberek is, akik elutasítják a munkát? A válaszok keresésekor figyelembe kell venni, hogy a lakosság egyes csoportjainak átlagos életszínvonalát megtartsuk, valamint azt is, hogy a környezet se károsodjon.
A gazdaság alapvető kérdéseivel, hogy Mit termeljünk?, Hogyan termeljük?, Kinek termeljünk? minden társadalomnak, kistermelőnek, nagyüzemnek vagy egyénnek foglalkoznia kell. Mivel a termelési források minden társadalomban korlátozottak, hiány tapasztalható, ezért újra és újra döntenünk kell, mely szükségleteinket elégítjük ki, hogy a megelégedés a lehető legnagyobb legyen. A források effektív felhasználásáról akkor beszélünk, amikor minden forrást a lehető legnagyobb mértékben felhasználtunk, és nincsenek veszteségeink.
Szómagyarázat életszínvonal – a táplálkozás, a lakás, az öltözködés, a háztartás felszereltsége, az egészségügyi ellátás, az iskolarendszer, a kulturális intézmények stb. színvonalát értjük rajta, valamint a munka mennyiségét és fajtáját, a munka-, a természeti környezet, a szabadidő eltöltésének színvonalát stb.
Kérdések 1. Mit jelent a gazdaság három alapvető kérdése? 2. Indokoljátok meg, miért kell minden gazdaságnak foglakoznia a három alapkérdéssel!
13
3. Mi az effektivitás? Hozzatok példákat a környezetetekből az effektív és a nem effektív gazdálkodásra! 4. Effektív-e családotok gazdálkodása? Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni?
Feladatok és javaslatok 1. Jan Botaska magánvállakozó. Cége lábbeliket gyárt. Milyen alapvető problémákkal kell foglalkoznia? Segítsetek Botaska úrnak az alapvető gazdasági kérdések megoldásával! Dolgozzatok a képekkel! Mit gyártsunk? Hogyan gyártsunk? Kinek gyártsunk?
Mit gyártsunk?
Hogyan gyártsunk?
Kinek gyártsunk?
2. Hogyan oldjátok meg a Mit?, Hogyan?, Kinek? három gazdasági kérdést a karácsonyi ajándékok vásárlásakor nővéretek/bátyátok, édesanyátok, édesapátok számára, ha 10 €-tok van? 3. Minden társadalomnak – a legfejlettebbtől a legkevésbé fejlettig – három gazdasági kérdést kell megválaszolnia. Alkossatok csoportokat! Mindegyik csoport más-más társadalomban oldja meg a három kérdést! Használjátok fel a földrajzból és a történelemből szerzett ismereteiteket! Társadalomtípusok: 1. őskori társadalom 2. indiánok 3. afrikai törzsek 4. középkori társadalom 5. Alaszka lakosai 6. a 21. század fejlett társadalma 14
Ma egymilliárd ember él a világon extrém szegénységben, vagyis Szlovákia lakosságának 200-szorosa. Az extrém szegénység például azt jelenti, hogy az emberek kevesebb mint napi egy dollárból tartják fenn magukat. Sokan közülünk egy kávéra, egy hosszabb telefonhívásra vagy egy folyóiratra többet költenek, mint amennyi egy ennyire szegény ember napi megélhetésére jut. A világ lakosságának csaknem fele (kb. 2,5 milliárd ember) kevesebb mint napi két dollárból él. (Zajac, L.–Návojský, A.: Panáčik proti chudobe. Metodická príručka pre učiteľov základných škôl. Bratislava, 2006, 8. o.)
5. A GAZDASÁG TÍPUSAI Kulcsfogalmak: utasításos gazdaság, piacgazdaság, vegyesgazdaság, tulajdon
Van olyan gazdaság, amely a három alapkérdést utasításokkal oldja meg; van, amely a piacon keresztül vagy a kettő keverékével. Ennek alapján a következő gazdaságtípusokat különböztetjük meg. Gazdaságtípusok Piacgazdaság
Utasításos gazdaság
Vegyesgazdaság
Keletkezés
– Nyugat-Európa, 17. és 18. század – a 19. században terjed el
– a 20. század 20-as évei a Szovjetunióban – a 2. világháború után Közép- és Kelet-Európa országai, Kína, Észak-Kórea, Kuba, Vietnam, Mongólia
– a 19. és a 20. század fordulója, a világgazdasági válság (1929–1933) után terjedt el – manapság az EU országai, az USA, Japán, a világ legtöbb országában
Jellemzői
– a magántulajdon túlsúlyban van – piaci mechanizmus – szabad vállakozás – a konkurencia léte
– az állami tulajdon túlsúlya – központi tervezés – központilag meghatározott árak, bérek – nincs konkurencia
– különféle tulajdonformák, de túlsúlyban van a magántulajdon – szabad vállalkozás – piaci mechanizmus – a konkurencia léte – az állam korlátozott beavatkozása a gazdaságba
a piac
az állam
a piac és az állam
Ki foglalkozik a gazdaság alapkérdéseivel
A PIACGAZDASÁG A piacgazdaságban a gazdaság alapvető kérdéseiről a piac dönt. A piacgazdaság a piaci mechanizmus segítségével működik. Ez azt a folyamatot jelenti, amelyben kapcsolatba kerül a kereslet és a kínálat, és ennek eredménye a piaci ár (a piaci mechanizmussal részletesebben a következő témakörben foglalkozunk majd). A szabad vállalkozás azt jelenti, hogy az egyének új vállalatokat alapíthatnak, vagy felszámolhatják az eddigieket.
15
Hogyan dönt a piacgazdaság a három gazdasági alapkérdésről? ■ Mit termeljünk? – a fogyasztó dönti el. Tőle függ, mely terméket vásárolja meg, és melyet nem. ■ Hogyan termeljünk? – a konkurencia (versenyszellem) dönt az azonos termékek gyártói között. Az a gyártó, amelyik jobb minőségű és olcsóbb árut képes előállítani, kiszorítja ellenfelét a piacról. ■ Kinek termeljünk? – a piac dönti el a kereslet és a kínálat alapján. Ez függ a fogyasztók bevételétől, valamint az áru és a szolgáltatás árától is. Annak termelünk, akinek van pénze a megtermelt áru megvásárlására. A piacgazdaság hiányosságai közé tartozik a munkanélküliség és az árak instabilitása, a szegények és a gazdagok közötti nagy különbségek, a környezetvédelem (a termelés hatásai a környezetre) iránti közönyösség.
AZ UTASÍTÁSOS GAZDASÁG Az utasításos gazdaságban az alapvető gazdasági kérdésekben az állam dönt. A központi tervezés azt jelenti, hogy az állam utasítja a vállalatokat, mit és hogyan fognak termelni. Létezik egy központi terv (pl. ötéves terv), amellyel az állam a három alapkérdésről dönt. A központi tervben meg van határozva, hogy mit kell termelni, milyen forrásokból és milyen technológiával. Az állam központilag határozza meg a béreket és az árakat. Az utasításos gazdaság idején például egy liter tej Szlovákia minden üzletében ugyanannyiba került, és akár tíz évig sem változott. Hiánygazdaságról beszélünk, ahol mindig valamilyen áru hiányzott, másból viszont készlet halmozódott fel, mert senki sem vásárolta. Az emberek nem választhattak szabadon, ami csökkentette a munkakedvüket, valamint újítási és termelési készségüket is.
VEGYESGAZDASÁG A vegyesgazdaság a gazdaság magasabb szintjét képviseli. A piacgazdaság minden jegyét felhasználja, de az állam korlátozott beavatkozása is jellemzi. Alapja a piaci mechanizmus. Mivel a piaci mechanizmus nem tökéletes, nem képes megoldani a gazdaság minden problémáját, ezért az államnak is be kell avatkoznia. Az állam jogi határozatokat (törvények, kormányrendeletek) hoz: gondoskodik az egészségügyről, az iskolaügyről, a rendőrségről, a hadseregről, az energiaellátásról, védi az egészségkárosultakat, az időseket, meghatározza a létminimum összegét, a munkanélküli segély nagyságát stb. Kellő figyelmet szentel a környezetvédelemnek is. A gyakorlatban egyszerűsítve ezt a gazdaságtípust is „piacgazdaságnak” nevezik. A Szlovák Köztársaság/Slovenská republika gazdasága 1989-től az utasításos gazdaságból fokozatosan ve-gyesgazdasággá változott.
A TULAJDON A tulajdon fogalma azt jelenti, hogy valamit birtokolunk, a tulajdonunkban van, pl. gépkocsi, cég, telek stb. A tulajdonnak különféle formáit ismerjük, amit az alábbi séma ábrázol.
Tulajdon
magán-
16
állami
szövetkezeti
községi/városi
Magántulajdon – a tulajdonos magánszemély, egy vagy több személy, pl. magánvállalkozás Állami tulajdon – a tulajdonos az állam. Az állam tulajdonában vannak például a hegységek, folyók, néhány nagyvállalat. Szövetkezeti – ide tartoznak a szövetkezetek, ahol mezőgazdasági termelés folyik; a termelőszövetkezetek, ahol cipőkészítéssel, ruhakészítéssel stb. foglalkoznak; élelmiszer-eladással foglalkozó fogyasztói szövetkezetek stb. Községi/városi tulajdon – a községek/városok tulajdonában lehet az alapiskola, a kultúrház, a játszótér, a nyugdíjasotthon. Az emberek különféleképpen viszonyulnak a tulajdonhoz. A társadalmak történelmi fejlődése azt mutatja, hogy az emberek általában sokkal jobban törődnek a magántulajdonukkal, mint az állami tulajdonnal.
Aszerint, hogy milyen módon oldják meg a gazdaság három alapkérdését, több típusú gazdaságot különböztetünk meg: piacgazdaságot, utasításos és vegyesgazdaságot. A piacgazdaságban a három kérdésre a piac adja meg a választ; az utasításosban az állam; a vegyesgazdaságban pedig a piacon kívül az államnak is részt kell vennie a döntésben, hogy a piac hiányosságait kiegyenlítse, stabilitást biztosítson, valamint gondoskodjon a szociálisan hátrányos helyzetben lévő polgárokról (munkanélküliek, szegények, betegek stb.)
Szómagyarázat ötéves terv – a gazdaság ötéves időszakra kidolgozott termelési terve létminimum – a törvény által meghatározott minimális bevétel összege az élelmezés, a személyes szükségletek és a háztartás alapvető szükségleteinek kielégítésére az árak instabilitása – hirtelen árváltozások, főként áremelkedések
Kérdések 1. Nevezzétek meg a gazdaság típusait, és mondjátok el, ki dönt bennük az alapvető kérdésekről! 2. Soroljátok fel az utasításos, a vegyes- és a piacgazdaság három jellemzőjét! 3. Mely gazdaságtípus az uralkodó a legtöbb fejlett országban? 4. Van-e szerintetek összefüggés a gazdaság típusa és a politikai rendszer között az egyes országokban?
Feladatok és javaslatok 1. Figyelmesen nézzétek meg a képeket! Határozzátok meg, melyik tulajdonformába tartoznak az ábrázolt objektumok, és írjátok le a füzetetekbe! Magántulajdon ............................................................................................................... Állami tulajdon ............................................................................................................... Szövetkezeti tulajdon ..................................................................................................... Községi/városi tulajdon ..................................................................................................
városi fürdő
Liptovská Mara
egy mezőgazdasági szövetkezet tehénistállója
magángimnázium
17
Magas-Tátra/ Vysoké Tatry
községi víztisztító
Horák úr erdeje
Botas cég – Ján Botaska
2. Soroljátok fel a gazdaság egyes típusainak pozitívumait és negatívumait! Hívjátok segítségül a tankönyv anyagát! Pozitívumok
Negatívumok (hiányosságok)
Utasításos gazdaság Piacgazdaság Vegyesgazdaság
3. Keressétek ki a térképen Európa azon országait, amelyekben a 2. világháború után az utasításos gazdaság volt érvényben, és írjátok le őket a füzetetekbe! Melyik országokban van még ma is utasításos gazdaság? Keressetek erről információkat az interneten! Próbáljátok megindokolni, miért léteznek még ma is ilyen típusú gazdaságok!
FINNORSZÁG NORVÉGIA SVÉDORSZÁG ÉSZTORSZÁG
OROSZORSZÁG
LETTORSZÁG
DÁNIA
ÍRORSZÁG
LITVÁNIA
NAGYBRITANNIA HOLLANDIA
FEHÉROROSZORSZÁG
NÉMETORSZÁGLENGYELORSZÁG UKRAJNA
CSEHORSZÁG
FRANCIAORSZÁG
SZLOVÁKIA
SVÁJC
AUSZTRIA
MAGYARORSZÁG
PO
RT
UG
ÁL
IA
SZLOVÉNIA
SPANYOLORSZÁG
MOLDÁVIA
ROMÁNIA
HORVÁTORSZÁG SZERBIA BOSZNIABULGÁRIA HERCEGOVINA ALBÁNIA
OLASZORSZÁG
GÖRÖGORSZÁG
18
Albánia – Albánsko Ausztria – Rakúsko Bosznia-Hercegovina – Bosna-Hercegovina Bulgária – Bulharsko Csehország – Česká republika Dánia – Dánsko Észtország – Estónsko Fehér-Oroszország – Bielorusko Finnország – Fínsko Franciaország – Francúzsko Görögország – Grécko Hollandia – Holandsko Horvátország – Chorvátsko Írország – Írsko Lengyelország – Poľsko Lettország – Lotyšsko Litvánia – Litva Magyarország – Maďarsko Moldávia – Moldavsko Nagy-Britannia – Veľká Británia Németország – Nemecko Norvégia – Nórsko Olaszország – Taliansko Oroszország – Rusko Portugália – Portugálsko Románia – Rumunsko Spanyolország – Španielsko Svájc – Švajčiarsko Svédország – Švédsko Szerbia – Srbsko Szlovákia – Slovensko Szlovénia – Slovinsko Ukrajina – Ukrajna
Gazdaságtípusok történelmi szempontból CSSZK (1918 –1939) – vegyesgazdaság SZK (1939 –1945) – utasításos gazdaság (a 2. világháború évei) CSSZK (1945 –1948) – átmenet az utasításos gazdaságra CSSZSZK (1948 –1989) – utasításos gazdaság CSSZFK (1989 –1993) – átmenet a vegyesgazdaságra SZK/SR (1993 – napjainkig) – vegyesgazdaság
6. A PIACI MECHANIZMUS Kulcsfogalmak: piac, piaci mechanizmus, kínálat, a kínálat változása, kereslet, a kereslet változása, ár
Az előző anyagban megismerkedtünk a gazdaság alaptípusaival. A társadalom eddigi fejlődése azt mutatja, hogy azok a gazdaságok érték és érik el a legjobb eredményeket, amelyek az alapvető gazdasági kérdéseket a piac és a piaci mechanizmus segítségével oldották meg. Most elmagyarázzuk a piaci mechanizmus működésnek alapjait.
A PIAC A piaci mechanizmus kifejezés a piac szóból ered. A piac az a hely, ahol a vásárlók (fogyasztók) és az eladók (cégek, vállalatok) találkoznak, hogy megegyezzenek az adás-vétel árában, pl. számítógép-, autó-, burgonya-, gabonapiac. A piacon találkozik az áru és szolgáltatás kínálata az irántuk való kereslettel, melynek eredménye az ár. A kínálat és a kereslet közötti kölcsönös viszonyt a következő ábra szemlélteti. Az áruk és szolgáltatások piacának egyszerűsített ábrája Kereslet
Kínálat
HÁZTARTÁSOK, EGYÉNEK
CÉGEK, VÁLLALATOK
vásárolnak
ÁR
eladnak
Az áru- és szolgáltatáspiacon az emberek árukat és szolgáltatásokat adnak és vesznek személyes szükségleteik kielégítésére (pl. kenyér, zöldség, cipő, kerékpár, elektronika, cipőjavító).
A PIACI MECHANIZMUS A piaci mechanizmus az a folyamat, amelyben a kereslet és a kínálat kölcsönös viszonyba kerülnek, aminek az eredménye az ár meghatározása.
19
A kereslet A háztartások – fogyasztók az áru- és szolgáltatáspiacon vásárlóként lépnek fel, akik szabadon döntik el, milyen árut vásárolnak, és milyen mennyiségben lesz rá szükségük. A vásárlásról való döntésüket a következő tényezők befolyásolják: a) az áru ára, b) a kívánt áru mennyisége, c) a fogyasztó bevételeinek nagysága, d) érdeklődés, divat, más áruk eladási ára, időjárás stb. A kereslet az áruk és szolgáltatások olyan mennyiségét jelenti, amelyet a fogyasztók bizonyos áron hajlandóak megvásárolni. KERESLET = VÁSÁRLÓ = FOGYASZTÓ
Kínálat A cégek, vállalatok – termelők árut és szolgáltatásokat állítanak elő, és a piacra ezek eladásának szándékával érkeznek. Kínálatuk a következő tényezőktől függ: a) a kínált áru eladási árától, b) a kínált áru mennyiségétől, c) az adott áru előállításával kapcsolatos költségektől. A kínálat az áruk és szolgáltatások azon mennyisége, amelyet a termelők bizonyos áron el akarnak adni. KÍNÁLAT = ELADÓ = VÁLLALAT
Az ár A fogyasztók és a termelők konkrét céllal érkeznek a piacra. A fogyasztók a lehető legolcsóbban akarnak vásárolni, hogy pénzt takarítsanak meg, a termelők pedig a lehető legmagasabb áron szeretnének eladni, hogy minél nagyobb haszonra tegyenek szert. Az eladási árnak ezért nagyon fontos szerepe van, s változása a fogyasztók és a termelők viselkedését is befolyásolja. Az ár, amelyért az árut eladják, függ a piaci helyzettől, vagyis a kínálat (Kí) és a kereslet (Ke) közötti viszonytól. Ke > Kí ■ Ha a piacon nagyobb az áru iránti kereslet, mint a kínálat, ez azt jelenti, hogy: – a piacon valamely áruból hiány tapasztalható, mert a fogyasztók érdeklődése növekedett, – a termelők emelni kezdik az árat, a magasabb ár a termelés növekedését is magával hozza, mert nagyobb árért jobban megéri termelni, ez azt jelenti, hogy nő a kínálat, – magasabb áron kevesebb árut adnak el – csökken a kereslet. A folyamat eredménye a kereslet és a kínálat ideiglenes kiegyenlítődése. Kí > Ke ■ Ha a piacon az történik, hogy az árukínálat nagyobb, mint a kereslet, ez azt jelenti, hogy: – a piacon bizonyos áruból túlkínálat van, vagyis több, mint amennyit a fogyasztók hajlandóak az adott árért megvenni, – ha a termelők el akarják adni az árut, le kell szállítaniuk az árat, egyúttal viszont csökkentik a termelést is, – az alacsonyabb áron azonban sokaknak nem éri meg termelni, mert kis haszonnal dolgoznak, így a kínálat is csökken. Ennek eredménye szintén a kereslet és a kínálat ideiglenes egyensúlya lesz.
Szómagyarázat a vállalat költségei – kifejezik, mennyi pénzbe került a termékek és szolgáltatások előállítása (részletesebben foglalkozunk vele a következő fejezetben, amely a vállalatról és a vállalkozásról szól)
20
Kí = Ke ■ Ha a kínálat megegyezik a kereslettel, az azt jelenti, hogy: – az ár nem változik, minden megtermelt árut eladnak, és az áru iránti kereslet is kielégítődik.
A piac- és a vegyesgazdaságban a gazdaság problémáit a piac oldja meg a piaci mechanizmus segítségével. A piac az a hely, ahol az árut bizonyos áron eladják és megveszik. A piaci mechanizmus az ár alakulásának mechanizmusa a kereslet és a kínálat hatására. A kínálat az az áru- és szolgáltatásmennyiség, amelyet a termelők bizonyos áron el akarnak adni. A kereslet az áru és a szolgáltatás azon mennyiségét jelenti, amelyet a fogyasztók bizonyos áron hajlandók megvenni. A piacgazdaság olyan árut termel, amely iránt van kereslet, vagyis amit a fogyasztók megvásárolnak.
Kérdések 1. Mit értetek a piac fogalmán? 2. Ki képviseli a piacon a keresletet, és ki a kínálatot? 3. Magyarázzátok meg, hogyan működik a piaci mechanizmus! 4. Soroljátok fel azokat a tényezőket, amelyek a keresletet, és azokat, amelyek a kínálatot befolyásolják!
Feladatok és javaslatok 1. Nézzétek meg a képeket, és határozzátok meg, milyen piactípust ábrázolnak! A képek alatti betűkhöz társítsátok a piac nevét! Válasszatok a következő lehetőségek közül: ■ helyi piac ■ pénzpiac ■ nemzeti piac ■ földpiac ■ munkapiac ■ tőkepiac ■ áru- és szolgáltatáspiac ■ világpiac Hozzatok példákat árueladásra és -vételre, behozatalra vagy kivitelre ezeken a piacokon!
A
B
C
TÚRÓ
TEJ
D
SLOVENSKO
SZLOVÁKIA
E
F
G
H
2. 2011-ben Szlovákiában az árak átlag 3,9%-kal nőttek, ami a legnagyobb mértékű növekedés volt az utóbbi három év alatt. A Statisztikai Hivatal szerint az emberek főként az utazásért és az élelmiszerekért fizettek többet, ezek esetében a drágulás több, mint 6% volt. Az élelmiszerek árára az adók emelése és a kőolaj árának emelkedése volt hatással. Ellenkezőleg, az élelmiszerek mérsékeltebb árára utal a tavalyi jó termés. Az élelmiszerárak növekedését 21
ebben az évben 2%-ra becsülik. Napjainkban az adóválság is hatással van a fogyasztói kereslet csökkenésére. (TASR) a) Mi volt az élelmiszerárak növekedésének az oka? b) Mi lehet hatással az élelmiszerárak csökkenésére?
A termékek a termelésből a boltokba kerülnek. A termelők között, de az eladók között is konkurencia – versenyhelyzet – van a piacon. Minden cég vagy bolt a lehető legnagyobb haszonnal akar dolgozni, s teszi ezt más termelők rovására is. Ezért igyekeznek magukhoz csábítani a lehető legtöbb fogyasztót. Ehhez az árleszállítás, a reklám, a különféle akciók szervezése (főként a boltokban), a kedvezményes vásárlási lehetőségek, a részletfizetés lehetősége is hozzájárul.
TESZTFELADATOK 1. Csoportosítsátok a felsorolt emberi szükségleteket! Szükségletek
Elsődleges
Másodlagos
lakás szomjúság autó zenehallgatás futballmérkőzés öltözködés barátok
2. Párosítsátok a neveket a hozzájuk tartozó fogalmakkal! A) Maslow 1. a piac láthatatlan keze B) Smith 2. gazdasági Nobel-díj C) Samuelson 3. a szükségletek hierarchiája 3. Magyarázzátok meg, miért kapta az ókori Görögországban az ökonómia a háztartás vezetése elnevezést! 4. A társadalom fejlődésének folyamán a gazdaság különböző fajtáit különböztetjük meg. Tegyétek időrendi sorrendbe a következő gazdaságtípusokat! utasításos gazdaság
■
vegyes gazdaság
■
piacgazdaság
5. Az ábra bal oldali mezőibe írjátok be a termelési bemeneteket, a jobb oldaliakba pedig a kimeneteket!
Termelés
22
6. Soroljatok fel 3-3 példát azon ökonómiai tevékenységek közül, amelyeket a mikroés makroökonómia vizsgál! Mikroökonómia
Makroökonómia
----------------------
-----------------------
----------------------
-----------------------
----------------------
-----------------------
7. Hová tartozik a szántóföld? a) szabad javak b) elsődleges termelési tényezők c) másodlagos termelési tényező közé 8. Egészítsd ki a mondatokat! A termékek és szolgáltatások piacán a keresletet a …………………….........……… képviselik. A termékek és szolgáltatások piacán a kínálatot a …………………….......………… képviselik. 9. A piacgazdaság azon állapota, amikor a kereslet nagyobb mint a kínálat, azt eredményezi, hogy: a) az árak emelkednek b) az árak csökkennek c) az árak nem változik 10. A felsorolt fogalmakat társítsátok a megfelelő gazdaságtípushoz! piacgazdaság – központi tervezés – túlsúlyban van az állami tulajdon – szabad vállalkozás – a konkurencia jelenléte – nincs konkurencia – a magántulajdon túlsúlya – központilag megállapított árak Utasításos gazdaság
Piacgazdaság
11. Az SZK Alkotmánya szerint „a Szlovák Köztársaság gazdasága a szociális és ökológiai irányultságú piacgazdaságon alapul”. a) A gazdaság milyen elveit fogalmazza meg az SZK Alkotmánya? b) Magyarázzátok meg, mit jelentenek ezek az elvek! 12. Azok a termékek és szolgáltatások, amelyeket a piacon adnak és vesznek: a) szolgáltatások b) termékek c) áruk 13. Helyesek a következő állítások? Feleljetek igennel vagy nemmel! ■ A vegyesgazdaság a piac- és az utasításos gazdaság elemeit is magában foglalja. ■ A mai modern gazdaságok piacgazdaság jellegűek. ■ A javak jelentős része nem szabad, hanem gazdasági javakat jelent. ■ A piaci mechanizmust a folyamatok három csoportja alkotja: a kereslet, a kínálat és az ár alakítása. ■ Termékhiány akkor keletkezik, amikor a kínálat nagyobb, mint a kereslet. 14. Soroljatok fel három példát arra, amikor a gazdasági tudásotokat a gyakorlatban is felhasználtátok! 23
A vállalkozás alapformái 7. A VÁLLALAT ÉS A VÁLLALKOZÁS Kulcsfogalmak: vállalat, vállalkozás, a vállalat elemei, természetes személy, jogi személy, cégjegyzék, a vállalat jogai és kötelességei Az előző órákon megtudtuk, hogyan működik a piaci mechanizmus és azt is, hogy termékeket és szolgáltatásokat különféle vállalatok kínálnak a piacon.
A VÁLLALAT ÉS ELEMEI A vállalat önálló gazdasági egység, amely a termelési tényezők felhasználásával termékeket állít elő, vagy szolgáltatásokat kínál eladásra. A vállalatok gazdasági szervezetek, amelyek a javak túlnyomó részének termelését biztosítják. Jogalanyisággal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy joguk van saját nevükben szerződést kötni más vállalatokkal. Ahhoz, hogy a vállalat jól működhessen, az alábbiak szükségesek: ■ tárgyi eszközök és anyagi tőke – gépkocsi, gyártógépsor, épület, telek (tárgyi eszközök) és pénz (anyagi tőke), ■ jó név, jóhír, piaci helyzet – komoly munkával a vállalat állandó ügyfeleket szerezhet, s ezzel állandó bevételi forrása lehet, ■ jól képzett munkaerő – az alkalmazottaknak megfelelő végzettséggel és szakértelemmel kell rendelkezniük a vállalat profiljának megfelelően.
A vállalkozás jogi feltételei Minden vállalatnak tiszteletben kell tartania a vállalkozás általános szabályait a vállalkozás megalapításakor és működtetése folyamán is. A vállalkozásra vonatkozó alapvető jogszabályok, amelyeknek Szlovákiában/Slovensko meg kell felelniük, a következők: ■ Kereskedelmi Törvénykönyv – meghatározza a vállalatalapítás és -működtetés szabályait, jogi formáit, könyvelési rendjét és további feltételeit, ■ Ipartörvény – meghatározza az iparengedély kiváltásának és működtetésének feltételeit, az iparengedély kiadásához szükséges adatokat.
A VÁLLALKOZÁS A vállalkozás olyan folyamatos tevékenység, amelyet a vállalkozó önállóan végez (önállóan dönt a vállalat tevékenységéről), saját nevében (üzleti név, a cég neve és központja), saját felelősségére (a vállalkozó felelős a vállalkozás eredményéért, ami lehet nyereség vagy veszteség) nyereségszerzés céljából. Vállalkozásnak csak az állandó (folyamatos) kereseti tevékenységet nevezzük. Egyszeri, véletlenszerű tevékenység nem minősül vállalkozásnak. Mindezeknek a feltételeknek egyszerre kell megvalósulniuk.
24
rendszeres, folyamatos tevékenység önálló tevékenység Vállalkozás
saját néven végzett tevékenység saját felelősségre végzett tevékenység célja a nyereségszerzés
Nem könnyű eldönteni, vállalkozásba fogjon-e az ember. Alaposan át kell gondolnia, és helyesen kell megválasztania a vállalkozás területét (autószerelés, utazási iroda, egészségügyi segédeszközök gyártása, bizonyos termék eladása vagy előállítása). Mérlegelnünk kell minden tényezőt, amely hatással lehet vállalkozásunk sikerére. Vállalkozásba természetes (magán-) és jogi személyek (személyek és szervezetek) egyaránt kezdhetnek. Természetes személy (magánszemély) minden ember, aki születésével jogokat és kötelességeket szerez (például örökölhet vagy birtokolhat vagyont). Jogügyletekre való képessége (a vállalkozáshoz való jog) 18. életéve betöltésekor keletkezik. Ezután írhat alá szerződéseket és dokumentumokat a saját nevében, amelyekkel kötelességeket vállal magára, tehát jogi felelősséggel rendelkezik. Jogi személy az a vállalkozói szubjektum, aki jogokkal és kötelességekkel rendelkezik, de nem magánszemély. A jogi személy a cégjegyzékbe való beírása napján jön létre. Jogi személyek elsősorban a kereskedelmi társaságok. Az SZK Cégjegyzéke olyan nyilvános jegyzék, amely a vállalkozások fontos adatait tartalmazza: a szervezet azonosítási számát (IČO), kereskedelmi nevét, központját, a vállalkozás tárgyát, jogi formáját stb. (www.orsr.sk).
Minden vállalatnak jogai és kötelességei vannak. A vállalatok jogai: ■ saját üzleti nevét használja (ez egyúttal kötelessége is), ■ korlátlan mennyiségű vagyont szerezhet, ■ korlátlan számú egyént alkalmazhat. A vállalat kötelességei: ■ könyvelést vezetni (bevételei, kiadásai, gazdasági tevékenysége eredményeinek pontos feljegyzése), ■ védeni a környezetet – a vállalat tevékenysége nem veszélyeztetheti az alkalmazottak egészségét és a környezetet sem (pl. a mezőgazdasági gépek az utakon, szennyvíz, zaj), ■ adót fizetni.
A vállalat önálló gazdasági egység, amely a termelési tényezők felhasználásával termékeket állít elő, vagy szolgáltatásokat nyújt eladási céllal. A vállalkozás az a folyamatos tevékenység, amelyet a vállalkozó önállóan, saját neve alatt, saját felelősségére, nyereségszerzés céljával végez. Vállalkozó lehet minden természetes és jogi személy, akit bejegyeznek a cégjegyzékbe, és meghatározott jogokkal és kötelességekkel bír.
SSzómagyarázat jogalanyiság – jogügyletekre való képességgel rendelkező személy vagy szervezet
25
Kérdések 1. Soroljátok fel a vállalkozás öt feltételét! 2. Mely jogszabályok szabályozzák a vállalkozást Szlovákiában? 3. Mi a cégjegyzék, és mit jelent az IČO rövidítés? 4. Milyen jogokkal és kötelességekkel rendelkezik a vállalkozó?
Feladatok és javaslatok 1. Vállalat. Milyen képzeteket kelt bennetek ez a szó? Írjátok le a füzetbe azokat a szavakat, amelyek eszetekbe jutnak róla! Magyarázzátok meg jelentésüket, és egészítsétek ki más szavakkal. Például: tőke → pénztőke stb! pénz
? tőke
? VÁLLALAT
? ?
?
? ?
2. Keressetek a sajtóban példákat a vállalkozói kötelességek megszegésére! Jegyezzétek le őket, és számoljatok be róla az órán!
A 2000. évtől Szlovákiában a vállalatokat nagyságuk szerint úgy osztjuk fel, ahogy ez az Európai Unióban is szokásos. A fő szempont az alkalmazottak száma. Vállalat
Az alkalmazottak száma
kisvállalkozás
1 – 49
középvállalkozás
50 – 249
nagyvállalkozás
250 és több
8. A VÁLLALAT GAZDÁLKODÁSA Kulcsfogalmak: bevétel, kiadás, haszon, veszteség, beszállító, felvásárló, konkurencia, produktivitás (munkatermelékenység)
A vállalkozás célja a vállalat tőkéjének a növelése. Ennek feltétele az emberek szükségleteinek kielégítése a termelés vagy a szolgáltatások segítségével oly módon, hogy a termékek és szolgáltatások eladásából a vállalat több pénzt szerezzen, mint amennyit azok előállítására felhasznált. Annak ellenére, hogy a vállalat gazdaságilag és jogilag is önálló, szükségszerűen kapcsolatba kerül más vállalatokkal. Szüksége van: 26
– beszállítókra, akik nyersanyagot, anyagot, szállítást és más tevékenységeket biztosítanak számára, – felvásárlókra, vagyis vásárlókra, akik az árut megveszik; ezek lehetnek a végső felhasználók vagy más termelők is. A vállalat összbevétele (B) az a pénzösszeg, amelyet a vállalat termékei és szolgáltatásai eladásával szerez. A vállalat összköltsége (K) kifejezi, mennyibe került a termékek és szolgáltatások előállítása. Ha az eladásért kapott pénzből kivonjuk a vállalat üzemeltetésére fordított összeget, megkapjuk a nyereséget. Ezt akkor éri el a vállalat, ha a bevétele nagyobb, mint a költségei. A vállalat bevételei
A vállalat költségei
– a termékek és szolgáltatások eladásából befolyt összeg – a bevétel az eladott termékek és szolgáltatások számától és árától is függ, amelyért azokat eladták
– nyersanyagvásárlás – gyártógépek vásárlása – az alkalmazottak munkabére – energiafogyasztás (villany, víz, gáz)
Nyereséget az a vállalat ér el, amelynek nagyobb a bevétele, mint a költségei. Ha a bevétel kisebb, mint a költségek, a gazdálkodás veszteséges. B > K = nyereség gazdasági eredmény B < K = veszteség Gazdasági eredmény = bevétel mínusz költségek A vállalat gazdálkodását a munka produktivitása (termelékenysége) és a cég versenyképessége is befolyásolja. A munkatermelékenység azon termékek és szolgáltatások értéke, amit egy alkalmazott egy óra alatt megtermel. Minél kevesebb idő szükséges egy termék előállításához, és minél több terméket állít elő bizonyos időszakasz alatt, annál nagyobb a termelékenység.
Munkamegosztás és szakosodás a különféle műveletek szerint – a cukrászat több süteményt termel, ha a cukrászok elosztják a munkát, és mindenki csak bizonyos részét végzi a technológiai folyamatnak.
A termelékenység növelése
Új gépek, új berendezések vásárálása, új technológiák felhasználása.
Szakképzett munkaerő alkalmazása, akik rendszeres továbbképzésen való részvételükkel (újítási kurzusok, tréningek), egészségmegőrző életmódjukkal (a munkaadó anyagi támogatást nyújt a regenerációs üdüléshez) növelik saját munkaképességüket. A nagyobb termelékenységnek köszönhetően a vállalat emelheti alkalmazottai fizetését, azok pedig több árut és szolgáltatást vásárolhatnak meg.
A nagyobb termelékenységnek köszönhetően a vállalat emelheti alkalmazottai fizetését, azok pedig több árut és szolgáltatást vásárolhatnak meg. 27
A munka termelékenységének növelése hatással van a vállalat gazdálkodására és versenyképességére is. A piacon a vállalkozók és a fogyasztók érdekei találkoznak, és mindkettő valamilyen előnyhöz szeretne jutni. Ezt konkurenciának (versenynek) nevezzük. A legnagyobb verseny a vállalatok és a fogyasztók között van – a vállalatok minél drágábban szeretnének eladni, a fogyasztók pedig minél olcsóbban vásárolni. A leginkább mégis a vállalatok közötti konkurenciát tudatosítjuk, mégpedig az árakkal kapcsolatosan. A vállalatok a fogyasztót magukhoz szeretnék csábítani – ezért kedvezményeket, akciós árakat kínálnak, nagy figyelmet szentelnek a reklámnak (további információkat a reklámról a kiegészítő tananyagban találtok), termékeik csomagolásának, minőségi szervizszolgáltatást kínálnak az áru mellé, hitelre is eladnak, és igyekeznek termékeik különféle tulajdonságait javítani.
Minden vállalt tevékenységének fő célja, hogy a lehető legtöbb pénzt szerezze meg. Nyereséget azok a vállalatok érnek el, amelyeknek nagyobb a bevételük, mint a költségeik. A vállalatok nemcsak vállalkozásuk tárgyában, hanem nagyságukban és tulajdonosaik szerint is különböznek. A munka produktivitása a vállalat egyik minőségi mutatója, és egyúttal a versenyképességét is meghatározza. A munkamegosztás, a szakosodás, új gépek, berendezések vásárlása, az alkalmazottak egészségéről való gondoskodás és továbbképzésük támogatása az életszínvonal emelkedéséhez vezet.
Szómagyarázat kritérium – az összehasonlítás mérőeszköze, megkülönböztető jel, ismertetőjel dotáció (állami támogatás) – a közpénzekből és az állam pénzéből nyújtott anyagi támogatás
Kérdések 1. Mi alkotja a vállalat bevételeit és költségeit? 2. Hogyan hat a szakosodás és a munkamegosztás a produktivitásra? 3. Miért fontos valamennyiünk számára a gazdaság termelékenységének a növelése?
Feladatok és javaslatok 1. Német úr biztosítási ügynök. Nyolc óra alatt 8 gépkocsi-balesetbiztosítási szerződést és 6 háztartás-biztosítási szerződést köt. Egy balesetbiztosítási szerződésért a cégtől 35 eurót kap, a háztartás-biztosításért 60 eurót. Milyen a produktivitása egy óra alatt? 2. A vállalat bizonyos idő alatt 500 darab farmert gyártott, miközben 1 darab költsége 10 euró volt. A termék ára 15 euró, és 250 darabot adtak el belőle. Számítsátok ki a gazdasági eredményt! 3. Egy könyvkötő üzem alkalmazottai vagytok. Könyveket fogtok „gyártani”. 1. kör – mindenki önálló könyvkötő. Termelési folyamat: egy A4-es formátumú papírlapot tépjetek ketté, helyezzétek a két felet egymásra, és újra tépjétek ketté a lapokat. A kapott negyedeket hajtsátok össze, és kész a „könyv”, amelynek 16 oldala van. A bal felső sarokban kapcsoljátok össze a papírdarabokat irodai kapoccsal. A címoldalra írjátok rá a vállalat nevét, és a belső, bal oldali lapokat számozzátok meg 2-től 14-ig a bal alsó sarokban. 2. kör – négytagú csoportokban dolgozzatok. A gyártási folyamat szakaszait osszátok el egymás között – egyiktek a papírt tépi, a másiktok összerakja, a harmadik elkészíti a címoldalt, a negyedik pedig megszámozza az oldalakat. Mindegyik körre 3 percetek van, és a lehető legtöbb könyvet kell előállítanotok úgy, hogy megfeleljenek a követelményeknek. 28
Az idő lejárta után mindkét körben számoljátok meg a „könyveket.” A második körben válasszatok ki egy vállalati szóvivőt, aki ismerteti a többiekkel, hogy milyen volt a munkatermelékenység az egyes csoportokban. (Koll.: Podnikateľské vzdelávanie. Základy ekonómie. Bratislava: Združenie podnikateľov Slovenska, 2008, lekcia 10, 3. o. – javított kiadás)
Hogyan támogatja a Szlovák Köztársaság kormánya a vállalkozókat? A Szlovák Köztársaság kormánya támogatja az ökológiai termeléssel, az elektromos energia új forrásaival (napenergia – kollektorok), az idegenforgalommal és egyebekkel kapcsolatos projekteket. Új munkahelyek kialakítása érdekében támogatást ad ingó és ingatlan vagyon vásárlására, adókedvezményt és pénzügyi hozzájárulást nyújt; a Munka-, család- és szociális ügyi hivatalon keresztül állami anyagi hozzájárulással segíti a magánvállalkozások alapítását stb. A Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Ügynöksége weboldalán (www.nasme.sk) keressétek ki az aktuális támogatásokról szóló információkat!
9. A VÁLLALKOZÁS JOGI FORMÁI Kulcsfogalmak: iparos vállalkozás, kereskedelmi társaság, szövetkezet, iparengedély Az előzőekben megtudtuk, hogy a vegyesgazdaságban a tulajdon és a vállalat több fajtája létezik. Most a vállalkozás jogi formáira térünk ki. A vállalkozás szervezési-jogi formái Iparos vállalkozás
Kereskedelmi társaságok
Szövetkezetek
– kisipari – kötött – szabad
– közkereseti társaságok – korlátolt felelősségű társaságok – betéti társaságok – részvénytársaságok
– földműves-szövetkezet – lakásszövetkezet – teremelőszövetkezet – fogyasztói szövetkezet
A vállalkozás általános feltételei A Szlovák Köztársaság minden lakosa vállalkozhat, ha megfelel a következő követelményeknek: – betöltötte 18. életévét, – jogügyletekre képes, – büntetlen előéletű.
IPAROS VÁLLALKOZÁSOK Ez a vállalkozásfajta a legelterjedtebb nálunk. Főként kisüzemekről van szó, amelyek a kereskedelem, a szolgáltatások és a kisiparos szakmák terén működnek. Maga a tulajdonos irányítja őket, aki minden kötelezettségéért saját vagyonával felel (a veszteséget is beleértve). Kisipari, kötött és szabad iparos vállalkozásokra osztjuk őket. ■ Kisipari vállalkozás – működtetésének feltétele a szakmai képzettség (lakatos, fémmegmunkáló, ács, fodrász stb.). A szakmai képzettséget a szakmunkás-bizonyítvány vagy más hivatalos okirat birtoklása jelenti, amely a megfelelő szakmai végzettség megszerzését tanúsítja. 29
■ Kötött vállalkozás – működtetéséhez más szakmai alkalmasság is szükséges (nem csak a szakma kitanulásáról tanúskodó), amelynek megszerzését speciális jogszabályok írják elő. Ezek az igényesebb tevékenységek, pl.: szemészet, autóiskola vezetése, utazási iroda, fegyver- és lőszergyártás stb. ■ Szabad vállalkozás – nincs meghatározott feltétele, nem szükséges szakmai képzettség felmutatása (házaló áruértékesítés, vásárcsarnokokban történő árusítás). Elég, ha a vállalkozó teljesíti az alapfeltételeket. A megfelelő feltételek teljesítése esetén az Iparhatóság kiadja az iparengedélyt – a vállalkozásra feljogosító bizonylatot.
KERESKEDELMI TÁRSASÁGOK Több vállalkozót tömörítő társaságok, amelyek közös név alatt vállalkoznak, bejegyeztetik magukat a cégjegyzékbe, és a Kereskedelmi Törvénykönyv előírásai alapján működnek. ■ Közkereseti társaság (Kkt.) – két vagy több vállalkozó szövetsége, a társaság vagyonáért korlátlanul felelnek, tehát egész vagyonukkal. ■ Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) – 1-től akár 50-tagú társaság is lehet, akik között szerződéses viszony van. A társasági szerződés alapján kötelesek bizonyos tőkét befektetni, amellyel a társaság kötelezettségeiért felelnek. Az egyes társak azonban csak befektetett tőkéjük értékében felelnek a kötelezettségekért. ■ Betéti társaság (Bt.) – a társak lehetnek: – beltagok – egész vagyonukkal kezeskednek, jogukban áll irányítani és fellépni a társaság nevében, – kültagok – korlátolt mértékben kezeskednek, csak tőkebetétjük mértékének megfelelően. ■ Részvénytársaság (Rt.) – vállalkozói tevékenységéhez nagy tőkére van szükség. Ez bizonyos meghatározott számú részvényre oszlik – amelyek a részvényesek tulajdonát képezik. A társaság teljes vagyonával felel a vállalat kötelezettségeiért, a részvényesek nem felelnek érte.
SZÖVETKEZETEK Ennek a vállalkozási formának a lényege az, hogy önkéntes szövetséget köt több személy, akik betéteik egyesítésével közös szövetkezeti vagyont alakítanak ki. Erről közösen gondoskodnak, ami sokkal effektívebb, mintha külön-külön tennék ugyanezt. A szövetkezetnek legalább 5 tagja kell, hogy legyen, kötelezettségei megszegése esetén egész vagyonával kezeskedik.
A tulajdon formái szerint ismerünk állami, magán-, szövetkezeti és vegyesvállalatokat. A Szlovák Köztársaságban több szervezeti-jogi vállalkozási forma létezik: kereskedelmi társaságok, iparos vállalkozások, szövetkezetek. Négyféle kereskedelmi társaság van: közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, részvénytársaság. A kereskedelmi társaságok vállalkozását a Kereskedelmi Törvénykönyv szabályozza. Az iparos vállalkozásokat felosztjuk kisipari, kötött és szabad vállalkozásra. Az iparos vállalkozást az Ipartörvény szabályozza. Az iparos vállalkozók az iparengedély megszerzése után kezdhetnek vállalkozásba. A kereskedelmi társaságokat és szövetkezeteket a cégjegyzékbe kell bejegyezni.
Szómagyarázat részvény – értékpapír, felhatalmazza a részvényest, hogy részesedjen a társaság nyereségéből büntetlen előélet – az a személy rendelkezik vele, akit a vállalkozásával összefüggő bűncselekményért jogerősen nem ítélt el a bíróság; ha például valakit pénzügyi csalásért elítéltek, nem dolgozhat pénzügyi tanácsadóként korlátolt felelősség – a tulajdonosok vagy vállalkozótársak csupán betéti tőkéjük értékében felelnek a vállalkozás kötelezettségeiért korlátlan felelősség – a tulajdonos vagy a vállalkozótársak minden kötelezettségért és esetleges veszteségért egész vagyonukkal felelnek, vagyis a vállalat és a saját vagyonukkal is
30
Kérdések 1. Soroljátok fel a vállalkozás általános feltételeit! 2. A vállalkozásnak milyen szervezési-jogi formáit ismeritek? 3. Mi a különbség a korlátlan és a korlátolt felelősség között? 4. Gondolkozzatok el az egyes vállalkozási formák előnyein és hátrányain! Melyiket választanátok, és miért?
Feladatok és javaslatok 1. Állapítsátok meg, milyen vállalatok működnek a környezetetekben! Írjátok fel nevüket, vállalkozásuk tárgyát és jogi formájukat! Használjatok fel többféle módszert az információszerzésre: internet, személyes látogatás, cégjegyzék, reklámújság stb! Az adatokat írjátok be a táblázatba! A vállalat neve
A vállalkozás tárgya ruhavarrás
Vzorodev
A vállalkozás jogi formája termelőszövetkezet
2. Iskolai kirándulásra készültök. Meg kell rendelni az autóbuszt. Keressetek a cégjegyzékben vagy az iparosjegyzékben olyan cégeket vagy vállalkozókat, akik utaztatással foglalkoznak! 3. Próbáljátok elmagyarázni az angoltanár munkáját a vállalkozás szempontjából, ha a) az iskola alkalmazottjaként tanít angolt, b) egy nyelviskola tulajdonosa is egyúttal!
Az SZK gazdasági jogalanyai az egyes jogi formák és nagyságuk (alkalmazottaik száma) szerint 2011. 12. 31. dátumig ezen belül az alkalmazottak száma szerint Jogi forma
1)
Együtt
0–9
10–49
50–249
250–499
500–999
1000 és több
5 616
3 193
1 043
631
117
78
51
138 395
107 873
11 872
1 835
170
69
40
egyéb kereskedelmi társaság
1 099
886
79
13
1
–
3
szövetkezetek
1 573
799
489
190
12
12
1
375 722
134 026
4 016
109
1
–
–
részvénytársaságok Kft.-k
iparos vállalkozások 1)
A nem megállapítható számú tulajdonossal rendelkező gazdasági szubjektumokat beleszámítva (a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján)
■ A Kereskedelmi Törvénykönyv a kereskedelmi társaságok négy típusát különbözteti meg. Ezenkívül meghatározza, hogy milyen pénztőkével kell rendelkeznie az egyes társaságoknak megalakulásukkor (lásd a 32. oldalon lévő táblázatot). 31
Kereskedelmi társaság
Alap- (pénz) tőke
közkereseti társaság
nem szükséges
korlátolt felelősségű társaság
5 000 € 750 € – fejenként
betéti társaság
250 € – a kültagok betétje
részvénytársaság
25 000 €
A szövetkezet megalapításához is szükségünk van tőkére – legalább 1 250 €-ra
10. HOGYAN LEGYÜNK VÁLLALKOZÓK? Kulcsfogalmak: iparos vállalkozó, vállalkozó, a vállalkozás kockázata, vállalkozói terv, a vállalkozó személyi tulajdonságai „Vállalkozni” bármire lehet. Vállalkozhatunk például egy erdei sétára, egy hegyi túrára vagy egy kirándulásra a barátainkkal. Mi azonban abban az értelemben használjuk a vállalkozás szót, hogy hogyan legyünk jogilag vállalkozók. A vállalkozás mindenkinek saját döntésén múlik, bizonyos bátorságra van hozzá szükség, mert kudarccal is végződhet.
HOGYAN LEGYÜNK IPAROS VÁLLALKOZÓK? Az iparos vállalkozás elindítása az egyik legegyszerűbb módja annak, hogyan kezdjünk vállalkozásba. Az előző fejezetből tudjuk, hogy a feltételek teljesítése után iparengedélyt kell szereznünk, amely feljogosít az iparos vállalkozásra. Ezt a kérvényt az Iparhatósághoz nyújtjuk be. Az iparengedély kiállításához szükséges: ■ egy nyomtatvány kitöltése személyes adatainkkal ■ személyi igazolvány keresztnév, vezetéknév, személyi szám ■ okmánybélyeg a vállalkozás tárgya a vállalkozás helye kereskedelmi név a vállalkozás kezdetének dátuma
HOGYAN KEZDJÜNK VÁLLALKOZNI? A sikeres vállalkozáshoz az út fontos döntéseken keresztül vezet. Ezért mielőtt belekezdenénk, szükséges: – megismerkednünk minden jogszabállyal (milyen végzettségre, szaktudásra van szükségünk), – tudatosítani a vállalkozás kockázatát, – kiváltani a vállalkozási engedélyt, – kidolgozni a vállalkozói tervet (biznisztervnek is nevezik), amely magában foglalja: a vállalkozás tárgyát – elképzelésem, miben akarok vállalkozni, a vállalkozás formáját – iparos vállalkozás, kereskedelmi társaság, az elegendő nagyságú tőkét – a vállalkozók saját forrásaikból (megtakarítások) vagy kölcsönből (hitelből) fedezik,
32
az alkalmazottak biztosítását – mennyi alkalmazottra van szükségem, bérek, elképzeléseinket a reklámról, propagációról – hogyan szerzünk ügyfeleket, vásárlókat, az információkat a konkurenciáról – milyen hasonló vállalatok vannak a környéken.
A SIKERES VÁLLALKOZÁS FELTÉTELEI Aki sikeres vállalkozó akar lenni, szüksége van a következőkre: – rendelkezzen a megfelelő személyi tulajdonságokkal: bátorság, céltudatosság, kitartás, tisztesség, a helyes döntés képessége, probléma- és krízishelyzetek megoldásának készsége, emberekkel való bánásmód képessége, legyenek új ötletei; – a vállalkozásra alaposan fel kell készülni, nem várható azonnali nyereség, állandóan tanulni kell, be kell vallani hiányosságainkat, szakemberekkel kell konzultálni; – fel kell mérni a vállalkozás kockázatait, amelyek a vállalkozás csődjéhez vezethetnek; – elegendő információt kell szerezni a társak szavahihetőségéről, akikkel együttműködik (fizetési képességeik, tárgyalási szavahihetőség); – jó név kialakítása – az a vállalkozó, aki a „fair play” módszert használja, kisebb azonnali haszonnal dolgozhat, mint az, aki gyorsan és könnyen akar meggazdagodni. Az első viszont jó nevet szerez magának, állandó vevőket – és ezzel együtt hosszú távú jövedelemforrást is. Minden vállalkozó számára fontos, hogy hozzáértő alkalmazottai legyenek. Annak ellenére, hogy törvények írják elő a munkához való egyenlő jogot és pozíciót, a munkapiacon mégis létezik a nők és a férfiak közti egyenlőtlenség, amely főként a következőkben nyilvánul meg: – a nők kevesebbet keresnek ugyanabban vagy hasonló munkakörben, – a magasabb pozíciókban kevesebb a nő, – több nő dolgozik rosszabbul fizetett munkahelyeken vagy hagyományos „női” foglalkozásokban (egészségügy, iskolaügy). Az EU országaiban és a nálunk is elfogadott jogszabályok célja, hogy a nők foglalkoztatottsága nagyobb mértékű legyen, és az egyenlőtlenségek megszűnjenek a munkapiacon.
A vállalkozás alapvető feltétele a 18. életév betöltése, a jogi ügyletekre való képesség és a büntetlen előélet. A vállalkozóknak további feltételeket is teljesíteniük kell, ha ezt a törvény előírja. Az iparos vállalkozók iparengedélyt váltanak ki. A kereskedelmi társaságok és a szövetkezetek a cégjegyzékbe kerülnek be, a kereskedelmi társaságok társtulajdonosai társasági szerződést írnak alá. Minden vállalkozónak bizonyos személyes tulajdonságokkal és előfeltételekkel kell rendelkeznie, ellenkező esetben vállalkozása nem lesz sikeres.
Szómagyarázat hitel – személy vagy bank (hitelező) részéről folyósított pénzösszeg egy másik személy (adós) részére; az adós az egész összeget köteles visszafizetni a kamatokkal együtt ügyfél – a vállalat szolgáltatásait igénybe vevő személy, vásárló
Kérdések 1. Ki és milyen feltételek mellett vállalkozhat Szlovákiában? 2. Melyek a vállalkozás legnagyobb kockázatai? 3. Soroljátok fel, mit tartalmaz a vállalkozói terv! 4. Milyen területen szeretnétek a jövőben vállalkozni, és miért?
33
Feladatok és javaslatok 1. Képzeljétek el, hogy kitanultatok valamilyen szakmát, és vállalkozni kezdetek. Írjátok le, hogyan járnátok el! Átgondolom, hogy .................................................................................................................. Megismerkedem ..................................................................................................................... Kölcsönt veszek fel ................................................................................................................. Beadom ................................................................................................................................... Utánajárok ............................................................................................................................. Bemegyek ............................................................................................................................... Elkészítem .............................................................................................................................. Tudatosítom, hogy .................................................................................................................. 2. Állapítsátok meg, milyen adatokat tartalmaz az iparengedély! 3. Keressétek meg és jellemezzétek településetek egyik sikeres vállalkozóját! 4. Úgy döntöttetek, hogy vállalkozásba kezdtek. A kép alapján írjátok le, mi mindent kell mérlegelnetek döntésetek során!
jogszabályok tőke
a vállalkozás tárgya
reklám
konkurencia
alkalmazottak vállalkozói terv
a vállalkozás kockázata
vállalkozói engedély
AZ ÉV VÁLLALKOZÓNÕJE 2011 Az év vállalkozónője A versenyt a Kis- és Középvállalkozók Nemzeti Ügynöksége alapította 1999-ben, a Nők Profeszszionális Szervezetével közösen. A projekt célja az, hogy a szlovákiai nőknek – vállalkozónőknek lehetőséget nyújtson vállalkozásaik, sikereik bemutatására, és motivációként szolgáljon a többi nő vállalkozásához. (www.podnikatelkaslovenska.sk) Az év vállalkozója (sajtóhír) A versenyt az Ernst&Young nevű nemzetközi társaság hirdette meg. Célja, hogy a vállalkozások további fejlődését támogassa Szlovákiában. A értékelés kritériumait a vállalkozó egyénisége, vállalkozásának története és pénzügyi eredményei alkotják. (www.podnikatelroka.sk) 34
Diákvállalkozói díj Ez olyan országos verseny, diákvállalkozások versenye, amelyet az SZ Oktatásügyi, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériumának égisze alatt rendeznek. Célja a diákok felkészítése hivatásukra, a versenyszellem, az ötletesség, a kreativitás, a felkészülés támogatása. Abban kívánja a diákokat támogatni, hogy vállalkozói álmukon dolgozzanak, és már tanulmányi éveik alatt elkezdjék azt megvalósítani. A versenybe a szlovákiai főiskolák és egyetemek hallgatói jelentkezhetnek. (www.podnikajte.sk)
11. A FOGYASZTÁS ÉS A FOGYASZTÓK Kulcsfogalmak: fogyasztás, fogyasztók, magánfogyasztás, közfogyasztás
Már tudjuk, hogy a társadalom fejlődésével együtt a szükségletek mennyisége is növekszik, és az emberek úgy elégítik ki a szükségleteiket, hogy felhasználják a javakat. A fogyasztás nagymértékben befolyásolja a gazdaság mint egész működését. A fogyasztás a javak felhasználása az emberi szükségletek kielégítésére. A fogyasztás három fajtáját ismerjük: ■ rövid távú fogyasztás – rövid távú fogyasztási javak (élelmiszer, ruházat, energia), ■ hosszú távú fogyasztás – ide tartoznak a hosszú távú fogyasztási javak (gépkocsi, háztartási gépek, üdülő), ■ szolgáltatások fogyasztása – utazás, kommunikációs, üdültetési, egészségügyi szolgáltatások stb. Aki a javakat felhasználja, a fogyasztó. Fogyasztó lehet az egyén, a háztartás, a vállalatok és az állam is.
MAGÁNFOGYASZTÁS Magánfogyasztók elsősorban a háztartások. A magánfogyasztást az élelmiszerre, a lakhatásra, az energiákra, a szolgáltatásokra és az egyebekre költött kiadások képezik (lásd a 36. oldalon lévő sémát). A háztartások magánfogyasztását elsősorban az alábbi tényezők befolyásolják: ■ a bevétel nagysága, ■ a háztartás vagyona, ■ nemzeti szokások, hagyományok, ■ a társadalom műveltségi és korbeli összetétele, ■ a társadalom gazdasági fejlettsége és egyebek. A háztartások fogyasztásának növekedését befolyásoló fő tényező a háztartás bevétele. A havi átlagos nominálbér (€) 1 000 800 600 400
723,03 622,75 668,72 525,29 573,39
744,5
769
786
2009
2010
2011
200 0 2004
2005
2006
2007
2008
(Forrás: az SZK Statisztikai Hivatala)
35
Ha a lakosság bevétele növekszik, nő a kereslet is a fogyasztási javak és szolgáltatások iránt. A nagyobb bevétellel rendelkező háztartások fogyasztása nagyobb, mint a kisebb bevétellel rendelkező háztartásoké. A pénzügyi válság idején a fogyasztás általános csökkenésére kerül sor. A hangsúly az élelmiszerrel, a lakhatással és az energiaellátással kapcsolatos elkerülhetetlen kiadásokra esik. A lakosság bevételének növekedésével és az ország gazdasági fejlődésének köszönhetően a magánfogyasztás színvonalának közelítenie kellene az Európai Unió fejlett országainak fogyasztásához. Az utóbbi években egyre több szó esik a fenntartható termelésről és fogyasztásról. Az Európai Bizottság 2008 júliusában egy tervet terjesztett elő erről, mert a statisztikai mutatók szerint „a háztartások, a háztartások számára készült termékek, az élelmiszerek, valamint az utazás közösen felelősek a környezetkárosodás több mint 70–80%-áért, legyen szó üvegházhatásról vagy a földhasználat és a szemét környezetre gyakorolt káros hatásairól. A fenntartható fogyasztás és termelés azt jelenti, hogy hatékonyabban kell kihasználni a természeti forrásokat és az energiát, valamint csökkenteni kell az üvegházi gázok kibocsátását, és korlátozni kell a környezetre káros egyéb hatásokat. A lényeg, hogy olyan módon állítsuk elő a termékeket és szolgáltatásokat, hogy a legkevésbé károsítsuk a környezetet.” (Ésszerűbben és megértőbben a természet iránt. A fenntartható fogyasztás és termelés. Kiadta az EB, 2010).
A fenntartható fogyasztásra való áttérés megkívánja tőlünk, hogy átgondoljuk, mit veszünk meg, és mennyit fogyasztunk belőle.
KÖZFOGYASZTÁS A közfogyasztást az állam kiadásai alkotják. A közfogyasztás lehet: ■ az állam közfogyasztása – a rendőrségre, a hadseregre, a bíróságra, az ügyészségre, az állami hivatalokra (államigazgatásra) eső kiadások, ■ a lakosság közfogyasztása – kiadások az iskolákra, az egészségügyre, a kultúrára, a szociális ellátásra stb. Az állam közfogyasztására fordított kiadások nagyobb összeget képviselnek, mint a lakosság közfogyasztásának kiadásai. Az állam hatással lehet a közfogyasztás kiadásainak szerkezetére. Néhány tétel esetében emelheti, máshol csökkentheti az összeget. (Erről többet megtudhattok Az állami költségvetés című fejezetben.)
Fogyasztás
Magánfogyasztás
élelmiszerek alkohol és dohányáru öltözet és lábbeli lakhatás, energiák bútor és házkarbantartás egészség közlekedés posta és telekommunikáció művelődés éttermek és szállodák különféle áruk és szolgáltatások
36
Közfogyasztás
az állam közfogyasztása
a lakosság közfogyasztása
rendőrség hadsereg bíróságok ügyészség államigazgatás
iskolaügy egészségügy kultúra szociális segélyek öregségi nyugdíjak
A fogyasztás a javak felhasználása az emberek szükségleteinek kielégítésére. Lehet rövid távú, hosszú távú és a szolgáltatások fogyasztása. Aki fogyaszt, az a fogyasztó. Megkülönböztetjük a háztartások magánfogyasztását és a közfogyasztást. A közfogyasztást felosztjuk az állam és a lakosság közfogyasztására. A háztartások magánfogyasztását több tényező befolyásolja. Az állam befolyásolhatja a közfogyasztásra fordított kiadásokat.
Szómagyarázat nominálbér – az a pénzösszeg, amelyet az alkalmazott az elvégzett munkájáért kap
Kérdések 1. Mi a fogyasztás? A fogyasztás mely fajtáit ismeritek? 2. Soroljátok fel azokat a tényezőket, amelyek a háztartások magánfogyasztását befolyásolják! 3. Hogyan tudja az állam befolyásolni a közfogyasztás kiadásainak szerkezetét?
Feladatok és javaslatok 1. Nézzétek meg figyelmesen a grafikont! a) Állítsátok sorrendbe a háztartásoknak az egyes összetevőkre fordított végső fogyasztását: a legnagyobbtól a legkisebb kiadásig! b) Megfelelő a háztartások fogyasztásának szerkezete Szlovákiában? Mely tételekre adhatnánk ki több pénzt, és melyekre kevesebbet? A háztartások végső fogyasztása az egyéni fogyasztás felosztása szerint (COICOP) millió euróban a 2011-es évre ■ Élelmiszer és alkoholmentes italok ■ Alkohol és dohányáru ■ Öltözet és lábbeli ■ Lakhatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb fűtőanyagok ■ Bútor, berendezés és házkarbantartás ■ Egészség ■ Közlekedés ■ Posta és telekommunikáció ■ Üdülés és művelődés ■ Művelődés ■ Szállodák, kávéházak és éttermek ■ Különféle áruk és szolgáltatások (Forrás: az SZK Statisztikai Hivatala)
2. Az SZK Statisztikai Hivatala szerint 2009-ben a háztartások legnagyobb kiadását az élelmiszerre, a lakhatásra és az energiákra költött összeg alkotta – összesen 44%-ot. Számítsátok ki a grafikonból, hogy mennyi százalékot alkottak az ugyanezen tételekre fordított kiadások a 2011-es évben! Az eredményeket hasonlítsátok össze! 3. Tegyetek javaslatokat a magánfogyasztás csökkentésére a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve!
37
Érdekel benneteket, milyen hatással vannak a termékek a környezetre? Keressétek a virágos logót – az EU környezetvédelmi jelét. Az ezzel a logóval ellátott termékek előállításakor szigorúan betartják a környezetvédelmi előírásokat – a gyártástól kezdve a csomagolásig és a szállításig. Ezt a logót megtalálhatjátok az iskolai segédeszközöktől kezdve az öltözékeken, az elektronikai berendezéseken, a kozmetikai készítményeken keresztül még a szállodákban is. További információkat találhattok a képen látható weboldalon.
A pénz és a pénzintézetek a piacgazdaságban 12. A PÉNZ ÉS A PÉNZ FUNKCIÓI Kulcsfogalmak: pénz, a pénz funkciói, papírpénz, fémpénz, bankpénz, „majdnem pénz”
Napjaink társadalmát nem tudjuk elképzelni pénz nélkül. Szükségünk van rá napi bevásárlásainkhoz, a lakbér, a villany- és az ebédszámlánk kifizetéséhez, az útiköltség megtérítéséhez stb. A pénz azért jött létre, hogy megkönnyítse az árucserét. Minden modern gazdaságban fontos szerepe és funkciója van. Pénz nélkül a társadalom fejlődése lehetetlenné válna. A pénz speciális áru, amelyet másfajta árura lehet cserélni. Minden gazdaságban három alapvető funkciót tölt be.
A PÉNZ FUNKCIÓI Csereeszköz (fizetési eszköz) A pénz lehetővé teszi a piacon az egyszerű és gyors árucserét. Pénzért vásárolunk minden terméket, pl. élelmiszert, tornacipőt, fizetünk a postán stb. Fizethetünk bankkártyával vagy a banki átutalással a számláról.
Elszámolási egység (értékmérő) A pénz segítségével fejezzük ki az áru értékét. Meghatározza a többi áru árát, a bérek összegét, a vállalatok nyereségét stb.
38
Értékmegőrző funkció A pénz felhalmozását megtakarításnak nevezzük. Akkor használhatjuk fel, amikor szükségünk van rá. Ha elegendő pénzt takarítottunk meg, vásárolhatunk gépkocsit, házat, vagy felhasználhatjuk vállalkozásra, egyetemi tanulmányokra, esetleg elhelyezhetjük bankban, és később használjuk fel.
A PÉNZ JELENLEGI FORMÁI ■ Papírpénz – készpénzként használatos bankjegy. Termékekért és szolgáltatásokért való készpénzfizetésre használjuk. Az állam központi bankja bocsátja ki, nálunk ez Szlovákia Nemzeti Bankja. ■ Fémpénz – szintén készpénz, amelyet kisebb tételek kifizetésére használunk. Jelenleg arra törekednek, hogy a kisebb névértékű fémpénzt fokozatosan kivonják a forgalomból, mivel előállítása drágább, mint az értéke. ■ Bankpénz (számlapénz) – készpénz nélküli fizetést tesz lehetővé számlák közötti átutalás formájában. Ilyenek például a lekötési idő nélküli bankbetétek a takarékbetétkönyvön, a csekkek, a folyószámlák stb. Szükség esetén készpénzre válthatjuk őket, ha kivesszük a bankból vagy a bankautomatából. ■ „Majdnem pénz” (kvázipénz) – bankbetétek meghatározott lekötési idővel (pl. három hónap), 1–5 éves lekötési idővel (ún. határidős betétek), takarékbetétkönyvek lekötési idővel stb. készpénz
papírpénz fémpénz
A pénz mai formái számlapénz
bankpénz „majdnem pénz”
A múltban a pénz értékét arannyal fedezték. Ez azt jelenti, hogy a központi bank nem adhatott ki több pénzt, mint amennyi aranyat birtokolt, mert a papírpénzt aranyra váltotta. Ezt „arany standardnak” nevezzük. Manapság a forgalomban levő pénz értékét azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak az értéke fedi, amelyeket az ország előállít. A központi bank annyi pénz bocsát ki, amennyi megfelel az országban megteremelt áruk és szolgáltatások mennyiségének.
A pénz azért jött létre, hogy megkönnyítse az árucserét. A vegyesgazdaságban három szerepet tölt be: csereeszköz, elszámolási egység és értékmegőrző. Napjainkban a pénz négyféle formában fordul elő: papírpénz (bankjegyek), fémpénz, bankpénz és „majdnem pénz”. A papírpénz és a fémpénz készpénzként szolgál, a bankpénz és a „majdnem pénz” pedig számlapénzként.
SSzómagyarázat ó á határidős betét – több (1, 2, 3, 5) évre lekötött betét; ha korábban vesszük ki a pénzt, illetéket fizetünk
39
Kérdések 1. Magyarázzátok el, miért előnyös fizetőeszköz a pénz! 2. Jellemezzétek a pénz szerepeit a vegyesgazdaságban! 3. Soroljátok fel a pénz mai formáit!
Feladatok és javaslatok 1. Döntsétek el, hogy a pénz mely funkcióit fejezik ki a következő helyzetek! a) A nagyszülőktől a születésnapotokra kapott pénzt otthon elteszitek a perselybe, mert egy új kerékpárra gyűjtötök ………………………….......……………………….. b) A könyvesboltban 10 euróért könyvet vesztek ………….....………...........……… c) A sportboltban kerékpárok, görkorcsolyák, hálózsákok vannak kiállítva árcédulával ellátva ……….................................................................................................……. 2. Szüleitek új notebookot akarnak nektek venni. Hogyan tudják felhasználni a számlapénzüket a vásárlásra? 3. Hasonlítsátok össze a készpénzt és a számlapénzt a következő szempontból: a) felhasználhatóság, b) elérhetőség, c) biztonság ! Hozzatok példákat készpénz- és számlafizetésre!
■ A szlávok fizetőeszközként vásznat (plátno) használtak, s innen ered a fizetni (platiť) szó is. ■ A hazánk területéről származó legrégebbi fémpénz a BIATEC feliratú kelta ezüstpénz. ■ Nagy-Morviában a hrivna (fémpálcika) volt a fizetőeszköz. ■ Az első papírpénzt Kínában használták a 11. században.
13. A BANKOK ÉS A TAKARÉKSZÖVETKEZETEK Kulcsfogalmak: bankok, Szlovákia Nemzeti Bankja, kereskedelmi bankok, lakástakarékszövetkezetek
A pénzmozgást a gazdaságban a pénzintézetek, elsősorban a bankok, takarékszövetkezetek és biztosítók biztosítják. Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a számunkra legmegfelelőbb szolgáltatást, tudnunk kell, milyen feladatokat látnak el a gazdaságon belül ezek az intézmények. A bankok pénzintézetek, amelyek a megtakarításokat halmozzák fel, és különféle pénzügyi tranzakciókat bonyolítanak le. Minden vegyesgazdaságban kétféle bank van: a központi bank és a kereskedelmi bankok.
A KÖZPONTI BANK (JEGYBANK) A Szlovák Köztársaság központi bankja Szlovákia Nemzeti Bankja. A központi bankot az állam alapítja. Központja Pozsonyban/Bratislava van. A központi bank feladatai: a) bankjegyek és fémpénz kibocsátása, b) az állam pénzügyi műveleteinek az elvégzése, az állami költségvetés számláinak a vezetése, pl. az iskolaügy, az egészségügy, a hadsereg finanszírozása, c) hitelt nyújtása a kereskedelmi bankoknak. A „bankok bankjának” is nevezik. 40
A KERESKEDELMI BANKOK A társadalomban mindig vannak olyanok, akik több pénzzel rendelkeznek, mint amennyire szükségük van, és olyanok is, akiknek viszont kölcsönre van szükségük. Ezt a célt szolgálják a kereskedelmi bankok. A kereskedelmi bankok: a) pénzbetéteket fogadnak el ■ A lakosság és a vállalatok (ügyfelek) számlán, takarékbetétkönyvön helyezhetik el a pénzüket, vagy más termékeket használhatnak ki (lásd a kiegészítő tananyag Banki termékek és szolgáltatások c. fejezetét). ■ A bankban elhelyezett pénzért a bank az ügyfélnek kamatot fizet. b) hitelt (kölcsönt) nyújtanak ■ Hitelt nyújtanak a lakosságnak pl. gépkocsi, lakás, tévé vásárlására, de vállalkozóknak is, pl. gépek, technológiák beszerzésére, vagy új gyártócsarnokok felépítésére. ■ Akik hitelt vesznek fel, a kölcsönvett pénzt vissza kell adniuk teljes összegben a meghatározott kamatokkal együtt. c) közvetítői tevékenységet végeznek ■ Számlavezetés, számlák közti átutalások, pl. számláról fizetheti az ügyfél a lakbért, a villanyszámlát, az ebédjét, a biztosítását, a vállalkozói számláit stb. ■ Bankkártyákat adnak ki. ■ Pénzváltást is végeznek – egyik pénznemet a másikra váltják (pl. az eurót dollárra). ■ Más államok valutáját vásárolják és adják el. A valuta adás-vételét később fejtjük ki. A valuta egy másik állam bankjegye és fémpénze – készpénz (dollár, font stb.). Manapság csak az idegenforgalomban használják. Külföldi utazás esetén pénzt kell váltanunk, ha olyan országba utazunk, ahol nem az euró használatos. Minden pénznem esetében a bank két árfolyamot határoz meg – a valutaeladás és a valutavásárlás árfolyamát. Ebben a bank szempontjai érvényesülnek. A valutaeladás azt mutatja, mennyiért adja el nekünk a bank az idegen pénznemet, ha például euróért cseh koronát szeretnénk vásárolni. Minél magasabb az árfolyam, annál több cseh koronát kapunk az eurónkért. A valutavásárlás azt mutatja, hogy mennyiért veszi meg tőlünk a kereskedelmi bank a külföldi pénzt, ha a cseh koronát szeretnénk euróra váltani. Minél alacsonyabb az árfolyam, annál több eurót kapunk érte. 2009. január elsejétől az árfolyam azt fejezi ki, mennyi pl. cseh koronát kapunk 1 euróért. Az árfolyamokat az árfolyamlistán tüntetik fel.
LAKÁSTAKARÉK-SZÖVETKEZET Szlovákia Nemzeti Bankján és a kereskedelmi bankokon kívül további pénzintézmények is működnek nálunk. Ezek a lakástakarék-szövetkezetek. A lakástakarék-szövetkezet olyan pénzügyi intézmény, amely a lakástakarékossággal kapcsolatos tevékenységeket végzi. Feladatai: – betéteket fogad el a takarékoskodóktól a szövetkezet számlájára, – építési hitelt folyósít lakás- és házvásárlásra, felújításra, berendezésre stb. A lakástakarékosságot az állam is támogatja, és állami prémiumot nyújt hozzá. Az állami prémium a lakástakarékosság betétjeihez íródik hozzá.
A vegyesgazdaságban van egy központi bank (nálunk ez Szlovákia Nemzeti Bankja) és több kereskedelmi bank. A központi bank bocsátja ki az eurós bankjegyeket és a fémpénzt, az állam pénzügyi tranzakcióit bonyolítja, és hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak. A kereskedelmi bankok betéteket fogadnak el, hitelt nyújtanak, és különféle közvetítői tevékenységeket végeznek. A lakás-takarékszövetkezetek feladata, hogy betéteket fogadjanak el a takarékoskodóktól, és kedvezményes lakáshiteleket nyújtsanak nekik lakhatásuk biztosítására. 41
Kérdések 1. Milyen feladatokat tölt be a központi bank az államban? 2. Magyarázzátok meg, milyen banki szolgáltatásokat nyújtanak a kereskedelmi bankok! 3. Soroljátok fel, milyen célra használnátok fel a lakástakarékosságot! 4. Magyarázzátok meg a kapcsolatot Szlovákia Nemzeti Bankja és a kereskedelmi bankok között!
Feladatok és javaslatok 1. Állapítsátok meg, milyen bankok vannak a környéketeken! Hozzatok a következő órára információs anyagokat különféle bankokból és takarékszövetkezetekből! Hasonlítsátok össze az egyes pénzintézetek szolgáltatásait! 2. Olvassátok el a következő helyzeteket, és válaszoljatok a kérdésekre! A megadott árfolyamlistákkal dolgozzatok! ■ A 9. A osztály néhány tanulója nagy-britanniai kirándulásra készül. Euróikat fontra kell váltaniuk. a) Válasszátok ki azt a bankot, amelyikben a legkedvezőbben válthatják be a pénzt! Mennyi fontot kapnak 100 euróért? b) Melyik árfolyamot használják, ha vissza akarják majd váltani a megmaradt fontjaikat? ■ Tibor édesapja Csehországban dolgozik, és a fizetését cseh koronában kapja. Májusban 20 000 cseh koronát keresett. Euróra akarja váltani a fizetését. a) Mennyi eurót kapott 20 000 cseh koronáért? b) Melyik bankban volt a legkedvezőbb beváltani? Mennyivel kapott többet? ■ Nóri és Dóri ikrek. Nagyon készülnek a nyári tengerparti kirándulásra Horvátországba. Tudják, hogy Horvátországban nem az euró használatos. a) Milyen pénznemet használnak Horvátországban? b) Válasszátok ki azt a bankot, amelyikben a legelőnyösebben tudnak pénzt váltani! ■ Molnárné a lányát készül meglátogatni az USA-ban. 1 000 eurót akar amerikai dollárra váltani. a) Melyik bankban lesz ez a legelőnyösebb? b) Mennyi amerikai dollárt kap 1 000 euróért? Árfolyamlista – 1. bank Ország
Rövidítés
Pénznem
Valutaeladás
Valutavásárlás
Cseh Köztársaság
CZK
korona
25,5809
26,1010
Nagy-Britannia
GBP
font
0,7603
0,8157
Horvátország
HRK
kuna
7,0910
7,7388
USA
USD
dollár
1,1869
1,2603
Valutaeladás
Valutavásárlás 26,184
Árfolyamlista – 2. bank Ország
Rövidítés
Pénznem
Cseh Köztársaság
CZK
korona
24,658
Nagy-Britannia
GBP
font
0,7692
0,8206
Horvátország
HRK
kuna
7,1225
7,7288
USA
USD
dollár
1,1740
1,2502
Megjegyzés: Kezelési költséget egyik bankban sem számolnak fel. Szlovákia Nemzeti Bankjának vagy a kereskedelmi bankok weboldalán, esetleg az újságokban nézzétek meg az aktuális árfolyamokat!
42
Hogyan és miért jöttek létre a bankok? Az első bankok Angliában jöttek létre a 17. században. Azok a kereskedők, akik más városokba utaztak üzletet kötni, féltek a rablók támadásaitól. Ezért az aranyat az aranyműveseknél helyezték el, akiknek volt páncélszekrényük. Az aranyművesek a kereskedő nevére igazolást állítottak ki, hogy náluk van az aranya. A másik város kereskedői elfogadták ezt az igazolást mint fizetőeszközt. Később az aranyművesek rájöttek, hogy a kereskedők sohasem vették ki egyszerre az összes aranyat. Így az arany egy részét kamat fejében kölcsönözni kezdték másoknak. Ezekből az aranyművesekből lettek a bankárok, és így alakultak meg a bankok. A bankok saját igazolásokat adtak ki az arany elhelyezéséről – papírpénzeket. Kérésre aranyra váltották őket. A pénznek ezt a formáját nevezzük arany standardnak.
14. A BIZTOSÍTÓK Kulcsfogalmak: egészségbiztosítók, szociális biztosító, kommersz biztosító, egészségügyi, szociális, kommersz biztosítás, kötelező biztosítás, önkéntes biztosítás
Régen, ha az ember megbetegedett vagy balesetet szenvedett, elvesztette a munkáját vagy öregség miatt nem dolgozhatott, nem volt bevétele, akkor mások segítségére szorult. A fejlett társadalomban az állam lehetővé teszi polgárainak, hogy előre biztosítsák magukat ezekre az esetekre biztosítás formájában. A vegyesgazdaságban (szociális-piaci gazdaságban) a biztosításnak három formája létezik. Biztosítók
egészségbiztosítók
szociális biztosító
kommersz biztosítók
egészségbiztosítás
szociális biztosítás
kommersz biztosítás
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓK Mindenki volt már közületek orvosnál, és van egészségbiztosítási kártyája. Az az egészségbiztosító adta ki, amelyet a szüleitek választottak ki számotokra. Az egészségbiztosítóba kötelező biztosítási díjat fizetünk (általános egészségbiztosítás), mert az egészségbiztosítók minden állampolgár számára biztosítják az egészségügyi ellátást. Az egészségbiztosítási díj fizetése kötelező minden alkalmazott, munkaadó, vállalkozó és az állam számára is. A ti biztosítási díjatokat, mint minden ellátatlan gyermekét is, az állam fizeti. Az egészségügyi ellátás ingyenes, bizonyos vizsgálatokért azonban a beteg felárat fizet. Az egészségbiztosítók Európai egészségügyi kártyát is kiadnak. Ez a rövid távú külföldi utakra érvényes az EU országaiban, pl. üdülés, tanulmányút, szolgálati út idejére stb. Ezzel a kártyával jogosultak vagytok az egészségügyi alapellátásra. 43
A SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÓ A szociális biztosítónak különféle biztosítási járulékokat fizetünk. Néhány közülük kötelező, néhány önkéntes. A szociális biztosítás betegség, baleset, munkaképtelenség, munkanélküliség és öregség esetén biztosítja az embert. Az alkalmazott köteles fizetni a munkanélküli, a betegségi, az öregségi és a rokkantsági biztosítást is. A szociális biztosító a szociális biztosításból leggyakrabban az alábbi juttatásokat fizeti: ■ betegbiztosítási díj, ha az ember átmenetileg munkaképtelen, ■ ápolási díj, ha valaki mást ápol, ■ munkanélküli segély, ha az alkalmazott elveszti a munkáját, ■ öregségi nyugdíj, nyugdíjba vonulás után.
A KOMMERSZ (KERESKEDELMI) BIZTOSÍTÓK Azon pénzintézetek tartoznak ide, amelyek biztosítási tevékenységet végeznek. Önkéntes biztosítást kínálnak. Ha biztosítani szeretnénk magunkat, biztosítási szerződést kötünk. A biztosított (aki biztosítja magát) kötelezi magát arra, hogy rendszeresen (havonta, félévente stb.) fizetni fog egy meghatározott összeget, a biztosítási díjat. A biztosító szerződésben vállalja, hogy fájdalomdíjat fizet a biztosítottnak, ha a biztosítási esemény, amelyre a biztosítást megkötötték (baleset, betegség, árvíz), bekövetkezik. A biztosítók a biztosítás két alapvető formáját kínálják: ■ nem-életbiztosítás – vagyonbiztosítás, kárfelelősség-biztosítás (lakás-, háztartás-, gépkocsi-biztosítás), ■ életbiztosítás – személybiztosítás, pl. baleset (láb-, kéztörés), maradandó károsodással járó baleset, munkahely elvesztése, bizonyos életkor betöltése, halál esetére. Külföldi utazás során – üdülés, kirándulás, tanulmányút – jó, ha van utasbiztosításunk. Kifizethetjük belőle az orvosi ellátást, ha hirtelen betegek leszünk, baleset ér bennünket, kórházba kerülünk, vagy haza kell, hogy szállítsanak, továbbá csomagbiztosítást és egyebet is tartalmaz.
A pénzintézetekhez tartoznak a biztosítók is. A vegyesgazdaságban a biztosítás három formája létezik – egészségbiztosítás, szociális biztosítás és kommersz biztosítás. Az egészségbiztosítók minden állampolgár számára biztosítják az ingyenes egészségügyi ellátást, ezért az egészségbiztosítás kötelező. A szociális biztosítónak fizetjük a szociális biztosítást, amely védelmet nyújt számunkra baleset, betegség, munkanélküliség, munkaképtelenség és öregség esetén. A kommersz biztosítás önkéntes, lehet életbiztosítás és nem-életbiztosítás.
Kérdések 1. A biztosítás mely formáit ismeritek? 2. Magyarázzátok meg, miért kötelező az egészségbiztosítás! 3. Indokoljátok meg, miért van szükség a szociális biztosításra!
Feladatok és javaslatok 1. Figyelmesen olvassátok el a szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! A húgom egy nap örömmel jelentette be, hogy az egész osztály erdei iskolába megy. Azonnal lehűtöttem őt egy kérdéssel: „A szüleink elengednek?” Amikor megláttam Lili csalódott arcát, gyorsan hozzátettem. „Ne félj, beszélek velük, és meglágyítom a szívüket.” Fellapoztam a tankönyvet, és azon gondolkoztam, hogyan segítsek szüleimnek legalább elméleti szinten Lili erdei iskolai utazásával kapcsolatban.
44
Vacsora után minden lehetséges kockázati tényezőt felsoroltunk, és megbeszéltünk, mik veszélyeztethetnék Lilit. A gyermeki vigyázatlanság könnyen balesethez vezethet. Az egész család az egészségbiztosító ügyfele, s ezt az orvoslátogatások alkalmával ki is használjuk. Ezenkívül mindnyájunknak van önkéntes élet- és balesetbiztosítása az egyik kommersz biztosítónál. „Ne feledkezzünk meg a betegbiztosítási kártyáról!”– emlékeztettem a szüleimet. Így terveztük meg a horvátországi nyári üdülésünket is. A szüleink meglepődtek, amikor azt mondtam: „Ha autóval megyünk, balesetet szenvedhetünk. Van balesetbiztosításunk? És jó lenne, ha biztosítást kötnénk hirtelen megbetegedés vagy kórházi kezelés esetére is. Ne feledkezzünk meg az utasbiztosításról és az Európai betegbiztosítási kártyáról sem!” Eszembe jutott, hogy szomszédaink csomagjait a tavalyi kiránduláson ellopták – sok minden mást is biztosíthatunk még, és így megelőzhetjük a kellemetlen helyzeteket. Nem tudom, ez minden családban így van-e, de a mi szüleink mindig gondolnak az előre nem látható helyzetekre. Még arra az esetre is biztosítást kötöttek, ha elvesztenék a munkájukat. Nemrég újítottuk fel a házunkat. Tűzvész és más természeti katasztrófák ellen is biztosítva van. A beszélgetés közben a szociális biztosítót is említettük, amelyet anya nemrég igénybe vett, amikor Lili beteg volt, és otthon kellett vele maradnia. Apát a nyugdíjbiztosításról való információim lepték meg, hiszen ebbe a biztosításba az emberek arra az időszakra teszik el a pénzüket, amikor már nem fognak tudni dolgozni. Mindnyájan megegyeztünk abban, hogy az óvatosság sosem árt. a) Milyen biztosítókat említünk a szövegben? b) Keressétek meg a szövegben azokat a biztosításokat, amelyekkel Lili családja rendelkezik! c) Az egyes biztosításokat rendeljétek a megfelelő biztosítókhoz! d) Milyen biztosítási formákat használt ki Lili családja? 2. Mondjatok példákat olyan káreseményekre, amelyek veletek, az osztályotokban történtek! Beszélgessetek el a kommersz biztosítás fontosságáról!
Az egészségbiztosítás téríti: – az orvosi vizsgálat költségeit az orvosoknak, – a kórházi és egyéb egészségügyi intézményi kezelés költségeit a kórházaknak és az egészségügyi intézményeknek, – a gyógyszereket és az egészségügyi segédeszközöket a betegek számára.
45
TESZTFELADATOK 1. Egészítsétek ki a sémát a vállalkozás jegyeivel!
Vállalkozás
2. Egészítsétek ki a vállalat gazdasági eredményeit! Ha a bevétel magasabb, mint a költségek, a gazdasági eredmény ……...…….. Ha a költségek magasabbak, mint a bevétel, a gazdasági eredmény …………. 3. Mit jelentenek a kereskedelmi vállalatok nevének rövidítései? a) Kft. b) Bt. c) Rt. d) Kkt. 4. Soroljatok fel öt pozitív tulajdonságot, amellyel a vállalkozónak rendelkeznie kell! 5. Milyen biztosítóknak fizetjük az alábbi biztosításokat? Nevezd meg a biztosító fajtáját! a) egészségbiztosítás b) utasbiztosítás c) szociális biztosítás d) balesetbiztosítás 6. Hozzatok példákat az élet és nem-életbiztosításra! 7. A pénz mely formája van ma forgalomban, mint a) készpénz: b) számlapénz: 8. Írjátok le a központi bank szerepét az állam életében! a) b) c) 9. A táblázatban töltsétek ki az iparos vállalkozások formáit és működési feltételeit! Iparos vállalkozások
46
Működési feltételeik
KIEGÉSZÍTŐ TANANYAG 1. A BANKI TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK Kulcsfogalmak: diákszámla, bankkártya, elektronikus banki szolgáltatás (e-banking), fogyasztói hitel, jelzáloghitel A bankokról szóló előző tananyagból megtudhattuk, hogy milyen fajta bankok vannak, és milyen feladatokat látnak el a vegyesgazdaságban. Most azokkal a banki termékekkel ismerkedünk meg, amelyeket a fogyasztók a leggyakrabban használnak. Egyik módja annak, hogy megtanuljunk bánni a pénzzel, hogy saját számlánk legyen a bankban. Elmondjuk, hogyan nyithatsz diákszámlát. Diákszámlanyitás a bankban ■ Saját számlát a 15. életévüket betöltött diákok nyithatnak jogi képviselőjük jelenlétében. ■ A számlanyitás úgy történik, hogy a diák jogi képviselője szerződést ír alá a gyermek nevére szóló számla megnyitásáról. ■ Ezen a számlán elhelyezi a bank által a számla megnyitásához meghatározott összeget (pl. 10 €). ■ A számlanyitáshoz szükséges a személyi igazolvány és egy másik igazolvány (születési anyakönyvi kivonat, betegbiztosítási kártya), esetleg az iskolalátogatásról szóló igazolás. ■ A számlanyitás és a számlavezetés a legtöbb banknál díjtalan, ugyanígy van ez a betétek és a kivételek esetében is. ■ A számlára küldhetitek a zsebpénzt, a nyári idénymunkával megkeresett pénzt stb. ■ A bankok előnyös feltételek mellett bankkártyát is kiállítanak.
BANKKÁRTYA (FIZETŐKÁRTYA) Ez egy színes műanyag kártya, amelynek kiállításáért a bank általában illetéket számol fel. A bankkártyát használhatod bankjegy-automatából történő pénzfelvételre, bolti fizetésre olyan összegig, amely a számládon található. A legnépszerűbbek a betéti (debit-) és a hitelkártyák. Sok fogyasztó az egyszerű betéti kártyát is „kreditkártyának” nevezi. Betéti (debit-) kártya – szinte minden bank kiállítja számunkra a számla tartozékaként. A banki számlához kötődik. Fizetni vagy készpénzt felvenni csak akkor tudunk vele, ha van pénz a számlánkon. Hitelkártya (credit card, kreditkártya) – a bank hitelt folyósít általa bizonyos összegig (pl. 1000 €). Fizethetünk vagy készpénzt vehetünk fel vele bizonyos határig. A hitelkártya használata a kölcsön egyik formája. Ha a kölcsönvett pénzt a határidőn belül visszafizetjük (általában 40-50 napon belül), akkor nem fizetünk kamatot. Ellenkező esetben magas kamatot fizetünk.
ELEKTRONIKUS BANKI SZOLGÁLTATÁSOK Manapság a napi banki tranzakciókat interneten, mobiltelefonon keresztül is lebonyolíthatjuk. Ezt nevezzük elektronikus banki szolgáltatásnak. Ennek legismertebb formája az internetbank, „internetes bankolás” vagy e-banking. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a bankkal az interneten keresztül kommunikál. Az interneten beütjük a bank webcímét, felhasználó-azonosító kódunkat és jelszavunkat, és a bank speciális oldalára jutunk. A bejelentkezés után kifizethetjük a számláinkat, pénzt küldhetünk valakinek, akár külföldre is, és egyéb tranzakciókat is végezhetünk. Hogy az elektronikus banki szolgáltatás biztonságos legyen, a bankok többféle óvintézkedést használnak, mint pl. a jelszó, rejtjelező kód, PIN-kód, bejelentkezési név. 47
FOGYASZTÓI HITELEK (KÖLCSÖNÖK) A bankok többféle fogyasztói hitelt ajánlanak. Vásárolhatunk notebook-ot, tévét stb. Vannak diákhitelek, amelyekkel tandíjat (pl. a magániskolában), könyveket, kollégiumi szállást, külföldi nyelvkurzust lehet kifizetni, vagy egyebeket. A fogyasztói hitel esetében a kezelési költségre, a havi törlesztés összegére és a kamatok nagyságára kell odafigyelnünk.
JELZÁLOGHITELEK Lehet, hogy már hallottátok a „jelzálog van a házán” kifejezést. A jelzáloghiteleket házépítésre és -vásárlásra, lakásvételre és -felújításra használják fel. A hitel megítélésének feltétele, hogy az ingatlant (rendszerint házat vagy lakást) jelzáloggal terheljük meg a kataszteri (ingatlanügyi) hivatalban. Ez azt jelenti, hogy ha nem akarjuk a házunkat vagy lakásunkat elveszíteni, a hitelt törlesztenünk kell.
A bankok ügyfeleiknek különféle szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeknek köszönhetően biztonságosan és hatékonyan tudnak gazdálkodni a pénzükkel. Fizetési ügyletekre a folyószámla, a bankkártya, az internetbank és más módszerek alkalmasak. Áruvásárlásra a fogyasztói hitelek szolgálnak. Lakhatásunk megoldására jelzáloghitelt vehetünk fel. A diáknak is lehet saját számlája a bankban, ami lehetővé teszi számára, hogy megtanuljon gazdálkodni a pénzzel.
Szómagyarázat kataszteri (ingatlanügyi) hivatal – ingatlanlista, ebben vannak bejegyezve és grafikailag ábrázolva a telkek és ingatlanok (családi házak, sorházak, kertek stb.) kamat p. a. – a latin „per annum”-ból (évente)
Kérdések 1. 2. 3. 4.
Milyen okmányok szükségesek a diákszámla megnyitásához? Magyarázzátok meg, mi a különbség a debitkártya és a hitelkártya között! Mondjatok példákat a fogyasztói hitelek felhasználására! Milyen feltételekkel kaphatunk jelzáloghitelt?
Feladatok és javaslatok 1. Látogassatok el városotok bankjaiba, vagy keressétek meg őket az interneten, és szerezzetek információkat a diákhitelről! Hasonlítsátok össze a feltételeket az egyes bankok között! Melyik bankot választanátok? Feltételek számla neve számlanyitási díj számlavezetési díj kamat p. a. (éves) számlakivonat bankkártya kiállítása egyéb
48
1. bank
2. bank
3. bank
2. A bankok ügyfeleiknek különféle termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak. A felsorolt termékek közül melyek szolgálnak fizetésre? a) fogyasztói hitel b) folyószámla c) jelzáloghitel d) hitelkártya 3. Az alábbi pénzügyi tranzakciók közül melyeket tudjuk lebonyolítani az internetbankon keresztül? a) villanyszámla kifizetése b) jelzáloghitel elintézése c) számlaegyenleg megállapítása d) lakbér kifizetése e) bankkártya kiállítása f) biztosítási díj kifizetése
2. A TAKARÉKOSKODÁS Kulcsfogalmak: takarékoskodás, takarékbetétkönyv, határidős betét, takarékossági számla, lakástakarékosság, Betétvédelmi Alap Mennyi pénzt spórol meg havonta? 12%
14%
21%
14%
Mi a takarékoskodás? Amikor bizonyos pénzösszeget rendszeresen félreteszünk arra az esetre, ha a jövőben majd valamit meg szeretnénk vásárolni. Takarékoskodhatunk jövőbeni tanulmányaink költségeinek a kifizetésére, 13% vagy lakás, gépkocsi megvásárlására, esetleg más célból.
15%
11%
■ 0 eurót ■ 61–100 eurót ■ több mint 20 eurót ■ 101–200 eurót ■ 21–40 eurót ■ több mint 200 eurót ■ 41–60 eurót
Mennyit tegyünk félre? Annyit kell félretennünk, hogy munkánk elvesztése vagy komoly betegség esetén nagyobb gond nélkül át tudjunk vészelni 6–12 hónapot. Ez a grafikon azt mutatja, mennyit spórolnak az emberek Szlovákiában. (Forrás: sajtóhírek. wordpress.com; slsp.sk)
A spóroláshoz modern módszereket is felhasználhatunk, amelyeket a szlovák bankok kínálnak. A legközkedveltebb termékeket mutatja a következő grafikon. 48%
Az alábbi takarékossági termékekből melyeket használja ön?
37%
28%
26%
lakástakarékosság
kereskedelmi takarékosság
24% 9% befektetési és egyéb alapok
betétkönyvek
élet- és tőkebiztosítás
takarékossági számla
(Forrás: sajtóhírek. wordpress.com)
49
TAKARÉKOSSÁGI SZÁMLÁK Gyermekek nevére is köthető a szülők folyószámlájának kiegészítéseként. Erre a számlára a szülők rendszeresen pénzt utalhatnak át saját folyószámlájukról, pl. állandó átutalási megbízással vagy anyagi lehetőségeik szerint. A takarékossági számlák nagyobb kamatot ajánlanak. A számlanyitás és -vezetés általában díjtalan.
LAKÁSTAKARÉKOSSÁGI BETÉT Lakástakarékossági betétet a lakástakarékossági szövetkezeteknél nyithatunk a következő feltételek mellett: ■ a takarékosság ideje legalább 6 év, és kötelező a minimális éves betét befizetése (2012-ben ez 663,90 € volt), ■ a lakástakarékossági szövetkezetek a lakástakarékossági szerződés megkötéséért kezelési díjat számolnak fel (a célösszeg, vagyis a megtakarítandó összeg 1%-át), ■ a számlavezetésért éves kezelési díjat számolnak fel, ■ a hitel a futamidő lejárta előtt is visszafizethető.
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS Benneteket, fiatalokat ez még nem érint, de a szüleiteknek már gondolniuk kell a nyugdíjra. A nyugdíjbiztosítás a munkaviszony befejezése utáni nyugdíjjövedelem biztosítására szolgál.
TAKARÉKBETÉTKÖNYVEK Közkedvelt formája a takarékoskodásnak gyermekek és felnőttek részére. A takarékbetétkönyv megnyitásához szükségünk van a személyi igazolványunkra, gyermek esetében 18 éves korig a születési anyakönyvi kivonatra és a törvényes képviselő személyi igazolványára, valamint egy minimális betét befizetésére (7–10 € – a banki feltételek szerint). Spórolhatunk rendszeresen vagy rendszertelenül is. A takarékbetétkönyv megnyitásáért és kezeléséért nem fizetünk kezelési díjat. Takarékbetétkönyvön a gyermek születésétől kezdve helyezhetünk el pénzösszeget. A gyermek azonban csak 18. életévének betöltése után rendelkezhet vele. Takarékbetétkönyvet nyithatunk 1, 2, 6, 12, 24 hónapos felmondási idővel vagy anélkül.
HATÁRIDŐS BETÉTEK A határidős betétek előnyei közé elsősorban az tartozik, hogy a szabad pénzösszegek értékét növelhetjük általa. Egyszeri betétről van szó, amelyet bankszámlán egy bizonyos időre helyezünk el, pl. 7 naptól 12 hónapig, vagy hosszabb, 1–5 évre terjedő időszakra. A betét elhelyezéséért a bank kamatot nyújt. A határidős betét megnyitása, a betétek elhelyezése és a számlavezetés a bankok többségénél díjtalan. A határidő előtti pénzfelvételért a határidős betétek esetében a bankok büntetődíjat számláznak. Mindezeken a betéteken elhelyezett pénzösszegek a Betétbiztonsági Alap védelme alatt állnak. Ha a bank nem tudná kifizetni a betétet, ez az alap az adott bank egy betéttulajdonosának legfeljebb 100 000 € pótlékot fizet ki.
Gyermekek számára a bankok leggyakrabban a következő termékeket nyújtják: takarékbetétkönyv, határidős betét, takarékossági számla, valamint néhány bank lakástakarékosságot is. A takarékbetétkönyv, a határidős betét, a takarékossági betét megnyitása és a számla vezetése a bankok többségénél díjtalan. Kivétel a lakástakarékosság. A gyermekek számára kialakított takarékossági termékekre a bank magasabb kamatot nyújt. 50
Kérdések 1. 2. 3. 4.
Milyen takarékossági termékeket kínálnak a bankok? Magyarázzátok meg, miért fontos spórolni! Mely termék esetében kell 6 évig takarékoskodni? Biztonságos bankban elhelyezni a pénzünket?
Feladatok és javaslatok 1. Egy sikeres menedzser asszony, Szigeti Lea soron kívüli jutalmat kapott, 1000 €-t. Úgy döntött, hogy ezt a pénzt határidős betéten helyezi el. Számítsátok ki az alábbi képlet szerint, hogy milyen kamatot kap a banktól, ha 3% p. a. mellett ezt a pénzt a bankban a) fél évre b) 1 évre c) 2 évre helyezi el! kamat =
a betét összege x kamatláb x idő 100 x 365
kamat – kamatérték, amellyel a betét kamatozik betét összege – 1 000 € kamatláb – 3% p. a. idő – a betét futamideje (a napok száma) 2. A banki weboldalak alapján hasonlítsátok össze az általuk kínált takarékossági termékeket! Kiszámításukhoz használjatok számológépet! (www.finance.sk; www.FinancnaHitparada.sk; www.vypocet.sk)
3. A BIZTOSÍTÁS FAJTÁI Kulcsfogalmak: háztartás-biztosítás, házbiztosítás, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, gépkocsi-balesetbiztosítás, szociális események, szociális járulék
A biztosításokról szóló tananyagból megtudtuk, hogy milyen biztosítók vannak, a biztosításnak mely fajtáit kell fizetnünk, és azt, hogy minden embernek szüksége lenne biztosításra. Lássuk most tehát a biztosítás néhány fajtáját részletesebben!
KOMMERSZ BIZTOSÍTÁS A hétköznapi életben különféle veszélyek leselkednek ránk. A szomszéd beáztathatja a lakásunkat, tűz üthet ki, eltörik a vízvezeték, vagy autóbalesetet okozunk. Ezekre a helyzetekre kínálnak a kommersz biztosítók különféle nem-személyi biztosításokat. Ezek közé tartozik a háztartás-biztosítás, a lakásbiztosítás, a családi ház és a gépkocsi biztosítása. Háztartás-biztosítás – a háztartást olyan károk ellen biztosítjuk, amelyeket pl. tűz, gázrobbanás, rablás stb. okozhat. Biztosíthatjuk a lakás egész berendezését: bútorokat, világítótesteket, talajt, háztartási elektromos gépeket stb.
51
Házbiztosítás – a házat a háztartáshoz hasonlóan biztosítjuk. Biztosítható a családi ház, a lakás, a társasház, az üdülő vagy a garázs. Évente vagyunk tanúi nagy árvizeknek, viharoknak, jégesőnek, fölcsuszamlásoknak, fakidőléseknek. Ezek ellen a természeti katasztrófák ellen biztosítást köthetünk. A háztartás, ház, lakás biztosításakor fontos a biztosítási összeg nagysága, amelyre a házat (háztartást) biztosítjuk. A biztosítási díjat rendszeresen részletekben, pl. évente egyszer fizetjük. Gépjármű-biztosítás – kötelező felelősségbiztosítás, általában „kötelező biztosítás” néven ismerik. A törvény értelmében minden gépkocsi-tulajdonosnak kötelező megkötnie ezt a szerződést. Közúti ellenőrzéskor az autóvezető köteles felmutatni a biztosítás befizetéséről szóló bizonylatot, az ún. „fehér kártyát”. A kötelező biztosításból fedezi a biztosító a baleset másik károsultjának a költségeit. Ez azt jelenti, hogy a biztosító kifizeti a balesetet okozó személy helyett az általa okozott kárt (az autó sérülése, egészségkárosodás, halál stb.) annak, akinek kára keletkezett. A gépjármű-balesetbiztosítás önkéntes biztosítási forma. Ha a saját gépkocsinkat károsítjuk meg, ezt nem fizetheti ki a biztosító a kötelező biztosításból. Ehhez baleset-biztosításra van szükségünk, amely az autónkon okozott kár költségeit fedezi a következő esetekben: baleset, a szélvédő megsérülése, természeti katasztrófa okozta károk (árvíz, tűz, fadőlés), autólopás stb. A balesetbiztosítási szerződés tartalmazza a gépkocsi-tulajdonos önrészét is a keletkezett károkban, amely lehet pl. 2%, 5% vagy meghatározott összeg.
SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÓ A táblázatban felsoroljuk azokat a további szociális eseményeket, amelyek bármelyikünkkel megtörténhetnek, és a szociális járulékok fajtáját, amelyeket a szociális biztosító fizet. Néhány járulékról már szóltunk az előző tananyagokban a szociális biztosítóval kapcsolatban. Részletesebben csak azokat írjuk most le, amelyek a baleset, a szülő elvesztése, és az anyaság esetében biztosítják az állampolgárok életkörülményeit.
Szociális események
Szociális járulékok, nyugdíjak
betegség
betegbiztosítási járulék
baleset
betegbiztosítási járulék / rokkantnyugdíj
gyermekgondozás
ápolási díj
munkanélküliség
munkanélküli segély
eltartó elvesztése
árvasági nyugdíj, özvegyi nyugdíj
anyaság
gyermekgondozási segély
öregség
öregségi nyugdíj
Betegbiztosítási járulék – akkor fizetik, ha az ember beteg, vagy baleset éri, és ideiglenesen munkaképtelen. Ha tartós károsodást okozó balesetet szenvedett, rokkantnyugdíjra jogosult. Árvasági nyugdíj – ha az apa vagy az anya meghal, a gyermek jogosult az árvasági nyugdíjra, az életben marad szülő pedig az özvegyi nyugdíjra. Gyermekgondozási segély – a gyermekgondozási „szabadság” ideje alatt jogosult rá az anya, munkabér helyett. 52
A kommersz biztosítók nem-személyi biztosítást is nyújtanak. A szükséges biztosítások közé tartozik a háztartás, a ház, a lakás és a gépkocsi biztosítása. A háztartást, házat, lakást olyan károk ellen biztosítjuk, amelyeket tűzvész, gázrobbanás, csőrepedés, rablás okozhat. A gépjármű-biztosítás esetében megkülönböztetünk kötelező és szerződéses (baleset-) biztosítást. A szociális biztosító segítséget nyújt az embereknek baleset, szülő elvesztése vagy gyermek születése esetén.
Kérdések 1. Soroljátok fel azokat az eseményeket és kockázatokat, amelyek ellen biztosítani lehet a háztartást, családi házat, lakást vagy üdülőt! 2. Kinek van joga a személyi sérülés vagy gépkocsin keletkezett kár megtérítésére a kötelező felelősségbiztosításból? 3. Milyen eseményekkor igényelhetjük a kár megtérítését a gépjármű-balesetbiztosításból? 4. Milyen szociális járulékokra jogosult az a gyermek, akinek a szülője meghalt?
Feladatok és javaslatok 1. Olvassátok el az alábbi helyzeteket, és válaszoljatok a kérdésekre! ■ K. György súlyos autóbalesetet szenvedett. Mindkét lába megbénult, és tolókocsiba kényszerült. Milyen szociális járulékra jogosult? ■ Az Sz. család vidékre utazott. Autójukat a hétvégi ház előtt hagyták, mert ott nincs garázsuk. Éjszaka szélvihar és jégeső kerekedett. A jég komoly károkat okozott az autó karosszériáján. Milyen biztosításból fedezhetik a kárt? ■ A vállalat, ahol V. asszony és C. úr 15 évig dolgozott, elbocsátásokba kezdett. Nekik is felmondtak. Milyen járulékhoz van joguk? ■ Az M. család a gyerekekkel együtt kirándult. Amíg távol voltak, betörtek a lakásukba, és több mint 4000 € értékben különféle tárgyat tulajdonítottak el. A háztartásuk biztosítva volt. A biztosító azonban a szerződésben feltételként szabta meg a biztonsági zárat a bejárati ajtón, amelyet azonban nem szereztek még be. Van joguk a kártalanításra? ■ A B. házaspárnak kisfia született. Az édesanya úgy döntött, hogy a gyermekről ő maga fog gondoskodni, és gyermekgondozási szabadságon marad otthon. Milyen járulékhoz van joga? 2. Gondolkozzatok el a biztosítás előnyein és hátrányain! Párosával dolgozzatok! Egyiktek érveket ír arra a kérdésre, hogy: miért előnyös, ha biztosítást kötök? A másiktok pedig erre: Miért nem szükséges biztosítást kötnöm?
4. AZ EURÓ A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN Kulcsfogalmak: euro, bankjegyek, fémpénz, biztonsági jegyek
Az euró grafikai jele az E betűhöz hasonlít. A görög epszilon betű ihlette, valamint az Európa szó első betűje. A két párhuzamos vonal a stabilitást szimbolizálja. Az euró az Európai Unió államainak közös fizetőeszköze. 2004-ben (2004. május 1-jén) a Szlovák Köztársaság az Európai Unió tagjává vált. 2008 júniusában az EU Tanácsa meghatározta a szlovák korona átváltási árfolyamát az euróval szemben. Az átváltási árfolyam hatjegyű számban kifejezve: 1 EURO = 30, 1260 SKK. 53
a mi pénznemünk
Ezt az árfolyamot használták a szlovák korona euróra történő átváltásakor, és máig ez használatos. 2009. január elsején az euró törvényes fizetőeszközzé vált Szlovákiában. 8 fémpénz és 7 bankjegy van forgalomban.
AZ EURÓBANKJEGYEK BIZTONSÁGI JEGYEI Az 50, 100, 200, 500 euró értékű bankjegyek biztonsági jegyeket tartalmaznak, amelyek alapján meg tudjuk őket különböztetni a hamisítványoktól. A bankjegy valódiságát szabad szemmel, tapintással és a bankjegy megdöntésével tudjuk megállapítani. Szabad szemmel
Illeszkedő jel
Biztonsági szál
Vízjel
Az illeszkedő jelek a bankjegy mindkét oldalán a felső sarokba vannak nyomtatva. Együttesen alkotják a bankjegy nominális értékét. A bankjegy nominális értéke a bankjegyre van nyomtatva (pl. 50 €). Az egész számot akkor látjuk meg, ha a bankjegyet a fénnyel szemben nézzük meg. A biztonsági szálat is a fénnyel szemben látjuk meg. Így a szál sötét vonalnak látszik. A szál az EURO szót tartalmazza és a bankjegy névértékét kis számjegyekkel írva. A vízjel szintén a fénnyel szemben látható. Így egy matt képet látunk és a bankjegy névértékét. Ezek a jegyek a valódi bankjegyeken mindkét oldalon láthatók. Tapintással
A bankjegy papírja
Megdöntéssel
Hologram
Változó szín
A bankjegy papírjának minőségét tapintással állapítjuk meg. Szilárdnak és erősnek kell lennie. Ha a bankjegyen végighúzzuk az ujjunkat, kiderül, hogy a színrétegek helyenként vastagabbak. A hologram a kisebb névértékű bankjegyeken megdöntéskor a bankjegy névértékét és az euró jelét ábrázolja. A nagyobb értékű bankjegyeken a névértéket, valamint ablakot vagy kaput látunk. Az optikailag változó szín a bankjegy megdöntésekor változik. Ha az 50-es, 100-as, 200-as vagy 500-as bankjegyet megdöntjük, kiderül, hogy a szám színe a bankjegy hátoldalán bíborszínűről olivazöldre vagy barnára változik. 54
Ha a bankjegy gyanússá válik, azonnal értesítsétek a rendőrséget! A pénzhamisítás bűncselekmény.
Az euró az Európai Unió államainak közös fizetőeszköze. Fizetőeszközként hazánkban 2009. január 1-jétől használatos. Az 50, 100, 200, 500 névértékű bankjegyek biztonsági jegyeket tartalmaznak. A bankjegy valódiságát ellenőrizhetjük szabad szemmel (illeszkedő jel, biztonsági szál, vízjel), tapintással (bankjegypapír) és megdöntéssel (hologram, változó szín).
Kérdések 1. Mit fejez ki az euró grafikai szimbóluma? 2. Soroljátok fel az euróbankjegyek biztonsági jegyeit! 3. Mondjátok el, hogyan ellenőrizhetjük a bankjegyek eredetiségét!
Feladatok és javaslatok 1. Nézzétek meg a bankjegyek és a fémpénzek biztonsági jegyeinek interaktív bemutatását a www.ecb.int/euro/banknotes/security/html/index.sk.html. weboldalon! 2. Teszteljétek ismereteiteket az euróról! Töltsétek ki a rejtvényt, és megtudjátok, ki javasolta a bankjegyek dizájnját. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
az 1, 2, 5 centes, szlovák fémpénzek hátlapján látható szimbólum a megdöntéssel való ellenőrzés egyik fajtája: … szín az 50 eurós bankjegy színe a szabad szemmel történő ellenőrzéskor ilyen jelet is látunk az 50 eurós bankjegyen található épület ilyen stílusban épült a bankjegy valódisága ellenőrzésének egyik módja: meg… az 1 és 2 eurós szlovák fémpénz hátoldalának szimbóluma: kettős … az 5-eurós bankjegyen látható épület ilyen stílusban épült a megdöntéssel látható egyik biztonsági jegy a 20 eurós bankjegyen található épület ilyen stílusban épült a szabad szemmel látható egyik biztonsági jegy: … szál a bankjegy valódiságát így is ellenőrizhetjük 55
5. A SZEMÉLYES PÉNZÜGYEK Kulcsfogalmak: személyes költségvetés, zsebpénz, pénzügyi hozzáértés, személyes pénzügyi terv
Bizonyára hallottátok már ezt a mondatot: „Nincs pénzem.” Mennyi az elég? Mennyire van szükségünk? Ezekre a kérdésekre nincs egyértelmű válasz. Valamennyiünknek más az elképzelése. Vannak emberek, akiknek sok pénzük van, mégsem boldogok. És vannak olyanok, akik a kevésből is meg tudnak élni. Pénzre mindnyájunknak szüksége van, mindennapi életünk része, szükségleteink biztosításának, álmaink, vágyaink beteljesítésének az eszköze. Fontos, hogy tudjuk, mennyi pénzünk van, mit és mikor vehetünk meg, mennyit kell kifizetnünk a szükséges dolgokra, és mennyit tehetünk félre. Ezt a tervezést költségvetésnek hívjuk.
A KÖLTSÉGVETÉS Bevételek Kiadások A költségvetés áttekintés a bevételekről és a kiadásokról. A bevétel az az összeg, amelyet kapunk, a kiadás mindaz, amit kifizetünk az áruért, szolgáltatásokért és egyéb szükségleteink fedezéséért. Képzeljetek el egy mérleget két edénnyel. Az egyikben a bevételek vannak, vagyis az, amit kapunk. A másikban a kiadások, az áruért és szolgáltatásokért kifizetett összeg. Az ideális az, amikor a két edény egyensúlyban van. Ez azt jelenti, hogy csak annyi pénzt költünk el, amennyit megkeresünk vagy amennyit kapunk. Biztosabb azonban, ha minden hónapban valamilyen összeget meg is takarítunk. Ezzel összefüggésben három alapkérdést kell megválaszolnunk: ■ hogyan szerezzünk pénzt, ■ hogyan költsük a pénzt, ■ hogyan takarítsunk meg pénzt. Ha már most megtanultok a pénzzel bánni, később nem lesztek gondban, amikor a személyes vagy a családi költségvetéseteket kell megterveznetek. Személyes költségvetés Bevétel Forrás
Kiadás € Tétel
zsebpénz
étel
diákmunka
utazás
ajándékok
sport
megtakarítás
takarékoskodás
egyéb
taneszközök mozi, diszkó telefon ajándékok egyéb
Összesen
56
Összesen
€
A pénzszerzés kevésbé megszokott módja nálunk a nyeremény vagy az örökség útján szerzett pénz. Ahhoz, hogy megtanuljatok a pénzzel bánni, bizonyos összeggel kell rendelkeznetek. Mivel nem dolgoztok, számotokra a leggyakoribb pénzszerzési mód, hogy a szülőktől zsebpénzt kaptok. Pénzt kereshettek azonban brigádmunkával, időseknek való segítséggel stb. Elengedhetetlen, hogy információkat szerezzetek a pénzről, tanuljátok megtervezni a pénzügyeket, és dolgozni tudjatok a pénzzel. A pénzügyi alaptudás (alapismeretek) azt jelenti, hogy meg tudjuk oldani a pénzügyi problémákat bizonyos helyzetekben és bizonyos körülmények között. Ugyanúgy, mint ahogy a hivatásotokra is készülni fogtok, és ehhez bizonyos készségeket és tudást elsajátítotok, arra is szükségetek lesz, hogy a pénzügyeiteket is sikeresen és hatékonyan intézzétek. Ez azt jelenti, hogy; ■ meg kell tanulnotok ésszerűen bánni a pénzzel, feleslegesen nem költekezni, ■ havonta tekintsétek át a bevételeiteket és kiadásaitokat, ■ készítsetek listát arról, amit vásárolni kell, ■ figyeljétek és hasonlítsátok össze az áruk és szolgáltatások árait. Ha olyan helyzetbe kerültök, hogy több pénzt kell elköltenetek, mint amennyit terveztetek, tanuljátok meg azonnal átrendezni a költségvetéseteket. Ha például terven felül jegyet vásároltatok kedvenc együttesetek koncertjére, nem vehettek új ruhát. Vagy találjatok valamilyen munkát, hogy pluszpénzt keressetek.
SZEMÉLYES PÉNZÜGYI TERV A személyes pénzügyek költségvetése segít az embernek jobban eligazodni saját pénzügyei között. A tervezés alapja a személyes pénzügyi terv, amelynek az alábbi célokat kellene tartalmaznia: – rövid távú (pl. új farmer vásárlása), – közép távú (pl. notebook, mobiltelefon vásárlása), – hosszú távú (pl. autó, lakásvásárlás). Végül pedig szükség lesz arra is, hogy feljegyezzétek az összes bevételt és kiadást, hogy képesek legyetek kiszámítani, mennyi pénzetek marad a kitűzött célok elérésére. Az egyik megoldás a személyes bevételek és kiadások naplója lehet.
Naponta többször is döntéseket kell hoznunk. Így van ez a pénzzel kapcsolatban is. Nektek is lehet saját pénzetek, amellyel meg kell tanulnotok bánni. Ez azt jelenti, hogy áttekintésetek lesz bevételeitekről és kiadásaitokról, és képesek lesztek kidolgozni a költségvetéseteket. Fontos, hogy ne költsetek el több pénzt, mint amennyit kaptok. Az áttekinthető személyes költségvetési terv segít megtartani a költségvetés egyensúlyát, és nem kerültök mínuszba. Ha már korábban érteni fogtok a pénzügyekhez, még mielőtt dolgozni kezdenétek és családotok lesz, ez nagy előny lesz számotokra.
Kérdések 1. 2. 3. 4.
Mire és miért adnak a szüleitek zsebpénzt? Milyen kérdéseket kell megválaszolnunk a személyes költségvetés tervezésekor? Magyarázzátok meg a pénzügyi alapismeretek fogalmát! Mikor és miért kell változtatni a személyes költségvetésen?
57
Feladatok és javaslatok 1. Imre 15 éves. Születésnapjára a szüleitől és a barátaitól 90 eurót kapott. Ez nem kevés, de nem is sok, mert új kerékpárt szeretne venni, ami 150 euróba kerül. Ezzel járhatna iskolába a város túlsó végére. Egyúttal megtakarítaná az utazás költségeit is, amelyek állandóan emelkednek. De mit tud kezdeni 90 euróval? Milyen lehetőségei vannak Imrének a hiányzó összeg megszerzéséhez? 2. Dolgozzátok ki egy hónapra bevételeteitek és kiadásaitok áttekintését! Írjatok fel minden pénzkereseti lehetőséget! A kiadási oldalra írjatok fel minden tételt, amire pénzt adtok ki! Összegezzétek a bevételeket és a kiadásokat, és hasonlítások össze őket! A bevételek és kiadások áttekintése Bevételek Forrás
Összesen
Kiadások € Tétel
€
Összesen
6. A HÁZTARTÁSOK GAZDÁLKODÁSA Kulcsfogalmak: pénzügyek, bevételek, kiadások, költségvetés, hiány, felesleg, bér, szociális segély
Az előző témakör arról szólt, hogy mindenkinek sok kívánsága van, vágyakozik bizonyos dolgok után. Nem kaphatunk azonban meg mindent, amit akarunk. Vannak bizonyos akadályok, amelyek miatt nem teljesülhet minden kívánságunk. Ha bevásárolni megyünk, a rendelkezésünkre álló pénzösszeg korlátoz bennünket. Ahhoz, hogy tudjuk, mit és mikor vásárolhatunk meg, áttekintéssel kell rendelkeznünk pénzügyeinkről. Ezért minden családnak szüksége van családi költségvetésre.
A CSALÁDI KÖLTSÉGVETÉS Ez egy rendszeres havi áttekintés minden bevételről, amely a háztartásba érkezik, és minden kiadásról, amit havonta ki kell fizetni.
58
BEVÉTELEK
KIADÁSOK
munka
energiaköltségek
vállalkozás
élelem
ház, lakás, telek bérleti díja
öltözködés
szociális segély
megtakarítás, biztosítások
munkanélküli segély
HÁZTARTÁS
telefon
ajándék, nyeremény
kölcsön törlesztése
brigád, szezonális munka
kultúra, sport lakbér
örökség
gépkocsi költségei háziállatok költségei jótékonyság
Ha több a bevételünk, és marad valami a hónap vége felé, ez a felesleg. Ezt a pénzt elhelyezhetjük a bankban a banki termékek kínálata között választva, és az előre nem látható kiadások esetén ezeket felhasználhatjuk. Probléma akkor adódik, ha többet kell kifizetnünk, mint amennyit kerestünk. Azt mondjuk, hogy mínuszba kerültünk, hiányunk keletkezett. Ahhoz, hogy az ember pénzt tudjon keresni és szerezni önmaga fenntartására, egészségesnek kell lennie, és dolgoznia kell. Az élet azonban sok előre nem látható akadályt gördít elénk, pl. súlyos betegség, közeli hozzátartozónk elhalálozása, munka elvesztése. Ezekre a helyzetekre fel kell készülnünk, tudnunk kell, kihez fordulhatunk, ki tud segíteni (az ilyen helyzetek megoldásának lehetőségeiről a Biztosítók c. részben beszéltünk). Ebből következik, hogy felelősségteljesnek kell lennünk, és arra is gondolnunk kell, mit cselekszünk, és ennek milyen következményei lesznek. Ez érvényes a mindennapi életre és a pénzügyekre is. Ha a család anyagi problémákkal szembesül, mert több a kiadása, mint a bevétele, keresni kell annak a módját, hogyan kerüljön a költségvetése újra egyensúlyba. Néhány kiadást csökkentenie kell, vagy kihagyni. Azon is gondolkodnunk kell azonban, hogy hogyan növeljük bevételünket. Fontos, hogy ésszerűen költsük a pénzünket. ■ Minden hónapban készítsünk áttekintést a háztartás bevételeiről és kiadásairól! ■ Bevásárlás előtt állítsuk össze a szükséges áruk listáját, ne vásároljunk feleslegesen „tartalékba”! ■ Hasonlítsuk össze az egyes üzletekben az árakat és a minőséget, és csak ezután döntsünk a vásárlásról! ■ Használjuk ki a kiárusításokat, ahol nagy kedvezményekkel vásárolhatunk! A család pénzügyi helyzetének áttekintésében segíthet egy dosszié. Vezethetjük papíron vagy számítógépben is, elektronikusan. A családi dokumentumok és okmányok dossziéja Garancialevelek Számlázási dokumentumok Kifizetések (lakbér, villany, gáz, telefon) Számlakivonatok Biztosítási szerződések
59
Szinte minden gazdasági tevékenységhez költségvetést kell összeállítanunk, amelynek egyik oldalát a bevételek, másik oldalát a kiadások alkotják. A családon belül is figyelnünk kell arra, mennyi pénzt szerzünk a bevételi oldalon, és mire használjuk fel azt. Ha a bevételek hozzávetőleg megegyeznek a kiadások összegével, akkor a költségvetési terv helyes. Néha több pénzt költünk el, mint amennyit terveztünk. Ez azt jelenti, hogy a félretett megtakarításokhoz kell nyúlnunk. Fontos azonban keresnünk, mit és milyen kiadásokat csökkenthetünk vagy húzhatunk ki a listánkról. Egyúttal azon is el kell gondolkoznunk, hogy növeljük bevételeinket, hogyan ne legyenek komoly pénzügyi gondjaink.
Kérdések 1. 2. 3. 4.
Mi a szerepe a családi költségvetésnek? Mi alkotja a család bevételeit? Melyek a leggyakoribb családi kiadások? Mit kell tenni, ha a kiadások nagyobbak, mint a bevételek?
Feladatok és javaslatok 1. Marika szülei észrevették, hogy családi költségvetésük mínuszba került, mert hirtelen meg kellett javíttatniuk az elromlott kazánt. Mit javasolnátok nekik, hogy a családi költségvetés kiegyenlítéséhez pénzt szerezhessenek? Olvassátok el az egyes tételeiket, értékeljétek őket, és tegyetek javaslatokat, hol spórolhatna a család! ■ divatos, márkás ruházat és kiegészítők vásárlása ■ telefonálás ■ családi mozilátogatás ■ rendszeres éttermi vacsorák ■ külföldi kirándulás ■ folyóiratok és újságok ■ autózás a városban ■ drága konzervélelmiszerek vásárlása ■ lakásfűtés ■ világítás a lakásban és elektromos készülékek használata ■ szezonális vásárlás, ruházat, cipő a gyerekeknek 2. Alkossatok 4-tagú csoportokat, amelyek a családot fogják jelképezni: apa, anya, gyerekek. Válasszatok ki egyet az alábbi családmodellek közül, és osszátok szét a 800 eurót a listán található kiadásokra! a) első család: mindkét gyerek alapiskolás, egyikük aktívan jégkorongozik b) második család: mindkét gyermek óvodás c) harmadik család: az egyik gyermek külföldön tanul, a másik alapiskolás Dolgozzatok az alábbi költségvetési listával! élelmiszer 240 € télikabát a gyerekeknek lakbér 165 € játékok sporteszközök 57 € biztosítások hosszú hétvége a hétvégi házban 220 € telefonok hiteltörlesztés 92 € notebook-részletfizetés repülőjegy 99 € új mosógép vásárlása benzin 43 € vidámpark-látogatás
60
80 € 49 € 60 € 26 € 30 € 240 € 63 €
7. AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS Kulcsfogalmak: költségvetési egyensúly, költségvetés, felesleg, hiány (deficit), bevétel, kiadás
Az előző témakörben megtudtuk, hogy minden családnak meg kell terveznie a pénzügyi költségvetését ahhoz, hogy a lehető legjobban használja fel a bevételeit a család szükségleteinek kielégítésére. Hasonlóan van ez az állam esetében is. Az államnak is úgy kell gazdálkodnia, hogy az egész társadalom alapvető igényeit kielégítse. Az állami költségvetés olyan központi pénzügyi alap, amelyben az állam pénzügyi eszközei összpontosulnak és elosztódnak. Egy évre előre készítik el. Az állami költségvetés javaslatát a Pénzügyminisztérium dolgozza ki, a kormány megtárgyalja, és az SZK Nemzeti Tanács hagyja jóvá törvényként, amely mindenkire kötelező érvényű.
ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS Az állami költségvetést a bevételek és a kiadások alkotják. Bevételek A bevételek legnagyobb részét az adók képezik: a természetes (magán-) és a jogi személyek által befizetett adó, az áruforgalmi adó (ÁFA, szlovákul DPH), a fogyasztói adó (részletesebben Az adó és az adórendszer című fejezetben foglalkozunk majd ezzel). A bevétel további része a nem adó jellegű bevétel. Ezek különféle befizetendő illetékek, okmánybélyegek és az Európai Unió pénzeszközei. Kiadások A kiadások legnagyobb részét – a központi államigazgatási szervek, valamint – az iskolaügy, az egészségügy, a kulturális intézmények, a bíróságok és egyéb szervezetek alkalmazottainak a ■ bére és fizetése alkotja. Az iskolaügy területén az állam a következő költségeket téríti: – a tankönyveket, – az iskolák üzemeltetését, – hozzájárul az iskolák felújításához és modernizálásához stb. További költségek: ■ anyagi segítség a községeknek, különböző intézményeknek, ■ hozzájárulás a biztosítók és egyéb szervezetek költségvetéséhez, amelyekből azok a szociális járulékokat fizetik, és az egészségügyi ellátást nyújtják, ■ az államadósság törlesztése, ■ anyagi segítség azoknak, akik már nem dolgoznak, és az állam öregségi nyugdíjat fizet nekik. 511. sz. TÖRVÉNY a 2012. évre szóló állami költségvetésről, kelt 2011. december 7-én A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta: 1. § (1) A 2012-es év összbevételét 13 624 719 693 euróban állapítjuk meg. Az állami költségvetés összkiadásait a 2012-es évre 17 299 979 558 euró összegben állapítjuk meg. (2) Az állami költségvetés hiányát a 2012-es évre 3 675 259 865 euró összegben állapítjuk meg. (3) Az állami költségvetés összbevételeinek és összkiadásainak áttekintését a 2012-es évre az 1. számú melléklet tartalmazza.
61
Állami költségvetés
Bevételek Jövedelemadók Természetes személyektől befolyt jövedelemadók
Kiadások Szociális biztosító Egészségbiztosítók Közigazgatás
ÁFA (DPH) Jogi személyektől befolyt jövedelemadók
Községek Fogyasztói adó Illetékek és okmánybélyegek
Közszolgálati televízió és rádió Honvédség Iskolaügy
Szankciók, pénzbírságok, vám Az EU pénzeszközei
Kultúra Egészségügy
Mivel az állami költségvetésnek bevételi és kiadási oldala is van, bevételi és kiadási mérleg (összehasonlítás) formájában állítják össze. A végső eredmény a következő lehet: költségvetési felesleg – ha a bevételek nagyobbak, mint a kiadások B>K költségvetési hiány (deficit) – ha a bevételek kisebbek, mint a kiadások B
Az egész ország számára összeállított költségvetés az állami költségvetés. A bevétel legnagyobb részét az adók alkotják. Az állam kiadásait elsősorban az államigazgatás, a szociális ellátás, az iskolaügy, az egészségügy és a kultúra finanszírozása alkotják. A kiadások viszonylag nagy részét képezi az államadósság törlesztése, valamint a szociális járulékok és segélyek kifizetése. Ha az állam bevételei nagyobbak, mint a kiadásai, felesleg keletkezik, ha kisebbek, akkor hiány. Az állami költségvetés akkor kiegyensúlyozott, ha a bevételek és a kiadások egyenlőek.
Kérdések 1. Magyarázzátok meg az állami költségvetés fogalmát és jóváhagyásának folyamatát! 2. Mi alkotja a bevételek, és mi a kiadások legnagyobb részét? 3. Milyen lehet az állami költségvetés eredménye?
Feladatok és javaslatok 1. A grafikon alapján magyarázzátok el az állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejlődését! a) Melyik évben volt az állami költségvetés hiánya a legnagyobb, és mekkora volt ez az összeg? b) Melyik évben volt az állami költségvetés hiánya a legkisebb, és mekkora volt ez az összeg? 62
Az állami költségvetés alakulása 2006–2012 között 16
Bevételek mld. €-ban
15,18
15,34 15
Kiadások mld €-ban
Mld. €
14
13,33
13,63
13 12,06
12
11,48
10,54
11 10,74
11,35 10,70
10 9
10,54
11,94
10,90
9,69 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
(Forrás: Az SZK Statisztikai Hivatala)
2. Képzeljétek el, hogy ti állítjátok össze az állami költségvetést! Alkossatok csoportokat – „bizottságokat”, amelyeknek dönteniük kell arról, mekkora összeget adnak az egyes kiadásokra! Dolgozzatok 100 eurós összeggel! Döntéseteket indokoljátok meg a vita során! Így kell felosztani 100 eurót az állami költségvetésben Nyugdíjreform
5€
Nyugdíjtámogatás az I. pillérből
5€
EU-tagság
Államadósság
4€
7€
Szociális segély
Családtámogatás
Utak
Vasút
Lakhatás
1,5€
6€
6€
4€
1€
Főiskolák
Gyermekek és nyugdíjasok egészségbiztosítása
Mezőgazdászok
Rendőrség
7€
4€
A társadalom informatizálása
Bíróságok és börtönök
Egyéb kiadások
1,5€
1€
Alap- és középiskolák
7€
3€
7€ Természeti környezet
5€
Hadsereg
4€
21€
(Forrás: www.cas.sk/clanok/186962/takto-sa-deli-rozpocet-kazde-siedme-euro-ide-na-plat-uradnika.html)
3. Az állami költségvetés hosszú távon hiányt mutat. Javasoljatok intézkedéseket ennek csökkentésére!
8. AZ ADÓ ÉS ADÓRENDSZER Kulcsszavak: adó, közvetlen adó, közvetett adó, helyi adó, áruforgalmi adó
Történelmi szempontból az adó kialakulása összefügg az állam kialakulásával, mert annak működését pénzügyileg biztosítani kellett. Az adó az állami költségvetés egyik legfontosabb bevétele (az állami költségvetés több mint 80%-át alkotja). Az állam szabályozza az összegét és a befizetés módját. A befizetett adó nem igényelhető vissza. Az adófizetés törvény által meghatározott kötelesség, természetes személyek és jogi személyek egyaránt kötelesek rendszeresen fizetni meghatározott összegben és határidővel. Az adót befizethetjük készpénzzel vagy számlai átutalással. 63
ADÓRENDSZER Az adórendszer azon adók összessége, amelyeket az adott országban az adott adózási időszakban (naptári év) érvényesítenek. A Szlovák Köztársaság adórendszerét a közvetlen és a közvetett adók alkotják. Az SZK adórendszere Közvetlen adók
Közvetett adók
Jövedelemadó személyi jövedelemadó társasági adó Helyi adók ingatlanadó idegenforgalmi adó játékautomata-adó áruautomata-adó ebadó közterület-használati adó a gépkocsi behajtási és parkolási adója az óvárosban gépjárműadó atomenergia-adó
Áruforgalmi adó (ÁFA – DPH) Fogyasztási adók bor jövedéki adója sör jövedéki adója szesz jövedéki adója dohány és dohánytermékek jövedéki adója ásványi olaj jövedéki adója
KÖZVETLEN ADÓK Közvetlenül az a személy fizeti, akinek a bevétele vagy a vagyona adózási kötelezettség alá esik. 1. Jövedelemadók Személyi jövedelemadó – az alkalmazott fizeti éves bére nagysága szerint. Társasági adó – például a vállalkozó a vállalkozásával szerzett nyereségből adót fizet. Az adót az állami költségvetésbe fizetjük be. 2. Helyi adók – ingatlanadót, ebadót, idegenforgalmi adót, áruautomata-adót, hulladékadót, közterület-használati adót stb. a községeknek és a megyei hivatalnak fizetünk. Részletesebben csupán az ebadót említjük, mivel sokan kutyatulajdonosok vagytok. Az ebadót az eb tulajdonosa fizeti, ha a kutya idősebb 6 hónapnál, kivéve a tudományos célokra tenyésztett kutyákat, a menhelyi, a vakvezető vagy egészségkárosultak tulajdonában lévő kutyákat. A kutya számának megfelelő adót fizetünk.
KÖZVETETT ADÓK A megvásárolt áruk és szolgáltatások része a közvetett adó. 1. Általános forgalmi adó (ÁFA – DPH) közvetett adó, amelyből az állami költségvetésnek a legnagyobb bevétele származik. Ez Szlovákiában 2011-től 20%. Csaknem minden áru és szolgáltatás részét képezi, és a fogyasztó fizeti meg, amikor az eladótól vásárol. 2. A fogyasztási adók hasonló jellegűek, mint az ÁFA, de csak néhány árufajtára vonatkoznak. Az állam célja ezzel, hogy csökkentse ezeknek az áruknak a fogyasztását. Elsősorban az emberi egészségre káros árukról van szó: bor, sör, szesz, dohányáru, ásványi olajok.
64
Nem létezik pontosan meghatározott adórendszer. Az adók megállapításakor figyelembe kell venni azt is, hogy milyen hatással vannak az állam gazdasági, szociális és politikai működésére.
Az adók az állami költségvetés legfontosabb bevételei közé tartoznak. Az adót úgy definiálhatjuk, mint kötelező, törvény által meghatározott befizetést az állami költségvetésbe, amelyet a természetes és jogi személyek is a meghatározott határidőig befizetnek. Az adófizetés feltételeit az állam jogi szabályozással határozza meg.
Kérdések 1. 2. 3. 4.
Magyarázzátok meg az adó fogalmát az állammal összefüggésben! Mi alkotja a Szlovák Köztársaság adórendszerét? Magyarázzátok meg a különbséget a közvetlen és a közvetett adó között! Mik a fogyasztási adó jellemzői?
Feladatok és javaslatok 1. Számítsátok ki az alábbi áruk értékét az ÁFÁ-val (DPH) együtt! kristálycukor 0,69 € (ÁFA nélkül) fürdőlepedő 2,29 € mikrohullámú sütő 95,39 € gépkocsi 7 250,00 € antiallergén takaró 26,52 € 2. Döntsétek el, ki és milyen adót fizet az alábbi helyzetekben! a) Az iskola tea- és üdítő-automatával rendelkezik. b) Családotok családi házban lakik. c) Az étteremben pizzát és italt vettetek. d) Karácsonyra kutyát kaptál ajándékba. e) A hosszú hétvégét a tóparti faházban töltöttétek. 3. Állapítsátok meg, milyen adót és mekkora összegben kell fizetniük községetek/városotok lakosainak! Milyen forrásokból szereztétek ezt az információt?
9. A FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELEM Kulcsfogalmak: fogyasztói jogok, kárpótlási jog, reklamáció
Már az előző iskolaévben megtudtátok, hogy mire kell odafigyelnetek az élelmiszer-, textil-, cipő- és műszaki cikkek vásárlásakor, hogyan reklamáljátok az árut, és azt is tudjátok, hogy ha probléma merül fel, a Szlovák Kereskedelmi Felügyelethez vagy a Szlovák Fogyasztók Egyesületéhez fordulhattok segítségért. A fogyasztói érdekvédelmet az SZK-ban a Polgári Törvénykönyv és a Fogyasztóvédelmi törvény szabályozza. Hiányoznak azonban a bennük foglaltak gyakorlati megvalósításának hatékony eszközei. Ezért nekünk, fogyasztóknak is meg kell tanulnunk érvényesíteni a jogainkat.
65
Ezek közül a legfontosabb a jogorvoslathoz való jog. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztónak világos és konkrét választ kell kapnia a reklamációra, a panaszaira, és ellentételezést kell kapnia a rossz minőségű áru és szolgáltatás helyett. Az áru postán keresztül is reklamálható. Személyes reklamáció esetén az eladó írásos dokumentumot ad a vásárlónak, amely tartalmazza a reklamáció dátumát, az áru hibáit és a reklamáció megoldási módját. Az írásos reklamációnak tartalmaznia kell az alapvető információkat!
A REKLAMÁCIÓ ALAPVETŐ ISMÉRVEI ■ Fejléc: név, vezetéknév, a reklamáló személy lakcíme. ■ A bolt címe, ahol az árut vásároltuk, vagy a gyártó címe, ha üzemi boltban vásároltuk. ■ A reklamáció helye és ideje. ■ A reklamáció tárgya – az árufajta feltüntetése. ■ A reklamáció szövege: – Feltüntetjük, milyen áruval vagyunk elégedetlenek (pl. tornacipő, mobiltelefon, hátizsák, póló), a műszaki cikkek esetében feltüntethetjük a modell számát, sorozatszámát stb. – Hol és mikor vettük az árut – Mi az áru hibája (pl. levált a cipőtalp, lekopott a festék), eltávolítható-e a hiba vagy nem – Hogyan oldható meg a probléma: javítással, cserével, árengedménnyel, pénzvisszafizetéssel – Milyen dokumentumaink vannak az áru megvásárlásáról: pénztári számla, áruszámla, banki számlakivonat, garancialevél stb.) ■ Befejezés – udvariassági formulák: Üdvözlettel…, Köszönöm a gyors ügyintézést… stb. ■ Aláírás – saját kezűleg ■ Mellékletek – pl. pénztári számla
A fogyasztó jogait az SZK-ban a Polgári Törvénykönyv és a Fogyasztóvédelmi törvény biztosítja. Ha a fogyasztó a megvásárolt árun hibát fedez fel, jogában áll ennek eltávolítását kérni. A hiba eltávolítását a garanciális időn belül kérheti, amely általában legalább 2 év. A reklamációs idő 30 nap. A reklamációt azon az eladási helyen érvényesítjük, ahol az árut vettük, vagy a gyártónál, ha üzemi boltban vásároltuk. Az írásos reklamációnak tartalmaznia kell a legfontosabb adatokat.
Kérdések 1. 2. 3. 4.
Mely jogszabályok tartalmazzák a fogyasztó jogainak védelmét? Mit foglal magában a hibaeltávolítás fogyasztói joga? Soroljátok fel, mely lényeges adatokat kell tartalmaznia a reklamáció szövegének! Mely hivatalos szervekhez fordulhat a fogyasztó tanácsért vagy információért?
Feladatok és javaslatok 1. Dolgozzatok ki egy reklamáció-javaslatot az alábbiaknak megfelelően! Használjátok fel a reklamáció mintáját! 1. csoport: tornacipő reklamációja, amelynek a talpa levált 2. csoport: mobiltelefon reklamációja, mert gyakran nincs térerő 3. csoport: póló reklamációja, amely az első mosás után kifakult, elvesztette eredeti színét 2. Szerepjáték Alkossatok párokat! Egyiktek játssza az eladó szerepét, másiktok a fogyasztóét! A feladat egy kerékpár reklamációjának a megoldása.
66
1. az első páros – bemutatja a reklamáció ügyintézésének passzív módját 2. a második páros – a reklamáció ügyintézését agresszív formában adja elő 3. a harmadik páros – az asszertív ügyintézést játssza el Beszéljétek meg, hogy melyek azok a módok, amelyeket a fogyasztók a leggyakrabban választanak a gyakorlatban!
10. A REKLÁM HATÁSA A FOGYASZTÓKRA Kulcsfogalmak: reklám, megtévesztő reklám, a reklám eszközei, összehasonlító tesztek
Talán nem is tudatosítjuk, hogy naponta milyen sok reklám hatásának vagyunk kitéve. Befolyásolnak bennünket, akár akarjuk, akár nem. Mindnyájan ismerjük a tévéreklámokat, a folyóiratok és újságok színes reklámjait, a postaládában talált röplapokat, az út menti bilboardokat, a sportstadionok cégreklámjait. A reklám célja az áru- és szolgáltatás eladásának a támogatása, aminek nagy szerepe van a gazdaság fejlődésében. Negatív hatással lehet azonban a fogyasztás módjára, ha nagyobb fogyasztásra késztet, mint amilyenre szükségünk van, és ha arról akar meggyőzni bennünket, hogy cseréljük le újra azokat a dolgokat, amelyeket nincs is szükségünk kicserélni. A reklám különféle célcsoportra irányulhat: háztartásokra, sportolókra, fiatal vagy idős emberekre. A fiatalokat jobban befolyásolják a reklámok. Nézzük meg tehát, hogyan hat ránk a reklám, hogy kritikusan tudjunk majd viszonyulni a konkrét reklám tartalmához.
HOGYAN BEFOLYÁSOL BENNÜNKET A REKLÁM?
MOS
Ó-
A tökéletesség ábrázolása – a reklám arról próbál bennünket meggyőzni, hogy az adott áru a legjobb, a legbiztonságosabb (pl. az X mosópornál nincs jobb). Maga a fogyasztó nem ismeri az összes termék minőségét, ezért gyakran hagyja magát befolyásolni.
POR
Kedvezményes, előnyös vásárlás – a reklám különféle árkedvezményeket kínál, pl. több darab árut egy áru áráért, nyereménylehetőséget stb. (pl. a teleshopping – ha azonnal betelefonál, az áru ennyivel és ennyivel lesz olcsóbb). Az áru sokszor túldrágított.
Ismert személyiség(ek) vásárolnak – népszerű emberek felhasználása az áru propagálására. A reklámban azt állítják, hogy kiváló termékről van szó, amelyet ők is viselnek, használják a nyilvánosság előtt, beszélnek róla stb.
A reklám ismétlése – az ember jobban megjegyzi azt, ami rendszeresen ismétlődik. 67
Fontos a márka – a fogyasztónak az az érzése, hogy az adott márka biztosíték a termék megfelelő tulajdonságaira (szín, összetétel, íz stb.). A márkás termék az imidzs kialakítását is jelenti, amit nagyon sok fiatal rendkívül fontosnak tart. A termelők a reklámmal arról akarnak meggyőzni bennünket, hogy azt, ami a kortársainknak van, nekünk is birtokolnunk kell. A fogyasztók azokat a márkákat vásárolják, amelyeket a leggyakrabban reklámoznak.
Hogyan előzzük meg a meggondolatlan vásárlást? ■ Tudjatok meg minél több információt hasonló termékekről, használjatok fel különféle összehasonlító teszteket, amelyeket a folyóiratokban, újságokban, interneten találtok. Gyakran nincs sem időnk, sem kedvünk összehasonlítani minden elérhető árut, s ezzel a reklámok alkotói számolnak. ■ Gondoljátok át, hogy valóban szükségetek van-e az adott árura! ■ Ellenőrizzétek, hogy nem megtévesztő reklámról van-e szó! Megtévesztő minden olyan reklám, amelyik félrevezet vagy hazudik a fogyasztónak, hamis információkat nyújt, illetve nem közöl fontos információkat. Például a naptej reklámja magas UV-védelmet bizonygat, miközben a teszt nem támasztja alá ezt. ■ Kérdezzetek meg más fogyasztókat a termékkel kapcsolatos tapasztalataikról!
A reklámnak fontos feladata van a gazdaság fejlődésében. Ha a reklám nem tartja tiszteletben a jogszabályokat és az erkölcsi normákat, nem megfelelő a fogyasztó számára. A fogyasztónak kritikusan kell fogadnia azokat az információkat, amelyeket a reklám közöl. Tilos a megtévesztő reklám, amely félrevezeti vagy hazug módon tájékoztatja a fogyasztókat.
Kérdések 1. 2. 3. 4.
Magyarázzátok meg, mi a reklám célja! Jellemezzétek a reklám eszközeit, amelyekkel befolyásol bennünket! Mire szolgálnak a termékek összehasonlító tesztjei? Milyen a megtévesztő reklám?
Feladatok és javaslatok 1. Próbáljatok meg kritikusan értékelni néhány reklámot! Hozzatok az órára különféle termékekről szóló reklámokat az újságokból, folyóiratokból, internetről! A tévéreklámokat is felhasználhatjátok. Alkossatok csoportokat! Minden csoport más-más termék reklámját elemezze! Válaszoljatok írásban a kérdésekre!
A reklámozott termék neve: .................................................................................................. A termék mely tulajdonságait emeli ki a reklám? ............................................................... Ki propagálja a terméket (nő, férfi, ismert személyiség)? ................................................... Kínál-e a reklám kedvezményeket, más előnyöket? ............................................................ Milyen szimbólumokat használ (szín, betű, kép, a tévében zene, hangok, jelszavak)? ................................................................................................................................................. Melyik csoportot célozza meg a reklám? .............................................................................. Milyen hatással volt a reklám rátok? ................................................................................... A feladat kidolgozása után az egyes csoportok bemutatják szerzett ismereteiket. 2. Egy vállalat tulajdonosai vagytok. Javasoljatok reklámot, amellyel népszerűsíteni szeretnétek saját terméketeket! 68
11. A FOGYASZTÓI JOGOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Kulcsfogalmak: a fogyasztóvédelem tíz alapelve az EU-ban, az áru egységára, Európai Fogyasztói Központok
Az Európai Unióba való belépése előtt a Szlovák Köztársaság több fontos előírást fogadott el, amelyek a fogyasztói jogvédelmet biztosították a közös európai piacon. Az EU-tagság további védelmet nyújt a fogyasztóknak. 2004. július 20-án az Európai Bizottság kiadott egy dokumentumot Fogyasztóvédelem az EU-ban: tíz alapelv címmel. Ez a dokumentum meghatározza a fogyasztóvédelem minimálisan kötelező szintjét, amelyet minden EU-tagországnak biztosítania kell. Az egyes országok néhány esetben nagyobb védettséget is biztosíthatnak állampolgáraiknak.
A TÍZ ALAPELV 1. Vásárolni bármit és bárhol lehet Az európai jogszabályok értelmében minden EU-tagországban adó- és vámmentesen vásárolhatunk. Ez érvényes a személyes vásárlások esetében pl. Csehországban, Ausztriában, Németországban, de az internetes, a postai vagy a telefonos vásárlásra (utánvéttel) is. 2. Ha a termék nem működik, visszaküldjük Az európai szabályzatok előírják, hogy ha a megvásárolt áru nem működik (hibás), az eladó vagy a gyártó köteles megjavítani vagy kicserélni. Igényelhetünk azonban árengedményt vagy teljes pénzvisszafizetést is. 3. Az élelmiszeráru vagy egyéb fogyasztási cikk magas szintű biztonsága Az EU-nak vannak olyan törvényei, amelyek azt szolgálják, hogy a megvásárolt termékek biztonságosak legyenek (pl. betilthatja bizonyos anyagok felhasználását hajfesték előállításához, mert egészségkárosodást okozhatnak: viszketést, szemgyulladást, légzésproblémat stb.). 4. Tudom, mit eszem Az EU törvényei megkövetelik, hogy az élelmiszerek címkéjén minden összetevőt feltüntessenek a felhasznált színezőanyagokkal, tartósítószerekkel és egyéb vegyi anyagokkal együtt. Megkövetelik a „szerves” (BIO) megjelölést és a genetikailag manipulált (GM) élelmiszerek megjelölését is. 5. A szerződések korrektek legyenek a fogyasztókkal szemben Az európai jog tilt mindenfajta „nem fair” szerződéskötést (pl. ha a cég azt állítja, hogy a szerződést nem lehet felmondani kötbér kifizetése nélkül – ez pedig a szerződésekben általában apró betűkkel van feltüntetve, amit a vásárló nem is tud elolvasni). 6. A fogyasztó megváltoztathatja a véleményét Az EU védelmet nyújt a házaló eladótól, az internetes eladótól, a csomagküldő szolgálatoktól, a teleshopping cégektől és hasonlóktól való vásárlás esetén is. Általános szabály, hogy a szerződést (megrendelést) 7 napon belül indoklás nélkül felmondhatjuk. Van azonban néhány kivétel, pl. a biztosítási szerződések, vagy a 60 eurót nem meghaladó vásárlás. 7. Egyszerűbb ár-összehasonlítás Az EU törvényei a kereskedőktől megkövetelik, hogy a termékek egységárát tüntessék fel – ez azt jelenti, hogy mennyibe kerül az áru egy kilogrammja vagy litere. 8. A fogyasztókat nem szabad félrevezetni Az EU tiltja az olyan reklámot, amely félrevezeti vagy becsapja a fogyasztókat. Az eladó kötelessége, hogy teljes információkat adjon az áruról.
69
9. Az üdülés idején érvényes védelem Az EU törvényei szerint, ha az utazási iroda csődbe megy, biztosítania kell az utasok hazaszállítását az üdülés színhelyéről. Ha az üdülés feltételei, körülményei nem felelnek meg annak, amit az utazási iroda a katalógusban ígért (pl. elszállásolás 5-csillagos szállodában), hanem a színvonala alacsonyabb volt, kedvezményt kell nyújtania, vagy más módon kell kárpótolnia a fogyasztót. 10. Külföldi pereskedés esetén hatékony kártérítés Az Európai Bizottság kialakította az Európai Fogyasztói Központok hálózatát, amelyek külföldi vásárlásokra vonatkozóan tájékoztatnak bennünket jogainkról.
Az Európai Unió jogszabályai mindenki számára egyforma védelmet biztosítanak, függetlenül attól, hogy melyik országban él. Minden EU-tagországnak megvannak a maga fogyasztói szervezetei, amelyek feladata az, hogy tájékoztassák az állampolgárokat a jogaikról. Az EU más államában bármilyen áruval vagy szolgáltatással kapcsolatban történt probléma esetén az Európai Fogyasztói Központhoz fordulhatunk, amely tájékoztat bennünket a külföldi vásárlásra vonatkozó jogainkról.
Kérdések 1. Melyik EU-szerv adta ki az EU-ban érvényes alapvető fogyasztóvédelmi dokumentumot? 2. Mit követelnek meg az EU-előírások az élelmiszerek megjelölése esetén? 3. Milyen feladatuk van az Európai Fogyasztóvédelmi Központoknak? Mikor fordulhatunk hozzájuk?
Feladatok és javaslatok 1. Fogyasztói bingó (melléklet). Játékszabályok a) Adjunk minden tanulónak egy munkalapot a Fogyasztói bingó kérdéseivel! A tanulóknak szükségük lesz tollra vagy ceruzára. b) A tanulók sétálnak az osztályban, és keresik azt a társukat, akinek feltesznek egy kérdést a munkalapon lévők közül. Ha megtalálják, beírják a lapra a nevét és röviden a válaszát. A nevek nem ismétlődhetnek a munkalapon. c) A játék célja, hogy minden kérdésre választ kapjunk. d) Az a tanuló, aki elsőként szerzi meg az összes kérdésre a választ, „bingó”-t kiált, és ő lesz a győztes. e) Most következik az értékelés. Olvassátok el az első kérdést, és kérjétek meg osztálytársaitokat, hogy mondják el a válaszaikat! A válaszokat beszéljétek meg! Így értékelhetjük az összes kérdésre adott választ. 2. A kereskedők kötelesek feltüntetni minden áru egységárát. a) Számítsátok ki 1 liter sampon egységárát! b) Készítsetek áttekintést más termékekről is (pl. joghurt, kávé, mosópor, tusfürdő)! Sampon (tömeg)
70
Ár (1 db.)
250 ml
2,90 €
400 ml
5,60 €
500 ml
6,10 €
Ár (1 l)
PÉNZÜGYI TUDÁSTESZT Teszteljétek a pénzintézetekről és termékeikről szerzett ismereteiteket!
Feladat Csoportosítsátok az alábbi pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat aszerint, hogy melyik pénzintézet kínálja őket: – bankok, – biztosítók, – lakástakarék-szövetkezetek, Magyarázzátok meg a fogalmakat!
takarékbetétkönyv
építési hitel
lakástakarékosság
gépjármű-balesetbiztosítás
munkanélküli segély
háztartás-biztosítás
internet bankolás
gépjármű-balesetbiztosítás
biztosítási szerződés
csekk
folyószámla
fogyasztói hitel
bankkártya
határidős betét
orvosi kezelés
bankautomata
ápolási díj
betegbiztosítási járulék
kötelező felelősségbiztosítás
állami prémium
jelzáloghitel
A tankönyvben előforduló földrajzi nevek szótára: Magas-Tátra – Vysoké Tatry Pozsony – Bratislava Szlovákia – Slovensko Szlovák Köztársaság – Slovenská republika SZK/SR 71
Melléklet FOGYASZTÓI BINGÓ A fogyasztóvédelmet rögzítő jogszabály neve
Az árureklamáció helye
A fogyasztói jog megsértésének példája
................................ jogszabály
................................ hely
példa
................................ név
................................
................................ név
................................ név
A fogyasztók jogvédelmét ellátó szlovákiai szervezet
A reklamáció lebonyolításának ideje (napok száma)
A fogyasztási cikkek garanciális ideje
................................ szervezet
................................ napok száma
hónap, év
................................ név
................................
................................ név
................................ név
A szerződés ennyi napig mondható fel házaló eladás esetén
Mi az áru egységára?
................................ ................................
egységár
Az áruvásárlást igazoló okmány
................................ okmány – példa
napok száma ................................ ................................
név
................................ név
név
72
Példa arra, hogyan befolyásol téged a reklám
Az EU fogyasztóvédelmi dokumentuma
Mi a megtévesztő reklám?
................................
................................
................................
példa
a dokumentum neve
példa
................................
................................
................................
név
név
név
