Történelem. az alapiskola 8. és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára VYDAVATEĽSTVO MATICE SLOVENSKEJ

V Y D A VA T E Ľ S T V O MATICE SL OVENSKEJ

TARTALOM I A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETŐ ÚTON A francia forradalom (1789–1799) / Bonaparte Napóleon és a napóleoni háborúk / A cári Oroszország / A forradalmak és a nacionalizmus forgatagában (1830, 1848/49) / A nemzetállamok kialakulása – Olaszország és Németország egyesítése / Az ígéret földje – Amerika / Az ipari forradalom és a modernizálás / Kultúra és művészet

Történelem

az alapiskola 8. és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára

II A MODERN SZLOVÁK NEMZET A szlovák nemzeti mozgalom / Anton Bernolák / A szláv kölcsönösség / A Štúr-nemzedék / Szlovákok és az 1848/49-es forradalmi év / A Memorandumtól a Matica slovenskáig / Mit tanultunk meg

III AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA Az osztrák-magyar kiegyezés és a szlovákok / A szlovákok önvédelmi törekvései / A szlovákok kivándorlása

IV AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ A világháború előestéjén / Élet az 1. világháború (1914–1918) alatt / Szlovák katonák a frontokon / A szlovákok és a csehek ellenállása / A szlovákok és a csehek közös államához vezető úton / Milan Rastislav Štefánik és Tomáš Garrigue Masaryk/ Mit tanultunk meg

A tankönyv a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatásával készült.

ISBN 978-80-8115-046-3


VYDAVATEĽSTVO MATICE SLOVENSKEJ

Szerzői munkaközösség:

PhDr. Marcela Bednárová, PhD., Mgr. Branislav Krasnovský, PhD., PaedDr. Barbora Ulrichová

Szakértő:

prof. PhDr. Róbert Letz, PhD.

Történelem az alapiskola és a nyolcosztályos gimnázium osztálya számára VYDAVATEĽSTVO MATICE SLOVENSKEJ

8. 3.

TÖRTÉNELEM


DEJEPIS

pre 8. ročník základnej školy a 3. ročník gymnázia s osemročným štúdiom Szerzők:

PhDr. Marcela Bednárová, PhD. Mgr. Branislav Krasnovský, PhD. PaedDr. Mgr. Barbora Ulrichová Szakértő:

prof. PhDr. Róbert Letz, PhD. Lektorálták:

PhDr. Margita Miháliková PhDr. Peter Mulík, PhD. Az eredeti művet Dejepis pre 8. ročník základnej školy a 3. ročník gymnázia s osemročným štúdiom fordította © Mgr. Lacza Tihamér Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudomány-, Kutatásügyi és Sport Minisztériuma 2011-12218/ /33804:6-919 számú rendeletével 2011 szeptember 14-én mint történelemkönyvet a magyar tanítási nyelvű alapiskola 8. és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára. A jóváhagyási bizonylat 5 évig érvényes.

TARTALOM 6 A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETŐ ÚTON 6 A francia forradalom (1789–1799) 12 Bonaparte Napóleon és a napóleoni háborúk 18 A cári Oroszország 20 A forradalmak és a nacionalizmus forgatagában (1830, 1848/49) 24 A nemzetállamok kialakulása – Olaszország és Németország egyesítése 27 Az ígéret földje – Amerika 30 Az ipari forradalom és a modernizálás 34 Kultúra és művészet 36 A MODERN SZLOVÁK NEMZET 36 A szlovák nemzeti mozgalom 40 Anton Bernolák 44 A szláv kölcsönösség

A projekt menedzsere:

Mgr. Janka Smiešková Nyelvi szerkesztő:

48 A Štúr-nemzedék

Magdaléna Karafová

52 Szlovákok és az 1848/49-es forradalmi év

Grafikai elrendezés:

Peter Ďurík

57 A Memorandumtól a Matica slovenskáig

Térképek:

61 Mit tanultunk meg

(13, 15, 21, 25, 38, 62, 63, 73, 74, 75, 89 o. ) Ján Lomenčík Illusztrációk:

62 AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA

a szerzők archívumából Vladimír Zjavka (fénykép 19 o.) TIC Revúva (fénykép 59 o.) Postai bélyeg – Poštová známka: R. W. Seton Watson reprodukció a Slovenská pošta a. s. engedélyével ISIFA (fénykép 79 o.) RNDr. Ján Lacika (fénykép 94 o.)

62 Az osztrák–magyar kiegyezés és a szlovákok

© Vydavateľstvo Matice slovenskej s. r. o., 2011 Mudroňova 1, 036 52 Martin [email protected] www.vydavatel.sk

72 A világháború előestéjén

Minden jog fenntartva. Ez a mű, sem bármely része nem reprodukálható a jogtulajdonos jóváhagyása nélkül. Első kiadás, 2011 Nyomda:

Neografia a. s., Martin

ISBN 978-80-8115-046-3

4

66 A szlovákok önvédelmi törekvései 69 A szlovákok kivándorlása 72 AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ

76 Élet az 1. világháború (1914–1918) alatt 80 Szlovák katonák a frontokon 82 A szlovákok és a csehek ellenállása 86 A szlovákok és a csehek közös államához vezető úton 91 Milan Rastislav Štefánik és Tomáš Garrigue Masaryk 95 Mit tanultunk meg 96 Földrajzi nevek jegyzéke

Kedves tanulók és pedagógusok! Ennek a tankönyvnek a segítségével ismerhetitek meg azokat a történelmi folyamatokat, amelyek alapvető módon befolyásolták nemcsak elődeink, hanem a mi életünket is. Kezdődött mindez az Amerikai Egyesült Államokban és Franciaországban lezajlott forradalmakkal, amelyek a polgári és szabadságjogok új gondolatát győzelemre vitték. A (nagy) francia forradalom, amely leginkább befolyásolta az európai történéseket, megmutatta az új társadalomszemlélet erényeit és gyengéit. Ezzel párhuzamosan erős nemzeti mozgalmak és nemzetállamok alakulnak ki. A saját programjukkal színre lépnek a szlovákok is, akik más kultúrnemzetekkel egyenrangúaknak tekintik magukat. Nagy erőfeszítéseik ellenére nem találnak kellő támogatást követeléseikhez. Helyzetüket nehezíti a magyarosítás és a kedvezőtlen gazdasági körülmények is. A 19. századot az addig nem tapasztalt tudományos fejlődés jellemzi. Általában a gőz évszázadának nevezik, noha éppen abban az időben kezdték használni a villamosságot és végeredményben a belső égésű motorokat is. Óriási volt a fejlődés az orvostudomány, a kémia, a fizika, a biológia és a csillagászat terén. A modernizálás a társadalom minden területére kihatott. A nagy teljesítményű ipar új megélhetési forrásokat teremtett. Gyökeresen átalakult az életmód és ez magával hozta a népesség növekedését mind Európában, mind a világban. A legerősebb nagyhatalmak újabb igényeket fogalmaztak meg, de színre léptek azok is, akik szerettek volna felnőni melléjük. Nőtt a feszültség is, ami forradalmakba és háborúkba torkollt. A viharos fejlődésnek az első világháború iszonyata vetett véget a 20. század elején. Ez a tény arra figyelmeztet bennünket, hogy fontosak a magasabb erkölcsi, kulturális és emberi értékek is, amelyek a hatalom és az ismeretek megszerzéséért tülekedve mintha jelentéktelenekké váltak volna. A tankönyv a művelődési sztenderddel összhangban tárgyalja a tananyagot. De olyan fejezeteket is tartalmaz, amelyek túllépik a standard tantervi keretet (a cári Oroszország, Az ígéret földje – Amerika). A négy témakört két összefoglaló fejezet egészíti ki. A törzsszöveg mellett a tankönyvben szakirodalomból, történelmi forrásokból vett szemelvények és képanyag is található. Korabeli karikatúrákkal is találkozhattok, amelyek színezik a korszak jellemzését és a történelmi megismerés érdekes forrásai. A tananyag jobb megértését szolgálják a források elemzései, a problematikus kérdésekkel kapcsolatos feladatok és miniprojektek. Bizonyos fejezetek a fogalmi térképek segítségével folytatott tanulás korszerű stratégiáját szemléltetik. A térképek a vizsgált probléma kézzel fogható képét kínálják, amelyhez bármikor visszatérhetünk, lehetővé teszik a tananyag könnyebb és hatékonyabb megjegyzését és alkalmazását. Minden tanuló létrehozhat magának saját fogalmi térképet, amely tükrözi korábbi ismereteit és azt, hogy mit ért belőlük most. Reméljük, hogy a tankönyv hatékony és vonzó vezetőtök lesz a modern történelem megismerésében. A

prof. PhDr. Róbert Letz, PhD. Mgr. Branislav Krasnov Történelemtudományi tanszék Pedagógiai Kar Pozsonyi/Bratislava Komenský Egyetem PhDr. Marcela Bednárová, PHD. Szlovák Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézete PaedDr. Barbora Ulrichová 1. Magángimnázium Bajkalská ul., Bratislava

SZERZŐK

5

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON 1. A FRANCIA FORRADALOM 1789 –1799

Ismételjük át: ✦ Kik voltak a felvilágosodás képviselői? ✦ Értékeljétek munkásságuk hozadékát!

1789 – a Bastille börtön elleni támadás, a francia forradalom kirobbanása – az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának, valamint az új Alkotmánynak az elfogadása – az alkotmányos monarchia létrehozása 1792 – a királyság megdöntése és a köztársaság kikiáltása 1799 – Napóleoni puccs

Forradalmi hangulat A 18. század vége mozgalmas időszak volt Franciaországban. Az ország gazdasági problémákkal küszködött, a lakosság helyzete romlott. Az elégedetlenséget a felvilágosult értelmiségiek is szították, akik a társadalom gyökeres átalakítását követelték. Az államadósságot XVI. Lajos francia uralkodó újabb adókkal kívánta ellensúlyozni. Ehhez azonban a Rendi Gyűlés jóváhagyására volt szükség, amely már 175 éve nem ülésezett Franciaországban. 1789 májusában Párizsban összeültek a három rend képviselői. A nemesség és a papság privilegizált osztály volt, nem adózott és helyzetét féltékenyen őrizte. Az adófizetés terhe elsősorban a polgárok vállát nyomta, akiknek ez a tény nem tetszett. A forradalom kíméletlenségével sok ellenséget szerzett magának. A forradalom ellenségei elŒszeretettel mutattak rá karikatúrákkal is a forradalommal kapcsolatos erŒszakra.

A korabeli karikatúra a harmadik rend nem örömteli helyzetét szemlélteti, amely a vállain cipelte a nemesség és a papság privilegizált rétegét.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Vegyétek szemügyre a karikatúrát. Ki látható a képen? ❖ Milyen viszonyban vannak a képen levő alakok? ❖ Milyen társadalmi jelenségre utal a szerző?

6

Első rend – nemesség (290 képviselő) Második rend – papság (270 képviselő) Harmadik rend – polgárság (589 képviselő) Az egyes rendek képviselői között éles vitákra és összetűzésekre került sor. A helyzet odáig fajult, hogy a Harmadik rend képviselői kivonultak és Nemzetgyűléssé (később Alkotmányozó gyűléssé) nyilvánították magukat. Kijelentették, hogy addig nem oszlanak szét, míg a helyzet nem változik meg és nem fogadnak el olyan törvényeket, beleértve az alkotmányt – az állam alaptörvényét, amely mindenkire vonatkozna. A Harmadik rend hívei a „szabadság” (franciául: liberté) – egyenlőség (fr. égalité) – testvériség (fr. fraternité)” jelszó alatt egyesültek. A francia uralkodó mozgósította a hadsereget, amelynek a rend helyreállítása és a lázadás elnyomása lett volna a feladata. Amikor a Harmadik rend hívei hírét vették, hogy a királyi csapatok Párizs felé közelednek, megtámadták a Bastille börtönt és 1789. július 14-én elfoglalták. Franciaországban kitört a forradalom. A Nemzetgyűlés elfogadta a Jobbágyság Megszüntetéséről Szóló Nyilatkozatot, valamint az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. A Nyilatkozatban törvénybe iktatták valamennyi nemesi kiváltság megszüntetését, a jogegyenlőséget, a hivatalok és a tisztségek betöltésének a lehetőségét, a szólásszabadságot, a gyülekezési jogot és a vallásszabadságot, akárcsak a magántulajdon sérthetetlenségét és a vállalkozás szabadságát. Az új alkotmány értelmében Franciaország alkotmányos monarchia lett (1789–1792). Az alkotmány korlátozta az uralkodó hatalmát. Elválasztották egymástól a törvényhozói és a végrehajtói hatalmat. A törvényhozó szerv a Nemzetgyűlés lett, amelynek csakis saját vagyonnal rendelkező polgárok lehettek a tagjai. A környező államok azonban kelletlenül figyelték a franciaországi eseményeket. A franciák elkezdték államosítani a nemesi birtokokat és börtönbe vetették az arisztokratákat.

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON

A francia forradalom az abszolutizmus jelképének számító Bastille erŒd elleni támadással kezdŒdött. A börtönben akkor csak heten raboskodtak. Az elfoglalt erŒdöt földig rombolták.

Sok franciának menekülnie kellett. A szomszédos országok (főleg Anglia, a Habsburg Birodalom és Poroszország) elhatározták, hogy fellépnek a forradalommal szemben. A franciák azonban megelőzték őket és hadat üzentek a Habsburgoknak. A nem kielégítően felkészített francia alakulatoknak kezdetben semmiféle esélyük nem volt. Néhány vereséget követően az osztrák és a porosz seregek már Párizst fenyegették. Franciaország minden részéből érkeztek önkéntesek Párizs védelmére. Fontos szerepet játszottak közöttük a Marseille-ből jött önkéntesek, akiknek a harci éneke, a Marseillaise lett a forradalom himnusza (a mai francia himnusz).

Az 1789-es év forradalom elŒtti Párizsának hangulatát jellemzi a Rendi Gyılés tanácskozásáról készült festmény. A harmadik rend számára ez jelzés volt arra, hogy önálló útra lépjen.

Georges Jacques Danton (1759–1794) – a francia forradalom egyik vezetŒje. Mérsékeltebb álláspontot képviselt. A radikális forradalmárok – a jakobinusok – vezére Robespierre, aki gyılölte Œt, keresztülvitte a kivégzését. A vesztŒhelyen Danton állítólag ezt kiáltotta: „Robespierre, a bitó vár téged … Jössz utánam.” Néhány hónappal késŒbb szavai beteljesedtek és a hóhér Robespierreel is végzett.

A francia katonák, akik hazájukat védték a külföldi seregek támadásaitól. A Marseillaise-t – a forradalom dalát énekelve indultak a harcba. Ma ez a francia himnusz.

7

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON Megfejtjük a forrásokat: ❖ Olvassátok el a szemelvényt! ❖ A polgári nevelés órákon szerzett ismeretek alapján értelmezzétek az egyes pontokat és fejtsétek ki, milyen jogokról és szabadságról van szó.

A források üzenete: Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata • Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak. • Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás. • Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered. • A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. • A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselői révén közreműködnie. A törvény mindenkire egyformán vonatkozik.

A köztársaság

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (fr. Déclaration des droits de l’homme et du citoyen) az emberi jogokról szóló nyilatkozat volt, amelyet az Alkotmányozó Nemzetgyılés fogadott el 1789. 8. 26-án. Az volt a célja, hogy deklarálja az ember már létezŒ és elidegeníthetetlen jogait és ezzel pontosabban kijelölni azokat a határokat, amelyeket az állam semmilyen esetben sem léphet át. A forradalom vezérei azonban az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát gyakran megsértették politikai döntéseikkel.

A helyzet egyre feszültebb lett Franciaországban A köztársasági gondolat hívei kerültek előtérbe. A király, XVI. Lajos életét féltve családjával szökni próbált Franciaországból. Az uralkodót azonban menekülés közben elfogták és kivégezték – guillotine-nal lefejezték. Feleségét, Mária Terézia Habsburg uralkodónő lányát, Mária Antoinette-t szintén kivégezték. Franciaország 1792-ben köztársaság lett. Új választásokat tartottak, az újonnan megválasztott parlament felvette a Konvent nevet és a kezében egyesítette a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat. A francia hadsereg számos súlyos vereséget szenvedett, ismét rosszabbodott a lakosság gazdasági helyzete, amit a jakobinusok vezette baloldal hívei használtak ki és kormányra kerültek.

A jakobinus terror A köztársaságpárti (republikánus) jakobinusok Maximilien Robespierre vezetésével egy időre konszolidálták a helyzetet. Bevezették az általános hadkötelezettséget. Elfogadtak egy alkotmányt, amely Jean Jaques Rosseau gondolatain alapult; ez papíron minden alapvető jogot és szabadságot biztosított a polgároknak. A valóságban azonban ez az alkotmány sohasem lépett hatályba, mert a hatalmat a Közjóléti Bizottság és a Forradalmi Törvényszék vette át és diktatúrát vezetett be Franciaországban. Elkezdődött a forradalmi rémuralom, mindennapossá vált az ellenségnek kikiáltott polgárok meggyilkolása, még a gyermekeket sem kímélték. Ennek az időszaknak csak Robespierre és híveinek letartóztatása és kivégzése vetett véget 1794. júliusában. Beigazolódott az egyik később kivégzett képviselő kijelentése, hogy a forradalom felfalja gyermekeit. A francia forradalom a katolikus egyház ellen fordult. Kezdetben uralma alá akarta vonni, végül a jakobinusok vezetésével elhatározta a teljes megsemmisítését. A jakobinusok a kereszténységet a Legfelső Lény kultuszával váltották fel. Bevezettek egy új naptárt is, amely a köztársaság kikiáltásával kezdődött.

Magyar jakobinusok Maximilien Robespierre (1758–1794) – a francia forradalom vezetŒ személyisége, a jakobinusok vezére. Hírhedt volt hajthatatlanságáról az általa helyesnek vélt célok megvalósításában. Mindenki csak „megvesztegethetetlen”-ként emlegette. Ã volt a nagy forradalmi terror elindítója, amelynek több tízezer francia esett áldozatául. Végül Œ is a guillotine alatt végezte.

8

A franciaországi forradalom gondolataival a környező országokban és a Habsburg birodalomban is sokan rokonszenveztek, a történelmi Magyarországot is beleértve. II. Ferenc császár azonban szigorú rendőrségi megfigyelést vezetett be, üldözte és keményen megbüntette a radikálisan gondolkodó értelmiségieket. Ezért titokban szervezkedtek. A legjelentősebb csoportot a magyar jakobinusok alkották. Gyökeres demokratikus változásokra törekedtek. Terveik között szerepelt a történelmi Magyarország nemzeti elven alapuló föderatív köztársasággá történő

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON A korabeli illusztráció a magyar jakobinusok kivégzését ábrázolja Budán.

átalakítása. Szlovákia mint Slavonica Tartomány önálló közigazgatási egységet alkotott volna. Az emberek közötti egyenlőséget úgy szerették volna elérni, hogy egyenjogúsították volna a közrendűeket és a nemeseket. 1794ben a mozgalmat leleplezték, a főszervezőket kivégezték, a többieket sok évnyi börtönbüntetésre ítélték.

A magyar jakobinusok vezére Martinovics Ignác József (1755–1795 ) volt. A lembergi (Lvov) egyetem oktatójaként ismerkedett meg a felvilágosult filozófusok mıveivel.

A direktóriumtól Napóleonig (1794–1799) Robespierre és híveinek kivégzését követően nagy változások álltak be Franciaországban. Ismét új alkotmányt dolgoztak ki. Megváltozott a Nemzet Gyűlés is, amely ettől kezdve két kamarából állt (az 500-ak Tanácsa és az Öregek Tanácsa – 250 képviselő). A köztársaság élén 5 tagú Direktórium állt.

A Vendée-i felkelŒk zászlaja jelképezi azokat az értékeket, amelyeket a felkelŒk meg akartak védeni (monarchia – a királyi liliomok a zászló kék színı sarki mezŒiben – a kereszt és Jézus szíve, a béke és a nyugalmas munka utáni vágy – a zöld lombkoszorú).

Az emberek nem mindenütt üdvözölték örömmel az új forradalmi rendet és nem akartak változtatni az életmódjukon. Vendée megye lakói fellázadtak a francia forradalom ellen és elhatározták, hogy védekezni fognak a terror ellen. Sokáig ellenálltak a forradalmi csapatoknak, végül azonban vereséget szenvedtek.

9

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON Kislexikon: Rendi Gyűlés – valamennyi francia tartomány rendjeinek legfelsőbb gyűlése Alkotmányozó Nemzetgyűlés – parlament Alkotmányos monarchia – parlamentáris királyság, a király a parlamenttel együtt uralkodik Direktórium – átmeneti kormánybizottság guillotine – (gijotin) nyaktiló, lefejezésre használt kivégző berendezés, amelyet feltalálójáról neveztek el jakobinusok – radikális forradalmárok, akik a párizsi Szent Jakab-templomban gyülekeztek. polgár – egy állam teljes jogú képviselője meghatározott jogokkal és kötelességekkel. Az ókori államokban a felnőtt szabad férfi lehetett polgár, aki a polgárságát nemzetségi származása révén nyerhette el. A feudalizmusban a polgárságot a közrendű városlakók jelentették. Az amerikai szabadságharc és a francia forradalom az egyenlőséget vezette be. Minden felnőtt férfinak, később pedig a nőknek is megadta a polgár státusát. girondisták – mérsékelt köztársaságpártiak, akiknek a vezetői Girond megyéből származtak. Szerették volna megakadályozni a király kivégzését és lecsillapítani a kedélyeket az országban. thermidoriánusok – a francia forradalom legradikálisabb erői, akik 1794 júliusában megdöntötték Maximilien Robespierre rémuralmát (a francia forradalmi naptár szerint termidor hónapban).

ÁLLAMFORMA

ALKOTMÁNYOS MONARCHIA

KÖZTÁRSASÁG

KONZULSÁG

CSÁSZÁRSÁG

király

Girondisták Konvent

három konzul

császár

első konzul – Bonaparte Napóleon

I. Napóleon

Alkotmányozó Nemzetgyűlés Jakobinusok Közjóléti Bizottság és Forradalmi Törvényszék

direktórium Termidorok Direktorok + Konvent

A francia állam átalakulásai

A franciák azonban elégedetlenek voltak a Direktórium uralmával és gyakran lázadoztak. A Direktórium nem riadt vissza a fegyverek alkalmazásától sem. Mindinkább a hadseregtől függött, amelyben egyre magasabbra emelkedett a fiatal Bonaparte Napóleon tábornok. A Direktórium megbízta Napóleont az 1799 novemberében kitört felkelés leverésével. Napóleon azonban államcsínyt hajtott végre, és egy háromtagú konzuli testület vette át a hatalmat az országban. Az első konzul Bonaparte Napóleon lett.

Tudjátok-e, hogy:

☛ A forradalom alatt megváltozott Franciaország politikai tagolódása? Ún. départementek (megyék) jöttek létre, ezek élén az önkormányzatok választott képviselői álltak. ☛ A forradalom során államosították az egyházi javakat, amelyeket aztán a forradalom leggazdagabb hívei kaptak meg? ☛ Robespierre a forradalom számos vezetőjét kivégeztette, köztük Dantont is? ☛ Nem minden polgár vehetett részt a választásokon (vagyoni korlát – a szükséges tulajdonnal nem rendelkező, közvetlen adót nem fizető polgárok és a nők nem szavazhattak)?

10

A könnyılovasság – a huszárok csatája a 18. és a 19. század fordulóján. A könnyılovasság az ellenség elleni meglepetésszerı támadásokra szolgált, a csatatér „királya” azonban a gyalogság és a tüzérség volt (Bonaparte Napóleon tüzértiszt volt).


A francia királyi pár – XVI. Lajos és Mária Antoinette. A mérsékelt forradalmárok kezdetben tolerálták a monarchiát, de többen osztották a radikálisok véleményét, akik a régi rend jelképének tekintették.

A hóhér bemutatja a tömegnek XVI. Lajos király fejét

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Hogyan tagolódott a 18. század végén a francia társadalom? 2. Mi volt a Harmadik rend jelszava? 3. Az eseményekkel összefüggésben magyarázzátok meg az egyes szavak jelentését! 4. Soroljátok fel a francia forradalom kirobbanásához vezető okokat! Írjátok le a forradalom kitörését! 5. Kik voltak a magyar jakobinusok és milyen változásokat javasoltak? Sikerült megvalósítaniuk a céljaikat? 6. Állapítsátok meg, milyen változásokat hozott az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata! 7. Hasonlítsátok össze a Nemzetgyűlés és a Konvent politikai feladatait! MINIPROJEKT Dolgozzatok ki egy tervezetet Mária Antoinette francia királynőről! Különböző forrásokból gyűjtsetek érdekességeket a magánéletéről!

Kulcsszavaim: szabadság – egyenlőség – testvériség Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata Alkotmányos monarchia köztársaság jakobinusok Direktórium

A nyaktiló (fr. guillotine) a leggyakrabban használt kivégzŒ eszköz a francia forradalom idején. A francia hóhérok nem gyŒzték olyan gyorsan kivégezni áldozataikat, mint amilyen gyorsasággal a forradalmi bíróságok elítélték Œket. A névadója dr. Joseph Guillotin volt. Az elítéltek fejét egy ferde élı nehéz vasfejsze vágta le. A köztársaság radikális hívei dicsérték gyorsaságát és megbízhatóságát.

11

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON 2. BONAPARTE NAPÓLEON ÉS A NAPÓLEONI HÁBORÚK Ismételjük át: ✦ Melyek voltak a legfontosabb politikai és nemzeti jogok, amelyeket a forradalom hozott Franciaországnak? ✦ Írjátok le Napóleon hatalomra kerülését!

1792 1804 1805 1809 1812 1813 1814–1815 1815

– II. Ferenc a Habsburg Birodalom uralkodója lett – Napóleont császárrá koronázzák – az austerlizi/Slavkov csata (a „három császár csatája” Slavkovnál) – a napóleoni seregek Pozsonyt/Bratislava lövik – Napóleon oroszországi hadjárata – a lipcsei csata („a népek csatája”) – a bécsi kongresszus – a Waterloo-i csata, Napóleon uralmának vége

Napóleon szerencsés idŒszaka

Bonaparte Napóleon (1769–1821) az emberiség történelmének egyik legnagyobb hadvezére és stratégája. Közel 15 évig tartó uralma során elhúzódó háborúkkal kimerítette Franciaországot és megtizedelte férfilakosságát. Számızetésben halt meg a brit Szent Ilona-szigetén. Nevét évek múlva is sokan keserıséggel és gyılölettel emlegették.

Korabeli karikatúra. Anglia és Franciaország – a két nagyhatalom osztozik a világ felett.

12

1804-ben Bonaparte Napóleon teljhatalomra tett szert Franciaországban. Minden francia császárává kiáltotta ki magát és megkoronáztatta magát. Bár Napóleon felszámolta a köztársasági berendezkedést, számos forradalmi vívmányt megtartott. Kiadta a Code Civil elnevezésű polgári törvénykönyvet, amelyben rögzítette a törvény előtti jogegyenlőséget, a polgári szabadságjogokat, a vallásszabadságot, a magántulajdont, javított az állam pénzügyein. Támogatta a magánvállalkozást, tökéletesítette a közúthálózatot, de közben készült a nagy háborúra. Napóleon számos sikeres hadjáratot vezetett az osztrákok, a poroszok, az angolok és az oroszok ellen. Híressé vált az Austerlitz (ma: Slavkov) melletti ún. három császár csatája 1805-ben. Fokozatosan szinte egész Nyugat- és KözépEurópát uralma alá vonta. Egyik legnagyobb ellenfele Anglia volt, amelyet gazdaságilag is tönkre akart tenni. Kontinentális zárlatot rendelt el, azaz megtiltotta az angol áruk behozatalát a franciák által ellenőrzött területeken. Oroszország azonban továbbra is kereskedett Angliával, ezért Napóleon 1812-ben elhatározta Oroszország megtámadását.

I. Napóleon császárnŒvé koronázza elsŒ feleségét, Jozefint.


Mihail Illarionovics Kutuzov (1747–1813). Orosz hadvezér, aki méltó ellenfele volt Napóleonnak. Tanácsait azonban II. Sándor cár figyelmen kívül hagyta, ezért Napóleon többször is legyŒzte az orosz és a szövetséges osztrák sereget. Napóleon oroszországi hadjárata alatt Kutuzov defenzív harcmodorával kifárasztotta Napóleon csapatait, így aztán a katasztrofális orosz tél segítségével is az oroszok 1812-ben végül megverték Napóleont és hadseregét felmorzsolták.

Európa a napóleoni háborúk idején

A források üzenete: Részlet a Polgári Törvénykönyvből (Code civil), 1804) • 213. cikkely: A feleség köteles engedelmeskedni a férjének. • 217. cikkely: A feleség semmit nem ajándékozhat, nem adhat el, és nem is szerezhet (valamit), míg erre a férjétől engedélyt nem kap. • 317. cikkely: A gyermek minden életkorban köteles tiszteletet és figyelmességet tanúsítani a szülei iránt.

Az oroszok és a kegyetlen tél által megtizedelt francia hadsereg végül megsemmisült Oroszországban. Csak a sereg töredéke menekült meg, az is nyomorult állapotban lépte át Lengyelország határait és tért vissza Közép-Európába.

Megfejtjük a forrásokat:

Az oroszországi hadjárat 1812 nyarán Napóleon egy hatalmas, közel 500 000 fős hadsereg élén elindult Oroszország felé. Kezdetben Napóleon győztes csatákat vívott, de győzelmei sok katonájának az életébe kerültek. Napóleon Moszkvában kívánt áttelelni, a várost azonban az oroszok felgyújtották, ezzel Napóleon terve meghiúsult. A rettenetes orosz tél miatt Napóleonnak el kellett menekülnie Moszkvából. A hideg tél, a kozákok és a helyi lakosság támadásai következtében a francia hadseregnek mindössze 50 000 katonája élte túl a hadjáratot.

❖ Olvassatok el egy részletet a Code Civil törvénykönyvből! ❖ Magyarázzátok meg, hogyan értelmezi a törvénykönyv a férfi és a nő, illetve a szülők és gyermekek kapcsolatát. ❖ Mondjátok el véleményeteket az egyes cikkelyekről!

Napóleon bukása A sikertelen oroszországi hadjárat véglegesen leszámolt Napóleon verhetetlenségének nimbuszával. A császárt fokozatosan cserben hagyták a szövetségesei (a poroszok, az osztrákok, a svédek), és a franciaellenes táborhoz csatlakoztak. Végül a népek csatájában Lipcsénél 1813-ban legyőzték Napóleont. Bár a franciák majdnem három napig ellenálltak a többszörös porosz, orosz és osztrák túlerőnek, az ütközet a franciák vereségével végződött. A szövetséges seregek behatoltak Franciaországba.

Jelenet a napóleoni háborúból. A hesseniek Napóleon szövetségesei közé tartoztak.

13

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON A Waterloo-i csata Napóleon 100-napos császárságának a végét jelentette. Napóleon csapatai nem tudták megtörni a Wellington tábornok vezette brit gyalogság ellenállását. Wellington a bulldogi taktika (belemarni és tartani) híveként a Napóleon fölött aratott gyŒzelmét követŒen a brit politikai színtéren is fontos szerephez jutott.

Napóleon megadta magát és száműzetésbe vonult Elba szigetére. Franciaországban ismét a Bourbonok kerültek hatalomra, megújult a királyság. Az emberek azonban nem tudtak megbékélni az új hatalommal és az idegen megszállókkal. Napóleonnak sikerült megszöknie Elba szigetéről és hűséges csapatai élén elindult Párizs felé. Napóleon 100 napra megújította a császárságot, de 1815. júniusában végérvényesen vereséget szenvedett Waterloo-nál, a mai Belgium területén. Az angolok ezt követően Szent Ilona-szigetére internálták, ahol hat évvel később, 1821-ben meghalt. Klemens Lothar Metternich herceg (1773–1859) külügyminiszter, késŒbb osztrák kancellár, a Habsburg Birodalom jelentŒs politikai személyisége. Az abszolutizmus, a szigorú rend híve volt. Nagy hatással volt a külpolitika irányára. Noha ki nem állhatta Napóleont, taktikai okokból azt tanácsolta uralkodójának, Ferenc császárnak, hogy lányát, Mária Lujzát adja nŒül Napóleonhoz és legyen a szövetségese. Emellett még a következŒ kijelentést is neki tulajdonítják: A diplomatának nem kell azt gondolnia, amit mond, de gondolnia kell arra, hogy mit mond.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Olvassátok el a forrást. Hogyan reagált a francia hadsereg az angol bekerítésre? ❖ Hogyan végződött ez a háború? Mi lett Napóleon sorsa?

A források üzenete: • Amikor az angoloknak sikerült bekeríteniük Napóleon gárdájának egy részét, megadásra szólították fel a franciákat. Ekkor mondta a francia tábornok az elhíresült szavakat: „A gárda meghal, de nem adja meg magát.” De Napóleon seregének többsége, látva, hogyan szenvedett vereséget a hadsereg élcsapata, pánikba esett és hátrálni kezdett. A visszavonulás azonban csakhamar rendezetlen menekülésbe csapott át. • A menekülési útvonalakat szekérroncsok, eldobált puskák, emberi tetemek és állati dögök borították. A katonák Charleroi felé futottak, Gennape városában azonban utolérték őket a híres porosz Halott huszárok egységei (a jelük egy koponya és két keresztbe fektetett csont volt), akik kegyelem nélkül legyilkolták a franciákat, a sebesülteket sem kímélték… • A Waterloo-i csata a napóleoni korszak végét jelentette. Carl von Clausewitz találóan jegyezte meg: „Bonaparte utolsó erőit mozgósította arra, hogy megfordítsa az eseményeket, amikor már semmilyen fordulatra nem volt esély, az utolsó fillérig mindent kifizetett, majd koldusként szaladt el a harctérről és a birodalomból.” A Waterloo-i csata (különbözŒ források nyomán rövidítve és átdolgozva – A. Z. Manfred: Napóleon. Gondolat, Bp. 1981, 486–488. o.).

A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség Napóleon vereségét követően a győztesek (Anglia, Oroszország, Ausztria és Poroszország) elhatározták az európai viszonyok megváltoztatását. Az államfők Bécsben ültek össze tanácskozni, ahol tárgyalni kezdtek az új európai elrendezésről. Ezt az összejövetelt Bécsi kongresszusnak nevezik. Amikor Napóleon ismét hatalomra került, a tárgyalásokat átmenetileg berekesztették. A tanácskozás nyomott légkörben zajlott. Az egyezmények lassan és nehezen születtek, végül azonban a nagyhatalmak mindenben megállapodtak. A tárgyalások során fontos szerepet játszott egy osztrák politikus: Metternich herceg.

14

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON Miről állapodtak meg 1815. június 9-én a bécsi kongresszuson: • politikai változások Európa térképén • Franciaország 1789 előtti határainak visszaállítása, a győzteseknek fizetendő francia jóvátétel mértéke. • A Német-Római Birodalmat felváltotta a Német Szövetség, ahol a befolyásért Poroszország és Ausztria vetélkedett. • Oroszország megerősítette pozícióját. Birtokba vette a Varsói Nagyhercegséget, amelyet Napóleon hozott létre (Lengyelország az 1772-es, 1793-as és 1795-ös felosztások miatt megszűnt önálló államként létezni), ebből a Lengyel Királyságot alakította ki, amellyel perszonálunióba lépett. • Nagy-Britannia számos stratégiai fontosságú francia támaszpontot kapott az Atlanti-óceánban és a Földközi-tengerben. • A bécsi kongresszuson új nagyhatalmi szervezet is létrejött: a Szent Szövetség. Tagjai megállapodtak, hogy közös találkozókat és tanácskozásokat fognak tartani. Elsőrendű céljuk az volt, hogy közösen felügyeljenek a rendre és a békére Európában. Nemcsak a monarchiába vetett hit és a keresztény elvek kötötték össze őket, hanem a forradalmak, az erősödő nemzeti mozgalmak és a liberalizmus elleni harc is.

II. Ferenc (1768–1835) Habsburg uralkodó. II. Ferencként lépett a trónra, mint a Német-Római Birodalom császára (1792–1806). A francia császárság létrejötte és a napóleoni háborúk következtében 1804-tŒl mint I. Ferenc osztrák császár uralkodott. A napóleoni háborúkban résztvevŒ államok jelképei

Osztrák zászló

Angol zászló Kráľovstvo

Európa térképe a bécsi kongresszus után

Napóleon és a mai Szlovákia A nagy francia forradalom idején lépett a Habsburg Birodalom trónjára II. Ferenc. Igen gyorsan véget vetett elődei felvilágosult reformjainak. A forradalomtól tartva alattvalóit szigorú rendőri megfigyelés alá helyezte. Franciaország növekvő hatalma és Napóleon terjeszkedő politikája meggyengítette a Habsburg Birodalom helyzetét és megingatta Európa biztonságát. II. Ferenc az orosz cárral, az angol királlyal és más európai uralkodókkal együtt néhány katonai koalíciót hozott létre, hogy meggyengítse az egyre sikeresebb francia hadvezér és császár hatalmát. A háborús konfliktusokra közvetlenül a Habsburg Birodalom területén is sor került. A legismertebb ütközet az austerlitzi/Slavkov csata, amelyet „a három császár csatájának” is neveznek. 1805. december 2-án a morvaországi Slavkov falu közelében a francia sereg nehézség nélkül diadalmaskodott az orosz cár és az osztrák császár túlerőben lévő egyesült hadserege felett. A súlyos vereséget követően a Habsburg Birodalom és Franciaország Pozsonyban/Bratislava aláírta a békét, amely eredményeként a monarchia jelentős területeket vesztett.

Porosz zászló

Francia zászló

A cári Oroszország zászlaja

15


I. Napóleon és Ferenc császár találkozása az austerlitzi/Slavkov csata után.

Az 1805-ben lezajlott austerlitzi/Slavkov csata Napóleon legendás gyŒzelmét hozta.

A békés időszak a két ország között nem tartott sokáig. Nem egészen négy év múlva a Habsburg Birodalom ismét háborúba keveredett Napóleonnal. 1809-ben a francia seregek megközelítették Pozsonyt/Bratislava és a Duna déli partjáról néhány napig lőtték. Rommá lett a Dévény vára/hrad Devín is, amelyet a franciák a levegőbe röpítettek. Napóleon fokozatosan egész Európa ura lett és Nagy Hadseregéről kialakult az a hiedelem, hogy legyőzhetetlen.

Ferenc császár – Napóleon szövetségese?

A napóleoni csapatok Pozsonyt/Bratislava ágyúzzák 1809-ben. Pozsonynak/Bratislava akkoriban mintegy 25 000 lakosa volt.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Hogyan szólt Napóleon a katonáihoz? Mik a tervei? ❖ Hogyan látja Napóleont az orosz cár az austerlitzi ütközet után?

A számos vereség hatására II. Ferenc először vette fontolóra azt a lehetőséget, hogy szövetséget köt Napóleonnal. Ezt a változást Napóleon császárnak az a meglepő ajánlata okozta, hogy feleségül venné II. Ferenc lányát, Mária Lujza osztrák hercegnőt. Ez azonban ingatag szövetség volt. A régi európai hatalmak uralkodói csak arra a pillanatra vártak, amikor a francia seregek nehéz helyzetbe kerülnek. Ez a pillanat 1812-ben jött el, amikor Napóleon elszenvedte első komoly hadi kudarcát Oroszországban. Ferenc császár egy újabb koalícióba lépett Napóleon ellen és szövetségeseivel legyőzte vejét a lipcsei csatában, majd végérvényesen a Waterloo-i ütközetben 1815-ben. A Habsburg Birodalom, Anglia és Oroszország megerősítette pozícióját Európában. A források üzenete: A győztes austerlitzi/Slavkov csatát követően 1805-ben I. Napóleon ezeket mondta katonáinak: • Katonák! Elégedett vagyok veletek. „Az austerlitzi napon” teljesítették azt, amit rendíthetetlen bátorságotoktól vártam. … Katonák! Amint elérjük mindazt, amire szükségünk lesz hazánk boldogulásának és jólétének biztosítására, visszavezetlek benneteket Franciaországba. Ott én leszek a ti atyai gondoskodótok. Népem örömmel üdvözöl majd benneteket, és elég lesz csak annyit mondanotok: „Austerlitznél harcoltam”, és ők azt válaszolják: „Ez egy hős!” Az orosz cár az austerlitzi/Slavkov csata után ezt üzente Napóleonnak: • Mondja meg az urának, hogy távozom. Mondja meg neki, hogy csodát művelt…, hogy a csata megnövelte a csodálatomat iránta; olyan férfi, aki az égiek kegyeltje, és az én hadseregemnek száz évig is eltart, amíg egyenrangú lesz az övével.

16

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON Tudjátok-e, hogy:

Napóleon és Mária Lujza esküvŒi menete Franciaországban 1810-ben.

☛ Napóleon új művészeti stílust teremtett – az empire-t (császári stílus)? A pontos geometriai formák jellemzik, és a klasszicizmusból indul ki. Elsősorban a lakáskultúrában és az öltözködésben jelentkezett. ☛ Az austerlitzi/Slavkov csata napra pontosan egy évvel azt követően zajlott, hogy I. Napóleon Franciaország császárává koronáztatta magát (1804. december 2.)? ☛ A morvaországi Slavkov közelében és Ligetfalun/Petržalka minden évben eljátsszák a napóleoni csaták történelmi rekonstrukcióját?

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Soroljátok fel azokat a változásokat, amelyeket Napóleon polgári törvénykönyve, a Code Civil hozott! 2. Magyarázzátok el a kontinentális zárlat lényegét! 3. Állítsatok össze egy táblázatot a napóleoni háborúkról. Az 1805., az 1812., az 1813. és az 1815. évhez írjátok oda az ütközet helyét és eredményét! 4. Állapítsátok meg, miként kapcsolhatók össze a következő szigetek – Korzika, Elba, Szent Ilona Napóleon életével! 5. Írjátok le Napóleon oroszországi hadjáratát! Mondjátok el, milyen stratégiát választottak az oroszok! 6. Soroljátok fel a bécsi kongresszus határozatait! Használjátok a térképet! 7. Jellemezzétek a Szent Szövetséget! 8. Magyarázzátok meg Napóleon és Ferenc császár kapcsolatát! 9. Gondolkodjatok el Napóleon kijelentéséről: „Nem azoktól kell félni, akiknek más a véleményük, hanem azoktól, akiknek ugyan más a véleményük, de túl gyávák ahhoz, hogy ezt kimondják.”

Sir Arthur Conan Doyle angol író, a híres Sherlock Holms alakjának megteremtŒje egyebek mellett megírta a Gerard dandártábornok és a Gerard dandártábornok hŒstettei címı könyvét is, amelyben leírja egy egyszerı és nem túlságosan eszes, de bátor és hı, I. Napóleon császárt szeretŒ francia katona kalandjait. A könyv sok hívet szerzett magának az egész világon. Olvassátok el a könyvet és beszéljetek róla osztálytársaitoknak.

Kislexikon:

MINIPROJEKT Készítsetek tervezetet Bonaparte Napóleonról. Elsősorban a magánéletére és tetteire összpontosítsatok. Vázoljátok fel, hogy milyen hatással volt a franciaországi társadalmi és kulturális életre, hogyan viszonyult a pápához, a Habsburgokhoz, a művészetekhez…

Kulcsszavaim: napóleoni háborúk, 100-napos császárság, bécsi kongresszus, Szent Szövetség Olvassátok el: HRADSKÝ, Juraj: Napoleon a Bratislava 1805, 1809. Bratislava: PT 2005. TARLE: Napóleon, Gondolat, Bp. 1961, 147–171. o.

szövetség – aliancia, szövetségi szerződés internálni – kijelölni a tartózkodás helyét liberalizmus – politikai irányzat, amely a politika és a gazdaság szabadságát, a toleranciát, az állam hatalmi befolyásának korlátozását, a magántulajdont hangsúlyozza konzervativizmus – a hagyományos értékeken alapuló politikai és gazdasági mozgalom jóvátétel – reparáció, a háborús károk megtérítése, ezt a legyőzött országnak kell fizetnie

17

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON 3. A CÁRI OROSZORSZÁG

1825 1853–1856

– a dekabristák felkelése – a krími háború

Oroszország hatalmi terjeszkedése A 18. század végén Oroszország Nagy Katalin cárnő vezetésével jelentősen megerősödött. Mindezt az orosz területszerzések is igazolják, amelyekre az oroszok Lengyelország felosztása során tettek szert. Oroszország jelentősége tovább nőtt I. Sándor cár uralkodása alatt, aki a napóleoni háborúk idején ült a trónon. Az oroszok (elsősorban Szuvorov és Kutuzov tábornok) több súlyos vereséget mértek a franciákra és jelentős mértékben hozzájárultak a francia katonai hatalom megtöréséhez. Másrészt az orosz gazdaság nem volt a kellő szinten és Európa után kullogott. A gazdasági gondok negatívan hatottak az orosz társadalom fejlődésére és ezek az okok a későbbi stagnáláshoz vezettek.

I. Miklós cár és kora Az orosz dekabristák felkeltek az országukat uraló abszolutizmus ellen, de nem volt elegendŒ erejük és támogatásuk ahhoz, hogy eszméiket megvalósítsák. Így az abszolutizmus fennmaradt Oroszországban.

Amikor I. Sándor 1825-ben elhunyt, a fiatal orosz tisztek egy csoportja, akik csodálták a francia forradalmat és Európát, államcsínyt szerveztek, amelyet a történelemkönyvek dekabrista felkelésként jegyeznek. Az új cár, I. Miklós leverte a felkelést és a legfőbb bűnösöket halálra vagy szibériai száműzetésre ítélték. I. Miklós nagy ellensége volt a forradalomnak és a liberalizmusnak. „A forradalom Oroszország küszöbén áll, de esküszöm, hogy amíg élek, ide be nem teszi a lábát.” Ehhez az esküjéhez a haláláig hű maradt. 1830-ban leverte a lengyelek felkelését és az oroszok ellen lázadozó lengyelektől, akik addig perszonálunióban éltek az oroszokkal, minden jogot és privilégiumot megvont és a Varsói Nagyhercegségből közönséges kormányzóságot hozott létre. Az 1848/1849-es forradalmi években az ifjú I. Ferenc József Habsburg uralkodónak is segítséget nyújtott a Habsburg Birodalomban kitört forradalom leverésére. Az orosz túlerő legyőzte a magyar honvédsereget, amely 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert. Az orosz cár ezzel megmentette a Habsburgok koronáját.

A krími háború

I. Miklós orosz cár 1825-ben léptett trónra. A forradalom és a liberalizmus ellensége volt. Leverte a dekabristák felkelését és a lengyelországi (1830–1831) és a magyar forradalmat is (1849, Világos). Európa csendŒrének is csúfolták Œt. Szerette volna megerŒsíteni Oroszország hatalmi helyzetét. Fáradhatatlan harcosa volt a törökök által elnyomott szlávok felszabadításának.

18

I. Miklós cár uralkodásának utolsó évei a krími háború (1853 – 1856) jegyében teltek. A cár a törökök ellen indított háborút, akik akkoriban az egész Balkánt birtokolták. A törököket azonban az angolok támogatták, akik közömbösek voltak a keresztények szenvedései iránt és csak a saját hatalmi céljaikat követték: megerősíteni befolyásukat a térségben. Az angolok vezetésével egy széles körű európai koalíció indított háborút Oroszország ellen. A szövetségesek a Krím-félszigeten szálltak partra. A korszerűen felfegyverzett szövetséges csapatok legyőzték az oroszokat, annak ellenére, hogy szívósan ellenálltak. Oroszország ráfizetett műszaki és gazdasági elmaradottságára – rosszabb felszerelés, utánpótlási nehézségek, pénztelenség.

Oroszország és az orosz reformkísérletek Miklós cár nem érte meg a háború végét. Oroszország számára hátrányos békét már utóda, II. Sándor (1855–1881) volt kénytelen megkötni Párizsban. Közben azonban tudatosította a krími háborúban elszenvedett vereség okait. Arra törekedett, hogy javítsa Oroszország gazdasági helyzetét és modernizálja birodalmát.


Az orosz csapatok, noha hŒsiesen ellenálltak a bekerített Szevasztopolban, végül kapitulálni kényszerültek. A krími háborúban Oroszország szembe került Franciaországgal, Nagy-Britanniával, a Szárd Királysággal és az Oszmán Birodalommal. Ezt a háborút tekintik a történelem elsŒ modern háborújának. A háború végeztével Oroszország egy idŒre visszafogta külpolitikai aktivitását.

1861-ban felszámolta a jobbágyságot és reformokat hajtott végre az oktatásügyben, a hadseregben és az igazságszolgáltatásban. II. Sándor reformjainak köszönhetően Oroszország jelentősen megerősödött. Ugyanakkor számos belső problémával és főleg az erősödő baloldali forradalmi mozgalommal küzdött, amely gyengítette a helyzetét. Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Jellemezzétek Oroszország helyzetét a 18. század végén. 2. Magyarázzátok meg Miklós cár következő kijelentését: „A forradalom Oroszor-

A krími háború egyik résztvevŒje volt az ismert orosz író, Lev Nyikolájevics Tolsztoj is.

Kislexikon: jobbágyság – az alattvalók földhöz kötöttsége, a jobbágy és a földbirtokos közötti viszony perszonálunió – két vagy több önálló állam szövetsége egy közös uralkodó alatt stagnálás – megtorpanás, leállás

szág küszöbén áll, de esküszöm, hogy amíg élek, ide be nem teszi a lábát.” 3. Kik voltak a dekabristák? Mi volt a céljuk és mi történt velük? 4. Jellemezzétek Oroszország szerepét a Habsburg Birodalomban kitört 1848/49es forradalomban és szabadságharcban! 5. Vázlatosan rajzoljátok le a krími háborúban szembenálló feleket! Segítségül használjátok a történelmi atlaszt! Hogyan végződött a háború Oroszország szempontjából? 6. Keressétek meg a történelmi térképen Szevasztopol várost és a Krím-félszigetet! 7. Szerintetek milyen okok késztették II. Sándor cárt Oroszország modernizálására? 8. Soroljátok fel azokat a területeket, ahol reformokra került sor! Emlékeztek azokra az uralkodókra, akik hasonló reformokat hajtottak végre nálunk?

Kulcsszavaim: dekabristák krími háború Oroszország modernizálása

A Romanov cári nemzetség címere. A Romanovok 1613–1917 között uralkodtak Oroszországban.

19

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON 4. A FORRADALMAK ÉS A NACIONALIZMUS FORGATAGÁBAN 1830–1848/49 Ismételjük át: ✦ Mutassátok meg Európa térképén azokat a változásokat, amelyeket a bécsi kongresszus hozott!

1830 – forradalom Európában 1848/49 – népek tavasza

Az 1830-as forradalom – a parázs, amelyet nem sikerült eloltani A napóleoni háborúk után az európai országok politikai rendszerében ismét megjelent az abszolutizmus. Az egyes államok uralkodói – mindenekelőtt a Szent Szövetség tagjai – elvetettek mindent, ami csak egy kicsit összefüggött a francia forradalommal. Európa számos népe egy új alkotmány elfogadását, a köztársasági államforma bevezetését, a nemzeti önrendelkezést és az egyesülést szorgalmazta. Ezeket a megnyilvánulásokat a nacionalizmus fogalmával illették. A nacionalista törekvések elsősorban Itáliában, Németországban, Lengyelországban és a Balkánon jelentkeztek egyre erőteljesebben. 1830 júliusában forradalom tört ki Franciaországban. Ezt X. Károly királynak az abszolutizmus megerősítését célzó törekvései váltották ki. A helyzet akkor éleződött ki, amikor az uralkodó elhatározta a parlament feloszlatását. Emellett korlátozta a sajtószabadságot és betiltotta a politikai egyesületeket. Párizsban szinte egy éjszaka alatt barikádok emelkedtek és a pánikba esett király elmenekült az országból. A forradalmi hangulat átterjedt a további országokra is.

Népek tavasza – az 1848/49-es forradalmi évek Több európai országot is érintő 1830-as forradalmat sikerült leverni, de nem sikerült eloltani a parazsat. Csak idő kérdése volt, hogy a forradalmi tűz mikor kap lángra valamelyik országban és terjed onnan tovább. X. Károly

AZ EURÓPAI FORRADALMI GÓCOK 1830-ban KI? OLASZOK

megszabadulni az osztrák befolyástól, az egység vágya

NÉMETEK

Németország etnikai alapú egyesítése, az osztrák befolyás gyengítése

LENGYELEK

tiltakozás/harc az orosz hegemónia ellen

BALKÁNI NEMZETEK

lerázni az oszmán uralmat

SZLÁVOK A HABSBURG BIRODALOMBAN

a szláv nemzettudat formálása, magyar nemzeti törekvések, liberalizmus

FRANCIAORSZÁG

harc X. Károly király abszolutizmusa ellen

BELGIUM Lajos Fülöp

20

TÖREKVÉSEK

Elszakadás Hollandiától

A táblázat az európai forradalmi gócokat és azok törekvéseit szemlélteti


Eugéne Delacroix: A szabadság vezeti a népet (1830)

A forradalom szelleme a nemzeti követelések és az abszolutizmus elleni harc formájában áthatotta szinte egész Európát.

FRANCIAORSZÁG PÁRIZS

A JOBBÁGYSÁG MEGSZŰNTETÉS

NÉMET ÁLLAMOK BERLIN

A NÉMETEK ÉS AZ OLASZOK EGYESÍTÉSI TÖREKVÉSEI

APPENNINFÉLSZIGET

F O R R A D A L O M 1 8 4 8 – 1 8 4 9 O R

BÉCS

A JOBBÁGYÁG MEGSZŰNTETÉSE PEST-BUDA

A FORRADALOM LEVERÉSE

Az 1830-as és az 1848-as forradalmak egész Európát lángba borították. A forradalmi lelkesedés megremegtette a monarchiákat és kezdte átalakítani Európa jellegét. A kép azt a várakozással teli hangulatot ábrázolja, amelyet a közeledŒ változások és a nemzeti államok megalakulásának a vágya keltett.

PRÁGA

Fogalmi térkép: Népek tavasza Európában

Franciaország A forradalom Franciaországban robbant ki, ahol 1848-ban a lázadók megbuktatták a királyt. Az ország ismét köztársaság lett és első elnökévé Napóleon Lajost, az egykori francia császár, Bonaparte Napóleon unokatestvérét választották. 1851-ben azonban államcsínyt hajtott végre és visszaállította az országban a császárságot. III. Napóleonként kezdett uralkodni. Vezetésével Franciaország Európa egyik legfontosabb állama lett. Hatalmának a porosz-francia háború vetett véget 1870-ben, amely francia vereséggel fejeződött be.

Alfred Kandid von Windischgrätz tábornok (1787–1862) elnyomta a prágai forradalmi mozgalmat.

21

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON Itália Itália területén több állam is osztozott: a szabad Szárd-Piemonti Királyság, a Habsburgok uralta területek, a Pápai Állam és a spanyol Bourbonok fennhatósága alatti területek. Ebben az időben Giuseppe Mazzini volt az egyik legkiemelkedőbb olasz személyiség, aki 1830-ban megalapította az Ifjú Olaszország mozgalmat. Fel akarta szabadítani és köztársaságként egyesíteni Olaszországot. Az Ifjú Olaszország mozgalom azonban más, hasonló helyzetű országokban is hatással volt az elégedetlenkedőkre. Ifjú Európa néven nemzetközi mozgalommá terebélyesedett. Károly Alber szárd-piemonti király kihasználta az 1848/49-es forradalmat Habsburg-ellenes és Bourbon-ellenes fellépésre. A Habsburg Birodalom hadserege azonban Radetzky marsall vezetésével legyőzte a piemonti seregeket. Az olasz nemzeti mozgalom jelentŒs személyisége volt Giuseppe Mazzini (1805–1872). A carbonarik titkos szervezetének volt a tagja, akik felesküdtek arra, hogy felszabadítják Itáliát az idegen uralom alól és akár életüket is feláldozzák Olaszország szabadságáért és egyesítéséért. Sok carbonari esett el a nemzeti-felszabadító harcokban.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ A forrás alapján mondjátok el, milyen okok miatt utasította vissza a császári koronát IV.Frigyes Vilmos!

Németország Röviddel a franciaországi és az itáliai forrongásokat követően a német államokban is újabb megmozdulásokra került sor. A liberális gondolatok mellett a német államok egyesítésének a szándéka is megjelent egy közös német birodalomban. 1848 tavaszán Maina-Frankfurtban összeült az „előparlament” (Vorparlament), amelynek az volt a feladata, hogy kidolgozza a leendő monarchia alkotmányát. Az uralkodó IV. Frigyes Vilmos porosz király lett volna, ő azonban nem volt hajlandó elfogadni a koronát a forradalmárok kezéből. Hasonlóan reagált a többi német uralkodó is: ők sem akartak a nép akaratából uralkodni. A források üzenete: Az okok, amelyek miatt IV. Frigyes Vilmos porosz király elutasította a császári koronát (1849): • Ez a korona valójában nem is korona. Az a korona, amelyet egy Hohenzoller elfogadhat nem olyan, amelyet a forradalmi magból kikelt gyülekezet készített, hanem olyan, amely magán viseli az isteni pecsétet… A korona, amelyet az Ottók, a Staufok, a Habsburgok viseltek, egy évezred fényétől ragyog. De azt, amelyről itt szó van, az 1848-as forradalom bűze szentségtelenítette meg. Elvégre egy ilyen ganajfoltokból összeragasztott képzeletbeli abroncsot nem tehet a fejére egy Isten kegyelméből törvényes király…

A Habsburg Birodalom

A forradalom megrengette az egész Habsburg Birodalmat. Végül azonban a monarchia túlélte a forradalmakat, a hadseregnek is köszönhetŒen. Julius Jakob von Haynau (1786–1853) tábornok hírhedtté vált magyarországi kegyetlenkedéseivel (közismert a kijelentése: „Természetesen majd amnesztiát hirdetünk, de elŒbb még akasztunk egy ideig…”).

22

A Habsburg Birodalomban bonyolult volt a helyzet. Ennek oka a monarchia nemzetiségi megosztottsága volt – szlávok, németek, magyarok, románok éltek benne és a számos közös érdek ellenére a négy nagy nemzeti közösség útjai más-más irányba vezettek. A magyarok egyenrangúak akartak lenne a monarchia osztrák részével és a történelmi Magyarországot egynemzetű magyar állammá akarták átalakítani. Követeléseik veszélyeztették a monarchia egységét, és ezek az osztrák Habsburgok számára elfogadhatatlanok voltak. A szláv nemzetek (csehek, szlovákok, horvátok, lengyelek, szlovének, rutének, ukránok) képviselői is határozottan követelték a jogaikat. A szlávok közül sokan rokonszenveztek a pánszláv eszmékkel és politikailag Oroszország felé fordultak. A Habsburg Birodalomban 1848 márciusában tört ki a forradalom. I. Habsburg Ferdinánd császár a monarchia felbomlásától tartva és a Szent Szövetség határozatainak szellemében az orosz cár segítségével legyőzte a magyar forradalmi honvédsereget. Az osztrákok megőrizték befolyásukat Észak-Itáliában is.

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON A források üzenete: A Habsburg Birodalom 1849 márciusi (ún. oktrojált) alkotmánya (válogatva, szerkesztve), amely sohasem lépett hatályba • Mi, I. Ferenc József, Isten kegyelméből Ausztria császára, Magyarország, Csehország … királya elrendeljük: • A teljes vallásszabadságot és mindenki számára az otthon elvégzett vallásgyakorlás jogát. • A tudomány és oktatása szabad. • Az általános nemzeti művelődésről a koronatartományi alkotmányok gondoskodnak … Az állam minden oktatási és nevelési ügyben a végső döntéshozó. • Mindenkinek szabadon jogában áll szóban, írásban, nyomtatásban vagy képileg kinyilvánítania a véleményét. • A polgároknak jogukban áll gyülekezni és egyesületeket létrehozni. • A személyi szabadság biztosított. • A Közbiztonsági Hivatal köteles 48 órán belül minden letartóztatott személyt szabadon engedni vagy átadni az illetékes törvényszéknek. A magyar seregek leteszik a fegyvert 1849 augusztusában Világosnál. A magyar forradalmárok sokáig ellenálltak az osztrák seregnek. Csak az orosz támadás nyomán szenvedtek vereséget. Az orosz csapatokat a fiatal I. Ferenc József császár megsegítésére I. Miklós cár küldte (a Szent Szövetség által elfogadott elvek szellemében). A magyar romantikus hagyományok szerint az utolsó ütközetben esett el az egyik legnagyobb magyar költŒ, PetŒfi Sándor. Egyesek szerint azonban lehetséges, hogy orosz fogságba esett és Szibériában számızetésben halt meg.

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Soroljátok fel azokat az országokat, ahol a napóleoni háborúkat követően nemzeti forradalmi akciókra került sor! Összpontosítsatok 1830-ra. Jellemezzétek az egyes forradalmi nemzetek törekvéseit! 2. Konkrét történelmi példákon magyarázzátok meg a nacionalizmus és a liberalizmus fogalmát! 3. A „népek tavasza” fogalmi térkép alapján beszéljetek az egyes 1848/49-es európai forradalmakról!

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Olvassátok el a forrást. Szerintetek az oktrojált alkotmány mely pontjai kerültek be a mai Szlovákia alkotmányába?

Az osztrák Joseph Radetzky marsall (1766–1858) 1848-ban legyŒzte a szárd-piemonti király seregeit, amelyek szerették volna felszabadítani Lombardiát és Velencét az osztrák fennhatóság alól. Ezért a „monarchia megmentŒjeként” emlegették.

T u dj á t o k- e , h o g y :

☛ az olasz forradalmárokat 1820/21-ben karbonáriknak nevezték, mert a dél-olaszországi hegyekben a faszénégetők (carbo – szén olaszul) között találkoztak ☛ IX. Károly uralkodása idején a franciák megkezdték Algír elleni hadjáratukat, amely később francia gyarmat lett. ☛ a nacionalizmuson belül két irányzat különült el? Az egyiket az elnyomott nemzetek képviselik és hangsúlyozzák nemzeti egyenrangúságukat. A másik irányzatot az uralkodó nemzetek képviselik, amelyek meggyőződése, hogy más nemzetek fölött állnak és jogosan igázzák le a kisebb és gyengébb nemzeteket.

MINIPROJEKT Állapítsátok meg, melyik zeneszerző írta Radetzky marsall katonai sikerei tiszteletére a Radetzky-indulót! Készítsetek egy projektet a zeneszerző művészi hozadékáról zenei szemelvényekkel!

Kulcsszavaim: abszolutizmus nacionalizmus liberalizmus nemzetek egyesítése

Kislexikon: barikádok – ideiglenes, gyorsan felépített akadályok, útelzárások nacionalizmus – politikai irányzat, amely előtérbe helyezi a nemzetet, a nemzeti érdekeket, a nemzeti történelmet és egyedi voltát pánszlávizmus – a szláv népek egyesülési törekvése Oroszország irányításával.

23

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON 5. A NEMZETÁLLAMOK KIALAKULÁSA Olaszország és Németország egyesítése Ismételjük át: ✦ Foglaljátok össze az egyes népek egyesítési törekvéseit a 19. században.

1859 1861 1866 1870 1871

– a Solferino-i ütközet – az Olasz Királyság kikiáltása – a porosz-osztrák háború – a porosz-francia háború, Sedan-i ütközet – a Német Császárság megalakulása

Olaszország egyesítése Olaszország egyesítésének folyamatában és az osztrákok elleni harcban két férfi játszott döntő szerepet. Az egyik a Szárd-Piemonti Királyság politikusa, Camillo Cavour, a másik a forradalmár Giuseppe Garibaldi volt, akit az osztrákok távollétében még halálra is ítéltek. Cavour meggyőzte a piemonti uralkodót, hogy politikailag közeledjen III. Napóleonhoz. Az osztrákok az őket fenyegető veszélyt az Appennin-félszigeten háborúval igyekeztek elhárítani. A piemontiak azonban Solferinónál francia segítséggel 1859-ban egy véres csatában legyőzték őket. Az osztrákok ezt követően rövid idő alatt elveszítették Lombardiát és Velencét is. Giuseppe Garibaldi kihasználta a vereséget szenvedett Ausztria problémáit, elfoglalta Nápoly területét és hozzácsatolta az egyesült északi országrészhez. Olaszország végleges egyesítésére csak 1870-ben került sor, amikor Franciaország elveszítette befolyását a Pápai Állam felett. A Pápai Állam területét Olaszországhoz csatolták. A pápa fennhatósága alatt csupán Róma egy része maradt – a Vatikán. Olaszország alkotmányos monarchia lett. Giuseppe Garibaldi (1807–1882). Olasz nemzeti hŒs, tábornok, Olaszország egységesítésének élharcosa, 1833-tól az Ifjú Olaszország mozgalom tagja. Nagy érdemeket szerzett Olaszország egyesítésében.

Jean Henri Dunant (1828–1910)

24

A solferinói ütközet brutalitása és a hadseregek tehetetlensége a sebesültek ellátásában annyira sokkolta a svájci Henri Dunant-t, hogy megalapította a Nemzetközi Vöröskereszt elnevezésı szervezetet. Az 1864-es genfi konferencián minden állam elfogadta, hogy tiszteletben tartja a Vöröskereszt jelét és nem támadnak a vörös kereszttel jelölt objektumokra.


Németország egyesítése

Egy jelenet a porosz-osztrák háború egyik csatájából (1866, königgrätzi ütközet). A Halottak osztaga címı festmény alkotója a cseh származású osztrák festŒ: Václav Sochor. August van der Groeben katona és osztaga hŒsi és önfeláldozó harcát ábrázolja a porosz túlerŒvel szemben. Az osztrák hadsereg képtelen volt ellenállni a korszerıen felfegyverzett porosz seregeknek. A háború osztrák vereséggel ért véget. Ennek a háborúnak az egyik csatája Pozsony/Bratislava mellett zajlott. Meg tudjátok állapítani, Pozsony/Bratislava mely részén áll az ütközetben elesettek tiszteletére emelt emlékmı?

Németország egyesítése Olaszországhoz hasonlóan a 18. században Németországot is több tucat kisebb-nagyobb államra osztották. Ezeknek az államoknak a laza szövetsége, amelyet Német-római Birodalomnak neveztek a napóleoni hadjáratok hatására a 19. század elején felbomlott. A német birodalom élén a Habsburgok álltak. A napóleoni háborúkat követően létrejött Német Szövetségben ismét a Habsburgoké lett a döntő szerep. Németországban a nemzeti mozgalom célja az egységes Németország létrehozása volt. Ezek a Poroszország által is támogatott ambíciók a Habsburg Birodalom érdekeit sértették. Poroszország és Ausztria vetélkedése a német államok feletti befolyásért egyre inkább kiéleződött. Az egyesítés folyamatában fontos szerepet játszott Otto von Bismarck porosz kancellár. Elhatározta, hogy „vérrel és vassal” egyesíti az országot. Háborút indított a Habsburg Birodalom ellen és a königgrätzi csatában (a mai Hradec Králové mellett) 1866-ban legyőzte az osztrákokat. A Német Szövetség megszűnt és Bismarck létrehozta a Poroszország vezette Észak-német Szövetséget, amelybe a német államok többsége tartozott. A magabiztos Franciaország hagyta magát kiprovokálni és hadat üzent Poroszországnak. A korszerűen felszerelt porosz hadsereg legyőzte a francia hadsereget a sedani ütközetben 1870-ben. Franciaország veresége III. Napóleon bukását okozta és a Harmadik Francia Köztársaság megszületéséhez vezetett. Ezzel párhuzamosan a dél-német és az észak-német államok egységes német állammá szerveződtek. 1871-ben Versailles-ban ünnepélyesen kikiáltották a Német Császárságot, amelynek első uralkodója I. Vilmos (Wilhelm) császár lett. Az egyesült Németország már megalakulását követően egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi színtéren.

Derniere Cartouche: A franciák veresége Sedannál 1870-ben

Otto von Bismarck és III. Napóleon a sedani ütközet után 1870-ben. A vaskancellárként is emlegetett Otto von Bismarck ezzel a gyŒzelemmel betetŒzte közel 20 éves küzdelmét Németország egyesítéséért. Európa térképén megjelent egy nagy és erŒs új állam, amely erélyesen követelte a jogait.

25

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON Megfejtjük a forrásokat: ❖ A fenti részlet alapján foglaljátok össze, mi vezetett a Nemzetközi Vöröskereszt megalakulásához.

Az Új Gulliver. Ez a francia gúnyrajz (Honoré Daumier karikatúrája) az 1866-ban kialakult helyzetre reagál. A képen a porosz Gulliver látható, aki az apró liliputikat szedegeti össze. Ismeritek Gulliver történetét? Ha nem, olvassátok el a kalandjairól szóló könyvet.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Mire és kit szólít fel I. Ferenc József császár? Milyen okokat sorol fel?

A források üzenete: Henri Dunant: Solferino emlékezete. Henri Dunant svájci orvos a harctéren látott borzalmak és szenvedések hatására megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet. • „A castiglionei templom kőpadlóján mindenféle nemzetiségű sebesült katonák feküdtek. Franciák és németek, szlávok, meg arabok is és a legtávolabbi zugokat is megtöltötték. Sokuknak már mozdulni sem volt erejük. A jajgatás és a leírhatatlan kiáltozás átjárta a templom tereit… A sebesültek körbepillantottak és segítséget vártak. Arcukat ellepték a legyek, amelyek a nyílt sebeken telepedtek meg. Némelyik sebesültön a kabát, az ing, a hús és a vér egyetlen kemény és szétválaszthatatlan anyaggá állt össze. És nem volt senki, aki segített volna rajtuk.” I. Ferenc József osztrák császár kiáltványa (Porosz-osztrák háború, 1866) • Népeimhez • A béke művét építve, amelyet elvállaltam, hogy lefektessem a hatalmas és egységes birodalom szilárd alapjait… azt parancsolta Nekem az uralkodói kötelesség, hogy egész hadseregemet fegyverbe szólítsam. • Én semmilyen okot nem adtam a háborúra. A jótékony béke megőrzését népeim számára – a mindenható Isten erre a tanúm – mindig az egyik legszentebb uralkodói kötelességemnek tartottam és mindig híven akartam teljesíteni. • Az egyik ellenséges hatalom azonban minden ürügy nélkül el akarja rabolni birodalmam egyes részeit és ez az oka a háborúnak… • Minden szerencsétlenségért, amelyet ez a háború az embereknek, a családoknak, az országnak okoz, azokat teszem felelőssé, és állítom őket a történelem és a mindenható Isten ítélőszéke elé, akik felelősek érte. • Mi kénytelenek voltunk fegyvert fogni. Nos tehát – ha megragadjuk, nem tesszük le addig, amíg nem lesz Birodalmam és a német állam hatalmi helyzete Európában ismét megerősítve.

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Hasonlítsuk össze, milyen volt a helyzet Olaszországban és Németországban az egyesítési folyamat előtt. Miben különbözött egymástól? 2. Magyarázzátok meg Bismarck kijelentését az egyesítés végrehajtásáról – „vérrel és vassal”. 3. Milyen hatással volt Franciaország veresége a poroszok elleni háborúban az olasz egyesítési folyamatra? 4. A történelmi atlasz és a tankönyv segítségével szerkesszetek táblázatot Olaszország és Németország egyesítéséről! Az egyes ütközetekhez – Solferino, Königgrätz, Sedan – írjatok évet, győztest, vesztest és területi veszteséget.

Kulcsszavaim: A német jövŒ címı gúnyrajz 1870-bŒl: Mindenki egy kalap alá kerül? A csúcsos sisak porosz jelkép volt. Egy évvel késŒbb létrejött a Német Császárság.

26

Cavour Garibaldi Bismarck III. Napóleon

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON 6. AZ ÍGÉRET FÖLDJE – AMERIKA

1773 1776 1783 1861–1865

– bostoni teadélután – az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat – az amerikai függetlenségi háború vége – polgárháború (Észak Dél ellen)

A gyarmatosítók harca a függetlenségért – az USA megalakulása Az új telepesek, akik Amerikába érkeztek, gyarmatokat (kolóniákat) hoztak létre, amelyek szorosan kötődtek az anyaországokhoz. Olyan területek jöttek létre, amelyeket főleg az angolok, a spanyolok, a hollandok és a franciák birtokoltak. Amerika fejlődését nagyban meghatározta a Hétéves háború (1756–1763), amely Franciaország és Spanyolország hanyatlását és Anglia rendkívüli fejlődését eredményezte. A gyarmatosoknak nem tetszettek a behozott árukra kivetett magas vámok, sem az illetékbélyegek, amelyek hatására jelentősen drágább lett az élet Amerikában. A konfliktus 1773-ban éleződött ki, amikor az angolok megemelték a tea vámját. Bostonban a gyarmatosok indiánoknak öltözve megtámadták az angol hajókat és tearakományukat a tengerbe szórták. Ez az esemény bostoni teadélutánként vonult be történelembe. Hamarosan mind a 13 amerikai gyarmat bekapcsolódott az angolok elleni harcba. 1776. július 4-én az amerikaiak elfogadták az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot. Ennek szerzője Thomas Jefferson volt. Az angolok kezdetben fölényben voltak, mert jobb és tapasztaltabb hadseregük volt, végül 1783-ban mégis az amerikai felkelők győztek és a háború véget ért. Az angolok és az amerikaiak aláírták a békeszerződést és Anglia elismerte az Amerikai Egyesült Államok (USA) függetlenségét. 1788-ban hatályba lépett az USA alkotmánya, amely egyértelműen elválasztotta egymástól a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat, valamint az igazságszolgáltatást. Ez a hatalommegosztás azt volt hivatva megakadályozni, hogy valaki a saját kezében összpontosítson minden hatalmat. Az első amerikai elnök George Washington, az angolok elleni függetlenségi harc egyik vezetője lett.

Jelenet az amerikai függetlenségi háborúból. Az angolok (vörös egyenruhában) kezdetben többször is megverték a rosszabbul kiképzett amerikai alakulatokat, amelyek a hadvezetés európai szabályaihoz igyekeztek igazodni. A helyzet megfordult, amikor az amerikaiak használni kezdték az amerikai trapperek és vadászok tapasztalatait, akik kiválóan ismerték a terepet. A hátországból intéztek támadást az angolok ellen, miközben hatalmas veszteségeket okoztak nekik. Az amerikai hadsereg gerincét az ún. „minutman”ek, a percemberkék alkották, akik egy perc alatt harcképesek voltak és aztán eltıntek az erdŒk mélyén.

Ismételjük át: ✦ Ki és mikor fedezte fel Amerikát? ✦ Milyen jelentősége volt ennek a felfedezésnek Európa szempontjából?

Thomas Jefferson (1743–1826) társszerzŒje volt a Függetlenségi Nyilatkozatnak. Az angolok egyik következetes ellenfele volt, csodálta a francia forradalmat. Ismertek a következŒ kijelentései: • Ha tudatosítom, hogy az Isten igazságos, félteni kezdem a hazámat. • Az az ember, aki soha nem olvas újságot, jobban informált annál, aki olvassa, mert elméjét nem töltik meg a hazugságok és a tévedések.

George Washington (1732–1799) az angolok fölött aratott gyŒzelmet (1789) követŒen az USA elsŒ elnöke lett. Az USA fŒvárosa az Œ nevét viseli. Híressé vált egyebek mellett a következŒ kijelentése: Felkészülni a háborúra – ez a leghatásosabb módja a béke megŒrzésének.

27

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON Megfejtjük a forrásokat: ❖ Az alkotmány szerint milyen a hatalom megosztása az USA-ban? ❖ Kinek van választójoga?

A források üzenete: Részlet az USA alkotmányából: • Mi, az Egyesült Államok népe attól vezetve, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót, megvalósítsuk az igazságosságot, biztosítsuk a belső nyugalmat, gondoskodjunk a közös védelemről, előmozdítsuk a közjót, biztosítsuk a szabadság áldásait magunk és utódaink számára, meghagyjuk és bevezetjük az Amerikai Egyesült Államok jelen alkotmányát. • Az 1. § Minden itt meghatározott törvényhozó hatalom ezennel az Egyesült Államok Kongresszusát illeti, amely Szenátusból és Képviselőházból áll. • A 2. § A Képviselőház az egyes államok népe által minden második évben választott tagokból áll és az egyes államok választói az állam számbelileg legerősebb törvényhozási ágába történő választások alkalmával megkívánt kellékeknek kell, hogy megfeleljenek.

Észak Dél ellen

Abraham Lincoln (1805–1865). Amerikai elnök és a feketék szabadságáért küzdŒ fáradhatatlan harcos. Nem sokkal Észak Dél ellen aratott gyŒzelmét követŒen egy fanatikus konföderalista meggyilkolta.

Buffalo Bill (1846–1917). Amerikai showman és vállalkozó. Bölényvadászként és a Pony Expres (a posta) lovasaként kezdte. Cirkuszának köszönhetŒen gazdagodott meg, ahol kovbojok és indiánok léptek fel. A cirkusz turnéja során számos európai országban is megfordult és elŒadásai rendkívül népszerıek voltak.

28

Az USA megalakulását követően az iparosodott Észak fejlettebb volt, mint a mezőgazdasági jellegű Dél, ahol kiterjedt gyapotültetvények voltak. Az ültetvényeken rabszolgák dolgoztak, akiket erőszakkal hurcoltak ide Afrikából. Észak és Dél az állam jellegét illetően is eltérő véleményt képviselt. Észak az állam föderatív (szövetségi) államszerkezet híve volt. Délnek jobban megfelelt a szabadabb konföderatív elrendezés, amelyben az egyes államoknak nem kell lemondaniuk jogaikról. Észak és Dél között akkor éleződtek ki az ellentétek, amikor az USA elnökévé a rabszolgaság megszűntetésének hívét, Abraham Lincolnt választották. Ez a déli államok ellenállását váltotta ki, amelyek elszakadtak az USA-tól. Polgárháború tört ki (1861–1865), amely Észak győzelmével végződött. Dél veresége a rabszolgaság eltörlését hozta magával. A négerek ugyan polgárjogokat szereztek, de teljes egyenjogúságukért még a 20. században is küzdeniük kellett a fehérekkel szemben. Abraham Lincoln elnök azonban nem sokáig örülhetett a győzelemnek. Néhány nappal a békekötés után egy fanatikus konföderalista a színházban lelőtte.

A vörös férfi vége A háború befejeztével elkezdődött az USA nagy gazdasági fejlődésének időszaka. Az országba, a jobb élet reményében egyre több bevándorló érkezett Európából és Ázsiából. Amerika menedéke lett a szabadabb életre vágyó embereknek és a politikailag üldözött egyéneknek, akik új életet akartak kezdeni. A bevándorlók behatoltak az indiánok által lakott területekre és elfoglalták a földjeiket. A nagy marhatenyésztők nemcsak a marhapásztorokat (a cowboyokat) fizették, hanem a vadászokat is, akik a bölényekre vadásztak, mert ezek akadályozták a marhatartás fejlődését. A bölények kiirtásával az indiánok elveszítették természetes megélhetési forrásukat. A földbirtokok miatt az indiánok a fehérek részéről a jogtalanságok és a spekulációk áldozataivá váltak. Az indiánok megpróbálták megvédeni az otthonaikat és az életmódjukat. Képtelenek voltak azonban versenyezni a gazdaságilag és hatalmilag is erősebb civilizációval. A helyzet még rosszabb lett, amikor az indián területeken aranylelőhelyeket találtak. 1865–1900 között szinte teljesen kiirtották a sziúk törzsét az USA középnyugati területein. Rendíthetetlen vezetőjük, Ülő Bika kénytelen volt megbékélni a rezervátumi élettel. Cirkuszi fellépésekkel egészítette ki a jövedelmét. A legtovább az apacsok álltak ellen a mexikói határvidék kietlen térségeiben. Hősi ellenállásuk azonban az egyenlőtlen harcban elbukott. A 19. század végén az USA már nagyhatalom volt, amely külföldön is egyre nagyobb befolyást szerzett. Az 1800-as évek végén elfoglalta Kubát, a Fülöp-szigeteket, karnyújtásra volt tőle Közép-Amerika és hatással volt Kínára és Japánra is. Politikailag egyre közelebb került Nagy-Britanniához. 1917-ben lépett be az 1. világháborúba Anglia és Franciaország szövetségeseként Németország ellen.


Indiánok – bölényvadászat

A források üzenete: Néhány indián közmondás • Vigyázz arra a férfira, aki nem beszél és arra a kutyára, amely nem ugat. (csejen közmondás) • Jobb, ha kevesebb mennydörgés van a szádban és több villám a kezedben. (apacs közmondás) • Azok, akik kutyák mellé fekszenek, bolhákkal kelnek fel. (a Holló indiánok közmondása) • Ne ítélkezz a barátodról, amíg két hónapig nem jártál a mokaszinjában. (csejen közmondás) • Ha a férfi okos mint a kígyó, megengedheti magának, hogy olyan szelíd legyen mint a galamb.(komancs közmondás) Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Jellemezzétek az amerikai telepesek és az angol kormány viszonyát a függetlenségi háború előtt! Magyarázzátok meg az említett háború okait!

Az amerikaiaknak legtovább az apacsok és a komancsok törzsének harcosai álltak ellen (ennek nyomán kapták nevüket az USA harci helikopterei). Geronimo apacs törzsfŒnök közel húsz éven át gerillaháborút folytatott az amerikai és a mexikói hadsereg ellen. Végül megöregedve, a szüntelen harcokba belefáradva megadta magát. Valószínı, hogy Geronimo inspirálta Karl May német írót az apacsok törzsfŒnökérŒl, Winnetu-ról és német barátjáról, Old Shatterhand-ról szóló regényének a megírására. Ismeritek a történetüket?

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Olvassátok el az egyes közmondásokat és saját szavaitokkal próbáljátok őket megmagyarázni. ❖ Melyik közmondás tetszett nektek leginkább és miért?

2. Mit jelent a „bostoni teadélután” kifejezés? 3. Milyen okok vezettek az amerikai polgárháborúhoz? Soroljátok fel a polgárháború következményeit!

Kislexikon:

4. Jellemezzétek az indiánok helyzetét az USA-ban a 19. század második felében!

Kulcsszavaim: függetlenségi nyilatkozat polgárháború Észak Dél ellen indiánok

vám – kötelező illeték, amelyet az országba érkező áruért kell fizetni föderáció – több állami egységből álló állam népirtás – genocídium, emberek csoportjának etnikai vagy faji alapon történő meggyilkolása kolónia – telep, gyarmat kolonista – telepes, gyarmatos konföderáció – államok laza szövetsége

29

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON 7. AZ IPARI FORRADALOM ÉS A MODERNIZÁLÁS Gazdaság

Ismételjük át: ✦ Milyen elven működött a manufakturális termelés?

Marx Károly (1818–1883)

Engels Frigyes (1820–1895)

A munkásmozgalom filozófusai, közgazdászai és ideológusai. Kidolgozták a történelemfelfogás materialista szemléletét, amelyben a gazdasági törvények a meghatározók. A történelem mozgató ereje a forradalom – az uralkodó és az elnyomott osztály konfliktusai. Ezek a konfliktusok vezettek volna el az osztálynélküli, kommunista társadalom kialakulásához. Ez az ideológia a 20. században sok millió ember halálát okozta. A karikatúra bizonyítja, hogy az emberek már a 19. században tudatosították a kommunizmus veszélyeit.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Olvassátok el a forrást. ❖ Beszélgessetek arról, hogyan látja Bakunyin a munkáltatót és a dolgozót. ❖ Állapítsátok meg, hogy a szerző szerint, hogyan viselkedik a munkaadó a dolgozóval szemben.

30

A 19. század második felét a tudomány és a technika rendkívüli fellendülése jellemezte. Az új tudományos felfedezések pozitívan nyilvánultak meg az egyes államok gazdaságában. A fejletlen gazdasággal rendelkező államok potenciálisan lemaradtak azoktól, ahol a tudományos kutatást támogatták. Németországban és az USA-ban volt a leggyorsabb a tudományos-műszaki haladás és fejlődés. A többi országban lassabban vezették be a termelésbe az új ismereteket. Németország gyors növekedését Franciaország és Nagy-Britannia is kelletlenül figyelte. Míg a 18. században az első ipari forradalom alapja a gőzgép alkalmazása volt, a második ipari forradalom a 19. század második felétől az elektromos áram felhasználásával, a belsőégésű motorok feltalálásával és az új természettudományos felfedezésekkel függött össze. Nagy ütemben fejlődött a nehézipar is, amelyet azonban nem lehetett kiépíteni kellő tőke nélkül. Emiatt az ipari körök és a banktőke között összefonódás alakult ki, ami képes volt finanszírozni a különböző ipari ágazatok kibontakozását. A vállalatok építésében és az ország modernizálásában további tényezők is fontos szerepet játszottak – a közlekedési hálózat fejlesztése, az elegendő nyersanyag és nem kis mértékben a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező, kellő számú munkaerő is, amelyet munkásoknak vagy proletariátusnak szokás nevezni. A 19. században a munkások öntudatos harcot indítottak a jogaikért és a jobb életkörülményekért a munkaadóikkal szemben. Megjelentek a korai szocializmus gondolatai, amelyek a liberalizmusra reagáltak. A szocializmus a szociális különbségek fokozatos és forradalmi felszámolását hirdette azzal a szándékkal, hogy szociálisan igazságos társadalmat hozzon létre. A szocializmus legismertebb képviselői közé tartozott Claude Saint-Simon, Pierre Proudhon, Marx Károly (Karl) és Engels Frigyes (Friedrich). Marx eszméit hirdette Vlagyimir Iljics Lenin is. A szociális változásokra a katolikus egyház is reagált. XIII. Leó pápa meghirdette az egyház szociális tanítását. Ez elutasította mind a liberalizmust, mind a szocializmust és kereste a megegyezés lehetőségét a foglalkoztatottak és a munkaadók között. A források üzenete: A radikális forradalmárok közé tartoztak az anarchisták is. Egyik legismertebb képviselőjük Mihail Alekszandrovics Bakunyin volt, aki Töredék című munkájában ezt írta: • „Ez a rabszolgaság minden lehetséges módon naponta megnyilvánul. A kellemetlenségek és a szerződés leigázó feltételei, amelyek a dolgozót alárendelt, passzív és engedelmes szolgává változtatják, a munkáltatóból szinte teljhatalmú urat csinálnak. Emellett jól ismert, hogy nem létezik ipari vállalat, amelynek tulajdonosa, olthatatlan nyereségvágyától vezérelve, abszolút hatalmának tudatában és a dolgozók gazdasági függőségéből profitálva figyelembe venné a szerződésben megfogalmazott feltételeket. Épp ellenkezőleg – szinte minden esetben újabb és újabb engedményeket kényszerít ki a saját érdekében. A szerződésben meghatározott munkaidőnél több munkával töltött órát követel, különböző ürüggyel csökkenti a munkabért, mindenféle címen büntetéseket szab ki vagy kegyetlenül, durván és szemtelenül bánik a munkásokkal.”


A 19. században még számos európai országban általános volt a gyermekek foglalkoztatása. Létezett ez a falvakban és a városokban egyaránt, fárasztó és gyakran veszélyes volt (pl. a bányákban). Csak 1833-ban tiltották meg az angol textiliparban a 9 évnél fiatalabb gyermekek dolgoztatását. Az idŒsebb gyerekek legfeljebb 12 órát dolgozhattak naponta. Ennek ellenére feltételezhetŒ, hogy Angliában még 1860-ban is az 5–15 év közötti angol gyerekeknek legalább a fele dolgozott embertelen körülmények között minimális bérért. A 13 évnél fiatalabb gyerekek foglalkoztatásának teljes tilalmát csak 1933-ban vezették be. A nehéz munka, a nyomor, a hiányos táplálkozás, az egészségügy katasztrofális helyzete és a betegségek jelentŒs mértékben hozzájárultak a magas gyermekhalandósághoz. 1919-ben hozták létre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet, amely a gyermekmunkát a világban figyelŒ és szabályozó legfontosabb intézmény lett. Fokozatosan – de csak a 20. században – fogadták el a gyermekmunkával kapcsolatos egyezményeket, ezeket azonban jó néhány afrikai és ázsiai országban továbbra sem tartják be. A gyermekek dolgoztatását tájainkon részben megakadályozta a tankötelezettség, amelynek gyökerei Mária Terézia és II. József reformjaiig nyúlnak vissza.

Tudomány és technika A tudomány fejlődése a 19. században számos új felfedezéssel járt, amelyek jelentősen befolyásolták a társadalmat. Főleg a természettudományos felfedezéseknek köszönhetően gyorsult fel néhány állam tudományos-technikai és gazdasági fejlődése. A legfontosabb fizikai felfedezések közé tartoztak Michael Faraday angol fizikus (pl. az elektromágneses indukció törvénye), Georg Ohm (Ohm törvénye az áramerősség és a feszültség közötti összefüggésről) eredményei, a röntgensugárzás felfedezése és az új atommodellek is (Rutherford, Bohr). A biológiában több szakember korszakalkotó munkával jelentkezett, pl. Robert Remak (sejtosztódás), Georg Mendel (a genetika alapjai). A 19. században publikálta az élővilág fejlődésével kapcsolatos elképzeléseit Charles Darwin (az evolúció elmélete). Óriási fejlődésen ment át a kémia is. Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz tudós megszerkesztette az elemek periódusos táblázatát, Marie Curie Sklodowska férjével együtt felfedezte a rádiumot és a radioaktív sugárzást. Justus von Liebig német vegyész az élelmiszeriparban kezdte alkalmazni a kémiát. Javult az egészségügy színvonala is. William Morton brit orvos feltalálta az éteres érzéstelenítést, Rudolf Wirchov német orvos megalapította a sejtpatológiát, kollégája Robert Koch azonosította a tuberkulózis kórokozóját, Emil Behring pedig felfedezte a torokgyík elleni szérumot. Rendkívül jelentősek voltak Louis Pasteur francia vegyész felfedezései, aki élete nagy részét a veszélyes fertőző betegségek vizsgálatának szentelte.

XIII. Leó pápa (1878–1903) a 19. század második felének mozgalmas idŒszakában állt a katolikus egyház élén. ÉrdeklŒdésének középpontjában a teológiai kérdések mellett a szociális problémák álltak. Párbeszédet kezdeményezett az egyház és a modern társadalom között. Szerepe volt a cirilli-metódi hagyományok felélesztésében a római katolikus egyházban. A reformáció óta Œ volt az elsŒ pápa, aki a „különvált testvérekrŒl” kezdett beszélni. Megnyitotta a vatikáni levéltárat a történészek elŒtt. Korának legnagyobb diplomatái közé tartozott. Támogatta az államok és a népék békés együttélését.


☛ a kötelező iskolalátogatás bevezetése ellenére számos országban sok munkáscsalád gyermekei nem járhattak iskolába? Már fiatal koruktól kezdve segítették a család megélhetését és ugyanolyan hosszú volt a munkaidejük, mint a felnőtteké. Olykor naponta 12 órát is dolgoztak.

Marie Curie-Sklodowska (1867–1934) lengyel tudósnŒ jelentŒs kémikus és fizikus volt. 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel együtt fizikai Nobel-díjat kapott a radioaktivitás felfedezéséért, 1911-ben kémiai Nobel-díjjal tüntették ki, mert sikerült izolálnia a tiszta rádiumot és felfedeznie a polóniumot. Állapítsátok meg, miért nevezte el az új elemet polóniumnak!

31

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON Nicola Tesla (1856–1943) az emberiség egyik legjelentŒsebb feltalálója volt. Szerb származású amerikai fizikus, elektromos gépek és berendezések feltalálója és konstruktŒre volt. Az Œ tiszteletére nevezték el a mágneses indukció mértékegységét teslának. Tesla találmányai és elméleti munkái formálták a 20. századi modern tudományt és elindították a második ipari forradalmat, amely végérvényesen megváltoztatta a világ arculatát. Fiatalabb éveiben Magyarországon élt. Az egykori Csehszlovákiában az Œ nevét viselte az elektronikus berendezéseket gyártó vállalat. Keressetek információkat a Tesla Orava társaságról és termékeirŒl.


☛ a halálbüntetés végrehajtására szolgáló váltóáramú villamosszék találmánya Tesla és Edison konkurenciaharcának az eredménye? Edison ezzel akarta bizonyítani, hogy milyen veszélyes a váltóáram az emberre. Nicola Tesla

A változások a közlekedést is érintették. Hermann Jacobi német tudós feltalálta a villanymotort. Karl Siemens, aki egyik feltalálója volt a dinamónak, megalkotta az első villanymozdonyt is. Két német mérnök, Daimler a Benz megszerkesztette a benzinüzemű motort és megtervezte az első benzinmeghajtású gépkocsit. Rudolf Diesel pedig a dízelmotor feltalálója lett. Ferdinand Zeppelin megalkotta az első irányítható léghajót, a Wright testvérek pedig megszerkesztették az első motoros repülőgépet, annak ellenére, hogy a Francia Akadémia a 19. század végén „bebizonyította”, hogy a levegőnél nehezebb gépek nem képesek repülni. A tudomány és az ipar fejlődése szempontjából rendkívül jelentősek voltak az információátvitel terén elért felfedezések. Az amerikai Samuel Morse az első távíró megalkotója volt (Morse-ábécé), ugyancsak amerikaiak, Alexander Graham Bell és Elisha Gray készítették az első telefont, Thomas Alva Edison alkotta meg az első fonográfot és elektromos izzólámpát. A 19. és a 20. század fordulóján tevékenykedett Albert Einstein német-zsidó származású fizikus és matematikus, Guglielmo Marconi olasz feltaláló és Nikola Tesla szerb fizikus. A mai Szlovákia területén is élt néhány kiemelkedő tudós. Štefan Banič az ejtőernyő egyik prototípusának a megalkotója volt. A szimői/Zemné születésű Jedlik Ányos közreműködött az elektromotor feltalálásában. Jozef Murgaš a drótnélküli távíró egyik úttörője volt. Eötvös Loránd fizikus torziós ingája fontos elméleti és gyakorlati felfedezéseket tett lehetővé. Jelentős csillagászként tartják számon Milan Rastislav Štefánikot.

Rudolf Diesel a dízelmotor feltalálója lett.

A források üzenete: Nikola Tesla elképzelése arról, hogyan lehetne a Niagara-vízesés energiáját villanyáram előállítására hasznosítani: • „… Egy esemény jól szemlélteti, milyen rendkívüli volt az életem… Ifjú koromban elbűvölt, amikor a Niagara-vízesésről olvastam: képzeletemben megalkottam egy nagy kereket, amelyet a hatalmas víztömeg hajtott volna. Azt mondtam a nagybátyámnak, hogy elmegyek Amerikába és megvalósítom az elképzeléseimet. Harminc évvel később már láthattam, a Niagara-vízesés hogyan hajtja meg a villanyerőmű kerekeit és elámultam az értelem kifürkészhetetlen rejtélyein.” (Seifer, Marc: Nikola Tesla. Prága, 2007)

32


L. Pasteur munkatársaival a nyulak szárított gerincvelőjéből kifejlesztette a veszettség elleni oltóanyagot. A következőkben Pasteur leírja, hogyan határozta el, hogy bevezeti a veszettség elleni oltást: • „Mivel a gyermek halála elkerülhetetlennek tűnik, mély és súlyos kételyek közepette, ahogy azt mindenki jól el tudja képzelni, elhatároztam, hogy kipróbálom Joseph Meisteren azt az eljárást, amely megbízhatóan működik a kutyák esetében.”

·tefan Baniã ejtŒernyŒjének rajzvázlata a szabadalmi leiratban

A források üzenete: Anekdoták híres emberekről Rudolf Virchow egy kérdést tett fel a hallgatónak a vizsgán. Hogyan segítene a betegen, akit heves vesefájdalom kínoz? • Először is a fájdalom csillapítására morfiumot adnék neki.” • Remek. – helyeselt Virchow. – És mennyit? • Úgy fél grammot. • Azt mondja, hogy fél grammot. Hm. És aztán mit tenne a holttesttel? Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Hasonlítsátok össze az első és a második ipari forradalmat! Miben különböztek? 2. Miben különbözött a manufaktúrákban és a gyárakban végzett termelő munka? 3. Soroljátok fel azokat a tényezőket, amelyek a vállalatok létrehozására és az ország modernizálására hatottak. 4. Hasonlítsátok össze a kapitalizmus és a szocializmus alapelveit! 5. Miként vélekedtek a gyermekmunka következményeiről? 6. Állapítsátok meg, milyen felfedezésekhez kapcsolhatók a következő nevek: Sie-

Alfred Nobel (1833–1896) svéd mérnök a 19. század legjelentŒsebb tudósai közé tartozott. Kémiai felfedezései (köztük a dinamit gyártásának kidolgozása) nagymértékben kitágították a tudomány határait. Végrendeletében létrehozta és anyagilag is biztosította a jelenleg legrangosabbnak számító elismerést – a Nobel-díjat, amelyet a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom, a közgazdaságtan területén, valamint a béke érdekében kifejtett tevékenységért ítélnek oda. Ismertek Nobel-díjasokat és tudjátok-e, hogy miért kapták a kitüntetést?

mens, Daimler, Benz, Diesel, Zeppelin, Tesla, Einstein. 7. Soroljátok fel a korszak legfontosabb szlovákiai származású tudósait. Mivel járultak hozzá a tudomány és a technika fejlődéséhez?

MINIPROJEKT Készítsetek egy Felfedezések és találmányok elnevezésű tervezetet az osztályban! Alkossatok csoportokat az egyes tudományterületek szerint (fizika, kémia, biológia, elektrotechnika). Az interdiszciplináris kapcsolatok alapján készítsetek egy tervezetet az adott szakterületen elért jelentős felfedezésekről. Megállapításaitokról számoljatok be osztálytársaitoknak.

Kulcsszavaim: modernizálás, szocializmus, kapitalizmus, felfedezések és találmányok

Kislexikon: tőke – anyagi vagy nem anyagi forrás (pénz, föld, műveltség…), a tulajdonosnak szolgál a nyereség elérésére kapitalizmus – a magántulajdonon és az egyéni vállalkozáson alapuló gazdasági rendszer ipari forradalom – műszaki és gazdasági fordulat, amely a gépek ipari alkalmazásával függött össze szocializmus – a társadalmi egyenlőségen és a termelőeszközök közös birtoklásán alapuló elmélet

33

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON 8. KULTÚRA ÉS MÙVÉSZET

Ismételjük át: ✦ A jellemző jegyek alapján jellemezzétek az általatok ismert művészeti irányzatokat!

A művészet tükrözte az adott korszak emberi társadalmának kísérő jelenségét, az általános instabilitást. Különböző, gyakran ellentmondásos áramlatok jelentek meg benne. Megváltozott a művész és a művészet felfogása is. Míg a korábbi időszakokban a művészt mesterembernek tekintették, aki a klasszikus realista műveket megrendelésre hozta létre, a 19. században az ókori görögök és rómaiak hagyományait kezdték elvetni. Számos művész saját stílust és saját kritériumokat alakított ki.

A 19. század elsŒ felének mıvészete

A Varsói Nagyszínház. A klasszicizmus az antik és a reneszánsz szellemi hagyatékából indult ki. Az építészetet az egyszerı díszítés jellemzi, az építményeknek háromszögletı homlokzatuk van, kitınnek egyenes és szabályos geometrikus vonalaikkal és az antik oszlopokat használják.

A 19. század első felének művészetében megjelenik a klasszicizmus és az empire. Mindkét művészeti irányzatot az antik művészet ösztönözte. A klasszicizmus a napóleoni háborúk idején jutott a csúcsra. Európai elterjedéséhez Bonaparte Napóleon is hozzájárult. A művészek az abszolút szépségen alapuló esztétikai ideálra törekedtek, amelyben a formák világosságát, pontosságát, kiegyensúlyozottságát keresték. Az empire a hatalmas épületekben nyilvánult meg, de az alkalmazott művészetben is jelentkezett. Az empire kispolgári változata a biedermeier volt, amely a lakáskultúrában, a bútorgyártásban és a művészeti termelésben volt tetten érhető. A festett porcelántárgyak és a miniatűrök jellemezték. A romantika már elvetette a görög-római mintákat. Az egyént állította az előtérbe, az érzelmeit és a személyiségét. Az értelemmel szembeállították a szerelem erejét, a szenvedélyeket és az érzéseket. A romantikus művészek műveikben gyakran menekültek a természet világába. A múltban vagy az egzotikumban is ösztönzést kerestek. Az irodalomban gyakorta találkozunk a hősiesség, a boldogtalan szerelem, a halál stb. témájával. A romantika gyakran összefonódott a hazafisággal.

A 19. század második felének mıvészete

Biedermeier stílust a kispolgárság kedvelte.

34

A romantikát felváltotta a realizmus és az impresszionizmus. Ezek a művészeti irányzatok az élet reális ábrázolásához való visszatérést hirdették. Megjelennek bennük a történelmi és a vallásos témák is. A realisták a romantikusokkal összehasonlítva az alkotás objektivitására törekedtek. A mindennapi élet jeleneteinek ábrázolásával plasztikusan kiegészítették a társadalom képét. A 19. század 60-as éveiben elsősorban a képzőművészetben megjelentek olyan alkotások, amelyeket a társadalom eleinte elutasított. E művek alkotói beemelték saját műveikbe a bizonytalanságot, a kételyeket és a benyomásokat. Impresszionistáknak nevezték őket. Egy műkritikus jellemezte őket így azt követően, hogy meglátta Claude Monet francia festő Impresszió képét. Az impresszionisták úgy ábrázolták a világot, ahogy azt szemünk egy bizonyos pillanatban látja, ebben az értelemben: a legigazibb az a pillanat, amely a legerősebb benyomást kelti bennünk. Claude Monet mellett Edouard Manet is jelentős képviselője volt az impresszionizmusnak. A 80-as években jelentkeztek a posztimpresszionisták, akiket elátkozottaknak is neveztek, mert elutasították a bevett társadalmi szokásokat. Viharos életmódjuk következtében gyakran a nyomor szélén tengődtek és számos csalódás érte őket. Az egyik legismertebb posztimpresszionista festő Vincent van Gogh és Paul Gaugin volt. A 19. és a 20. század fordulóján a képzőművészetben, az építészetben, az öltöz-

I. A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETÃ ÚTON ködésben és az alkalmazott művészetben a szecesszió dominált. Az utolsó olyan irányzat volt, amely általánosan teret hódított. Felfoghatjuk az ipari társadalomra adott válaszként is, a mesterségek szépségéhez való visszatérés kísérleteként. Szívesen alkalmazott díszítő elemeket, ornamentumokat és tarka színeket. A közép-európai szecesszió ismert képviselői közé tartozott az osztrák Gustav Klimt, a cseh Alfons Mucha, a magyar Kós Károly és a szlovák Dušan Jurkovič. A források üzenete: Anekdoták híres emberekről: • Paul Cézanne francia festő baráti körben szívesen beszélt arról, hogy kis korában csodagyereknek tartották. – Hogy értsük ezt? – kérdezték a barátai. – Nos úgy, hogy valamennyi nevelőm már gyermekkoromtól fogva azt mondta rólam, hogy csoda lesz, ha belőlem valami lesz! • Giuseppe Verdi, ismert olasz zeneszerző egyszer egy eldugott falucskában, Moncalierben egy házikót vásárolt magának, hogy nyugodt körülmények között tudjon dolgozni. Barátja, aki egyszer meglátogatta, megállapította, hogy az egyik szoba tele van tangóharmonikával. Verdi ezt így magyarázta meg: – Amikor az utcai zenészek megtudták, hogy hol lakom, órákon át az operáimból játszottak részleteket. Hogy nyugtom legyen tőlük, elhitettem velük, hogy a hangszereik nagyon értékesek, és valamennyit megvásároltam. • Victor Hugo francia költőt egyszer megkérdezték: Mi a legfontosabb a sikerhez: a pénz, a szorgalom vagy az ész? – Hugo salamoni módon kérdéssel válaszolt: – Ha triciklin közlekednek, meg tudják mondani, hogy a három kerék közül melyik a legfontosabb?

Giuseppe Verdi (1813–1901) olasz zeneszerzŒ a világ zeneirodalmának egyik legnagyobbika. Élete során számos nagyszerı zenemıvet komponált, amelyeknek sok millió rajongójuk van világszerte. Ismeritek valamelyik mıvét? Készítsetek beszámolót, akár a zenetanár segítségével is.

Kislexikon: impresszió – szószerinti fordításban: napfelkelte hazafiság – patriotizmus, a haza iránti szeretet és hűség

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Egy konkrét példán szemléltessétek, hogy az emberi élet mely területein érvényesült leginkább a biedermeier. 2. Nevezzétek meg a klasszicizmus és az empire jellegzetes elemeit! 3. Milyen értékekre támaszkodik a romantika? Állapítsátok meg, miért nevezték gyakran a romantikusokat elátkozottaknak! 4. Jellemezzétek a realizmust, mint művészeti irányzatot! 5. Állapítsátok meg az impresszionizmus festészeti technikájának a lényegét! Nevezzétek meg a legjelentősebb képviselőit!

Claude Oscar Monet (1840–1926) – jelentŒs francia festŒ, az impresszionizmusnak nevezett mıvészeti irányzat megalapítójának tekintik. Az elnevezés egy kép címébŒl ered: Impression soleil levant – A napkelte impressziója. Az impresszionizmus az adott pillanat atmoszféráját igyekszik megragadni.

MINIPROJEKT Válasszatok személyiséget az említett művészeti irányzatokból. Készítsetek prezentációt olyan művekből, amelyek alapján szemléltetitek az adott művészeti irányzat jellegzetes jegyeit (pl. van Gogh, Gaugin, Monet, Mucha, Jurkovič, Klimt, Kós Károly).

Kulcsszavaim: biedermeier klasszicizmus empire, romantika realizmus impresszionizmus Gustav Klimt: Adele Bloch-Bauer I. (1907)

35

I I . A M O D E R N S Z L OVÁ K N E M Z E T 1. SZLOVÁK NEMZETI MOZGALOM

Ismételjük át:

A 18. század 2. fele

✦ Magyarázzátok meg a felvilágosodás fogalmát! ✦ Soroljátok fel ennek a korszaknak a legjelentősebb személyiségeit! ✦ Idézzétek fel a felvilágosulás korának reformjait és jelöljétek meg azt, amely súlyt helyezett a hazai nyelvek használatára!

1780–1820 1820–1835 1835–1848

– a felvilágosult uralkodók kormányzása alatt lefektették a nemzeti nyelvek fejlesztésének alapjait – Bernolák nemzedéke – Kollár nemzedéke – Štúr nemzedéke

Régi és új gondolatok A felvilágosodás korát a racionalizmus, a tudományosság és a tárgyszerűség légköre jellemezte. A társadalomban erősödött a nép művelésének, a tudományos ismeretek terjesztésének és a tudományos-technikai haladás támogatásának az igénye. Ez volt az értelem kora. A felvilágosodás korának végén, a 18. század utolsó évtizedében a gondolati légkör az egész világon kezdett fokozatosan átalakulni. Az emberek gondolkodásában és véleményében egyre inkább előtérbe kerültek érzéseik és belső tartásuk. A 19. század első felében már annyira uralkodóvá váltak, hogy a romantika koráról beszélünk. És nemcsak a művészetben, hanem a társadalom egész életstílusában. Ennek a két korszaknak – a felvilágosodásnak és a romantikának – a határát érzékelhetjük a szlovák nemzeti mozgalom kialakulásánál és fejlődésében is. A kezdetek még a felvilágosodás korának végére esnek, a kibontakozást és a kicsúcsosodást már jelentősen áthatotta a romantika légköre.

A felvilágosult ember kívülállóként tekintett magára és a társadalomra, a tudomány és a megismerés szemüvegén át. Bizonyos felvilágosult teoretikusok egészen odáig elmentek, hogy az állatokat és az embereket csupán bonyolultabb gépeknek tekintették. Az ábrán egy kacsa látható, amelynek teste mechanikai alkatrészekbŒl, csövecskékbŒl, rugókból és kerekekbŒl áll. Ezzel szemben a romantika embere belülrŒl szemlélte az embereket és a társadalmat is. Önmagába fordult – a saját lelki állapotával, vágyaival, érzéseivel és sejtéseivel foglalkozott. A felvilágosult kor emberével szemben a természetben a lélek megnyilvánulását látta, ezért úgy érezte, hogy összefonódott vele. A romantikus ember hitt az érzéseiben, sebezhetŒ volt, hangulatai uralták, elégedetlen volt az Œt körülvevŒ világgal. EbbŒl fakadt a jobbítás vágya is, amelyet nem egyszer lázadás formájában és feltınŒ viselkedéssel is igyekezett kifejezni és elérni.

A romantika a mély érzések, az egyediség iránti vágy, a lelkesedés, de a lázadások és a tiltakozások kora is volt. Felvirágzott a zenemıvészet és a költészet, az erkölcsök kifinomultabbakká váltak – a hölgyek naplót vezettek és sok mıvelt férfi is személyes feljegyzéseket készített. A felvilágosodás „aszályos” kora után az emberek mintha ismét felfedezték volna a szerelmet, a szenvedélyt és az átszellemülést. Caspar David Friedrich német festŒ NŒ a naplementében (1818) c. képe tökéletesen kifejezi a romantika hangulatát.

36

I I . A M O D E R N S Z L OVÁ K N E M Z E T Johann Jakob Müller 1816-ban született Tájkép a Szepesi Várral/Spi‰sk˘ hrad c. festménye a romantikus festészet tipikus jegyeit viseli: kissé borongós, lehangoló környezet, a háttérben a vár romjaival. A romantikusok szívesen álmodoztak a távoli országokról és a régi idŒkrŒl. Vonzotta Œket a nemzeti történelem, de elvarázsolta Œket a középkori trubadúrok – a szerelem dalnokainak, a lovagoknak és az elŒkelŒ hölgyeknek a világa is.

A nemzeti öntudatra ébredés kezdetei A 18. század végétől kezdve egész Európában élénk vita folyt a nemzetekről. Ez a téma addig szinte ismeretlen volt, mivel a 18. századig a társadalomban mindenekelőtt a valamelyik rendhez vagy valláshoz való tartozás volt a meghatározó. Ebben a korban azonban a tudós elmék azt hirdették, hogy az emberek között olyan belső kötődések vannak, amelyek egészen különleges módon kapcsolják őket össze. Ez a kötődés a nemzethez való tartozás. A világban megnőtt a nemzeti öntudat – az a meggyőződés, hogy az ember annak a nemzetnek a természetes tagja, amelybe beleszületett, vagy amelynek a nyelvét beszéli. A tudósok olyan kérdéseket tettek fel, hogy mi a nemzet, kikből áll és milyen jegyek alapján ismerhető meg. Azt hirdették, hogy a nemzet olyan, mint a család, amelyet összekötnek az érzelmek és a közös nyelv. A nemzet legfontosabb jegyeinek a népi kultúrát (népművészet), a nemzeti hagyományokat, a szokásokat és főleg a nyelvet tekintették.

Nemzetek és nemzetiségek a Habsburg Birodalomban A Habsburg Birodalom soknemzetiségű állam volt, miközben minden etnikum a nemzeti fejlődés eltérő szintjén állt. A nemzeti fejlődés szempontjából kedvezőbb feltételekkel rendelkeztek a vezető nemzetek – a németek és a magyarok, akik az iskolákban a saját nyelvükön oktattak, szépirodalmi műveket, újságokat adtak ki és kulturális intézményeket alapítottak. Bonyolultabb helyzetben voltak a szlovákok, a csehek, a horvátok, a rutének, a szerbek, a szlovének vagy a románok. A források üzenete: Nemcsak a Habsburg Birodalom, hanem a történelmi Magyarország is számos etnikum keveréke volt. Ezek a 19. század első felében követelni kezdték a nemzeti jogaikat. A történelmi Magyarország nemzeteinek és nemzetiségeinek sokféleségéről 1833-ban W. C. W. Blumenbach német geográfus is írt egy művet, amelyben Ján Čaplovič szlovák tudós munkájára is hivatkozott. • „...Ez a térkép a nemzetek szokatlan keverékét mutatja, ezért Čaplovič nem éppen alaptalanul állítja, hogy Magyarország Európa kicsiben, miután itt szinte valamennyi európai törzs és nyelv megtelepedett, megtaláljuk itt szinte az összes vallást, foglalkozást, a különböző kulturális szinteket, életmódokat, szokásokat és hagyományokat. A négy legnagyobb nemzetiség a következő: a magyarok, mint a fő nemzet, a szlávok, a németek és a románok.”

Ján âaploviã (1780 Horné Príbelce – 1847 Bécs) sokszor beutazta a Habsburg Birodalmat, honismereti mıveket írt a magyarországi szlávokról és foglalkozott szellemi és anyagi kultúrájukkal. A szlovák néprajz (etnográfia) megalapítójának tartják.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Magyarázzátok meg J. Čaplovič szlovák tudós szavait. Miért mondta a történelmi Magyarországról, hogy „Európa kicsiben”?

37

I I . A M O D E R N S Z L OVÁ K N E M Z E T Etnikumok a mai Szlovákia területén 1796-ban SZLOVÁKOK – világoskék MAGYAROK – piros RUSZINOK – sárga NÉMETEK – zöld HORVÁTOK – sötétkék LENGYELEK – narancssárga

A szlovákok számára sokáig nagy hátrány volt, hogy nem volt egységes irodalmi nyelvük. Különböző tájszólásban beszéltek és elválasztotta őket az istentisztelet nyelve is. A katolikus templomokban a szertartások latinul és a nép nyelvén folytak. A szlovák evangélikusok istentiszteleteiken már háromszáz éve a bibliai cseh nyelvet használták és ezen a nyelven írtak is. Emiatt égető szükség volt az egységes irodalmi nyelv kialakítására, amely összekötötte volna a szlovákokat. A szlovák nemzeti mozgalom egyben az egységes nyelv megteremtéséhez vezető utat is kijelölte.

A szlovák nemzetébresztŒk három nemzedéke A szlovákok nemzeti mozgalma fokozatosan fejlődött. Kezdetben csak a művelt emberek körében talált követőkre, később a társadalom szélesebb rétegeiben is. A modern szlovák nemzet formálásában szerepet játszó legfontosabb személyiségek közé tartozott Anton Bernolák katolikus tudós, továbbá Ján Kollár és Ľudovít Štúr evangélikus értelmiségi. Munkatársak csoportosultak köréjük. Így a nemzetébresztők három nemzedéke jött létre; ők a szlovákok kulturális felemelkedését szorgalmazták és a nyelvi különbségek felszámolását célozták meg. Ezzel kapcsolatban beszélhetünk a szlovák nemzeti mozgalom három fázisáról is, amelyek között azonban nem volt éles határvonal, hanem együtt hatottak és kölcsönösen átfedték egymást. A nemzeti érzelmı értelmiségiek érdeklŒdésének elŒterében a népmıvészet állt. Ján Kollár ªudovít ·túrral és más nemzetébresztŒkkel közösen az éneket és a népdalt a szláv lélek legszebb megnyilvánulásának tartotta: Szlovákia Magyarországon, úgymond egy folytonos ének, egy látható Múzsa, és ha a fájdalomtól vagy az örömtŒl bezárná a száját, az talán a legnagyobb büntetés lenne számára a földön… ahol nincs ének, ott minden néma, ahová eljut a dal, ott kellemesen felzengenek a mezŒk, a szŒlŒültetvények, a kertek, a dombok és a völgyek, mintha a jelenléte minden fának és bokornak élŒ nyelvet kölcsönözne…” (Ján Kollár: Nemzeti énekek – Národné spievanky) Pozsonyban/Bratislava és környékén is sok nemzet és nemzetiség élt. Az ábrán: szlovákok, németek, magyarok és horvátok a 19. század derekán.

38

I I . A M O D E R N S Z L OVÁ K N E M Z E T A nemzeti érzésű művelt emberek első nemzedéke Bernolák köré tömörült. A felvilágosodás korának végén tevékenykedett, ezért felvilágosult nemzedéknek is nevezzük. Tevékenysége főképp az önképző egyesületek és a tudós társaságok létrehozására, valamint a népművelésre és a kulturális felvilágosításra irányult. A legjelentősebb képviselője Anton Bernolák volt, követői pedig katolikus értelmiségiek. A nemzetébresztők második nemzedéke arra törekedett, hogy fejlessze az együttműködést más szláv nemzetekkel, elsősorban a csehekkel. A szláv eszmékkel foglalkozott műveiben Ján Kollár költő és Pavol Jozef Šafárik tudós, akiknek a műveit a Habsburg Birodalom valamennyi szláv értelmiségije ismerte. A nemzetébresztő értelmiségiek harmadik nemzedéke a kulturális-művelődési törekvések mellett már politikai célokat is kitűzött. A korszak legjelentősebb személyisége, Ľudovít Štúr nyomán Štúr nemzedékének nevezzük. A szlovák nemzeti mozgalom legnépesebb és legsikeresebb csoportja volt. 1. FÁZIS

2. FÁZIS

3. FÁZIS

IDŐSZAK

1780–1820

1820–1835

1835–1848

SZEMÉLYISÉGEK (MOZGALOM)

BERNOLÁK HÍVEI

J. KOLLÁR P. J. ŠAFÁRIK

ŠTÚR NEMZEDÉKE

LEGFONTOSABB GONDOLATOK

népművelés, irodalmi nyelv

a szláv nemzetek együttműködése

kulturális és politikai jogok, irodalmi nyelv

A szlovák nemzeti mozgalom fázisai

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Hasonlítsátok össze a felvilágosodás és a romantika értékeit! 2. Saját szavaitokkal magyarázzátok meg a következő kifejezéseket: nemzet, nemzeti tudat. 3. A térkép nyomán jellemezzétek a Habsburg Birodalom nemzetiségi összetételét! Elsősorban a szlovákokra és a magyarokra összpontosítsatok! 4. Szerkesszetek táblázatot a 18. század végi szlovák társadalomról. A katolikusok és az evangélikusok mellett tüntessétek fel az abban az időben használt istentiszteleti és irodalmi nyelvet. 5. A Szlovák nemzeti mozgalom fázisai táblázat segítségével jellemezzétek a szlovák nemzeti mozgalom egyes fázisait!

Tudjátok-e, hogy:

☛ a 19. század első felében a szlovákok mellett más magyarországi nemzeteknek is hasonló nyelvi problémáik voltak? Pl. a horvát nyelv három fő nyelvjárásra osztódott, miközben mindegyiknek megvolt a maga történelmi hagyománya. ☛ szinte minden európai nemzet irodalmi nyelvét a 18. század végétől a 19. század első feléig egységesítették?

Kislexikon: bibliai cseh nyelv – a cseh nyelv szlovákosított változata, amelyben a Kralici Bibliát írták és nyomtatták a 16. században; a múltban a szlovák evangélikusok istentiszteleti nyelve volt. etnikum – valamely nemzetiség vagy nemzet képviselői etnográfia – néprajz ; történettudomány, amely a nemzettel, a nemzet kulturális, társadalmi és felekezeti viszonyaival foglalkozik nemzet – ugyanazon a területen élő, közös történelmű, kultúrájú, életmódú emberek természetes közössége nemzeti mozgalom – a modern nemzet formálódásának különböző fejlődési szakaszokon átmenő, hosszan tartó és bonyolult folyamata nemzetiség – a nemzethez való tartozás; kisebbségi nemzet valamely államban népművelés – a kultúra és a műveltség megszerzését célzó tevékenység

MINIPROJEKT Művészet- és irodalomtörténeti könyvekben keressetek különböző műalkotásokat a zene, a festészet, az irodalom területéről és válasszatok egy művészeti ágat a romantika korából.

Kulcsszavaim: nemzet szlovák nemzeti mozgalom a nemzetébresztők három nemzedéke romantizmus

Olvassátok el: FEKETE Sándor: Haza és haladás. A reformküzdelmek kora. Madách, Bratislava 1969 HUČKO, Ján: Slovenská jar. Bratislava: Mladé letá. 1994 GOETHE Johann Wolfgang: Werther szerelme és halála (fordította: Szabó Lőrinc), Bp. 1957

39

I I . A M O D E R N S Z L OVÁ K N E M Z E T 2. ANTON BERNOLÁK „A szlovák nyelv kimunkálásának útjára léptem, melyen előttem senki sem járt.” (Anton Bernolák)

Ismételjük át: ✦ Nevezzétek meg a magyarországi műveltség fejlesztését támogató uralkodókat!

Az irodalmi szlovák nyelv létrehozására tett sikertelen kísérletnek tekinthetŒ Jozef Ignác Bajza (1755 Predmier – 1886 Pozsony/Bratislava) 1783-ban megjelent regénye, a René mládenca príhody a skúsenosti (Az ifjú René esetei és tapasztalatai), mert annak a nyelvnek, amelyben Bajza regénye íródott, hiányzott a szilárd grammatikai alapja.

A Pre‰purské noviny fejléce még azt megelŒzŒen, hogy Anton Bernolák kodifikálta az irodalmi nyelvet, 1783-ban kezdték kiadni Pozsonyban/Bratislava a Pre‰purské noviny újságot, amelynek nyelvezete szlovákosított cseh volt. Az újság oldalain arról is vitatkoztak, milyen nyelven (nyelvjárásban) kellene megjelennie. Voltak olvasók, akik azt javasolták, hogy az újságban úgy írjanak, ahogyan Pozsony/Bratislava, Szakolca/Skalica és Nagyszombat/Trnava környékén beszélnek. A szerkesztŒ erre azt válaszolta, hogy az újságot szlovákul fogják írni, mégpedig „a Biblia, a Szentírás mintájára” és nem „parasztosan”.

1787 – Anton Bernolák munkatársaival kodifikálta az első irodalmi nyelvet 1792 – a Szlovák Tudóstársaság létrehozása

A szlovák nyelvhez vezetŒ úton A felvilágosult eszméket, valamint a műveltség, az erkölcs és a kultúra gyarapításának a szükségét mindenekelőtt a katolikus papok és az értelmiségiek hirdették. Megismertették a szlovákokat a történelemmel, miközben a Nagymorávia/Veľká Morava korát és szent Cirill és Metód üzenetét hangsúlyozták. A 18. század végén a nemzeti és a kulturális törekvések központja a mai Nyugat-Szlovákiában fekvő két város: Pozsony/Bratislava és Nagyszombat/Trnava lett. II. József császár a pozsonyi várban hozta létre a katolikus papok iskoláját, az ún. generális szemináriumot. A diákok között sok szlovák volt az ország különböző vidékeiről, és mindegyikük a saját nyelvjárásában beszélt. A diákok egyike egy árvai születésű ifjú, Anton Bernolák volt. 1787-ben az akkor még csak 25 éves Bernolák munkatársaival egy nyelvtudományi művet adott ki, a címe: Nyelvtudományi-kritikai értekezés a szlovák betűkről. Ezzel a művel kodifikálták (iktatták törvénybe) először az irodalmi szlovák nyelvet. Később megjelent a Szlovák grammatika című nyelvtankönyve és a szófejtéssel foglalkozó műve, A szláv szavak etimológiája. Jelentős munkája a terjedelmes ötnyelvű szótára is: Slowár Slowenskí česko-laťinsko-ňemecko-uherskí (Szlovák-cseh-latin-német-magyar szótár). Bernolák nyelvtana a fonetikai elven alapult: írd, ahogy hallod. Elsősorban a Nagyszombat/Trnava környéki katolikus értelmiségiek nyelve érvényesült benne, hiszen korábban itt működött a Nagyszombati Egyetem, de más szlovák régiók nyelvjárásának elemei is beépültek a könyvbe. A források üzenete: Bernoláknak abban az erőfeszítésében, hogy többnyelvű szótárt állítson össze a kommunikációt és a gondolatok cseréjét hirdető felvilágosodás lecsengő hatása figyelhető meg. Terjedelmes ötnyelvű szótára elsősorban a megértést kívánta szolgálni, ahogy arra a szótárhoz írt Bevezetője is utal: • „A szláv nyelvet nemcsak azért kell tisztelni és megtanulni, mert szavait illetően finom, kifejezőerejű és gazdag, hanem ősisége okán, és azért is, mert általánosan elterjedt és számtalan ország nyelve tartalmazza, és az, aki ismeri, számos nemzetséghez és nemzethez szólhat… Ezért, ahogy feltételezem, a társadalom és az utódok is elismerik, és lekötelezettnek is érzik majd magukat irántunk, hogy ebben a kedvezőtlen korban, amelyben a szlovák műveltség nagyon el volt nyomva és el volt hanyagolva, elsőként kiadtam egy gondosan és előrelátóan megszerkesztett szlovák szótárt, hogy nemcsak a szlovákoknak szolgáljon könynyebben elsajátítani a cseh, a latin, a német és a magyar nyelvet, de a cseheknek, a latin nyelv híveinek, a németeknek és a magyaroknak is, hogy tökéletesebben megértsék a szlovákokat…”

A Szlovák Tudóstársaság Megfejtjük a forrásokat: ❖ Milyen okok vezették Bernolákot a többnyelvű szótár megalkotására?

40

Hogy az új irodalmi szlovák nyelv meggyökeresedjen és elterjedjen, Bernolák hívei 1792-ben Nagyszombatban/Trnava megalapították a Szlovák Tudóstársaságot. Ez olyan egylet volt, amely az új nyelven könyveket akart kiadni,

I I . A M O D E R N S Z L OVÁ K N E M Z E T

A Szlovák Tudóstársaság megalapítása (Andrej Kováãik olajfestménye, 1934). Középen Anton Bernolák áll.

növelni szerette volna a műveltséget és nevelni a nemzetet. A Szlovák Tudóstársaságnak több mint 400 tagja és különböző szlovákiai városokban, de Bécsben is kirendeltségei voltak. A Tudóstársaságot Anton Bernolák és Juraj Fándly irányította. A Bernolák nemzedék legjelentősebb és legnagyobb egylete volt. A 18. század végére az egylet tevékenysége egyre lanyhult, és a 19. század elején a Tudóstársaság megszűnt. Az egylet aktivitásának csökkenéséhez főleg Ferenc császár szigorú rendőri rendszere hatására a monarchiában kialakult kedvezőtlen társadalmi légkör járult hozzá.

A Bernolák nemzedék jelentŒsége

Anton Bernolák (1762 Slanica – 1813 Érsekújvár/Nové Zámky). Teológiai tanulmányait befejezve a pozsonyi generális szemináriumban káplánként szolgált a mai Bernolákovo/Cseklész településen, késŒbb pedig Érsekújvárt/Nové Zámky volt pap. Több idegen nyelven beszélt, széles körı történelmi, természettudományos és közgazdasági ismeretei voltak. A szlovák nyelv elsŒ kodifikátora és a Szlovák Tudóstársaság vezetŒ személyisége volt. A nagy munkatempó, de gyakori vitái Érsekújvár/Nové Zámky városával és lakosaival is kimerítették Bernolákot és aláásták egészségét. 53 évesen hirtelen halt meg szívelégtelenségben.

A bernoláki irodalmi nyelv végeredményben a szlovákokat nem egyesítette egy közös nyelvben. Habár a lakosság nagy része – főleg a katolikusok – számára elfogadható volt, a szlovák evangélikusok továbbra is a bibliai cseh nyelven írtak. Ebben az időben a két irányzat között az együttműködés még elég laza volt. Ennek ellenére a szlovák nyelv első kodifikálása és az egész bernoláki mozgalom rendkívül jelentős. Bernolák híveinek köszönhetően, akik a szlovákokat önálló nemzetnek tekintették, kedvező körülmények alakultak ki a teljesebb és szervezettebb nemzeti mozgás számára a következő időszakban.

SZLOVÁK TUDÓSOK

KATOLIKUSOK Pozsony Bratislava

Nagyszombat Trnava

GENERÁLIS SZEMINÁRIUM

SZLOVÁK TUDÓSTÁRSASÁG

EVANGÉLIKUSOK

Juraj Fándly (1750 âastá – 1811 Doºany). Mint tipikus felvilágosult tudós az új gondolatok gyakorlati felhasználását hangsúlyozta. Katolikus pap volt. A Nagyszombat/Trnava melletti Naháãon a hívŒket az ésszerı gazdálkodásra és az egészséges életmódra oktatta. Számos munkája a gazdasági élet javításával foglalkozott. Eredményesen foglalkozott méhészettel, gyümölcstermesztéssel és gyógyítással. Vallási mıveket és történelmi témájú munkát is írt, amelyben kiemelte Nagy Moravia/Veºká Morava korát. Egyik alapítója volt a Szlovák Tudóstársaságnak, amelynek titkára és pénztárosa volt.

Fogalmi térkép – szlovák tudósok a 18. század végén

41


A Szlovák Tudóstársaság jelentette meg 1793-ban Juraj Fándly Zelinkár (Fıvészkönyv) címı könyvét. Fándly ebben a munkájában az olvasóknak azt tanácsolja, hogyan gyıjtsék és hasznosítsák a gyógynövényeket és recepteket is közöl a különbözŒ testi nyavalyák kezelésére.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Olvassátok el Juraj Ribay szövegét! ❖ Milyen illemszabályokat javasol betartani? ❖ Ti is betartjátok ezeket?


☛ az első olyan mű, amelyet a bernoláki nyelven jelentettek meg Juraj Fándly Dúverná zmlúva mezi mňíchom a diáblom (Bizalmas beszélgetés a szerzetes és az ördög között) munkája volt. A katolikus pap Fándly ebben támogatta II. József felvilágosult reformjait, főleg a kolduló rendek feloszlatását. Ezzel a könyvével kiváltotta a legfőbb egyházi méltóságok bírálatát és 14 napig tartó kolostori fogságra ítélték. ☛ az első szlovák nyomtatott Biblia bernoláki nyelven jelent meg? Juraj Palkovič kanonok fordította, és 1829 és 1832-ben adta ki (Szent Írás). ☛ a szlovák nyelv szótárát – Slowár Slowenskí česko-laťinsko-ňemecko-uherskí – Anton Bernolák egész életén át írta? 30 000 szót tartalmazott és hat kötetben jelent meg 12 évvel Bernolák halála után. Nagyszombat/Trnava a 18. század végén

42

A források üzenete: Juraj Fándly: Fűvészkönyv (részlet): • Foltok, sömörök, szemölcsök és kiütések A nyírfavíz eltávolítja a testről a foltokat, a szeplőket, a sömöröket és a szemölcsöket, szépíti és finomítja a bőrt. Használható a szájgyulladás megszüntetésére is. Hasonló hatást ér el az, aki mézben elkevert szétmorzsolt babérlevéllel keni be az arcát. Ha szeplők vagy kiütések vannak az arcodon, próbáld ki és meglátod, hogy igazam van-e. A katolikus Bernolák hívek mellett az evangélikusok is tevékenykedtek, akik ebben az időben nem hoztak létre szervezett mozgalmat. Bibliai cseh nyelven írtak. Ma már kuriózumként hat Juraj Ribay (1754 – 1812) evangélikus tudós kézikönyve az erkölcsökről és az udvariasságról, a fiatalok egészségének megőrzéséről. A tipikusan felvilágosult jellegű kézikönyv célja a társadalmilag elfogadható és művelt ember „nevelése” a 18. század végén (rövidítve): • „Üljetek egyenesen, könyökötöket sose tegyétek az asztalra, lábatokat nyugodtan tartsátok, hogy senkit se rugdossatok. Amikor esztek, csukjátok be a szátokat és ne csámcsogjatok, mint az állatok. A kanalat ne töltsétek tele és ne csepegtessétek le az abroszt. A villával ne csörögjetek, és ne vájjatok vele a fogaitok között. Ne krákogjatok és ne köpködjetek az asztalnál. Ne igyatok, ha valami van a szátokban. Ne beszéljetek étkezés közben olyan dolgokról, amelyek undort keltenek. Ne akarjatok hiúk, gyönyörűek vagy beképzeltek lenni, és ne gondoljátok, hogy jobbak vagytok másoknál, ne akarjatok kitűnni mások közül. Senkit ne rágalmazzatok, de ha lehet, védelmezzétek barátotok becsületét.”


A tanító a parasztoknak magyaráz. Illusztráció Juraj Fándly Piln˘ domaj‰í a poºn˘ hospodár (Szorgalmas házigazda és földmıves) mıvébŒl.

A Szlovák Tudóstársaság kiadói tevékenységének szabályai

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Jellemezzétek a 18. század végi helyzetet a mai Szlovákia területén a nemzeti és a kulturális törekvések szemszögéből. Használjátok a Szlovák tudósok fogalmi térképet. 2. Mi késztette a katolikus tudósokat az irodalmi nyelv kodifikálására? 3. Véleményetek szerint a szlovák tudósok milyen módon igyekeztek akkoriban emelni a kultúra színvonalát. Vitassátok meg, hogyan lehetne ma elvégezni ugyanezt! 4. Foglaljátok össze, mikor és hogyan történt az irodalmi szlovák nyelv kodifikálása! Konkrét példán magyarázzátok el a fonetikus elv jelentését! Állapítsátok meg, ki próbálkozott meg Bernolák előtt rendszerbe foglalni az irodalmi szlovák nyelvet, és miért nem sikerült neki. 5. Milyen volt a Szlovák Tudóstársaság helyzete? 6. Olvassátok el a Bernolák-idézetet. Mi volt a célja a szótárral? 7. Kik voltak a bernoláki mozgalom fontos alakjai? Mivel járultak hozzá a szlovák nemzet szellemi gyarapodásához?

Kulcsszavaim: Bernolák hívei irodalmi szlovák nyelv Szlovák Tudóstársaság

Kislexikon: dialektus – nyelvjárás, tájszólás kanonok – katolikus egyházi méltóság, a lelkipásztori testület tagja a püspöki székesegyházban kodifikálás – a szabályok vagy előírások összegyűjtése és egységesítése, kötelező szabályok (normák) megalkotása, rendszerbe foglalása

Olvassátok el: SZALATNAI Rezső: A szlovák irodalom története. Gondolat, Bp. 1964 http://zlatyfond.sme.sk/autor/84/ Juraj-Fandly

43

I I . A M O D E R N S Z L OVÁ K N E M Z E T 3. A SZLÁV KÖLCSÖNÖSSÉG „Mi vagy te? Orosz. És te? Szerb. Te mi vagy? Cseh. És te mi vagy? Én lengyel vagyok. Gyermekeim, összetartás!” (Ján Kollár)

Ismételjük át: ✦ Jellemezzétek a szlovák nemzeti mozgalom első fázisát!

1824 – Ján Kollár megjelentette Slávy dcera (Szláva lánya) 1836 – Ján Kollár publikált egy iratot a szláv törzsek és nyelvjárások irodalmi kölcsönösségéről

A 19. század elején az uralkodó nemzetek képviselői az általuk általánosan használt nyelvet szerették volna hivatalossá nyilvánítani – a németek a németet, a magyarok a magyart, nem egyszer más kisebb nemzetek rovására. A magyar politikusok arra törekedtek, hogy a soknemzetiségű Magyarországot egyetlen nemzet országává alakítsák át. Mindenkinek tökéletesen ismernie kellett a hivatalos nyelvet – a magyart és magyar nemzetiségűnek kellett vallania magát. Bizonyos polgárok és vagyonosabb lakosok valóban a politikailag uralkodó nemzet példáját követve kezdtek viselkedni és öltözködni, nevet változtattak és a magyar nyelvtan szabályai szerint írták, abban a reményben, hogy ez a társadalmi életben előnyökkel jár majd számukra.

A kölcsönös megértés útján

Azok a szláv értelmiségiek, akiket fellelkesített a szláv kölcsönösség (pánszlávizmus) gondolata, a szlávokra mint egységes nemzetre tekintettek. A szlovan, szlavjan szó „szlávot” jelentett. A Slávia (vagy a Szláva) kifejezésnek két jelentése is volt: 1. így jelölték a „szláv nemzet” „géniuszát” (szellemét). 2. azt a területet jelentette, ahol szlávok éltek. Mivel a nemzetébresztŒk a nemzetet családi közösségnek tekintették, gyakran úgy is beszéltek Sláviáról, mint a szlávok anyjáról – „Matka Sláva” (Szláva Anya) és „fivérnek” és „nŒvérnek” szólították egymást. A Slávia (1908) c. képet a kiemelkedŒ cseh festŒ, Alfons Mucha festette.

Az erősödő magyarosodás hatékonyabb együttműködésre késztette a katolikus és az evangélikus tudósokat. Mivel a bibliai cseh nyelv összekötötte az evangélikusokat a cseh környezettel, az evangélikus értelmiségiek – a Bernolák nemzedéktől eltérően – a szlovákokat a csehszlovák törzs (nemzet) részének tekintették. Mindkét csoport azonban hasonló célokat követett: a nép műveltségi és kulturális szintjének az emelésére törekedtek, hangsúlyozták a szlávok történelmi gyökereit és a nagymorva hagyományokat. A húszas években a két felekezethez tartozó nemzetébresztők szorosabb együttműködésre törekedtek. Egyleteket hoztak létre és egy közös évkönyvet (almanachot) jelentettek meg Zora (Hajnal) címmel, és ebben mindkét nyelven – a bernoláki szlovák és a bibliai cseh nyelven is – közöltek cikkeket. A katolikus és az evangélikus értelmiségieket életművével összetartozásra ösztönözte a bernoláki mozgalom legjelentősebb költője, Ján Hollý. A szlovák nemzeti mozgalom második fázisának központjává két magyar város vált a Duna/Dunaj két partján – Buda és Pest. Budán Bernolák követői és az evangélikus értelmiségiek között a Martin Hamuljak katolikus tudós körül tömörülő csoport építette lelkesen a kapcsolatokat. Pesten szolgált Ján Kollár evangélikus pap és költő. Intenzíven együttműködött a katolikusokkal, de tevékenységi köre jóval tágabb volt. Mindenekelőtt a szlávokkal igyekezett kapcsolatot létesíteni. Sok pesti és bécsi diák látogatta őt – szlovákok, horvátok, csehek, szerbek, akik érdeklődtek művei iránt.

A Slávia nemzedék Ján Kollár támogatta a szláv kölcsönösség (pánszlávizmus) eszméjét, azaz az összes szláv nemzet közötti kapcsolat fejlesztését és megszilárdítását. Az értelmiségiek tudatosították, hogy a szláv nyelvek bizonyos fokig rokonságban állnak, ezért az egyetlen szláv nemzet tagjainak tartották magukat. A szlávok jellemét is eltérőnek tartották a németekétől vagy a franciákétól. Meg voltak győződve arról, hogy a szláv az emberiség történelmében fiatal nemzet, amely még csak ezután teljesíti be a küldetését. A pánszláv egység szükségéről Kollár több művet

44


Prága 1820 körül A nagy, elsŒsorban egyetemi városok váltak a szláv értelmiségiek természetes központjaivá. Buda, Pest vagy a monarchia fŒvárosa, Bécs mellett kulturális központnak számított Prága is. A szlovák nemzetébresztŒket a csehekkel hasonló aggodalmak kötötték össze – míg a szlovákok az elmagyarosodást, a csehek a fokozódó németesítést igyekeztek kivédeni.

is írt. Mindenekelőtt a Slávy dcera (Szláva lánya) elbeszélő költeménye és a szláv törzsek és nyelvjárások közötti irodalmi kölcsönösségről írt munkája tette őt híressé. A szlovák nemzetébresztők második nemzedékének másik kiemelkedő személyisége Pavol Jozef Šafárik volt. Ján Kollárral ellentétben, aki elsősorban költő és a pánszláv mozgalom ideológusa volt, Šafárik jelentős tudós volt. Régészettel és a szlávok történelmével, irodalmával és kultúrájával foglalkozott. Pavol Jozef Šafárik és Ján Kollár nemcsak a szlovákok számára jelentős. Műveik hatással voltak más szláv népek kibontakozására is. A nagy szláv egység gondolata gyorsan terjedt. Ezt elősegítette az a tény is, hogy a szlávok alkották a történelmi Magyarország lakosságának a többségét. A magyar nemzeti mozgalom képviselőit azonban a pánszláv egységesítési törekvések nyugtalanították. Feltételezték, hogy a nyelvi és kulturális együttműködést követően politikai kapcsolatokra is törekedni fognak, megpróbálnak kiszakadni az országból és saját államot akarnak majd létrehozni. Ezért az osztrák titkosrendőrség is figyelte és gátolta a szláv egyesületek tevékenységét. Bécs és Pest számára az jelentette a legnagyobb fenyegetést, hogy a Habsburg Birodalomban élő szlávok egyesülnek Oroszországgal. A pánszláv eszmét a monarchia egysége szempontjából veszélyesnek tartották, ezért híveit üldözték. A források üzenete: Az 1832-ben keletkezett irat az Európában élő szlávok lélekszámáról beszél (részlet) • „A szláv nemzet erejét akarod megbecsülni? Azt gondolom, hogy a legnépesebb az Európában élő népek között. Olvasó, tekints csak Európa térképére és tanulmányozd, nehogy azt gondold, hogy hazugságokat állítok! Elvégre kik azok a csehek, a morvák, a luzsicei szerbek vagy kik a horvátok, a bosnyákok és a bolgárok népe? Ki a szlavón, ki a dalmát vagy a szerb, az isztriai és az orosz is? Micsoda a lengyel? Valamennyi származása ugyanaz.”

Ján Kollár (1793 Mo‰ovce – 1852 Bécs) Mint evangélikus pap Pesten együttmıködött Bernolák követŒivel, akiket szeretett volna megnyerni a csehszlovák egység gondolatának. A szláv világ különbözŒ személyiségeivel állt kapcsolatban. A szlávok lakta vidékeken utazva megfigyelte a táj különlegességeit és az ott élŒk jellemét. A szlávok jellemét idealizálta. Azt állította, hogy a szláv nemzet szívélyes, békeszeretŒ és dalos kedvı, képes feláldozni magát az eszmékért. Jellegzetes szláv tulajdonságnak tartotta a dolgosságot, a bŒkezıséget, a vendégszeretetet és a vidámságot. Ezekkel a nézetekkel sok szláv azonosult. Szenvedélyesen támogatta a szlovákosított cseh nyelv használatát, ezért határozottan elutasította a ·túr körül csoportosulók nyelvújító törekvéseit.

Ilyen közlekedési eszközt használt Ján Kollár, amikor egyetemre járt Németországban.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Olvassátok el a következő részletet és állapítsátok meg, milyen tényre utal.

45


Pavol Jozef ·afárik – A szlovák nyelv és irodalom története

Kollár kézírása a Szláva lánya szonettjébŒl

Megfejtjük a forrásokat: ❖ A forrás elemzése alapján foglaljátok össze Ján Kollár javaslatát a szláv kölcsönösség gondolatának terjesztésére.

46

Pavol Jozef ·afárik (1795 Kobeliarovo – 1861 Prága) Pavol Jozef ·afárik tudományos munkásságával a szlávok és a szlovákok nemzeti életének jelentŒs személyiségei közé is beírta magát. Kobeliarovo szlovák faluban született, de élete nagy részét Szerbiában és Csehországban töltötte. Az újvidéki szerb gimnázium igazgatója volt és egyik alapító tagja lett a jelentŒs szerb nemzeti intézménynek – a Matica Srbska szervezetnek. Prágában cseh újságok szerkesztŒjeként, az Egyetemi Könyvtárban és egyetemi tanárként tevékenykedett. 1826-ban egy könyvet adott ki a szláv nemzetek kultúrájáról és irodalmáról – a Szláv nyelv és irodalom története címmel. ·afárik Kollárral együtt a csehszlovák nyelvi és irodalmi egyesítés híve volt.

Ján Holl˘, a legjelentŒsebb bernoláki költŒ (1785 Borsk˘ Mikulá‰ – 1849 Dobrá Voda) Holl˘ élete nem a nagy központokban telt, hanem éppen ellenkezŒleg, a madunicei plébánia csendjében és nyugalmában, ahol katolikus papként mıködött. Alkotó munkájának kedvelt helye volt a Mlieã liget. Ott, egy terebélyes tölgyfa alatt írta verseit és eposzait, amelyeket már születésük idején is gyöngyszemeknek tartottak. Elbıvölte Œt Nagymorávia/Veºká Morava történelme, amelyet a szlovákok legjelentŒsebb korszakának tartott. Ã volt az elsŒ szlovák eposzok: a Svatopluk és a Cyrilometodiáda szerzŒje. Mıfordítással is foglalkozott – a bernoláki szlovák nyelvre fordította a nagy antik szerzŒk (pl. Homérosz, Vergilius és mások) munkáit. Mind a bernoláki nyelv, mind a bibliai cseh nyelv hívei nagyra tartották mıveit. Nagy volt a hatása a ·túr nemzedék tagjaira is. Holl˘t élete végén szerencsétlenség érte. A madunicei paplakot tız pusztította el, amely során a költŒ megvakult. Élete hátra lévŒ részét barátjánál, a Dobrá Vodán szolgáló papnál töltötte.

A források üzenete: Ján Kollár a szláv törzsek és nyelvjárások irodalmi kölcsönösségéről írt művében azt üzente a szlávoknak, hogy tanulják a szláv nyelveket, tanulmányozzák a szláv irodalmat, és hogy minden szlávra úgy tekintsenek, mintha a saját nemzetük része lenne (rövidítve): • „A mai időkben nem elég jó orosznak, lelkes lengyelnek, tökéletes szerbnek, igen művelt csehnek lenni. A szláv népeknek ezek az egyoldalú gyermekévei már eltűntek, a mai szlávság szelleme más, magasabb szintű kötelességet rótt ránk, mégpedig úgy tekinteni minden szlávra, mint egy nagy család testvéreire és olyan közös szláv irodalmat létrehozni, amely azon az elven alapul, hogy szláv vagyok, semmilyen szláv nem idegen számomra. Nem az, aki a szlávok között az első, a legnagyobb, a legerősebb, hanem az, aki a kisebbeket és a gyengébbeket is a legjobban tiszteli és becsüli, csak az érdemli ki tőlünk a dicséretet és az elismerést, és a gyönyörű szláv elnevezést.

I I . A M O D E R N S Z L OVÁ K N E M Z E T Tudjátok-e, hogy:

Holl˘ Cyrilometodiáda eposzának kézirata és címlapja

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Soroljátok fel a 19. századi Habsburg Birodalomban élt szláv népeket! Milyen nemzetiségi elnyomásnak voltak kitéve? 2. Nevezzétek meg a szlovák nemzeti mozgalom 2. fázisának központjait!

☛ Ján Herkeľ szlovák tudós megpróbált egy közös nyelvet kialakítani valamennyi szláv számára? Kidolgozott egy „pánszláv nyelvtant” és 1826ban kiadott egy latinul írt könyvet Az általános szláv nyelv alapjai címmel. ☛ a szláv (slovan) kifejezés a nemzetébresztők szerint a dicsőség (sláva) vagy a szó (slovo) szavak szláv formájából ered? ☛ az összes szláv egységét hirdető népszerű gondolat gyakran nem egyezett a művelt emberek elképzeléseivel? A hagyományosan erős politikai ellentétek továbbra is fennálltak az oroszok és a lengyelek között. Az orosz uralom elleni lengyel felkelés leverését követően 1831ben I. Miklós orosz cár szigorú rendszert vezetett be. Lengyelországot Oroszország elválaszthatatlan részévé tette, a lengyelekre rákényszerítették a pravoszláv vallást és az oroszt, mint hivatalos nyelvet.

Soroljátok fel a legjelentősebb tudósokat! 3. Véleményetek szerint, hogyan reagált a szlovák nemzeti mozgalom az egyre terjedő magyarosodásra a 19 század derekán? 4. Fogalmazzátok meg a szláv kölcsönösség (pánszlávizmus) eszméjének a lényegét! Miért zavarta ez az osztrák és a magyar politikát? 5. Magyarázzátok meg a Slávia kifejezést! Ismertek-e napjainkban olyan szervezeteket, amelyek nevükben a Sláva, Slávia, Slovan kifejezést használják? 6. Véleményetek szerint miért adták a katolikus Bernolák-követők és az evangélikus értelmiségiek a Zora (Hajnal) címet közös évkönyvüknek? 7. Kik voltak a pánszláv eszmék jeles képviselői és milyen volt a társadalmi hatásuk?

MINIPROJEKT Próbáljátok meg összefoglalni a pánszláv eszméket! Készítsetek beszámolót Ján Kollár Slávy dcera c. művéről!

Kulcsszavaim: pánszlávizmus csehszlovák törzs Zora évkönyv Slávia

Kislexikon: almanach – évkönyv, irodalmi művek gyűjteményes kötete germanizálás – a nemzetek és a nemzetiségek erőszakos elnémetesítése ideológus – konkrét gondolatok, elméletek, világnézet alkotója vagy hirdetője magyarosodás – a Magyarországon élő etnikumok erőszakos elmagyarosítása. Elsősorban a magyar nyelvnek a hivatalokban és az iskolákban történt bevezetésében nyilvánult meg. A 19. század második felében volt a legerőteljesebb.

Olvassátok el: SZARKA László: A szlovákok története, Bp. 1994. HUDEK, Adam: Slováci a Maďari očami cudzincov. Národy Uhorska a zahraniční cestovatelia v rokoch 1000-1848. In História. Revue o dejinách a spoločnosti. 7. 2007 6. sz. 33 – 35 o.

47

I I . A M O D E R N S Z L OVÁ K N E M Z E T 4. A ·TÚR-NEMZEDÉK

„A távoli ősök hittek abban, hogy az embernek, amikor megszületik, csillaga kel fel az égen, amikor meghal, ez a csillag kialszik – ugyanez elmondható a nemzetekről is.” (Ľudovít Štúr)

Ismételjük át: ✦ Soroljátok fel és jellemezzétek a modern szlovák nemzet fejlődésének az általatok már ismert szakaszait! ✦ Ki és mikor kodifikálta először az irodalmi szlovák nyelvet?

1843 1844 1845–1848 1847

– megállapodás az új irodalmi szlovák nyelv létrehozásáról J. M. Hurban parókiáján Hlbokán – a Tatrín megalapítása Liptószentmiklóson/Liptovský Sv. Mikuláš – a Slovenské národné noviny megjelentetése az Orol tatranský kiadónál – Ľudovít Štúr a magyar országgyűlés képviselője lett

Az evangélikus líceum diákjai

A Slovenské národné noviny hetente kétszer jelent meg. Kéthetente egy alkalommal megjelent egy önálló melléklete – az Orol tatransk˘ (Tátrai sas), amelyben a ·túr-nemzedék tagjai az új szlovák nyelven írt elsŒ mıveket publikálták. Az Orol tatransk˘ hasábjain adta közre verseit és prózai munkáit pl. Janko Kráº, Ján Kalinãiak, Andrej Sládkoviã, Samo Bohdan HroboÀ és mások.

A szlovák nemzetébresztŒk hittek abban, hogy egyszer eljön még az a kor, amikor a szlávok a világtörténelem középpontjában fognak állni. Jozef Miloslav Hurban ezért kijelentette, hogy fontos megkezdeni a felkészülést erre a jövŒre. Ennek az egyik lehetŒsége szerinte az újfajta gondolkodásmód. A szláv embernek nemcsak az eszével, hanem a szívével is tanulnia kell. ErrŒl 1847-ben írt Slovenskje Pohladi na vedi, umeÀja a literatúru (Szlovák tudományos, mıvészeti és irodalmi szemle) címı lapjának elsŒ számában. A folyóirat – szünetekkel – mind a mai napig megjelenik és ezzel a legrégebbi szlovák lapnak számít.

48

A 19. század harmincas éveitől kezdve a szlovák nemzeti mozgalom központja a pozsonyi/Bratislava evangélikus líceum lett. A különböző szlovák vidékekről származó ifjú diákok olvasóköröket hoztak létre, hogy a szláv történelmet és a nyelveket tanulmányozzák, támogatták az anyanyelven folyó irodalmi tevékenységet és kapcsolatot teremtettek más szlávokkal is. Közülük olyannyira kiemelkedett Ľudovít Štúr, hogy követőit Štúr-nemzedéknek nevezzük. Kiváló diák volt, később kedvelt tanára a nálánál alig fiatalabb diákjainak. Ebben az időben a történelmi Magyarországon erősödött a magyarosodás. A magyar nemzeti mozgalom vezetője Kossuth Lajos lett, aki meggyőződéssel hirdette az „egy nyelv – egy nemzet” elvet. A magyar nyelv oktatását következetesen bevezették az iskolákba is. A szlovák nemzetébresztők a fokozódó magyarosodás miatt az uralkodónál is panaszt emeltek, de különösebb eredmény nélkül. Ráadásul a hatóságok megtiltották Štúrnak, hogy továbbra is előadjon a líceumban. A döntés ellen a diákjai is fellázadtak, és néhányan tiltakozásuk jeleként még a tanév vége előtt elhagyták a pozsonyi/Bratislava líceumot. Többségük a lőcsei/Levoča evangélikus líceumban fejezte be a tanulmányait. Nyilvános távozásukkor, 1844 tavaszán énekelték először a Nad Tatrou sa blýska (Villámlik a Tátra felett…) kezdetű dalt, amelynek szövegét Štúr egyik diákja, Janko Matúška írta. Ez lett később a szlovák himnusz.

Pre‰porok, Pozsony, Pressburg, Posonium Bratislava egykori nevei. A 19. században jelentŒs magyarországi város volt, mıvészek, irodalmárok és tudósok tevékenykedtek itt.


A bernoláki és a bibliai cseh nyelvtŒl az új szlovák nyelvig Abban az időben, amikor a magyar nyelv a magyarországi környezetben egyre dominánsabb helyzetbe került, Ľudovít Štúr dolgozni kezdett a valamennyi szlovák számára elfogadható egységes nyelven. Megértette, hogy a bernoláki nyelv és a bibliai cseh nyelv nem közeledhet egymáshoz. Úgy vélte, hogy a szlovákokat csak egy élő, mindenki számára érthető nyelv képes egyesíteni. 1843-ban barátaival és munkatársaival, Jozef Miloslav Hurbannal és Michal Miloslav Hodžával megállapodtak, hogy olyan irodalmi szlovák nyelvet hoznak létre, amely a legközelebb áll a népnyelvhez. Az új nyelvtan alapjául a közép-szlovákiai nyelvjárást választották, amelyet a legelterjedtebbnek és a legeredetibbnek találtak. 1845-ben Ľudovít Štúr kiadott egy munkát, amelyben kifejtette, miért van szükség egy új nyelvre, és miért kell ezen a nyelven írni. Kidolgozta a szlovák nyelvtan szabályait is – Náuka reči slovenskej (A szlovák nyelv tudománya).

Nemzetiségek felvonulása a dévényi vár alatt, a 19. század közepe. ·túr és társai Dévényt/Devín összekapcsolták a szlovákok történelmével és a 9. századi Nagymoráviával/Veºkomoravská rí‰a. Ezt a helyet egy rendkívüli, titkos akció megrendezésére is kiválasztották. 1836 áprilisában ·túr és tizenhat közeli barátja találkozott Dévényben/Devín, ahol ünnepélyesen megfogadták, hogy minden erejükkel a nemzetért fognak munkálkodni. Ezen az összejövetelen ·túr azt javasolta, hogy minden résztvevŒ válasszon magának nevet, amely mint a keresztség, új, szláv életük kezdetét fogja jelképezni. Jozef Hurban a Miloslav, ·túr a Velislav nevet választotta. A titoktartás ellenére a kirándulásról szóló hírek nyilvánosságra kerültek. A magyar újságok arról írtak, hogy ·túrék pogány szertartást végeztek Dévényben/Devín. Állítólag felébresztették hosszú álmából Nagymorávia fejedelmét/Veºkomoravská rí‰a, Szvatoplukot, megtalálták a maradványait és elégették Œket. Ezután a pásztortız körül táncoltak, amelyen malacot sütöttek és nemzeti dalt énekeltek. Az egész szertartás állítólag magyar nemesek arcképeinek elégetésével csúcsosodott ki. Az efféle hírek persze nem segítették a nemzetek közötti megértést.

A szlovákok népmıvelŒ tevékenysége és politikai aktivitásuk kezdetei 1844-ben Štúr hívei megalapították a Tatrín elnevezésű országos kulturális egyesületet, amely a műveltség és az új szlovák nyelv terjesztését volt hivatott támogatni. Egy év múlva, 1845-ben Štúr engedélyt kapott a Slovenské národné noviny (Szlovák Nemzeti Újság) kiadására. Ennek révén az új szlovák nyelv szélesebb körű alkalmazáshoz jutott, és amikor Štúrt 1847-ben a magyar országgyűlés képviselőjévé választották, a lap ismertette a szlovákok politikai programját. Az újság révén, de az emberek között végzett munkával is segítették a Štúr-nemzedék tagjai a nép műveltségi színvonalának az emelését. Vasárnapi iskolákat, kulturális és gazdasági egyesületeket alapítottak, mértékletességi egyletek létrehozásával harcoltak az alkoholizmus ellen. Az új változások fáradhatatlan ösztönzője Jozef Miloslav Hurban író, újságíró volt, aki evangélikus pap volt Hlbokán. A Štúr-nemzedék aktív munkájához Bernolák követői is társultak. A Tatrín tagjai lettek és egyetértettek a Štúr-féle szlovák nyelv használatával. A szlovákok azonban egyidejűleg három irodalmi nyelvet használtak: a bernoláki nyelvet, a Štúr-féle nyelvet és a csehet. Kompromisszumot kellett találni. 1851–1852ben a szlovák nemzetébresztők kidolgozták a nyelvtani szabályokat és kodifikálták az irodalmi nyelvet. A szlovák nyelv reformjában az eredetileg Bernolák követő Martin Hattalának volt a legnagyobb érdeme. Hattala reformja a Štúr által bevezetett fonetikus helyesírás helyett az etimologikus helyesírást alkalmazta (az y használata stb.). A szlovák nyelvnek ez a formája a későbbi módosításokkal együtt mindmáig használatban van.

ªudovít ·túr (28. 10. 1815 Uhrovec – 12. 1. 1856 Modra), dagerrotípia (korabeli felvétel)

A pozsonyi/Bratislava evangélikus líceum, ahonnan tiltakozásul ·túr 22 diákja távozott.

49


Michal Miloslav HodÏa (1811 Rak‰a – 1870 Te‰ín, Lengyelország) HodÏa arcképét Jozef BoÏetech Klemens szlovák festŒ festette 1846-ban. Amikor 1843 nyarán ·túr, Hurban és HodÏa döntött az új irodalmi nyelv mellett, felkeresték Dobrá Vodán Ján Holl˘t, hogy tájékoztassák Œt szándékukról. Abban bíztak, hogy a legjelentŒsebb bernoláki költŒ, akinek a munkásságát nagyra tartották, egyetértésével elŒsegíti az új szlovák nyelv szélesebb körı elfogadását.

Jozef Miloslav Hurban (1817 Beckov – 1888 Hlboké)

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Olvassátok el mindkét szöveget és elemezzétek őket! ❖ Hogyan vélekedett a szlovák nyelvről Štúr és Kollár? Milyen érvekkel indokolják állításaikat?

50

A források üzenete: Ľudovít Štúr A szlovák nyelvjárásról c. írásában indokolta a bibliai cseh nyelv elhagyásának és az új szlovák nyelven történő írás szükségét: • „… Mi szlovákok egy törzs vagyunk, és mint törzsnek saját nyelvünk van, amely eltérő és különböző a cseh nyelvtől… A cseh nyelv csak segítségünkre volt és mi, mert nem volt sajátunk, rá voltunk utalva, de miután csak második nyelv, életünket nem járta át… Erősen és általános érvénnyel csak a saját nyelvén lehet hatni a népre, ez a kulcs a szívéhez és az értelméhez, mert ő csak nyelvében képes lelkileg élni.” Ezzel szemben Ján Kollár kitartóan védelmezte a csehszlovák nyelvi egység gondolatát. Az új nyelv elleni tiltakozását egy iratban foglalta össze, amelyben a csehek, a morvák és a szlovákok egységes irodalmi nyelvének a szükségét hangoztatta. Éles kritikája volt ez a štúri szlovák nyelvnek, amelyet a nyomorgók, a birkapásztorok nyelvének nevezett (rövidítve): • „A szlovákok már régóta használják a Szent Írás cseh fordításait. A cseh és a szlovák nyelv között nincs nagy és lényeges eltérés. A cseh irodalom már a fejlettség magas fokán áll. A szlovák úgymond már a készbe érkezik, és nem kényszerül arra, hogy rögtön utat törjön az első, legnehezebb szakaszon. A mostani pozsonyi/Bratislava újság cikkírója a saját és követői nyelvét dicsekedve az igazi szlovák nyelvnek mondja, ami ellen mi, többiek, született szlovákok nyilvánosan tiltakozunk, hazugságnak nyilvánítjuk. Már az újság elnevezése „Slovenskje novini” nem szlovák, elvégre ki beszél úgy Szlovákiában, ahogy ebben írnak? Ez csak valamelyik zugának és környékének a nyelve; talán a zólyomi/Zvolen vagy a liptói/Liptov tájszólás, de nem a szlovák nyelv, mert egész Szlovákia és más megyék nemcsak hogy semmit nem tudnak róla, de ez a beszédmód nincs is kedvükre.” A szlovák nyelv Štúr-i verziója csak Kollár halála után aratott végleges győzelmet, amikor Hattala reformja révén módosították.

I I . A M O D E R N S Z L OVÁ K N E M Z E T Tudjátok-e, hogy:

☛ az első mű, amely a Štúr-féle szlovák nyelven jelent meg egy nyitrai évkönyv (Almanach Nitra) volt? Jozef Miloslav Hurban adta ki 1844-ben. ☛ Štúrék meg voltak győződve róla, hogy a mai Szlovákia az összes szláv nép bölcsője volt, ezért a szlovák nyelv a legősibb és a legtisztább szláv nyelv? ☛ a mai szlovák himnusz (Nad Tatrou sa blýska…) szövegét Janko Matúška írta egy szlovák népdal dallamára (Kopala studienku – Kutat ásott a lány)?

A magyar országgyılés székhelye Pozsonyban/Bratislava, a Mihály-utcában a 19. század elsŒ felében.

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Milyen volt a diákok reakciója, amikor Ľ. Štúrnak betiltották a tevékenységét az evangélikus líceumban? 2. Soroljátok fel a Štúr-nemzedék politikai és kulturális tevékenységét! 3. Foglaljátok össze az irodalmi szlovák nyelv kodifikálásával kapcsolatos eseményeket! 4. Jellemezzétek az 1851 – 1852-es szlovák nyelvreformot! Kivolt a szerzője? 5. Készítsetek táblázatot a bernoláki és a štúri szlovák nyelvről! Mikor kodifikálták, milyen nyelvjárás alapján? 6. Hogyan vélekedtek Štúr következő kijelentéséről: „Minden népnek megvan a

Kislexikon: líceum – az általános középiskola magasabb típusa, amely az egyetemi tanulmányokra készít fel (gimnázium) magyar országgyűlés – diéta, a legfelsőbb törvényhozó szerv (parlament) Magyarországon. Választójoguk csak azoknak a férfiaknak volt, akik eleget tettek az előírt feltételeknek (nemesek, megfelelő műveltségi szint stb.). Ľudovít Štúr nem volt sem nemes, sem földbirtokos, de polgárként indulhatott a képviselőségért.

maga ideje az Isten ege alatt, a hárs virágzik, amikor a tölgy már régen elvirágzott.” Gondoljatok a jelképekre: a hárs szláv, a tölgy germán szimbólum. 7. Készítsetek plakátot a Štúr-nemzedékről!

MINIPROJEKT Osztálytársaitokkal dramatizáljátok Štúr és barátai emlékezetes látogatását a Dévény várában/hrad Devín. Felhasználhatjátok Vladimíra Matula Devín, mily Devín c. könyvének adatait.

Kulcsszavaim: A Štúr-nemzedék irodalmi szlovák nyelv Štúr – Hurban – Hodža evangélikus líceum

Olvassátok el: Olvassátok el: ZÚBEK, Ľudo: Jar Adely Ostrolúckej. Bratislava: Mladé letá, 2004. KAČÍREK, Ľuboš: „My chytili sme sa do služby ducha, a preto musíme prejsť cestu života tŕnistú“. In Historická revue, 18, 2007, 3. sz., 6 – 7. o. ŠKVARNA, Dušan. Začiatky moderných slovenských symbolov. K vytváraniu národnej identity od konca 18. do polovice 19. storočia. Banská Bystrica: Univerzita Mateja Bela, 2004. Téma: Štúrovci – v sužbách národa. In Historická revue, 18, 2007, 3. sz., 6 – 24. o. Téma: Ľudovít Štúr a jeho rok. In História. Revue o dejinách spoločnosti, 6, 2006,. 3. sz., 17– 33. o.

51

I I . A M O D E R N S Z L OVÁ K N E M Z E T 5. A SZLOVÁKOK ÉS AZ 1848/49-ES FORRADALMI ÉV Ismételjük át: ✦ Emlékezzetek azokra a koraújkori katonai eseményekre, amelyek megváltoztatták a történelmi Magyarország politikai elrendezését! ✦ Hogyan érintette ez Pozsonyt/Bratislava? ✦ Mit gondoltok, melyik ütközetben és ki ellen harcolt együtt a 19. század elején az orosz és az osztrák hadsereg a Habsburg Birodalom területén?

1848 – egész Európában forradalmak törnek ki március 13 – forradalom Bécsben március 15 – forradalom Pesten

Országgyılés és forradalom Pozsony/Bratislava, amely a török hódoltság óta a magyar országgyűlés székhelye volt, 1847 őszén megélénkült. Elkezdődött ugyanis egy újabb ülésszak – politikusok, képviselők, az ő segítőik, valamint diákok és különféle kíváncsiskodók érkeztek a városba, hogy fontos politikai hírekről értesüljenek. Egyikük Ľudovít Štúr volt, aki Zólyom/Zvolen város képviselőjeként a magyarországi demokratikus és a nemzeti jogokért szállt síkra, elsősorban a jobbágyok felszabadítását és az anyanyelvi oktatást sürgette a népiskolákban. Míg a pozsonyi országgyűlésen kis demokratikus változásokról folyt a vita, Párizsban 1848 tavaszán kitört a szabadság- és polgárjogok bővítését követelő forradalom. A forradalmi hullám rövid idő alatt szinte egész Európát elárasztotta. Márciusban Bécs és Pest is felkelt. A forradalmárok a jobbágyság eltörlését, polgárjogokat, a történelmi Magyarországon függetlenséget és a magyarok számára nemzeti jogokat is követeltek. A magyar országgyűlés törvénybe iktatta a jobbágyság megszüntetését.

Metternich herceg megszökik BécsbŒl a forradalom elŒl. Korabeli karikatúra.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Elemezzétek a korabeli karikatúrát! Ki volt Metternich? ❖ Milyen jelképeket használt a szerző? Miért menekül Metternich? ❖ Hogyan viszonyul a szerző Metternich-hez?

Forradalom Bécsben 1848

52


Forradalom Pesten 1848

A források üzenete: 1847. december 21-én, még a forradalom kitörése előtt Štúr követelte a jobbágyság megszüntetését: • „Végeredményben az emberiség szent ügye arra szólít fel bennünket, hogy végre kimondjuk a nép felszabadításának elvét… Véleményem szerint két korszak határmezsgyéjén állunk, az egyik a lehanyatló, amelyben csak egyes személyeknek és kasztoknak adtak jogokat, a másik a felvirradó, amelyben minden arra érdemes, valódi értelemben vett embernek engedélyezik és megítélik azokat. Legyünk tehát azon, hogy ne maradjunk el attól, ami másutt már virrad, és ami századunk követelménye.”

A magyar politikusoknak rövid idŒre sikerült kiharcolniuk a függetlenséget. A forradalom alatt Magyarországon az elsŒ alkotmányos kormány volt hatalmon, amelynek miniszterelnöke gróf Batthány Lajos volt (legfelül). A forradalom vezére, Kossuth Lajos (a kép közepén) pénzügyminiszter lett. A szabadságharc bukását követŒen a legfŒbb irányítók közül többen is úgy menekültek meg, hogy külföldre szökve az emigrációt választották, másokat bebörtönöztek és sok embert kivégeztek. Köztük volt Batthány Lajos is.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Olvassátok el a szöveget és próbáljátok megmagyarázni Štúr szavait a magyar országgyűlésen – „lehanyatló kor és felvirradó kor”.

Mozgalmas idŒk Štúrék megértették, eljött az alkalom, hogy nyilvánosan kiálljanak a szlovákok követeléseivel. Gyűlést hívtak össze Liptószentmiklósra/Liptovský Sv. Mikuláš, ahol 1848. május 11-én kihirdették a Szlovák nemzet követeléseit. A szlovákoknak ebben a politikai programjában, amelyet Štúr, Hurban és Hodža fogalmazott meg, a demokratikus reformok mellett a történelmi Magyarország minden népének egyenjogúságát, saját nemzetiségi gyűlést követeltek, a szlovák megyékben pedig a szlovák nyelv hivatalossá tételét. A szlovák képviselők megküldték a követeléseket a magyar kormánynak, amely azonban rendkívüli állapotot (statáriumot) hirdetett a szlovák megyékben (is) és elfogató parancsot adott ki Štúr, Hurban és Hodža ellen. A segítőkész barátok támogatásával sikerült Prágába menekülniük. A csehországi területek ugyanis már nem a magyar, hanem az osztrák közigazgatás alá tartoztak. Ott 1848 júniusában részt vettek a szlávok nagygyűlésén – a Pánszláv kongresszuson. Ľudovít Štúr a szláv kongresszus egyik társszervezője volt, aki abban bízott, hogy a szlávok megegyeznek a nemzeti jogokért való közös fellépésben. A kongresszuson több mint háromszáz személyiség jött össze, akik közül nem hiányoztak a horvátok, a szerbek, a ruszinok vagy a lengyelek képviselői sem. Az ülést azonban a Prágában kitört forradalom félbeszakította. Štúr, Hurban és Hodža nem térhettek vissza az országba, ezért Bécsbe távoztak. A Monarchia magyarországi részében a helyzet továbbra sem nyugodott meg. Az uralkodó elutasította a történelmi Magyarország függetlenségét és az erő alkalmazásához folyamodott. A magyar forradalom ellen Bécs oldalán a szlovákok is felléptek, akiket a csehek, a horvátok és a szerbek is támogattak és önkéntes

I. Ferenc József 1848 decemberében lépett trónra.

53

I I . A M O D E R N S Z L OVÁ K N E M Z E T A Szlovák Népgyılés 1848 tavaszán. A képet Peter Michal BohúÀ festette, aki szintén jelen volt a liptószentmiklósi/Liptovsk˘ Sv. Mikulá‰ petíció kihirdetésénél. Jozef BoÏetech Klemensszel együtt a szlovák nemzeti mozgalom legjelentŒsebb festŒje volt.

A szlovák nemzet követelései (részlet) … E n n e k nyo m á n követe lj ü k : II. Hogy a magyarországi nemzetek egyenlősége alapján jöjjön létre a magyar korona alatt élő testvéri népek nemzetgyűlése, ahol minden nemzet nemzetként képviselteti magát… E z e n k í v ü l követe lj ü k : III. Önálló nemzetgyűléseket, ahol nemzeti és országos ügyeket érintő nemzeti tanácskozásokat tartanak… V. Követeljük, hogy a jelenlegi törvényt azonmód úgy módosítsák, hogy a nyilvános tanácskozások anyanyelven folyhassanak… VI. Követeljük a nemzeti iskolák létrehozását… VIII.Nemzeti egyenjogúságot, hogy egyik nép se uralkodhasson a több magyarországi nemzetiség felett… IX. Követeljük, hogy a nemzeti választójogot ne a rendiség, hanem az egyenlőség szelleme és az egyenjogúság szabja meg… X. Követeljük a törvények nélküli sajtószabadságot.

alakulatokat hoztak létre. 1848 szeptemberében Bécsben megalapították a Szlovák Nemzeti Tanácsot (SZNT). Az első független politikai szerv volt a szlovákok történelmében. Az SZNT legfőbb politikai képviselői Ľ. Štúr, J. M. Hurban és M. M. Hodža volt. A Szlovák Nemzeti Tanács nem ismerte el a magyar kormány hatalmát és kinyilvánította Szlovákia elszakadását a történelmi Magyarországtól és felszólította a szlovákokat, hogy kezdjenek harcot nemzeti jogaikért. A szlovák önkéntesek hadjáratai 1848 őszétől 1849 nyaráig tartottak. A háborús események közben egy fiatal uralkodó, a mindössze 18 éves I. Ferenc József lépett a császári trónra. A szlovák képviselők 1849 márciusában kérvénnyel keresték fel az uralkodót, és ebben azt követelték, hogy a szlovákok lakta területeket vonják ki a történelmi Magyarország fennhatósága alól és helyezzék osztrák közigazgatás alá. A császár kitérően válaszolt. A források üzenete: Az elfogató parancsot Štúr, Hurban és Hodža ellen három nyelven – magyarul, németül és szlovákul nyomtatták a szórólapra:

Hurban, Hodzsa és Štúr személyleírása. Középtermetű, sovány. Arca hosszúkás, sápadt. Orra kissé görbült. Magastermetű, sovány. Arca hosszúkás, sárgásan sötétes, szája nagy. Orra kissé széles. Magastermetű, ruganyos. Arca hosszúkás, inkább pirosas. ·túr, Hurban és HodÏa elleni elfogató parancs

54

Hurban Szeme szürke. Haja gesztenyebarna. Kora 30 év körül. Hodzsa Szeme fekete. Haja teljesen fekete. Kora 37 év körüli. Štúr Haja gesztenyeszínű, bajszot és szakállat visel. Kora legfeljebb 34 év.

Aki a fentebb nevezett lázítókat elfogja és az illetékes hatóságnak átadja, 100 ezüst jutalomban részesül.


A prágai pánszláv kongresszus résztvevŒi. ªudovít ·túr egészen balra áll.

A forradalom vége

A pánszláv kongresszus elnöke a cseh nemzeti mozgalom kiemelkedŒ képviselŒje, Franti‰ek Palack˘ (1798 Hodslavice – 1876 Prága) történész volt.

Amikor az osztrák hadseregnek nem sikerült levernie a magyar forradalmat, I. Ferenc József császár az orosz cár segítségét kérte. Az egyesült osztrák-orosz seregek legyőzték a magyar forradalmárokat 1849 augusztusában a Világosnál lezajlott ütközetben. A forradalmat követően az uralkodó szigorú rendőrállammá változtatta az országot. Ebben a politikai légkörben semmilyen remény nem volt a szlovákok nemzeti követeléseinek a teljesítésére. Helyzetük, bizonyos apró nyelvi jogok kivételével, amelyeket megkaptak, lényegében nem változott.

A szlovák önkéntesek rosszul voltak felfegyverezve és semmilyen katonai tapasztalatokkal nem rendelkeztek. Bejárták szinte egész Szlovákiát. A legnagyobb ütközetekre Myjava és Ótura/Stará Tura környékén került sor. A kép P. M. BohúÀ festménye: A szlovák önkéntesek kiképzése 1849-ben.

Kossuth Lajos (1802 Monok, Magyarország – 1894 Torino, Olaszország). Magyar politikus és újságíró, aktívan bekapcsolódott a magyar nemzeti mozgalomba. Célja egy erŒs, Ausztriától független Magyarország létrehozása volt. A magyar országgyılés képviselŒje és az 1848–1849es magyar forradalom és szabadságharc vezére volt. A szabadságharc bukását követŒen el kellett hagynia az országot és haláláig emigrációban élt.

55


Magyar és orosz csapatok harca 1849-ben.

szeptemberi hadjárat (1848) a szeptemberi felkelés területe téli hadjárat (1848–1849) nyári hadjárat (1849)

Az önkéntes csapatok az Œszi, a téli és a nyári hadjárat során (1848 ŒszétŒl 1849 nyaráig) bejárták szinte egész Szlovákiát. DecembertŒl önálló századokat alkottak a magyar forradalmárok ellen harcoló császári seregben. A szlovák önkéntesek zászlaja 1848-ban.

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Soroljátok fel Ľ. Štúr politikai és nemzeti tevékenységét! 2. Soroljátok fel a forradalmárok közös követeléseit a Habsburg Birodalomban 1848-ban! Melyek teljesültek ezek közül? 3. Miért nevezik a 19. század első felét a népek tavaszának?

Tudjátok-e, hogy:

4. Magyarázzátok meg, mi volt a jelentősége a jobbágyság felszámolásának 1848-ban!

☛ a Szlovák nemzet követeléseiben a szlovákok követelték, hogy hivatalosan ismerjék el a szlovák nemzeti zászlót? Két színe lett volna: piros-fehér. ☛ a Pánszláv kongresszus egyik legsikeresebb szónoka Jozef Miloslav Hurban volt?

5. Jellemezzétek az 1848. május 11-ei liptószentmiklósi/Liptovský Svätý Mikuláš eseményeket! Mi volt a szlovákok politikai programjának az elnevezése? 6. Ki vett részt a Pánszláv kongresszuson? Magyarázzátok meg az összejövetel jelentőségét és célját! 7. Jellemezzétek a szlovákok szerepét a magyar forradalom leverésében! Ki és hogyan győzte le a magyar honvédsereget? 8. Jellemezzétek a szlovákok szerepét a magyar szabadságharc leverésében. Hogyan

Kislexikon: petíció – beadvány, követelés, kérelem

és kinek a közreműködésével verték le a forradalmat? 9. Gondolkodjatok el Ľudovít Štúr és Kossuth Lajos kapcsolatán. Mi kötötte össze és választotta el őket? 10.Készítsétek el azt a fogalmi térképet, amely a szlovák értelmiségiek tevékenységét

Olvassátok el: KAČÍREK, Ľuboš: Pierko za klobúkom, šablička za pásom. Slováci v revolúcii 1848/49. In Historická revue, 20, 2009, 1. sz., 72 – 77. o. PETROVSKÝ, Karol: Ľudovít Štúr v uhorskom sneme. In Historická revue, 15, 2004, 1. sz., 20 – 21. o. HOZA, Róbert: Letná dobrovoľnícka výprava I., II. Boj za národné práva a nezávislosť Slovákov v Uhorsku v rokoch 1848-1849. In Historická revue, 16, 2005, 4 és 5 – 6. sz., 23 – 25 és 30 – 31. o. http://tortenelem.ektf.fu/efolyoirat/Kiss//11.htm

56

szemlélteti az 1848/49-es forradalomban.

MINIPROJEKT Készítsetek prezentációt Peter M. Bohúň szlovák festőről és életművéről.

Kulcsszavaim: A szlovák nemzet követelései Szlovák Nemzeti Tanács Pánszláv kongresszus önkéntes hadjáratok

I I . A M O D E R N S Z L OVÁ K N E M Z E T 6. A MEMORANDUMTÓL A MATICA SLOVENSKÁIG 1849 – 1859 – az abszolutizmus kora 1861 – a Szlovák Nemzet Memoranduma 1862 – 1869 – három szlovák gimnázium nyílt 1863 – a Matica slovenská létrehozása

A forradalmat követŒ csend A magyar forradalom a magyar nemzeti jogok mellett polgárjogokat és szabadságot, valamint számos demokratikus társadalmi reformot is követelt. A szabadságharc leverését követően a bécsi kormány sokkal kevésbé szabad rendszert vezetett be, mint amilyen a forradalom előtt volt, ezért ezt az időszakot az abszolutizmus és a centralizmus korának nevezzük. A rendőrség mindenkit megfigyelt, aki tevékenyen részt vett a forradalomban. Ez a helyzet tíz évig tartott, míg a központi kormány hatalmát nem gyengítették meg a kedvezőtlen külpolitikai és belső viszonyok. A kormány ingatag helyzetét kihasználták a Monarchia nemzetiségei és ismét nemzeti jogaikat kezdték követelni.

Ismételjük át: ✦ Soroljátok fel a szlovákok követeléseit az 1848/49-es forradalom idején! ✦ Melyek voltak a legfontosabb politikai és nemzeti jogok, amelyek az 1848/49-es forradalom témái voltak?

A Szlovák Nemzet Memoranduma A szlovák politikai vezetők is színre léptek és megpróbáltak sikeresen szerepelni a magyar országgyűlési választásokon. Amikor ezek a tervek meghiúsultak, 1861. június 6. – 7-re össznépi gyűlést hívtak össze Turócszentmártonba/Martin, ahol elfogadták és jóváhagyták a szlovákok politikai programját – a Szlovák Nemzet Memorandumát. Akárcsak az 1848-ban megfogalmazott Szlovák Nemzet követeléseiben, ebben a dokumentumban is nemzeti és politikai jogokat követeltek maguknak a szlovákok. A Memorandumban felvetették a szlovákok lakta területek autonómiájának – az ún. Felső-magyarországi Szlovák Területet/Hornouhorské slovenské Okolie létrehozását, amely nem tartozott volna a magyar közigazgatás hatáskörébe. Ismét követelték, hogy a szlovák nyelv legyen hivatalos a szlovákok lakta területeken, hozzanak létre szlovák nemzetgyűlést és szlovák iskolákat. Turócszentmártonban/Martin egy legfelső szintű kulturális intézmény – a Matica slovenská létrehozása is szóba került. A Memorandumot a szlovákok néhány megbízott képviselője vitte el a magyar országgyűlésbe, később a módosított szöveget felterjesztették I. Ferenc József császárnak.

A Matica slovenská elnöke ·tefan Moyses (1797 Veselé – 1869 Îiar nad Hronom) katolikus püspök lett.

A Matica slovenská alelnökévé Karol Kuzmányt (1806 Brezno – 1866 Turãianske Teplice) evangélikus püspököt választották.

A szlovákok lakta területekrŒl sok ember jött Turócszentmártonba/Martin, hogy támogassák a Szlovák Nemzet Memorandumát.

57


A Matica slovenská alapszabályzatának borítólapját Jozef BeÏetech Klemens képzŒmıvész tervezte és Ján Francisci felesége varrta ki.

Tanító: „Meglátom, sikerül-e beléd vernem egy kis vonzalmat irántam.” Karikatúra a szlovák diákok elmagyarosításáról a âernokÀaÏník szatirikus lapban 1863-ból.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Tanulmányozzátok a szlovák diákok elmagyarosításáról készült karikatúrát. ❖ Vitassátok meg, milyen az ábrán látható alakok között a viszony. ❖ Mit csinálnak az egyes alakok? ❖ A magyar társadalom milyen jelenségére mutat rá a szerző? Mi a véleményetek erről? A memorandumi nagygyılés dombormıve – J. Koniarek szobrászmıvész alkotása a turócszentmártoni/Martin evangélikus parókia épületén a Memorandumi téren

58

A Matica slovenská elsŒ épülete Turócszentmártonban/Turãiansky Sv. Martin.

Három szlovák gimnázium és a Matica slovenská Annak ellenére, hogy az uralkodó nem engedélyezte a szlovákoknak a területi autonómiát, kisebb engedményeket mégis kaptak. Egyebek között három gimnáziumot nyithattak. 1862 – 1869 között létrejött a nagyrőcei/Revúca, a turócszentmártoni/Turčiansky Sv. Martin és a znióváraljai /Kláštor pod Znievom gimnázium, ahol az oktatás nyelve a szlovák volt. A turócszentmártoni/Turčiansky Sv. Martin nagygyűlés után gyűjtés indult a Matica slovenská létrehozására. Amikor elegendő összeg gyűlt össze, 1863. augusztus 4-én a két hittérítő, Cirill és Metód Nagymoráviába jöttének ezredik évfordulóján megalapították Turócszentmártonban/Martin a Matica slovenskát. Tevékenysége a szlovákok szellemi életének fejlesztésére irányult: támogatta a kultúrát, a művelődést, valamint az irodalmat és a tudományt is, könyveket és tankönyveket adott ki. Későbbi intézmények – könyvtárak, múzeumok, levéltárak alapjává vált. A három gimnázium és a Matica Slovenská tevékenysége hozzájárult a szlovák értelmiségiek együttműködésének és aktivitásának a megélénküléséhez. Az ígéretesen elindult kulturális fejlődés azonban 1875-ben megszakadt, amikor a kormány bezáratta a szlovák gimnáziumokat és megszüntette a Matica slovenskát. A források üzenete: A szlovák nemzet memoranduma (részlet) • „A nemzeti sajátosságaink elismerése nélkül, annak a Területnek a kijelölése nélkül, amely e sajátosságokat tartalmazza, a nyelvek és nemzetiségek egyenlő joga nélkül sajátos néprajzi kereteik között, igazi egyenjo-


A turócszentmártoni/Martin gimnázium alapítólevelének díszborítója

Megfejtjük a forrásokat: Az elsŒ szlovák gimnázium 1862-ben alakult RŒcén/Revúca

gúság nem lehet. Jelszavunk: egyetlen szabad alkotmányos haza, benne a népek szabadsága, egyenlősége és testvérisége!“ A források üzenete: A szlovák gimnáziumokban szigorú iskolai rendtartás volt érvényben (részlet): • Nyilvános helyek, mint a vendéglők, a kocsmák, a kaszinók látogatása tilos. • Kártyázni szigorúan tilos, akárcsak más szerencsejátékokat űzni. • Dohányozni mindenkinek megtilttatik. • Késő esti órákban az utcákon járkálni – céltalanul csavarogni és kóvályogni –, a drága időt találkákkal vagy nem engedélyezett szórakozással pocsékolni nem tűrtetik. • Nyáron 9 órakor, télen 8 órakor mindenki otthon legyen. A források üzenete: Az oktatásügy problematikájára nemcsak az oktatási nyelv miatt figyelt oda a társadalom, hanem sok más okból is. Az egyik az az igyekezet volt, hogy az egyre jobban kibontakozó tudományos kutatás legújabb eredményeit is beépítsék a tananyagba. A 19. század második felében kicsúcsosodó materializmus kora sok új elképzelést vetett fel, amelyeket a közvélemény nem fogadott egyöntetűen. Zavart keltett, sőt felháborodást váltott ki például Charles Darwin műve az élet evolúciójáról. Jozef Miloslav Hurban is tiltakozott ellene a Cirkevné listy nevű folyóiratban: • „Ha valaki Darwinnak és követőinek hinni tud, bizony előbb hihet a Szent Írásnak, mert az kevesebb vak hitet követel, mint amazok. Hogy az ember például hinni tudjon abban, hogy a tetűből elefánt, a békából ló és a darwini szónokból sikító és óbégató majom lett, bizony könnyebben elhiheti, hogy az ég és a föld Teremtője megalkotta ezeket az értelem nélküli lényeket, és a halhatatlan lélekkel megáldott embert is.”

❖ Olvassátok el az előbbi részletet, amely a szlovák gimnáziumokban érvényes iskolai rendtartást írja le! ❖ Hasonlítsátok össze a 19. századi szlovák diák életmódját a mai fiatalság életmódjával!

A korabeli külföldi karikatúra a majom „utódjaként” ábrázolja Charles Darwint.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Elemezzétek Ch. Darwin karikatúráját! Milyen jelképeket használt a szerző? ❖ Miért majomként ábrázolja a tudóst? ❖ Jellemezzétek J. M. Hurban Darwin elméletével kapcsolatos álláspontját!

59

I I . A M O D E R N S Z L OVÁ K N E M Z E T Tudjátok-e, hogy: ☛ a szláv nyelvű országokban már a 19. század 20-as éveitől kezdve önkéntes kulturális intézményeket alapítottak, amelyeket Matica néven emlegettek? Először a Matica srbska jött létre 1826-ban, később a horvátok és a csehek is megalapították a saját Maticájukat? ☛ a matica kifejezés szerb eredetű és jelentése: forrás, méhkirálynő? ☛ a Matica slovenská megalapítására I. Ferenc József császár is hozzájárult 1 000 arannyal? ☛ A szlovákok két év alatt több mint 50 000 aranyat gyűjtöttek össze a Matica slovenská számára. Ebből finanszírozták a székház építését és a Matica kiadói tevékenységét, gyűjtőmunkáját stb.

Kislexikon: autonómia – a függetlenség egyik formája, önálló döntés a saját ügyekről, azok önálló irányítása, az egységes állam keretei között centralizmus – a rendszer irányítása egyetlen hatalmi központból materializmus – világnézet, amely a világ anyagi lényegét hirdeti (ellentéte az idealizmus) memorandum – emlékirat, előterjesztés

·tefan Marko Daxner (1822–1892) már a Szlovák Nemzet Követelései c. dokumentum összeállításában is közremıködött 1848-ban és kidolgozta a Szlovák Nemzet Memorandumát 1861-ben

Andrej Sládkoviã a fennmaradt dokumentumok és saját emlékei alapján összeállította a Szlovák Nemzetgyılés JegyzŒkönyvét és Naplóját

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Magyarázzátok meg az abszolutizmus kifejezést! 2. Soroljátok fel a szlovákok követeléseit a Memorandumból! Mely követeléseket

Olvassátok el: ELIÁŠ, Michal: Z dejín matíc slovanských národov. [A szláv népek maticáinak történetéből]. Martin, 2010. WINKLER, Tomáš – ELIÁŠ, Michal: Matica slovenská. Dejiny a prítomnosť. [M. S. Történelem és jelen] Martin, 2003.

teljesítette I. Ferenc József császár? 3. Magyarázzátok el a Szlovák Terület kifejezés értelmét! 4. Írjátok le a Matica slovenská megalakulásának a körülményeit! Milyen tevékenységet végzett és mely személyiségek álltak kapcsolatban vele? Mi volt ennek az intézménynek a kulturális és nemzeti hozadéka? Állapítsátok meg, hol található ma a Matica Slovenská központja, mivel foglalkozik, ki az elnöke!

Kulcsszavaim: A Szlovák Nemzet Memoranduma Matica slovenská szlovák gimnáziumok

60

I I . A M O D E R N S Z L OVÁ K N E M Z E T 7. MIT TANULTUNK MEG

1. Az időtengelyen jelöljétek ki a következő eseményeket: • a francia forradalom kezdete, a Bécsi kongresszus, forradalom a Habsburg Birodalomban, az Olasz Királyság kikiáltása, a Német Császárság kikiáltása, az USA függetlenné válása, az amerikai polgárháború 1700 1900 2. Szerkesszetek a füzetben táblázatot a modern 19. századi nemzetekről! Egészítsétek ki az egyes mezőkben hiányzó információkat! NEMZET

LEGFONTOSABB AZ ESEMÉNY AZ ESEMÉNY SZEMÉLYISÉG ESEMÉNY ÉVE JELENTŐSÉGE

3. Hasonlítsátok össze az egyes forradalmakat Európában a 19. században céljaikat és a végeredményt illetően! 4. Tüntessétek fel az időtengelyen ezeket az eseményeket: az Austerlitzi csata, a Waterlooi ütközet, a Világosi csata, a Königgrätzi ütközet, a Sedani csata és említsetek meg néhány alapvető információt velük kapcsolatban! (Mik okozták? Kik voltak a főszereplők? Hogyan végződtek és mi volt a jelentőségük?)

Napoleon mint hadvezér

5. Magyarázzátok meg a következő szavakat: liberalizmus, nacionalizmus, abszolutizmus, szocializmus, kapitalizmus! 6. A szlovák nemzet történelmében milyen események és személyiségek kapcsolhatók a következő évekhez: 1787, 1843, 1845, 1848, 1849? 7. A fogalmi térkép alapján beszéljetek a szlovákok tevékenységéről az 1848/49-es forradalom alatt. A térképet átrajzolhatjátok, és szükség szerint kiegészíthetitek. A SZLOVÁK NEMZET KÖVETELÉSEI

PÁNSZLÁV KONGRESSZUS

SZNT

KÉRVÉNY

A magyar sereg leteszi a fegyvert Világosnál 1849-ben

ÖNKÉNTES HADJÁRATOK

8. Rajzoljátok be a füzetbe a fogalmi térkép vázát a modern szlovák nemzetről! Ismereteitek alapján szerkesszétek át! Ne felejtsétek el a térképen feltüntetni a legfontosabb fogalmakat, viszonyokat, személyiségeket, műveket! Használjatok rövidítéseket, szimbólumokat… Használjátok a kulcsszavakat és a fogalmi térképeket a tankönyvből! MODERN SZLOVÁK NEMZET

1. NEMZEDÉK

2. NEMZEDÉK

3. NEMZEDÉK

9. Keressétek ki a Marseillaise forradalmi ének szövegét és hasonlítsátok össze a szlovák himnusz szövegével! Szerkesszetek táblázatot és rendezzétek el benne a válaszokat a következő kérdésekre: • Melyik évben születtek ezek a forradalmi énekek? • Milyen forradalmi esemény kapcsolódik ezeknek az énekeknek a születéséhez? • Ismertek-e a szerzőik ezeknek az énekeknek?

Peter Michal BohúÀ: Ján Francisci mint a szlovák önkéntesek kapitánya

61

I I I . A Z O S Z T R Á K – M AG YA R M O N A R C H I A 1. AZ OSZTRÁK-MAGYAR KIEGYEZÉS ÉS A SZLOVÁKOK Ismételjük át: ✦ Mikor alakult meg a Habsburg Birodalom? ✦ Melyik jelentős uralkodókra emlékeztek?

Ausztria Lajtán innen történelmi Magyarország Bosznia (1908-tól az Osztrák–Magyar Monarchia része volt)

Ausztriát és a történelmi Magyarországot az egyik szakaszán a Lajta folyó választotta el. Ezért Ausztriát Lajtán inneni, Magyarországot pedig Lajtán túli területnek is jelölik.

Ferenc József (1830–1916) 1848-ban történt trónra lépésétŒl szembe kellett néznie az egyre erŒsödŒ nacionalizmussal, amely a 19. századi történelem kísérŒjelensége volt. A königgrätzi (ma: Hradec Králové) csata 1866-ban, amelyben a porosz seregek vereséget mértek az osztrák csapatokra. A monarchia meggyengülése lehetŒvé tett sok fontos politikai változást az országban.

62

– a Habsburg Birodalom felosztása két egyenrangú államra közös uralkodóval: az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása 1874 – 1875 – a három szlovák gimnázium bezárása 1875 – a Matica slovenská betiltása 1867

Az Osztrák–Magyar Monarchia megszületése (1867) A magyar politikusok már a 19. század első felétől nagyobb befolyásra törekedtek a monarchia magyarországi felének irányításában. Ez a lehetőség akkor vált elérhetővé, amikor a porosz seregek 1866-ban legyőzték az osztrák császári csapatokat az osztrák-porosz háborúban. A katonai vereség miatt szorult helyzetbe került uralkodó tárgyalni kezdett a magyar politikusokkal az ország új belső elrendezéséről. A tárgyalások eredményeként az államot két részre osztották – két önálló kormánnyal és két országgyűléssel. A két államot azonban egy uralkodó kötötte össze, valamint a három legfontosabb minisztérium: a külügy-, a hadügy- és a pénzügyminisztérium. Az ilyen kettős hatalmi központot egy államon belül dualizmusnak nevezzük. A birodalmat 1867-től egészen 1918-ban történt felbomlásáig Osztrák–Magyar Monarchiának nevezték. Magyarország jelentős mértékben önálló volt. Mi volt közös és mi volt önálló? TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG

AUSZTRIA LAJTÁN INNEN

CSÁSZÁR – I. FERENC JÓZSEF

LAJTÁN TÚL

OSZTRÁK PARLAMENT

MINISZTÉRIUMOK külügyminisztérium hadügyminisztérium pénzügyminisztérium

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS

OSZTRÁK KORMÁNY

PÉNZNEM – korona, VÁMUNIÓ ÁLLAMI BANK

MAGYAR KORMÁNY

I I I . A Z O S Z T R Á K – M AG YA R M O N A R C H I A

A Habsburg Birodalom felosztását Ferenc József császár 1867. június 8-án magyar királlyá történt budai megkoronázása is megerŒsítette.

Az Osztrák–Magyar Monarchia kereskedelmi lobogója 1869-bŒl

Szlovákok a történelmi Magyarországon Az Osztrák–Magyar Monarchia 1867-ben történt megalakulása után a történelmi Magyarországot a magyar kormány és a magyar országgyűlés irányította. A nem magyar népek képviselői, akik addig az elmagyarosítástól tartva a bécsi császári udvar védelmében bíztak, kénytelenek voltak a saját ügyeiket a történelmi Magyarország fővárosában, Pest-Budán intézni, amelyet 1873-tól Budapestnek neveznek (három város – Buda, Óbuda és Pest egyesülésével jött létre).

németek magyarok

szlovákok

csehek

szerbek

lengyelek

szlovének

ukránok és a ruszinok

bosnyákok és muszlimok

horvátok

olaszok

románok

retorománok

Gróf Andrássy Gyula (1823–1890) lett az elsŒ magyarországi miniszterelnök a dualista monarchiában.

A Monarchia két részében élŒ népek

63


A Národne noviny címlapján jelenti be a Matica slovenská bezárását

A magyarországi nemzetiségeket képviselŒ ellenzéki honatyák

Az 1871-ben keletkezett liptóújvári/Liptovsk˘ Hrádok gazdasági iskola az egyetlen szlovák tannyelvı mezŒgazdasági iskola volt a történelmi Magyarországon. KésŒbb a tanároknak magyarul és németül kellett oktatniuk, míg aztán a liptóújvári/Liptovsk˘ Hrádok iskolát 1886-ban megszüntették. KésŒbb a helyén kétéves erdészeti iskola jött létre.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Tanulmányozzátok a részletet! ❖ Állapítsátok meg, mi ellen akarnak a szlovákok védekezni és miért hajlandók küzdeni!

64

A magyar politikusok a soknemzetiségű országot egy nemzet – azaz a magyar nemzet államává szerették volna tenni. Az új 1868-as nemzetiségi törvény formálisan ugyan nemzeti jogokat biztosított a nem magyaroknak is, de a gyakorlatban ez nem érvényesült. A magyar nyelv a történelmi Magyarország államnyelvévé vált. Elkezdődött a fokozottabb nemzetiségi elnyomás időszaka, amely leginkább a szlovákokat és a ruténeket sújtotta. Sor került a szlovák iskolák és kulturális központok likvidálására. A magyar kormány fokozatosan betiltotta a három szlovák gimnáziumot. 1875-ben megszűntette a Matica slovenská mindennemű tevékenységét. A betiltott szlovák gimnáziumok után Magyarországon szlovák nyelvű középiskola nem létezett egészen a monarchia végéig. A népi iskolákban a hivatalos oktatási nyelv a magyar lett. A magyar kormány több egyesületet és közösséget finanszírozott, amelyek célja a szlovák területek elmagyarosítása volt. A magyarosítás megrontotta a Magyarországon elő nemzetek közötti viszonyokat és védelmi reakciókat hívott elő. A források üzenete: Mit írtak az osztrák-magyar kiegyezés utáni helyzetről a szlovák újságírók a Pešťbudínske vedomosti (Budapesti tudósítások) újságban: • „Ismételten és határozottan kijelentjük, hogy mi szlovákok készek vagyunk a magyarokkal együtt kéz a kézben megvédeni Magyarországot minden veszélytől, a másik oldalon kötelességünknek tartjuk magunkkal szemben, hogy a szerbekkel, az oroszokkal és a szlávokkal, a magyarországi horvátokkal, sőt a románokkal szolidáris egyetértésben küzdjünk az elmagyarosítás túlkapásai ellen, de ugyanúgy a magyarokkal és valamennyi ausztriai szlávval is szolidáris egyetértésben követeljük a nemzetiségi jogokat a germanizálás túlkapásaival és hegemóniájával szemben.”

I I I . A Z O S Z T R Á K – M AG YA R M O N A R C H I A Tudjátok-e, hogy:

☛ egy évvel az osztrák-magyar kiegyezés után, 1868-ban sor került az ún. horvát-magyar kiegyezésre is? Más nem magyar nemzetiségekkel ellentétben a horvátoknak sokkal kedvezőbb volt a helyzetük Magyarországon: saját parlamentjük, politikai képviselőjük (bán) és miniszteri székük volt a kormányban. A horvátoknak ez a különleges helyzete Magyarországon az eltérő történelmi fejlődésnek volt köszönhető. ☛ Ausztriának és Magyarországnak közös központi bankja, pénzneme és vámhivatala volt, de mindkét államban különbözőek voltak a gazdasági és kulturális viszonyok. Ez a tény komoly nézeteltérést és különböző fejlettségi szintet okozott.

Kislexikon: A két egyenrangú államalakulat: Ausztria és Magyarország létrejöttét követŒen csakhamar jelentkezett az eltérŒ politikai fejlŒdés. Míg Ausztriában a közélet fokozatosan demokratizálódott, Magyarországon az egynemzetı állam eszméjét nem lehetett úgy keresztülvinni, hogy közben ne sérüljenek az alapvetŒ emberi és szabadságjogok. A kép közepén látható az osztrák (balra) és a magyar (jobbra) állami címer. Körülöttük láthatók a koronaországok címerei.

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Milyen okok vezettek a Habsburg Birodalom felosztásához? Indokoljátok meg, mely események gyorsították fel a monarchia új felosztásával kapcsolatos tárgyalásokat! 2. Magyarázzátok meg Ausztria–Magyarország dualizmusát! 3. Állapítsátok meg, mely népeket sújtott leginkább a nemzetiségi elnyomás a történelmi Magyarországon. Mutassátok meg a térképen, hol éltek! 4. Milyen következményekkel járt a szlovákok számára a monarchia felosztása?

bán – királyi helytartó, a hatalom legfőbb képviselője Horvátországban dualizmus – kettős uralom, kettős politikai rendszer, amelyben két egyenjogú állami egység létezik, amelyeket az uralkodó személye köt össze és a legfontosabb államügyeket közösen irányítják címer – egy bizonyos nemzetség, rend vagy terület jelképe. A címerek fontos részét alkották az európai történelemnek és kialakulásuk bevett szabályokhoz igazodott. A címer tartalma és színei bizonyos tulajdonságokat jelképeztek (pl. az arany oroszlán – vitézséget, egyenességet és merészséget).

5. Tanulmányozzátok az Osztrák–Magyar Monarchia állami címerét! Milyen területi egységekből állt Magyarország?

Kulcsszavaim: osztrák–magyar kiegyezés dualizmus nemzetiségi elnyomás

Olvassátok el: KOVÁČ, Dušan: Slovensko v Rakúsko-Uhorsku [Szlovákia az Osztrák– –Magyar Monarchiában]. Bratislava, 1995. Kronika Slovenska. [A legrégebbi időktől a 19. század végéig. Osztrák-magyar kiegyezés] Bratislava, 1998, p. 522.

65

I I I . A Z O S Z T R Á K – M AG YA R M O N A R C H I A 2. A SZLOVÁKOK ÖNVÉDELMI TÖREKVÉSEI

Ismételjük át: ✦ Magyarázzátok meg, hogyan védekeztek a szlovák értelmiségiek az elmagyarosítás ellen a dualizmus kialakulásáig! ✦ Mit tennétek ti?

1871 1895 1896 1907

– a Szlovák Nemzeti Párt megalapítása – a Szlovák Múzeumi Társaság megalapítása Turócszentmártonban/Martin – a Csehszlovák Egység megalapítása Prágában – a Černová-i tragédia

1867 az osztrák-magyar kiegyezés után a szlovákok kellemetlen helyzetbe kerültek. Úgy látszott, hogy a magyarosítás elleni védelem érdemtelen volt. Azok, akik a magyarosítás ellen voltak és nyilvánosan ki is nyilvánították nemtetszésüket, állandó felügyelet alatt voltak és nemegyszer börtönbe kerültek. A 19. század második felében viszont Európában nemzetek egyesültek és új államok keletkeztek.

Szlovák-cseh együttmıködés

Andrej KmeÈ (1841 Bzenica–1908 Martin)

Jozef Gregor Tajovsk˘ (1874 Tajov – 1940 Pozsony/Bratislava) A tanítókat megfigyelték, hogy kellŒképp támogatják-e a magyarosítási politikát. Jozef Gregor Tajovsk˘ emiatt gyakran került konfliktusba a feletteseivel. Tanítóként öt év alatt nyolc iskolában tanított.

66

Mivel a szlovák értelmiségiek képtelenek voltak saját erejükből változtatni a dualizmus idején kialakult helyzetükön, külső segítségben reménykedtek. Némelyek az oroszok támogatására vártak, mások inkább a csehekben bíztak. A szlovák-cseh együttműködést főleg a Csehországban tanuló szlovákok propagálták. Itt a nézeteikre Tomáš Garrigue Masaryk volt hatással, aki akkoriban a prágai egyetem tanára volt. 1896-ban Prágában megalakították a Csehszlovák Egység nevű szervezetet. Olyan egyesület volt, amely támogatta a cseh-szlovák együttműködést és a szlovákokat kulturálisan és anyagilag is segítette. Hasonló szlovák-cseh együttműködési programja volt annak a csoportnak is, amely a Hlas [Hang] újságban jelentette meg nézeteit. Ennek alapján kapták a hlaszisták elnevezést. A Csehszlovák Egység követői és a hlaszisták is a csehek és a szlovákok egyesítésében és az egységes csehszlovák nemzet létrehozásában látták a lehetőséget a szlovákok helyzetének a javítására. A Szlovák Nemzeti Párt képviselői támogatták a kapcsolatot a csehekkel, de a csehszlovákizmust elutasították. A párt 1871-től Turócszentmártonban/Martin működött. Követői, akik között ott volt Svetozár Hurban Vajanský is, Orosz-

Noha Turócszentmárton/Turãiansky Sv. Martin egy provinciális város benyomását keltette, a 19. század második felében a szlovák nemzeti törekvések központja volt

I I I . A Z O S Z T R Á K – M AG YA R M O N A R C H I A országból várták a segítséget. Hittek abban, hogy a legnagyobb szláv ország politikusai nem maradnak közömbösek a szlovákok nemzeti jogainak elnyomásával szemben. A Szlovák Nemzeti Párt azonban a 19. század második felében kevéssé kapcsolódott be a politikába. A Szlovák Nemzeti Párt gyenge politikai aktivitását az Andrej Hlinka köréhez tartozó katolikus szlovák értelmiségiek bírálták. Ők voltak azok, akik 1905-ben megalapították a Szlovák Néppártot, amely a szélesebb néprétegeket kapcsolta be a politikai életbe. A Matica megszűnését követően a szlovákok kulturális életét különböző egyesületek ápolták. Tevékenységük célja szerint voltak kulturális, egyházi, női, gazdasági és egyéb szervezetek. Turócszentmártonban/Martin tevékenykedett a Szlovák Nők Egylete – a Živena és létezett egy nemzeti nyomda. 1895-től itt székelt a jelentős szlovák tudományos intézmény, a Szlovák Múzeumi Társaság, amelyre később a Szlovák Nemzeti Múzeum kötődött. Elsősorban a természettudományokkal és a néprajzzal foglalkozott. Vezetője egy katolikus pap és sokoldalú tudós, Andrej Kmeť volt. Nagyszombatban/Trnava alapították a Szent Adalbert Egyesületet, amely a Katolícke noviny [Katolikus újság] kiadója volt és egyházi könyveket adott ki szlovákul. Az evangélikusoknak Liptószentmiklóson/Liptovský Svätý Mikuláš volt kiadójuk, a Tranoscius. Mindkét kiadó napjainkban is működik.

A turócszentmártoni/Martin dalegylet jelvénye. A jelvények elválaszthatatlanul hozzátartoztak az egyletekhez

A ãernovái tragédia (1907) Az erősödő elmagyarosítás leginkább a huszadik század kezdetén mutatkozott meg és a Černovában 1907-ben történt brutális eseménnyel csúcsosodott ki. Ebben a faluban, amely ma Rózsahegy/Ružomberok része, született Andrej Hlinka. Az ő érdeme volt, hogy új templom épült Černovában. A község lakói azt kérték, hogy a templom felszentelésében a falu szülötte, Andrej Hlinka is vegyen részt, aki papként szolgált Rózsahegyen/Ružomberok. Egyházi felettese, Párvy Sándor magyar püspök azonban megfosztotta plébániájától és döntését nem akarta visszavonni. A černováiak nem voltak hajlandók a faluba engedni azokat a papokat, akik feladatul kapták a templom felszentelését és saját testükkel igyekeztek megakadályozni a lovas kocsik áthaladását. A szolgabíró utasítására a csendőrök a tiltakozó tömegbe lőttek. Tizenöt embert megöltek, sok sebesült pedig orvosi ellátás nélkül maradt az utcán. Másokat bíróság elé állítottak. Erről a tragédiáról távol az ország határaitól is cikkeztek az újságok.

A ãernovái tragédiát M. Kuniak képe örökítette meg.

A Îivena Egylet logója

Andrej Hlinka (1864 RuÏomberok-âernová – 1938 Rózsahegy/RuÏomberok) A ãernovái események jelképévé Andrej Hlinka vált, aki Morvaországban, Csehországban és Ausztriában utazva magyarázta a szlovákok tragédiájának okait. Amikor önként visszatért a történelmi Magyarországra, letartóztatták. A szlovákok nemzeti jogainak elnyomása miatt azonnal tiltakoztak Európában és Amerikában. A szlovákok védelmére kelt Björnstjerne Björnson norvég író, R. W. Seton Watson skót publicista és történész, L. Eisenmann és E. Denis francia publicista. Érdekes, hogy Hlinka és Párvy püspök vitájában a pápa is Hlinkának adott igazat. Hlinkát kiengedték és végül a ãernovái templomot is felszentelte.

67

I I I . A Z O S Z T R Á K – M AG YA R M O N A R C H I A Megfejtjük a forrásokat: ❖ Olvassátok el a részletet! ❖ Hogyan viselkedett Pereszlényi szolgabíró a černovái tragédia során? ❖ Miként vélekedtek erről?

A Szlovák Posta 2007-ben adta ki ezt a bélyeget Ivan Schurmann szerzŒi mıhelyébŒl.

A források üzenete: A Nobel-díjas norvég író, Björnstjerne Björnson černovái jelentéséből: • „… A halottakat és a súlyosan sebesülteket vérbe fagyva hagyták a földön és senki sem hullatott könnyet utánuk, kivéve a halálra rémült falusiakat. A brutális Pereszlényi szolgabíró embertelen csendőreivel elkergeti és ütlegeli még a szeretteik holtteste mellett véres könnyeket hullató apákat és anyákat is. Nem küld orvosokért, hanem azt tartja fontosnak, hogy megkezdődjön a „vizsgálat”. Pereszlényi azonnal katonákért megy Rózsahegyre/Ružomberok, majd visszatér az írnokával, hogy maga „törvényszékileg kivizsgálja” a saját véres tettét és elhurcoltassa a rózsahegyi börtönbe azokat, akik még nem haltak meg vagy súlyosan nem sebesültek meg. Egy fiúnak még van annyi lélekjelenléte, hogy orvosért szalad. És valóban, elsőként dr. Vavro Šrobár, a rózsahegyi szlovákok egyik vezetője érkezik a helyszínre. Pereszlényit ez annyira feldühíti, hogy az ifjút, aki az első orvost odavezette, azonnal letartóztatja és börtönbe szállíttatja ... A tragédia végéhez értünk. Ez volt a templomszentelés Černovában.”

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. Tudjátok-e, hogy:

☛ az elmagyarosítás elsősorban az iskolaügyben jelentkezett? Az ún. Apponyi-féle oktatási törvények (1907) elrendelték, hogy azok a tanulók, akik a 4. évfolyam elvégzését követően nem tudtak magyarul beszélni és írni, nem léphettek felsőbb évfolyamba.

1. Hogyan változott a szlovákok helyzete a dualizmus korában? Véleményetek szerint milyen érvényesülési lehetőségek nyíltak a szlovák értelmiségiek előtt? 2. Kik voltak a hlaszisták és milyen nézeteket vallottak? 3. Képzeljétek el, hogy a dualizmus korában élő tanítók vagytok. Szerkesszetek a császárnak címzett rövid levelet, amelyben leírjátok az életkörülményeiteket! 4. Hogyan függött össze Andrej Hlinka személye a černovái tragédiával?

Kislexikon: csehszlovákizmus – az a gondolat, hogy a csehek és a szlovákok egy nemzetet alkotnak vagy kell, hogy alkossanak

5. M. Kuniak festménye alapján írjátok le a Černovában történt tragédiát! 6. Alaposan vegyétek szemügyre a postai bélyeget! Milyen eseményre utal? Mit jelképez a rózsa? Ki látható a képen? Miért 2007-ben adták ki?

MINIPROJEKT

Olvassátok el: JUNEK, Marek: Černovská tragédia v dobových súvislostiach [A černovái tragédia korabeli összefüggésekben]. Historická revue, 17. évf., 2007, 1. sz., 48–50. o. ŘEZNÍČEK, Ladislav: Advokát Slovákov v Uhorsku – Björnstjerne Björnson. [A szlovákok ügyvédje Magyarországon – B. B.] Historická revue, 14. évf., 2003, 10. sz., 24–25. o. JUSKO, Peter; KUSÝ, Ivan: Elena Maróthy-Šoltésová – spisovateľka a priekopníčka ženskej emancipácie. [E. M. S. – írónő és a női egyenjogúság úttörője] Historická revue, 17. évf., 2007, 12. sz., 18–21. o.

68

Állapítsátok meg annak a kiemelkedő női személyiségnek nevét, aki jeles tagja volt a Živena Egyletnek! Készítsetek beszámolót a nők helyzetéről ebben az időszakban!

Kulcsszavaim: Andrej Hlinka Černová

I I I . A Z O S Z T R Á K – M AG YA R M O N A R C H I A 3. A SZLOVÁKOK KIVÁNDORLÁSA

1776 – az USA-ban kb. 2 millió ember élt 1876 – az USA-ban több mint 32 millió ember élt 2006 – az USA-ban több mint 300 millió ember élt

Szlovákia területének iparosítása Annak ellenére, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia létrejötte előtt a mai Szlovákia területe fontos szerepet játszott a birodalom gazdaságában, 1867 után ez a helyzet fokozatosan átalakult. A magyar kormány ugyan támogatta az iparosítást és az ipar fejlesztését, de a történelmi Magyarország gazdasága jelentősen elmaradt az osztrák mögött. A városok több munkalehetőséget kínáltak. Az ipari termelés elsősorban a nagyvárosokban koncentrálódott. Budapestre sok tízezer szlovák jött munkát keresni. Szlovákia területén a hagyományos földművelés mellett elsősorban a vas-, az élelmiszer-, a textil-, a vegyipar, valamint a papír- és az üveggyártás fejlődött. A munkások életkörülményei nagyon nehezek voltak. Kis fizetésért és szociális biztonság nélkül kellett naponta 12–14 órát dolgozniuk. A gyárosok a gyermek munkaerőt is kihasználták. Pozsonyban/Bratislava modern vállalatok jöttek létre , amelyek neve máig is jól ismert. Ezek között van a Dinamit Nobel cég, amely az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb vegyészeti és robbanóanyag gyára volt, az Apollo kőolaj-finomító, a Matador gumigyár, a Patronka lőszer- és fegyvergyár vagy a Stollwerck csokoládégyár (a mai Figaro).

Ismételjük át: ✦ Magyarázzátok meg az ipari forradalom kifejezést! ✦ Mikor és hol kezdődött?

A Stollwerck-csokoládé reklámja

Az Apollo kŒolaj-finomító

Az ipar fejlesztésével és az ország iparosításával együtt megkezdŒdött a vasúthálózat kiépítése is. A gŒzmozdonyok és a vasúti kocsik a 19. század végi modern életstílus részévé váltak. JelentŒs esemény volt a tátraalji vasútvonal kiépítése Zsolnáról/Îilina Kassára/ Ko‰ice.

Utazás az elsŒ vonatokban

69


A pozsonyi/Bratislava villamos 1898-ban. A nagy városokban kezdték kiépíteni a városi tömegközlekedést.

Felgyorsult a történelmi Magyarország fŒvárosának, Budapestnek is a korszerısítése. A 19. század végén itt épült az elsŒ földalatti vasút Európában

Munkát keresni a világban

Jozef Murga‰ (1864 Tajov – 1929 Wilkes Barre, Pennsylvania) Az USA-ban számos jelentŒs szlovák személyiség tevékenykedett. Jozef Murga‰, a vezeték nélküli távíró egyik feltalálója volt, Tajovban született 1864-ben. Festészetet tanult, de az elektrotechnika is érdekelte. 32 évesen elhagyta a történelmi Magyarországot és egy pennsylvaniai bányászfaluban telepedett le, ahol más szlovákokkal együtt aktívan közremıködött az iskola, a könyvtár és a templom építésében. Murga‰ jelentŒsen lerövidítette és pontosabbá tette a hírátvitelt a vezeték nélküli távírásban. Marconival, Popovval és Teslával együtt, mint a rádió feltalálója beírta nevét a technika történetébe.

70

A romló gazdasági helyzet sok embert arra kényszerített, hogy az ország határaitól távol, Amerikában keressen magának munkát. A tengeren túlra irányuló magyarországi kivándorlás egyre nőtt és a 19. század végén tömeges méreteket öltött. Már nemcsak a férfiak, hanem egész családok távoztak. Az első világháborúig a mai Szlovákia területéről mintegy fél millió ember vándorolt ki Amerikába. Többnyire Sáros/Šariš, Szepes/Spiš, Zemplén/Zemplín, Árva/Orava megye és Kiszuca/Kysuca lakóiról volt szó, tehát azokról a térségekről, ahol a legnagyobb volt a szegénység. A szlovákok az Amerikai Egyesült Államok keleti partvidékén telepedtek le, elsősorban Pennsylvania, Ohio, New York, Michigan, Illinois államban és Kanadában. Sok férfi az amerikai bányákban és acélgyárakban dolgozott vagy favágással foglalkozott a kanadai erdőkben. Abban az időben Európából egész családok vándoroltak ki Amerikába – írek, olaszok, lengyelek, csehek és mások. A messzi idegenben a helyzetük egyáltalán nem volt könnyű. Csak kevéssel kezdték vagy szinte a semmiből indultak. Megérkezve a tengeren túlra kapcsolatban maradtak és kölcsönösen segítették egymást. Fokozatosan segélyegyleteket és egyházi közösségeket hoztak létre. Kezdetben a parókiákon találkoztak, később közösségi és kultúrházakat, iskolákat építettek. Szlovák nyelvű újságokat adtak ki, amelyeknek, ellentétben a történelmi Magyarországon megjelenő lapokkal, nem volt gondjuk a cenzúrával. Az amerikai szlovákok támogatták a magyarországi szlovákok nemzeti jogait, felhívták a világ figyelmét kedvezőtlen állapotukra és anyagilag is hozzájárultak helyzetük javításához. A 19. század végén megalapították a Matica Slovenskát Amerikában.


Pillantás az újvilágra

Kihajózásra várva Amerika felé

A legjelentősebb amerikai szlovák szervezet a Szlovák Liga volt. 1907-ben, Clevelandben jött létre. Célul tűzte ki az amerikai szlovákok összefogását és a magyarországi szlovákok megsegítését. Alapítói között volt Štefan Furdek, Pavol Rovnianek, Albert Mamatey, Ignác Gessay. A Szlovák Liga, mint a külföldi szlovákok legnagyobb egyesülete jelentős szerepet játszott a szlovákok támogatásában az első világháború alatt és utána is. Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Jellemezzétek az iparosítás pozitív és negatív következményeit! 2. Milyen okok késztették a szlovákokat a kivándorlásra? Hova mentek leggyakrabban? 3. Hogyan igyekeztek megőrizni az amerikai szlovákok a szlovák hagyományo-

A Szlovák Liga tagsági jelvénye

kat? 4. Véleményetek szerint, hogyan változott meg a történelmi Magyarországról Amerikába kivándorolt emberek élete? Hogyan érintette ez a változás a családjukat? Miben volt kedvezőbb az új helyzetük, és miben volt ugyanakkor kedvezőtlenebb? 5. Olvassátok el Tamási Áron Ábel Amerikában című regényét. Ennek alapján mutassátok be osztálytársaitoknak a kivándorlók helyzetét!

MINIPROJEKT Készítsetek prezentációt Az ipar története régiónkban témára! Elsősorban a saját régiótokra összpontosítsatok! Állapítsátok meg, milyen gyárak működtek ott a múltban és mivel foglalkoztak!

Kulcsszavaim: iparosítás kivándorlás Szlovák Liga Amerikában

Kislexikon: cenzúra – a sajtó ellenőrzése, bizonyos információk korlátozása vagy tiltása a hatalom és a hivatalok részéről metropolis – főváros vagy jelentős nagyváros.

Olvassátok el: VACULÍK, Jaroslav: České a slovenské vysťahovalectvo v prvej polovici 20. storočia. [Cseh és szlovák kivándorlás a 20. század első felében] Historická revue, 17. évf., 2006/2007, 11–12. sz., 48–51. o. JAKEŠOVÁ, Elena: Americký sen našich predkov. Slovenské vysťahovalectvo na prelome 19. a 20. storočia. [Őseink amerikai álma. Szlovák kivándorlás a 19.–20. század fordulóján] Historická revue, 16. évf., 2006, 5. sz., 8–11. o.

71

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú 1. AZ ELSÃ VILÁGHÁBORÚ ELÃESTÉJÉN

Ismételjük át: ✦ Hogyan változott meg a helyzet a Habsburg Birodalomban az 1848–1849-es forradalomtól? ✦ Megváltozott a pozíciója Európában?

A berlini kongresszus az európai nagyhatalmak (Nagy-Britannia, Németország, Ausztria-Magyarország, Olaszország, Franciaország, Oroszország és az Oszmán Birodalom) találkozója volt. A kongresszuson a Balkán-félsziget elrendezésérŒl tárgyalt az orosz-török háború után (1877-1878). Oroszország ugyan a háború gyŒztese volt, ennek ellenére a kongresszuson úgy döntöttek, hogy Bulgáriát két részre osztják. Az Osztrák–Magyar Monarchia jogot kapott Bosznia és Hercegovina elfoglalására (annektálására). Oroszország balkáni befolyása meggyengült.

1879–1882 1892–1907

– szövetség Németország és Ausztria-Magyarország között – Kettős szövetség – Franciaország, Oroszország és Anglia szövetséget köt – Hármas egyezmény

Vetélytársak és szövetségesek A 19. század vége jelentős politikai és társadalmi változások jegyében zajlott, amelyeket Európa polarizálódása indított el. A polarizálódás folyamata két szembenálló hatalmi tömb kialakulásához és az 1. világháborúhoz vezetett. Az Osztrák–Magyar Monarchia területét tekintve az első világháború kitöréséig Oroszország után Európa második legnagyobb állama volt. Politikai befolyása azonban egyre csökkent és gazdaságilag függővé vált Németországtól. A 19. század második felében a békét és a hatalmi befolyást a világban a gyarmatbirodalom nagysága határozta meg. A Habsburg Birodalom az egyetlen „régi” nagyhatalom volt, amelynek semmilyen gyarmata nem volt. Ráadásul a Poroszország elleni katonai vereségnek nemcsak a dualizmus volt a következménye. A Habsburgok fontos olasz és német területeket is elvesztettek. Ezek az egyesített Olaszország és Németország részei lettek. Ezért a Habsburgok legalább a Balkánon igyekeztek növelni a befolyásukat, amely a nagy kiterjedésű területek mellett a stratégiai jelentőségű tengerparti fekvésével is csábította őket. Csakhogy a Balkán-félsziget nem volt a stabilitás biztosítéka. Itt túl szorosan érintkeztek az európai nagyhatalmak érdekei. A Balkán iránt Németország is érdeklődést mutatott, amely az egyesítést követően erős állammá vált. Noha kezdetben a Habsburg monarchia számára kellemetlen ellenfél volt, hamarosan megtalálták a közös hangot. A Habsburg Birodalom felosztása után I. Ferenc József császár erős szövetségest keresett. Az alkalom akkor jött el, amikor a német vaskancellár, Otto von Bismarck szövetséget ajánlott fel az osztrák-magyar uralkodónak. Ezért 1879ben Ausztria-Magyarország és Németország Kettős szövetséget hozott létre. Három évvel később, 1882-ben az Osztrák–Magyar Monarchiához és Németországhoz csatlakozott Olaszország is és a Kettős szövetségből Hármas szövetség lett.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Tanulmányozzátok át a Hatalmi érdekek a Balkánon fogalmi térképet és ennek alapján próbáljátok megmagyarázni a Kettős szövetséget – egyezményes szövetségeseket ábrázoló karikatúra jelentését. ❖ Mi erősíthette még AusztriaMagyarország és Németország befolyását?

HABSBURG MONARCHIA

OROSZORSZÁG

BALKÁN OSZMÁN BIRODALOM

NÉMETORSZÁG Hatalmi érdekek a Balkánon

72

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú

Korabeli karikatúra. A KettŒs szövetség (Ausztria-Magyarország és Németország) fölényét ábrázolja az egyezményes szövetségek felett.

Oroszország és Franciaország kormánya azonban fenyegetve érezte magát az osztrák-magyar-német-olasz szövetségtől. Ezt ellensúlyozandó létrehozták a Kettős egyezményt. Oroszország és Franciaország együttműködési megállapodásához 1907-ben csatlakozott Anglia is. Az új szövetséges tömböt Hármas egyezménynek vagy egyszerűen Egyezménynek, Antantnak is nevezik.

Ferenc Ferdinánd d’Este trónörökös (1863 Graz – 1914 Szarajevo) azok közé a személyiségek közé tartozott, akik arra törekedtek, hogy Ausztria-Magyarországot föderatív állammá alakítsák át a nemzeti arányok szerint. Ezért volt a nem magyar népek reménysége Magyarországon, így a szlovákoké is. Terveit a szarajevói merénylet meghiúsította.

1910 után a Hármas egyezmény (Antant) és a Hármas szövetség (Központi hatalmak) közötti kapcsolatok egyre rosszabbak lettek. Ezt egyebek mellett a Balkán problémái okozták. Ennek a nyugtalan légkörnek a része volt a Habsburg Ferenc Ferdinánd d’ Este trónörökös elleni merénylet, amely ürügyet szolgáltatott az első világháború megkezdéséhez. Ez óriási változásokat hozott a világ térképén és véget vetett az emberi történelem egy jelentős szakaszának – az újkornak.

Európa felosztása a szövetségesek között a 20. század kezdetén

73

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú A 19. század folyamán a balkáni népek részben felszabadultak az oszmán fennhatóság alól és önálló államokat hoztak létre. A Balkán jelentŒs része azonban továbbra is a törökök kezén maradt. Ezért valamennyi balkáni ország (Szerbia, Románia, Bulgária, Montenegró, Görögország) úgy döntött, hogy közösen megtámadják az Oszmán Birodalmat. A rövid I. balkáni háborúban (1912–1913) legyŒzték a törököket, de ezt követŒen összevesztek a megszerzett területeken. Emiatt a II. balkáni háborúban (1913) a szerbek és a görögök a bolgárok ellen harcoltak. A bolgárok vereséget szenvedtek és nagy területeket veszítettek. A balkáni háborúk eredménye volt egyebek mellett Albánia megalakulása is. Összességében azonban a balkáni háborúk a kortársak véleménye szerint a Balkánt „lŒporos hordóvá változtatták, amely bármikor felrobbanhat”.

A stilizált kép az I. balkáni háborúból a harcoló felek bátorságát és elszántságát szimbolizálja, amellyel az Oszmán Birodalom elleni háborút szeretnék sikeresen befejezni és a lehetŒ legnagyobb területet elfoglalni.

Montenegró zászlaja A balkáni háborúk egyik fŒszereplŒje volt I. Ferdinánd Koburg (1861–1948) bolgár cár is. Az elsŒ világháború után megfosztották trónjától és számızetésbe kényszerült. Sokáig Szlovákiában élt, ahol, mint szenvedélyes vadásznak több kastélya (pl. Murány/MuráÀ, Szent Antal/Sv. Anton stb.) volt. Nemcsak politikus, hanem kiváló botanikus, természettudós, író és filatelista is volt. Jártatok már a Szent Antal-i vadászati múzeumban Selmecbánya/Banská ·tiavnica közelében (az ábrán)?

74

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú A gyarmatosítás és jelentŒsége A nemzetközi politika és a politikai tekintély fontos részévé vált a gyarmatosítás. A legrégebbi gyarmatosító nagyhatalmak közé tartozott Portugália és Spanyolország, amelyek már a 15. századtól kezdve létrehozták gyarmataikat. A 18. században azonban a portugálok és a spanyolok gyarmati uralma fokozatosan lehanyatlott. Noha a franciák valamivel később kezdték a gyarmatosítást, sikerült több, stratégiailag jelentős és nyersanyagokban gazdag térséget elfoglalniuk Amerikában, Ázsiában és Óceániában is. Különleges helyzetben voltak a francia gyarmatok Afrikában. Az egyik legrégebbi gyarmatuk Madagaszkár szigete volt, ahol egy magyarországi szlovák nemes, Benyovszky Móric – „Madagaszkár királya” – segítette a helyi lakosságot a franciák elleni harcban. A németek és az olaszok csak nagyon későn kezdték kiépíteni a gyarmati uralmukat, az egyesítésüket követően. A németeknek Bismarck vezetésével a 19. század utolsó két évtizedében sikerült megszerezniük Afrika területeinek egy részét és kisebb szigeteket a Csendes-óceánban.

Belgium Franciaország Németország Nagy-Britannia Olaszország Portugália Spanyolország független területek

Afrika az európai hatalmak érdeklŒdési területe lett. Míg Ázsiában a briteknek hegemóniájuk volt (kisebb ázsiai gyarmataik voltak a portugáloknak, a hollandoknak, a németeknek, a franciáknak), Afrikában más országokkal is versenyezniük kellett az érdekszférákért.

A 16. század végétől az oroszok behatoltak Szibéria addig ismeretlen térségeibe. Sikerült az Ázsiát Amerikától elválasztó Bering-szoroson átkelniük. Elfoglalták Alaszkát, amelyet később, 1867-ben 7,2 millió dollárért eladtak az USA-nak. Akkor még nem sejtették, milyen mesés aranylelőhelyek találhatók ezen a területen. Az oroszok déli irányban behatolva leigázták a kaukázusi népeket (csecseneket, ingusokat) és keleten eljutottak a Csendes-óceánhoz. Anglia régi, a 19. században már a legerősebb gyarmatosító nagyhatalom volt. Az angol gyarmatok fellendülése a 16. században kezdődött. A következő évszázadban az angolok Észak-Amerika keleti részét gyarmatosították. Amikor az amerikai függetlenségi háborút követően az angolok elveszítették észak-amerikai területeiket, legfőbb gyarmatuk India lett. A 19. században még elfoglalták Ausztráliát, valamint Óceánia és Afrika nagy részét. A nagyhatalmaknak eltérő érdekei voltak és féltékenyen ügyeltek egymás tevékenységére a gyarmatokon. A 20. század küszöbén a gyarmatok felosztása a nemzetközi politika egyik legjelentősebb kérdése lett és gyakran vált az államok közötti konfliktusok forrásává. Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Mi okozta a Habsburg Birodalom európai befolyásának csökkenését a 19. század második felében?

A gyarmatosítás jelképévé vált a trópusi sisak, amely az európai gyarmati hadseregek felszerelésének a része volt.

2. Jellemezzétek a Hármas szövetséget és írjátok le a létrejöttét! 3. Írjátok le a Hármas egyezmény (Antant) megalakulását! Milyen szövetség előzte meg? 4. Soroljátok fel a gyarmati hatalmakat a 19. század végén! Milyen jelentős gyarmataik voltak? 5. Vegyétek szemügyre a Hatalmi érdekek a Balkánon fogalmi térképet! Beszélgessetek a Balkánon a 19. században kialakult helyzetről! 6. A történelmi összefüggéseket figyelembe véve magyarázzátok meg a „lőporos hordó” kifejezést!

Kislexikon: expanzió – terjeszkedés, a terület vagy a befolyás növelése

75

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú 2. ÉLET AZ 1. VILÁGHÁBORÚ (1914–1918) ALATT Ismételjük át: ✦ Nevezzétek meg a szövetséges tömböket, amelyek a 19. és a 20. század fordulóján létrejöttek! ✦ Mutassátok meg a térképen az egyes országokat!

1914. június 28. 1914. július 28. 1917 1918 1918

– Ferenc Ferdinánd d’ Este meggyilkolása Szarajevóban – az 1. világháború kitörése – forradalom Oroszországban – Breszt-litovszki béke – az 1. világháború vége

Állóháború Nyugaton

Az osztrák-magyar hadsereg katonáit katonai vasúti szerelvény szállítja a frontra.

Sokan azonban már sohasem tértek haza.

A kép a Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merényletet ábrázolja, amelyben felesége, Zsófia is életét vesztette. A merényletet a Fekete Kéz nevı titkos szerb szervezet készítette elŒ. A végrehajtó Gavrilo Princip diák volt. Fiatal kora miatt nem ítélhették halálra. A terezíni börtönben halt meg 1918-ban.

76

A 20. század elején a Hármas szövetség és a Hármas egyezmény viszonya egyre bonyolultabb lett. A legnagyobb érdekellentétek a legrégebbi és a legnagyobb gyarmatbirodalommal rendelkező nagyhatalom: Nagy-Britannia és az ugyan kevés gyarmattal rendelkező, de a gazdasági és tudományos-műszaki színvonal tekintetében az angolokat felülmúló Németország között voltak. A németek előbb Európában, majd pedig a világban szerettek volna domináns szerepet játszani. A saját céljaikat követték a Hármas szövetség és a Hármas egyezmény további országai is. Ürügyként a háború kitörésére a szerb terroristák merénylete szolgált a Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd d’ Este ellen, akit feleségével együtt 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkoltak. Az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot küldött Szerbiának, amit azonban a szerbek nem voltak hajlandók teljesíteni. Ezért Ausztria-Magyarország hadat üzent Szerbiának. A konfliktusba fokozatosan beléptek nemcsak a Hármas szövetség és a Hármas egyezmény (Antant) országai, hanem azok az államok is, amelyek nem tartoztak egyik politikai tömbbe sem. A háború több fronton zajlott. A nyugati fronton Németország kezdte a háborút, amely Belgiumon átkelve megtámadta Franciaországot, hogy minél gyorsabban megsemmisítse a francia hadsereget. A szövetségesek azonban a német előrenyomulást megállították. A mozgalmas villámháború hosszan elhúzódó állóháborúvá (lövészárok-háborúvá) változott. A legsúlyosabb ütközetek a Marne folyónál (1914), Verdunnél és a Somme folyónál (1916) zajlottak.


Német katonák a lövészárokban az I. világháborúban. A lövészárok-háború felváltotta a villámháborút. Majdnem négy évig harcoltak egymással az ellenséges hadseregek viszonylag kis területen, ugyanakkor a gyilkos fegyverek hatalmas választéka állt a rendelkezésükre. A háborúban sok millió katona esett el, számosan nyomorékokká váltak, ill. belehaltak a sérülésekbe.

A korabeli karikatúra sakkjátszmaként ábrázolja a háborút. A képen Németország és Ausztria-Magyarország látható, amely fehér bábukkal gyŒzedelmeskedik az oroszok (fehér egyenruha), a franciák (vörös sapka), az angolok (barna egyenruha) és az olaszok felett. Figyeljétek meg a német tábornok erélyes ökölcsapását. Az osztrák parancsnok úgy fest, mint egy baráti tanácsos, aki egyedül képtelen sikeresen megnyerni a játszmát. A háború azonban ellenkezŒ eredményt hozott, mint ahogy azt Németország és Ausztria-Magyarország elképzelte.

A németek, hogy katonai fölényre tegyenek szert és megszerezzék a győzelmet, számos újdonságot kipróbáltak. Korszerűsítették a légi erőt, és így első ízben a harcok már a levegőben is folytak. Minden hadsereg felszerelése tökéletesedett. A harcokban új, hatékony fegyverek vettek részt – a szárazföldön angol tankok és a tengeren német tengeralattjárók. 1917-ben a németek a nyugati fronton bevetették az yperit nevű mérgező harci gázt is. 1917-ben a Németország elleni harcokba bekapcsolódott az USA is. A hatalmas amerikai katonai és gazdasági potenciál kezdte az Antant-hatalmak javára billenteni a mérleg nyelvét. Emellett Wilson amerikai elnök a háború utáni Európa 14 pontba foglalt békeprogramjával sok európai nemzetet megszólított.

Mozgó háború Keleten és a Balkánon Más jellege volt a háborúnak a keleti fronton és a Balkánon. Ott mozgó háború zajlott. A harcok legnagyobb terhét az orosz hadsereg viselte, amely kezdetben sikeresen ellenállt a német és az osztrák-magyar hadsereg nyomásának. Már 1914 őszén az oroszok szinte megtörték az osztrák-magyar hadsereg erejét, átkeltek a Kárpátokon és eljutottak egészen a mai Szlovákia keleti határáig. Később az orosz hadsereg harcképessége az általános kimerülés miatt csökkent és a németek elfoglalták a Balt-vidéket és Ukrajnát. Oroszország belső problémái II. Miklós cár lemondásához vezettek. 1917. november 7-én kitört a forradalom, amelynek élén a V. I. Lenin vezette orosz bolsevikok álltak. Sok embert sikerült megnyerniük a földről és a békéről kiadott dekrétumaikkal. 1918 márciusában Oroszország aláírta Németországgal és az Osztrák–Magyar Monarchiával a bresztlitovszki békét és kilépett a háborúból. A keleti fronton felszabadult erőket a németek a nyugati fronton tervezett utolsó támadás előkészítésére használták fel.

Az elsŒ világháború magával hozta a repülés minŒségi és mennyiségi fejlŒdését is. Így a háború a levegŒbe is áttevŒdött és hamarosan az „égbolt lovagjai” gyilkos fegyverekkel kezdtek egymásra támadni. Az ábrán egy német Fokker típusú gép (piros szín) küzd brit ellenfelével.

Az elsŒ világháború vége és társadalmi kihatásai Németország az Oroszországgal történt békekötés után hatalmas támadást készített elő 1918-ban, amellyel szerette volna legyőzni az Antant seregeket. A német hadsereg és gazdaság azonban már kimerült és a társadalomban erősödött a háború miatti ellenállás. Főleg Németországban és az Osztrák–Magyar Monarchiában növekedett a társadalmi feszültség. Az Osztrák–Magyar Monarchia, majd Németország is elfogadta a békefeltételeket. 1918. november 11-én véget ért az első világháború.

Egy elszántan támadó angol katona stilizált képe, akinek a szöges drótok gátolják az elŒrehaladást

77


Vlagyimir Szerov festménye 1917. október 25-ét örökíti meg, amikor a bolsevikok átvették a hatalmat.

Orosz hadifoglyok. Németországnak 1918 tavaszára sikerült az országban uralkodó belsŒ ellentétek következtében is legyŒznie Oroszországot. Az oroszok aláírták a Breszt-litovszki Békét, a németek pedig minden katonájukat kivonták a keleti frontról és bevetették a nyugati frontvonalak védelmére, de ez kudarccal végzŒdött. 1918 Œszén a háború véget ért.

I. világháborús propaganda: Ki hiányzik? Te vagy az?

Megfejtjük a forrásokat: ❖ I. Ferenc József egy másik kiáltványával már találkoztatok az Olaszország és Németország egyesítéséről szóló fejezetben. ❖ Próbáljátok meg összehasonlítani a két dokumentum tartalmát! ❖ Miben térnek el és miben hasonlítanak?

78

A világháború a társadalom többsége számára hatalmas tragédiát jelentett. Az elején senki sem sejtette, hogy ilyen hosszú és véres lesz. Sokan meg voltak róla győződve, hogy a háború gyorsan véget ér és kezdetben sok lelkes önkéntes jelentkezett az egyes hadseregekbe. Később a kormányok egyre fiatalabbakat állítottak csatasorba, még 17 éves fiúkat is, vagy éppen idős férfiakat. A háborúban sok millió katona és civil halt meg. Százezrek váltak egész életükre rokkantakká. Minél tovább tartott a háború, annál inkább megmutatkozott, hogy bizonyos államok képtelenek elviselni a háború terheit. Az államhatalom az adók emelésére kényszerült és kisajátította a vagyont is, csakhogy előteremtse a háború folytatásához szükséges pénzt. Sok állam gazdasága visszaesett, jelentkeztek a válság első jelei. A pénz értékét vesztette, nagy volt az élelmiszerhiány, de fogytán volt a cipő és a ruha is. A gazdag vállalkozók egy szűk rétege számára azonban a háború és a katonai szállítmányok továbbra is rendkívüli nyereséget jelentettek. A lakosság többségének azonban a háború nyomort és szenvedést hozott. Az emberek egyre hangosabban lázadoztak a háború ellen. Kezdetben az állam a rendőrség segítségével képes volt úrrá lenni a helyzeten, később azonban az elégedetlenség erősödött és főleg a háború utolsó éveiben nagy háborúellenes tüntetésekre került sor. Több nemzet abban bízott, hogy valóra válnak az önrendelkezésre irányuló törekvéseik. A másik oldalon a háború felgyorsította a tudományos-műszaki fejlődést. Sok új ismeret jelent meg a repülés, a motorgyártás, a gyógyítás, a természettudományok stb. területén. Ezeknek az ismereteknek azonban igen nagy áruk volt. A források üzenete: Népeimhez! – I. Ferenc József császár és király kiáltványa • „Egy gyűlölettel telt ellenség üzelmei kényszerítenek, hogy a béke hosszú esztendei után kardot ragadjak monarchiám becsületének védelmére, tekintélyének és hatalmi állásának megóvására és területi épségének biztonságára. • A szerb királyság, amelyet állami létének első kezdetétől fogva egészen a legújabb időkig úgy elődeim, mint én is támogatásban és segítségben részesítettünk, gyorsan felejtő hálátlansággal már évekkel ezelőtt az Ausztria-Magyarország elleni ellenségeskedés útjára lépett.

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú • Nem teljesült az a reménység; hogy a szerb királyság méltányolni fogja kormányomnak hosszú tűrését és békeszeretetét és be fogja szavát váltani. Mindig magasabb hullámokat vet az Ellenem és Házam ellen érzett gyűlölet. Mindig leplezetlenebbül lép előtérbe az a törekvés, amely Ausztria-Magyarországgal elválaszthatatlanul egybetartozó területek elszakítására irányul… • Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom egész horderejének s a Mindenható előtti felelősségnek. Mindent megfontoltam, mindent meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára. Bízom népeimben..., Ausztria-Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel telt vitéz hadseregében. És bízom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a győzelmet.” A források üzenete: Levél a lövészárokból (Národnie Noviny, 1916) • „Drága szüleim (1916.6.25) • Ma végre pihenőnapunk van, de nem tudom, hogy ilyen lesz-e végig, ezért levélírásra szántam magam. A fronton csönd van majdnem egész nap, a mezők fölött pacsirta dalol, a napocska kedvesen süt, én a lövészárokban ülök, biztonságban a golyóktól. De még így sincs semmi ok a félelemre, mert a golyók fütyülését már régen megszoktam, még a pillám sem rezdül… • …Három nappal ezelőtt alapos gránáttűzben volt részünk, a gránátok sűrűbben hullottak, mint a puskagolyók, guggoltunk a lövészárokban és vártuk, mikor temet be a föld bennünket. Századunkból szerencsére senki sem sebesült meg, mivel nem közvetlenül minket bombáztak. • Amikor csend lett, valamennyien fellélegeztünk, kenyeret ettünk és rágyújtottunk, így vártuk, hogy mikor kezdődik újra az egész. De már nyugalom volt. • … Amíg Pocsajovban voltunk, pótlékként lekvárt kaptunk, de most már nem. Reggel finom kávét, ebédre eddig jó ellátást és még elég gyakran konzerveket, estére rumot, itt-ott bort, félkenyeret, amit még este elfogyasztunk és kávét vagy dohányt. Csak a víz nem jó itt, még a békák is kuruttyolnak benne, sőt pocsolyából is ittunk… Bizony a ruhaneműt sem moshatjuk és tisztességesen mosdani sem tudunk.”

I. Ferenc József császár a Népeimhez kezdetı, 1914. július 28-i keltezésı kiáltványában megindokolta a hadüzenet okait és politikai hıségre szólított fel.

Az elsŒ világháborúról számos könyv született és sok filmet forgattak róla. Az egyik legismertebb film a Svejk, a derék katona volt. Ennek a mınek a szerzŒje Jaroslav Ha‰ek volt, aki a saját bŒrén tapasztalta meg az elsŒ világháborút. A címszereplŒt a kiváló cseh színész, Rudolf Hru‰insk˘ alakította. Láttátok a filmet?

Megfejtjük a forrásokat: ❖ A forrás alapján beszéljetek arról, hogyan képzelitek el a katonák életét a lövészárokban!

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Mik voltak Németország törekvései az 1. világháború kitörése előtt? 2. Mi volt az 1. világháború kitörésének közvetlen oka? Hogyan reagált az Osztrák–Magyar Monarchia? 3. Mutassátok meg a történelmi atlaszban a fontosabb frontvonalakat és ütközeteket! 4. Milyen újdonságokat hozott a háború a fegyverek, a technika és a harcvezetés terén?

Háborús propagandát szolgáló képeslap

5. Jellemezzétek a bolsevikokat és az általuk hirdetett gondolatokat! 6. Milyen okok kényszerítették Oroszországot a háború befejezésére?

Kislexikon:

7. Írjátok le az 1. világháború végét és katonai eredményeit!

abdikáció – lemondás, leköszönés bolsevik – a kommunizmus lenini formájának a követője front – fontos harci övezet, harctér offenzíva – támadás állóháború – lövészárok-háború, háború egy helyben, a lövészárkokban

8. Melyek voltak az 1. világháború következményei? Melyeknek volt negatív, illetve pozitív hatása a társadalomra?

Kulcsszavaim: lövészárok-háború, harctér

79

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú 3. SZLOVÁK KATONÁK A FRONTOKON

Ismételjük át: ✦ Soroljátok fel az első világháború kitörésének az okait! ✦ Idézzétek fel azt az eseményt, amely kirobbantotta az első világháborút!

1914–1915 1914 1916–1918

– harcok a Kárpátokban az osztrák-magyar és az orosz hadsereg között – a Szlovák Nemzeti Párt a háború alatt felfüggesztette tevékenységét – a Monarchia utolsó császárának, IV. Károlynak az uralkodása.

Szlovákok: a háború mellett vagy ellene? Noha a szlovákok többsége nem lett az európai fanatizmus áldozata és a közeledő háborúra inkább aggodalommal tekintett, kitörését követően több szlovák újság is arra buzdította a szlovákokat, hogy legyenek lojálisak a Habsburgok iránt és hűek a monarchiához. A másik oldalon a szlovák politikusok tudták, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia oldalán szembe kerülnek a szlávokkal, akikkel már közel egy évszázada a kapcsolatok megszilárdítására törekedtek. Ezt az ellentmondást annál inkább tudatosították, hogy a háború alatt is megnyilvánult a gyűlölködés Magyarország kisebbségi népei ellen. Fokozódtak a támadások a szlávok és minden szláv dolog ellen. A politikai erőszak a szlovák értelmiségieket sem kímélte. Némelyek rendőrségi felügyelet alá kerültek, másokat megfigyeltek, több embert alaptalanul vagy hamis vádak alapján elítéltek. A háború alatt a Szlovák Nemzeti Párt és szinte valamennyi szlovák egyesület felfüggesztette tevékenységét.

A harctereken A leghosszabb ideig uralkodó Habsburg – I. Ferenc József halála után az elsŒ világháború derekán foglalta el a trónt a monarchia utolsó uralkodója IV. Károly. A háború után megfosztották trónjától és számızték. 1922ben emigránsként halt meg a portugál Madeira szigetén.

Az osztrák-magyar hadseregben szolgáló szlovákok a balkáni, az orosz és az olasz fronton harcoltak. A legnagyobb harcok, amelyekben részt vettek, Galíciában, Oroszországban, Szerbiában és Olaszországban, a Piave folyónál zajlottak. A mai Szlovákia területén a keleti országrészben került sor közvetlen harcokra, amikor 1914 őszén az erős orosz hadsereg átlépte a Kárpátokat, és elfoglalta Homonna/Humenné és Bártfa/Bardejov városát. Az egyesült osztrák-magyar és német hadsereg 1914 – 1915 egész telén ellenállt az orosz seregeknek. A kelet-szlovákiai régióban folytatott harcok során egy további orosz sereg Galícián át Sziléziába jutott és megközelítette Morvaországot. Az osztrák-magyar hadsereg vezetése ezt veszélyes helyzetnek tartotta, mert attól tartottak, hogy az oroszok egyszerre két oldalról foglalják el a területet. Végül azonban az osztrák-magyar csapatok támadásba lendültek. 1915 májusában visszaszorították a cári hadsereget mélyen az orosz területekre.

Élet a háború alatt

Az elsŒ világháború allegóriája egy osztrák-magyar képeslapon.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Magyarázzátok meg az első világháború allegóriájának a jelentését a korabeli képeslapon!

80

A háború az élet minden területét érintette és súlyosan nehezedett a lakosságra. A kelet-szlovákiai régiók, ahol harcok folytak, szinte lepusztultak. Az általános élelmiszerhiányt, a termékek és a nyersanyagok hiányát megsokszorozta a kötelező beszolgáltatás a fronton harcolók számára. Az élelmiszert jegyre adták, nőtt az éhezők száma. A munkások nem változtathattak szabadon munkahelyet. Mivel a férfiakat a frontra vezényelték, a gyárakban csekély bérért nők, gyerekek és öregek dolgoztak. A monarchia egész gazdaságát alárendelték a háborús viszonyoknak és a legtöbb terméket a hadsereg számára állították elő. Az országban rendkívüli állapotot hirdettek ki. A polgárjogokat szűkítették. Korlátozták a gyülekezési szabadságot és az utazás lehetőségét.


A fauvizmus egyik képviselŒjének, a francia Henri Matisse-nak a festménye: Madam Matisse arcképe (1905)

Az elsŒ világháborút nemcsak az európai nagyhatalmak között egyre romló politikai viszony okozta. A szenvedély és az agresszivitás a levegŒben volt. A 20. század kezdetén a háborús lelkesedés nagy tömegeket ragadott magával, és sokan, még mıvelt emberek is fanatikusan kiáltozták: „Éljen a háború!” A tömegek gyorsan és könynyen tızbe jöttek. Világhírı költŒk ódákat írtak a háborús hŒstettekrŒl, a német, a francia vagy az angol írók úgy írtak a háborúról, mint „nagyszerı izgalomról”. Megváltozott a mıvészet is. Számos mıvészeti irányzat keletkezett, amelyekben tükrözŒdött a kor nyugtalansága. Az egyik irányzat az ún. fauvizmus (ejtsd: fóvizmus) volt – a vad, ragadozó szó nyomán. Az ilyen kép a feszültség benyomását keltette, amelyet megsokszoroztak a rikító, kontrasztos színek és a durva kontúrok. A színek szinte ütötték egymást a vásznon. Egy másik irányzat a futurizmus volt, amelyet a hevesség, a dinamika és a szinte agresszív színvilág jellemzett. A futuris- Carlo Carra: Vörös lovas (1912) ta irányzat az irodalomban, az építészetben és a zenében is követŒkre talált. Mintha minden észrevétlenül is a közeledŒ világméretı konfliktusra mutatott volna.

A sajtót a háborús sajtótörvénynek rendelték alá, amely megszigorította a cenzúrát. A hadseregről és a katonák mozgásáról tilos volt írni. Ellenőrizték a postát is. A piszok, a fertőzések, a kimerültség és az éhség következtében zavargások és lázadások törtek ki. A győzelmek ellenére az osztrák-magyar hadsereg már a háború második évében erejét vesztette és az állam gazdasága kimerült. I. Ferenc József császár, aki a mozgalmas 1848–49-es forradalom idején lépett trónra, az első világháború zavargásai közepette 1916-ban meghalt. Halála után lépett trónra az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó császára, IV. Károly, aki Németországtól függetlenül is megpróbált békét kötni, hogy megmentse a monarchiáját

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk.

Tudjátok-e, hogy:

☛ az első világháborút a résztvevők Nagy háborúnak nevezték? ☛ az osztrák-magyar hadseregben mintegy 9 millió férfi harcolt? ☛ azért, hogy bevonulhassanak, a fiúk Európában gyakran eltitkolták a valódi korukat?

1. Hogyan reagált a művészvilág az első világháború kitörésére? 2. Hogyan viszonyultak a szlovákok az első világháború kitöréséhez? Mi befolyásolta a magatartásukat, hogy bekapcsolódjanak-e vagy sem a háborúba? 3. Keressétek meg a történelmi atlaszban a világháború fontos ütközeteinek a helyszíneit! Állapítsátok meg, melyik országokban találhatók! 4. Mutassátok meg Szlovákia területén azokat a helyeket, ahol hadműveletek folytak az 1. világháború alatt! 5. Mit jelent a rendkívüli állapot kifejezés? 6. Jellemezzétek egy szlovák életét a civil és katona szerepében az első világháború idején! Milyen fegyverekkel és hol harcoltak a szlovák katonák?

Kislexikon: fanatizmus – vakbuzgóság, türelmetlen elfogultság valamivel szemben jegyrendszer – a háború alatt a lakosságnak kiosztott korlátozott mennyiségű élelmiszer és egyéb termék propaganda – nézetek és információk célirányos terjesztése a közvélemény befolyásolásának szándékával

MINIPROJEKT Dolgozzatok ki egy tervezetet a nők helyzetéről az első világháború kitörése előtt és a háború után. Összpontosítsatok a jogaikra, társadalmi helyzetükre! Használjátok az internetet!

Kulcsszavaim: állóháború, frontok, rendkívüli állapot

Olvassátok el: KODAJOVÁ, Daniela: František Ferdinand d`Este – zmarená nádej monarchie? [Ferenc Ferdinánd d’ Este – a Monarchia meghiúsult reménye?] In Historická revue, 21, 2010, 2. sz., 60 – 67. o. URBAN, Milo: Élő ostor (ford. Sándor László), Tatran Kiadó, Bratislava, 1965, 330 o.

81

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú 4. A SZLOVÁKOK ÉS A CSEHEK ELLENÁLLÁSA

Ismételjük át: ✦ Idézzétek fel azokat a 19. századi törekvéseket, amelyek a szlovákok és a csehek együttműködésére irányultak!

1915 1916 1914–1920 1918

– a Clevelandi egyezmény aláírása az USA-ban – a Csehszlovák Nemzeti Tanács megalakulása Franciaországban – a cseh-szlovák légiók megalakulása – a pittsburghi szerződés aláírása

A szlovák politikusok feltételezték, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia katonai veresége kedvezően befolyásolhatná a szlovák nép sorsának további alakulását. Némelyek abban hittek, hogy a katonai kudarc hatására a kormány végre elfogadja a Szlovákia autonómiájáról kidolgozott javaslatot Magyarország keretei között, amelyet a szlovákok már az 1861-es Memorandumban is követeltek. Mások azt remélték, hogy Szlovákiát Oroszországhoz csatolják vagy Lengyelországgal egyesül. Egyre több politikus azonban annak az elképzelésnek volt a híve, hogy Ausztria-Magyarország vereségét követően a szlovákok a csehekkel alakítanak önálló államot. Elkezdődött az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását szorgalmazó ellenállás megszervezése. Nemcsak a Monarchiában, hanem elsősorban külföldön.

Hazai és külföldi ellenállás

A Szlovák Liga Amerikában támogatta Szlovákia felszabadítását. Erre a célra az USAban egymillió dollárt gyıjtöttek össze.

A Csehszlovák Nemzeti Tanács zászlaját M. R. ·tefánik tervezte

82

Mivel a szlovák politikusoknak Magyarországon nem nyílt lehetőségük a nyomás alatt nyilvános tevékenységre, a háttérben dolgoztak. Fokozatosan létrejött néhány szlovák politikai központ: a Szlovák Nemzeti Párt székhelyén – Turócszentmártonban/Martin, Pozsonyban/Bratislava Budapesten és Bécsben. Külföldön sikeresen szervezte az ellenállást Milan Rastislav Štefánik és Tomáš Garrigue Masaryk. A szlovákok és a csehek törekvéseit elsősorban az Antant országaiban: az USA-ban, Angliában és Franciaországban karolták fel. Az ellenállás célja az Osztrák–Magyar Monarchia megszüntetése és egy közös cseh-szlovák állam létrehozása volt. Merész tervek voltak ezek, és egyáltalán nem egyszerűek. Elsősorban meg kellett szerezni az Antant hatalmak képviselőinek a hivatalos támogatását, ezért a szlovák és a cseh politikusok meggyőző érveket kívántak előterjeszteni az új állam létrehozása mellett. Az amerikai szlovákok üdvözölték a közös állam gondolatát, ugyanakkor tartottak attól, nehogy később a nagyobb lélekszámú cseh nép politikailag és kulturálisan elnyelje a szlovákokat. Ezért a cseh politikusokkal két megállapodást írtak alá – Clevelandben 1915-ben, ill. Pittsburghban 1918-ban, amelyek a szlovákok számára voltak hivatva biztosítani a jövőben az önálló döntés jogát saját ügyeikben. A másodikat – a pittsburghi szerződést (1918) – Tomáš Garrigue Masaryk is előkészítette és aláírta. Franciaországban az ellenállást Milan Rastislav Štefánik szervezte meg és irányította sikerrel, aki 1916-ban Tomáš Garrigue Masarykkal és Edvard Benešsel Párizsban megalapította a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. Ez fiókokat hozott létre Oroszországban, az USA-ban és Olaszországban is, és ezek közvetítésével irányította és fogta össze a külföldön élő szlovákok és csehek tevékenységét. A szlovák és a cseh ellenállás fő politikai szerve volt. Önálló katonai alakulatokat is szervezett, amelyek az Antant hatalmak oldalán harcoltak a szlovákok és a csehek új államának létrehozásáért. Cseh-szlovák légióknak nevezzük őket.

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú HAZAI

KÜLFÖLDI E

MARTIN

L L

BRATISLAVA

E

USA

ANGLIA

FRANCIAORSZÁG

N BÉCS Á BUDAPEST

CSNT

L Képeslap, amely a franciaországi cseh-szlovák légióba hívja a katonákat.

L FRANCIAORSZÁG

Á

CSEHSZLOVÁK LÉGIÓK

S OLASZORSZÁG OROSZORSZÁG A fogalmi térkép jobb oldala azokat a városokat szemlélteti, ahol a hazai szlovák ellenállás szervezŒdött, a bal oldali rész a szlovákok és a csehek közös külföldi ellenállási központjait mutatja. Londonban T. G. Masaryk mıködött.

A cseh-szlovák légiók A cseh-szlovák légiók azokból a szlovákokból és csehekből szerveződtek, akik fogságba estek, katonaszökevények (dezertőrök) lettek, esetleg átálltak a másik oldalra vagy külföldön éltek. Az önkéntesek toborzásában nagy érdemeket szerzett Milan Rastislav Štefánik. A légiókat szlovák és cseh hadifoglyok hozták létre

A Csehszlovák Nemzeti Tanács, a csehek és a szlovákok külföldi ellenállásának fŒ politikai és képviseleti központja Párizsban, a Rue Bonaparte-n

A cseh-szlovák légiósok jelvénye

A cseh-szlovák légiósok egyenruhában: (balról) Olaszországban, Oroszországban és Franciaországban.

83


Cseh-szlovák légiósok egy lövészárokban az ukrajnai Zborov falu mellett.

Légiósok Œrjárata Oroszországban. A háború során a cseh-szlovák légiósok számos súlyos ütközetben vettek részt. Bátorságukkal és helytállásukkal tiszteletet és elismerést váltottak ki.

Franciaországban, Oroszországban és Olaszországban. Ezek rátermett és fegyelmezett katonai alakulatok voltak, amelyek az Antant hatalmak oldalán harcoltak. Mind a három fronton harcoltak: a nyugati fronton Franciaországban, a déli fronton Romániában és Olaszországban. A legtöbb légiós a keleti fronton, Oroszországban harcolt. Az oroszországi cseh-szlovák légió nagy sikere volt az ukrán Zborov falu melletti ütközet 1917 júliusában, amelyről a külföldi sajtó is beszámolt. A légiósok összetűzésbe kerültek az orosz bolsevikokkal. A velük folytatott harcok során egyre keletebbre vonultak egészen Vlagyivosztokig. A légiósok minden sikere a csehekben és a szlovákokban a közös állam létrehozásának reményét erősítette.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Olvassátok el a pittsburghi szerződés részletét! ❖ Milyen jogokat biztosított a szlovákoknak?

84

A források üzenete: Az USA-ban működő szlovák és cseh szervezetek képviselői 1918. május 31-én az amerikai Pittsburgh városában megkötötték azt a megállapodást, amely a szlovákok helyzetét szabályozta a megalakítandó cseh-szlovák államban. A pittsburghi szerződést a leendő köztársasági elnök, Tomáš Garrigue Masaryk fogalmazta meg és írta alá. • Jóváhagyjuk azt a politikai programot, amely a cseheknek és a szlovákoknak egy önálló, Csehországból és Szlovákiából létrehozandó államban történő egyesülésére törekszik. • Szlovákiának saját közigazgatása, parlamentje és igazságszolgáltatása lesz. • A szlovák hivatalos nyelv lesz az iskolában, a hivatalban és általában a közéletben. • A Cseh-szlovák Állam köztársaság lesz. Alkotmánya demokratikus lesz.

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú Tudjátok-e, hogy:

☛ a háború végén a cseh-szlovák légióknak több mint 100 000 katonája volt? A legtöbb légiós Oroszországban harcolt (több mint 60 000). ☛ a katonaszökevények nagy kockázatnak tették ki magukat? Az osztrák-magyar hadsereg minden szökevényének elfogásáért pénzjutalom járt. Akiket elfogtak, nem kerülték el a szigorú hadbíróságot és a kivégzést. ☛ nemzetközi visszhangja volt annak is, amikor a csehszlovák légió egységei az orosz bolsevikok ellen harcolva 1918–1920ban elfoglalták transz-szibériai vasútvonalat.

A cseh-szlovák légiósok Franciaországban a Csehszlovák Nemzeti Tanács zászlajával.

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Soroljátok fel a szlovákok jövőjével kapcsolatos lehetőségeket az első világháború végeztével! 2. Foglaljátok össze a külföldi ellenállás tevékenységét Franciaországban! Használjátok a fogalmi térképet! 3. Jellemezzétek a cseh-szlovák légiók ténykedését! 4. Jellemezzétek azoknak az amerikai szlovákoknak a tevékenységét, akik hozzájárultak a szlovákok és a csehek közös államának a megalakulásához! 5. A fogalmi térkép alapján foglaljátok össze a szlovákok és a csehek ellenállásának a folyamatát! 6. Képzeljétek el, hogy katonaszökevények vagytok. Írjatok levelet a szüleiteknek, amelyben megindokoljátok a dezertálás okait!

Kulcsszavaim: a szlovákok és a csehek ellenállása a Csehszlovák Nemzeti Tanács a cseh-szlovák légiók a pittsburghi szerződés

Kislexikon: dezertálás – szökés a hadseregből légió – önkéntes katonai alakulat ellenállás – szervezett tevékenység az uralkodó rendszer ellen

Olvassátok el: DANIŠ, Miroslav: Štátotvorné ambície Slovákov: ilúzie a dezilúzie. [A szlovákok államalkotó ambíciói: illúziók és kiábrándulások] In Historická revue, 16, 2005, 3. sz., 16–19. o. KRAJČOVIČOVÁ, Natália: Slovenská politika na prelome storočí. [Szlovák politika a századfordulón]. In Historická revue, 15, 2004, 9. sz., 6–7. o. ROMSICS Ignác: A Trianoni békeszerződés. Osiris, Bp., 2001.

85

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú 5. A SZLOVÁKOK ÉS A CSEHEK KÖZÖS ÁLLAMÁHOZ VEZETÃ ÚTON Ismételjük át: ✦ Foglaljátok össze a szlovák-cseh ellenállás tevékenységét!

1917 – az USA belép a háborúba az Antant hatalmak oldalán 1918. október 28. – Prágában kikiáltották a Cseh-szlovák Köztársaságot 1918. október 30. – Turócszentmártonban/Turčiansky Sv. Martin elfogadták a Szlovák Nemzet Kiáltványát

Eldöntetett: szakítás a monarchiával

Matú‰ Dula (1846 Blatnica – 1926 Rózsahegy/RuÏomberok) ügyvéd és a Szlovák Nemzeti Párt elnöke kezdeményezte a szlovák politikai tényezŒk találkozóját, amelyre 1918. október 30-án Turócszentmártonban/Martin került sor.

1918 tavaszán, amikor már szinte eldőlt, hogy kik lesznek a háború győztesei és vesztesei, a magyarországi szlovák politikusok is aktivizálódtak. 1918. május 1-jén Liptószentmiklóson/Liptovský Sv. Mikuláš összegyűltek a munkások és a szociáldemokrata párt képviselői. A május elsejei gyűlés záródokumentumába belefoglalta az esemény résztvevője, Vavro Šrobár a szlovákok és a csehek közös államának szükséges létrehozását is. Mivel a szlovákok politikai tevékenységének lehetőségei továbbra is kedvezőtlenek voltak Magyarországon, Šrobárt a magyar hatóságok letartóztatták és bebörtönözték. Ugyanabban az időben, 1918 májusában a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Matúš Dula titkos tanácskozást hívott össze Turócszentmártonba/Martin. 1918. május 24-én itt folytattak megbeszélést a szlovák politikai élet személyiségei a szlovákok jövőbeni sorsáról. Egyöntetűen elutasították, hogy a háború utána a szlovák területek továbbra is a történelmi Magyarország részei maradjanak, és kifejezték elhatározásukat, hogy a morvákkal és a csehekkel közös államot hoznak létre. Mindkét gyűlés – a szociáldemokraták május elsejei ünnepsége és a szlovák politikusok titkos tanácskozása Turócszentmártonban/Martin megmutatta, hogy a szlovákok már nem kívántak a háború után Magyarországon élni, és a csehekkel képzelték el a közös jövőt. Az Amerikai Egyesült Államokban Tomáš Garrigue Masaryk egy fontos dokumentumot dolgozott ki a csehek és a szlovákok jövőbeni közös államáról. Ez Washingtoni Nyilatkozatként (deklarációként) ismert. Ebben szó van az Osztrák–Magyar Monarchiával történt szakítás okairól és arról, mi indokolja a csehek

Washingtoni Nyilatkozat

Liptószentmiklós/ Liptovsk˘ Sv. Mikulá‰, ahol az 1918 május elsejei tüntetésen követelték a béke mielŒbbi megkötését és egyéb szociális és demokratikus jogokat is.

86

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú és a szlovákok közös államának megalakítását. A Nyilatkozat garantálta, hogy az új állam a demokrácia, a haladás és a humanitás elveire épül majd és védeni fogja polgárainak szabadságát és jogait. A dokumentumot hivatalosan Tomáš Garrigue Masaryk adta át az amerikai kormánynak Washingtonban 1918 októberében.

Prága: 1918. október 28. Az első világháború régen várt végéhez közeledett. Az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek további sorsát illetően fontos volt Woodrow Wilson amerikai elnök nyilatkozata, hogy minden nemzetnek joga van az önrendelkezésre. Prágában október 28-án elterjedt a hír, hogy az osztrák-magyar külügyminiszter aláírta a kapitulációt. Az emberek az utcára vonultak és letépték az állami szimbólumokat. Ezen a napon Prágában kihírdették az önálló Csehszlovák Köztársaságot. Az ideiglenes kormányzást a Nemzeti Bizottság vette át.

Turócszentmárton/Martin: 1918. október 30. Szlovákiában mindarról, ami Prágában történt, még senki sem szerzett tudomást. Ez nagy mértékben a szigorú magyarországi sajtócenzúra következménye volt. A semmit sem sejtő szlovák politikusok október 30-ára nagygyűlést hívtak össze Turócszentmártonba/Turčiansky Sv. Martin. Az összejövetelen megtagadták az engedelmességet a magyar kormánynak és szerveinek, ami a gyakorlatban Szlovákia elszakadását jelentette Magyarországtól. Az egyetlen illetékes szerv, amelynek joga volt a szlovákok érdekeit képviselni, a Szlovák Nemzeti Tanács lett. Ebben valamennyi szlovák politikai irányzat képviseltette magát, elnöke Matúš Dula lett. A turócszentmártoni/martini nagygyűlés résztvevői egy jelentős dokumentumot fogadtak el – a Szlovák Nemzet Deklarációját, amelyben összefoglalták a legfontosabb politikai követeléseket. Ezzel Szlovákia, a prágai eseményektől függetlenül jelezte csatlakozási szándékát a csehekkel létrehozandó közös államhoz. A történelembe Turócszentmártoni/Martini deklarációként vonult be és egyenrangú dokumentuma volt a Csehszlovák Köztársaság prágai kikiáltásának.

Woodrow Wilson 1913–1921 évek között volt amerikai elnök

T. G. Masaryk üdvözlése Prágában az Amerikai Egyesült Államokból történt hazatérésekor

Néhány szlovák politikus, aki aláírta a Turócszentmártoni/Martini deklarációt. A turócszentmártoni/Martin tanácskozáson szabad akaratukból fontos politikai elhatározást fogalmaztak meg – egy közös állam szövetségében összekötni a szlovákokat és a cseheket.

A szlovák nemzet deklarációját a turócszentmártoni/Martin Tatra banka épületében írták alá. A bank 1875-ben alakult meg. Az elsŒ és a 19. század végéig a legnagyobb szlovák pénzintézet volt.

87

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú Európa romokban hever – egy korszak vége

A Csehszlovák Köztársaság megalakulását jelképezŒ plakát. A képen látható személyiségek balról: az USA elnöke W. Wilson, T. G. Masaryk, M. R. ·tefánik és F. Foch marsall (a szövetséges csapatok fŒparancsnoka).

1918 őszén a háború elcsendesedett. A háborút követően a nemzetközi kapcsolatokat egy békeszerződés-sorozattal rendezték (1919 – 1920), amelyeket Párizs környéki vagy Versailles-i békék elnevezéssel is illetnek, a Párizs elővárosában található Versailles kastély nyomán, ahol Németországgal aláírták a békeszerződést. A négyéves háborús tragédia megviselte Európát és az egész világot. A régi államok eltűntek és újak jöttek létre. Számos országban megváltozott a kormányzás formája – a monarchiákat többnyire köztársaságok váltották fel. Változás történt Közép-Európában is – a Habsburgok négyszáz éves uralma 1918 novemberében végérvényesen véget ért. A birodalom romjain új államalakulatok jöttek létre. A szlovákok és a csehek számára a közös állam megalakítása reményteli távlatokat nyitott a két nép fejlődésében. A Csehszlovák Köztársaság megalakulását követően sem volt egyszerű a helyzet Szlovákiában. Annak ellenére, hogy a győztes államok sorra ismerték el a CSSZK megalakulását, az új Magyarország politikusai továbbra is igény tartottak a szlovák területekre. A két ország közötti végleges határokat csak a trianoni békeszerződés rögzítette, amelyet Franciaországban írtak alá 1920. június 4-én. A források üzenete: Részlet a Nemzeti Bizottságnak a CSSZK megalakulásáról az 1918. október 28-ai nagygyűlésen kiadott nyilatkozatából: • A csehszlovák népnek! A Te régi álmod valóra vált. A csehszlovák állam ma a világ önálló kultúrállamainak sorába lépett. A Nemzeti Bizottság, az egész csehszlovák nép bizalma által megbízva, mint az egyetlen jogos és felelős tényező kezébe vette a Te államod irányítását. Csehszlovák nép! Minden, amit teszel, ettől a pillanattól fogva az önálló szabad nemzetek nagy családjának szabad tagjaként teszed. Az új tettekkel ebben a pillanatban kezdődik a Te új, és isten segedelmével dicső történelmed.

A CSSZK elnöki lobogója az állam címerével és a következŒ felirattal: „Az igazság gyŒzedelmeskedik”

A prágai Vencel téren a Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának napján 1918. október 28-án.

88


Az elsŒ világháború befejeztével a nemzetközi kapcsolatokat 1919–1920-ban több békeszerzŒdéssel rendezték, amelyet Versailles-i békerendszernek is neveznek, a Párizs melletti Versailles kastély nyomán, ahol aláírták a békeszerzŒdést Németországgal. A képen a fŒszereplŒk: Clemenceau, Wilson és Lloyd George.

A Csehszlovák Köztársaság keletkezése és a Monarchia utódállamai

Részlet a Szlovák Nemzet Deklarációjából: • A szlovák nép nevében Szlovákiában egyedül csak a Szlovák Nemzeti Tanács jogosult szólni. A Magyarországon élő cseh-szlovák nép Nemzeti Tanácsa igazolja: • A szlovák nemzet nyelvileg, valamint kulturálisan és történelmileg is része az egységes cseh-szlovák nemzetnek. Minden kultúrharcban, amelyet a cseh nép vezetett, és amely az egész világon ismertté tette, a szlovák ág is részt vett. • E cseh-szlovák nemzet számára követeljük mi is a korlátlan önrendelkezési jogot a teljes függetlenség alapján. […] • Követeljük az azonnali békekötést, mégpedig az összemberi keresztény elvek alapján, hogy a béke olyan legyen, hogy nemzetközi jogi garanciákkal lehetetlenné tegyen minden újabb háborút és fegyverkezést.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Olvassuk el a CSSZK megalakulásával kapcsolatos forrásokat! ❖ Mely gondolatok voltak közösek ezekben a dokumentumokban?

A Szlovák nemzet deklarációjának díszkiadása

89


☛ 1918. október 19-én a magyar országgyűlésben az egyetlen aktív szlovák képviselő, Ferdinand Juriga kijelentette, hogy a szlovákok érdekeit nem a magyar kormánynak, hanem kizárólag a Szlovák Nemzeti Tanácsnak van joga képviselni? Ez volt az egyetlen alkalom, hogy a magyar országgyűlésben nyilvánosan szlovákul beszéltek. ☛ az első világháborúban kb. 10 millió katona, 7 millió polgári személy halt meg és több mint 20 millió ember lett nyomorék vagy súlyosan sebesült?

A két ország közötti végleges határokat csak a trianoni békeszerzŒdés rögzítette, amelyet Franciaországban írtak alá 1920. június 4-én.

Kislexikon: deklaráció – ünnepélyes nyilatkozat kompetens – illetékes, jogosult szuverén állam – független, önálló állam

Kérdések és feleletek. Gondolkozzunk. 1. Miről tárgyaltak a szlovák politika személyiségei az 1918 májusában Turócszentmártonban/Martin megtartott találkozón? 2. Magyarázzátok meg Andrej Hlinka kijelentését, amelyet az 1918. májusi turócszentmártoni titkos tanácskozáson mondott: Mondjuk ki nyíltan, hogy a cseh-szlovák orientáció hívei vagyunk. Az ezeréves házasság a magyarokkal nem sikerült. El kell válnunk. 3. Jellemezzétek a Washingtoni Deklaráció tartalmát! 4. Foglaljátok össze az 1918. október 28-ai prágai és az 1918. október 30-ai turócszentmártoni/Turčiansky Sv. Martin eseményeket! Hasonlítsátok össze őket! 5. A térkép segítségével szemléltessétek, milyen változások történtek Európa térképén az első világháború után! Soroljátok fel az Osztrák–Magyar Monarchia területén létrejött utódállamokat és nevezzétek meg fővárosaikat! 6. Véleményetek szerint mik lehettek azok a valószínű okok, amelyek lehetetlenné tették az önálló Szlovákiának, mint a monarchia egyik utódállamának a megalakulását a háborút követően.

Olvassátok el: HRONSKÝ, Marián: Zápas o Slovensko. Zánik Uhorska a vznik nových národných štátov. [Harc Szlovákiáért. A történelmi Magyarország megszűnése és az új nemzetállamok kialakulása] In História, 9, 2009, 1–2. sz., 67 – 72. o. ROMSICS Ignác: A Trianoni békeszerződés. Osiris, Bp., 2001.

90

Kulcsszavaim: Csehszlovák Köztársaság Nemzeti Bizottság A Szlovák Nemzet Deklarációja Szlovák Nemzeti Tanács

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú 6. MILAN RASTISLAV ·TEFÁNIK ÉS TOMÁ· GARRIGUE MASARYK

„Egyedül és szomorúan bolyongok a világban, egyetlen boldogságom, hogy hasznossá teszem magam. Hiszek egy magasabb eszmében, szolgálni akarok.” (M. R. Štefánik)

1850 1880 1918–1935 1919 1937

– Hodonínban (Morvaországban) megszületett Tomáš Masaryk – Košariská faluban (Myjava közelében) megszületett Milan Rastislav Štefánik – Tomáš Garrigue Masaryk a Csehszlovák Köztársaság elnöke volt – Milan Rastislav Štefánik életét vesztette egy repülőgép-balesetben – Prágában elhunyt Tomáš Garrigue Masaryk

Ismételjük át: ✦ Mit jelent a hlaszisták kifejezés? ✦ Foglaljátok össze a CSSZK megalakulásához vezető eseményeket!

Mind a két jelentős esemény – október 28-a Prágában és október 30-a Turócszentmártonban (Martin) – a szlovákok és a csehek történetének új szakaszát nyitott meg, akik először találták magukat egy közös modern államban. A győztesek hivatalos támogatása nélkül azonban a köztársaság megalakulás lehetetlen lett volna. A háború vége előtt, 1918 nyarán, az Antant országok valamennyi vezető állama – Franciaország, Nagy-Britannia, USA, Olaszország és Japán sorra elismerték a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot, mint az ideiglenes cseh-szlovák kormányt. Ezzel támogatták a csehek és a szlovákok új államát. Ez elsősorban M. R. Štefánik és T. G. Masaryk sikeres külföldi politikai tevékenységének, valamint a cseh-szlovák légiók harcainak volt az érdeme.

Csillagász, pilóta vagy diplomata – ki volt Milan Rastislav ·tefánik? Milan Rastislav Štefánik céltudatos és erős akaratával a szlovák modern történelem egyik legjelentősebb személyiségévé küzdötte fel magát. Prágában matematikát és csillagászatot tanult. A prágai egyetemen ismerte meg T. G. Masaryk professzort, aki nagy hatással volt rá ösztönző előadásaival. A doktori fokozat megszerzését követően Párizsba ment, ahol tudományos kutatóként – csillagászként tevékenykedett. 1912-ben megszerezte a francia állampolgárságot. A háború kitörését követően katonaként aktívan bekapcsolódott az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország hadserege elleni harcba. Egy akkor teljesen új katonai tevékenységet választott – a légierő pilótája lett. Itt is megmutatta tehetségét és bátorságát. Jóllehet nem volt katonai műveltsége, három év leforgása alatt sorkatonából a francia hadsereg tábornokává léptették elő. Štefánik hitt abban, hogy a háború után megváltoztatható lesz a létező világrend és sokat fáradozott a szlovákok és a csehek közös államának a létrehozásán. Oroszországban és az USA-ban is szlovákokat toborzott a légiókba. A csehszlovák ellenállás tervei szempontjából rendkívül hasznosak voltak a jelentős francia politikusokkal kialakított kapcsolatai. A cseh politikusokat is bevezette a legmagasabb francia és olasz politikai körökbe. T. G. Masarykot, aki Londonban tevékenykedett, bemutatta a francia miniszterelnöknek és más személyiségeknek. Edvard Benešsel Párizsban ismerkedett meg. 1916-ban itt hozták létre a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. Amikor megalakult a csehek és a szlovákok új állama, Tomáš Garrigue Masaryk lett a köztársasági elnök és Edvard Beneš a külügyminiszter, Milan Rastislav Štefánikot pedig kinevezték hadügyminiszterré. Életének a korai halál vetett véget. Olaszországi küldetését befejezve a CSSZK megalakulását követően először készült Szlovákiába. 1919. május 4-én a kis kétfedeles gép röviddel a leszállás előtt váratlanul lezuhant a pozsonyivánkai/Ivanka pri Dunaji repülőtér fölött. Štefánikkal együtt életét vesztette három olasz kísérője is.

Milan Rastislav ·tefánik (1880 – 1919) egy Ko‰ariskában szolgáló evangélikus pap családjából származott. Érzékeny, ugyanakkor ellentmondásos, bonyolult lelkı ember volt. Igen magasra emelkedett – a tudományban csillagászként, a katonai szolgálat során a francia hadsereg tábornokaként és végül a politikában, amikor az elsŒ CSSZK hadügyminiszterévé nevezték ki. Noha súlyos beteg volt, testének gyengeségét hatalmas akaraterejével és önmagát legyŒzve ellensúlyozta. Nem egyszer újabb egészségi problémák árán is.

91


Tomá‰ Garrigue Masaryk, a CSSZK elsŒ elnöke (1918 – 1935 között), mıvelt tudós és pragmatikus politikus volt. Tomá‰ Garrigue Masaryk 1850. március 7-én Hodonínban született. Apja, egy kocsis, szlovák volt. A fiú lakatosnak és kovácsnak tanult, de tehetsége magasabb ívı pályát jelölt ki számára. Végül a bécsi egyetemen filozófusként végzett. 28 évesen feleségül vette az amerikai Charlotte Garrigue-t és attól kezdve használta a Tomá‰ Garrigue Masaryk nevet. Egyetemi tanárként elŒadásaival rokonszenvet váltott ki a prágai Károly Egyetemen nemcsak a cseh és a szlovák, hanem a horvát és a szerb hallgatók között is. Arra buzdította diákjait, hogy szorgalmasan munkálkodjak a nemzetük javán. Hitt abban, hogy a nagy dolgok a mindennapi apró munkával hozhatók létre. Eleinte azt a politikai nézetet vallotta, hogy meg kell Œrizni az Osztrák–Magyar Monarchiát, de azzal a feltétellel, hogy az ott élŒ népek szabadon fejlŒdhetnek. KésŒbb meggyŒzŒdésévé vált a monarchia felbomlásának szükségessége és új államok létrejötte. Az elsŒ világháború alatt M. R. ·tefánikkal közösen élére álltak a csehek és a szlovákok ellenállási mozgalmának, mindketten diplomáciai úton kerestek szövetségeseket a cseh-szlovák államiság gondolatának. Masaryk szerette Szlovákiát, szívesen tért vissza oda, de a szlovákokat az egységes csehszlovák nemzet részének tekintette. EbbŒl sok nézeteltérés fakadt a csehek és a szlovákok között az elsŒ Csehszlovák Köztársaságban. 1937. szeptember 14-én hunyt el Lányban.

Masaryk lóháton

92

Masaryk látogatóban az I. csehszlovák lövészdandárnál Bereznában a Volhinia mentén

A források üzenete: Abban az időben, amikor a csehek és a szlovákok új államának elnökéről döntöttek, T. G. Masaryk az USA-ban tartózkodott, ahol előkészítette a talajt a cseh-szlovák politikai tervek megvalósítása számára (rövidítve): • Amerikában tudatosan készültem a béketárgyalásokra. Mindenekelőtt meg kellett szilárdítanunk a csehek és a szlovákok egységét. A másik dolog a kárpátaljai ruszinokkal való tárgyalás volt, hogy csatlakozzanak az új államunkhoz. Nem győzködtem a kárpátaljai ruszinok képviselőit semmiről, csak eléjük tártam a helyzetet – csatlakozhattok a magyarokhoz, a lengyelekhez vagy hozzánk – döntsetek magatok. Továbbá arról is szó volt, hogy megnyerjük az amerikai népet: hány gyűlés, tanácskozás, előadás, és részben ünnepi összejövetel és kongresszus volt: meg kellett dolgozni a közvéleményt, amely keveset tudott rólunk addig, a szlovákokról meg jóformán semmit. • Amikor a közvéleményt már felkészítettük, elkezdtem tárgyalni a hivatalos amerikai körökkel. Wilson elnökkel, azt hiszem vagy négyszer találkoztam. Elég jól kijöttünk egymással, elvégre mindketten professzorok voltunk: az elvekben keményfejű volt, de elfogadta az ellenvetéseket. • Amikor táviratot kaptam, hogy otthon köztársasági elnökké választottak, ez csak gondot jelentett nekem: gondot az elutazással, ki utazzon velem és hasonlók. November 20-án utaztam el. Az a hajóút volt az első pihenésem az utóbbi négy év alatt. Járkáltam a fedélzeten, néztem a tengert, azon tűnődtem, hogyan történt mindez – és örültem. Istenem, hát mégis csak sikerült ez nekünk! (Karel Čapek: Beszélgetések. T. G. Masarykkal. Prága)


·tefánik pilótaként a francia fronton.

Reggel, még a sorsdöntŒ repülés elŒtt Olaszországban (M. R. ·tefánik középen)

A források üzenete: Azt a levelet, amelyet Štefánik írt menyasszonyának, az olasz Giuliana Benzoni márkinőnek, megtalálták a zsebében a repülőgép lezuhanásakor végzett helyszíneléskor. Štefánik halála után Giuliana már sohasem ment férjhez. Rendszeresen ellátogatott Štefánik bradlói síremlékéhez, míg a csehszlovák kommunista rezsim meg nem tiltotta azt neki. • Udine, 1919. 5. 4. Barátnőm, drága barátnőm! Isten Veled! Óh, milyen borzalmas szó, amely elválasztja életünket. Időnként zúgolódom a sors miatt, amely szüntelenül próbának teszi ki eddig hősies és tisztességes szerelmünket. Isten veled! Nos, visszatérek. Visszatérek – abban a reményben –, hogy továbbra is melletted maradok, Szerelmem. A motor zúg. Menni kell. Menni, állandóan menni… Isten veled! Szemem előtt körök gyűrűznek, a szívem nyugtalan, most megbocsátom neki ezt az emberi törékenységet: nem szabad eltávoznom Tőled Giuliana és nem kereshetem fel annyi év után a családomat, a hazámat? Ismét meglátom a hazámat. Van hazám. Milyen öröm, milyen bánattal teli szorongás. A repülőgép hív. Isten Veled, Giuliana! Isten Veled, de ne légy szomorú. Abban a pillanatban, amikor a hegyormok és a felhők fölött a magasban, a szűzies sugarak csókjaitól, az azúrkék simogató hullámaiban lelkem ismét megnyugszik és ajkaim ismét hűségesen súgják majd Neked: Viszontlátásra, Giuliana! Viszontlátásra, imádott nőm! Milan

Edvard Bene‰ (1884–1948) Prágában, Párizsban és Berlinben tanult. A tekintélyes párizsi Sorbonne egyetemen a szlávokról tartott elŒadásokat. T. G. Masarykkal és M. R. ·tefánikkal együtt szervezte a cseh-szlovák ellenállást az elsŒ világháború alatt. Külügyminiszter volt az elsŒ CSSZK-ban (1918 –1935). 1935-ben, amikor Masaryk egészségi okokból lemondott államfŒi tisztségérŒl, Edvard Bene‰ lett a CSSZK második elnöke.

Megfejtjük a forrásokat: ❖ Gondolkozzatok el M. R. Štefánik levelének tartalmán! ❖ Milyen érzéseket kelt bennetek? ❖ Milyen forrástípus ez a történettudomány szempontjából?

·tefánik pilóta kitüntetése

Megfejtjük a forrásokat:

A források üzenete: • M. R. Štefánikot és T. G. Masarykot ábrázoló propagandaképek

❖ Vegyétek szemügyre a M. R. Štefánikot és T. G. Masarykot ábrázoló propagandaképeket! ❖ Hogyan mutatják be az említett személyeket? ❖ Milyen szimbólumokat használnak, és mit jelentenek ezek?

93


☛ Karek Čapek cseh író jó barátja volt T. G. Masaryknak? Kiadott róla egy háromkötetes könyvet Beszélgetések T. G. Masarykkal címmel. ☛ Bystrička község (Martin közelében) és Kistapolcsány/ Topoľčianky (Aranyosmarót/ Zlaté Moravce mellett) volt T. G. Masaryk kedvelt helye Szlovákiában? ☛ M. R. Štefánik csillagászként az Antarktiszon kívül valamenynyi kontinensen járt? ☛ M. R. Štefánik művészi beállítottságú is volt? Verseket írt, illusztrált, fényképezett. Tahiti szigetén felfedezte a kiváló francia festő, Paul Gauguin fametszeteit. ☛ a kommunista rendszer idején M. R. Štefánikot bolsevikellenes nézetei miatt mellőzték? Hallgattak róla és semmilyen érdemét nem lehetett hangsúlyozni, méltatni. ·tefánik bradlói síremlékét barátja – Du‰an Jurkoviã építész tervezte. Az emlékmıvet 1928-ban leplezték le.

Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk. 1. Soroljátok fel a csehszlovák ellenállás jelentős személyiségeit és említsétek meg társadalmi érdemeiket! 2. Rajzoljátok meg M. R. Štefánik életútját! Vegyétek számba a fontos helyszíneket és eseményeket! 3. Foglaljátok össze M. R. Štefánik tevékenységét, amellyel hozzájárult a CSSZK megalakulásához! 4. Készítsétek el azoknak a földrajzi helyeknek a fogalmi térképét, amelyek összefonódnak M. R. Štefánik életével! 5. Milyen volt a viszony M. R. Štefánik, T. G. Masaryk és E. Beneš között? 6. Mivel járult hozzá M. R. Štefánik a társadalom gyarapodásához természettudósként?

Olvassátok el: JURÍČEK, Ján: Milan Rastislav Štefánik. Bratislava, 2006. Téma: Legenda menom Štefánik. In Historická revue, 18. évf., 2007, 9. sz., 6 – 29. o. KŠIŇAN, Michal: Muž, ktorý sa rozprával s hviezdami. Štefánik na Tahiti. In História 8, 2008, 3. sz., 39 – 41. o.

94

Kulcsszavaim: M. R. Štefánik T. G. Masaryk CSSZK

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú MIT TANULTUNK MEG

1. Az időtengelyen jelöljétek be a következő eseményeket: • osztrák-magyar kiegyezés, černovái tragédia, merénylet Ferenc Ferdinánd d’ Este ellen, forradalmak Oroszországban, az USA belépése a háborúba, a CSSZK megalakulása, az I. világháború vége 1800 1900 1920

2. Szerkesszétek meg az I. világháború lefolyása fogalmi térképet! Különböztessétek meg a harcokat az egyes frontokon. Jelöljétek be az ütközeteket, a résztvevőket, a csaták eredményét, azokat a harctereket, ahol szlovákok harcoltak. A térkép alapján foglaljátok össze a háború lefolyását! 3. Magyarázzátok meg a következő szavakat: dualizmus, cenzúra, rendkívüli állapot, dezertálás . 4. A felsorolt városokhoz illesszétek a megfelelő eseményt a 19. század végéről és a 20. század elejéről: Turócszentmárton/Martin, Černová, Szarajevo, Párizs, Prága 5. Foglaljátok össze M. R. Štefánik, T. G. Masaryk, E. Beneš tevékenységét az 1. világháború előtt és alatt! 6. MINIPROJEKT • Dolgozzatok ki egy tervezetet Az első világháború nyomai régiónkban (városunkban, községünkben) címmel! Használjátok a történelmi forrásokat (levéltárat, községi krónikákat, családi emlékkönyveket), keressétek fel a helyi múzeumot! • Állítsátok fel az első világháború mérlegét: mekkora összeget emésztett fel, milyen nagy volt az emberveszteség, mennyi volt a sebesült, a megölt katonák és polgári személyek száma. Vegyétek szemügyre az egyes államokat és frontokat. Megállapításaitokat grafikonokban és táblázatokban dolgozzátok fel!

Prága – Kisoldal

A gyilkos elfogása Szarajevóban

Nagyszombat/Trnava a jövŒben, ahogy ezt 1910-ben az emberek elképzelték

A Trianoni SzerzŒdés aláírásai

95

Földrajzi nevek szlovák-magyar jegyzéke

Földrazi nevek magyar-szlovák jegyzéke

Banská Bystrica

Besztercebánya

Aranyosmarót

Zlaté Moravce

Banská Štiavnica

Selmecbánya

Árva

Orava

Bardejov

Bártfa

Bártfa

Bardejov

Bratislava

Pozsony

Besztercebánya

Banská Bystrica

Bernolákovo

Cseklész

Cseklész

Bernolákovo

Devín

Dévény

Dévény

Devín

Dunaj

Duna

Duna

Dunaj

Hornouhorské slovenské

Felső-magyarországi szlovák

Érsekújvár

Nové Zámky Hornouhorské slovenské

Okolie

terület

Felső-magyarországi

Humenné

Homonna

szlovák terület

Ivanka pri Dunaji

Ivánka

Homonna

Humenné

Karpaty

Kárpátok

Ivánka

Ivanka pri Dunaji

Kežmarok

Késmárk

Kárpátok

Karpaty

Kláštor pod Znievom

Znióváralja

Kassa

Košice

Košice

Kassa

Késmárk

Kežmarok

Kysuce

Kiszuca

Kistapolcsány

Topoľčianky

Levoča

Lőcse

Kiszuca

Kysuce

Liptov

Liptó

Ligetfalu

Petržalka

Liptovský Hrádok

Liptóújvár

Liptó

Liptov

Liptovský Svätý Mikuláš

Liptószentmiklós

Liptószentmiklós

Liptovský Svätý Mikuláš

Maďarsko (po r. 1918)

Magyarország (1918-tól)

Liptóújvár

Liptovský Hrádok

Martin

Turócszentmárton

Lőcse

Levoča

Morava

Morva

Magyarország (1918-tól)

Maďarsko (po roku 1918)

Muráň

Murány

Morva

Morava

Myjava

Myjava

Murány

Muráň

Nitra

Nyitra

Myjava

Myjava

Okolie

Nové Zámky

Érsekújvár

Nagymorávia

Veľká Morava

Orava

Árva

Nagyrőce

Revúca

Petržalka

Ligetfalu

Nagyszombat

Revúca

Nagyrőce

Nyitra

Nitra

Ružomberok

Rózsahegy

Ótura

Stará Turá

Skalica

Szakolca

Pozsony

Bratislava

Spiš

Szepesség

Rózsahegy

Ružomberok

Šariš

Sáros

Selmecbánya

Banská Štiavnica

Stará Turá

Ótura

Sáros

Šariš

Svätý Anton

Szent Antal

Szakolca

Skalica

Tatry

Tátra

Szent Antal

Svätý Anton

Topoľčianky

Kistapolcsány

Szepesség

Spiš

Trnava

Nagyszombat

Szimő

Zemné

Turčiansky Svätý Martin

Turócszentmárton

Tátra

Tatry

Uhorsko (do r. 1918)

történelmi Magyarország

történelmi Magyarország

Uhorsko (do roku 1918)

(1918-ig)

Trnava

(1918-ig)

Veľká Morava

Nagymorávia

Turócszentmárton

Turčiansky Svätý Martin

Zemné

Szimő

Znióváralja

Kláštor pod Znievom

Zemplín

Zemplén

Zemplén

Zemplín

Zlaté Moravce

Aranyosmarót

Zólyom

Zvolen

Zvolen

Zólyom

Zsolna

Žilina

Žilina

Zsolna

96


TARTALOM I A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETŐ ÚTON A francia forradalom (1789–1799) / Bonaparte Napóleon és a napóleoni háborúk / A cári Oroszország / A forradalmak és a nacionalizmus forgatagában (1830, 1848/49) / A nemzetállamok kialakulása – Olaszország és Németország egyesítése / Az ígéret földje – Amerika / Az ipari forradalom és a modernizálás / Kultúra és művészet

Történelem


II A MODERN SZLOVÁK NEMZET A szlovák nemzeti mozgalom / Anton Bernolák / A szláv kölcsönösség / A Štúr-nemzedék / Szlovákok és az 1848/49-es forradalmi év / A Memorandumtól a Matica slovenskáig / Mit tanultunk meg

III AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA Az osztrák-magyar kiegyezés és a szlovákok / A szlovákok önvédelmi törekvései / A szlovákok kivándorlása

IV AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ A világháború előestéjén / Élet az 1. világháború (1914–1918) alatt / Szlovák katonák a frontokon / A szlovákok és a csehek ellenállása / A szlovákok és a csehek közös államához vezető úton / Milan Rastislav Štefánik és Tomáš Garrigue Masaryk/ Mit tanultunk meg

A tankönyv a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatásával készült.

ISBN 978-80-8115-046-3


Történelem. az alapiskola 8. és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára VYDAVATEĽSTVO MATICE SLOVENSKEJ

Recommend Documents