Megoldásokat szállítunk
2013/12. szám (december)
Az aktuális tartalomból: Állattartó telepi és élelmiszeripari géptámogatás 2013. – összefoglaló (Részletek a 3. oldalon.) „Kizöldítés” és a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer – új szabályok 2015-től (Részletek az 5. oldalon.) A növényfajták állami elismerése, a szaporítóanyagok előállítása (Részletek a 7. oldalon.)
Az állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének általános szabályai (Részletek a 14. oldalon.) Gondolatok a 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Programról (Részletek a 20. oldalon.) FARMET demógépek év végi kiárusítása! (Részletek a 23. oldalon.)
Rovatok:
További információkért látogassák meg folyamatosan frissülő honlapunkat!
Aktuális kérelmek, fontos határidők A 2. oldalon tájékozódhatnak az előttünk álló időszak támogatási-, kifizetési-, valamint egyéb kérelmeinek benyújtási időszakairól, lehetőségeiről, valamint a legfontosabb, mezőgazdasági termelőket érintő aktuális határidőkről.
Önök kérdezték, mi válaszolunk Mikortól lép életbe a családi gazdaságok 300 hektáros méretkorlátozásának eltörlése?
"Hírlevél" menüpontunkban letölthetik korábbi havi hírleveleink teljes tartalmát. Kiemelt napi híreinket, információszolgáltatásunkat megtalálják honlapunk főoldalán is, emellett elolvashatják a "V.I.P. Hírek Partnereinknek" menüben.
A választ több, egyéb témákat is érintő kérdéssel és válasszal együtt a 6. oldalon olvashatják. Felmerülő kérdéseiket küldjék el Önök is a
[email protected] címünkre! További hasznos válaszokat honlapunk "A szaktanácsadó válaszol" menüpontjában találhatnak.
Személyes hírszolgáltatásaink napi témái A 24. oldalon olvasható rovatunkban tájékozódhatnak előző havi hírlevelünk óta megjelent, és csak szerződött ügyfeleink részére megküldött személyes napi hírszolgáltatásaink témáiról.
Támogatások
-
Vállalkozásfejlesztés
www.euroeco.hu -
Biztosítás
-
Bank
Aktuális kérelmek, fontos határidők Aktuális kifizetési kérelmek
Aktuális támogatási kérelmek
Augusztus 1-jétől december 31-ig beadható kifizetési kérelmek: Bemutató üzemi programokhoz nyújtandó támogatások 2013. szeptember 1 - 2014. június 30. Kertészeti gép; Erdészeti gép; Állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK); Mg-i termékek értéknövelése (ÉLIP); Nyersszesz és -olaj üzemek; Öntözés; Kertészet A szőlőfeldolgozás és borkészítés melléktermékeinek lepárlása korszerűsítése; Szárító; Mg-i utak; Turisztika; Mikrovállalkozások; Vidéki 2013. október 5 - 2014. augusztus 30. örökség megőrzése; Falumegújítás és -fejlesztés; LEADER; Baromfitelepek Az anyakecsketartás „de minimis” támogatása korszerűsítése; Nem mg.-i tevékenységgé történő diverzifikálás 2014. január 31-ig. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása (A gyűjtési időszak január 31-ig tart.) 2014. január 1 - 2014. február 15.
Baromfi állatjóléti támogatás – szakmai ellenőrzési lapok beküldése (2013. IV. negyedévre.) 2014. január 15-ig.
Halászati Operatív Program 2014. február 1 - 28.
Baromfi és sertés állatjóléti támogatások (2013. IV. negyedévre) 2014. január 31-ig. Méhészeti támogatások • Varroa atka elleni gyógyszeres védekezés (2014. január 4 - április 6.) • Méz kinyeréséhez és léptároláshoz eszközbeszerzés; Varroa atka elleni alternatív védekezés; Keretek megjelölésére chip-beszerzés; Vándoroltatáshoz eszközbeszerzés; Méhcsaládok számának szinten tartása (2014. január 4 - augusztus 3.) • Rendezvények szervezése (2014. január 4 - szeptember 15.) Az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatások 2013. október 1 - december 30. (Határidő-hosszabbítás!)
Fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások A támogatott tevékenység megvalósítását követően, legkésőbb 20 napon belül.
Turisztikai tevékenységek ösztönzése 2013. november 25 - 2014. január 15. (Határidő-hosszabbítás!)
Integrált közösségi és szolgáltató tér 2014. január 1 - 31.
Állattartási- és élelmiszeripari géptámogatás 2013. december 16-tól forráskimerülésig. (Részben már lezárult.)
Fiatal gazda 2007. (10%-ra vonatkozóan.) 2014. január 1 - 31. Fiatal gazda 2009. (90%-ra vonatkozóan, egyes késői támogatási határozatok esetében.) Fiatal gazda 2012. (90%) A támogatási határozat kézhezvételét követő 90 napon belül. Borászati termékek harmadik országokban történő promóciójának támogatása (Kifizetési kérelem a 2013. október 31-ig és 2014. január 31-ig tartó két borpiaci negyedévre vonatkozóan együttesen.) 2014. február 1 - 28.
Folyamatos támogatási kérelmek: A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatása; Állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatása; Állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatások; Baromfi és sertés állatjóléti támogatások
Ahol az időszak utolsó napja, illetve a határidő hétvégére, vagy munkaszüneti napra esik, ott a legvégső benyújtási nap a határidő leteltét követő első munkanap, de ajánlott az eredeti dátum szerinti határidő betartása! További aktuális határidők Vadkártérítés igénylése: • szőlő, gyümölcsös: egész évben; • őszi gabona: október 1 - augusztus 15.
AKG: a támogatási időszak utolsó évében a talajvizsgálathoz szükséges talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadása 2013. szeptember 1 - 2014. augusztus 31.
Nitrát-érzékeny területeken tilos a trágyakijuttatás! (Az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1-jétől már megengedett.) 2013. október 31 - 2014. február 15.
A közönséges búza 2013/2014. gazdasági évben rögzített áron történő intervenciós felvásárlása 2013. november 1 - 2014. május 31.
Bemutató üzemi projektterv beküldése a 2014. év második félévére Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás megelőlegevonatkozóan zett költségének legvégső visszaigénylési határideje 2014. január 31-ig. 2013. december 31-ig. A vetőmag-előállítónak a helyi önkormányzat hirdető tábláján, az illetékes Zöldség, gyümölcs, dohány szerkezetátalakítási program: nyilatkozat a kormányhivatalban, illetve a járási hivatalban közzé kell tennie a vetéstervét megelőző naptári évre vállalt kötelezettségek teljesítéséről Tavaszi vetésű növények esetében a határidő: 2014. január 15. 2014. február 15-ig. NITRÁT adatszolgáltatás 2013. december 31-ig.
AKG-s terület visszavonása iránti kérelem benyújtása 2013. december 31-ig.
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj: 2013. évi díj második részletének befizetése 2014. január 31-ig.
Tejkvóta: az átruházás és az ideiglenes átengedés iránti kérelmek benyújtása 2013. december 31-ig.
A két tejkvóta típus közti ideiglenes átcsoportosítás iránti kérelmek Kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program: a programból való kilépés benyújtásának határideje kérelmezése 2014. február 28-ig. 2013. december 31-ig. NATURA 2000 gyepterületeken csak engedéllyel lehet legeltetni 2013. október 31 - 2014. április 23. Támogatási előleg igénylése egyes beruházási jogcímek esetén A támogatási határozat jogerőre emelkedésétől 120 napon belül.
Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük van, kérjük, jelezzék a
[email protected] email címen!
-2-
Állattartó telepi és élelmiszeripari géptámogatás 2013. – összefoglaló A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 2013. december 16-án – hosszas előkészület után – végül elindította a 2007–2013-as uniós költségvetési időszak utolsó jelentős technológia-fejlesztési mezőgazdasági támogatási jogcímét. A nagy érdeklődésre való tekintettel – napi hírszolgáltatásunk mellett – az alábbiakban is szeretnénk felhívni figyelmüket a pályázat főbb részleteire: Pályázati feltételek Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az alábbi célterületekre: • az állattenyésztés technológiai fejlesztése céljából támogatható gépek (a géplista a következő: 1. célterület); • az élelmiszer-feldolgozás technológiai fejlesztése céljából támogatható gépek (a géplista a következő: 2. célterület). Az igényelhető támogatás mértéke az 1. célterület esetén: • a beépített gépek vagy technológiai berendezések beszerzése vonatkozásában: − az összes elszámolható kiadás 40%-a; − kedvezőtlen adottságú területen (KAT) vagy NATURA 2000 területen megvalósuló beruházás esetén az összes elszámolható kiadás 50%-a; − ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő, az összes elszámolható kiadás 50%-a; − ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő, és a beruházás KAT vagy NATURA 2000 területen valósul meg, az összes elszámolható kiadás 60%-a, • a nem beépített gépek vagy mobil technológiai berendezések beszerzése vonatkozásában az igényelhető támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 35%-a (amennyiben gépkapcsolásokra pályáznak, úgy az elérhető támogatás nagysága 40–60% között alakul). A 40–60%-kal támogatható gépkapcsolatok listája itt érhető el. Az igényelhető támogatás mértéke a 2. célterület esetén: • a mezőgazdasági termelőnek minősülő ügyfél vonatkozásában − az összes elszámolható kiadás 40%-a, − ha a beruházás KAT-területen, vagy NATURA 2000 területen valósul meg, vagy az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő, akkor a támogatás mértéke a beruházás összes elszámolható kiadásának 50%-a, − ha a beruházás KAT-területen, vagy NATURA 2000 területen valósul meg és a kérelmező fiatal mezőgazdasági termelő, akkor a támogatás mértéke a beruházás összes elszámolható kiadásának 60%-a, • a nem mezőgazdasági termelő ügyfél vonatkozásában − az összes elszámolható kiadás 50%-a, − ha a beruházás a közép-magyarországi régióban valósul meg, akkor a beruházás összes elszámolható kiadásának 40%-a, • ha az ügyfél nagyvállalatnak minősül, akkor részére a fenti pontok alapján megállapítható támogatási mérték fele adható. A támogatást a legalább 4 EUME mérettel rendelkező mezőgazdasági termelők igényelhetik, de az induló vállalkozások kérelme is támogatható. A támogatott műveletet legkésőbb 2014. december 31. napjáig kell megvalósítani. Egy kérelmező a támogatási kérelem benyújtási időszakban, adott célterületen belül, megvalósítási helyenként egy támogatási kérelmet nyújthat be. A támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton, 2013. december 16-án 8 órától forráskimerülésig, de legkésőbb 2014. január 31-én 18 óráig lehet benyújtani. (Cikkünk megjelenésekor – a nagyértékű beruházásokat illetően – az 1. célterület részben már lezárult! Várhatóan a többi területen is hamarosan kimerülnek a források.) -3-
A nyertes gazdálkodó a támogatási határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül köteles a támogatási összeg legalább 10%-ára vonatkozóan kifizetési kérelmet benyújtani. (Az egyéb elszámolható kiadás ebbe nem számít bele.) Az előző bekezdésben foglaltak alól kivétel, ha a támogatási kérelemre hozott határozatban kizárólag egy darab gép került jóváhagyásra, és a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő 1 hónapon belül az érintett termelő az MVH részére megküldi a szállító által kiállított visszaigazolást arról, hogy a megrendelést a támogatási határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül miért nem tudja, és ezen túl mikorra tudja teljesíteni. Az első kifizetési kérelem beadását követően három havonta nyújtható be olyan kifizetési kérelem, melyben – az utolsó kifizetési kérelem kivételével – a támogatási összeg legalább 25%-a elszámolásra kerül. Az utolsó kifizetési kérelmet legkésőbb 2015. január 31-ig be kell nyújtani. (Mivel jelen szabályozás szerint 2015 januárjában nem lesz kifizetési kérelmi időszak ezen jogcím tekintetében, ezért a beruházást úgy javasolt megvalósítani, hogy az utolsó kifizetési kérelem legkésőbb 2014. december 31-ig beküldésre kerüljön.) Az ügyfél köteles • a támogatott beruházást rendeltetésszerűen, a vonatkozó engedélyek és előírások betartásával üzemeltetni (üzemeltetési kötelezettség), • a támogatási kérelem benyújtását megelőző naptári év foglalkoztatotti átlaglétszámát – az önfoglalkoztatást is figyelembe véve – az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt legalább szinten tartani, • az üzemeltetési kötelezettség időtartamának egésze alatt a 4 EUME-t meghaladó üzemméretet fenntartani, • induló vállalkozás esetén legkésőbb a 2016. évig elérni a 4 EUME-t, és azt az üzemeltetési kötelezettség lejártáig fenntartani. Az üzemeltetési kötelezettség a támogatási határozat jogerőre emelkedésével kezdődik, és az utolsó kifizetési határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig áll fenn. A művelet 2013. december 13-tól az ügyfél saját felelősségére megkezdhető (a gép megvásárolható), kivéve, ha a támogatási kérelemben építési tételekre is igényeltek támogatást, mert abban az esetben az építési tevékenység a támogatási kérelem befogadását követően kezdhető meg.A támogatott beruházáshoz előleg is igényelhető. A termelő vagy az általa kijelölt alkalmazottja az utolsó kifizetési kérelem benyújtása előtt köteles a jogcím tárgyában tartott kötelező képzésen részt venni és azt elvégezni. Eszközcsoportok meghatározása A minisztérium megjelentetett egy közleményt azzal kapcsolatosan, hogy az állattartó telepi és élelmiszeripari géptámogatásnál mely gépek tekinthetők beépítettnek és melyek számítanak önállónak. A beépített kategóriába tartozó gépeknél – abban az esetben is, ha építést nem kívánnak elszámolni – a támogatási kérelemhez szükséges az adott eszközről tervdokumentációt, műszaki leírást, illetve építéshatósági igazolást is benyújtani!A minisztérium a fent említett közleményével (a pályázat elindulását követően!) meghatározta, hogy a két eszközcsoportba mely géptípusok tartoznak bele. A csoportosításokat az alábbi linkekről tölthetik le: • Beépíthető gépek • Önálló gépek Pályázati divíziónk munkatársai az itt található elérhetőségeken várják partnereink jelentkezését, vagy kérdés esetén írjanak a
[email protected] email címre! -4-
„Kizöldítés” és a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer – új szabályok 2015-től A „kizöldítés” Az éghajlat és a környezet szempontjából kedvező, meghatározott mezőgazdasági gyakorlatot folytató üzemek az alaptámogatási rendszer / az egységes területalapú támogatási rendszer keretében nyújtott kifizetéseken felül további támogatásra lesznek jogosultak az alaptámogatás igénylése céljából bejelentett hektárok után. A tagállamok a nemzeti keretük 30%-át fordíthatják ennek finanszírozására. Ez az elem kötelező, és a kizöldítési követelmények be nem tartása csökkentéseket és szankciókat von maga után, amelyek összege bizonyos esetekben meghaladhatja a kizöldítési támogatás összegét. A kizöldítéssel kapcsolatos szankció mértéke az 1. és a 2. évben 0%, a harmadik évben legfeljebb 20%, a negyedik évtől kezdve pedig legfeljebb 25%. Magától értetődik, hogy kizöldítési támogatás kizárólag olyan területek számára nyújtható, amelyek megfelelnek a vonatkozó feltételeknek (azaz igényelhető utánuk alaptámogatás vagy egységes területalapú támogatás, és teljesülnek esetükben a kizöldítési kötelezettségek). Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi területalapú támogatás összege megközelítőleg 30%-kal csökkeni fog és a zöldítés feltételeit teljesítő gazdálkodók kaphatják csak meg a 100% támogatást. Tekintettel arra, hogy az ökológiai termelési rendszer (tehát a biotermesztés) elismert környezetvédelmi előnyökkel jár, az így művelt területek bárminemű további követelmény előírása nélkül olyan területeknek tekintendők, amelyek megfelelnek a kizöldítési támogatás igénybevételére vonatkozó feltételeknek. A szabályozás a következő 3 alapvető gyakorlatról rendelkezik: • •
•
az állandó legelők fenntartása; a növénytermesztés diverzifikálása (a mezőgazdasági termelőnek legalább 2 terményt kell termesztenie, ha az általa művelt terület meghaladja a 10 hektárt, és legalább 3 terményt, ha a terület meghaladja a 30 hektárt. A fő termény a megművelt terület legfeljebb 75%-át, a két fő termény pedig a megművelt terület legfeljebb 95%-át foglalhatja el); „ökológiai jelentőségű terület” meglétének biztosítása a mezőgazdasági üzemhez tartozó szántóföldek legalább 5%-án a 15 hektárnál nagyobb szántóföldterülettel rendelkező mezőgazdasági üzemek többségének esetében. Ilyen területnek számítanak a következők: táblaszegélyek, sövénnyel, fával borított területek, parlag, tájképi jellemzők, biotópok, védelmi sávok, erdősített terület. Ez az arány a 2017-ben esedékes bizottsági jelentés nyomán és a kapcsolódó jogalkotási javaslattól függően 7%ra emelkedhet.
Annak érdekében, hogy ne érjék hátrányok azokat, akik már jelenleg is a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot szem előtt tartva gazdálkodnak (pl. AKG-ban vesznek részt), a megállapodásban szerepel egy olyan „kizöldítési egyenértékűségi” rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a már bevezetett, környezeti szempontból előnyös gyakorlatok alkalmazása ezen alapkövetelmények teljesítésének minősüljön. Az új rendeletben megtalálható az egyenértékű gyakorlatok jegyzéke. A szóban forgó intézkedések (és általában az agrár-környezetvédelmi rendszerek) „kettős finanszírozásának” elkerülése érdekében a vidékfejlesztési programokon keresztül teljesített kifizetéseknek figyelembe kell venniük az alapvető kizöldítési előírásokat. -5-
A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer Akik a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben vesznek részt, mentesülnek a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzések és szankciók, továbbá a „kizöldítés” követelménye alól. A tagállamok által fakultatívan alkalmazott rendszer keretében a támogatást igénylő bármely mezőgazdasági termelő dönthet úgy, hogy csatlakozik a mezőgazdasági kistermelői rendszerhez, és igénybe veszi a tagállam által az üzemmérettől függetlenül általában 500 EUR és 1250 EUR közötti összegben meghatározott éves támogatást. A tagállamok különböző módszerek közül választhatnak, hogy hogyan számolják ki az éves kifizetés összegét, és megvan az a lehetőségük is, hogy a mezőgazdasági termelő egyszerűen azt az összeget kapja meg, amely egyébként is járna neki. Ez rendkívüli mértékű egyszerűsítést jelent majd az érintett mezőgazdasági termelők és a nemzeti hatóságok számára. (A hatásvizsgálat kimutatta, hogy a KAP-támogatást igénylő mezőgazdasági termelők körülbelül egyharmada legfeljebb 3 ha területen gazdálkodik, ám e területek mindössze 3%-át teszik ki az EU-27 összes mezőgazdasági területének.) A mezőgazdasági kistermelői rendszer teljes költsége nem haladhatja meg a nemzeti keret 10%-át, kivéve ha a tagállam úgy dönt, hogy olyan mértékű támogatást biztosít a kistermelőknek, amilyet a rendszeren kívül is megkaptak volna. Azokban a régiókban, ahol nagy számban találhatók ilyen kisméretű gazdaságok, vidékfejlesztési támogatás is rendelkezésre áll majd a mezőgazdasági kistermelőket célzó gazdaságfejlesztési és szerkezetátalakítási támogatások igénybevételével kapcsolatos tanácsadás nyújtására. Forrás: europa.eu Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a
[email protected] címünkre!
Önök kérdezték, mi válaszolunk Mely állattartó létesítmények kötöttek egységes környezethasználati engedélyhez? Azon intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre szolgáló létesítmények, ahol több mint 40000 férőhely van baromfi, vagy 2000 férőhely van (30 kg-on felüli) sertések, vagy 750 férőhely van kocák számára. Mikor lehet támogatási kérelmeket benyújtani szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására? A támogatási kérelmeket legközelebb (az Egyéni tervvel összhangban megvalósított tevékenység befejezését követően) 2014. április 1. és július 15. napja között lehet beadni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a hegyközségi tanács Borvidéki tervet készítsen, valamint a Borvidéki terv alapján az ültetvény használójának Egyéni tervet kell készítenie. Támogatást azon termelő igényelhet, aki Egyéni tervet adott be az MVH felé és azt jóváhagyta a hivatal. Ha az eddigi haszonbérbeadó elhalálozott, úgy az örökösök kérhetik a földbérlet felbontását? Ez esetben az örökösök nem mondhatják fel a szerződést, az továbbra is köti őket. Csak, ha más módon – nem öröklés útján – következne be tulajdonosváltás a bérlettel érintett földön (pl. adás-vétel), akkor mondhatná fel az új tulajdonos a szerződést, bizonyos feltételek mellett. Mikortól lép életbe a családi gazdaságok 300 hektáros méretkorlátozásának eltörlése? A rendelkezés 2013. december 15-én már hatályba lépett, január 1-jétől az 1200 hektáros (ebből max. 300 ha tulajdon) birtokkorlát lép életbe (1800 ha állattartás és vetőmag-előállítás esetén), azonban a témával kapcsolatban a jövőben – várhatóan már csak a következő kormányzati ciklusban – további jogszabályi rendelkezések jelenhetnek meg, melyekről jelenleg még
[email protected] tervezetek sem készültek. -6-
A növényfajták állami elismerése, a szaporítóanyagok előállítása Mint az már sok termelő számára ismert, a változó földtörvény miatt egyre nagyobb jelentőséget fog kapni a szaporító anyagok előállítása. Mivel a témát érintően jogszabályváltozások történtek, jelen hírlevél cikkünkben a kapcsolódó általános tudnivalókra szeretnénk felhívni figyelmüket. A növényfajták állami elismerése Magyarországon a Nemzeti Fajtajegyzékbe való felvétel céljából a jelentős növényfajok fajtáit állami elismerésben kell részesíteni, de egyéb növényfajok fajtái esetében is adható állami elismerés. Az állami elismerésre bejelentett növényfajta meghatározott ideig, legfeljebb az állami elismerés időpontjáig kaphat egyedi szaporítási engedélyt. Állami elismerésben az a növényfajta részesíthető, amely • más növényfajtától megkülönböztethető, állandó és egyöntetű (egynemű), • egyes növényfajok fajtái esetében megfelelő gazdasági értékkel is rendelkezik, • megfelelő és bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik, és • amely növényfajta bejelentője megfelel a szükséges feltételeknek. Bejegyezhető az a fajtanév, amely lehetővé teszi a növényfajta kétséget kizáró azonosítását, és megfelel az előírásoknak. A növényfajta gazdasági vagy használati értéke akkor kielégítő, ha a Nemzeti Fajtajegyzékbe felvett más növényfajtákhoz viszonyítva a fajtajellemzők egészében véve akár a művelésben, akár a termesztett növény vagy termékei felhasználásában egyértelmű javulást tesznek lehetővé, legalább egy adott régióban folytatott termesztés esetén. A növényfajtát állami elismerésre a növénytermesztési hatósághoz kell bejelenteni. Bejelentést tehet • a nemesítő, • Magyarországon, az Európai Unióban, vagy valamely tagállamban nemzeti vagy közösségi növényfajta-oltalomban részesített növényfajta jogosultja, vagy a növényfajta-oltalomra bejelentett növényfajta igényjogosultja, • a fajtateremtő, • tájfajta esetében a növényfajtával rendelkező természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, ha a bejelentés nem sért növényfajta-oltalmi jogokat. Képviselő lehet • magyar természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy • más tagállam természetes vagy jogi személye, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társasága, akinek (amelynek) lakóhelye vagy székhelye Magyarország vagy valamely tagállam területén van. Nem tagállam természetes vagy jogi személye, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társasága csak képviselő útján jelenthet be növényfajtát állami elismerésre. Nem jelenthet be növényfajtát állami elismerésre az a személy, aki Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM) vagy a növénytermesztési hatósággal közszolgálati jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve a Fajtaminősítő Bizottság tagja; e jogviszonyának, illetve tagsági viszonyának megszűnéséig, valamint az azt követő 3 évig. A növényfajta állami elismerésre való bejelentésekor nyilatkozni kell arról, hogy a bejelentett növényfajta géntechnológiával módosított szervezet-e, és a módosítás milyen célra irányult. -7-
Az állami elismeréshez és a növényfajta-oltalomhoz szükséges vizsgálatok elvégzéséről Magyarországon a növénytermesztési hatóság gondoskodik. Az állami elismerés időtartama szőlő-, gyümölcs- és erdészeti fajták, illetve fásszárú dísznövények esetében a megadástól számított 30. év végéig, egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 10. év végéig tart, amely a bejelentő kérelmére további 30, illetve 10 éves időtartamra többször is meghosszabbítható. Az állami elismerés megszűnik a növényfajta elismerési idejének lejárta esetén vagy a bejelentő kérelmére. A növénytermesztési hatóság az állami elismerésben részesített növényfajtákról közhitelű nyilvántartást vezet és közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket. A nemesítőt megilleti az a jog, hogy a növényfajta nemesítőjeként feltüntessék, illetve, hogy a növényfajta nemesítőjeként nyilvánosan elismerjék. A növényfajta minősített szaporítóanyaga után, a fajtahasználatért a fajtafenntartót szerződés alapján díjazás illeti meg. A növényfajtát állami elismerésre bejelentő, illetve a növényfajta tulajdonosa a jogszabályok betartásával a növényfajtával szabadon rendelkezhet. A növényfajták fenntartása A Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő növényfajta fajtaleírásában rögzített tulajdonságainak és gazdasági értékének megőrzéséről fajtafenntartással kell gondoskodni. A fajtafenntartás eredményességét a növénytermesztési hatóság ellenőrzi a fajtaleírásban rögzített morfológiai tulajdonságok alapján. A fajtafenntartás a bejelentő vagy megbízottja feladata. Ha az állami elismerésben részesített növényfajta fenntartására újabb fajtafenntartó támaszt igényt, akkor azt a növénytermesztési hatósághoz be kell jelenteni. A növénytermesztési hatóság a fajtafenntartókat a Nemzeti Fajtajegyzékben közzéteszi. A szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala Magyarországon • a Nemzeti Fajtajegyzékben, • a Közösségi Fajtajegyzékben, valamint szőlő és gyümölcs esetében bármely tagállam fajta (klón) jegyzékében, • az Erdészeti Szaporítóanyag-forrás Jegyzékben, • a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabályban szereplő faj, növényfajta szaporítóanyagát szabad forgalomba hozatal céljára előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, árutermesztésre és árutermesztő ültetvény létesítésére felhasználni. A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek begyűjtése a természetvédelmi hatóság, forgalmazása a növénytermesztési hatóság engedélyével végezhető. Az előző felsorolásba nem tartozó növényfajok, illetve -fajták szabadon előállíthatók, forgalomba hozhatók, továbbszaporíthatók és árutermesztésre, árutermesztő ültetvény létesítésére felhasználhatók. Magyarország területén tilos szaporítóanyagként felhasználni céltermeltetésből bármilyen okból visszamaradt szaporítóanyagot. -8-
Szőlő-, gyümölcs-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, valamint a zöldségpalánta előállításához és forgalomba hozatalához a növénytermesztési hatóság engedélye, illetve a dísznövény szaporítóanyagok előállításához és forgalomba hozatalához az előállító, forgalmazó nyilvántartásba vétele szükséges. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait, illetve a szervezet nevét és székhelyét. Aki vetőmag forgalomba hozatali tevékenységet kíván folytatni, köteles erre irányuló szándékát a növénytermesztési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait. Szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, zöldségpalánta, illetve vetőmag határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles a növénytermesztési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait. Az Európai Unióból történő kivitel esetén csak a nemzetközi egyezmények, illetve az importáló ország előírásainak megfelelően ellenőrzött, kísérő okmánnyal rendelkező szaporítóanyag tétel mutatható be kiviteli ellenőrzésre. Az importból származó szaporítóanyagot csak annak minősítését követően lehet szaporítóanyagként Magyarország területén forgalomba hozni és felhasználni. Az import okmányokhoz mellékelni kell az exportőr nyilatkozatát arról, hogy a szaporítóanyag géntechnológiával módosított-e. Szaporítóanyag előállítására, termesztésére, feldolgozására, kiszerelésére, forgalomba-hozatalára, illetve az ezekhez kapcsolódó tárolására olyan személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogosult, aki a termékpálya szerinti terméktanács tagja. A vetőmag előállításhoz szükséges védőtávolság általános szabályai A szántóföldi és a kertészeti növényfajok vetőmag előállítása esetén – a genetikai és a növényvédelmi követelmények érvényesítése céljából – védőtávolságokat kell alkalmazni. Az előírt védőtávolságba eső földterületen tilos a vetőmag előállítással termesztett növényfajjal, növényfajtával azonos vagy ivarilag kompatibilis növényfajt termeszteni, beleértve a gyomként megjelenő árvakeléseket is. A földhasználónak a védőtávolság területére eső és általa használt földterületen – beleértve a tanyát és az egyéb földterületeket is – folyamatosan gondoskodnia kell a korlátozott növényfaj, annak árvakelése vagy gyomként megjelenő egyedeinek eltávolításáról. A vetőmagtermesztés elsődlegességének biztosítása és az előírt védőtávolságok érvényesítése érdekében a vetőmag előállítója az előírt védőtávolságon belül lévő termőföld használójával szerződésben állapodhat meg vagy vetőmag szaporítási zárt körzetet hozhat létre. A vetőmag előállítónak – az érintett földterületrészek területének pontos meghatározásával együtt – a helyi önkormányzat hirdető tábláján, az illetékes kormányhivatalban, illetve a járási hivatalban közzé kell tennie a vetéstervét: • tavaszi vetésű növények esetében január 15-ig, • őszi káposztarepce esetében július 1-jéig, • egyéb őszi vetésű növények esetében augusztus 1-jéig. -9-
A védőtávolságba eső földhasználónak az egyeztetés iránti igényét a közzétételt követően 30 napon belül kell bejelentenie a vetőmag-előállító részére, ha a meghirdetett vetésterv a vetéstervét kedvezőtlenül befolyásolja és számára jelentős eredményveszteséget okoz. A földhasználónak bizonyítania kell, hogy a védőtávolságba eső földterületen jelentős anyagi veszteség nélkül nem tud más növényfajt termeszteni, nem tudja a vetésforgót más módon kialakítani vagy hasonló értékű és igényű vetőmag előállítást végezni. Védőtávolság érvényesítése szerződés alapján A vetőmag előállító a közzétételtől számított 30 napon belül az egyeztetési igényét bejelentő földhasználóval szerződést köt vagy nyilatkozattételre hívja fel azt a földhasználót, akivel nem sikerült megegyeznie. A nyilatkozattételre történő felhívás az érintett földhasználó részére igazolható módon, postai úton vagy tanúk igazolása mellett személyesen tehető meg. Az érintett földhasználó a nyilatkozattételre történő felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a vetőmag előállító részére nyilatkozatot tenni, amennyiben a vetőmag előállításhoz nem járul hozzá. A nyilatkozat a vetőmag előállító részére igazolható módon, postai úton vagy tanúk igazolása mellett személyesen tehető meg. A nyilatkozattételi határidő lejárta után - nyilatkozat hiányában - az érintett földhasználó hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. A vetőmag előállítója a földhasználóval a vetés megkezdése előtt szerződésben állapodhat meg a földhasználat módjáról, illetve arról, hogy a földhasználó milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetőmag szaporító táblát veszélyeztető növényfajokat és -fajtákat nem termeszt. A szerződésnek tartalmaznia kell a termesztés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az ebből eredő eredménykiesés arányos ellentételezésének módját és mértékét. A vetőmag előállító jogosult - a földhasználó költségére - a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényfajok és fajták haladéktalan eltávolítására, ha a földhasználó a szerződésben foglaltak nem teljesíti vagy a földhasználó a nyilatkozattételi felhívásnak nem tett eleget. A növényállomány eltávolítása nem járhat aránytalan kár okozásával. A földhasználó a vetőmag előállítóval szemben a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényfajok és -fajták eltávolítása miatt kárigényt nem érvényesíthet. Védőtávolság érvényesítése zárt körzet létrehozásával A védőtávolságok alkalmazásával egy vagy több termesztési ciklusban vetőmag szaporítási zárt körzetet lehet kialakítani. A zárt körzet területét pontosan meg kell határozni az üzemi térképen a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) szerinti azonosító számmal és a helyrajzi számmal, valamint a helyi sajátságoknak megfelelő egyéb módon, így különösen dűlőnév, területrész megnevezésével. A zárt körzet létrehozását a növénytermesztési hatóság engedélyezi. Az a vetőmag előállító, aki legalább 16 ha egybefüggő vetésterülettel és szaporítási szerződéssel rendelkezik, zárt körzet kialakítását kezdeményezheti a terméktanácsnál. A vetőmag előállítást végző fajtatulajdonos vagy fajtaképviselő is kezdeményezheti a zárt körzet kialakítását, ha legalább 16 ha egybefüggő vetésterülettel rendelkezik. A zárt körzet létesítését kezdeményező vetőmag-előállítónak a zárt körzet létesítésére vonatkozó szándékát közzé kell tennie. A zárt körzet területén a védőtávolságba eső földterületek használójának az egyeztetés iránti igényét a közzétételt követő 30 napon belül kell bejelentenie a területi agrárkamara részére, ha a meghirdetett zárt körzet a vetéstervét kedvezőtlenül befolyásolja és számára jelentős eredményveszteséget okoz, amelyet bizonyítania is kell. - 10 -
A vetőmag előállítónak értesítenie kell a terméktanácsot a tervezett zárt körzet meghirdetéséről. A terméktanács a tervezett zárt körzettel érintett területi agrárkamarát felkéri, hogy a helyi sajátságok ismeretében, 30 napon belül folytasson egyeztetést a termesztés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségekről és az ellentételezés módjáról, mértékéről a védőtávolságba eső földterületek használóival. Az egyeztetéseket március 5-ig be kell fejezni. Az egyeztetés eredményét megállapodásba kell foglalni. A vetőmag előállítónak a területi agrákamara által ellenjegyzett megállapodást meg kell küldenie a terméktanács részére. A megállapodásban külön kell felsorolni az egyezség által érintett területeket, és külön az olyan területrészeket, amelyek tekintetében a földhasználóval nem sikerült megegyezni. A megállapodásnak tartalmaznia kell a vetőmag előállító által felajánlott ellenszolgáltatásokat, amelyeket a földhasználók elutasítottak. A földhasználó a termelés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeiért az eredetileg termeszteni tervezett növényi kultúra eredményével arányos ellentételezésre - így különösen terményre, természetbeni szolgáltatásra, illetve korlátozási díjra - tarthat igényt. Az arányos ellentételezés mértékét a zárt körzet térségére jellemző, a korlátozás alá eső növényi kultúra jövedelmezőségére és a termelt növény átlagos terméshozamára figyelemmel kell meghatározni. A korlátozás alá eső növényi kultúra és a földhasználó által termesztett növényi kultúra jövedelmezőségének, illetve az elmaradt haszonnak az adott év betakarításkori megyei átlaga alapján kell kiszámítani a korlátozási díj mértékét. A vetőmag előállító a zárt körzet engedélyezése iránti kérelmet - az egyeztetést követően - a terméktanács véleményével és az egyeztetés dokumentációjával együtt 8 napon belül továbbítja a növénytermesztési hatóságnak. A kérelemhez csatolni kell a zárt körzet kialakításának tervezetét. A növénytermesztési hatóságnak 8 napon belül kell határozatot hoznia a zárt körzet engedélyezéséről. A növénytermesztési hatóság nem tagadhatja meg az engedélyezést, ha a zárt körzet kialakítása megfelel az előírt követelményeknek. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatban rendelkezni kell az egyes idegen beporzást vagy növényegészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, növényfajták termesztésének korlátozásáról, tilalmáról, valamint azokat a földhasználókat megillető ellenszolgáltatásról, akikkel nem sikerült megegyezni. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot a növénytermesztési hatóság honlapján közzé kell tenni. A zárt körzetet elrendelő határozatot hirdetmény útján is közölni kell, ha a védőtávolságba eső földterületeken van ismeretlen földhasználó. A zárt körzeten belüli korlátozás, illetve a tilalom betartását a növénytermesztési hatóság ellenőrzi és elrendeli a növényállomány megsemmisítését, ha a korlátozás, illetve a tilalom ellenére a zárt körzeten belül a tiltott növényfaj egyedeinek eltávolítása elmaradt. A növénytermesztési hatóság határozatában foglaltakat haladéktalanul végre kell hajtani. A föld használója köteles tűrni, hogy a saját költségére a növényállomány eltávolításra kerüljön, amely nem járhat aránytalan kár okozásával. Törzsültetvény Az állami elismerésben részesített szőlő-, gyümölcs- és erdészeti fajták minőségi szaporításának biztosítására törzskönyvezett növényállományt kell létrehozni. Ezeket törzskönyvezés céljából be kell jelenteni a növénytermesztési hatóságnak. Aki Magyarország területén szőlő-, gyümölcs- erdészeti fajta és fás szárú energetikai célú fajta minősített vetőmagját, vegetatív szaporító alapanyagát állítja elő, annak törzsültetvényt, illetve anyanövény-állományt kell létesítenie. A törzsültetvény létesítését a növénytermesztési hatóság engedélyezi. -11 -
A növénytermesztési hatóság a minősített gyümölcs törzsültetvényekről, a szőlő törzsültetvényekről és standard ültetvényekről, valamint az erdészeti és fás szárú energetikai célú törzsültetvényekről, standard ültetvényekről, valamint a szaporítóanyag-forrásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a törzsültetvények helyére, telepítésének idejére, fajára, fajtájára és származására vonatkozó adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Forgalomba-hozatal céljából csak törzsültetvényből származó alapanyag felhasználásával és csak engedélyezett árutermelő szőlő-, gyümölcs faiskolában, illetve csemetekertben, a növényegészségügyi előírások betartásával lehet szaporítóanyagot előállítani. A faiskola a törzsültetvény létesítésének engedélyezését megelőzően kezdeményezheti a szaporítóanyag előállítási zárt körzet létesítését. Szaporítóanyag minősítés A szaporítóanyagnak a minősítés során megállapított minőségéért a szaporítóanyag tétel forgalomban tartásának ideje alatt a szaporítóanyag tétel mindenkori tulajdonosa a felelős. A szaporítóanyag addig maradhat forgalomban, és addig használható fel vetésre, illetve ültetésre, ameddig minősítő paraméterei megfelelnek az előírt feltételeknek, amelyet a növénytermesztési hatóság bármikor ellenőrizhet. A minősítés folyamata a következő tevékenységeket tartalmazza: • származás igazolása, • termőhelyi, szántóföldi, faiskolai, palántanevelő üzemi ellenőrzés, • mintavétel, • laboratóriumi szaporítóanyag vizsgálat, • fémzárolás, • fajtaazonosító kitermesztés, • minősítést igazoló okirat kiállítása. A növénytermesztési hatóság a felsoroltak szerinti szaporítóanyag minősítést átruházhatja, felügyeleti jogának megtartása mellett. A növénytermesztési hatóság az engedélyt a minőség veszélyeztetése esetén visszavonhatja. Mintavevői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a növénytermesztési hatóság engedélyével. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait. A növénytermesztési hatóság a mintavevői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a mintavevői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. A szaporítóanyag csomagolása, jelölése (címkézése) Vetőmagot, dughagymát és fokhagyma szaporítóanyagot csak olyan csomagolóanyagban lehet forgalomba hozni, amely biztosítja a minőség megóvását, valamint nem teszi lehetővé a kivételt és a kicserélést a csomagolóanyag megsértése nélkül. A szaporítóanyag-tételt, illetve annak egységeit címkével kell ellátni úgy, hogy a címke sérülés nélkül ne legyen eltávolítható. Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag termesztésbe bocsátása A növénytermesztési hatóság a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag termesztésbe bocsátása miatt • az érintett növényi kultúra, valamint • a védőtávolságon belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra megsemmisítését rendelheti el. - 12 -
A növénytermesztési hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a megsemmisítéssel érintett területen a megsemmisítés bekövetkezésének időpontjában jogszerű földhasználóként mezőgazdasági termelést folytató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet meghatározott feltétekkel és mértékben kárának enyhítésére juttatásra jogosult. Nem jár juttatás, amennyiben • a termelő a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyagot jogellenesen hozza be az országba, • a termelő a szaporítóanyag azonosságát nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, • a termelő nem fémzárolt vetőmagot, nem minősített vegetatív szaporítóanyagot, illetve ültetési anyagot bocsátott termesztésbe, • a termelőnek tudomása volt arról, hogy géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyagot bocsátott termesztésbe, • a termelő a növényi kultúra beazonosítása és megsemmisítése során a növénytermesztési hatósággal nem működött együtt, • a termelő a későbbiekben meghatározásra kerülő követelés-érvényesítőre a kárigényét nem engedményezte, • a termelő a megsemmisítés miatt felmerült kárigényéről lemondott vagy azt az előző pont szerint a követelésérvényesítőn kívül másra engedményezte. A védőtávolságon belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra megsemmisítésének elrendelése esetén a termelőnek nem jár juttatás, ha a növényi kultúra beazonosítása és megsemmisítése során a növénytermesztési hatósággal nem működött együtt. Az előzőekben foglaltakat kell alkalmazni a szaporítóanyagot előállítókra és továbbszaporítókra is. Szankciók A növénytermesztési hatóság a rendelkezések megsértése esetén • eltilt az előírásoknak nem megfelelő szaporítóanyag saját célú felhasználásától és forgalomba hozatalától, illetve a jogosulatlanul előállított szaporítóanyagot zár alá veszi, • szigorított minősítést rendel el, • az előállító költségére elrendeli a más célra fel nem használható szaporítóanyag megsemmisítését, • a jogsértő tevékenységét meghatározott időre megtiltja, és az erről szóló határozatot a növénytermesztési hatóság honlapján közzéteszi, • az eredetet igazoló bizonylattal nem rendelkező növényfajta használata esetén a faiskolai, illetve palántanevelő üzemi engedélyt visszavonja, illetve • minőségvédelmi bírságot szab ki. Minőségvédelmi bírság A növénytermesztési hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott szaporítóanyag nem felel meg az előírt követelményeknek. A minőségvédelmi bírságot a növénytermesztési hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a
[email protected] címünkre! - 13 -
Az állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének általános szabályai Napjainkban az állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének egyre szigorodó szabályait nehéz követni, azonban azok betertásával komoly problémáktól óvhatjuk meg az állatainkat. Ennek érdekében e havi hírlevelünkban egy átfogó cikket közlünk, hogy mik is ezek a betartandó szabályok. Az állatok elhelyezése Állatokat tartani csak az Országos Építésügyi Szabályzat által előírtaknak megfelelő helyen és építményben szabad. Az állattartáshoz olyan állattartó épületet, telepet, karámot, stb. kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési, állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását és biztosítja, hogy az állati termék közvetlenül emberi fogyasztásra vagy élelmiszer-előállításra alkalmas legyen. Az állatok tartása az emberek, az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja. Állattartó telep, épület létesítésének, átalakításának és üzemeltetésének állategészségügyi feltételei Az állattartó telep székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága a szakhatósági hozzájárulását az engedélyező hatósághoz benyújtott tervek vizsgálata alapján adja ki. Az állategészségügyi szakhatóság az állattartó telep és technológia járványügyi, állathigiéniai alkalmasságának megállapításához az alábbi feltételek fennállását vizsgálja: Nagylétszámú állattartó telep esetében: •
• •
• •
a kötetlen tartású szarvasmarhatelepen, illetőleg legelői tartás esetén kezelőfolyosó vagy egyedi kezeléshez leszorítást, lekötést biztosító berendezés (erre a célra alkalmas karám); hígtrágya kezelése esetén annak ártalmatlanítása céljára a telep közelében kijelölt és hatóságilag engedélyezett erdő vagy szántó terület; állattartó telepen a szükséges tisztításhoz, fertőtlenítéshez legalább egy nagynyomású – lehetőleg meleg vízzel vagy gőzsugárral működő – fertőtlenítő gép; juhtartó üzemben a parazitamentesítés feltételei biztosítottak; a telepet – a legeltetéses állattartás kivételével – olyan kerítéssel körülvették, amely alkalmas ember vagy kóbor állat behatolásának megakadályozására; - 14 -
Nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább • harminc ló, vagy; • ötven szarvasmarha, vagy; • kétszáz juh, kecske, vagy; • száz sertés, vagy; • kettőezer broiler baromfi, vagy; • ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, vízi-szárnyasok, pulyka stb.), vagy; • ötven strucc, vagy; • ötven anyanyúl és szaporulata, vagy; • ötven prémesállat. Nagylétszámú állattartó telep épületei: • állattartó épületei: a telep tenyész- vagy haszonállat istállója, ellető-, nevelő-, betegelkülönítő istállója, illetve karantén épülete; • egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok miatt meg kell valósítani: az állattartó telep kerítése, kapuja,fekete-fehér rendszerű öltöző, állatrakodó, tejház, tejátadó helyiség, kényszervágó hely, baromfikeltető, takarmánykeverő, járműfertőtlenítő, juh-fürösztő medence, kezelőfolyosó, kút, ivó-, itatóvíztároló, takarmány-, alomanyagtároló (épület, fészer, szérű), trágyakezelő telep és kerítése, hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség), hullatemető, hullaemésztő verem, állathulla égető és kerítése. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság indokolt esetben a felsorolt egyéb építmények megvalósítása alól felmentést adhat, azonban a környezetvédelmi szempontok miatt is megépítendő létesít-mények esetén a felmentés csak a telepen belüli megvalósításra vonatkozhat. Egyéb építmények, amelyeket környezetvédelmi szempontok miatt is meg kell építeni: • szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei, • trágyakezelés létesítményei, • szilárd vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti és föld feletti létesítmények, • hulladékgyűjtő, -kezelő és -ártalmatlanító létesítmények.
• • • • • • •
•
• • •
fekete-fehér rendszerű öltöző, amelynek az utcai ruha tárolására szolgáló külső öltözőjét mosdózuhanyozó helyiség választja el a munkaruha elhelyezésére szolgáló belső öltözőtől; a kapuban az útburkolat kialakítása lehetővé teszi a járművek kerekeinek megtisztítását és fertőtlenítését [pl. kerékfertőtlenítő medencét (6,5 méter X 3 méter X 0,35 méter) alakítottak ki, leereszthető folyadékkal, vagy jármű fertőtlenítésére alkalmas gépet állítottak be]; boncolásra alkalmas hullakamra, melynek falai és padozata lemosható, fertőtleníthető, a létesítmény hideg-meleg vízzel és csatornával ellátott; az állati hullák gyűjtéséhez és elszállításához konténertároló hely vagy helyiség, és/vagy hullaemésztő verem vagy hullaégető; a kerítés vonalában helyezték el mindazokat az építményeket, amelyek a külső személy- és járműforgalommal kapcsolatosak (pl. öltöző, állatrakodó, tejház, tejátadó, kényszervágó, hullakamra); tehenészeti telepen a tehénállomány legalább egy százaléka részére elegendő férőhelyű betegelkülönítő istálló (ez kialakítható valamelyik állattartó épületből leválasztott külön bejáratú helyiségben is); tejtermelő tehenészeti telepen az ellető férőhelyek száma – az ellések egyenletes elosztását alapul véve – legalább három nap ellés előtti, és legalább tíz nap ellés utáni elhelyezést tesz lehetővé, az elletésre szolgáló építmények a föcstejjel vagy tejpótlóval táplált, valamint a választott borjak elhelyezésére szolgáló létesítmények az évenként többszöri időszakos fertőtlenítést lehetővé teszik; az állattartó épületek padozata, oldalfalai könnyen takaríthatók, fertőtleníthetők, a keletkezett szennyvíz, trágya, trágyalé maradéktalanul eltávolítható, a megfelelő csúszásmentesség, szellőztetés, világítás biztosított, a berendezések könnyen kezelhetők, takaríthatók és fertőtleníthetők, az állatok egészségét, testi épségét nem veszélyeztetik és nem balesetveszélyesek. Az építmények alkalmasak arra, hogy szükség esetén megvédjék az állatokat az időjárás káros hatásától; az állatok fajának, fajtájának megfelelő mozgási igény kielégítésére alkalmas kifutóról, karámról gondoskodtak; a tej nyerésére szolgáló berendezések a tejelő állat tőgyét gyorsan, kíméletesen és higiénikusan fejik ki, tőgykárosodást nem okoznak. A fejő és tejtovábbító, tejkezelő berendezések szétszedhetők, takaríthatók és fertőtleníthetők, belőlük a tej, öblítővíz, fertőtlenítőszer maradéktalanul eltávolítható; a fejő és tejkezelő eszközök és berendezések alkalmasak arra, hogy a termelt tej a telepen tartás ideje alatt fogyaszthatóságában károsodást ne szenvedjen.
Kislétszámú állattartó telep esetében: • átöltözésre, mosakodásra és személy-fertőtlenítésre alkalmas helyiségről gondoskodtak; • az állattartó épületet úgy helyezték el, hogy járványveszély esetén lehetővé teszi a védelem szempontjainak megfelelő személy- és járműforgalom megszervezését. Az állattartó telepen kívül létesült, napi tíz tonnánál nagyobb teljesítményű takarmánykeverő üzem, valamint legalább százezer keltető tojás befogadására alkalmas keltetőállomás esetében a szakhatósági hozzájárulás feltételei: • a fertőződés megelőzésére szolgáló kerítés; • fekete-fehér rendszerű öltöző; • a bejáratnál járműfertőtlenítő berendezés (fertőtlenítő gép és/vagy kerékfertőtlenítő medence). Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság vezetője közvetlen emberi fogyasztásra kerülő állati eredetű termék (pl. tej, tejtermék) előállítása esetén ez utóbbi feltételt a kislétszámú állattartó telepre is előírhatja. - 15 -
Állattartó telep, épület benépesítésének állategészségügyi szabályai Nagylétszámú állattartó telepet, épületet benépesíteni csak az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság előzetes engedélyével, az országos mentesítés körébe vont betegségek kórokozóitól mentes állományból származó, azonos fajú – lehetőleg egy helyről származó és azonos korú – állatokkal szabad, a származási helyen vagy az elkülönítőben elvégzett, előírt diagnosztikai vizsgálatok kedvező eredménye alapján. Az állattartó telepen más fajú állat csak az illetékes hatósági állatorvos engedélyével tartható. Az újonnan benépesített telep egyben elkülönítőnek minősül. Benépesített állattartó telepre, állományba, idegen helyről vagy külföldről származó állatot bevinni csak kedvező eredménnyel zárult elkülönítés után, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság előzetes engedélyével szabad. Az előírt vizsgálatokat az elkülönítés ideje alatt kell elvégezni. Állattartó létesítményt, legelőt úgy kell kialakítani és üzemeltetni, hogy annak benépesítése és kiürítése (az állatok elszállítása) egyszerre, 7–14 napon belül elvégezhető legyen. Kiürítés után az állattartó köteles elvégezni vagy elvégeztetni az állattartó létesítmény, legelő takarítását és fertőtlenítését. A folyamatos benépesítés mellett üzemelő állattartó telepen az épületeket az állattartó évente legalább egyszer köteles kitakarítani és fertőtleníteni, valamint a rágcsálók és rovarok irtásáról folyamatosan gondoskodni. A nagylétszámú állattartó telepre az ott dolgozókon és az időszakos munkavégzés céljából belépőkön (inszeminátor, állattenyésztő szervezet és hatóság ellenőre) kívül csak a telep tulajdonosa, üzemeltetője, a telepet ellátó és a hatósági állatorvos, a megelőző járványvédelmi előírások betartása mellett léphet be. Látogató csak kéz- és lábbeli fertőtlenítés, átöltözés vagy védőköpeny, sapka és védőlábbeli felvétele után, a telepet ellátó állatorvos felügyelete mellett léphet a telep területére. A látogató nevét, címét és a látogatás idejét a telepi naplóban rögzíteni kell. Járványveszély esetén az állattartó telepek nem látogathatók! Az állattartó telepre fertőzés közvetítésére alkalmas tárgyakat bevinni, illetve – csak a telep ellátásához és működéséhez szükséges – járműveket bebocsátani fertőtlenítés után szabad. Az állatok etetésének, itatásának általános állategészségügyi szabályai Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetőleg közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. A nagylétszámú állattartó telepen emberi fogyasztásra alkalmatlan tejet – kivéve a föcstejet –, fölözött tejet, savót és írót csak húsz percig tartó, 82 °C-os hőkezelés után szabad takarmányozási célra felhasználni. A hőkezelést hatósági állatorvos által engedélyezett helyen kell elvégezni. A vágóhídi és élelmiszerelőállító-üzemi hulladék feldolgozását, ártalmatlanná tételét csak az erre a célra engedélyezett állatitermék-feldolgozó üzemben szabad végezni. A nagylétszámú állattartó telepen az állatok takarmányozását, a takarmányozásra felhasznált mezőgazdasági terményeket, azok kezelését, tárolását, továbbá a takarmánykeverék előállításához felhasznált egyéb anyagokat, az előállítás módját, a telepet, a takarmány-előállító üzemet a telepet ellátó állatorvosnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. - 16 -
Ha a takarmány az állattartó vagy a telepet ellátó állatorvos véleménye szerint nem felel meg az előírt állategészségügyi követelményeknek, az állatorvos köteles az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot erről értesíteni, ezzel egy időben további intézkedésig a takarmány felhasználását, illetve helyben történő előállítását és onnan való forgalomba hozatalát megtiltani. Az állatok itatására lehetőleg ivóvíz minőségű vizet kell felhasználni. A felhasznált víz minőségéről, annak rendszeres (legalább évenként egyszeri, illetve szükség szerinti) laboratóriumi vizsgálatáról, a kutak, a vezetékek, az itató berendezések karbantartásáról, fertőtlenítéséről, a felesleges víz elvezetéséről a tulajdonos vagy az üzemeltető köteles gondoskodni. Gyógykezelési vagy immunizálási célból az állatok itatóvizébe csak állatorvosi rendelkezésre és állatorvosi felügyelet mellett szabad olyan állatgyógyászati készítményt bekeverni, amely vízben egyenletesen és jól oldódik, továbbá az adott állatfajra (hasznosítási irányra és korcsoportra) engedélyezett. Mikrobiológiai szempontból kifogásolt itatóvizet szolgáltató kút fertőtlenítése (klórozása) csak állatorvosi felügyelet mellett történhet úgy, hogy a kút vizének állatok itatására való ismételt felhasználása csak kedvező laboratóriumi vizsgálati eredmény birtokában engedélyezhető. A folyó- és állóvizeket nem szabad házi haszonállatok itatására, úsztatására felhasználni. Indokolt esetben az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság – a járási hivatal népegészségügyi intézetének előzetes szakvéleménye alapján – ettől eltérően is intézkedhet. Egészségügyi intézmények területéről származó vagy csapadékvizet is tartalmazó legelői árkokból és vízfolyásokból állatok nem itathatók, továbbá az ilyen vízfolyások száz méteres sávján belül állatokat legeltetni sem szabad. A legeltetés állategészségügyi szabályai A legelő vagy a legeltetésre használt gyepterület, valamint az ott lévő kút, itatóhely, egyéb víznyerőhely állategészségügyi szempontból kifogástalan állapotáról a tulajdonos, a kezelő, illetőleg a használó köteles gondoskodni, amit a hatósági állatorvos ellenőriz. A legelőt úgy kell gondozni, hogy azon az állatok egészségét veszélyeztető kártevők minél kisebb számban maradjanak életben. A legelőt – a természetvédelmi területek kivételével – vízrendezéssel az állóvizektől, tocsogóktól mentesíteni kell. El kell végezni a mérgező növények, valamint az állatok egészségét vagy testi épségét veszélyeztető hulladékok és idegen anyagok eltávolítását is. A legelőn az átjárást meg kell tiltani. Az állatok egészségét, testi épségét veszélyeztető létesítményt legelőn építeni, vagy állatokra veszélyes anyagokat legelőn tárolni nem szabad. A tartósan legelőn tartott állatok gyógykezelésének és védőoltásának elvégzéséhez kezelőfolyosót, egyedi kezeléshez leszorítást, lekötést lehetővé tevő berendezést kell létesíteni. A beteg állatok részére elkülönítő karámról is gondoskodni kell. Legeltetni növényvédő szeres kezelés után csak az előírt várakozási idő elteltével, műtrágyával nem szennyezett legelőn szabad. A nehéz- és vegyipari üzemek öt kilométeres, az egy és két számjeggyel jelzett utak ötszáz méteres körzetében fekvő legelőterület fűtermését, valamint az itt termesztett szálas- és tömegtakarmányokat mérgező nehézfémekre (pl. kadmium, ólom, higany) laboratóriumi vizsgálattal, a legelő használójának költségére évente egyszer, a legeltetési időszak kezdete előtt ellenőriztetni kell. Az előírt határértéket meghaladó esetben az érintett takarmánynövények esetleges feletetésének, illetőleg a legelő további hasznosításának módját a hatósági állatorvos határozza meg. - 17 -
A hígtrágyát a legelőn való hasznosítása előtt legalább 60 napig tárolni kell. Bejelentendő állatbetegség előfordulásakor a hígtrágya legelőn történő (esetleges) elhelyezésének követelményeit (beleértve a tárolási időt is) az adott betegség, illetőleg a korlátozó intézkedést elrendelő állategészségügyi hatóság határozza meg. A hígtrágya kijuttatását követően legkorábban 30 nap elteltével szabad állatokat a legelőre kihajtani. Adott állattartó telep legelőjének öntözésére másik állattartó telep hígtrágyáját csak a legelő helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság előzetes engedélye után szabad felhasználni. A legelőn állathullát elásni tilos! Legelőre csak egészséges, bőrbagócslárvától és májmételytől mentes vagy kezelt, egyéb parazitás fertőzöttség esetén a kihajtás előtt legalább 14 nappal gyógykezelt állatokat szabad kihajtani. Lépfenével, sercegő üszökkel, rosszindulatú vizenyővel és tetanusszal fertőzött legelőn (területen), csak a kihajtás előtt legalább 2 héttel korábban – de 6 hónapnál nem régebben – vakcinázott állatokat szabad legeltetni. Fertőzött terület az, ahol a legeltetett állatokon a fenti betegségek huszonöt éven belül előfordultak. Erről az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak és a hatósági állatorvosnak nyilvántartást kell vezetnie. A legelő állatokat őriztetni, veszettség ellen egy éven belül beoltott és a legeltetés előtt galand- és fonálféreg ellen hatékony gyógyszerrel kezelt kutyával szabad. A hatósági állatorvos az állatok kihajtását, legeltetését ellenőrzi és megtiltja, ha azok nem felelnek meg a legeltetés állategészségügyi szabályainak. Méhanyanevelő telep létesítése, üzemeltetése Anyanevelő teleppé csak olyan méhészet nyilvánítható, amelyben három éve nem fordult elő bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző megbetegedés. Az anyanevelő telepet minden méhészeti szezonban évente kétszer, állategészségügyi szempontok figyelembevételével – az illetékes hatósági állatorvos felügyelete mellett – a méhegészségügyi felelősnek vagy méhész szakértőnek meg kell vizsgálnia. Az első (tavaszi) vizsgálat során betegség gyanúja esetén vizsgálati anyagot kell küldeni a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalba (NÉBIH), a kifejlett méhekből és a fiasításokból mintavétel útján, az anyanevelésre kijelölt családokból szúrópróbaszerűen (öt családból egy-egy mintát). A vizsgálatokról és annak eredményéről a hatósági állatorvosnak nyilvántartást kell vezetni. A vizsgálat díjköteles, a díjat a méhészet tulajdonosa viseli. A bekövetkező változásokat a telep tulajdonosa, kezelője minden év január 31. napjáig köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. Az állatrakodóhelyre vonatkozó előírások A várható állatforgalomnak megfelelő méretű, több részből álló, legalább részben fedett rakodóudvart, állatfelhajtót, rampát vagy hidraulikus emelőszerkezetet kell létesíteni. A rakodóudvart legalább másfél méter magas szilárd anyagból készített korláttal vagy fallal kell körülkeríteni oly módon, hogy onnan a kisállatok se szabadulhassanak ki, a nagyállatok pedig rögzíthetőek legyenek. - 18 -
A rampát, a felhajtót a rakodóudvarral közvetlen összeköttetésben ajtókkal, illetve mindkét oldalán korláttal kell ellátni. Az udvar és a rakodóhely burkolatát vízálló anyagból úgy kell készíteni, hogy azon az állatok el ne csússzanak, a keletkezett csapadék és szennyvíz elvezetését zárt rendszerben biztosítani kell. Az igényeknek megfelelően a rakodó mérlegházzal kiegészíthető. A rakodóhelyen keletkezett trágya kezelését, a rakodó takarítását, fertőtlenítését az üzemeltető köteles biztosítani minden szállítás befejezését követően. A rakodóhelyeken az állatok részére itatási lehetőséget kell biztosítani. Az engedélyezett rakodóhelyen a hatósági állatorvos számára az állatok vizsgálatához, az adminisztráció elvégzéséhez a szükséges feltételeket biztosítani kell (kézmosás, fertőtlenítés, fedett, szükség esetén fűtött helyiség, asztal, szék stb.). Házinyúlszállítás olyan rakodóhelyről engedélyezhető, ahol a járási főállatorvos ehhez hozzájárult és megteremtették a fertőtlenítés, kézmosás, mérlegelés, hulladék-, szemétgyűjtés lehetőségét, továbbá ezek ártalmatlanításának feltételeit. Az állattartó kötelezettségei Az állattartó köteles állattartási tevékenységéről (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi- és nyúlállományok esetén száz egyed felett), a tevékenység megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost, illetőleg a települési önkormányzat jegyzőjét egyidejűleg tájékoztatni. Nagy létszámú állattartó telep esetén az állattartó köteles folyamatos nyilvántartást vezetni a tartott állatok fajáról, koráról, létszámáról, a benépesítés, vásárlás időpontjáról, az állatok származási helyéről, a születés, elhullás, értékesítés, kényszervágás adatairól, továbbá az alkalmazott gyógykezelés, védőoltás időpontjáról és ennek okáról. Az állattartó köteles a nagylétszámú telepen tartott állatállományának szervezett és folyamatos állatorvosi ellátásáról gondoskodni. Az állattartó a telepen elhelyezett, vásárolt állatállomány származását tanúsító okmányokat (marhalevél, hatósági állatorvosi bizonyítvány, tenyészállat esetén származási igazolás, kiadási-szállítási jegyzék, számlamásolat) az állomány-nyilvántartással együtt köteles a telepen tartani és hatósági ellenőrzés esetén bemutatni. Az állattartó köteles állatait megjelölni vagy megjelöltetni, a következő minimum követelmények figyelembevételével: • ló: a tenyésztési szabályok szerinti egyedi jelölés (angol telivér esetében helyette részletes leírás is elfogadható); • szarvasmarha: előre nyomtatott egyedi számot tartalmazó füljelző, 15 napos korig behelyezve. Az elveszett vagy használhatatlanná vált füljelzőt 15 napon belül pótolni kell; • sertés: egyedileg vagy csoport részeként. Csoportos jelölés csak akkor alkalmazható, ha a nagylétszámú állományban tartott sertést az eredeti születési helyéről közvetlenül vágóhídra szállítják, gyűjtőhely érintése nélkül; • juh és kecske: előre nyomtatott egyedi számot tartalmazó füljelző. Az állattartó telepen, létesítményben keletkező állati hulladékot nyilvántartásba vétel és állatorvosi vizsgálat után, az előírt és engedélyezett módon kell gyűjteni, majd – a környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő módon – ártalmatlanítani. A telepen keletkező trágyát a jóváhagyott technológia szerint kell összegyűjteni, kezelni, hasznosítani és szükség esetén ártalmatlanná tenni. Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a
[email protected] címünkre! - 19 -
Gondolatok a 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Programról A program jelmondata „Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság”! De ez vajon mit is takarhat? Jelen cikkünkben ezt a kérdést járjuk körbe egy kicsit, hiszen nagyon is időszerű azzal foglalkozni, hogy mire is számíthatunk. Alapvetően meghatározó a Vidékfejlesztési Program tekintetében, hogy az EU követelményeknek továbbra is meg kell felelnünk, melyek különösen a környezetvédelem tekintetében tovább fognak szigorodni. A fő prioritások a következők lesznek: • Kutatás, Fejlesztés, Innováció, Szaktanácsadás, • Agrárgazdaság életképességének és versenyképességének fejlesztése, • Élelmiszerláncok szervezése, élelmiszer-feldolgozás ösztönzése, • Ökoszisztémák állapotának helyreállítása, agrár-környezetgazdálkodás, • Erőforrás hatékonyság javítása, • Társadalmi befogadás előmozdítása, vidéki gazdaság és közösségek. A fentiek értelmében a szaktanácsadási tevékenységeken keresztül a termelőket ösztönözni és segíteni kell abban, hogy új technológiai elemeket vezessenek be gazdaságukban, a lehető legköltséghatékonyabban gazdálkodjanak, új innovációkat hozzanak létre. Ennek tükrében a második célkitűzés már részben meg is valósul, hiszen a megfelelő, szakmai alapokon nyugvó fejlesztésekkel a technológiák fejlesztése is megtörténik sok esetben. Várhatóan a rövid élelmiszerláncok támogatása (TÉSZ, TCS, termelői szerveződések, piacok, stb.) lesz a fő prioritás. Az élelmiszer feldolgozás lehetőség szerint a termelői helyszíneken kell, hogy megtörténjen, így csökkentve a járulékos költségeket, illetve növelve a termelői bevételeket, ezzel az életképesség-növelés szerinti prioritáshoz kapcsolódva. A környezetvédelmi követelmények okszerű betartása által, szintén az első célhoz kapcsolódik a program, hiszen így gazdasági eredményeinket is növelhetjük. Az erőforrások felhasználásának javításával gazdaságunk hatékonysága megtöbbszöröződhet, amennyiben meg-felelő szakértelemmel, megfelelő technológiát választottunk. A fentiek szerint alakulnak a Kiemelt Nemzeti Prioritások is: • Kertészet és állattenyésztés: − Várhatóan ezen ágazatokban technológia és eszközbeszerzési források lesznek, illetve támogatott lesz a korszerűsítés és az eszközhatékonyság növelése. • Élelmiszer-feldolgozás, élelmiszerlánc: − Kiemelt célkitűzés a termelők általi hozzáadott érték növelése, az uniós minőségirányítási rendszerek hazai átvétele, hazai minőségirányítási rendszerek fejlesztése, a minőségirányítás nagyobb arányú bevezetése az agráriumban. A rövid ellátási láncok fejlesztése, kialakítása, a jelenleg általános hosszú láncok lehetőség szerinti visszaszorítása. - 20 -
•
•
Vízgazdálkodás: − Elemei a vízfelhasználás ösztönzése a növénytermesztésben, az öntözéses gazdálkodás feltételrendszerének megteremtése, s jelenlegi öntözési eljárások hatékonyságának javítása, továbbá a vízvisszatartás megvalósítása, a talajok vízháztartásának javítása, új kiszolgáló létesítmények építése, a régiek modernizálása, helyreállítása. Helyi gazdaság: − A helyi gazdasági láncok nagyobb mértékben történő kihasználása, a gazdaság sokrétűbbé tétele a vidéki térségekben.
A fent leírtak tükrében a szaktanácsadó szervezeteknek kiemelt szerep jut az elkövetkezendő 7 évben. Ehhez azonban olyan szakmai háttér biztosítása szükséges, amellyel a termelők megfelelő módon tudnak tervezni és gazdálkodni. Várhatóan egyre jobban fog érvényesülni az a szemlélet, hogy a termelőnek kell megálmodni, de a szaktanácsadónak kell tudni azt, hogy mit és hogyan érdemes megvalósítani, működtetni és ezt a termelő részére át kell tudni adni. (Ebben cégcsoportunk készséggel áll partnereink rendelkezésére, hogy az új rendszer lehetőségeit és követelményeit mindinkább kihasználhassák, illetve megismerjék.) Ez a Szakágazati fejlesztési szükségletekben került megfogalmazásra az Irányító Hatóságok által, a következőként: Kutatás, Fejlesztés és Innováció (K+F+I) teljesítményt az agrárágazatban növelni kell (kiemelten a KKVkban), úgy, hogy a „Jó Gyakorlatokat” részesítsük előnyben. A különböző kapcsolatok, együttműködések erősítése az agráriumban, azaz az agrárgazdaság, a kutatás és az innováció kerüljön jóval közelebb egymáshoz, természetesen ez az élelmiszergazdasági szereplők teljes körére is igaz. A termelői és szolgáltatói kör szakmai felkészültségének javulása a fenti célok eléréséhez elengedhetetlen, így a szakmai továbbképzési rendszer megújítása, újrastrukturálása és megerősítése szintén várható az elkövetkező években. Ennek megfelelően a szaktanácsadási rendszert úgy kell átalakítani, hogy annak szakmai felkészültsége javuljon, felépítése átlátható, a termelők igényeinek megfelelő, szakágazati célcsoportokra meghatározott legyen. Az Agrár tudásközpontok szerepét meg kívánják erősíteni és az új innovációkban fel kívánják értékelni. A célok elérése érdekében szükség lesz az információs és kommunikációs technológia elérhetőségének és alkalmazásának fejlesztésére is. Végül, de nem utolsó sorban pedig mindezek mellett, illetve ezekkel párhuzamban a fogyasztói tudatosság és a környezettudatosság fejlesztése szintén jelentős célkitűzés. A különböző szakágazatok fejlesztési prioritásai a fentiek tükrében a következőképpen adódnak: Agrárgazdaság: • •
Technológiai fejlesztés a kertészeti és állattenyésztési ágazatokban. A meglévő vízi létesítmények vízfelhasználás-hatékonyságának javítása, korszerűsítése, az öntözőberendezések felújítása, valamint a szántóföldi melioráció ösztönzése. - 21 -
•
Az agrárgazdaságban a vertikális és horizontális együttműködésék szintjének növelése, a termelői együttműködések ösztönzése, termékpálya-rendszerek kialakítása. • Az állatállomány és az állattartó gazdaságok számának fenntartható pályára állítása, európai léptékű fogyasztói és adófizetői igényeket tükröző állatjóléti többletvállalások, ahol szükséges gazdálkodási mód váltás. • A kockázatkezelési, növénybiztosítási rendszerben való részvétel arányának növelése, az ágazat kiegyensúlyozott jövedelemtermelő képességének megteremtése. A kockázatcsökkentő beruházások számának növelése, ágazatspecifikus kockázatkezelési eszközök elterjesztése, valamint a telepi víztározás, vízvisszatartás és csatornarendszer fejlesztése. • A mezőgazdasági energiafelhasználás hatékonyságának javítása a mezőgazdasági épületek energiahatékonyságával, valamint az alkalmazott géppark és technológiák energia-racionalizálásával. • A gazdálkodó tulajdonában lévő, kisebb kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülő és helyi igényeket kiszolgáló, kis szállítási igényű biomassza-erőművek, illetve állattenyésztő telepek esetében biogáz-erőművek, valamint a talaj szervesanyag-utánpótlását is biztosító komposztkazánok fenntarthatósági és energiahatékonysági követelményeket teljesítő támogatása. Erdészeti ágazat a környezetvédelmi és vízgazdálkodási területekkel együtt: • •
• •
•
• •
Fenntartható erdőgazdálkodási módokra való áttérés ösztönzése az erdők feltártsága, erdészeti utak fejlesztése által. Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak fenntartható módon történő folyamatos biztosítása, az erdei biodiverzitás célzott védelme és fejlesztése, kiemelten a védett és magas természetességű erdőkben. Az erdészeti potenciál megőrzése és helyreállítása az erdészeti víz-gazdálkodás fejlesztése által. Az erdőpotenciál megőrzése és helyreállítása a talaj- és erózióvédelmet szolgáló erdőgazdálkodási módok ösztönzése révén. Az erdőgazdálkodási funkciók fenntartható fejlesztése, erdei haszon-vételek körének és hozzáadott értékének bővítése: agrár-erdészeti rendszerek és lokális biomassza-energetikai hasznosítás által („biogazdaság”). Az ország erdőborítottságának és fásított területeinek növelése. Az erdők közjóléti és turisztikai potenciáljának, ökológiai értékének erősítése.
A leírtak tükrében megállapíthatjuk, hogy a hangsúly az elkövetkező hét éves ciklusban (2014 átmeneti év lesz) az innováción, az új fejlesztéseken lesz a környezettudatosság és hatékonyságnövelés tengelyek mentén. Minden termelőnek javasoljuk tehát, hogy fejlesztési terveit ennek tükrében tervezze, amennyiben szükségesnek érzi, vegye fel a kapcsolatot szaktanácsadójával. Tatárvári Károly Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a
[email protected] címünkre! - 22 -
- 23 -
Személyes hírszolgáltatásaink napi témái (2013. december) Tisztelt Partnereink! Jelen rovatunkban tájékozódhatnak előző havi hírlevelünk óta megjelent, és csak szerződött ügyfeleink részére megküldött személyes napi hírszolgáltatásaink témáiról. Célunk, hogy ismételten felhívjuk figyelmüket az Önöket érintő témakörökre. A levelek teljes tartalmát honlapunk (www.euroeco.hu) "V.I.P. Hírek Partnereinknek" menüpontjában is elolvashatják. Személyes napi hírszolgáltatás (SZHSZ) témája
Kiküldés dátuma
Módosulnak a földhasználati nyilvántartás szabályai Felszámolások, csődeljárások - 2013. 51. hét Állategészségügyi szabályzat: juh- és kecskeállományok védelme Megjelent a földkifüggesztések menetét szabályozó új rendelet Az új földtörvény kiegészítő, átmeneti szabályai - első rendelkezések
2013 december 19. 2013 december 19. 2013 december 18. 2013 december 18. 2013 december 17.
Állattartó telepi és élelmiszeripari géptámogatás - eszközcsoportok meghatározása
2013 december 17.
Állattartó telepi és élelmiszeripari géptámogatás - mától indul az igénylés! 2013 decemberi kérelmek, határidők Hétfőn indul a géppályázat! 2013. 50. hetében megjelent jogszabályok, közlemények Termőföld kifüggesztések településlistája - 2013. december 13. Turisztikai tevékenységek támogatása - közelgő határidő! Felszámolások, csődeljárások - 2013. 50. hét Új földtörvény: hatályba lépnek az első rendelkezések Állategészségügyi szabályzat: sertésállományok védelme Változik a vetőmag-előállítás szabályozása
2013 december 16. 2013 december 16. 2013 december 13. 2013 december 13. 2013 december 13. 2013 december 12. 2013 december 12. 2013 december 11. 2013 december 11. 2013 december 10.
Osztatlan közös tulajdon megszüntetése: előleg-visszaigénylési határidő! Átmeneti nemzeti támogatások összegei - 2013. Állatjóléti felelős képzések: újabb jelentkezési lehetőség! 2013. 49. hetében megjelent jogszabályok, közlemények Állattartó telepi és élelmiszeripari géptámogatás - friss információ Termőföld kifüggesztések településlistája - 2013. december 6. Állattartó telepi géptámogatás - várható géplista Változások a kárenyhítési rendszerben Felszámolások, csődeljárások - 2013. 49. hét Állategészségügyi szabályzat: szarvasmarha-állományok védelme Nitrátérzékeny területek: speciális téli előírások, adatszolgáltatási határidő Fiatal gazdák támogatása: 2014-ben is fontos a vállalások betartása! Vidéki alapszolgáltatások támogatása - lejáró határidő! 2013 decemberi kérelmek, határidők Állattartás gépei, Kertészeti géptámogatás Havi hírlevél - 2013. november
2013 december 10. 2013 december 09. 2013 december 09. 2013 december 06. 2013 december 06. 2013 december 06. 2013 december 06. 2013 december 05. 2013 december 05. 2013 december 04. 2013 december 04. 2013 december 03. 2013 december 03. 2013 december 02. 2013 december 02. 2013 november 29.
Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a
[email protected] címünkre! - 24 -
Megoldásokat szállítunk
Divízióink az Ön szolgálatában: hogy támogatásainak igénylése és az adminisztráció biztos kézben legyen!
hogy beruházásai gond nélkül megvalósuljanak!
hogy problémás ügyeit szakértők kezeljék!
hogy a leghatékonyabb technológiát használhassa!
hogy biztosításai mindig rendben legyenek!
hogy a legjobb finanszírozást kapja!
hogy Partnerünkként igazán jó kondíciójú hitelekhez jusson!
EURO-ECO Csoport UNIVER-PENTA Kft. EURO-ÖKO FARM PROJEKT Kft. EURO-ECO Pénzügyi Szolgáltató ZRt. AgroRent 2000 Kft.
Támogatások - Vállalkozásfejlesztés - Biztosítás - Bank www.euroeco.hu
www.jan.euroeco.hu
www.agrarbank.euroeco.hu
