..a tartalomból..
Új rovatok! Utazásaink
Római vakáció
ViccVicc-rovat
Hírbörze Versenyek Elballagtak..
„Hálaadással áldozz Istennek és teljesítsd a Felségesnek tett fogadalmaidat” Zsolt. 14
A tanév végéhez érkezve szokás összefoglalni, értékelni a munkánkat, mit terveztünk, és mit sikerült megvalósítani. Értékeljük tanulmányi eredményeinket, a tanulmányi versenyeken elért sikereinket, aktivitásunkat az iskolai élet minden területén. Az elemzésünk alapján levonjuk a tanulságot és tervezzük majd a következő tanév pedagógiai programját. Legfontosabb feladatunk a tanulmányi eredmények terén kitűzött céljaink elérése volt. A második félévben az iskola tanulmányi átlaga 1,49. Összehasonlítva a múlt évfolyam eredményeivel, ez az átlag kb. 3 századdal tovább javult és először jutottunk a bűvös 1,5-ös átlag alá. 25 diákunk kitüntetéssel végzett, közülük 6 diák tiszta egyes: Bohák Réka, Ivkovič Krisztína, Gubík Réka, Szabó Anikó, Mikó Albert és Szigeti Szilárd. A legjobb átlagot a negyedik évfolyam érte el. Az eredményekhez gratulálok, a tiszta egyes tanulókat igazgatói dicséretben részesítem. Ebben az évben 12 negyedikes diákunk érettségizett. Mind a tizenketten sikeresen. Az érettségi vizsgán elért átlag 1,6. Minden tantárgyból az írásbeli érettségi vizsgán elért eredményeink sokkal jobbak az országos átlagnál, kerületi viszonylatban az élmezőnybe taroznak. Először voltak olyan érettségizőink, akik 100% értek el az írásbelin. A végzett diákjaink többsége már felvételt nyert egyetemekre, így sikeresen folytathatják tanulmányaikat. A következő fontos feladatnak tartottuk a tehetséggondozást. Felkészítettük és lehetőséget adtunk diákjainknak intézményünk képviseletére tanulmányi versenyeken, olimpiászokon, vetélkedőkön. Sok-sok versenyben vettek részt diákjaink. Voltak versenyek matematikából, fizikából, először vettek részt diákjaink M-F-Inf. triatlonon, volt angol nyelvi olimpiász, „Szép magyar beszéd” verseny, Expert tudás felmérése, TUDOK – tudományos kutatóverseny, levelező verseny, voltak történelmi vetélkedők, továbbá műveltségi vetélkedő, szavalóverseny, sportversenyek, focitorna, sakkverseny, és még sorolhatnám tovább. Diákjaink sok tapasztalatot szereztek, és legtöbbször sikeresen szerepeltek ezeken a versenyeken. Kiemelnék közülük néhány szép eredményt:
Országos Felvidéki Matematikaverseny 3. helyezés Juhász Tibor, 4. helyezés Mikó Albert, sikeres szereplés nemzetközi matematika versenyen Magyarországon – Mikó Albert, TUDOK országos tudományos kutatóverseny 2. díj – Kovács Emese, továbbjutás és különdíj elnyerése a nemzetközi döntőben Békéscsabán, 2. díj – Dálnoky Dávid, továbbjutás a döntőbe, 3. díj Tuček Dániel és Balla Dávid, Szép magyar beszéd kerületi második helyezés Lészkó Katalin, továbbjutás és részvétel az országos döntőn, Tompa Mihály szavalóverseny kerületi forduló: aranysáv – Orsulík Anita, továbbjutás az országos döntőbe, Oroszlányi történelmi vetélkedő – 2. díj – Bohák Réka, Ivkovič Krisztína, Ludvig Dóra. Civitas fortissima - történelmi vetélkedő – 2. díj – Szabó Anikó, Kovács Emese. Angol olimpiász – járási forduló 4. hely Zakhariás Laura. A versenyeken elért eredményekért és a magyar nemzetközösségért végzett aktív cselekedetei alapján Szigeti Szilárd elnyerte a Magyarok Világszövetségének tanulmányi kitüntetését. Szeretném megköszönni minden diáknak, aki részt vett akár csak egyetlen versenyen is, hogy képviselte iskolánkat. Köszönettel tartozunk a pedagógusoknak is, akik felkészítették és elkísérték a versenyekre tanítványaikat. A gimnázium életét érdekes programok és értékes rendezvények, előadások, beszélgetések gazdagították az elmúlt tanévben. Másodízben rendeztük meg neves egyetemi professzorok előadásaival gazdagítva a Tudomány és technika napját. Beszélgetést szerveztünk Bugár Bélával, a parlament alelnökével, voltunk Komáromban a rádió magyar adásának felvételén, volt drogellenes előadás, tanulmányi kirándulás Auschwitzba. A jubileumi tanévet jellemezte a névfelvételhez való felkészülés. Fontosabbnál fontosabb eseményeket rendeztünk az iskola falai között és rajta kívül is, melyek nemzeti identitásunkat és a kultúránk tudatos ápolását követték. A múlt tanévben ellátogattunk Genfbe, a reformáció bölcsőjébe, a Vatikánba, az örök városba, volt csendes nap a Firesz Duna-menti csoportjának részvételével, majd ifjúsági nap, először tartottuk meg a Czeglédi Péter Napo-
kat, volt előadás Popély Gyula történésszel, előadás művészetről, az Ismerős Arcok együttesének koncertje a templomban. Megemlíteném a március 15-i emlékünnepséget, beszélgetést szerveztünk Gubík Lászlóval a Szent Koronáról, elsőseink részt vettek október 22-én a Gloria Victis emlékünnepségen, Budapesten, diákvezetőink csatlakoztak a Rákóczi Szövetség által szervezett tanulmányi kiránduláshoz a Felvidéken. Tovább bővítettük a kapcsolatainkat magyar oktatási intézményekkel. Felvettük a kapcsolatot a barcsi gimnáziummal. A gimnázium diákjait fogadtuk márciusban a szabadságharc emlékünnepén. Tartjuk a kapcsolatot a pápai és a miskolci református kollégium gimnáziumával. A pápai gimnázium diákjaival közös adventi műsort szerveztünk. A miskolci református gimnázium énekkarát láttuk vendégül és közösen bekapcsolódtunk a Szeretethíd programba. Ebben a tanévben is voltunk Magyarországon, de céljaink közé soroltuk más európai kultúrák megismerését is. Felejthetetlen élményekben részesültek diákjaink a tanulmányi kirándulásokon Genfben, Lousanneban, Strasbourgban és Rómában. Nagyon sokat segítettek a múlt év sikeres pályázatai: az Euroscola és a Comenius program. Diákjaink sokat utazhattak és gyakorolhatták az idegen nyelvet, új barátokat és tapasztalatokat szerezhettek. A Comenius programban 8 európai ország hasonló középiskolájával vettük fel a kapcsolatot. Négy találkozón vettünk részt – Bulgáriában, Spanyolországban, Romániában és Litvániában. A projekt, amelynek címe „Miben különbözünk” – szól önmagunk és egymás megismeréséről, szimbólumaink, szokásaink, nyelvünk értékeiről. Az év folyamán sor került kikapcsolódásra is, vidám programokra és szórakozásra. Itt megemlíteném a tehetségkutató versenyt, a karácsonyi műsort, az elsősök avatási ünnepségét, a szalagavatót, az iskolabált, a táncházat és a sportnapot. Ezeknek célja nem csak a kikapcsolódás és a feltöltődés, lehetőséget nyújtanak önmegvalósulásra, bekapcsolódásra az iskolai életbe. Fontosnak tartom, hogy rendszeresen megjelenik az iskolaújság. Elkészítettük intézményünk új honlapját, amelyet az alapításunk közeledő tizedik évfordulójának kapcsán hoztunk létre, hogy a nyilvánossággal megújult formában oszthassuk
meg iskolánk mindennapjainak eseményeit, bemutathassuk számukra mindazt, amire büszkék vagyunk. Minden iskolának fontos a jó hírnév megszerzése, amely csak hoszszú, tudatos munkával érhető el. A jó hírnév képes csak felkelteni az érdeklődést az iskola iránt, és idecsábítani a jelentkezőket. Iskolánk eredményeiről beszámoltunk az iskolaújságban, a GIMIX-en, valamint az interneten, honlapunkon keresztül, láthattuk rendezvényeinket a regionális televízió híradásaiban. A toborzáson és a nyílt nap színvonalas programja mellett híradásaink is hozzájárultak ahhoz, hogy idén 15 kilencedikes diák iratkozott be hozzánk, létszámunk tehát szeptembertől tovább emelkedik. Célunk volt továbbá az iskola felszereltségének javítása és ezáltal a modern tanítási módszerek szélesebb körű használata. Igyekeztünk önerőből is javítani helyzetünkön. Idén kevesebb volt a pályázati lehetőség, de így is öt pályázatot és kérvényt dolgoztunk ki és adtunk be. Mostanáig ebből 2 sikeres, egyet még nem értékeltek ki. A tanév elején felszereltük az iskolát interaktív táblával. A Comenius program eszközeiből vásároltunk egy számítógépet, fényképezőgépet, és még egy kamerát tervezünk venni. További 21 laptoppal és egy projektorral szereljük fel a dísztermünket, ahol egy továbbképző központot létesítünk. Az elmúlt tanév munkájának összefoglalójában meg szeretném említeni a sítanfolyamot, a színházlátogatást, a szakkörök munkáját, az énekkar fellépéseit a rendezvényeinken, a diákok részvételét matematikai, fizikai és más tanulmányi összpontosításokon, nyári táborokban, amelyekre pedagógusaink elkísérték őket. Mindnyájan örülünk a szép eredményeknek, terveink megvalósításának, a jól elvégzett munkának. Ezek, úgy gondolom, méltóak a jubileumi tanévhez. Eredményeinkért először is Istennek adjunk hálát, hogy megtartott ebben az esztendőben, neki tartozunk elsődlegesen köszönettel. Szeretném megköszönni minden kollégámnak egész évi fáradozását és szolgálatát, a diákoknak a jó eredményeket, szorgalmat és kitartást. Fenntartónknak, a Lévai Református Egyházközségnek köszönöm az iskolánknak nyújtott minden segítségét és támogatását. Kluch János igazgató
MozaiKirándulás 2011.6.1-5 között iskolánk diákságának egy része Rómában töltött pár mesés napot. Az út majd egy napig tartott, de ez sem szegte kedvünket, hisz a Vatikáni Múzeum, Szent-Péter Bazilika, Kolosseum, Forum Romanum, Fontana di Trevi megtekintése minden negatív élményt feledtetett velünk. Az idegenvezető, Marta Dolinská ugyan nem az anyanyelvünkön szólalt meg, de így is élvezetes előadásokat hallhattunk. Ezúton is köszönjük iskolánknak a lehetőséget! A Rákóczi Szövetség támogatásával, 2011. június 3-án egy három napos kirándulásnak vágtak neki Balla tanárnő kíséretében név szerint Kovács Emese, Makány Terézia, Bohák Réka, Križan Kinga, Balla Dávid, Bogyó Mátyás és Kassai Tamás. Uticéluk Nyitra, három zoboraljai falu (Kolony, Pográny és Gimeskosztolány), Selmecbánya, Besztercebánya, Bajmóc és a trencséni vár volt. Iskolánk immáron 5. alkalommal vehetett részt a Magyarországon megrendezendő Katasztrófavédelmi versenyen. Április 17-én reggel, Kiss Gyula kíséretében Botos Nikoletta, Kakas Csabi, Juhász Tibi, Černák Ákos Üllőre utaztak. A csapat jól vette az akadályokat, így sikerült a 2. hely megszerzése. Gratulálunk nekik! ☺ Iskolánk minden évben képviselteti magát a Nemzetközi Történelmi Vetélkedőn, amelyet Oroszlányban rendeznek. Idén a 2. osztály három diákja: Ivkovič Krisztina, Ludvig Dóra és Bohák Réka vettek részt a vetélkedőn, melynek II. Rákóczi és kora volt a témája. Az alapos felkészültség meghozta az eredményt-elérték a 2.helyezést! Gratulálunk nekik! ☺ A halásztelki Bocskai István Műveltségi Vetélkedőn a harmadikosok, Gubík Réka, Szabó Anikó és Kovács Emese képviselték iskolánkat Magyarországon. Januárban Balassagyarmaton a Civitas Fortissima történelmi vetélkedőn második díjat nyert ugyanez a csapat. Áprilisban egyes diákjaink a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen és a Szép Magyar Beszéd versenyeken vettek részt. A Szép Magyar Beszéd versenyen Lészkó Kati képviselte az iskolánkat eredményesen. A Tompa Mihály Szavalóversenyen Orsulík Anita bronzsávos minősítést szerzett. Gratulálunk mindannyiuknak!
A Comenius program spanyolországi találkozója után következett a romániai 2011. május 15-től 18-ig, melyen részt vett az Igazgató úr, Ivkovič Krisztina, valamint Dálnoky Dávid. A programban résztvevők Baia Maréban töltötték idejük nagy részét, de ellátogattak egy monostorba, exkommunista börtönbe, és Merry Cemetary-ba (Vidám temető) is.
Aranyköpé Aranyköpések T: Milyen származású volt Luther Márton? D: Keresztény származású. -------------------------------------------------------------------------------------------------T: A szövegnek nem biztos, hogy van értelme. D: Mint pl. az Iliász? --------------------------------------------------------------------------------------------------D(német): Ezt le kell fordítani? T: Nem. D: Egyébként azt jelenti... --------------------------------------------------------------------------------------------------D(német): Mi az a kinder? Meglepetés? --------------------------------------------------------------------------------------------------T(osztályfőnökin, a házirend felolvasásánál): A házirend nem említi az ebédért felelős referenst. D: Akkor most én feketén dolgozok? --------------------------------------------------------------------------------------------------T: Ma van a költészet világnapja. D: Egész Európában? --------------------------------------------------------------------------------------------------T(földrajz): Mi az a légtömeg, ami vízszintesen mozog?? D1? D1: ......... T: s...z...é...l... na mindegy...D2,mi a szél?? D2: Hát olyan vízszintesen mozog...olyan Sssssss!! --------------------------------------------------------------------------------------------------T: Ellentét tört ki a szegények és a gazdagok között. Ekkor lépett fel... D1:Superman! D2: ...Robinhood! T: ...Mohamed...
--------------------------------------------------------------------------------------------------T: Szereti a barackot? D: Utálom! A szagát is!!! --------------------------------------------D: Mi is az a polar bear? Poláris maci? --------------------------------------------T: Miből van a törökméz? D: Kecskéből! ------------------------------------------D: Matrica Slovenska ------------------------------------------------------------------------------------------T: Mikor fektették le a szlovák irodalmi nyelvet? D: Este ------------------------------------------------------------------------------------------T: Mi lenne ha nem táplálkoznának az állatok? D: Szomorúak lesznek! ------------------------------------------------------------------------------------------D: A terpének az állati rovarok testében találhatók
Az elsıs fiúk színt vallanak! Az I.A osztályos fiúk hozzászólásait kértük a „Milyen részt vállalok a házimunkában?” témához. Érdekelt minket, hogy milyen segítőkészek a házimunkák terén (pl. fél óráig kell könyörögni, mire rábólintanak, vagy az első szóra ugranak), milyen korán kezdik munkáikat (pl. délig alszanak és lustálkodnak az ágyban és csak ezután lehet rájuk számítani, vagy hajnali hattól talpon vannak), milyen jellegű munkákat vállalnak (pl. kedvencük a porszívózás és a mosogatás, vagy csak a szemetet hajlandóak kivinni).
Házimunka... a szó hallatára nem a legkedvesebb emlékek jutnak eszünkbe. Kevés ember van aki szereti a házimunkát, de nincs más választás, nem ülhetünk csak ölbe tett kézzel, egyszer úgyis meg kell csinálnunk... Én is valahogy így vagyok vele, egyes dolgokat nem szeretek megcsinálni, de azért azokat is elvégzem... :) A házimunkát nem nagyon szeretem, és általában későn is kelek. Ha csak a szemétről van szó, azt kiszórom, ha már befejeztem, amit csináltam. Sokszor felporszívózok, bár azt sem szívesen. Néha jókedvemben eltörölgetem a tányérokat. A házimunkát nem nevezem büntetésnek, bár nem is igazán kedvelem. A házimunka sok férfi ember számára a világ egyik legkiállhatatlanabb munkáját jelenti. Ezzel én is így vagyok. Mivel jól nevelt vagyok, ügyes, okos, és persze szerény, mindig segítek édesanyámnak és nagymamámnak a házimunkában, de tényleg! Főzök, mosok, takarítok, javítok, szerelek... Ha valaki szeretne haza, tel.: 0901234567 Nagyon segítőkész embernek tartom magam, habár nem mindig. A szüleimmel általában megegyezek, hogy mit fogok megcsinálni és mit nem. Ha tehetem, délig pihenek, de sokszor van úgy, hogy reggeltől talpon vagyok. Mindent elvállalok, ami érdekel, és amiért jutalmat is kapok, azt külön örömmel csinálom. Sokat segítek otthon, akár a kertben, akár a szőlőben, akár a házimunkák terén. Mindent tökéletesen csinálok, van úgy, hogy az autót két napon át mosom. Külön kiemelném, hogy sokszor segítek a családi „vállalkozásunkban”, ami néha az idegeimre is megy. A házimunkáimat igyekszem gyorsan és ügyesen megoldani, hogy aztán szabadidőmben a kedvenc elfoglaltságaimmal foglalkozhassak. Mivel édesanyám elég szigorú, én első szóra ugrok, ha valamit el kell végezni. Hogy szeretem-e a házimunkákat? Egyértelmű, hogy nem. De el kell ezeket végezni. Általában porszívózok, mosogatok, kiakasztom a ruhákat a ruhaszárítóra és ha megszárad, le is szedem. Kertet és virágokat öntözök, kiviszem a szemetet. Mindezt persze csak akkor, ha muszáj!
Négy év távlatából A Lévai Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnázium 2010/2011-es tanévének IV. A osztályos diákjaiként egy kiemelt csoportot képvisel osztályunk. Távozásunkkal ugyanis a gimnázium életében lezárul egy korszak, és elkezdődik egy teljesen új. Értem ez alatt, hogy mi vagyunk az utolsó osztály, mely még a régi oktatási rendszer szerint végezte gimnazista tanulmányait. Tanáraink már 2007 szeptemberében mondták, hogy ez a négy év gyorsan elrepül majd. Annak idején még talán senki sem tudatosította közülünk ezt a tényt. Idén azonban egymás után válnak számunkra aktuálissá olyan események, melyek eddig úgy éltek tudatunkban, hogy azt mondtuk rájuk: „Á, az még odébb van.” Értek ez alatt olyan eseményeket, mint pl. a szalagavató, az érettségi és a ballagás. Annak ellenére, hogy ezek az események határozzák meg számunkra az idei tanév menetét, ha megpillantjuk fiatalabb iskolatársainkat, sokan úgy érezzük, mintha csak tegnap lett volna az, hogy mi voltunk annak az adott évfolyamnak a tanulói. Még így négy év távlatából is sokan úgy emlékezünk, mintha tényleg nem négy év telt volna el azóta, hanem csak néhány óra. Ennek ellenére, amikor visszanézzük az annak idején rólunk készült fényképeket, többnyire nem ismerünk magunkra. Azt gondolom, hogy ez a négy év mindannyiunk életében az egyik legtartalmasabb időszak volt. Sok mindent együtt éltünk meg. Mindebben volt jó és rossz is. Megéltük és megünnepeltük egymás hivatalos felnőtté válását 18. életévünk betöltésével. Részt vettünk néhány igen izgalmas iskolakiránduláson, elsőként próbálhattunk ki frissen bevezetett dolgokat az iskolában és még sorolhatnám. A lényeg, hogy tényleg egy különleges osztályként búcsúzunk iskolánktól. A könyv(ecske), melyet most kezében tart az olvasó egy, az iskolánkon még nem túl hosszú múltra visszatekintő hagyomány jegyében készült. Célja és rendeltetése, hogy részletes, de ugyanakkor tömör és áttekinthető képet adjon a IV. A osztályról, hogy még azok is képben lehessenek osztályunk diákjairól, akik esetleg nem ismerik őket személyesen. A küldetés teljesítésének reményében az egész osztály nevében szívből kívánok az olvasónak élvezetes olvasást és kellemes emlékezést a IV. A osztályra. Varga Patrik
Mik is vagyunk??? Gimnáziumunk jeleskedik a sok-sok versenyben való részvétellel. Ezt tükrözik az elért kiváló eredményeik is. Mondhatni mindenhol ott voltunk! Legyen az: matematika, mint pl. a Felvidéki Matematika Verseny Zselízen, melyen az elért eredmények: Mikó Albert a felvidéki versenyzők közül az 1. helyen, Juhász Tibor az 5. helyen végzett. A fizikában, kémiában, idegen nyelvekben szerzett tudásunkat az Olimpiászok járási és kerületi fordulóiban mutattuk meg (fizika, kémiai ol. - Mikó Albert 6. hely, angol nyelvi olimpiász – Szigeti Szilárd 2., 4. helyezés), vagy teljesen más témakörben, mint pl. a katasztrófavédelem is megmutatjuk (Hajtman Gábor, Šípoš Patrik, Černák Ákos). Az évek folyamán megrendezésre kerültek különbözö sportversenyek is – pl. a Bars kupa, melyen diákjaink első évben fényes győzelmet arattak, majd a második évben a 2. helyezést hozták el. Tiszteletre méltó az asztalitenisz bajnokság járási 1. hely (Hajtman Gábor, Nágel István, Šípoš Patrik, Kucsa Szilveszter) sakkversenyek (Juhász Tibor, Mikó Albert, Šípoš Patrik, Szigeti Szilárd – 3.,4.,5. helyezések) és az úszóversenyeken való részvétel (Hajtman Gábor). Azonban ne feledjük el a nagyszabású történelmi témájú vetélkedőket, amelyeken rendszerint indultunk s róluk sikeresen, eredményesen tértünk haza. Civitas Fortissima Történelmi Vetélkedő, Balassagyarmat - 1. díj (csapat: Černák Ákos, Mikó Albert és Szigeti Szilárd) Halászteleki Nemzetközi Műveltségi Vetélkedő - 3. díj (csapat: Dubai Viktória, Mikó Albert és Černák Ákos) Oroszlányi Nemzetközi Történelmi Vetélkedő - 3. díj (csapat: Szigeti Szilárd, Černák Ákos, Lőrincz Attila) Az említett versenyeken való részvétel is csak azt mutatja, milyen sokrétűek és sokszínűek is vagyunk. Részt vettünk a megmérettetéseken, és ha nem is mindig kerültünk a dobogóra, akkor is elmondhatjuk, ott voltunk és küzdöttünk! Hisz a részvétel a fontos... Ezek a versenyek nemcsak értékes díjakkal gazdagítanak, hanem még ennél is többel – tapasztalattal és örömmel. Szeretném megköszönni minden diáknak, aki részt vett akár csak egyetlen egy versenyen is, hogy képviselte iskolánkat, hisz a kisebb megmérettetések is fontosak számunkra. Hálánkat szeretnénk kifejezni a felkészitő tanáraink irányába is, mivel az Ő segítségük nélkül nem tudtunk volna ilyen teljesítményt nyújtani. Az évek folyamán a kikapcsolódás is fontos volt. Hisz jó munkát csak ép testben és ép lélekkel tudtuk végezni. Nem csupán versenyeztünk, hanem szabadidőnket aktívan töltöttük. Tánc, zene, kultúra, divat, idegen nyelvek, rajz, sportok és még sok más. Mazsorettek, versenytáncosok, zenei produ-
cerek, harcművész, asztaliteniszező, újságszerkesztő, költő, esszéíró, rajzoló, azaz sok különböző embertípus volt köztünk. Utazgattunk s megannyi csodálatos helyre jutottunk el az évek során, ezzel bővült emlékeink tárháza. Együtt ismerhettünk meg különbözö pompás tájat, vidéket. Végülis a kirándulások során is tanultunk - megismertük egy - egy város történelmi műemlékeit és jeles személyeit, kikről a történelemkönyvek írnak. Egy szó mint száz, ezek a napok felejthetetlenek, erről mindenkit biztosíthatok. Sorolhatnám a jobbnál jobb programokat, amikben részünk volt (és még nem is említettem a vidám karácsonyi előadásokat és a tehetségkutató versenyt), de akkor sosem lenne vége... Szeretnék mindenkitől elbúcsúzni és nagyon kellemes pihenést kívánni! A következő tanévben is várnak ránk a megmérettetések, de újult erővel nézünk majd szembe velük!
Már csak pár nap és itt az év vége! Legjobban ez foglalkoztat most mindenkit. De valakik már egy hónapja élvezik a szabadságot! Bizony! A negyedikeseink már május óta tengetik az idejüket! Igaz néha-néha még benéznek a gimibe, de már nem mint gimnáziumi diákok. Nem is olyan rég még ők is itt voltak nap, mint nap. Ők voltak azok, akik a „legidősebb” és a „legbölcsebb” rangot érdemelték ki a suliban. A MI osztályunk nagyon felnézett rájuk! Egyfajta példaként tekintettük őket. (Ha nem is mindannyian, de sokan közülünk.) Mikor elsősök voltunk „felkaroltak” minket. Befogadtak a baráti körükbe és segítettek, ha szükségünk volt valamire. Bevezettek a gimnáziumi élet „rejtelmes” titkaiba ☺. Számtalanszor kaptunk jó tanácsokat, mit hogy kéne csinálnunk, hogy kéne viszonyulnunk egyes dolgokhoz. Példát mutattak nekünk az összetartozásban. Sajnos ez a módszer (hogy, „egységben az erő”), ami náluk működött, nálunk nem működik. Most is szükségünk lenne rájuk! Mikor elballagtak, még fel se fogtuk, hogy számukra az volt az utolsó hivatalos nap. Úgy álltunk hozzá, hogy még úgyis ott az érettségi, még bent lesznek egy párszor. De bizony ahogy elérkezett az akadémiai hét rájöttünk, hogy mennyire üres ez az iskola nélkülük. A valódi hiányt az érettségi után érezhettük, mikor már csak hébe-hóba betoppan valamelyikük egy néhány percre. Már nem jönnek át szünetben, már nem mesélik élményeiket a folyosón állva, már nem találjuk őket meg a negyedik osztályban. Útjaik elágazódtak. Mindegyikük előtt ott áll egy szebb jövő, ami csak rájuk vár! De mi még maradunk. Ránk vár még egy év, amikor is bizonyítanunk kell. Tehát mindent bele jövőbeli negyedikesek! ☺ Gubík Réka
Az élet nálunk és Japánban Japán. Ha erre a szóra vagy magára az országra gondolunk, bizonyára először a rizs, a fejlettség vagy netán a fényképezőgépeiket oly hevesen kattintgató turistákra gondolunk. Sokan néznek fel rájuk, hisz merőben más értékekkel rendelkeznek, mint mi, akik a nyugati országokban élünk, nem csak a gazdaságunk, hanem a világnézetünk és a gondolkodásmódunk is eltér egymástól, mint az ég és a föld. Manapság egyre többet hallani a Japánt sújtotta katasztrófákról, szinte lehetetlen, hogy mindez egyszerre sújtotta le őket, mégsem azon gondolkodnak, miért történt ez? Hanem azért küzdenek, hogy újra felépítsék életüket. Úgy gondolom, ezért is anynyira tiszteletre méltóak és nem szükséges őket sajnálnunk, inkább drukkoljunk nekik vagy támogassuk őket! Ezzel, vagy ezekkel a cikkekkel szeretném veletek megismertetni ezt a kultúrát, mennyire más is mint a miénk. Véleményem szerint több diákot is foglalkoztatnak különböző országok hagyományai, ezzel is szeretném bíztatni őket, hogy írjanak, hadd ismerjük meg a körülöttünk lévő világot! Az első cikkemben a Japán iskolák/gimnáziumok ill. tanulók életével foglalkozom. Bizonyára mindenkinek fel fognak tűnni az egyes eltérések. − A tanulók szünetekben gyakran járnak a tetőre kikapcsolódni, ez hasonlít a mi szokásunkhoz, csak hogy mi egy kevésbé veszélyes helyet választunk: a suli folyosót. − Mondhatjuk, kis túlzással, hogy a japánok tisztaságmániások. A gyerekeknek már kis korukban megtanítják a tisztaság tiszteletét. A japán gimikben a tanulók egyben takarítók is. Még egy nagyon fontos dolog a tisztasággal kapcsolatban, a cipő levétele. A japánok nagyon megharagudnak, ha akár egy vendég vagy diák nem veszi le a cipőjét, és úgy közlekedik az iskolában. Ezért mindenkit egy kölcsönpapucs vár. Ha belegondolunk, ez azért nálunk nem ennyire szigorú, sőt gyakran észre sem veszik, hogy nem papucsot viselünk.
Ha Japánban ez valakivel megtörténne, annak ajaj! − Ami még kötelező a keleti szomszédaink iskoláiban, az egyenruha. Itt is vannak kivételek, de nagyon ritkák. A fiúknak fehér inget és fekete nadrágot, a lányoknak pedig fehér inget és sötétkék, legalább térdig erő szoknyát kell viselniük. Képzeljétek el, ha minden nap ugyanabban az öltözetben kellene megjelennünk, sokan azt gondolhatjátok, hogy így hogyan fejezhetik ki egyéniségüket, hisz maga a ruha is árulkodik a viselőjéről. Azonban ne higgyétek, hogy Japánban nem ismerik a divatot, sőt ilyen színes és különleges ruhákat nem lát mindenhol az ember. Ez is azt mutatja, hogy a japánokat tiszteletre és alkalmazkodásra tanítják. − Szabályok és szabályok: lehet, hogy már ez is soknak tűnik, hisz ha belegondolunk nálunk fele annyi a betartandó szabály, mégis gyakran panaszkodunk miattuk. Ami minket, lányokat, igen csak lesújthat, hogy az óceán másik felén a gimikben tilos a smink és az ékszer viselete. Sőt ha ez még nem lenne elég, a hajukat sem festhetik a tanulók. Nem úgy, mint nálunk, ahol még a fiúknak is megengedett a hajfestés, persze ha nem túl vad színt választanak. Ha Japánban valami ilyesmivel próbálkoznak egyenes az út a kirúgás felé, és akkor már az egyetem is csak szép álom marad.
Eddig tartott az első, bevezető cikkem. Remélem, mindenki nagy érdeklődéssel fogadja majd, és esetleg többet akar majd megtudni az ottani iskolai életről. A következő cikkemben a tanórákról és magáról a szerelemről szeretnék írni, arról hogyan boldogulnak a párok az ilyen szigorú iskolákban. Vajon van egyáltalán esélyük, hogy kialakítsanak ilyenfajta kapcsolatot?
Kamaszpanasz Azt mondják, kamaszodom. Főleg a családom körében, úgy naponta 3-szor hangzik el ez az állítás. Először értetlenül álltam a dolog előtt, nem hittem a füleimnek. Méghogy én? Kamaszodom?! De hát én egy csendes, rendes, szorgalmas leányzó vagyok, kérem szépen, ez valami félreértés lehet. Aztán elkezdtem figyelni magam, és elszörnyedve vettem észre a változásokat. Hogy türelmetlenebb vagyok..., hangosabban fejtem ki a véleményem..., gyorsabban felkapom a vizet. Bele kellett törődnöm az elkerülhetetlenbe, vagyis én is elkaptam ezt a szörnyen ragályos kórt, konkrétan a kamaszság nevezetűt. Tudniillik, a betegség rohamosan szedi áldozatait (iszonyatos gyorsasággal terjed a tizenévesek körében), és a folyamat hosszú lefolyású. Ezek ismeretében tehát valószinűsíthető volt, hogy engem is megfertőz. Felállítottam a diagnózist, térjünk át a beteg reakciójára, aki főleg szűkebb környezetén, leginkább a családján vezeti le a feszültséget. Tehát a pácienst a következő viselkedésmódok hozzák ki a sodrából: -
mikor a családtagok előszeretettel szólnak bele a beteg dolgaiba mikor a családtagok úgy vélik, ők tudják a legjobban, mi a legmegfelelőbb a beteg számára mikor a családtagok olyan dologra akarják rávenni a beteget, amihez nagyon nem fűlik a foga mikor a családtagok olyannal vádoljak a beteget, ami az ő véleményük szerint teljes mértékben igaz, noha valójában pont az ellenkezője a való
-
mikor a családtagok értelmetlen büntetésekkel sújtják a beteget, aki a fentebb említett okok miatt már így is kész csődtömeg/idegbeteg. Láthatjuk, ennek a betegségnek a fele sem tréfa, mielőbbi javulásra pedig csak akkor számíthatunk, ha a kedves családtagok is tudatosítják, hogy őket sem kímélte ez a kór, és több megértéssel, türelemmel fordulnak a beteg felé... Ui: Szerencsére, mióta a cikkemet megírtam, kigyógyultam „betegségemből”, és azóta örömmel mondhatom, sokkal békésebb és kiegyensúlyozottabb vagyok! Talán... ☺
Különleges hobbik A koreai popzenével körülbelül 1 éve találkoztam először és nagyon megtetszett ez a stílus, valamint maga az ország, Dél-Korea is. A történelme és a kultúrája is elnyerte a tetszésemet, valamint a koreai nyelv is. Már az elejétől fogva gondoltam rá, hogy milyen jó lenne megtanulni koreaiul, de végül is csak kb. fél éve kezdem el ténylegesen foglalkozni vele. Mivel itt, Szlovákiában sajnos nincs lehetőség ennek a nyelvnek a tanulására, elég nehéz helyzetben voltam. Internetes oldalakon keresztül csak pár alapkifejezést és szót sikerült megtanulnom, ezzel pedig nem sokra mentem. Később aztán az egyik barátnőm, akit a neten ismertem meg, küldött nekem pár oldalt egy koreai nyelvkönyvből, amelyben már a nyelvtanról is szó esett. Sajnos nincs meg az egész könyv, de azért jobb mint a semmi :D Nagysokára eljutottam arra a szintre, hogy tudok köszönni, bemutatkozni meg egyéb alap mondatokat, kifejezéseket, néhány szót, valamint már a számolás is egész jól megy. Az írással és olvasással nincs gondom, a koreai jelek elsajátítása nagyon könnyű volt. A nyelvtannal sajnos nehezebb a dolgom, mert elég összetett és tanár nélkül elég nehéz kiigazodni rajta, de azt kell, hogy mondjam, jobban haladok mint hittem. Most úgy tűnik, hogy szerencsés fordulatot vesznek a dolgok: a koreai ismerőseim, akik Komáromban élnek, felajánlották, hogy járhatok hozzájuk nyelvórára havonta kétszer! Az első lecke július 5.-én lesz... már nagyon várom! ☺ Remélem, összejön, hisz Dél-Koreába szeretnék egyetemre menni és ezért jó lenne addigra legalább közepes szinten elsajátítanom a nyelvet.
Zakhariás Laura
Vers: Real Madrid Esküszöm a Madrid Spanyol istenére, Fekete- fehérrel írjuk fel az égre, Minden madridista kinek lelke tiszta, A bajnoki címet együtt vesszük vissza. Büszke szemmel nézzük a nagy Real győzelmét, Nou Campban hogyan győzi le ősi ellenségét. Megcsillan a fény a Bernabeúban, átszáguld a labda a gólvonalon, Együtt forog labda és lélek, Madridista leszek amíg élek. Real Madrid a királyi gárda, A Barcelónát a Nou Campban tönkre vágja. A kapusra tartó labdától nem kell félni, Azokat Casillas mind kivédi. Pepe, Ramos, Alberloa, Albiol- mellettük elmenni nagyon gázos, Alonso, Kaká, Higuain, Ronaldo- a Barcára nézve nagyon káros. Real Madrid- Spanyolország legjobb klubja, Mellette a Barca le van tudva. A BL- t, kupát, bajnokságot mind megnyeri, A sok nagy klubcsapatot mind megveri. Eddig még mindig Madridé volt a fölény, Míg nem jött a Barca, a kék-piros sörény. Ronaldo szabadrúgásairól csodákat mesélünk, Ha ezt nézzük a büszkeség mivélünk. Ó Ronaldo meghajlunk előtted, A Real Madridot az egekbe emeled. Ó Real Madrid te sosem maradsz árva, Szívünkben örökre szeretetbe zárva.
Áronka, Lacike
Római vakáció - képekben
Sajtos cseresznyetorta (8 adag) Hozzávalók: 175g babapiskóta, 125g puha vaj, 200g krémsajt, 50-75g kristálycukor, 1 zacskó vaníliás cukor, 3 evőkanál citromlé, 250ml tejszín, 500-625g cseresznyebefőtt, 2 evőkanál csersznyelekvár, 1 zselatinlap, fehércsokoládé-reszelék
A babapiskótát műanyag zacskóba tesszük, és sodrófa segítségével összetörjük. Az így készített morzsát a vajjal tésztává gyúrjuk. Kivajazunk egy mély, kapcsos tortaformát, melyet előzőleg kibéleltünk zsírpapírral és egyenletesen belenyomkodjuk a tésztát.
A töltelékhez: összekeverjük a krémsajtot, a cukrot, a vaníliás cukrot és a citromlevet. A tejszínt pár percig verjük, majd összekeverjük a sajtos krémmel, és a keveréket a tortaformába öntjük. A cseresznyét lecsöpögtetjük. Levéből 500ml-t félreteszünk. A gyümölcsöket a sajtkrém tetejére helyezzük.
A cseresznyezseléhez: a lekvárt a cseresznye levében közepes lángon felolvasztjuk. Levesszük a tűzről, és hozzáadjuk a zselatint. Amint a zselé kötni kezd, a gyümölcsök tetejére öntjük. A sajttortát legalább 2-3 órára hűvös helyre, vagy hűtőszekrénybe tesszük. Tálalás előtt levesszük a kapcsos tortaforma oldalát, és a széleket csokoládéreszelékkel díszítjük.
Szerkesztői vélemény: Bevallom, nem vagyok egy konyhatündér, és a főzőtudományom is igen korlátozott, de ennek a süteménynek az elkészítése nem okozott semmi gondot. Nagyon egyszerű finomság, amelyet bármilyen gyümölccsel ízletessé tehetünk. Köszönjük Veszprémi Lillának a beküldött receptet!
Viccek Az indiánok elfognak négy cowboyt. Így szól a törzsfőnök: -Akinek a legrövidebb a neve, az szabad, a többiek meghalnak. Mutatkozzatok be! John-mondja az első. Joe-mondja a második. X-mondja a harmadik. Félix-mondja a negyedik. Székely a vasútállomáson a jegyváltó ablaknál: -Kérek egy jegyet. -Hova? -kérdezi az eladó. -Hát ide a kezembe! A mérkőzés után az edző így szól a csatárhoz: -Öregem, téged csak két dolog akadályoz abban, hogy jó futballista legyél! -Micsoda? -A két lábad. Az egyik boxmeccsen kiütik a 4. menetben az egyik félt. A bíró számol, mire egy idős nő kiugrik az első sorból: -Ismerem a buszról, nem fog felállni! -Mi a haldokló indián utolsó szava? -Off! -Jean, ma vendégek jönnek. Vágjunk jó képet hozzájuk. -A falon lévő Picasso jó kép lesz, uram?
- Mi az abszolút lehetetlen? -??? -Hogy két kopasz hajbakapjon.
Agresszív kismalac sétál az erdőben, találkozik Nyuszikával. Hozzávágja a palacsintáját, mire a Nyuszika: - Ez szándékos volt? - Nem! Lekváros!
Fejtörı
Kiadja a Lévai Magyar Tannyelvű Egyházi Gimnázium www.gimnazium.refleva.com Közreműködtek: Bálint Júlia, Balla Dávid, Černák Áron, Gubík Réka, Kovács Emese, Kucsa Szilveszter, Lacike, Varga Patrik, Veszprémi Lilla, Zakhariás Laura Támogatóink:
Lévai Református Egyházközség
