2013. otóber
Gál Dániel
Az a bizonyos „Ha...” Ha az ember csinálhatná amit szeret… Ha én például írhatnám a verseket… Ha csakúgy szereznénk másoknak örömet… Ha élvezni tudnánk az igaz szerelmet… Ha tudnánk értékelni az életünket… Ha észrevennék micsoda is fenyeget… Akkor nem kellene bezárni lelkünket. Ha az ember azt csinálja amit szeret… Ha én például írom a verseimet… Ha csakúgy szerzünk a másiknak örömet… Ha tovább hevítjük az igaz szerelmet… Ha értékeljük szerencsés életünket… Ha elkerüljük ami minket fenyeget… Élhetne közöttünk béke és szeretet.
A közeljövő ünnepi alkalmai: Október 27. - 17 óra Reformációi koncert templomunkban a Vujisics együttessel Október 31. - 18 óra A reformációi hét záróalkalma - Istentisztelet a Kassák Lajos u.-i Evangélikus templomban November 3. - 10 óra „Örök Élet Vasárnap” Istentiszteleten emlékezünk elhunyt hozzátatozóinkra.
Alkalmak , Programok
2. oldal
Őszi gyülekezeti alkalmainkra mindenkit sok szeretettel várunk! Az alább felsoroltakon kívül minden vasárnap délelőtt 10 órakor tartunk Istentiszteletet, és a hónap utolsó vasárnapján megterítjük az Úr aszalát is. – Gyülekezeti Bibliaóra
- minden szerdán 10 óra Helyszín: Gyülekezeti terem
– Reformációi koncert
- október 27. 17 óra Információk a koncertről az utolsó lapon
– Reformáció hete
- október 28-31. Részletes program a füzet elején és az interneten
– „Örök Élet” vasárnap
- november 3. 10 óra Ezen az istentiszteleten emlékezünk elhunyt hozzátartozóinkra.
– Diakóniai bibliaóra
- november 6. 1730 óra Helyszín: Gyülekezeti terem
– Látogatás az - november 7. 15 óra Empátia Idősek Othonába – Szoptatási tanácsadás
- november 8. 10 óra Helyszín: Gyülekezeti terem
– Családi délután - november 9. 16 óra Téma: Mesés internet, avagy gyermekeink biztonságos internetezésének kulcsa Helyszín: Gyülekezeti terem – Kórház misszió
- november 12 és 26. 930 óra Helyszín: Nyírő Gyula Kórház
– Bibliaiskola
- november 19. 18 óra Helyszín: Gyülekezeti terem
– Adventi koszorúkészítés
- november 30. 15 óra Helyszín: Gyülekezeti terem
– Gyülekezeti hétvége
- november 29 - december 1. Helyszín: Református Üdülő - Mátraháza
A halottak napi készülődés jegyében értesítjük a kedves hozzátartozókat, hogy a templomunk alatti úrnatemető November 1-én 2-án és 3-án 8-20 óráig látogatható. Ettől eltérő időpontokban a temetőt nem áll módunkban nyitva tartani.
3. oldal
Teológiai szemezgetés
Luther tanainak elterjedése A németajkú magyar városok gazdasági és kulturális kapcsolatban álltak az anyaországgal. Ápolták a nyelvüket és a hagyományaikat. A kinti eszmék köreikben itt is gyorsan terjedtek. Nem csoda tehát, hogy Luther tanai a német lakosú városokból jutottak el az ország más településeire. Persze a katolikus egyház ilyen gondolatok terjedését nem hagyhatta szó nélkül, és 1521-ben az esztergomi érsek a nagyobb városokban kihirdette a Luthert kiátkozó pápai bullákat. De ez nem akadályozta meg a magyar humanista nézeteket valló diákokat abban, hogy Wittenberg felé vegyék az irányt és ott mélyebben szívják magukba a lutheri tanokat. Az ország több részén, főleg a Felvidéken számos nagyobb tekintélyű lelkész is a reformok szellemében vezette rábízott hivatalát. A katolikus egyház és annak nyomására az állam is tűzzelvassal üldözte a reformnézeteket vallókat. 1526-ban több vezetőt is kivégeztek, az életben hagyottakat pedig a lutheránus „eretnekség” megtagadására kényszerítették. Az inkvizíciós iratokban fellelhető elítélt papok, ferences szerzetesek és tanítók vallomásaiból világosan kirajzolódik, hogy a reformáció nem csak az alsóbb, szegényebb rétegek körében vált népszerűvé, hanem a polgárság és a papság más köreiben is. 1545-ben szervezték meg az Erdődi zsinatot, amely a magyar ajkú lelkipásztorok első önálló szervezkedése volt a hitújítás jegyében. De jelentek meg művek a reformációról magyar szerzők tollából is. Közülük az egyik legismertebb Dévai Bíró Mátyás. Érdekes információ, hogy a protestáns lelkészek 60%-a mezővárosi származású volt. A mezővárosi közösségek önigazgatást, szabad papválasztást akartak. Ebben a közegben a reformáció eszméi jó táptalajra hullottak, hiszen az egyetemes papság megteremtése, a polgári közösségek, mint gyülekezetek szerepének növelése ugyanezeket a nézeteket foglalja magába.A katolikus egyháznak már a fő nemesség körében sem maradt tekintélye, ezért a mező városi polgárság mellett a reformáció terjedésében jelentős szerep tulajdonítható a magyar birtokos nemességnek is, akik közül sokan támogatták ezt az irányzatot. De azok a főurak sem üldözték a protestáns hitet gyakorlókat, akik maguk nem osztották ezeket a nézeteket. Az 1555-ben az ausburgi vallásbéke keretén belül rendezőelvvé vált „cuius regio eius religo” Magyarországon nem igazán érvényesült. Hazánkban inkább a magára hagyott, megújulást kereső települések plébánosa vagy maga a közösség döntött a hitújítás mellett. Sajátosság az is, hogy az így alulról épült új egyház mellett a régi is megmaradhatott. A XVI. század végére a helyiségek 80%-a valamelyik protestáns felekezethez tartozott. A számos felekezet (antitrinitáriusok, helvétek, sacramentáriusok, zwingliánusok) nem mindenben vallott egységes nézeteket, és a különbségek felekezeti szétváláshoz vezettek. A magyar lakosság legnagyobb számban a helvét (református) irányzatot követte, amelyben főképp Bullinger Henrik és Kálvin János teológiája érvényesült.
Diakóniai oldal
A
4. oldal
2013/2014-es tanévben is folytatódnak a már megszokott programok, gyülekezeti alkalmak. Családi program, szoptatási tanácsadás, kórházmisszió, kiállítás, koncertek, „karácsonyi nyüzsgés”. Minden alkalmunk közül idén a legnagyobb figyelmet az önkéntességre fordítjuk. Egy részt azért, mert másokon segíteni nemcsak embertársainknak de nekünk is örömet és felemelő érzést okoz. Gyülekezetünkben 2010 óta működő önkéntesekből szerveződött diakónai csoport tagjai már sokszor elmondták számukra mit jelent és milyen többletet nyújt önkéntesnek lenni. Szeretnénk, ha ebből a jó érzésből mások is részesülnének. Másrészt azért, mert gyülekezetünk aktív életének fenntartásában nélkülözhetetlen az odaadó, önzetlenül segíteni, akaró testvérek szolgálata. Harmadrészt pedig azért, mert idéntől érettségit csak az a diák tehet, aki 50 óra önkéntes munkát végez valamilyen szervezetnél. Gyülekezetünk fiataljait, ifiseit ösztönözzük arra, hogy ennek a kötelezettségüknek gyülekezetünkben tegyenek eleget. Minden csoportos szerveződés fontos eleme az információmegosztás, a kommunikáció és divatos szóval élve a csapatépítés. E nélkül egy közösség sem lehet sikeres. Ezért is szerveztük meg a 2013. szeptember 21-én megtartott „angyalföldi önkéntes délutánt.” Az esemény vezér Igéje, amely alapján Kiss Gyöngyi beosztott lelkészünk rövid áhitatát tartotta: „…míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.” (Gal.6,10.) Majd Vad Lilla a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány önkéntes programok koordinátora, beszédjében az Alapítvány tevékenységét és a vállalható önkéntes feladatokat mutatta be. Köszönetet mondott gyülekezeti tagunk Makár Istvánné, Adriennnek, aki már több alkalommal is aktívan részt vett a Szeretetszolgálat tevékenységében. A kórházmisszióról Háromszéki Botondtól hallgathattunk meg előadást, melyben kihangsúlyozta, a kórházmisszió fontosságát és ennek a területnek a nehézségét. Felhívta figyelmünket, hogy nem mindenki teremtetett ennek a nehéz feladatnak az elvégzésére. Van akinek Isten nem a betegágy mellett, hanem máshol jelöl ki szolgálatot. Isten oda helyez, oda küld bennünket, ahol a legjobban tudunk segíteni, ahol hitünk a szeretet tetteiben nyilvánulhat meg. Háromszéki Botond után Hontvári Rita, kórházmissziós önkéntesünk személyes beszámolóját hallgathattuk meg. A gyülekezeten belüli idős-látogatás fontosságát Zsigmond Marica közreműködésével egy jeleneten keresztül mutattuk be. Az alábbi szolgálati területekre várom azon testvérek jelentkezését, akik hitből és szeretetből szívesen vállalnak önkéntes feladatokat:
5. oldal
Diakóniai oldal
Imacsoport Részvétel az imaláncban
Minden vasárnap 9.30 - 9.50 Aktuális imakérés esetén sms küldése egy az imaláncban részt vevő testvér részére. Kórházmisszió, beteglátogatás Kéthetente keddenként a Nyírő Gyula kórházban. Plakát- szórólaposztás Egy-egy gyülekezeti program előtt. Havonta egy csütörtök 15-16 óra köLátogatások az Empátia Idősek Otthonába. (Bibliaóra; beszélgetés az zött. otthonban lakókkal) Gyülekezeten belüli időslátogatás Személyes megbeszélés és kapcsolatfelvétel alapján. Gyermekotthonban szolgálat Többen szeretnének ebben részt venni; szervezése folyamatban. Karácsonyi ajándékkészítés, kézműves foglalkozások Karácsonyi Empátia műsor Karácsonyi kórházi műsor Karácsonyi csomagkihordás A fenti Ige is jelzi: nemcsak a misszió a fontos, hanem szerető figyelemmel kell lennünk gyülekezetünk tagjai felé is. A tájékoztatók után meglepetésként Zsigmond Emese (2. osztályos) énekelt, s Zsigmond Bence (3. osztályos) furulyázott, ezzel is megköszönve mindenkinek az eddigi szolgálatot. Majd Bakóné Bartolák Ildikó vezetésével gyönyörű igés hűtőmágneseket készítettünk, amelyekkel megajándékoztuk egymást. Hűtőmágnesek készültek mindazoknak is, akik sok szolgálatban részt vesznek, de erre az alkalomra nem tudtak eljönni. Hasonló hűtő-mágneseket, valamint igés üdvözlőlapokat készítünk majd advent idejében is! Összességében nagyon jól telt a délután. Több új önkéntessel bővült a diakóniai csoport; az ajándékok készítése közben saját bőrünkön tapasztaltuk meg, milyen jó érzés, ha személyes figyelmet kapunk és adunk; bővült a szolgálati terület, amit elláthatunk; feltöltődtünk energiával, s mi, akik jelen voltunk, mint Testvérek közelebb kerültünk egymáshoz. Bartal Zsuzsa diakónus
Riport
6. oldal
Nagy Gábor (N.G.): Hivatalosan szeptember elsejétől szolgál gyülekezetünkben Kiss Gyöngyi tiszteletes asszony, beosztott lelkészi státuszban, de már korábban is találkozhatott vele a gyülekezet. Augusztus 11-én vasárnap az istentiszteleten volt első, bemutatkozó szolgálata. Egy igazán jól felépített, összeszedett igehirdetést hallhattunk tőle. Talán már sztereotípiának számit a gondolat, hogy minden lelkész örökli a tehetséget, indíttatást, apáról fiúra, azaz ez esetben lányra száll a szolgálat. Így teszem fel a kérdést én is tiszteletes asszony szüleiről, illetve arról hogyan választotta a lelkészi hivatást, mi indította erre a pályára? Kiss Gyöngyi (K.Gy.): Szüleim hívő emberek, de tudomásom szerint nincs a családban lelkész, én vagyok az első. Édesapám műszaki dolgokkal foglalkozik, édesanyám könyvelőként dolgozott a nyugdíjig. Engem a teológia mindig is érdekelt, mint tudomány. Olvastam ilyen tartalmú könyveket, de ezen felül fog-lalkoztatott, a gondolat, hogy hogyan lehet embereknek olyan megoldást kínálni, ami több mint a megszokott társadalmi vigasztalás. Szeretném, ha minél többen megéreznék, megtapasztalnák, hogy valódi megoldást életükre csak az Isten tud nyújtani. Ez az a plusz, többlet, amit a világ sohasem képes és sohasem fog felkínálni. Ezért is igyekszem igehirdetésiemben is a lelkigondozást kidomborítani, előtérbe helyezni. Szerintem az Egyházban ez az az ajtó, amin keresztül az embereket be lehetne hívni, elfogadhatóvá lehetne tenni a vasárnapi templomba járást, (itt jegyzem meg zárójelben, tőlem is mindig ezt kérdezik: de miért kell templomba járni?) és ami ennél fontosabb a gyülekezeti életet. Személyes érintettsége is van a lelkészi munkának. Az élet végessége mindig is foglalkoztatott, elgondolkodtatott és, hogy a földi tereket elhagyva hogyan is tovább, az különösen nem mindegy. Erre az egyetlen jó választ, megoldást csakis Istennél találhatjuk meg. Ezért érzem a szolgálatban a legfőbb tényezőnek a már említett lelkigondozást, mert sokan jönnek olyan háttérből, amiben számukra az egyetlen kapaszkodót csak az Isten és az Ő írott igéje a Biblia
7. oldal
Riport
jelentheti, csak ez változtathatja meg az életüket. A világi életben egyre több a figyelmeztető jel, felkiáltójelként ez egyén és a közösségek, társadalom életében is, hogy valami nem jól működik. Megpróbáltuk az Isten nélkül, de elromlott, tönkre ment, nem működik, akkor itt a lehetőség oda fordulni az Istenhez, kézbe venni a Bibliát. (N.G.): Ezzel csak egyet érteni tudok. Valóban minőségi különbség, lelki terheket, nehézségeket, próbákat úgy viselni, elhordozni, hogy tudom az én gondviselő Istenemmel megoszthatom mindezt, és az Ige buzdítását, vigasztalását, valóságosan megtapasztalom, miszerint nem hagy bennünket erősebben kísérteni, mint ahogyan azt el tudnánk hordozni. Lelkész asszony Pécsről jött hozzánk, ott szolgált ezt megelőzően. Mondana néhány gondolatot az ottani szolgálatról? K.Gy.: Fiataloktól idősekig tényleg minden korosztállyal kapcsolatba kerültem. Kiterjedt a szolgálat gyerekekre, konfirmációs felkészítésre, de szívesen tartottam bibliaórákat is a gyülekezet idősebb korosztályának. N.G.: Még csak rövid idő telt el a szolgálatból, mégis megkérdezem, hogy érzi magát nálunk, vannak-e tervei, amiket szeretne megvalósítani? K.Gy.: Köszönöm nagyon jók az első benyomások. Szeretném magam elfogadtatni, és szeretném, ha engem is elfogadna a gyülekezet. Még csak tanulok, igyekszem megismerni a helyi szokásokat. Remélem együttmunkálkodásunkon Isten áldása is látható lesz. N.G.: Úgy legyen! Erre kívánom Isten gazdag áldását és köszönöm a beszélgetést! K.Gy.: Én köszönöm a lehetőséget. Áldás, békesség!
Nagy Gábor
A lap készítésében közreműködött: Bartal Zsuzsanna, Budavári Andrea, Goldbach Ferenc, Kiss Gyöngyi, Nagy Gábor, Szloboda József Kiadja: Budapest Angyalföldi Református Egyházközség A szerkesztőség címe: 1139 Budapest, Frangepán u. 43. Telefonszáma: 350-8659 е-mail:
[email protected] A gyülekezet számlaszáma: 10700691-25603301-51100005
