Az év környezettanulmánya/pártfogó felügyelői véleménye (1. díj, 2010) Az utolsó csepp Szásziné Szűcs Edit (pártfogó felügyelő, Nógrád megye)
Az ügyészség által megküldött megkeresésben családon belüli erőszakkal találtam szembe magam. Az első visszhang az agyamban, amit erről a témáról hallani lehet: „Családi erőszak miatt hetente meghal egy nő és havonta egy gyermek” - iszonyú, félelmetes, hátborzongató és még sorolhatnám a negatív jelzőket. A nyomozás során keletkezett iratok tanulmányozása után úgy éreztem, hogy ennek a családnak segítségre van szüksége ahhoz, hogy azt a traumát, amit a férj alkoholos befolyásoltság alatt okozott, feldolgozza, illetve ahhoz, hogy a család ne hulljon szét. Észleltem, hogy ebben a családban hiányzik a családtagok közötti kommunikáció, így a problémák nem kerültek felszínre, a családtagok nem beszélték meg egymással gondjaikat, aminek hatására a feszültségek halmozódtak. A megszokott pártfogó felügyelői véleményekkel ellentétben, ebben az esetben szakmai kihívásnak tekintettem, hogy a vélemény készítése során alkalmazzam a mediációs módszert, mint konfliktuskezelő eljárást. A pályázatban kitértem arra, hogy nem azon szigorú előírások mellett folytattam le ezeket a beszélgetéseket, amelyek a büntetőjogi mediációs eljárással szemben előírtak. Az a bizonyos utolsó csepp! Már megint családon belüli erőszak – maga a mondat is segítségért kiált! Az elkövetett családon belüli erőszakról egyre többet hallani a médiában, pedig a statisztikai adatok azt mutatják, hogy ezeket a cselekményeket jelentős látencia jellemzi: csak minden tizedik eset jut valamely hatóság tudomására. Jelen ügyben az ügyészség 2009. december 28-án vádemelés elhalasztása előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelte el, különösen azon körülményekre vonatkozóan, amelyekből megállapítható, hogy a vádemelés elhalasztása a gyanúsított jövőbeni magatartása kedvező hatásának kiváltására, helyes irányú fejlődésének elősegítésére alkalmas intézkedése, valamint, hogy a véleményben milyen magatartási szabályok megtartását, illetve más
1
kötelezettség teljesítését javasolom. Zárójelben az elrendelő sugalmazó javaslata: „(Az ügyészség a gyanúsított részére kötelezettségként a Btk. 82. §. (5) bekezdés h/pontja szerinti alkoholfüggőséget gyógyító kezelésnek, vagy gyógyító eljárásnak való alávetését tartja célszerűnek – amennyiben a gyanúsított hozzájárul -, tekintettel arra, hogy a tanúk, illetve a gyanúsított vallomása szerint is gyakran fogyaszt alkoholt, ilyenkor veszekedések vannak otthon, s a gyanúsított kötekedő. A nyomozás adatai szerint a 2009. október 19-i alkalom volt az első, hogy bántalmazta a családtagokat.)”
Az ügyészségi tényállás: „2009. október 19-én 16 óra után a ………szám alatti lakóházban, az ittas állapotban lévő gyanúsított Dávid nevű 10 éves gyermekét (aki koránál fogva védekezésre képtelen) oly módon bántalmazta, hogy a nyakánál fogva megragadta, ruházatánál megrázta, és egyszer megütötte. Ezt követően a nagyobbik gyermeket, a 14 éves Istvánt ugyancsak bántalmazta oly módon, hogy a mellkasánál fogva megragadta a ruháját és megrázta, majd a ruhájánál fogva kihúzta őt a szobából, eközben a gyermek elesett, s őt a gyanúsított a fején többször megütötte, illetve a combján meg is rúgta. A gyermekek védelmére kelő feleséget (a gyermekek édesanyját) a gyanúsított egyszer arcon ütötte. A bántalmazások közben a gyanúsított kiabált, ordítozott családtagjaival, őket szidalmazta. A gyermekek és a feleség sértettek a bántalmazás következtében 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedtek.”
Az elkövetett cselekmények minősítése: 2 rendbeli a Btk. 170. §. (1) bekezdésébe ütköző könnyű testi sértés vétsége, valamint 1 rendbeli, a Btk. 170. §. (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdése II. fordulata szerint minősülő könnyű testi sértés bűntette. Az ügyészségi megkeresést és a nyomozati iratokat elolvasva, rögtön a mediáció jutott az eszembe, mint konfliktuskezelő eljárás. Konzultáltam az eljáró ügyésszel, aki azonban kitartott a vádemelés elhalasztása és külön magatartási szabály előírása mellett: „Nagyon ritkán írok elő külön magatartási szabályt, de úgy érzem, hogy most ez szükséges és nem a mediáció”. Természetesen a közvetítői eljárásról döntő ügyész a jogszabály alapján mérlegeli
2
a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és az elkövető személyére tekintettel, van-e helye a közvetítői eljárásnak. Ebben az esetben úgy látta, hogy nincs. Nem adtam fel a mediáció lehetőségét, a vélemény elkészítésénél alkalmaztam ezt a módszert. Miért is? Azzal, hogy a gyanúsítottal szemben szankciót alkalmaz az ügyészség és részére külön magatartási szabályt ír elő, maga a konfliktus nem kerül feldolgozásra a család számára. Úgy éreztem, lehetőséget kell kapniuk konfliktusuk kezelésére, megbeszélésére. A felek számára fontos, hogy felismerjék azt, mi vezetett a bűncselekmény elkövetéséhez, mi ebből a tanulság számukra és hogyan tudják a jövőben elkerülni a hasonló történéseket. A sértetteknek milyen szükségleteik vannak, amelyek biztosítása esetén ismét biztonságban érzik magukat a családjukban.
Szereplők: A gyanúsított férj István A feleség Marianna A kapcsolatfelvétel elsőként telefonon keresztül történt a feleséggel, Mariannával. Tájékoztattam, hogy az ügyészség mire kért fel és ennek érdekében személyesen felkeresem a családot. A beszélgetésből kiderült, hogy „vágyik” a beszélgetésre. Olyan időpontot beszéltünk meg, amikor még egyedül tartózkodik otthon és a férj később fog hazaérni a munkahelyéről kb. egy órával. Családon belüli erőszak esetén a közvetítői eljárással szemben a legfontosabb elvárás, hogy a beszélgetés folyamán a sértett teljes biztonságban érezze magát, ezért alkalmaztam azt a módszert, hogy a férj még ne legyen jelen érkezésemkor. Természetesen tudott arról, hogy megyek. A megbeszélt időpontra nem egyedül mentem, megkértem egy férfi mediátor kollégát, hogy jöjjön el velem, mert a férfi-nő mediátor páros segíti a felek és nemek közötti erőegyensúly létrejöttét és kommunikációját.
A helyszín: A település, ahol a család él egy kis falu, ahol mindenki ismer mindenkit, és mindenki tud mindent a másikról. Az egyszerű kis ház a férj és az ő édesanyjának a tulajdona, ami miatt 3
Marianna nem érzett kiszolgáltatottságot. Valamennyi helyiségben a legszükségesebb berendezések, a családtagok részére külön-külön szoba áll rendelkezésre. A házhoz tartozó udvar rendben tartott, van garázs műhellyel, ahol István szerelget. A kertet főként István édesanyja gondozza, aki a családdal együtt él, és akit szintén bántalmazott, de az édesanya nem tett feljelentést és tanúvallomást a nyomozás során. Csak azt nyilatkozta, hogy a fiának segítségre van szüksége az alkoholbetegségéből történő gyógyulásához. A vélemény készítésekor a szobájában tartózkodott és a beszélgetésben nem kívánt részt venni. Marianna szerint nehezen élte meg a férje alkoholizálását, aggódott az egész családért.
A feleség Marianna 39 éves, de koránál idősebbnek látszó hölgy, akin látszik, hogy az elmúlt időszak megviselte. Lelkiállapota hullámzó, külsejét egyszerűség jellemzi. Egy multinacionális cégnél titkárnő. Nagy szeretettel fogadott minket, akiktől segítséget és támogatást remélt. Kérdezés nélkül ömlött belőle a fájdalmas cselekmény és az elmúlt tíz év történései. Férjéről hol a negatívumokat, hol a pozitívumokat ecsetelte. Elmondta, hogy házasságuk mindaddig jól működött, amíg ő el nem kezdte a főiskolai tanulmányait. Ekkor már a nagyobbik gyermekük megszületett. A tanulás és iskolába járása sok időt vett el a családtól, de ennek ellenére nem hanyagolta el őket. Óvodapedagógusnak tanult. A férj azonban nem nézte jó szemmel, hogy neki fontosabb egy-egy dolgozat megírása, mint a vele való kapcsolat. A férj a munkahelyén négy napos munkarendben dolgozik, ami azt jelenti, hogy 4 napig 12 órás műszakban hol nappalos, hol éjszakás, közben pedig négy nap pihenő van. Amikor dolgozni jár, akkor nem fogyaszt alkoholt, amikor pedig otthon van négy napig, szinte egyfolytában ivott. Az ital hatására dühkitörései voltak, mindenbe belekötött, ordítozott, rángatta az ablakon a függönyöket, de korábban tettlegességre nem került sor. Ilyen esetekben a feleség igyekezett az ittas férj figyelmét elterelni a férjet zavaró dolgokról, hogy megnyugodjon. Ez a nyugalom percekig tartott, majd ismét következett az ordítozás. Ha nem ivott, kedves volt, ezek a napok segítették át a nehéz napokon és tartották a férje mellett. Kitartásában nagy szerepe volt hitének imádkozott, hogy ne maradjon meg benne a harag a férje iránt - „Ne nyugodjon le haragotok fölött a Nap.” –idézte imádságát. Az apának a gyermekekkel szinte nem volt kommunikációja, a gyerekek féltek tőle. Édesanyaként nagyon féltette a gyermekeket az ittas apától. A nyomozás során a gyermekjóléti szolgálatnál esetmegbeszélésen vettek részt valamennyien, ami nagyon megviselte a gyermekeket. Ott részletesen tájékoztatták őket, ha
4
még egy ilyen eset előfordul, akkor a szolgálat a gyermekeket védelembe veszi, illetve kiemelheti a családból. (A mi beszélgetésünk alatt a gyermekek iskolában voltak.) Még soha nem látta annyira ittasnak, indulatosnak a férjét, mint azon a napon, amikor gyermekeit és őt bántalmazta, szinte nem is az az ember volt, akit ő ismert. Ez a nap volt az utolsó csepp a pohárban! Eldöntötte, hogy elhagyja férjét annak ellenére, hogy férje iránti szeretete nem múlt el. A beszélgetés folyamán kiderült, hogy a cselekmény óta egy-két alkalommal fogyasztott alkoholt a férj, de kontrollálta tettét és nem volt semmi probléma. Kifejezésre juttatta, hogy még mindig fél attól, hogy megismétlődik a férje agresszivitása. Véleménye szerint Istvánnak segítségre van szüksége ahhoz, hogy az alkoholbetegségéből meggyógyuljon. Kész arra, hogy szemtől-szembe megbeszélje ezeket a dolgokat vele.
A férj István 44 éves, magas, szikár, tekintélyt parancsoló férfi, aki nagyon zavarban volt, szégyellte magát, alig akart beszélgetni, kollégám kérdéseire szűkszavúan válaszolt. Betanított munkásként dolgozik egy gyárban. Magáról a cselekményről szinte semmit sem mondott, de nem tagadta, mélységesen megbánta: „Nem tudom, hogy csinálhattam ilyet, a történtek miatt többször bocsánatot kértem már a családomtól.” Alkoholproblémáját bagatellizálta, nem érezte magát alkoholfüggőnek, italozása okaként barátja befolyását említette. Személyiségét tekintve zárkózott, bizalmatlan egyén benyomását keltette. Verbális, illetve non-verbális viselkedése agresszióra nem utalt. Meghallgatását követően úgy éreztük a kollégámmal, hogy Marianna biztonságban van, sor kerülhet a közös beszélgetésre.
Közös beszélgetés A férj felesége jelenlétében elismerte, hogy valóban tíz éve italozik, de szerinte nem olyan mértékben, hogy alkoholista legyen. Egy barátja – aki időközben elköltözött a faluból – invitálta állandóan a kocsmába. Nem tudott arra magyarázatot adni, hogy ital hatása alatt minek következtében jöttek rá a dühkitörések, ezekre többnyire nem is emlékszik.
5
Megdöbbent azon, amikor a felesége sírva úgy nyilatkozott, hogy még most is fél és a gyermekeket is félti tőle: „…a folyamatos ordítozást nem lehet elviselni napról napra….meneküljek, féltsem a gyermekeimet egy ilyen embertől.” A férj csak ült és a szemét lesütve a földet nézte hosszú percekig. Kérdésre úgy nyilatkozott, hogy ő még nem volt olyan helyzetben, hogy valakitől félnie kelljen, de átérezte felesége félelmét. Magától a büntetőeljárástól, és attól, hogy a családját elveszítheti, fél. A gyermekjóléti szolgálatnál tartott esetmegbeszélésen tudatosult benne, hogy gyermekeit kiemelhetik a családból. Mindketten kifejezésre juttatták, hogy az érzéseik egymás iránt nem múltak el, a gyermekeik fontosak a számukra. Szeretnék, ha azok teljes családban nőnének fel. A férj ajándékokkal kedveskedett családtagjainak, amikor nem ivott, otthon a rá bízott munkálatokat elvégezte, szeretetét így fejezte ki irántuk. Kiderült, hogy amikor a rendőrség vele szemben 72 órás távoltartást alkalmazott, felhívta az anyósát, akinek elmesélte a történteket és kérte bocsásson meg neki és arról biztosította, hogy többé ez nem fordul elő. Az anyósa ajánlotta fel neki, hogy a távoltartás idejére tartózkodjon nála. Kapcsolat közte és a családja között a mama közvetítésén keresztül történt, megígérte, hogy soha többé nem fordul a családja ellen, mert nem akarja őket elveszíteni. Felesége hitt neki, ezért a bírósági meghallgatáson nem kérte a továbbiakban a távoltartás meghosszabbítását.
A kompromisszum: István előttünk is bocsánatot kért Mariannától és megígérte, hogy soha többé nem történik agresszió a részéről és megpróbál leszokni a szeszes italról, mert nem akarja elveszíteni a családját. A feleségnek ez az ígéret kevés volt. Csak akkor érzi magát és gyermekeit ismét biztonságban, és ad egy utolsó esélyt közös életüknek, ha a férj orvosi segítséget vesz igénybe szenvedélybetegségének a gyógyításához. A férj elfogadta felesége ajánlatát, aláírta a nyilatkozatot a külön magatartási kötelezettség előírására tett javaslathoz. Kijelentette, hogy nála is az volt az utolsó csepp alkohol a pohárban, amit legutóbb elfogyasztott, ezt követően nem fog italozni. Fontos számára, hogy a családját megtarthassa.
6
Amikor eljöttünk a házaspártól nem volt bennem aggódás és félsz amiatt, hogy a férj „árulásnak” érzi ezt a beszélgetést, mert éreztem, hogy sikerült feldolgozniuk a konfliktust, kimondták egymás iránti érzéseiket és közös céljukat.
Utánkövetés Az
ügyészség
Istvánnal
szemben
vádemelés
elhalasztását
alkalmazott
azzal
a
kötelezettséggel, hogy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésen kell részt vennie, amihez ő hozzájárult. Jegyzőkönyvi meghallgatásakor elmondta, hogy rendeződött a családdal a kapcsolata, nem fogyaszt alkoholt. Április 26-án felkeresi a …Kórház Addiktológiai Osztályán az általam megnevezett főorvosnőt. A jegyzőkönyv felvételét követően telefonon felhívtam a feleséget, aki örömmel újságolta, hogy a közös beszélgetésünk óta a férje egyáltalán nem fogyasztott alkoholt, hangjából érezhető volt a nyugalom. Április 26-án a kórházi jelentkezés után mindketten bejöttek hozzám és elmondták, hogy a főorvosnő úgy látja, Istvánnak komolyabb segítségre nincs szüksége, hiszen két hónapja egyáltalán nem fogyaszt alkoholt és még időben sikerült neki abbahagynia az alkoholizálást. Természetesen gondozásba vették, és rendszeresen kell jelentkeznie kontrollra, valamint Milgamma nevű vitamin kapszulát kell szednie. Nagyon vidámak, felszabadultak és boldogok voltak, mintha nem is azzal a két emberrel találkoztam volna, mint akiknél a véleményt készítettem. Beszélgetésükből érezhető volt, hogy büszkék egymásra, gyermekeikre, akik ismét mernek az apjukhoz szólni, és jól tanulnak. A feleség most örömében sírt: „- Mondtam, hogy milyen aranyos és kedves ember, ha nem iszik.” Csak bólogattam, és a szememet dörzsöltem, mintha belement volna valami…..
Konklúzió: „Minden tűz kialszik egyszer, de az ember megmarad, hogy újra és újra tüzet rakjon, és meglássa benne a saját 7
örömét vagy bánatát”
Fekete István Véleményem szerint jelen esetben a pártfogó felügyelői vélemény készítése során alkalmazott mediációs módszer nagyban hozzájárult a család egyben maradásához. Ebben az időpontban még viszonylag frissek voltak a sérelmek, így az érzelmek a beszélgetés folyamán hamar felszínre kerültek, amelyek a legkülönfélébb érzéseket váltották ki a felekből. Mariannának lehetősége volt kinyilvánítania azon szükségletét, hogy a férje segítséget vegyen igénybe alkoholproblémájának kezeléséhez. Ez a beszélgetés természetesen nem a kötelezően előírt büntetőügyi mediációs előírások alapján zajlott, hanem jóval kötetlenebb módon, amely nem csak konkrétan arra irányult, amire az ügyészség a pártfogó felügyelői véleményt kérte, hanem arra, hogy mi vezetett a bűncselekmény elkövetéséhez.
Elemzés: A mediáció mint konfliktuskezelő módszer miért volt hatékony ebben az ügyben? A felek között 10 éve húzódik egy családon belüli konfliktus, amelynek oka a férj alkoholfogyasztása. Az eltelt időszakban a felek nem tudták ezt a problémát egymással megbeszélni. A férj nem ismerte el alkoholizmusát, nem tudta, hogyan változik meg viselkedése az alkohol hatására, hogy agresszív viselkedése a családja körében félelmet generál és veszélyezteti a kiskorúak lelki-fizikai, erkölcsi fejlődését. Amíg a kiskorúakat fizikailag nem bántalmazta, az anya nem mert külső segítséghez folyamodni, ugyanakkor kommunikálni sem tudott párjával ezekről az esetekről. A ”szemtől-szembe” módszer és a külső, neutrális fél, a közvetítő segítségével létrejött konfliktuskezelő beszélgetés során a férfi először szembesült azzal, hogy alkoholfüggő. Szeretett felesége elmondása alapján szembesült tettének következményeivel, családjára gyakorolt hatásával,. Tudatosult benne, hogy viselkedése a családtagokban félelmet, riadalmat keltett, és emiatt elveszítheti a őket. Felismerte azt is, hogy fiaival szinte semmiféle kapcsolata nem volt, és a jövőben megtanul jó édesapja lenni a gyermekeinek és jó férje a feleségének. Mindkét fél feltárta a szükségleteit, igényeit a másik fél irányában. A férj nem akarta elveszíteni a családját, a feleség is össze akarta tartani a családot, de ez csak akkor látta lehetségesnek, ha a férfi alkoholfüggőséget gyógyító kezelésre jár. A feleség által feltárt információk alapján a férfi felismerte, hogy mi vezetett a bűncselekmény elkövetéséhez és mit 8
kell tennie ahhoz, hogy a jövőben ez ne forduljon elő. A férfi belátta, hogy hibázott, és a családja megtartása érdekében - mit kell tennie, min kell változtatnia. Igaz, elhatározásában az is közrejátszott, hogy büntetőeljárás indult ellene és szembesült azzal, hogy családtagjaival szemben bűncselekményt követett el. A mediációs eljárás képessé tette a feleket arra, hogy kommunikáljanak egymással, ezáltal a felek saját maguk találták meg a családban feszültséget keltő problémák okát, közösen találtak kiutat és megoldást a jövőbeni harmonikus, nyugodt családi élet megteremtése érekében. Korai lenne kijelenteni erre a történetre, hogy happy end, és bízom benne, hogy a változás tartós lesz.. Marianna utolsó találkozásunkkor elhangzott búcsúzó mondata: - „Nagyon kivoltam, nem hittem, hogy fel tudok épülni abból a lelkiállapotból, amiben voltam.” István megjegyzése: „Ha évekkel ezelőtt lett volna egy külső személy, akinek a segítségével megbeszélhettük volna problémáinkat, akkor nem került volna sor a cselekmény elkövetésére.”
9
Ügyszám: Pfv/……../2009.
NYILATKOZAT (Külön magatartási szabály/kötelezettség előírására tett javaslat ügyében)
Alulírott…………… (született: lakcíme: ) tudomásul veszem…………. pártfogó felügyelő tájékoztatását arról, hogy a……………… Ügyészség B…../2009/7 számú elrendelésére készítendő pártfogó felügyelői véleményben az alábbi kötelezettség előírására fog javaslatot tenni. Alkoholfüggőséget gyógyító kezelésnek vagy gyógyító eljárásnak való alávetését. Megértettem a pártfogó felügyelő arra vonatkozó tájékoztatását is, hogy az előírás milyen jogkövetkezményekkel jár. Nyilatkozom a pártfogó felügyelőnek arról, hogy a javasolt kötelezettségek megtartására képes vagyok, azokat vállalom.
………………………………..
………………………………………. terhelt
10
MEGYEI IGAZSÁGÜGYI HIVATAL
Ügyszám: Pfv/………/2009. Tárgy: ………… ügye PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY
(A 17/2003. (VI. 24) IM rendelet 2-9. §-ai szerint) I. Rész I. 1. AZ ÜGYRE VONATKOZÓ ADATOK
■ A vélemény beszerzését elrendelő megnevezése, székhelye:……….. Ügyészség , ……….. város, …………………u.12 ■ Ügyszáma, az elrendelés ideje:……………. /2009/5 sz., 2009.12.22. ■ A cselekmény Btk. szerinti minősítése, az elkövetés időpontja: 2 rb. könnyű testi sértés vétsége, 1 rb. könnyű testi sértés bűntette, 2009. október 19. ■ Az eljárás jellege: □ felnőtt korú terhelttel szemben alkalmazandó vádemelés elhalasztása során, külön magatartási szabályok előírását megelőzően ■ A kezdőirat érkeztetésének ideje: 2009.12.30. ■ A vélemény elkészítésének határideje: 2010.01.30. ■ A véleményt készítő pártfogó felügyelő neve, elérhetősége: ld.jelige ■ A vélemény készítésében közreműködő megyei/fővárosi hivatal megnevezése, a közreműködő pártfogó felügyelő neve: ■ A vélemény írásba foglalásának a napja: 2010. január 27. ■ A pártfogó felügyelő által csatolt mellékletek felsorolása: Terhelt nyilatkozata a vállalt kötelezettségre vonatkozóan.
I. 2. A TERHELTRE VONATKOZÓ ADATOK ■ Neve: …………. István ■ Születési helye, ideje, anyja neve: 19....... év ……..hó …..nap ■ Egyéb elérhetősége/telefonja: 0630 …………. ■ Személyazonosításra alkalmas igazolványának megnevezése, száma: …………….AA 11
■ Családi állapota: nős ■ Munkaerőpiaci megjelenésére, foglalkoztatására, munkaviszonyára/iskolarendszerű tanulói jogviszonyára vonatkozó adatok: Iskolai végzettsége, szakképzettsége, szaktudása, foglalkozása: érettségi, gépszerelő, karbantartó szakképzettség -
Munkáltató megnevezése, telephelye/címe: ……………………, A terhelt beosztása, munkaköre: gépkezelő
■ Jövedelmi, vagyoni viszonyai: 100-110.000 Ft/hó nettó havi kereset, vagyona nincs ■ Egészségi állapota, esetleges káros szenvedélyei : Megfelelő, nem érzi magát alkoholfüggőnek. ■ Esetleges korábbi pártfogó felügyelői tapasztalatok bemutatása: ■ Családon belüli erőszak, vagy veszélyeztetettség leírása, a tett (javasolt) intézkedés bemutatása: Alkohol befolyásoltság alatt egy alkalommal – jelen ügyben - tettlegesen bántalmazta feleségét, gyermekeit és édesanyját. A terheltet 72 órás távoltartásra kötelezték. Ezen eset óta kevesebb alkoholt fogyaszt, családtagjaival nem kerül konfliktusba. Vizsgálati módszerek és eljárások II. 1. A meghallgatott(-ak) neve, a terhelthez fűződő kapcsolat, az együttműködési készség és a közölt információ megjelölésével: □ Terhelt: ……. István □ Más személyek: …………. Marianna feleség II. 2. A pártfogó felügyelő által tanulmányozott iratok megnevezése: □ Az ügy iratai, nyomozati iratok II. 3. Milyen forrásból szerzett be a pártfogó felügyelő felvilágosítást, adatot, vagy iratot: □
Más forrásból, konkrétan: ……..Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat ….. Irodája
II. 4. Lakóhely/tartózkodási hely megtekintésére vonatkozó adatok (cím, időpont):…………város ……….. u. …… hsz. 2010. január 22. ■ A terhelt lakóhelyének/tartózkodási helyének megtekintése során felmerült akadály bemutatása: nem volt Szakmai ténymegállapítások A terhelt meghallgatása során elmondta, hogy édesanyjával, feleségével és két közös kiskorú gyermekükkel él együtt az ő és az édesanyja tulajdonát képező családi házban. A lakásban
12
négy szoba van, a gyermekeknek és az édesanyjának külön-külön szobájuk van, ő pedig a feleségével egy szobát használ. …-ban dolgozik gépszerelőként, négy napos munkarendben, ami azt jelenti, hogy négy napot dolgozik, utána négy nap pihenő van. Amikor folyamatos munkarendben dolgozik, nem fogyaszt alkoholt. A szabadnapján általában otthon tartózkodik, szerel, ha jó idő van, akkor gombát szed. Szabadnapjain általában ő jár …-ra bevásárolni a család részére. Elmondása szerint jelenleg nincsenek barátai, egy volt, aki többször befolyásolta őt abban, hogy menjen vele inni, de ő időközben elköltözött a faluból. Nem érzi magát alkoholfüggőnek. Azt elismerte, hogy a cselekmény elkövetésekor sokat ivott és attól nem tudott gondolkodni, rosszul lett az italtól és ezért követte el családtagjaival szemben a tettlegességet. Korábban ez nem fordult elő vele, ha ivott is valamennyire kontrollálta a cselekedeteit. A nyomozás során vele szemben alkalmazott távoltartás alatt az anyósánál tartózkodott. Őt telefonon felhívta, elmondta, hogy mit tett és tőle is bocsánatot kért. Az anyósa felajánlotta neki, hogy menjen oda hozzá a távoltartás alatt. Az eset nagyon megviselte, megbánta, családtagjaitól bocsánatot kért. Azóta kevesebb alkoholt fogyaszt és nem került konfliktusba a családjával. ……………… feleség meghallgatása során elmondta, hogy a férje kb. 10 éve alkoholbetegségben szenved. Az alkoholos befolyásoltsága alatt kötözködő, fenyegető. Tettlegesség először jelen cselekmény alkalmával fordult elő a családtagjaival szemben, azt megelőzően, illetve utána nem. Az eset nagyon megviselte a családot, főként a gyermekeket. A feleség időnként még most is fél a férjétől, ha alkoholt fogyaszt. Az alkohol fogyasztása az eset óta viszonylag elfogadható, ha iszik is, nem kötözködik, hanem csendben elvonul a szobába és lefekszik. A gyermekek szintén nagyon nehezen dolgozták fel a cselekményt, tanulmányi eredményük romlott. A nyomozás során a ….Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatnál esetmegbeszélésre került sor, melyen az egész család részt vett. Ott tájékoztatást kaptak, ha még egy ilyen eset előfordul, akkor a szolgálat a gyermekeket védelembe veszi, illetve kiemelheti a családból. A terhelt zárkózott személyiségű, próbálta szenvedélybetegségét bagatellizálni, homályosítani. A beszélgetés folyamán verbális, illetve non-verbális viselkedése agresszióra nem utalt. Feleségével egyet értett abban, hogy egyedül nem tudja kezelni alkoholfüggőségét és segítségre szorul. A családja csak akkor marad vele, ha teljes mértékben meggyógyul az alkoholbetegségéből. Megbeszélték, hogy mindannyiuknak erre van igénye. A vélemény készítése során nem tapasztaltam olyan körülményeket, amelyek indokolnák az azonnali gyermekvédelmi intézkedést. Célzott kérdésekre adott válaszok, javaslatok ■ Javaslat az alkalmazandó szankcióra, az egyedi magatartási szabály, kötelezettség előírására: Javaslom a terhelt alkoholfüggőséget gyógyító kezelésnek, vagy gyógyító eljárásnak való alávetése előírását. ■ A terhelt vállalja-e, képes-e a javasolt magatartási szabályokat/kötelezettségeket megtartani? A terhelt belátta, hogy hibázott, és családja megtartása érdekében mit kell tennie, min kell változtatnia, ezért a mellékelt nyilatkozat alapján vállalta a javasolt kötelezettség teljesítését. dátum
13
kmf. megyei igazgató
pártfogó felügyelő
14
