ADÓ-CSEPP KÖNYVELŐ IRODA

ADÓTIPPEK MINDEN TÉMÁBAN Írta: Írta: Ökrös Erika

Kedves Mérlegképes Tanoncok! Született egy 74 oldalas e-book, amiből néhány részletet olvashattok az alábbiakban. Vállalkozói nyelven, érthetően foglalja össze a legfontosabb, a gyakorlati életben előforduló adónemek tudnivalóit és ötleteket, tippeket kaphattok, hogyan lehet spórolni az adóval, hogy valóban csakis annyit fizessünk, amennyit nagyon muszáj. Remélem hasznos lesz majd a gyakorlati életben! Ha a teljes e-bookra kíváncsi vagy, akkor innen ingyenesen ajándékba letöltheted: http://adobevallas-konyveles.hu/tavaszi-ajandek Üdvözlettel: Örkös Erika

ADÓ-CSEPP KÖNYVELŐ IRODA http://adobevallas-konyveles.hu


Cégautó adó Új kategóriák szerint adózik. Az alábbi összegek vonatkoznak 2012. január 1-jétől havonta:

Egyéni és táras vállalkozás esetében is azonosak a szabályok. Ha a vállalkozásé a személygépkocsi: • az adót meg kell fizetni, és negyedévente a 1201-es bevalláson bevallani Ha a magánszemély nevén van a gépkocsi: • a tulajdonos köteles megfizetni és bevallani negyedévente 20-ig (pl első negyedévet április 20-ig). A bevallás szintén a 1201-es. Autóhasználat adó nélkül? Egyéni vállalkozónak nem mindig kell adót fizetni Egyéni vállalkozó havi 500 km-t elszámolhat költségként útnyilvántartás nélkül és cégautó adó fizetési kötelezettség nélkül! A súlyadó levonható a cégautó-adóból! De csak akkor, ha határidőre!!! megfizetésre került. A negyedéves bevallásban a fizetendő cégautó adó csökkenthető a határidőben megfizetett súlyadóval (havi összegekre kell bontani a bevallásban).



Számítási példa: Féléves súlyadó: 12.000 Ft Negyedéves cégautó adó: 3*7.700 Ft Fizetendő: 12.000 / 6 hónap=2.000 Ft levonható egy hónapra => 3*2.000=6.000 Ft vonható le egy negyedévre Tehát a fizetendő cégautó adó = 23.100Ft helyett 17.100.-Ft! Magánszemélyként útnyilvántartás vezetése Magánszemély tulajdonosként érdemes csak akkor elszámolni útnyilvántartás alapján a személygépkocsi költségét, amikor az meghaladja azt az adót, amit a gépkocsi költség elszámolása nélkül fizetnénk. Gépkocsi költségek elszámolása Ha a gépkocsi a vállalkozás tulajdona: • számlák alapján a költségek elszámolhatók (üzemanyag, javítási költség stb) • értékcsökkenési leírás elszámolható (évi 20%) Ha a gépkocsi magánszemély tulajdona: útnyilvántartás alapján: • NAV norma és üzemanyagár szerint a fogyasztás • 9Ft/km TIPP #26 – Magánszemélyként útnyilvántartás vezetése hogyan? Az útnyilvántartás vezethető megvásárolható útnyilvántartás programban, vagy általunk készített – akár kockás papíros – táblázaton is.



Helyi adók A helyi adókból a vállalkozások számára az elsődleges a helyi iparűzési adó. Ezt nem csak a székhelyen, hanem a vállalkozás összes telephelyén meg kell fizetni. Maximális mértéke: 2%, de ettől a települések szabadon eltérhetnek lefelé helyi rendelettel. Élnek is vele, főleg a kisebb települések, ahol jól jönnek az ott székhellyel rendelkező vállalkozások. (itt általában székhelyszolgáltatással foglalkozó vállalkozások dolgoznak). Fontos: ha valamely vállalkozás székhelye székhelyszolgáltatónál van, azt a bejelentkezéskor a 12T201C,T nyomtatványon be kell jelenteni. A helyi adó számítása általánosan + Árbevétel - Anyagköltség - ELÁBÉ (Eladott Áruk Beszerzési Értéke) - Közvetített szolgáltatások értéke (alvállalkozói teljesítések) =Iparűzési adó alapja Érdemes figyelni az alapnál mi az ami csökkenti, és mi az ami nem! Mivel a szolgáltatások értéke nem csökkenti az iparűzési adó alapját, így érdemes végiggondolni, hogy mi az ami viszont igen. Ilyen az exportáló cégeknél a külföldi útszakaszra megfizetett fuvar költség, mely a számviteli törvény alapján a nettó árbevétel összegét csökkenti. Pl. Ha pl egy cég Isztambulba szállít termékeket kamionnal, akkor a magyar határtól a török fővárosig tartó útszakaszra vonatkozó fuvarköltség, az csökkentő tétel. Az alvállalkozói teljesítményekbe sok minden tartozhat, ez tevékenység függő: pl. ha valaki az interneten forgalmaz terméket, és postán (futárral) küldi el, és ezt külön soron a számlájában szerepelteti, akkor ha a



számlára ráírja „A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz.”, akkor az szintén csökkenti az iparűzési adó alapját. Érdemes megnézni, és megbeszélni a könyvelővel, hogy ezen tételeket ne az igénybevett szolgáltatások közé könyvelje, hanem közvetített szolgáltatásként, mert úgy kedvezőbb az iparűzési adó elszámolása. Iparűzési adó megosztása Az adó alapját meg kell osztani a különböző telephelyek között. Ez történhet személyi költség ráfordítással arányosan vagy eszköz arányosan (ez azt jelenti, hogy a személyi költségeket megvizsgáljuk az egyes telephelyeken, megnézzük, hogy melyik telephelyre hány %-a jut => pont ezzel a %-kal szorozzuk az iparűzési adót is az adott telephelyen – ugyanígy minden telephelyen kiszámolható). DE! Van minimum érték is! A székhelyen viszont kötelező legalább az ügyvezető bérének 10%-ra vonatkozó helyi iparűzési adót megfizetni. A megosztás után kell az adóalapot felszorozni az adó mértékével: 2% Iparűzési adó = Iparűzési adó alapja * 0,02 Érdemes végiggondolni alapításkor, hogy hol legyen a székhely vagy a telephely, mert sok olyan település lehet a környezetünkben, ahol kedvezőbb az iparűzési adó mértéke. Van olyan település is, ahol 0%, de jóval gyakoribb a 1,7-1,9%. Nagyobb forgalmú, bevételű cégnél ez jelentős megtakarítást eredményezhet. Ideiglenes iparűzési adó: Az építőipari cégek ideiglenes iparűzési adóra kötelezettek, ha 30 napnál tovább tart a tevékenységük az adott településen. Amennyiben ez a 180 napot meghaladja, úgy az állandónak minősül. A piacozók kikerültek 2011-től az ideiglenes iparűzési adó hatálya alól. Az adóelőlegeket tárgyév március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni. December 20-ig feltöltési kötelezettsége van annak a cégnek, amely a társasági adóban is feltöltésre kötelezett. Az éves bevallás határideje: tárgyévet követő év május 31-e. Súlyadó: a gépjárművekre kivetett adó.



Tipp: időben történő megfizetése esetén a cégautó adóból levonható! Építményadó: helyi önkormányzati döntés és határozat alapján fizetendő adó. Idegenforgalmi adó: helyi önkormányzati döntés és vendégéjszakák alapján fizetendő adó.

Számviteli árbevétel A számviteli törvény szerinti árbevétel: az adott termék ellenértéke vagy a szolgáltatás nyújtásának ellenértéke. A nyilvántartásokban külön kell kezelni a belföldi és export árbevételeket. A számviteli törvény szerint, amennyiben export történik, és szállítással jár, akkor a fuvarköltségből a magyar határtól a megrendelő telephelyéig tartó szakaszra vonatkozó költség csökkenti az árbevételt. Ezt érdemes használni, és nem egyéb igénybevett szolgáltatásként figyelembe venni, mert az nem, de ez viszont csökkenti az iparűzési adó alapját! Beszerzési érték Egy termék beszerzési értéke nem csupán a vételi árból áll, hanem minden olyan egyéb költségből is, mely a raktárba érkezésig felmerül: pl vám, fuvar, biztosítást stb. Ötlet A beszerzés költségeit is vegyük készletre, hogy csökkentse az iparűzési adót Érdemes ezen költségeket is készletre venni a termékkel együtt, és az analitikus nyilvántartásokban a termékre ráosztott költségként szerepeltetni, mert amikor a termék eladásra kerül, akkor a termék beszerzésére fordított összeg költségként kerül elszámolásra (eladott áruk beszerzési értéke néven – ELÁBÉ), és ez az összeg szintén az iparűzési adó alapját is csökkenti, míg ha ezeket a költségeket igénybevett szolgáltatásként vennénk figyelembe, úgy ezek a költségek az iparűzési adó alapját nem csökkentenék.



Fizetendő járulékok A foglalkoztatót terhelő TB-járulék

Szociális hozzájárulási adó: 27% Ez a korábbi munkáltatói TB (27%) új neve. (Hivatalosan úgy szólt: Nyugdíjbiztosítási alap 24% + Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 3%) Alapja: A bruttó bér. Egyéni vagy társas vállalkozó esetén az alap 112,5%-a. Kedvezmény: Ha a munkáltató vállalja, hogy az alkalmazásában álló munkavállalói részére az adóváltozások kedvezőtlen hatását ellensúlyozandó bért emel oly mértékben, hogy a munkavállaló nettó bére ne süllyedjen a 2011. évi nettó bér alá, akkor a szociális hozzájárulásra kedvezményt lehet érvényesíteni.

A biztosítottól levonandó járulékok:

A járulék összetevői: • Nyugdíjjárulék: 10% • Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék: 7,5%, ebből: • természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4% • pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 2% • munkaerő-piaci járulék: 1,5%



Levont járulékok Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék a 7,5%-ról 8,5%-ra emelkedik. Egyén és társas vállalkozók esetén a minimálbér 150%-a az alapja. (141.000.-Ft) Nyugdíjjárulék: 10% nem változott, viszont a korábbi tervekkel ellentétben a megmaradt magánnyugdíjpénztár tagok továbbra sem tagdíjat fizetnek a magánszámlájukra, hanem az állam felé a nyugdíjjárulékot, így újra szereznek még szolgálati időt. Újra megnyílik a lehetőség az állami rendszerbe történő visszalépésre2012. 03. 31-ig.

Egészségügyi hozzájárulás:

A tételes egészségügyi hozzájárulás megszűnt már, a százalékos viszont nem! A kifizetőt terhelő EHO: 27% a juttatás 119%-os alapjára Kifizetőt terhelő EHO = Juttatás * 1,19 * 0,27 A kifizetőt terhelő EHO esetei: 2012-ben 27%-os és 10%-os eho terheli a cafeteria elemeket. 14% eho: osztalék • munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba (minimálbér 50%-a feletti rész után) • foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató nyugdíjszolgáltató intézménybe (minimálbér 50%-a feletti rész) • munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös egészégpénztárba, önsegélyező pénztárba (minimálbér 30%-a feletti rész) • étkeztetés (havi 18.000.-Ft feletti rész után)



• iskolai rendszerű képzés (minimálbér 2,5-szeresét meghaladó rész után) • üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés (minimálbér fölötti rész után) • cégtelefon magáncélú használata • csoportos életbiztosítás • reprezentáció és üzleti ajándék szja köteles része • összevont szja alapba tartozó adóelőleg-köteles jövedelmek közül azok, után, melyeket nem terhel TB járulék: egyéb jövedelmek pl: titoktartási díj, hallgatási díj, nyeremények) • kamatkedvezményből származó külön adózó jövedelem A magánszemélyt terhelő EHO: 14% a juttatás 119%-os alapjára Magánszemélyt terhelő EHO = Juttatás * 1,19 * 0,14 • • • • • •

A magánszemélyt terhelő EHO esetei: osztalékadó alapját (osztalékadó 16%) vállalkozásból kivont jövedelem értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem árfolyam nyereségből származó jövedelem ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, abban az esetben, ha az éves adóköteles jövedelem nagyobb, mint 1 millió Ft.

Magánszemélyek esetében a maximális EHO fizetési határ éves értéke: 450.000.-Ft, melybe az EHO-n kívül beleszámítanak az egyéni egészségbiztosítási járulékok (4% természetbeni és 2 % pénzbeli levont egészségbiztosítási járulék), az EKHO-n belül levont 1,6% egészségbiztosítási járulék, és az egészségügyi szolgáltatási járulék is.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Fizetésére kötelezett az a magánszemély, akinek valamilyen oknál fogva nincsen biztosítási jogviszonya. Fizetésére kötelezett még a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni és társas vállalkozó (nyugdíjas – öregségi vagy a nők 40 éves munkaviszonya alapján nyugdíjba vonult) – bevallása a 1208-as bevalláson cég esetén, az év végi 1253-mas bevalláson pedig egyéni vállalkozó esetén történik.



Fizetendő: tárgyhónapot követően 12-én. 2012-ben 6.390.- vagy napi 213.-Ft/nap Nyugdíjas vállalkozó (egyéni és társas) 2012-től az minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak, aki nyugdíjat kap és: • elérte a rá érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt • a nők 40 éves munkaviszonyára tekintettel ment nyugdíjba Minden más nyugdíj (szerű) ellátás a továbbiakban nem jogosít kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá válásra. Ennek következtében havonta fizetendő a főállású vállalkozókra vonatkozó TB és adó. A kiegészítő tevékenységűnek minősülő egyéni és társas vállalkozó 2012-ben havi 6.390.-Ft egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett (2011-ben ez 5.100.-Ft volt)

Rehabilitációs hozzájárulás:

Ha az átlagos statisztikai létszám eléri a 20 főt, akkor 1 fő megváltozott (csökkent) munkaképességűt kell foglalkoztatnia a cégnek. (5%-a legyen rokkant a munkavállalóknak). Amennyiben ennek a feltételnek a cég nem felel meg, úgy rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett (a létszám határa 20 fő, ebbe nem kell beleszámítani a közhasznú munkásokat, alkalmi (egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazott) munkavállalókat. Rokkant az e törvény szerint, aki minimum 50%-ban egészségkárosodott az OEP, vagy az NRSZH (OSZI) szakvéleménye alapján. 2011-től 40%-ban rokkant.



A foglalkoztatott csökkent munkaképességű munkavállaló munkaideje minimum 4 óra. Rehabilitációs járulék összege = 964.500 Ft/fő/év A 20 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégnek nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie. 18 főnél már gondolkodjunk el rajta, hogy elkerüljük a rehabilitációs járulékot! Ha már 18 főt alkalmaz a vállalkozás, akkor érdemes megnézni, hogy van-e olyan feladatkör, amit pl. egy csökkent munkaképességű dolgozó 4 órában el tudna látni. És érdemes alkalmazni, így elkerülve ezt az évi 1 millió Ft-os költséget. Betegszabadság vagy táppénz? Betegszabadság: A keresőképtelenség első 15 munkanapját a munkáltató fizeti. Ez a bér 70%-a. A 15 nap az egy éves keret, tehát ha valaki már év elején ezt felhasználta, akkor a következő betegségnél már rögtön táppénzt fog kapni. Táppénz: A táppénz maximális időtartama 1 év. Gyermek ápolására 12 éves koráig vagy üzemi baleset esetén nincsen betegszabadság, ott az első naptól a táppénz jár. Az a munkáltató, amely egyben kifizetőhely is, az maga utalja ezt az ellátást, amelyik nem kifizetőhely (TB kifizető hely a 100 főt meghaladóan alkalmazó cég), az a táppénz igénylést a területileg illetékes Egészségbiztosítási Pénztárnál tudja a munkavállaló számára igényelni. Ami a táppénzhez szükséges: • Foglalkoztatói igazolás



• Táppénz pótlap Fentiek az OEP honlapjáról letölthető nyomtatványok, melyeket az ABEV általános nyomtatványkitöltővel lehet kitölteni és beküldeni postán vagy előzetes regisztráció után elektronikus úton is. Ha a jelen munkáltatónál 2 évnél régebben dolgozik a munkavállaló, akkor csak a táppénzes orvosi igazolásokat kell csatolni. Amennyiben két éven belül más munkáltatója is volt a biztosítottnak, úgy az előző munkáltató(k)tól kapott „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” nyomtatványt is csatolni kell, a TB kiskönyvvel együtt az orvosi igazolásokon kívül. Mindezeket eredetiben kell megküldeni. Az igazolást és a TB kiskönyvet az OEP visszapostázza.

Gyakorlati tanács: Mindig legyen másolat! A fenti dokumentumokról mindig érdemes másolatokat készíteni, ha esetleg a beküldött példányok a hivatalban köddé válnának, akkor legyen másolat róla, ami pótlólag beadható. A táppénz összege: 2 év folyamatos munkaviszony esetén, és otthoni tartózkodással: 60%, amelynek az alapja az előző évi kereset kórházi ápolás esetén ez 50%. Ha nincs meg a 2 éves biztosítási jogviszony, akkor szintén 50% a táppénz mértéke. Magasabb keresetűeknél lép életbe a napi maximum, melynek összege 2011. 05.01-től 5.200.-Ft/naptári nap. Passzív táppénz: MEGSZŰNT 2011. ÉV KÖZBEN! Ha a biztosítási jogviszony megszűnését követően 3 napon belül lesz újra keresőképtelen, akkor 30 napig még kaphat táppénzt, melynek maximális napi bruttó összege: 3.900.-Ft.



Kintlévőség kezelés A kintlévőségek kezelése minden vállalkozás számára problémát okoz. 2010. július elsejétől van arra lehetőség, hogy a 15 napot meghaladó tartozásokat fizetési meghagyás útján közjegyzői és végrehajtói segítséggel a cég behajtsa. Ennek kezdeti költségeit a vállalkozó fizeti, de a behajtás során ezt az adósnak meg kell térítenie. Ugyanakkor az adósnak lehetősége van a fizetési meghagyás ellen fellebbezéssel élni, így perré alakul a vita. Sok vállalkozás viszont a közjegyzőtől érkező fizetési meghagyást nem veszi komolyan (nem a bíróságtól jött…), így ha arra nem reagál a megadott határidőig, akkor az végrehajthatóvá válik, még akkor is ha valamiért az nem jogos a megítélése szerint. Ilyenkor a követelés tulajdonosa akár banki inkasszóval is behajthatja a követelést, annak kamatait és az eljárás költségeit. Fontos tanácsunk! Soha ne hagyjuk megválaszolatlanul a fizetési meghagyást A fizetési meghagyást nem szabad megválaszolatlanul hagyni akkor sem, ha nem a bíróságtól jön, mint a korábbi években, hanem mástól.

A teljes e-book letölthető innen: http://adobevallas-konyveles.hu/tavaszi-ajandek


ADÓ-CSEPP KÖNYVELŐ IRODA

Recommend Documents