Előterjesztő:
Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester
Iktatószám:
01/32370-7/2011.
Tárgy:
Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2010. évi ellátásáról
Melléklet:
1 db határozati javaslat
Készítette:
Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda Általános Igazgatási Iroda Gyámhivatal
Véleményezésre megküldve:
Egészségügyi és Szociális Bizottság Oktatási Bizottság
Törvényességi véleményezésre megküldve:
2011. március 29.
Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31. napjáig átfogó értékelést készít, amelyet a Közgyűlés megtárgyal. Ezen kötelezettség tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete tartalmazza. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, valamint hatósági intézkedések biztosítják. 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) óvodáztatási támogatás, c) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, d) a gyermektartásdíj megelőlegezése, e) az otthonteremtési támogatás, f) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. 2. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. 3. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. 4. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése. A gyermekvédelem rendszerében a gyermekjóléti szociális, segítő munka a hatósági munkát megelőzi, kiegészíti, követi és támogatja.
I. Szeged demográfiai mutatói Szeged Magyarország harmadik legnépesebb városa, az I. számú melléklet 1. számú táblázata a 18 év alatti gyermekek korosztály szerinti megoszlását mutatja 2009-ben és 2010-ben. Megállapítható, hogy a gyermekek száma az utóbbi két évben megközelítőleg azonos. A nemek tekintetében kitűnik az adatokból, hogy valamennyi korosztálynál több a fiú, mint a leány. Országos tendenciaként jelentkező probléma a házasságkötések számának csökkenése, illetve a válások számának növekedése, amely a családok szerkezeti átalakulását vonta maga után. Egyre elterjedtebb modell az egyszülős, így egykeresős család, amely létfenntartási gondok kialakulásához vezethet, valamint a család személyiségformáló, nevelő funkciójának csökkenését vonja maga után.
II. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat által nyújtott pénzbeli ellátások biztosítása A gyermekek pénzbeli ellátásához kapcsolódóan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásról, óvodáztatási támogatásról, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról és ezen belül a gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatásról, valamint a társadalombiztosítás által nem finanszírozott HPV és C csoportú Neisseria meningitidis elleni védőoltásokról, és mint természetbeni ellátás, a szociális nyári étkeztetésről kell említést tenni. Ezen ellátások elbírálásának előkészítése SZMJV Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda (továbbiakban: Iroda) feladatai közé tartozik.
2 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, valamint az óvodáztatási támogatás megállapítása jegyzői, míg a gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás és a a társadalombiztosítás által nem finanszírozott HPV és C csoportú Neisseria meningitidis elleni védőoltások megállapítása és folyósítása, és a szociális nyári étkeztetés megszervezése polgármesteri hatáskörbe tartozik. Az Irodán 2010. január 01. és 2010. december 31. közötti időszakban összesen 103.036 ügyirat került iktatásra, ebből főszámra 33.530 ügyirat, míg alszámra 69.506 ügyirat iktatása történt meg. A felsorolt ellátásokban a főszámra történő iktatások száma 4.233, míg az alszámra történt iktatások száma 13.855 volt. Az Iroda 57 fős létszámából 7 fő (1 csoportvezető, 6 ügyintéző) látta el a fenti ellátásokhoz kapcsolódó ügyintézői munkát. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A Gyvt. által szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egy természetbeni ellátás, amely havi rendszeres pénzbeli utalással nem jár. A kedvezmény megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a törvény által meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének (bölcsődés, óvodás, 1.-7. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-át, valamint a 8. évfolyamtól a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 50 %-át normatív étkezési kedvezményként kell a gyermek részére biztosítani a központi költségvetés terhére), az egyszeri támogatásnak és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére (pl.: közoktatásban ingyenes tankönyvellátásra, alapfokú művészetoktatásra, a gyermek START számláján magasabb összegű állami támogatásra, felsőoktatási felvételinél többlet pontszámra jogosultak, felsőoktatásban részesülők esetében a szociális ösztöndíjak, kollégiumi ellátások megállapításánál előnyt élveznek stb.). Megállapítása a benyújtás napjától számított 1 évre történik. Az a kiskorú, valamint az a 18. életévét betöltött személy, aki nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat - 23. életévének betöltéséig, illetve 25. életévének betöltéséig, ha felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul - jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg - a jogszabályi feltételektől függően - az öregségi nyugdíjminimum (2010. évben a nyugdíjminimum 28.500,-Ft) 140 %-át, azaz 39.900,-Ft-ot, illetve 130%-át, azaz 37.050,-Ft-ot. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma folyamatosan változik, 2010. december hónapban 2.262 családban 4.451 gyermek részesült ebben az ellátásban. 2010. évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) kedvezményt megállapító határozatok száma: 4.745 b) a kedvezményt elutasító határozatok száma: 364 c) a kedvezményre való további jogosultságot megállapító határozatok száma: 130 d) a kedvezményre való jogosultságot megszüntető határozatok száma: 193 e) az eljárást megszüntető határozatok száma: 98 f) az eljárást felfüggesztő határozatok száma: 31 Az elutasítások (lásd b) pontnál) legfőbb okai: magasabb a családban az egy főre jutó jövedelem a törvényben meghatározott értékhatároknál; a család olyan mértékű vagyonnal rendelkezik, amelynek egy főre jutó értéke meghaladja a törvényben meghatározott értékhatárt; nagykorú gyermek nem tanul nappali tagozaton; különélő szülők esetében a gyermekelhelyezésről és a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról szóló bírósági vagy gyámhatósági iratok nem kerülnek becsatolásra; a kérelmet nem a gyermek törvényes képviselője nyújtja be. A megszüntetés (lásd d) pontnál) oka az, hogy a soron kívüli felülvizsgálat során megállapításra kerül, miszerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény feltételei már nem adottak. A soron kívüli felülvizsgálatok a törvényes képviselők vagy nagykorú jogosultak által tett, szociális körülményekben bekövetkező változásokról szóló bejelentés alapján, vagy a nagykorú jogosultak nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyában bekövetkező változások alapján kerülnek elvégzésre. A családokra, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok között kell megemlíteni, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők jelentős része panel- és bérlakásban, vagy albérletben él, de egyre többen vannak olyan családok, akik a megemelkedett lakáshiteleiket nehezen vagy nem tudják fizetni. Jövedelmi körülményeiket tekintve a kérelmezők között nagy számban található GYED-ből, GYES-ből, GYET-ből, öregségi és rokkantsági nyugellátásból, alkalmi munkából, valamint munkanélküli ellátásokból élő. Jellemző, hogy a nem minimálbéren lévő családok a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelmi kategóriája alapján elutasításra kerülnek.
3 2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás A Gyvt. szerint kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. Az ellátás havi rendszeres pénzellátás, melynek összege gyermekenként az öregségi nyugdíjminimum 22 %-a (2010-ben 6.270,-Ft/hó). Megállapítása határozatlan időre szól, azonban évente egyszer az ellátás feltételeinek fennállása felülvizsgálatra kerül. 2010. évben kiegészítő gyermekvédelmi támogatás folyósítására nem került sor. 3. Óvodáztatási támogatás A 2009. évben bevezetésre kerülő új ellátás célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába történő járatásának elősegítése. A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek szülőjének részére állapítja meg az ellátást, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról. A gyermek rendszeres óvodába járásáról szóló igazolásokat az óvodák megküldik az óvodáztatási támogatás folyósítása előtt. A támogatás folyósításának további feltétele, hogy a szülő a gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait sikeresen befejezte. Együtt élő szülők esetében mindkét szülő iskolai végzettségének meg kell felelnie a jogszabályi feltételnek. 2010. évben óvodáztatási támogatás ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) megállapító határozatok száma: 56 b) az elutasító határozatok száma: 40 c) a jogosultságot megszüntető határozatok száma: 28 d) az eljárást felfüggesztő határozatok száma: 66 Az óvodáztatási támogatás évente két alkalommal, tárgyév június, illetve december hónapjában kerül kiutalásra, a támogatás összege gyerekenként és alkalmanként a feltételek meglétének függvényében 20.000,-Ft vagy 10.000,-Ft. A 2010. évi teljes kifizetés 1.690 eFt volt. Az elutasítások (lásd b) pontnál) legfőbb okai: a gyermek a tárgyév május 15-én, illetve november 15-én nem részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, az óvodás gyermek nem jár rendszeresen óvodába, a szülő magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. 4. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek hivatalból rendkívüli gyermekvédelmi támogatást és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatást kapnak, melynek összege gyermekenként 2010. évben 5.800,-Ft/alkalom. A Gyvt. szerint annak a gyermeknek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén fennáll, akkor július hónapban, amennyiben november 1-jén fennáll, akkor november hónapban pénzbeli támogatást (5.800,-Ft-ot) kell biztosítani. A pénzbeli támogatás összege a központi költségvetésből kerül finanszírozásra. A 2010. évi teljes kifizetés 48.998 eFt volt. A szociális, gyermekvédelmi ellátásokról és támogatásokról szóló 2/2006. (II. 14.) Kgy. rendelet alapján az önkormányzat - a helyi költségvetés terhére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít szeptember hónapban azok részére, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév szeptember 1-jén fennáll. A támogatás összege gyermekenként 5.800,-Ft. A 2010. évi teljes kifizetés 24.601 eFt volt. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyik formája a gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás. Az a család jogosult erre a támogatásra, ahol a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át (2010. évben 42.750,-Ft). 2010. évben a gyermekintézményi térítési díj támogatás ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) a támogatást megállapító határozatok száma: 730 b) a támogatást elutasító határozatok száma: 143 c) a támogatásra való további jogosultságot megállapító határozatok száma 1 d) a támogatás folyósítását megszüntető határozatok száma: 160 e) az eljárást megszüntető határozatok száma: 77 f) az eljárást felfüggesztő határozatok száma: 5
4 Ez a támogatás tanévre (óvodai évre), bölcsőde esetén maximálisan 12 hónapra adható. A támogatás összege havi 3.000,-Ft/gyermek, a normatív kedvezményre jogosult gyermekek részére 1.500,-Ft. A támogatás az étkezést biztosító gyermekintézménynek kerül utalásra, így a gyermek törvényes képviselőjének csökkentett összegű térítési díjat kell fizetnie. A 2010. évi teljes kifizetés 13.399 eFt volt. Az elutasítások (lásd b) pontnál) legfőbb okai: magasabb a családban az egy főre jutó jövedelem a rendeletben meghatározott értékhatárnál; a család olyan mértékű vagyonnal rendelkezik, amelynek egy főre jutó értéke meghaladja a rendeletben meghatározott értékhatárt. A megszüntetés (lásd d) pontnál) oka, hogy a gyermek étkezését a törvényes képviselő már nem igényli meg; a gyermek a Gyvt. alapján 100 %-os normatív étkezési kedvezményre lett jogosult; valamint a soron kívüli felülvizsgálat során megállapításra kerül, hogy a gyermekintézményi térítési díj támogatás feltételei már nem adottak. A soron kívüli felülvizsgálatok a törvényes képviselők vagy nagykorú jogosultak által tett, szociális körülményekben bekövetkező változásokról szóló bejelentés alapján kerülnek elvégzésre. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás másik formája természetbeni ellátásként a társadalombiztosítás által nem finanszírozott HPV és C csoportú Neisseria meningitidis elleni védőoltások. A tárgyév április 1-jén rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek közül a térítésmentes C csoportú Neisseria meningitidis okozta invazív fertőzések megelőzésére adandó védőoltásra a tárgyévben 1., 2., 3. életévüket betöltő fiú-és leánygyermekek jogosultak. A szülők kérése alapján 2010. évben 60 fő, 13. életévét betöltött leánygyermek 3 oltásból álló HPV elleni védőoltásban részesült, melynek teljes kifizetése 5.827 eFt volt, a C csoportú Neisseria meningitidis elleni védőoltásban 28 gyermek részesült, 467 eFt összegben. Szociális nyári étkeztetés került megszervezésre 2010.06.16-tól 2010.08.31-ig terjedő időszakban a tárgyévben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek közül 1335 gyermek részére. A gyermekek 54 munkanapon keresztül napi egyszeri meleg étkeztetést kaptak, az ebédet a SULI-HOST Kft. biztosította. Az étkeztetés lebonyolítása 5 iskolában történt párhuzamosan, a gyermekek vagy az iskolában ebédeltek, vagy részükre ételhordóban elvitték az ebédet. 324 fő étkezett a Zrínyi Ilona Általános Iskolában, 350 fő a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye Weöres Sándor Általános Iskolában, 134 fő a Jerney János Általános Iskolában, 337 fő a Rókusváros II. sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, és 190 fő a Szegedi Ipari és Szolgáltató Szakképző Iskola Szeged-Móravárosi Tagintézményében. Az étkeztetés alatt a gyermekfelügyeletet napi 2 órában 4 iskolában az Önkormányzati Városőrség, 1 iskolában a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Gellért Karitász Alapítvány biztosította. A szociális nyári étkeztetés 2010. évi teljes költsége a felügyelettel együtt 27.078 eFt volt.
III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása 1. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a) Gyermekek napközbeni ellátása aa) Bölcsődék Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi intézmény keretén belül 15 telephelyen, 2010. január 01-től április 30-ig 834 férőhelyen, május 01-től október 31-ig 934 férőhelyen, november 01-től december 31-ig 958 férőhelyen, határozatlan idejű működési engedély alapján látták el a kisgyermekek gondozását-nevelését. A Vedres utcai bölcsődében 9 férőhelyen gondozzák az eltérő módon fejlődő gyermekeket, illetve ugyanezen bölcsődében nyújtanak lehetőséget az integrált elhelyezésre is. 2010. évben a férőhelyek már feltöltésre kerültek 2008-2009. évben, így az év folyamán az alkalmanként megüresedett helyekre tudtak gyermeket felvenni. A bölcsődei felvétel iránti kérelmet az ellátást nyújtó intézmény vezetőjénél kell előterjeszteni. A szülő Jelentkezési adatlapot és Nyilatkozatot tölt ki, amellyel regisztrálják a bölcsődébe történő jelentkezést, majd a beszoktatás megkezdésekor Megállapodást köt a szülő a bölcsődével gyermeke elhelyezésének feltételeiről. A felvételt a gyermek lakóhelyén végzett kötelező jellegű családlátogatás előzi meg. Múlt évben 926 gyermek gondozását kezdte meg és látta el az intézmény. A felvétel körüli anomáliák miatt a 2010. szeptemberi beszoktatások időpontja 2011. január-májusi időpontra tolódik, amely miatt az őszi kihasználtság kevesebb lett a tervezettnél. Ezen probléma és a tervezhetőség érdekében a felvétel rendjét 2011-ben megváltoztatja az intézmény, amellyel az egyes telephelyek egyenletes leterhelését is sikerül elérniük. A kisebb kihasználtsághoz az is hozzájárult, hogy jogszabályi változások miatt 132 olyan gyermek távozott óvodába, aki még nem töltötte be a 3. életévét.
5 A bölcsőde szakmai programjának, éves munkatervének megvalósulása ➢ Sómadrin játszószoba A közel 8 éve, mind a 15 bölcsődében kialakított sószobák használatával kapcsolatban pozitívak a tapasztalatok a gyermekek betegségmegelőzése szempontjából. ➢ Rendezvények a bölcsődékben Az intézmény szakmai programjában kiemelt szerepet játszik a bölcsőde - család tartalmas kapcsolatának kialakítása, megtartása. Cél az elfogadó kapcsolatok kiszélesítése, hangsúlyozva a család kompetenciájának erősítését, a család védelmét. Ennek érdekében a szülővel történő beszoktatáson, szülői értekezleteken és szülőcsoportos beszélgetéseken kívül színvonalas bölcsődei rendezvények (Farsang, Anyák napja, nyílt nap, Gyermeknap, családi délután, Mikulás, Karácsony) biztosítanak lehetőséget az együtt gondolkodásra, segítve az együtt nevelés hatékonyságát. 2010-ben az ágazati miniszter április 21-ét a Bölcsőde Napjává nyilvánította, amelynek tiszteletére minden bölcsődében nyílt napot rendeztek, ahol a gyermekek és szüleik ismerkedhettek a bölcsődei élettel. ➢ Szülőcsoportos beszélgetések A bölcsődékben közel két évtizede bevezetett gyakorlat a gondozónők által vezetett szülőcsoportos beszélgetés, melynek egyrészt a gyermekek egészséges személyiségfejlődésében, szocializációjában van preventív szerepe, másrészt elősegíti a bölcsődék családokkal való együttműködését. ➢ Szakmai könyvtár, szakmai kiadványok szerkesztése SZMJVÖ Bölcsődéi szakmai könyvtára szaktanácsadó vezetésével működik. Könyvtári szabályzat és házirend alapján 651 könyv kölcsönözhető. Az állományt szakcsoportonként (élelmezés, egészség, ének-zene, pedagógia, pszichológia, társadalom, tudományvezetés-elmélet) helyezték el, ami megkönnyíti a könyvtár használatát. A kézi könyvtár állomány helyben olvasható és fénymásolható, a szakma különböző területeihez kapcsolódó CD-k és DVD-k az érdeklődők rendelkezésére állnak. Évente 3 alkalommal jelenik meg az országos terjesztésű, 1989. óta létező Iránytű című szakmai információs, továbbképzési lap. A kiadvány célja megjelenése óta változatlan: tájékoztatás, ismeretadás, szakmai értékek közvetítése, tapasztalatok átadása. 2010. évben készítették el a megjelent írások gyűjteményes kiadványát Iránytű Antológia címmel, 2 kötetben, amelyet a II. Regionális Konferencián mutattak be. A Bölcsődék www.tipegobolcsodek.hu honlapját sokan látogatták a tavalyi év folyamán, amelyet azonban december végén megszüntettek és helyette az egész intézményt átfogó új honlap jelent meg www.szegedbolcsode.eu címmel. ➢ Új gondozónő betanítási program, szakmai gyakorlat a bölcsődékben 2010. évben a gondozónői betanító program keretében 5 szakgondozónő, 7 szegedi gondozónő munkába állás előtti felkészítését biztosították. A tárgyévben képzőhelyekkel történt együttműködési megállapodás keretében közel 200 első-és másodéves csecsemő-és kisgyermeknevelő szakos hallgató szakmai gyakorlatát, gyermekápolók, valamint végzős hallgatók gyakorlati záróvizsgáját szervezték meg, melyekhez a gyakorlati és vizsgahelyeket 13 szegedi bölcsőde biztosította. A regionális módszertani csoport 2 szakmai műhelyt, 4 szakmai tanfolyamot tartott a régió szakemberei számára. Megszervezésre került a II. Regionális Konferencia, amely nagy érdeklődés mellett, 62 fő részvételével zajlott. Továbbra is sikeres a nem akkreditált zenei és pedagógiai műhely, amelyen a régióból nagy számmal vettek részt. ➢ Módszertani munka 2003. szeptember 15. napjától 5 év időtartamra, majd 2008. évben további 5 évre jelölte ki az ágazat irányításáért felelős miniszter SZMJVÖ Bölcsődéi Módszertani Bölcsődét a Dél-alföldi régió regionális módszertani bölcsődéjévé.
A módszertani csoport tagjai kiemelt figyelmet fordítanak az alábbi tevékenységekre: - tájékozódás a régió területén lévő bölcsődék működéséről, - kapcsolatépítés, információnyújtás, - új intézmények nyitásának segítése, - a dolgozók szakmai készségeinek fejlesztése, - részvétel a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában, - egységes szemléletű szakmai munka kialakítása, - színvonalas terep- és vizsgahelyek biztosítása a szakképzéshez. 2010-ben a régió területén 68 helyszíni látogatást végeztek, amelyek nagy része gyámügyi ellenőrzésekhez, működési engedélyek kiadásához, módosításához kapcsolódtak. A látogatások alkalmával sor került a bölcsődékben folyó gondozó-nevelő munka átfogó vizsgálatára is.
6 Alapellátáson túli szolgáltatások ➢ Játszóház A Siha közi bölcsődében alapellátáson túli, családi nevelést támogató szolgáltatásként működő játszóházat 2010. évben 103 család vette igénybe, ahol összesen 505 órát töltöttek. A játszóházat igénybevevők közül 38 kisgyermek vált bölcsődéssé az év folyamán. A megjelenések és a nyitvatartási napok számát csökkentette a bölcsődében végzett felújítás, amely csoportok elhelyezését tette szükségessé a játszócsoportban is. ➢ Időszakos gyermekfelügyelet 2007. augusztus 15. napjától - a 378/2007. (VII. 5.) Kgy. sz. határozat alapján - minden bölcsődére kiterjedően bevezetésre került az időszakos gyermekfelügyelet, mint alapellátáson túli, családi nevelést támogató szolgáltatás. Szeged város területén évek óta igény mutatkozott ezen szolgáltatásra, mely lehetőséget nyújt arra, hogy bölcsődei felvétel nélkül - a szülő igényeinek megfelelően - a gyermek 1-2 órát (vagy igény szerint többet is) töltsön a bölcsődében, amíg a szülő ügyeit intézi, vagy egyszerűen úgy érzi, gyermekének szüksége van a közösségre. 2010. évben 210 óra időszakos gyermekfelügyeletet vettek igénybe a szülők, ami 84.000,-Ft bevételt jelentett az intézménynek.
Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával A 2010. évi szakmai ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy Szeged város 15 bölcsődéjében a gyermekek környezete korosztályuk igényeinek megfelelő, harmonikus, családias. A gondozónők jó attitűddel rendelkeznek, szeretettel fordulnak a gyermekekhez. A személyes bánásmód elve megvalósul a gondozó-nevelő munka minden területén, a gondozónők a gondozások során lehetőséget adnak az önállóság gyakorlására, tartalmas dicséretekkel, elismeréssel segítik a gyermekek ismeret-elsajátítását. A gyermekek felé irányuló kommunikáció tartalmas, életkorukhoz igazodik. A kisgyermekek nevelése, gondozása felkészült szakemberek közreműködésével, megfelelő tárgyi feltételek mellett folyik. Az intézmény szerepe a helyi ellátó rendszerben A bölcsőde a gyermekvédelmi rendszer része, amely a gyermekek veszélyeztetettségének észlelésében elsődleges szereppel bír. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek könnyen kiszűrhetőek, hiszen a szakemberek, a gondozónők napi közvetlen kapcsolatban állnak velük. A jelzőrendszer részeként szorosan együttműködnek a társszakmák gyermekvédelemben érintett képviselőivel, mely együttműködés alapja a szakmai kompetenciák, illetve a gyermekek érdekeinek figyelembevétele. Kapcsolati rendszer bemutatása A bölcsőde egymás kompetencia-határainak kölcsönös tiszteletben tartásával együttműködik mindazokkal, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyermekkel, illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhetnek. Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek szoros kapcsolatot tartanak egymással. A kapcsolattartási formák közül leghasznosabbnak a személyes megbeszéléseket, szakmai tanácskozásokat, a tapasztalatcseréket, a helyszíni látogatásokat tartják. Az intézmény jól működő kapcsolatrendszert alakított ki a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalával, a házi gyermekorvosi szolgálattal, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézettel. Személyi feltételek A szakmai feladatok ellátása az intézmény számára jóváhagyott 303,67 fő alkalmazásával biztosított. Ebből szakmai létszám 209,92 fő, technikai létszám 93,75 fő. A szakmai munka megvalósulását, illetve a szakmai munka irányítását segítette a regionális bölcsőde, valamint a 4 fős módszertani csoport. A 15 telephely szakdolgozói közül szakképesítéssel rendelkezik 194,79 fő, a Bölcsődék Igazgatóságán 3,13 fő, szakképzetlen 12 fő. Tárgyi feltételek bemutatása A múlt év során is nagy gondot fordítottak a gyermekek életterének, a bölcsőde külső és belső közösségi tereinek kialakítására, ezen belül a játszóhelyek, homokozók árnyékolásának megteremtésére. A tárgyi és működési feltételek biztosítása során a bölcsődékben a következő felújításokra került sor: a Vitéz utcai bölcsőde 24 férőhellyel történő bővítése; a Hajlat utcai bölcsődében a nyílászárók cseréje, fűtés korszerűsítése, teljes hőszigetelés, keverő vízcsapok cseréje, külső festés, 2 terasz burkolatának felújítása és akadálymentesítése; a Töltés utcai, Rókusi krt-i, Csillag téri, Siha közi, Agyagos utcai, Vedres utcai bölcsőde tárgyi feltételeinek javítása (fürdőszoba-felújítás, ablakcsere, járólap-, radiátor-, parkettacsere stb.). A biztonság megteremtése érdekében a füvesített részeken kívül - az ütéscsillapítás céljából - gumitéglákat helyeztek el. Képzéseken, akkreditált tanfolyamokon való részvétel Az intézmény szakdolgozói közül 6 fő, vezetői szinten 2 fő képzésen; szakdolgozói szinten 55 fő, vezetői szinten 10 fő akkreditált képzésen vett részt.
7 Intézményi pályázatok Az intézmény 2010-ben beadott pályázatainak száma 6, nyertes pályázatoké 6, akkreditációt nyert 3, az elnyert támogatás összege 3.014 eFt. Szakmai munka elismerése Intézményi keretek között 2010. évben igazgatói dicséretben nem részesült dolgozó, 2011. évtől a Bölcsőde Napján kívánnak ezen lehetőséggel élni. Szociális Munkáért kitüntetést kapott Kissné Fazekas Ibolya szaktanácsadó. ab) Családi napközi és házi gyermekfelügyelet: A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközik által nyújtott ellátás iránti igény egyre nő, 2008-2010. között 41 családi napközi működésének engedélyezésére került sor Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője által. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata nem működteti ezen ellátási formát, tekintettel arra, hogy a Gyvt. szerinti feladatellátási kötelezettségének SZMJVÖ Bölcsődéi fenntartásával eleget tesz.
2. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 570/2006. (XII. 08.) Kgy. sz. határozatával döntött SZMJVÖ Gyermekvédelmi Intézmény feladatainak - 2007. január 01. napjával - SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthonba történő integrálásáról. SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon a következő gyermekvédelmi szakellátási feladatokkal működött 2010-ben: a) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona - otthont nyújtó és különleges ellátás 0-6 éves korú gyermekek számára (integrált gyermekcsoport, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek gondozása), 34 férőhelyen b) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthona - otthont nyújtó ellátás 12-18 éves korú, disszociális tüneteket mutató fiú gyermekek számára, 16 férőhelyen c) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Utógondozói Ellátás - 15 fő fiatal felnőtt (18-24 éves korig) utógondozói ellátása külső férőhelyeken d) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona - Nevelőszülői Hálózat - otthon nyújtó és különleges ellátás, 6 férőhelyen a) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona 2007. március 01. napjától az intézmény 34 gyermeket fogad - 3-6 év közötti gyermekek integrált gyermekcsoportban, illetve különleges ellátást igénylő 0-3 év közötti fogyatékos gyermekeket is ellátó gyermekcsoportokban. 2010. év folyamán 18 gyermek ellátása megszűnt, 20 gyermek új felvételt nyert, az éves kihasználtság 92,68 % volt. Szakmai program megvalósulása A szakmai program a gyermekek igényeinek maximális kielégítését, a szükség szerint napi rendszerességű korai fejlesztést, a gyermekvédelmi feladatok magas színvonalú ellátását folyamatosan biztosítja a benne foglaltak megvalósulásával, különös tekintettel a vér szerinti családba történő nagy arányú (közel 40%-os) hazagondozással, amely a gyermekvédelmi törvény előírásainak betartásával történik. Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával Az egyéni gondozási-nevelési tervek az adott gyermek igényeinek és életkorának, fejlettségi szintjének részletes felmérése után a saját gondozónő, a családgondozó és a gyám együttműködésével készülnek. Negyedévente az aktuális fejlődési menet és a szakmai munka eredményeinek figyelembevételével kerülnek átdolgozásra. Az intézmény szerepe a helyi gyermekvédelmi ellátórendszerben Az intézmény a 0-6 éves korosztály vonatkozásában megyei szinten az otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátást biztosítja, és nevelőszülői hálózatot működtet. Az ellátási szükséglet növekedésének üteme továbbra is a csecsemő korosztályban a meghatározó, emellett évről évre folyamatosan bővül a különleges ellátást igénylők köre a 3 év feletti korosztály tekintetében. Jogharmonizáció hiányában az ismeretlen állampolgársággal bíró gyermekek sorsának rendezése gondot okoz.
8 Pályázatok bemutatása A Fogyatékosügyi Keretből egy olyan hempergő faanyagának beszerzése történt meg a fogyatékosokat is ellátó csoportban, amely segítséget nyújt játéktevékenységükhöz, nagymozgásos formáik fejlődéséhez, balesetmegelőzési funkciót is ellátva. A pályázat segítségével folyamatban van egy kültéri, többfunkciós, EU-szabványnak megfelelő, mozgássérült gyermekek számára is alkalmas hintaállvány kialakítása. Kapcsolati rendszer bemutatása A Gyermekotthon szoros együttműködést alakított ki a hatóságokkal, szervezetekkel, például TEGYESZ, illetékes gyámhivatalok, gyermekjogi képviselő, gyermekjóléti szolgálatok, védőnői hálózat, Csecsemőket és Kisgyermekeket Befogadó Otthonok Országos Szövetsége, stb. Személyi feltételek 2010. december 31-i állapot szerint az engedélyezett szakmai létszám 33,85 fő. Tárgyi feltételek A gondozott gyermekek ellátására szolgáló gyermekszobák berendezése és felszerelése a gyermekek korának és fejlettségi szintjének megfelelően vannak kialakítva. A szobák családias hangulatúak, igényesek, a bútorok folyamatos felújítás alatt állnak, és igazodnak a kicsik méreteihez és igényeihez. Biztosított a különleges ellátást igénylő gyermekek fejlesztéséhez, gondozásához szükséges eszközök, berendezési és felszerelési tárgyak bővítése. A gyermekek egyéni ruhatárral és saját játékokkal rendelkeznek, melyet a nagyok önállóan választanak. Az udvari játszóterület gondosan, balesetmentesen került kialakításra, füvesített, rendezett. A gyermekek részére a változatos játéktevékenység lehetősége (nagymozgásos játék, mászóka, homokozás, pancsolás) rendelkezésre áll. A csecsemők teraszon altatásának feltételei biztosítottak. Az ÉRTÜNK Szegedi Csecsemőotthoni Alapítvány által elnyert pályázatnak köszönhetően, az óvodás csoport számára új udvari játékok lettek kialakítva: több rugós állatfigurás hinta, mozgásfejlesztő játszótorony gumitéglával. Az intézmény nyílászáróinak felújítása szükséges lenne, mivel a korszerűtlen ajtók és ablakok cseréjével otthonosabbá és energiatakarékosabbá válna a gyermekek lakókörnyezete. Képzések, akkreditált tanfolyamokon való részvétel Képzésben szakdolgozói szinten 2 fő, akkreditált képzésben vezetői szinten 1 fő, szakdolgozói szinten 7 fő vett részt, továbbképzési kötelezettségét 2 fő teljesítette. Szakmai konferenciákon való részvétel A „Hol szorít a cipő” elnevezésű szakmai konferencián és a „Szociális szolgáltatások helyzete és jövőképe” témájú regionális konferencián az intézmény képviseltette magát. b) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthona A Speciális Gyermekotthon feladata a bekerülő gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő alapvető gondozási feladatok ellátása, a disszociális viselkedészavar tüneteinek kezelése, a gyermek képességeinek, adottságainak fejlesztése, a környezetével való összhang megteremtése. A Fiú Speciális Gyermekotthon lakói lehetnek azok az átmeneti vagy tartós nevelt gyermekek, akiket a TEGYESZ Szakértői Bizottsága megvizsgált, speciális szükségletűnek minősített, és a gyámhivatal határozatot hozott a gondozási hely megváltoztatásával kapcsolatosan, megjelölve a viselkedési problémát, mint speciális szükségletet. Az intézmény engedélyezett férőhelyszáma 16 fő, 2010. év elején 14 fő volt elhelyezve, év közben 9 fő került beutalásra, akik közük 8 fő átmeneti nevelésbe került, 8 fő tartós neveltként került az intézménybe. Az adott időszakban 4 fő vált nagykorúvá, akik közül 2 fő a családjához került vissza, 2 fő utógondozói ellátásba került, 2 fő minisztériumi fenntartású intézménybe került áthelyezésre az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság javaslata alapján. Az intézményegység éves kihasználtsága 85,91 % volt. 2010. évben az alábbi terápiás jellegű foglalkozások megtartására került sor a Fiú Speciális Gyermekotthon lakóinak: Pszichoterápia (a terápiát pszichológus tartja egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében napi rendszerességgel) Gyógypedagógiai foglalkozások, tanulási képességek fejlesztése Kommunikációs és szociális képességekre nevelés Kiskonyhai foglalkozások alkalmával közös bográcsozások, sütések, főzések Az intézményben működő Biblioterápia és Filmklub keretein belül a gondozott gyermekek társadalmi integrációjának és személyiségük fejlesztésének elősegítése Kreatív képességek fejlesztése gipszöntésből készült ajándéktárgyak által
9 Motoros és orientációs képességfejlesztés labdajátékok segítségével, sporttevékenységek (kosárlabda, labdarúgás, asztali tenisz, asztali foci, kirándulások, túrázások, testépítés) Gondozási feladatok összekapcsolása szabadidős tevékenységgel (saját szobáik rendbetétele zenehallgatás közben). Házirendben foglaltak érvényesülése Az Általános rendelkezésekben kiemelt hangsúlyt kap a tájékoztatási kötelezettség. A látogatások rendje a házirendben foglaltak szerint történik, a látogatókat regisztrálják. A napi kimenők nyilvántartása ebből a célból kidolgozott nyilvántartó lapon valósul meg, amelyen a ház minden lakója szerepel, valamint kiegészül egy gyermekenkénti nyilvántartással is. A házirend magában foglalja az intézmény belső értékelési rendszerét, amely alapját képezi a fiatalok jutalmazási rendszerének. Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával Az intézmény szakmai programjával szoros összhangban, az ellátottak egyéni nevelési programjában célul tűzték ki, és kiemelt fontosságú feladatként kezelték, hogy a gyermekek sikeresen fejezzék be az adott tanévet. A 2009/2010-es tanévben 5 főt osztályismétlésre köteleztek, a többiek sikeresen zárták az évet. Az előző évben kialakított rotációs rendszerben működik a gyermekek tanítása, oktatása és fejlesztő tevékenysége az intézményben, délelőttönként. Délutánonként rekreációs, egészséges életmódra nevelés keretén belül csoportos labdajátékok, testépítő edzések biztosítottak számukra. A gyermekek rendszeresen részt vesznek egészségügyi szűréseken, személy szerinti szükséges szakvizsgálatokon. A beutalt gyermekek családjukkal történő kapcsolattartását az intézmény - gyámhivatali határozatok alapján - az intézményben és otthoni kapcsolattartással biztosítja. Pályázatok bemutatása A Szociális, Gyermek és Családvédelmi Keretből bűnmegelőzési nap program megvalósítására 200 eFt-ot kapott az intézmény. Kapcsolati rendszer bemutatása Az intézmény folyamatos kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálatokkal, gyámhivatalokkal, jegyzői hatóságokkal, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, az iskolák igazgatóival, osztályfőnökeivel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökkel, rendőrséggel, bírósággal, egészségügyi intézményekkel, külső támogatóikkal. Az intézmény szerepe a helyi gyermekvédelmi ellátórendszerben A speciális otthon deklaratív szerepe a védelembe kerülő gyermek személyiségén, képességein, adottságain és a benne, valamint környezetében rejlő lehetőségeken, azok fejlesztésén, kiaknázásán alapuló oktató-nevelőszemélyiségfejlesztő munka. Az intézmény szerepe nélkülözhetetlen és hiánypótló. Személyi feltételek 2010. december 31-i állapot szerint az engedélyezett szakmai létszám 14 fő. Tárgyi feltételek A szakmai munka eredményes teljesítéséhez a tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Szakmai munka elismerése Intézményi keretek között 3 fő jutalomban, keresetkiegészítésben részesült. c) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Utógondozói Ellátás SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Utógondozói Ellátás keretében az átmeneti vagy tartós nevelését megszűnését követően a fiatal felnőtt családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését segítik, 15 fő részére, külső férőhelyeken. Az ellátottak száma 2010. december 31-én 10 fő volt, így a férőhelyek kihasználtsága 66,1 %. 5 fő ellátása 2011. március 31-én megszűnik, tekintettel azon jogszabályi változásra, miszerint a 21. életévüket betöltők csak nappali tagozatos tanulmányaik folytatása mellett jogosultak utógondozói ellátásra. Az Utógondozói Ellátás szakmai programja a fiatalok reális énképének kialakítását, a motivációs-érzelmiakarati élet korrekcióját, fejlesztését, az önálló élet kialakításának segítését célozza. A fiatalok önismereti hiányosságai miatt sok esetben előfordul, hogy rosszul ítélik meg képességeiket, helyzetüket, rossz döntéseket hoznak. Az Utógondozói Ellátás külső férőhelyein lakó fiatalok igénylik, és valóban rászorulnak a mindennapos kapcsolattartásra. Házirendben foglaltak érvényesülése Beköltözésükkor a fiatalok a Megállapodás aláírásával vállalják, hogy a házirendet betartják.
10 Az egyéni nevelési program hatékonysága, eredményessége, összhangja az intézményben folyó szakmai munkával Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára készített egyéni nevelési program eredményességének záloga, hogy a nevelő - a fiatallal együtt - úgy készítse el, hogy az reális célokat fogalmazzon meg, vázolja a célok eléréséhez vezető út lépéseit, és ha szükséges, korrigálható legyen. Az ellátás célja a fiatal felnőttek önálló életkezdésének elősegítése. A nevelési program csak a szakmai programmal összhangban tud hatékonyan működni. A kapcsolati rendszer bemutatása Az Utógondozói Ellátás a következő hatóságokkal, szervezetekkel alakított ki szoros kapcsolatot: iskolák, háziorvosok, hivatásos pártfogók, illetékes gyámhivatalok, Munkaügyi Központ, a külső férőhelyen lévő lakások közös képviselői, LIONS Alapítvány, ÁGOTA Alapítvány. Személyi feltételek 2010. december 31-i állapot szerint az engedélyezett létszám 2 fő. Tárgyi feltételek 2007. március 01. napjától Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az utógondozói ellátást külső férőhelyeken, a Szeged, Űrhajós u. 5/B. I/1., a Szeged, Zöldfa u. 5/C. IV/14., a Szeged, Zöldfa u. 16. I/3., és a Szeged, Pentelei sor 1. IX/43. szám alatti lakásokban biztosítja. A lakások felújítása és karbantartása folyamatos. d) SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona - Nevelőszülői Hálózat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthonának keretein belül 6 férőhellyel, 4 nevelőszülő közreműködésével nevelőszülői ellátás működik, kihasználtsága 2010. december 31-én 93,91 %-os volt. A szakmai program a gyermekek szükségleteinek maximális kielégítését, az iskolai tanulmányok támogatását, az önállósodást és a családi kapcsolatok ápolását biztosítja, a benne foglaltak megvalósulásával.
IV. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A jegyzői gyámhatóság feladat- és hatáskörét 2007. január 1. napjától a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A gyermekvédelmi hatósági feladatokat a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Iroda Hatósági Osztálya Gyermekvédelmi Csoportja látta el. A csoportban 4 fő jogász, és 1 fő leíró - gépíró munkatárs dolgozik. A törvény a jegyzői gyámhatóság hatáskörébe utalja a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések közül: 1. a gyermekek védelembe vételét, felülvizsgálatát, annak megszüntetését, 2. a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését.
1. Védelembe vétel 2010. évben a törvényben meghatározott jelzőrendszer tagjai 991 esetben - előző évekhez hasonlóan leggyakrabban a rendőrség, ügyészség, szabálysértési hatóság, oktatási - és egészségügyi intézmények szakemberei, a társhatóságok, valamint természetes személyek (családtagok, rokonok, szomszédok) - éltek jelzéssel a nevelési problémákkal, magatartási - és pszichés zavarokkal küzdő, igazolatlan iskolai hiányzásokat halmozó, szabálysértéseket, bűncselekményeket elkövető, a tágabb környezetük, illetve családjuk által elhanyagolt, vagy bántalmazott - veszélyeztetett vagy annak vélt - kiskorúakról. Amennyiben azonban a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az a Gyermekjóléti Központ által nyújtott alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A települési önkormányzat jegyzője - a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatának figyelembe vételével - védelembe veheti továbbá: - a szabálysértési hatóság értesítése alapján szabálysértést elkövetett fiatalkorút, - a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a 14. életévét be nem töltött gyermeket,
11 - a rendőrség, ügyészség, illetve a bíróság jelzése nyomán a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút, - a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján az 50 óra igazolatlan hiányzást elérő vagy azt meghaladó gyermeket illetve ezen gyermekek esetében az utánuk folyósított iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését rendeli el. A védelembe vételi eljárása során a gyámhatóság sokoldalú bizonyítást folytat, melyhez a családgondozó részletes javaslatán túl a védőnők, gyermekorvosok, egészségügyi intézmények szakemberei, bölcsődék, óvodák, iskolák pedagógusai, gyermekvédelmi felelősei, a lakókörnyezetben élők összegző tapasztalataira is szükség van. A tárgyévben védelembe vétel iránti kérelem elutasítására 11 gyermek ügyében került sor, mely 6 családot érintett. Az eljárás megszüntetéséről 447 gyermekre vonatkozóan született döntés, mely 429 családot érintett. Ebből 138 gyermek esetében a Gyermekjóléti Központot az alapellátás keretében nyújtott családgondozás biztosítására hívtuk fel, míg 309 kiskorúnál nem volt szükség a családgondozó hosszabb távú közreműködésére. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalának tettük át más gyermekvédelmi intézkedésre a védelembe vétel eredménytelensége miatt 24 gyermek iratanyagát, mely 16 családot érintett. A beszámolási időszakban új eljárásban védelembe vett kiskorúak száma 169, mely intézkedés 110 családot érintett. A védelembe vételre a tárgyévben az érintett kiskorúak családi életében mutatkozó sokirányú diszkfunkcionalitás miatt került sor. Egyezően az elmúlt évek tapasztalataival 2010. évben is súlyos probléma a szülők egymás közötti, gyermekükre kiható, bevonódásukat eredményező, illetve a szülők és gyermekeik közötti kezeletlen és feloldhatatlan konfliktushelyzetek sokasága. Korábbi évhez képest csökkent azon gyermekek száma, akiket a szülők válása, majd az azt követő kapcsolattartás során tapasztalható konfliktushelyzetek veszélyeztetnek, a gondozó szülő és a különélő szülő egymás közötti vitái, eltérő nevelési attitűdjük, a másik szülő személyének ellehetetlenítése, a gyermektől való eltiltás egészséges érzelmi-erkölcsi fejlődésük gátjává válik. A kisebb gyermekek vonatkozásában fokozódott a törvényes képviselők elhanyagoló, veszélyeztető magatartása olykor bántalmazó - gondozási, nevelési tevékenysége, mely egészségügyi illetve egyéb magatartási problémában megmutatkozó veszélyeztetettséget okoz. Jellemző még az óvodáztatás hiánya, vagy esetlegessége, a korai fejlesztés nem kellő igénybe vétele. A kis- és nagy-kamasz gyermekeknél az önveszélyes magatartásra való hajlam fokozott térnyerése még mindig szembeszökő. Gyakran kivonulnak a szülői (gyámi) felügyelet alól, hosszabb-rövidebb időn keresztül csavarognak, mind fiatalabb korosztály kerül ki az egészséges családi és iskolai közösségi kontroll alól, önállósági törekvéseik érettségük hiányában fokozzák hátrányukat, lemaradásukat, krónikussá és nehezen felszámolhatóvá teszik veszélyeztetettségüket. A 14. életév elérésekor - a környezetük számára előzménymentesen, kevéssé érzékelhetően - ám kritikus nagyságrendben tör ki az antiszociális viselkedés, a konvencionális értékekkel, kötelezettségekkel szembeforduló magatartás, az általánosan elfogadott, elvárt korosztályos mintáktól eltérő életmód, életvitel kialakítására vonatkozó erőteljes szándék és annak gyakorlatba ültetése. Ezen jelenségek mögött a szülői nevelési tevékenység hiányosságai mutatkoznak meg, ám a törvényes képviselők ez irányú felelősségüket erőteljesen hárítják, külső környezeti és korosztályos csoport hatásokkal érvelnek, figyelmeztetésükkel felelősségtudatuk felkeltését, nevelési módszereik és eszköztáruk átalakítását, áthangolását, gyarapítását célozzuk meg. A 12. év feletti korosztálynál krónikussá váltak az iskoláztatási és tanulmányi nehézségek, melyekkel párosulnak mentális problémák, kezeletlen pszichés rendellenességek, alkohol és drogfogyasztás, valamint más szenvedélybetegség - különösen internet és számítógépes játék függőség - miatti zavarok. Problémaként merült fel a szülő(k) egyre szélesebb körben jelentkező külföldi munkavállalásával - a család anyagi megélhetésének megteremtése érdekében - összefüggésben, hogy a gyermeküket a tágabb család tagjaira, ismerősökre és sajnálatos módon alkalmanként felügyelet nélkül hagyják. Így a gyermekek a szorosabb szülői kontroll alól kikerülve tankötelezettségüket negálják illetve deviáns magatartási formákat vesznek fel. Ez nehézséget okoz a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetésére irányuló védelembe vételi eljárás során is.
12 A jogszabályváltozás 2010. szeptember 1. napjától a gyámhatóság számára új feladatköreként határozta meg a 10 óra igazolatlan hiányzást elérő gyermekek esetében az iskoláztatási támogatás jogosultja részére tájékoztató végzés megküldését. Az 50 óra igazolatlan hiányzást elérő vagy azt meghaladó kiskorúak estében amennyiben védelembe vételük nem áll fenn a gyermekvédelmi intézkedés kötelező elrendelését a gyermekek után folyósított iskoláztatási támogatás felfüggesztését. A gyámhatóság 99 gyermek vonatkozásában küldött tájékoztató végzést és 16 gyermek vonatkozásában függesztette fel az iskoláztatási támogatás folyósítását. A gyámhatóság látókörébe kerültek egyre növekvő számát azok a kiskorúak teszik ki, akik gyermekkorúként vagy fiatalkorúként követtek el szabálysértési cselekményeket. A leggyakrabban lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés, szándékos rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés, szeszes ital fogyasztás tilalmának megszegése szabálysértés, köztisztasági szabálysértés elkövetése miatt kapunk jelzést. A rendőrhatóság közterületen történő fokozott ellenőrzése kapcsán keletkezett feljelentések alapján hivatalbóli védelembe vételi eljárások indultak a szabálysértési hatóság eljárást megszüntető és figyelmeztető határozatainak megérkezését követően köztisztasági és szeszes ital fogyasztás tilalmának megszegése szabálysértést elkövető kiskorúak ügyében. Ezekben az esetekben veszélyeztetettség ritkán igazolódik, a szabálysértési cselekmény elkövetése nem hozható összefüggésbe kiegyensúlyozatlan családi háttérrel, kirívó életmódbéli problémákkal, kötelezettség kerüléssel. Amennyiben szabálysértési cselekmény elkövetése ismétlődik, akkor alapellátás keretében családgondozás alanyává válik a gyermek, nem kellő együttműködés hiányában pedig védelembe vételét rendeljük el. A bűncselekményt elkövető gyermek-és fiatalkorúak esetében viszont az alapellátásban történő családgondozásra szükség van, ismétlődő elkövetői magatartás esetén pedig védelembe vételükre került sor. A vagyon elleni bűncselekmények elkövetésén túl jellemzően a súlyos és könnyű testi sértés, garázdaság fordul elő. A már részletezett okokon túlmenően a kiskorúak veszélyeztetettségének kialakulásához, elmélyüléséhez hozzájárul az érintett családok egy részénél fennálló lakás - szociális - egzisztenciális - jövedelmi - anyagi problémák megjelenése, a család funkcionalitásának ezen okokból való időszakos vagy krónikus ellehetetlenülése, tartósan elégtelen minősége. A fenti - sokszor együttesen jelentkező - problémák megszüntetése érdekében elrendelt intézkedések az alábbiak szerint alakultak 2010. évben a védelembe vétel keretei között: szülő kötelezése, hogy vegye igénybe a gyermek napközbeni ellátását: 3 szülő kötelezése hogy keresse fel a családvédelemmel foglalkozó szervezetet: 13 gyermek és hozzátartozója orvosi vizsgálatának kezdeményezése: 26 a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről való intézkedés: 5 a gyermek számára kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében magatartási szabályok megállapítása: 91 ● a szülő figyelmeztetése helytelen magatartásának megváltoztatására: 169 ● konfliktus kezelési szolgáltatáson való megjelenésre kötelezés: 6 ● iskola pszichológusi vizsgálaton való megjelenésre kötelezés: 3 ● ● ● ● ●
A védelembe vételt hivatalból évente, az érdekeltek kérelmére bármikor felülvizsgálhatja a gyámhatóság. A 2010. évben hivatalbóli felülvizsgálat során 95 gyermek védelembe vételének fenntartásról hoztunk határozatot, mely 69 családot érintett. Ugyanakkor a vizsgált időszakban 185 gyermek esetében a hatósági intézkedés megszüntetéséről született döntés 115 családot érintően. A megszüntetés egyrészről az intézkedés eredményességére tekintettel került megállapításra 147 gyermek esetében, 75 családot érintően. Javítóintézeti nevelésének letöltése miatt védelembe vétel megszüntetésére nem került sor. A gyámhivatal 8 gyermek esetében az átmeneti nevelésbe vételről döntött, mely 6 családot érintett. A nagykorúvá válás a védelembe vétel megszűnését eredményezi, 2010. évben 30 gyermek töltötte be 18. életévét, mely 30 családot érintett.
13 Illetékességváltozás okán 22 gyermekre vonatkozóan küldtük meg a teljes iratanyagot más gyámhatósághoz, mely 14 családot érintett. 2010. december 31. napján tehát összesen 245 kiskorú (168 családból) állt védelembe vétel hatálya alatt. (II. számú melléklet 1. számú táblázat 2. Ideiglenes hatályú elhelyezés Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését a családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, rendőrség, ügyészség, bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen a.) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve harmadik személynél, vagy ha erre nincs lehetőség b.) a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt, illetve a külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a Gyvt. 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatalát. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. 2010. évben a jegyzői gyámhatóság 35 gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt intézkedett 30 család érintettségével. (II. számú melléklet 2. számú táblázat) A súlyosan veszélyeztetett gyermekek családból történő kiemelése krízisintézkedés - az azonnali végrehajthatóság kimondásával, a fellebbezés kizárásával - jogszabály változást követően jogorvoslat biztosításával - kötelező gyámhivatali felülvizsgálattal. Az azonnali intézkedés oka az újszülötteknél, hogy már a terhesgondozás során a védőnő vagy eltitkolt terhesség esetén születéskor a klinika, illetve a kórház jelzi a hazaadhatóság kizárását. Ezen jelzések alapján nem lehet a csecsemőt hazaadni, ha az anya korábbi életmódjából adódóan személyében alkalmatlan gondozására. Indoka még a születéskori kiemelésnek az érintett családok, vagy egyedül álló kismamák elégtelen szociális- és lakáskörülményei, mely lehetetlenné teszi a kisdedek egészségére káros hatások megszüntetését. A nevelésigondozási képességet korlátozza az érintettek válságos anyagi-jövedelmi helyzete. A beszámolási időszakban román állampolgárságú anyától született egy ismeretlen állampolgárságú újszülött ideiglenes hatályú elhelyezését kellett elrendelni. A családból való kiemelésre a kisgyermekek esetében a szülők súlyosan elhanyagoló és bántalmazó magatartása, italozó életmódja, egészségügyi állapotuk - főleg pszichés eredetű - romlása miatt került sor. A kiskamaszkortól (kb. 12. életév betöltése) kezdődően az elhelyezések indokoltságát már sok esetben a gyermekek önveszélyes magatartása alapozza meg, melynek hátterében mindenkor a szülők elégtelen nevelési tevékenysége, a velük való érdemi - időben is korlátos - foglalkozás hiánya, az igényszintjüket figyelmen kívül hagyó felületes bánásmód rajzolódik ki. Jellemző okok maradtak külön és együttesen is: a sorozatos igazolatlan hiányzások a tanításról, a gyenge vagy értékelhetetlen tanulmányi munka, közösségbe történő súlyos beilleszkedési zavarok, szabálysértések és bűncselekmények elkövetése, pszichés ártalmak: közelebbről nem meghatározható magatartás - és érzelmi zavarok, szuicid hajlam, depresszió kialakulása, elmélyülő szülő-gyermek konfliktus, a szülői felügyelet alóli teljes kivonulás (csavargás), kialakulófélben lévő szenvedélybetegségek (alkohol- drogfogyasztás, internet-és számítógépes játék függőség.) Az egyes esetekben a fent részletezett problémák halmozottan is megjelennek, elmélyítve az otthoni és közösségi konfliktusokat, felerősítve a családok diszfunkcionális működését. A szülők nevelési eszköztára korlátozott, eredménytelenségüket frusztrációnak élik meg, felelősségüket hárítják.
2010. év vonatkozásában az ideiglenes hatályú elhelyezések az alábbiak szerint alakultak: ● különélő szülőnél 2 gyermek ● más hozzátartozónál, harmadik személynél 13 gyermek ● nevelőszülőnél 8 gyermek
14 ● ●
gyermekotthonban más bentlakásos intézményben
12 gyermek 0 gyermek
került elhelyezésre. Az intézményi beutalások: ● 0-6 éves korig a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthonába Szeged, Bölcsőde u. 3. szám alatt, vagy harmadik személynél történtek. Ebben az intézménybe 11 gyermek elhelyezésére került sor, mely 10 családot érintett. ● 6-18 éves korosztály érintettjei a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága Szeged, Bal fasor 6. szám alatti Befogadó Otthonába, illetve a Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményébe - 6900 Makó, Vásárhelyi u. 1 – 3., vagy harmadik személynél. Az érintett gyermekek száma: 24, mely 21 családot érintett. Az ideiglenes hatályú elhelyezések elrendelését követően a keletkezett iratanyagot az illetékes gyámhivatal részére kell megküldeni a törvényben előírt felülvizsgálat lefolytatása céljából. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalával közösen működtetett nyilvántartó program (WINGYER) adatai alapján a felülvizsgálatok eredménye a következő: ● ● ● ●
átmeneti nevelésbe vétel elrendelése: szülő gondozásába – nevelésébe került vissza: harmadik személyhez, családba fogadás, gyámrendelés: különélő szülőhöz került:
8 gyermek 5 gyermek 6 gyermek 0 gyermek
2010. december 31. napján 16 gyermek vonatkozásában volt folyamatban az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára irányuló eljárás az illetékes gyámhivatalok előtt. Összegzésképpen megállapítható, hogy a 2010. év vonatkozásában a mennyiségi mutatókat figyelembe véve a 2009. évihez képest növekedett a lefolytatott eljárások száma. Ezt az emelkedést az igazolatlan hiányzások vonatkozásban hatályba lépett jogszabályváltozás eredményezte. A védelembe vétel hatálya alatt álló gyermekek és az ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúak száma csökkenő tendenciát mutat a kiugróan magas 2009. évi adatokhoz képest. Tapasztalataink szerint a jelzőrendszer az elmúlt évhez hasonló színvonalon működött, hatékonysága nem változott. A jegyzői gyámhatóság a tárgyévben is a Gyermekjóléti Központ családgondozóival szoros kapcsolattartásra törekedett. Évek óta megfigyelhető folyamat azonban a munkatársak leterheltsége, ezzel is magyarázható, hogy a gyámhatóság felé javaslattételi kötelezettségüknek határidőben nem képesek eleget tenni, gyakran előfordul, hogy a családdal az első kapcsolatfelvétel a gyámhatóság által kitűzött tárgyaláson történik. Továbbra is problémát okoz a hatósági intézkedést igénylő ügyekben előterjesztett írásbeli javaslatok a gyermekek veszélyeztetettségének lényegére azonban még mindig nem világítanak rá, a szülőkre, gyermekekre vonatkozó intézkedések kimunkálására részben alkalmatlanok, a védelembe vételi eljárások során tartott tárgyalásokon kell a veszélyeztetettség minőségét, okait feltárni, a hiányosságokat pótolni. A gyámhatóság mind erőteljesebben hangsúlyozza a családgondozók tárgyaláson való személyes megjelenésének fontosságát, a tényállások minél pontosabb felvétele, a szülőket és gyermekeket érintő kötelező előírások részletes kimunkálása, az egyes intézkedések szükségességének, pontos tartalmi meghatározásának és jogszerűségének együttes biztosítása, az eljárási határidők betartása céljából. A tárgyalásokon egyre növekvő számban jelentek meg a családgondozók, akár helyettesítéssel megoldva a problémát, mely pozitív tendencia szintén a vizsgált időszak végére vált jellemzővé. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala, a Gyermekjóléti Központ, a Családok Átmeneti Otthona és a Gyermekek Átmeneti Otthona, a Csongrád Megyei TEGYESZ Nevelőszülői Tanácsadójának és Befogadó Otthonának munkatársaival rendszeres szakmai kapcsolatban állunk. Az eddig kialakított gyermek- és családcentrikus gyakorlathoz ragaszkodunk a veszélyeztetett gyermekek érdekeinek mindenek feletti szolgálata érdekében. A gyámhatóság ezirányú törekvésének célja a hatályos jogszabályok betartására irányuló gyakorlat kialakítása és folyamatos biztosítása.
15 A jegyzői gyámhatóság munkatársai a jogszerű, hatékony, humánus és eredményes gyermekvédelmi munkavégzés érdekében valamennyi társhatósággal és jelzőrendszeri taggal szoros együttműködést valósítottak meg, a szakmai kapcsolatok továbbfejlesztésére, ápolására hangsúlyt fektetnek a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzése, csökkentése, megszüntetése érdekében. 3. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása 2010. évben továbbra is szükség mutatkozott a Gyermekjóléti Központ által nyújtott speciális szolgáltatásokra. A pszichológus, fejlesztő pedagógus, önismereti csoportfoglalkozást tartó szakember, családterapeuta, mediátor közreműködése egyre több esetben szükséges. Ezen szolgáltatások és lehetőségek folyamatos elérhetősége biztosítására nincs garancia, ezért e szolgáltatások bővítése, fejlesztése lenne célszerű. A Családok Átmeneti Otthona teljes családok befogadását nem tudja vállalni, feltétlenül növelné a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzését, amennyiben az elhelyezési lehetőség teljes családokat is megilletne. A családból való kiemelések számát csökkentette a helyettes szülői hálózat, melyet azonban a 2009. évben megszüntettek, át kellene gondolni a szolgáltatás visszaállításának lehetőségét. A nevelőszülők számának növelésével a súlyosan veszélyeztetett, ideiglenes hatályú intézkedés alanyaivá vált gyermekek családias környezetben történő nevelkedését lehetne biztosítani. 4. Felügyeleti szerv által végzett szakmai ellenőrzés A tárgyévben a jegyzői gyámhatóság gyermekvédelmi feladataival kapcsolatban szakmai ellenőrzésre nem került sor.
V. A Városi Gyámhivatal tevékenysége Az 1997. november 01. napjával hatályba lépett Gyvt. a gyámügyi igazgatási feladatokat első fokon kisebb részben a települési önkormányzatok jegyzője, míg a szélesebb körű feladatok tekintetében a városi gyámhivatal hatáskörébe utalta. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ügyrendje az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/1995. (VI.16.) Kgy. Rendelet 92. § (3) bekezdés d) pontja alapján, 2006. szeptember 15-i hatállyal az alábbiak szerint került megállapításra. Szeged város Gyámhivatala nem tartozik a hivatalon belül kialakított egyik iroda körébe sem, hanem önálló szervezeti egységként tevékenykedik. A hivatal szakmai munkáját az osztályvezető irányítja. A 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4. § - 12. § -aiban határozza meg a városi gyámhivatal feladatát és hatáskörét, melyet a III. számú melléklet 1. számú táblázata tartalmaz. A városi gyámhivatal létszáma 2010. 12. 31. napján: 1 osztályvezető, 13 ügyintéző, 3 ügyviteli alkalmazott, 7 hivatásos gondnok (megbízási szerződés alapján) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet melléklete alapján Szeged város illetékességi területéhez tartozik 11 község is, nevezetesen: Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó. Fenti községek a gyámhivatal 11 ügyintézője között - az osztályvezető döntése alapján - felosztásra kerültek. Az ügyintézők a községekben ügyfélfogadást, tárgyalást nem tartanak, de bizonyítási eljárás céljából a községekben környezettanulmányt készítenek. 2010. év ügyiratforgalmi adatai : Iktatott ügyiratok száma:
főszám: alszám: összesen:
4.552 18.234 22.786
16 Iktatott ügyiratok száma az előző évhez viszonyítva 869 ügyirattal nőtt. Közvetlenül megtámadható döntések száma: 4.336, ebből jogorvoslattal megtámadott határozatok száma 50, saját hatáskörben módosított 19, helyben hagyott 27, megváltoztatott 4, megsemmisített 0 volt.
Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: A védelembe vétel a gyermek érdekében történő hatósági intézkedés, amikor a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható. Ezen hatósági intézkedés megtételére kizárólag a jegyzői hatáskörben eljáró gyámhatóságoknak van hatásköre. Az ideiglenes hatályú elhelyezés hatósági intézkedés, melyre akkor kerül sor, ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges. Ezen hatósági intézkedés megtételére hatáskörrel rendelkezik a települési önkormányzat jegyzője, valamint a gyámhivatal, rendőrség, ügyészség, bíróság és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága. 2010. évben a gyámhatóság által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma 3, más beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma 38 volt, ezen intézkedések 41 kiskorút érintettek. Az ideiglenes hatályú elhelyezés során a kiskorúak közül 2 fő külön élő másik szülőnél, 16 fő harmadik személynél, 9 fő nevelőszülőnél, 12 fő gyermekotthonban, 2 fő más bentlakásos intézményben lett elhelyezve. Kiskorú gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésének felülvizsgálata tárgyában hozott döntések: A gyámhivatal hatáskörébe tartozik a bármely beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata, a felülvizsgálat során annak eldöntése, hogy a gyermek elhelyezése, családjából történő kiemelése indokolt volt-e. A felülvizsgálat eredménye többféle lehet: - megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak fenntartása nem indokolt, - a kiskorút visszahelyezi családjába, vagy elhelyezi más alkalmas harmadik személynél, - a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, - amennyiben a gyermeknek nincs szülői felügyeleti jogot gyakorló szülője, tartós nevelését rendeli el. - átmeneti nevelésbe vétel 8 - tartós nevelésbe vétel 0 - gyermekelhelyezés iránti perindítás 0 - eljárás megszüntetése védelembe vételi eljárás vagy gyermekjóléti alapellátás kezdeményezésével 11 - eljárás megszüntetése családba fogadás vagy örökbefogadás kezdeményezésével 4 A gyermek átmeneti nevelésbe vételét a gyámhivatal akkor rendeli el, ha a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, veszélyeztetettsége sem alapellátás, sem a gyámhatóság által elrendelt védelembe vétellel nem szüntethető meg, továbbá nincs olyan arra alkalmas harmadik személy, akinél a gyermek elhelyezhető lenne. Az átmeneti nevelésbe vétel során a gyermek elhelyezése nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban történik, és ezen gyermekek részére a gyámhivatal gyámot rendel. Az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetésének feltétele, hogy annak okai már ne álljanak fenn. Törvényi alapelv, hogy egyetlen gyermek sem kerülhet átmeneti nevelésbe kizárólag anyagi okok miatt. Tárgyévben átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma 26 fő volt. A 2010. 12. 31. napján nyilvántartott átmeneti nevelt gyermekek száma 149 fő volt. Előző évhez viszonyítva számuk kis mértékben csökkent. Ebből 8 főt a gyámhivatal örökbe fogadhatónak nyilvánított. (III. számú melléklet 2. számú táblázat) Az átmeneti nevelésbe vétel oka 5 esetben magatartási vagy beilleszkedési zavar volt, 20 esetben szülői elhanyagolás, 1 esetben gyermekkorú bűnelkövetése. A tartós nevelésbe vétel okai: - a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, - a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, - a gyermek ismeretlen szülőktől származik, - a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőknél.
17 Tárgyévben a tartós nevelésbe vett kiskorúak száma 2 fő volt, a 2010. 12. 31. napján nyilvántartott tartós neveltek száma 19 fő volt. (III. számú 3. számú táblázat) A kiskorú gyermek, amennyiben nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik, a gyámhivatal részére gyámot rendel. A gyámhivatal által 2010. december 31. napjáig nyilvántartott gyámság alatt álló kiskorúak száma 377 fő. A gyámoltak közül 133 gyermeknek családba fogadó személy a gyámja, 76 gyermek harmadik személynél lett elhelyezve, 12 gyermeknek hivatásos gyámja van, 120 gyermeknek nevelőszülő, 36 gyermeknek gyermekotthon vezetője a gyámja. (III. számú melléklet 4. számú táblázat) Utógondozás elrendelése: Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után – kivéve ha a gyermeket örökbe fogadták - a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását. Fiatal felnőtt esetében az eljárás kérelemre indul. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedést, önálló életének megkezdését. A gyermek utógondozását a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, a fiatal felnőtt utógondozását a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető vagy az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermek esetén - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat látja el. Tárgyév folyamán elrendelt utógondozási esetek száma 27 volt. (III. számú melléklet 5. számú táblázat) Utógondozói ellátás elrendelése A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével - elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. Az utógondozói ellátás biztosítható nevelőszülőnél, gyermekotthonban, utógondozói otthonban, külső férőhelyen, albérlet útján is. A teljes körű ellátás mellett e jogintézmény elősegíti a fiatal felnőtt önálló életkezdését. Tárgyév folyamán elrendelt utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek száma 24 fő volt. (III. számú melléklet 6. számú táblázat) Családi jogállás rendezése: Ha az anyakönyvvezető apai adatok nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről küld értesítést, az apai elismerő nyilatkozat felvételére bármely települési önkormányzat jegyzője, illetve bármely városi gyámhivatal illetékes. A rendezetlen családi jogállású kiskorúak születési értesítőjét a területileg illetékes anyakönyvi csoport köteles megküldeni az anya lakóhelye szerint illetékes jegyzői gyámhatóságnak, hogy az anya meghallgatása után lehetőség nyíljon arra, hogy az általa apaként megnevezett személy, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tegyen a gyermekre nézve. Amennyiben a kiskorú családi jogállása teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal nem rendezhető, akkor a gyámhivatal a családi jogállást más módon rendezi. Amennyiben az anya által apaként megnevezett személy nem tesz teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, bizonyos esetekben mód nyílik az apaság bírósági megállapítása iránti per megindítására. Ebben az esetben a gyámhivatal - a bírósági per megindítása érdekében - eseti gondnokot rendel. A gyámhivatal hozzájárulását adhatja az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindításához is, amennyiben a családi jogállás megállapítása, a származás kiderítése a gyermek érdekében áll. A kiskorú családi jogállása rendeződhet úgy is, ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az intézkedésre a gyámhatóság hivatott. Azon kiskorúak száma, akiknek a családi jogállása tárgyévben a gyámhivatalnál rendeződött, 39 fő volt. Ebből az apai elismerések száma 22, apaság bírósági megállapítása 0, képzelt apa (szülők) megállapítására 17 esetben került sor. Az apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz való hozzájárulás 7 esetben történt. (III. számú melléklet 7. számú táblázat) Örökbefogadás: Tárgyévben 8 örökbefogadás engedélyezésére került sor. Ebből 1 gyermek tartós nevelt volt, 2 gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt volt, nyílt örökbefogadás engedélyezésére 5 esetben került sor.
18 Örökbefogadás felbontására tárgyévben nem került sor. A tárgyévben 8 kiskorút nyilvánított a gyámhivatal örökbe fogadhatónak, ugyanakkor az örökbe fogadásra alkalmasnak nyilvánított szülők száma a tárgyévben 38 fő volt. (III. számú melléklet 9. számú táblázat) Kapcsolattartás: A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse. A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult. A gyámhivatal hatáskörébe tartozik vita esetén a kapcsolattartás – bármelyik fél kérelmére – szabályozása, újraszabályozása, kivéve, ha a szülő és gyermek kapcsolattartásának megállapítása a Csjt. 92.§ (5). bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik. A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat végrehajtása iránti eljárás megindítása a gyámhivatal hatáskörébe tartozik. A tárgyévben kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma 115 volt. Ebből a kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozta 57 esetben. A szabályozás során határozattal befejezett ügyek száma 47 volt, az egyezséggel befejezett ügyek száma pedig 10 volt. A gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartási ügyekben alkalmazott végrehajtási cselekmények száma 9 volt. Amennyiben a szülők, illetve a kapcsolattartásra jogosultak a kapcsolattartás módjában, vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni, lehetőség van a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételére. Tárgyévben a gyámhivatal által igénybe vett mediációs eljárások száma 0. (III. számú melléklet 8. számú táblázat )
Gyermekek védelmét segítő pénzbeli ellátások Gyermektartásdíj megelőlegezése: Gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatban már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A 2010. évben gyermektartásdíj megelőlegezése iránt 178 eljárás indult. Ebből a gyámhivatal 7 kérelmet utasított el, a folyamatban lévő ügyek száma 34, eljárás megszüntetésére 48 esetben került sor. Tárgyévben a megelőlegezések száma 89 volt. A megelőlegezés 1, 2, 3 évre történt, mely indokolt esetben ismételten elrendelhető. Ismételt megelőlegezésre tárgyévben 20 esetben került sor. Tárgyévben a megelőlegezésben részesültek száma 161 fő. Megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg 17.778.000,Ft volt. (III. számú melléklet 10. számú táblázat) Otthonteremtési támogatás: Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon, vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bővítésre, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban vagy lakás-előtakarékossági programban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. Az otthonteremtési támogatás összege függ a nevelés időtartamától, maximálisan az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosa lehet, melynek feltétele legalább hároméves időtartamú folyamatos – gondozási helyen eltöltött - átmeneti vagy tartós nevelés. Tárgyévben otthonteremtési támogatásban 8 fiatal felnőtt részesült, összesen 7.710.000,-Ft került kiutalásra. (III. számú melléklet 11. sz. táblázat)
19 A gyámhivatal által nyilvántartott vagyonos kiskorúakkal kapcsolatos gyámhatósági intézkedések: A szülők ( gyám) a gyermek pénzét, értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra, vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhatósághoz beszolgáltatni. Ilyen értékekről a szülők (gyám) a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem rendelkezhetnek. A gyermek tulajdonában lévő ingatlan tulajdon átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyást igényel. A jóváhagyással kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gyermek érdekét szolgálja-e. A tárgyévben nyilvántartott ingó-és ingatlantulajdonos kiskorúak száma 1150 fő. Gyámi fenntartásos betétállománnyal rendelkező kiskorúak száma 431 fő, a betétben elhelyezett összeg 236.015.000.-Ft. Gyámi fenntartásos betétállományon kívül, államilag garantált értékpapírja 3 főnek volt a tárgyévben, 5.700.000.Ft névértékben, életbiztosítási kötvénye 2 főnek volt. Gondnokság alatt álló személyek vagyoni érdekvédelme A gyámhivatal hatásköre kiterjed azon 18. életévüket betöltött személyekre is, akiket a bíróság jogerős ítéletével cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett. Részükre - a törvényes képviseletük biztosítására – a gyámhivatal gondnokot rendel, aki a személyi és vagyoni érdekvédelmüket látja el. A gondnoki feladatokat többnyire a gondnokolt erre alkalmas hozzátartozója látja el, ennek hiányában a gyámhivatal - a polgármesteri hivatallal megbízási jogviszonyban álló - hivatásos gondnokot rendel részükre. A gyámhivatal feladatkörébe tartozik a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személyek helyzetének felülvizsgálata is, mely peres eljárásban történik. Tárgyév december 31-én a gondnokság alatt állók száma összesen 763 fő. Az év folyamán a bíróság által gondnokság alá helyezettek száma 70 fő. A 2010. évben a gyámhivatal 1518 gondnokot rendelt ki, ebből 15 fő ideiglenes gondnokot, 6 fő zárgondnokot. 68 fő gondnokolt vonatkozásában hivatásos gondnok látja el a gondnoki teendőket. A gondnokok kötelesek a gyámhatóság felhívására beszolgáltatni a gondnokoltak pénzét, értékpapírjait, valamint értéktárgyait, ha azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra készen tartani nem kell. A gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gondnokolt tulajdonában lévő ingatlan tulajdon átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyást igényel. A jóváhagyással kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gondnokolt érdekét szolgálja-e. Tárgyévben nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos gondnokolt száma 396 fő. Gyámi fenntartásos betétállománnyal rendelkező gondnokoltak száma 465 fő volt. A betétben elhelyezett összeg 534.633.000.-Ft. Gyámi fenntartásos betétállományon kívül államilag garantált értékpapírral 2 gondnokolt rendelkezett, mely értékpapírok névértéke 5.320.000.-Ft volt. Életbiztosítási kötvénnyel 0 gondnokolt rendelkezett a tárgyévben. A gyámhivatal a Gyvt alapján köteles a tevékenységi körébe tartozó ügycsoportokról, kiskorúakról és gondnokoltakról naprakész nyilvántartást vezetni.
VI. Felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai 2010-ben az alábbi ellenőrzésekre került sor: SZMJVÖ Bölcsődéi: 2010. évben az ÁNTSZ és a Tűzoltóság 10 telephelyen végzett - férőhelybővítés kapcsán ellenőrzést, melynek során megállapított hiányosságokat az intézmény megoldotta. A nem működési engedélyeztetéshez kapcsolódó ÁNTSZ ellenőrzések alkalmával a bölcsődék szobáinak, fürdőszobáinak, illetve a mosóhelyiségek padozatának minőségét kifogásolták. A Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Területi Igazgatósága a 2009. évi normatív állami hozzájárulás elszámolásának vizsgálata során a támogatás egy részének visszafizetésére kötelezte Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatát. SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthona: a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010-ben az Sz02/1270-2/2010. iktatószámú jelentésében a következő összegzést tette: „Megállapítható, hogy a gyermekotthon tevékenysége szakmailag magas szintű, elkötelezett munkatársak látják el a feladatot, figyelemmel a jogszabályi előírásokra.”
20 SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona: 2010. március 22-én az állampolgári jogok országgyűlési biztosa helyszíni vizsgálatot tartott az intézményben, 849/2010. számú jelentésében - többek között az alábbi megállapításokkal élt: „ A gyermekotthon személyi és tárgyi feltételei kiemelkedőek. A csoportszobák tágasak, egyedileg tervezett szekrénysorokkal, a gyermekek korcsoportjának megfelelő minőségi bútorokkal felszereltek.” A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. március 22-én szakmai ellenőrzés céljából vizsgálta meg a Gyermekotthont, melynek összegzésekén megállapította, hogy az intézmény szakmai munkája kiemelkedő.
VII. Jövőre vonatkozó javaslatok és a célok meghatározása: SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon Nevelőszülői Hálózat: A nevelőszülői hálózat bővítésével a gyermekvédelmi törvény előírásaihoz való igazodás, illetve a szakmai programban foglaltak megvalósítása a cél, mivel a több éve az intézményben nevelkedő gyermekek családba helyezésük után sem távolodnának el az őket szerető és ismerő felnőttektől.
VIII. Bűnmegelőzési program bemutatása 2010. évben a gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövetők, valamint az általuk elkövetett bűncselekmények számával kapcsolatosan a Szegedi Rendőrkapitányság az alábbi beszámolót állította össze. A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények számának visszaszorítása, továbbá az említett korosztály áldozattá válásának megakadályozása az egyik legfőbb szegmense a bűnmegelőzési tevékenységnek. Ez a feladat alapeleme a rendőri bűnmegelőzésnek is, de vitathatatlanul széleskörű társadalmi összefogást igényel - az érintett hatóságok, társadalmi szervezetek aktív részvételét, közreműködését - hiszen e nélkül nem lehet hatékony munkát végezni és mérhető, kedvező változást elérni ezen a területen sem. Az említett korosztály sértetté válását vizsgálva megfigyelhető, hogy a sértettek száma 2008. évig folyamatos emelkedést mutatott az előző évekhez képest, majd a tavalyi évben drasztikusan csökkent (IV. sz. melléklet 1., 2., 3. számú táblázat). A 2010-es évben bizonyos fokú emelkedés volt tapasztalható ismételten, melynek okaként az érintett két korosztály vizsgálva megállapítható, hogy a gyermekkorú sértettek esetében a garázdaság, lopás és tartás elmulasztása bűncselekmények száma növekedett, a fiatalkorú sértettek esetében a testi sértés, kiskorú veszélyeztetése, tartás elmulasztása, szemérem elleni erőszak, garázdaság, önbíráskodás és lopás bűncselekmények során növekedett a sértetté válás. Utóbbiak közül is jelentős a tulajdon elleni erőszak és az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények növekedése. A kimutatás szerint a gyermek és fiatalkorú elkövetők száma a tavalyi évhez képest is további csökkenő tendenciát mutat (IV. sz. melléklet 4., 5. 6. sz. táblázat), mely a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság és a Szegedi Rendőrkapitányság hatékony bűnmegelőzési programjainak is köszönhető. A kor szerinti megoszlás vonatkozásában megállapítható, hogy a 16-17 év közötti fiú elkövetők a jellemzőek (IV. sz. melléklet 7., 8. sz. táblázat). A különféle bűncselekmény-kategóriákat vizsgálva és megoszlási arányukat elemezve megállapítható, hogy az összes bűncselekmény jelentős hányadát a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki, bár ezen a területen is csökkenés figyelhető meg. A tárgyévben is jelentős számban követett el a vizsgált korosztály „erőszakos” garázda jellegű, illetve rongálás bűncselekményeket. A garázdaságok száma a tavalyi évhez viszonyítva csökkent ugyan, akkor 40 ilyen esetet jegyeztünk, mely során jellemző, hogy a fiatalok ittas állapotban, éjszakai órákban zavarják meg jelentős mértékben mások nyugalmát. A lopások száma viszont megnőtt, közel 30 %-kal, amely során az tapasztalható, hogy a fiatalkorú elkövetők nem csak a korosztálybeli társaikat rövidítik meg. A rablások számát tekintve (2007-ben 24 esetet regisztráltak) a 2008-as évben csökkenés figyelhető meg (18 eset), mely tendencia továbbra is jellemző (2009-ben 12 eset), így a tárgyévre tovább csökkent (2 eset). A fiatalkorúak körében a 2008-2009. év viszonylatában megduplázódott a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma, és ez 2010. évben tovább növekedett, ami aggasztó, hiszen ez azt mutatja, hogy ebbe a körbe is beszivárgott az eddig csak felnőtt korosztályra jellemző kábítószer fogyasztás, A fiatalkorú sértettek és elkövetők esetében is oksági tényezőként az alkohol és a kábítószer hatása jelenik meg legtöbb esetben. A fenti kimutatás tartalmazza azon ügyeket is, amelyekben az elkövetés időpontja korábbi a tárgyévnél, azonban az csak 2010. évben került a hatóság tudomására, illetve a tárgyévben fejeződött be.
21 Általánosságban számos társadalmi és szociális oka lehet a gyermek- és fiatalkorúak áldozattá és elkövetővé válásának. Ezen okokra vezethetők vissza a Szegedi Rendőrkapitányság illetékességi területén regisztrált ilyen jellegű bűncselekményekre is. A domináló vagyon elleni bűncselekmények közül rendkívül magas arányú a lopás, melynél - figyelemmel az elkövetői és áldozati körre egyaránt - jellemző az alkalomszerűség, ötletszerűség, az előkészület hiánya, a csekély érték és a meglehetősen kezdetleges végrehajtási mód. Ahogy a felnőtt elkövetői körben, úgy ezen korosztályok esetében is meghatározó lehet a gazdasági válság okozta elszegényedés, a szülők kilátástalansága és az ebből fakadó nélkülözés is. A bűnelkövetés okaiban az alábbi szubjektív és objektív okok lelhetők fel: hirtelen felindulás, bosszú, agresszivitás, bűncselekménnyel kapcsolatos téves nézetek, bűnözői életszemlélet, anyagi haszonszerzés, kalandvágy, szexuális vágy, szenvedély, felbujtás, csábítás, befolyásolhatóság, fegyelmezetlenség, figyelmetlenség, családi probléma, iskolai konfliktus, átmeneti pénzzavar, dezorganizált család, durva szülői bánásmód, gyenge tanulmányi eredmények, helytelen nevelés, bűnöző családi környezet. A Szegedi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Bűnmegelőzési Alosztály bűnmegelőzéssel kapcsolatos tevékenységei 2010. évben A Bűnmegelőzési Alosztály éves munkáját az első fél év során nagymértékben befolyásolta a „Közös erővel” című nyertes pályázat. Mivel a főpályázó a Szegedi Rendőrkapitányság volt, ezért az összes feladat, mely a végrehajtáshoz köthető, a Kapitányságot terhelte, tehát a társszervekkel való folyamatos kommunikációt, a rájuk háruló tevékenységekben való közreműködést, a számlák kezelését, az esetleges együttműködési megállapodásokat, nyilatkozatokat az Alosztály készítette elő, hajtotta végre. Ezekből kiemelt feladatokként szerepeltek a következő programpontok: Weblap fejlesztése (www.legalgraffiti.hu) 2009-ben a legális graffiti falak felállítását követően fogalmazódott meg ötletként a „legalgraffiti.hu” honlap létrehozása azzal a céllal, hogy a falakra felfestett művek mindenki számára láthatóak legyenek. A honlap azóta is folyamatosan fejlesztés alatt áll, a látogatók száma már meghaladta a 26 300 főt. Graffiti film forgatása A Makói Videó- és Művészeti Műhely készítette el azt a 15 perces kisfilmet, mely az adott téma helyi sajátosságait, problémáit térképezte fel. Egy példányt átadtak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bűnmegelőzési Osztályának. Bűnmegelőzési előadások 2010. január 1-je óta összesen 91 bűnmegelőzési előadást tartottak, 8160 fő diák részére. Ebben az összesítésben benne vannak a középiskolai órák, a kollégiumi előadás sorozatok, illetve a D.A.D.A. oktatás, amely a 2009/2010-es tanévben két szegedi általános iskolát érintett. A szegedi, illetve az illetékességi területen lévő oktatási intézményekkel rendszeres a kapcsolattartás. 2010. július 7-én a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolában megrendezésre kerülő rendvédelmi táborban bűn- és baleset megelőzéssel kapcsolatos előadást, élménypedagógiai játékokkal kiegészítve tartottak. 2010. évben 11 bűnmegelőzési előadás került megtartásra nyugdíjas klubokban, illetve 2010. szeptember 02. napján a Szegedi Tudományegyetemen tartottak angol nyelvű prevenciós előadást az egyetemen tanuló külföldi diákok számára. Rendőrségi órák a kapitányságon 2009. szeptemberében elindították új programjukat, melynek keretén belül a jelentkező iskolák számára kéthavonta rendőrségi órákat szerveznek a kapitányság épületében. Az előadások során a gyerekek közelebbről megismerkedhetnek a rendészeti munkával. A 2009/2010-es tanévben összesen 4 előadás került megtartásra 8 iskola tanulói számára, valamint 2010. május 19-én vetélkedő keretében zárták a programot. Városőrség-polgárőrség Annak érdekében, hogy az Önkormányzati Városőrség, illetve a Polgárőrség munkatársai értesüljenek a Szegeden történt közterületi bűncselekményekről, és esetlegesen ezekre ők is időben tudjanak reagálni, a szolgálataikat ezek figyelembe vétele mellett szervezzék, napi rendszerességgel tájékoztatják őket az „összefoglaló jelentések” leegyszerűsített adataival. Ezáltal a két szervezet vezetőivel való kommunikáció is folyamatos.
22 Rendezvények Rendezvények alkalmával nagyon fontos az állampolgárokkal, a diáksággal a közvetlen kapcsolatfelvétel, kapcsolatteremtés, tájékoztatásuk az áldozattá válás elkerüléséről, hasznos információk átadása, a bűnmegelőzésre, mint hatékony módszerre való hangsúly fektetése. „Rendőr akadémia” előadássorozat A 2010/2011-es tanévre meghirdetett tematikus előadássorozatra 17 iskola több mint 240 tanulója jelentkezett. Az előadásokra 2 havonta kerül sor. Az első forduló előadásai 2010. október 12-én, 19-én és 26-án kerültek megrendezésre, a második forduló 2010. november 29-én, illetve december 07-én, 14-én került megtartásra. Szegedi Kerékpár Regisztrációs Program A Szegedi Rendőrkapitányság a Magyar Kerékpáros Klub szegedi szervezetével együttműködve 2008. szeptember 20-án Szegeden, a Széchenyi téren megrendezett „Autómentes hétvége” rendezvény keretében elindította a „Szegedi Kerékpár Regisztrációs Programot”. Ezen Program célja a kerékpár lopások megelőzése, az eltulajdonítások számának csökkentése, illetve a megtalált kerékpárok beazonosításának megkönnyítése, továbbá az, hogy a Szegeden használatban lévő kerékpárok jelentős része tulajdonoshoz köthetően nyilvántartásba kerüljön. A Program során a kerékpár-tulajdonosok önkéntes adatközléssel nyilatkozhatnak a kerékpár és saját adataik tekintetében. A kitöltött adatlap tartalmazza a tulajdonos adatait, elérhetőségét, a kerékpár vázszámát és a beazonosítást segítő egyéb adatokat (típus, márka, szín, felszereltség, stb.) Ezeket az adatokat a Magyar Kerékpáros Klub tárolja egy adatbázisban, és a Szegedi Rendőrkapitányság hivatalos megkeresésére azt rendelkezésre bocsátja. A regisztráció során a kerékpárokat egy biztonsági matricával látják el, melyen a következő felirat olvasható: „Regisztrált Kerékpár”. A program 2010-ben is működött, immár több mint 2000 regisztrált kerékpár található városunkban. A Fiú Speciális Gyermekotthonban 2010. október és november hónapban megrendezett Bűnmegelőzési Napok programsorozat a disszociális serdülők számára bűnmegelőlegezéssel és drogprevencióval direkt és indirekt kapcsolatban lévő programokat, elfoglaltságokat, tevékenységeket nyújtott. A bűnmegelőzést és az egészségorientált nevelést célzó programok rendszeressége és a speciális otthon életébe történő integrálása révén a gyermekek megismerhetik, felmérhetik és tudatosíthatják azon veszélyeket és következményeket, amelyeket a deviáns magatartási formák hordoznak, valamint aktívvá és motiválttá válnak azon megoldási módok elsajátításában, amelyek révén elkerülhetővé válnak. A 203/2003. (X. 10.) Korm. rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően a Szegedi Városi Rendőrkapitányság és Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője, Gyámhivatala együttműködési megállapodást kötött 2003. június 25. napjával a családon belüli erőszak kezelésére, a kiskorú gyermekek védelmére és az ezzel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására. A Szeged és Térsége Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Tanács (BKT) feladatait három munkacsoport felállításával látja el. Szeged MJV Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Iroda Gyermekvédelmi Csoport egy munkatársa a Család-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkacsoport tagja. A feladatterv kidolgozásában a szegedi Gyermekjóléti Központtal közösen vettek részt. A vizsgált időszakban is e munkaterv szerint dolgoztak. A Szegedi Rendőrkapitányság gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakembereivel együttműködésük jó.
IX. A települési együttműködés
önkormányzat
és
a
civil
szervezetek
közötti
A civil szervezetek és önkéntes munkatársaik a társadalmi, közösségi szolidaritást erősítik, a társadalom számára nélkülözhetetlen értéket képviselnek. Az állami és civil tevékenység egymást kiegészítő szereppel bír, a civil szervezetek által ellátott közfeladatok teljesítésével munkamegosztás valósulhat meg. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatokban közreműködő civil szervezetek munkáját Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata oly módon segíti, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Egészségügyi és Szociális Bizottság által meghirdetett Szociális, Gyermek és Családvédelmi keretből, Fogyatékosügyi keretből pályázat útján támogatást kaphatnak. A teljesség igénye nélkül az alábbi civil szervezetek tevékenysége kiemelkedő Szegeden, a gyermekvédelem területén. ÁGOTA Alapítvány: Az Alapítvány 8 éve működtet a Víztorony térrel szemben játszóházat. A program keretében komplex szolgáltatást vehetnek igénybe a betérő kliensek, mivel a gyermekek számára az értelmes szabadidő eltöltésének lehetőségét kínálják, ingyenes jogi segítséget kaphatnak, kulturális programokat, ruha- és ételosztást szerveznek.
23 A játszóház prevenciós szerepe kiemelkedő: nem csak a már említett szabadidős programokon keresztül, hanem az önismereti csoportok és az alkalmanként szervezett szociálterápiás szerepjáték csoport működésével is segítik a megelőzést. Az Ágota Alapítvány valamennyi önkormányzati fenntartású gyermekvédelmi intézménnyel szoros kapcsolatot alakított ki. Magyar Máltai Szeretetszolgálat: 2001. október 28-án adták át Szegeden, a Retek utcában működő játszóteret. A játszótér program keretében a gyermekek szocializációját, képességeik fejlesztését segítik elő, miközben értékeket és normákat közvetítenek feléjük. A játszótéren dolgozó szakemberek az észlelő- és jelzőrendszer fontos részévé válnak. Nagyító Alapítvány: Ezen civil szervezet célja kettős, egyrészt a fiatalok személyiségformálása, másrészt társadalmi aktivitásuk, érdeklődésük felkeltése. Az Alapítvány a fenti célok elérése érdekében hétvégi tematikus képzéseket szervez az alábbi tárgykörökben: önismeret, kommunikáció, szenvedélybetegség, szerelempárkapcsolat, reklám, tolerancia. Szegedi Korai Fejlesztést és Integrációt Támogató Alapítvány: A civil szervezet 2002. óta működteti az ODU Fejlesztő Központot. Célja a fogyatékos gyermekek fejlesztése, és a családok támogatása segítő csoportok létrehozásával. Szegedi Sólyom Utcai Segítő Kezek Alapítvány: Az Alapítvány legfontosabb feladata a Sólyom utcai Óvoda, Általános Iskola és Logopédiai Intézet munkájának támogatása. Ezen iskola fogadja a speciális nevelési igényű gyermekeket. A civil szervezet tárgyi eszközök beszerzés mellett a szülőknek igyekszik segítséget nyújtani tanácsadó programokkal, szülőklub működtetésével.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést az előterjesztés megvitatására és a mellékelt határozat-tervezet elfogadására. Szeged, 2011. március 29.
Dr. Solymos László
24 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2008.
2009.
korosztály
férfi (fő)
nő (fő)
összesen (fő)
férfi (fő)
nő (fő)
összesen (fő)
0-3 éves
3191
3073
6264
3103
2994
6097
4-6 éves
2334
2188
4522
2337
2194
4531
7-14 éves
6135
5781
11916
6010
5668
11678
15-18 éves
3638
3492
7130
3525
3362
6887
összesen
15298
14534
29832
14975
14218
29193
II. számú melléklet 1. számú táblázat 2009. december 31-én védelembe vétel hatálya alatt állók összesen 2010. évben megszűnt védelembe vétel - felülvizsgálattal eredményességre tekintettel - átmeneti nevelésbe vétel miatt - nagykorúság miatt - javítóintézeti nevelés miatt - gyermek elhalálozása miatt megszűnt Illetékességből áttéve más gyámhatósághoz 2010. évben új eljárás során védelembe vettek 2010. december 31-én védelembe vétel hatálya alatt állók összesen Ebből 2010. évben hivatalból történt felülvizsgálattal fenntartott
Érintett gyermekek
Érintett családok
283
168
207
146
147 8 30 0 0
75 6 30 0 0
22
14
169
110
245
168
95
69
2. számú táblázat Érintett gyermekek száma 2010. 01. 01. – 2010. 12.31. Ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek összesen Különélő szülőnél elhelyezett: Harmadik személynél elhelyezett: Nevelőszülőnél elhelyezett Gyermekotthonban elhelyezett Más bentlakásos otthonban elhelyezett Ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek életkor szerinti megoszlása 0 – 6 éves korig 6 – 18 éves korig Elhelyezések indokai Szülői alkalmatlanság Gyermek magatartása
Érintett családok száma 2010. 01. 01. – 2010.12. 31.
35 2 13 8 12
30 2 9 7 12
0
0
11 24
10 21
30 5
30 5
25 III. számú melléklet 1. számú táblázat A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében: - elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód – gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában, - megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, - dönt az általa elrendelt és a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről és megváltoztatásáról, - átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, - tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, - dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, - figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, - dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről, - dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, - dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről, - megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét, - dönt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről, - közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban, - eljár az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői értesítés alapján. A városi gyámhivatal a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt: - az otthonteremtési támogatás megállapításáról, - a gyermektartásdíj megelőlegezéséről. A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében: - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, - megállapítja a gyermek családi és utónevét, - hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel, - A házasságról, a családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 41. §-a alapján megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők vagy a képzelt apa adatait. A városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban - dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét, - dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról, - elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, - dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, - dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, - kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól. A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet - a gyermek elhelyezése, illetve kiadása, - a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése, - a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása, - a gyermek örökbefogadásának felbontása, - a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése, - a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt. A városi gyámhivatal feljelentést tesz - a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása, - a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. A városi gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban - dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról, - intézkedik a bíróság, valamint a gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról, - dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, - dönt a szülői felügyeleti jogkörbe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre, - hozzájárul a gyermek családba fogadásához, - jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot,
26 -
engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt, - dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről, - eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben, - engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását. A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban - a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel, - ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, - irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét, - felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot, - külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot, az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat. A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban - dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről, - dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, - rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik. - elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást, - közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyonértékű jogával kapcsolatos ügyekben, - közreműködik a hagyatéki eljárásban. A városi gyámhivatal szakértőt rendel és ment fel, továbbá megállapítja a szakértői díjat. 2. számú táblázat Átmeneti nevelésbe vett gyermekek 2010. december 31-ig nyilvántartott átmeneti neveltek száma A tárgyévben átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma A nyilvántartott átmeneti neveltekből örökbe fogadhatónak nyilvánítottak száma Átmeneti neveltek után fizetésre kötelezett hozzátartozók száma
149 26 8 30
3. számú táblázat Tartós nevelésbe vett gyermekek 2010. december 31-ig nyilvántartott tartós neveltek 2010-ben tartós nevelésbe vett kiskorúak száma Tartós neveltek után gondozási díj fizetésére kötelezett hozzátartozók száma
19 2 0
4. számú táblázat Gyámság alatt álló kiskorúak Gyámság alatt álló kiskorúak száma ebből - családba fogadó személyek száma - harmadik személy által - hivatásos gyám által - nevelőszülő által - gyermekotthon vezetője által 5. számú táblázat Utógondozásban részesülők Az év folyamán elrendelt utógondozási esetek száma ebből - gyermekjóléti szolgálat családgondozója általi utógondozás - gyermekotthon utógondozója általi utógondozás - nevelőszülői hálózat utógondozója általi utógondozás - Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat utógondozója általi utógondozás Megszűnt utógondozások száma
377 133 76 12 120 36
27 4 1 0 22 27
27 6. számú táblázat Utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek Az év folyamán utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttek száma ebből - nevelőszülőnél - gyermekotthonban - utógondozói otthonban - egyéb helyen Megszűnt utógondozói ellátások száma
24 13 4 2 5 27
7. számú táblázat Családi jogállás rendezése Kiskorúak száma, akiknek családi jogállása a gyámhivatalnál 2010. dec. 31. napjáig rendeződött 39 ebből: - apai elismerések száma 22 - apaság bíróság általi meghatározása 0 - képzelt apa megállapításának száma 17 - apaság vélelme megdöntésének száma 7 8. számú táblázat Kapcsolattartási ügyek A tárgyévben kezdeményezett kapcsolattartási ügyek száma A kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozta (jogerősen befejezett ügyek) A Gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartási ügyekben alkalmazott végrehajtási cselekmények száma
115 57 9
9. számú táblázat Örökbefogadás Az év folyamán engedélyezett örökbefogadások száma ebből - tartós nevelt volt - örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt volt - szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján engedélyezett nyílt - ideiglenes örökbefogadónál elhelyezett volt Külföldi állampolgárságú kiskorú örökbefogadását engedélyező határozatok száma Örökbefogadhatónak nyilvánított kiskorúak száma Örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított szülők száma
1 2 5 0 8 38
10. számú táblázat Gyermektartásdíj megelőlegezése Az év folyamán a gyermektartásdíj megelőlegezése iránt indult eljárás
178
ebből - elutasított kérelmek száma - folyamatban lévő ügyek száma - megszűnt eljárások - megelőlegezések száma ebből: ismételt megelőlegezések száma 2010. dec. 31-én megelőlegezésben részesültek száma Megelőlegezésre a tárgyév folyamán kifizetett összeg 11. számú táblázat Otthonteremtési támogatás A tárgyévben otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőttek száma: Támogatásként kifizetett összeg (Ft):
8
7 34 48 89 20 123 17.778 eFt
8 7.710 eFt
28 IV. sz. melléklet 1. sz. táblázat Sértett Gyermek és fiatalkorú sértett
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
212
228
140
230
141 71
150 78
85 55
144 86
2007. év 171 116
2008. év 184 121
2009. év 120 72
2010. év 187 118
55
63
48
69
2007. év 41
2008. év 44
2009. év 20
2010. év 43
25 16
29 15
13 7
26 17
Elkövető Gyermek és fiatalkorú elkövető
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
358
383
275
263
Fiú Lány
301 57
290 93
216 59
203 60
2007. év 288 247 41
2008. év 315 243 72
2009. év 238 188 50
2010. év 225 175 50
Elkövető Gyermekkorú elkövető
2007. év 70
2008. év 68
2009. év 37
2010. év 38
Fiú Lány
54 16
47 21
28 9
28 10
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
71 84 91 42
94 93 64 64
Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat
Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat
Fiú Lány
2. sz. táblázat Sértett Fiatalkorú sértett Fiú Lány
3. sz. táblázat Sértett Gyermekkorú sértett Fiú Lány 4. sz. táblázat
5. sz. táblázat Elkövető Fiatalkorú elkövető Fiú Lány 6. sz. táblázat
7. sz. táblázat Fiatalkorú elkövetők kor szerinti megoszlása 17 éves 16 éves 15 éves 14 éves
29 8. sz. táblázat Gyermekkorú elkövetők kor szerinti megoszlása 13 éves 12 éves 11 éves 10 éves 10 év alatti
2007. év
2008. év
2009.
2010. év
29 22 10 8 1
22 16 10 13 7
Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat
Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat
9. sz. táblázat Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények Testi sértés Segítségnyújtás elmulasztása Kényszerítés Magánlaksértés Zaklatás Rágalmazás Közlekedés biztonsága elleni bcs. Közúti közlekedés biztonsága elleni bcs. Közúti baleset okozása Szemérem elleni erőszak Garázdaság Önbíráskodás Közokirat-hamisítás Magánokirat-hamisítás Visszaélés kábítószerrel Lopás Betöréses lopás Csalás Rablás Zsarolás Rongálás Jogtalan elsajátítás Orgazdaság Jármű önkényes elvétele Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése Gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények Testi sértés Zaklatás Garázdaság Közokirat-hamisítás Magánokirat-hamisítás Lopás Rablás Zsarolás Rongálás Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
17 1 4 5 1 1 1 1 1 1 34 3 14 2 26 95 2 1 1 2 3 2 4 2 2 1 1 3 1 1 23 1 1 5 1
30
K I VO N AT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011.április …-i ülésének jegyzőkönyvéből …............/2011. (IV. ...) Kgy. sz. HATÁROZAT A Közgyűlés megtárgyalta Dr. Solymos László Várospolitikai Alpolgármester „Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2010. évi ellátásáról” tárgyú, 01/32370-7/2011. számú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza: 1. A Közgyűlés a beszámolót elfogadja. 2. A Közgyűlés a Polgármester útján utasítja a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetőjét, hogy a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda, az Általános Igazgatási Iroda, valamint a Gyámhivatal által elkészített átfogó értékelést küldje meg a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet részére. Felelős: Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetője Határidő: 2011. május 01. Határozatról értesítést kapnak: Tisztségviselők, Címzetes Főjegyző, Jegyzői Iroda, Polgármesteri Kabinet, Humán Közszolgáltatási Tanácsnok, Közgazdasági Iroda, Általános Igazgatási Iroda vezetője, Gyámhivatal vezetője, Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetője, és általa Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Szegedi Rendőrkapitányság, SZMJVÖ Bölcsődéi igazgatója, SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon igazgatója
K. m. f
Dr. Botka László sk. polgármester
A kivonat hiteléül:
Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző
31
