Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló
Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Gábos András (TÁRKI)
[email protected]
Az előadás szerkezete • 1. Atipikus munkaformák – Definíciók, jellemzők – Az atipikus munkaformák elterjedtsége az Európai Unióban és a visegrádi országokban
• 2. A részmunkaidős foglalkoztatás néhány aspektusa – – – –
Társadalmi elvárások és hatások Munka-család egyensúly Szegénységi kockázat Trendek, dilemmák, viták
Atipikus munkaformák 1 • Tipikus: jellemzően napi 8 órában, állandó jelleggel, határozatlan idejű munkaszerződéssel, munkahelyen – aszociális órák: este, éjjel, hétvégén
• Atipikus (ILO, 1980-as évek) munkaformák (Frey 1997; Laky 1998, 1999; Borbély és szerzőtársai 2000, Eurofund 2006):
– Részmunkaidő: jellemzően nők, kevésbé jellemző az aszociális munkaidő, mint a teljes állásban, de általában gyengébb a munkaidő-beosztás feletti kontroll – Időszakos foglalkoztatási formák: • határozott idejű szerződés: fiatal, képzetlen munkaerő, alacsony szintű kontroll a munkaidő felett • alkalmi vagy szezonális munka: inkább férfiak, gyakran ingatag, bizonytalan és rossz munkakörülmények között – Nem munkaviszonyban végzett munka, önfoglalkoztatás: jellemzően férfiak és idősebbe, mint az atipikus átlag, kevesebb stressz jellemzi a munkájukat, de egyúttal kevesebb támogatás is – Egyéb: otthoni munka, távmunka, munkaerő-kölcsönzés – Munka az informális gazdaságban
Atipikus munkaformák 2 • Nagyon atipikus munkaformák (Riso 2010, IES-Eurofund 2010):
– Nagyon rövid határozott munkaidejű szerződések: rövidebb, mint 6 hónap – Szerződés nélkül végzett munka, szóbeli szerződés – Rövid részmunkaidő: rövidebb mint 10 óra – Hívásra végzett munka, rendelkezésre állás
• Jellemzők:
– Országonként eltérő, de erős szektorális szegmentáltság – Elsősorban nők – Alacsonyabb képesítést igénylő munkahelyek
• Elterjedtség (rövid részmunkaidő, elérhető adatok alapján) – – – – – –
< 1%: Közép- és Kelet-Európa, Balti országok, Görögország 1-2 %: Olaszország, Spanyolország, Portugália 3-4%: Belgium, Hollandia, Ausztria Egyesült Királyság: 8% Norvégia: 10% Németország: minijobs, több mint 7 millió mvállaló 2007-ben
A ledolgozott munkaórák száma – összesen, EU-27, 2011 • EU-27: 37/20 • V4:
45 40
40-41/20-23
• Magas:
35
– EL: 42/20 – CZ: 41/21 – BG: 41/20
30 25 20
• Alacsony:
15
– NL: 30/20 – DK: 34/19
10 5 0 NL DK
IE DE UK SE BE LU
FI EU-27 IT
AT FR LT ES EE MT LV PT HU
Összesen
Forrás: EUROSTAT
Részmunkaidőben
SI CY RO PL SK BG CZ EL
A ledolgozott munkaórák száma – nők eltérése az átlagtól, EU-27, 2011 • EU-27
Össz: -3.7 Rész: +0.3
2
1
• V4
0
Össz: -0.8 : -2.3 Rész: -0.1 : +0.4
NL
UK AT DE
IE
IT
BE LU
MT EU-27 FR
ES
EL
DK
PL
SE
FI
CZ CY
PT
EE
SK
SI
LV
HU LT
RO BG
-1
• Nagy: -2
NL: -6 UK, AT, DE: -5
-3
• Kicsi:
-4
BG, RO, LT, HU: <-1
-5
-6 Összesen
Forrás: EUROSTAT
Részmunkaidőben
A részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%) • EU-27: 8/32 • V4: alacsony
80
2-5/6-10
70
• Magas:
60
– NL: 24/77 – DE: 9/45 – DK: 14/38
50
40
• Alacsony:
30
– BG: 2/2 – SK: 3/6 – EL: 4/10
20
10
0 BG SK CZ HU LT EL RO LV PL CY SI EE PT FI ES MT IT FR EU-27 IE LU DK SE UK BE AT DE NL
Férfiak
Forrás: EUROSTAT
Nők
A részmunkaidő elterjedtségének változása 2002 és 2011 között, EU-27 (pp) • EU-27: nőtt 13
2/3 pp
• V4: nőtt,
11
• 0-2/1-4 • Kivéve: PL
9
7
• Jelentős: – – – –
5
3
1
PL
BG UK
LT
RO
LV
PT
FR
CZ CY
FI
EL
SK EU-27 NL
HU
-1
-3
Férfiak
Forrás: EUROSTAT
Nők
SI
IE
EE
BE
DK DE
ES
SE
MT
AT
LU
IT
IT: 2/13 AT: 3/8 DK: 4/6 IE, BE, DE, CY – ff – LU, MT, SE, ES - nők
A nem önkéntes részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%) • EU-27: 37/23 • V4:
70
17-44/19-37 • CZ: 17/19 • HU: 44/37
60
50
• Jelentős:
40
– ff: EL, IT, CY, RO >60 – nők: EL, ES, BG, IT, PT, CY, LV, RO > 40
30
20
10
0 NL
BE
LU
SI
AT
MT
UK
DE
DK
CZ
EE
SK EU-27 PL
Férfiak
Forrás: EUROSTAT
SE
FR
Nők
FI
IE
LT
HU
RO
LV
CY
PT
IT
ES
BG
EL
A nem önkéntes részmunkaidő elterjedtségének változása 2002 és 2011 között, EU-27 (pp) • EU-27: nőtt 45
10/8 pp
• V4: változó
35
• HU: 17/9 • PL: -5/-7
25
• Jelentősen nőtt:
15
5
LT BG PL
BE
FI
DK
SI
AT LU
SK DE
LV RO SE NL CZ FR
-5
-15
-25
Férfiak
Forrás: EUROSTAT
Nők
UK EL EU-27 HU
IE
IT
PT CY ES
• ES: 44/32 • CY: 41/23 • IE: 26/20 • Csökkent: • LT: -25/-18 • BG: -17/-13
A gondozási céllal vállalt részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%) • EU-27: 4/29 • V4: 5/21
45
40
• • • •
35
30
25
Csak nők SK: 5 CZ: 21 HU, PL: 10
• Jelentős:
20
– ff: SE, NL, FR >5 – nők: UK, AT, NL > 30
15
10
5
0 DK RO SK PT EL HU PL
SI
FI
CY ES BE
IE
SE
Férfiak
Forrás: EUROSTAT
CZ MT
Nők
IT
DE EU-27 LU
FR NL
AT UK BG EE LV
LT
A gondozási céllal vállalt részmunkaidő arányának változása, 2002 - 2011, EU-27 (pp) • EU-27: nem változott, enyhén csökkent
40
30
20
0.3/-2.2 pp
10
0 DE
BE
PT
AT
RO
UK
EU-27
PL
CZ
-10
-20
HU
MT
ES
FI
CY
LU
NL
• V4: nem változott • Nőtt: • NL, LU, CY: >10
-30
• Csökkent:
-40
-50
Férfiak
Forrás: EUROSTAT
Nők
• DE: -38 • ff: DE, AT
A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya EU-27, 2011 (%) • EU-27: 14/15 • V4: 6-9/7-10
30
• SK, HU, CZ • PL: 28/26
25
• Magas:
20
– ES, PL, PT > 20
15
• Alacsony:
10
• RO, LT, EE, BG < 5
5
• CY: 0 RO
LT
EE BG LV
UK SK MT LU
HU DK
AT
CZ BE
Férfiak
Forrás: EUROSTAT
IE
EL EU-27 IT
Nők
DE FR
SE
FI
NL
SI
CY
PT
PL
ES
ff alacsony, nők magas
A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak arányának változása, 2002 - 2011, EU-27 (pp) • EU-27: enyhe növ.
15
2/1.4 pp 10
• V4: nőtt, kül. PL: 11/12 • Nőtt: >5
5
0 ES
LV
LT
FI
BG PT DK BE UK
EL
RO FR SE
CZ EU-27 HU MT EE
AT SK
NL
LU
DE
IT
SI
IE
CY
PL
• nők: PL, CY • ff: NL, IE
• Csökkent:
-5
• ES, LV > -5 -10
Férfiak
Forrás: EUROSTAT
Nők
Atipikus munkaformák – társadalmi elvárások és hatások • Elvárások: – – – – –
A foglalkoztatás növelése Munka-család egyensúly javítása Gyermekvállalás ösztönzése A szegénység enyhítése, a társadalmi kohézió erősítése A nemek közötti egyenlőség előmozdítása
• Akadályok: – Átváltási hatások: rugalmasság és biztonság – Nem szándékolt negatív hatások: családi szerepek, egészségi állapot, stb. – Költségvetési korlát – Kiegészítő területek: családtámogatások és bölcsődei ellátás
Ledolgozott órák száma és a munka-család konfliktus Munka-család egyensúly
Munka-család konfliktus: gyakran előfordult, hogy a munkahelyen töltött idő vagy fáradtság miatt családi teendőit nem tudta megfelelően ellátni. Család-munka konfliktus: gyakran előfordult, hogy a túl sok háztartási munka miatt fáradtan érkezett a munkahelyre, vagy családi gondjai miatt nem tudott megfelelően koncentrálni.
A ledolgozott munkaórák számának hatása az észlelt munka-család konfliktusra Európában, a nők körében (becsült regressziós együtthatók)
- A ledolgozott órák száma és
az észlelt munka-család konfliktus kapcsolata pozitív: magasabb munkában töltött óraszám erőteljesebb konfliktussal párosul. - Férfiak: a 40 óránál alacsonyabb munkaidő nem enyhíti ezt a konfliktust. - Nők: a hatás szignifikáns
Forrás: Gábos (2009)
Részmunkaidős foglalkoztatás és a munkacsalád konfliktus az Európai Unióban A részmunkaidős állások magasabb aránya jellemzően a munka-család konfliktus észlelők alacsonyabb arányával jár együtt.
Forrás: Gábos (2009).
A gyermekszegénységi kockázat az anya munkaerő-piaci aktivitása szerint (%) - A részmunkaidős anya jelenléte a családban csökkenti a szegénységi kockázatot, szemben azzal, ha nem dolgozik. - Ahol a részmunkaidős foglalkoztatottság aránya magas, ott jellemzően a szegénység-csökkentő hatás is jelentősebb. - Magyarországon az anya részmunkaidős állásba kerülése harmadával csökkenti a szegénységi kockázatot. Ez az arány uniós összehasonlításban alacsony. Forrás: TÁRKI – Applica (2010)
Összegzés helyett 1 • Trend az Európai Unióban: – a 2000-es évek munkahely-növekedése az átlagosnál nagyobb mértékben származott atipikus munkaformákból – Visegrádi országok: nem volt átlag feletti növekedés, kivéve • részmunkaidő: Magyarország, de jellemzően nem önkéntes • határozott idejű szerződések: Lengyelország
• Viták az EU-ban – Rugalmasság és biztonság, flexicurity – Átmenet a különböző munkaformák között – Munkahelyi vagy munkabiztonság?
Összegzés helyett 2 • Dilemmák az Európai Unióban – Gazdasági növekedés és foglalkoztatás-bővítés • Lisszaboni stratégia, Kok-jelentés, EU2020 stratégia
– Nemcsak több, de jobb minőségű munkahely igénye • • • •
Karrierlehetőség Egészség és jól-lét Készségek fejlesztése Munka-család egyensúly
– Befogadó növekedés: – EU2020: a foglalkoztatási cél mellett szegénységi cél – Lisszaboni tapasztalat: növekvő foglalkoztatás nem feltétlenül jelent csökkenő szegénységet
– Költségvetési fegyelem
Köszönöm a figyelmet!
www.tarki.hu
