ÁTFOGÓ KÉRDÉSEK Az autóipari logisztika új irányai Az autóipar gyors fejlődése hatással van a logisztikára is. Ennek jele, hogy kiépülnek a beszállítók ipari parkjai és logisztikai központjai, továbbá hogy a logisztikai folyamatokban egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus kereskedelem. A közelmúltban tanulmány készült a beszállítók ipari parkjairól és az autóipari logisztika jövőjéről, amelynek célja az iparág logisztikai folyamatainak felmérése és a fejlődési lehetőségek vizsgálata volt.
Kutatási területek A tanulmány a következő hat részterületre tagozódik: • a beszállítás logisztikája; • beszállítók az ipari parkban; • üzemen belüli logisztika; • előszerelés; • ellátási (disztribúciós) logisztika; • egyéb témák, pl. elektronikus üzletvitel, A kiküldött kérdőíveket 31 autógyár (OEM = Original Equipment Manufacturer = készberendezés-gyártó) és beszállító küldte válaszokkal viszsza. A válaszadók között voltak olyan beszállítók, amelyek egy ipari parkba települtek, de olyanok is, amelyek nem ipari parkban működnek; voltak olyan autógyárak, amelyekhez ipari parkok kapcsolódnak és olyanok, amelyek ipari parkkal nem rendelkeznek.
Ellátási logisztika A felmérés első része az ellátási logisztikával foglalkozik. Ezen a téren az autógyárak és a beszállítók további javítási lehetőségeket látnak. A tendencia egyértelműen a nagy, globális beszállítók irányába mutat, az egyre nagyobb beszállító üzemek vesznek részt az autógyárak ellátási láncában. Az autógyárak követelménye a szerelési sorrendnek megfelelő szállítás (Just-in-Sequence, JIS). Ez a követelmény csak úgy teljesíthető, hogy a sokféle változatban igényelt részegységeket vagy az autógyár területén levő ipari parkban állítják elő, vagy a szerelősor közelében a beszállítók kezelésében levő logisztikai központban raktározzák és a szerelési sorrendnek megfelelően bocsátják rendelkezésre.
Beszállítói ipari parkok A felmérés kimutatta, hogy az autógyárak 50%-ánál a közelben levő ipari parkban helyezkednek el beszállítóik vagy ezek logisztikai központjai. A többi beszállító is foglalkozik az ipari parkba település gondolatával. Az európai autógyárakhoz 22 beszállítói ipari park kapcsolódik, további hét tervezés vagy építés alatt van. A beszállító vállalatok egyötöde települt már át az ipari parkba, további harmadrészük ezt tervezi és a közeli jövőben megvalósítja. Mind az autógyárak, mind a beszállító vállalatok egyre inkább bekapcsolnak az ellátási folyamatba külső logisztikai szolgáltatókat, amelyektől közösen vesznek igénybe szolgáltatásokat. Az autógyárak a fő folyamatokra összpontosítják a figyelmüket, a részegységekért való felelősséget a beszállítók első körére ruházzák át. A legtöbb esetben az autógyár tervezi meg az ipari parkot és határozza meg, hogy milyen részegységeket kell ott előállítani. A legkedveltebb beruházási modell a beruházási konzorcium, amelynek tagjai pl. egy bank az adott várossal és az autógyár.
Külső logisztikai szolgáltatások Külső logisztikai szolgáltatásokat (a logisztikai funkciók outsourcingját) az autógyárak inkább kedvelik, mint a beszállító vállalatok. Az alvállalkozás fontos területei a raktározás, a csomagolóanyagok kezelése és a gyáron belüli anyagmozgatás. Mind a két fél intenzíven foglalkozik a hulladékok kezelésével és újrahasznosításával. A legtöbb autógyár újrahasznosító-központ létesítését tervezi. Az autógyárak sokkal inkább törekednek bizonyos elemek (pl. első és hátsó tengely, kábelostor, gumiabroncs stb.) előszerelését alvállalkozónak kiadni, mint ahogy külső cégek ilyen feladatok vállalására törekednek. A beszállítók első köre az ilyen feladatokat szívesen adja tovább alvállalkozóknak. A tanulmány szerint az alvállalkozók üzemeiket termékcsoportok szerint szervezik meg, hogy a nagy gyártási mennyiség előnyét élvezhessék. Hátrányként jelentkezik azonban, hogy szakosított műhelyek és a szerelőcsarnok közötti távolságok nagyobbak lesznek. Az autógyárak a tartalék alkatrészeket részben központilag, részben decentralizáltan tárolják. A szállításokat jelenleg többnyire közúton végzik, de a jövőben a vasúti szállítás is megfontolásra érdemes alternatívát jelent.
Elektronikus üzletvitel (e-business) Az elektronikus üzletvitelt a vállalatok elsősorban a folyamatok gyorsítási eszközének tekintik, és nem várnak tőle jelentős megtakarítást. Ugyanakkor elismerik, hogy a folyamatok és raktári készletek jobb átláthatósága gazdasági eredményekkel is járhat.
Mind az autógyárak, mind a beszállítók tudatában vannak annak, hogy az elektronikus üzletvitel terjedni fog, ezért fejlesztik saját szakértelműket és külső know-how-t is igénybe vesznek. Az elektronikus rendszerekben az ellátási lánc menedzselésének és a szállítmányok egész világra kiterjedő nyomonkövetésének fontos eszközeit látják. (Dr. Garai Tamás) Behlmer, A.: Auf in den Park! = Automobil Industrie, 46. k. 7–8. sz. 2001. p. 48–51. Bowon Kim and Yoonseok Lee: Global capacity expansion strategies: lessons learned from two korean carmakers. = Long Range Planning, 34. k. 3. sz. 2001. jún. p. 309–333. Proff, H.: Hybrid strategies as a strategic challenge – the case of the German automotive industry. = Omega, 28. k. 5. sz. 2000. okt. 1. p. 541–553. O'Brien, A. P.: The importance of adjusting production to sales in the early automobile industry. = Explorations in Economic History, 34. k. 2. sz. 1997. ápr. p. 195–219.
EGYÉB IRODALOM Janne Huiskonen and Timo Pirttilä: Lateral coordination in a logistics outsourcing relationship. (Laterális koordináció egy logisztikai outsourcing kapcsolatban.) = International Journal of Production Economics, 78. k. 2. sz. 2002. júl. 21. p. 177–185. Yeong Joon Yoo; Jong Tae Rhee: An application of SCM-based logistics planning in the trade between South and North Korea. (Az ellátási lánc irányításon alapuló logisztikai tervezés alkalmazása Dél- és Észak-Korea közötti kereskedelemben.) = Computers & Industrial Engineering, 43. k. 1-2. sz. 2002. júl. 1. p. 159–168. Bialowas, P.; Tabaszewszka, E.: A belső vevő és a belső szállító kapcsolatának értékelése. = Minőség és Megbízhatóság, 2002. 2. sz. p. 69–73. Baier, J.; Glötzel, S.: Validierung einer Materialflusssimulation in der innerbetrieblichen Logistik. (Anyagáramlás szimulációjának érvényesítése a vállalaton belüli logisztikában.) = Zeitschrift für Wirtschaftlichen Fabrikbetrieb, 97. k. 1-2. sz. 2002. p. 51–56.
HÍR Új balesetvédelmi felmérés az anyagmozgatásban A Health & Safety Executive (HSE) adatai szerint az ipari balesetek több mint harmada a kézi anyagmozgatásból (húzás, tolás, emelés) származik. (1. ábra). Így a legtöbb ilyen baleseti sérülés túlterhelés (hát, karok, kezek, ujjak), illetve ficamodás (csuklók, hüvelykujjak, bokák). (2. és 3. ábra).
munkagép 5%
egyéb 13%
kézi anyagmozgatás 36%
zuhanás 7%
meghibásodás 19%
gázolás 20% 1. ábra Sérülést okozó ipari balesetek oka
a törzs egyéb részei alsó végtag 7% 8% kéz, csukló 9%
egyéb 3%
karok 10% ujjak 14%
2. ábra Ipari balestekben sérült testrészek
hát 49%
A munkaadóknak nem csak kötelessége, de érdeke is a balesetek megelőzése, hisz évente munkaórák milliói vesznek el a sérülések miatt.
horzsolás 5% zúzódás 6%
törés egyéb 3% 3%
szakított seb 9%
ficam, rándulás, túterhelés 74%
3. ábra Az ipari balesetek okozta sérülések fajtái A kiképzéskor a következőkre kell figyelmeztetni a kézi anyagmozgatásban dolgozókat: • Tartsák magukhoz közel a terhet, a legnehezebb oldalával a testük felé! • Ellenőrizzék, hogy stabilan és kényelmesen állnak-e, illetve a padló száraz és szilárd-e! • Győződjenek meg róla, hogy elbírják-e a terhet! • Mérjék föl, hogy milyen messzire kell cipelni a terhet, mert előfordulhat, hogy mire odaér, kimerül, és nem tudja biztonságosan letenni! • A lábaikat is használják az emeléshez! • Ha lehet, hátukat nekivetve tolják a nagyobb terheket! • Ne forogjanak! Ha egy tárgyat egy pontosan meghatározott helyre kell berakni, mielőtt odaérnek tegyék le, s csak utána helyezzék be a végleges helyére! • Ne végezze el túl sokszor ugyanazt a mozdulatsort, mert az megerőltetést okozhat! A HSE arra bíztatja a munkáltatókat, hogy kisebb rakodógépekkel könnyítsék meg az alkalmazottak munkáját, ezzel is csökkentve a balesetveszélyt. Ilyen segítség lehet például az emeléshez egy kis targonca, vagy egy elektromos munkaállomás, a toláshoz–húzáshoz pedig egy gépi hajtású kis emelésű szállítókocsi. A balesetek elkerülésére a HSE egy kérdőívet állított össze, mellyel a munkáltatók felmérhetik, milyen veszélyeknek vannak kitéve alkalmazottaik, s mit kell tenni a balesetveszély elhárítására (4. és 5. ábra). A nyomtatványt érdemes később újra kitölteni, hogy felmérhessék, mennyit változott a helyzet a legutóbbi értékelés óta.
A rovat A munka leírása
Szükséges felmérés? Igen □ Nem □
(Ha igen akkor folytassa, ha nem akkor ne!)
A vizsgált munkafolyamat részletes leírása
Diagramok (egyéb információ)
Helyszín: Érintett személyek: Felmérés dátuma:
B rovat (részletesen a másik oldalon) C rovat Összefoglalva mennyire sérülésveszélyes? Kicsit □ Közepesen □ Nagyon □
D rovat Mit kellene változtatni? (Fontossági sorrend)
A változtatás tervezett dátuma: A következő ellenőrzés dátuma: A felmérő neve:
Aláírása:
4. ábra Kézi anyagmozgatás – a kérdőív első oldala
B rovat Részletes felmérés Eldöntendő kérdések
Ha igen, akkor a kockázat kicsi
A feladatok kapcsán fel- Lehetséges változtatások merülő problémák
közepes nagy
Kell-e feladatban a terhet eltartani a testtől? fordulni? előre hajolni? fölfelé nyújtózni? sokat függőlegesen mozgatni? terhet hordani hosszú távon? kimerítő húzást, tolást végezni? kiszámíthatatlan mozgást végezni? mozdulatsort ismételni? nélkülözni a megfelelő pihenőt? a sebességet növelni? A teher nehéz? nagy/idomtalan? nehezen megfogható? labilis/kiszámíthatatlan? magában veszélyes (pl.: éles, forró stb)? A munkakörnyezet adottságai: kényelmetlen testtartás? rossz minőségű padló? szintkülönbségek? meleg/hideg/párás levegő erős légmozgás? rossz megvilágítás? A munka igényel különleges képességet? egészséget kockáztat? állapotos nőt veszélyeztet? igényel képzést/ különleges információt? Egyéb tényezők Védőruha, ill. felszerelés kell? Igen □ Nem □
5. ábra Kézi anyagmozgatás – a kérdőív hátsó oldala (Materials Handling News, 2001. nov. 527. sz. melléklet.)
