Anyagmozgatás és gépei. 2. témakör. Egyetemi szintű gépészmérnöki szak. MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

„Anyagmozgatás és gépei” tantárgy

2. témakör Egyetemi szintű gépészmérnöki szak 2003-04. II. félév

MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

-1-

Termelési-szolgáltatási-logisztika műveletek (ember-gép rendszer) Logisztikai folyamat Információáramlás i-edik

(i+1)-edik

Anyag-, eszköz- és emisszióáramlás

állapot

állapot

Energiaáramlás Értékáramlás

Pénzáramlás Munkaerőáramlás

1. ábra A logisztika fogalmi rendszere

Alapanyag Beszállító

Alapanyag Raktár

anyagáramlás

FŐ TEVÉKENYSÉG

Késztermék Raktár

Végső fogyasztó

információáramlás

2. ábra Logisztikai rendszer anyagáramlások, készletek és rájuk vonatkozó információk integrációja Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

-2-

Anyagáramlás technológia Gyártástechnika , -technológia

Anyagáramlás technika

Közlekedés technika, -techn. Szolgáltatástechnika Informatika Matematika, Számítástechnika

A logisztika tudomány-integráló szerepe Energetika

Rendszertechnika Elektrotechnika, Automatizálás Vállalatgazdaságtan, Menedzsertan

Kommunikációs technika Marketing

3. ábra A logisztika, mint integrált tudomány

Logisztikai alapelvek: − − − − − − −

a megfelelő minőségű anyag, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyről, a megfelelő helyre, a megfelelő módon és eszközzel, a megfelelő időben, a megfelelő költséggel. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

-3-

A szállítási határidők rövidítése

A hatékonyság fokozása

Az átfutási idők csökkentése

A vevői megelégedettség növelése

A kapacitások maximális kihasználása

A ráfordítások csökkentése, gazdaságosság növelése

A nemzetközi együttműködés fokozása

Logisztikai célok Nagyfokú szállítóképesség elérése

A rugalmasság megteremtése és fokozása

A környezetbarát technológiák alkalmazása

Az áttekinthetőség növelése

Alacsony környezet-terhelés (emisszió)

A minőség biztosítása

Belső- és külső újrahasznosítás fejlesztése

4. ábra Logisztikai célok

A logisztikai szervezet felépítése

A vevői megelégedettség növelése

A termékstruktúra meghatározása

Együttműködés, kooperáció (belső, külső)

Újrahasznosítás

Ellenőrzés (controlling)

A logisztika stratégiai elemei

Az információs adatcsere (EDI)

A termelés mélysége II. ( outsourcing= gyártáskihelyezés)

Eszközstruktúra (termelési, szállítási, raktározási stb.)

Az információs rendszer struktúrája

A termelés mélysége I. ( make or buy= gyártani vagy vásárolni)

5. ábra A logisztikai célok elérésének főbb stratégiai elemei

Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

-4-

Szállítás

Rakodás

Csomagolás

Tárolás, Raktározás

Egységrak. kezelés

Munkahelyi kezelés

Logisztikai műveletek Pénzügyi tevékenys.

Gyűjtés. elosztás

Információ feldolg.

Kommunikálás

Energiaáramlás

Ellenőrzés Menedzsment

6. ábra Logisztikai műveletek Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

-5-

1. táblázat A logisztikai állapotváltozási mátrix

Ener gia

Információáramlás

AnyagÁramlás

Logisztikai műveletek Művelet Szállítás Rakodás Tárolás-rakodás Csomagolás ERKE képzésbontás Gyűjtés, osztályozás Ellenőrzés, állapotfelügyelet Információ gyűjtés, áramoltatás, feldolgozás és tárolás Kommunikálás a rendszerrel Energiaáramlás

Hely Idő xx x

Állapotváltozás Meny- Minő- Energia Információ Érték- Emisszió nyiség ség változás változás

xx x xxx x x

x xx

xx (x)

xx x x x x

x

x

xx

x

x

x

x

xx

x

x

xxx

x

x

xx

x


xx x x x x

xx x x x x

x

x

x

-6-

E lo s z tó ra k tá r

L o g is z tik a i v á lla la t

Bank

V á lla la t

Adó, Tbj

VÁM

V á lla la ti m e n e d z s m e n t (L o g is z tik a i m e n e d z s m e n t

P énzügys z á m v ite l

T e rm e lé s i re n d s z e r (T e rm e lé s te rv e z é s é s irá n y ítá s )

F e lh a s z n á ló k

T u la jd o n o s o k

B é r- é s m unkaügy

Hum án p o litik a

V á lla la ti lo g is z tik a i re n d s z e r B e s z e rz é s i (e llá tá s i) lo g is z tik a

T e rm e lé s i (g y á rtá s i) lo g is z tik a

E lo s z tá s i (é rté k e s íté s i) lo g is z tik a

H u lla d é k k e z e lé s , ú jra h a s z n o s ítá s lo g is z tik á ja

M a rk e tin g lo g is z tik a

B e s z e rz é s i p ia c

E lo s z tó ra k tá r

É rté k e s íté s i p ia c

7. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

-7-

Multinacionális vállalat logisztikai menedzsmentje

A. Leányvállalat logisztikai menedzsmentje

B. Leányvállalat logisztikai menedzsmentje

Multinacionális vállalat Beszerzési logisztika

Taktikai operatív szint

A. Leányvállalat

Beszerzési Termelési Elosztási logisztika logisztika logisztika

Termelési logisztika

Elosztási logisztika

Beszerzési logisztika

Termelési Elosztási logisztika logisztika

8. ábra Multinacionális vállalat logisztikai rendszere


B. Leányvállalat

Taktikai operatív szint

-8-

9. ábra Termelő vállalatok szolgáltatásokkal bővített logisztikai rendszere Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

-9-

beszerzés

alapanyag raktár

beszállítás

készáru raktár

kiszállítás

termelés

megrendelés feldolgozás

értékesítés

információ áramlás

megrendelés

anyagáramlás

10. ábra Az egyszerűsített üzemi logisztikai rendszer anyag- és információáramlása R1

R3

BT Alapanyag

M1

S1 R2

R5

Rn+1

Mn

T1

S2 R4

Rn

KT Sn+1 Rn+2

Késztermék, hulladék

11. ábra Termelési folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló Mi - Technológiai művelet (anyag, termék tulajdonsága megváltozik) [i=1 ... n] Si - Szállítási művelet [i=1 ... n+1] Ri - Rakodási művelet [i=1 ... n+2] Ű Ti - Tárolási művelet [i=1 ... m] Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

- 10 -

L O G IS Z T IK A M ik ro lo g is z tik a

M a k ro lo g is z tik a K ö z le k e d é s i lo g is z tik a

V á lla la ti lo g is z tik a V á lla la ti lo g is z tik a B e s z e rz é s i lo g is z tik a T e rm e lé s i lo g is z tik a E lo s z tá s i lo g is z tik a

K e re s k e d e lm i lo g is z tik a P o s ta i lo g is z tik a

H u lla d é k k e z e lé s i é s ú jra h a s z n o s ítá s i lo g is z tik a

L o g is z tik a i s z o lg á lta tó központ

S z o lg á lta tá s i lo g is z tik a K a to n a i lo g is z tik a R a k tá rlo g is z tik a

12. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása I. LOGISZTIKAI RENDSZEREK Interlogisztika (Belső logisztika) Termelő vállalat

Szolgáltató vállalat Egészségügyi Kommunális Kereskedelmi Közlekedés Posta Pénzintézet Karbantartás Kultúrális

Externlogisztika (Külső logisztika) Országon belüli

Hálózatszerű Termelőszolgáltató

Közigazgatás

Országok között

Eurologisztika

City logisztika Település Régió

Áruellátás Kultúra, oktatás, egészségügy, sport Katasztrófa elhárítás Építkezések, közlekedés építés Közlekedés, posta, pénzellátás Turizmus, vendéglátás Hulladék, elhasznált termék gyűjtése Rendfenntartás, biztonság

13. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása II. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Globális logisztika

- 11 -

NLSZ1

qA q A

q qEE

BEMENŐ RAKTÁR

NLSZi

AR

LSZ 1

NLSZk

HULLADÉK RAKTÁR

ER

LSZj

hulladék

hulladék

qH

LSZ m

hulladék

Jellemzők:

Jelölések:

nincs anyagkilépés csak hulladék

AR - alapanyagraktár

egy telephely

ER - elhasznál termékek raktára LSZj - logisztikai szolgáltató

Példa: kórház, szálloda

NLSZj - nem logisztikai szolgáltató

14. ábra Szolgáltatások logisztikai rendszere (1. modell)

LSZ

q q A qqEE

LSZ

1

BEMENŐ RAKTÁR

AR

LSZ 4

LSZ

2

hulladék 3

HULLADÉK RAKTÁR

ER

LSZ j

LSZm

hulladék

Jellemzők: Belépés: anyag (qA), eszköz (qE) Kilépés: anyag, áru (qA), hulladék (qH) A szolgáltatás az anyagra is irányul egy telelphely

Jelölések:

KILÉPŐ ÁRU

AR - alapanyagraktár ER - elhasznál termékek raktára LSZj - logisztikai szolgáltató

15. ábra Szolgáltatások logisztikai rendszere (2. modell)


áru

qT

hulladék

qH

- 12 -

16. ábra Szolgáltatás logisztikai rendszere (3. modell)

R1

R3

BT Termék, eszköz

SZ1

S1 R2

R5 SZn

T1

S2 R4

Elhasznált termék, eszköz

Rn+1

Rn

KT Sn+1 Rn+2

Termék, eszköz, hulladék

17. ábra Szolgáltatási folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló Mi - Szolgáltatási művelet (nincs anyag, termék átalakulás, csak használódás) [i=1 ... n] Si - Szállítási művelet [i=1 ... n+1] Ri - Rakodási művelet [i=1 ... n+2] Ti - Tárolási művelet [i=1 ... m] Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

- 13 -

Kereskedelmi vállalat

Termelővállalat

Hálózati szintű információs kapcsolat

Fuvarozó vállalat

Szállítmányozó vállalat

Felhasználó vállalat

Vám

Bank

Biztosító

Hálózati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai

Vállalati szintű irányítás

Vállalati szintű információs kapcsolat

Vállalati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai

Ellátás

Rakodás, belső mozgatás irányítása

Gyártás

Alapanyagraktár irányítása

Gyártásirányítás

Elosztás

Készáruraktár irányítás

Rakodás, szállításirányítás

Logisztikai alapfolyamatok

18. ábra A logisztikai információs hálózat felépülése


- 14 -

Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű logisztikai rendszerek? Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill. szolgáltatási tevékenységet befolyásoló szervezetek, szerződések és jelentős átalakuláson mentek át. Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának mutató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg: − a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki, létrejött a termelés globalizációja, − a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől, amely a meghatározó feladataitól csak kisebb hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a termelés melységének a csökkentése, amelyek eredményezik, hogy y kis túlzással a termelő vállalatok két csoportba sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók, y a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki (outsourcing), y fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti kooperáció (telekooperáció) − a szolgáltatásokat végző egységeknél is jelentős integrációjátszódott le, nagy méretű nemzetközi szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok, energiaszolgáltatások, kommunális szolgáltatók, karbantartó szervezetek),


- 15 -

− a termelési- és szolgáltatási feladatok kis- és középvállalatok, vállalkozások, csak akkor tudnak versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat alakítanak ki, − a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott láncból zártláncú gazdasággá alakul át, amelyek következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált termékek újrahasznosítását,amelyhez a termelő-, szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni. Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes elhelyezés, hanem hasonlóan a szolgáltatásokhoz sok telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak, sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a logisztika szerepe, mert az anyagáramlás viszonylatai kiterjednek, összehangolásuk csak fejlett információs technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató (nem logisztikai szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell és lehet értelmezni. A hálózatszerűen működő, logisztikával integrált rendszerek sajátosságai a következők: − jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső) logisztika szerepe, de szigorúan az intern (belső) logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az intern logisztika nem lehet fekete doboz, − megsokszorozódnak a logisztikai szolgáltató vállalatok, − a logisztikai szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató, felhasználó (fogyasztó) és logisztikai egységek, − a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc működtetését, előnyeinek érvényesítését. Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

- 16 -

beszállítók

B1

alkatrész, szerelvény elosztó raktárak

AER1

összeszerelő üzemek

SZÜ1

készáru elosztó raktárak

KER1

felhasználók

F1

Bi

. . .

. . .

. . .

. . .

Bn

AERj

. . .

AERm

SZÜλ

. . .

SZÜp

KERε

. . .

KERr

Fω

. . .

Fu

19. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termékösszeszerelő rendszer felépítése


- 17 -

20. ábra A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

- 18 -

DSC

P

P B C

C

VLC

T

T

C

C B

DSC

DSC T DSC

anyagáram

DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont

informinformációáram

T:

szállítási vállalat

VLC:

Virtuális Logisztikai Központ

C:

vevõ

P:

termelõ vállalat

B:

bank

21. ábra A virtuális vállalat modellje Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

- 19 -

O

O

O

SZ

O

O

SZ

O

K

O O

LV

O B

VLC

R

R

O O O

SZ

LV K

B

O

O

O

O

SZ

O O VLC

O

O

Virtuális Logisztikai centrum

O

Szétszerelt objektum

SZ

Szakértő

LV

Logisztikai vállalat

B

Alkatrész, eszköz beszállító

K

Karbantartó egység

R

Raktár Információáramlás Személy, anyag és eszközáramlás

22. ábra Szétszórt objektumok műszaki felügyeletét működtető Virtuális Logisztikai Centrum Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

- 20 -

23. ábra A klaszter, mint regionális logisztikai központ rendszere Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

- 21 -

Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében, a kis és középvállalatok (BKV) logisztikai potenciáljainak a növelése: − szervezi, diszponálja a BKV alapanyag ellátását: y közvetlen a segédbeszállítóktól SB beszállítva, y alapanyag elosztó raktárakon (AER) keresztül látja el a BKV-t, y ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket: SB-AER SB-BKV AER-BKV viszonylatokban a Logisztikai Vállalatot igénybevéve. − piaci igények ismerete alapján elosztja a BKV által gyártott részegységeket, szerelvényeket: y közvetlenül a nagy felhasználó vállalatot az NFV ellátja alkatrésszel, részegységgel, y elosztó raktáron (KER) keresztül szállít be az NFV-nek, y ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket a a BKV - KER a BKV - NFV a KER - NFV viszonylatokban, a Logisztikai Vállalat igénybevételével. A klaszter Virtuális Logisztikai Központja: − INTRANET –tel tart fenn a klaszter maghatározott elemei között, − igénybe veszi a E-commerce-t, ill. EDI-t, − felhasználja az INTERNET-et, − kapcsolódik és együttműködik a Logisztikai Központtal, − telekoperációkat szervez, outsourcing, ill. sourcing feladatokat hoz létre, − kiterjedt marketing tevékenységet lát el, − megteremti a JIT elvű beszállítás logisztikai és informatikai feltételeit.


- 22 -

Vevő


Vevő

Vevő

Boltok

Gyártók, forgalmazók raktára

E-bolt raktárai

Gyártók, forgalmazók raktára

E-bolt

E-bolt raktárai

Boltok


Anyagáram Információ áram

Vevő

Vevő

Vevő

24. ábra Az E-Bolt általános modellje Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

- 23 -

Logisztikával integrált elektronikus piacterek a) Közvetlen kapcsolaton és liciten alapuló elektronikus piacterek a1) Piramis modell: vevői piactér a2) Pillangó modell: eladói piactér

25. ábra Nagy számú:

eladó,

Nagy számú: vevő,

logisztikai szolgáltatók. Kis számú:

vevő

logisztikai szolgáltatók. Kis számú:

eladó

Eladók, logisztikai szolgáltatók licitál- Vevők, logisztikai szolgáltatók licinak Vevők:

tálnak külön-külön döntenek, Eladók:

külön-külön döntenek,

ki az eladó, ki a logisz-

ki a vevő, ki a logiszti-

tikai szolgáltató

kai szolgáltató


- 24 -

Logisztikával integrált virtuális Business Centrum, mint közvetítő elektronikus piactér

26. ábra

Jellemzői: −

nagy számú: eladó, vevő és logisztikai szolgáltató,

−

a Virtuális B+L Centrum optimalizálja az üzleti és a kapcsolódó logisztikai folyamatokat (szállítás, tárolás, csomagolás, egységrakomány képzés stb.),

−

a Virtuális B+L Centrum megvalósítja az elektronikus piacteret.


- 25 -

27. ábra A zártláncú gazdaság virtuális logisztikai rendszere


- 26 -

felhasználó vállalathoz Termelő vállalat tárolójáról lakossági fogyasztóhoz LF

R1 S1 TVT R2

R3

R5

T1

R7

Tn

T2 R4

R6

S4 FVT R6

LF

28. ábra Szállítási lánc anyagáramlási folyamata

TVK R1-R7 S1-S7 T1-Tn LF FVT

termelő vállalat tárolója Metalogisztika: a logisztikai láncot megvalósító logisztikai rakodás rendszer, amelyben önálló, független vállaszállítás latok vesznek részt (termelő vállalat, szállítárolás tó vállalat, fuvaroztató, raktározó vállalat lakossági fogyasztó felhasználó vállalat tárolója és felhasználó vállalat). Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

- 27 Vevõi igények

Raktározás

Alapanyag elõállítás

Raktározás

Ellátási logisztika

Raktározás

Alapanyag feldolgozás


Raktározás

Építõelem, alaktrész gyártás


Raktározás

Késztermék gyártás


Logisztikai szolgáltatás




Gyûjtõhely

Gyûjtõhely

Raktározás

Raktározás

Ellátás


Újrafeldolgozás



Szervíz szolgáltatás


Végfelhasználó vevõ



Kiskereskedelem


Vevõi igények

29. ábra Ellátási lánc (supply chain) Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék



Nagykereskedelem

- 28 -

Ellátási lánc alapelve: – az alapanyag előállításától a késztermék végfelhasználóhoz való eljuttatásig ill. a meghibásodott, elhasznált termék felújításáig, újrahasznosításig a teljes logisztikai lánc együtt menedzselhető, irányítható, – széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván, – világméretű

logisztikai

információs

hálózat,

széleskörben használható szoftverek szükségesek, – a teljes ellátási lánc szűkíthető, akkor ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot. Ellátási lánc menedzsment (SMC) előnyei: – rövidíthető az átfutási idő, – kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók, – kapacitások beruházásnál nélkül növelhetők, – a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők, – az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki, – fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések összehangolhatók.


Anyagmozgatás és gépei. 2. témakör. Egyetemi szintű gépészmérnöki szak. MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Recommend Documents