BIOKÉMIA. agrármérnöki szak (egyetemi szint) számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE

BIOKÉMIA agrármérnöki szak (egyetemi szint) számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE MKK 2007/2008. tanév, 2. félév

KÖ VETELM ÉNYREND SZER

BIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE

1. Gyakorlat S Az összes (hat) gyakorlat elvégzése kötelezõ! S A gyakorlatok idõpontjait lásd alább! S A gyakorlatokon a köpeny használata és a jegyzet megléte kötelezõ mindenki számára!! KÖPENY ÉS JEGYZET NÉLKÜL A GYAKORLATON NEM LEHET RÉSZTVENNI!!!! S Az elrontott méréseket vagy a gyakorlatokat - hely, idõ és anyagi okok miatt SEM CSERÉLNI, SEM PÓTOLNI NEM LEHET!!! S A gyakorlatokon résztvevõk minden gyakorlat elõtt (az elsô és utolsó gyakorlat kivételvel) rövid dolgozatot írnak az esedékes gyakorlat anyagából, valamint a gyakorlathoz kapcsolódó elméleti anyagból (a dolgozat a gyakorlatra való felkészülést méri, így utólag pótolni, megírni nem lehet!!!). S A gyakorlati feladatok eredményét (a kiadott útmutatók alapján) legkésôbb a gyakorlat végéig lehet elkészíteni és leadni. S A dolgozatot, valamint a gyakorlati feladatok eredményeit pontozzuk. A félév során a gyakorlaton összesen 20 pont szerezhetõ: Feladatok Gyakorlati dolgozatok Gyakorlati feladatok

Max. pontszám (4 x 2 pont) (6 x 2 pont)

8 pont 12 pont

Félévelismerés minimum 4 pont minimum 6 pont

S Mind a gyakorlati dolgozatok pontjainak (8 pont), mind a gyakorlati feladatok pontjainak (12 pont) legalább 50%-át el kell érni külön-külön a félév elismeréséhez!

2. Elõadás Az elôadások látogatását a Tanszék nem ellenôrzi, de mindenki számára ajánlott !!!!!!!! Az elôadásokon elhangzottak a vizsga anyagát is képezik!

3. A félév elismerésének feltétele S Mind a hat gyakorlat sikeres elvégzése, S A gyakorlatokon a “gyakorlati dolgozat” pontok legalább 50%-ának megszerzése (min. 4 pont) valamint a “gyakorlati feladat” pontok legalább 50%-ának megszerzése (min. 6 pont).

Biokém ia - MKK agrármérnöki szak - egyetem i szint, 2007/2008. tanév, 2. félév

1

KÖ VETELM ÉNYREND SZER

4. Vizsga A vizsga írásbeli és szóbeli részekbôl áll, mely az esedékes napon kerül lebonyolításra. S A tananyagot az elôadásokon elhangzottak, valamint a kötelezô irodalmak képezik. S A vizsganap reggelén a NEPTUN-ban megadott idôpontban mindenkinek írásbeli vizsgát kell tennie, mely alapvetôen képletek, reakcióegyenletek és fogalmak ismeretét méri fel. A számítógép a kérdéseket személyreszólóan, de véletlenszerûen nyomtatja ki. S Az írásbeli vizsga 50% vagy az alatti teljesítése automatikusan elégtelen (1) vizsgajegyet eredményez. Az írásbeli vizsga 50% feletti teljesítése esetén a vizsgajegy elégséges (2), 75% feletti teljesítése esetén a vizsgajegy közepes (3). S Azok a hallgatók akik a közepes (3) írásbeli vizsga eredményét nem fogadja el, szóbeli vizsgát tehetnek. A szóbeli vizsga alkalmával az írásbeli vizsgán szerzett vizsgajegy törlôdik, a vizsgajegy kizárólag a szóbeli vizsgán produkált teljesítménybôl alakul ki: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). S A szóbeli vizsga az elôre kiadott tételjegyzék alapján történik. S A sikertelen szóbeli vizsga ismétlése újra az írásbeli vizsgával kezdôdik.

5. A vizsgák rendje S Az adott vizsganapokra a megadott létszámhatárig lehet jelentkezni a számítógépes rendszer segítségével (NEPTUN). S Vizsgázni csak indexszel és az adott vizsganapra érvényes jelentkezés esetén lehet. S A vizsgák a NEPTUN-ban megadott vizsganapokon és idôpontban kezdõdnek, mely idõpontra minden aznapi vizsgázónak meg kell jelennie a Tanszék gyakorlója elõtt. S Utóvizsgát az erre kijelölt vizsganapokon lehet kezdeményezni, de a vizsgaidõszak végén biztosítunk külön idõpontokat kizárólag utóvizsgákra. S Biokémia tárgyból a sikertelen vizsgát legalább 5 nap eltelte után lehet megismételni.

Felhívjuk a hallgatók figyelmét arra, hogy a vizsga eredményes letételéhez folyamatos tanulásra van szükség! Képleteket és reakcióegyenleteket elsôsorban írásbeli gyakorlással lehet elsajátítani!!!

Gödöllõ, 2008. január

Dr. Fülöp László egyetemi docens tárgyfelelõs


2

AZ ELÕAD ÁSO K TEM ATIKÁJA

BIOKÉMIA AZ ELÕADÁSOK TEMATIKÁJA (hétfõ, 1330 - 1500 ; 213. terem) Óra

Dátum

Az elõadás címe

Elõadó

1-2

02.04.

Fülöp László

3-4

02.11.

5-6

02.18.

7-8

02.25.

9-10

03.03.

11-12

03.10.

13-14

03.17.

15-16

03.31.

17-18

04.07.

19-20

04.14.

21-22

04.21.

23-24

04.28.

Az élõvilág építôelemei I: Aminosavak, peptidek, fehérjék. Az enzimek: Biológiailag aktív fehérjék és mûködésük. Termodinamika és az enzimkinetika alapjai. Az élõvilág építôelemei II: Lipidek és a biológiai membránok. Az élõvilág építôelemei III-IV: Mono-, oligo- és poliszaharidok. Nukleinsavak. A szén körforgása I. (lebontó folyamatok): Glikolízis, Citromsavciklus, terminális oxidáció és oxidatív foszforiláció. A szén körforgása II. (lebontó folyamatok): Glioxálsav ciklus, Cori-kör, pentóz-foszfát ciklus, lipidek lebontása. A szén körforgása III. (felépítô folyamatok): Calvin ciklus, glükoneogenezis, lipidek bioszintézise. A nitrogén körforgása: Aminosavak lebontása és bioszintézise, ureaciklus, nitrogénanyagcsere. Nukleinsavak bioszintézise: Replikáció, transzkripció Fehérjék bioszintézise: Transzláció. Géntechnológia és biotechnológia: Lehetõségek és realitások. Szabályozás: Az élõ folyamatok szabályozása és a hormonok. Összefoglalás, eligazítás.

Kötelezõ irodalom: 1. Boross L. - Sajgó M. (2003): A biokémia alapjai; Bp. Mezõgazdasági kiadó

Ajánlott irodalom: 2. Gombkötô G. - Sajgó M. (1985): Biokémia Mezôgazdasági Kiadó, Budapest 3. Elôdi P. (1981): Biokémia; Akadémiai Kiadó, Budapest 4. Bíró E. (1985) : Biokémia I.-II.; ELTE jegyzet 5. Stryer (1993): Biochemistry; W.H.Freeman & Co New York 6. Lehninger (1993) : Principles of Biochemistry; Worth Publishers, New York


3

Sajgó Mihály Halász Gábor Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Fülöp László Sajgó Mihály Fülöp László

A G YAKO RLATOK TEM ATIKÁJA

BIOKÉMIA A GYAKORLATOK FELADATAI 1. Gyakorlat (2pont) 1.1. Feladat: A roncsolat nitrogéntartalmának meghatározása Parnass-Wagner módszerrel 1.2. Feladat: A roncsolat nitrogéntartalmának meghatározása kvantitatív ninhidrin reakcióval 2. Gyakorlat (2pont) 3.1. Feladat: Búzaliszt nedves sikértartalmának meghatározása 3.2. Feladat: Kazein elõállítása tejbõl 3. Gyakorlat (2pont) 4.1. Feladat: Zsírok és olajok savszámának meghatározása 4.2. Feladat: Zsírok és olajok elszappanosítási- és észterszámának meghatározása 4.3. Feladat: Zsírok és olajok jód-brómszámának meghatározása 4. Gyakorlat (2pont) 5.1. Feladat: Szénhidrátok minõségi vizsgálata 5.1.1. A szénatomszám kimutatása Bial-próbával 5.1.2. Aldóz és ketóz megkülönböztetése Szelivanov-próbával 5.1.3. A redukáló jelleg kimutatása 5.1.4. Mono- és diszaharid megkülönböztetése Barfoed-próbával 5.1.5. Poliszaharidok kimutatása jód-próbával 5.1.6. Az ismeretlen szénhidrát típusának meghatározása 5.2. Feladat: Szénhidrátok mennnyiségi meghatározása 5.2.1. Gyümölcsnedv cukortartalmának refraktometriás meghatározása 5.2.2. Cukoroldat koncentrációjának polarimetriás meghatározása 5.2.3. Cukrok mennyiségi meghatározása Schoorl-módszer alapján 5. Gyakorlat (2pont) 6.1. Feladat: Nyálamiláz aktivitás szemikvantitatív meghatározása 6. Gyakorlat (2pont) 2.1. Feladat: Fehérjemeghatározás UV fényelnyelés alapján 2.2. Feladat: Fehérjemeghatározás BIURET reagenssel 2.3. Feladat: Fehérjemeghatározás FOLIN-CIOCALTEU reagenssel

A gyakorlatokra való felkészülés: a kiadott sokszorosított anyagokból, valamint a gyakorlathoz tartozó elméleti anyagból.

FIGYELEM!!!!!!! A kiadott gyakorlatok leírását minden hallgatónak a gyakorlatra el kell hozni!!!! Minden gyakorlat elején - az elsô gyakorlat kivételével - dolgozatot írunk (2 pont). A gyakorlaton számon kérjük a kísérletekhez szorosan hozzátartozó elméleti anyagrészeket is. Ezeket az elméleti órán elhangzott elõadások anyagából valamint a kötelezõ és az ajánlott irodalomból lehet elsajátítani.


4

ID Ô BEOSZTÁS

BIOKÉMIA A GYAKORLATOK ÉS AZ ELÔADÁSOK IDÕBEOSZTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA Óra

Hétfô

Kedd

Szerda

Növ.védelem és környezet EA KM BSc II. 212. sz

Szerves és Biokémia EA Állat BSc I. 213. sz

Csütörtök

8:15 - 9:45

15' Szünet

10:00 -11:30

Szerves

gyak KM BSC I 2.hét 2.csop

15' Szünet

11:45 -13:15

Szerves

Szerves



Szerves kémia EA KM BSc I. II. elõadó

15' Szünet Szerves

Biokémia EA


13:30 - 15:00

egyetemi III. 213.sz 15' Szünet

15:15 - 16:45

15' Szünet

17:00 -18:30

Növvéd kémia EA

Biokémia

eg y etem i

1.hét IV.EA

gyak.

2.hát


5

Péntek

A GYAKO RLATO K ID Ô BEO SZTÁSA

BIOKÉMIA A GYAKORLATOK IDÕBEOSZTÁSA

Biokémia gyakorlatok Gyakorlat

Idõpont

Hely

Gyakorlatvezetõ

1. gyakorlat 1.1. feladat 1.2. feladat

2008. február 11. 1515 - 1830

tanszéki gyakorló

Fülöp László Halász Gábor


2008. február 25. 1515 - 1830

tanszéki gyakorló


3. gyakorlat 4.1. feladat 4.2. feladat 4.3. feladat

2008. március 10. 1515 - 1830

tanszéki gyakorló



2008. március 31. 1515 - 1830

tanszéki gyakorló


5. gyakorlat 6.1. feladat

2008. április 14. 1515 - 1830

tanszéki gyakorló


6. gyakorlat 2.1. feladat 2.2. feladat 2.3. feladat

2008. április 28. 1515 - 1830

tanszéki gyakorló



6

KÉPLETJEGYZÉK

BIOKÉMIA MEGTANULANDÓ KÉPLETEK, REAKCIÓEGYENLETEK

! ! ! ! ! ! ! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

Az élô szervezetekben elôforduló aminosavaknak és származékaiknak képletei. Az aminosavak reaktív csoportjainak reakcióiban szereplô képletek és reakcióegyenletek. Di- és tripeptidek és fontosabb polipeptidek képletei. A fehérjék szerkezeti felépítésében résztvevô, a konformáció fentartásában szerepet játszó kölcsönhatások képletei. A lehetséges nukleozidoknak, nukleotidoknak, dinukleotidoknak, koenzimeknek és származékaiknak, tautomer formáinak képletei, H-hidak a nukeinsavakban. Aldo- és ketotriózok, aldo- és ketotetrózok, aldo- és ketopentózok, aldo- és ketohexózok, aldo- és ketoheptózok és származékaiknak képletei (nyíltláncú és gyûrûs forma). A ciklofélacetál gyûrû kialakulása képlettel. Di-, tri- és poliszacharidok és származékaiknak képletei. Zsírsavak, zsíralkoholok, terpének, karotinok, karotinoidok, szteránvázas vegyületek, prosztaglandinok, viaszok, trigliceridek (zsírok, olajok), foszfatidok, szfingolipidek, glikolipidek, szterol-észterek és származékaiknak képletei. Vitaminok, hormonok, alkaloidok, klorofill, hem váz, valamint ezen vegyületek egyszerû származékaiknak képletei. A glikolízis folyamatában szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei. A glikogén szintézisben és lebontásban szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei. A glükoneogenezisben szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei. A pentóz-foszfát ciklusban szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei. A citrátciklusban szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei. A terminális oxidáció és oxidatív foszforilációban szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei. A Calvin-ciklusban szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei. A Cori-körben szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei. A glioxálsav ciklusban szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei. A karbamid ciklusban szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei. A zsírsavak bioszintézisében és lebontásában szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei. Az aminosavak bioszintézisében és lebontásában szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei. A transzaminálás alapreakcióinak reakcióegyenletei, vegyületei és egyszerû származékaiknak képletei. A DNS, RNS és fehérjeszintézisben szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei. A tRNS vázlatos szerkezete. A géntechnológia és biotechnológia tárgykörében szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei. Az izommûködésben szereplõ reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerû származékaiknak képletei.

+ Az elõadásokon és a gyakorlatokon elõforduló egyéb képletek és reakcióegyenletek, valamint a tankönyvben a tételekhez kapcsolódó további képletek és reakcióegyenletek (ami esetleg kimaradt)!


7

VIZSGATEM ATIKA

BIOKÉMIA VIZSGATEMATIKA S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S S

Az aminosavak, általános jellemzésük, felépítésük, csoportosításuk, disszociációjuk Az aminosavak kimutatása. Az aminosavak reaktív csoportjainak specifikus reakciói A peptidkötés. A fehérjék szerkezeti felépítése. Szerkezeti szintek A peptidkötés enzimes hasítása, a fehérje és peptidszerkezet meghatározásának elve Fehérjék funkciós csoportjai, szerepük a szerkezet fenntartásában és az enzimaktivitásban A biokémiai folyamatok termodinamikai alapjai: a szabadenergia és a biológiai folyamatok kapcsolata A biokatalízis: enzimreakciók hatásmechanizmusa, a Michaelis-Menten elmélet alapjai Az enzimreakciók gátlása: a gátlások mechanizmusa, kinetikája, típusai A lipidek szerkezete és csoportosításuk. A biológiai membránok felépítése és funkciója Nukleotidok és nukleozidok: szerkezetük és biológiai szerepük A glikolízis folyamata: a glikogéntõl a piroszõlõsavig A glikolízis anaerob útja: a tejsavas és alkoholos erjedés A glikolízis és energiamérlege A piroszõlõsav oxidációja: a citrát ciklus A glükoneogenezis: a piroszõlõsavtól a glikogénig A glükóz direkt oxidációja: a pentóz-foszfát ciklus és szerepe az anyagcserefolyamatokban A terminális oxidáció és az oxidatív foszforiláció. Energiamérleg. A citokrómok szerepe A lipidek, zsírok, zsírsavak lebontása, a â-oxidáció és energiamérlege A lipidek, zsírok, zsírsavak bioszintézise Az ammónia beépülése: a transzaminálás folyamatai, a glutaminsav szerepe Az ammónia ürítése: a karbamidciklus (ureaciklus, ornitin-ciklus) A DNS és az RNS felépítése, típusai, biológiai szerepük A genetikai kód és jellemzõi, az információátadás folyamata, a centrális dogma A DNS megkettõzõdése: a replikáció mechanizmusa A fehérjeszintézis mechanizmusa: a transzkripció (átírás) A fehérjeszintézis mechanizmusa. a transzláció (fordítás) A genetikai manipuláció molekuláris alapjai, a restrikciós enzimek, a biotechnológia Szabályozás az enzimaktivitás szintjén. A visszacsatolási gátlás és az allosztéria, kovalens módosítás Szabályozás az enzimtermelés szintjén: az operon modell, az enzimindukció, enzimrepresszió és a katabolit represszió A ciklikus AMP (cAMP) és szerepe a szabályozási folyamatokban A koenzimek és szerepük az enzim-katalizált oxidációs-redukciós valamint a transzfer folyamatokban Nagyenergiájú kötések, típusaik és bioszintézisük Ingarendszerek (glicerofoszfát, malát-aszpartát) és szerepük a biológiai folyamatokban Aktiválási folyamatok a bioszintézisben Az izommûködés molekuláris mechanizmusa


8

BIOKÉMIA. agrármérnöki szak (egyetemi szint) számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Recommend Documents