Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532 E-mail:
[email protected]
A kurzus címe: Neveléstörténet A kurzus címe angolul: History of Education
Kurzuskód ANDB-101L
Az oktató neve, elérhetősége Szak és szint
Kreditértéke 2 A kurzus típusa előadás
(fogadóórája, e-mail címe) Dr. habil Fehér Katalin CSc Kedd: 14-15
[email protected]
BA Képzési forma levelező
Előfeltételek: nincsenek
Az értékelés módja kollokvium
Az oktatás nyelve Magyar
Mely szak mintatanterve szerint Ajánlott félév kötelező? Andragógia BA BA I. félév
Kontaktóraszám Heti 2 óra
A tanegységért felelős szervezeti egység neve: Neveléstudományi Intézet, Andragógia Tanszék Tanév: 2012/13 őszi félév
A kurzus célja: A hallgatók ismerjék meg az egyetemes- és magyar nevelés történeti fejlődését, a főbb áramlatok általános jellemzőit, a neveléstörténet kiemelkedő alakjainak munkásságát, a különböző korok neveléspolitikájának főbb jellemzőt, a nevelési intézményrendszerek működését a különböző korokban, a nevelés gyakorlatának történetét, a kiemelten fontos pedagógiai problémák történetének alakulását.
Kompetenciák Ismerje és történeti vonatkozásaiban is értelmezi tudja a gyermekek neveléséről szóló tudományos elméleteket Ismerje a neveléstörténet alapvető forrásait, és képes legyen azok önálló elemzésére Ismerje a pedagógia elméletének és nevelés-oktatás gyakorlatának, alapvető fogalmainak, a mai iskola működését megalapozó történeti fejlődés legfontosabb társadalmi összefüggéseit; az európai nevelés egyes történelmi korszakainak legjellegzetesebb nevelési cél- és eszközrendszereinek főbb elemeit, fejlődésüknek belső dinamikáját és ezzel összefüggésben az európai intézményes nevelés-oktatás szervezeti-intézményi kereteinek kialakulását, szakaszait, az európai, illetve magyar oktatásügyet szabályozó legfontosabb dokumentumok (törvények, rendeletek) főbb tartalmi elemeit és hatását. Ismerje a történeti fejlődés során kialakuló főbb nevelési-oktatási koncepciók, pedagógiai elméletek, egy-egy korszak alapvető művelődés- és eszmetörténeti hátterébe ágyazott - fejlődését, az egyes koncepciók egymásra és a nevelés gyakorlatára, a különböző korszakok társadalmi fejlődésének, a család, a gyermekkor és a gyermeknevelési szokások értelmezésére gyakorolt hatását. 1
A kurzus tartamai, témakörei: 1. konzultáció: Feladatok, követelmények. – A neveléstudományi tárgyak az egyetemi tanulmányok rendszerében. A neveléstörténet fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében.. Neveléstörténeti kutatások. Neveléstörténet, problématörténet. Az európai nevelés kezdetei, nevelési alapmodelljei, és ideáljai (Spárta, Athén, Róma). A gyermek és nevelése az ókorban. Az ókori gondolkodók nevelésről vallott felfogásának főbb elemei. A középkori Európa nevelésének eszméi és intézményei. Az iskolarendszer alapvető szervezeti formáinak, hármas tagolódásának kialakulása, a középkori egyetem. A kor gyermekfelfogásának sajátos vonásai. Nevelés a középkori Magyarországon. Nevelés a reneszánsz időszakában. A reneszánsz néhány jelentősebb nevelője (Vittorino da Feltre, Guarino da Verona, Philippo Neri) A gyermekkép változásának főbb elemei, a korszak gondolkodóinak nevelésfelfogása és iskolakritikája. A reneszánsz időszakának hazai nevelésügye. A reformációellenreformáció pedagógiai jelentősége, és az európai iskolaügy fejlődésére gyakorolt hatása, sajátos elemei Magyarországon. Comenius, az első pedagógiai szintézis megteremtője. Apáczai Csere János pedagógiai munkássága. 2. konzultáció: A felvilágosodás hatása a pedagógiai gondolkodás alakulására A pietizmus pedagógiája. Locke. A nevelés “kopernikuszi fordulata”, Rousseau. Pestalozzi munkássága. A felvilágosodás és a magyar nevelésügy. Nevelésügyünk a reformkorban. A 19. század főbb társadalmi változásai, pedagógiai áramlatai és pedagógiai gondolkodói (filantropizmus, neohumanizmus, Pestalozzi, Owen) és hatásuk a gyermekfelfogás alakulására. Herbart, a tudományos pedagógia megteremtője. A magyarországi nevelésügy az abszolutizmus és a dualizmus korában. Kultúrpolitika és közoktatásügy Magyarországon 1920-1945. A herbartiánus pedagógia és a hagyományos iskola kritikája, törekvések a gyermekközpontú iskola megteremtésére. A reformpedagógia kialakulásának társadalmi, gazdasági háttere, főbb teoretikusai. A reformpedagógia fejlődésének első szakasza. A reformpedagógia fejlődésének második szakasza. A reformpedagógia gyermekfelfogása, új didaktikaimetodikai elemei. A Gyermektanulmányi mozgalom és Nagy László. Kultúrpolitika és közoktatásügy Magyarországon 1920-1945. Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek: előadás Értékelés: az előadásokon való részvétel, a szakirodalom ismerete Sajátos oktatásszervezési körülmények: Levelező tagozatos konzultációk: alkalmainak száma: 2. összesen 10 óra. Időpontok:2012.10.6. 8-12. K.214. 2012.12.15. 8-12. K.214. Kötelező olvasmány: Mészáros István- Németh András- Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskolázás történetébe. Osiris. Bp. 1999.
2
Ajánlott olvasmányok: Fehér Katalin: A felvilágosodás pedagógiai eszméi Magyarországon. Eötvös József Kiadó. Bp. 1999. Fehér Katalin: Sajtó és nevelés Magyarországon. 1777-1849. Eötvös József Kiadó, Bp. 2006. Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Akadémiai Kiadó. Bp., 1981. Németh András: A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 1992. Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 2001. Szóbeli kollokviumi tételek
1. Az egyiptomi nevelés 2. Az ókori görög nevelés eszméi és intézményei 3. Arisztotelesz és Platon a nevelésről 4. Az ókori római nevelés eszméi és intézményei 5. A középkori egyházi nevelés 6. A középkori világi nevelés 7. A reneszánsz neveléseszménye, humanista gondolkodók a nevelésről 8. Comenius az iskolarendszerről, az oktatás tartalmáról, módszereiről és eszközeiről 9. Apáczai és az erdélyi iskolaügy 10. Locke pedagógiai rendszere 11. Rousseau a nevelésről 12. A magyarországi nevelésügy reformja a felvilágosodás korában 13. A felvilágosodás pedagógiai eszméi Magyarországon 14. Pestalozzi és a gyakorlati nevelés 15. Herbart pedagógiai rendszere 16. Nevelésügy hazánkban 1825-1867-ig 17. A dualizmus időszakának nevelésügye 18. A magyarországi nevelésügy a két világháború között 19. Reformpedagógiai irányzatok
A kollokviumi felkészülést segítő kérdések
A neveléstudomány fogalma, részterületei A neveléstörténet fogalma, tárgya, interdiszciplináris kapcsolatai Soroljon fel néhány jelentős magyar neveléstörténészt, röviden jellemezze munkásságukat Az egyiptomi nevelés főbb jellegzetességei A nevelés célja, tartalma, módszerei, eszközei Spártában, Athénben és Rómában. 3
Mi a kalokagathia? Mi volt a kitharaiskola Mit tanultak a palaestraban? Mi volt az ephebeia? Mi volt a ludus? Milyen volt az ideális állam felépítése Platon szerint? A keresztény neveléseszmény Hol és mikor alapították az első bencés kolostort? Mit jelent a klerikus szó? Milyen iskolatípusok alakultak ki a középkorban? Milyen műveltségtartalmakat hordozott a trivium, és milyeneket a quadrivium? Hol alakultak ki Európában az első középkori egyetemek? A középkori egyetemek felépítése A lovagi nevelés jellemzői A hét lovagi készség Mit jelent a diktámen? Milyen műveltségtartalmakat hordozott a kompútusz? Mikor, hol és ki alapította Magyarország első egyetemét? Mely uralkodónk udvara volt a magyar humanizmus fellegvára? Mit jelent a reneszánsz szó? A nevelés célja, tartalma, módszerei a reneszánsz korban Sorolja fel a pedagógiai szempontból legjelentősebb humanista gondolkodókat A reformáció pedagógiájának jellemző vonásai A reformáció főbb képviselői Európában, és pedagógiai gondolataik Az ellenreformáció pedagógiai céljai, tartalma, módszerei Ki és mikor alapította a jezsuita rendet? Mi volt a Ratio Studiorum? A kollégiumi típusú iskola felépítése Melyek voltan az azonos és a különböző vonások a katolikus és a protestáns kollégium típusú iskolák között? Pázmány Péter oktatáspolitikai tevékenysége Hol és mikor alapított egyetemet Pázmány? Mit jelent a panszofia? Hogyan épül fel a panszofikus iskola Comenius szerint? Melyek voltak Comenius legfontosabb didaktikai elvei? Comenius a nevelés céljáról, az oktatás tartalmáról, módszereiről Mikortól meddig tartózkodott Comenius Magyarországon, hol, miért? Comenius legfontosabb művei Apáczai nézetei a nevelésről A Magyar Enciklopédia felépítése, tartalma és jelentősége A pietizmus fogalma és céljai, fő képviselői Európában és Magyarországon A felvilágosodás neveléseszménye és gyermekképe Locke a nevelés céljáról, a testi, erkölcsi, vallási, értelmi nevelésről, a nevelés módszereiről Rousseau gyermekfelfogása Mit jelent a természetes nevelés elve? Mi a természetes büntetés? Mi a negatív nevelés? Rousseau a nevelés szakaszairól A filantropizmus fogalma, embereszménye, céljai, főbb képviselői
4
A neohumanizmus fogalma és képviselői A felvilágosodás pedagógiai eszméi Magyarországon Mária Terézia oktatáspolitikája. Az I. Ratio Educationis, és jelentősége a magyar nevelésügyben Mi a normaiskola? Hogyan viszonyultak a protestáns felekezetek az I. Ratio Educationishoz? A II. Ratio Educationis jellemző vonásai II. József oktatáspolitikája. A türelmi rendelet és a nyelvrendelet oktatásügyi következményei Mit jelent a közös iskola? Nevelésügyi törekvések a reformkorban Ki és mikor alapította az első óvodát hazánkban Mikor született törvény arról, hogy a magyar nyelv legyen az oktatás nyelve a hazai iskolákban? Fogalmazza meg az Entwurf jelentőségét a magyar középszintű iskolák fejlődése szempontjából Pestalozzi munkássága Herbart nézetei a gyermek neveléséről és oktatásáról Az 1868-as népoktatási törvény tartalma, jelentősége Klebelsberg Kuno oktatás- és tudománypolitikája A reformpedagógiák közös jellemzői Maria Montessori munkássága A Waldorf pedagógia Petersen és a Jena-Plan
5
