Andor László. Az EGSZB a 2008 és 2010 közötti időszakban, a jelenlegi felállásában számos emlékezetes véleményt készített a legkülönbözőbb

o ! f in en B lv Z S ye G E 2n 2

ISSN 1830-5105

2010. szeptember – 7. szám HU

EGSZB info ÜZENET AZ OLVASÓ OLVASÓNAK

Tisztelt Olvasó!

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság híd Európa és a szervezett civil társadalom között

EU 2020 Elsőbbséget élvez az EGSZB bevonása a szociális ügyekbe

Azt az időszakot, amikor az EGSZB elnöki tisztét töltöttem be, rendkívül bonyolult gazdasági helyzet jellemezte, gondoljunk csak a közelmúltbeli pénzügyi, gazdasági és társadalmi válságokra, a szegénység és a marginalizáció fokozódására, ugyanakkor egy pozitív eseményre is: a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésére.

EGSZB info: Az EGSZB többször felhívta már a figyelmet az EUban élő roma népesség sanyarú helyzetére. Szándékozik-e az Európai Bizottság konkrét intézkedéseket hozni az ügy európai szintű kezelése érdekében? Hogyan tudják biztosítani azt, hogy a megítélt támogatásokat nem másra használják fel a tagországokban?

Nemzetközi szinten egyértelműen megfigyelhető volt, hogy a feltörekvő országok egyre jelentősebb szerepet játszanak a globalizációs folyamatban. Az elmúlt két évben ilyen háttér mellett zajlottak az EGSZB tevékenységei, ezért úgy döntöttem, hogy mottómul a „Jogok és szolidaritás – a globalizáció vezérelvei” megfogalmazást választom. Mindenekelőtt arra törekedtem, hogy nagymértékben hozzájáruljunk az európai uniós intézmények munkájához, és hogy ugyanakkor új utakat találjunk ahhoz, hogy a civil társadalom legfontosabb problémái meghallgatásra találjanak. Így merült fel az az ötlet, hogy dolgozzunk ki az EGSZB nevében egy közös dokumentumot – ez lett a „Program Európa számára: a civil társadalom javaslatai”, amelyet a 2009. márciusi plenáris ülésen fogadtunk el. Ismertettük ezt a többi uniós intézménnyel, valamint az európai uniós tagállami intézmények és civil szervezetek számos képviselőjével. Az EGSZB Európa számára kidolgozott programja – amelyet akkor tettünk közzé, amikor javában zajlottak az Európai Parlament választási előkészületei és mielőtt sor került az Európai Bizottság megújítására – számos javaslatot tartalmaz az európai civil társadalom legfontosabb problémáival kapcsolatban. E javaslatok az EGSZB által már elfogadott véleményekből származnak, amelyek az alábbi négy alapvető fontosságú témát tárgyalják: a gazdaságélénkítés, az alapvető jogok és az európai szociális modell, a fenntartható fejlődés, valamint a kormányzás. Ezt a programot tehát kétéves elnöki tevékenységem sarokkövének, egyben az EGSZB lényeges hivatkozási pontjának tekintem.

Andor László Júliusi számunkban az olvasók már találkozhattak Andor Lászlóval, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi integrációért felelős biztossal. Az interjú folytatása az alábbiakban olvasható.

II.

lásáért küzdő ECPAT-hoz és az IWF női szervezethez is. Az ajánlásokat emellett a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló irányelv előkészítése során is nagyra értékelték.

az Európa és az EGSZB előtt álló gazdasági kihívások: reakciók a válságra egy, a fenntartható gazdasági és társadalmi fellendülésre vonatkozó uniós menetrend kialakításával; szociálpolitikai elkötelezettség: szociális jogok és a munkaerőpiachoz való hozzáférés, a kisebbségek és migránsok integrációja, kultúrák közötti párbeszéd és megkülönböztetésmentesség;

A Munkaadók csoportja néhány rendkívüli ülést emelt ki, amelyek témája a válság alatti foglalkoztatás, a nyugdíjasok, illetve a kollektív tárgyalások belgiumi modellje volt.

III. a nem uniós országok civil társadalmával folytatott együttműködés és a nemzetközi színtéren tett lépések hatása; IV. az EGSZB 2010. évi, kétévente megrendezésre kerülő konferenciája: „Az oktatás szerepe a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben” – elnöki munkám összefoglalása és a részvételi demokrácia első példája a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után; V.

Új kommunikációs stratégia, az EGSZB-vel kapcsolatos sajtóvisszhang előtérbe állítása.

Kabinetem elkötelezettségének, valamint az EGSZB elmúlt két évhez köthető számos kezdeményezésének és politikai eredményének köszönhetően meggyőződéssel állíthatom, hogy az EGSZB eljutott arra a fejlődési fokra, hogy hatékonyan, számottevő módon tudja képviselni az európai civil társadalom véleményét. Az is meggyőződésem, hogy az EGSZB-nek most a folyamatosságra kellene törekednie, a korábbi sikeres döntésekre támaszkodva. Mindenekelőtt az alapvető gazdasági és szociális témákra fordított figyelme bizonyult produktívnak és jelentősnek, különösen az új Európa 2020 stratégia kontextusában. Az EGSZB-nek ugyanakkor

>>> 2. oldal

ESEMÉNYEK, IDŐPONTOK 2010. szeptember 17. Brüsszel: Szeminárium az Európa 2020 stratégiáról a spanyol–belga– magyar elnökségi trió keretében

2010. október 12–13. Brüsszel: Tájékoztató az új tagok számára

2010. szeptember 19–22.

E SZÁMUNK TARTALMÁBÓL

2

Több Európára van szükségünk, de nem ilyen Európára: Thomas Janson

3

Az alelnökök összefoglalója a 2008–2010-es időszakról

4

Az EGSZB új küldetési nyilatkozata Brüsszel: „Move it!” nyilvános rendezvény a városi mobilitás témakörében EGSZB info — 2010. szeptember – 7. szám

Hatékonyabban kell használnunk a már meglévő jogalkotási, pénzügyi és politikai eszközöket, és ügyelni kell arra is, hogy azok

Erre az egyik igen hathatós példa az Európai Szociális Alap, mely több millió eurót bocsát nemzeti szinten rendelkezésre a romák és más sebezhető csoportok integrációját támogató projektek számára. A forrásokat azonban megfelelően kell felhasználni. A tapasztalat azt mutatja például, hogy a romák kirekesztéséhez vezető különböző problémák együttesére szabott integrált stratégiák jóval hatékonyabbak a csupán egy vagy két problémára szorítkozó elszigetelt projekteknél. A folyamat minden szakaszába partnerként be kellene vonni a roma közösséget is. Végül pedig az Európai Bizottság képviselői, a nemzeti politikai döntéshozók és a roma érintettek között zajló nemzeti párbeszédsorozatot szervezünk. A fenti magas szintű események legközelebbikére 2010 októberében Romániában kerül sor.

>>> 2. oldal

Az EGSZB 2008–2010-es időszakának mérföldkövei

Szeretném kiemelni azt az öt fő tevékenységi területet, amely elnöki munkásságomat jellemezte: I.

Andor László: Áprilisban, a romákról szóló második európai csúcstalálkozó előtt az Európai Bizottság nagyra törő középtávú politikai programot fogadott el a romák integrációjával kapcsolatos legnagyobb kihívások kezelése érdekében, emellett pedig jóváhagyott egy jelentést az elmúlt két év során nemzeti és uniós szinten elért haladásról.

valóban működőképesek legyenek a célterületen is.

Az EGSZB a 2008 és 2010 közötti időszakban, a jelenlegi felállásában számos emlékezetes véleményt készített a legkülönbözőbb témákban. Amellett, hogy a civil társadalmat és a szociális partnereket képviselő tagságának nézőpontjait megjelenítette, számos tartalmasnak és népszerűnek bizonyult rendezvényt is szervezett. Íme néhány fontos esemény az EGSZB tevékenységei köréből, a csoportok, szekciók és a megfigyelőközpontok saját javaslatai alapján. A Munkaadók csoportja szerint egy saját kezdeményezésű vélemény, melyet Madi Sharma (Munkaadók csoportja, Egyesült Királyság) készített a gyermekek utazó szexuális bűnelkövetőktől való megóvása témájában, különösen fontos volt. Ez a jelentős dokumentum a probléma leküzdését célzó konkrét ajánlásokat ötvözte a figyelem felkeltésére irányuló javaslatokkal. Elfogadását követően komoly visszhangot kapott, és eljutott az Európa Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, valamint egyéb szervezetekhez, például a gyermekprostitúció felszámo-

Az Egyéb tevékenységek csoport favoritjainak listáján egy, a válságból való kilábalás kapcsán a fenntartható gazdasággal, illetve az Európa 2020 stratégiával foglalkozó ülés szerepelt első helyen. A Madridban ez év júniusában tartott „going local” rendezvény olyan alkalom volt, amely egyaránt rendelkezett világos helyi és európai dimenzióval, és amely segített elgondolkodni azon, hogy a társadalmi és környezeti fenntarthatóság miként válhatna a gazdasági fenntarthatóság új forrásává. A szomszédos Toledo volt az a helyszín, ahol Angelo Grasso (Egyéb tevékenységek csoportja, Olaszország) az EU minisztereinek egy informális ülésén bemutatta a városrehabilitációról szóló véleményének következtetéseit. Ez a dokumentum (ECO szekció) egy integrált megközelítés alkalmazását sürgeti a leromlott városi területek égető problémájának megoldására. A 2010 májusában elfogadott véleményben Angelo Grasso azzal érvel, hogy a tönkrement területek virágzó városokká alakításához figyelembe kell venni az építészeti, kulturális és várostervezési, illetve a szoci-

ális és környezetvédelmi szempontokat, és be kell vonni a lakosságot is. A környezet, közelebbről az energiahatékonyság állt az EGSZB „Save it!” energiahatékonysági napjainak középpontjában (TEN szekció). A rendezvény célja az volt, hogy bemutassa a polgároknak, miként takaríthatnak meg pénzt és energiát, és ezzel hogyan menthetik meg a bolygót. Központi eleme a „raklapház” – egy fa raklapokból készült, fenntartható épület – volt, amelyet Brüsszel szívében állítottak fel, a való életből vett példán mutatva be az energiahatékonyságot és az innovációt. A látogatók bepillantást nyerhettek a tudományos kísérletekbe, kvízekben tehették próbára tudásukat, művészeti kiállításokban gyönyörködhettek, és bekapcsolódhattak az energiahatékonyságról folyó vitákba. A SOC szekció azt emelte ki, hogy az EGSZB volt a kétévente rendezett Európai Integrációs Fórum házigazdája. Ez a fórum, amelyet az Európai Bizottsággal közösen rendeznek, egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a külső országokból az Unióba irányuló migráció igen aktuális kérdését érintő politikák meghatározása terén. Egy másik égető problémát – az éghajlatváltozás és a környezetvédelem kérdését – érintette a „The TippingPoint” elnevezésű rendezvény (NAT szekció), amelyet

>>> 2. oldal

www.eesc.europa.eu 1

fo l y t atá s a z 1 . ol da l r ól – Elsőbbséget élvez az EGSZB bevonása a szociális ügyekbe Mandátuma során Ön milyen szerepet szán az EGSZB-nek? Lát-e lehetőséget bármelyik oldalon is arra, hogy hatékonyabbá váljon az együttműködés? Az európai intézmények és a szervezett civil társadalom közötti hídként betöltött szerepénél fogva az EGSZB hatalmas jelentőséggel bír számomra, mint az Európai Bizottság tagja számára. A Lisszaboni Szerződés hangsúlyt fektet a részvételi demokrácia erősítésére, és így tovább növeli az EGSZB fenti szerepét is. Ezen felül, munkaadókat, munkavállalókat és számos egyéb érdekcsoportot is magában foglaló tagsága révén az EGSZB képes a szervezett civil társadalom igen széles spektrumát lefedő témákban megfogalmazni álláspontját. Ahogy Ön is tudja, a szociálpolitikát illetően hosszú hagyománya van már az EGSZB és az Európai Bizottság közötti szoros együttműködésnek. Az EGSZB valamennyi kulcsfontosságú társadalmi témában véleményeket fogad el, és ezáltal jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az EU politikai napirendjének erősödjön a szociális dimenziója. Az EGSZB által májusban Barroso elnök részvételével megrendezett kétévenkénti konferencián az oktatás, mint a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem eszköze állt a középpontban. Fölösleges külön hangsúlyozni e konferencia politikai hozadékát, különösen ebben az évben, melyet a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének nyilvánítottak. Prioritást élvez majd az EGSZB minél erőteljesebb bevonása az EU szociális menetrendjében szereplő valamennyi politikai kérdésbe. A Szerződésnek az EGSZBvel való konzultációt előíró rendelkezésein túl a 2005-ös együttműködési jegyzőkönyv lehetővé teszi az EGSZB számára, hogy az Európai Bizottság felkérésére a javaslatok bizottsági elfogadását megelőzően nyújtsa be véleményét. Ez különösen hatékony módja annak, hogy a szervezett civil társadalom is elmondhassa véleményét, a magam részé-

ről pedig továbbra is élni kívánok ezzel az eszközzel az EGSZB-ben rejlő lehetőségek minél teljesebb kiaknázása érdekében. Ezért is bízom abban, hogy a jövőben is szorosan együtt tudunk működni az uniós szociálpolitika megerősítése céljából.

Több Európára van szükségünk, de nem ilyen Európára

Végül egy kicsit személyesebb hangvételű kérdés: az Ön szakterületén belül mely témákkal kíván kiemelten foglalkozni? Komoly eredményt értünk el azzal, hogy a júniusi európai tanácsi értekezlet az Európa 2020 stratégia valamennyi fő célkitűzésével kapcsolatban megállapodásra jutott, beleértve a foglalkoztatásért felelős miniszterek által nemrégiben jóváhagyott, a szegénység csökkentésére vonatkozó célkitűzést is. Ez hatalmas áttörést jelent: először fordul elő, hogy konkrét célkitűzésként áll előttünk a szegénységgel és kirekesztéssel fenyegetettek számának legkevesebb 20 millió fővel való csökkentése 2020-ig. Az Európai Bizottság 2010-es munkaprogramja szintén tanúskodik a szociális dimenzió megerősödéséről. Az egyik közvetlenül előttünk álló feladat a nyugdíjak jövőjéről szóló zöld könyvvel kapcsolatos konzultáció elindítása: öregedő lakossággal és szűkülő közkiadásokkal fémjelzett korunkban ez a kérdés valamennyi európai ország polgárai számára különös éllel jelentkezik. Kulcsfontosságú kezdeményezés lesz még a munkaidőről szóló irányelv és a kiküldetési irányelv felülvizsgálata is. A munkaidőről szóló irányelvről széles körű vitát indítottunk. A kiküldetési irányelvnek a végrehajtásán kívánunk javítani, és már dolgozunk is egy ilyen irányú jogalkotási javaslaton. Egy másik kulcsfontosságú kezdeményezés pedig a fiatalok különösen nehéz munkaerő-piaci helyzetéről szóló közlemény lesz. (mb/eb)

●

fo ly t at á s a z 1 . o l da l r ól – Üze n e t A z O l va s ó n a k szem előtt kellene tartania a civil társadalom egyik fő problémáját: a legsérülékenyebb rétegek jogait és életkörülményeit. A jogok témája egyre inkább központi kérdéssé válik, amit többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatálybalépése is mutat.

Jacques Delors, az Európai Bizottság akkor hivatalban lévő elnöke 1985-ben felvetette a határok nélküli piac gondolatát, és azóta is folyik a vita arról, hogy mennyire legyen szociális a belső piac. „Erős szociális dimenzió nélkül a belső piac nem működhet megfelelően” – mondta Thomas Janson, az e tárgyban készült legutóbbi EGSZB-vélemény előadója. Nem vitás, hogy a főleg nemzeti jellegű szociális politikák, valamint a határokon átnyúló piac eredendően konfliktusban állnak egymással. E dilemma megoldásának egyik módja a „több nemzetállam, kevesebb Európa” politika. Azonban „ennek ellenkezőjére van szükségünk: több Európára, de nem ilyen Európára” — nyilatkozta Thomas Janson.

Más Európa kell Alapfeltétel a gazdasági és szociális politika új, az egész EU-ra kiterjedő szabályozási rendszere, amely nagyobb szociális védelmet nyújt, tiszteletben tartja a különböző nemzeti rendszereket, valamint elkerüli a szociális dömpinget. Az EU-nak biztosítania kell, hogy a belső mobilitás nem ássa alá a jelenleg működő rendszereket. Az új rendszernek a társasági adóalapok összehangolásával és az EU-szerte megvalósuló fiskális koordináció elősegítésével az adóversenyt is el kellene kerülnie.

Nem csak azért szükséges azonban a közösségi intézkedés, mivel maguk az országok nem lennének képesek egyedül megoldani szociális problémáikat. A nagyobb politikai elfogadásra, szolidaritásra és koherenciára való törekvéséhez kapcsolódóan az EU-nak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a politikák szociális vetületére. „Kizárólag egy teljes mértékben demokratikus és szociális Európa alkalmas arra, hogy felszámolja az európaiak egyre növekvő elidegenedését az Európai Uniótól” – állapította meg Thomas Janson.

A növekedés a lényeg! Az uniós piac szociális dimenziójának erősítése a foglalkoztatáson áll vagy bukik, mivel a szociális jóléti rendszerek finanszírozása a hatékony munkaerőpiactól függ. Ennek következtében, és tekintettel a jelenlegi válságra, a munkahelyteremtésnek és a vállalatalapításnak kell a legfontosabb célkitűzéssé válnia. A belső piacnak tulajdonképpen bátorítania kellene a magas színvonalú munkahelyek létrehozását a technológia- és kutatásfejlesztés révén. Egyelőre nem ez a helyzet. „Ennek a hiányosságnak a pótlása nélkül Európa lemarad a világgazdasági versenyben” — jelentette ki Thomas Janson. (mb)

Gerd Wolf Gerd Wolf, az EGSZB TEN szekciójának alelnöke nemrég részt vett „A 21. századi európai energiaközösség felé” című közös parlamenti rendezvényen. A június 7–8-i, az Európai Parlament és a spanyol parlament által közösen szervezett ülést az Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek és a spanyol szenátus elnöke, Javier Rojo vezette. A résztvevők három munkacsoportban vitatták meg az energiabiztonság, az egységes energiapiac létrehozása, valamint az új és megújuló energiák témáját. A csoportok által kidolgozott jelentéseket ezt követően az Európai Parlament plenáris ülésén ismertették. (alk) ●

Miguel Cabra de Luna véleményéről tárgyaltak a fogyatékossággal foglalkozó keretülésen Miguel Cabra de Luna (Egyéb tevékenységek csoport, Spanyolország) „Fogyatékkal élők: foglalkoztatás és fokozatos hozzáférés az EU-ban a fogyatékkal élők számára. Lisszaboni stratégia 2010 után”

●

>>> 3. oldal

folytatá s a z 1 . olda lról – A z EGSZB 2008–2010- es idősz a k á n a k m ér földkövei

2010 januárjában, röviddel a kudarcot vallott koppenhágai klímacsúcs után és csupán néhány nappal az előtt a határidő előtt tartottak, ameddig az országoknak meg kellett adniuk saját szén-dioxid-kibocsátási célszámaikat annak érdekében, hogy az év folyamán Mexikóban globális egyezményt sikerüljön tető alá hozni. A részben az EGSZB által szervezett TippingPoint újszerű képet adott a kérdésről, művészek szemén keresztül láttatva a globális felmelegedést. A lezárult hivatali időszak egy másik csúcspontja a 2010 júliusában az innová-

2

Seppo Kallio júniusban „Az év küldöttje” díjat kapott. Az EGSZB alelnöke elsőként vehette át az Európai Bizottság finn tolmácsai által kiosztott díjat. Seppo Kallio többek között azért részesült ebben a kitüntetésben, mert segíti a multikulturalizmus erősítését és támogatja a finn nyelv helyzetét az EU-ban, mégpedig azáltal, hogy rendszeresen tolmácsolást kér az üléseken, tisztán és érthetően beszél finnül, valamint, amikor csak lehet, a finn tolmácsolást hallgatja. A június 22-én az EGSZB épületében tartott díjkiosztó ünnepségen Seppo Kallio természetesen finnül beszélt. (alk) ●

Thomas Janson

A részvételi demokrácia tekintetében irányításom alatt az EGSZB már konstruktív, strukturált együttműködést alakított ki az Európai Parlamenttel, és megteremtette a két intézmény közötti strukturált kapcsolatok alapját. Ide tartozik például a legközelebbi, 2010 novemberében a szegénység témájában sorra kerülő Polgárok Agorájának közös megszervezése.

Mario Sepi az EGSZB elnöke

Seppo Kallio, az EGSZB alelnöke „Az év küldöttje”

Gerd Wolf az Európai Parlament energiaügyi konferenciáján

Az EGSZB-nek – a Lisszaboni Szerződéssel összhangban – a részvételi demokrácia gyakorlati megvalósításában is kulcsszerepet kellene vállalnia. Amint már számos dokumentumban és különféle rendezvényeken rámutattam, a Szerződés 11. cikke páratlan lehetőséget jelent Európa számára. Ezzel kapcsolatban jelentős felelősség hárul az EGSZB-re, ugyanis rendelkezik a megfelelő politikai és adminisztratív struktúrával ahhoz, hogy stratégiai döntéseket hozzon és konkrét intézkedéseket tegyen, amelyek biztosítják a meghozott döntésekkel kapcsolatos folyamatosságot.

Amint José Manuel Barroso közelmúltban írott, 2010. július 1-jei keltezésű levelében rámutatott: „(…) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban (EGSZB) képviselt szociális partnerekre kulcsfontosságú szerep hárul az Európa 2020 stratégia részeként végrehajtandó reformok gyakorlati megvalósításában. (…) Ezért nem csupán arra kérem az EGSZB-t, hogy továbbra is töltse be azt az aktív szerepet, amelyet a lisszaboni stratégia során a megfigyelőközpont felállításával játszott, hanem arra is, hogy lépjen tovább. A sikerhez szükségünk van az álláspontok egymáshoz való közelítésére és a szociális partnerek aktív támogatására európai szinten és a tagállamokban (…). Remélem, hogy az EGSZB képes lesz arra, hogy megteremtse ezt a konszenzust, és biztosítsa az Európa 2020 stratégia által igényelt határozott támogatást (…).”.

HÍREK TAGJAINKRÓL

cióról és a vállalkozásról rendezett konferencia (INT szekció) volt, amelyet a belga elnökséggel közösen szerveztünk. A tudományos világból, az uniós intézményektől és a különböző szellemi műhelyektől érkezett résztvevők egyetértettek abban, hogy biztosítani kell, hogy a kutatásba és fejlesztésbe történő befektetések hozzájáruljanak az EU legégetőbb szociális kihívásainak megoldásához. A különböző uniós politikák közötti összhangnak az innovatív szellem fokozása érdekében történő javítása is cél, akárcsak a közös európai szabadalom intézményének megteremtése, amely véget vetne annak a gyakorlatnak, hogy az európai vállalatok innovációikat az Egyesült Államokban szabadalmaztatják, mivel ott alacsonyabbak a költségek és kevesebb a papírmunka. Ezt Henri Malosse (Munkaadók csoportja, Franciaország) vetette fel az ipari miniszterek hónap végén tartott informális ülésén. Az elmúlt évek egyik legnagyobb hatású véleménye azzal foglalkozott, hogy az európai hajóépítő ipar miként tud megbirkózni a gazdasági válsággal (CCMI). A 2010 májusában elfogadott vélemény hatását jól mutatja, hogy előadóját, Marian

Krzaklewskit (Munkavállalók csoportja, Lengyelország) bevonják az Európai Parlament e témában folyó munkájába. Egy másik emlékezetes esemény volt az Egységes Piac Megfigyelőközpontjának ez év júniusában rendezett alicantei ülése, ahol egy, a védjegyekről és márkákról tartott meghallgatás új távlatokat nyitott az EGSZB új mandátumidőszaka alatti együttműködésre a Belső Piaci Harmonizációs Hivatallal, azzal a testülettel, amely a védjegyek és márkajelzések regisztrációját végzi az EU-ban. További kiemelkedő munkák voltak az EGSZB konkrét hozzájárulásai az ez évben lezáruló lisszaboni stratégiához (LSO, Rex). Az EGSZB kibocsátott egy integrált jelentést is a tízéves stratégiáról, emellett Unión kívüli országok helyi gazdasági és szociális tanácsaival is kiépítette együttműködését. (eb)

●

EGSZB info – 2010. szeptember – 7. szám

Alelnöki összefoglalók Az előttünk álló kihívások: az EGSZB-nek készen kell állnia a reformokra

HÍREK TAGJAINKRÓL

hogy hozzájusson azokhoz a pótlólagos forrásokhoz, amelyeket további tevékenységek végzése céljából 2010–2011-re igényelt. Így politikai kompromisszumot kell kötnünk annak eldöntése érdekében, hogy mely tevékenységeket fogjuk vissza. A jövő bizonytalan, lehet ugyanis, hogy az EU költségvetési hatóságai nem fogadnak el létszámnövelést az uniós intézményekben, beleértve természetesen az EGSZB-t.

ezért minél többször használom. Nem értem azokat, akik anyanyelvük helyett inkább angolul beszélnek az üléseken, hiszen kiváló tolmácsokra számíthatunk.

A kommunikáció középpontjában

Egyedül a válságnak tulajdonítható, hogy nem lehet megnövekedett forrásokra számítani?

Seppo Kallio EGSZB info: Mit tart a költségvetésért felelős alelnökként kifejtett tevékenysége legnehezebb részének és legjelentősebb eredményének? Seppo Kallio: Érdekes, ám nehéz munkáról volt szó. 10 éve vagyok a költségvetési csoport tagja, és a költségvetési gazdálkodás vitathatatlanul rengeteget fejlődött ez alatt az idő alatt. A tagok sokkal nagyobb mértékben bekapcsolódtak ebbe a tevékenységbe. 2008-ban és 2009-ben mélyrehatóan megváltoztattuk a költségvetési eljárásokat.

Mi volt a lényegük ezeknek a változtatásoknak? Az volt a céljuk, hogy a költségvetéssel kapcsolatos felelősséget az érintett személyekre ruházzuk. 2008-ig úgynevezett „globális költségvetési politikánk” volt, ami azt jelentette, hogy a költségvetés irányítása és felügyelete központilag történt. Reformunk átruházta a költségvetéssel kapcsolatos felelősséget azokra az osztályokra, amelyek a költségvetést – együttműködve a szekciókkal és a csoportelnökökkel – közvetlenül megvalósítják.

A gazdasági válság mennyiben befolyásolta munkáját? A válság közvetlenül érinti az uniós intézmények költségvetését, és ez alól az EGSZB sem kivétel. Nehézségekbe fog ütközni,

Az új Szerződés értelmében költségvetésünkkel kapcsolatban nem az Európai Parlamenté az utolsó szó. Forrásaink a Tanács és az EP közötti tárgyalások kimenetelétől függnek. Ha igaz az, amit lépten-nyomon hallunk, azaz hogy az uniós intézmények nagyra értékelik az EGSZB konzultatív tevékenységét – tudjuk is, hogy javaslatainkat felhasználják az uniós jogalkotás során –, akkor a döntéshozók szavait tetteknek kell követniük. Az előttünk álló évek nehéznek ígérkeznek az EGSZB számára. Bizakodásra ad okot, hogy az EGSZB-ben óriási lehetőségek rejlenek, és hogy a politikaalkotási folyamatra kifejtett hatását elismerés övezi. Köztudott, hogy forrásainkkal felelős módon gazdálkodunk.

Milyen tanácsokat adna utódjának? Szorosabbra kellene fűznünk kapcsolatainkat az EP politikai csoportjaival és vezetőivel, továbbá politikai szinten kapcsolatokat kell teremtenünk a tagállamok delegációival. Mario Sepivel együtt több hivatalos találkozón vettem részt az EP képviselőivel, és a jövőben ezen túlmenően világos, módszeres stratégiát kell kidolgoznunk arról, hogy hogyan kezeljük ezeket a kapcsolatokat.

A finn nyelv uniós intézményekben történő használatának előmozdításáért megkapta az év küldötte díjat. Véleménye szerint az ilyen díjak elősegíthetik a soknyelvűséget? Nagyon hálás vagyok ezért a díjért. Használnunk, védenünk és támogatnunk kell anyanyelvünket, mivel kultúránk ebből a nyelvből fakad. Büszke vagyok anyanyelvemre,

Irini Pari EGSZB info: Nehéz az EGSZB tagjának, ugyanakkor alelnökének lenni? Irini Pari: Kétségtelenül nehéz, ugyanakkor izgalmas dolog a kommunikációért felelős alelnöknek lenni. Az Európáról szóló tájékoztatás nem könnyű feladat; egyesek szerint szinte lehetetlen. Az sem könnyű, hogy kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtsunk az EGSZB-ről – amely társadalmunk valamennyi gazdasági és társadalmi erejének a szószólója – és az általa kidolgozott véleményekről, amelyek az összes érdeket figyelembe veszik.

Mit tart hivatali időszaka legnagyobb eredményének? Új kommunikációs csatornáink révén tagjaink munkáját, amelyre fő erőfeszítéseink irányulnak, friss, közvetlen, modernebb módon mutatjuk be, nemcsak Brüsszelben, hanem az egyes tagállamokban is. Azt is eredménynek tartom, hogy nehezebben elérhető partnereket is – például művészeket és fiatalokat – jobban meg tudtunk szólítani. Aki ízelítőt szeretne ebből kapni, nézze meg a YouTube-on „A Te Európád, a Te szavad!” című összeállítást! Kommunikációs tevékenységünk természetesen nem köthető egyetlen személyhez. Együttműködtem az Elnöki Testülettel, a kommunikációs csoport tagjaival, a kommunikációs kapcsolattartókkal, akik végre megkezd-

hették munkájukat, kiváló kollégáinkkal, és folyamatosan szinergiára törekedtem a többi uniós intézménnyel.

Az előttünk álló években véleménye szerint mi lesz a legnagyobb kihívás az EGSZB kommunikációs politikája számára? Először is az, hogy jelen legyünk és hallassuk hangunkat az egyre zsúfoltabb brüsszeli médiapiacon. Másodszor, helyi szinten el kell érnünk célcsoportjainkat. Harmadszor, gyorsan és biztonságosan kell használnunk az olyan új platformokat, amilyenek a közösségépítő hálózatok. Negyedszer, tudomásul kell vennünk, hogy kis intézmény lévén szoros együttműködésre kényszerülünk a többi uniós intézménnyel. Ebben a nehéz gazdasági és társadalmi helyzetben, amelyben a válság csökkenti a rendelkezésre álló erőforrásokat, tovább kell folytatnunk mindezt.

A Brüsszelben tevékenykedő újságírók száma csökken, és minden jel arra mutat, hogy az EU – amely sohasem volt a média szíve csücske – egyre nehezebben kerül a címlapokra. Milyen stratégiát kellene alkalmaznia az EGSZB-nek ebben a helyzetben? Nemrég elfogadott új kommunikációs stratégiánk figyelembe veszi ezt a tendenciát. A média helyzete gyorsan változik, és nem csak Brüsszelben. A közösségépítő hálózatok és a digitális eszközök szerepet játszanak ebben, de ezeket az új fejleményeket mi lehetőségeknek tekintjük. Válaszreakciónk öt elemből áll: pontosabban körülhatároljuk kommunikációs partnereink körét, gondosan kiválasztjuk a továbbítani szánt üzenetet, tudatosabban választjuk ki a médiát, amelyen keresztül meg kívánunk szólalni, nagyobb súlyt helyezünk a helyi szintre, és szorosabb együttműködést alakítunk ki a szaksajtóval. A stratégiánkkal kapcsolatos legjelentősebb változás az, hogy többé nem az uniós intézményekről adunk tájékoztatást, hanem válaszokat adunk az európai polgárok esetleges problémáira, aggodalmaira.

>>> című véleményét vitatták meg a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács június 7–8-i ülésén. A találkozón jóváhagyták a Tanácsnak az új európai fogyatékossági keretre vonatkozó állásfoglalását. E keret, amely összhangban áll a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel, a spanyol elnökségnek a tárgyhoz tartozó legjelentősebb állásfoglalása, és hatással lesz a jövőbeli elnökségekre. Az állásfoglalás arra hív fel, hogy az egyes szakpolitikák hatókörében jobban foglalkozzanak a fogyatékkal élőkkel – a fogyatékossági kérdéseket beépítve azok keretébe –, valamint oktatási és foglalkoztatási kezdeményezéseket indítva el. Az Európai Bizottság várhatóan 2010 végéig fogadja el a stratégiát. (alk) ● Kitüntetett tag Béatrice Ouin, aki 2006 óta az EGSZB tagja, nemrég megkapta a francia Becsületrend lovagi címét. A kitüntetést, melyet a francia nemzeti ünnepen vehetett át, az öt legnagyobb francia szakszervezet egyike, a CFDT által kiadott Syndicalisme hebdo című hetilap főszerkesztőjeként végzett munkájáért kapta. Az 1802-ben Napóleon által alapított Becsületrend a legnagyobb francia állami kitüntetés, melyet francia állampolgároknak adományoznak katonai téren vagy a polgári életben tanúsított ● érdemeikért. (eb)

A zsűri elnöke: Staffan Nilsson Az Egyéb tevékenységek csoport felelőse, Staffan Nilsson lesz a „Golden Stars Awards” díj zsűrijének elnöke, hogy számos jelölt közül két kategóriában kiválasszák a nyolc legjobb projektet. A 2007 óta évenként odaítélt „Golden Stars Award” a közös európai identitás felépítését legjobban segítő állampolgári projektek hivatalos elismerését szolgálja. Staffan Nilsson 2009-et követően már másodszor elnököl e zsűriben

>>> 4. oldal

>>> 4. oldal

A PLENÁRIS ÜLÉSRŐL DIÓHÉJBAN Michel Barnier támogatja az etikus gazdaságot Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős európai biztos a júliusi plenáris ülésen ismertette az Európai Bizottságnak a pénzügyi válság kezeléséről Michel Barnier biztos és Mario Sepi szóló terveit. Úgy vélte, hogy a plenáris ülésen az európai gazdaság fellendítése érdekében szigorúbb gazdaságpolitikai kormányzásra van szükség, és figyelmeztetett, hogy ennek hiányában veszélybe kerülhet Európa élvonalbeli világpiaci szerepe. A válság előtt uralkodó etikátlanság felszámolása érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy a bankokat felügyeleti intézkedések révén visszaállítsák a realitás talajára, nyilatkozta Michel Barnier. Az európai biztos a belső piac hatékonyabbá tételét sürgette, amivel az egységes piacról szóló, októberben tárgyalandó európai bizottsági jogszabálytervezet, valamint az innovációt serkentő európai szabadalmi kódex foglalkozik majd. Georgios Dassis (a Munkavállalók Csoportjának elnöke, Görögország) válaszában óvatosságra intett az Európai Bizottság javaslataival szemben, amelyek végső soron a legszegényebbeket sújthatják majd. Henri Malosse (a Munkaadók Csoportjának elnöke, Franciaország) ugyanakkor a polgárok számára adott megfelelő magyarázatok fontosságát emelte ki, amelynek megvalósításában az EGSZB kulcsfontosságú szerepet játszik. (alk)

Nyilvánítson Ön is véleményt! – Az EGSZB véleményt fogad el a polgári kezdeményezésről

Az energiaszegénység kérdésének új társadalmi prioritássá kell válnia

Az EGSZB véleményt fogadott el az európai polgári kezdeményezésről, ami egy olyan új eszköz, amelynek segítségével egymillió polgár az Európai Bizottságot jogalkotási javaslat kidolgozására kérheti fel. Az EGSZB véleménye számos, az európai bizottsági javaslat javítását célzó elgondolást tartalmaz, többek között azt, hogy a polgári kezdeményezés aláírásakor ne kelljen megadni a személyiigazolvány-számot.

Energiaszegénységről rendszerint akkor beszélünk, ha egy háztartás nem képes a tagjai számára megfelelő fűtést biztosítani megfizethető áron. A megfizethető energiaforrásokhoz való hozzájutás döntő fontosságú a polgárok jóléte szempontjából, a villamos energia és a gáz árának növekedésével azonban a kritikus helyzetben lévő energiafogyasztók száma növekedni fog.

„Senki sem fogja megadni a személyiigazolvány-számát, amikor az utcán aláír egy kezdeményezést. Én biztosan nem tenném!” – jelentette ki Anne-Marie Sigmund, az EGSZB-vélemény előadója.

E veszélyt szem előtt tartva az EU Tanácsának belga elnöksége kikérte az EGSZB véleményét a kérdésben. Sergio Ernesto Santillán Cabeza (Munkavállalók csoportja, Spanyolország) véleménye, amelyet a júliusi plenáris ülésen túlnyomó többséggel fogadtak el, kiemelte, hogy védelmezni kell a fenti veszélynek kitett fogyasztókat.

A vélemény az európai polgári kezdeményezés felhasználóbarátabbá tételét is kéri: az Európai Bizottság által javasolt egyharmaddal szemben azt javasolja, hogy a kezdeményezés érvényességéhez a tagállamok egynegyedének a támogatására legyen elegendő. Az előadó szerint továbbá több időre lenne szükség az aláírásgyűjtéshez: 12 hónap helyett 18 hónapot javasol. Az európai polgári kezdeményezésről szóló javaslatot az Európai Parlament jelenleg tárgyalja, és elfogadására még 2010 vége előtt sor kerülhet. (cw)

Sürgette az EU-t, hogy nyújtson közös iránymutatásokat annak biztosítására, hogy valamennyi tagállam azonos megközelítést alkalmazzon, javasolva például az alacsony jövedelmű családokat támogató intézkedések bevezetését. (alk)

További információk a következő honlapon találhatók: http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.opinions EGSZB info – 2010. szeptember – 7. szám

3

RÖVID HÍREK Az étel mint emberi jog Az EU–AKCS gazdasági és szociális érdekcsoportok 11. regionális szemináriumára 2010. július 7–9. között az etiópiai Addis Ababában került sor. Az EGSZB tagjai és AKCS-partnereik arra szólítottak fel, hogy a nem állami szereplők vállaljanak nagyobb szerepet a cotonoui megállapodásban, amely az EU-nak 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni állammal (AKCS) fenntartott kapcsolatait foglalja keretbe. Kiemelték az élelmezésbiztonság kérdését, ami kizárólag akkor valósítható meg, ha a megfelelő EU–Afrika kereskedelmi megállapodásokba erre vonatkozó záradékokat foglalnak. A felszólalók hangsúlyozták: a mezőgazdasági ágazatnak központi szerepet kell kapnia minden fejlesztéspolitikában, a mezőgazdasági termelők szervezeteit pedig meg kell erősíteni, és véleményüket ki kell kérni. A küldöttek között volt Akere Muna, az Afrikai Unió gazdasági, szociális és kulturális tanácsának elnöke és Luca Jahier, az EGSZB tagja. (alk)

A végleges szöveg a kommunikációs csoportban zajló viták eredménye, amelyeket az EGSZB elnökével, alelnökével, valamint a három csoportelnökkel folytatott széles körű konzultációk követtek, az EGSZB alelnökének, Irini Parinak a felügyeletével. „Elkötelezve magát az európai építkezés mellett, az EGSZB hozzájárul az Európai Unió demokratikus legitimitásának és hatékonyságának erősítéséhez azáltal, hogy a tagállamok civil társadalmi szervezetei számára lehetővé teszi, hogy európai szinten kifejezésre juttathassák nézeteiket. Az EGSZB három alapvető feladatot teljesít: ■

■

a szervezett civil társadalom képviseletének és tájékoztatásának, véleménye kifejezésének és a vele folytatott párbeszédnek intézményi fórumaként segíti a nagyobb részvételen alapuló és polgárközelibb Európai Unió fejlődését;

■

előmozdítja az európai egység alapjául szolgáló értékeket, és erősíti a részvételen alapuló demokráciát és a civil társadalmi szervezetek szerepét Európában és a világ többi részén.” (mb)

●

Közérthető bringás nyelv Ha valaha tudni kívánja, hogyan tudna defektjavító készletet kérni litvánul, ne keressen tovább! Az „Európai kerékpárlexikon” egy évvel ezelőtti, első kiadása nagy sikert aratott, csodákat művelt a biciklizés népszerűsítése terén szerte Európában. A második kiadást az EGSZB a „Velo-city global” címmel júniusban, Koppenhágában rendezett nemzetközi kerékpározási konferencián mutatta be. Az EU hivatalos nyelvein kívül a lexikon többek között oroszul és arabul is tartalmaz hasznos kifejezéseket. Az EGSZB „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekciójának elnöke, Tóth János elmondta: „Azok a városok, amelyek jók a kerékpárosoknak, jók minden polgárnak. Az EGSZB már régóta hangsúlyozza, hogy nem az autók uralta városoké a jövő.” (alk)

●

hozzájárul ahhoz, hogy az európai politika és jogalkotás jobban alkalmazkodjon a gazdasági, szociális és társadalmi jellegzetességekhez, azáltal, hogy tagjainak tapasztalatával és reprezentativitásával, párbeszéddel és az általános érdekeket szolgáló konszenzus megkeresése révén segíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot és az Európai Bizottságot;

●

Ön nagyon határozottan kiállt amellett, hogy a nők nagyobb szerepet játsszanak a politikában és általában a politikai életben. Már történt ugyan valamicske előrelépés, de Ön gyakran kijelentette, hogy még rengeteg a tennivaló. Arról a napról álmodom, amikor a nemek közötti szakadék többé nem lesz téma! Arról a napról álmodom, amikor a világon minden gyermek iskolába járhat; amikor a lányok és asszonyok szabadon dönthetnek jövőjükről, és amikor már nem lesz szükségük semmilyen női kvótára ahhoz, hogy ugyanakkora fizetést kapjanak, mint férfi kollégáik. Arról a napról álmodom, amikor a nők és férfiak közötti egyenlőség mindenki számára egyetemesen elfogadott lesz. Tovább munkálkodom ennek az álomnak a megvalósításán. (mb)

Walesi nyelv a Közgyűlésben Az EGSZB fennállása során először csendült fel a Közgyűlésben a walesi nyelv. Tom Jones anyanyelvén szólalt fel, amelyet több mint félmillió, az Egyesült Királyságban elő walesi polgártársával együtt vall magáénak. Történelminek nevezve az alkalmat, Tom Jones a nyelvek megbecsülését és megőrzését sürgette az Unión belüli nyelvi sokféleség biztosításának érdekében. Plenáris ülései során az EGSZB 22 nyelven biztosít szinkrontolmácsolást. A tagállamok kérhetik e szolgáltatás további nyelvekkel való kibővítését is. (eb)

Elkészült az EGSZB vadonatúj küldetési nyilatkozata

folytatás az 3. oldalról – Alelnöki összefoglalók

Az EGSZB egy világosabb és tömörebb küldetési nyilatkozatot fogadott el, amely egyértelműen meghatározza a szervezet létjogosultságát, céljait és tevékenységeinek haszonélvezőit, emellett pedig tartalmazza értékeit és elképzeléseit is.

●

●

HÍREK TAGJAINKRÓL >>>

szeptember 13-án. A zsűri által kiválasztott lista alapján a testvérvárosi és a civil társadalom/emlékezés kategóriában legjobbnak ítélt pályázatok kihirdetésére a november 17-i „Golden Stars Awards” ünnepség keretében a brüsszeli Concert Noble épületben kerül sor. (eb)

●

Hamarosan az EGSZB-nél A gazdasági és szociális tanácsok vezetőinek találkozója

Az EGSZB szeptember 16-i plenáris ülésén sorra kerülő utolsó szavazás egyben a jelenlegi felállásban működő közgyűlés utolsó határozatát is jelenti az október 19. és 21. között bekövetkező tisztújítás előtt, melyhez már valamennyi tagország benyújtotta jelöltlistáját. Az EGSZB tagok végleges névsorát a Miniszterek Tanácsa fogadja el szeptember 13-án, addig minden tagországnak jogában áll megváltoztatnia korábbi javaslatát. Az EGSZB jelenlegi mandátuma szeptember 20-án jár le, a megújított bizottság első eseménye pedig az október 12–13-i üdvözlő információs ülés lesz. A korábbi ● adatokból kiindulva várhatóan mintegy 30 százalékot fog kitenni az új tagok aránya. (eb)

Szeptember 16-án a két belga nemzeti gazdasági és szociális tanács (gszt) közösen elnököl a nemzeti tanácsok vezetőinek az EGSZB székházában tartandó éves ülésén.

© Luc Schuiten

Friss hírek a tisztújításról

A nyilatkozatban ki kívánnak térni arra is, hogy a gszt-k mi módon tudnának nagyobb mértékben és hatékonyab● ban hozzájárulni a polgárok és uniós döntéshozók közötti kapcsolatok létrejöttéhez. (eb)

„Move it!” (Mozdulj!) – városi mobilitási napok az EGSZB szervezésében Az EGSZB mindenkit szeretettel vár a 2010. szeptember 19. és 22. közötti „Move it!” napokra. Az EGSZB-s városi mobilitási napok a Brüsszel központjában levő Flagey és Sainte Croix téren sorra kerülő interaktív esemény. A látogatók ihletet nyerhetnek Luc Schuiten belga építész városi mobilitásról szóló kiállításán, belekóstolhatnak az autóközlekedés alternatíváiba, megtanulhatják a környezetkímélő autóvezetési stílust, részt vehetnek a mozgáskorlátozottak tömegközlekedési lehetőségeihez kötődő tevékenységekben, próbára tehetik ügyességüket elektromos biciklin, valamint innovatív kerékpárfajtákkal vagy éppen az önjáró Segway kétkerekűvel kapcsolatos bemutatókat élvezhetnek, nem beszélve az akrobatikus kerékpározás látványáról. A „Move it!” rendezvény a szeptember 22-én délután sorra kerülő szabadtéri partival fog véget érni, a mobilitással kapcsolatos újításoknak szentelt számos bemutatóval és családi játékkal a gyermekek és szüleik számára. (acc)

Honlap: www.eesc.europa.eu/move-it/ Bővebb információt a következő címen kaphat: [email protected]

EGSZB info Főszerkesztő Barbara Gessler (bg) Tomasz Jasiński – Az EGSZBtagok képviselője a szerkesztőbizottságban (Munkavállalók csoportja, Lengyelország) Szerkesztők Maciej Bury (mb) Isolde Juchem (ij) Anya-Louise King (alk) Christian Weger (cw) Ana-Cristina Costea (acc) 4

Koordinátor Balázs Eszter (eb) Isolde Juchem (ij) Agnieszka Nyka (an) Cím Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Jacques Delors épület 99 Rue Belliard/Belliardstraat 1040 Brüsszel BELGIUM Tel. +32 25469396/25469586 Fax +32 25469764 E-mail: [email protected] Internet: http://www.eesc.europa.eu

A nemzeti gszt-k elnökeinek és főtitkárainak éves ülése a tervek szerint nyilatkozatot fogad majd el, olyan kormányzati struktúra kialakítását követelve, amely lehetővé teszi a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom jobb bevonását az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos munkába.

●

A szervezett civil társadalom és az Európa 2020 stratégia – Konferencia A szociális partnerek és általában véve a szervezett civil társadalom létfontosságú szerepet kapnak az Európa 2020 stratégiában. Ennek köszönhetően az EGSZB, a Belga Központi Gazdasági Tanács és a Belga Nemzeti Munkaügyi Tanács közös, egynapos rendezvényt szervez 2010. szeptember 17-re annak megvitatására, hogy milyen szerepet játszhatnak a szociális partnerek a stratégia kialakításában, végrehajtásában és figyelemmel kísérésében. A konferencia helyszíne a brüsszeli Egmont palota lesz. A rendezvény a belga elnökség hivatalos programjai között is szerepel. Ez lesz a Tanács elnökségi triója (Spanyolország, Belgium, Magyarország) által a növekedésről és foglalkoztatásról szóló európai stratégia jövőjéről szervezett három konferencia közül a második. A belga rendezvény középpontjában a kormányzás témaköre áll majd, és célja, hogy a szociális partnereknek az új európai növekedési stratégiába való bevonását és annak módozatait az érdekeltek szélesebb köre előtt bocsássa vitára. (alk)

●

Az EGSZB info 22 nyelven elérhető: http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.eesc-info ttp:///w /

Az EGSZB info évente kilenc alkalommal jelenik meg, az EGSZB plenáris üléseinek alkalmából. Az EGSZB info angol, francia és német nyelven nyomtatott formában ingyenesen beszerezhető az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság sajtószolgálatánál. A kiadvány továbbá PDF-formátumban 22 nyelven elérhető az EGSZB honlapján, a következő oldalon: http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.eesc-info Az EGSZB info nem nyújt hivatalos tájékoztatást az EGSZB eljárásairól. Erre vonatkozó információk az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy a bizottság egyéb kiadványaiban találhatók. Sokszorosítása – az EGSZB info forrásként való megnevezésével – engedélyezett (egy példány elküldendő a szerkesztőnek). Példányszám: 15 500 A következő szám 2010 októberében jelenik meg. 100%-BAN ÚJRAHASZNOSÍTOTT PAPÍRRA NYOMTATVA

2010. szeptember – 7. szám

EGSZB info – 2010. szeptember – 7. szám

o ! f in en B lv Z S ye G E 2n 2

ISSN 1830-5105

2010. szeptember – Különkiadás HU

EGSZB info LEVÉL AZ OLVASÓNAK OLVASÓ

Tisztelt Ti t lt Ol Olvasó! ó! Az elmúlt tíz évben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nyomon követte és elemezte a lisszaboni stratégia eredményeit. A stratégia célja az volt, hogy a teljes foglalkoztatottság elérésével, illetve a szociális vetülettel és a fenntartható jövő víziójával megerősítve az Európai Unió versenyképesebbé váljon. Az EGSZB három integrált jelentést nyújtott be a tagállamoknak – 2006-ban, 2008-ban, majd 2010-ben. Ezek kiindulópontjai azok az elnökségi következtetések voltak, melyeket 2005 márciusában, a stratégia félidei felülvizsgálatát követően fogadtak el. Ezekben a következtetésekben azt szorgalmazták, hogy az EGSZB is érezze magának a stratégiát, és aktívan vegye ki a részét az abban kitűzött célok megvalósításából. Az EGSZB-től külön kérték, hogy vonja be ebbe a tagállami nemzeti gazdasági és szociális tanácsokat is. Az EGSZB interaktív hálózatot hozott létre a nemzeti tanácsokkal. Olyan együttműködési formáról van szó, amely rendkívül fontosnak bizonyult abban, hogy a szociális partnereknek és a civil társadalom egyéb résztvevőinek lehetőségük nyíljon arra, hogy teljes és átfogó listát terjeszthessenek be javaslatokról az általuk szükségesnek érzett politikai döntésekhez. Az EU most új fejezetet nyit azzal, hogy „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címmel nyomonkövetési stratégiát indít útjára. Ez a stratégia is kiemelt helyen szerepel majd az EGSZB napirendjén. Ennek érdekében az EGSZB szorosan együttműködik majd a nemzeti gazdasági és szociális tanácsokkal, illetve a hasonló tagállami szervekkel. Az EGSZB új szervezeti struktúrát hozott létre a jövőbeli stratégiával kapcsolatos, a 2010–2015-ös hivatali időszakában végzendő munkájához. A cél, hogy egyértelmű legyen az EGSZB munkájának valamennyi részét érintő stratégia ágazatközi jellege. A lisszaboni stratégia jelenlegi megfigyelőközpontját egy irányító bizottság váltja majd fel, melynek elnöke a csoportok által kinevezett tag lesz. Ennek az irányító bizottságnak a munkájában az EGSZB elnöke, a szekcióelnökök, a megfigyelőközpontok, a CCMI és a kommunikációs csoport elnöke, valamint számos, a csoportok által kiválasztott tag is részt vesz. Szerep jut majd a nemzeti tanácsoknak is, melyeknek lehetőségük lesz arra, hogy még szorosabban együttműködjenek egyrészt egymással, másrészt pedig az európai intézményekkel. Az irányító bizottság feladata az lesz, hogy koordinálja az EGSZB-n belül folyó munkákat és biztosítsa azok összhangját, illetve hogy folytassa és tovább bővítse a nemzeti tanácsokkal folytatott együttműködést. A nemzeti gazdasági és szociális tanácsok, illetve hasonló szervezetek bevonásával az EGSZB garantálhatja, hogy a közös jelentésekben olyan fontos helyi értékelések is helyet kapjanak, amelyek a tagállami szervezett civil társadalom gyakorlati tapasztalataira épülnek. Az EGSZB arra törekszik majd, hogy minél többen magukénak érezzék a stratégiát, és aktívan bekapcsolódjanak annak végrehajtásába. Ehhez a célkitűzések és a politikaterületek hatékony összjátékára van szükség. Az is nagyon fontos, hogy a szervezett civil társadalom is lehetőséget kapjon arra, hogy kivegye mindebből a részét, méghozzá a folyamat minden szakaszában és minden szintjén. Ez a stratégia sikerének egyik legfőbb záloga.

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság híd Európa és a szervezett civil társadalom között

Lisszabontól az Európa 2020-ig

Mivel 2010-ben lejár a lisszaboni menetrend, az új Európa 2020 stratégiára vár az a kihívás, hogy a megfelelő útra terelje vissza az EU gazdaságát. Lisszabon ambiciózus célokat tűzött ki az EU számára 2010-re, amikor azonban világossá vált, hogy az Unió nem fogja elérni azt a célt, hogy 2010-re a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasággá váljon, az Európai Bizottság változtatott taktikáján.

A lisszaboni ambícióktól… A lisszaboni stratégiát nagy üdvrivalgás közepette fogadták el 2000 márciusában, amikor a vezetők kinyilvánították elkötelezettségüket a fenntartható gazdasági növekedés, a több és jobb munkahely (70 %-os foglalkoztatottsági arány) és az erősebb tár-

SZÁMUNK TARTALMÁBÓL

2010. szeptember 16.

6 7

Brüsszel: Az Európai Tanács ülése, melyen várhatóan az Európa 2020 stratégia bizonyos kérdéseit vitatják meg

2010. október 14. Brüsszel: A „Friends of Europe” hetedik „State of Europe” VIP kerekasztal-beszélgetése. Téma: az Európa 2020 stratégia

8

Nagyobb rugalmasság a szegénység mérésében Az inkluzív növekedés együttműködésre készteti a belgákat Süket fülekre találnak a bevándorló nők

2010. november 15–16. Brüsszel: „Ipari átalakulások Európában” – az EU 2020 stratégia első kiemelt kezdeményezésének keretében EGSZB info – 2010. szeptember – Különkiadás

menetrend következő szakasza számára. Egy internetes konzultáció átfogó eredménye szerint az éghajlatváltozásra, a népesség elöregedésére és a társadalmi kirekesztésre kell összpontosítani. A recesszió elmélyülésével azonban a hangsúly elkerülhetetlenül visszatolódott a munkahelyteremtés és a versenyképesség növelése irányába.

A volt holland miniszterelnök, Wim Kok vezetésével tevékenykedő magas szintű csoport által készített, 2004 végén közzétett félidei jelentés bírálta, hogy a liszszaboni stratégia nem használja ki a lehetőségeit, és a tagállamok szemére vetette, hogy hiányzik belőlük a politikai akarat.

Amint a lisszaboni menetrend futamideje végéhez közeledett, 2009 végén az Európai Bizottság újabb konzultációt indított az új évtizedre irányuló új stratégiáról, az Európa 2020-ról. A gazdasági receszszió közepén az Európa fellendítésére irányuló új terv az innovációt, a környezetbarát növekedést és a versenyképességet állítja középpontba. Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok végrehajtsák a stratégiát, a nemzeti programok szorosabb nyomon követése is annak részét képezi.

2005-ben újjáélesztették a stratégiát, a növekedésre és a foglalkoztatásra, az egész folyamat egyszerűsítésére és a stratégiával a nemzeti cselekvési tervek révén történő azonosulásra helyezve a hangsúlyt. A globális gazdasági visszaesés azonban ezeket a célokat is visszavetette, mivel a tagállami kormányok a költségvetési hiány növekedésének megfékezésére fordították erőfeszítéseiket. Ennek következtében a tudásalapú gazdaság vezető szerepéért való versenyben Európa elmaradt versenytársai, az USA és Japán mögött.

Amikor a világgazdasági válság fenyegető árnyékában az Európai Bizottság 2010 márciusában bemutatta az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos javaslatait, félő volt, hogy háttérbe szorulhatnak az eljövendő évtized foglalkoztatási és növekedési stratégiájának szociális vonatkozásai. Úgy tűnik, a félelmek nem voltak alaptalanok, hiszen máris számos társadalmi csoport fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a stratégiából hiányzik az erős szociális dimenzió. Miután az Európa 2020 elnevezésű bizottsági javaslatot 2009 végén nyilvános konzultációra bocsátották, nem kevesebb, mint 1500 válasz érkezett be. Ezek közül jó néhány a szociális ügyek iránt elkötelezett nem kormányzati szervezetek és szakszervezetek részéről megfogalmazott bírálatot tartalmazott, azzal érvelve, hogy a foglalkoztatási szektort sújtó mély válság folytán a straté-

Ez alapvető különbséget jelent a két stratégia között. Lisszabon, számos kedvező eredménye ellenére, nem tudta elérni azt a célt, hogy az EU a világ vezető tudásalapú gazdaságává váljon. Az Európa 2020 elődjének sikereire szeretne építeni, tanulva ugyanakkor annak hibáiból.

…a pragmatikus Európa 2020-ig Az Európai Bizottság 2008-ban kezdett elgondolkodni arról, hogy milyen prioritásokat kell meghatározni a lisszaboni

Górcső alatt az Európa 2020 stratégia szociális dimenziója

Staffan Nilsson a Lisszaboni Stratégia Megfigyelőközpontjának elnöke

ESEMÉNYEK, IDŐPONTOK

sadalmi kohézió iránt. Ezt különböző eszközök révén szerették volna elérni, többek között azáltal, hogy a kutatás és fejlesztés finanszírozásának növelésével (a GDP 3 %-a) a tudásalapú gazdaságra való átállásra összpontosítanak. A vállalkozói szférát is támogatni akarták a bürokrácia csökkentése révén.

giában erőteljesebben meg kell jelennie a szociális dimenziónak. A nyilvános konzultáció végeztével az Európai Bizottság további olajat öntött a tűzre azzal a kijelentésével, miszerint a szociális ügyekben érintettek többsége teljes mellszélességgel támogatja a bizottsági álláspontot. Ez a nézet a Szociális Platform – a szociális NGO-kat tömörítő összeurópai szövetség – heves elutasításába ütközött. Az Európai Bizottság javaslatára reagálva a Szociális Platform a következőket jelentette ki: „úgy véljük, hogy jelenlegi formájában az Európa 2020 menetrend a társadalmi kohézió és a társadalmi befogadás szempontjából visszalépést jelent Európában, sőt mi több növelni fogja az egyenlőtlenségeket”. A jelenlegi stratégia és az elmúlt évtizedben kudarcot vallott Lisszaboni Stratégia közötti szembeötlő hasonlóságokra kitérve a Szociális Platform megállapította, hogy továbbra is a növekedésen és a versenyképességen, nem pedig a társadalmi kohézión van a hangsúly, „mintha egyesek még mindig nem vonták volna le a mostani válság tanulságait”. Nem csupán a nem kormányzati szervek bírálták a stratégiát, hanem a tagállamok is megkérdőjelezték azt. Úgy látják, hogy Franciaországban például minimális hatása lesz,

●

Az Európa 2020 stratégia főbb pontjai ■

A stratégia öt kiemelt célt tartalmaz. Ezeket a célokat 2020-ig kell elérni.

■

A stratégia ezen túlmenően hét kiemelt kezdeményezést is magába foglal. Ezek a kezdeményezések egymáshoz kapcsolódnak, és céljuk, hogy segítsék a tagállamokat az öt kiemelt cél elérésében.

■

A kiemelt kezdeményezések három prioritásnak felelnek meg. Ezek a prioritások az egész stratégiát előmozdító, átfogó politikai témák.

hiszen ott a szegénység elleni küzdelem célkitűzései az Európa 2020 stratégiában lefektetetteknél jóval merészebbek. Ugyanakkor Romániában a relatív szegénységi ráta 18,5 % körül van, miután a rendszerváltás óta eltelt húsz évben súlyos elmaradások voltak a szegénység leküzdését célzó szakpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ennélfogva rendkívül valószínűtlen, hogy Románia elérheti a szegénységgel kapcsolatos célkitűzést. A gazdasági válság szerte a kontinensen költségvetési megszorítások sokaságához vezetett. Az elmúlt években a szociális stratégiák sikerét korlátozták vagy akár teljességgel el is lehetetlenítették a költségvetési hiány csökkentése érdekében hozott megszorító intézkedések. Mivel ezek a társadalmi kohéziót is negatívan érintik, sokakban felmerül

>>> 6. oldal 5

Nagyobb rugalmasság a szegénység mérésében

Eurostat: Az elszegényedés vagy a kirekesztés kockázatának kitett emberek száma (ezer főben) Ország/év EU (27 tagállam) Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság

Az Európa 2020-as javaslat 2010. márciusi európai bizottsági benyújtása, majd a stratégia júniusi európai tanácsi elfogadása között élénk vitákra és „kéz kezet mos” alapú politikai játszmákra került sor, mielőtt sikerült megegyezni a módosított szövegben. A legfőbb változtatás a szegénységi mutatóval kapcsolatos. Az Európai Bizottság ugyanis először az uniós szegénységi ráta 25 %-os csökkentését javasolta, úgy számolva, hogy jelenleg 80 millió európai él szegénységben (azaz a lakosság 17 %-a), és 20 milliót ki akart venni ebből. A végső szövegben való megegyezésben azonban épp a szegénység mérésének módja bizonyult a leginkább vitatott pontnak. Az Európai Bizottság az úgynevezett „időben rögzített” mérőszám alkalmazását javasolta a szegénység mérésére. Ez a mutató a gazdasági növekedést és annak az általános életszínvonalra gyakorolt hatásait méri és nem annyira magát a szegénységet. Az európai bizottsági Eurobarometerfelmérésekben használt, relatív szegénységi rátaként ismert mutató alapján azok számítanak szegénynek, akik az aktuális medián jövedelem kevesebb, mint 60 %-ából élnek. Amint nyilvánosságra került a javaslat, a tagállamok rögtön észrevételeket fűztek ahhoz, hogy milyen módszerrel kellene mérni a szegénységet a stratégiában. Rengetegen elmondták véleményüket a témáról, így a szegénységi mutatókkal kapcsolatos probléma megoldására végül a szociális védelemmel foglalkozó bizottságot kérték fel, amelyet egyébként tanácsadó testületként a Tanács hozott létre, hogy elősegítse a szociális védelmi politikákkal kapcsolatos

együttműködést a tagállamok és az Európai Bizottság között. 2010 májusában a fenti bizottság arra jutott, hogy három mutató is létezik a szegénység mérésére, és hogy minden tagállam eldöntheti, hogy melyiket kívánja alkalmazni. Az alábbi mutatókról van szó: 1. a szegénységi küszöb alatt élők (azaz a relatív szegénységi ráta, amely szerint szegénynek számítanak azok, akik a nemzeti medián jövedelem kevesebb, mint 60 %-ából élnek); 2. az anyagi nélkülözésben élők (olyan személyek, akikre a 9 nélkülözési ismérvből legalább 4 jellemző); 3. az aktív kereső nélküli háztartásban élők (e népességcsoport meghatározó jellemzője a munka teljes hiánya vagy nagyon alacsony intenzitása az egész évet tekintve, ami megfelelően jelzi a munkaerőpiacról való huzamosabb idejű kirekesztődésből eredő tartós szegénységet). Az új mérőszámok eredményeképpen az EU-ban szegénységben élők száma mintegy 120 millióra emelkedett.

Június elején a Foglalkoztatási Tanács elfogadta a módosított javaslatot, amelyből törölték a százalékos értékekre történő utalásokat. A dokumentum csupán annyit rögzít, hogy 2020-ig 20 millió európait kell kiemelni a szegénységből. Bár a szociális NGO-k hevesen bírálták ezt a megközelítést, mondván, hogy túlságosan gyenge kompromisszumot jelent a tagállamoknak, az Európai Tanács végül elfogadta a javaslatot. Egy másik vitatott kérdés az oktatással kapcsolatos kiemelt célkitűzés volt. Ezt Németország ellenezte, mondván, hogy az EU olyan belügyekbe avatkozik, amelyekben nem rendelkezik jogosítványokkal. Végül, az uniós intézmények erős nyomására, mégis elfogadta azt a célkitűzést, hogy a jelenlegi 15 %-ról 10 %-ra csökkentse a korai iskolaelhagyók arányát. A tagállamok abban is megállapodtak, hogy támogatják azt a célkitűzést, mely szerint legalább 40 %-ra kell növelni a 30–34 évesek körében a diplomások arányát. Igaz, hogy valóban komoly kihívás volt minden tagállam elképzelését érvényesíteni, az Európa 2020 stratégia szociális vetületét az a kritika éri, hogy nem megy elég messzire.

●

Az új stratégiában más megközelítést alkalmaz az Európai Bizottság

© Európai Unió, 2010

Az Európa 2020 stratégia koherens intézkedésekké formálja a lisszaboni menetrend elemeit annak érdekében, hogy az európai gazdaság 2020-ra visszatérjen növekedési pályájára. Legalábbis ezt mondták nekünk. De vajon hogyan remélhet az Európai Bizottság sikert ebben az évtizedben, amikor általános vélekedés szerint az előző évtizedben kudarcot vallott?

Az Európa 2020 stratégia a lisszaboni stratégia sikereire igyekszik építeni, tanulva annak hibáiból. Amint a volt holland miniszterelnök, Wim Kok által 2004-ben készített félidős jelentés kiemeli, a lisszaboni menetrend egyik fő problémáját az általa alkalmazott következetlen megközelítés jelentette. Aki sokat markol, keveset fog, tartja a mondás. Az Európai Bizottság ügyel rá, hogy ne kövesse el újból ugyanazt a hibát, ezért biztosítékokat épített be a stratégiába. Két módszert javasol az Európa 2020 stratégia sikerének biztosítása érdekében: 1. Tematikus megközelítés: a stratégia öt alábbi témájának kiemelése: 75 %-os foglalkoztatási arány, a GDP 3 %-ának a kutatásban és a fejlesztésben történő befektetése, az éghajlattal kapcsolatos 20-20-20-as célkitűzések elérése, az iskolából kimaradók arányának 10 %-ra történő csökkentése és a felsőoktatásba bekap-

6

2008  120 322 2 196 2 914 1 568 896 16 593 293 1 050 3 059 10 453 11 494 15 103 175 759 995 72 2 940 79 2 453 1 535 12 559 2 756 9 425 361 1 113 911 1 427 17 144

2007  121 345 2 273 3 929 1 607 915 16 770 297 1 015 3 076 10 284 11 150 15 412 196 804 971 73 2 881 77 2 570 1 379 13 800 2 665 9 895 336 1 152 903 1 304 15 612

2006  nincs adat 2 264 4 621 1 826 909 16 459 294 987 3 163 10 235 11 201 15 257 194 930 1 217 74 3 124 75 2 697 1 454 15 539 2 640 nincs adat 343 1 440 888 1 507 16 246

Matthias Oel, különleges tanácsadó, az Európai Tanács elnöki kabinetje A terveknek megfelelően az Európai Tanács június 17-én elfogadta az Európa 2020 stratégiát. Most a tagállamokon a sor, hogy feltárják, hol vannak nemzeti akadályok, illetve hogy az uniós kiemelt célokat nemzeti foglalkoztatási, kutatási és innovációs, éghajlat-változási és energiaügyi, oktatási és a társadalmi befogadással kapcsolatos célkitűzésekké alakítsák. Őszre el kell készíteni a nemzeti reformprogramokat. Rendkívül fontos, hogy minden érintett részt vegyen a folyamatban, hogy így mindenki magáénak érezze a célokat, és hozzájáruljon azok megvalósításához. Az európai szint figyelemmel kíséri majd és nyomon követi az Európa 2020 stratégia végrehajtását, és ebben természetesen közreműködnek majd az EGSZB által képviselt szociális partnerek is. Konkrét tapasztalataiból és az üzleti környezet napi szintű ismeretéből kiindulva Ön is segíthet azoknak a strukturális akadályoknak a feltérképezésében és kiküszöbölésében, melyekkel a tagállamok adott esetben szembe találják magukat. Közreműködése tehát kulcsfontosságú a fenti akadályok megszüntetésében. A hangsúly most a megvalósításon kell hogy legyen, hogy növekedést generálhassunk, és hogy Európa végre kilábalhasson a jelenlegi globális gazdasági és pénzügyi válságból. Matthias Oel részt vett az EGSZB Lisszaboni Stratégia Megfigyelőcsoportjának 2010. június 29-i ülésén. ●

csolódók arányának 40 %-ra való növelése, valamint a szegénység 25 %-kal történő csökkentése.

elég messze, és hasonlóak azokhoz, amelyek a lisszaboni stratégia esetében kudarcot vallottak.

Az Európa 2020 stratégia öt kiemelt célja ■

A 20–64 év közötti korcsoportba tartozók foglalkoztatási arányának a jelenlegi 69 %-ról 75 %-ra emelése;

2. Országjelentések: ez a rendszer segít a tagállamoknak a gazdasági válság leküzdésére irányuló stratégiák tervezésében.

Mielőtt az Európai Tanács júniusban jóváhagyta az Európa 2020 stratégiát, a Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben kritikával illette a stratégiát. Mint fogalmazott, „mélységesen fájlalja, hogy az Európai Bizottság és a Tanács nem terjesztett elő olyan javaslatokat”, amelyek megerősítették volna a gazdasági kormányzást az EU-ban. A Parlament hangsúlyozta, hogy „az új stratégia sikeréhez kötelező érvényű intézkedésekre van szükség”.

■

A kutatás-fejlesztésbe való befektetéseknek az uniós GDP 3 %-ára emelése;

■

Annak az uniós célkitűzésnek a megvalósítása, hogy 2020-ra az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 20 %-kal csökkenjen, és hogy az EU energiaigényének 20 %-át megújuló forrásokból elégítsék ki;

■

A korai iskolaelhagyók arányának a jelenlegi 15 %-ról 10 %-ra csökkentése, és a 30–34 év közötti korcsoportban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának a jelenlegi 31 %-ról 40 %-ra növelése;

■

A szegénységi küszöb alatt élő európaiak arányának 25 %-os csökkentése, ezzel 20 millió ember kiemelése a szegénységből.

Az Európa 2020 stratégia megfelelő betartásának biztosítása érdekében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a stratégiáról történő jelentéstételt összekapcsolja a Stabilitási és Növekedési Paktumról történő jelentéstétellel. Így a tagállamok minden év végén ismertetik az Európai Bizottsággal stabilitási és reformprogramjukat. A két program azonban továbbra is külön eszköz marad. Az Európai Bizottság ezután jelentést készít a program végrehajtásában elért haladásról. Bizonyos körülmények között határidőhöz kötött politikai ajánlásokat tesz a tagállamoknak. A tagállamok ezután kialakítják az ajánlások teljesítésére szolgáló intézkedéseiket. Ha ez nem történik meg a megadott időn belül, figyelmeztetést kapnak az Európai Bizottságtól, amely ezzel politikai nyomást gyakorol az érintett államokra, hogy tartsák magukat reformprogramjukhoz. A figyelmeztetésnek ezt a módját hevesen ellenezte az Európai Parlament, rámutatva, hogy az Európa 2020 stratégiába foglalt biztosítékok nem mennek

Ezután, 2010. június 30-án az Európai Bizottság közleményt tett közzé, amely szerint a Stabilitási és Növekedési Paktum országai (azaz az euróövezethez tartozó országok) szigorúbb szankciókra – például az uniós források visszatartására – számíthatnak, ha makrogazdasági egyensúlyhiányokat mutatnak. A források végfelhasználóit, például a halászokat és a mezőgazdasági termelőket azonban nem érintenék az esetleges szankciók. Egyszerűen arról lenne szó, hogy a tagállamok nem kapnának visszatérítést az EU-tól.

●

foly t at á s a z 5 . olda lról – Górcső alatt az Európa 2020 stratégia szociális dimenziója a kérdés, hogy a stratégia prioritásai valójában szociális vagy gazdasági természetűek-e. Bár az Európai Bizottság állítása szerint az Európa 2020 stratégia középpontjába a szociális dimenzió kerül, a szociális ügyekben érintett nem kormányzati szervek azért bírálják, mert nem lép túl a Lisszaboni Stratégiában foglaltaknál. „Erős az aggodalmunk, hogy a növekedési és versenyképességi paradigma még hangsúlyosabban tér vissza a napirendre, mint 2005-ben”, áll a Szociális platform egyik nyilatkozatában. Pozitív fejlemény viszont, hogy a belga uniós elnökség egyik legfőbb prioritása-

ként kezeli a társadalmi kohézió ügyét. Bár mindez a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem most zajló európai évéhez is kapcsolódva történik, a nemzeti költségvetések köz- és szociális kiadásainak lefaragása miatt sokan kételkednek abban, hogy a belga elnökség jelentős sikereket érne el. Philippe Courard, a társadalmi integrációért felelős belga miniszter ugyanakkor arra szólította fel az érintetteket, hogy a gazdasági növekedés célkitűzését minden uniós polgár, és különösen a szegénységgel fenyegetettek szociális védelmével kell ellentételezni. Az viszont továbbra is nyitott kérdés, hogy milyen messzire megy el e tekintetben az EU stratégiában lefektetett szociális modell.

●

EGSZB info – 2010. szeptember – Különkiadás

Intelligens növekedés – az olasz feladvány

Kína fenntartható fejlődésre ösztönzi az EU-t

Minden egy ötlettel kezdődik. Ahhoz azonban, hogy abból kézzelfogható, valóban hatásos eredmény váljon, kellően finanszírozott kutatás-fejlesztésre (K+F-re) és a bürokratikus terhek csökkentésére van szükség. Európa legragyogóbb szakemberei az innovációt ösztönző és azt elősegítő környezetet igényelnek.

Az „Európa 2020” stratégia prioritása, az intelligens növekedés e tendencia megfordítását tűzi ki célul, és átfogó tervet terjeszt elő arra, hogy megadja a kontinens legfényesebb elméinek a szükséges támogatást. Ez az oktatás színvonalának emelését, a kutatás megerősítését, valamint az innováció és a szaktudás népszerűsítését tartalmazza. Az egyik kiemelt cél az, hogy 2020-ra a GDP 3 %-át K+F-re fordítsák. A kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős európai biztos, Máire Geoghegan-Quinn már júliusban minden eddiginél nagyobb, több mint 6 milliárd euró összértékű pályázatot hirdetett meg az európai kutatás és innováció finanszírozására. Az Európai Tanács pedig mindeddig támogatta a digitális menetrend kiemelt kezdeményezését. Ez okos hozzáállás, tekintettel arra, hogy az információs és kommunikációs technológiák iránti világszintű igénynek csak egynegyede származik Európából. A fenti prioritás teljesítéséhez az EU tagállamainak mélyre kell majd leásniuk, és át kell értékelniük bizonyos politikáikat. Ez egyeseket aggodalommal tölt el. Antonino Scalfaro, az olasz Gazdasági és Munkaügyi Nemzeti Tanács (Consiglio Nazionale dell’Economia e del Lavoro, CNEL) tanácsadója úgy látja, hogy Olaszországnak a következő öt év során inkább évi 1 milliárd eurót kellene a kutatás-fejlesztésbe ruháznia. Középtávú célról van szó, amelyet a CNEL a jelenlegi feltételek mellett realisztikusabbnak tart. „Ez a K+F-be való befektetésre vonatkozó javaslat 2 %-os célkitűzést jelent. Az »Európa 2020« stratégia ugyanakkor a GDP 3 %-ában határozta meg e célt” – teszi hozzá Antonino Scalfaro. Állítása szerint Olaszország négy másik 2020-ra rögzített, kiemelt célja is elmarad az „Európa 2020” stratégia elvárásaitól. A CNEL úgy véli, hogy jobb lenne felülvizsgálni a kutatás-fejlesztés olaszországi finanszírozási rendszerét. Annak ellenére, hogy a szociális partnerek és a szakszervezetek eltérő nézeteket vallanak az állami költségvetés kezelésének szükséges módjáról, abban mindannyian egyetértenek, hogy hogyan kellene növelni a K+F felé irányuló beruházást és finanszírozást.

Az Európa 2020 stratégia értelmében a fenntartható növekedéshez nélkülözhetetlen az erőforrásokat hatékonyabban felhasználó, környezetkímélőbb és versenyképesebb gazdaság előmozdítása. Az európai államadósság az euroövezetben megközelíti a 80 %-ot, ami azt jelenti, hogy egy 2010-ben világra jött csecsemőnek már születése pillanatában 21  585 eurós adóssága van. Az életképes jövőhöz versenyképesebb Európára van szükség. A feltörekvő exportpiacok azonban egyre inkább próbára teszik Európa versenyképességét. Az Eurostat szerint az EU külföldre irányuló beruházásai tavaly is jelentősen – 24 %-kal – csökkentek. „India és Kína valós fenyegetést jelent, még az innováció terén is. Ez rendkívül erőssé teszi e két országot, és veszélybe sodorja Európa stabilitását: kontinensünk háttérbe szorulhat, ami a foglalkoztatási formák szempontjából nem marad

Az Európa 2020 stratégia prioritása, az inkluzív növekedés egy összetartó társadalom megteremtését célozza. Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak mindenekelőtt modernizálniuk kell munkaerőpiacaikat, javítaniuk kell a munkavállalók készségeit és szembe kell szállniuk a szegénységgel. Mindez egy olyan, magas foglalkoztatási szintet biztosító gazdasághoz vezethet, amely gazdasági, szociális és területi kohéziót hoz létre. A siker érdekében a tagállamoknak csökkenteniük kell a munkaerőpiac szegmentációját. Elvileg ez lehetővé tenné azt is, hogy az egyének megtalálják a munka és a családi élet közötti egyensúlyt. Ezáltal több fiatal lépne be a munkaerőpiacra, és csökkenne a nemek közötti megkülönböztetés a foglalkoztatás és a bérezés terén. A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatjavaslatra vonatkozó, Wolfgang Greif (Munkavállalók csoportja, Ausztria) által készített EGSZB vélemény megerősíti, hogy az Európa 2020 stratégia nem hivatkozik kellően a nemek közötti egyenlőség politikájára. Miközben az Amerikai Egyesült Államokban – történelme során először – több a női, mint a férfi munkavállaló, Európában ugyanezt kell és lehet elérni. Az Európai Unió soros elnökségét jelenleg ellátó Belgiumban az inkluzív növekedés egy számos kihívást rejtő prioritás. Európa más országaival összehasonlítva a válság a belga foglalkoztatást kevésbé sújtotta. Ahhoz képest, hogy az ország szövetségi kormánya megosztott, és az ország kettéválásának kérdése bármikor napirendre kerülhet, Belgium meglepően megbízhatónak tekinthető. Nem ez az első alkalom, hogy kormány nélkül maradt az ország. „Amikor a kormány legutóbb alakított koalíciót, a szociális partnerek és a civil szervezetek folytat-

EGSZB info – 2010. szeptember – Különkiadás

„Különösen a kínai ipar kényszeríti Európát arra, hogy – ha talpon akar maradni – innovatívabban gondolkozzon. Ha továbbra is azokat a termékeket gyártjuk, amelyek közvetlen versenyben állnak a kínai áruval, nem találjuk meg a fejlődéshez vezető utakat. Újítanunk kell” – hangsúlyozza Yves Dezellus. Az energiaágazat innovációja segíthetne abban, hogy Európa 2020-ra elérje a 20 %-os energiahatékonysági célt. Az Európai Bizottság szerint így további 600  000 munkahelyet lehetne létrehozni. Az EGSZB „Energia és éghajlatváltozás mint a megújított lisszaboni stratégia szer-

ves része” című, Ulla Sirkeinen (Munkaadók csoportja, Finnország) által kidolgozott véleménye megállapítja, hogy az innovációhoz beruházásokra van szükség. A dokumentum hangsúlyozza: elegendő forrást kell elkülöníteni a tiszta technológiák és energia számára. Az ilyen jellegű projektek finanszírozása azonban továbbra is vitatott kérdés. Franciaország a tervek szerint az elkövetkező három évben 45 milliárd euróval csökkenti a közkiadásokat, és megemeli a nyugdíjkorhatárt. Az ország ugyanakkor februárban hatalmas kölcsönt vett fel innovációs erőfeszítéseinek finanszírozására. A francia CESE, amely közvetlenül részt vesz az arról szóló döntések meghozatalában, hogy az Európa 2020 stratégiát miként építsék bele a nemzeti politikákba, attól tart, hogy az adósság a szigorú megszorító intézkedésekkel tetézve alááshatja a társadalmi kohéziót. Sürgősen lépni kell az említett kérdésekben. Franciaország és Európa többi állama is igyekszik talpra állni. Az Európa 2020 stratégia kiemelt célja: a fenntartható növekedés csak akkor érhető el, ha Európa innovatív technológiai megoldásokkal jelentkezik a piacon – méghozzá mielőbb.

●

Nyomás alá került az új stratégia finanszírozása a takarékossági intézkedések miatt Ezek az elvonások leginkább a növekedést és versenyképességet – az Európa 2020 stratégia pilléreit – ösztönző uniós programokat érintenék, érvelnek a parlamenti képviselők.

Az Európai Parlament, amelynek az Európa 2020 folyamatban játszott szerepének megfelelően egyebek mellett a polgárokat kell mobilizálnia, és amely a kulcsfontosságú kezdeményezések társjogalkotója, az uniós költségvetés javasolt megkurtítása miatt összeütközésbe került a tagállamokkal.

Az Európa 2020 stratégia finanszírozása érdekében a tagállamoknak mind nemzeti, mind pedig közösségi szinten nehézségekkel kell majd szembenézniük, az egészségügyre, oktatásra és szociális biztonságra vonatkozó saját előjogaik kerülnek ugyanis veszélybe. Az Európai Unióban ugyanakkor hatalmas méreteket öltött az államadósság GDP-hez viszonyított aránya. Míg 2008-ban a GDP 61,6 %-a volt, az Eurostat szerint jelenleg már 80 %-ra emelkedett. A Tanács pedig nemrég a túlzott hiány miatt eljárást indított Bulgária, Dánia, Ciprus és Finnország ellen.

A nemzeti kormányok 3,6 milliárd euróval kívánják csökkenteni a 2011-es költségvetés Európai Bizottság által tervezett összegét.

A jobbközéphez tartozó Alain Lamassoure francia EP-képviselő, aki az Európai Parlament Költségvetési Bizottsá-

„A Gazdasági és Munkaügyi Nemzeti Tanács nem adott hangot saját véleményének a kormány által javasolt intézkedések kapcsán. A Tanács ugyanakkor hivatalos formába öntötte az intézkedésekkel kapcsolatos álláspontokat, és különösen hangsúlyozta annak szükségességét, hogy beavatkozzanak a felesleges közkiadások mérséklése, és az így felszabadult összegek ● innovációba és kutatásba fektetése érdekében” – közli Antonino Scalfaro.

Az inkluzív növekedés együttműködésre készteti a belgákat

Yves Dezellus szerint ahhoz, hogy fellendítsük Európa tétovázó gazdaságát és segítsük a tagállamokat adósságuk leépítésében, Európa-szerte „közös nevezőt” kell találnunk. A közös nevezővel egyfelől megoldást kell keresni a legfontosabb társadalmi kérdésekre, például a fenntarthatatlan nyugdíjkiadásokra, másfelől a környezetvédelemre kell összpontosítani.

© Európai Parlament

Európa ellenben évek óta elmarad e téren a fejlett világ többi része mögött. A forráshiány és a kezdetleges európai szabadalmi rendszer jelentette akadályok gátolják a kiváló elgondolások kibontakozását, és sokakat arra indítanak, hogy az Unión kívül keressenek jobb lehetőségeket.

Minden egy ötlettel kezdődik

szociális következmények nélkül. A tagállamok államadósságát környezetbarát gazdaságra épülő és jelentős kutatási-fejlesztési beruházásokkal alátámasztott növekedés révén kell csökkenteni” – állapítja meg Yves Dezellus, a Francia Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Tanács (CESE) együttműködési csoportjának tagja.

Alain Lamassoure

ták a munkájukat” – jegyezte meg Andrea Bellagamba, a belga nemzeti munkaügyi tanács tagja.

gának elnöki feladatát is betölti, arra figyelmeztet, hogy az uniós költségvetés bármekkora mértékű megkurtítása alááshatja az Európa 2020 stratégiát. Az „Európa 2020 menetrend finanszírozása a költségvetési válság ellenére” című munkadokumentumában arra mutat rá, hogy az EU-nak el kell kerülnie „a nemzeti költségvetések igénybevételét”, valamint hogy saját forrásokat kell biztosítani Európa számára. Ezek a források, a közösségi költségvetésbe befizetett éves tagállami hozzájárulásoktól elkülönítve, képessé tennék az Uniót arra, hogy a szubszidiaritás elvének alapján megfelelően finanszírozza a stratégia célkitűzéseinek eléréséhez szükséges politikákat. Néhány európai parlamenti képviselő úgy véli, hogy például a pénzügyi műveletek megadóztatása segíthetne feltölteni az EU tartalékait.

●

Az Európa 2020 stratégia három prioritása ■

Intelligens növekedés (prioritás)

Az Európa 2020 stratégia inkluzív növekedési prioritásáról folytatott belga vita a Flandria, Vallónia és Brüsszel között felaprózott munkaerőpiac harmonizálása körül forog. A szövetségi kormány több embert kíván látni a munkahelyeken és a képzéseken. Mindkét pont kimagasló fontossággal bír az inkluzív növekedés prioritásának terén. Ugyanakkor továbbra is erőteljes különbségek tapasztalhatók ezen intézkedéseknek a flamand és a francia nyelvű közösségekben való végrehajtása között.

1.

Innovatív Unió (kiemelt kezdeményezés)

2.

Mozgásban az ifjúság (kiemelt kezdeményezés)

3.

Európai digitális menetrend (kiemelt kezdeményezés)

„Belgium szövetségi és regionális mutatókat is alkalmaz majd, és célkitűzései is szövetségi és regionális szinten fogalmazódnak meg. A régiók és a közösségek alkalmazhatják ugyan a szövetségi mutatókat, de a szociális partnereket be kell vonniuk. A kompetenciák megosztása az Európa 2020 stratégia által érintett valamennyi társadalmi-gazdasági entitás és fél összehangolt erőfeszítését igényli” – mondta Tasso Fachantidis, a belga központi gazdasági tanácstól.

■

Fenntartható növekedés (prioritás)

1.

Erőforrás-hatékony Európa (kiemelt kezdeményezés)

2.

Iparpolitika a globalizáció korában (kiemelt kezdeményezés)

■

Inkluzív növekedés (prioritás)

1.

Új készségek és munkahelyek menetrendje (kiemelt kezdeményezés)

2.

Szegénység elleni európai platform (kiemelt kezdeményezés)

Ezek az erőfeszítések a területi kohéziós programokban már kézzel foghatóak, hiszen Belgium továbbra is ösztönzi a flamand és vallón területek közötti munkaerőcserét. Az elképzelés az, hogy pénzügyi támogatás, utaztatás és nyelvtanfolyamok segítségével elősegítsék az olyan munkanélküliek másik nyelvi közösségbe való migrációját, amelyikben az ő készségeikre van szükség.

●

7

Számos bevándorló nő a szegénység veszélyével, valamint a társadalmi kirekesztés rendkívül magas kockázatával szembesül. Az Európa 2020 stratégia két iránymutató kezdeményezése – az „Új munkahelyekhez szükséges új készségek”, valamint az „Európai platform a szegénység ellen” – orvosolni kívánja e problémát. Az „Európai platform a szegénység ellen” iránymutató kezdeményezés egyik célja ráirányítani a figyelmet a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő emberek helyzetére, valamint fellépni alapvető jogaiknak az elismerése érdekében. Mario Sepi EGSZB-elnök márciusban egy „valódi szociális tervet” hiányolt a stratégiából, néhány nem kormányzati szervezet pedig attól tart, hogy a stratégia eredményei elmaradhatnak a célkitűzésektől.

A nemrégiben létrehozott Migráns Nők Európai Hálózata (European Network of Migrant Women, ENMW) azt kívánja elérni, hogy közösségi szinten kiemelten foglalkozzanak a bevándorló nők helyzetével. A hálózat, amely a bevándorlók első uniós szintű szervezete és az EGSZB partnere 200, migránsokkal foglalkozó szervezetből áll, amelyek 17 különböző tagállamban működnek.

évben pedig, ahogy Virginia Wangare Greiner rámutat, a migráns szervezetek kevesebb mint 10 %–a jutott támogatáshoz, habár többségük a túlélésért küzd. Az ENMW által szükségesnek tartott támogatási mechanizmusok nélkül még nehezebbé válhat a bevándorló nők kiemelése a szegénységből, illetve minőségi munkahelyhez juttatásuk.

„Az egyenlőség kérdését valamennyi politikában figyelembe kell venni: különös jelentőséggel bírnak e tekintetben a migráns nők alapvető jogai és beilleszkedésük. A nemek közötti egyenlőség elemzését integrálni kell az Európai Bizottság valamennyi cselekvési területébe, beleértve a bevándorlási politikát is” - jelentette ki Leila Kurki (Munkavállalók Csoportja, Finnország) a hálózat elindításakor. Az ENMW attól tart, hogy a nemzeti takarékossági tervek megnehezíthetik a programok finanszírozását.

Az Európa 2020 stratégia által támogatott „Új munkahelyekhez szükséges új készségek” kezdeményezés célja egy rugalmas, „előretekintő és átfogó munkaerő-migrációs politika”. Az ENMW azonban továbbra is attól tart, hogy a bevándorló nők a jövőben is számos igazságtalansággal szembesülnek majd. Először is a migráns nők, különösen a hivatalos papírok nélkül dolgozók, könnyen kizsákmányolhatók. Másodszor a bevándorló nők képzettségét számos esetben nem ismerik el. Emellett ez a csoport gyakran nem rendelkezik egyenlő hozzáféréssel a munkalehetőségekhez.

„Már most problémákkal szembesülünk az uniós támogatások terén. A számunkra szükséges összeg legalább 50 %-ával rendelkeznünk kell ahhoz, hogy hozzájussunk a támogatáshoz. De képtelenek vagyunk összegyűjteni ezt a pénzt” – mondja Virginia Wangare Greiner, az ENMW elnöke. Ezekben a nehéz időkben a nem kormányzati szervezeteknek meg kell osztaniuk forrásaikat, az elmúlt

„Bizonyos mértékben el kell ismernünk azokat a nőket, akiknek munka- és életkörülményei sérülékenyek. Noha ellentmondásos témáról van szó, tény, hogy léteznek hivatalos papírok nélkül dolgozó nők, akiket kizsákmányolnak Európában, és ez a helyzet szegénységben tartja őket” – teszi hozzá Virginia Wangare Greiner. ●

© Alternatív Technológiai Központ

Erőforrás-hatékony Európa – bepillantás egy ökofalu életébe Háza egyike annak a kilencnek, melyek az alternatív technológiai központ ökofaluját alkotják. A terület az 1970-es években még elhagyott kőfejtő volt. Kim szerint az évek során valódi oázissá vált a hely. A kis közösség biogazdálkodással tartja fent magát. A szükséges energiát pedig egy szélerőműből, a közeli folyóra épült két mini-vízerőműből és napelemekből szerzik, melyek közösen látnak el energiával egy mini-áramhálózatot. Hét házban napelem szolgáltatja a melegvizet is, a négy déli tájolású ház pedig passzív szoláris fűtésrendszerrel van felszerelve. „Az alacsonyabb költségek érdekében megosztjuk egymással a készleteket” – mondja Kim, hangsúlyozva, hogy az energiahatékonyság és az alacsony kibocsátású üzemanyag-használat attól is függ, hogy mindannyian megtesszük-e ezért a magunkét. „Több értelme van a közösségnek, ha elősegítjük az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő megvalósulását.” Hozzáteszi, hogy az energiamegtakarításhoz és az üvegházhatású gázok visszaszorításához jobb és hatékonyabb közlekedésre is szükség van.

Faállványzat-készítő tanfolyam az Alternatív Technológiai Központban Kim Bryan csak nevet, ha havi rezsijéről kérdezzük. „Egyszerűen nincs villany- és gázszámlám” – meséli. „Viszont havi 104 font lakbért fizetek, amiben már benne van a rezsiköltség is.” Kim Bryan az észak-wales-i Snowdoniában lakik egy házban a hegyek lábánál.

„Energia és éghajlatváltozás mint a megújított lisszaboni stratégia szerves része” című véleményében az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy az energiahiány egyre inkább valós veszéllyé válik. A világ legtöbb más

régiójához hasonlóan Európa is ráébredt, hogy mindenképpen tenni kell valamit. Ebből kiindulva „Erőforrás-hatékony Európa” mottóval az Európa 2020 kezdeményezés célja, hogy egyrészt 20 %-kal csökkenjen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, másrészt pedig, hogy 20 %-kal növekedjen a megújuló energiaforrások aránya és az energiahatékonyság. Az Európai Bizottság szerint csak maga a tiszta és hatékony energia 60 milliárd eurónyi megtakarítást eredményezhetne az olaj- és a gázimport terén. A megoldások némelyike meglepően egyszerű. „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiákba történő beruházás” című véleményében az EGSZB kijelenti, hogy a hőszigetelés rengeteget jelent a fűtési energia elvesztésének csökkentésében; olyan energiamegtakarításról van szó, amely Kim Bryan szerint egyedül az Egyesült Királyságban 57 %-ot tenne ki. Nagyobb dimenzióban gondolkodva a tagállamoknak a jövőben olyan közlekedési és energiainfrastruktúrákat kell kiépíteniük, amelyek teljesen össze vannak kapcsolva egymással. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2050-re világszinten 50 %-kal több energiát fogunk használni. Ha 2020-ra el tudjuk érni az erőforrás-hatékony Európa kezdeményezés célkitűzéseit, enyhülni fog az erőforrásokra és a környezetre nehezedő nyomás. Ugyanez érvényes az Ön havi közüzemi számlájára is.

●

© Európai Unió, 2010

Csökkent mozgásképesség Az Európa 2020 stratégia két kiemelt kezdeményezése, nevezetesen az Innovatív Unió és az Erőforrás-hatékony Unió is foglalkozik a csökkent mozgásképességhez kapcsolódó kérdésekkel. Az európai közlekedés modernizálása könnyen együtt járhat olyan új és innovatív lehetőségek kidolgozásával, amelyek segítségével a csökkent mozgásképességű emberek is élvezhetik azokat a mindennapi előnyöket, amelyeket a többség magától értetődőnek tart. Az Európai Bizottság 2009-ben közleményt adott ki, amelyben felvázolta a városi mobilitással kapcsolatos elképzeléseit. A közleményben az Európai Bizottság kifejezetten kitért a csökkent mozgásképességű emberekre is, és felhívta a tagállamok figyelmét a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény rendelkezéseinek tiszteletben tartására. Az egyezmény szerint minden részes fél köteles biztosítani, hogy a csökkent mozgásképességű emberek városi és vidéki területeken egyaránt használni tudják a közlekedési eszközöket. A csökkent mozgásképességű embereknek ugyanúgy joguk van a tömegközlekedés használatára, mint bármely más polgárnak, a valóságban azonban ez nem mindig valósul meg. A csökkent mozgásképességű emberek által elszenvedett hátrányok leküzdése érdekében kiemelten fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni, amihez az Európai Bizottság már hozzá is látott.

EGSZB info Főszerkesztő Barbara Gessler (bg) Tomasz Jasiński – Az EGSZBtagok képviselője a szerkesztői bizottságban (Munkavállalók csoportja, Lengyelország) Koordinátor Balázs Eszter (eb) Agnieszka Nyka (an)

8

Cím Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Jacques Delors épület 99 Rue Belliard/Belliardstraat 1040 Brüsszel BELGIUM Tel. +32 25469396/25469586 Fax +32 25469764 E-mail: [email protected] Internet: http://www.eesc.europa.eu

Az Európai Bizottság számos kezdeményezést indított a fogyatékkal élő polgárok közlekedéshez való hozzáférésének javítására. Az Uniaccess projekt a közlekedéshez való hozzáférést elősegítő rendszerekkel kapcsolatos kutatások összehangolására irányult. A hatodik kutatási keretprogramból finanszírozott

projekt célja az volt, hogy az EU-ban mindenki számára hozzáférhetővé váljon a közlekedés. Az univerzális hozzáférést Európa-szerte minden közlekedési mód és az azokhoz tartozó kiszolgáló infrastruktúrák alapelemeként kezelte. Az Európai Bizottság nemrég hozta létre a Hozzáférhető Város elnevezésű díjat azon városok nyilvános elismerésére, amelyek erőfeszítéseket tesznek, hogy lehetővé tegyék a csökkent mozgásképességű embereknek a közlekedéshez való jobb hozzáférését. Ez a díj bemutatja azokat a városokat, amelyek a leginkább hozzájárultak a különféle közlekedési módoknak a fogyatékkal élő ember számára való hozzáférhetővé tételéhez. Amellett, hogy elismeri azokat a városokat, amelyek már megtették a szükséges erőfeszítéseket, a díj egyben rávilágít a sikeresen alkalmazott innovatív kezdeményezésekre, és bizonyítja, hogy a hozzáférhetőség nem egy nehezen megvalósítható feladat. A hozzáférhetőség javítása a fogyatékkal élőkkel foglalkozó cselekvési terv helyébe lépő és az ősszel elindítandó, a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó, a fogyatékkal élőkkel foglalkozó uniós stratégiában továbbra is központi szerepet kap.

●

Az EGSZB info 22 nyelven elérhető: http http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.eesc-info p:/ ://w

Az EGSZB info évente kilenc alkalommal jelenik meg, az EGSZB plenáris üléseinek alkalmából. Az EGSZB info angol, francia és német nyelven nyomtatott formában ingyenesen beszerezhető az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság sajtószolgálatánál. A kiadvány továbbá PDF-formátumban 22 nyelven elérhető az EGSZB honlapján, a következő oldalon: http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.eesc-info Az EGSZB info nem nyújt hivatalos tájékoztatást az EGSZB eljárásairól. Erre vonatkozó információk az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy a bizottság egyéb kiadványaiban találhatók. Sokszorosítása – az EGSZB info forrásként való megnevezésével – engedélyezett (egy példány elküldendő a szerkesztőnek). Példányszám: 15 500 A következő szám 2010 októberében jelenik meg. 100%-BAN ÚJRAHASZNOSÍTOTT PAPÍRRA NYOMTATVA

2010. szeptember – Különkiadás

EGSZB info – 2010. szeptember – Különkiadás

QE-AA-10-007-HU-N

Süket fülekre találnak a bevándorló nők