Aranycsengettyû A Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség lapja XI. évfolyam 5. szám 2009. December, Karácsony “Istenünk könyörülõ irgalmáért meglátogat minket a felkelõ fény a magasságból; hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak, hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára.” (Lukács evangéliuma 1. rész 78-79. vers) Kedves Testvéreink! A felkelõ fény a sötét éjszaka végét, az új nap kezdetét jelzi. A Biblia Jézus Krisztust felkelõ fényhez hasonlítja, AKI véget vet az életünkben a sötétség és félelem idõszakának, és elhozza a reményteljes új kezdet lehetõségét. Jézus által telhet meg a szívünk békességgel, s Általa válhatunk a békesség nagyköveteivé e békétlen világban. Ne zárkózzunk el a mennyei fény elõl, ne fosszuk meg magunkat és embertársainkat a békesség ajándékától! ÁLDOTT KARÁCSONYT, KEGYELEMTELJES ÚJESZTENDÕT KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES TESTVÉRÜNKNEK !
Jenei Zoltán lelkipásztor
DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
Bátor asszonyok – Sifra és Púá Rendelkezés a gyermekek ellen – tettek a gyermekek megmentéséért
E
mbertelen parancs. Egyiptom királya nem elégedett meg azzal, hogy Izráel fiait kegyetlenül, egyre rosszabb körülmények között dolgoztatta, és igyekezett minden módon megkeseríteni az életüket. A rossz körülményeiket azzal tetézte, hogy parancsot adott a héber bábáknak arra, hogy a fiúgyermeket már születésük pillanatában öljék meg. A fáraó nagyon jól tudta, hogy a gyermek a jövõ záloga egy nép számára. A gyermek születése a család számára öröm, a boldogság pillanata, az istenfélõ házastársak számára a szeretet beteljesedése, és kiteljesedésének a lehetõsége. A legkegyetlenebb rendelkezés az a hatalmasok részérõl, amely a gyermekek életét veszélyezteti, amely az élet lehetõségét vonja meg tõlük. Az egyiptomi fáraó az embertelenség megtestesítõje ezzel a rendelkezésével. A diktátorok félnek az újszülött gyermekektõl: féltik a hatalmukat. - Nagy Heródes, amikor tudomására jutott, hogy a júdeai Betlehemben megszületett a zsidók királya, megparancsolta, hogy Betlehemben és környékén minden kétéves és annál fiatalabb fiúgyermeket öljenek meg. - Rendelkezések, amelyek gyermekellenesek, különbözõ korokban a világ különbözõ részein voltak és vannak. Gyermekek, akik elhagyottak, vagy lehetetlen körülmények között agyondolgoztatottak, kiszolgáltatottak a különbözõ korszakokban, és a világ különbözõ részein, voltak és vannak. A módszerek lehet, hogy ma már kifinomultabbak, de a gyermekek feláldozása a hatalomféltés, illetve az anyagiasság oltárán, vagy éppen kényelemszeretetbõl, ma sem ismeretlen. Végsõ soron ezek hátterében az önzés, az istentelenség húzódik meg, amely embertelenséget szül. - Vajon mi mondhatjuk-e azt, hogy érintetlenek vagyunk ezekben? Istenfélõ asszonyok emberséges tettei. Sifra és Púa az izráeliták két bábája félte az Istent, és nem hajtották végre a kegyetlen parancsot, életben hagyták a fiúgyermekeket. Két bátor asszony is nagy tetteket vihet véghez, akadálya lehet embertelen tettek megvalósulásának. Ezek az asszonyok tudatában voltak annak, hogy Isten hatalmas, Isten jóságos, Isten a szeretet Istene. Õ él és életet akar. Õ ura nemcsak Izráelnek, hanem a népeknek is. Ura az egyiptomi fáraónak, és minden nép hatalmasainak. Az a gyermek, akit többek között meg kellett volna ölniük: Mózes, aki Izráel szabadítójává lett. Az a gyermek pedig, akit Heródes halálra szánt: Jézus, Izráel királya, a népek szabadítója, aki uraknak Ura és királyok Királya. - Az istenfélelem gyümölcse emberséges tettek sorozata, tettek azért, hogy szülessenek 2
DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
Bátor asszonyok – Sifra és Púá gyermekek és a születendõ gyermekek ne kallódó, hanem istenfélõ gyermekek legyenek, imádói annak a Jézusnak, akinek a születésnapja Isten minden emberi értelmet meghaladó szeretetének az ünnepe. Õ azért küldte egyszülött Fiát a világba, hogy életünk legyen, és benne hívõ emberekként a gyermekekért és minden kiszolgáltatott emberért a magunk lehetõségei szerint küzdjünk. Legyenek, akik ellenállnak az embertelen rendelkezéseknek. Senki nem mondhatja, amikor embertelen tettek következtében szenvednek, éheznek gyermekek, hogy nekem ehhez semmi közöm, mert valamilyen szinten mindnyájan felelõsek vagyunk a kialakult helyzetért. Imádságainkkal megérinthetjük a világot, emberséges tetteink lehetnek az élet Urával összhangban az ígéretes jövõ elõkészítõi. Isten áldása kísérte a bátor asszonyok tettét. Sifra és Púa példája azt jelzi, hogy az élet minden területén lehet úgy jelen lenni, hogy az az életet és nem a halált, a jót és nem a rosszat, a szeretet Istenét, és nem az önzést, nem a hatalmi érdekeket szolgálja. A nép szaporodásának, megerõsödésének titka minden esetben az istenfélelem, a bátor hit. Isten áldása kíséri azok életét, akik az életet teremtõ, és az emberért, az egész világért önmagát feláldozó, a gonosz erõk hatalmától megszabadító Úr Jézusban hisznek, és útmutatását követik. Õ magához ölelte a gyermekeket. Neki fontos, hogy a gyermekek hangja is ott legyen azok körében, akik születése napján, és minden alkalommal õt dicsõítik. Mi mit tettünk és teszünk azért, hogy ne a gyermekellenes rendelkezések váljanak valóra, hanem az életet ajándékozó Úr jó akarata érvényesüljön. Bátor, istenfélelembõl származó tettek sorozata lehet népünk szaporodásának a feltétele, és megmaradásának eszköze. Isten az életet ajándékozó Úr, aki a boldog életre szóló lehetõséget nemcsak néhány ünnepi napra ajándékozza, még csak nem is földi létünk szakaszára, hanem azon túl is örökre. Az boldog, aki ezt tudja, hiszi, és a jó hírt nemcsak hallja, hanem tovább is adja. Legyünk az egyszülött Fiú áldását elnyerve áldásának eszközei a gyermekekért, mindenkiért. A kicsinyekkel Krisztus Urunk azonosítja önmagát, aki az életben mindenütt jelen van.
Dr. Lenkeyné Dr. Semsey Klára
DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
3
Tabu témák a keresztyénségben: 2. cikk a kárhozatról /folytatás/
A kegyelem
A
z elõzmények: A szeptemberben megjelent gyülekezeti újságba írtam egy cikket ezzel a címmel: Tabu témák a keresztyénségben: A kárhozat. A cikk nem jelent meg. Nem azért mert már nem fért be terjedelménél fogva, nem is azért, mert nem állt meg az ige talaján, egyszerûen csak kiverte a biztosítékot. Végül is a tabu téma épp azért tabu, mert valahogy, valamiért nem szabad róla beszélni. De elhangzott egy jogos kritika is a cikkel szemben, miszerint: „nem szabad a kárhozatról a kegyelem nélkül beszélni.” Ez igaz. Nagyon igaz! De pont olyan igazság az is, hogy a kegyelemrõl sem volna szabad a kárhozat nélkül beszélni. Véleményem szerint azért oly erõtlenek, és eredménytelenek napjaink igehirdetõinek igeszolgálatai, mert a kegyelemrõl még csak-csak beszélnek, de a kárhozat valóságáról mélyen hallgatnak. Már pedig, ahol nincs kárhozat, ott nincs szükség a kegyelemre sem. Senki sem folyamodik kegyelemért, ha csak nincs ellene érvényes halálos ítélet. Na, most nézzük meg, mit tanít a Biblia! „És amint elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik.” Ezek szerint a halál után nem automatikusan a mennyország jön, hanem egy ítélet, ahol Isten ül a bírói székben. Jó lenne tudni, hogyan, és mi alapján fog az Isten itt ítélkezni. Jézus Krisztus ezt is világosan megmondja: „De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján”. Szeretném, ha ezt nagyon jól megértenék a testvérek! Az ítélet nem ott fog kezdõdni, hogy öltél-e embert? Loptál-e, hazudtál-e, paráználkodtál-e? Nyílván ezekre a kérdésekre is sor kerül majd! De az ítélet ott fog kezdõdni, hogy beszéltél-e feleslegesen? Mondtál-e olyat, amivel másokat megbántottál? És ha igen, akkor bûnös vagy az Isten elõtt! Nos, hamar eljutottunk oda, ami már közhely, hogy minden ember bûnös! Na, és akkor mi van? - mondják sokan . Napjaink igehirdetéseibõl az egyszerû halandó annyit tudhat meg, hogy „Isten minden embert szeret, és mindent megbocsájt!” De ennél a féligazságnál nagyobb hazugság nincs! A Biblia valami mást tanít! Egészen pontosan azt, hogy ”a bûn zsoldja a halál”. Szóval, ha Isten bûnösnek ítél, halál vár rám! De abban se legyenek megtévesztve a testvérek, hogy itt a halál a földi elmúlást jelenti. Az a halál, amirõl itt az ige beszél, a kárhozat! Tehát ha tetszik, ha nem, a Biblia egyértelmû, és nagyon világos tanítása ez: Ha Isten bûnösnek talál, akkor halálos ítélet van érvényben velem szemben, ami nem más, mint az örök kárhozat. Amíg ezt a Bibliai igazságot a maga valóságában nem érti meg valaki, sem értékelni, sem igényelni nem fogja a 4
DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
A kegyelem kegyelmet, mert sejtelme sincs, mekkora szüksége van rá! De ha valaki most ismerte volna fel, mennyire nincs minden rendben közte és az Isten között, és a földi lét után nem a menny dicsõsége várja, hanem Isten jogos ítéleteként a kárhozat lesz az osztályrésze, és úgy gondolja kegyelemre, megváltásra szorul, annak itt van az evangélium: „Bizony bizony mondom néktek: aki halja az én igémet, és hisz abban aki elküldött engem, annak örök élete van; sõt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe.” Ezt az igét Jézus mondja! Miért hiszek Jézusnak? Mert tûrte, hogy leköpjék, megkorbácsolják, és keresztre feszítsék, csak azért, hogy a szavahihetõsége megmaradjon. Hiszen Jézust nem azért ítélték erre a szörnyû halálra, mert cselekedeteivel ezt érdemelte ki, hanem mert szavaival Istennel egyenlõvé tette magát! És inkább vállalta ezt a rettenetes halált, sem hogy ezt az állítását visszavonja, megtagadja. Ezek után az én szememben Jézusnál szavahihetõbb ember nincs! És a fenti igében nem kevesebbet állít, mint azt, hogy ha elhiszem, és tényként elfogadom, hogy Õt Isten küldte a földre, akkor örök életem van! És most jön az, ami az evangéliumon belül is evangélium nekem: „sõt, ítéletre sem megy” ezt háromszor alá kellene húzni! „ítéletre sem megy”. Emlékeznek még a testvérek? „De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján” Ez az az ítélet, ami minden emberre vár a halála után, és ahol nekem esélyem sincs, hogy megálljak! De ha hiszek Jézusban, és hiszek Jézusnak, erre az ítéletre nekem nem kell elmennem! Miért? Mert Jézus már elment helyettem! Na ez az evangélium.
Horváth Péter
Szerdi András segédlelkész
S
zerdi András vagyok. 1985. január 6-án születtem Sátoraljaújhelyben. Szülõfalum Karcsa, a karcsai gyülekezet tagja vagyok. Karcsa egy közepes, 2500 lelkes település a Bodrogköz szívében. Közeli nagyobb városok Sátoraljaújhely, Sárospatak és Kisvárda. Szüleim és nagyszüleim is egyaránt reformátusok, a karcsai gyülekezethez több szállal kötõdtek és kötõdnek ma is. Édesapám 8 éve a gyülekezet presbitere, nagybátyám pedig szintén 8 éve a gyülekezet gondnoka. DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
5
Szerdi András segédlelkész Édesapám foglalkozása mezõgazdasági gépszerelõ, édesanyám foglalkozása postafõnök. Egy testvérem van, Eszter, aki jelenleg Budapesten tanul egyetemistaként. Életem fontos részét jelenti Kedvesem, Molnár Mónika, aki a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen tanul vallástanárnak. Általános iskolába Karcsán jártam, és már elsõ osztályos koromtól fogva járhattam hittan órákra is. Nagyon szerettem a hittant, és e mellett szerettem szombatonként a gyermekek számára rendezett gyülekezeti foglalkozásokra járni, és természetesen vasárnap reggelenként a gyermekistentiszteletekre is. Lelkészeim voltak Iszlai Jenõ és L. Nagy Lajos Kálmán nagytiszteletû urak. Jelenlegi karcsai lelkész Szabó Ágnes. A középiskolák közül a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumát választottam. Elõször szóba sem került, hogy esetleg itt tanulnék, azonban Isten kegyelmes módon vezetett elõre, és elmentem a Refi nyílt napjára is. Addig is voltam már nyílt napokon, de ezen alkalommal rögtön megszerettem az iskolát, és utána már csak egy célom lett, hogy felvegyenek oda. Hála Istennek azért, mert nagyon szépen sikerült megírni a felvételi dolgozatokat, és így bekerültem a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának speciális angol tagozatára. A Gimnáziumba indulásom elõtti nyáron voltam elõször a Hejcei Angol Táborban, amely életem másik legjobb döntésévé vált. Ugyanis az addig megszerzett tudásom és ismeretem a Bibliáról ott vált élõvé és egész életemet-gondolkodásomat irányító, meghatározó tényezõvé. Ott találtam haza mennyei Atyámhoz. Aztán minden nyáron szívesen mentem a Hejcei Angol Táborba, hogy ápoljam és megõrizzem a hit kincsét. Természetesen a Gimnáziumban is megtaláltam azokat a kiscsoportokat, amelyekben mélyen hívõ keresztyén emberekkel lehettem együtt. Ezekre úgy tekintek vissza, mint ajándékokra, amelyeknek kimaradása esetén messze szegényebb lennék a lelkemben. Fejlõdésemre és lelki látásomra különösen nagy hatást gyakoroltak gimnáziumi lelkészeim és tanáraim. Elsõsorban Szabó Mária, vallástanárom, valamint Török István, Örsi Anikó, Victor István, Lipiczki Imre, akikre máig úgy tekintek, hogy életükkel és magatartásukkal krisztusi utat mutattak számomra. Lelkészem és tanáraim tanácsolására jelentkeztem a debreceni Teológiára, ahova felvételt is nyertem. Nagyon szerettem tanulni, és minden tantárgy érdekelt. Hálás vagyok Istennek tanáraimért és azért is, hogy olyan sok mindenre megtanítottak. Isten kegyelmébõl a 2008/2009. tanévben sikeresen letettem az elsõ lelkészképesítõ vizsgámat jeles (4,75) eredménnyel. Életem vezérigéje: „Az igaz ember pedig hitbõl fog élni.” (Rm 1,17.)
Szerdi András segédlelkész 6
DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
Radán Balázs éneke
M
iért maradt meg évszázad számra egyik-másik ének, amely nem is nagyon jó verselésû, nem is könnyû énekelni? Biztosan volt egykor történeti megtapasztalással támogatott és hitvalló oka a gyülekezetnek, ha ragaszkodott ilyen énekekhez. Egészen korán befogadhatták, késõbb is magukénak vallották, elhagyhatatlannak tartották. Vértanúságot szenvedett prédikátor éneke a Buzgó szívbõl te fiaid… Szerzõjét hite nyilvános megvallásáért egy fanatikus pápista lelõtte Beregszászon 1553. május 8-án. Debrecen város prédikátora volt 1548–1551 között Radán Balázs (találgatták régen, hogy neve Rádi vagy Rádai lehetett-e). Protestánsok voltak nagy általánosságban a debreceniek, mondhatni lutheránusok, mikor õ ide került. Egy évig eltávozása után is itt éltek még a kolostorban a ferences barátok. Azután 1552–1716 között nem csupán szerzetesek nem voltak Debrecenben többé, de itt más nem települhetett le, csak aki protestáns hitet vallott, késõbb kifejezetten református hitvallást. Radán Balázs idején még nem egészen ez volt a helyzet. Zsinatokon vett részt elõbb mint debreceni, majd beregszászi prédikátor, ott vallotta aztán egyre határozottabban a helvét hitvallású (azaz református) nézeteket, ezt pecsételte meg vére hullásával, ezért fizetett életével. Radán Balázsról szinte semmi mást nem tudunk. Hogyan és mit prédikált? Tudós prédikátor volt, 1545-ben Wittenbergben tanult. Társa, Dézsi András, aki tanár és szintén prédikátor meg énekszerzõ is volt Debrecenben, neki, mint debreceni prédikátornak ajánlotta munkáját, ebbõl tudjuk, hogy csak 1552-tõl mehetett át Beregszászba lelkészkedni, onnan meg Kálmáncsehi Márton jött Debrecenbe. Debrecen prédikátorait jóformán csak 1557-tõl tudjuk összeállítani. A város reformációjának elsõ két évtizede teljesen homályos. Nem tudjuk egészen biztosan, hihetõleg debreceni lelkészsége idején szerzette énekét Radán Balázs. Huszár Gál énekeskönyvében megjelent. Ennek 1560-ban Magyaróvárott készült részében kiszedték; tehát már akkor az ország más részein is elterjedt az ének, majd csak Debrecenbe menekítése után, 1561. kora tavaszán fejezte be énekeskönyvét Huszár Gál. Azért éppen tizenkét strófás az ének, mert szerzõjük a versfõkbe rejtette nevének latin alakját: BLASIVS RADAN. Ez a régi költõi fogás általános volt, így legalább a nevét tudjuk némelyik ének szerzõjének. Latin ének dallamára (ad notam) utalt (Juste judex Jesu Christe: Igaz bíró Jézus Krisztus, Szenci Molnár szintén kiadta ezt az éneket latinul is). Itt látható másik dallama volt gyakoribb, ez a Thordai Benedek énekével maradt fent (259: Benned bíztam, Uram Isten). Énekelni lehet a 146. zsoltár dallamára (Áldjad én lelkem az Urat) és a Ráday énekére, 210 (Ó, áldandó Szent Háromság). Lehet énekelni, de hogyan? A régi magyar énekek között volt több olyan, amelynek a szótagszáma ingadozott. Nem csináltak gondot belõle, aprózták a ritmust, ahol kellett. Úgy mondták: virguláltak.
. . . . . .
DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
7
Radán Balázs éneke Ebben a dallamban soronként van hajlítás is, némi ügyeskedéssel megoldhatja, aki énekelni szeretné. 3 × 15 szótagosak volnának a háromsoros strófák sorai (4 + 4 + 7), ez kedvelt régi versforma volt a reformáció idején. Könyörgés, hogy az Úr Istennek Igéje közöttünk tisztán és igazán hirdettessék — ez volt az ének eredeti felirata. Prédikáláskor énekelték. Késõbb ezt a feliratot adták hozzá (ez tehát nem lehet eredeti, de az egykorú történelmi tapasztalattal összhangban volt:) Háborúságnak idején való könyörgés. Kétféle háborúságot viselt a hitében hûséges magyar: a keresztyénséget támadó török, és a protestánsokat támadó pápai hatalom fenyegette. Mindkettõ megszólal az énekben. Néhány szó, hogy számtalant elvivének, azt jelentette, hogy egy-egy család életében, hogy szeretteik színe–virágát, ifjakat és lányokat, elraboltak, eladtak szolgának, meggyaláztak, megnyomorítottak, megöltek. Százezer számra. Mint ahogyan az Afrikából elhurcolt négerek szenvedéseirõl olvassuk késõbbi idõben.
8
DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
Radán Balázs éneke
1560-tól 1806-ig megvolt ez az ének a református énekeskönyvben, a debreceniben mindig. Az ének egyes sorain keveset azért változtattak majd, hogy a szótagszámot helyesbítsék, azaz a strófák harmadik sorát rövidítsék. Elképzelhetõ a javítás, minthogy az is, hogy másolgatás közben keletkeztek hosszabb sorok, míg egy jó évtized alatt az ország keleti részébõl a nyugatiban is elterjedt az ének. Megmaradt, mert nagy idõk tanúja volt, hitbeli helytállás nagy példájának maradt meg.
Dr. Fekete Csaba
…Békesség légyen földön embereknek,… 315. ének
K
arácsony ünnepe van. Ilyenkor ajándékokat adunk és kapunk. Valljuk be õszintén, ezek az ajándékok nem mindig „sikerülnek” tökéletesre, van, aminek jobban, van, aminek kevésbé örülünk. Ugyanakkor mindenkiben van vágyakozás olyan ajándékra, amit a lelke szeretne kapni. DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
9
…Békesség légyen földön embereknek,… 315. ének A karácsony evangéliuma, hogy Krisztus megszületésével ez az ajándékcsomag mindenki számára elérhetõvé vált. Mit tartalmaz ez? Négy b betûs szót: bõség, biztonság, bizalom, békesség. A bõségrõl néha egészen téves elképzeléseink vannak. Elsõsorban anyagi, vagy valamilyen formában tárgyiasult gazdagságról beszélünk. A közbeszédben a bõségnek alig van más értelmezése. Pedig másféle is létezik. Bõvölködni lehet a szeretetben, a jó cselekedetben, gyengédségben, örömben, stb. A gazdagságnak egészen különleges formája ez, és minél többet adunk belõle, annál több marad. De csak az tud ebbõl másnak ajándékozni, aki maga is kapott belõle. Kérjük ezt Jézustól. „…azért jöttem, hogy életük legyen, sõt bõségben éljenek.” Jn 10,10 A biztonság a mai társadalomban szinte elérhetetlennek tûnik. Bármikor bárkit meglophatnak, kirabolhatnak, megkárosíthatnak, sõt sokaknak az élete is veszélyben van – gondoljunk csak a magzatokra – és sokan félelemben élnek, testi, lelki bizonytalanságban vergõdnek. Ha az elsõ keresztyének életét szemléljük, biztonságról nem beszélhetünk. Vagy mégis? Azt jegyezték fel a korabeli történetírók, hogy az arénában mosolyogva, énekelve mentek a vadállatok elé, pedig ott a biztos halál várt rájuk. Tudták, hogy csak a testük pusztulhat el, de rájuk az örök élet vár. Jézus bennünket is meg akar ajándékozni ezzel az örök élettel. A bizalom kiveszõben van. Körülbástyázzuk magunkat falakkal és szerzõdésekkel, sokszor a házasságban, családban is az õszinteség hiányától szenvedünk. Magunk sem tudjuk, hogy kivel oszthatnánk meg örömünket, bánatunkat, mert félünk az esetleges pletykálkodástól. Sok esetben korrekt, de fagyos légkör uralkodik a családban, mert tele van olyan titkokkal, amit nem merünk feltárni, és ez méregként hat a kapcsolatokra. Gyermekek nem mernek õszintén szüleikhez fordulni, feleség a férjéhez, mert félnek a következményektõl; a bizalmatlanság átszövi az életünket. Nem így kellene ennek lennie. Jézus Krisztus teljesen a bizalmába fogadott bennünket, annak ellenére, hogy ezt egyáltalán nem érdemeltük meg. Éljünk ezzel a bizalommal, de ne éljünk vele vissza. Ezt a krisztusi bizalmat mi is tovább adhatjuk szeretteinknek, embertársainknak. A békesség iránti vágy idõnként elemi erõvel tör fel bennünk. Ekkor megpróbálkozunk valamiféle békét magunkra vagy másokra erõltetni. A személyes tapasztalatom az, hogy ezek a kísérletek rendre kudarcba fulladnak. 10 DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
…Békesség légyen földön embereknek,… 315. ének A békesség nem a háborúskodás hiánya, esetleg tûzszünet, hanem valami egészen más. A Szentírás szerint a békesség – salom – az a közeg, amibe Isten az embert teremtette. A halnak a víz a salom, nem pedig a szatyor. A békesség az embernek: Isten közelsége, az Istentõl kapott bõség, a vele megélt biztonság és a belé vetett bizalom. Ebben a békességben teljen ezután minden karácsonyunk.
Nyíri Ákos
Szamaritánus kerestetik
A
z irgalmas szamaritánus példázatában Lk..10.30-37, az Úr Jézus elmondja Istennek a felebaráttal kapcsolatos gondolatait, és azt, hogy felelõsek vagyunk a bajba jutott felebarát sorsáért, ezért segítségére kell sietnünk. De Urunk még ennél is többet akart tanítani ezzel a példázattal. A pap és lévita látták a rablók kezébe esett embert, amint félholtan feküdt az úton, de gyorsan elkerülték. A Úr nyílván másként oszthatta volna ki a szerepet. Úgy, hogy akik részvétlenül elmennek a sebesült mellett, azok lettek volna szamaritánusok, és a pap lett volna irgalmas. Õ azonban nem úgy mondta el az eseményt, mert ezzel a példázattal vádolni is akart. A szamaritánusban láthatjuk annak a hívõnek a képét, aki az igazságból nem sokat ismer, míg a pap és a lévita ábrázolja azokat, akik ismerik az igazságot és helyes alapon állnak. És mit látunk? Hogy az „igaz hívõk” magatartása szeretetlen, ugyanakkor az, akire a szellemi vezetõk oly lenézõen tekintenek, azt teszi, ami Istennek kedves. Nem hasonlítunk mi is inkább a papra és a lévitára, mint a szamaritánusra? A félhalott emberben láthatjuk azt a testvért, aki talán önhibájából szellemi nyomorúságba került, a papban és a lévitában a tanítókat és a véneket, akikbõl hiányzik az együttérzés, és szívtelenül reagálnak a bajba jutott testvér nyomorúságára. Joggal mondta valaki: „Ha Isten letekint a földre, a népére, akkor látja az övéi gyámoltalanságát, látja a könnyeket a nyomorult ember szemében, de látja oly sok vezetõ testvér szívtelenségét is.” Ha megtanuljuk e példázat leckéjét, szeretettel fogunk szolgálni a kitaszított, az útfélre került testvéreknek, és nem megyünk el mellettük részvétlenül, szeretõ segítség nélkül, hanem könyörületességre indul szívünk és igazi felebarátokká válunk, akik könyörülünk rajtuk.
Tripsó Sándorné DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
11
AZ ADVENTI- KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR ISTENTISZTELETI RENDJE: November 29. 10 óra - Adventi istentisztelet - Jenei Zoltán December 06. 10 óra - Adventi istentisztelet - Jenei Zoltán December 13. 10 óra - Adventi istentisztelet - Lakatos Zoltán December 20. 10 óra - Adventi istentisztelet - Jenei Zoltán December 21-23. 17 óra - Karácsonyi elõkészület - Szerdi András December 24. 17 óra - Szenteste - Jenei Zoltán Énekel: a Halleluja Kórus December 25. 8 óra - Úrvacsorai istentisztelet - Szerdi András December 25. 10 óra - Úrvacsorai istentisztelet - Jenei Zoltán December 25. 17 óra - Ünnepi istentisztelet - Szerdi András December 26. 10 óra - Ünnepi istentisztelet - Dr. Semsey Klára December 26. 17 óra- Ünnepi istentisztelet - Dr. Fekete Csaba December 27. 10 óra - Istentisztelet - Dr. Fekete Csaba December 27. 17 óra - Istentisztelet - Szerdi András December 31. 17 óra - Óévzáró istentisztelet - Jenei Zoltán 2010 Január 01. 10 óra - Újévnyitó istentisztelet - Jenei Zoltán Hívjuk és várjuk Testvéreinket az istentiszteletekre! Kedves Testvéreink! Istennek legyen hála, hogy ez évben felépülhetett a gyülekezet új parókiája. Kérjük, hogy adományaikkal járuljanak hozzá a felvett kölcsön törlesztéséhez! Kérjük Testvéreinket, hogy segítsék gyülekezetünket az elkészített karácsonyi adományaikkal. Isten segítségével igyekezzünk továbbra is szeretetben, köztiszteletben élni, szolgálni! MINDEN KEDVES TESTVÉRÜNKNEK ÁLDOTT, BÉKÉS KARÁCSONYT ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK!
Aranycsengettyû Kiadja a: A Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség és a Debrecen-Széchenyi Kerti Templomépítési, Fenntartási, Kulturális és Közmûvelõdési Alapítvány. Készült 350 példányban. Szerkesztette, a grafikai tervet készítette: Török Csaba presbiter Levélcím: 4031 Debrecen, István király tér 2. Telefon/Fax: 52/417 528 12
DEBRECEN-SZÉCHENYI KERTI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
