MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK

8. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM

1999. D EC EM B ER

220 Ft I W

HELTAY CHMAN

MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK /

••

/

/

m m ® m

tw m

i© j w a m

iíjijm m M s ú fím m a\ Ü SPO E ---------

M

T a ta

V eszprém tegerszeg a :M .;

.

SCesztheüy

S ik ló s $*

X. MISKOVICS GYÖRGY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

_ _.

S g W

i

K is v á rd a

G yöngyös

N yíre g yh á za

K ö z p o n t: D e b re ce n

4025 DEBRECEN, Széchenyi u. 10. Tel.: 430-468 Fax: (52) 412-633 3530 MISKOLC, Széchenyi u. 14. Tel.: (46) 341-464 4400 NYÍREGYHÁZA, Zrínyi Ilona u. 8-10. Tel.: (42) 413-423 5600 BÉKÉSCSABA, Luther u. 12. Tel.: (66) 449-369 6720 SZEGED, Oskola u. 23. Tel. (62) 325-044 6500 BAJA, Hattyú u. 2. Tel.: (79) 321-364 1165 BU D A PEST XVI. kér., Margit u. 116. (lőtér)Tel.: (1) 403-3016 2890TATA, Kato­ na u. 17. Tel.: (34) 381-418 8360 KESZTHELY, Rákóczi u. 3. Tel.: (83) 314-101 8900 ZALAEGERSZEG, Tompa u. 1. Tel.: (92) 348-011 Rádiótel. (30) 939-8369 7626 PÉCS, Király u. 75. Tel.: (72) 335-333, 325-204 3300 EGER, Mátyás király út 85. Tel.: (36) 313-904 3200 GYÖNGYÖS, Szent Bertalan u. 4. Tel.: (37) 301-860 2400 DUNAÚJVÁROS, Dózsa György út 4/C (Tojásház) Tel.: (25) 405-701 8200 VESZPRÉM, Rákóczi u. 5. Tel.: (88) 325-033 7800 SIKLÓS, Szent István tér 8. (Kék Sellő Üzletház) Tel.: (72) 352-658 7030 PAKS, Dózsa György u. 102. Tel.: (75) 315-687

vadaszto l

VADÁSZOKNAK! ^ j r MŰD TRAC

NAGYKER ÁRON 30% KEDVEZMÉNNYEL!

SPECIAL TRAC

Ahol eddig elakadtatok, ott most nem fogtok! Aszfalton halkan s^ros versenyeken győztes gumik! Európában terepverseny nélkülünk nem létezik! Miért ne lehetne Nektek is?

■v* £ j'

C i £ (

\ )' jt m

j Ij

■ ' IL * I HL \ ■I ■1 1 1 ■ i i i i . » r i ■I ■ A

^ ______ ,

J~ ‘ ^ ,Ti|.Ii.T.^H

Csörlöre nem lesz szükségetek, mert a Párizs-Dakar rally többszőrösen díjnyertes gumiját kínálom Nektek. A világ egyik legjobb terepversenyzőjének a szülei gyárából származó gumiabroncsok. Mi is teszteltük!

Az olasz Parma-i Pneus Service kizárólagos forgalmazójaként örömmel állunk rendelkezésedre több mint 80 féle méretű gumiabronccsal. Beszerezhetők postai utánvéttel vagy országszerte viszonteladóinknál. ^ ^

14400-19000 Ft-ig.

Jelszavunk: miénk a legjobb, ilyen másnak nincs, ilyet nem gyárt senki, csak nekünk van! Ficsór Autóház Kft. 1 1 0 6 Budapest, Fehér út 7 Tel/fax: 2 6 0 - 1 1 2 2

^ ffí I

H -2120 Dunakeszi. Fóti út 23. Tel.: (36 27) 540-160 Fax: (36-27) 540 161 E-mail: [email protected]

N am íbiai vad ászat 5 napos vadász- +1nap pihenőcsomag, öt vad (kudu, oryx, springbock, duiker, steerröock) trófea díjával, teljes ellátással és reptéri transzferrel együtt: 4000- DEMVadász (2/1)

t ih A n y i KAROSSZÉRIALAKATOS, FÉNYEZŐ ÉS AUTÓJAVÍTÓ KFT. SACHS ÉS WALKER SZAKSZERVIZ BIZTOSÍTÓKKAL SZERZŐDÖTT MŰHELY □ H ELYSZÍN I K Á R FELV ÉT EL ü T E L JE S K Ö R Ű

BIZTO SÍTÁ SI

Ü G Y IN T ÉZ ÉS J K A R O SSZ ÉR IA JA V ÍT Á S J H Ő K EZELT AUTÓ ­ FÉN YEZÉS

-J

HATÓSÁGI

ERED ETVIZSG Á LA T

KÁRTYA □ VIZSGÁZTATÁS 1165 BUDAPEST, BAROSS GÁBOR U. 13. TEL.: 403-6903; TELEFAX: 403*6015 VADÁSZOKNAK 10% KEDVEZM ÉNY A N E T T Ó M U N K A D ÍJ B Ó L !

ü

ZÖ LD ­

Dél-Afrikai K ö ztársaság Vadászat a Kalahári sivatag peremén a különleges vadászatokat kedvelőknek. 1•5 vadásznap, öt antilop (oryx, hartebeest, impala. springbock, steenbock) trófea díjával, teljes ellátással, reptéri transzferrel együtt: 2800 - USD/vadász (2/1). Mellette még másik 20 vadfaj vadászható trófeadíj ellenében, köztük igazi ritkaságok is! 2 •5*9 napos antilop hajtóvadászatok és trófeás vadászatok kudura, steenbockra, duikerre, vaal rtiebockra, springbockra és hegyi nádibakra. Ár: 2100- és 2700.- USD/vadász között. Pu m avad ászat •USA, Colorado, Sziklás-hegység, ára: 3500 - USD/fő •Argentína, ára: 2500- USD/fo +helyi költségek. H o rg ászás é s vad ászat együtt •Óriás harcsa és csuka a Votaa deltában, szállás úszó szállodahajón: 700.- USD/fő •Viza horgászata az Ural folyó deltájában: 1850,- USD/fő •Óriás harcsa horgászata az Ili folyóban: 1050- USD/fő •Pisztrángozás Argentínában: 450- USD-tól. Afrikai, amerikai és ausztrál trófeák megrendelhetők Kívánságra beszerezzük, hazaszállítjuk és elvámoljuk a megrendelt csontokat, bőröket és kitömött trófeákat. Vadászíjial vadászók részére különleges programok! TRÓ FEABÍRÁLAT a Nemzetközi Szafari Klub metodikája szerint. Vadászatszervezői engedély száma: 1499*96/97. SCI hivatásos trófeabírálói engewty száma: COM#1002373

A TARTALOMBÓL: Interjú Jung Lászlóval

7

Ismét Vadkarácsony

8

Vadlexikon: a bölény

9

Házavató Budakeszin

10

Van-e önnek vadászati jövőképe?

11-14

Magyar vérebesek külföldi sikerei

18

(Jó)madárfogás

19

Az év dámlapátjai

20

M EG V Á LTÓ ? Minden év végén, karácsony előtt, valami gyermeki optimizmussal várjuk az újat. az eljövendöt... a Megváltót. Különös aktualitást ad mindezeknek az új évezred és bízunk benne, hogy .megszületik" végre a várva várt és olyan sokat emlegetett „új szervezet' is. Címlapun­ kon az új jövevényt üdvözlő és ajándékokkal kedveskedő .,királyok’ , ugyanis már több. mint egy éve közös közleményben jelentették be, a ..megváltást", az eljövendő új. erős vadászati szervezet szükségszerű világrajöttét. Olyan, amelyben nem fogunk csalódni, értünk él és töri magát, sőt látványos eredményekkel káp­ ráztat el. ha fejlődésnek indul, megerősödik. Szó. ami szó. igazán ránk férne már a sok csalódás és megannyi ku­ darc után... A magam részéről - és talán nem vagyok ezzel egyedül - úgy vélem csak magunkra számíthatunk, az általunk létrehozottakra, és nem má sokra. Persze szép számmal akadnak, akik kívülről várják a segítséget Már az elcsépelésig EU - a jelszó, a csodaszer, a gyógymód, a megöl dás. Sőt. az egyik este véletlenül ráléptem a kompatibilis német vizs lám farkára, aki érthetően és magyarán azt mondta, hogy „ElT. Már ő is kezdi - villant belém a felismerés - talán lekorrumpálták, ahogy ez már manapság divatos. Ha nálunk mostanában bármi történik, amelyből esetleg nekem bár­ miféle hátrányom származhat, vagy emelik az árát. EU a magyarázat. Az előnyökről nem mesélnek, ez is furcsa. Érdekes módon ez a gyógy­ ír mindenre jó. Legutóbb például az új fegyvertörvény kapcsán is ez volt a jelszó arra. hogy korlátozzák a vadászpuskák tartható számát. Is­ mereteim szerint azonban, arrafelé éppenséggel mindenkinek annyi puskája lehet, amennyire szüksége van. Nem mások döntik el. Nálunk úgy félnek a fegyverektől, mint a nyulak. A műholdas adásoknak kö­ szönhetően gyakorta pillanthatunk be a polgári társadalmak lakásaiba. Ha ott szerepei egy íróasztal, azon egy zöld burás lámpa és netán be­ nyúlnak a fiókjába, mindig egy fegyvernek látszó pisztolyt húznak elő. és nem idegnyugtatót. Ugyanolyan tartozéka ha nem fontosabb mint az olvasólámpa, mert ha éjjel agyonlőnek a betörők, lámpa már úgysem kell. Jó a gyertya is. A polgári társadalomban pedig nem azt küldik ..dili-dokihoz’, aki alázatosan megszerzési engedélyért folyamo­ dik. hanem azt. aki ilyeneket netalán kieszel. Meg kellene szüntetni azt a szerintem szándékosan beépített - .szűrőt", amelyen a nyugatról történő beáramláskor a darabosa, a java. mindig fennakad, és így csak a híg trágya ömlik a nyakunkba. A java alatt értem például az általános népjólétet, közbiztonságot, kiszámíthatóságot... és még hosszan lehet­ ne sorolni a további „jóságokat". Azért jó. hogy helyettünk és nélkülünk döntik el. ki, miből, mennyit vehetünk a leadózott pénzünkből. Vajon mi­ ért jobb. ha valaki elissza, elkábítózza. hajára keni? Eljutottunk addig, hogyha valaki igazán jól akar vadászni, jobb. ha befizet egy fejlődő or­ szágbéli szafárira. Azok legalább ettől rögvest fejlődnek. Nem volna jobb. ha ezek a pénzek itthon maradnának és a magyar vadállomány fejlesztésére, védelmére lehetne költeni? Persze a mai bizonytalanság­ ban az állandó klimaxos változtatgatásokban. csak a bolond ruház be. mert ezen a téren az egyetlen biztos területhatár az országé. Bár az sem felhőtlenül, mert ha hivatalosan nem is akarja senki tudomásul ven­ ni. a fél Dunántúl már labanc kézen van. a zsebszerződésekből befolyólag. Képtelen vagyok ezért örömömben madarat fogni, mert sajnos ku­ ruc vagyok, annak születtem, neveltettem, még akkor is. ha netán erről már manapság jobb körökben nem is illik beszélni. Történelmileg. Számomra a magyar földnek más jelentése divatosan szólva ol­ vasata van. Nem csupán üzlet, befektetési lehetőség, kótyavetye tár­ gya. ahol a magyar vadásznak jó. ha majd a kirongózi szerepe meg­ marad. Ebben a fene nagy konkurenciában nem tudja megőrizni ősi jussát, ahogyan már annyiszor. Cseppet sem vidám továbbá az sem. hogy a vitathatatlan diszciplí­ nákat feledtetik a kenyérgondok. Az óvatosabbak előre kipuhatolják, vajon mi is lehet a szakvéleményük, mert bárkit, bármikor ráültethet­ nek a lapátra. Csak szívemből kívánhatom, nehogy úgy mentsék meg a magyar vadállományt, mint például a Fradit, amelyről szintén azt mondták a „mentősök”, hogy nemzeti kincs. Most éppen kincs sincs, mert még azok is úgy kitömték, mint a libát, akik azelőtt még tegezni sem merték. A segítő operációt nem szabad összetéveszteni a pre­ parációval. pedig mindkettő egyfajta művi beavatkozás. Csak éppen az egyiket bármilyen sikeres -- nem lehet túlélni. Tudjuk, és sok-sok pénzért megtanultuk, hogy ha jól fekszik, politikailag a kecskét is ki lehet nevezni káposztaszakértő­ nek. Ennek helyességét csak ak­ kor igazolhatja az utókor, ha a kitű­ zött cél nem az örökség őrzése, hanem a káposztafejek végső ' C megoldása volt. felelős szerkesztő

23-24

Művészportré: Kern József Vadászhumor

25

F e lh ív ju k e lő fiz e tő in k és a V K E ta g o k fig y e lm é t, ... ... hogy aki decemberi lapszámunk megjelenéséig - esetleges tévedésünk vagy nyilvántartá­ sunk hiányossága miatt - nem kapta meg a nevéfe szóló csekket, tisztelettel kérjük, minél előbb jelentkezzen a szerkesztőség címén vagy telefonján... mert a januári számot és a kő­ vetkező évi számokat csak akkor fogja megkapni, ha a nevét és címét regisztrálni tudjuk. A regisztrációt kővetően csekket és természetesen lapot küldünk.

Ú j e lő fiz e tő in k fig y e lm é b e Aki eddig - netán - nem lett volna előfizetője a Magyar VADÁSZLAP-nak. a jövő évi, 2000. éves előfizetési díjat - 2880 forintot -. bármelyik postahivatalban .Belföldi postautalványon” befizetheti a Vadászati Kulturális Egyesület címére: 1245 Budapest, Pl: 1209.

E ln é z é s t Mivel nem sikerűit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál, sem az Országos Magyar Vadászkamaránál támogatást kieszközölnünk a hivatásos vadászok számára, mint ezt korábbi lapszámunkban ts jeleztük - kénytelenek vagyunk a teljesen ingyenes szolgálta­ tásunkat megszüntetni. Csak azoknak a hivatásos vadászoknak tudjuk továbbra is térítés­ mentesen megküldeni a Magyar VADÁSZLAPot. akiknek a munkadó vadásztársaságából legalább 10 vadászt előfizetőink között regisztrálhatunk.

CÍMLAPON: A „Ml" KIS BETHLEHEM ÜNK * m

ia

m

im

M E G JE L E N IK H AVO N KÉN T Kiadó-lőszerkesztő: C sckő Sándor Felelős szerkesztő: H o m o nn ay Z som bor Tervezőszerkesztő: K un G áb or Reklámszerkesztő: Lu kácsn é K ocsis M arianna Szerkesztőségi titkár: G o ro n n é T ó th M argit A szerkesztőség levelezési címe; 1245 B u dap est, Pf. 1209 Kiadja a Vadászati Kulturális Egyesület A szerkesztőség és a kiadó címe: 1054 B udap est V., H onvéd u. 8. IV. 3. T E L E F O N : 6 0.327-280 FAX: 331-4368 A M agyar VADÁSZLAP előfizethető .Belföldi postautalványon" a szerkesztőség címén, átutalással a Takarékbank Rt.-nél vezetett 11500102-10004115 számú számlára, vagy a hírlapkézbesítöknél. a postahivatalokban. Terjeszti a Hírker Fit., az NH Rt. és az alternatív terjesztők. Előfizetési díj 2000-re: 2880 forint. N yo m d ai előkészítés: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató N yom ás: Athenaeum Nyomda Rt. Felelős vezető: dr. G arán é B ard ó czy Irén az igazgatóság elnöke ISSN 1215-6159

W

*

T U D Ó S ÍT Ó IN K Baranya: Agyaki Gábor

06-30979-6495

Dr. Czvalinga István

M-72JA4W7}

Bács-Ktskun: Oláh József 06-20968-7096 Békés: Lovász Sándor

06-66469-712

Borsod: Handa György Zsolt 0646391-354 Csongrád: dr. Csizmazia György 06-62-326-034 Fejér. Gáspár Attila

06-20977-9526

Győr: Pió Márta

06-30961-8844

Hajdú: Kozák Imre

06-52200-690

Heves: Prezenszky János

06-36316-512

Komárom: dr. Faragó István 06-20938-2754 Pest: Mészáros Iván

06-53.312-898

Somogy: Szarka Ágnes

06-30961-9481

Szabolcs: Erdélyi István

06-44.362-569

Szolnok: Balajti János

06-30,963-6277

Tolna: Bischof Ferenc

06-74'417-596 06-30901-8453

Vas: Ohm Károly Simon Szabolcs

06-30936-0268 06-95365-064 06-30994-2359

Veszprém: Baracskay Lajos 06-88 422-298 Zala: Polster Gabriella

06-93*391-041

E-mail címünk: [email protected] Hompage: www.vadaszlap.hu

5

APRÓHIRDETÉS AZ APRÓHIRDETÉSEK TARIFÁI: Az első szó 200 Ft, minden további szó 50-50 Ft +25 % áfa. A hirdetéseket levélben, faxon vagy személyesen, minden hónap liléig szívesked­ jenek leadni.

Ha bármilyen információra van szüksége, hivja a 06-60'327-280-as szerkesztőségi tele­ fonszámunkat.

FEGYVER Egycsövű Bajkál 20-as, sörétes vadászfegyver. 4x32-es Zeiss távcsövei szerelve eladó. Telefon: 06*30/221-5034 Széles Bek Eladó 1db 6,5x55-ös svéd. Carl Gustav gyártmá­ nyú golyós fegyver, 4x32-es Zeiss. 4 kőrmös pa­ tent szerelékű távcsövei, irányár: 50000 Ft. vala­ mint egy 12-es Frachi automata sörétes fegyver, irányára: 50000 Ft. Mindkét fegyver 2002-ig érvé­ nyes. Teíefon: 06/78/445-033 este. vagy 06/20/9538-501 Cseh billenőcsövű .222 Remington. eladó. TeleIon-. 0600/2025-688 Nikko Stirfing, 6x40-es japán céltávcső, eladó. Érdeklődni a szerkesztőségben lehel. 12-es angol párpuska, eladó. Telefon: 306-5918 10x50-es Zeiss Dekarem típusú, alig használ, ki­ fogástalan állapotú keresőtávcső a hozzátartozó bőrtokkal 60000 Ft-ért eladó. Érdeklődni 17 óra után a 06/56/421-683-as telefonszámon. Eladó 1914-es Steyr „stucni* 65x54-es. új svéd csővel. 4x32-es Meopta távcsővel, patent szere­ léssel Zastava 30-06OS, 6x42-es Swarowsky távcsővel, patent szereléssel. Bushmaster, 6x42es távcső. Ezt esetleg vadászatra, hullajtott agancsra, dámlapátra cserélném. Keresem a Ma­ gyar Vadász 1960 előtti és 1961-66 közötti száma­ it. Telefon: 06/53/376-582 Egyéves Kettner vegyescsövű puska 20-as Magnum. sörétes és 5,6x50 R golyós csővel eladó, vagy cserébe beszámilok 12 kai. 252-es Reming­ ton, vagy 5.6x50 R betétcsövet. 12-es kai. MC 21es automata rövidített csövei, felszerszámozhalö. cserélhető szúkítésú csötoldóval eladó. Telelőn: 06-20/946-3806 Merkel duplagolyós 7x65 R. Seadler Variabel céftávcsövel eladó. valamint Meiket 12-es söré­ tes, újszerű állapotban, szintén eladó. Telefon: 0630/998-9365

Oregtemplomi tenyészet, .Világ és Európa Győz­ tes* eredményekkel rendelkező tenyészetből köly­ kök kaphatók és előjegyezhetik Import reprezen­ tatív küllemű. kiváló vadászó kanjaimat fedeztetés­ re ajánlom, libor Lajos: 6000 Kecskemét. Mátra u. 21. Telefon: 06/20/921-6686.06/76/499-702 Kiváló vérvonalból származó drótszőrű német vizsla kölykök, vadászó szülőktől, oltva. íéregielenitve. tórzskőnywel eladók. Telefon: 06/96/282-153 Golden retriever kiskutyák ígéretes párosítás­ ból. tenyészszemlés. képességvizsgás szülők­ től, reális áron. eladók. A fajta vízi. erdei és me­ zei munkára egyaránt alkalmas. Érdeklődni: Molnárné Steíán Katalin. Telelőn: 257-2618, 06/20/986-7367 Drótszőrú magyar vizsla kölykök győztes, mun­ kavizsgás. vadászó szülőktől eladók. Telelőn: 06/36/345-742.06/20/957-0772

Győztes. Apa: Világ- és Eurőpa-győztes. mely kedvező feltételekkel fedez. Mindkét szülő Interna­ tionale Champion várományosa is és kiváló munkaadottságokiol rendelkezik. Nagy István három­ szoros .Aranykoszorús Mestertenyészlő", Malomközi kennel. Telefon: 0600(9147-327

K U R U C Z VENDEL 1943-1999

Többszörös Országos- és Nemzetközi győztes. kiváló szőrzettel, csontozattal és munkaadoMsággal rendelkező import drótszőrű német vizsla kan­ jaimmal kedvező teltételekkel fedeztetek. Kölykök kaphatók és igényesnek előjegyezhetők. .Oreglempkxn* kennel. Érdeklődni: Libor Lajos. 6000 Kecskemét. Mátra u. 11. 06/76/499-702 este. 06/20/921-6686 Vizslatanítást, munkavizsgára leikészítési válla­ lok. Mikola Géza 06/96/339-157. Győrújfalu. Fiatalon, eredményesen! Vadászkutyák képzé­ se (fegyelmi, vadászati) képesség és munkavizsgára való felkészítése. Baranyi Szabolcs. 06/30/996-5198 Vadászkutyák munkavizsgára, valamint vizimunka-versenyre való felkészítését vállalom Szénási János. 06/34/350-464 Német import kantól és saját nevelésű szukáktól zárt Hege-Haues vérvonalú kőlykőket ajánlunk. A szülők 6 generációra visszamenőleg dsplasiamentesek. - a tenyésztéshez szükséges leg­ magasabb munkateljesítményekkel, kitűnő küllemÉ minősítéssel rendelkeznek. BEAU vagy Hege-Haus új import kan fedeztetésére rendelkezésre áll. Cím: Éppel János. 7143. Öcsény. Radnóti u. 13. TeMortfax: 06/74/496-6D8 Tenyészszemlézett jagdterrierekkel fedeztetést vállalunk Telefon: 06/20-9207-443 Bevadászott és alapidomitctt növendék vizslák el­ adók. Csüllög István, Telefen. 06/66/477-267 este Kiváló vérvonalból származó drótszőrú német vizsla kölykök, vadászó szülőktől, oltva, féregteíenítve. tórzskőnywel eladók. Telefon: 06/96/282-153 Szálkásszörú tacskókólykök, kitűnő vérvonalú, dolgozó szülőktől eladók. Ugyanitt kiváló 5 hóna­ pos jagdTerrier kan kölyök eladó. Telefon: 0634/368-404 Reprezentatív, bevadászott rővidszőrű magyar vizsla, igényesnek eladó. Szabó Péter 0660/478-363

Augusztus 24-én helyeztük örök nyugalomra Kurucz Vendel vadász­ oktatót a Bársony István Mezőgaz­ dasági Szakközépiskola volt dolgo­ zóját. Ravatalánál családtagjai, ba­ rátai. munkatársai, vadászcimborái mellett egykori tanítványai vettek végső búcsút oktatójuktól, Vendel bácsitól. Az egykoron festő-mázolő szak­ mát tanult fiatalember 1972-ben jegyzi el magát végleg a vadászat­ tal. Akkori fizetése egyharmadáért hivatásos vadászként helyezkedett el a csongrádi Május 1 Vadásztársa­ ságnál. Szárnyasvadnevelő tanfo­ lyamot, majd alapfokú vadgazdálko­ dási tanfolyamot végzett, mindkettőt kitűnő eredménnyel. A munkakörével kapcsolatos elő­ írásoknak megfelelően folyamato­ san képezte magát, leérettségizett, technikusi vizsgát tett. Szabadidejé­ ben is szívesen olvasott és tájéko­ zódott a vadászat, vadgazdálkodás minden területén. 1976 februárjától dolgozott vadászoktatóként és a hi­ vatásos vadászok százai tanulták tőle a szakma fortélyait.

Az elhivatottságán túl legfőbb erónyc a türelem volt. Türelmesen magyarázott, okította diákjait maid türelemmel viselte betegségét is. Sohasem panaszkodott és bizako­ dó volt. hiszen halála előtt néhány nappal a Lajos napi kacsá/ást ter­ vezgettük. A vadászatban nem hajhászta a rekordokat, az „erdőzú­ gást" többre becsülte, erre nevelte a tanítványait is. Szerette az erdőt és az oktatás során is. ha tehette fát ültetett és ültettetott. A képzésben beállt változások el­ kedvetlenítették. nehezen értette meg, miért okoz problémát, ha a di­ ák fizikai munkát is végez. Elszomo­ rította és keserű szájízzel beszélt a vadászképzés elsorvadásáról. Bán­ totta, hogy ha az ő nagy szerelme, a vadászat iránt a diákok érdektelen­ séget mutattak. Büszkeséggel, szeretettel beszélt egykori tanítványairól, akik tisztelték őt, sok év után is felkeresték, ígére­ tüknek eleget téve egy-egy vadá­ szatra meghívták, kutyával ajándé­ kozták meg. Munkatársak voltunk, de igazi tanítómesteremnek fogadtam el. akitől sokat tanultam. Nyugdíjba vonulása ulán visszavágyott, eleget is tett a felkérésnek, hogy segítsen a képzésben, de egyre erőtlenebb lett. nehezen mozdult ki otthonról, míg vé­ gül augusztus 18-án magával ragad­ ta a könyörtelen halál. Elment a csongrádi vadászkép­ zés .utolsó mohikánja", nagy űrt hagyva maga után. Jellegzetes alak­ ja szemünk előtt vész a ködbe, de szelleme őrökre megmaradt. Vendel Bá! Nyugodj békében. Em ­ léked kegyelettel megőrizzük. M é s z á ro s G y ö rg y

ALLAS A Füzesgyarmati Vadásztársaság fővadászi ál­ lást hirdet meg, szakirányú, felsőfokú végzettsé­ gű. megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek részére. Az állás betölthető 2000. január 1-jétól - meghatározatlan időre, három hó­ napos próbaidővel. Bér megállapodás szerint, la­ kást szükség esetén biztosítunk, házastársak je­ lentkezése esetén a vadászházban gondnoki ál­ lást ajánlunk Jelentkezni lehet írásban az alábbi címen: Fűzesgyarmati Vadásztársaság, 5525 Fü­ zesgyarmat. Széchenyi u. 6.

Vadászgórény tartásáról, tenyésztéséről va­ dásztatásáról videoHm (eteő magyar szakfilm) a Ilimen dolgozó állományból vadászgőrények kap­ hatók. ugyanitt weimari vizslák idomítva, beva­ dászva eladók. Telefon: 06/78/464-647

MOROTVA Vt. Polgár, apróvadas területre, fá­ cántenyésztésben jártas, legalább 5 éves gya­ korlattal rendelkező vadőrt keres. Érdeklődni: Sü­ tő 8ertalan. Polgár. Bajza u. 13. Telefon: 06/52/391-166 este

Egyedi díszítéseket, különösen igényes fafara­ gásokat (puskatus. trófeaalátét, bútorzat stb.) vál­ lal Pap Béla fafaragó. 2473 Vál. Rákóczi u. 59. Te­ lefon: 06/22/353-466

Vadgazdálkodási szakmérnök, okleveles agrár­ mérnök a Dunántúlon vadászati állást keres. Tele­ fon: 06/20035-9001

Vadászok, horgászok üdültetésére tőkeerős üz­ lettársat keresünk a Hármas-Körös mellett épülő vendéglátóhely emeleti részére. Csenget Bt. 06/56/462-036-os telefonon 19 órától.

VEGYES

Vadászfácánok eladók bruttó 1400 forintért, szál­ lítás megoldható. Telefon: 06/92378-811

Infratávcsövek, infrasugárzók eladók vagy meg­ rendelhetők. Telefon: 0000/205-3714

Megrendelhető Huszár Tibor: A vizslák idomítása ... c. könyve és a könyv alapján készülő videó lilm 2. kiadása postai utánvéttel a szerzőnél. Ugyanitt kora tavaszra tradicionális munka és kitűnő külle­ mű ősöktől rövid és drótszőrú vizslakólykök elője­ g yezh et. 9062 Kisbajcs. Árpád u. 10. T/F: 06/96358-0C8 interneteim vizslabarátoknak httpJ/arrabooei.gyor hu/-vizsla. E-Mail: vizsla^arrabonet.gyor.hu.

Orosz Sándor szerkesztő és kiadó címén (1367 &p.. 5.. Pl. 129.). 650 Ft-os áron kaphatók a követ­ kező kiadványok: Nadler Herbert: Vadásznapló: 1938. 1939. 1942. 1943. (A négy kötet együttes megrendelése esetén az ára: 2200 Ft)

Bevadászott fekete német vizsla és nővér,dék vizslák, pointerek törzskönyvesek - eladók. Kjss Tamás. 5537 Zsadany, Lengyel F. u. 37. fe le lő ^ 06/66/497-183 17 óra után

Tolna megyei és környékbe-:' szalonka vadászok figyelem! Szerelnénk alakítani egy szalonkaklu­ bot. Akit érdekel legyen szives jelentkezni a 06/30(901-8453-as telefonszámon

Rendkívül ígéretes, rövid szőrű német vizsla köly­ kök januári elvitelei igényesnek dőjegyezhetők. Anya: 2 x Világgyőztes. 8 országban Nemzetközi

Szőrmekészítőnél, nyersbőrök kikészítése, montirozás (varrással). Veszprém telefon: 06/88/424-815

13 vegyes ívarú vaddisznó eladó. Telefon: 06-28/483-133 Korongdobó gép eladó. Telefon: 0630)9018-453

Eladó: katonai thermo hálózsák. 3x5 m-es katonai rajsátor. Érdeklődni: 06'2Q991-8968 Vadászmotívummal díszített antik öntöttvas kályhák kifogástalan műszaki és esztétikai állapot­ ban eladók. Telefon: 222-9741.06/42/283-453

Szakértő, szaktanácsadó minden vadászati, vadgazdálkodási kérdésben. 06/60322-998 Csicsókagumó téí-tavaszi szállításra előrende­ lést felveszek. Irányár: 55 Ft/kg. Telefon: 06/32/400-060 délután és hétvégén. Vadásztársaságok! Lőkész yadászfácán decem­ ber elejei szállítással eladó! Ár megegyezés sze­ rint. Érdeklődni: napközben 0660/468-479.17 óra után 06/89/347-025 Karácsonyra könyvet! - a Diana Vadász-Hor­ gász Antikvárium régi és újabb vadászköny­ vek nagy választékával áll minden érdeklődő rendelkezésére. AjárHókstát küldünk. 6900 Makó. Zrínyi u. 34. Telefon: 06/62/211-561. 06/62/213-680

Az állami vadászvizsga kidolgozott szóbeli té­ telei (504) kérdés megrendelhető: Telefon: 06/75/315-271

Korongdobó gépet hobbi és parcours kivitel­ ben. összecsukható magasleseket hordozha­ tó. kocsitetős, valammt famászós kivitelben rendeljen az INTERMAS Kft-nél. szárnyas, szőrmés, befogócsapdák minden méretben. Telefon: 06/66/321-151. fax: 06*66/441-029

Minden típusú terepjáró javítása 4 WD Center. Telelőn: 0620/992-1684

Vadászfácánok eladók, cseh törzsből, október és december végén. Telefon: 06/96/209-128. 06/30,9397-962

A DATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar Hódme­ zővásárhely. felvételt hirdet 2000 márciusában induló vadgazdálkodási szakmérnök képzés­ re. A képzés levelező rendszerű, a tandmányi idő 1.5 év (3 félév), félévenként 3 x 5 napos konzultációkkal. A képzés önköltséges, a fel­ vételi pályázatokat, felsőoktatási jelentkezési lapon kell benyújtani. A pályázathoz mellékel­ ni kell a főiskolai, vagy egyetemi végzettséget tanúsító oklevelet, vagy fénymásolatát. Jelent­ kezési határidő: 2000. február 15. A tovább­ képzéssel kapcsolatban bővebb felvilágosí­ tást a főiskolai kar továbbképzési osztálya ad. Cim: DATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar 6800 Hódmezővásárhely. Andrássy út 15. Telefon: 06/62/246-466/15906/62/241-779

INTERJÚ JUNG LÁSZLÓVAL, AZ ÉGERERDŐ RT. VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL

Egyedül, de nem magányosan A 44 ÉVES ERDÖMÉRNÖK KÉT VADÁSZATI TANÍTÓMESTERT VALL MAGÁÉNAK. ASZÓDON CSONKA JÓ Z SEF TANÁR URAI ÉS ISASZEGEN A VADDISZNÓS KERT FŐNÖKÉT: G ERLE ZOLI BÁCSIT. A LEGINTENZÍVEBB VADÁSZATI PERIÓDUSA 10 ÉVIG TARTÓT T. PARÁDFÜRDÖN. AHOL ERDÉSZETVEZETŐ VOLT. DE EZ IDŐ ALATT IS ALIG-ALIG LŐTT TRÓFEÁS VADAT. KEDVENC VADJA A MISZTIKUS VADDISZNÓ ÉS SZERELM E A SZALONKÁZÁS. KOMOLYAN GONDOLJA ESKÜJÉT, AMIT AZ ERDŐRE TETT, MERTHOGY AZ ERDŐBEN MINDEN, AMI FONTOS. BENNE VAN. VA D Á SZLA P: 1969. december 31-én ala­ kult meg a Mátra-Nyugatbükki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság, azaz 30 esztende­ je működik a cég. Idén új nevet és arcula­ tot alakítottak ki. de gondolom, a felada­ tok változatlanok maradtak. JU N G LÁSZLÓ : - Való iga/. Idén ünnepel­ jük a 30. születésnapunkat & ennek kereté­ ben igyekeztünk bemutatni a cég új arcula­ tát, az új lógót, ezzel is jelezvén, hogy a jö­ vőben sokkal több figyelmet kívánunk for­ dítani a sajtóra, a tömegkommunikációs médiumokra, valamint marketingtevékeny­ ségünk korszerűsítésére. Egyébként a fel­ adatok tényleg nem változtak. Az Egercrdó Erdészeti Részvénytársaságnak a rábízott 72 ezer hektár nagyságú területén évente ki kell termelnie és értékesítenie a 200 ezer köbméter különböző választékú faanyagot. A letermelt területeket - a veszteség nagy­ ságától függetlenül - újra kell erdősítenünk, 55 ezer hektáron kell gazdálkodnunk a vad­ állománnyal. eredményességünk egyik fon­ tos befolyásolja faipari termékeink - a par­ kettaféleségek, lépcsőelemek - eladása és nem hanyagolhatóak cl a szolgáltatásaink sem. a többi között például az erdei kisvas­ útjaink működtetése. VA D Á SZLA P: Ön néhány hónapja lett a cég első embere, rögtön meghirdette a „szakmai piros vonal" elméletét. M it je­ lent ez a gyakorlatban ? JUNG LÁSZLÓ : - A szakmai piros vonal egy szakmai minimumot jelent, ami alatt nem lehet teljesíteni, illetőleg aki a piros vonal alá kerül, attól meg kell válnunk. Úgy gondolom, ezt mindenki megértette, mint ahogy a programomat is értik a munkatársa­ im. Véleményem szerint időrend és fontos­ sági sorrend nélkül négy szempontot kell folyamatosan szem előtt tartanunk: a terme­ lést. a pénzügyeket, a kereskedelem-politi­ kát és a humán erőforrásokkal történő gaz­ dálkodást. Csak abban az esetben lehet egyegy témán belül változtatni, ha figyelembe vesszük a másik három szempontra gyako­ rolt hatásait is. Gyakorlatilag, ahol jól megy a termelés, rendben vannak az elszámolá­ sok. a pénzügyek, nyereséggel értékesíthető a/ előállított termék... ott nem kell aggód­ niuk az embereknek, hiszen biztosan a piros vonal fölött tevékenykednek. Ahol nem, ott meg kell vizsgálnunk a teljesítményeket, és meg kell tennünk a szükséges lépéseket. VA D Á SZLA P: Az ön sajtótájékoztató­ ján hangzott el, hogy nagyon sokba kerül az erdőgazdaságnak a kisvasutak fenn­ tartása. Ez azt jelenti, hogy ha ez a szol­ gáltatás ráfizetéses - a piros vonal alá ke­ rül - megszűnik ? JUNG LÁSZLÓ : - Remélem, hogy nem. Nem is tudom kitől hallottam a mondást: ha

Anglia elbírja a királyságot, mi is megen­ gedhetjük magunknak a kisvasutakat, amely iránt igencsak nagy a hazai és a külföldi tu­ rizmus érdeklődése, mivel nagyon szép v i­ dékeken mennek keresztül a járatok. Tény, hogy évente több mint 30 millió forinttal tá­ mogatjuk a Gyöngyös Mátrafűrcd közötti 7 kilométeres, a Gyöngyöst Lajosházával összekötő 11 kilométeres szakaszt vagy az egész évben közlekedő, 3.6 kilométeres utat megtevő szilvásváradi járatot... és ebben nincs benne a szilvásváradi új mozdony. VA D Á SZLA P: Az erdőgazdaság terüle­ tének több mint fele nemzeti park vagy tájvédelmi körzethez tartozó terület. Ez általában nem szokta megkönnyíteni és olcsóbbá tenni az erdőgazdálkodást... sem a vadászatot-vadgazdálkodást. JU N G LÁ SZLÓ : - A Bükki Nemzeti Park 29 százalékban, a Mátrai Tájvédelmi Körzet 15 százalékban, a Tamavidéki Tájvédelmi Körzet 7 százalékban van jelen a területün­ kön. ami számunkra a természetszerű erdőgazdálkodást teszi kötelezővé... vagyis az új erdeink 77 százalékban természetes mag­ ról. 4 százalékban természetes sarjról indul­ nak és csak 19 százalék a mesterséges felú­ jítás. Mind az erdészek, mind a természet­ védők értik a feladatukat, jó közöltünk az együttműködés, mert tudjuk, hogy a mérsé­ kelt égövben az erdőkkel törődni, gazdál­ kodni kell, nem lehet dzsungelt hagyni. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy 1977ben a Bükki Nemzeti Park 10.1 millió forint veszteséget okozott gazdaságunknak, ma ez a szám 280 millió. A természetvédelem és a vadgazdálkodás szempontjainak összeegyeztetése sem könnyű feladat, mást ne mondjak, a Blikk­ ben és a Mátrában több mint 100 éve honos mullonállomány létszámát nullában állapí­ totta meg a hatóság. Ezért kényszerültünk

arra, hogy a muflonokat vadaskertbe zárjuk. Szilvásváradon 300 hektár nagyságú. Verpeléten 1000 hektáros vadaskertet létesítünk... nem tudtunk jobb megoldást kitalálni. VAD ÁSZLÁP: A szavaiból azt veszem ki, hogy Ön inkább barátja, mint ellensége a vadnak, a vadászatnak. Mióta \adászik ? JU N G LÁSZLÓ : - A családunkban szinte mindenki pedagógus, egyedül én lógok ki az erdész-mivoltommal, amit nagy valószí­ nűség szerint Édesapám aszódi kollégájá­ nak. a már sajnos elhunyt Csonka József ta­ nár úrnak köszönhetek. Jóska bácsi egész életét kitöltötte a vadászat, s miután saját gyereke nem volt, engem fogadott famulusának. neki köszönhetem az első vadászati élményeket. Amikor csak tehettük - főleg a nyári szünidőkben - hajnalban kint voltunk a területen. Délelőtt még foglalkoztunk egy kis fegyverrestaurálással - Jóska bácsi má­ sodik szenvedélyével - és este ismét men­ tünk vadászni. Tucatnyi alkalom is elmúlt, hogy cgyszcr-cgyszer egy-egy rókára rásü­ tötte a puskát Jóska bácsi, ezért nekem a va­ dászat soha nem a lövéssel kezdődött és ért véget. A mai napig sem a lövöldözés miatt vadászom. Amikor a pályaválasztásomra került sor. nekem nem kellett azon gondol­ kodnom. hogy mi legyek? A világ legtermé­ szetesebb dolga volt. hogy az erdészeti egyetemre jelentkeztem. Sopronban tagja lettem a Nagy Gyula Csaba szervezte tanul­ mányi vadásztársaságnak és a gyakornoki időmet Isaszegcn, a vadaskertben. Gerle Zoli bácsi kezei alatt tölthettem. Ez volt a vadászattal kapcsolatban a második megha­ tározó élményem, amit Zoli bácsi személye, személyisége jelenteit... de ez már komo­ lyabb fertőzés lett, mert megkaptam élelem első vaddisznójára a lelövési lehetőséget. VAD ÁSZLAP: Történt...? JU N G LÁSZLÓ : - 1975-ben. a nyár már a vége felé közeledett, amikor Zoli bácsi megengedte, hogy a vadaskert melletti kül­ ső területen lőhetek egy süldőt. Nagyon iz­ gatott a dolog, annak ellenére, hogy Zoli bá­ csi kifigyelte nekem a nyiladékon általában gyorsan átváltó süldőt. Jó néhányszor ültem és vártam a nyiladékon a kifigyelt süldőt, de nem jött. Már utaznom kellett volna Sop­ ronba. mert kezdődtek az előadások, amikor még egy próbát tettem. Zoli bácsi figyel­ meztetett. ahogy meglátom, lőjek. Jött is a disznó, s ahogy megláttam, lőttem. Ma is ez a 21 centis kan a legnagyobb, amit eddigi vadászataim során elejtettem... a beígért süldő helyett. VA D Á SZLA P: Ezért a kedvence a \addisznóvadászat? JUNG LÁSZLÓ : - Lehetséges, de az is benne van. hogy annyi, de annyi misztikum fonja körbe, annyi történet, mese, monda

kering róla... ami mind-mind izgalmassá, érdekessé teszi a vadászatát. Lőttem bőgő bikát, dürgó siketfajdot. násztól szerelmes, sípra ugró őzbakot - valamennyi élmény­ számba ment - de az igazinak, az elsőnek ...megmaradt a vaddisznó. És a szerelem: a szalonkázás, ami egy teljesen más kategó­ ria, amit nem szoktam más vadászatokhoz hasonlítani. VAD ÁSZLAP: Fácánra, nyúlra nem is vadászott? JU N G LÁSZLÓ : - Nagyon keveset, mert mindig nagyvadas területen voltam. Az egyetem elvégzése után a borsodi erdőgaz­ daság kemencepataki erdészetéhez kerül­ tem. aztán - három év múlva - Sárospata­ kon lettem erdészetvezető, két év múlva pe­ dig már a mostani cégemnél, a parádfürdői erdészetnél talált a jó sorsom. Ez. mind nagyvadas terület, ahol nincs alkalom az ap­ róvad vadászatára. És egyébként is, be kell vallanom, hogy a legszívesebben egyedül vadászom. Erre Parádfürdón szoktam rá. Úgy szerveztem a munkám, hogy hajnalban már cserkeltem egyet... az ápolásokig. Ott eligazítottam az asszonyokat, embereket és cserkclvc mentem vissza az erdészetre. Dél­ után kivitettem magam kocsival és sötéte­ désig az erdőn át cserkelve mentem haza. VAD ÁSZLAP: Mindig egyedül ? JUNG LÁSZLÓ : - Igen. Aztán a helyette­ sem és barátom Tóth Laci - most ő lett a parádfúrdói erdészet igazgatója - csatlakozott hozzám. Együtt mentünk ki, együtt jöttünk haza, de külön-külön vadásztunk. A világ legcsodálatosabb szenvedélyét, a vadásza­ tot, nem hagyom mások által megrongálni, elcseszni... ezért nem járok társas vadásza­ tokra, ezért nem vagyok vadásztársasági tag. VA D Á SZLA P: Egy nagyvadas területen dolgozó erdészeti igazgatónak mások a vadászati lehetőségei, mint a ..közvadá­ szoknak” Miiven trófeákat mondhat a magáénak ? JU N G LÁSZLÓ : - 1975-ben lőttem az első nagyvadam, a Gerle Zoli bácsi féle süldőt. Ehhez a Zempléni öt év alatt egy bak és kél kan jött hozzá. Parádfürdón volt a vadásza­ taimnak a legintenzívebb szakasza, mert lőttem két gímbikát. egy dámbikát, nyolc őzbakot, hat kant, két muflon kost. Német­ országban egy zerget és Erdélyben egy si­ ketfajdot. Ebből - azt hiszem kiderül, hogy nem vagyok kimondottan trófea-va­ dász... nem is leszek soha, mert első tanító­ mesterem. Jóska bácsi szavai csengenek a fülemben: addig lődd a vadat, amíg minden egyes trófea történetét a/ eszedben tudod tartani. Ennél fontosabb, lényegesebb taná­ csot egyetlen kezdő vagy új vadásznak sem adhatnánk... ez több. mint vadászetika! Csekő Sándor

Az OMVK októberben megtartott országos elnökségi ülésén hozott határozatai 9 /1 9 9 9 . SZÁ M Ú HATAROZAT

1 3 /1 9 9 9 . SZÁ M Ú HATÁROZAT

Az elnökség megtárgyalta a lőfegyverekről, lőszerekről és lóterekről szóló törvény tervezetét és el­ fogadta a Jogi Bizottság erről szóló tájékoztatását.

Az Elnökség állást foglalt, hogy az OMVK és az OMVV együttes ülésére mielőbb sort kell keríteni, annak előkészítésével megbízta a főtitkárt. Az együttes ülés javasolt időpontja november közepe.

1 4 /1 9 9 9 . SZÁ M Ú HATÁROZAT 1 0 /1 9 9 9 . S ZÁ M Ú HATÁROZAT Az Elnökség felkérte a Kamara elnökét, alelnökeit, a főtitkárt és a Jogi Bizottságot, hogy a Kamara tevékenységét, arculatának tervezését egy részletes, előrc mutató programban állítsa össze és a kö­ vetkező ülésre kerüljön előterjesztésre.

A Kamara Elnöksége megtárgyalta a Kynológiai Szakbizottság előterjesztését a tenyésztő szervezet létrehozásával kapcsolatos pályázat benyújtásáról. Azzal egyetért, fontosnak tartja, hogy a pályázat előkészítése során részletes költségvetés készüljön a működésre vonatkozóan és tisztázódjék, hogy a kamara jogi státusa milyen közreműködést tesz erre lehetővé. Az Elnökség felkérte a Kynológiai B i­ zottságot, hogy a pályázatot készítse elő és időben nyújtsa be.

1 1 /1 9 9 9 . S ZÁ M Ú HATÁROZAT

1 5 /1 9 9 9 . SZÁ M Ú HATÁROZAT

Az. Elnökség megtárgyalta a Vadászati Múzeum és Trófeatár létrehozásával kapcsolatos előterjesz­ tést. azt támogatja és hozzájárul ahhoz, hogy az Alapítvány működésének kezdetén az OMVK vé­ gezze a pénzügy i teendőket. Szükséges, hogy a Kuratórium garanciát adjon arra nézve, hogy min­ den körülmények közöli a vadgazdálkodás, a vadászat céljai érvényesüljenek. A megyei Kamarák kifejezték azon szándékukat, hogy ha indokolt, maguk is az Alapítványhoz csatlakozhassanak.

Az elnökség megtárgyalta a Vadászati Kulturális Egyesület együttműködési megállapodás terveze­ tét. Annak megkötését - kisebb kiegészítésekkel szükségesnek tartja. Az Elnökség az együttműkö­ dés megkötésére felhatalmazza a Kamara elnökét és főtitkárát.

1 2 /1 9 9 9 . SZÁ M Ú HATÁROZAT A Vadásznapokkal kapcsolatban az elnökségnek az a véleménye, hogy a rendezvények sikere a me­ gyéken múlik. Nem feltétlen szükséges az Országos Szervező Bizottság megyék felé irányuló tevé­ kenysége. Az Elnökség megbízta az elnököt és a főtitkárt, hogy a bizottságot létrehozó szervezetek vezetőivel tárgy aljanak és közösen döntsék el az Országos Szervező Bizottság működésének szük­ ségességét és a működés feltételeit.

1 6 /1 9 9 9 . SZÁ M Ú HATÁROZAT Az Elnökség egyhangúlag elfogadta, hogy Muray Róbert festőművészt, a Kamara .j-rdemcs Mű­ vész” kitüntetésre terjessze elő.

1 7 /1 9 9 9 . SZÁ M Ú HATÁROZAT Az Elnökség egyhangúlag elfogadta, hogy a központ és a Kamara területi szervezetei részt vegye­ nek a rendkívül kedvezményes mobil telefon ellátásában. A lehetőségről a vadásztársaságokat a hi­ vatásos vadászok vonatkozásában is tájékoztatni kell. Az Elnökség felhatalmazta a Kamara elnökét a szerződés előkészítésére és megkötésére.

ISMÉT VADKARÁCSONY Két évvel ezelőtt hirdettük meg a vadkarácsony gondolatát, amelynek kezdeményezője a Vadászati Kultu­ rális Egyesület és „A Magyar Vadért” Természet és Környezetvédelmi Ala­ pítvány volt. Korántsem természete­ sen. de mint minden új. ez is nehe­ zen indult, akárcsak az országos va­ dásznapok szervezése. Nem adjuk fel, mert - lassan, mint a jó bor szépen kiforrja magát. A hatóságok, szervezetek, vadászatszervező iro­ dák körében nem aratott nagy sikert a vadászati tilalom elrendelése, ezért azt hiszem erről le is kell mon­ danunk. De nem is ez a lényeg, ha­ nem az, hogy valamit megint elindí­ tottunk. amely bízvást nemes cél és

a szélesebb közvélemény is bizo­ nyára értékeli. Már az első évben lehetett látni, hogy a fiatal korosztály körében a „Matulások" szervezésével tudjuk a legnagyobb sikert elérni, természe­ tesen a vadászok aktív közreműkö­ désével. Az első évben a Fővárosi Állat- és Nővénykertben hagyo­ mányteremtő céllal rendeztük az el­ ső vadkarácsonyt az érdeklődő gye­ rekek részére. A második évben már szerte a megyékben több hely­ ütt is sikeres rendezvényeink voltak. A tapasztalatokat összefoglalva ajánljuk és fölhívással fordulunk min­ den megyei ügyvivőhöz, vadászhoz, vadásztársasághoz és az ehhez ked­

vet érző minden segítőkész vadász­ hoz. hogy ahol lehet ismét rendez­ zünk vadkarácsonyt. Az iskolák és a körzetben lévő va­ dásztársaságok együttműködésével tudunk egy napon, egy igazi vadka­ rácsonyt rendezni, a téli természet bejárásával, az etetők feltöltésével. Szervezni lehet baráti, családi meg­ mozdulást. Fogjuk meg gyerekeink, unokáink kezét és mondjuk el amit az állatok téli etetéséről tudni kell. Vigyük ki őket a kertbe a madárete­ tőkhöz, menjünk ki a mezőre, erdő­ be. A vadkarácsony megrendezése az ifjúság körében lehetőséget ad arra, hogy egy kulturáltabb, etiku­

sabb. tisztességesebb vadászvilá­ got ismerjen meg. A résztvevő va­ dászok között is így bizonyára ke­ vesebb lesz az önző, kapzsi, etikát­ lanul viselkedő ember. Kérem a megyei ügyvivőket, va­ dászokat, vadásztársaságokat, va­ dászatra jogosultakat, hogy szer­ vezzenek minél több ilyen „nyílt na­ pot", amikor .csak" etetnénk, hogy legyen a vadnak is karácsonya. Szervezéssel, rendezéssel kap­ csolatban állunk az Önök rendelke­ zésére. M é sz á ro s Iván

VKE oktatási és ifjúsági ügyvivője 06-53/312-898, 06-30/207-3260

VADLEXIKON EURÓPAI BÖLÉNY (B IS O N B O N A S U S ) Az európai bölény a kérődzők (Ruminantia) alrendjének, a tulokfélék (Bovinae) családjához tartozó leg­ nagyobb szarvasmarhafaj. Nem té­ vesztendő össze az Európából ki­ pusztult másik hatalmas testű szarvasmarha fajjal, az őstulokkal. A bölény valamikor népes állományt alkotott a Kaukázusban is. alfajként, de századunk elejére kipusztították. A bölény a középkorban Európá­ ban még nagy számban élt a mér­ sékelt égövi erdőkben, őslegelőkön és füves-bokros-cserjés érintetlen területeken. Ellensége nem volt. hi­ szen hatalmas erejével és termeté­ vel még a farkasoktól is megvédhette magát. Egyetlen ellensége az ember volt. Turóci László említi, hogy még 1735 körül a Bakonyban is élt bölény. Benkő L.. Petényi J.. és Fridvalszky J. említik, hogy 1775ben Gyergyóban és a Hargita nyu­ gati ősrengetegeiben rendszeresen vadászták, s egy feljegyzés szerint a Madarasi Hargita udvarhelyi olda­ lán 1814-ben lőtték az utolsó példá­ nyát. Ebből a korból, az utolsó bö­ lény lövését, a Háromszékiek is ma­ guknak tulajdonítják. Ma bölény a lengyelországi Bielowiezában. va­ daskertben és onnan szabadon en­ gedve a környező lombos őserdők­ ben él. számukat 250-re becsülik. Fehér-Oroszországban is él néhány csorda, Erdélyben, az 1970-es években Lengyelországból telepí­ tették, Görgényszentimre és Hát­ szeg (Déli-Kárpátok) vidékére, ahol az utóbbi években számuk meg­ csappant. fennmaradásuk veszé­ lyeztetetté vált. Európában állomá­ nyának megmaradása - főleg a lengyelországi gondoskodás ered­ ményeképpen - biztosítottnak te­ kinthető. A bölény testalkata hatalmas, erős mellső testtája miatt félelmet keltő. Testhossza általában 270. de elérheti a 285 centimétert is. Mar­ magassága 180-195 centiméter. Marja felmagasodik, majd lejtős hát­ vonallal folytatódik a viszonylag gyenge, keskenyebb fartájék irá­ nyába. Farka 80 centiméter hosszú, amely bojtban végződik. Testtöme­ ge 800-1000 kiló. de Fehér-Oroszországból és Lengyelországból jelez­ tek ennél súlyosabbakat is. Testé­ nek jellemzői az erős lábak, a rövid nyak. zömök fej, mélyre nyúló szügy, magas és széles homlok, a fej és mellkasának hosszú, puha. gyapjas szőrzete. Fejét többnyire leszegi, így az állat marja képezi a test leg­ magasabb pontját. Jellemzői közé tartoznak erős szarvai, amelyek ol­ dalra, majd fölfelé, aztán előre hajla­ nak. Ezekkel védekezik ellenségei, a farkasok ellen. Színe a fakó szür­ kés-barnától a vörösesig változik. Fülei szürkés-barnák, a csülkök és körmök viszonylag gyengék.

Élőhelye eredetileg a lombos, elegyes erdők és a lomberdős sztyeppe volt. de nem kerül­ te el az enyhén mocsa­ ras területeket sem. Télen a szárazabb li­ geteket is látogatta. \ Tápláléka az erdő nö­ vényzete, főleg a lágy­ szárúak. Ez képezi táplá­ lékának java részét. Télen a faleveleket is, tavasszal a fák és bokrok rügyeit fogyasztja. A rétek, lege_ lök. mocsarak és láposok növényvilága is részét ké­ pezi táplálékának. Ritkán a tűlevelűek és fák kérgeit is megkós­ tolja. de erdőgazdasági szempont­ ból károkozása nem jelentős. A vadaskertektőf. a vadrezervátu­ moktól eltekintve a szabadban a bö­ lények kisebb csordákat alkotnak, amelyeket rendszerint egy öregebb tehén vezet. A nagyon öreg. húsz éven felüli bikák és tehenek rend­ szerint magányosan járnak. A bö­ lény életkora 28-30 év. Nappali és éjszakai állatnak tekintik, de táplál­ kozása a kora esti és a reggeli órák­ ra tehető. A meleg, nyári napokon

ILLUSZTRÁCIÓ: MESZLÉNYI ATTILA rendszerint a sűrűben pihen, fek­ szik. Hangja lágy. monoton bőgés. ezzel a csorda tagjai az együvé tar­ tozásukat jelzik. Az izgatott testmoz­ gás és a prüszkölés az izgalmat és ijedtséget, esetleg a veszélyt jelzi a csorda többi tagjai számára. A csa­ ládi közösség, a tehén és a borja akár egy-két évig is megfigyelhető.

//

24

f iföotoou a

i

4üf

M f i U V fi U

P O S T A

<
POSffl

—.............. —

H « P OS T A wnJüítiJő A

-

- 4fi M

n O V fl R P O S T A

Magyarország sajátos idegenforgalmi vonzerővel bíró tájegysége, a Horto­ bágy m esésen gazdag m adárvilággal rendelkezik. A vadvizeken és a pusztán élő védett madaraink - a kanalasgém , a feh ér gólya, a vörösgém , a d a ru - a né­ ha áttelelő b a ­ rázdabillegető, s a legnagyobb testű madarunk a túzok, végül az egyedüli vadász­ 44'ü (fv HU PO S Tfl ható madár, a b ö jti ré ce találha­ tó a 1977-ben megjelent külön­ leges, egyedi táj­ hoz kötődő, H o r­ to b á g y i m adarak című sorozat egyes bélyegein. A mintegy két évig forgalma­ zott, hét értékből álló sort. Gál Fe­ renc tervezte.

M i \ t: V a II P O 8 T A

Üzekedése két-három hét. augusz­ tus-szeptemberre tehető. Ilyenkor a bikák harcolnak a tehenekért, ezt Hátszeg-vidékén órákig is megfi­ gyelhették. Az üzekedés időtartama akár két-három hétig is eltarthat. A vemhesség 9 hónapig tart és egy borját ellik. Nagyon ritka az ikerellés. A borját a tehén rendszerint fél évig szoptatja, de az már alig há­ rom hetes korban is csipegeti a fü­ vet. Rendszerint 5-6 éves korára fej­ lődik ki. A lengyelországi Bielowieza kör­ nyéki ötvenezer hektáros hatalmas erdőségben többszáz fős csordája rendszeresen szaporodik. Az évi lelövési keret biztosítja, hogy a jelzett területen túíszaporodásuk ne történ­ hessen meg. Itt korlátozott mérték­ ben vadásznak is rájuk. Nálunk Gyarmatpusztán, a vadaskerten kí­ sérleteztek telepítésével, sajnos si­ kertelenül. Az Erdélybe történt visszatelepítéséhez a vadászok és erdészek nagy reményt fűztek, de a régi _bölényes évek” már nem tér­ hetnek vissza oda az erdőkiterme­ lés. a zaj és zavartság miatt. A be­ írások szerint a XV-XVI. században a Hargitáról és a Görgényi havasok­ ból tél elején - szintén csordákban vonultak a bölények az enyhébb klímájú Moldva sztyeppéi-erdői felé. Ezt bizonyítja, hogy a történelmi Moldva címerén bölényfej látható. Határunktól nem messze, a Bihari havasokban is élt bölény a középkor elején. Ezt bizonyítja az ottani Belé­ nyes nevű helység is. ugyanis Er­ délyben a hatalmas termetű, akkor vadászható állatot régiesen belénynek is nevezték. A vadászok és vadbiológusok nemzetközi összefogása miatt nem kell félteni a bölényfajt Európában a kipusztulásból, és így nem jut roko­ na. az őstulok sorsára. K á sz o n i Z o ltá n

9

HÁZAVATÓ BUDAKESZIN Az ország szinte minden részéből sorra érkeztek a meghívott vadászati szakembe­ rek november 3-án Budakeszire, az egyko­ ri híres erdőgazdasági központba. Az újjá­ varázsolt patinás, sárga épület és környé­ ke ragyogott az őszi nap szikrázó fényé­ ben, amikor dr. Torgyán József FVM mi­ niszter üdvözlő szavai után, méltatta azt a nevezetes eseményt, amikor is átadhatja az új irodaépületet a Nemzetközi Vadászati Tanács (C.I.C.) Párizsból ideköltöztetett központjául. A rangos nemzetközi szerve­ zet hazánkba költözése ugyanis mindennél jobban jelzi azt a nemzetközi elismerést is. amelyet sok évtizedes munkával sikerült ki­ vívnunk a vadászat, vadgazdálkodás te­ rén. Európában és a világ más országai­ ban is. A 75 tagországot számláló nemzet­

it közi szervezet végrehajtó irodájának veze­ tője. Rácz Fodor Gábor kalauzolta a lelkes üdvözlő beszédek, köszöntők után a ven­ dégeket az irodaépületbe és bemutatta a megjelenteknek a munkatársait. Ezt követően került sor a szabadtéri Hu­ bertus misére, amelyhez sajátos díszlet­ ként szolgált egy. a napokban terítékre ke­ rült több, mint hárommázsás vadkan, vala­

10

mint az idény legerősebb szarvasbikájának már elbírált agancsa. A csodálatos trófea a maga 16,25 kilós súlyával és a 254,43 nemzetközi pontszámával frenetikus sikert aratott a szakemberek körében. Külön ér­ dekessége a történetnek, hogy a bikát dr. Monostori László, a Bólyi Mezőgazdasági Rt. vadászati ágazatvezetője ejtette el a te­ rületükön. A bika súlyosan sérült volt, amint utóbb kiderült a határ közelében egy tapo­ sóaknára léphetett, amely miatt terítékre kellett hozni. A külsőségeiben rendkívül színvonalas ünnepséget oldott és vidám hangulatú fo­ gadás követte, majd besötétedés után lát­ ványos tűzijátékkal ért véget a gyorsan fo­ gyó nevezetes novemberi nap. - H-

SZÁZADUNK UTOLSÓ ÉVÉBEN BIZONYÁRA MINDENKIT ÉRDEKEL A JÖVÓ. TUDÓSÍTÓINK SEGÍTSÉGÉVEL, KÖRKÉRDÉSÜNKKEL EZÚTTAL ARRA KERESTÜNK VÁLASZT. HOGY

VAN-E ÖNNEK „VADÁSZATI JÖVŐKÉPE”? DR. PAPP TIVAD A R, a Mecseki Erdészeti Rt. állománykezelési igazgatója: Van jövőképem, ha csak az apróvad vonatkozá­ sában nézem, amely nem is igazán a mi profi­ lunk. Különösen, ha a Sellye környéki erdőtele­ pítéseket nézem, ahol meghatározó az élőhely, a rétek és a legelők kialakítása. Ez a későbbiek­ ben az apróvadra nézve igen kedvező lehet. A másik jövőkép, a nagyvadgazdálkodásban a zárttéri tenyésztés felé való eltolódás. A Draskovich féle szarvaskertet újra meg kell építeni, de ezek a dolgok majd a következő évezredben fognak kamatozni. Természetes, hogy van jövő­ képem. ha arra gondolok, hogy a ma megkímélt 6-7 éves bikákkal mindenképpen megvárjuk a kulminációs kort. Mint ..drasztikus állománycsökkentő” hírében álló szakember, úgy gondo­ lom, hogy megyei szinten ötezer szarvas túl sok. Ha minőséget akarunk elérni, ahhoz türe­ lem. szakértelem, megfelelő élőhely és jó gene­ tikai adottságok kellenek. Az ezredfordulóra te­ kintve én a zárt térben látom az egyik irányza­ tot. a szabadban pedig a kevesebb, de jó mi­ nőségű szarvas lesz elfogadható. GONDOS G YULA, a Baranya Megyei Vadászkamara titkára: A jövőképet mindenképpen a nagy területek­ ben és a nagyobb vadgazdálkodási egységek­ ben látom. A dolgok politikai részébe most ne menjünk bele, maradjunk inkább a szakmánál. Baranya megyében a gazdálkodás alfája és ómegája a szarvas. A további drasztikus csök­ kenés a vadásztársasági területeken valószínű­ leg problémát fog okozni. Meg kell várni a három­ éves revíziót és újból fölmérni az állományt. A vaddisznóval való gazdálkodásnak törvényi akadálya is van. Balesetvédelmi és állományke­ zelési szempontból is vissza kellene állítani a lámpás vadászatot. Amíg ez nem valósul meg, addig bevételi forrásnak csupán a hajtások ma­ radnak. ami köztudottan nem állománykezelési, és nem selejtezési mód. Az őznél nehéz végre­ hajtani bármilyen létszámnövelést. Ezt elsősor­ ban külső és belső tényezők akadályozzák. Az orvvadászat és a különböző behatások olyan szintre csökkentették az őzállományt, ahonnan már nehéz minőségileg a csúcsra jutni. A jövő­ képet talán az apróvad-, és ezen belül a fácán­ tenyésztésben látnám, de ehhez kedv. szakér­ telem és ami a legfontosabb: sok-sok pénz, tő­ ke kellene. DR. M O NO STO RI LÁSZLÓ, a Bólyi Rt. vadászati ágazatvezetője: Van jövőképem, elképzelésem, és reményem. Ugyanúgy, mint Európa más országaiban, a jö­ vőben Magyarországon is sokkal erősebben kötődik a vadászat a földtulajdonhoz. Ugyanak­ kor bízom abban, hogy vadászati értékeinket, amik a világon még ma is egyedülállóak, sikerül megmentenünk. Konkrétabban: a magyaror­ szági gímállományon a jövőben csak egy józan állami beavatkozás segíthet. Nagyon fontos a megfelelő méretű állami területek kialakítása, hogy a már felaprózott kisebb területek értékes szarvasállományát eltartsa. Abban bízom és azért dolgozom, hogy az ország déli részén lé­ vő kiváló adottságú szarvasos területek mint Béda-Karapancsa. Bóly és Sellye valamint az

országhatáron túl a hozzájuk csatlakozó szerb és horvát területek egy egységet alkossanak. Az apróvad vonatkozásában jobban ki kellene használnunk a vízivad nyújtotta lehetőségeket. Kérdéses a mezei nyúl helyzete. A jó fácánte­ nyésztéshez pedig pénz kell. Ugyanúgy, mint Európa más országaiban, például Angliában a jó fácán sok pénzbe kerül. A kiválóan repülő és vadászható madarakat a semmiből nem lehet előállítani. BIRCK LÁSZLÓ, erdőmérnők. a Bátaapáti Egres Vt. vadászmestere: A jövőkép elképzeléséhez feltétlen szükséges, hogy a változás szele a vadászatot ne érintse tovább. Végre ott tartunk, hogy van üzemter­ vünk, vannak kialakult társaságok, jól. vagy rosszul működő vadásztársaságok. Nem biz­ tos. hogy jó lenne, ha újra elkezdődnének a te­ rületi viták. Az üzemterveket birtokba kell venni, betartani és betartatni, és ebben az évtizedben eredményes vadgazdálkodást folytatni. EPPEL JÁNO S, a MA VAD Rt Tolna megyei irodavezetője, a szekszárdi Bakta Vt. tagja: Megindult valami a vadgazdálkodásban, na­ gyon sokan elkezdtek gondolkodni. Nem min­ den társaságnál, de már egyre többen látják a problémákat és megpróbálják ezeket orvosolni is. Egyre többen pályáznak élőhelyfejlesztésre, apróvad-telepítésre, nagyon sokan érdeklőd­ nek a különböző etetési formák iránt is. A másik tendencia - az élőhelyben, a növé­ nyi kultúrákban beállt változás, és lassan a víz is visszafoglalja a régi helyeit, így több és válto­ zatosabb területfoltok állnak a vad rendelkezé­ sére, főként az apróvadéra. Lesz mire vadászni a következő évezredben is. de ezért a vadászoknak, a vadásztársasá­ goknak még sokat kell dolgozniuk. FARKAS DÉNES, Tengelici Vt. IB tagja, a megyei vadgazdálkodási bizottság elnöke: Igen van. de nem az. ami bennünk idős vadá­ szokban él és gyakran visszagondolunk rá. a hatvanas és hetvenes évek vadbőségére és az igen sok lelkes, önzetlen vadászra. Nem várom azt a vadászati lehetőséget a jövőben megis­ métlődni. mert annak más feltételei (gazdasági, társadalmi és politikai) voltak és azok már nem ismétlődnek újból. Napjainkban a vadászok tábora felhígult és bízom abban, hogy ez a jövőben újból letisztul, de ehhez egy-két évtizedre lesz szükség, ami­ korra a nagyvad és az apróvad tovább csök­ ken. A vadászterületek nagyságában ugyan­ csak jelentős változásokat várok, elaprózódnak és a területeket már az új erkölcsökben meg­ újult, etikus vadásznemzedék gondozza. DR. ALEXAY ZOLTÁN, fotóművész, a győri Széchenyi István Főiskola tanára: Nincs vadászati jövőképem. Ennek egy nagyon egyszerű oka van: közeleg a nyugdíjas időszak, és nem fogom bírni a vadászatot. Azon a terüle­ ten. ahol én vadászom egyre kevesebb a vad. Nem tudunk bérvadásztatást szervezni. A tár­ saságnak ebből következően nincs bevétele, rászorul a tagi hozzájárulásra. Ezeket a befize­ téseket és az egyre növekvő árakat egészen

biztos, hogy a tanári nyugdíjamból nőm i
a szükséges pénzforrásokat. Ha az eddig a va­ dért, a területért áldozatra kész kispénzűek he­ lyét csak a szórakozást kereső nagypénzűek veszik át, vajon törődnek-e a természettel, vé­ dik-e majd a vadat? KONDOR IM RE, a Safari Club Hungária elnöke, a vasi vadászkamara vadgazdálkodási bizottságának elnöke: Örülök neki, hogy van végre valamiféle szabá­ lyozás, de nyugtalanítónak tartom azokat az el­ járásokat, ahogy ezeket a vadászati igazgatás a vadászati törvényen keresztül - meglehető­ sen szakszerűtlen módon - érvényesíteni kíván­ ják. Nem csoda, hisz ellentmondásokat találunk magában a vadászati törvényben, és annak végrehajtási rendeletében is. Szintén nem ért­ hetek egyet szakmailag a vadállomány mini­ mum-maximum létszámának meghatározásával sem. őszintén szólva, ilyen túlszabályozott for­ mában nem igazán látom a vadgazdálkodás és vadászat jövőjét. GÖMBÖS M Á TYÁ S, az őriszentpéteri Széchenyi Vt. vadászmestere: A magam részéről jónak ítélem meg a vadászat szakmai jövőjét, de ez igazából két dologtól függ: egyrészt mennyire fog a későbbiekbe be­ leszólni a politika, másrészt aggasztónak tar­ tom vadászati szempontból az EU-hoz való csatlakozást. Vajon mennyire fogja megváltoz­ tatni a földtulajdonosi, földbérleti viszonyokat? Nálunk az őrségben például, már igen jelentős nagyságú földterületeket bérelnek külföldiek, amelyeket nem művelnek. Attól tartok, már a csatlakozás reményében szeretnének ilyen mó­ don Magyarországon bagóért vadászati jogot szerezni. DABIS GÁBOR, vadászati ágazatvezető Sárvár, és a sárvári Berek Vt. elnöke: Nagyon fontosnak tartanám, hogy a vadászte­ rületek felaprózása, amely majd az EU-hoz való csatlakozással bizonyosan bekövetkezik, ne történhessen meg korábban, mint a külföldiek magyarországi termőföld-vásárlási tilalmának a feloldása. Ha a csatlakozási tárgyalásokon nem sikerül elérni a 10 éves vásárlási tilalmat, akkor kedves vadásztársaim, mi csak vendégmunká­ sok, esetleg fizető vendégek lehetünk - egye­ lőre még - a saját hazánkban. A területünkön 400 hektáron gazdálkodó osztrák tulajdonos már most is hozni akarja vadászni a barátait, a saját jogon. A földeket - egyébként - az auszt­ riai ár 4,5 százalékáért vásárolta fel! Ha vadállományunk is megkapja a tíz éves „türelmi időt" egy évtized múlva talán lesznek már olyan magyar vadászok, akik felismerve azt. hogy egy-egy élőhely a vadgazdálkodást illető meghatározó részének magyar kézben kell maradnia, akarnak és nagyon remélem tudnak is méltó ellenfelei lenni az osztrák és német vásárlóknak. Ha ez nem következik be. akkor az országgal együtt a magyar vadállo­ mány is elkel... KISMARTONI SZILÁRD, Hunor Vt. Debréte: Mindig izgatják a vadásztársadalmat valamivel. Legutóbb azzal, hogy újra módosítani kívánják a vadászati törvényt, és a minimális területegy­ séggel. Szerencsére erről. amíg az éves bérleti szerződések érvényben vannak, szó sem lehet. A vadásztársaságok így bizonytalanabbul ren­ dezkedhetnek be a területen, vadgazdálkodás szempontjából, viszonylag rövid időre, mert ki tudja, hogy a szerződések lejártakor milyen újabb ötletekkel rukkolnak elő a politikusok. Az esetleges kedvezőtlen változtatások esetén a

vadásztársaságok nem fogják másoknak nevel­ ni és védeni a vadállományt. Veszélyeztetve lá­ tom a vadászias vadelejtést azáltal, hogy egyes vadászboltokban beszerezhetők a különféle mesterséges szaganyagok, amivel az állatok igen könnyen becsaphatók. Hiába tiltja a tör­ vény ezeknek a szereknek a használatát, nagy csáberővel bír, főleg a kevés szabadidővel ren­ delkező vadászoknak, így könnyű a zsákmányszerzés. BOGÁDI GYÖRGY, a Lázbérci Vt. tagja: Az új vadászati törvény nem a vad védelmét, hanem a vad irtását szolgálja. Megy a rablás mindenfelé, ezt látom. A területek szétdarabolása. lerablása folyik. Egy-egy vadásztársaság­ nak fő pénzforrása, a vadhús értékesítése, eb­ ből tudja finanszírozni létét. Ez a társasági tőke egyik alapja. Nincs kímélet. Veszik fel az új ta­ gokat borsos, néhol több százezer forint beug­ róért. hogy legyen pénzük, ne kelljen az amúgy is már-már csillagászati összeget kitevő tagdíjat tovább emelni, hiszen így is már egyre keve­ sebben tudják megfizetni. Ebben látják a talpon maradást, hogy legyen miből fizetni a terület­ bért. a hivatásos vadászok bérét, s az egyéb ki­ adásokat. CSERNABURCZKY GYULA, Mezőcsáti Vt. tagja: A vadászat iránti szenvedély valószínűleg a ké­ sőbbiekben is örökletes marad, éppúgy, mint más a régi időkből még most is bennünk lévő. a lét és fajfenntartáshoz kapcsolódó más ösztön. Csak a felszínre kerülése lesz döntően más. Ahogy ma már nem raboljuk a feleségnek valót, ugyanúgy más módon vadászunk már manap­ ság. és más módon fognak utódaink is. Ám, hogy az akkori kornak ez tetsző legyen, sok mú­ lik a családi háttéren, a nevelésen, oktatáson és a nem vadászó embertársaink bölcs toleranciá­ ján. Sok tennivalónk van, hogy a vadállományt úgy hagyhassuk örökül, hogyha másként is. de tényleg lehessen vadászni. Beszélhetnénk itt a törvények szigoráról, élőhelyfejlesztésről, orvva­ dászatról. nem egyenlő anyagiakról stb.... Sze­ rintem mindenkinek becsülettel tennie kell a dolgát. Szerencsére az igazi természetvédők körében ma már talán egyértelmű, hogy az iga­ zi vadászok is éppúgy szükségesnek tartják a sokszínű természeti környezetet, mint ők. Ezért a maguk módján óvták és óvjuk mi is. ráadásul ezért még pénzt sem kapunk. DR. KŐ VÁRI ZOLTÁN és FUCSALA M IK LÓ S, a Sajószentpéteri Üveggyár Vt. tagjai: A tulajdonosi szemléletnek kell a vadgazdálko­ dásban is érvényesülni, hogy ne legyen rablógazdálkodás a vadgazdálkodás. Ehhez az kell. hogy hosszú távú és biztonságos legyen a va­ dászok számára, hogy valóban ők gazdálkod­ hatnak a vaddal. Hosszú távú biztonságot kell teremtenünk, mert az lehet a vadgazdálkodás alapja. Gazdálkodni a vaddal, vadgazdálko­ dást folytatni csak hosszú távon lehet, és csak az tud, aki tudja, hogy ő fogja majd learatni a termést. Ne csak a területnek, a vadnak is le­ gyen gazdája. Aránytalanok a létszám- terület megosztások errefelé. (Ezt mindenképpen összhangba kellene hozni.) Nagy területen ke­ vés a vadász, kis területen - gyengébb adottsá­ gú területen - sok a vadász. Ez így alakult ki. mert a fennmaradás érdekében kénytelenek voltak több fizető tagot felvenni. A vadászatnak a végső célja az eredmény. Azt kell megcélozni, hogy olyan vadgazdálkodást tudjunk folytatni, ahol minden vadásztárs eredményt érhet el.

12

ezért fogja sajátjának érezni a területet és a va­ dat. A vadásztársaságoknak több központi tá­ mogatást kellene kapniuk az eredményes vadgazdálkodáshoz. (Adókedvezmény, hosszú tá­ vú kedvezményes hitel. tb. kedvezmény stb.) ennek az lehetne a következménye, hogy a kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező terü­ letek is jobban kihasználhassák a meglévő adottságaikat. Rendkívül fontos lenne, hogy megfelelő szakértő gárda alakuljon ki az or­ szágban mindenhol (vadőr, hivatásos vadász, vadászmester). Ehhez adjanak központilag megfelelő támogatásokat, hogy a fiatal szakér­ tői gárda maradjon meg a vidéki területen. Szűnjön meg az elvándorlás, ezt meg kellene akadályozni. Egy fiatal, pályakezdő vadőr fize­ tésével nem lehet pályát kezdeni. Helyben, a te­ rületet ismerő hivatásos vadászokat kell foglal­ koztatni. Fokozni kellene az együttműködést a helyi szervekkel (önkormányzat, rendőrség stb.). Nagyon nagy gondot jelentenek a vador­ zók. A szükséges fellépéshez szigorúbb törvé­ nyek kellenének, amelyek a védekezés haté­ konyságát növelnék. Bővíteni kéne a hivatásos vadászok jogkörét, hatáskörét, védelmét (hiva­ tásos személynek minősíteni stb.) A vadásztár­ saságok közötti kedvező és kedvezőtlen külön­ bözőségeket ki kellene egyenlíteni a központi intézkedésekkel. M IK LÓ S KÁROLY, Bács-Kiskun megye fővadásza: A jövőképembe legalább 3000 hektáros va­ dászterület nagyság és a vadásztársasági rendszer fenntartása tartozik. Az egész hazai vadászatot, vadgazdálkodást csak szakmai alapokon tudom elképzelni, azaz minden szak­ mai kérdést a vadászok áltSl létrehozott szak­ mai szervezet intézne. Véleményem szerint tár­ sadalmi szerkezettől függetlenül a magyar vad­ állomány védelme mindenkinek, minden időben kötelessége. Remélem a régi generációt képvi­ selő nagy öregek még hosszú ideig vadászhat­ nak és szakmai tudásukkal sokáig segíthetik a vadászat ügyét. PÉTERVÁRI GÁBOR, GEVAG Rt.: Államilag kialakított és működtetett vadvédelmi körzetek kellenek, megalapozott vadgazdálko­ dással, akár a jelenlegi vadászterületek 15%-án is. A kialakítások során semmiféle anyagi vagy technikai akadályt nem tudok elképzelni. A je­ lenlegi törvényünk tíz éve készült. Jó, nem jó, ez most nem kérdés. Nem volna szabad megvál­ toztatni és ennek több okát is látom. Például bi­ zonytalanságot okoz, hiányzik a szükséges elle­ nőrző apparátus, de a vadásztársadalom sem „érett" még mindezekre. A következő ciklus új törvényében azonban már el tudom képzelni akár a jóval kisebb, akár néhány száz hektáros vadászterületeket. OLÁH JÓZSEF, sportvadász, lapunk Bács-Kiskun megyei tudósítója: Eddig nemigen gondolkodtam el a jövőképen, de nincsenek illúzióim. Vannak azonban infor­ mációim, vannak személyes élményeim az álta­ lunk példaként tekintett nyugati vadászati for­ mákról. lehetőségekről. Voltam már példásan rendben tartott német vadászterületen ahol mil­ liméterre pontos, sablon szerint gyártott magas­ lesek állnak, ahol a 250 hektáron tíz szórót üze­ meltetnek egész évben, ahol a gondosan kar­ bantartott cserkészúton egy nyúl nyomát véltük látni és ahol néhány őz megpillantásakor óriási izgalom támadt: nézd. nézd őzek - mondták. Voltam apróvadvadászaton, ahol a vízen úszó. több hete etetett kacsákat kellett volna lőnöm.

mert mint magyarázták: minél többet lövünk an­ nál többet tudnak eladni. Megvallom az általam elejtett kacsákból nem gyarapították a kasszát, igaz. hogy a kölcsönkapott töltényeket is hiány­ talanul visszaszolgáltattam. Hosszú évek óta rendszeresen részt veszek kísérőként persze, a hazai őzbak és szarvasbika vadászatokon. Nem lepődök már meg az első alkalommal ná­ lunk vendégeskedő külföldiek állandó „stop” felszólításán. Nálam még normális és természe­ tes, hogy szinte minden táblán őzet látunk, és a hajnali cserkelésen szarvasokkal találkozunk és ha még egy kis szerencsénk is van disznót is lőhetünk. Jövőképem tehát nincs, de van jelen és szeretném ha ez a jelen maradna jövőben is. S ZE N TE LÁSZLÓ , erdőmérnők tanár, a Csongrád Megyei Vadászszövetség elnöke: Optimista vagyok, hiszen ha nem így lenne, ho­ gyan taníthatnám a vadgazdálkodást 16-20 éves fiataloknak? Remélem végre a vad érde­ kében. legalább 2008-ig marad minden úgy. ahogyan a jelenlegi törvény rendezte. Ha olyan irányú változás következne be. amelyre most készülnek egyesek, úgy annak elsősorban a magyar vad inná meg a levét. De lehet másra is gondolni: - jönnek-e nyugati vadászok Magyarországra? Adunk-e el élő vadat külföldre? Mennyire csökken a vadhúsexport? Valutát hoz­ nak, vagy már ide nem is kell a sokmillió dollár? A kis területekre nem kell hivatásos vadász? Tíz gazdájuk lesz, vagy nő a munkanélküliség? Ja ­ vaslom mindenki gondolkodjon az eszével és vadász szívével! H ALÁPI N Á N DO R, a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola igazgatója, a Kiss Ferenc Bérkilövő Vt. elnöke: Vadászati jövőképemet nem lehet túl optimistá­ nak jellemezni. Azt elmúlt időszakban bekövet­ kezett változások, a vadászterületek nagyságá­ nak csökkenése, ezzel párhuzamosan a va­ dásztársaságok számának növekedése nem minden esetben hatott pozitívan a vadlétszám alakulására. A folyosói pletykák alapján a köz­ ponti elképzelések szerint a vadászterületek mi­ nimális nagyságát tovább csökkentik. Meggyő­ ződésem: vadászni csak ott lehet, ahol hozzá­ értő vadgazdálkodás folyik. Szétdarabolt terüle­ ten senkinek sem lesz érdeke a vadneveléssel foglalkozni, hiszen semmi biztosíték nem lesz arra vonatkozóan, hogy a fölnevelt vadat vissza is tudja vadászni... A jövőben a bérkilövő va­ dásztársaságok is így egyre kevesebb vadá­ szati lehetőséghez fognak jutni, ez a tendencia már napjainkban is érezhető. Remélem, nem fo­ gunk eljutni arra a szintre, mint egyes nyugati országok, -hogyha magyar vadászok vadászni szeretnének, akkor külföldön kelljen erre lehető­ séget találniuk. DR. C S IZ M A Z IA GYÖRGY, lapunk Csongrád megyei tudósítója: A magyar vadászok tízezrei összetételükben, nézetükben, anyagiakban, vadászati kultúrájuk­ ban és tudásukban, elveikben megosztottak. Ritkulnak a hangulatos, nyugodt vadászatok, s múlnak a régi vadászbarátságok. - ... Irigység, haszonlesés, a pénz. pénz, és pénz erőszak uralkodik a szakmán, érzéseken, hangulaton. Él a vadorzás szelídebb formája, a korrupciós va­ dászat is. de erről úriember nem beszél... Az is igaz. hogy kialakult egy igen jó anyagi körülmé­ nyek között vadászó réteg, zárt körükben már nem az erdőzúgás, a rét illata, hanem a pénzen vett zsákmány. A szerző _ki vagyok - mi va­ gyok" érzése uralkodik. Számukban ezek van­ nak kevesebben, de mint egyszerű „pléhpus-

kás\ természetet ismerő vadásztársaim mesé­ lik. a mezítlábas vadászok tízezreit ez bántja, hangulatukat, érzéseiket szürkíti. koptatja... Pe­ dig ők a magyar vad nevelői, gondozói, a vadá­ szati kultúránk továbbvivői. Meddig? VARGA ERNŐ, a Zala Megyei Vadásszövetség fővadásza: Jelenleg igencsak nehéz ezt megfogalmazni, mert sok a bizonytalansági tényező. A jövő vadgazdálkodását alapvetően meg fogja határozni a kialakuló földtulajdonosi birtokviszonyok és az agrárgazdálkodás termelési struktúrája. Meg­ határozó szerephez jutnak majd a földtulajdo­ nosok. amely a vadászterületek elaprózódásá­ hoz fog vezetni. Ez hatással lesz a jelenlegi va­ dásztársasági rendszerre, mert valószínű, hogy a mai nagy létszámú vadásztársaságok fölaprózódnak. A mezőgazdasági termelés intenzíveb­ bé válásával a nagyvad visszaszorul az erdővel borított területekre, ugyanakkor az apróvadnak bizonyára kedvező lesz az élőhelyváltozás. A terményárak változása is jelentősen befolyásol­ ja a vadásztársaságok gazdálkodását, hiszen a legnagyobb kiadást a vadkár megtérítése jelen­ ti. Egy biztos: a kis pénzű emberek egyre ke­ vésbé tudnak majd vadászni. HOPP TAM ÁS, a Zalaerdő Rt. bánokszentgyőrgyi erdészeti igazgatója, a zalai Gímszarvasért Alapítvány elnöke: Véleményem szerint a hivatásos vadászok, a vadgazdálkodási szakemberek által kezelt és fenntartott vadászterületeké a jövő. amelyeken nagyvadakra a belföldi vadász fizető vendég­ ként vadászhat. A nagy létszámú vadásztársa­ ságok sorra tönkremennek, mert nem tudják kigazdálkodni a fenntartási költségeket. Ugyanakkor területeiken nincs már meg a megfelelő minőségű vadállomány. Életben ma­ radásukhoz a tagoknak sokkal többet kellene dolgozniuk és mélyebben a zsebükbe kellene nyúlniuk. A jövőben az egyre elviselhetetle­ nebb vadkárok miatt a vaddisznóállományt is jelentősen vissza kell szorítani, mert e miatt a szarvasállomány is veszélybe kerülhet. Éppen ezért a jövőben több vaddisznóskert létesíté­ sét tartom szükségesnek. SÜLÉ LAJOS, az FVMZala Megyei Vadászati és Halászati Felügyelőségének vezetője: Nekem mindig volt és ma is van határozott jövő­ képem, mert optimista ember vagyok. Vadászat tíz év múlva is lesz. de sokkal több pénzbe ke­ rül majd és ez a mai vadászok jelentős részét súlyosan érinti. A nagy létszámú vadásztársa­ ságokat felváltják majd a kisebb helyi vadász­ klubok. Nagyobb szerephez jutnak a földtulajdo­ nosok. az erdő- és mezőgazdálkodók, a nagy összefüggő vadászterületek fölaprózódnak, s ezt a változást a jogalkotásban, az érdekvéde­ lemben is követni kell. Vadvédelmi körzeteket kell kialakítani, ami magába foglalhat akár 30 vadászterületet is. és erre kell kialakítani egy megfelelő vadgazdálkodási tervet. így a körze­ ten belülieknek közös érdeke a szakszerű gaz­ dálkodás. A vadállományt illetően pedig biztos vagyok benne, hogy a jövőben a nagyvadállo­ mány csökkenni fog. az apróvadállomány vi­ szont növekszik. BÁN IS T V Á N , ERSZI, Budapest, a zalai Erdőgazdasági Dolgozók Vt.: A világot és a természetvédelmi mozgalmakat figyelembe véve. kezd erősödni az élő környe­ zet szerepe. Nemcsak sport szempontból, ha­ nem embercentrikus okokból is. A jövő emberé­

13

nek létkérdés lesz. hogy a környezetében <jy.» rapítsa a zöldet”. Ebbe beletartozik a/ ercíó &. élővilága, de a légkör is. amit abszolút értőkben is növelnie kell. másrészt, hogy ennek szennyo zettségét csökkentse. Ebbe a felfogásba jól bo leillik a vadászat. A fogalmat kiterjeszteném nemcsak vad zsákmányolására, hanem a/ el­ vont zsákmányszerzésre is. Nagyobb súlyt fog kapni az élményszerzés, aminek jelei már mu­ tatkoznak: természetfotózás, célfotózás, és ahogy egyre inkább teret nyer az extrém spor­ tok űzése, úgy a vadászatban is az „igen spor tos" vadászati módok kerülnek előtérbe (pl. a „tömegmészárlás" rendkívül elítélendő forma lesz). Magyarországon az elmúlt pár száz év­ ben alárendeltségi fokunknak megfelelően vet­ tük át mások vadászati kultúráját. A közeljövő­ ben és az azt követő időben is nemzetközi kap­ csolatrendszerünk változásának megfelelően fog idomulni a magyar vadászati kultúra és a vadászsport is. Ahol az egyik legnagyobb ve­ szélyt látom a szalonkázás. ami az EU tagság létrejöttével várhatóan ki fog veszni. Sok min­ denre nem készültünk fel még; ezek a változá­ sok meg fogják határozni vadászatunk majdani, most még jövőjét. SÁNDORFALVI LÁSZLÓ , a Fejér megyei Vadászkamara Vadgazdálkodási Bizottságának elnöke: Pillanatnyilag elég sötéten látom a vadászat helyzetét. Különösen aggódok a vadászterüle­ tek újra felosztódása miatt. Csak nagyobb terü­ letű léptékben tudom elképzelni a vadgazdál­ kodást. mint a jelenlegi. A 300 hektáros apróva­ das területeket nem tudom megemészteni, a nyugati példák jól bizonyítják, hogy vadászni le­ het ugyan kis területeken, de tartamos vadgaz­ dálkodást folytatni nem. FŰ R ÉSZ A TT IL A , a Fejér megyei Vadászkamara elnöke: Aggályaim vannak a kérdést illetően. A politika túlzottan kézbe vette a témát, és olyan dolog­ ban kíván dönteni, amihez véleményem szerint nem értenek a politikusok, vagy rossz tanácsa­ dóik vannak. Ezt példák sorozatával lehetne igazolni. A másik gondom, hogy túlzott mérték­ ben elanyagiasodik a vadászat; akik meg tud­ ják venni a területet, azok űzhetik ezt a tevé­ kenységet. akik pedig 40 éven keresztül küsz­ ködtek. ténykedtek érte. azok egyre inkább ki­ szorulnak belőle. Ha ez így folytatódik, akkor a későbbiekben egyre több probléma fog jelent­ kezni. Csinálja mindenki azt, amihez ért. Békén kell hagyni a vadászokat, intézzék ők a saját ügyüket, és nem szabad helyettük dönteni, ha­ nem inkább támogatni kellene őket, mert ahogy az elmúlt évek is bizonyították hasznot hoztak a nemzetgazdaságnak, az erkölcsi elismerésről nem is beszélve. SÁN TH A A N TA L, főtanácsos. Környezetvédelmi Minisztérium: Immár 25 éve dolgozom a környezetvédelem­ ben. így a vadászattal kapcsolatos kérdéseket természetvédőként vadász, vadászként termé­ szetvédő módra közelítem meg. Nálam e két szemlélet békésen megfér egymás mellett, jö­ vőképemben fontos szerepet kap mindkettő. A vadállományt, mint bármilyen más értéket meg kell védenünk, de a vadászat és a vadgazdál­ kodás jövőjében is egyre nagyobb szerepet kell hogy kapjon a természetvédelem, az ún. általá­ nos természetvédelem, ami nem a védett fajok­ kal kapcsolatos tevékenységek köre. hanem az a szemlélet, amely a vadállományt a természet­ környezeti rendszer részének tekinti. A vadállo­

mány, mint e rendszer alrendszere és szerkeze­ ti egysége meg kell, hogy őrizze működőképes­ ségét - ez visszahat, és egyben az egész rend­ szer működésének az alapját jelenti. Arra kell törekednünk, hogy ez a szerep ne kerüljön túl­ súlyba, de ne is szoruljon vissza. D Ú C Z L Á S ZLÓ , a VKE szervező titkára, vadászíró:' Inkább azt mondanám el. hogy hogyan képzel­ ném el: a vadat újra állami tulajdonba venném, mivel a vadásztársaságokat, csakúgy mint a magánerdőket szépen tönkre fogják tenni. Az igazán jó minőségű állomány kevés helyen ma­ radt meg. Állami tulajdonná tenném a vadásza­ tot és az önkormányzatok kezébe adnám: ma­ gyarul teljes mértékben bérvadászat lenne. Végső soron most is az van, de az önkormány­ zatnak kellene majd eldönteni, hogy kiadja-e a területet vadásztársaságnak, illetve önálló vadazdálkodási egységet hoz-e létre vagy sem. Ilami hivatásos vadászok lennének, akik nem a vadásztársaság alkalmazottjai lennének, mert az nonszensz, hogy a munkáltatóját ellenőrzik. Ez soha nem volt jó. Nincs jövője az előbbiekben elmondottak mi­ att. Jóléti erdő. erdő mindenképpen kell. de az. hogy magát, mint részvénytársaság fenntartsa az utópiának sem nevezhető. Az erdész, mivel a vad kárt is okoz, halálos ellensége a vadnak és így nem lenne szabad kiengedni az erdőbe. Magyarországon növelni kellene az erdőterüle­ tet. viszont az ezzel kapcsolatos feladatokra nem egy ügyvédet kellene kijelölnie a miniszter­ nek, még akkor sem ha pártvezér az illető. Le­ het, hogy jóindulatú, de nem ért hozzá. Ráadá­ sul mezőgazdasággal is foglalkozik, aminek alá van rendelve az erdészet meg a vadászat. Ez is vicc. Külön erdészeti-vadászati minisztérium kellene, legalábbis egy főfelügyelet, ahogyan régen volt az Országos Erdészeti Főigazgató­ ság. hiszen olyan önálló minisztériumok és tár­ ca nélküli miniszterek vannak, hogy az embert elfogja a röhögés. Akkor az erdő nem érdemel­ né meg? DR. HELTAY IS T V Á N , az OMVK elnöke, a Hubertus Kft. társtulajdonosa: Van jövőképem. Mindenképpen a vad jogainak figyelembevételével a természetvédelem fel­ adataihoz és céljaihoz kell igazodnia. Alkalmaz­ kodnia kell a modern vadászat (kultúrált vadá­ szat) elvárásaihoz. A vadászoknak be kell tarta­ niuk az írott és íratlan szabályokat, és sokkal szigorúbban kell elfogadtatni velük a megalko­ tott szabályzatot. A vadászatnak helye és sze­ repe van a természet megőrzésében, a „mér­ téktartó vadászat" lesz az irányadó, ahol nem a minél nagyobb teríték vagy trófea megszerzése lesz a cél, hanem az élményszerzés. Ezáltal válhat ez a tevékenység, sport a társadalom számára is elfogadottá. FE H É R P É T E R , a Komárom-Esztergom megyei Vadászkamara titkára: Szerintem a vadgazdálkodó vadászok rend­ szere már nem a vadállomány érdekében mű­ ködik, tehát a jövőben elválik a vadgazdálkodó és a vadász személye. A gazdálkodó óvja. vé­ di a vadat, inkább az élőhely-fejlesztéssel, a fo­ lyamatos adatgyűjtéssel, felméréssel, elemzés­ sel foglalkozik. Az apróvad zárttéri tenyésztése háttérbe szorul, s az erre fordított tőke a termé­ szetes állományok tartós támogatására, vad­ föld-gazdálkodásra, dúvadgyérítésre, a mezőgazdaság és a vadgazdálkodás harmonizáció­ jára lesz fordítható. A nagyvad, a kártétele mi­ att sajnos sok helyütt kertbe szorul. így biztosít­

va a bérvadászat sikerességét is. Ezt a folya­ matot a gímszarvas kiváló élőhelyein feltétlenül megakadályozandónak tartom. Az eredmé­ nyes, elhivatott, kísérletező regionális vadgaz­ dálkodás meggyökeresedéséhez feltétlen szemléletváltozás szükséges, melynek kialakí­ tását a vadgazdálkodást oktató intézmények már megkezdték. A jövő vadászainak szerepét a tovább erősített szakhatóság és az állami al­ kalmazásban álló hivatásos vadász gárda által szigorúan ellenőrzött bérvadászat formájú .be­ takarításban" látom. D R . S U C H M A N T A M Á S , az O M W elnöke: Igen van. Bízom benne, hogy a vadászati tör­ vény megalkotását követően a magyar vadász­ társadalom életviszonyai stabilizálódnak. A földtulajdon nem lesz akadálya, annak, hogy a társadalom békében éljen a vadászokkal. A rendelkezések hatályosulása útján megvalósul a béke. társadalomba való „beilleszkedésük" normalizálódik. A föld és az erdő szinkronba ke­ rülhet. Ez mindkét oldal számára fontos. A ma­ gyar vadászat, vadkincs nemzetközi elismerés­ nek örvendett. Az utóbbi időben minőségében rontották. Ha az előbbi feltételek teljesülnek, ak­ kor minden szervezet és a szakmai teljesítmény összpontosíthat végre a vadászható vadfajok minőségének visszaállítására. Ez hírnevet és deviza bevételt is jelent az országnak. Mindez szerintem 4-5 év munkájával megvalósítható. Természetes csak akkor, ha az anyagi helyzet lehetőséget biztosit a megfelelő fajkiválasztásra és a minőségi vadállománnyal történő foglalko­ zásra. Mára a vadászattal foglalkozó rétegnek a jövedelme lecsökkent, ugyanakkor, ha több pénzt fordíthatna az élőhelyek kialakítására az visszahatna és gazdaságilag is változtatna helyzetükön, és megnövelné esélyeiket, hogy ne csak azt ejtsék el. ami véletlenül eléjük kerül. PATA KI KÁROLY, a Hajdú-Bihar megyei Vadászok és Vadgazdálkodók szövetségének elnöke: A vadászat jövőképét meghatározza a vadászterületek elaprózódása, ez olyan módon hat ki a vadászatra, hogy kizárja még a vadgazdálko­ dás lehetőségét is. Egyre inkább dominánssá válik a földtulajdonosi akarat és ez bizonytalan­ ná teszi a vadászati munkát, a hosszú távú vadgazdálkodást. A földtulajdonnal nem rendelke­ ző bérvadászok csak meghívás alapján va­ dászhatnak majd és ezért kirekesztődnek a vadgazdálkodási tevékenységből. A szakszerű vadgazdálkodás feltételeivel rendelkező terüle­ tek a jelenleginek mintegy egyharmadára csök­ kenhetnek. Ezek elsősorban az állami kezelésű területekre és a több ezer hektáros magán vagy társult vadászterületekre fognak korlátozódni. Ezt kellene törvényileg megakadályozni. Segít­ hetne a jövőképen az. hogy a vadászati jogot gyakorlókat törvény kötelezné arra. hogy a vadgazdálkodást csak megfelelően képzett szak­ emberekkel végeztethetik. Természetesen gon­ doskodni kell a szakemberek képzéséről és azok erkölcsi és anyagi elismeréséről. Ennek hi­ ánya a jelenlegi törvény legnagyobb hibája. A vadásztársaságoknál a vadászmesteri és a gazdaságvezetői feladatok ellátására - a jelen­ legi választás helyett - pályázati úton lenne cél­ szerű a megfelelő szakembereket megkeresni. Csak ezek megoldása után lehet a jövőkép po­ zitív, optimizmusra okot adó. B A R T U C Z P É T E R , a Nyírerdő Rt. Gúthi erdészetének igazgatója: Alapvetően optimista a jövőképem. Elsősor­ ban azért, mert az északkelet-magyarországi

14

területeken a földtulajdonosok érdekei azon sak a vadgazdálkodás érdekeivel. A racioná san nem hasznosítható mezőgazdasági terül tek aránya igen magas. Az erdősítések továb folytatása a megoldás, amely a vadgazdáik dással összeegyeztethető. Ha a vadgazdáik, dást végzők biztonságban érezhetik maguké akkor megmaradt az az előnyük a nyugati o szágokkal szemben, hogy a vadállomár szakszerű kezelésével hosszú távon érdeme beruházásként is foglalkozni és a minőségi tr< feák. az eredményes vadászatok méghozzá a bevételt. Ehhez szükségesek a vadgazdá kodáshoz megfelelő nagyságú területek, hasznosítási formák, és a hosszú távú hasznc sítási szerződéses jogviszonyok biztonsági Mindezek megalapozhatják a vadgazdálkodá jövőjét, stabilitását és a még további felértéke lődését is. D R. N A G Y L A JO S , nyugalmazott vadászati felügyelő: A jövőképem a vadászat, vadgazdálkodás jő vőjét illetően feltétlenül optimista, mert bízón a fiatal vadásznemzedék vadászathoz fűződc hozzáállásban. A vadgazdálkodásnak azon bán vannak szigorú feltételei, amelyek közül < terület nagysága alapvető. Biztosítani kell hogy a vadászati jog gyakorlásának előfelté tele legyen a 3000 ha feletti terület, össz hangba kell hozni a terület vadeltartó képes ségét és a vadászok létszámát. A szakembei képzést a gyakorlat megszerzésével párhuza mosan kell kialakítani. A jelenlegi túlzott elmé­ leti oktatást gyakorlatiassá kell tenni a vadőr­ képzésben. Az alapfokú képzés után 2 év szakmai gyakorlattal legyen lehetőség a kö­ zépfokú képzettség megszerzésére. Az okta­ tást gyakorlattal rendelkező szakemberekre kell bízni. Mihamarabb rendezni kell a tulajdon és jogviszonyokat. A vad állami tulajdon, a va­ dászati jog a földtulajdonosé, de a vadgazdál­ kodás - a szakmai követelmények elengedhe­ tetlen teljesítése érdekében - nagyrészt bérle­ ti keretek között valósul meg. A vadgazdálko­ dás összes költsége és a kockázatvállalás tel­ jes egészében a vadászati jog gyakorlójára hárul. A vadászati jog tulajdonosának, azaz a földtulajdonosnak, és a vad tulajdonosának, jelen esetben a magyar államnak csak jogaik vannak, kötelezettségük nincs. A vadászat hosszú távú befektetéseket kíván, melyeket csak a biztonságos jövőre lehet alapozni, en­ nek hiánya a rablógazdálkodás irányába tereli az egész folyamatot, ezt kell törvényileg meg­ akadályozni és kellő stabilitást adni a vadgaz­ dálkodáshoz... D R. M A K A I L A JO S , a Somogy megyei Vadászkamara etikai bizottságának elnöke: Igazán optimista akkor lennék, ha sikerülne a vadászkamarának és a védegyletnek fúzionálnia. Ha a kettőjük között folyó vita tényleg a va­ dászok a vadászat érdekét szolgálná. Ami opti­ mizmusra ad okot az. hogy megnyugodtak a kedélyek, bízom abban, hogy nem lesz a jövő­ ben olyan törés, amely a magyar vadászatot tönkreteszi. IV U S Z A TA M Á S , a Somogy megyei Vadászkamara elnöke: Amíg olyan emberek döntenek a vadászat, a vadászok sorsáról, akiknek még csak rálátásuk sincs a dolgokra, akik nem tudják, hogy mit je­ lent a vadgazdálkodás, addig - szerintem semmi jóra nem számíthatunk. Sajnos a jövő­ ben is azt kell bizonyítanunk, hogy mi vadászok tisztességes emberek vagyunk.

AMERICAN.

STYLE Ml M/

Mag-Lite®, M ini Maglite® and M ag-Lite" Solitaire® flashlights. American made. Am erican style. TH E

MAGLTTE F O U N íW IO N -

is a non-pwfit ar$ani2atk *i crcúud by MAC / N S 7 R U M E N T /NC. to supf<wt. pftsenx, and panövrfy únpact effotts th a t c o n tré i/U to a cU iX ner. b ca k h t& 'Jc d x ri o r* K * trn crx

MAG-LITE

M a g y a r o r s z á g i k é p v is e le t: A U D A X T R A D E K F T ., B u d a p e s t 1 1 4 2 , U n g v á r u . 6 4 - 6 6 . T el./ Fax: ( 1 ) 2 5 1 3 3 6 8 , ( 1 ) 2 5 1 8 9 7 8 . G S M : ( 3 0 ) 441 37r I n t e r n e t : ww w .audaxtradc.hu • E - m a i l: salcs6*audaxtradc.hu salcs
0 1 9 9 9 M A G IN S T R U M E N T . IN C .

1635 South Sacramcnto Avc.. O n ta rio . C A 91761

0 1 (9 0 9 )9 4 7 -1 0 0 6 ww w .m ixlitc.com

The distiaethre »hape». ity le i and overall appearaaces of all Mag laitrum ent* flashltghu. and the circamferential m Kriptions extending áronod the head* of all Mag Im trum cnt" flashlights, are trademarkf of Mag Instrument. Inc. Ifce circumferential macription on the head of cvery flasMight signifíes that it it an onginaf M A G * flaihlight and part of the M A C * family of ílashlightt

fh# U S A .

Mire szabad vadászni? Decemberben: setejt gímszarvasbika, tehén, ünő, borjú - dámbika, tehén, ünő. borjú - őzsuta, gida - muflonkos. jerke, bárány - vaddisz­ nó - sz*a szarvas - Dybowski szarvas - mezei nyúl - házi görény nyest - fácánkakas (fácántyúk csak a 2000 darabolmeghaladó utóne­

velő, m. kibocsátási hely 1000 méter sugarú körzetében, kúlőn enge­ dély alapján, a teríték 20%-áóg lőhető!) - vetési lúd (naponta és sze­ mélyenként 4 db ejthető el) - nagylilik (a vadászati hatóság által en­ gedélyezett időben és mennyiségben) - tőkés, böjti, csörgő, barátré­ ce. kerceréce, szárcsa (naponta és személyenként legfeljebb 8-8 db ejthető el. a tenyésztett vadkacsa tilaJmiidőn kivúl és napi terítékkorlátozás nélküllőhető) - balkáni gerle. Januárban: selejt szarvasbika. tehén, borjú - selejt dámbika, tehén, borjú - őzsuta. gida - muflonkos. jerke, bárány - vaddisznó - házi gö­ rény - nyest - fácánkakas - vetési lúd - nagylilik - tőkés, böjti, csörgő, barátréce, kerceréce, szárcsa - balkáni gerle. Egész évben: vaddisznó kan. süldő, malac - üregi nyúl - róka - pézs­ mapocok - nyestkutya - aranysakál - mosómedve - dolmányos varjú - vetési varjú - szarka - szajkó.

DECEMBER Téléi ő, avaav Karácsony hava A hó A hét napja napja

A Nap kelte nyugta

A Hold kelte nyugta

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

710 711 713 714 715 716 717 718 719 720 7 21 7 22 723 724 7 25 726 726 7 27 7 28 7 28 729 729 730 730 731 731 731 731 732 732 732

005 112 216 320 423 524 6 25 723 818 908 952 1031 1105 1135 1203 1229 1255 1322 1353 1428 1510 1602 1703 1812 1925 20 39 21 51 23 00

Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Héttő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő Kedd Sze«la Csütörtök Péntek

1555 1555 15 55 1554 1554 1554 1553 1553 1553 1553 1553 1553 1553 1553 1553 1553 1554 1554 1554 1555 15 55 1556 1556 15 57 1557 1558 15 59 1600 1600 16 01 16 02

-------

007 1 11

1321 13 45 1409 1433 1458 1527 15 59 1636 1719 1808 1902 20 01 2103 22 08 2315 —

024 136 2 51 409 527 644 754 854 944 1024 10 57 1125 11 50 1214 1238

Fázisa h m

02332

D 150

• 1831

C 1504

JANUAR Télhó, avaav Boldoaasszonv hava A hó A hét napja napia

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Szombat Vasárnap Hétlő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő

A Nap kelte nyugta

AHoW kelte nyugta

7 32 732 732 732 732 7 32 731 731 731 730 730 729 729 728 7 28 727 726 726 725 724 723 722 722 721 720 719 717 716 715 714 713

214 317 417 516 613 7 05 751 832 908 940 1008 1034 1059 1125 1152 1224 1300 1345 1440 1544 1657 1812 1927 20 40 2150 22 58

1603 1604 1605 1606 1607 1608 1609 1610 1612 1613 1614 1615 1617 1618 1619 1621 1622 1623 1625 1626 1628 1629 1631 1632 1634 16 35 1637 1638 1640 1641 1643

——

003 106 208 308

1303 1330 1401 14 36 1517 1603 1656 1754 1856 20 00 2106 2213 23 22 -------

033 146 3 01 417 529 634 730 815 853 9 24 952 1017 1041 1106 11 33 1202 12 35

ÁTMENŐ KÉPÜNKÖN:

KERN JÓZSEF FESTMÉNYE

Fázisa h m

01914

D 14 34

•

540

C 8 57

KARÁCSONYI IRODALMI 1999/DECEMBER

JA fi*

BEKES,

//

A SZERKESZTŐ JEGYZETE Ami tavaly sikert hozott a melléklet szerkesztésénél, az idén - nincs mit tagadnom - csak részben jött be. ő s e ­ ink öröksége - mint téma - nem nagyon mozgatta meg az írásra egyébként egyre hajlamosabb vadászok fantá­ ziáját. Tessék megnézni hány „vadászkönyv” jelent meg idén is, a dedikálásra kész vadászírók már nem férné­ nek el egy nagy tárgyalóasztalnál sem... kis túlzással, elég elsütni a puskát, máris meg lehet írni egy félig ma­ gánkiadású, szerkesztetlen, értelmetlen, olvashatatlan könyvet. - Igen, könyvet kell írni öregem - okított ki egy első kö­ tetes, akinek már nyomda alá rendezik a második könyvét is - akkor nem packáznak veled a szerkesztők, azt írsz, amit akarsz... még, ha marhaság is - tette hozzá. Ekkor értettem meg a könyváradat magyarázatát. A lapszer­ kesztők akadékoskodása, igényessége az oka annak, hogy a szerzők elfordultak/nak a vadászlapoktól és in­ kább könyvet írnak. Atya világ, ezért lett a könyvírás slá­ ger? Tökmindegy, hogy milyen, csak könyv legyen? Ha a könyv jó, okos gondolatai vannak benne a szerző­ nek, dicsérik a kritikák, mert az áradatban ilyen is van akkor talán ezért, ha viszont a könyv csapnivalóan rossz, ha lehúzzák a kritikusok, akkor pont a negatívumok elol­ vasása miatt veszik meg az emberek. Mint öregedő szerkesztő, kezdem visszasírni azokat az időket, amikor egy-egy „vadászírónak" a vadász-sajtóban kellett először az íráskészségét, a tehetségét bizonyíta­ nia... hogy kiérdemeljen egy gyűjteményes kiadást vagy - adta isten és egy igényes kiadó - önálló kötettel méret­ tetett meg. Sajnos manapság az igényesség szenved nap, mint nap csorbát, amikor üptre jelennek meg az ol­ vashatatlan, értéktelen, a vadászati irodalom selejtjei kö­ zé számító vadászkönyvek. Hát ezért kísérletezgetünk az irodalmi melléklettel, hogy visszaállítsuk az írás, a vadászati irodalom rangját, a szerzők méltóságát. Tudom, ezúttal nem volt könnyű a fel­ adat, hiszen a tematikus témaválasztás már majdnem olyan, mint a tornában vagy a jégtáncban a kötelező gya­ korlat... van akinek ez is sikerül, van akinek nem és van aki már a szabadon választottra vár. ígérem, ez volt az utolsó „kötelező gyakorlat"... innen kezdődően az igazi, a szabadon szárnyaló, a mondandó­ jában is gazdag és hiteles valóf di irodalomra igyekszünk kon/* centrálni. A Magyar VADÁSZLAP által kiírt „Ő s e in k ö rö k s é g e ” c. , pályázatra 17 szerző küldött pályaművet, amely közül a zsűri döntése szerint harmadik helyezést ért el A g y a k i G áb o r: V a d á s z lá z c. írása. A második helyet megosztva kapta G á je rn ó F e h é r G a b rie lla : F é lte n i, m in t a m e g s z ü le tő t c. írása és V á ra d i R ó b e rtn é : E zern yi é rz é s t c. írása. Az első díjat a zsűri nem adta ki. R a k k T a m á s : T ú lé ljü k c. verse a VKE kütöndíját nyerte el.

KARÁCSONYI IRODALMI MELLÉKLET 1999/DECEMBER

Szerkesztette: CSEKÖ SÁNDOR Tervezés- tipográfia: KUN GÁBOR Címlap és hátsó borító: MRÁZ JÁNO S munkája Illusztrátorok BOROS ZOLTÁN, M IK LÓ SO VITS LÁSZLÓ

^ A D tó Z IA P IRODALMI MELLÉKLETE 2

DR. FARAGÓ ISTVÁN

ÖRÖKSÉG Testvérem, amikor a réteken pára nő, pupillám szűkül, a tőr nyelén matat kezem, vér illatát várva remeg orrcimpám, lehet, hogy lebéklyózott lovaink farkastól riadtak... nyomára leltünk, lélegzetvisszafojtva minden lépés, befelé zihálva, pattanásig az ideg, a húr, ha feltűnik, enyém lesz, a csörrenő tarsolylemeztől tán elriad - de nem, élőként kel, zsákmányként rogy le, s rogyom le mellé én is, vérébe lombot áztatok, enyém, örökre már, torkomban ziháló szívem megpihen, minden ősömből így tört elő, s mindegyik így titkolta el, kalaplevéve, kürtszó zajába, comes venatorum vagyok, a bakonyi ispán, turult pedzető pusztai lovas, kucsmás felbuktatója fogolynak, nyúlnak, - a süldőt az útig húzzuk ki, hát testvérem, az ütött-kopott, tarlójáról Trabant csomagtartójában a vad, kalapom felékesítve, szívemben béke add meg, uram, még sokszor, nekem, s hetedíziglen, minden nemzedéknek

VÁRADI RÓBERTNÉ

EZERNYI Mennyi kedves emlék, mennyi igazán szép élmény van már a tarisznyámban, akármi­ lyen későn jöttem a világra a vadászat szülőszobáján, és remélem még számta­ lan szívet melengető érzés fog átjárni. Emlékszem: az elején mikor csak úgy „csendes kísérőként" mehettem cserkelni és láthattam az éppen álló, vagy megugró vadat, micsoda élmény volt számomra. Bevallom, akkor csak annyit láttam, hogy egy őz, szarvas, vagy disznó volt. Emlékszem arra is, mikor az első igazi hideg napon kinn ültünk a lesen, sokáig nem jött be semmi, és azt éreztem, meg­ vesz az Isten hidege, szinte már vacogtam addig a pillanatig, míg az első szöszölést meg nem hallottam. Rögtön elfelejtettem minden addigi kínomat. Ez az érzés, ami ilyenkor eluralkodik rajtam, a mai napig is így van. Melegem lesz, ha fázom, elfelej­ tem a szúnyogok ezernyi hadát, a szelet, az esőt. a jeget és az összes istencsapást. Miért érzem rövidebb. néha hosszabb idő eltelte után, hogy mennem kell? Hív az erdő, vár rám. Olyan hiányt érzek, mint az éhes ember, hogy ennem kell, a szomjas ember, hogy innom kell. a szerelemre éhes ember, hogy szeretkeznem kell és még sorolhatnám. Nem tudom milyen templomba járni, mert nem járok, de mikor kinn vagyok az erdőn, valami végtelen megnyugvás járja át a tes­ tem és a lelkem. Olyan, mintha feloldozást nyernék összes elkövetett és nem elköve­ tett bűnömért. Beléphettem egy olyan vi­ lágba, ahol a pap. Isten tudja ki, de én hí­ vője vagyok. Mindig fájó szívvel jövök el, annyira ma­ radnék még. Furcsa fájdalom jár át, mert bizonytalan mikor lehetek megint kinn. Nem bánom, ha mindezek olvastán azt gondolod „ő már fertőzött beteg” , talán gyógyíthatatlan és nincs remény a gyógyulásra. Ha már bele­ kóstoltál ebbe. magad is tudod, hogy nem is akarod. Szíved sze­ rint kiköltöznél egy erdőszéli házba, és ott élnéd napjaid. Nem remeteként. . csak hogy minden­ nap lásd. min­

dennap érezd a közelségét annak, ami úgy tud hiányozni. Az erdőjárással kap­ csolatban az érzelgősség olyan, mint a szerelemben a romantika, ha nincs, fabat­ kát sem ér az egész. Ha hiányzik belőled, vagy nem kapod meg. keserű leszel, nem találod helyed a világban. Feltetted-e magadnak valaha a kérdést, hogy a reinkarnáció ha létezik, mi szeret­ nél lenni? Ezeréves fa, moha. szikla, vagy mi egyéb? Mi lehetnél, hogy mindig ott légy, hogy ott lélegezz? Kérlek, ezen most ne mosolyogj, hiszen Te ugyanezt érzed, ha meg nem, nem vagy közibük való. Biz­ tos vagyok benne, hogy ezt már számta­ lanszor megélted, átélted. Mondd csak ki bátran! Mindezt mikor bevallottad magadnak, nehéz volt megérteni, más miért nem gon­ dolkodik így, miért nem érzi azt amit te? Mennyivel könnyebb lenne. Nem kéne magyarázkodni, nem kellene arra gondolni, hogy másnak más a fontos más a szép, máshol érezné jól magát Közben ha nem is mindig, de lelkiismeret furdalást érzel. Birkózol önmagaddal, elha nyagolva érzed a családot, szeretteidet mert azt a kevés idődet nem ott töltöd és azzal amivel ők szeretnék, és meglehet so­ sem kérded meg igazából mit gondolnak felőled. Pedig bizton tudod, küszködnek magukkal, veled, az érzéseikkel. Meddig feszíthető a húr, mikor mondják, hogy en­ nek vége, és vajon ki tart veled? Jó l döntesz-e? Megannyi kérdés, csak úgy gyülemlenek. A vad meg csak ösztönösen járja évtize­ des, évszázados kitaposott útját és éli a maga nem könnyű életét.

Meglehet, irigykedsz is rájuk. Ösztönösen választanak. Én is ezt örököltem, magam sem tudom honnan, kitől, le- és felmenő rokonságom­ ban nem tudok olyanról, ki mindezt magá­ ban hordozta volna. Miért nem tudom? De én, boldog vagyok. A mindig új illat, a mindig új remény, végtelen megmagyarázhatatlan érzések­ kel tölt el. Ez olyan jó! Megannyi érzés kerít hatalmába mikor megpillantom a vadat, látok egy szép virá­ got, vagy egy zúzmarától csordultig levő fenyőcsoportot, egy gráciát. Ott állok csak szótlan és bámulom, mert nem láttam még ilyet. Erről hiába is mesélek, ez bennem van, vágy a szépre, vágy a jóra, ilyet talán többé nem érezhetek, nem láthatok, és jó hogy nem hagytam ki. mert nem jön vissza ami mellett egyszer elmentem. Ne tétovázz, mozgass meg minden kö­ vet, hogy újra ott lehess! Hányszor érezted azt társaságban, hogy csak a tested volt ott, és aki figyelt rád, megkérdezte: „Hahó, merre jársz?" Akkor talán azt felelted: „Gondolatom messze járt." Mikor vége a nagyvadas vadászati idénynek, már alig várom a tavaszt, az avar szagát, a hóvirág szedését, az ibolya illatát, és persze a szalonka nászrepülését, mert ez a tavaszi szerelem, az imbolygó korrogás a lelkem mélyéről fakad. A rügyező barka, a virágba borult man­ dulafa csak vele együtt szép. Míg bokorba bújva, nyiladékon megállva várom a szalon­ kát, ezernyi boldog érzés szívemet járja át. Újra itt vagyok, eljött a varázs. a föld szaga, minden mi körülvesz a szívembe váj, .. és hagyom, mert a húsomba, csontomba jár. ' B w S i. Felfrissülök, mint tavaszi zápor után a táj. Üj erőre kapok, érzem a mindenséget tudnám mozgatni, olyan vagyok mint Atlasz óriás. Nem szégyellem jó ez az érzés, ha­ gyom. hogy bennem sza­ badon járjon, hogy a szenvedély végtelen szárnyakon szálljon. Ragadjon el. és hagyom, hogy vi­ gyen. , repülök vele, hisz nem tudom meddig vihet. Csak míg akarom, hogy mindez így le­ gyen, addig vár engem a végtelen.

IRODALMI MELLÉKLETE

3

/

/

g

G A JER N E FEHER GABRIELLA ■■

rr

FELTENI, MINTA MEGSZÜLETŐT Gyönyörű kincs és gyönyörű teher, amit óv­ ni félteni kell, akár egy ifjú asszonyt, a gyer­ mekével viselőst. Aki bár tudja, hogy meg­ fogant magzatának meg kell születnie, de mégis ölében óvná ettől a vad hangos, máskor talán bársonyos meleg világtól. Nem tehet mást, útjára bocsátja őt engedel­ mesen egyengetve lépéseit. Nem tulajdona - bár vérével közös - élettel értéket közvetít. Örök parancsa ez a sebes sodrású időnek. Örökséget kapni kézzel megfoghatót, vagy csak tisztán érezhetőt, vigyázni azt és ha már megszolgáltuk dolgunkat, átenged­ ni az utánunk jövőknek. Vadászati örökségünk: virágszirmok a szélben, sok kis könnyű pehely, de mégis egy tőről fakad. Benne foglaltatik vadjaink sokfélesége, a nekik otthont adó erdők, öl­ tözetet szaggató sűrű bozótosok, jámbor le­ gelők és a patakok hűs enyhe, az egész csodálatos élő, lüktető világ. Visszatérő, szépséges emlékem egy ma­ gányos öreg bika képe az őszibarackos öbli les ölelésében. Meleg szeptember eleji al­ kony volt. Ahogy felkaptattunk kedves pá­ rommal lesünkre és elfoglaltuk kissé kényel­ metlen deszkáit az öreg koronák mögött, aztán az erdő halkan megszólalt. Kis finom neszek, pockok, egerek sertepertélése, né­ ha egy erősebb reccsenés, disznók kis morcanásai az avarban. És egy finom fá­ tyolként szétrebbenő faág takarásából vala­ ki ránk nézett. Amit soha nem tudatosan, ta­ lán csak a már elfedetten bennünk szunnyadó ősi ösztön rezdülésével ér­ zünk. Lassan odafordítottam a fe­ jem és egy fiatal bika kutató pil­ lantásával találkozott szemem. Egymásra néztünk, ő aki ott­ hon volt és én aki arra az estére haza érkezhettem a közős ősi melegségbe. Ki­ mondatlanul is tudtuk, nincs ártó szándék közöt­ tünk. Majd amilyen hang­ talanul megjelent, erős arányos teste oly neszte­ lenül fordult vissza a kö­ kénnyel szeldelt váltó fe­ désébe. A suttogó esti szellő simogatta arcun­ kat, meghitt volt, mint gyermekkorunk kályhame­ legének duruzsolása. Aztán ebbe, a testre, lé­ lekre balzsamos írként ható bé­ kébe belesajdul egy öreg bikatorokból fel­ szakadó karcos őszi üzenet. Nehezen leír­ ható. talán soha nem adhatja vissza a papír azt az ősi, legbelülről feltörő vágyakozást, amit mindenre elszánt mámorában világgá kiált. Fenséges és megborzongtató egy­ szerre. Lassan tapinthatóvá lett az est fekete sűrűje, a felhők fölül elő­ bukkanó hold sápadt vilá­ gánál egyszer csak előtűnt egy árny. Termete, tartása akár egy királyé, palástja az ibolyaszín égbolt, ékkövei a ragyogó csillagok. Hatal­

4 ’A M S Z IA P IRODALMI MELLÉKLETE 4

más. szabályos, sűrű koronája mint egy me­ gelevenedett ágas-bogas csipkebokor. Elő­ tűnt a semmiből és eltűnt a semmibe. De az az idő. az a bennem feltörő elfojtott öröm mámorában alig érzékelhető távolság, az út amit megtettek lábai, megállította és ott marasztotta őt nekem. Nem is ment, szinte nem is érintette a szekérút porát, csak úgy tünékeny álomként suhant. Az utat övező fi­ atal akácok, mint finom udvarhölgyek szok­ nyái susogtak utána. Azóta a szarvasbika alakja egyet jelent számomra az ő megis­ mételhetetlen lényével. Ahogy a Kárpát-medencében századok­ kal ezelőtt otthonra leltek ezek a természet által gyönyörűségesre alkotott példányok, vonásaik úgy nemesedtek, méltóságos tró­ feával kecsegtetve a vadászvendégeket. Még megvannak, őrzik és tovább örökítik fajukat nekünk és talán unokáinknak is. Ha vigyázunk rájuk. Ha meglátjuk a furcsán biccenő szarvas tehenet, melynek egyik lábát térdtől a ma kor erős drótbéklyója szakította le, hogy az tán kiszabadulva három lábon folytassa tö retlen útját az övéiért. Mert szükségük vol okos tapasztalásaira. Milyen jóságos is a természet. Erejét meghagyta, velük tartha­ tott, csak mozgásával tűnt ki közülük.

Ha elgondolkodunk. Talán azon. hogy az emberi okosság vív­ mányai mennyit árthatnak nekik. Őseink öröksége a rétek, legelők kaszálók is. Kis mesebeli tündérkertek, ahol a számlálatlan szárú zöldet a föld csillagai, ezernyi ap­ ró virág pettyezi. Kamillák kedves apró gyomjai, a csak Európa szívében őshonos kisvirágú Pannon-szegfű rózsaszín-lila kar­ csú szálai, hercegnői eleganciája. A gyer­ mekláncfű sárga pici fészke, amit talán egy őzgida méltat figyelemre és pilleszálló könnyű termése, ami eszébe juttatja a szarvas­ tehénnek a szerelemillatú termékeny őszt. Örökségünk részei szép hagyományaink is. Ahogy múlnak az évek új és új rügyfakadások múltával változnak ünnepeink. A tisz­ telendő napok helyébe mára már a lelkűnk­ ben élők lépnek. Eszünkbe hozza egy su­ dár jegenye, egy vénséges vén tölgy, egy estére kondító távoli harangszó. Elmegyünk - emlékeinkben kutatva - arra a kora tava­ szi nyárfás erdő már régi fővel borított szekérútjára, vagy az őszi áléra, ahol rozsda­ piros leveleket hintett hajunkba a szél. Ahol boldogsággal érintett meg bennünket az örökkévalóság egy pillanatra maradandó megfoghatósága. Hóvirág leheletű ünnep­ ként él lelkűnkben a szalonka várása a Kányási réten. Egyedü­ lálló ősborókása, a fennsíkok hangulatát idéző hangák va­ rázslatosan puha szőnyege méltó pompával köszönti a tavasz királynőjét. Az együ'• vé tartozás hitét és a megú­ julás reményét hirdeti a reá váró vadászokban. Nemes kincsünk nagytudású va­ dász elődeink ha­ gyatéka. Akik ere­ jüket soha nem kí­ mélve azon fára­ doztak - életüket téve rá. hogy biz­ tos válogatással lelkiismeretük szerint vadállo­ mányunkat fiaik­ nak megőrizzék. f Hazánk jó hírét tá­ voli tájakra is elvitték, hogy emberi nagyságuk ott, idegenben is megmutatkozhas­ son. Velünk vannak még sokan, de mások már csak az örök vadászme­ zőkről fürkésznek bennünket. Illesse valamennyiüket a kalapot emelő tisztelet. Magunknak és magunkért tesszük, ha a természet iránti alázattal védjük vadászörökségünket és kezünk mele­ gével óvjuk, akár egy fészkéből elgu­ rult fácáncsibét. Hogy vigyázhassanak rá utódaink is, hogy eldönthessék, jó gazdához illően bántunk-e vele.

RAKK TAMAS /

r

TULELJUK Először talán féltünk és bújtunk, majd felüvöltött az élni akarás... és görcsösen feszült kézben a kő és a hasadás a koponyán túlélésünket nyitotta tágra.

és fénylő tiszta csillagokkal szívünkben hittük, mert szennyel, könnyel és vérrel testünkön hittük:

hogy túléljük!

Megtanultunk szorongva élni, aztán megtanultunk minél kevesebbet félni, mert kőmagvú dárdák zuhantak, tőhegyes nyilak suhantak, sziszegtek a golyók és meggörbül hátunkon ringó vagy lovak kápáján ingó sutavad ernyedt tagjai bíztattak,

amikor dunyhák hullámzó halmain fogant a lét,

hogy túléljük!

Ugye ma is kísért a vágy, a láz, a megaláztatás...?

Igen, a túlélés hitét örököltük a túlélés vágyát, lázát, megaláztatását, mert színes csillagokkal mellünkön és homlokunkon

A túlélés vágya, láza, megaláztatása kísért, amikor egymás arcába karmoltunk, amikor rácsok csattantak mögöttünk vagy sikercsúcsokon tündököltünk és amikor atomtól izzott mindenütt az ég.

Ugye erős még a hit...? Ugye futja még az örökségből...?

Nyújtsd hát a kezed!

WENTZELY DÉNES

ELMENT A VEN ERDESZ! őszi verőfényben nagy búsan ballagott a lombjukat vesztett eget fenyegető öreg tölgyek alatt.

Az idő nagyon gyorsan száguldott el vele, mire észrevette elment az élete! A modern világban nem találta magát, egyedül ellene céltalannak látta felvenni a csatát, mint Don Quijoténak, a„Kóbor Lovaginak a szélmalom harcát!

Titokban azt várta, hogy egy nyiladékon elébe toppanjon néhány cimborája!

Magányos farkasként élte a napokat, „emlék-könyvéből" a szívéből tépkedte a színes lapokat. *

Már nem hitt abban, hogy télre új tavasz jön. és ha újra éled fű-fa-lomb-virág: lesz még egy jobb világ! Már semmiben sem hitt, hát magára szedte a régi gönceit: az erdész zubbonyát, zsinóros kalapját, s vállára vette az öreg mordályát.

Járta a sűrűket, a régi mezőket, leste saját magát: hogy meghallja-e majd a dörrenéseket és megérzi-e még a puskapor szagát?

Tél végén aztán favágók hozták a faluba a hírét: megtalálták a vén jágert, meg a Csibészt! Egymást átölelve - gondolhatták talán pihennek mindketten az őszülő erdők színes ravatalán...és havával a tél lágyan, simogatón betakarta őket akár a szemfedél!

/

Míg ereje bírta ment hegyen-völgyön át, de egy tölgy tövében megérezte aztán. hogy most már nincs tovább! Néhány nappal később kutyája talált rá a hűséges „Csibész" és ott maradt vele, míg csak el nem fogyott végső lehelete.

4 'A tó M JA P IRODALMI MELLÉKLETE 5

AGYAKI GÁBOR

VADÁSZLÁZ Rosszul aludtam, és ilyenkor az ébredés sem kellemes. Fél éjszakán át hánykolód­ tam az ágyban, izzadtam és a vizes testem­ re rátapadt a takaró. Ettől olyan érzésem tá­ madt, mint akit gúzsba kötöttek. Lidérces álmok gyötörtek, és ezektől a látomásoktól még a reggeli kávé kevergetése közben sem tudtam szabadulni. Álmomban egy nagy rét közepén álltam és legeltem. Legeltem, mint egy igazi zsák­ mányállat. redős zápfogakkal. idegesen, ál­ landóan a fejemet kapkodva, várva égből földről a veszedelmet. Fura érzés volt. hogy bármikor bárhonnan lecsaphat rám valami, nem ízlett a fű, amit válogatás nélkül hab­ zsoltam, hol savanyú, hol keserű, de leg­ többször íztelen és szúrós volt. Habzsolás helyett talán mégis jobb a pákosztosság. Zavart, hogy egy percre sem lankadhat a fi­ gyelmem. nem nyújtózkodhatom el a napon gondtalanul, mint egy nagyragadozó. Nem alhatok különböző biztonsági zárak, és ri­ asztóberendezések védelmét élvezve, mint a természet csúcsragadozója, az ember. De ami a legjobban zavart, az az, hogy nem vadászhatok, hiszen egy magára valamit adó zsákmányállat ne vadásszon, nem osonhatok fától fáig, nem lapulhatok a fű­ ben. várva a megfelelő alkalmat, amikor az agy és az izomzat együtt összpontosít arra, hogy az utolsó ugrás pontos és halálos le­ gyen. nem érezhetem azt a diadalt, amit

minden ragadozó, így az ember is érez. ha valamit megszerez magának. Ősi öröklött tulajdonságok ezek. mert zsákmány minden, amit megszerzünk ma­ gunknak. Zsákmány a napi élelem, a nő akit szeretünk, a ház a telek és a csillogó autó. Ha ezeket megszereztük, mindenkivel szemben megvédjük, ezért mi sem szeret­ jük a táplálék-konkurenseket. Féltjük a ne­ hezen megszerzett pozíciókat, mert ezek a legnagyobb zsákmányok közé tartoznak. Ha valaki közelít felé, rögtön tüskés bozót­ nak támaszkodunk, mert az oroszlán is on­ nan támad a felkapaszkodóra. Micsoda szerencse, hogy a zsákmányszerzés öröme még mindig megmaradt bennünk, és az ember vadászik. Mert vadá­ szik mindenki, nap, mint nap, lehet, hogy nem mindig a betevő falatért, de vadászunk á birtoklási vágyért. Biztos, hogy az életben elért sikerek nagy része ennek az ösztön­ nek is köszönhető. A természetes viselke­ désünk az évezredek során semmit sem ko­ pott. Revirhacokat vívunk a szomszédokkal a telken, hevesek ezek a csatározások, mint az áprilisi őzbakviadalok. Sajnos vannak véres háborúk országok között, mint amikor két oroszlánfalka leszámol egymással. Ilyenkor nincs kegyelem sem gyermeknek, sem kölyöknek. Lehet, hogy sosem tudjuk magunkból kiirtani ezeket a tulajdonságo­ kat, de vannak békeidők, amikor az orosz­

lán jóllakott és a zebrák a heverő ragado­ zók között sétálhatnak. Az ilyen időszakok, a történelem folya­ mán az ember mindig jól ki tudta használni, és biztos, hogy nem csak fogazatot örököl­ tünk őseinktől, hiszen ahhoz, hogy kiemel­ kedjünk az állatvilágból, kellett erő, bátor­ ság. intelligencia és még sok egyéb mellett a zsákmányszerzés öröme is. Kellett az az érzés, amit ma úgy hívunk, vadászláz, amikor az elejtett zsákmány felett megpihenve remeg a láb. a kar, remeg a szív és zakatol a tüdő. Ilyen vadászlázat örököl­ tünk mi, ami már sokat csitult, de még ma is ott van minden ember szemében. Az évszá­ zadok során mind messzebb kerültünk a ter­ mészettől. aki soha nem vadászott, nem tud­ hatja. nem ismerheti még saját érzelmeit sem. Sokszor nem tud mit kezdeni örömével, és társai öröme láttán sem tudja mi az a fur­ csa csillogás a szemekben. Ha megszerzünk valamit, amire régóta vágytunk, sokáig cso­ dáljuk, fogdossuk, méregetjük. így van a va­ dász is, ha letérdelhet a régóta keresett öreg bak mellé. Csodálja agancsát, fogdossa. mé­ regeti és közben csillog a szeme, mert a mai kor vadásza ebben a kis csontdarabban látja a természet gyönyörű szép alkotását. Mára már van szépérzékünk, intelligenci­ ánk, tudunk sírni és nevetni, de fontos, hogy tudjuk, őseinktől nem csak a fogsorunkat örököltük.

BODOR MIKLÓS

KITŐL ÖRÖKÖLTE? Amikor gyerekkoromban valami égrekiáltó gazemberséget követtem el, sűrűn felhang­ zott a népes számú nagynénik kórusa: - Kitől örökölte? (Egy sporndeusz, egy pirrikhiusz, emelkedő hangsúllyal. Kezek ki­ tárt tenyérrel a mennyek felé emelve. Sze­ mek borzongva kimeredve. Mint régi jó an­ tik sorstragédiákban illik.!) Néha megbicsaklottam, és valami jól sült el: ilyenkor az előbbi görög kórus ugyanezt kérdezte a felettünk valótól, de egészen más, ellágyult hangsúlyozással. A válasz az utóbbi esetben - jófiú hőstet­ te okán - öntudatosan a családi erényekre utaló dölyfös utalás, előbbi esetben - gye­ rekcsíny, vagy csak egyszerűen félresiklott jó szándékból eredő baklövés alkalmából saját elfajzott mivoltomnak szóló szidás volt. - De tényleg? Kitől, melyik ősünktől örö­ költük jó, vagy gyarló tulajdonságainkat? Aztán, valóban gyarló-e az egyik, és dicsé­ retes a másik „örökség"? Elvitt egyszer kirándulni osztályfőnökünk. Lehettem úgy tizenegy éves. Vonatról száll­ tunk. Buszra ültünk, majd leszálltunk. Meg­ annyi idegrángást okozó művelet, ha hu­ szonkét élénk kiskölyökkel kell véghezvinni. Volt. akit kétszer számoltak meg. volt, akit egyszer se. mert a zsivajogva kavargó gye­ rekmassza darabszáma igen nehezen ál­ lapítható meg. Befordultunk aztán az erdő­ be. és ekkortól körülöttem megszűnt min­

IRODALMI MELLÉKLETE

6

den, ami az erdőn és rajtam kívül létezett! Egy helyütt a turista hangyák karavánja ke­ resztezte! Először csak lehajoltam, hogy kö­ zelebbről szemügyre vegyem, mit is tesz­ nek? Később le is hasaltam, mert egyrészt elzsibbadt a lábam, másrészt úgy jobban lehetett látni, hogy mindjük csápjaiban szo­ rongatott valamit. A szembejövők szabad „karjaikkal" jeleket váltottak a terhet cipelőkkel. Először annak akartam után járni, hova viszik szerzeményeiket a terhet hordozók? El is jutottam a hangyabolyhoz, ami bizony távol esett az úttól, ahol félszemmel láttam futkosó alakokat, de hát, gondoltam: néme­ lyik turista időnként szaladgál az erdőben! Leselkedtem a boly bejáratánál egy dara­ big. Később meg szerettem volna nézni, mit, és honnan szállítmányoznak a szorgos állatkák, megindultam visszafelé a karaván útján. Elértem a turista utat. Rajtunk: a han­ gyákon, rajtam és a felfedezés örömén kívül megszűnt minden más! Rám borult a nyár­ végi erdő a csertölgyes - számomra csodá­ latos illatával, és visszaadhatatlanul csodás fényeivel, a csend, valójában ezernyi hang­ jával! Teljesen elmerültem a nyomozás munkájában, kereszteztem az utat. és túl rajta, egy nagy kőszál aljában néhány toll. és egy rigó feje, lába volt a végállomás. A szikla oldala fehér volt, mintha lemeszelték volna. Valami belső hang szólt hozzám: me­ gértettem, hogy a nagy kő egy madár

ebédlője, a rigó zsákmánya lett az éhes ra­ gadozónak, és most élelem a hangyaboly népének. A rejtélyt megoldottam, szépen visszatértem az útra, gyorsított menetben elértem a turistaházhoz, ahol már megebé­ delt az osztály, és a mindig stréber Varga teli szájjal rohant árulkodni a mamájához, aki szülői kíséret gyanánt jött velünk. - Meg­ jött a Bodor! Elcsavargott! - acsarkodott a mama szoknyája mellől. Később izzadtan, porosán megjött két másik anyuka társa­ ságában az osztályfőnökünk. Egyikük térde le volt verve (mai szemmel nézve egész for­ más volt az a térdkalács), mert megbotlott valami kőben, nehezen vették a levegőt, mert idegességükben elszívtak egy doboz cigarettát, ami hegymászás közben nem ja­ vítja a légzést... Egészen a parádi buszmeg­ állóig visszamentek, hogy megtaláljanak! Mikor megláttak, átalakultak műkedvelő vésztörvényszékké. Nyilvános tárgyalás volt. Az osztály volt a hallgatóság! Csak bí­ rák. és ügyészek voltak, védő nem akadt, de abban a korban ez nem volt ritkaság, amint az sem, hogy a bíróság kánonban or­ dítozott a vádlottal! Logikus érveimet, mi­ szerint nekem meg kellett néznem, mit csi­ nálnak a hangyák, a hülyeség nyilvánvaló jelének fogták fel! A kirándulás három na­ pos volt. Kis túlzással nehéz vasra verve töltöttem a hátralévő időt. Hazatérve osz­ tályfőnöki intőt kaptam, és mély megvetés

IFJ. FÁLLER LÁSZLÓ

SZARVASBŐGÉS Hajnali négy órakor ébresztett apu, mert szarvasbikát mentünk figyelni. Mivel apu egész szeptemberben vadásztat, így na­ gyon örültem az ajánlatnak. Az a pár nap, ami vadásztatás nélkül telik, az idén pont a bőgés közepére esett. Gyorsan felöltöztem és már indultunk is. Úgy gondoltuk, hogy amíg sötét van. ad­ dig nem ülünk fel a Dombifenyőnél lévő ma­ gaslesre. hanem több helyen megállunk hallgatózni, hátha hallunk egy öreg, lőhető bikát. így is tettünk. Először a Váti-tilos nevű erdőrészbe men­ tünk figyelni. A Sárvári Mezőgazdasági Rt.nél ez a terület szíve. Innét minden évben kerül ki egypár aranyérmes szarvasbika. Alig szálltunk ki az autóból, már meg is szólalt mögöttünk egy mélyhangú, valószínű­ leg egy öreg „nagyúr". Nem próbáltuk meg becserkelni, mert egyrészt még korom sötét volt, másrészt pedig apu nem itt vadásztat. Eközben többfelől is megszólaltak a bikák. Többfelől is agancs-csattogást lehetett halla­ ni. E gyönyörű hangzavarban nehéz lett vol­ na bármivel is megzavarni a szarvasokat. Fájó szívvel hagytam itt ezt a területet, hogy máshová menjünk hallgatózni. Lassan hajnalodni kezdett. Ennél szebb látvány még életemben nem tárult elém. A felkelő nap narancssárga színe, a gyönyörű kék ég és a nap által megvilágított felhők, ennél szebb látvány nincs az egész világon. Harmadszor a Janbó-tag nevű erdőrészbe mentünk. Az első pár percben nem hallottunk semmit, de később többfelől j is rákezdtek a magyar erdők királyai. Az összes hang kö^ zött volt egy olyan, amit már ilíf e régóta ismertünk. Valószínű volt, hogy a Dombi fenyő mel-.

semmi. Az agancs súlyát többen tíz kiló íölé becsülték, de volt olyan is. aki egyből aranyérmet jósolt neki. Ez a bika mindig fel­ tűnően nagy háremet tartott. Nála nem ritka a 10-15 fős hárem. Sajnos mire a lucoshoz értünk, a bika elhallgatott, de még így is elég sok bika felelgetett egymásnak. Már majdnem teljesen világos volt, mire felértünk a magaslesre. A bikák folyamato­ san bőgtek, de hangjukból ítélve egyik sem lehetett elég öreg. Apu elővette a bőgőkürtjét és elkezdte csalogatni a szarvasbikákat, de egyik sem mutatott nagy hajlandóságot arra, hogy közelebb jöjjön. Aztán egyszer csak hirtelen minden bika elhallgatott. Ez­ után jó ideig csendben maradtak, de Farkas Jancsi területén megszakítás nélkül bőgtek. Jancsi bácsi területe is elég jó hely, mert a szarvasok téli beállóhelye is itt van, de azért is, mert az ottani községhatárokban csupa olyan növényt termesztenek, amit a szarva­ sok szeretnek. E néhány percnyi szünetben sem hagytuk abba a távcsövezést, melynek meg is lett a jutalma. A magaslesről úgy 250-300 méterre egy szarvastehén állt, és a les felé figyelt. Jöttek a többiek is, egy ünő, két borjú, meg egy tehén, csak utánuk lema­ radva jött a vadászszíveket megdobogtató bika. Nem volt túl nagy bika, úgy 5-6 kilós le­ hetett apu szerint. A nyiladékon megállt, kö­

rülnézett, beleszimatolt a levegőbe és csak azután ment tovább. Újból a nyiladékon távcsöveztem, amikor egy szarvas fejét pillantottam meg. Éppen a lesre figyelt. Ilyenkor a legkisebb mozgás, a legkisebb zörrenés is végzetes lehet. Sze­ rencsére nem vett észre semmit, így to­ vábbment. Őt még három tehén és két bor­ jú követte. Tőlük nem sokkal leszakadva jött a bika. A nyiladékon 100-150 méterre, ahogyan a nagykönyvben meg van írva, keresztbefor­ dult és rázendített. Ez a bika már jóval öregebb volt, mint az előző, de ez látszott is rajta. Színe jóval sötétebb volt, nyakán a sörény jóval nagyobb volt az előzőnél és a fejét annyira lent hord­ ta, hogy orrával szinte „szántotta" a földet. Agancsa 5-6 kilós lehetett, a jobb száron a koronában visszarakással. míg a bal száron gyönyörű hármas korona, hófehérre tisztított ágvégekkel. Apu szerint ezt a bikát már gond nélkül meg lehetne lövetni. Mivel már sehol sem bőgtek a bikák, így elindultunk egy másik leshez, hátha látunk még más bikákat is. A leshez érve csak apu mászott fel a ma­ gaslesre, addig én a földön maradtam. Egy­ szer csak a fák között hol itt. hol ott egy agancsvilla jelent meg. Előtte nem jöttek tar­ vadak, így a nyiladékon úgy jelent meg, mint egy szellem. A nyiladékon ő is keresztbefor­ dult, így jól lehetett bírálni. Az elbírálás bebizonyította, hogy egy fiatal, egyik agancsszárán villás, a másik száron torz agancsfejlődésű bika áll előttünk. Még várt egy kicsit, aztán továbbhaladt. Mi is vártunk még pár percet, aztán elmentünk. Ezt a bikát sem abban az évben, sem az utána következőkben nem látta senki sem az Rt.-né), sem a kör­ nyező vadásztársaságoknál. Apunak az esti vadásztatásra meghoztam a szerencséjét, mert sikerült meglövetnie az első lesnél látott második bikát. Pontos agancssúly 6.30 kg volt. Fent leírt esemény saját megfi­ — gyelésemen alapul.

puskás öregember. Talán a kezemben lévő könyvről lépett elém, talán az álmaimból, de ott ült előttem. - Te az erdő, mező, a susogó nádas, és végtelennek tűnő mezők szeretetén át fo­ god megszeretni a hazádat, még a népedet iá. És az a szeretet mélyebb lesz. mint sok nagyszájú népvezér változó, érdektől vezé­ relt érzése! A vaddisznó kocától tanulod meg életre nevelni a gyerekeidet, és tőle le­ sed el, hogy akár saját életed kockáztatásá­ val óvd meg őket a veszélyektől. A madarak módján eteted majd őket, akkor is, ha kevés az élelem, és magad éhes maradsz. És a parlagi sas tanít meg arra, hogy csak egy párod lehet az életben. Ha az elhal mellő­ led, nem építesz több fészket! A sebzett vadtól tanulod meg, hogy a fájdalmat egye­ dül. a világ elől elbújva kell elviselni! - De hát megszidtak a nénik érte. pedig csak tanulni akartam az erdőtől! - szóltam közbe:

- Szakasztott úgy, mint apám nővére en­ gem! - kacagott az öreg. - Ők az örökös aggódást örökölték, mert az is ott van az emberi természetben! Sze­ resd őket is, ők is az unokáim! - simított vé­ gig a hajamon, míg lassan eltűnt. Akkor eltűnt az öreg vadász, de tekervényes erdei utakon sokszor érzem, hogy ott van mellettem, és ha kell, ösztönöz új kalan­ dokra, ha kell, ő húzza be a féket, amikor el­ ragadni készül a szenvedély. Nemrégiben, kedvem ellen tettek a gye­ rekeim. Éktelenül felháborodtam. - Kitől örökölték ezek a kölykök?! - kér­ deztem a magasságba fordított képpel. Ak­ kor megjelentek a rég elment nénikék, apám, és mögöttük az öreg vadász. Szelí­ den elmosolyogták magukat, és egy léleg­ zettel, kórusban megválaszolták: - Tőled! És persze tőlünk!

hang irányába. Ez a jól ismert hang egy öreg szarvasbi­ ka hangja volt, melyet már több év óta pró­ bálunk puskavégre keríteni. Az elmúlt pár évben mindig csak akkor láttuk, amikor nem volt vadászidény, vagy amikor nem volt ve­ lünk vadászvendég. Mintha csak tudná, hogy mikor nem veszélyezteti az életét tárgya voltam tanári körökben. Egyetlen ki­ vétellel: két hét múlva állattanból akkora ötöst kaptam, hogy csak összehajtogatva fért bele az intőtől csaknem betelt ellenőrző könyvecskébe. A hangyák életéből feleltem! A nagynénik karban sopánkodtak az in­ tőn! Apám elnadrágolt! A jeles felelet után dicsfény hullott rám mindenfelől. Még a sar­ ki tejcsarnokban is kaptam egy kis boci csokit az ötösért, mert a nénikék elújságol­ ták ott is. Én pedig értetlenül vonogattam a villám: Tényleg! Kitől örököltem? Kitől örököltem, hogy ha egy nyelvet kell megtanulnom, leg­ feljebb a megértésig, az írott szóra írásban való válaszadásig jutok el! Ha szóban kell érintkezni idegenszavú emberrel, hát kiver a víz? Ám lázas betegen is képes vagyok felülni a magaslesre ordító szélben, vagy sűrű havazásban? - Kitől, kitől?! Tőlem - felelt egyszercsak egy zöld kalapos bajszos, nevető szemű

4 ’A M M A P IRODALMI MELLÉKLETE 7

KEZDETBEN KIRÁLYOK, HERCEGEK, GRÓFOK URALKODTAK ÉS AZ A SZÓ, HOGY: JAWOHL. AZUTÁN JÖTTEK A FŐTITKÁROK ÉS ELSŐ TITKÁROK MEG AZ, HOGY: DA TOVARIS. MAJD KÖVETKEZTEK A BANKÁROK MEG A YES SIR. DE EKKOR MÁR MAGYARUL IS MEGSZÓLALT SOK GYEREK: ANYA ÉHES VAGYOK.

DR. ALBERTH BÉLA

LEFELÉ (RÉSZLET) Egész életemben nem jártam professzori vacsorákra, nem éltem ún. társadalmi éle­ tet. mert szombaton és vasárnap inkább vadásztam, így nem voltak a professzorok között különösen jó barátaim, de ellensége­ im sem. Szakmailag elismertek, de komoly kitüntetést csak külföldön kaptam. A Graefe díj felért vagy két Kossuth díjjal, de hát ezt itthon senki nem tudta. 1990-et írtunk, amikor egy emelés követ­ keztében nagyot reccsent a derekam úgy. hogy hallani lehetett. Kiderült, hogy osteoporosis (csontritkulás) következtében összeroppant 3 csigolyám. Alacsonyabb lettem 3 centivel és elindultam lefelé. Nem történt ez idő előtt, hiszen a legtöbben 65 éves korban válnak meg az igazgatói cím­ től. én viszont kinevezési dátumom miatt 69 éves koromig voltam intézetvezető. A váltás sem érintett tragikusan, mert jó előre tud­ tam, hogy 1994. június 30-án még én va­ gyok a nagy fehér főnök, de július 1-re már a szegény kis öreggé változom, mert ez az élet rendje. A klinikán viszont most is minden reggel 7 órakor ott vagyok, vizsgálok, előadást tar­ tok. szigorlatoztatok, átnézek minden külföl­ di folyóiratot és végzem a témafigyelő szol­ gálatot és néha-néha még 50 éves tapasz­ talatomra is szükség van. Nem lettem tehát egy megkeseredett vénember, aki nem tud magával mit kezdeni. Csak realista vagyok, aki tudja, hogy közeledik a történet végére egy pont, amit én nem fogok tudni rfiegírni. Ez a pont előtti idő teremti meg a mérlegkészítés szükségességét. Meg a lehetősé­ gét is. Az örökös mindennapi gondok és intézendők elmaradásával egyszerre csak ideje lesz az embernek gondolkodni. Haj­ nalban. mikor felébredek, nem az aznapi munkatervemet készítem, hanem a 40-50 évvel előbb történt dolgokon merengek és számadást készítek önmagámról, önmagamnak. Mit tettem jól, mit tettem rosszul és létezik-e a nagy számonkérés? Hogy van az. hogy nekem a mindenható egy örök igaz Isten elébe kell majd állnom. míg más népek milliói felett Jehova. Buddha. Moha­ med. Allah, vagy Zaratusztra mondja ki a végső ítéletet. Meg mi történik a természeti népek millióival, akik mondjuk a hegy szel­ lemében hisznek. Miféle mindenható az, aki (amely) szó nélkül tűri a világon évezredek óta zajló szörnyűségeket. Nézzük csak meg, mit eredményezett a hit 2000 év óta és jelenleg is Jeruzsálemben? Mit műveltek a keresztes hadak? Hány embert kínozott és küldött máglyahalálra a szent inkvizíció, miközben krisztusi szeretetet prédikáltak. A mohamedánok ma is az „igaz hitre" akarják téríteni az egész világot és halálos ítélettel sújtják azt az ártatlan költőt, aki nem

^A D A& Q AP IRODALMI MELLÉKLETE 8

ért velük egyet. De egymást is irtják. A síiták, a szunniták kibékíthetetlen ellenfelek és pusztítják egymást minden lehetséges esz­ közzel. Ha pedig valaki azt mondaná, hogy ezek középkorból itt maradt primitív népek, akkor mindenkit emlékeztetnének a huszon­ egyedik század európai szellemi nívóján ál­ ló ír katolikusokra és protestánsokra. De be­ szélhetünk az egy nyelvet beszélő, Európá­ ban élő horvátokról és szerbekről. A szerbek cirill betűkkel írnak és ortodox vallásúak, mely egész történelmük folyamán a ke­ leti kultúrához kötötte őket. A horvátok ugyanazt a nyelet latin betűvel írják és ró­ mai katolikus vallásuk miatt mindig a nyuga­ ti kultúrkörhöz tartoztak. Soha ki nem békíthetők és hogy ülnének ezek egy asztalhoz a muzulmán koszovói albánokkal? Agresszivitásban a katolikusok és a muszlimok állnak az élen. mindkét vallás a maga hitére akarja téríteni az afrikai termé­ szeti népeket. A muzulmánok állnak győze­ lemre. mert míg a katolikusok az egyszerű népeknek nehezen tudják megmagyarázni a szeplőtlen fogantatást, addig a muszlimok 4 feleséget ígérnek (némi szeplővel). De kö­ zösen rakják le új vallásháborúk alapjait. Hit azonban nemcsak vallásos hit létezik. Senkinek nem kell magyarázni, mit jelent az, hogy Hitler a nemzeti szocializmusban, Sztálin pedig a kommunizmusban hitt. Az emberiség története folyamán azonban a vallásos hitnek több ember esett áldozatul, mint e két utóbbi tömény szörnyűségnek. Nem hiszek hát abban, amiben nekem itt hinnem kellene, mert ha kicsit arrébb szüle­ iek. akkor Allahot kellene imádnom, ha meg még arrébb, akkor Sivát. vagy Buddhát. A csendesen, magukban imádkozó hívők azonban nem zavarnak, csak a fanatikusok. Mindenütt megteremtették az emberek a maguk istenségüket, higgyenek benne, ha őket megnyugtatja. Azt pedig, mikor a lélekkufár pap kitagadja az egyházból a katoli­ kus fiút. ha protestáns lányt vesz feleségül, mind a kettő kibírja. Hát úgy látszik, hit dolgában nem valami jól állok. Illetve, amit én hiszek azt az embe­ rek igen nagy többsége éppen az ellenke­ zőjének gondolja. Lássuk akkor a tudást, a tudományt, amit egész életemben lelkesen műveltem. Első­ sorban is azt a klinikai tudományt, ami köz­ vetlenül szolgálja a betegek gyógyítását és gyógyulását. Azt, amit az elméleti tudósok mélyen le­ néznek és nem is tartanak tudománynak, mindaddig a pontig, míg ők maguk, vagy családjuk beteg nem lesz. Egy fél év múlva lesz 50 éve, hogy a deb­ receni szemklinikán munkába álltam. Azóta figyelem, hogy a klinikán, az egyetemen, az országban, az egész világon mi történik a

tudomány és a gyógyítás terén. Szerencsé­ re, vagy szerencsétlenségemre, ez az az őtven óv. mely alatt lezajlott egy tudomá­ nyos és technikai, valamint egy informatikai forradalom. Volt tehát mit tanulni. Sokak szerint ez azt eredményezte, hogy az elmé­ leti alapkutatások nem 40-50. hanem 5-10 év alatt értek meg a gyakorlatban is hasz­ nálható eredményekké. Az én 50 évem alatt azonban egyetemünkön egyetlen elméleti munka hozott ilyen eredményt, a Vályi Nagy Tibor által felfedezett Primycin. Egyes inté­ zetekben vagy hatvan éve folyik azonos ku­ tatás (ma is), de impact factoron kívül még semmi sem jött ki belőle. Itthon u.i. soha nem volt és nem is lehet annyi pénz. ami a mai modern kutatásokhoz szükséges. Nem véletlen tehát, hogy majdnem minden új nagy jelentőségű dolgot Amerikában fedez­ nek fel. Nem a magyar kutatók esze keve­ sebb. hanem a pénze. A magyar Nobel dí­ jasok, az egyetlen Szent Györgyi Albert ki­ vételével (mert véletlen szerencsék is van­ nak). mind külföldön tették meg nagy felfe­ dezésüket. Igaz tehát az a mondás, hogy nagy or­ szágok a fiaikat, kis országot a fiai tehetnek naggyá. Az első műtétet 1954. március 25-én vé­ geztem és 1956-ban már 250*ről számol­ tam be. Ekkor kapta G. Günther professzor Németországban az első 100 műtétért az ottani Kossuth díjat. Egy újságcikk megjelenése után ezrével kaptam a leveleket az évtizedek óta vak, vagy csökkentlátó betegektől. Néha napon­ ta. máskor két naponta telt meg velük egy papírkosár, miután mindenki választ kapott. Az érdekesebb leveleket elkezdtem gyűjte­ ni. Volt köztük 6-8 oldalas szomorú, emberi tragédiákat elmondó történet és rövid, szin­ te parancs-szerű utasítás, melyek közül a legnevezetesebb így hangzott, „kérem pos­ tafordultával válaszolni, mibe kerül egy pár szem átültetése". Később megindult a külföldi levelek ára­ data is. főleg Jugoszláviából. Szerb nyelven, kézzel írt cirill betűkkel. Megfejteni sem volt könnyű. Ezek is a gyűjtőbe kerültek azzal a Sarajevoban feladott levéllel együtt, amely késedelem nélkül megérkezett hozzám a kő­ vetkező címzéssel: Dr. Béla Magyarország. E levélözön, meg az a szakmai siker, ami­ ből ez keletkezett, soha ki nem mutatott büszkeséggel töltött el. és azt terveztem, hogy majd ha ráérek, valamivé feldolgozom őket.-Mire ideértem azonban, már világossá vált, hogy ami 40 évvel ezelőtt a hiúságo­ mat legyezgette, nevetséges papírhalmaz, így hát egy iskolás gyermek néhány forintot kapott a másfél mázsa papírért. Mennyire örültem a jugoszláv televízió ró­ lam készített 50 perces portréfilmjének és

bizony nem esett jól. hogy az ingyen fela­ jánlott filmet a magyar televízió nem mutatta be. Ma már eszembe se jut, vagy ha igen, életem egy furcsa és minden jelentőség nélküli epizódjának tartom. Azt is, hogy va­ laha politikai nagyságokat, minisztereket és családtagjaikat, köztük az ország egyik mi­ niszterelnökét is operáltam. Legbüszkébb azonban arra voltam, hogy az ország egyik aktív szemész professzora is engem kért meg mindkét szemének műtétére. E „dicső­ séges” alkotásokat már mind a sírba vitték. Még emlékként sem maradt meg mind. Meg hová lettek a tudományos eredmé­ nyek? Az 1961-ben és 69-ben megjelent két német és egy angol nyelvű monographiám, melyért nagy kitüntetést kaptam. Ki hivatkozik ma már egy 37 évvel ezelőtt megjelent könyvre? Az égvilágon senki, le­ gyen az bármely alapvető munka is. A Medline-ben 1966 előtti adatok nincsenek, ma pedig már senki nem olvas a könyvtárban, hanem pillanatok alatt lehívja a Medline adatait. Még azok a tanítványaim, a jelenle­ gi szemész professzorok is. akik mind tőlem tanulták a szaruhártya átültetést, elfelejtkez­ tek erről. Sőt újra .felfedeznek” olyan tech­ nikai megoldást, amit én már 37 évvel ez­ előtt leírtam, de hát a könyvemet ők sem ol­ vasták el. nem is tudják, mert németül írtam és nem angolul. Mondanom sem kell. hogy hasonló sorsra jutott 130 valahány közlemé­ nyem is. Persze ezek jó részét valóban túl­ haladta már a tudomány rohamos fejlődése. A nagynak hitt tettek és alkotások előbb emlékké, majd semmivé válnak. Ez annyira így van, hogy az első fogalma­ zásból ki is felejtettem tudományos pályafu­ tásom azon epizódját, mikor az egyetem vezetése akadémikusnak jelölt. Finom for­ mában kértem, hogy jelöljenek helyettem valaki mást. akinek nagyobb esélye van e megtiszteltetés elnyerésére. Komolyan tilta­ kozni persze nagy illetlenség lett volna, pe­ dig pontosan tudtam, hogy ameddig Rad-

nót Magda él. addig belőlem soha nem lesz akadémikus, mint ahogy Kettesy pro­ fesszorból sem lett. Radnót nem tudott vol­ na még egy szemészt elviselni az akadémi­ kusok között. így hát jelölt maradtam, de az is valami. Búslakodjak azon, hogy még a nevem sem marad meg, mert nincs fiam, csak lá­ nyom? Nem teszem, mert úgy gondolom, hogy a számomra minden realitást nélkülö­ ző és csak elvont fogalomként létező déda­ pám és ükapám sem tud örülni annak, hogy én még őrzöm a nevüket. Tehát sem család, sem tudomány, sem alkotás? Mi hát az emberi élet célja? Sokan keresték már hiába. Madách Imre sem talál­ ta meg. Azt hiszem én sem fogom, mert úgy gondolom, ilyen nem is létezik. Ilyen cél keresése nem más, mint az emberi agy szüleménye (lehet, hogy az értelmes delfi­ nek is keresnek valami ilyesmit). Az ember a Föld élővilágának egyik tagja, és mint ilyen, születik, és meghal, éppúgy mint a 10 percig élő tiszavirág, vagy a 100 évig élő holló. Nem hiszem, hogy bármelyik is kutatná élete értelmét. Ebbe az egyforma­ ságba nem tud belenyugodni az emberi agyvelő és önmagát valami magasabb rendű lénynek képzelve, valami olyat hisz, hogy szelleme független az agyvelő funk­ ciójától és szemben a világ összes élőlé­ nyével halhatatlan. Értelmetlen lenne tehát az ember élete? Szó sincs róla. Igenis lehet napról-napra ér­ telmesen élni. Úgy gondolom, erre igyekez­ tem egész életemben. Még manapság is, mikor világosan látom, hogyan fogy el előt­ tem a jövő, minden reggel, mikor felébre­ dek, őrömmel állapítom meg, hogy még élek. Ma úgy látszik elvégezhetem azt, amit tegnap akartam. Még ezen a héten befeje­ zem ennek az eszmefuttatásnak az írását (bár lehet, hogy nem fogja elolvasni senki).

Karácsony előtt pedig kimegyek vagy két napra a gúthi erdőbe. Addig viszont szinte mindennap szigorlatoztatni fogok, mert megkezdődött a vizsgaidőszak. Eves tervet viszont már nem csinálok, de ha úgy adó­ dik, majd akkor hétről-hétre. Egyéni életem értelmét tehát a mindennapokban kerestem és keresem, mindig meg is találtam és megtalálom ma is. Nem tudom viszont ugyanezt gondolni az emberiség életéről. Az egész történelem folyamán irtották egymást, környezetüket, de ez nem a létért való természetes küzde­ lem volt, hanem politika, vallás és pénz irá­ nyította természetellenes öldöklés. Minde­ zek pedig a természetben ismeretlen, kizá­ rólag az emberi agy működésével létreho­ zott fogalmak és természetellenesek. Úgy sejtem tehát, hogy az emberiség létezésé­ nek végeredménye az egész föld minden élőlényének elpusztítása lesz. Nem mond­ hatom azt, hogy ez a célja, mert ez a szó egy tudatosan kijelölt valamit jelent, de biz­ tosan nem erről van szó. Mindenki ennek elkerüléséről beszél. Nem mondhatom, hogy ez lenne az emberiség rendeltetése, mert akkor azt mondanám, hogy valaki, vagy valami így rendelte. Ez sem igaz. Egy­ szerűen csak az eredménye. Miért ne le­ hetne így. mikor tudjuk, hogy minden, ami él, az meg is hal. A föld jelenlegi élővilága sem lehet örökkévaló. Az emberiség viszont már most rendelke­ zik három olyan dologgal is, ami képes a föld élővilágának elpusztítására. A környe­ zetszennyezés, a túlnépesedés és az atom­ katasztrófa. Ez utóbbi bármely pillanatban bekövetkezhet, a két elsőre még várni kell. De nem sokat, mondjuk úgy 10 évet. Persze a tengerekben akkor is maradhat néhány alkalmas molekula, és minden kez­ dődhet elölről... Nekem viszont be kell fejezni és nemcsak ezt az írást.

MÁTYÁS FERENC ff

OSAPAMNAK, PÁK DIENES NEMES ES NEMZETES URAMNAK, A „VADASZTUDOMANY” (1929) KÖNYV SZERZŐJÉNEK PESTEN ÉS BUDÁN •a

Mélyen tisztelt Szépapám!

kezdi:....A vadászat olly tudomány, melly a' hasznos vadaknak czélirányos mennyiség­ Alázatos esdekléssel kérek bocsánatot ben. . .karbantartását.. .tanítja... másrészben Szépapámtól a késedelmességért levelem pedig azoknak elejtése (meglövés) vagy fogmegírása miatt. Oka: Igazábul most vált vég­ dosás áltál... haszonra fordítását adja elő... érvényessé meggyőződésem arról, hogy a A vadak természetének ... ollyatén tudomá­ vadászoknak írt könyve nem más, mint bib­ nya. mint a’ melly minden vadászra nézve lia, melyet minden vadászembernek - lé­ szükséges... A vadak ápolgatásának tanítá­ gyen az ifjú, vagy vén, keresztény, vagy sa... Valamint melly vidék, melly vad tartásá­ nem keresztény, a természet oltára előtt ra és nevelésére alkalmasabb, ‘ s miként le­ hessen azokat... sikerrel tenyészteni, vagy a’ térdepelve „Bükk-Makkos" rózsafűzérref összekulcsolt kezében, tartania kell! már megfogyottakat újdon elszaporítani..." Sorjázzuk csak szépen, hogy váltottunk Könyvének minden sorát s szavát meg­ értve, és megköszönve, e levélben számo- > át tettekre ezeket a nemes gondolatokat: ..A lók be arról, hogyan sáfárkodtunk nagysá­ vadászat olly tudomány..." valójában azzá god ránk hagyott eszmei örökségével. Né­ tettük. Sokrétűsége, az élő állat- és növény­ hány mondatot kiragadnék könyve elejéből: világ, a bennünket körülvevő természet, az „Altalányos előismertetésében" tisztázza erdő- és mezőgazdaság szakágává tette a azokat az elveket, amelyeket aztán - több. vadgazdálkodást - a vad tenyésztését, és a mint 440 oldalon - részletesen leír. Imigyen vadászatot.

- De igazából elismerték-e? - kérdezné Szépapám. És én őszintén válaszolnék: NEM! Még nem ismerték el. Igaz! Vannak önálló tanszékei és egyre sorvadó közép- és alsófokú szakiskolái és kutatással foglalkozó intézményei. Mi lesz. ha ez az Európa hírű tudós szak­ ember gárda kiapadó forrása megszűnik? A kutatók választ várnak tőlünk: Mikor látjuk el őket a gyakorlati életben tapasztalt jelensé­ gek sokaságával, amely kutató munkájuk­ hoz elengedhetetlen. A kölcsönhatás lánco­ latát létre kell hoznunk! Vissza kell adnunk a kutató munka becsületét, meg kell szüntetni „Kuszár ipar" jellegét! Számos szakembert (erdész-mezőgaz­ da) nevelt a múlt század. A más területen (Folytatás a 10. oldalon)

4 ’A M .SZ JA P IRODALMI MELLÉKLETE 9

(Folytatás a 9. oldalról) dolgozók között is kinevelődött jogi-kulturális-művészeti ágon neves, híressé vált va­ dász, akiket sportvadászként tart nyilván a történelem. Mélyen tisztelt Szépapám! Legújabb törvényeink kodusrongyba öltöz­ tettek bennünket, vadászokat. Elsősorban a nagyvadas területeken azzal, hogy „Hűbéruraink" az erdőgazdaságok önkényesen nem adták vissza sok-sok jól gazdálkodó vadásztársaságnak a területet. Besegítettek ebbe a manőverbe a természetvédelmi „erők" és az elsőfokú vadászati szakhatósá­ gok is. Miért volt szükség koldus-tarisznyát akasztani a sportvadászok ezreinek nyaká­ ba? Szánalambót. vagy szeretet-féltésből? Mert nem szegénnyé tettek bennünket, ha­ nem koldussá! Elmúlt 3 év! Lám, most már nem bánta­ nak bennünket. Ki az, ki bármit is irigyelne egy koldustól? A kacatját, alázatát, kihalt, vadtól kipusztított erdeit, mezőit? Jelenének sirámait, fá­ sultságát, elfelejtett dolgos múltját? Ifjú ősök figyeljetek fel erre a jelenségre, mielőtt még Ti is valódi örökössé váltok! Mit is kaptam örökségként - többek kö­ zött? Először is a „Vadászpraktikákat", amelyek írásra ihlették - majd 80 év után Lakatos Ká­ roly nemzetes uramat, és megírta ..Szakva­ dász a gyakorlatban” című munkáját. Műve: Szakmai összefoglalója az elmúlt századnak, és jövőképet ad a XX. sz. va­ dászainak. Minden gondolatából kisugárzik a vadászatnak - e nemes szenvedélynek a jövőre vonatkozó féltése, a szakmai bi­ zonytalanság tapasztalhatósága a gyakor­ lati munkában. Könyve szintén BIBLIA mo­ dernebb kiadásban. Sokan voltak (vannak és lesznek) szer­ kesztők, akik logikai sorrendbe szedték és kiadták a szakmai publikációkat. Szak- és szépírók, kik a lehetséges eszközöket, lehe­ tőségeket megragadták, hogy gondolataik megmaradjanak a saját és a jövő nemzedé­ kének. Ugye megértik? - Lehetetlen, hogy mindenkiről szóljak. Most abc sorrendben - az elhunytak kö­ zül - említenék közülük néhányat: Bársony István: A vadászati szépiroda­ lom legnagyobb szószólója „Erdőn-mezőn" című könyve. A havi praktikák mellé ad szépprózai adalékot. Bertóti István: írói vénáját nem tompította el, hogy ő volt hosszú éveken át, a „Felsőfo­ kú szakhatóság". Alapismereteket adó .Vadgazdaságtan" című tankönyve 30000 példányban került kiadásra. A Gödöllői Ag­ rártudományi Egyetem címzetes docense­ ként a fiatal mérnökjelöltek ezreibe oltotta be a vad gondozásának szeretetét, a vadá­ szat örömét. Angliában évek hosszú során tanította az őzhívás „tudományát'1. Ugyan­ úgy fejlesztette tovább a „Vadásznyelvezet”-et Nagy Ölvedy Károly 1878, Nagyfor­ mátumú munkájában Kékessy László 1925. és Eördögh Tibor 1976. Bölcsházi-Belházi Szécsy Zs-lllés N.: ők adták ki a millenáriumi évek kezdetén „A va­ dászati ismeretek" kézikönyvét, amely Pák Dienes után az első nagylélegzetű 3 kötetes szakkönyv volt. Fekete István: Az 1970-ben meghalt író méltó társa volt a természet ábrázolásában Bársony Istvánnak. Igaz szívvel hívhatjuk vadon élő állataink „keresztapjának" hiszen

e^AD lfóZlAP IRODALMI MELLÉKLETE 1 0

regényeiben az általa adott néven szólította őket. Bársony azt állította, hogy az állatok­ nak van értelme és szíve. Fekete István to­ vább ment és állatalakjainak gondolatát ve­ títette papírra a valóság hűségével. Lelovich György: A solymászok lánglelkü apostola. A solymászat alapismereteit fek­ tette te 1944. 1952, 1971, 1976-ban írt könyveivel - elméleti, de főleg gyakorlati idomító munkájában igaz segítőre talált Bástyái Lórántban, és Homoki Nagy István­ ban. Közös munkájuk világsikert hozott a természetfilmek kategóriájában (Gyöngyvi­ rágtól lombhullásig, Hegyen-völgyön, Szár­ nyas vadászmesterek). Nemeskéri Kiss Géza - Féix Endre - Gloser Dezső 1942-ben adták ki „A hivatásos vadász" tankönyvet. Szakmaisága mellett a könyv jellemformáló és etikai magatartást adó szerepet is betölt. Ez a tankönyv volt alapja a 40-es évek bentlakásos állami, vadőri bizonyítványt adó tanfolyamok anya­ gának.. Pátkai Imre: Ornithológus első madár­ meghatározó könyve a nappali és éjszakai ragadozó madarakról 1947. tankönyv jelleg­ gel bír. Kutatásait sajátos körülmények kö­ zött egyedül végezte, gyűrűzéseit nemzet­ közi ornithológiai körökben nagy érdeklődés és elismerés kísérte. Kiváló munkatársa volt Sterbetz István, a vízivad specialistája. Studinka László Szederjei Ákossal 1957ben tankönyvet írt Nyúl-fogoly-fácán címmel. Számos írása és publikációja jelent meg könyv alakjában és folyóiratokban idehaza és külföldön. Kivételes tehetséggel tudta a természetben megfigyelt jelenségeket hitele­ sen és tudományossággal olvasóinak, hall­ gatóinak átadni, mint Lakatos Károlyra, őrá is illik az a megállapítás, hogy nem íróasztalnál találta ki a szakma „fortélyait". Szederjei Ákos: Az ÉRTI vezetője, majd az állatkert főigazgatója számos könyvet irt. Kísérletei, kutatásai Az őz 1959, Szarvas 1960, Vadgazdálkodási-vadvédelmi köny­ vei 57-61-63 években jelentek meg. Egyike volt azoknak a kutatást végző tudósoknak, akik közvetlen kapcsolatot tartottak a terüle­ ten dolgozó vadőrökkel- vadgazdasági ve­ zetőkkel. Hűséges segítőtársa volt felesé­ ge, Magda asszony és kislánya. Széchenyi Zsigmond: Vadászati könyvein keresztül vált természetszeretővé és -ked­ velővé a romantikát kereső ifjúság. Kivéte­ les képessége és készsége volt az esemé­ nyek leírásában. Az olvasó teljes fokú részt­ vevőnek érezte magát. Valós szakmai mun­ káját „A szarvas selejtezése" 1948-ban írta. E kis könyvet - világos, könnyen érthető logikai vonalvezetése e téma legjobb tan­ anyagává emelte. Könyveinek agitatív ereje időtlen-időkig az ifjúság természethez való közeledését fogja segíteni. Az 1971-es világkiállítást megelőzte a MAVOSZ és a TIT közös szervezésében végre­ hajtott „MAGYAR VADÁSZNAPOK" 1966-67-68-ban. Nagymérvű nemzetközi jelleggel bírtak, hiszen Európa országaiból jeles vadászemberek jöttek el. és jelentkez­ tek előadásra, korreferátumra, vagy hozzá­ szólásra. Ezek a rendezvények szerves ré­ szei voltak a világkiállítás szervező-előké­ szítő munkáinak. 1971 a vadászati világkiállítás éve volt. Óriási erkölcsi sikert hozott Magyarország­ nak. Szilárdan hiszem, hogy ebben a siker­

ben őseink tanításai, intelmei, akaraterő és készség belénk táplálása - mint fundamen­ tum -* is benne voltak. Szervezői, végrehaj­ tói a legifjabb ősök nemzedékéhez tartoz­ nak és egy részük még él! Tetszenek érteni: MÉG ÉL! Tiszteletre méltó Szépapám! Szeretném megnyugtatásképpen elmonda­ ni. hogy az Ön és az Ön után következett írók könyvei, publikációi méltó fogadtatásra talál­ tak immár hetediziglen a felnövekvő és állan­ dóan megújuló vadásznemzedékeinknél. Ta­ nításaikkal nem csak a szakmai értelem fejlő­ dön és vált cselekedeteikben tudatossá, ha­ nem lelki- belső, emberi tudatuk is. Milyen lélektani vonások alakultak és fej­ lődtek ki bennünk? Milyen örökséget kap­ tunk tanításaik nyomán? - A vadászattal járó összes kötelezettség önként vállalását. -Képességet a vadászközélet tisztasá­ gának ápolására. - Képességet a vadászhagyományok ápolására és újabbak folyamatos megisme­ résére. fejlesztésére, gyakorlására és gya­ koroltatására. -Képességet az előforduló jogszabályt sértő cselekmények felismerésére és kör­ nyezetének felvilágosítására. - Képességet a természet és a vadászat közös érdekeinek felismerésére, az azonos­ ságok erősítésére. - Készséget a természet védelmének, óvásának betartására és másokkal való be­ tartatására. - Készséget, a jogot és vadászetikát sér­ tő mindenféle magatartás és cselekmény elitélésére. • - Készséget és képességet a vadászati kultúra és az ehhez kapcsolódó gazdasági­ gazdálkodási ismeretek fejlesztésére. - Készséget a természet harmóniájának, jelenségeinek megismerésére és megérté­ sére, és másokkal való megszerettetésére. ~ Készséget vadásztársaival, a vadászat­ tal kapcsolatos intézmények dolgozóival való harmonikus együttműködésére. -Annak felismerését, hogy vadászéle­ tünk nem lehet egy-egy időszak aktuális po­ litikai véleményének függvénye, mert szigo­ rú szakmaisága függetlenné és objektívvá teszi, erőssége pedig abban rejlik, hogy tagjai sokrétűek, a társadalom minden réte­ géből szerveződnek spontánul, egyéni el­ határozásból. Alapállásuk azonos: A vadász-szenve­ dély kielégítése belső - saját - akaratuk fel­ ismerése alapján. Mélyen tisztelt Szépapám! Az elmúlt 150 esztendő bizonyossággal igazolja, hogy az alap - a fundamentum az Ön könyvében leírt gondolatok magjai ükapáink és dédapáink munkáiban termé­ keny talajra hullottak, gondos mívelésben részesültek, az idők folyamán nemesültek, alkalmazkodtak az adott kor szelleméhez, viszonyaihoz. De mindig a szakmaiság szent elvének érvényesülésével, és nem en­ gedték, hogy Szépapám könyvével fakasz­ tott forrás elapadjék... Zárom levelem és kívánom, hogy soraim örök nyugodalmat és békességet adjanak az örökkévalóság vadászmezején annál is inkább, mert édes nemzetének... javát ‘s dí­ szét, ‘s a' vadászatkedvelők javalását... nyerte el könyvével.

—

JUH ÁSZ ZOLTÁN

NAGYAPÁIM ÖRÖKSÉGE Örökség. Egy egyszerű szó, mely sok mindent je­ lenthet. Hordozhat örömet, bánatot. Lehet erköl­ csi, szellemi és végül, de nem utolsó sor­ ban anyagi hagyaték. Kinek melyik a legkedvezőbb, az az em­ ber belső értékrendjétől függ. Nagyapáim rám is egy szép örökséget hagytak, na nem lettem általa sem gróf sem pedig Krőzus. De amit tőlük kaptam, féltve őrzöm a lel­ kem mélyén és büszkébb vagyok rá, mint sok minden másra, amit eddigi életem so­ rán kaphattam. Álmomban, vagy ha ébren vagyok, lelki szemeim előtt gyakran megjelennek előde­ im, anyai déd - és nagyapám. Mindketten szenvedélyes vadászok voltak. Dédnagyapám egy bihari uradalomban volt kerékgyártó mester. Mint iparos ember tarthatott sörétes puskát. Ezzel a kakasos belga 20-as járogatott vadászni. Gyerekkoromban a volt műhelyében sok­ szor mesélt, a régi mára teljesen letűnt világról. Halk, de határozott hangja most is a fü­ lemben cseng. Újra megjelennek előttem a régi délutá­ nok. Ültünk a lugas alatti tőkéken és hallgat­ tam a régi vadászok történeteit. A gidáját vezető sutáról, a ködös libázásokról, emlékezetes nyulászásokról. a ha­ vas éjszakák rókaleseiről, és a daruvadá­ szatokról, mert még az is dívott. Közben dédszülőm meg-megigazította széles karimájú kalapját és megpödörte te­ kintélyes nagyságú, gondosan ápolt baj­ szát. - Tudod kisfiam, miről lehet megismer­ ni az igazi férfi embert? - Kérdezte egyszer váratlanul, mesélés közben. - Miről nagy­ apa - kérdeztem vissza. Abban az időben lehettem vagy hat-hét éves. tehát olyan messze voltam a férfi kor­ tól, mint Makó Jeruzsálemtől - Hát tudod ar­ ról. hogy kalapot hord, és bajuszt visel - fe­ lelte, és közben hamiskásan mosolyogtak a szemei. Közben nagyot szívott a cseresz­ nyeszipkában füstölgő maga sodorta ciga­ rettájából, a marós füstöt pedig egy híg fröccsel öblítette le, mert a „fehéret" mérték­ kel ugyan, de nagyon szerette. Közben dédnagymamám is ott sürgöttforgott körülöttünk. - Dani, Dani - korholta Papát - milyen bolondságokkal tömöd ennek az ártatlan kisfiúnak a fejét? Odajött és az a drága kéz megsimogatta tüskésre nyírt üstökömet. -Nem érted te ezt Rózsa - válaszolt csendesen, de határozottan papa. - Zolika is csak akkor fogja megérteni, ha egyszer majd maga is férfi lesz. Te meg azért nem érted, mert nem vagy férfi. - Lári-fári - csipkelődött nagymama. - Na ti híres férfiak, gyertek uzsonnázni zárta le a vitát Rózsa nagymamám. Papám túlélte Rózsa mamát, megözve­ gyülve még csendesebb lett. Ahogy már ereje volt a napnak, kint üldö­ gélt a lugas alatt és naphosszat olvasott. Nyolcvanöt évesen is szemüveg nélkül. Főleg a történelmi regényeket kedvelte, amik az első „világégésről" szóltak. Ezek ol­ vasásakor teljesen átszellemült az arca.

Vajon mire gondolt ilyenkor? Milyen emlé­ kek jutottak eszébe? Talán az olasz front, ahonnan három he­ lyen átlőtt, félig béna bal karral vergődött haza? Vagy a katonakórház, ahol az erek­ lyeként őrzött repeszdarabot operálták ki a halántékából? Nem tudom. Már a légpuska bűvöletében éltem, ami­ kor egyszer fölajánlottam neki. hogy próbál­ ja ki a 620-as Slaviát. - Ez csak játékpuska, kisfiam - hárította el a lövés lehetőségét. - Volt nekem ettől sokkal komolyabb fegyverem. - És most hol van? - A góré mellett, elásva, lőszerrel együtt. - Papa. ássuk ki! - buggyant ki belőlem a fiatalság szelessége. -Nem emlékszem már. hogy pontosan hol van, meg megette már azóta a rozsda... - hűtötte le a lelkesedésemet, és tekintete valahová a debreceni Nagyerdő felé révedt. Akkor még nem értettem, miért nem akar­ ja „exhumálni" elrejtett húszasát. Úgy akart rá visszaemlékezni, amilyen akkor volt, ami­ kor az első lapát földet - a gondosan elcso­ magolt - puskára dobta, nem akarta, hogy csalódás érje. Vagy talán attól tartott, hogy fájó lesz, ha visszajön egykori fiatalságának emléke. Halála után évekkel nagymamám elárulta a rejtekhelyet, még ma is emlékszem ponto­ san rá. de kiásni soha többé nem jutott eszembe... Papa halála után nagyapám folytatta a vadászmeséket. Ő 1945 előtt a gyergyói havasokban, egy határvadász században szolgált. A katonaéletet annyira megszerette, hogy leszerelése után ott maradt tovább­ szolgálóként. Nehéz szolgálat volt. de papa nagyon jól érezte magát a mundérban. Valószínű, a huszonévesek kalandvágya is közrejátszott abban, hogy ott maradjon a minden lakott helytől távol eső. határőr őrsön. A végtelen­ nek tűnő havasokat nagyon a szívébe zárta. Még idős korában is szinte gyermeki lelke­ sedéssel beszélt az ott töltött évekről. A őrsparancsnok - ahogy ő emlegette a „százados úr’ - szenvedélyes vadász volt. Együtt kóborolták be a határ menti ősvadont. Volt részük kárpáti szarvasvadászatban is. Papa mindig úgy emlegette, hogy a bő­ gő szarvasnak van a legcsodálatosabb hangja. A századosnak még medvét is sikerült lőnie. Sok estét - éjszakát töltöttek el a legköze­ lebbi falu lakóinak termését dézsmáló vad­ disznók lesésével is. t Többször találkoztak a Kárpátok egyik legóvatosabb vadjával, a farkassal is. Egyszer egy kemény télen a farkasok ál­ tal űzött szarvastehén az őrs ritkán álló há­ zai között keresett menedéket. Egy járőrszolgálat során pedig egy sebe­ sen zúgó patak partján hatalmas vadmacs­ kát zsákmányolt nagyapám. 1945 után - sok társával együtt - meg kellett válnia az egyenruhától.

A „felszabadító” szovjetek h a/* « szemében mindenki gyanús volt nfci »*»#*» hadseregében szolgált. További hányatott sorsát katon.Vx)/ en. fegyelmezetten tűrte. Minden megpróbáltatása ellenőr n m dig vidám, és boldog maradt. Fegyvert soha többet nem vehetett .i k«* zébe. Tudtuk, hogy nagyon fáj neki, d<>ogy szóval sem panaszkodott. A vadászat iránt érzett vonzódásom nagy örömmel töltötte el. Talán derékba tört vadászpályafutásának folytatóját látta bennem? Az igaz, hogy a családomban sem akkor, sem azóta - nincs rajtam kívül - aki hasonló szenvedéllyel lenne megáldva. A katonai eskümkor meglátogatott a lak tanyában. Az ünnepséget az egykori határ­ vadász - túl a hetven éven - úgy állta végig vigyázzban. mint a szálfa. A díszmenet után odajött hozzám, nem szólt semmit, csak fogta jobbomat, és könnyes volt a szeme. Látszott rajta, hogy nagyon büszke rám. Halálhíre nagyon megrendített. Már a rö­ gök hullottak a koporsóra, amikor könnye­ immel küszködve megfogadtam, hogy amíg bírom magam, és élek, vadászni fogok. És sikerült! Rám maradt egykori kalapja, vadásznad­ rágja és a határvadász díszkardja, meg né­ hány megsárgult, töredezett fénykép. És a sok-sok vadásztörténet. Évekkel később nagymamám nálunk nya­ ralt. Az egyik délelőttön szinte szégyenkez­ ve vallotta be. hogy semmi másra nem vá­ gyik. csak egy igazi „vadnyúl-paprikásra". Gyorsan elővarázsoltam a fagyasztólá­ dából a tavalyi egy szem kompetencia-nyulamat. Mama úgy elkészítette, hogy jobbat az­ óta sem ettem. Ebéd után meghatódva elárulta, hogy majd negyven éve nem evett ilyen jóízű pör­ költet. Én pedig kifordultam az étkezőből, mert nem akartam, hogy meglássa a szakállam­ ba csörgő könnycseppeket. Szavai ma is sokszor a fülembe csen­ genek. Olyan vagy Zolikám, mintha a két nagy­ apádat gyúrták volna össze. Ezek a szava kísértek, amikor a temeté­ sére igyekeztem a havas országúton. A két dolog, amelyről a „férfiembert" meg lehet ismerni, azóta is szent számomra. A kalapot igen kedvelem, és amióta a termé­ szet megáldott vele, én is bajuszos vagyok. Igaz a harmincas éveimet taposva már rég­ óta szemüveggel olvasok. Ha egyszer majd lesz gyermekem, estén­ ként elmesélem neki azokat a történeteket, amiket annak idején én is oly szívesen hall­ gattam. Remélem, lesz aki pedig tőlem fogja örö­ kölni, azt amit elődeimtől kaptam. Ha egy­ szer pedig mennem kell a messzi ismeret­ lenbe. nagyapáim biztosan várni fognak rám. És akkor ott megint együtt leszünk. Mi - hárman - vadászok...

-V'AMSZIAP

IRODALMI MELLÉKLETE

11

GYENES ISTVÁN

A szobám sarkában a békesség fája zöld ruháján sok ezernyi szín, alatta fénylő melegségben a gyermeki világ játszani hív. Játszan i, játszan békében játszani, gyermekem veled hagy játsszam még, körültáncolom veled a világot most, mikor mindenki érzelme ég. Nézem a fámat és egyre jobban érzem a fenyő illatát, töprengem azon, hogy milyen jó lenne, ha örök maradna ez éjszakám. Csillagszórók a gallyak csúcsán szórják a karácsony csillagát, béke csillagok röpdösö fényei szobámból szánjatok mind tovább •

V M M IA P

17

SZIGORÚAN ÉS BIZALMASAN

legtöbb hivatásos vadász család­ jával együtt a városoktól, falvaktól távol eső vadászházakban él. A külső szemlélő bizonyára azt hiszi, magányosan. Pedig a vadászati idényben és ma már azon kívül is sokféle ember megfordul ezekben a házakban, vadász és nem vadász egyaránt. Azt hinnénk, ide nem jutnak el a hírek, itt nincs információáramlás. Jönnek, áramlanak a hírek a ven­ dégekkel együtt, egyik a másik után. Nagynevű színészek, sikeres vállalkozók, országok sorsát eldöntő politikusok mondják el problémáikat, sokszor üzleti ügyeket tárgyalnak, és bizony sokszor ki­ tárgyalnak embereket is. Hány hivatásos vadász hallgatta már a magaslesen ülve vendége magánéleti problémáit? Hányán panaszkodnak, elmondják legbensőbb tit­ kaikat, családjuk történetét, sorsuk alaku­ lását. Az ilyen információk kimondva vagy kimondatlanul bizalmasak. A legtöbb ven­ dégnek jólesik valakivel megosztani örö­ mét, bánatát, és ki lenne erre alkalma­ sabb. mint a vadászkísérő. A régi tapasz­ talt törzsvendégek tudják, hogy ez bizalmi állás és amit a magaslesen elmesélnek, azt soha senkitől nem fogják később visszahallani. Egyszer - tisztességben megöregedett országos hírű fővadászun­

A

kat faggatták, dr. Zoltán Ján o s éppen ak­ kor megjelent - egyébként nagyszerű könyvéről, a „Legenda és valóság"-ról. A dolog aktuális volt. hiszen a fővadász vé­ gigszolgálta azt az időszakot, amelyet a könyv feltárt. Az öreg csak ingatta a fejét és csendesen csak annyit mondott, a könyv szép és biztosan jó is. de belülről nézve a dolgok kissé mások voltak. Szid­ hatott volna, ócsárolhatott volna, de nem tette. Mert. ahogy ő mondta: ők vadász­ tak. mi pedig szolgálatban voltunk, mert a szolgálat az szolgálat. A hivatásos vadász élete szolgálat volt a grófoknál, az volt a kommunista rendszerben, és az ma is. Mára talán az egyetlen hivatás, amely még megőrizte a becsületét. Ez az a terü­ let, ahol az igazán nagyok nyugdíjba vo­ nulásukkor - esetleges halálukkor - nem hagynak maguk után égbetörő üvegpalo­ tákat. vagyonokat érő ingatlanokat, go­ lyóálló Mercedest. Itt hagynak viszont olyan szellemi és emberi értéket, am elye­ ken generációk nőhetnek fel és válhatnak a szó szoros értelmében igaz emberré. Valószínűleg még egyetlen hivatásos va­ dászt sem hívtak meg, hogy kéz- vagy lábnyomatával halhatatlanná váljék. Ter­ mészetesen erre nincs is szükségünk hiszen legtöbbjük tovább él. de nem úgy,

mint a filmsztárok, betonba mártva, ők a legendákban születnek újjá. Békés kará­ csony estén, amikor a vadászház kandal­ lójában lobog a tűz. nincs vendég, me­ legség árad szét a szoba falai közt és a szívekben. Az ilyen meghitt téli estéken elhangzó történetekben sok nagy vadá­ szunk újra éled és újból ott ül a vadász­ ház asztalánál a kollégáival. Ilyenkor leg­ inkább a szolgálatról esik szó. Arról, hogy ebben a természettől elrugaszkodott vi­ lágban meg kell próbálni becsületesen élni. hogy a még meglévő emberi értéke­ ket nem szabad elveszíteni. Arról, hogy szolgálni kell az erdőt és a vadat. Az asz­ talnál ülő öregek arról is beszélnek, hogy egy hivatásos vadásznak olyannak kell lennie, mint karácsony estéjén az udvarra lehulló szűz hó. Fel kell fogni az ütéseket, tompítani kell a fájdalmat, és a hangos zajokat el kell fojtani. Olyannak kell lenni, mint a feldíszített fenyőnek, aki a közelé­ ben van, az érezzen békességet és nyu­ galmat. Fontos, hogy ezeknek az érzé­ seknek legyen annyi kisugárzása, hogy a következő évezredben, a még szolgálat­ ban lévők meg tudjanak felelni a beléjük vetett bizalomnak, ahogy mondják: a ..bi­ zalmi állásnak” . Agyaki Gábor

Magyar vérebesek külföldi sikerei

Az észak-németországi Müdenben m eg­ rendezett nemzetközi vérebversenyen eredményesen szerepelt a magyar csa ­ pat október 20-24-e között. Zilai János, gem enci fővadász, Valkói Basa nevű han­ noveri vérebe rendkívül nehéz munkát tel­ jesítve I. díjas (összesítésben megosztott második) lett, míg a lábodi hivatásos va­ dász. Lengyel Sándor. Kálistói Betyár ne­ vű hannoveri vérebe a III. díjat (összesí­ tésben nyolcadik helyet) érdemelte ki. A vetélkedőn kilenc ország 17 kutyája szerepelt, a hannoveri vérebek mellett, túl­ nyomó részt bajor hegyi vérebek. A négy napra elhúzódó versenyt természetes seb­ zésekre szervezték a házigazdák, tudato­ san építve a telihold kínálta vadászati lehe­ tőségekre. valamint az ez idő tájt lebonyolí­ tott terelővadászatokra. A spontán sebzé­ sek miatt gyakorta kellett a kutyavezetők­ nek és bíráknak 150-200 kilométert is au­ tózniuk. hogy a sebzés helyére érjenek. Összességében 30 lehetőség kínálkozott a kutyák és vezetőik tudásának felmérésére, amelyekből 13 munka volt bírálható. A töb­ bi vagy túlságosan rövid volt, vagy ered­ ménytelenül ért véget. Dr. Monostori Lász­ ló, Jung Jen ő és Radó Zoltán személyében magyar bírók is részt vettek a verseny le­ bonyolításában. A magyar résztvevők telje­ sítményéről annyit, hogy az első számú ver­ senyzőnk Lengyel Sándor volt, aki kutyájá­ val egy. az előző éjjel mellső lábon lőtt sül­ dőt keresett meg. A mintegy 3 kilométeres vezetékmunkát kiválóan oldotta meg kutyá­ jával, az azt követő hajszában azonban a kutya nem volt elég meggyőző. Teljesítmé­ nyére 144 pontot kapott, ami a III. díjba so­ rolását eredményezte.

Zilai Já n o s a díjátadáson

Zilai Já n o s már több szerencsével járt, mert a korábban ugyanezen a csapán el­ induló cseh kutyás feladta a vér nélküli láblövéssel menekülő süldő keresését. Kontrollkutyaként indult el a Gem enc Rt. karapancsai fővadásza által vezetett 8 éves, és 244 eredm ényes munkát m agá­ énak tudó Ja k a b " becenévre hallgató kutya az előző esti sebzésen. A munka nehézségére jellemző volt, hogy az 5 és fél kilométeres vezetékmunka alatt össze­ sen 13 alkalommal találtak vért. Volt olyan 700 méteres szakasza az utánkeresésnek, ahol egyetlen csepp vérrel sem tudták igazolni a kutyát. A vezető és a bí­ rák. hál' istennek bíztak a rendkívül precí­ zen és nagy akarással dolgozó tapasztalt kutyában és ennek meg is lett az ered­ ménye. A hosszú vezetékmunka után a

18

sebágynál csatolva lett a kutya és ezeröt­ száz méter hajsza után állította a hátsó lá­ bon sebzett vaddisznót, amelyet aztán a kutyavezető egy jól irányzott kegyelemlö­ véssel megváltott szenvedéseitől. A bírói értekezleten ódákat zengtek a bírák erről a munkáról és sokáig a vetélkedő győztesét reméltük a magyar párosban. Egy német hannoveri véreb szuka azonban, teljesen korrekt körülmények között (mondhatjuk nyugodtan, hiszen Radó Zoltán személyé­ ben magyar bíró is bírálta) még ennél is különb teljesítményt nyújtva a maximális 224 pontot teljesítve megelőzte a végül is 214 pontra bírált vérebünket és vezetőjét. A Nemzetközi Vérebszövetség a ver­ seny alatt több fontos rendezvényt is tar­ tott, köztük a nemzetközi szövetségek te­ nyésztési felelősének értekezletét, ahol Böhm István képviselte a Magyar Véreb Egyletet. Ugyancsak lezajlott a tagszövet­ ségek elnökének találkozója, ahol az MVE elnökének megbízásából e sorok írója képviselhette a magyar érdekeket. A Nemzetközi Vérebszövetség közgyű­ lésén az osztrák klubelnök lett a következő két esztendőre elnökké választva, ami azt is jelenti egyben, hogy két év múlva. 2001ben, Ausztria lesz a házigazdája a nem­ zetközi vérebversenynek. Az ünnepélyes eredményhirdetésen úgy búcsúztunk az egybegyűltektől, hogy re­ méljük. az osztrák versenyt követő 2003ban esedékes magyarországi megméret­ tetést már az Egyesült Európa tagországa­ ként lesz módunk lebonyolítani. A jelenlévők felállva és tapsolva búcsúz­ tatták a hazainduló magyar küldöttséget. Buzgó József MVE elnökségi tag. delegációvezető

(JÓ)MADÁRFOGÁS - Szervusz, arany komám, csak te segít­ hetsz rajtunk - hangzott a telefonon név szerinti kérés után. - Lehet, hogy nem em­ lékszel rám, Molnár Tibi vagyok, a G....-Í erdőgazdaság erdészeti igazgatója. Az a helyzet, hogy az egyik anyagbeszerző Ford Tranzit kocsink Pestre ment. Eltörött a féltengelye. Tele van anyaggal, fűrészgép­ alkatrészekkel és Balogh Ferenc gépko­ csivezetőnknél nincs elegendő ellátmány. Mindennek fölment az ára, ha Istent is­ mersz, adj már kölcsön 24 ezer forintot, hogy el tudja hozni haza a kocsit. Holnap úgyis megy egy másik autónk és elviszi neked a pénzt. Küldök neked egy kis vad­ húst is. Tényleg mikor jössz már mifelénk vadászni? Meghívlak egy jó bikára. Ami­ kor ráérsz, jöhetsz, csak telefonálj. Balogh jelenleg próbaúton van. Amint végez, el­ menne hozzád a pénzért. írjatok átvételi elismervényt, hogy a dolog hivatalos le­ gyen. Rendben van? Legkésőbb egy óra múlva biztos ott lesz nálad, ahogy lete­ szem, hívom. - Jöjjön, illendően fogadjuk - hangzott a válaszom. Amíg a kolléganőim az átadandó bank­ jegyek sorszámait írogatták, először fölhív­ tuk a nevezett erdőgazdaságot, hogy van-e ilyen kocsijuk, sofőrjük? A nemleges vá­ lasz után hívtuk az V. kerületi rendőrkapi­ tányságot, a madárfogó hatékonyságának fokozásához. Mivel „nem lakunk" egymás­ tól messze, kisvártatva meg is jelent há­

- Ugyan igazgató úr - léptetett elő so­ ron kívül -, megbízom én magában. - Bennem ne bízzon... hangzott a vá­ lasz, s majd amikor a számolás és az át­ adás megtörtént, J. Zoltán nyomozó kez­ dett intézkedni. Az elkövető kezeit az asztalra tetette és kérte, hogy mindent ürítsen ki a zsebeiből. Az álsofőr szeme fel, szava elakadt és aki bajai lakosnak mondta magát, egy fővárosi havi bérlete került az asztalra, ami korántsem mond­ ható szokványosnak. Rögvest kattant is a bilincs, megtörtént a kapitányságra az előállítás. A trükköt évek óta - ki tudja, hány cégnél alkalmazta, de a vadászati szervezeteket külön előszeretettel verte át. Károsult volt az OMVV, a Pest Megyei Vadászszövetség és egy vadászatszer­ vező iroda, akiket ugyanezzel a trükkel rom civil ruhás nyomozó. Berendezked­ vert át. Az már csak a rendőrségen de­ tünk, elhelyezkedtünk, s a két nyomozó el­ rült ki, hogy több mint tíz esetben volt távozott, egyikük ott maradt, persze a büntetve csalásért, okirat-hamisításért. A szerkesztőség dolgos hétköznapjait igye­ csel arra épült, hogy az egymást vi­ keztünk imitálni. szonylag szűk körben ismert kollégák Telt-múlt az idő, s már azt hittük semmi segítik egymást, ha a másik bajba kerül. sem fog történni, amikor végül beállított a Ehhez csak egy elképzelhető történet képen látható úr, Balogh Ferenc néven il­ kell és mivel az összeg viszonylag ala­ lendően bemutatkozott és mondta, hogy csony, senki nem járt utána, és nem is hímost jön a szervizből, de közben megállás reszteli, mert mindenki szégyellj, ha „ma­ nélkül nyomta a szöveget, hetet, havat dárnak” nézik. Ha másokkal is megtör­ összehordva. tént, ezúttal ne röstelljék, hívják szer­ - írja alá az átvételi elismervényt és szá­ kesztőségünket, mert a madarat jelent­ molja meg a pénzt - vágtuk el a szavak jük - megfogtuk! özönét. H. Zs.

Forgolódás a sírokban...

A FREI-DOSSZIÉ UTÓREZGÉSEI November 17-e után égni kezdtek a tele­ fonvonalaink a fölháborodott vadászok hívásaitól. Abban nem vagyunk biztosak, hogy csupán lapunk feladata a megfelelő válaszadás egy kereskedelmi tévéadó műsorára. Nem titkoljuk, hogy sokan ra­ gadtak tollat, de csak a Tiszaföldvárról küldöttet adjuk közre. Elkeseredés és düh szétválaszthatatlanul keveredik az ember lelkében, megfejelve jókora adag tehetetlenséggel. Kis túlzással, mindig is úgy tartottam, hogy Almássy. Szé­ chenyi, Kittenberger után már nem lehet Af­ rikát vadászni, hiszen a mai Afrika-vadászat silány kópiája a régieknek, annál sokkal rosszabb, tarkítva kivagyisággal, tahó szno­ bizmussal, durvasággal, lelketlen mészárlá­ sokkal. a vad és a természet megbecstelenítésével. Nemcsak Afrika vált denaturálná, hanem a (magyar) afrikavadász is. A nagy­ képű hőzöngés, a „pénzért mindent"-elv gátlástalan és gusztustalan túlzásokba haj­ szolja a vadásztatót - és nem szívesen írom le a szót - a „vadászt" is. Ha az újgazdag, olajszőke bunkót, aki egy értelmes monda­ tot nem képes kinyögni, csak báván vigyo­ rog a kamerába, ahelyett, hogy megfogad­

ná a tévé fogápolási reklámjainak tanácsait, és az ilyen puskást vadásznak nevezik, a sok száz magyar és nem magyar vadász­ ban „felmegy a pumpa". Igazán nem szeretném megbántani azo­ kat a jószándékú, tisztakezű és szenve­ délyű, becsületes (igaz) vadászokat, akik szájuktól a falatot megvonva, életük vadász­ álma megvalósulásáért befizetnek egy kommersz szafarira, esetleg egy-egy nagy­ vadra. Szintén nem áll szándékomban, hogy megpróbáljam fékezni az idő kerekét, és korántsem ítélem el a bérvadásztatást, hiszen valamilyen formában „ősidők" óta lé­ tezik. Ha nem is mindig örömteljes és kívá­ natos, de normális, szükséges gyakorlat, hi­ szen egzotikus vadhoz, jó vadászathoz nem jut sem a hazai máshol, sem a külhoni, például Zalában. Ám azok a százezer dollá­ ros pacákok, akik villájuk feléből Afrika-diorámát csináltatnak és beülnek középre, megtakarítva a pávián lődíját... Na, ezt már nem veszi be a gyomrom! A tisztességes magyar vadásznak, aki vágyik (vagy eljut) Afrikába, az efféle vad­ lövéstől legalább is megkeseredik a szája íze, de lehet, hogy a hányinger is előveszi. Nagy a forgolódás a sírokban, Kittenber­

19

ger, Széchenyi szelleme kísérteni kíván. Idelenn pedig, a magyar anyaföldön a „ci­ vil" újra leköpi a vadászokat. Azokat a va­ dászokat akiknek nem az az életideáljuk, hogy hegynyi (és még több, és még több...) állati hullát termeljenek, hogy az­ tán bőrükkel kibéleljék őtvenmilliós vacku­ kat, a dicsőséggel pedig „lakatlan" fejüket. A riporter nyilván keresi és megtalálja az érdekeset, különösen a szenzációt. Ez a dolga, nem neheztelhet rá a vadász. Mér­ téktartó kommentárja még elismerést is ér­ demel. Nem tudom, mit tehetnék... Nem vígasz­ tal az a tudat sem, hogy kormányunk és in­ tézményei is gyakran tanácstalanok, mit kezdjenek a maffiával, nem tudja az Egészségügyi Pénztár, hogyan finanszíroz­ za a nagyon beteg magyarok gyógyítását, a minisztérium, hogy mit tegyen a tönkremenés peremén egyensúlyozó gazdával, és így tovább... Az olajszőke herceg pedig járja a világot, vastag a bőre és a pénztár­ cája, időnként hazajár „feszelögni", és utó­ dai szemében megdicsőül. mint egykor nagy és híres (Afrika) vadász. Vagy talán mégsem... dr. Végh Endre

HOGY VAN? M

é

r -

Makai G yula, 89 éves. 14 évesen ke­ rült kapcsolatba a vadászattal. Zugli­ getben egy kastély parkjában mókuso­ kon és peléken. flóber puskával tanult meg lőni. Nagybátyjától tanulta a va­ dászfegyelmet. Rabul ejtette az erdő. Mesterberegpusztán, Száron, később az MTI apróvadas vadásztársaságánál volt tag. részt vett a tornyospusztai ál­ lomány kialakításában, és a Naszályi Vt.-nél is tevékenykedett. Volt. amikor egyszerre elnöki, vadászmesteri, gaz­ dasági felelősi tisztet töltött be. Jelen­ leg itt tiszteletbeli tag. A lakásban körbenézve csak pár kisebb trófeát látok, viszont renge­ teg szép vadfotó látható. Honnan ez az érdeklődés? A pesterzsébeti földrengés után. már sok évvel ezelőtt eladtam az összes tró­ feámat. A 14-es agancsom leesett a fal­ ról és pár centire a 8 éves kislányomtól fúródott a parkettába. A feleségem ek­ kor azt mondta, hogy vagy a család, vagy a vadászat. így miután Tildy természetfényképezési könyve a kezem­ be került, jött az új hobbi: a vadfotózás. Hamarosan megvettem az első fotós felszerelésem. Több ezer órát töltöttem kinn a leseken Ha pár kockát ellőttem egy vadra, sokkal jobban örültem, mint egy 150 méterre lévő disznó lepuffantásának. ami után jön a belezés. kocsi­ szerzés. aggódás, hogy a hús nehogy megromoljon Soha nem bírtam kivárni

a film végét, már a felénél levágtam és rögtön előhívtam. Mozgalmas életet élt. Aktív spor­ toló volt, síbajnok, síugró, jégkorongozó, hadiszökevény, fegyverrejte­ gető. vadorzókkal került tüzpárbajba, és lőtt 36 bikát és 200 disznót is életében. Hogyan telnek ma a napjai ebben a budai kis lakásban? Sokat vagyok egyedül. Ez a kis feke­ te spánielem van - Solymári Selymes Angéla de csak Andzsinak hívom Esz a fene. amikor látom a tévében a havas hegyeket, mert még mindig vá­ gyódom a síelés után. Tavaly, kará­ csony másnapján fogtam a lécemet, felkötöttem és 100 méteren egy kicsit csúszkáltam. Tegnap a hóesést látva, újra elővettem a síbakancsom, kipucol­ tam, és próbálgattam. Nem akarok le­ mondani a síről, annak ellenére, hogy nagyon le vagyok gyöngülve. Az apró­ vad soha nem érdekelt, egyedül a sza­ lonka. Egyetlen vágyam még. hogy szeretnék lőni egy álombikát, aminek az agancsát kitenném erre a régóta üres falra. Vennék puskát is. már kinéztem egyet: 780 ezer forint, a sellyeiek meg­ hívtak. mert vannak szép bikáik, az meg 3 millió. így aztán vettem egy söré­ tes puskát 13 ezerért, azzal üldögélek a TV előtt és közben simogatom. Marad­ nak hát az újságok, meg a rejtvény. Ha megérkeznek a vadászújságok, akkor elolvasásuk minden másnál előbbrevaló. Cikkeket, verseket elbeszéléseket írogatok, karikatúrákat rajzolok. Jó l ér­ zem magam. Annak ellenére, hogy az orvosoknak is sikerült bebizonyítanom, hogy még alkalmas vagyok a vadászat­ ra. most Kosdra mennék el disznólesre. Megvan a fotópuskám - azzal lőnék. Mit tanácsol a fiatal vadászoknak? Ne higgyenek annak a pacáknak, aki a napokban bemutatott műsorában kegyetlen embereknek állította be a vadászokat, mert talált valakit, aki miu­ tán meglőtt egy zsiráfot, hagyta kínlód­ ni. nehogy a trófea megsérüljön. A va­ dászok nem ilyenek, mert szeretik a vadat, a természet szeretete köti őket össze. Örömmel töltik el őket azok a fe­ lejthetetlen pillanatok, amikor egy kis vadmalac játszik, vagy egy őzgida bo­ hóckodik A ravaszon .viszkető ujj" be­ tegséget pedig hamar kinövik.

Mátyás Ferenc, 1957-től dolgozott a Magyar Vadászok Országos Szövetsé­ génél. ö volt az első megyei fővadász Pest megyében és ezt a feladatát 1972-ig látta el. Nemrégiben töltötte be 75. életévét, ebből az alkalomból kér­ deztük. hogyan telnek a napjai, amió­ ta Pestről vidékre költözött? - Tegnap az O M W mellett működő új vadászok előkészítő tanfolyamán vol­ tam, ahova majd rendszeresen járok, előadásokra kaptam lehetőséget a va­ dászatról. a vadászati berendezésekről és etikai kérdésekről. Igyekszem átadni negyven év összesűrített bölcsességét, ami biztos hasznára válik a vadászok­ nak Úgy érzem ezt át kell adnom az if­ jú nemzedéknek. Mindig nagyon sze­ rettem a vadat, a vadászatot és a vad védelmét is. szerettem oktatni is és nem hivalkodom vele. de 1958-ban én szerveztem meg a hivatásos vadászok, később pedig a sportvadászok oktatá­ sát. Szeretem ma is a személyi kapcso­ latok ápolását, és mindig a vadászem­ berek iránt érzett felelősség irányította munkámat, gondolkodásomat. - Jár-e még vadászni? - Egy-két régi, kedves társaságom­ hoz elmegyek, de már nem úgy. mint annak idején. Már többször van. amikor csak beszélek és írok az élményeimről, vagy tanácsot adok vadászbarátaim­ nak. A vadászember életében egyszer bekövetkezik, amikor nem válik meg a vadászat gondolatától, de lecsitul. Ná-

lám soha nem volt lődüh, nem is szeret­ tem azokat a vadászokat, akiknek mindenre lőniük kell. ami tollas, szőrös, mozog és 20 dekán felül van. amikor a zsákmányszerzés szent őrülete hatal­ mába keríti őket. Én mindig lebeszéltem őket erről. Idén a Csorvási vadásztársa­ ságnál. végigkísértem a nyár folyamán kapott madarak nevelését és mellette segítettem 80000 naposcsibe kelteté­ sében. amit Pest megye és a körülötte lévő megyék kaptak meg. Ez mind ér­ telmet ad hátralevő életemnek. Csak az én szépséges Börzsönyömbe nem me­ gyek. mert azt rútul elvették tőlem és több száz társamtól Nem lett volna sza­ bad ilyet tenni, a társadalom minden ré­ tegét felölelő vadásztársadalommal szemben, mert a világon nincsen de­ mokratikusabb szervezet, ahol annyira egységes a cél. amiért együtt vannak. - Mit gondol a vadászat mai hely­ zetéről? Sokat köszönhetünk annak a va­ dásztársadalomnak, amely megterem­ tette a magyar vadászati nagyhatalmat. Igaz mostanában kicsit roskadozik, a fundamentumát megtámadta az egyénieskedés. Mégsem vagyok borúlátó, lesz kellő mennyiségű vad. ha talpra áll a mezőgazdaság, mert talpra áll. és más lesz a vadász és a mezőgazda egymáshoz való viszonya Érdemes ezen munkálkodni és én is minden írá­ somban és beszédemben erre emlé­ keztetek. Lesz helye, vadászati lehető­ sége 70-80000 vadásznak is. - Milyen volt az utolsó vadászata? - Szeptemberben csodálatosan szép. hajnali csónakázásra adódott lehetősé­ gem az Abádszalóki vadásztársaságnál. Egy fiatal mezőgazdasági mérnökjelölt­ tel. vadászemberrel találkoztam, aki elje­ gyezte magát a vadászattal. Ebben a 22 éves fiatalemberben láttam megújulni az énemet. Csodálatos volt a hajnal. Láttam jégmadarat, alábukó halászsast, karmai között kétnyaras ponttyal, vadrécéket. Egy lövést adtam le rájuk, de megbán­ tam, mert messze voltak. Bíztam a pus­ kámban, egyet eltaláltam, de ha lőttem volna ötöt vagy tízet, akkor sem emlé­ keznék rá egy hónap múlva, úgy aho­ gyan öt év múlva emlékszem majd erre a hajnalra a nád között, amit a természet nagy kegyesen nekem ajándékozott. Ennél szebb dolog a világon nincs. Csornai-Kovács Tamás

’99-ES VAD ÁSZIDÉNY LEGERŐSEBB D Á M LA P Á TJA I Bár kaptunk előzetes híreket jócskán öt kiló feletti bikákról, végül azonban nem kerültek terítékre. így az idei rangsorrend első három helyezettje az aláb­ biak szerint alakult. 1. KEFAG Rt.-Kelebia. 4.34 kg 207.23 IP 11 éves érett 2. KEFAG Rt.-Kelebia 4.99 kg 206.39 IP 11 éves érett 3. Nyirerdő Rt.-Guth 4,36 kg 202,91 IP 11 éves érett

Október végén került terítékre a Nádor Vadásztársaság nádasdladányi terüle­ tén a magyar ranglista új. 2. helyezettjeként a képen látható agyarpár viselője. A 24.65 centis agyarat a C.I.C nemzetközi bírálóbizottság 140,30 pontra érté­ kelte.

20

VKE m VÁRPALOTÁN

KÖNYVKRITIKA

K Á S Z O N I Z O LT Á N

Az a medvés, pisztrángos Csodás Erdély Akik határon innen, határon túl ismerik a szerzőt, biztos vagyok benne, hogy nem csalatkoznak „Zoli” vagy inkább,Tölti” bácsi legújabb könyvé­ ben, amely az Agroinform Kiadó gondozásában - képekkel és térképekkel gazdagon illusztrálva - jelent meg. Nem csalatkoztam jómagam sem, ami­ kor szinte egyvégtében elolvastam a könyvet, hiszen írásról írásra erősö­ dött meg bennem, hogy Zoli bácsi hű maradt önmagához: a könyv olyan, mint ő - az örök tanító - akinek mindig mindenről eszébe jut valami fon­ tos, amit meg kell osztania hallgatóságával, olvasóival. Zoli bácsi - ahogy az életben - ebben a könyvében is mesél... és mesél. Nem csak a vadászat­ ról, nem csak a horgászatról... mindenről, ami Székelyföldön egy halandó­ nak érdekes lehet... legyen szó hegyekről, sziklákról, zúgó hegyi patakok­ ról, erdőkről vagy egy-egy táj földrajzi, kulturtörténeti érdekességéről. Ami erénye a könyvnek, egy kicsit a kritikája is lehet, ugyanis Zoli bá­ csi úgy' írta meg történeteit, ahogy mondani szokta. Talán ezért fordul elő benne annyi szóismétlés, a kedvenc jelzők gyakori használata ... szóval egy kicsit szigorúbb szerkesztés a kötetre ráfért volna. Mindezek ellenére minden vadásznak-horgásznak elolvasásra ajánlom a könyvet, mert egy csomó titkot, igen valódi titkokat tudhat meg az Olva­ só a természetről, a vadról, a horgászatról, a halakról. Ez utóbbit különö­ sen élveztem, annak ellenére, hogy talán kétszer volt a kezemben horgász­ bot, mostanában egyre nagyobb kedvet érzek a horgászat iránt... és ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy egyre jobban megy el sok vadásznak a ked­ ve az agyonnyomorított vadászattól. ess

A Vadászati Kulturális Egyesület idei rendezvénysorozata Várpalotán ért véget, ahol a volt zsinagóga épületében működő galériában megrendeztünk egy ragyogóan szép és elegáns képzőművészeti kiállítást, a várban egy trófea kiállítást és több napon ke­ resztül tartottunk szakmai konferenciákat... ráadásul megalakult az egyesület helyi szervezete is, a fő szervező: OnoíTer Attila vezetésével. A várpalotai kiállítás 1999-ben a V K E nyolcadik képzőművészeti akciója volt, sokak véleménye szerint talán a leglátványosabb, amelyen olyan alkotók is kiállítot­ tak - mint például Csiszár József festőművész vagy László Péter és László Péter Ist­ ván szobrászok - akiknek hazai szereplése mostanában eléggé ritkaságszámba ment. Az egyesület - a 47 művész számára teljesen ingyenesen - szervezte-rendezte szállí­ totta, rakta falra a képeket, alkotásaikat... kiemelt feladatának tekintve elkötelezett mecénási szerepét. Sajnos csak „félsikemek" könyvelhetőek el az idén először megszervezett VKEmajálisaink, hiszen az öt rendezvény nem mindenhol hozta meg az egyesületnek azt az elismerést, amit ettől az újdonsült rendezvénysorozattól elvártunk volna. A sok­ sok tanulsággal - és aránytalanul nagy kiadással - járó majálisokat folytatni kívánjuk jövőre is, de a tapasztalatokat a rendezésnél figyelembe kell majd vennünk. A márciusi szalonkanyitány és a FeHoVa után a legnagyobb energiát az Országos Vadásznapok sikeres megrendezésére fordítottuk. Annak ellenére, hogy az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége nem sokra értékelte, sőt feleslegesnek is tartja az országosan koordináló vadásznapi szervezőbizottságot, ez a kis csapat ebben az év­ ben jelentősen átalakította a vadásznapok arculatát, amelyben a V K E - mint a bizott­ ság jogi képviselője és a vadásznapok anyagi lebonyolítója - tagadhatatlanul és ala­ posan kivette részét. Az már csak szinte „hab a tortán” , hogy a „Vadászok bora" Or­ szágos Borversenyt, a hivatásos vadászok egységes formaruhájának bemutatóit, va­ lamint az első Vadászati Gasztronómiai Fesztivál megszervezését és megrendezését is a V K E neve fémjelezte. A Vadászati Kulturális Egyesületnek idén sem kell szégyenkeznie a Magyar VAD ÁSZLAP kiadása miatt, hiszen - hál'Istennek - mind több vadász lép a lap elő­ fizetői táborába, a lapkiadás ma már csekély mértékű nyereséget is hoz az egyesület­ nek. A V K E tevékenységének elismerését jelzi, hogy idén 680 ezer forintra növeke­ dett a személyi jövedelemadók 1 százalékából keletkező támogatottság mértéke... amelyet mindig és minden fórumon, ezúttal is köszönünk. Az évzárást követően, 2000 februárjában tartjuk meg évi rendes közgyűlésünket, amelyen a Központi Ügyvivői Testület beszámol a küldötteknek ... és amelyről a VAD ÁSZLAP hasábjain tájékoztatjuk majd több, mint 3000 tagunkat.

Lukácsné Kocsis Marianna ügyvezető igazgató

MIÉRT JÓ A VKE TAGJÁNAK LENNI? A Vadászati Kulturális Egyesület tagja lehet, aki elfogadja az alapszabály és az etikai sza­ bályzat előírásait, írásban kéri az egyesületbe a felvételét. A tagfelvételről a központi ügy­ vivői testület dönt, majd ezt kővetően kell befizetni az 1999-re elfogadott 2500 forintos tagdíjat, amely tartalmazza a VADÁSZLAP előfizetését és a VKE igazolványát, amelynek fölmutatásával az alábbi kedvezmények vehetők igénybe:

Dr. Kerényi Mihály ügyvéd (1027 Budapest. Frankéi L. u. 12.. telefon: 212-2803.376-2154) az ügyvédi honoráriumából 10% kedvezményt ad a VKE tagjainak. A Lőrincz és Fia Kft. PORST Optikai Boltja új helyen (1056 Budapest. Váci u 61.. telefon 3372-902, tel /fax: 318-4572) szemészeti optikai vizsgálat esetén, kontaktlencse és szemüveg készítésénél, valamint optikai eszközök (távcsövek, céltávcsövek) javítására 10 százalék ked­ vezményt ad.

Sándor László gumijavitó (5000 Szolnok, Mártírok u. 24.) vállalja, hogy a VKE tagjai részére, szolgáltatásaiból 10% kedvezményt biztosít. Telefon: 06/56/423-225 Reichart Lóránt vadászpuskamüves (5000 Szolnok. Sóház u. 5.) az általa végzett fegyverja­ vításokból 5% kedvezményt ad a VKE tagjai részére. Telefon: 06/56/379-615

Szentendre és Visegrád között - Papréten 4 ágyas, romantikus, komfortos - vadászházban 10%-os kedvezményes szálláslehetőség a VKE tagjainak. Előzetes megbeszélés alapján: te­ replovaglás. erdei kocsizás. vadászati tehetőség. Homor Jenóné, tel.: 06*26/301-227

A Csonka Csárda (Dunabogdány és Visegrád között, a 11-es úton, a 38-as km-kőnél) 10% kedvezményt ad a VKE tagjainak.

Szintén 10 százalék a kedvezménye a Fotótechnika- Lőrinc Boltnak (1056 Budapest, Fővám tér 6.. telefon: 337-5671). amit fotócikkek, távcsövek, céltávcsóvek javításánál tehet igénybe vermi.

ARCUS-PROMT KFT. (1043 Budapest, Nyár u. 36., telefon/fax: 389-5768) épületgépészeti, ki­ vitelezési munkáiból 10% engedményt ajánl fel a VKE tagjainak.

Marék József (2000 Szentendre. Vasúti Villasor 5/a., telefon/fax: 06-26/311-342. üzlet: 0626/300-693) 10 százalék kedvezményt ad arany, ezüst, bronz ékszereiből a VKE tagjainak

Cziglényi Alpár grafikus, arculattervező 10% árengedményt ad nyomdai termékeiből a VKE tagoknak (1027 Budapest. Horváth u. 2-12. II. em. 15., telefon: 201-8366).

Mráz János festő-grafikus művész (6725 Szeged. Faragó u. 32.) 10 százalék kedvezményt ad munkáiból a VKE tagjainak. Telefon; 06(62/442-659.06/30/9436-299

10 százalék kedvezmény autóalkatrészek (gömbcsuklók, autóelektronika. izzító gyertyák, por­ lasztócsonk, féltengelycsuklók. tömítések, fékbetétek, ablaktörlólapátok. levegő- és olajszűrők, vízpompák, fékhidraulikák, féktárcsák, fékdobok, vezérműszljak, ékszíjak, vezérműgarnitúrák, bowdenek, lengéscsillapítók, ablakemelők, stb.) vásárlására vagy megrendelésére. Csomag­ küldő szolgálat 24 <*án belül FLEXABO Kft. 1149 Budapest. Egressy u. 15. Telefon/fax: 2522279,251-2226.

A Stefán Vadászbolt (7100 Szekszárd. Kossuth L. u. 32.. telefonfax: 06-74/309^09) 5% ked­ vezményt ad ruházati termékeire a VKE tagjainak. Szabó Sándor preparátor (1012 Budapest. Attila u. 129.. telefon: 375-2951) 10 százalék ked­ vezményt ad a VKE tagjainak a hozzá vitt preparátumokból, vadbórók kikészítéséből Takács Viktor a Vadászünnep és a Vélünk élő természet című videó filmjeinek árából 20 szá­ zalék kedvezményt ad a VKE tagjai részére. (9600 Sárvár. Rákóczi u. 13.)

A Gemenc Vadász-Horgászbolt; 1203 Budapest. Kossuth L. u. 57.. telefon: 283-4432. vagy 06-30/942-1839) ruházati cikkek vásárlásánál 10 százalékos kedvezményt ad. Subaru, Mitsubishi, Toyota, stb. személyautókba és mindenféle terepjáróba légrugók javításá­ nál és beépítésénél 10% kedvezményt ad Halasi Gábor (2235 Mende. Dózsa Gy. u. 201.. te­ lefon: 06-29/438-841).

Terraprint Kft által gyártott és gyártandó könyvekből és nyomdai termékekből 10% engedményt ad a VKE tagjai részére, amennyiben érvényes igazolványuk számát a megrendelőlapon feltünte­ tik, ül. a helyszínen felmutatják. (1134 Budapest, Tüzér u. 43. fsz. 1.. telefon: 344-2054).

Az INTERMAS Kft. (5600 Békéscsaba. Mednyánszky u. 17.. telefon: 06-66/441-029) által készí­ tett korongdobó aépeire. könnyű, összehajtható magasleseire, szárnyas és szőrmés vadbefogó csapdáira 12 százalékos kedvezményt ad a VKE igazolványát felmutató vásárlóinaik.

A Printer nyomda (1088 Budapest. Vas u. 7. telVfax: 338-4861) '0%-os engedményt ad Esz­ tergomi Ernő nyomdaipari vállalkozó a VKE tagjainak vadász és egyéb nyomdaipari termékek árából.

%

21

AZ EZREDFORDULÓ VADÁSZDOLTJA A NAGY LEN D Ü LETT EL 1990-BEN ELK EZD ETT HARM ÓNIA VADÁSZBOLTHÁLÓZAT HARM ADIK B O LT JA ­ KÉNT KEZD TE M Ű K Ö D ÉSÉT 1991-BEN TATÁN, A HARMÓNIA-TATA KFT., É S 1996-BAN MÁR R EG IO N Á LIS KÖ ZPO N TKÉN T V ESZ P R ÉM B EN IS BOLTOT NYITOTTAK. A Z ED D IG I KEM ÉN Y M UNKA ER ED M ÉN Y EK ÉN T M OST ADTÁK ÁT A „HARM Ó NIA BIRO D A LO M " 450 N ÉG Y Z ET M ÉT ER ES R EG IO N Á LIS K Ö ZPO N TJÁ T UG YAN CSAK TATÁN. A VAD ÁSZLAP H A SÁ BJA IN , JÚ L IU S B A N A M ISKO VITS G Y Ö R G G Y EL - A HARM ÓNIA M ATERIAL KFT. Ü G Y V E­ ZETŐ IGAZGATÓJÁVAL, A HÁLÓZAT ALA PÍTÓ JÁ VA L - K ÉSZÜ LT IN T ER JÚ B A N MÁR IRTUNK A HÁLÓZAT J E ­ LEN LEG I H ELYZETÉRŐ L, ÜZLETI ST R A T ÉG IÁ JÁ R Ó L ... A TATAI R EG IO N Á LIS KÖ ZPO N T ÉPÍT ÉSÉR Ő L, KIA LA ­ KÍTÁSÁRÓ L. N O V EM BER 22-ÉN N EM C SA K E G Y Ú J HARM Ó NIA KÖZPONT, HANEM EG Y VADONATÚJ VA­ D ÁSZBO LT IS MEGNYÍLT. A HARM ÓNIA TATA KFT. Ü G YV EZETŐ IG A ZG A TÓ JA SÁRAI LÁSZLÓ , AKI T EST V É­ R É V EL IM RÉVEL EG YÜTT A KEZD ETEKTŐ L TU LA JD O N O ST Á R SA IS A C ÉG N EK . - Sohasem gondoltam volna, hogy régi barátommal Miskovics Györggyel, akivel még az élelmiszeriparban ismerkedtem meg, közösen fogunk vadászboltot nyit­ ni - mondja Sárai László. - De Gyuri tö­ retlen agilitása, optimizmusa, kreativitá­ sa és unszolása segített abban, hogy 1991-ben belevágtunk. Semmilyen ke­ reskedelmi jellegű előképzettségem nem volt, a kereskedés nálunk nem volt családi hagyomány, ráadásul én egy hű­ tőberendezéseket gyártó szövetkezetnél dolgoztam. Emlékszem a kezdetre, és sohasem fogjuk szégyelni, hogy az első boltot egy garázsban nyitottuk meg. Senki nem tudott semmit. A feleségem Zsuzsa, kolléganőnk Andrea és Misko­ vics György nyitották és üzemeltették a boltot, én még a munkahelyemen is dol­ goztam. Nem mertem otthagyni, mert féltem, hogy esetleg megbukik a vállal­ kozásunk. A család összes pénzét koc­ kára tettük, vártam mi lesz. és persze sok éjszakát nem aludtam. Később azonban láttam, hogy az üzlet egészen jól megy, illetőleg azt is hamar be kellett látnom, hogy egy fenékkel nem lehet két lovat megülni. Ott hagytam a fix munka­ helyemet és teljes erővel a vadászbolttal kezdtem el foglalkozni. - Mitől változott meg a vélem énye ? - Nekem is, akárcsak a gazdasági élet más szereplőinek, meg kellett tanul­ nunk a vállalkozások w r * JK 1 és a kapitalizmus \ W működési mechaniz­ musát. Ugyanakkor, ahogy a többi Har­ mónia vadászbolt, mi is fele-fele részben társtulajdonosok, társvállalkozók va­ gyunk a Miskovics testvérekkel. Ez egy újabb probléma, helyzet, amelyet meg kellett oldani, és ta­ nulni. Gondolok itt el­ sősorban a közös stratégiák kialakítá­ sára, a döntésekre... Nem feledkezhe­ tünk meg arról, hogy a Harmónia debrece­

ni központja és közöttünk 320 kilométer távolság van. A központba érkeznek be az import áruk, ott kezelik a vámosok, onnan kapjuk és szállítjuk az árukat a hálózat boltjaiba. A központban történik a vállalkozások könyvelése is. Innen kapjuk a szakmai és egyéb információ­ kat. Természetesen a kereskedelem for­ télyait is meg kellett tanulnunk, és talán ez volt a legfontosabb. Azonban az el­ telt évek kemény munkája, valamint a Harmónia közös stratégiája (pénzt nem vontunk ki a vállalkozásból) meghozta eredményét. Ekkor bővítettük a régi kis­ boltunkat egy mellette lévő másik g a­ rázzsal. Ebben végeztük a nagykeres­ kedelmi tevékenységet. 1996-ban Veszprémben nyitottunk boltot. Ezután ismét gyűjtöttük a pénzt a már ekkor tervben lévő új, most átadásra kerülő központunkra. - Voltak nehéz korszakaik? - Természetesen voltak. Ugyanazok a gondok nálunk is jelentkeztek, mint a többi Harmónia boltnál. Nekünk talán még nehezebb volt, mert kevés tőkével kezdtük a vállalkozást. Elég sokáig pénzügyi nehézségeink is voltak, a készpénz többször hiányzott. A profitot mindig vissza forgattuk a vállalkozásba, ahol az árukészlet és a vagyon folyama­ tosan nőtt. De kitartottunk, mert éreztük

a tulajdonostársak bizalmát, amely ma is alapja az egész Harmónia rendszernek. -Terveznek újabb beruházásokat? - Az új központunk (a Katona utca 17. - a jelenlegi bolttól a centrum felé körül­ belül 300 méterre) 450 négyzetméteres és háromszintes. A pinceszinten van a raktár, ahonnan a viszonteladókat szol­ gáljuk ki. Szintén itt kapott helyet a 4 lőállásos 25 méteres lőpálya is, ahol az engedéllyel rendelkező vásárlók hely­ ben próbálhatják ki az újjonan vásárolt fegyvereiket. Úgy gondolom ez a szol­ gáltatás sikeres lesz a vadászok köré­ ben. Most, hogy átadásra került az új bolt, úgy érzem, érdemes volt dolgozni. Megállás természetesen nincsen, már most azon gondolkodunk, hogy melyik környező városban nyissuk meg a tatai regionális központ harmadik boltját. - A sikerhez valószínűleg az is kel­ lett, hogy szoros kapcsolatba kerül­ jön a vadászattal. - Azt sem gondoltam volna, hogy vala­ ha vadászni fogok. A vásárlók, a baráti kör annyi szépet mesélt erről a sportról, hogy 1995-ben megpróbáltam. Az első élmény felejthetetlen volt. Azóta életem egyik meghatározójává vált. Ha tehetem minden szabadidőmet - ami sajnos nem sok - a vadászatnak szentelem. A rövid idő alatt is nagyon sok szép emlékkel lettem gazdagabb. Mint minden vadász­ nak. nekem is vannak kedvenc fegyvereim Eddig .308 W Magnummal vadásztam, most a 9,3x62-es és a 8x68 S a kedvencem. - Sikeres ember­ nek tartja m agát? - Igen, sikeresnek érezhetjük magunkat. Mi már tudjuk, hogy honnan kezdtük el és meddig jutottunk. Kö­ szönöm mindazok­ nak a segítségét legfőképpen minden kedves vásárlónknak és kollégánknak akik ezen változások megvalósítását lehe­ tővé tették. (X )

vA DÁSZB®n

22

MUVESZPORTRE

KERN JÓZSEF petésemre kiderült, hogy Kern Jó ­ zsef nem egy most felbukkanó fiatal tehetség, hanem egy nyugdíjas ko­ rú, aki Szentgotthárdon él. Végtére is sikerült felvennünk a kapcsolatot, olyan volt, mint a festményei: mo­ solygós, szerény és tiszta.

S

ok évvel ezelőtt, érdekes talál­ kozás volt számomra, amikor egy vadászboltban Kern Jó ­ zsef képeit megláttam. Újszerű, friss hang, derűs természetábrázolás, és hiteles, „élő” állatok tekintettek rám a falakról, a hatásvadászat, a „könnyen eladhatóság” minden szo­ kásos jele nélkül, mert egy tiszta ember képei mosolyogtak rám. A nyiladékon kószáló téli disznók, a jól megfestett szarvasok, muflonok, vagy a folyóágból felreppenő tőké­ sek mind-mind azt mutatták szá­ momra: ez az ember igazán ismeri a természetet. A közepes méretű, vá­ szonra festett olajfestmények vi­ szonylag részletesen kidolgozottak voltak, de nem a dilettánsokra általá­ ban jellemző „száraz” precizitással, hanem festői értékeket is mutattak, főleg a hangulatok terén. Korábban sosem hallottam a ne­ vét, pedig azt hittem magamról, hogy legalább hírből már ismerem

-ban született, felmenőiben nem 'jelentkezett te­ hetség. egyszerű vidéki emberek voltak. Falusi környezetben nőtt fel, később egy környékbeli gyárban dolgozott, ahol az üzemi dekorációs munkákat is elvállalta. Ebben a mun­ kakörben szinte mindent kellett tud­ ni, a felvonulási tábláktól kezdve egészen a portrékig, a figurális kom­ pozíciókig. Munkatársai szerették is a mindent tudó, mégis halk szavú embert. Őt azonban leginkább a kertje és a telenkénti festegetés ér­ dekelte. Nyugdíjas korában is ez a két szenvedély foglalkoztatja. Sokat

Jv JU i

mindazokat, akik kis hazánkban ter­ mészetfestéssel foglalkoznak. Ér­ deklődtem a boltban az alkotó után, de ott csak azt tudták megnevezni, aki a képeket behozta. Nagy megle­

23

jár kint a természetben, de rokona olyan helyekre is elvitte, ahová kü­ lönben nem jutott volna el. Ezért olyan hitelesek a megfestett száler­ dők, tisztások a képein. Természetfotós barátja ellátja igazi vadfotók­

kal, amelyeket sosem másol, de ala­ posan tanulmányozza ezeket. Volt már néhány önálló kiállítása, de szerepelt csoportos kiállításokon is, többek között a soproni Erdészeti Mú­ zeumban és a FeHoVa kiállításokon is.

24

Neve ugyan még csak szűkebb körben ismert, ezért is öröm nekem hírt adni egy tehetséges - de talán túlságosan is szerény - alkotó érté­ kes munkásságáról.

Muray Róbert

H U M O R

EVEZREDES VISSZAPILLANTÓ járó módosabb Cro-magnoniaknak. Megkezdődött a Neander-völ­ gyiek mindeddig érthetetlen - ki­ pusztulása. A Cro-magnoniak csak a legdrágább és leghaszon­ talanabb megoldásoknak mutattak zöld lámpát. Egyebek között beve­ zették a pályázatokat, az egész­ ségügyi vizsgálatokat, amelyeket csak egy külön erre a célra kikép­ zett varázsló bizottság végezhe­ tett. Miután különleges műszereik még nem voltak, a vizsga terhelési próbák sorozatából állt. A jelölt elő­ ször tesztfeladatot kapott. Ez ab­ ból állt, hogy tesztszerte addig ütötték egy doronggal, amíg el nem ájult. Az időt napórával mér­ ték és élvezni kellett a fájdalmakat. Történelmi tény: azonkívül, hogy abbahagyták a verést, más élve­ zeti cikkeiket még nem találtak föl. Az ütésnyomok tesztszerte elvég­ zett vizsgálata után jött az elméleti vadászvizsga. Bevezetésül má­ sodfokú egyenletrendszereket kel­ lett megoldani integrálszámítással. Ezt ugyan a vadászvizsga-biztosok sem tudták, de ez még nem lehetett kérdés a kinevezésük al­ kalmával. Hozzáértésüket nem hosszas tanulással, önképzéssel, hanem törzsfőnöki kinevezéssel szerezték meg. lojalitásból és ez a gyakorlat nálunk hagyománytisz­ teletből maradt fenn. Akinek ez nem tetszett, azt a legkülönfélébb leleményességgel lehetetlenítették el. Például nem kapott a közös zsákmányból és ezzel már össze is omlott az idilli családi hinterland. mert az ősasszony azonnal primi­ tív agyú. tehetségtelen előember­ nek nevezte ősember élete párját. Ilyenekkel akkoriban sem lehetett nagyon villogni a barlangszom­ szédok előtt, akik mindent hallot­ tak, a titkosszolgálati eszközök be­ vetése és megfigyelés nélkül is. A lehetetlenítés másik módja az egy­ szerű kussoltatás volt. amely tulaj­ donképpen népi játékok gyökerei­ ből táplálkozott. Akinek „Kuss" lett a neve. az igyekezett mihamarabb továbbadni, s így ment a körjáték, amely már akkoriban elkezdődött. Miután a Neander-völgyiek agy­ koponyája a fennmaradt leletek alapján a betolakodókénál lénye­ gesen kisebb volt. nem tudtak lé­ pést tartani a diktált fejlődéssel és

Dr. S z e n n y W a s s e r, a z ő s i m e s te rs é g e k k a n d id á tu s a é s m á s o d á l­ lá s b a n c s ő d e ljá r á s i fü ls z á m o ló b iz to s, c s o d á lk o z á s s a l v e g y e s iz g a ­ lo m m al m e re d t a sz á m ító g é p m o n ito rá ra , a m ik o r m in d e n e d d ig is ­ m ert a d a to t b e tá p lá lt a tö b b tíz e z e r é v v e l e z e lő tti ő s fo g la lk o z á s ró l, a v a d á s z a tró l. A g é p h á ro m d im e n z ió s v ir tu á lis v a ló s á g g á v á lto z ta t­ ta a ré s z is m e re te k e t, m ajd e g y trille rré p e rg e tte á t, é s la s s a n m e g v i­ lá g o s o d o tt az e m b e ris é g ő s tö rté n e te . M in d e z e k e t c s a k itt, c s a k Ö n ö k n e k é s c s a k tő lü n k k a p já k ! M a ra d ja n a k ... m a g u k n a k !

Neander-völgyben az élet - min­ den ellenkező híreszteléssel szemben - nem volt habos torta, bár mindenki vadászhatott kedvé­ re. Részt vehetett az ünnepi nagy, társas vadászatokon, amelyeknél az eligazítást az ajzószerek nélkül is transzba eső varázsló tartotta, ő volt a kapocs a nép és az égi fel­ ügyelőségek között, akiknek igaz­ gatási - szolgáltatási díj helyett, a kornak megfelelőbb áldozatokkal kedveskedett. A krotáliákat viszont nem a vad, hanem a saját fülébe dugta. A lőjegyzékkel pedig nem kellett bíbelődni, mert csak látvá­ nyos barlangrajzokon rögzítették az ellenőrzés céljából a zsák­ mányt. A magasságosokat akkor még nem szidták úgy. mint ma, hanem kultikus szertartások segít­ ségével igyekeztek velük jó vi­ szonyba kerülni. A vadásztársa­ ság. jobban mondva: a horda, a tisztségviselők megválasztásából nem csinált nagy ügyet. Ha sike­ res volt a vadászat, a mester be­ kaphatta a legjobb falatokat. Ha pedig hiába űzték a vadat napes­ tig. a választott vezető hozzá nem értésének okából, akkor a vadá­ szat végén egyszerűen fejbecsapták a kőbaltával és mindjárt rájött a továbbképzés fontosságára, a va­ dászat gondos előkészítésének szent kötelezettségeire. A tagolt beszéd akkoriban sem volt nagy divat, ezért aztán még mindenhez értő politikusaik sem voltak, meg­ különböztetett járandósággal. Csak az ugathatott, aki értett is va­ lamihez. például tudott idegen nyelven kommunikálni a hordához vetődött kutyákkal. Az asszonyok gyűjtögettek, a férfiak vadászgattak. Nem úgy. mint most, amikor ahhoz, hogy valaki vadászgathasson. a férfiaknak is sokat kell gyűj­ tögetniük. Ez utóbbi a több tízezer év fejlődésének kézzelfogható eredménye. Élték idilli életüket. Minden a ter­ mészet ajándéka volt. és közös volt a ló is. és megosztották egy­ más között az utolsó falatot. Ment is ez évszázadokon, évezredeken át, mígnem nyugatról benyomulva meg nem jelentek a Cro-magnoniak. Először fizető bérvadászokként ruccantak át. drága kagylóhéjak­

kal fizetve, amelyekkel már akkor meg lehetett hülyíteni a primitív agyú nőket. Később megvették a földeket néhány üveggyöngyért, és onnan hamarosan elhajszolták a még náluk is primitívebb nean­ dervölgyi vadászokat. Az okosabb jogán kidolgozták a korabeli üzemterveket és a hagyományos pattintott kőbaltákkal, nyílhegyek­ kel már nem engedték vadászni a neander-völgyieket. Ezen túl csak meghatározott ideig érvényes mű­ szaki vizsgájú csiszolt kőszerszá­ mokkal szabadott vadászni, ame­ lyeket már ők forgalmaztak kizáró­ lagos jogokkal. Szerencsére ugyan­ annyi bunkó volt. mint ma. A terí­ ték terveket különböző, a Neander-völgyiek számára totálisan ért­ hetetlen hókusz-pókuszokkal körít­ ve az égi hatalmakra hivatkozva adták elő. Ezzel páni félelmet kel­ tettek a jó Neander-völgyiekben, akiket a nadrágszíj szakadatlan húzogatására biztattak a boldog jövő ígérgetésével. Először, a be­ lekből csak pár nehéz évet jósol­ tak nekik, de egy évtizeddel ké­ sőbb már néhány megvilágoso­ dott és ebben éhen halt Neander­ völgyi, haláltusája közben közölte népével, hogy a sorsuk néhány évezredig nem igen fordulhat jobbra. Noha a kagylóhéj értékállósága az ezredforduló után egy­ számjegyűre csökkenhet - mond­ ták - ha lesz. aki megéri. A Cromagnoniak mindeközben látvá­ nyosan egyre jobban éltek és sza­ badon választott képviselőik útján újabb és újabb szabályokat hoz­ tak a Neander-völgyiek ellen. Egy­ re fogyott a vad. hiába volt minden nyugati minta, továbbképzés, ima. mormogás. pusmogás, azaz szel­ lemi tevékenység. Meghatározták például a mamut, a kardfogú tig­ ris. a barlangi oroszlán és medve minimális és maximális létszámát. Ki is pusztultak mind egy szálig. Aki a maximum híve volt. az úgy elhízott, hogy nem tudott vadász­ ni. aki pedig a minimum megszál­ lottja volt. az lefogyott, hogy jártányi ereje sem maradt. A Neander­ völgyi asszonyok pedig más ős­ foglalkozás után néztek és az utak mellett keresték a betevőt, nem­ zetközi jeleket mutogatva az arra

inkább a lassú kipusztulást válasz­ tották. Szerszámaik bekerültek a múzeumokba, de később kiásták még a csontjaikat is. Az ételről-italról gondoskodó anyatermészet egyre szegényedett, pedig a meg­ maradónak sorra alkották a szigo­ rúbbnál szigorúbb törvényeket, büntetéseket. A végén már min­ den maga volt a tökély, hiszen bár­ kit, bármikor, bármiért alaposan meg lehetett bírságolni. Gyarapo­ dott az államkassza, fogytak az emberek, főleg a primitívek. De fo­ gyott az élelem, egyre nehezebbé vált a megélhetés. Mindezekkel fordított arányosságban álltak vi­ szont a kiszabható büntetések és a közterhek. Különösen a trófeás vaddal kapcsolatban alakult ki. számtalan tév- és néphit. A végén már csak mindössze néhány be­ csületben megőrült, beavatott ce­ remóniamester értett csak hozzá és tartatta be a rettentő komplikált szabályokat. Aki nem tudta száz méterről megmondani a vad any­ jának leánykori nevét, az eleve el­ veszett,, A hibázó szabálysértőt nemcsak bírságra, vagyonelkob­ zásra és közmunkára ítélték, ha­ nem hatóságilag bevonták a kő­ baltáját és emlékeztetőül 25-öt ütöttek az ülepére is. Miután szá­ mológép még nem volt. hol töb­ bet, hol kevesebbet mértek. Ekkor kezdődött el a korrupció is. aki te­ jelt, kevesebbet kapott. Azóta persze - a tejelés sokat fejlődött, mint az élet más területén minden. Tény, hogy egészben abból a kor­ ból koponyás agancs nem maradt fenn. Ez - és ezt eddig egyetlen antropológus sem tudta megfejte­ ni - azért volt, mert féltek a mínusz pontok következményeitől. Hely­ ben földarabolták az agancsot, agyarat, szarvat, és ez az ősi tradí­ ció mindmáig fennmaradt. Ugyan­ úgy félünk ma is, mint hajdani őse­ ink. Mai fősámánjaink semmiben sem maradnak el a Neander-völgyi kiválasztott szent Őrültek bolondériáitól. Sőt évezredes tapasztalatok gyümölcsei segítik őket, közérze­ tünk esetleges javulása ellen. Most ugyan pénzzel mindent meg lehet oldani, de annak megszerzése semmivel sem könnyebb, mint ak­ koriban a kontinens közepén a ten­ geri kagylóhéj gyűjtés volt...

Az e lm e rü lt p ro fe ssz o r szem ei ü v e g e s e n a k é p e rn y ő re tap ad tak , é s nem v e tte é s z re a sz o b á b a la s s a n b e lo p a k o d ó n a g y fe k eteszem ü , de u n d o rító k is zöld lé n y e k e t, hó n u k a la tt eg y-eg y iciri- p iciri v a d á sz te rü ­ le trő l s z ó ló v a d á s z a ti tö rv é n y te rv e z e tte l. H irte le n fé n y lő s u g á rn y a lá b sz a la d t át a sz o b á n é s a tu d ó st fö lsz ip p a n to tta az é p ü le t felett leb eg ő c s é s z e a lj. N ek ü n k p ed ig m ár c s a k azt k e ll k iv á rn i, h o g y ezek a k is id e ­ c s ö p p e n t e m b e ra la ttjá ró lé n ye k v é g k é p p e ltű n je n e k . Le h e tő le g fénys e b e s s é g g e l! H o Z so

25

ÖNNEK W IS ÜZLET EZ A SZAKUZLET VADÁSZ- ÉS MAROKLŐFEGYVEREK

Steyr-Mannlicher, svájci-német SIG SAUER és az osztrák Glock pisztolyok, SWAROVSKI TÁVCSÖVEK, Hirtenberger lőszerek. Fegyverjavítás. - OLCSÓ BIZOMÁNYOS FEGYVEREK ARANYFÁCÁN VADÁSZ-HORGÁSZ ÁRUHÁZ Budapest XIII., Kádár u. 3.

Tel./fax: 320-4314 * 320-4315

A T&T VIDEOSTÚDIÓ

A JÁ N L A T A

Megrendelése készítünk: re klá m -, és re fe re n cia film e t • .odószo' és utazásszervező irodák • vodászJársoságok • részvér.ytiisaságok részére w iiiM h t l flh w l • belföld vcdászc* -■ :< V á lla lu n k v id e o film e i szakm ai e lő a dásokat • obctóí • tézméftyeki*< • kamaráknak • vadászvizsgára felkészítő váHofcazásoknak VÁRJUK ÉRDEKLŐDÉSÜKET Takács Viktor, hivatásos vodász 9600 Sárvár, Rákóczi utca 13/E. Tel.: (95| 32H 98. (30] 9370-747

ÍV

Import-Export Kereskedelmi Kft. HULLAJTOTT AGANCS FÖ LVÁSÁRLÁSA A LEG M A G A SA BB NAPI ÁRON! AZ ÖN PA R T N ER E A IMPORT-EXPORT K ER ESK ED ELM I KFT. 1181 BUD APEST, B A R O SS U. 62. TELEFON/FAX: 00-36-1/290-7299 AUTÓ TELEFO N: 00-36-30/9484-316 NÁLUNK A LŐTT VADÉRT MINDIG A LEGJOBB ÁRAT KAPJA!

A vadász szeme A természet bőkezűbb volt a ragadozó vadakhoz, mint a vadászó emberhez, de a hátrányt sikerült intelligenciá­ val és találékonysággal behozni. Mindenekelőtt a látás terén. A Schmidt & Bender távcsövek bizonyítják ezt. Kiváló képminőség, természethű színvisszaadás, rend­ kívül jó képfelbontás, még kedvezőtlen fényviszonyok

G0 f c # Í 0 R D C TRAVEL 1062 Budapest. Andrássy út 56. Tel.: (06-1) 353-0935,269-5447,269-5448 Fax: (06-1) 353-0417. E-mail: [email protected] http: /,'toww.port.hu/travelconcorde

A ConCorde Travel legkedvezőbb repülőjegy árai MÜNCHEN

42750-

MADRID

52300-

AMSZTERDAM

42100-

ISZTAMBUL

43800,-

ATHÉN

44 000,-

N EW YORK

101 200,-

KÖLN

46000,-

TORONTO

102000-

ZÜRICH

44800,-

WINDHOEK

152000,-

FRANKFURT

46000,-

JO HANNESBURG

142500,-

KOPPENHÁGA

49200,-

LONDON

STOCKHOLM

53200,-

mellett is, széles látómező, csekély súly, kompakt mére­ tek azok a tulajdonságok, melyek világszerte meggyőzik a vadászokat. A kiváló minőségű fegyvertávcsöveink felveszik a versenyt a leopárd szemével is.

1 ,5 - 6 x 4 2

45800,-

Az árak oda-vissza utazásra érvényesek a lég itársaság á lta l m egadott felté te le k k e l, é s nem tartalm azzák a repülőtéri illeték et. További felvilágosítás és jelentkezés: ConCorde Travel, 1062 Budapest. Andrássy út 56. Tel.: 353-0935.269-5447,269-5448. Fax: 353-0417 E-mail: [email protected] http: //www.port.hu/travel/concorde

^ B E N Ő BK ’ iV

Schm idt & Bender H ungária Kft. ■ H -l 106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 260-7641 - Telefax: 263-2937

h

í r

e k

:

H a lá l B a ra n yá b a n

A k ü zd e le m tra g ik u s vé g e

Sajnálatos és szomorú vadászbaleset­ hez riasztották a mentőket október utolsó napján a Baranya megyei Kisharsányban. A Tenkesi Kittenberger Vadásztársaság évadnyitó fácánvadá­ szatán halálos baleset történt. Amint azt a későbbi szakértői vizsgálatok ki­ derítették. a vadászat mindvégig törvé­ nyes. szabályos keretek közt folyt. Nem maradt el a reggeli balesetvédelmi ok­ tatás. a szondák egyik vadásznál sem mutattak ki alkoholfogyasztást, ezen kívül minden résztvevő fegyver- és egyéb okmányai is rendben voltak. A tragikus végű vadásznap már a végé­ hez közeledett, amikor a társaság egy elhagyott, gazos szőlőhöz ért. A más­ fél méteres gazban nehéz volt utat tör­ ni. ekkor L. Ján o s (47) vadász egy gö­ dörbe lépett, megbotlott, és esés köz­ ben - eddig még tisztázatlan körülmé­ nyek között - fegyvere tűzkész állapot­ ba került és elsült. A sörétnyaláb a mellette haladó társát Sz. Sándor (53) rézsűt hátulról mintegy 6-7 méterről el­ találta. akinek életét a kiérkező mentők már nem tudták megmenteni. L. János ellen foglalkozás körében halált okozó gondatlan veszélyeztetés ügyében in­ dítottak vizsgálatot. Az eset kapcsán Baranya megye vadászati főfelügyelő­ je. Falk Konrád külön fölhívta a vadá­ szok figyelmét arra, hogy a vadászat fokozottan veszélyes üzem, ezért te­ gyenek meg mindent a balesetek elke­ rüléséért. Sajnos - úgy tűnik - a vélet­ len balesetek lehetőségének réme akkor is ott van a vadászatokon, ha a szabályokat betartjuk. A.G.

Gazdátlan, évek óta nem művelt, parlag szőlőben ért véget két. jobb sorsot ér­ demlő bika élete. November 7-én a csá­ szártöltési „Hubertus" Vt. területén fá­

H íre k B o rso d * A b a ú j-Z e m p lé n m e g yé b ő l A borsodi vadászok elégedettek lehet­ nek a vadállománnyal, mégis a va­ dásztársaságoknak a fő pénzbevételi forrása azt jelenti, ha a trófeás vad nagy részét átengedik a külföldieknek. Megyénkben a szarvasbőgés kezdete óta több. mint száz bika került teríték­ re. amelyek zömét a külföldi vadászok ejtették el. Az érmes bikák száma húsz körül mozog. Az erdők királyának vadá­ szatára bőséges a kereslet, bár igazi kuriózumnak számító bikát ez idáig senkinek sem sikerült elejtenie. A vad­ disznók vadkárelhárító vadászata fo­ lyamatosan zajlott. Az idei teríték be­ csült nagyságrendje 4000/év körüli. Elenyésző számban ugyan, de puskavégre került néhány remete kan is. Azért, hogy a vad ne tegye tönkre a gazdálkodók termését a mi - vadá­ szok - feladatunk a megelőzés, hogy ne kelljen tízmilliós nagyságrendű összeget kifizetni a vadkárért. Me­ gyénk apróvadállománya lassú gyara­ podást mutat, hiszen sok vadásztársa­ ság nem csupán a természetes szapo­ rulatra hagyatkozik, hanem nevelt fá­ cánnal is igyekszik szaporítani az állo­ mányt. Az ár- és a belvíz okozta károk helyreállítására a megyei vadászkama­ ra támogatásával 2000 előnevelt fá­ cánt telepítettek a Bodrog- és a Taktaközbe. a természeti csapás enyhítésére. Handa György Zsolt Á lla n d ó k iá llítá s D o b o gó kő n Papp Mária dr. Egyed Istvánné képzőművészeti alkotásaiból állandó kiállítás nyílt. Természet és vad címmel Dobo­ gókőn. a Nimród Hotelban. Az érdeklő­ dők Bolgár Kornéliától kaphatnak rész­ letes információt a 06/26/347-644-es telefonszámon.

cánvadászat közben találták meg a ké­ pen látható két bikát. Sorsukat az agan­ csokra tekeredett dróttömeg pecsételte meg. Pusztulásukat még tetézte, hogy a küzdelem hevében felszedett drót egy közeli fára is felcsavarodott. O .J. H íre k H a jd ú -B íh a r m e g yé b ő l Megyénkben már október elején meg­ kezdődött a dám bikák barcogása, de az intenzitása nem érte el a megszo­ kottat. Bartucz Péter az erdészet igaz­ gatója elmondta, hogy 40 bika lelövését tervezik erre az idényre, amelynek a feltételei adottak. Sok új barcogóhely alakult ki. amelyek nehezítik a vadá­ szatot. Az agancsok súlya elmaradt a várakozástól, fajsúlyúk alacsonyabb a megszokottnál. A fizető vendégvadászok által eddig elejtett 13 bika lapátjai 3.50-4,10 kg közöttiek, a nagyobbak még ezután várhatóak. Az eddigiek között van 2 egyszárú agancs, melyek agancstöve volt sérült. így sérülésük miatt a későbbiekben is selejtek ma­ radtak volna, ezért elejtésük indokolt volt. Az apróvad vadászata is megkez­ dődött a megyében, elsősorban a fize­ tő bérvadászok részére. Nádor Józsefnek, az FM Hivatal osz­ tályvezetőjének véleménye szerint a korábbi évekhez viszonyítva a nyúl- és a fácánállomány feljövőben van. A ta­ pasztalatok gyűjtése érdekében né­ hány területen figyelik és adatokat gyűjtenek a hivatásos vadászok a me­ zei nyúl teríték ivar és kor szerinti meg­ oszlásáról. A kiértékelt adatokat a to­ vábbi feladatok meghatározásához kí­ vánják később felhasználni. Foglyokat a megye több területén is neveltek megfelelő eredménnyel. így a kibocsátott mennyiség 30 százalékáig több helyütt engedélyezték a vadásza­ tot, mely színesíti a vadászati lehetősé­ gek választékát. Kozák Imre

h

i r

jogbiztonság, és ennyi állt rendelke­ zésre. a tartamos vadgazdálkodás folytatására a vad védelmében. Nem lehetett továbbá érvényt szerezni - jog­ állam iig a vaddisznós kertbe való bejutást 3 napon belül (fellebbezési le­ hetőség nélkül) végrehajtandó jegyzői birtok háborftást megszüntető államigazgatási határozatnak sem. Ugyan­ úgy a rendőrségi feljelentésnek sem, amelyre legjobb védekezésként - a földtulajdonosok képviselője, .ellen" följelentéssel válaszolt. Mindezek csu­ pán egyfajta csatajelenetek, mert az eddigiek alapján úgy tűnik tartós álló­ háború várható, amelyet nem könnyű ép ésszel követni.

k

k T o b o rzó

A Dél-alföldi régióban (Bács-Kiskun. Csongrád. Békés megye) az elöltöltős fegyverek és a vadászkürtök iránt érdek­ lődők részére egyesületalapítás céljából december 1 6 -án 18 órától találkozót tar­ tunk Szentesen, a Jövendő u. 6. sz. alatt lévő Terney Béla Középiskolai Kollégium­ ban Előzetes érdeklődés: a 06-63/312058 és a 06-60/478-657-es telefonszá­ mokon Mészáros György szervezőnél. C ím v á lto z á s Az OMVK Somogy megyei területi szervezetének új címe: 7400 Kapos­ vár. Rákóczi tér 9-11. 3. emelet 18. szoba. Telefonszám: 06-82/311-963, amely egyben fax is.

K A R Á C S O N Y I G A S Z TR O N Ó M IA I A J Á N L A T Az ünnepekben kerüljön vadból készült étel az asztalra. Ezúttal Tokai Ferenc, a hortobágyi I. Vadászati Gasztronóm iai Fesztivál Som ogy me­ gyei nyertes csapatának - am elyik többek között, a m elegkonyhai kate­ góriában is diadalm askodott - tagja segít az ünnephez méltó fogások elkészítésében. R o s to n s ü lt v a d d is z n ó (4 fő r é s z é r e ) Hozzávalók: 1,5 kg pácolt, szeletelt vaddisznótarja 1 kg gomba (lehetőleg vargánya) 7 dl édes fehérbor (pl. bogiári muskotály) 0.5-1 kg akácméz (ízlés szerint) 1 kg vegyes gyümölcs (lehet befőtt is) 1 kg nagy szemű burgonya só. paprika, fűszer Először pácoljuk be a hússzelete­ ket mustár, apróra vágott vörös­ hagyma. tárkony, őrölt borókabo­

gyó. vegeta. kis bors keverékével és 3-4 napig hűtőben érleljük, na­ ponta forgassuk át. A húst vajban is lesüthetjük, de az igazán pikáns ízt roston sütéskor kapja. Sózzuk és fűszerpaprikázzuk. Nagy szemű burgonyából tölgyfalevél formájú szeleteket vágunk, amit a hús mellé téve süssünk meg. Eközben a gyü­ mölcsöket (ez lehet cseresznye, szilva, körte. alma. birs vagy vadal­ ma, vadkörte) beletesszük a borba, amiben már feloldottuk a mézet. Forraljuk össze, és ha elkészült, te­ gyük az így elkészült gyümölcskö­ retet a burgonya és a hús mellé.

T á r k o n y o s m e z e i n y ú l le v e s Hozzávalók: 40 dkg aprólék 5 dkg vöröshagyma 10 dkg vargánya (lehet szárított is) 2 del habtejszín sárgarépa, fehérrépa, zeller, babérlevél, tárkony, só, bors Hidegvízben feltesszük az aprólé­ kot. forrás után .haboljuk le". Utána tegyük bele az apróra vágott gom­ bát, zöldségeket, fűszereket a tár­ kony kivételével. Ha elkészült a le­

ves. szűrjük át. a zöldséget tálalá­ sig tegyük félre. Miután besűrítettük tejszínnel és egy kevés liszttel, egy pillanatra forraljuk fel. aztán tegyük vissza a zöldséget, tegyünk hozzá tárkonyt és egy rottyanás után leve­ hetjük a tűzről (ha sokáig fő megke­ seríti az ételt). Cipóba tálaljuk, amit úgy készítsünk elő. hogy miután ..lekalapoltuk" és kivájtuk a belsejét, tojással vékonyan kenjük ki. szárít­ suk ki sütőben és ezáltal „tányé­ runk' nem fog átázni.

Ú ja b b c s a ta k é p e k R édéről Múlt havi számunkban (14. oldal) írtunk arról, hogy mi történt a Komárom-Esztergom megyei Rédén, amikor is jog­ erős bírósági ítélet és elő-haszonbérlet alapján a Bakonyaljai Dózsa Vadásztár­ saságot a független magyar bíróság jo­ gaiba visszahelyezte. A történeti hűség­ hez azóta újabb fejlemény járult: Az FVM Vadgazdálkodási és Halászati Fő­ osztálya. mint másodfokú hatóság, a Vértesi ERFA Rt. fellebbezése alapján az elsőfokú vadászati hatóság határoza­ tát megsemmisítette és új eljárásra köte­ lezte (kelt október 14-én). Az ominózus első fokú határozat amely alapján a társaság azóta a vadászati jogot gyako­ rolta és a haszonbérleti dijat, több mint 8 millió forintot befizette a föltulajdonosi képviselőként eljáró, fellebbező Vértesi ERFA Rt.-nek keltezése június 14. vagyis négy röpke hónapot ölelt fel a

H ELYR EIG AZITAS Egy félreértés következtében, lapunk idei februári számában megjelent „A nagy átverés' c. cikkel kapcsolatban dr. Heltay István - mint magánember sajtóhelyreigazítási pert indított kiadónk ellen. Az első fokú bíróság ítéletének megfelelően a sérelmezett 11 pontból 2 pontban - kommentár nélkül kell helyreigazítani állításainkat. ..Valótlanul állítottuk, hogy dr. Heltay István, a VADÁSZKAM ARA elnö­ ke a biztosítási ajánlatokról döntő bizottság ülésén úgy viselkedett vol­ na, mint aki már előzetesen elkötelezte magát az egyik biztosítótársaság­ nak. Valótlan, hogy ezen állítólagos elkötelezettségének hangjának szo­ katlan felem elésével, a rend és fegyelem hangsúlyos em legetésével is nyomatékot adott. Azt a valós tényt, hogy a nyertes biztosítótársaság a biztosítását a H U B ER T U S fantázianévvel illette volna, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ez kapcsolatban lehetne azzal, hogy a VADÁSZKAM ARA elnö­ kének cégét H U B ER T U S KFT.-nek hívják.”

() j<xK*e*oű*T.

Vadászati lehetőség a gükkben és a Mátrában!

A z Egererdő Erdészeti Rt. 55 ezer hektáron fogadja a magyar és külföldi vadászokat. Megszervezzük az Ön igényei szerinti vadászatot (vad­ disznó egyéni és hajtóvadászat, muflonkos, tarvad), vagy választhat kész programjaink közül. Igény szerint szolgáltatást is biztosítunk (szállás, ellátás). További inform áció: E G E R E R D Ő RT. Vadászati Iroda G á li Viktória 3300 Eger, Pf.: 55. Tel./fax: 36/412-794

M KH

r

i

KUKORICA-ESŐ

Különösen vadonélő állatok eleséggel történő ellátására. Lehetőséget teremt, hogy a nehezen megközelíthető helyeken is nagy hatékonysággal és kis takarmányveszteséggel lehessen meg­ bízhatóan etetni. m ű kö d ése

Egy feltöltéssel, napi 4 kg kiszórás mellett 20 napig felügyelet nélkül ellátja az állatok etetését. Az etetőbe épített digitális program lehetővé teszi, hogy a berende­ zés naponta azonos időben, meghatározott mennyiségű szemes­ takarmányt juttason ki 10 méteres körzetben. GYÁRTÓ SO LT ÉSZ KÁROLY épületgépész és villanyszerelő mester 2000 Szentendre, Irányi Dániel u. 25. Telefon: 06-26-313-789 • Mobil: 06-20-951-3427

IDŐT - PÉNZT - FÁRADTSÁGOT TAKARÍT MEG

A 'TerrafPrint Kiadó

f

ö FEGYVERATVETEL VIZSGALATRA Egyéni megrendelőink részére PUSKAÁTVÉTEL: HÉTFŐ, SZERDA, PÉNTEK: 7.00-12.00 óra között Szükséges: a fegyver, fegyvertartási engedély és a tulajdonos neve, pontos címe, irányítószáma.

Egyéni megrendelőink részére MAROKLÖFEGYVER-átvétel: KEDD, CSÜTÖRTÖK: 7.00-12.00 óra között

Fegyverjavítók, vadásztársaságok, kereskedők, illetve más cégek részére fegyverátvétel: előre egyeztetett Időpontban, 7.00-10.00 óra között Szükséges: 2 példányos megrendelés, amelynek tartalmaznia kell a megrendelő adatain kívül minden egyes fegyver számát, típusát, kaliberét, a tulajdonos nevét, lakcímét, irányítószámát. Ezen adatok hiányában a fegyver vizsgálatát nem áll módunkban elvállalni!

BUDAPEST, IX. kér., Soroksári út 158.1453 Budapest 92. Pf. 15. Telefon: (06-1) 280-6782, (06-1) 281-1860. TelJfax: (06-1) 281-1856 E-mail: [email protected] http://www.netcall36.hu/lofegyv/fegyver.htm

10% KEDVEZMÉNY A VKE TA G JA IN A K 1890 Ft 1500 Ft 4900 Ft 750 Ft 1800 Ft 3000 Ft 250 Ft 300 Ft 690 Ft 590 Ft 1600 Ft 1800 Ft 1700 Ft 2600 Ft 780 Ft 1500 Ft 2000 Ft 1800 Ft

és

vadászkönyvajánlata

M egrendelhetők é s m egvásárolhatók: 1134 Budapest, Tüzér u. 43. fszt. 1. Tel.: 350-6454. Tel./fax: 350-6455. Nyitva tartás: H-Cs: 8-15, P: 8-12 K ap h a tó kiad ván yok: Jel

06 07 Cs Ut Sk St Ss Vp Su Mu

Szükséges: a fegyver, fegyvertartási engedély és a tulajdonos neve, pontos címe, irányítószáma.

Concerto-Boldog kürtegyüttes „Vadászzene" CD Arany János versei Miklósovits László rajzaival A vadászati ismeretek kézikönyve (4 kötet) Dr. Ádámfi Tamás: Vadászati bibliográfia Békés Sándor: Puskával, tollal Dr. Bőd Lajos: A somogyi szarvas Gyenes István: Megszállottan Gyenes István: Öröklés Dúcz László: Harmatcseppek Dr. Faragó István: Kápolna a hegytetőn Hangay György: Ahol még kék az ég Hangay György: Tábortüzek a dél keresztje alatt Hangay György: Kuszkusz kókusszal Hubert G. Wells: A Tsavói emberevők és egyéb történetek J. S. Bolen: Bennünk élő istennők Jurán Vidor: Szepességi vadászhistóriák Kászoni Zoltán: Az a medvés. pisztrángos Csodálatos Erdély Kovács László: Vadássz velem

természet-

Tp Ab Bp Fn H4 K1 Ln T3 Sz Vv Vm Nf Te Ké Vd

Cím

Ar(Ft)

ötven vadász omlókéiból 6 (szork.: Tálosi István) (kemény kötésben)

1500

Otven vadász emlékeiből 7. (szerk.: Tálosi István) (kemény kötésben) A .Csodaszarvas’ (gr Széchenyi Ferdinánd. első magyarországi kiadás) Újra megleli tarisznya (Páll Endre) Szőlőhegyi kalendárium (Cséplő József) A solymászat története (dr. Csőre Pál) Sikeres sórétlóvós (dr. Montagh András^ Egy lövéssel kettő... (ogy gazdag vadászéJet emlékei. Páll Endre) Szudánban vadásztam (Almásy László) Magyar vadászutazók a nagyvilagban (22 fő) (dr. Krizsán László) {kernény kötésbe) Töítényportrék (Kovács László) Abesszinia a vadászok paradicsoma (Mészáros Kálmán, szerk: dr. Krizsán L.) Balogh Péter emlékalbum (szerk.: dr. Koncz 1.—dr. Monori l.-Tálosi 1.) A Felsó-Nílus mentén (Nemeskén Kiss Géza) 1917 írások a hajdani vadászvilágbó! - Balkay Adolf-Hőnig István (szerk.: Bányai J.) Képeslap - Boros Zoltán vadász témájú festményei (8 db-os garnitúra: 280 Fi) Lapnaptár 2000 (vadászati, horgászati idények, holdfázisok) Tizenhárom tőttény (Kovács László)

1600 950

Szikévol. tollal, puskával (Kiess Béla)

750 700 950 850 900 850 1300 600 950 1650 850 850 40«db 55 750 1100

Szarvasbőgés (vadászviccek) Vadászálmok Mongóliában (dr. Kőhalmy Tamás)

400 950

Négy felvidéki vadász (Gyimesi Gy. - Justh 0 . - Motesiky A.) Tucatnyi töltény (Kovács László)

850 850

Taca l-tf Csórt P-ö^^gKAsaGi-Zsral)

1600

A természet közelről (videofilm) (készítette: Zentai Csaba) (tavasszal és ősszel)

Vadász Könyvklub 1993-1999 toréoytt#*

2350

Kaphatók még oktatási könyveink és a Vadász Könyvklub kiadó tagjainak egyes könyvei is. Előkészü letb en lé v ő könyvek: Cím Kis vadászerdo (Ss 1.) ApáyazaioKat 200Ó III 3l*»g fcénuk' Ap Aprovadra ts vadásziam (Mess Béla) Lk A magyar vadászmúU nagyjai - Lázár Kálmán élete és munkássága (sz.: dr. Knzsán L) Ak Aranykard es néhány koporsó (Ósép# József) • irányárak Jel Ve

08

Ar (Ft) “1500 *900 "850 •?50 •1 & 0 • 16Ó0 •1100 •1100 •950

A Vadász Könyvklub Egyesület és a Vadászati Kulturális Egyesület tagjai, valamint a viszonteladók kedvez­ ményben részesülnek! Az árváltozás jogát fenntartjuk. Megvásároljuk a TerraPrint Kiadó 1996-ig kiadott egyes könyveit, valamint antikvár könyveket. iUetve új kiadványainkra cserétjük. Várjuk szíves megrendelésüket!

S ZE R K E S ZTŐ S É G Ü N K AJÁNLATA: dr. Kőhalmy Tamás: Korbecslés Lovász Sándor: A vadászat lázában Merán Fülöp: El nem múlt ünnepek Nemzetközi vadászíjász oktatási program Rhedey Antal: Agancsok a horizonton dr. Sáry Gyula: Az erdőről és az eltűnt időről Schmidt Egon: Távcsővel a nyakamban Sterbetz István: Trófeákkal beszélgetek Szabó Péter: Különös vadászat Szörényi Zoltán: Vadász-horgász kalandok Mongóliában Ugray Tamás: Vadászpuskával a világ tetején Ugray Tamás: Puskával a csúcsokon Vadászati lexikon Végh Endre: Murphy és a beteg vadász Wentzely Dénes: Üzen az erdő Videcz Ferenc: Vadász voltam egykoron dr. Zoltán János: Legenda és valóság

900 Ft 450 Ft 1800 Ft 1000 Ft 1800 Ft 1800 Ft 1600 Ft 1800 Ft 850 Ft 1850 Ft 1800 Ft 1750 Ft 6500 Ft 650 Ft 550 Ft 1900 Ft 2000 Ft

T e le f o n : 0 6 -6 0 / 3 2 7 -2 8 0 F a x : 0 6 -1 / 3 3 1 -4 3 6 8

DIG LB A TALÁL Információ: HUNGEXPO Rt. tt-1441 Budapest, Pl.: 44. Telelőm 263-6884,263-8113 • Fax: 268-6104 Email: ([email protected] Internet: www.fehova.hu

'' Gazdagítsa üzleti és szakmai „fegyvertárát" a FEHOVA Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállításon

Jelentkezési határidő: 1999. november 30.

2000. március 23-26. közön a Budapesti Vásárközpontban. BIZTO S F O G A S -B IZ T O S SIK ER ---------

PIH EN JEN A -BÁN, FÜ R Ö D JÖ N A HÉVÍZI T Ó F Ü R D Ő B E N ... ... ezt kínálja Önnek Bodnár Tibor sportlövő világbajnok. A a Balaton északi partján. Hévíztől 10 km-re, Vonyarcvas­ hegyen található kétcsillagos, téliesített szálloda, amely - újdonságként egyszerre kínál pihenést, kikapcsolódást és hévízi fürdőzést vendégeinek. A szálloda autóbusza naponta kétszer ingyenesen szállítja Hévízre a vendégeket, ahol a tófürdőben naponta három órát fürödhetnek térítésmentesen.

AJÁNLATUNK: Egyhetes üdülés, 7 éjszaka (szombattól szombatig) 2 ÁGYAS SZOBA REGGELIVEL 2 ÁGYAS SZOBA REGGELI +FÉLPANZIÓ 2 ÁGYAS SZOBA REGGELI +EBÉD ♦VACSORA 3 ÁGYAS SZOBA REGGELIVEL 3 ÁGYAS SZOBA REGGELI + FÉLPANZIÓ 3 ÁGYAS SZOBA REGGELI + EBÉO ♦VACSORA 4 ÁGYAS SZOBA REGGELIVEL 4 ÁGYAS SZOBA REGGELI + FÉLPANZIÓ 4 ÁGYAS SZOBA REGGELI * EBÉD ♦

6800 FT/NAP (2 FÓ) 47600 FT/HÉT (2 FŐ) 9200 FT/NAP (2 FÓ) 64400 FT/HÉT (2 FÓ) 11600 FT,NAP (2 FÓ) 81200 FT/HÉT (2 FÓ) 7800 FT/NAP (3 FÓ) 54600 FT HÉT (3 FÓ) 11400 FT/NAP (3 FÓ) 79800 FT,HÉT (3 FÓÍ 15000 FT,NAP (3 rO) 105000 &H ÉT (3 FÓ) )) 65100 FTWÉLM FŐ) 1 v ^ 98700 FT/HÉT (4 "0 18900 FT.NAP (4 FŐI 132300 FT/HÉrí4FÓ»-

KÜLÖN REGGELI: 650 Ft-W. félpanzió ‘

1A gyerekeknek 4 eves Kong 14^12 éves korig 20 százaié^ 1A szobaárakból a nyugdíjasoknak és a VKE tagoknak 10 százalékkal kevesebbet kell fizetniük.

Információ és szállásfoglalás: H—8314 Vonyarcvashegy, Arany J. u. 9. •Telefon/fax: (36-83) 349-513 Telefon: (36-83) 348-036,348-037 • Mobil: 06-30/947-0649

KERESKEDELMI RAKTÁR (hétfő-péntek) 7.00-17.00

— YAIMSZ<§> RUHÁZATI 1% MINTABOLT

Indiform

(hétfő - péntek) 9.00-17.00

2440 Sz á z h a lo m b a tta , V ö rö s m a rty u. 40. T eL/fax : 06-23/359-158, 06-30/486-231

aktív vadászoknak

MAVAD RT.

'i

*

sa V) n í r

Z im b a b w e

P0

R93 - cserélhető csövekkel 30 féle kaliberben

Bivaly- és antilopfélék kom binált vadászata (május 1.-augusztus 2 0 .) 1/1 12 nap 7 5 0 0 U S I) 2/1 12 nap 6 6 0 0 I S I) + kilövési díjak

••—< rí

% &

++ 5

• A n t il o p f é l é k

Golyós és kombinált billenőcsövű fegyverek

(jú n iu s

1/1 1 0 nap 2/1 10 nap

■Célzóoptikák

• Sable

25.- jú liu s 21.)

3 0 0 0 U SD 5 0 0 0 l 'S D + kilövési díjak

vad ászat

•Golyós lőszerek

(eredmény évek óta 100% ) 5 5 0 0 U S D + kilövési díj

1/1 10 nap

• Í já s z a t

Mauser M96 távcsővel szerelve:

7 - 1 0 nap

3 5 0 USD/nap

• C so m a g pr o g ra m o k : 7 nap Sable-vadászat kilövési díjjal 5 5 0 0 U S D ! Tnai^íivnlvvadásy.at kilövési díjjal /7 0 0 l ’SD !

180 OOO.-Ft-tól •

B

B

B

B

f ia

n

______________ ________________________

B ig 5 saivvri 1/1 550 USD/nap 2/1 4/5 USD/nap + kilövési díjak 7-10 NAPOS VADÁSZ-SZA1:AR1 1/1 350-380 USD/nap 2/1 300-350 USD/nap

Értékesítés raktárról Komplett paket kedvezmény Tíz év gyári garancia

Az elejthető vadfajok listáját és a kilövési díjakat kérésére inegküldj iik

M il l e n n iu m i

sa fa ri

-

• ÁLL( )MÁNYSZABÁLY()ZÁS ■ Jobannesburgf közelében 7 - 1 0 nap, november 1 .—március 1.

!

Állományszabályozás keretében kapitális tfotdot; kMMfOHt/t és i>6báfiéltnéHi/ekLeM trófeák is! <5ubeuj, szeuMCíéí ú{ eszteudot kívánunk! l/l 2 7 5 USD/nap

BLA SER M a g y a ro rsz á g K F T Blaser-Mauser márkaképviselet 2837 Vértesszőllős, Valusek u. 30. í Tel./Fax: (34)379 500; (20) 922 4500

I H Ir I*

I

2/1 2 5 0 USD/nap 1014 Budapest I., Úri u. 39. kísérő: 1 2 0 USD/nap

Telefon: 201-6445,375-9611 K ó rja k o n k ré t aTelefax: já n la tu n 201-6371 k a t B o m á th K a ta lin tó l. 5 Telefon: (0Ó-1) E-mail:375-QÓ11/1QO [email protected] Homepage: www.mayad.com IKIM bejegyzés száma: R-0844/93/1997

Kiváló ár/érték í l * arany! ta ta A világ számos országa után a TATA gépjárművek ha­ zánkban is egyre ismertebbek, egyre népszerűbbek. Nem csoda, hiszen minden típus saját kategóriájában ár/érték viszonylatban az első. így van ez a jelenleg

legnagyobb érdeklődésre számot tartó 2 tlpun « duplakabinos TATA crew cab és az új, 5+2 szén • TATA Safari esetében is. Gondolkodjon, számoljon és vásároljon! 1

IÍTATA

Magyarországi kizárólagos Importír SW1SSCAR Rt. 1222 Budapest. Háros u. 121-123. Tel.: (1) 2274445. Mártcakereskedők: Budapest Autógáz GoW Cár Kft Fogarasi út 197. Tel.: 3833131 • Bécsi úti Autóház Kft. 1037 Budapest. Bécsi út 335. Tel.: 2501052 • MGM Generál Center Bt. 1204 Budapest. V«J* tw Tel.: (30) 941-8023 • Békés TATA Autókereskedés 5630 Békés. Cseresznye u. 8. Tel.: (66) 417-009 • Cegléd Postaautó Ceglédi Kir. 2700 Cegléd. Kui«4MU (53) 314-205 • Csurgó Nagy és Társa8840 Csurgó. Iharosi út 2. Tel.: (82) 471-035 • Debrecen Postaautó Debrecen Kft. 4030 Debrecen '4onostorpá)yi út 35/A. Tel.: (52) 471-628 • Eger Postaautó i ,yi * Kstáfyai út 6. Tel.: (36) 312-694 • Győr Odor-Ker. Kft. 9012 Győr. Vásártér. Tel.: (20) 924-5215 • Hatvan Postaautó Hatvani Kir. 3000 Hatvan. Bercsényi ú t Tel.: (37) 341-853 • Kaposvár AUTÓFARM 7400 KM u. Tel.: (82) 424-950 • Kiskunfétefctiáza Kurvtex Kft. 6100 Kkf.háza III. kér. 173. Tel.: (76) 463-344 • Kőmye Autó-Góbölós Kft. 2851 Kómye, Alkotmány u. 67. Tel.: (34) 512-870 • Miskok: Árvái és I . > lm Zsotcai kapu 16. Tel.: (46) 411-220 • Nyíregyháza Postaautó Nyíregyházi Kir. 4405 Nyíregyháza. Lujza u. 20. Tel.: (42) 460789 • Pécs Transfer Autó Kft. 7635 Pécs. Siklósi út 68. Tel.: (72) 214491 • S» < és Illés Kér. Kft. 3980 Sátoraljaújhely. Várhegy u. 17. Tel.: (47) 324872 • Szeged Veszprémi Autószalon 6727 Szeged. AJgytSi út 65. Tel.: (62) 4 73 00 0 • Székesfehérvár MultiMotors Kft. 8000 Székesf.1• . r i w < , Tel.: (22) 3 28 89 2 • Szefcszérd Eximpo Trade Kft 7100 Szekszárd. Palánki u. 5. Tel.: (74) 418813 • Szombathely Horváth Autóház Sz.hdy 9700 Szombathely. Fábián Gy. u. 13. Tel.: (94) 320860 • TataMr. . *.> < lös Kft. 2800 Tatabánya. Kómyei út 33. Tel.: (34) 612-870 • Vte TATA Szabó Autóker. 2600 Vác. Sóvény u. 18. Tel.: (27) 307-810 • Zdaegersag Autó Lábodi Kft. 8900 Zalaegerszeg. Nekeresd! u. 18. t. ( f f t l l t

íí'jn m i'js

PiSTÍRZSÉKTIN ÖNVÉDELMI, SPORT- ES VADÁSZFEGYVEREK, LŐSZEREK, VADÁSZRUHÁZAT ÉS AJÁNDÉKTÁRGYAK VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. »

/ /

FELKESZITES FEGYVERVIZSGARA FELVILÁGOSÍTÁS BIZTONSÁGI SZAKTANFOLYAMOKRÓL: • személyi vagyonőr • magánnyomozó • biztonságtechnikai rendszertelepítő • biztonságszervező közép- és felsőfok

CÍMÜNK: GEMENC VADÁSZ-HORGÁSZBOLT, 1203 BUDAPEST, KOSSUTH LAJOS UTCA 57. TELEFON: (36-1) 283-4432, MOBIL: 0 6 -3 0 /9 4 2 -1 8 3 9 . NYITVA TARTÁS: H .-P : 1 0 .0 0 1 8 .0 0

*

P

R

Í

M

A

G

Á

Z

Most akár a u - o u / f l kedvezménnyel* telepíthet Prímagáz tartályos energiaellátó rendszert! A Prímagáz tartályos energiaellátó rendszerrel

megfizethetetlen, sőt kifejezetten költséghatékony.

megszűnnek fűtési és egyéb energiaproblémái.

A több évtizedes nemzetközi tapasztalattal rendel­

A korszerű, tiszta PB-gázzal üzemelő rendszer

kező Prímagáz - az ország legnagyobb, minőségi

egyaránt alkalmas lakóházak, üzemek és mezőgaz­

PB-gáz szolgáltatója - országos hálózata révén

dasági létesítmények gazdaságos energiaellátására.

egyetlen telefonhívásra, a megbeszélt időpontban

A nagy fűtőértékű, környezetbarát PB-gáz több éve

küldi tartálykocsiját a rendszer feltöltésére.

bizonyítja, hogy a vele elérhető kényelem nem

Ö N É M I N D E N E N E R G IÁ N K

Használja ki a most elérhető akár 50-80%-os rendkívüli kedvezményt, és további információért hívja a Prímagáz kék számát: 06-40-25-50-50 'A kedvezmény mértéke a várható fogyasztástól függ!

H

i ?

p r ím a g a z „,*

aoaj c o n ,* ,

*

IS O

9001