Egyre több olyan gyermek van, akinél az anyanyelvi fejlődés és/vagy a mozgásügyesség fejlődése nem indult meg időben vagy nem ment végbe hibátlanul. Ezek a gyermekek óvodáskorban beszéd- és mozgásügyességi problémákkal, elmaradással, iskoláskorban pedig olvasási, írásminőségi és helyesírási nehézségekkel küszködnek. Szükség van tehát olyan megalapozó készségfejlesztő terápiákra, amelyek a fejlődésben elmaradt gyermekek idegrendszerének fejlesztésére szolgálnak.
ALAPOZÓ TERÁPIA: módszer a gyermeki idegrendszer mozgásos érzékszervi fejlesztésére Komplex, mozgásfejlesztésen alapuló idegrendszerfejlesztő terápia, mely során a gyermekeknél újraindítjuk az emberi fejlődéstani mozgássorozatot, mintegy még egyszer "belökve" az agy fejlődésbeli lehetőségét és a gyermeket a terápia során igen magasfokú mozgásügyességig juttatjuk el. Ezzel a mozgásfejlesztési gyakolatsorral hatunk az emberi agyban a beszéd működéséért (olvasás, írás) felelős területekre is és a mozgásalapot fejlesztőpedagógiai módszerekkel is kiegészítjük (idő, tér, emlékezet, hallás- és beszédészlelés-fejlesztés, stb.) Ez a terápia hatásos:
mozgásfejlődésben elmaradt, mozgáskoordinációs zavarokkal küzdő gyermekeknél megkésett és/vagy hibás, akadályozott beszédfejlődésnél diszlexia-veszélyeztetettség, tanulási nehézségek, olvasás- és írásproblémák esetén (diszlexia, diszgráfia) azoknál az organikus eredetű túlmozgásos/figyelemzavaros gyermekeknél, akiknél a szülés körül oxigénhiányos károsodás keletkezett általános fejlődésben elmaradt, súlyos készséghiányos gyermekeknél enyhefokú értelmi fogyatékosoknál
A foglalkozást vezeti: Kántor Zsóka, középiskolai tanár, családgondozó - fejlesztési tanácsadó, fejlesztő és Montessori-pedagógus, mozgásterapeuta A Dévény-módszer egy komplex mozgásrehabilitációs eljárás, a mozgáskorrekció alapvetően új megközelítése. Nem masszázs, attól mind technikájában, mind hatásmechanizmusában eltér. Kidolgozója Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedző. Kiknek ajánlott? Koraszülötteknek, újszülötteknek, csecsemőknek: a terhesség alatt, szülés közben vagy a megszületés után kialakult idegrendszeri kórképek (agyi keringési zavarok, agyvérzések, ciszták, agykamrai tágulatok stb.) miatt beteggé vált babáknak, valamint fertőzések, intrauterin retardáció, tartási rendellenességek (torticollis, dongaláb) esetén. A fenti elváltozások mind kihatással vannak az izomtónus állapotára, idővel annak zavarát idézhetik elő. Az izomtónus-eloszlási zavar két megjelenési formája: a csökkent (túl laza) izomtónus, orvosi néven hypotonia, illetve a fokozott (túl feszes) izomtónus, orvosi néven spaszticitás. Megfelelő kezelés nélkül a kezdetben csak jelzetten fennálló tünetek (pl. fejtartás gyengesége, mindig egy irányban fekvés, ujjak görcsös szorítása, spiccelés, stb.) egyre kifejezettebbé
válnak. Ezeket a gyermek nem növi ki, éppen ellenkezőleg; a növekedés a tünetek fokozódását eredményezi. A korai kezelés jelentősége A központi idegrendszeri sérülést (cerebral paresis, CP) szenvedett újszülöttek gyógyítása szempontjából a korai kezelés döntő. Edelmann Nobel-díjas agykutató szerint ugyanis az agynak 5 hónapos korig van olyan tartalékállománya, amely fiziológiásan leépül, ha nincs igénybe véve. A Dévény-módszer által alkalmazott ún. speciális manuális technikával (röviden SMT) ezt a tartalék sejtállományt sikerül aktivizálni, pótolva a sérült, működéséből kiesett agyterület funkcióját. Ez a hatás a kezelések során direkt módon, az izmok és inak ingerlésével érhető el. Laza, hypoton izomtónusú újszülötteknél legkésőbb 12, feszes, spasztikus izomtónusú gyermekeknél legkésőbb 5 hónapos korig - akár már az inkubátorban - el kell kezdeni a rendszeres SMT-kezelést. Egy éves kor után (1-2 éves kor) megkezdett kezeléseknél is sokat lehet javítani az adott állapoton, de a korai kezelés eredményei nem érhetők el. 2-3 éves kor után leginkább a kontraktúraoldó hatás érvényesül, amelytől a tartás és a meglévő mozgások minőségének javulása várható, új mozgások beindítására már kicsi az esély. A kezelésről röviden A koraszülötteknél, újszülötteknél kialakult idegrendszeri sérülés gátolja az egészséges mozgásfejlődést, testszerte jelentkező kóros izületi és izomállapotokat, torz mozgást és az életkor előrehaladtával mozgáskorlátozottságot, eredményez. A Dévény speciális manuális technika sajátos fogásaival megkeresi és helyreállítja az izomzatban és az inakban lévő kóros állapotokat (izomfeszülések, kontraktúrák, kóros tartások és helyzetek), ezáltal az izmok visszanyerik működőképességüket, aktivitásukat. Ezzel egyidejűleg a speciális manuális technika az idegrendszert direkt módon ingerli, elsősorban az inakban elhelyezkedő végkészülékek kezelésén keresztül. A Dévény-módszer jelentőségét az adja, hogy a korai életkorban megkezdett kezelések révén - a normál mozgásfejlődés lehetőségét visszaadva - gyógyítani tudja a korábban említett idegrendszeri kórképeket. A kezelés időtartama - a gyermek állapotától függően hetente egy vagy több alkalommal 45-50 perc. Az elért eredményekről A DGSM az elmúlt több mint 30 év alatt a mozgássérülések valamennyi területén kimagasló eredményeket ért el gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Dévény speciális manuális technikával a szülési sérült koraszülöttek és újszülöttek 7580 %-a gyógyítható, illetve állapotuk jelentős mértékben javítható. Sajnos a DSGM sem segít azon a kb. 20-25 % rendkívül súlyos sérült gyermeken, akiknek halmozott agykárosodása nem teszi lehetővé a fejlesztést. A kezeléseket végzi: Vargáné Balogh Andrea, gyógytornász, DSGM szakgyógytornász, aki a Dévény Anna Alapítványnál szerzett 15 éves szakmai tapasztalatot, 8 éve pedig a SE II. Női Klinika koraszülött osztályán inkubátorban is kezeli a csecsemőket.
Szenzomotoros szemléletű, prevenciós és korrekciós jellegű idegrendszerfejlesztő terápia. A Lakatos Katalin által összeállított módszer a szenzoros integrációs terápia fejlesztési és az edzéselmélet teljesítményfokozásra vonatkozó alapelveit egyesíti magában. A TSMT-módszer alkalmazásával a primitív reflexprofil leépítésével, a korai mozgásfejlődésre jellemző mozgások újbóli átélésével, aktiválásával olyan alapkészségek fejleszthetők, amelyek beépülésével az idegrendszer magasabb integrációs szinten, a korábbinál érettebb, összerendezettebb módon tud működni. Ez a mozgásbeli ügyesedésen túl (nagymozgások, finommozgások, grafomotoros tevékenység, mozgáskoordináció, ritmusérzék, egyensúly...), a tanulási képességek (részképesség-gyengeségek, iskolaéretlenség, diszlexia, diszgráfia, ill. veszélyeztetettség, számolási nehézségek, beszéddel kapcsolatos problémák, figyelmi és emlékezeti gyengeségek...) fejlődésében, valamint szociális területen (nehéz irányíthatóság, kiszámíthatatlan/labilis együttműködés, a feladattudat és feladattartás hiányosságai, kialakulatlan szabálytudat, infantilizmus...) bekövetkező változásokban fog megnyilvánulni. A tejesítményközpontú testnevelés órákon sajnos gyakran az egészséges gyermekek sem tudnak tartós figyelemmel, szorongás nélkül részt venni, nem is beszélve "más fejlődésmenetet mutató" gyermekekről. A szenzomotoros szemléletű mozgásfejlesztés során viszont örömmel kipróbálhatják magukat, sok új, eddig át nem élt vagy hárított érzéssel találkozhatnak fokozatosan nehezedő feladatok formájában, sokféle eszköz használatával. Alkalmazási lehetőségek:
egészséges gyermekek korai fejlesztés 6 hónapos kortól rizikós koraszülöttek megkésett pszichomotoros fejlődés megkésett beszédfejlődés értelmi akadályozottság halmozott fogyatékosság autizmus tanulási, viselkedési és beilleszkedési problémák hiperaktivitás, figyelemzavar
A foglalkozások egyéni tréningek (home-tréning is) keretében és kiscsoportos formában (terápiás és integrált, max. 4 fővel) történnek. A foglalkozást vezeti: Kántor Zsóka, középiskolai tanár, családgondozó - fejlesztési tanácsadó, fejlesztő és Montessori-pedagógus, mozgásterapeuta
GONDOLATOK A KINEZIOLÓGIÁRÓL Gyors és hatékony személyiségfejlesztő módszer, prevenciós és korrekciós jellegű, tanulást segítő, stresszoldó rendszer.
A stressz korunk betegsége. A stresszállapot általában a tehetetlenség és a kudarc érzésére adott reakció. Születésünktől kezdve folytonosan változásokkal találjuk magunkat szemben, melyek feszültségteremtőek, s melyekhez alkalmazkodnunk kell. Magzati létünket alapvetően meghatározz gyermekben benne van a „lenyomata” a külvilág eseményeinek, a környezet, a család, az anya feléje irányuló érzelmeinek… Világra-jöttünk fájdalmas dolog. Az anyaméh egység-érzését az elkülönültség érzése váltja fel. Erős fény, durva zajok, hideg vár bennünket… A szüleinkkel kialakult kapcsolatunk mintát állít életünkben minden más férfival és nővel létrejövő kapcsolatunkban, s döntően befolyásolja saját énünk férfias és nőies összetevőinek érzékelését is. Gyermekkorunktól állandó elvárások határolnak be bennünket, de senki sem tanítja meg nekünk negatív érzéseink kezelését. A külvilág nem veszi jó néven, ha kimutatjuk érzéseinket, s így megtanuljuk azokat elrejteni. Minden tanulási nehézség valamilyen „trauma” hatására következik be. Minden diszlexia az idő egy-egy szakaszára vezethető vissza, mikor leblokkoltunk, s „lelki vakfolt” alakult ki. Vissza kell mennünk a múltba, megmerevedett félelmeinkhez… Ki tagadná ma már, hogy a hibás életszemlélet, az állandó önmarcangolás, régi sérelmek és kudarcok, alkalmazkodási és beilleszkedési nehézségek, elfojtott vágyak, érzelmek, félelmek és szorongások testi tüneteket, betegségeket hozhatnak létre, a testi-lelki-szellemi harmónia megbomlását okozzák. Mély szinten valamennyi tapasztalat benn van a test és az agy memóriájában, s rendezésre vár. Agyunk nagy kapacitású komputerként tárolja az információkat, s a kineziológiai izomteszt segítségével lehetőségünk van lehívni ezeket az információkat, felderíteni és kijavítani a „működési zavarokat”. Izmaink működését az agy irányítja, izmaink a központi idegrendszer kijelzőinek tekinthetők. Az izomteszt segítségével előhívható, felidézhető az élet minden pillanata, segítségével oldhatók a múltbéli, a jelenlegi és a jövőben jelentkező potenciális problémák. A múlthoz kapcsolódó negatív érzelmek oldásával felszabadult választásokat hozhatunk a jelenben, s ez határozza meg a jövőnket. A kineziológia speciális eszköztárával, korrekcióival hatékony feloldást nyújt problémáinkra. Maga a szó mozgástudományt jelent (kinézis + logos= a mozgás tudománya). A módszer 1992-ben került Magyarországra. Középiskolai tanárként az elsők között kezdtem el férjemmel együtt kineziológiával foglalkozni. A világon létező kb. 30 kineziológiai ágból hazánkban 5-6 ismeretes. Az általunk használt módszerek: Touch for Healt, One Brain, Brain Gym/Edukinesztetika, Stress Release, Grafokineziológia. Elfogultság nélkül tényleg nehéz bármelyikről beszélni: a TFH, a kineziológia egyszeregye, az egész problémakezelés alapja és gyerekekkel is remekül végezhető; a Brain Gym (Agytorna) lehetővé teszi, hogy meghatározott mozgások által előhívjuk elrejtett tanulási képességeinket. Az egyszerű és sokszor mókás gyakorlatok elősegítik a szemek, fülek, a test koordinációját, az agyféltekék integrált működését. Az eredmény pedig: a mozgás örömének megtapasztalása, amely során az agy nyitottá válik új dolgok befogadására. Ez a mozgáson alapuló program segít megtartani, ill. helyreállítani a „tanulási” folyamat kisgyermekkori örömét, természetességét, könnyedségét és céltudatosságát az élet valamennyi aspektusában…
A kineziológia csecsemőkortól, ahogy mondani szokták 99 éves korig használható és ajánlható. Ma nemcsak divatos, de jogosan elvárható igény is a komplex problémakezelés. A tanulási nehézségekkel, magatartási zavarokkal, vagy gyakorlatilag bármilyen tünettel hozzánk forduló gyerekeknél a problémák okai között az idegrendszeri éretlenségen kívül nagyon gyakran lelki eredetű, stresszel összefüggő tényezők is előfordulnak, sőt sokszor ez a hangsúlyosabb. Tapasztalataink szerint éppen ezért az idegrendszerfejlesztő mozgásterápiák alkalmazása mellett a kineziológia , ill. az izomkontroll szükség szerinti használata hatékonyabbá és teljesebbé teszi a munkánkat. Programvezető: Kántor Zsóka A program nem egyszerűen testgyakorlás, hanem szomatikus testtudatnevelő gyakorlatok összessége. Sajátos eljárásokat nyújt ahhoz, hogy változásokat tudjunk létrehozni az agy érzékelő- és mozgatómezőiben abból a célból, hogy belső irányításunk alá vonhassuk izomrendszerünket. A gyakorlatok hatására a test ellazul, visszanyeri hajlékonyságát, rugalmasságát, s ugyanakkor megtanulja az így nyert állapot fenntartásának, sőt továbbfejlesztésének módját is.
IZOMKONTROLL (SZOMATIKA) Az amerikai Thomas Hanna korszakalkotó felfedezést tett: rájött, hogy számtalan elkerülhetetlennek hitt, vagy tévesen az öregedésnek tulajdonított állapot valójában hibás beidegződés következménye. Továbbfejlesztette Selye János stresszelméletét, pontosabban, feltárta annak meglepő mozgásszervrendszeri vonatkozásait. Kiderült, hogy számtalan problémánk –és nemcsak mozgásszervi betegségekről van szó! – valójában az agy- és testműködés közötti kapcsolat „programhibája”. A rendellenesség azonban szerencsére korrigálható. Életünk során a szenzoros és motoros (érző és mozgató) rendszerünk sajátos és önkéntelen izomműködésekkel ad folyamatos választ a mindennapok állandóan adódó stresszeire és traumáira, azaz a feszültségterhelésre és a testi-lelki sérülésekre. Ezek az ismétlődően kiváltott reflexválaszok szokássá alakuló, megrögzötten tartós és önkéntelen izom-összehúzódásokat hoznak létre, amiket akaratlagosan már nem tudunk magunktól feloldani. Egy idő után már nem is emlékszünk arra, miként lehet tulajdonképpen szabadon mozogni. A felejtésnek ezt a szokássá rögzült fokozatát hívják szenzomotoros amnéziának (az érző-mozgató rendszer emlékezetvesztése), SMA. Az SMA-nak pusztán magához az életkorhoz nincs semmi köze. Annál több köze van viszont a minket érő behatásokhoz, ill. az ezekre adott reakcióinkhoz. A gyermekek is mutatják az SMA olyan tüneteit, mint pl. a besüppedt mellkas, a tartósan felhúzott váll, az erősen görbült nyak. Már egészen fiatal korban is létrejöhetnek az olyan idültté váló izom-összehúzódások, mint pl. a gerincferdülés, enyhébb sántaság, járáshiba, mozgáskoordinációs zavarok. Az SMA testtudati kór, ami nem kezelést igényel, hanem átnevelést. Az un. szomatikus testtudatnevelő gyakorlatok (szómatorna) közvetlen és hatásos módszert nyújtanak az érző-mozgató rendszer átprogramozására. Legnagyobb haszna talán éppen a gyermekek testi-fizikai nevelése során történő alkalmazásban lenne. Az érzékelési tudatosságot és motoros irányítottságot fejlesztő, személyre szabott program még időben történő begyakorlásával megelőzhetők a mozgásszervi
bajokon túl a szív- és érzékszervi betegségek, az idegrendszeri és mentális problémák… Az izomkontroll alkalmazása nem életkor függvénye: gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlható, egyéni és csoportos formában is végezhető. A módszert szükség szerint használjuk az egyéni esetkezelésben és a rekreációs programban egyaránt.
