KÜRTÖS
s Q t r W k V. évfolyam 1. szám
Közéleti havilap
2 0 0 7 . január
Ára 10,- korona
A Palócföld fia Kerek évfordulót ünneplünk ebben az évben, hiszen a Kürtös-patak völgyében meghúzódó kis falvak egyikében, Szklabonyán látta meg a napvilágot a legnagyobb palóc, Mikszáth Kálmán, 1847 január 16án. A Palócföld fia maradt egész életében, első írói sikereit is e tájnak, gyermekkori emlékeinek köszönhette; a szelíd patakok völgyei, a messzeségben zúgó erdők, a dúsan zöldellő rétek, a nógrádi kastélyok, várak és kúriák vissza-visszatérő színhelyei novelláinak és regényeinek. Jubileumi beszédében mondta Mikszáth szülőföldjéről a következőket: „csak nappal vagyok tőle elválva, amint testi szemeimet lehunyom, otthon vagyok, ott vagyok köztük, és ha elgondolom, hogy az öröklét is csak egy álom, hogy a mennyország is csak egy álom, a nagy pihenés, és elgondolom, hogy elsődleges értesülésünk van arról, hogy ott az angyalok kara zeng, hát elfog a szomorúság, hogy mit ér, ha nem a karancssági erdők zúgnak ehelyett.“ Ki ne ismerné regényeit, novelláit, melybe beleírta a palócok szeretetét, kedvességét és ravaszságát, a saját maga által megélt és megtapasztalt valóságot, mely valóságnál nem tudott senki hitelesebb képet adni erről a helyről, melyet szülőföldnek hívunk. Gyakran járt Zsélybe és a sósári fürdőbe, melyet mindig csak úgy emlegetett, mint az „elhagyatottság Mekkáját“. Nos, mára már annyira elhagyatott, hogy nincs is. De él-e Mikszáth a mai emberek számára itt, a Palócföldön. Mennyire becsüljük azt az örökséget, melyet ránk hagyott, és főleg mennyire tudunk vele élni? Kik ma Mikszáth életművének hordozói, a palócokra jellemző őszinteség, karakánság megtestesítői? „Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük“ -
írja egyik novellájában. Amikor 2003-ban néhány barátommal újraindítottuk a régiónkban tíz év óta némaságra kárhoztatott sajtónkat, talán ezek a szavak, sorok lebegtek a szemünk előtt. Sajnos, az elmút közel négy esztendő sem volt elég arra, hogy kedvet csináljunk az újságíráshoz, egyáltalán az íráshoz a jó palócoknak. Sajnos, szinte most is ugyanannyian vágunk neki havonta egy-egy új szám elkészítésének, egyre fáradtabban, egyre türelmetlenebbül, mert nincs aki a terhekből átvegyen, sőt rakják ránk egyre többen, egyre többet. A z e m b e re k n e m írnak, valószínűleg azért, mert nem is olvasnak, s nem kérnek kölcsön gondolatokat a vándorló felhőktől, mint Mikszáth. Pedig gondolat nélkül nincs jövő, csak eltékozolt jelen van, a mindennapok silány öröme: megint nem tettünk semmi maradandót, amit az utókor majd értékelhet, feltárhat. Mit hagyunk magunk mögött a szeméthegyen kívül? A Palóc Társaság, mint minden évben, ebben az esztendőben is koccintásra hívott minden jó palócot a szülőfaluba, Szklabonyára, január 16-án, ahol a magyar szó már csak az egykori szülői ház falai között terjeng itt-ott. Ezt hivatott zászlajára tűzni az a maroknyi magyar ember, akik 1989 nyarán e ház udvarán alapította meg a Palóc Társaságot. Teljesült-e küldetésük, céljuk ezeknek az embereknek? Nos ezt majd megítéli a hálás vagy hálátlan utókor. Mi maradt itt: az egykori lakóház, a temető Mariska sírjával, s néhány derék magyar a környéken, aki Mikszáth szellemében él és dolgozik. Vajon milyen irodalmi, emberi nagyság kell még ennek a vidéknek, hogy megbecsülni is tudja azt, akije van, akije volt vagy akije lehetett volna?
SZKLABONYÁN MIKSZÁTHRA EMLÉKEZTEK Irodalmi zarándokhellyé vált Szklabonya a közel harminc éve létrehozott Mikszáth-emlékház jóvoltából. Bár nem ebben a házban látta meg a napvilágot, de itt töltötte gyermek- és ifjúkorát a „nagy palóc“, a 160 éve született Mikszáth Kálmán. Tisztelői a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma (SZMKM) és a Palóc Társaság szervezésében emlékeztek a jeles évfordulóra 2007. január 16-án a kívül-belül megújult emlékház udvarán. Patakyné Kerner Edit előadóművész Csikász István Levél Mikszáthoz c. költeményének tolmácsolása után az SZMKM, vagyis az emlékmúzeum fenntartója nevében Sipos Szilvia köszöntötte a szép számban megjelent emlékezőket, köztük Marta Kovalcovát, Szklabonya új polgármester asszonyát, továbbá a Mikszáth Kálmán Társaság, a Nógrád Megyei Múzeum, a Palóc Társaság és a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya képviselőit. Ezt követően a Szlovákiai Magyar Írók Társasága nevében Csáky Károly méltatta Mikszáth Kálmán írói nagyságát, szellemi örökségét. (Részletek az ünnepi beszédből lapunk 6. oldalán) Az ünnepség záró részében megkoszorúzták az írónak az emlékház kertjében álló mellszobrát, legvégén pedig Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke kért szót, és köszöntötte ennek a már hagyományosnak mondható, évek óta koccintással egybekötött születésnapi összejövetelnek a résztvevőit. Ebben az évben, a nagy palóc író születésének 160. évfordulóján lehetőségeinkhez mérten gyakrabb kívánunk foglalkozni lapunk hasábjain Mikszáth Kálmán szellemi örökségével.
Hrubík Béla B.Gy.
Közélet - Kultúra
2 Kürtös
2007. január
AKI A HUMORBAN NEM ISMER TRÉFÁT S z ü l e t é s n a p i to r ta h e l ye t t B o d z s á r G y u l á n a k Soha nem kellett a jókedvért a szomszédba mennie, mert mindig volt, van nála. A zsebében hordja a poénokat, s ha most ő köszöntene, akkor azt mondaná, hogy öt meg öt az tíz, és ennyi. Pedig sokkal több ez tíznél, akár még húsz is. Igen, róla beszélek, aki úgy hozzánőtt a közélethez, mint a százéves fűzfák az Ipoly partjához. Pedig nem lehet ezt tervezni. Hiszen ha őszinte akarok lenni, az újságírás fortélyait már elleshettem Tőle, hiszen akár tanítómesteremnek is nevezhetném. Jóval régebbi motoros már a szakmában, ami az írást illeti. Évtizedek óta fáradhatatlan motorja a kulturális és társadalmi életnek. Ritkán panaszkodik és mérgelődik, mert az irodája falán is az van kiírva, hogy idegeskedni annyit jelent, mint önmagunkat büntetni mások hülyesége miatt. Neki van igaza. Teszi a dolgát, csendesen. Egy KÖZÜLÜNK, s talán ez is valami. Neki is, nekünk is. Azért vettem a bátorságot, mert mikor, ha nem most kell megállni egy percre, koccintani az élettel, mielőtt elmegy mellettünk végleg. Azért vannak a jó barátok, hogy figyeljenek egymásra. Mert a figyelem nemcsak
nézést jelent, talán látást is, meglátni azt, amit más nem láthat, mert a természetesség, hogy ott van mindig, ahol ott kell lennie, csak azoknak természetes, akik soha nincsenek ott, ahol lenniük kellene. Fontos, hogy akik számítanak az ember életében, meg legyenek számolva. Öt meg öt az tíz. A tízes skálán nemcsak számként, hanem értékelésként is. Hát Gyulánk megszámoltatott, és úgy találtatott, hogy számít. Nekünk biztosan, mert nem csak nézünk, de látunk is. Ajánljuk mások figyelmébe is, hogy ne csak nekünk számítson, ne menjünk el az alkalmak mellett, amikor köszönni is lehet, megköszönni! Magunk okán, a tisztesség okán. Boldog születésnapot kívánnak a barátaid!
Kihívások és kötődések
D i a l ó g u s o k Ti s za ú j v á ro s b a n A kilencvenes évek közepétől rendezi meg a Borsod-AbaújZemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet január elején - mindig más helyszínen - a Dialógusok konferenciát, amelynek a kölcsönös találkozások mellett fő célja a tájékozódás a magyar kormányzati és civil törekvésekről. Az idén a választás Tiszaújvárosra esett, amely települést az ötvenes évek elején sztahanovista lelkesedésből építették fel, és egészen a rendszerváltásig a Leninváros nevet viselte. Idén a konferenciának különös aktualitást adott a magyarországi nemzetpolitika átalakulása, az eddigi támogatási formák radikális megváltoztatása. Gémesi Ferenc szakállamtitkár számolt be a változásokról, aki szerint eddig a határon túli magyarok támogatását nemzeti köntösbe bújtatták, amit az eddigi baloldali kormányok nem mertek lebontani. Az új intézményrendszer a Szülőföld Alapra épül, s legfontosabb feladatának az átláthatóságot említette, illetve a politikum, a szakma és a végrehajtás szigorú elválasztását. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány leköszönő elnöke már Gémesi gyors távozása után elmondta, hogy mindössze egy alkalommal találkozott az államtitkárral, de őt akkor sem kérdezte meg arról, hogy miként látja a rendszer eddigi működését, bár nem kérdőjelezte meg Gémesinek azt az állítását, hogy sokszor politikai és gazdasági lobbi döntött az egyes projektek támogatásáról. Köteles László, a Csemadok országos alelnöke szintén nagyon rossz döntésnek nevezte az Illyés Közalapítvány megszüntetését. Dupka György Kárpátaljáról a magyar igazolványok érvényességének megszűnését hozta szóba, és arra mutatott rá, hogy a polgárok már kérik az új igazolványok kiadását úgy, ahogy azt a jelenleg érvényes törvény szabályozza. Pogány Erzsébet a magyar és járulékos igazolvánnyal történő egyes utazási kedvezmények megtartását kérte az államtitkártól. Kötő József Erdély új helyzetét vázolta fel, hiszen január elseje óta már Románia is tagja az EU-nak. Valamivel pesszimistábbra sikeredett Tóth Károlynak, a somorjai Fórum Intézet igazgatójának az előadása, aki szerint a szlovákok többsége nem igazán érdekelt a szlovák-magyar
viszony javításában, s leginkább még a szlovákiai magyarok érdekeltek a hídszerep fenntartásában. Bár a helyzet 1998 óta javult, s az MKP komoly gazdasági pozíciókat is be tudott tölteni, ez a többség helyzetében nem invokált jelentős változásokat. Nagy kérdés, hogy mi várható ma, amikor szélsőséges, magyargyűlölő párt is kormánytényező lett. A legpozitívabb hangnemet Dupka György ütötte meg Kárpátaljáról, hiszen a 47 milliós Ukrajnában az alig másfélszázezres kisebbség nem bizonyul biztonsági kockázatnak. Ezért a kormány nem támogatja, de nem is tiltja a magyarok külföldről jövő támogatását. Dupka epésen azzal zárta a beszámolóját, hogy amennyiben nem tetszik az EU-s magyaroknak az új államforma, szeretettel várnak bennünket Kárpátalján. A konferencia másnapján elsősorban a kisebbségi kultúrák anyagi támogatását, annak lehetséges módozatait vitatták meg. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap igazgatója és Nemoda István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője is a lehetőségekről beszélt, hisz mind az NKA, mind a Nemzeti Civil Alap is nyitott a határon túli magyarok felé. Harsányi szinte nosztalgikus hangot ütött meg az elmúlt rendszer kulturális politikáját hosszasan ecsetelve, amikor is a kultúra támogatásának több mint hetvenöt százalékát az állam biztosította. A vitában többen hangoztatták a civil kuratóriumok fontosságát, s azt, hogy üdvös lenne, ha a határon túli magyarok támogatásáról az adott területen létrehozott civil kuratóriumok döntenének, akik ismerik a helyi terepviszonyokat. Ez a Szülőföld Alap esetében egyelőre teljesen átláthatatlan, és nem kaptunk megnyugtató választ sem Gémesitől, sem az őt kísérő és szintén a gyors távozást választó Törzsök Erikától. A konferencián Pozsonytól Nagykürtösön át Királyhelmecig szinte minden jelentősebb szlovákiai magyar kulturális és civil szervezet képviseltette magát. A hajnalig tartó bulin szintén lehetőség nyílt az ismerkedésre, közös tervek és pályázatok megvitatására. (jdj)
Gazdaság - Közélet
2007. január
Kürtös 3
Közérdekű hírek Megújuló energiaforrások
Disznótorok alkonya?
Az Európai Bizottság elfogadja az EU mezőgazdasági minisztereinek azon döntését, hogy a 2003-as KAP-reform alkalmával bevezetett energianövény-támogatást terjesszék ki az új tagállamokra is, amelyek jelenleg nem jogosultak annak igénybevételére. A döntés következtében Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia mezőgazdasági termelői az energianövények termesztéséért hektáronkénti 45 euró támogatásban részesülhetnek. A döntés a mostani 1,5 millió hektárról 2 millió hektárra növeli az ebben a támogatásban részesíthető legnagyobb területet. A megújuló energiatermeléshez használható alapanyagok előállításának ösztönzése érdekében a döntés azt is lehetővé teszi, hogy a tagállamok az olyan területeken, amelyek tekintetében a gazdálkodó már pályázott energianövény-támogatásra, nemzeti támogatást nyújthassanak az állandó kultúrák telepítésével kapcsolatos költségek 50 %-áig. „A megújuló energia előállítása egyre fontosabb szerepet tölt be az Európai Unióban“- mondta Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. „A mezőgazdaság fontos szerepet játszhat a bioetanol és biodízel alapanyagának előállításában. Az energianövények támogatási rendszere sikeresnek indult. Úgy igazságos, ha minden tagállam mezőgazdasági termelői számára lehetőséget adunk a támogatás kihasználására. Bízom benne, hogy egyre erősödni fog ez a piac.“ Az energianövények után fizethető hektáronkénti 45 eurós támogatást először 2004-ben alkalmazták; célja előmozdítani a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló növények termesztését. Az energianövényekre vonatkozó támogatást 2006-ban 1,2-1,3 millió hektár tekintetében igényelték, ez a szám közelít az 1,5 millió hektáros korláthoz. Valószínűsíthető, hogy az energianövények iránti kereslet az elkövetkezendő években jelentősen megnő. Az energianövényekre vonatkozó támogatás élelmiszerek helyett energianövények termesztésére ösztönzi a gazdálkodókat. Jelenleg a 10 „új“ tagállamból 8 (a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) alkalmazza az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS), de ezek az országok az energianövények után fizethető támogatások köréből ki vannak zárva. Málta és Szlovénia csak a támogatások fokozatos bevezetése (phasing-in) keretében kaphat ilyen támogatást. Az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer felülvizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy 2007-től kezdődően azonos feltételek mellett valamennyi tagállamra ki kellene terjeszteni ezt a támogatási rendszert. Ennek megfelelően a garantált legnagyobb területet meg kell növelni. Az évelő energianövények helyzetének megszilárdítása érdekében a tagállamok a költségek 50 %-áig nemzeti támogatást nyújthatnak az állandó kultúrák telepítéséhez olyan területeken, amelyek tekintetében már igényeltek energianövény-támogatást. (eu-sajtóközl.)
Februártól szigorúbb előírások vonatkoznak a saját fogyasztásra szánt háztáji állatok levágására. Az új állategészségügyi törvény előírja, hogy az ilyen állatok húsából készült termékek csak azután fogyaszthatók, miután az illetékes szakhatóság laboratóriumban kivizsgálta a leölés napján vett mintát. Egy ilyen teszt ára nem haladja majd meg a 100 koronát, és az eredmény még aznap este, de legkésőbb másnap reggel ismert lesz - mondta Martin Chudý, az állami állat-egészségügyi szakhatóság szóvivője. A hivatal szerint a változásra azért van szükség, hogy megelőzzék az esetleges fertőzött termékek fogyasztását. Azokra az állattartókra, akik nem tesznek eleget az új előírásoknak, 20 000 koronáig terjedő büntetés szabható ki.
Felemás változások január 1-jétől Januártól emelkedik az egészségbiztosítási járulék kivetési alapjának alsó határa, mely az előző évben bevezetett minimálbérrel azonos. A keresetek alsó határa októbertől 6900 koronáról 7600 koronára emelkedett, januártól ez alapján szabják meg a havi járulék legalacsonyabb összegét.
Könnyítést jelent a szükséghelyzetekben Az Európai Bizottság új szabályozást fogadott el az agrárágazatban nyújtott állami támogatások odaítéléséről. E szabályozás két részből áll: egy mentességi rendeletből amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok meghatározott feltételek teljesülése esetében ne jelentsék be a mezőgazdasági termékek termesztésével foglalkozó kis- és középvállalkozások számára nyújtott állami támogatásokat - valamint a bejelentett támogatásokra alkalmazandó szabályokat meghatározó és így az e rendeletet kiegészítő iránymutatásokból. E két szöveg a 2007-2013-ig tartó időszakra vonatkozik.
Közép-Szlovákiában és keleten drágul az áram Bár a kormány azt ígérte, hogy januártól nem drágul a lakossági villanyáram, Közép- és Kelet-Szlovákiában a helyileg illetékes SSE és VSE áramszolgáltató mégis 9-20 százalékkal emelte árait - döntően azoknál, akik villamos energiával fűtenek. Ez a közép-szlovákiai ügyfelek 6,5 százalékát, a kelet-szlovákiaiaknak pedig 2 százalékát érinti kellemetlenül, ami összesen mintegy 50 ezer háztartást jelent. A gazdasági minisztérium szerint erről az árszabályozási hivatal (ÚRSO) tehet, mert túl engedékeny a társaságokkal szemben. Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter kijelentette, az árszabályozási hivatal működéséről szóló új törvény elfogadása után a kormány beavatkozhat majd ilyen esetekben. A szaktárca azzal vádolja az árszabályozási hivatalt, hogy a magasabb hőárak engedélyezésével akarta kompenzálni a szolgáltatóknak a kisebb fogyasztás okozta kiesést. Az ÚRSO visszautasítja a minisztérium vádjait. Forrás: Új Szó Az oldalt összeállította Balogh Gábor
Közélet - Oktatás
4 Kürtös
2007. január
Iskolát avattak Csongoron
Ezt a rövid bevezetőt azért írtam, hogy a kedves olvasó felfrissíthesse idevonatkozó ismereteit, és összehasonlítást is tudjon végezni a nálunk hasonlóképpen lezajlott folyamatokkal. Ugye ismerős a képlet? Nagyon megörültem, amikor január elején meghívást kaptam Csongorra, erre a Munkácsi járásban fekvő, mintegy 2300 lakost számláló magyar ajkú településre, ahol új, háromszintes magyar tannyelvű iskolát avattak fel. Ilyen eseményre hazai tájakon is ritkán kerül sor, ezért minden ilyen eseménynek nagy jelentősége van. Nagy Sándor iskolaigazgató, akivel mintegy tíz éve személyes barátságban is vagyok, elmondta, hogy helyi kezdeményezésként indult az iskola építése egy holland alapítványi pénzzel, ehhez csatlakoztak aztán további adományozók, végül is mintegy kilencvenöt százalékban az ukrán állam finanszírozta ezt a 19 osztályos iskolát. A tanulók létszáma jelenleg 330, és szeptemberben 60 elsőssel kezdenek, tehát a jelenlegi periódusban nem kell tartani a gyermeklétszám csökkenésétől. Irigylésre méltó helyzet. Az iskola avatásán, amely egybeesett a téli ukrán ünnepkör zárónapjával, részt vett Viktor Juscsenko ukrán elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, ők avatták fel közösen az új intézményt. Ukrajna elnöke kiemelte: az új intézet átadása elvi jelentőségű, gesztus a magyar nemzeti kisebbség irányában. Hangsúlyozta: Kárpátaljának mindig európai arculata volt, itt évszázadok óta a béke és tolerancia jellemzi a nemzetiségek együttélését. Kifejtette: ennek a toleranciának
Kárpátalja - vagy ahogy az aktuális változások diktálták: Ruszka Krajna, Ruszinszkó, Ruténföld, Podkarpattye, Kárpátoroszország, Kárpátontúli Ukrajna, Kárpát-Ukrajna - a történelmi Magyarországhoz tartozott több mint ezer évig. A ruszin autonómia s végül a Trianon által szentesített idegen törekvések az északkeleti Felvidékből szakították ki, a Kárpátok gerincét kivéve, mesterséges határokkal. Kárpátalja területe 12 800 km2, lakosainak száma egy és negyedmillió, a magyar kultúrközösség nem éri el a 200 000-es lélekszámot. A hatvanas évek közepén 86 magyar iskolában több mint 25 000 diák tanult. A rendszer ezt nem tudta elfogadni, ezért az internacionalizmus jegyében megkezdték az ún. vegyes tannyelvű iskolák szervezését. 1989-re már az 53 magyar tannyelvű iskola mellett 31 ilyen működött, köztük 9 nyolcosztályos, 8 középiskolában magyar-ukrán, 8 nyolcosztályos és 7 középiskolában magyar és orosz nyelven, míg 3 középiskolában magyar-orosz-ukrán nyelven folyt az oktatás. Tudatosan törekedtek az iskolák igazgatási összevonására, ez pedig a magyar tannyelvű iskolák hátrányára történt.
az iskolai oktatás az alapja. Mivel az iskola építését nagyrészt az ukrán állam finanszírozta, ez egyben jelzi hozzáállását a magyar nemzeti kisebbséghez. Fontosnak nevezte, hogy a magyar tanintézet fel van szerelve számítástechnikai eszközökkel, internettel is, ami a korszerű oktatás mellett lehetővé teszi a kapcsolattartást a magyarországi iskolákkal is. Gyurcsány Ferenc ünnepi beszédében a soknemzetiségű Kárpátaljára utalva arra biztatta őket, hogy bátran vállalják nemzetiségüket, ez nem elvesz Ukrajna erejéből, hanem hozzátesz ahhoz. Köszönetet mondott az ukrán elnöknek, kormánynak és a csongori közösségnek a magyarságmegtartó iskola felépítéséért. Lexikonokat és könyveket adományozott az új iskolának, közösen fát ültettek az avatás emlékére, s mind-
ketten ígéretet tettek további segítségnyújtásra egy iskolakonyha és egy tornatermi rész további építésére. Tizenhárom tagú küldöttséggel vett részt az avatási ünnepségen Veresegyház küldöttsége Pásztor Béla polgármesterrel az élén, aki az ökormányzat nevében egymillió forint pénzügyi támogatásról szóló szelvényt adott át az iskola felszereltségének bővítésére. Az avatóünnepség után Munkácson volt még alkalmunk belekóstolni az ünnep utolsó napján tartott utcai rendezvények hangulatába, és Munkács várát is meglátogatni. Ennyi fért bele a mintegy húszórás távollétbe és közel ezer km-es út megtételébe a sors és barátaink kegyelméből. Balogh Gábor
Közélet - Oktatás
2007. január
Kürtös 5
„Fenn kell tartani, gyámolítani, mint a kialvó tüzet“ Igen. A nyelvet, azt a legdrágábbat, amire édesanyánk lelkének virágzó szeretetével tanított. Ő volt az első tanítónk, az első angyalunk, aki féltve óvott a széltől is, aki a legtöbbet adta, az életet, a tisztaságot, a reményt: olyanok leszünk, mint Ő. Van-e jogunk megtagadni akaratát, nem tovább adni szülőként a nyelvet, az apró csodát, amelyet Tőle kaptunk, s melyet ha megtagadunk, nem tagadjuk-e meg mindazt, ami az emléke, mindazt, amit anyaként Tőle kaptunk. Gondolatok újra és újra, a beiratkozás előtt. Fogyunk! Egyre kevesebben vagyunk, s abból a kevésből is egyre többen lemorzsolódunk. Maradunk-e még elegen Petőfit szavalni, Mikszáthot olvasni, Himnuszt énekelni? Maradunke még kiállni, ha bántanak, ha igazságtalanság ér bennünket, ha nyelvünk védelmében kell az iskola otthont és tudást adó fészkét megóvni? Maradunk-e még? Évek óta folynak a beiratkozási programok a Rákóczi Szövetség jóvoltából, melyek megszólítják a szülőket, támo-
gatást kínálnak, valami többet, valami jobbat, valami emberibbet, és ehhez a támogatási rendszerhez néhány éve csatlakozott a Pázmány Péter Alapítvány által juttatott segítség is, ami komoly terheket vesz le a magyar iskolába járó gyermeke szüleinek a válláról, valami mégis hiányzik nekem belőle. Nem az említett szervezetek, intézmények hibájából. A magunkéból. Mi mit teszünk azért, hogy többen legyünk az iskolákban, szülőként, pedagógusként, magyarként? Miért kell mindig másokra várni, hogy helyettünk gondolkozzanak, cselekedjenek. Miért a magyar adófizetők pénzén kell támogatást gyűjteni az itt élők számára? Ez nem a mi harcunk is? Ezek nem a mi iskoláink? Ezek nem a mi gyerekeink? Ez nem a mi jövőnk? Mikor teszünk mi magunk is valamit Önmagunk jövőjéért? A kérdéseket ki-ki válaszolja meg saját magának. A n e m ze t s í r á s ó j a a k ö z ö ny, a m i t s a j á t m a g u n k s o rs a i r á n t érzünk! HB
KÖSZÖNET Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás ezúton szeretne köszönetet mondani minden adakozónak, akik támogatták a dévai Szent Ferenc Alapítvány javára szolgáló gyűjtést immár 2. alkalommal. Az összegyűjtött összeg a Nagykürtösi járásból 1.800 euró és 200.000 Ft. Köszönjük a sok-sok tárgyi adományt is. Az összeget 2006.12.14-én Déván adtuk át Böjte Csabának az Alapítvány elnökének, aki nagy örömmel köszönte meg az adományt. A dévai Szent Ferenc Alapítvány valamennyi dolgozója és a gyermekotthon kis lakói a jó Isten áldását kérték imáikban valamennyi adakozóra és családjára. Köszönjük a bussai, az ipolybalogi, óvári, apátújfalui, kőkeszi, ipolykeszi, inámi, ipolyhidvégi, szécsényi, ipolykéri, ipolyvarbói, zsélyi, nagycsalomjai és nagykürtösi adakozóknak. Külön köszönettel tartozunk György Ferenc ipolybalogi és Parák József óvári plébánosoknak, akik nagyon sokat segítettek a gyűjtésben. Továbbá köszönet a Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorátusa tagjainak, Balogh Gábornak és György Ferenc plébános úrnak és valamennyi polgármesternek, aki segítette a gyűjtést! A jó Isten tartsa meg mindenkiben ezt a jó tulajdonságot! Mindenkinek köszönettel: Molnár Katalin
Megújult a Csemadok-alapszervezet Csábon Közel fél évtizednyi stagnálás után a 2007. január 14-én megtartott újjáalakuló ülésén felújította vezetőségét a Csemadok csábi alapszervezete. Az alapszervezet eddigi elnöke, Balga László leköszönt elnöki posztjáról, és átadta helyét egy fiatal négytagú vezetőségnek, akiknek egy év bizalmat szavazott a jelen lévő közel harmincfős tagság. Az idei esztendőben szeretnék tisztázni a szervezet létszámát, munkatervet dolgoznak ki, és lehetőségeik alapján pályázni is fognak néhány rendezvényre. Csábon nagy hagyománya van a Szeder Fábián Kórusnak, mely nemcsak idehaza, hanem külföldön is jelentős sikereket ért már el. Az elnöki feladattal megbízott fiatalember, Zatyko Ferenc és a vezetőség többi tagja is elszánt abban, hogy újra visszahozzák a csábi Csemadok régi fényét. Nekünk pedig nem marad más, mint hogy sok sikert kívánjunk nekik, mert szükség van minden tevékeny, magyar kultúrát szerető emberre azon a peremvidéken, ahol a megmaradásért naponta meg kell küzdeni. Jó munkát csábiak! HB
F E L H Í V Á S !!! A budapesti székhelyű Rákóczi Szövetség, valamint a CSEMADOK Országos Tanácsa, a két szervezet között megkötött együttműködési megállapodás alapján, közös felhívással fordul az ország összes Csemadok-alapszervezetéhez, melyben kérik a tagságot, hogy az esedékes évzáró taggyűléseken egy szimbolikus összeggel, akár néhány koronával is, járuljanak hozzá az évek óta folyó beíratási programhoz, hogy ezzel is bizonyítsák, az iskola, a kultúra, a nyelv, a hagyományok, a nemzet jövőjének és megmaradásának alappillérei. Az összegyűjtött pénzt juttassák el az általuk kiválasztott iskolák igazgatóságához egy levéllel, mellyel egyben megbízást adnak az iskola igazgatójának az összeg felhasználását illetően.
TŰNŐDÉS
EGY ÖRÖK OPTIMISTA EMBER Időnként összefutok egykori gimnáziumi iskolatársammal, aki járásunk egyik, mondjam azt, eredményes agrárvállakozója. Bár, őszintén szólva, sohasem firtattam, hány hektáron és milyen eredményekkel gazdálkodik, csak azt tudom, egyszer sem hallottam őt panaszkodni, nyavalyogni, hogy így meg úgy meg amúgy... Nem tartozik a nyegle, beképzelt és nagyzoló vállalkozók közé. Szóval egy született optimista ember. Akárhányszor találkozom vele, mindig derűsre fogja a figurát. Ha valamilyen kéréssel fordulok hozzá, sohasem utasít el. Emlékszem, egy alkalommal, még kezdő vállalkozó volt, szponzorokat kerestem a Csemadok Juniális rendezvényére. Természetesen, nála is megfordultam, és mondtam neki, nagyon megköszönném, ha valamivel hozzájárulna a rendezvény támogatásához. Anélkül, hogy csűrte-csavarta volna a dolgot, azt mondta: Figyelj, itt van egy ötszázas, ennyit tudok adni, de a nevemet szükségtelen a támogatók között említeni. Elvégre ennyivel tartozom az itteni magyarságnak. Máskor meg egy zsák korai burgonyát, hagymát ajánlott fel tombolába. Egy biztos, egyszer sem távoztam tőle üres kézzel, ugyanakkor én sem éltem vissza őszinte segítőkészségével. Legutóbb, amikor azt kérdeztem tőle, mit vár az új esztendőtől, nemes egyszerűséggel csak annyit mondott, ő optimista. Ennek érzékeltetésére a bajusz alatt még mosolyogva hozzátette: Nézd, ha most valami miatt levágnák a fél lábamat, hiszem, tavaszig kinőne. (-dzsár)
Kultúra
6 Kürtös
2007. január
Megyei Madách-ünnepség Balassagyarmaton A rossz idő ellenére idén is szép számmal összejöttek Madách Imre tisztelői a szokásos megyei Madách-ünnepségen, Madách Imre gyönyörű szobránál, mely hagyományosan délelőtti programokkal, szavalóversennyel vette kezdetét, majd koszorúzással folytatódott, melyen részt vettek az egykori történelmi Hont és Nógrád vármegyék társadalmi és kulturális életének jelentős képviselői is. A koszorúzás után a Madách Imre Városi Könyvtár adott otthont annak a kiállításnak, melyet Munkácsy Mihály kortársának, Zichy Mihály festő- és grafikusművésznek a Tragédiához készített illusztrációiból rendeztek. A kiállítást Dr. Gellér Katalin művészettörténész nyitotta meg, majd átadásra kerültek a Horváth Endre- és a Balassagyarmat Kultúrájáért díjak, melyet többek
között Fogarasi Béla, a helyi Művészeti Alapiskola igazgatója kapott kiemelkedő munkájáért. A díjakat Medvácz Lajos, Balassagyarmat újonnan megválasztott polgármestere adta át. Az ünnepség késő délután az idei Madách-díjak átadásával folytatódott. A kitüntetettek pedig: Bakos Ferenc grafikus- és
festőművész Szécsényből, Dr. Bene Kálmán irodalomtörténész Deszkről és Csemnicky Zoltán szobrászművész Balassagyarmatról. A díjazottakat Tibay András, Andor Csaba és Erdei Sándor méltatták. Az ünnepséget Madách Imre műveinek összeállításából készült irodalmi műsor zárta „...nádszál...egyenes...“ címmel. HB
T i s z t e l g é s M i k s z á t h e l o´´t t Részletek Csáky Károly Szklabonyán elhangzott ünnepi beszédéből Most, amikor a 160 éve született Mikszáth Kálmánra, nagy prózaírónkra emlékezünk, a versekkel is kacérkodó palóc egyik zsengéje jut eszembe. Az Otthon című kedves versének sorait talán nem illetlenség itt, a szülőfaluban, a ház és a temető közt idézni: „Itthon vagyok újra, újra itthon, Ismerősök jönnek velem szembe, Kedves arcok, elfeledt vonások; Gyermekkorom jut megint eszembe, És vele a fényes álmok, tervek... Istenem, de boldog is a gyermek!“ Több mint két évtizeddel ezelőtt, Mikszáth halálának 75. évében a budapesti Kerepesi temetőben koszorúzta meg a szülőföld kis zarándokcsoportja palóc ősünk sírját. ... Most újra Szklabonyára jöttünk tiszteletet adni, tiszteletet tanulni, és példázni az egymás iránti szeretetet. Magyarok, szlovákok, határon innen és túlról. Képletesen valamennyien Mikszáth örököseinek valljuk magunkat. Ezért is jöttünk ebbe a faluba, ahol hajdan Mikszáth is jól érezte magát. Melynek népétől oly sokat tanult a fogékony gyermek. Tanulta a dalt, a palóc és a szlovák beszédet, az élet művészetét és a szeretetet.
... Most talán boldogan kacsint le az égi parnasszusról, s várja, mit tudunk még mondani róla. Egy kicsit félve is csípős humorától, furfangos gondolkodásmódjától, bizony nehéz még valami újat mondani munkásságáról. ... Egy biztos, aligha van magyar író, akinek munkáit a szülőföld a maga rekvizitumaival és szellemiségével mélyebben áthatotta volna, mint a Mikszáthéit. Nem lehet úgy az írót valamennyire is ismerő embernek átmennie ezen a tájon, hogy ne akadjon a legapróbb dolgoknak is irodalmi nyomaira. ... A szülőföldszeretet, a népe s általában az ember iránti tisztelet élete utolsó napjaig elkísérte őt. Így lehetett nagy, így tudott saját környezetén kívül mást is meglátni és láttatni. A szülőföldjéhez mérte a világot, a világhoz önmagát. A megannyi sajátos vonás, a hol rejtekező, hol pedig felszínre törő források teljesedtek ki benne, illetve műveiben egyetemessé. Tisztelt ünneplő Mikszáth-barátok! Van hát mit tanulnunk e kis faluból indult nagy palóctól, Szklabonya, Kürtabony vagy Mikszáthfalva híres fiától.
Itt, ahol nyelv- és országhatárok, népek és kultúrák keverednek, ellentétek találkoznak és ütköznek, hogy egymást termékenyítsék, születhettek csak olyan nagy géniuszok, mint Madách, Balassi, Rimay, Mikszáth. ... Közülük mi most Mikszáth szellemét próbáljuk birtokba venni. Annak termékével, a sok-sok irodalmi alkotással együtt. S mindazzal, ami azokban rejtekezik: a bátor szókimondás, az igazságkeresés, a jőízű humor, a kedvre derítő csalafintaság, a furfang. Jó, hogy eljöhettünk ide, a felújított ház elé, az író emléktáblája és szobra közelébe. Hajtsunk hát fejet ismét, s vigyünk magunkkal minél többet a nagy örökségből!
Közélet
2007. január
Kürtös 7
A CSATLAKOZÁS IGAZI ARCA Idén három esztendeje lesz annak a ténynek, hogy az egykori keleti blokk országai csatlakoztak a megújulni szándékozó, a bővítést elhatározó Európai Unióhoz, majd az új év küszöbén nagy örömtüzek és görögtüzek mellett, immár közösen nyitottunk a Balkán felé, Románia és Bulgária felvételével. Egyik szemem sír, a másik pedig nevet, mint a mesében, ha van egyáltalán ilyen természetes állapota az embernek, mert ki ne örülne annak, hogy a Kárpát-medencén kívül rekedt, elszakított nemzetrész újabb darabjai, egykoron magyar területek, kerülnek ismét, testvéreinkkel egyetemben egy közös „hazába“. Azért merek csak idézőjelek közé szorított hazáról beszélni, mert egyre jobban kezd beigazolódni azoknak az embereknek a félelme, akik a csatlakozás buktatóira hívták fel elsősorban a figyelmünket néhány évvel ezelőtt. Mára egyértelművé vált a híreket figyelve, hogy a nagy európai testvérnek sokkal egyszerűbb volt felvenni tagjai sorába az újonnan csatlakozó államokat, mint új szeméttelepeket, szemétégetőket vagy veszélyeshulladék-megsemmisítőket építenie. Az újkori szeméttelepek ugyanis mi
vagyunk, területestől és emberestől. Ki ne hallana naponta azokról a botrányokról, amely az európai húspiacon zajlanak. Háromszor átcsomagolt és átfagyasztott büdös hús, hulladék-nyesedék alapanyag, mely emberi fogyasztásra nem alkalmas, de azért mi még megehetjük, vagy megetetik velünk, magyarországi tanyákra, eldugott alföldi területekre exportált több százezer tonna német háztartási szemét, gépipari és vegyészeti technológiák, melyek már nem teljesítenek semilyen ezredfordulós normát, génmanipulált vetőmagok, melyek beszennyezhetik genetikailag a termőföldjeinket, akár évszázadokra is. Hát ez lenne az európai álom? Azt hiszem, hogy nem erre vágytunk a csatlakozáskor, hogy mi legyünk Európa dögevői és szeméttárolói. A karácsonyi ünnepek alatt volt alkalmam többször is az újonnan csatlakozó Románia egyes vidékeiről riportokat látni. Az a megdöbbentő nyomor, ami lépten-nyomon jellemzi az egykori „erdélyi tündérkertet“ csak azt a benyomást erősítette bennem, hogy megint megvettek egy-két lerakatot az európai politikusok, mert kizártnak tartom, hogy bármelyikük is volt valaha szemé-
lyesen ezeken a vidékeken, hogy a saját szemével győződjön meg arról, vajon valóban teljesíti-e Románia a csatlakozás feltételeit. Mert a brüsszeli üvegpalotákból nem látni olyan messzire, mint amilyen messzire el kellene látni ahhoz, hogy a valóságot is megláthassák, ne csak azt, amit látni szeretnének. Mert az éhezés, a nyomor és a nélkülözés mindennapjaiban tengődőket nem igazán teszi majd boldogabbá az a tény, hogy most már az új Európai Unióban éhezhetnek és nyomoroghatnak tovább, vagy lehetnek a munka és a megélhetés reményében kivándorolt rabszolgái a jóléti társadalmaknak, maguk mögött hagyva családot, otthont, kultúrát, gyökereket. Egy dolog vigasztal csupán, melyről persze csak szűk baráti körben szoktunk viccelődni. Ahová mi, magyarok beléptünk az elmúlt kétszáz évben, még mindig felbomlott, vagy megszűnt. Az egykori európai uniós tagállamok nosztalgiáját figyelve az euró előtti idők iránt, nem is olyan elképzelhetetlen ez a halvány vigasz mindnyájunk számára. Hrubík B.
ITTHON az otthonban! Amikor 1994-ben, a rendszerváltást követő évek viszontagságaiban megszűnt a Csemadok kulturális hetilapja, a HÉT, még senki nem sejthette, hogy egy hosszabb szünet következik kulturális életünk háza táján, mármint ami a sajtót illeti. Nem segített különösebben az a tény sem ezen a hiányosságon, hogy 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja a szlovák kormánykoalíció részeként olyan lehetőségek birtokába került, melyek ezen a helyzeten bizonyára változtathattak volna. Maradt hát a jól ismert siránkozás és tanácstalanság, a másokra való mutogatás és várakozás, hogy majd csak akad valaki, aki meglépi, fel meri vállalni azt, amit fel kell vállalni. Ebben a csendes, siránkozó tétlenségben telt el nyolc hosszú év a médiapiacunkon, mígnem a 2006-os esztendő utolsó napjaiban egy kis, elhivatottságot és felelősséget érző csapat nemet mondott a tétlenségre, a médiákból folyó szennyre és agymosásra, a liberalizmus mindenható kétarcúságára, és ITTHON néven elindított egy új, nemzeti kulturális havilapot, mely országos terjesztésben jelenleg ötezer példányban jelenik meg. A tetszetős kivitelű és belsejében is értékeket és magasztos gondolatokat hordozó havilap minden hónap közepén jelenik meg a JEL polgári társulás gondozásában. A lap főszerkesztője Batta György, a Komáromban élő költő, publicista, akinek a személye biztosíték arra, hogy a lap ezt a szellemi és erkölcsi tartását
megőrzi az elkövetkező időszakban is. A szerkesztőgárda, melynek soraiban megtaláljuk Mihályi Molnár Lászlót Szepsiből, Petheő Attilát Komáromból, Máté Lászlót Kassáról, Múlyadi Nagy Lászlót Helembáról, de lapunk, a KÜRTÖS főszerkesztőjét, Hrubík Bélát is, sokat ígérően és igényesen állította össze az első számot. Igazi ajándékot juttattak el mindazon emberek karácsonyfája alá, akik kezükbe vehették a lapot még az ünnepek előtt. A lap második száma már szintén piacon van. Kapható a Csemadok Területi Választmányának titkárságán lesz, valamint azokban az üzletekben, ahol a Kürtös is megvehető, illetve megrendelhető az alábbi e-mail címen: i t t h o n . p r e s s @ g m a i l . c o m , vagy a 0907/177 817-es telefonszámon. A havilap 52 oldalon jelenik meg teljes színben, és az ára 30 szlovák korona. Ajánljuk minden Csemadok- alapszervezetnek, iskolának, önkormányzatnak és könyvtárnak és mindenkinek, aki igényli a tartalmas, értékeket hordozó írásokat, mert ez a lap igazán rólunk és értünk szól. Lapunk szerkesztőségének nevében sok sikert és hosszú életet kívánunk a lapnak, szerkesztőinek pedig kitartást és hitet a minden bizonnyal küzdelmes hétköznapjaikhoz. Szerk.
Közélet
8 Kürtös
2007. január
MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT MI A VÉLEMÉNYÜK A KÜRTÖSRŐL?
MINEK ÖRÜLNÉNEK LEGJOBBAN 2007-BEN?
Idén V. évfolyamába lépett közéleti havilapunk, a KÜRTÖS. Ez adta az ötletet, hogy megkérdezzük olvasóinkat, mondják el őszintén véleményüket a lapról. Mi az, ami jó, s mi az, ami nem jó benne? Mi az, amiről sokat, vagy mi az, amiről keveset írunk a lapban? Íme a telefonos körkérdésünkre adott válaszok:
Az új esztendő első napjaiban nem a hagyományos „Mit vár az új évtől?“ kérdéssel fordultunk az emberekhez, hanem kivételesen azt kérdeztük, hogy minek örülnének legjobban 2007-ben?
Rusznák Margit hivatalnok, Rárósmúlyad: Rendszeres olvasója vagyok a lapnak. Nekem tetszik. Gyurkovics Tibor polgármester, Kőkeszi: Nem állítom, hogy mindent elolvasok a KÜRTÖSben, de alapjában véve, valamilyen szinten elégedett vagyok vele. Jakab Zita hivatalnok, Csáb: Többet írhatnának benne a falvaink életéről, és örülnék egy kulturális-társadalmi eseménynaptárnak, amelyből kiolvasható, hogy mikor, hol és milyen rendezvényre kerül sor. Dovičin Katalin hivatalnok, Sirák: Lényegében jónak találom a KÜRTÖSt, melynek lapjain olyan dolgokról is olvasok, amelyekről nem írnak más újságokban. Jusztin Imre iskolaigazgató, Ipolynyék: Nekem azért tetszik a lapjuk, mert olyan dolgokról, szereplőkről, intézményekről vagy problémákról olvasok benne, amelyeket általában én is ismerek, és lényegében vagy az esetek többségében egyet is értek a leírtakkal. Amit hiányolok, lehetne színesebb, sokrétűbb a sportrovat. Egyébként nálunk a tantestületben minden kolléga megvásárolja és olvassa a lapot. Musszer Zita hivatalnok, Szécsénykovácsi: Olvasom, és jónak találom az újságot. Nagy József polgármester, Inám: A feltételekhez mérten magas színvonalú a lap. Örülök, hogy nyoma veszett a korábbi személyeskedő hangvételű írásoknak, és az utóbbi időben valóban konstruktív, az olvasók többségének érdeklődését felkeltő cikkek jelennek meg a KÜRTÖSben. Racsko Erzsébet magánvállalkozó, Terbegec: Örülök, hogy létezik ez a lap. Elégedett vagyok a színvonalával, bár közölhetne több programelőzetes hírt. Amit hiányolok a lapból, hogy gyakrabban foglalkozhatna a környezetvédelem fontosságával, ráirányíthatná az emberek figyelmét a környezetvédelem problémáira. Kosík István polgármester, Ipolynagyfalu: Jó, hogy van ez az újság a Nagykürtösi járásban. Elégedett vagyok a KÜRTÖSsel, időnként azonban közölhetne keresztrejtényt vagy ún. poénbombát is. Ugyanakkor bemutathatná a járás jeles személyiségeit, a fiatalabb olvasók megnyerése érdekében pedig nekik szóló írásokra is szükség lenne a lapban. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a teljesség igénye nélkül készült, mondjuk azt, alkalmi „közvélemény-kutatásunk“ messze nem tükrözi olvasóink többségének véleményét, azt viszont az elmúlt évben is örömmel tapasztaltuk, hogy az elárusítóhelyeken, vagyis településeink élelmiszerboltjaiban a lap rendszeres vásárlói érdeklődéssel, sőt, helyenként türelmetlenül várják a KÜRTÖS legújabb számát. Lehetőségeinkhez mérten idén is arra törekszünk, hogy egyre tartalmasabb és sokszínűbb lappal lepjük meg régi és új olvasóinkat.
Zólyomi Károly polgármester, Ipolyvarbó: - Sok dolognak örülnék. De legfőképpen annak, hogy legyenek az emberek egymás iránt megértők, és tiszteljék egymást. Kanyó Ágnes hivatalnok, Óvár: - Annyi mindennek örülne az ember. Én elsősorban annak, hogy egészségesek legyünk, és összhang legyen a családokban. Híves Magdolna hivatalnok, Lukanénye: - Erőnek, egészségnek, szeretetnek, békességnek. És hogy szeressék, becsüljék egymást az emberek. Dudás Edit egészségügyi asszisztens, Kőkeszi:- Hogy egészségben túléljük a mostani évet is. Braunstein Štefan nőgyógyász, Nagykürtös: - Annak örülnék a legjobban, ha a páciensek érdekében sikerülne megvalósítani az egynapos sebészeti gyógyítást, és bevezetni az ún. urgens szülést. Trevalecz László nyugdíjas pedagógus, Ipolyhidvég: - Nem viccnek szánom, de legjobban annak örülnék, ha már elkészülne a műfogsorom. Éppen ma voltam a fogorvosomnál, és biztatott, hogy hamarosan meglesz a műfogsor. Kovács Éva alkalmazott, Gyürki: - Ha bejönne az új munkahelyem. Ugyanis nemrégen változtattam munkahelyet, és most Gödön, a Samsungban a plazmatévék összeszerelésével kapcsolatos tudnivalókat tanuljuk. Alaksa Zsófia munkanélküli, Szécsénykovácsi: Többek közt annak is örülnék, ha volna a mobiltelefonokhoz szükséges térerő a falunkban. Tuček József építész, Terbegec: - Jómagam rengeteget dolgozom, és annak örülnék, hogy ha sokat is kell dolgozni, legalább átlagos színvonalon élhessünk. Lőrincz Mária a Középső-Ipoly Mente Régófejlesztési Ügynökség igazgatója, Ipolykér: - Ha sikeresebb lenne a Nagykürtösi járás mind a munkahelyteremtés, mind a beruházások terén. H. Margit, alkalmazott: - Csak a gyerekeimre gondolok. Hogy sikerrel folytassák főiskolai tanulmányaikat. Gyurkovics Tibor polgármester, Kőkeszi: - Ha csupa olyan emberrel találkoznék az utcán, akinek arcáról öröm, boldogság és elégedettség sugározna felém. És hogy az önkormányzatoknak legyen elegendő anyagi fedezetük terveik megvalósításához.
Villáminterjú BEMUTATJUK ÚJ POLGÁRMESTEREINKET Tavaly december 2-án tartották a helyhatósági választásokat, amelyek sokak szerint fontosabbak minden más megméretésnél, hiszen a helyi képviselő-testületek és a polgármesterek még a legkisebb településen is milliókról döntenek. Lapunk múlt évi decemberi számában közöltük a vegyesen lakott településeinken megválasztott polgármesterek jegyzékét, amelyben találkozhattunk néhány új névvel is. Az alábbiakban villáminterjú formájában kívánjuk bemutatni az első választási ciklusban induló polgármestereinket. Három kérdéssel fordultunk hozzájuk:
Közélet
2007. január
Kürtös 9
Villáminterjú 1. Megválasztása előtt hol dolgozott, vagy mivel foglalkozott? 2. Milyen eséllyel indult a választáson? 3. Mit szeretne másképpen csinálni, mint az elődje(i)? Majdán László, Leszenye 1. Megválasztásom előtt évekig a Nagykürtösi Járási Munkaügyi Hivatalban dolgoztam főelőadóként. 2. Mivel hárman indultunk a megméretésen, 33,3 százaléknyi esélyt adtam magamnak. 3. Nagy szüksége volna a falunknak egy kultúrházra. Legelőször ezt kívánom valamilyen úton-módon kivitelezni, megoldani. Baki Attila, Terbegec 1. Foglalkozásomat tekintve történész vagyok. 2. Ötven százalékot adtam magamnak, mivel ketten indultunk a választásokon. 3. Intenzívebb kapcsolatot teremteni a helyiekkel. Hocsák Marián, Ipolyhidvég 1. Rendőrakadémián végeztem, megválasztásomig rendőrként dolgoztam, Szlovákgyarmaton a határőrségi kirendeltség igazgatóhelyettese voltam. 2. Nem vagyok szerencselovag, tehát ha nem éreztem volna magamban legalább 50 százaléknyi esélyt a megválasztásomra, el sem indulok. 3. Szeretnék a fiataloknak klubhelyiséget létrehozni, segíteni az idősebb emberek helyzetén, és fellendíteni falunk kulturális életet. Ádám Béla, Csalár 1. Megválasztásom előtt agrárvállalkozóként tevékenykedtem. 2. Ötven százalék esélyt adtam magamnak. 3. Szeretném fellendíteni a falunkban a kulturális életet, és jobban összehozni egymással az embereket. Cseri Lajos, Ipolybalog 1. Nagykürtösön az STT Comex ügyvezető igazgatója voltam megválasztásomig. 2. Nagyon szoros eredményt vártam, és ez be is jött. 3. A választási programomnak volt egy szlogenje: rend-rendszer-rendszeresség.
Nagy Béla, Rárósmúlyad 1. Vállalkozóként dolgoztam, számítógépek behozatalával foglalkoztam. 2. Csekély eséllyel indultam, mivel ebben a kis faluban négy polgármesterjelölt is volt, tehát az esélyek igencsak megoszlottak. 3. Legfontosabb feladatomnak tartom, hogy megállítsam az emberek elvándorlását a faluból. Hogy itt helyben találjanak maguknak munkát és tisztességes megélhetést. Suchánsky Pál, Ipolykér 1. Losoncon a Stavoúniánál dolgoztam építészként. 2. Esélyesnek éreztem magam, különben nem fogadtam volna el a jelölésem. Kétségtelen, hogy legnagyobb esélye a volt polgármester asszonynak volt. 3. Dinamikusabb haladást elérni a községünkben. Legelőször is szeretném rendbehozatni a helyi utakat. Gyurász Éva, Dacsókeszi 1. Magánvállalkozóként dolgoztam. 2. Négyen indultunk, ebből adódóan 25 százalék esélyt adtam magamnak a megválasztásomhoz. 3. Legfontosabb teendőmnek tartom a víz- és csatornahálózat megépítését, amihez megvan az engedély és az anyagi fedezet. Szükség volna egy új futballpályára is, és szeretném fellendíteni a községben a kulturális életet. Grešina Erzsébet, Kóvár 1. Évek óta itt dolgozom a községi hivatalban. 2. Mivel a három indulóból a választási bizottság kizárta az egyik jelöltet, maradtunk ketten, tehát 50 százalékos esélyt adtam a megválasztásomnak. 3. Lévén, hogy tavaly meglehetősen sok anyagi kiadásunk volt, ebből kifolyólag kisebb tartozással kezdtük az évet. Legsürgősebb teendőim egyike, hogy előteremtsük a pénzt a község területi tervének kidolgozásához. Makó Gyula, Zsély 1. Megválasztásomig magánvállalkozóként dolgoztam. 2. A jelöltek közül talán én voltam az, aki legkevésbé készült polgármesternek, ugyanis felkérésre vállaltam a polgármester-jelöltséget. 3. Jobban kihasználni az adott esélyeket. Egyrészt az EU-s támogatásokat, másrészt a lakosság potenciálját, harmadrészt pedig saját rálátásomat, saját tapasztalataimat.
MIHEZ KÉRJÜK A POLGÁRMESTEREK SEGÍTSÉGÉT? Szinte hihetetlen, de mégis igaz, hogy lapunk, a KÜRTÖS ebben az évben V. évfolyamához érkezett. Köszönhető ez a pályázatainkra érkezett kisebb-nagyobb anyagi támogatásoknak, továbbá a járás vegyeslakta települései önkormányzatainak is, amelyek hónapról hónapra átvesznek bizonyos példányszámot a lapból. És nem utolsó sorban a KÜRTÖSt rendszeresen vásárló olvasóknak. Egyébként kisebb csodával ér fel, hogy Szlovákia déli járásai közül az egyik legkisebben, a Nagykürtösi járásban, ahol alig 30 százaléknyi a magyarság aránya, a Csemadok Területi Választmánya kezdeményezésére és kiadásában magyar nyelvű újság jelenik meg. Tudomásunk szerint nincs önálló járási szintű magyar sajtóterméke a Losonci, Érsekújvári, Rozsnyói, de a Tőketerebesi vagy a Galántai járásnak sem. Mindenekelőtt rajtunk, ebben a térségben élő magyarokon múlik, hogy meddig marad meg ez a népünk múltja szellemi,
kulturális és tárgyi értékeinek minél teljesebb feltérképezésére és a jelen közéleti, társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális és sporteseményeinek lehetőleg maradéktalan és aprólékos bemutatására vállalkozó újság. Hogy eme küldetésének és az olvasók fokozódó igényeinek és elvárásainak is egyre inkább megfeleljen, a lapnak rugalmasabban kell követnie a térségünk eseményeit és történéseit, ugyanakkor törekszünk arra is, hogy lehetősegeinkhez mérten az eddiginél is tartalmában sokszínűbb és változatosabb legyen a KÜRTÖS. Ebbeli igyekezetünkhöz azonban kérjük a települések polgármestereinek segítségét is. Hogy mire gondolunk? - Kérjük, hogy a községükben tervezett vagy készülő társadalmi és kulturális rendezvényekről időben értesítsék a szerkesztőségünket. - Hívják fel figyelmünket a községükben élő értékes és jeles emberekre, díszpolgárokra, különleges
hobbival foglalkozó személyekre, sikeres vállalkozókra, a kultúra elkötelezett ápolóira, tehetséges fiatalokra, eredményes focistákra, helyi gólkirályokra stb., stb. - Hívják fel figyelmünket községük legidősebb polgáraira. - Hívják fel figyelmünket településük műemlékeire vagy a népi építészet jegyeit viselő régi házakra. Érdekes természeti képződményekre, védett természeti területekre stb. És hasonló kéréssel fordulunk olvasóinkhoz is. Továbbá szívesen vennénk, ha írnának lakóhelyük eseményeiről vagy régi szokásokról, hagyományokról, babonás történetekről. De annak is örülnénk, ha az idősebbek elmesélnék lapunk munkatársának háborús élményeiket, a kitelepítést, vagy visszaemlékeznének arra, miként történt falujukban a szövetkezetesítés. Összeállította: B.Gy.
Közélet
10 Kürtös
2007. január
Nem volt hiába Mint cserkész, többször táboroztam Ráróspusztán az erdei forrásnál. Az Ipoly partjáról mindig megcsodáltam Múlyad szép templomának kupoláját. Kitörölhetetlenül megmaradt emlékezetemben Vámos Jóska karcsú alakja, aki felettem járt a polgáriban, és a fiúk példaképe volt. El kellett hagynia szülőfaluját, elszakadtak a gyökerei, élete hányavetetté vált, de amikor meghallotta 1956 októberében a tüntető tömeg jelszavát: „Aki magyar, velünk tart!“, tudta, hogy hol a helye. Mivel a határőröket tisztjeik hazaküldték, s 40 km-es határszakasz őrizet nélkül maradt, de rendőrség is felbomlott, ránk maradt a rend biztosításának feladata. Ekkor lett Vámos József a szécsényi Nemzetőrség helyettes parancsnoka. Feladatuk ellátásába sem a Községi Forradalmi Tanács, sem a Járási Forradalmi Tanács nem szólt bele, de rendszeresen tanácskoztunk a következő lépésekről. Dicséretes munkát végeztek és nagy részük volt a szécsényi forradalom békés győzelmében. Feladatuk gyökeresen megváltozott 1956. november 4-e után. Meg kellett védeni forradalmunkat az ávós támadásoktól Szécsényben, Nógrádmegyerben és Ipolytarnócon. Amikor Szécsény is elveszett, megkezdődött a minden képzeletet felülmúló megtorlás. Őt is letartóztatták, s először Gyarmatra, majd Tarjánba hurcolták. Felesége Vámos Józsefné, szül. Varga Jolán - aki a kitelepítések elől nagyszüleivel Bussáról Szakalba ment át, és Vámos Jóskával egybekelt - hűséges feleségként Tarjánba sietett, hogy letartóztatott férjének meleg ruhát vigyen. Nem volt ő forradalmár, csak férjét szerető hitves. Mégis mártír lett, az esz-
telen megtorlás mártírja. A Megyeháza előtti téren tartózkodott - a börtönbe való bejutást várva - amikor eldördült az első sortűz. Földre vetette magát, majd felállt, és az épülethez akart rohanni. Itt érte a gyilkos golyó. 132 halálos áldozata lett ennek a sortűznek. A legtöbbet hátba lőtték, amikor már a földön feküdtek. Az igazság az, hogy elsősorban az acélgyáriakat - ahol a forradalom megyei főereje volt akarták büntetni. De ők késtek, és így elkerülték a mészárlást. Varga Jolánt nem engedték este eltemetni, délután volt a csendes elhantolás. Mégis másnap reggel virágokkal borított sírt láthattak a temető látogatói. Vámos Józsefet rettenetesen megkínozták, majd 2 és fél évre elítélték. 8 éves kislánya, Ida árván maradt. Nagyszülei nevelték, és harcoltak az állami gondozásba való vétel ellen. A mi jó öreg Ipolyunkhoz kapcsolódik még két másik mártír sorsa: December 14-én az Acélgyár két munkásvezetőjét, Hadady Rudolfot és Hargitay Lajost elhurcolták, és bestiális módon agyonverték Hugyagon, és hulláikat az Ipolyba dobták. A cseh vámosok fedezték fel a hullákat, és értesítették a magyar határőrséget. Emlékükre a szép kopjafa figyelmeztet, amely most Hugyag temploma mellett áll. De ne feledkezzünk meg felvidéki testvéreinkről sem: A Kékkői Járási Tanács élelmiszerszállítmányt küldött az „éhező szécsényieknek“, amit mi persze azonnal Pestre továbbítottunk. Köszönet érte. Mivel az Ipolyon túli magyarok esténként a folyóparton vártak embereinkre, és ottani híreket közöltek velünk, ezt a kapcsolatot is meg kellett
szervezni, és folyamatosan erősíteni. Pöstyénpuszta lakója, ifj. Lovcsányi Lajos vállalta ezt. Ismeretlenül is megköszönöm ezeknek az embereknek, akik ezt a veszélyes feladatot elvállalták. Mivel nem lehetek Veletek, így a Frankfurti Magyar Katolikus Egyházközség udvarában felállított 56-os kopjafa mellé térdelek le 2006. december 8án, és imádkozom a mártírjainkért. Dipl.Kfm. Klement Kornél, A Magyar Köztársaság Lovagkeresztjének tulajdonosa A bussaiaknak és minden idelátogatónak emlékoszlop jelzi a forradalom ártatlan áldozatait. A Varga Jolán szülőháza előtti parkban kopjafát lepleztük le. A szentmisét és a kopjafa felszentelését Hajnal György kanonokplébános Budapestről és Parák József helyi plébános celebrálták. Id. Klement Kornél levelének hatása sokak szemébe könnycseppeket csalt. Az értelmetlen halál, a megtorlás áldozatainak halála talán nem volt hiába. Ezután Dr. Marossy Endre történész izgalmas és lenyűgöző előadását hallgathatta meg az emlékező közönség. MK
Tisztújító közgyűlés és jubileumi rendezvény a Keresztény Értelmiségieknél Balassagyarmaton Tavaly decemberben zsúfolásig megtelt a Városháza Díszterme a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége balassagyarmati szervezetének ünnepi rendezvényén. A szövetség 10 éve működik, és ötévente tart tisztújítást. Dr. Limbacher Gábor, a szervezet eddigi elnöke beszámolt az elmúlt ciklus esztendőiben végzett munkáról, a rendezvényekről és nehézségekről is. Az elnöki beszámolót a tagság elfogadta, majd szavazott az új elnökségről és tiszti karról. Az újabb öt évre további bizalmat kapott az elnöki poszt ellátására Dr. Limbacher Gábor. A vezetőség újabb tisztségekkel bővült, így többek között már a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásért is van felelős. A rendezvényen ezután a helyi szervezet megalakulásának 10 éves jubileumát ünnepelték a résztvevők. Az ünnepi programot egy kötetlen beszélgetés zárta. Itt sokan kifejezték lelkes elhivatottságukat, mely újabb tagok belépésével is megnyilvánult. Többen e csatlakozással kívánják ellensúlyozni az ország politikai közéletében, vezetésében tapasztalt devalválódást. Időtálló értékekkel felvértezve, a gondviselés biztonságával, áldozatvállalással és a közösség erejével látják, látjuk előre mozdíthatónak városunk, térségünk és nemzetünk ügyét. Dr. Limbacher Gábor, elnök
A Szövetség következő előadása folyó hó 26-án, pénteken este 7 órakor lesz a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Ekkor Balczó Andrást hallhatják az érdeklődök. Balczó éveken keresztül a magyar öttusa kiemelkedő egyénisége volt. 1973-ban háromszoros olimpiai és tízszreres világbajnokként vonult vissza. Ma közel 70 évesen - tizenkét (!) gyermekes édesapaként - járja az országot, és vallja meg hitét, beszél családról, boldogságról, Jézusról. Az előadásra mindenkit szeretettel várunk. KÉSZ, Balassagyarmat
Közélet
2007. január
Kürtös 11
Adakozzunk vagy sem?
Ú JA B B A D O M Á N YO K D É V Á R A
Életünk folyamán a sors számtalanszor tesztel bennünket jószándékból, emberségből, abból hogyan viszonyulunk más ember bajához, nyomorúságához. A médiából gyakran értesülünk olyan rendezvényekről, ahol gyűjtést szerveznek a szegények, a beteg gyermekek vagy a katasztrófa sújtotta települések számára. Örömmel látjuk, hogy az ilyen eseményekhez ismert emberek, sztárok is csatlakoznak, s ez így van rendjén. Egy-egy gyűjtés alkalmával bebizonyosodott, hogy az emberek nagy része szívesen segít, mert átérzik a rászorultak és betegek fájdalmát. Ha látunk egy beteg vagy éhező gyermeket a tv képernyőjén keresztül, természetes, hogy sajnáljuk. Sajnos egyre gyakrabban látunk ilyet a közvetlen közelünkben is. Azok az emberek vagy intézmények, akik gyűjtést szerveznek pl. egy beteg gyermek számára, azért teszik, hogy örömet szerezzenek, és részt vállaljanak egy szenvedő gyermek és a vele szenvedő család anyagi és lelki terheiből. Ugyanígy azok, akik gondolkodás nélkül, jó szívvel adakoznak, akár ha keveset is, csakhogy örömet szerezzenek. De mi van veled? Te hogyan viszonyulsz mások gondjaihoz? Szívesen adsz, vagy elhallgattatod a lelkiismeretedet azzal, hogy honnan, miből? Belegondoltál már mennyi felesleges dolgot megadsz gyermekeidnek vagy magadnak? Lehet, hogy már az a pár korona is elég lenne, ha szívből adnád. Vagy netán azon jár az agyad, hová kerül az összegyűjtött pénz? Hát, őszintén kívánom neked, soha ne tudd meg, csak gondolj bele, mi lenne veled hasonló helyzetben. Ilyenkor az emberek többsége azt mondja: „Én ezt ki sem bírnám!“ Csakhogy sajnos ezt igenis ki kell bírni. Hogy hogyan? Hittel, szeretettel és önfeláldozással. Az adakozás sohasem kötelező, de ha nem tudsz vagy nem akarsz adni, kérlek, legalább ne bántsd azt, akinek amúgy is bánata van. Egy régi igaz mondás is ezt tartja: Földön fekvő emberbe nem rúgunk! Szívből kívánom, hogy soha ne tudd meg, mire is kell az ilyen adományt fordítani, és soha ne kelljen a gyermeked szenvedését látnod. Ha az utóbbi soroknál ismertél magadra, fogadj el egy jó tanácsot, tedd fel a két kezed, és naponta adj hálát Istennek, hogy egészséges családod van. Azok, akik jó szándékkal segítenek, ezt maguktól is tudják.
2006. december 14-én egy kis társaság indult el Dévára, hogy adományokat vigyen a Szent Ferenc Alapítvány gyermekeinek. A dévai Szent Ferenc Alapítvány 2002-ben jött létre, elsősorban az erdélyi ferencesek által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, iskolák, óvodák támogatására. Mi a dévai Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthonba mentünk, amely már 1993. szeptember 15-én megnyitotta kapuit. Hátrányos helyzetű gyermekeket fogadnak be Erdély egész területéről, akik számára ingyenes nevelést-oktatást, teljes ellátást biztosítanak. Ma már tizenkilenc tömbház lakás és négy magánház van az alapítvány tulajdonában. A gyermekek itt laknak „szociális családok“-ba szervezve egy-egy nevelővel. A gyermekek havi állami támogatást kapnak, ami azonban csak az egy gyermekre jutó költségek harmadát fedezi. Jogukban van befogadni az árva, félárva gyermekek mellett minden olyan kiskorú személyt, akinek fizikai, lelki, szellemi, morális integritása nincs biztosítva ott, ahol él. Minden gyermeket szeretettel fogadnak (www. devaigyerekek.hu). Reggel Szlovákgyarmaton találkoztunk, ahol az összegyűjtött élelmiszert, tisztítószereket és játékokat bepakoltuk a kisbuszba. Közülünk öten (Molnár Katalin - Bussa, Vízi Mária - Óvár, Balog Péter - Zsély, Nagy József - Inám és György Tibor - Lukanénye) már voltak Déván, de hárman (Bombór Ivett - Bussa, Horvát Magdolna - Szécsény és Szabó Csilla - Ipolyhidvég) most mentünk először. A több mint tíz órás út szinte elröppent a vidám társasággal. Hét óra körül érkeztünk meg. A gyermekek már vártak, és ismerősként üdvözöltek. A vacsora után eljött hozzánk Böjte Csaba atya. Átadtuk neki a pénzadományokat, ami elég szép összeget tett ki (1800 euró és 200 000 Ft). Kellemesen elbeszélgettünk a munkásságáról és a terveiről. Az idő szinte repült. Másnap a kiadós reggeli után meglátogattuk az alsó tagozatosokat. Az ő iskolájuk a kolostor épületében van. Nagyon szép és jól felszerelt osztálytermeik vannak. Minden gyermek kapott egy kis édességet. Aztán a felső tagozatot látogattuk meg, amely kb. 1 km-re található a kolostortól. A romániai iskolarendszerben 10 osztály van, a 9. és a 10. osztályban már szakot tanulnak. Itt asztalosnak és fafaragónak képezik őket. Még a délelőtt folyamán kirándulást tettünk a kb. 14 km-re lévő Vajdahunyadra. Itt megnéztük Hunyadi János várát, amely szinte egészében megmaradt. Ennek a kicsinyített mása (1:3) van Budapesten a Városligetben. Ebéd után Déva várához mentünk. Ide felvonó visz fel, és még jó pár lépcsőt is meg kellett másznunk. De a látványért és a hely történelmi légköréért megérte. A várrom most felújítás alatt áll. A rom legmagasabb pontján előadtuk a Kőmíves Kelemen balladát, ami azon a helyen még meghatóbb volt, és talán jobban át tudtuk érezni a történetét. E sok történelmi élmény után sétáltunk egyet Déva városában. Részt vettünk az esti szentmisén, majd meglátogattunk két „családot“ a szomszédos tömbházban. A ház pincéjében egy pici kápolnát csináltak székely munkások és a gyermekek segítségével. Az ott lévő gyönyörű feszületet Rómából kapták. Még szentmisét is szokott ott tartani Csaba atya. Sajnos elérkezett aa hazaindulásunk pillanata is. Szombaton reggeli után elbúcsúztunk a gyermekektől, és nehéz szívvel elindultunk. Marosillyén, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szülőházánál megálltunk. Ezt a területet sikerült a Szent Ferenc Alapítványnak megvennie. Megkoszorúztuk a házat, és mécsest is gyújtottunk. Folytattuk az utunkat Aradra, ahol szintén meg szerettünk volna állni a 13 aradi vértanú emlékművénél. Nehezen találtuk meg, mert egyre kevesebben beszélnek magyarul. Nagy csalódás ért minket, mikor megláttuk az emlékművet. Ez méltatlan ezekhez a hősökhöz. Miután megkoszorúztuk, kitakarítottuk a környékét, mert tele volt elszáradt koszorúkkal, virágokkal és mécsesekkel. Talán egy kissé csalódottan indultunk hazafelé. Az út többi része már gyorsan eltelt, és szerencsésen, új élményektől gazdagon hazaérkeztünk. Lelkileg feltöltődtünk, új embereket, tájakat ismertünk meg, és elterveztük, hogy ha lehetőség adódik, biztos hogy megismételjük ezt az utazást. Szabó Csilla
B.M.
12 Kürtös
Közélet
2007. január
KALENDÁRIUM Ezzel a címmel lapunk új rovattal jelentkezik, amelyben mindig a következő - most kivételesen együtt szerepel január és február hónap ismertebb névnapjait és eredetüket ismertetjük, de felidézzük a régi jeles napok feledésbe merült szokásait, hiedelmeit, a népi vallásosság máig fellelhető emlékeit, múltunk nemes néprajzi örökségét. „Már az év, mint homokóra, fordul: /elfogy az ó, most kezd fogyni az új,/ s mint unt homokját a homokóra, /hagyja gondját az ó év az újra...“ Megkezdvén a 2007. esztendőnk hétköznapjait, aligha ünneprontó útravaló Babits Mihály emlékeztetője.
JA N U Á R Névmagyarázó Attila - gót eredetű név, jelentése: atyuska, apácska, szeretett apánk. Egész Európa rettegett Atilla, a hun fejedelem seregétől Ernő - ófelnémet eredetű név, jelentése: komoly, határozott Veronika - görög, latin név, jelentése: győzelmet hozó vagy: igaz kép. Régi bibliai névként tartjuk számon. Veronika a varrónők védőszentje. Lóránt - a germán Roland névből született az „r“ és az „l“ betűk felcserélésével, jelentése: vakmerőségével dicsőséget szerzett harcos. Piroska - latin eredetű név, jelentése: régi, tiszteletreméltó. Nálunk kedvelt név, bár nem annyira, mint korábban. Ágnes - görög, latin név, jelentése a görögben: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szűzies, tartózkodó. Latin jelentése: bárány. Károly - germán, latin, magyar név, jelentése: legény, fiú, karvaly, turul. A gyakori nevek közé tartozik.
Jeles napokhoz fűződő szokások Vízkereszt - korunkban a vízkereszt leginkább a karácsonyfa lebontásának és a farsang kezdetének napja. Hajdanában az utána következő hétfőt „regélő“ hétfőként emlegették, mely már a nagy mulatságok télűző vigalmait nyitotta. Antal - Remete Nagy Szent Antal hajdanában a beteg emberek és az állatok nagy tiszteletben álló védőszentje
volt. Egyes vidékeken a marhaszentelés napja volt. Piroska napján ha fagy, negyven napig el sem hagy. Vince - szőlősgazdák reménysége. Névnapja időjárásából a várható bortermést szokták megjósolni. A legismertebb regula szerint: Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince. Pál - A népi kalendárium Pál napjához fűződő, mindmáig legismertebb és legvalószínűbb jóslata szerint: Pálnak fordulása, tél elmúlása.
F E B RU Á R
Ákos - török eredetű név, jelentése: fehér sólyom. A gyakori nevek közé tartozik.
Névmagyarázó
Jeles napokhoz fűződő szokások
Ignác - latin eredetű név, jelentése: tüzes, tűz. E név híres viselője volt Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend megalapítója, Semmelweis Ignácot az anyák megmentőjeként ismerjük. Karolina - latin, germán név, jelentése: legény, fiú. Érdekes módon ezt a nevet - jelentései ellenére - lányok, asszonyok viselik. Balázs - latin, magyar eredetű név, jelentése: királyi. Ezen a napon a katolikus egyház Szebeszte püspökére, Szent Balázsra emlékezik, aki a III-IV. században élt, és nemcsak a lélek, hanem a test betegségeit is eredményesen gyógyította. Ő az orvosok, takácsok, muzsikusok védőszentje. Ágota - török, magyar eredetű név, jelentése: a jó. A krónikák szerint Szent István király lányainak egyikét hívták így. Aranka - latin, magyar név, jelentése: arany. Marietta - héber, olasz név, jelentése azonos a Máriáéval. A kedvelt nevek között szerepel. Zsuzsanna - héber-görög-latin eredetű; jelentése: liliom Mátyás - héber eredetű név, jelentése: Jahve ajándéka. A gyakori nevek közé tartozik, s történelmünkben is jelentős helyet foglal el. Hunyadi Mátyást, a nagy reneszánsz uralkodót ma is igazságos Mátyásként emlegeti a magyar nép. Ezen a napon az egyház Szent Mátyás apostolra, a jégtörőre emlékezik. Géza - török, magyar eredetű méltóságnév, történelmünk kezdetétől használatos. Uralkodóink között három Géza is volt. Géza nagyfejedelem, I. Géza, a szelíd király és II. Géza, aki gyermekként lépett trónra.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához kapcsolódó népszokásaink a katolikus liturgiában (az egyházi szertartásokban) gyökereznek. Mária megtisztulásának és Jézus templomi bemutatásának emlékünnepén szentelik meg azokat a gyertyákat, amelyek a hívő embert a bölcsőtől a koporsóig elkísérik. A néphit szerint ezen a napon jön ki a barlangjából a medve, s ha látja, hogy süt a nap, akkor visszamegy az odújába. Ismert időjóslási regula: „Gyertyaszentelő hidege, kora tavasz hírnöke.“ Balázs napja valamikor - akárcsak Európa-szerte, úgy nálunk is - az egészséget óvó Balázs-áldás templomi szokásának és az adományokat gyűjtő deákoknak „balázsolási“ alkalma volt. Bálint - jó néhány éve már nálunk is megújhodott kultuszával ünnepelhetjük a szeretet és a szerelem Bálint-Valentin napját. Merthogy mi is átvettük az angol kultúrkörben meghonosodott régi szép szokást, amikor a szerelmesek levélben vagy virággal köszöntik egymást. Bálint vagy latinosan Valent, ókresztény püspök volt, aki hitéért szenvedett vértanúságot 269-ben. Zsuzsanna névünnepéhez kapcsolódó régi hiedelem szerint, ha február 19-én (vagy akkortájt) magasan száll a pacsirta, hamarosan beköszönt a jó idő, és ha reptében még meg is szólal, akkor már bizonyosra vehető, hogy szép lesz a kikelet. Mátyás - máig ismert az a mondás, hogy ha a neve napján jeget talál, azt széttöri, ellenkező esetben viszont az enyheséget fagyosra fordítja. Válogatta és összeállította: Bodzsár Gyula
Hitélet
2007. január
IN
Kürtös 13
D U L C I J U B I L O. . .
Vízkereszt napján csodálatos módon az ipolybalogi templom padjai nem ürültek ki a szentmise befejeztével, a kedves hívek nagyon szép számban maradtak, illetve jöttek el a meghirdetett orgonazenés áhitatra. A hangversenyen váltotta egymást a mennyei orgonaszó és a lágy kórusének. Baróti István orgonaművész, aki már a szentmisén is betöltötte a kántor szerepét, nagy szívvel köszöntötte az összegyűlteket. Elmondásából megtudtuk, hogy Erdélyben, Kisszentdomonkoson látta meg napvilágot. 1975-ben került Esztergomba Lékai bíborossal, majd kiszogálta Paskai bíboros atyát, és most Erdő Péter bíborost segíti a bazilikában. Kért minket, hogy Ipolybalog és Esztergom, a két Szent Istvánnal kapcsolatos helység kapcsolódjon össze az imában, és amikor az Ipolyra nézünk, gondoljunk rá, hogy az a Dunába torkollik, így kapcsolatot teremtve Esztergommal, jelképezze ez a kapcsolat a lelki kapcsolatot, a Krisztusban való együvé tartozást.
Az áhitat a Szent Korona Kórus és az orgonaművész közös előadásában Clarke: Jertek áldjuk Istent... művével kezdődött. A későbbiekben hallhattunk Buxtehude-, Vierne-, Bach-, Lisznyai- és Liszt-orgonaműveket. A hangverseny érdekessége volt a Bach által feldolgozott In dulci jubilo kezdetű korál, melyet a kórus is elénekelt, melyben megfigyelhettük a latin és a magyar nyelv játékos váltakozását. A későbbiekben hasonlóan jelent meg a kórus által előadott, közismert karácsonyi ének, az Adeste fideles dallama Liszt orgonadarabjában. György Ferenc lelkiatya megkö-
szönte a művész úrnak, hogy a háromkirályok ünnepén egyedül töltötte be a három király szerepét csodálatos karácsonyi ajándékával, az orgonamuzsikával. A szervezők nem titkolt célja, hogy hagyományt teremtsenek ezzel e kis község templomában, ahol a jövőben további művészek játékát csodálhatjuk majd meg, s e nagyszámban összejött érdeklődő buzdító hatással bírt, mutatva, hogy van igény a hasonló estekre. Az áhitat végén méltó befejező aktusként felcsendültek a himnuszok. C.M.
Karácsonyi műsor Csábon „Mutatni, hogy együtt könnyebb“ Immár hagyománnyá vált, hogy karácsony környékén a Csábi Szeder Fábián Dalegylet ünnepi hangversennyel lepi meg a csábi lakosokat. Az idei fellépés még inkább felkeltette a környékbeli lakosság figyelmét, hiszen a helyi alapiskola diákjai betlehemi játékkal készültek. Az ünnepi műsorra 2006. december 26-án a színültig megtelt római katolikus templomban került sor. A pompás díszbe öltözött szentélyben először a Csábi Szeder Fábián Dalegylet lépett fel, amely a Galántai Kodály Napok Aranykoszorús minősítésének tulajdonosa a zsűri dicséretével. Fellépésüket különböző nemzetek karácsonyi témájú műveivel kezdték (pl. román, orosz, spanyol). Gazdag repertoárjukból elhangzott Kodály Zoltán - Adventi ének, Vodňansky Rorando Coeli Defluant, Bárdos Lajos - Karácsonyi bölcsődal - hogy csak egy párat említsek, és több idegen nyelvű spirituálé is. A dalegylet karnagya - Tóth Árpád, aki a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián végzi doktoranduszi tanulmányait, s már évek óta vezeti a kórust - rövid kommentárokkal konferálta fel az egyes darabokat. Ezt követte a gyerekek betlehemi játéka, amely az idén egy modernebb feldolgozásban került az ideiglenes „színpadra“. Egy játékgépeken nevelkedett kisfiú, kinek szívéből kihalt a
karácsony szelleme, egy angyal segítségével visszautazik kétezer évet, hogy felismerje: „... a karácsony nem mese, hanem igenis maga a csoda“. A gyerekek - ha csak egy rövid időre is - visszavarázsolták Jézus születésének csodálatos történetét. A nézőnek elég volt csupán látni azokat a fénylő arcokat, amelyek ragyogtak a játék örömétől, és máris magával ragadta a színdarab. Az előadás végén a jelenlévők tapsukkal jutalmazták mind a Csábi Szeder Fábián Dalegylet művészi fellépését, mind a gyerekek modern betlehemi játékát. Mindez a helyi hitélet két szervezőjének, N ov á k József csábi lelkiatyának és Balga Jácinta hitoktatónak köszönhető, akik két hónap óta fáradságot nem ismerve próbálták a műsort a fiatalokkal. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a gyerekeknek, kedves szüleiknek, felkészítőiknek és az énekkar valamennyi tagjának, akik közös munkájukkal hangulatossá varázsolták községünk karácsonyát. Balga Zoltán
Széltében - hosszában
14 Kürtös
2007. január
Mini jegyzet J E L E N T E N I VAG Y N E M J E L E N T E N I . . . Valaha a kemény téli hónapok számítottak igazán a disznóvágások évadjának. Legtöbb háznál karácsony előtt vagy farsang tájékán akadt bőségesen dolguk a bölléreknek. Manapság sok helyen évente háromszor-négyszer is vágnak disznót saját fogyasztásra attól függően, milyen hamar ürül ki az éléskamrában található fagyasztóláda készlete. Gondolom, január végéig a szokottnál is jobban megsokasodnak majd a disznóvágások mégpedig annál fogva, hogy amint arról bizonyára értesültek az állattartók, február l-jétől szigorúbb előírások vonatkoznak a saját fogyasztásra szánt háztáji állatok levágására. Az új állat-egészségügyi törvény kimondja, hogy az ilyen állatok húsából készült termékek csak azután fogyaszthatók, miután az illetékes szakhatóság laboratóriumban kivizsgálta a leölés napján vett mintát. Egy ilyen tesztért potom 100 koronát kell fizetni, és az eredmény még aznap este, de legkésőbb másnap reggel ismert lesz. Csakhogy addig mi lesz a leölt állattal? Az eredmény megérkezéséig hozzá sem lehet fogni a feldolgozásához?... A változásra azért van szükség, hogy megelőzzék az esetleges fertőzött termékek fogyasztását. Azokra az állattartókra, akik nem tesznek eleget az új előírásoknak, 20 ezer koronáig terjedő büntetés szabható ki.
ÉGI KIRÁLYNŐ A SZÍNPADON INÁM - A helyi önkormányzat dicséretes kezdeményezésének köszönhetően a vízkeresztig tartó karácsonyi időszak alatt „benépesedett“ a falu közepén álló fedett szabadtéri színpad. Míg a múlt év augusztusában a mézkirálynőjelöltek vették birtokukba a létesítményt, legutóbb, a karácsonyi ünnepkör idején pedig az Égi Királynő „lépett“ színpadra. Egészen pontosan, a betlehemi jászol szereplőinek egészalakos figurái töltötték meg az esténként fényárban úszó színpadot. A Jézus születését megjelenítő bábok elkészítésében nagy segítséget nyújtottak Jánoska Melinda, továbbá a községi hivatal alkalmazottai és a helyi pedagógusok is - tudtuk meg Nagy József polgármestertől.
Minden falusi ember tudja, nem kis készülődéssel jár a disznóvágás. Mostantól ez még több gondot fog okozni, hiszen be kell majd jelenteni a regionális állat-egészségügyi hivatalban a disznóvágás idejét, hogy a megadott napon az illetékes állatorvos mintát vegyen a levágott állat húsából. Ami az esetleges fertőzést illeti, nos, térségünkben bizonyítottan nem nagy a kockázata annak, hogy a házi sertés fertőzött volna. Disznóhús esetében elsősorban a fonálféreg-fertőzés lehet veszélyes, ugyanakkor ennek előfordulása kis hazánkban nagyon ritka. Állítólag tavaly egyetlen esetet sem jegyeztek. Ezek ismeretében a nagy kérdés: jelenteni vagy nem jelenteni a disznóvágást? Szinte biztosra vehető, hogy megszaporodnak az ún. „feketevágások“. De mi lesz akkor, ha történetesen a szomszéd jelenti a vágást, mármint „jóindulatúan“, egészségünk „megóvása“ érdekében, a hivatalnak? Ennél is izgalmasabb kérdés, hogy szegény állatorvos miként győzi majd körzetében a mintavételt, ha egy hétvégi napon mondjuk öt-hat faluban 5-6 családnál is disznóvágásra készülnek?
évvel korábban, tavaly karácsonykor, most is gyerekek és felnőttek egyaránt gyönyörködhettek a falu főterén, a Szent Anna-szobor előtt felállított és kibővített betlehemi jászolban.
-bgy-
Múltidéző KÜLDJÖN
EGY RÉGI KÉPET
100 ÉVES ANYÓKÁK FELSŐPALOJTA - FELSŐZELLŐ - ALSÓSZTREGOVA - Statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. Talán kevesen tudják - egyébként lapunk is a POKROK hetilapból értesült róla -, hogy járásunk területén ez idő tájt hárman találhatók, akik már betöltötték 100. életévüket. Felsőpalojtán Mária Horniakovát, Felsőzellőben Mária Janovát és Alsósztregován Mária Šimkovát köszönthették 100. születésnapján.
KÖSZÖNTÖTTÉK A NYUGDÍJASOKAT
EREDETI ÜDVÖZLŐLAP
KELENYE - Az elmúlt év utolsó hónapjában kedves ünnepséget tartottak a kultúrházban. A helyi önkormányzat megbízásából Csáky Ilona újraválasztott polgármester asszony köszöntötte a község nyugdíjasait, akik láthatóan örültek a megvendégelésnek és a szerény ajándékoknak. Nem feledkezett meg a polgármester asszony a község közhasznú munkásairól sem. A részükre rendezett összejövetelen megköszönte a környezetszépítés terén végzett egész évi szorgalmas munkájukat. És csakúgy, mint egy
NAGYCSALOMJA - Régi szokás, hogy az emberek rokonaiknak, barátaiknak üdvözlőlapon is kifejezik karácsonyi és újévi jókívánságaikat. Újabban hivatalok és intézmények is küldenek karácsonyi lapot ügyfeleiknek. Ezúton is köszönjük a szerkesztőségünknek küldött karácsonyi motívumú lapokat. Ezek között figyeltem fel a nagycsalomjai önkormányzat eredeti ötlet alapján készült színes és hangulatos karácsonyi üdvözlőlapjára, amelyen a község jeles létesítményei láthatók.
Kelenyei utcakép az ötvenes évekből MIKULÁS-CSOMAGOK IPOLYKESZI - Mikulás-nap környékén térségünk számos településen tartottak a gyerekek nagy örömére csomagosztással egybekötött Mikulás-napi ünnepséget. Egyik-másik faluban viszont autós Mikulás csengetett be a gyermekes családokhoz a községi hivatal Mikuláscsomagjával. Ipolykeszin a Mikulás egy krampusz kíséretében szintén autóval járta a falut, és osztotta az ajándékcsomagokat a megilletődött kicsiknek. Egyébként az eseménynek az a hírértéke, hogy a csomagokba rejtett finomságokat nem a községi hivatal, hanem maga a polgármester asszony, Kosík Szilvia vásárolta saját pénzén. Írta és összeállította: Bodzsár Gyula
Szabadidõ
2007. január
A palántanevelés leggyakoribb hibái Minden kertészkedő örül, ha a saját maga által előnevelt palántát ültethet kertjébe. A palántanevelés azonban nem mindig sikerül úgy, ahogy azt szeretnénk. Az alábbi felsorolásból kiderül, mi az, amire oda kell figyelnünk.
Nem egyenletes kelés 1. Nem megfelelő az ültetőföld ültetésre alacsonyabb tápanyagú földet veszünk, olyat, ami öntözéskor nem tapad össze. 2. Rossz minőségű vetőmag ültetés előtt ellenőrizzük a magvak csírázóképességét, főleg, ha öregebb vagy saját termesztésű magból ültetünk. 3. Túl mély vagy egyenetlen vetés - az ültetés előtt a talajnak egyenletesnek kell lennie, simítófával kissé tömörítsük, majd a magvakra egy kevés földet szórunk. 4. Nem megfelelő hőmérséklet - a vetőmag fajtájának megfelelően biztosítsuk a csírázáshoz szükséges optimális hőmérsékletet.
3. Hőmérséklet-ingadozás - a salátafélék 10-15°C-ot, a melegigényes zöldségek 18-22°C-ot igényelnek. Magasabb hőmérsékleten a palánták megnyúlnak. Fontos a fényviszonyok és a hőmérséklet egyenes aránya.
Kürtös 15
Számítógép a mindennapokban Ebben a részben folytatnám az interneten való böngészést egy aktuális kifejezéssel, az újévvel kapcsolatban. A szóval kapcsolatban először az egyik legismertebb keresőt, a Google-t /www.google.hu/ teszteltem, a kereső 0,1 másodperc alatt 585 000 hivatkozást talált. A Yahoo /www.yahoo.com/ 0,12 secundum alatt csak 212 000 weboldalat talált, amely az újév kifejezést tartalmazza. A talált weboldalak között találunk újévre szóló idézeteket /www.netorian.hu/, olyan oldalakat ahonnét újévi elektronikus
Növekedés leállása 1. Viz- vagy tápanyaghiány - rendszeresen öntözzünk, a nagyobb palántákat tápoldatozzuk. 2. Kevés hely, vékony földréteg - a növényeket kipikírozzuk, átültetjük cserepekbe. 3. Alacsony hőmérséklet - minden palántafajtának más a hőmérsékletigénye, ezt biztosítsuk be.
- A januári szokatlanul tavaszias időjárás kedvez a különféle kerti munkáknak, olyanoknak is, amelyeket csak későbbi időpontban szoktunk végezni. Elvégezhetjük a díszbokrok, cserjék, fák metszését, ritkítását. A virágzó díszbokroknál fontos a metszés ideje. Tél végéig metszhetjük például a jázmint, vajgelát és azokat a fajtákat, melyeknek virágzása május végére, júniusra vagy későbbre esik. A tavasszal virágzó fajták metszését - aranyeső, orgona - mindjárt elvirágzás után kell elvégezni. Ha ezt tavasszal tennénk, nem virágoznának. - Fagymentes időben öntözzük meg az örökzöldeket és a tűlevelűeket, hogy ne száradjanak ki. - Ne feledkezzünk meg az átteleltetett növények, pl. muskátli mérsékelt öntözéséről sem. - Rendszeresen ellenőrizzük az elraktározott zöldségeinket, a romlottakat, fonnyadtat azonnal dobjuk ki. - Január végén elvetjük az igényesebb egynyári virágok magvait: petúnia, nebáncsvirág szegfű stb., valamint a saláta- és káposztaféléket.
képeslapokat újévi jókívánságokat küldhetünk szeretteinknek, ismerőseinknek. Ilyen oldalak, hogy csak néhányt említsek a www.kepeslap.hu, www.kahuhu.hu és a www.gepeslap.hu. Hasznos információkat tudhatunk meg az újévvel kapcsolatban az internetről, például, hogy január elseje a Julius Caesar-féle naptárreform után vált évkezdő nappá. A Juliánféle naptár, a Kr. előtti 46. évben kiadott rendelettel megreformálta a római naptárt. A római egyházban e naptár használatban volt a középkor végéig, XIII. Gergely pápa naptárreformjáig (1582), a keleti egyházban viszont napjainkig ezt a naptárt követik. A világhálón számos más hasznos tudnivalót találunk újévvel kapcsolatban, mint az újévi malac sütésének receptjei, újévhez kapcsolódó hiedelmek, jóslások, szólások /http://csaladinet.hu/. Az internet, ez a modern eszköz így válik a kultúra, a hagyományok megismertetésének, őrzőjének eszközévé. Végül álljon itt egy a böngészés közben talált idézetek közül Várnai Zsenitől: „Ember! Világ! Boldog új évet! Te Új Világ, jóra törekvő, bár te lennél az a régvárt, békét hozó, csodás esztendő, mely az Idők méhében érik talán már évmilliók óta... s most a mi Századunk tüzében, most válik nagy... igaz valóra... Boldog új évet, emberek!“
A Záhradkár nyomán összeállította B.E.
RNDr. Balázs Péter
Gyenge vagy elöregedett palánták az ültetés időpontjában
Gyenge, megnyúlt palánták 1. Kevés fény - az ok legtöbbször fényhiány, a téli hónapokban még az ablakpárkányon való elhelyezés sem elegendő némely palántafajtának. 2. Túl sűrű állomány - a palántáknak nincs elegendő hely, fény, tápanyag a növekedéshez. Ezt megelőzhetjük, ha a magvakat ritkábban vetjük, vagy kelés után ritkítunk.
1. A vetés nem megfelelő időpontja - túl korai vagy késői vetés, nem megfelelő körülmények. A vetést úgy időzítjük, hogy kiültetésig a palánták kellőképpen megerősödjönek. Salátaés káposztafélék esetében ez 6-8 hét, paprika, paradicsom 8-10 hét, uborka-, tök- és dinnyefélék 4-5 hét.
Kertésznaptár
Programajánló - Hirdetések
16 Kürtös
YARMAT SSAG BALA
ES KÜV RU HAS Z A L OŐ I N
MAGIC WOMAN
INFORMÁCIÓ: 30/5-344-762
Boldog születésnapot! Lapunkban a fenti címmel új rovatot indítunk, amelyben szívesen és ingyen közölnénk azoknak a gyermekeknek (15 éves korig) a fényképét, akik lapszámunk megjelenésének hónapjában ünneplik születésnapjukat. Arra biztatjuk kedves olvasóinkat, hogy küldjék el szerkesztőségünk címére gyermekük, unokájuk fényképét, amelyhez kérjük csatolni születési adatait, lakhelyét, és a beküldő pontos címét. Jelen esetben a februári hónap szülötteinek fényképét várjuk. Beküldési határidő: 2007. február 5. Szerkesztőségünk címe: 991 11 Balog nad Ipľom, Hlavná 75.
Anyám fekete rózsa A lévai Reviczky Társulás 2007. március 3-án 9.30-kor rendezi meg az Anyám fekete rózsa magyar nyelvű nemzetközi vers- és prózamondó találkozó újabb szlovákiai elődöntőjét Léván, a Junior művelődési központban. A szervezők négy kategóriában várják az érdeklődők jelentkezését: gyermekkategória (12-15 év), ifjúsági (16-21 év), felnőtt- (22 éves kortól) és megzenésített versek. A jelentkezési határidő 2007. február 20. Postacím: Reviczky Társulás, Vojenská 28, 934 01 Levice; telefon: 036/6313818, 0908/419877; email:
[email protected]. A jelentkezéseknek tartalmazniuk kell az előadók nevét, életkorát, lakcímét (vagy az iskola címét), két vers vagy próza szerzőjét és címét, valamint az esetleges szállásigényt. A jelentkezőknek a szervezők február 26-ig bővebb információkat küldenek.
2007. január
HA FARSANG, AKKOR KARNEVÁL A Csemadok Ipolynyéki Alapszervezetének KARNEVÁL együttese 2007. február 4-én, vasárnap 15.00 órai kezdettel a kultúrház színháztermében új összeállítással várja a táncdalok és operettek kedvelőit. A Csemadok Ipolynyéki Alapszervezetének színjátszói 2007. február 17-én és 18-án mutatják be helyben A kis senki c. zenés darabot. Műsorügyben bővebb tájékoztatás a 48 91 212-es telefonszámon.
FELHÍVÁS A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya, a Csemadok Művelődési Intézete és társrendezőik: a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága az ANIMA Társaság és a Diákhálózat meghirdetik a 2007. évi, sorrendben a
X V I . TO M PA M I H Á LY O RS Z Á G O S V E RS É S P R Ó Z A M O N D Ó V E RS E N Y T A VERSENY KATEGÓRIÁI I. kategória: az alapiskolák 1-3. osztályos tanulói számára II. kategória: az alapiskolák 4-6. osztályos tanulói számára (a 8 osztályos gimnáziumok 1-2. osztályos tanulói) III. kategória: az alapiskolák 7-9. osztályos tanulói számára (a 8 osztályos gimnáziumok 3-4-5. osztályos tanulói) IV. kategória: középiskolások számára (a 8 osztályos gimnáziumok 6-7-8. osztályos tanulói) V. kategória: egyetemisták, felnőttek számára (korhatár nélkül) VI. kategória: megzenésített versek - 12 éves kortól egyénileg vagy csoportokban VII. kategória: versszínpadi összeállítások A VII. kategória - ennek az új kategóriának a lényege: színpadi eszközökkel többszereplős színpadi produkció létrehozása, amely elsősorban a líra alkotásait használja alapanyagul. Nem hagyományos verskórusokra gondolunk, hanem a pódium számos lehetőségét kihasználó színpadi eszközökkel is élő összeállításokra. A „versszínpadi előadás“ egy lírai mű (vers, verses próza), vagy több lírai mű dramaturgiailag átgondolt színházi elemekkel történő feldolgozása. Nem az irodalmi mű mondandójának egyszerű tolmácsolása a célja, hanem annak színpadi megjelenítése, esetleg továbbgondolása. A versszínpadi előadás eszköztárában az irodalmi szövegen túl s azzal arányosan jelen van (lehet) a zene, a mozgás, a tánc és más látványelemek. Benevezési határidő: 2007. február 8. a Csemadok illetékes területi választmányain. Bővebb információt kérhetnek az alábbi címen: Csemadok NTV, Hlavná 75, 991 11 Balog nad Ipľom. Telefon: 0907/ 84 22 67; 0907/85 62 96
havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. E-mail:
[email protected]: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.korona. Megjelenik 1000 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.
