III. évf. 4. szám
2014. december
„Békesség néktek!” A Budapest-Nagytétényi Református Egyházközség időszakos kiadványa
Aki nélkül nem lehetne Karácsony Bármikor, bárhol végbemehet egy ilyen kérdezz-felelek: - Mi kell a Karácsonyhoz? - Fenyőfa szép díszítéssel, ajándékok, karácsonyi menü az asztalra, lehetőleg hal, de aki nem szereti, annak pulyka. Feltétlenül kell bejgli. Meg valami finom bor. Az igazán szép ünnephez még hó is jól jönne, de manapság már a Karácsony akkor is locsog, ha Katalin kopog, meg akkor is, ha nem. Miért kérded? Mert érdekel, hogy mindezektől mindenki boldog is lesz az ünnepen? - Hát, nem biztos. - Miért? - Fogalmam sincs. De ahhoz azért biztosan kell még valami. Teológus hallgatóként pár olyan Karácsonyom is volt, amikor szenteste egyedül voltam. Fizikailag nem, mert a fogadó lelkészcsalád, vagy a gyülekezetek körülvettek, viszont a
családtagjaim távol voltak tőlem. Mégis megadatott, hogy a szívemet hála töltötte el, és nagyon örültem, mert „úgy szerette Isten e világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. Boldoggá tett, hogy ez rám is igaz lehet, hogy Isten elfogadott gyermekének, s Jézus Krisztussal közösségben élhetek. Azok az élő hitű keresztyének is, akiket Isten hadifogságból, vagy börtönökből hozott haza épségben, elmondták, hogy megpróbáltatásaik, szenvedéseik helyén ünnepi kellékek nélkül, elkobzott Bibliájuk híján emlékezetből idézték a karácsonyi igéket, az úrvacsora jegyeit is szükség hozta anyagokkal helyettesítették, sírva gondoltak otthoni szeretteikre – de boldogok voltak, és áldották Istent karácsony csodájáért, magasztalták Jézust, mert jelen volt velük, ott a szöges drótok, bilincsek és börtönfalak közt is.
„Békesség néktek!”
2 Mire van igazán szükség ahhoz, hogy Karácsonykor valaki boldog legyen, és a boldogsága ne az ünnep napjaira korlátozódjon? Nem mire, hanem kire – Jézusra. Az élő Úr Krisztus nélkül az igazi boldog karácsony csak ábránd, illúzió. Ám ha az Ő jelenlétében élnek hívő emberek, ott a külsőségek, a „hozzávalók” sem szükségesek ahhoz, hogy öröm és hála legyen a szívükben. Ebből a szemszögből nézve érzékeljük igazán élesen azt a súlyos torzulást, amin ez az ünnep, az ünneplés módja és tartalma átment. Hiszen mire kellene emlékeznünk? Mi is történt valójában Karácsonykor? „Az Atya megalázkodott, nem a Szentlélek teremtő és újjáteremtő munkáján álmélkodunk, hanem az ember lett a centrum, az ünnep sztárja, és nem túlzás kijelenteni, hogy csak az üzlet, a pénz foglalkoztat ilyenkor sokakat. Marad minden évben a sok kiirtott és szemétre dobott fenyőfa, sok kereskedő még szociális alapon sem ad 24-én a legszegényebbnek, hanem inkább ledaráltatja a maradékot. Marad a hamis csillogás, a hajszába fulladó vásárlási kényszer, eszem-iszom. Marad a képmutatás, az örömnek, a szeretetnek a látszata.
2014. december elküldte a Fiút a világ üdvözítőjéül” (1Jn 4,14), aki „nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem… emberekhez hasonlóvá lett…, és engedelmeskedett a kereszthalálig” (Fil 2,6-8). Jézus emberré lételének a célja tehát az Ő helyettünk elszenvedett váltsághalála, engesztelő áldozata volt. Karácsony célját és kiteljesedését a nagypénteki keresztállításban látjuk. Ezt a kiindulópontot feledve torzult el a Karácsony mai formájára. Már nem azt csodáljuk, hogy Istennek a bűnösökhöz lehajló szeretete lett nyilvánvaló, ahogy Jézus Krisztus értünk Ezek miatt nem lehet a helyén Az, Aki nélkül nincs karácsony. A „születésnapos” Jézusra sokan már egyáltalán nem is gondolnak. Fájóan sokan önmagukat ünneplik ilyenkor, vagy nem is tudják, hogy kit, mit. Nem tudok csodálkozni azon, hogy ezen az ünnepen mindig több feladatuk van a mentőknek, mint máskor, s felmegy az öngyilkosságok száma. Az ünnepet túlélők sokasága pedig kimerült, és a pénztárcájánál csak a szíve üresebb. Lehet ennek ellenszere, valamilyen alternatívája? Bizonyára
„Békesség néktek!”
2014. december igen, ha tudatosan Azt ünnepeljük, Akire nézve egyáltalán létrejött ez az ünnep! Készüljünk tudatosan az Úr Jézus Krisztus ünneplésére! Nem az otthoni adventi koszorú és gyertya, meg az ajándékok ellen szólok, csak a boldogsághoz az még kevés. Üljön le esténként az egyedül élő is, és a családok, nyitott Biblia mellett beszélgessünk Arról, Akit várunk, legyen helye a családi programunkban az élő Isten énekkel, imádsággal való dicséretének. Megtelhet a szívünk hálával és örömmel. „Akik azonban befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek, mindazokat, akik hisznek az ő nevében…” (Jn 1,11-12). Az igazi, boldogító Karácsony titka rejlik János apostol Szentlélektől ihletett szavaiban: amikor valaki hittel befogadja Jézust, vagy megerősödik a vele való lelki közösségben, akkor lehet valódi ünnepe. Aki erre használja a december utolsó napjait, s az istentiszteleteken is így vesz részt, annak ez ünnepe maradhat december 26-án 24 órától is, meg teljes életében. Kovács-Hajdu Albert
3 Beck Zoltán: Advent Bennünk evilági kétség Lelkünkben lanyha lázadás Szívünkben kicsi kérdés: Eljössz? Urunk Jézus király Nagyvárosi fények égnek, Szemünkben csilló tűzsugár, Dagadnak bízó remények: Jövel! Urunk Jézus király Még dübörgő modern idők Szívemben sejlő suttogás; Egyre oszló lélek-ködök: Eljön Urunk Jézus király Égen-túli fényözön Békét hozó szivárvány; Énekszóval ránk köszön: Eljött Urunk, Jézus király
„Békesség néktek!”
4
2014. december
Énektanítás
Ez az egyik legszebb di- akkor is! Értsük meg, hogy nem az a cséretünk ami a Karácsony fontos, hogy Jézus egy luxusvillában témakörhöz kapcsolódik. Már a született-e vagy sem, hogy gazdag megszólítás is vidámságot és volt-e vagy sem hanem az a fő, életörömet ad annak az embernek hogy mennyi kincset hozott erre a aki énekel: „Ó jöjjetek hívek ma lelki földre. Nem a szemnek való nagy örömmel!”. A szöveg sok kincseket értem itt, hanem a minden mást is sugároz. Mikor hív lelkünkben fellelhető ajándékokra minket Isten magához? Ma. Ebből gondolok. Az ének szövege tulajkövetkeztethetünk arra, hogy Isten donképpen egy latin himnuszból nem csak a nagy ünnepekkor ad származik az 1600-as évekből, nekünk alkalmat a megtérésre, dallamával együtt. A fordító nevét hanem akár MA is. Mindig ad rá ugyan titok fedi, de nem is ez a fő, lehetőséget. „A jászolhoz Betle- hanem, hogy édes anyanyelhembe, jöjjetek el”! Meg kell vünkön zenghetjük e gyönyörű értenünk azt, hogy Jézus Krisztus éneket. Áldást, békességet és áldott megszületett nekünk. Igen! Csak Karácsonyt kívánok mindenkinek! egy istállóban kapott szállást. Igen! Váradi Zsóka Csak egy jászolban tudott aludni, de „Békesség néktek!”
2014. december A fehér az igazi… …Áll ez a mondás – többek közt – a menyasszony ruhájára. Bármilyen különleges pasztellszínekben tündöklik is a selyem és a tüll a varrodák polcain, a nemes lelkű ara mind a ruha színében, mind ennek üzenetében konzervatív, és ragaszkodik a fehérhez. …Mondják – ma is sokan – a kenyérre: a fehér, lágy cipó az igazi. Az évtizedek, amikor a barnakenyeres hétköznapok után a vasárnapi fehér karéjok jelentették a luxust, nem múltak el nyomtalanul. …Mondják – sajnos – a bőrszínre is. A fehér ember nem bír megszabadulni attól a beteges rögeszmétől, hogy ő áll az emberi fajok dobogójának élén. A bőrszínhez – okkal vagy ok nélkül – tulajdonságok társulnak, s még az isteni szó, sőt parancs sem mindig képes előítéleteket rombolni, irgalmas szemet, érzületet fejleszteni bennünk. …Mondják a kimosott ruhára. Ha a szomszéd kertben egy árnyalattal fehérebb ruhát lenget a szél, a reklámok világának igazi háziasszonya lázas intézkedésbe fog: mosóport vált, adalékot szór, programot, gépet cserél.
5 …És mondják a karácsonyra is: a fehér az igazi! Úgy tűnik, az ünnep díszletei közül már csak ez az egy, a fehér karácsony maradt isteni hatáskörben. Ezt nem lehet pénzért biztosítani. A karácsonyi hó feletti intézkedés ma még Isten privilégiuma. Még Ő dönti el, megadja-e, vagy sem. Ha úgy dönt, hogy „behavaz minket”, sajátos, szomorkás humorral teszi: tessék, ember. Azt hitted, ez hiányzik az ünnep teljességéhez. Most megkaptad. Tényleg balzsam a lelkednek a külső fehérség? Ha esik a hó, nem veszekszel? Jobban örülsz a vendégeknek? Tartósabban megmarad benned az igehirdetés? Fehér vidék kellős közepén nem fáj a fejed az időzavartól? A hó, amely hangtompító, mások szurkapiszka-vonásait is eltompítja benned? Ugye, ember, ez nem igaz? Tényleg nem igaz. A teljes értékű ünnep nem függ sem az abrosz, sem a táj színétől. A legigazibb, első karácsonyból hiányzott a fehér. Jézus szülőföldjén még a mi kedvünkért sem esik a hó, hiába énekelünk Jézus rossz kiscsizmájáról, ködmönéről, meg arról, hogy ázik-fázik, reszket az Isten hidegétől. Szürke nap volt az, maszatos díszletekkel. A részleteket a sterilizálatlan szülőszobáról, az istálló
„Békesség néktek!”
6 jellegzetes szagairól, látványáról ki-ki fantáziájára bízom. Nem plüssállatok vették körül a nem gipsz Jézuskát, akinek nem voltak azonnal fényes-dús-szőke-göndör fürtjei. Kevés esélye volt annak, hogy a pásztorokat sejtelmes, udvarias mosollyal fogadta volna, s nem sugárzott nagy kék szemeiből könyvtárnyi lexikon tudása, értelme már pár órás korában. A fehér karácsony mindnyájunk vágya, de ne érjük be a külső fehérséggel! Valóban a fehér az igazi, de nem a tájképre érvényes ez, hanem az emberi szívre. Személyiségünk, gondolataink, ötleteink, véleményünk fehérsége, tisztasága – ezt hozta el Jézus. Azért halt meg, hogy karácsonykor kapott testéből kilépjen, s önmagát nekünk ajándékozza. Én vágyom rá, a tisztára, a fehérre. Már régen elfogadtam, de azóta bepiszkolódott. Újra vágyom a Jézusban kapott szikrázó tisztaságra. Arra, amely nem hivalkodó, nem irritáló, nem magamutogató. Nem ébreszt másokban lelkifurdalást, kisebbségi érzést, önvádat. Egyszerű és nyugodt. Higgadt és csendes. Mert az igazi ünneppel van tele a szíve. Megtisztult és belső meggyőződése lett: a fehér az igazi. Bálint Józsefné (részlet az „Ajándékkísérő” c. könyvből)
2014. december Átalakítás Több, mint fél évszázados terv valósult meg ősszel a templomban: új lépcsőfeljáró épült a harangtoronyban a karzatra, az eddigi falépcső pedig elbontásra került. Annak helyén a karzat új födemet kapott, így valamelyest kibővült a tér, alul pedig új, fallal leválasztott helyiség került kialakításra. Az átalakítást az egyházmegyei felújítási alap terhére végezhettük el, Istennek legyen hála érte!
Reményeink szerint a megújult előtér mindenki örömére és megelégedésére, de leginkább Isten Dicsőségére szolgál! Mészáros Ferenc
„Békesség néktek!”
2014. december Túrmezei Erzsébet: Kérdez a gyermek „Ott fenn lakott a csillagok felett, de amikor karácsony este lett, Lejött a földre, mint kicsiny gyerek. És ó, a hidegszívű emberek! Kis istállóban kellett hálnia. Szalmán feküdt Ô, az Isten Fia. Elhagyta érettünk az egeket. Ugye-e, apukám, nagyon szereted?” Az apa nem szól. Olyan hallgatag. De a kis kedvenc nem vár szavakat, Odaszorítja vállára meleg, kipirult arcát, s tovább csicsereg. „Kicsiny gyermek lett, gyenge és szegény, és ott aludt az állatok helyén, szűk istállóban. Nem is érthetem. Milyen meleg ágyacskám van nekem, pedig csak a te kis lányod vagyok. S Ô, Isten Fia, Ô, a legnagyobb, szalmán feküdt, amikor született. Ugy-e, apukám, nagyon szereted?”
7
Menekültek a pusztaságon át. Milyen keserves útjuk lehetett. Ugy-e, apukám, nagyon szereted?” Az apa leteszi a gyermeket. „Ugy-e, szereted? Ugye, szereted?” Nem bírja már, el kell rohannia. A jászolban fekvő Isten Fia karácsonyesti képe kergeti. Feledte és most nem feledheti. Most a szeméből könnyre-könny fakad. Most vádakat hall, kínzó vádakat. Elmenekülne még, de nem lehet. Most utolérte az a szeretet. S míg a szívébe égi béke tér, mintha körül a hólepett, fehér tetők, utak felett távol zene, angyalok tiszta hangja zengene szívet szólongató, szép éneke: „Szegény lett érted. Ugy-e, szereted?”
Kint csillagfényes hideg este… tél… Bent apja ölén kis leány beszél. „Ott se nyughatott szalmafekhelyén. Futniuk kellett éjnek-éjjelén. Halálra keresték a katonák. „Békesség néktek!”
8
2014. december
Hirdetések: Minden kedves testvérünknek és családtagjaiknak áldott, békés karácsonyt kívánunk! Rendszeres alkalmaink: Istentisztelet: minden vasárnap 10 órakor, előtte énektanulás. Úrvacsora minden hónap első vasárnapján. Gyermek-Istentisztelet és gyermekőrzés: minden vasárnap 10 órakor. Bibliaóra: minden csütörtökön 18 órakor. Imaközösség: Istentisztelet előtt, ill. csütörtök 17:30 (Bibliaóra előtt), a Tanácsteremben. Konfirmáció előkészítés: minden szerdán és pénteken 18 órakor az iskolai tanév ideje alatt. Gyülekezeti Bibliaiskola: minden hó harmadik szombatján 10 órakor. Tábitha-kör: asszony testvérek számára minden hó második péntek, 18 órai kezdettel. Férfi óra: minden hó harmadik kedd, 18 óra. Ifjúsági óra: minden második vasárnap 16 óra.
„Örökifi” találkozó: felnőtt testvérek számára minden második héten vasárnap 16 órakor. „Nyugis” kör: az érettebb korosztálynak minden hó utolsó hétfő, 10 óra (változó helyszínen). "Kisharang" színjátszó kör gyermekeknek: szombaton 9 órakor. Presbiteri gyűlés: minden hónap harmadik vasárnapján, 15 órakor. Elérhetőségek: Lelkipásztor: Kovács-Hajdu Albert Beosztott lelkész: Kovács-Hajdu Anita Telefon/Fax: 06-1-207-1880 Mobil: 06-30-537-0160 Cím: 1225 Budapest, Angeli utca 13. Drótposta:
[email protected] Lelkészi fogadóórák: kedd: 9.00-10.00 szerda: 14.00-16.00 csütörtök: 14.00-15.30 A gyülekezet internetes honlapjának címe: www.refnagyteteny.eoldal.hu
„Ímé a szűz fogan méhében és szűl fiat, és annak nevét Immanuelnek nevezik, a mi azt jelenti: Velünk az Isten.” Mt 1,23 Kiadó: Budapest-Nagytétényi Református Egyházközség Felelős kiadó: Kovács-Hajdu Albert lelkipásztor 2014
„Békesség néktek!”
