ÜZLETI JOG II. 3. előadás Akaratnyilatkozatok a szerződésben A szerződés létrehozása I.
1
Áttekintés: I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA
I.1 Az akaratnyilatkozatokról általában A.) Az akaratnyilatkozat, mint jogviszonyalakító tény B.) Az akaratnyilatkozat hatályosulása
II.1 A szerződés, mint folyamat A.) Alapvetés B.) Szakaszok
I.2 Az akaratnyilatkozat alakja A.)Áttekintés B.) A minősített okirat C.) A közokirat
II.2 A szerződéskötés menete A.) Az ajánlat B.) Az ajánlati kötöttség C.) Az ajánlatra adott válasz D.) A szerződés létrejötte E.) Az akarategység hiánya
I.3 Az elektronikus okiratiság A.) Elektronikus irat – elektronikus dokumentum B.) Az elektronikus dokumentum joghatása C.) Az elektronikus aláírás D.) Az elektronikus aláírás sajátosságai E.) A fokozott biztonságú és a minősített aláírás I.4 Az alakszerűségi hiba következménye I.5 Személyhez tapadó és képviseletet tűrő akaratnyilatkozatok A.) Áttekintés B.) A képviselet fajtái I.6 Az akaratnyilatkozat értelmezése A.) Jelentősége B.) A joglemondás értelmezése és a rejtett indok C.) A színlelt ügylet jogi sorsa
II.3 A szerződéskötés speciális módozatai A.) Reálaktusok B.) Nyilvános ajánlat C.) Versenytárgyalás D.) Általános szerződési feltétel E.) Az elektronikus szerződéskötés F.) Az előszerződés II.4 Általános szerződési feltételek alkalmazása A.) Fogalma B.) Jellemzői C.) Tisztességtelen általános szerződési feltételek D.) A tisztességtelenség megállapítása E.) Tisztességtelennek minősülő szerződési feltételek F.) Ellenkező bizonyításig tisztességtelennek minősülő szerződési feltételek G.) A keretszerződés H.) A keretszerződés
2
I. Akaratnyilatkozatok a szerződésben
3
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.1 Az akaratnyilatkozatokról általában A.) Az akaratnyilatkozat, mint jogviszonyalakító tény
- Az akaratnyilatkozat > jogviszonyt hoz létre kötelmi joghatása főszabályként abban áll, hogy a nyilatkozattevő a maga terhére vállal kötelezettséget (pl. végrendelet, díjkitűzés, tartozáselismerés, jogosultságról való lemondás) kivételképpen előfordulhat, hogy a másik félre kötelezettséget ró v. tőle jogosultságot von el > alakító jog: keletkezteti, módosítja v. megszünteti a jogviszonyt (beszámítással való teljesítés, a jogviszony egyoldalú megszüntetésére vezető elállás, elévülési ill. megtámadási kifogás)
a szerződés alapeleme: két vagy több autonóm jogalany joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas akaratnyilatkozatát igényli
4
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.1 Az akaratnyilatkozatokról általában B.) Az akaratnyilatkozat hatályosulása
- A hatályosulás szempontjából címzett és nem címzett akaratnyilatkozatot különböztetünk meg
- Az akaratnyilatkozathoz jogi hatás akkor fűződhet, ha • azt közlik • ha vannak megkötések, ezeknek (érvényességi, tartalmi és alaki feltételek) megfelel 5
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.2 Az akaratnyilatkozat alakja A.)Áttekintés
6
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.2 Az akaratnyilatkozat alakja B.) A minősített okirat - A minősített okirat: olyan magánokirat, amely az ellenkező bizonyításig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta, ezáltal magára kötelezőnek ismerte el, ha: azt saját kezűleg írta és aláírta, vagy két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt iratot előttük írta alá, vagy a nyilatkozattevő aláírását tanúk előtt sajátjaként ismerte el, vagy a kiállító aláírását közjegyző vagy bíró hitelesítette, vagy a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte sajátkezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el
7
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.2 Az akaratnyilatkozat alakja C.) A közokirat
- A közokirat olyan okirat, amelyet közjegyző, bíróság vagy más hatóság ügykörén belül eljárva a megszabott alakban állított ki, és amely teljes bizonyító erővel tanúsítja a bennefoglalt intézkedés vagy határozat ill. nyilatkozat tényét az ehelyütt tanúsított tények és adatok valódiságát azok keletkezésének idejét és módját > a tanúsító személye önmagában közhitelességet nyújt - A vélelem mindkét esetben megdönthető
8
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.3 Az elektronikus okiratiság A.) Elektronikus irat – elektronikus dokumentum - Az elektronikus iratok jogi szabályozásának alapjai: az elektronikus aláírásról szóló - a 2004. évi LV. törvénnyel átfogóan módosított - 2001. évi XXXV. tv., az Eat. - Az elektronikus dokumentum: a fogalmat a 2004. évi LV. tv. vezette be elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes (Eat. 2. § 12) ha jogszabály írásba foglalási kötelezettséget ír elő, e követelménynek eleget tesz az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumba foglalás is, ha ~ az elektronikusan aláírt dokumentumot ~ legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással írják alá
9
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.3 Az elektronikus okiratiság B.) Az elektronikus fokumentum joghatása - Az elektronikus dokumentum joghatása, bizonyító ereje: az elektronikus aláírás, dokumentum elfogadását és bizonyítási eszközként való felhasználását (az öröklési jogi, ill. a Csjt. körébe eső jogviszonyokat kivéve) nem lehet megtagadni, joghatás kiváltására alkalmasságát kétségbe vonni kizárólag amiatt, hogy az aláírás v. dokumentum kizárólag elektronikus formában létezik (Eat. 3. § /1/) ezen túlmenően az egyes bírósági és közigazgatási eljárásokban csak akkor lehet eljárási cselekményeket elektronikus dokumentumok ill. elektronikus aláírás használatával foganatosítani, ha az elektronikus ügyintézést a von. jogszabály kifejezetten lehetővé teszi ezekben az esetekben ha a von. jsz. írásos formát ír elő, e követelménynek elektronikus dokumentum használatával is eleget lehet tenni
10
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.3 Az elektronikus okiratiság C.) Az elektronikus aláírás
- Az elektronikus aláírás törvényi fogalma: elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat
11
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.3 Az elektronikus okiratiság D.) Az elektronikus aláírás sajátosságai - Az elektronikus aláírás biztonságossága, az aláíró személyének hiteles azonosíthatósága: az „egyszerű” elektronikus aláírás (elektronikus dokumentum elektronikusan történő aláírással való ellátása) biztonságosnak nem tekinthető > nem akadályozza meg az aláírással való visszaélést, nem teszi lehetővé az aláíró hiteles azonosítását, a dokumentum megváltoztathatatlanságát ezt a nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI) aláírás-létrehozó eszköz (kriptográfiai alkalmazásokra épülő szoftver) útján lehet elérni, amelyet az aláírás-szolgáltató biztosít két kód tartozik az aláíráshoz: a nyilvános (mindenki számára ismert) és a magán (az aláíró köteles titokban tartani) a hitelesítés-szolgáltató igazolja harmadik személyek felé az aláíró személyazonosságát (tanúsítás) a szoftver az elektronikus dokumentumból elektronikus (az elektronikus aláírással kódolt) lenyomatot készít, ezt a dokumentumhoz kapcsolja > a címzett a nyilvános kulcs segítségével dekódólja a lenyomatot az elektronikus aláírás hitelességét az irat címzettje maga ellenőrzi a nyilvános kulcs segítségével
12
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.3 Az elektronikus okiratiság E.) A fokozott biztonságú és a minősített aláírás - Fokozott biztonságú és minősített elektronikus aláírás: alkalmas az aláíró azonosítására egyedülállóan az aláíróhoz köthető olyan eszközökkel hozták létre, melyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak a dokumentum tartalmához oly módon kapcsolódik, hogy minden, az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett módosítás érzékelhető
a minősített elektronikus aláírás olyan fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából tanúsítványt bocsátottak ki
13
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.4 Az alakszerűségi hiba következménye - Általában: az érvénytelenség; különbséget kell tenni, azonban a között, hogy az alakiságot jogszabály írja elő > az e miatti érvénytelenség alól kivételt csak a jogszabály állapíthat meg a felek határozták meg > vélelmezni kell, hogy időközben lemondtak az alakszerűségről, az érvénytelenség tehát automatikusan nem áll be (kivétel: ha az alakszerűséget kifejezetten előírták) - Két legnagyobb jelentőséggel bíró területe: végintézkedések szerződések érvénytelensége
14
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.5 Személyhez tapadó és képviseletet tűrő akaratnyilatkozatok A.) Áttekintés
15
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.5 Személyhez tapadó és képviseletet tűrő akaratnyilatkozatok B.) A képviselet fajtái
16
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.6 Az akaratnyilatkozat értelmezése A.) Jelentősége
- Értelmezés: az alanyok jognyilatkozata tartalmi vitájának feloldása - A nyilatkozati elv elsődlegessége: PTK. 207.§ (1): a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset összes körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kell kétséget kizáró közlést igényel a nyilatkozatot a közfelfogás szerint se lehessen másként értelmezni 17
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.6 Az akaratnyilatkozat értelmezése B.) A joglemondás értelmezése és a rejtett indok
- Joglemondás értelmezése PTK:207. § (2): nem lehet kiterjesztő kétség esetén az a megdönthetetlen vélelem, hogy a jogáról lemondó nyilatkozattevő a maga számára kedvezőbb joghatás elérésére törekedett - A rejtett indok jogi sorsa PTK.207.§ (3): a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös
18
I. AKARATNYILATKOZATOK A SZERZŐDÉSBEN I.6 Az akaratnyilatkozat értelmezése C.) A színlelt ügylet jogi sorsa - A színlelt ügylet jogi sorsa PTK.207.§ (4): a színlelt szerződés semmis, ha pedig más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni; előfordulása: a felek egyáltalán nem akarnak szerződést kötni akarnak, de takarnak (Pólay): leplezett szerződés célja általában harmadik személy törvényes érdekeinek kijátszása > DE! meg kell különböztetni a kétoldalú színlelést a kölcsönös téves feltevéstől amely nem tudatos mindkét fél számára megtámadási lehetőséget biztosít
19
II. A szerződés létrehozása
20
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.1 A szerződés, mint folyamat A.) Alapvetés
- A szerződési jogviszony: folyamat az egyes szakaszok egymástól elkülöníthetők különbségtétel: nem csak időben, hanem a szerint is, hogy előfordulásuk törvényszerű-e vagy sem
21
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.1 A szerződés, mint folyamat B.) Szakaszok
22
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.2 A szerződéskötés menete A.) Az ajánlat - Az ajánlat: közvetlenül szerződéskötésre irányuló akaratnyilatkozat, az ezzel egybecsengő nyilatkozat kölcsönös kötelezettségeket keletkeztet az ajánlatnak a megkötni szándékozott szerződés minden lényeges elemét tartalmaznia kell - Jogilag: a szerződéskötést megelőző utolsó előtti nyilatkozat - Felhívás és ajánlat: a felhíváshoz nem kapcsolódik ajánlati kötöttség jogkövetkezménye lehet „biztatási károkozás” (Ptk. 6. §)
23
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.2 A szerződéskötés menete B.) Az ajánlati kötöttség - Ajánlati kötöttség (PTK. 211. § /1/-/2/): függő jogi helyzet kezdete, vége ~ jelenlévők közt megszűnik, ha nyomban nem fogadják el ~ távollévők (PTK. 214.§ /1/) > kezdete (hatályosulás): tudomásszerzés > vége: elvárható időn (2 nap) belül válasz nem érkezik a még nem hatályos nyilatkozat visszavonható (214.§/2/-/3/) az ajánlati kötöttség megszűnésével az ajánlattevő visszanyeri cselekvési szabadságát
24
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.2 A szerződéskötés menete C.) Az ajánlatra adott válasz - Az ajánlatra adott válasz: eltérő tartalmú: ÚJ AJÁNLAT(PTK.213§/2/) egybecsengő: ELFOGADÁS, PTK. 205.§ > szerződést másképp is lehet kötni, például oly módon, hogy a felek közösen szerződés tervezetet készítenek, azt megvitatják, majd elfogadják - A létrejött szerződés alapján: a felek kölcsönösen követelhetik a másik fél szolgáltatásának szerződésszerű teljesítését, és annak felróható elmaradása esetén kártérítési igényt is támaszthatnak.
25
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.2 A szerződéskötés menete D.) A szerződés létrejötte - A szerződés létrejötte: a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre a szerződés akkor jön létre, ha a felek minden lényeges elemben megállapodtak ~ minden kérdés lényegesnek tekintendő, amit a felek azzá nyilvánítanak ~ értelemszerűen lényegi elemek: (alanyok), tárgy, > a főszolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározása > közvetett tárgy mennyiségi, minőségi megh. > szolgáltatás, ellenszolgáltatás esedékessége nem kell a feleknek olyan kérdésekben megállapodniuk, amelyeket jogszabály rendez > a hallgatás nem beleegyezés!
26
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.2 A szerződéskötés menete E.) Az akarategység hiánya
- Rejtett disszenzus: a felek között nincs akarategység, de abban a hiszemben vannak, hogy köztük szerződés áll fenn > az ajánlat és elfogadás minden lényeges eleme látszólag megvan, de a felek annak tartalmát másképpen értelmezik ha a disszenzus lényeges és nem rejtett > nincs szerződés ha a szerződés tartalma megállapítható, vizsgálni kell, tévedés v, megtévesztés címén megtámadható-e a szerződés (Ptk. 210. §) > ha a megtámadás sikeres, a létrejött szerződés (részben v. egészben) érvénytelen)
27
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.3 A szerződéskötés speciális módozatai A.) Reálaktusok
- Reálaktus: mindkét fél ráutaló magatartása > egyértelmű tények
28
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.3 A szerződéskötés speciális módozatai B.) Nyilvános ajánlat
- Széleskörű nyilvános ajánlat elfogadásával létrejövő szerződés: korrekt tájékozódás: a tájékoztatásnak nyilvánosnak teljes körűnek Hitelesnekfrissnek kell lennie > kogens előírás (pl.: értékpapírok elsődleges kibocsátása, részvény- és kötvényjegyzés) 29
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.3 A szerződéskötés speciális módozatai C.) Versenytárgyalás
- Versenytárgyalás: licit (árverés): feltételes ajánlat: azzal köt szerződést, aki a legkedvezőbb feltételeket biztosítja tender (pályázat): a cél meghatározott, a feltételrendszer kidolgozása a pályázóra bízott
30
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.3 A szerződéskötés speciális módozatai D.) Általános szerződési feltétel
- Általános szerződési feltételek: előzetesen kialakított feltételrendszer, mely meghatározatlan számú jövőbeni szerződés részévé fog válni; a hatályos szabályozás megadja az ÁSZF fogalmát a feltétel tisztességtelen, egyoldalú és indokolatlan hátrányos minősítésének jellemző vonásait a megtámadhatóság kritériumait és jogkövetkezményeit 18/1999 Korm. rendelet: a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételek meghatározása 31
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.3 A szerződéskötés speciális módozatai E.) Az elektronikus szerződéskötés
- Elektronikus szerződéskötés: eltérő vonásai megnyilvánulnak a szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettségében az ajánlattétel és az ajánlati kötöttség speciális szabályaiban a szerződéskötési nyilatkozatok hatályosulásában 32
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.3 A szerződéskötés speciális módozatai F.) Az előszerződés
- Előszerződés: kölcsönös kötelezettségvállalás a jövőben megkötendő szerződésre > bírói úton is kikényszeríthető
33
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.4 Általános szerződési feltételek alkalmazása A.) Fogalma
- Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Ptk. 205/A. § (1)
34
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.4 Általános szerződési feltételek alkalmazása A.) Fogalma
- Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Ptk. 205/A. § (1)
35
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.4 Általános szerződési feltételek alkalmazása B.) Jellemzői - Jellemzői: a tartalmi konszenzus hiányának veszélyét az egyoldalú meghatározás hordozza nincs ÁSZF, ha a feltételek meghatározása akarategységben történt > DE! az ÁSZF-et használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a feltétel meghatározásában a másik fél közreműködött az ÁSZF csak akkor válik a szerződés részévé, ha ~ alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ~ azt a másik fél kifejezetten v. ráutaló magatartással elfogadta a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől vagy a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő szerződési feltételről a másik felet tájékoztatni kell > az ilyen feltétel csak akkor válik a szerz. részévé, ha azt a másik fél kifejezetten elfogadja
36
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.4 Általános szerződési feltételek alkalmazása C.) Tisztességtelen általános szerződési feltételek
- Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. Ptk. 209. § (1) 37
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.4 Általános szerződési feltételek alkalmazása D.) A tisztességtelenség megállapítása - A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. - Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni. - Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
38
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.4 Általános szerződési feltételek alkalmazása E.) Tisztességtelennek minősülő szerződési feltételek I. - A fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételek a 18/1999 Korm. rendelet szerint tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a fogyasztóval szerződő felet egyoldalúan jogosítja; b) kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e; c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a fogyasztóval szerződő fél nem teljesíti a szerződést; d) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult; e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve, ha a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor; 39
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.4 Általános szerződési feltételek alkalmazása E.) Tisztességtelennek minősülő szerződési feltételek II. - A fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételek a 18/1999 Korm. rendelet szerint tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg; g) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja, h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztóval szerződő félnek az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét; i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti; j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.
40
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.4 Általános szerződési feltételek alkalmazása F.) Ellenkező bizonyításig tisztességtelennek minősülő szerződési feltételek I. - A fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételek a 18/1999 Korm. rendelet szerint ellenkező bizonyításig tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely a) a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid; b) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére ésszerűtlen alaki követelményeket támaszt; c) meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid; d) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani; 41
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.4 Általános szerződési feltételek alkalmazása F.) Ellenkező bizonyításig tisztességtelennek minősülő szerződési feltételek II. - A fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételek a 18/1999 Korm. rendelet szerint ellenkező bizonyításig tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely e) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen; f) a fogyasztóval szerződő fél teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a fogyasztóval szerződő fél akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani; g) a fogyasztóval szerződő félnek aránytalanul hosszú vagy nem megfelelően meghatározott határidőt biztosít szolgáltatása teljesítésére, valamint a fogyasztó szerződési nyilatkozatainak elfogadására; h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a fogyasztóval szerződő fél szerződésszegése esetén; i) kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerződés szerint általa kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít, amennyiben hasonló kikötés a fogyasztóval szerződő felet nem terheli; j) a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít.
42
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.4 Általános szerződési feltételek alkalmazása G.) A keretszerződés
- Megtámadhatóság: a megtámadási jogot a szerződő fél, ill. az gyakorolhatja, akit erre a jogszabály közérdekű keresetindítási joggal feljogosít - A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. 43
II. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA II.4 Általános szerződési feltételek alkalmazása H.) A keretszerződés
- A keretszerződés: a felek lehetséges jövőbeni szerződéseit illetően a jogi feltételek akarategységben történő meghatározása oly módon, hogy a felek számára nyitva hagyja az egyediesedés (a keretszerződéstől való eltérés) lehetőségét > szerződéskötési kötelezettséget nem keletkeztet 44
