Akadémiai tagajánlások 1998

Akadémiai  tagajánlások  —  1998 

Az  Akadémiáról  szóló  törvény  szerint  „az  akadémikusokat  a  hazai  rendes  és  levelező  tagok  választják  soraik  közé".  Erre  legközelebb  az  akadémikusok  gyűlésén  kerül  sor,  1998  májusában.  Az  akadémikussá  választás  rendjét,  ezúttal  először,  az  1995  májusában  elfogadott  eljárási  szabályok  határozzák  meg.  Ennek  értelmében  a  választás  kezdemé­ nyezése  legalább  két  hazai  tagnak  —  rendes  tag  esetén  két  rendes  tagnak  —  írásban  tett  ajánlásával  történik,  amelyet  ez  alkalommal  1997.  szeptember  20­ig  kellett  a  tu­ dományos  osztályokhoz  benyújtani.  Az  ajánlásnak  tartalmaznia  kell  a javasolt  személy  tudományos  tevékenységének  értékelő  ismertetését,  megjelölve  eredményeit  és  azok  ha­ zai,  valamint  külföldi  viszhangját.  Az  ajánlásban  foglaltak  hitelességét  az  ajánlók  ta­ núsítják.  Minden  akadémiai  tag  egy­egy  választáskor  legfeljebb  két  levelező  tag  vá­ lasztását  kezdeményezheti.  A  megadott  határidőig  a  11  tudományos  osztályhoz  37  rendes  és  155  levelező  tag  megválasztására  érkezett  ajánlás.  Ezeket  —  az  eljárási  szabálynak  megfelelően  —  a  tudományos  osztályok  által  rövidített  formában  a  Magyar  Tudomány  megjelenteti.  (Az  ajánlók  nevét  néhány  osztály  ábécébe  sorolta,  mások  az  aláírás  sorrendjében  adták  meg.)  A  megjelenést  követően  négy  héttel  kerül  sor  a  tagjelölő  osztályülésekre,  amelyen  az  ajánlott  személyek  jelöléséről  titkos  szavazáson  egyszerű  szótöbbséggel  határoznak.  Az  alábbiakban  tehát  a  rendelkezésünkre  bocsájtott  rövidített  szövegeket  adjuk  közre,  a  választáshoz  azonban  a  teljes  szöveg  és  az  ezekhez  mellékelt  publikációs  jegyzék  a  tudományos  osztályokon  az  akadémikusok  rendelkezésére  áll. 

Nyelv­  és  Irodalomtudományok 

Osztálya 

RENDES  TAGNAK  Szegedy­Maszák  Mihály  1943­ban  született  B u d a p e s t e n .  Szakterülete  az  összehasonlító  irodalomtudomány,  vala­ m i n t  a  XIX—XX.  századi  magyar  irodalom.  1993­ban  választotta  az  MTA  közgyűlése  levelező  taggá.  Székfoglalóját  Kosztolányi  nyelvszemlélete  címmel  tartotta.  Azóta  két  önálló  könyve  és  mintegy  h a r m i n c  hosszabb  t a n u l m á n y a  jelent  meg.  Ottlik  Gézáról  írt  m u n k á j á t  1994­ben  a  Magyar  írószövetség  „Az  év  könyve"  díjjal  j u t a l m a z t a .  Minta  a  szőnyegen  című  könyvében 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám 1573

Akadémiai lagajánlások — 1998

szerves  egységet  alkot  az  irodalom  történeti  és  elméleti  vizsgálata,  a z  összehasonlító  s  a  magyar  irodalomtörténet.  Az  ELTE  Összehasonlító  Irodalomtudományi  Tanszékének  vezetője  és  az  Indiana  Egyetem  t a n á r a .  Nagy  h a t á s ú  oktató,  tanítványai  közül  t ö b b e n  máris  a  j e l e n t ő s  magyar  irodalomtudósok  közé  t a r t o z n a k .  A Hungarian  S t u d i e s  című  folyóirat  főszerkesztőjeként  sokat  tett  a  magyar  k u l t ú r a  külföldi  megismertetéséért.  A  romantikáról  és  a  XX.  századi  irodalomról  idegen  nyelven  írt  tanulmányaival  komoly  nemzetközi  elismerést  szerzett.  Az  a m e ­ rikai  New  Literary  History  és  a  németországi  Arcadia  szerkesztőségi  t a g j a .  1995­ben  az  Aca­ demia  E u r o p e a  tagjává.  1996­ban  a  Nemzetközi  Magyar  Filológiai  T á r s a s á g ,  1997­ben  fjedig  a  Nemzetközi  Összehasonlító  Irodalomtudományi  T á r s a s á g  alelnökévé  választotta. 

Ajánlók:  Borzsák  István,  Németh  G.  Béla,  Ritoók 

Zsigmond 

LEVELEZŐ  TAGNAK  B i r ó  F e r e n c  1937­ben  született  Szentesen.  Kutatási  területei  a  felvilágosodás­  é s  reformkori  m a g y a r  irodalom,  valamint  a  textológia.  Az  ELTE  В Т К   tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Doktori  érte­ kezését,  a  felvilágosodáskori  m a g y a r  irodalomról  szóló  korszakmonográfiáját  1991­ben  védte  meg.  Akadémiai  Díjas. Az elmúlt  tíz évben  egy  monográfiát,  egy kritikai  k i a d á s  kötetet  publikált,  társszerkesztöje  volt  egy  idegen  nyelvű  t a n u l m á n y k ö t e t n e k .  Ugyanebben  az  időben  h u s z o n h a t  t a n u l m á n y a  jelent  meg,  ebből  négy  idegen  nyelven.  Munkáira  m i n d  a  szakfolyóiratokban,  mind  önálló  kötetekben  gyakran  hivatkoznak.  F o n t o s a b b  munkái:  A  fiatal  Bessenyei  és  író­ barátai  (Budapest,  1976);  Bessenyei  György:  A  Holmi.  Kritikai  kiadás.  (Budapest,  1983);  Les  Lumičres  en  Hongrie  et  en  Pologne.  Volume  publié  p a r  F.  Biró,  L.  Hopp,  Z.  Sinko.  (Budapest,  1988);  A  felvilágosodás  k o r á n a k  magyar  irodalma  (Budapest,  1994) 

Ajánlók:  Maroth  Miklós,  Nagy  Péter  B o d n á r  G y ö r g y  Karcagon  született  1927­ben.  S z ű k e b b  szakterülete  a  XX.  századi  magyar  irodalom  tör­ ténete  és  ugyanezen  kor  kritikatörténete.  M u n k á s s á g á n a k  jelentős  e r e d m é n y e  a  XX.  századi  magyar  irodalom  fejlődéstörténeti  koncepciójának  alakítása;  a  m o d e r n  magyar  elbeszélő  m ű ­ vészet  k i a l a k u l á s á n a k  elemzése;  a  XX.  századi  kritikatörténet  k u t a t á s á n a k  kezdeményezése;  a  kritika  és  irodalomtörténet  egységének  k i m u n k á l á s a  az  1945  u t á n i  irodalom  vizsgálatában.  Legfontosabb müvei: A magyar  irodalomszemlélet  a  két világháború  között  (In: A magyar  irodalom  története VI.  köt.  Szerk.:  Szabolcsi  M.,  Budapest,  1966); A „mese" lélekvándorlása  (Budapest,  1988);  A  Kortársaink  sorozatban  közzétett  J u h á s z  Ferenc  monográfia  (Budapest,  1993)  1957  óta  az  MTA  Irodalomtudományi  Intézetének  m u n k a t á r s a ,  m a j d  igazgatóhelyettese,  1992­től  —  1997­ben  történt  n y u g a l o m b a  vonulásáig  —  az  intézet  igazgatója. 

Ajánlók:  Maroth  Miklós,  Sorrifai  László,  Tökei 

Ferenc 

K a b d e b ó  L o r á n d  B u d a p e s t e n  született  1936­ban.  Szűkebb  k u t a t á s i  területe  a  XX.  századi  magyar  irodalom  története.  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á n a k  első  i d ő s z a k á b a n  Szabó  Lőrinc  élete  és  m ü v e  állt  a 

T 2

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

középpontban.  Háromkötetes  monográfiájával  (1970—1980)  és  az  e h h e z  kapcsolódó  folyamatos  d o k u m e n t u m k i a d á s a i v a l  (1974  és  1997  között  eddig  nyolc  kötet)  valamint  poétikai  monog­ ráfiájával  (1992)  megalapozta  é s  kiteljesítette  a  Szabó  Lórinc­kutatást.  Ez  irányú  m u n k á s s á g a  vezetett  pécsi  egyetemi  t a n á r i  m ű k ö d é s e  során  a n n a k  az  ú t t ö r ő  jelentőségű  előadás­  és  könyv­ sorozatnak  az  elindításához,  amellyel  —  Kulcsár  Szabó  Ernővel  közösen  —  a  két  világháború  közötti  magyar  irodalom  történetének  teljes  újraértékelését  kezdeményezték.  Vizsgálta  ezen­ kívül  S z e n t k u t h y  Miklós  és  H a t á r  Győző  m u n k á s s á g á t  is,  s  mindkettőjükről  fontos  dokumen­ tumok  sorát  a d t a  ki.  Tudományszervezési  m u n k á s s á g a  is  jelentős,  a  Miskolci  Egyetem  Böl­ csészettudományi  Karának  létrehozásában  é s  fejlesztésében  vezető  szerepet  vállalt.  Jelenleg  a  kar  d é k á n j a  és  a  Modern  Magyar  Irodalom  Tanszék  vezetője. 

Ajánlók:  Németh  G.  Béla,  Szabolcsi 

Miklós 

K a r a  G y ö r g y  1935­ben  született  B u d a p e s t e n .  Kutatási  területe  az  altajisztika  és  a  belső­ázsiai  filológia.  1958­ban  végzett  az  ELTE  Bölcsészettudományi  Karán,  belső­ázsiai  filológiai,  mongol,  kínai,  tibeti  s  török  t a n u l m á n y a i t  Ligeti  Lajos,  Németh  Gyula  s  m á s  j e l e s  tanárai  vezették.  Egyetemi  doktori  értekezést  mongol  nyelvjárástörténeti  emlékről  (1961),  k a n d i d á t u s i t  egy  énekmondóról  s  addig  leíratlan  nyelvéről  (1967.  megj.  C h a n t s  d'  u n  barde  mongol.  Budapest,  1972.),  aka­ démiai  doktorit  a  mongol  írásbeliség  századairól  írt  (1975.  Knigi  mongol'skich  kocevnikov  c.,  1972­es  moszkvai  könyvének  bővítése).  1978­tól  egyetemi  t a n á r ,  m a  a  Belső­ázsiai  Tanszék,  az  MTA  Altajisztikai  Tanszéki  Kutatócsoport  s  nemrég  óta  a  Kínai  és  Kelet­ázsiai  Tanszék  vezetője,  1993­tól  az  Indiana  Egyetem  rendes  t a n á r a  is.  Itthon  tanít  és  k u t a t  altajisztikát,  mongol  s  tibeti  filológiát,  ott  mongol  nyelvet  és  műveltséget,  t u n g u z t  stb.  Kiadott  több  kö­ zép­mongol  emléket,  török­mongol,  tibeti­mongol  s  ujgur­kínai  szófejtést,  magyar  é r d e k ű  újkori  mongol  okmányt,  a  berlini  Peter  Ziemével  h á r o m  kötetnyi  régi  u j g u r  írást  (Berliner  Turfantexte  VII—VIII,  1976—1977,  Ein  uigurishes  Totenbuch.  Budapest,  1978). 

Ajánlók:  Harmatta  János,  Hazai  György,  Tökei 

Ferenc 

K e n y e r e s  Z o l t á n  B u d a p e s t e n  született  1939­ben.  Tudományterülete  a  legújabbkori  magyar  irodalom  tör­ ténete.  A középnemzedék  egyik  vezető  irodalomtörténésze.  K u t a t á s a i  középpontjában  a  Nyugat  folyóirat  egymásra  következő  h á r o m  nemzedékének  irodalmi  irányzatai  állnak,  egyetemi  mun­ k á j á b a n  a z o n b a n  helyet  k a p n a k  a  régebbi  századok  összefüggései  is.  Részt  vett  a  magyar  irodalomtörténet­írás  nagy  közös  munkáibem,  fontos  pályaképekkel,  így  Lukács  György  pá­ lyájának  rajzáved.  Gondolkodás  é s  irodalom  cimű  könyvében  a  m o d e r n  magyar  irodalmi  gon­ dolkodás  és  a  lírai  költészet  összefüggéseit  tárgyalta.  1983­ban  megjelent  tanulmánykötetében  (A  lélek  fényűzése)  irodalom­  és  nemzetszemléletünk  á t a l a k u l á s á t  kiséri  figyelemmel.  Legfon­ tosabb  müve  a  Weöres  Sándorról  írott  monográfia  (Tündérsíp,  1983),  a  költő  eddigi  legsokol­ d a l ú b b  elemzése.  Könyvterjedelmű  értekezésben  foglalkozott  irodalomtörténet­írásunk  múlt­ jával  és jelenével,  úttörő  módon  nézve  szembe  a  közelmúlt  kérdéseivel.  Legújabban  Ady  Endre  költészetének  ú j  s z e m p o n t ú  elemzését  adta  közre. 

Ajánlók:  Köpeczi  Béla,  Szabolcsi 

T3Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Miklós 

Akadémiai tagajánlások — 1998

K i s s  J e n ő  Mihályiban  született  1943­ban.  K u t a t á s i  területe  a  m a g y a r  nyelvészet:  nyelvtörténet,  szo­ ciolingvisztika,  dialektológia.  Kismonográfiák  sorát  szentelte  szülőföldje,  a  S o p r o n  megyei  Mi­ hályi  nyelvjárásának,  sokszempontú,  k o r s z e r ű  leírásának  1970  és  1990  között.  Nyelv  és  tár­ s a d a l o m  kapcsolatálnak  kérdéseit  a l a p o s  elemzésekkel  világította  meg  Magyar  anyanyelvűek  —  magyar  nyelvhasznáilat  (Budapest,  1994)  és  T á r s a d a l o m  és  nyelvhasználat  —  Szocioling­ visztikai  alapfogalmak  (Budapest,  1995)  c í m ű  műveiben.  Jelentősek  nyelvtörténeti,  azon  belül  szótörténeti  és etimológiai  tanulmányai,  valamint  tudománytörténeti  tárgyú  közleményei.  Szak­ m a i  neve  különösen  Németországban  é s  Finnországban  jól  ismert.  Alkotó  m u n k á s s á g á n a k  szerves  része  és  kísérője sokrétű  közéleti  é s  tudományszervező  tevékenysége  m i n d  az  Akadémia,  mind  az  ELTE  különféle  testületeiben.  Közel  egy  évtizede  vezeti  sikeresen  az  egyetem  Magyar  Nyelvtörténeti  é s  Nyelvjárástani  Tanszékét,  igen  nagy  gondot  fordítva  a z  o k t a t á s  folyamatos  korszerűsítésére. 

Ajánlók:  Benkö  Loránd,  Harmatta 

János 

É .  K i s s  K a t a l i n  Debrecenben  született  1949­ben.  Tudományterülete:  elméleti  nyelvészet,  fő  kutatási  terü­ lete  a  magyar  m o n d a t t a n .  Az  elmúlt  tíz  évben  egy  önálló  könyve jelent  m e g  (Configurationality  in  Hungarian,  Dordrecht—Budapest,  1987),  három  könyvrészletet  s  mintegy  negyven  tanul­ m á n y t  publikált.  Mondattani  m u n k á i b a n  eleinte  a  szórend  kérdését  vizsgálta,  később  érdek­ lődése  kiterjedt  a  m a g y a r  m o n d a t t a n  s z á m o s  m á s  p r o b l é m á j á r a  is  (az  a n a f o r i k u s  névmások  értelmezése,  a  személyragos  főnévi  igeneves  szerkezetek,  a  magyar  m o n d a t  hangsúlyviszonyai  és  hanglejtése,  az  operátorok  h a t ó k ö r é n e k  problémája,  a  többszörös  k é r d é s e k ,  az  igekötök  stb.).  Legfőbb  eredményeit  angolul  is  publikálta.  M u n k á i  a  külföldi  nyelvelméleti  k u t a t á s  s z á m á r a  sok  ú j  szempontot  n y ú j t a n a k .  M u n k á s s á g á n a k  köszönhetően  n a g y m é r t é k b e n  megnőtt  külföldön  a  magyar  nyelv  szerkezete  i r á n t i  érdeklődés.  Idehaza  is  É.  Kiss  Katalin  indította  el  a  korszerű  m o n d a t t a n i  k u t a t á s o k a t .  Munkáinak  idézettsége  igen  m a g a s ,  az  ismételt  u t a ­ lásokat  nem  számítva  a  m u n k á i r a  t ö r t é n t  hivatkozások  száma  megközelíti  a  háromszázat.  1994­ben  a  Princetoni  Egyetemen  New  Europe  Prize  díjjal  tüntették  ki. 

Ajánlók:  Hajdú  Péter,  Kiefer  Ferenc,  Papp  Ferenc  K i s s  Lajos  Debrecenben  született  1922­ben.  Tudományterülete,  ezen  belül  s z ű k e b b  szakterülete  a  szlavisztika,  helynévkutatás,  nyelvtudomány­történet  é s  nyelvészeti  kritika.  Eleinte  a  szláv  szóképzéstannal  foglalkozott  (eredményeit  az  újabb  szlavisztikai  kézikönyvek  is  elismerik),  m a j d  kutatásai  fokozatosan  a  szláv  é s  magyar  szókincs  etimológiai  vizsgálatához,  illetőleg  a  magyar—szláv  nyelvi  kapcsolatok  kérdésköréhez  vezettek.  Szívesen  foglalkozik  a  tájszavakkal,  vándorszavakkal,  Műveltségszók.  vándorszók,  nemzetközi  szók  című  dolgozatára  állandóan  hivatkozik  a  szakirodalom.  Szláv  t ü k ö r s z ó k  és  tüköijelentések  a  m a g y a r b a n  című  m u n k á j a  n y o m á n  egyre­másra  születtek  ilyen  t á r g y ú  dolgozatok.  1978­ban jelent  m e g  a  Földrajzi  neveink  etimológiai  szótára  c í m ű  m u n k á j a .  6 8 2 0  szócikkel.  A  m u n k a  az  etimológiai  szótárak  törté­ netében  példátlanul  gyorsan  elfogyott,  1980­ban  és  1983­ban  új  k i a d á s a  k e r ü l t  forgalomba,  1988­ban  pedig  a  szótár  negyedik,  bővített  és  javitott  k i a d á s a  jelent  m e g  13  3 0 0  szócikkel. 

T 4

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

M u n k á s s á g á b a n  jelentós  helyet  foglal  el  a  nyelvtudomány­történet  is  (Kismonográfiák  Melich  Jánosról,  Kniezsa  Istvánról,  Asbóth  Oszkárról). 

Ajánlók:  Herman  József,  Kiefer  Ferenc,  Papp 

Ferenc 

K ó s a  L á s z l ó  1942­ben  született  Cegléden.  S z ű k e b b  szakterülete:  néprajz­folklór.  Akadémiai  doktori  ér­ tekezését  néprajzi  témakörből  1 9 8 8 ­ b a n  védte  meg.  Az  ELTE  В Т К   Művelődéstörténeti  T a n ­ székének  tszv.  egyetemi  t a n á r a .  Az  elmúlt  évtizedben  magyarul  tíz,  idegen  nyelven  h a t  könyvet,  könyvrészletet  jelentetett  meg.  Európa­szerte  ismert  tudós,  akinek  m u n k á s s á g a  úgyszólván  az  egész  n é p r a j z t u d o m á n y r a  kiterjed.  Foglalkozott  gazdasági  és  társadalomnéprajzi  k é r d é s e k ­ kel,  a  paraszti  polgárosodás  folyamatait  b e m u t a t ó  művelődés­  és  társadalomtörténeti  k u t a ­ tással,  n é v k u t a t á s s a l ,  ökológiával,  eszme­  s  tudománytörténettel,  vallási  néprajzzal,  sót  nép­ költészeti  gyűjteményt  is  szerkesztett.  Elméleti  tájékozottsága  mindig  a l a p o s  anyagfeltáró  m u n ­ kával  párosul.  Több  mint  h ú s z  könyve  közül  kiemelhető  A  magyar  n é p r a j z  t u d o m á n y t ö r t é n e t e  (Budapest,  1989);  a  Paraszti  polgárosodás  és  a  népi  k u l t ú r a  táji  megoszlása  Magyarországon  (Debrecen,  1990,  1992);  az  Egyház,  társadalom,  hagyomány  (Budapest,  1993);  és  a  Nemesek,  parasztok,  polgárok  (Debrecen,  1996)  című  kötet.  A  Magyar  Néprajzi  T á r s a s á g  elnöke. 

Ajánlók:  Benkő  Loránd,  Kulcsár  Szabó  Ernő,  Németh  G.  Béla  N y o m á r k a y  I s t v á n  Budapesten  született  1937­ben.  Délszláv  filológiával,  magyar,  horvát  és  szerb  nyelvi  és  irodalmi  kapcsolatokkal  és  magyar  nyelvészettel  foglalkozik.  Nagyobb  monográfiái:  az  Unga­ rische  Vorbilder  der  croatischen  S p r a c h e r n e u e r u n g  (Budapest,  1989)  és  a  S p r a c h h i s t o r i s c h e s  Wörterbuch  d e r  Burgenlandercroatischen  (Budapest—Eisenstadt,  1996)  Fontosabb  t a n u l ­ mányai  egy  horvát  imádságoskönyvről  és  a  magyar—szerb—horvát  nyelv  kapcsolatairól  j e l e n t e k  meg.  Számos  m u n k á j a  horvát  é s  n é m e t  nyelven  került  kiadásra.  Kiadott  nyelvkönyveket  é s  szerkesztett  m u n k á k a t  a  magyarországi  szlavisztikáról  és  azok  képviselőiről.  M u n k á s s á g á t  külföldön  is  elismerik,  a  Horvát  T u d o m á n y o s  és  Művészeti  Akadémia  levelező  tagja,  az  O s z t r á k  Tudományos  Akadémia  Balkanisztikai  Bizottságának  külső  tagja  és  projektvezetője,  s  tagja  a  Nemzetközi  Szlavisztikai  Komiténak  is. A t u d o m á n y o s  közélet,  a  hazai  é s  külhoni  t u d o m á n y o s  társaságok  m u n k á j á n a k  aktív  résztvevője.  Az  Acta  Linguistica  szerkesztőbizottsági  tagja,  a  Studia  Slavica  szerkesztője. 

Ajánlók:  Köpeczi  Béla,  Róna­Tas 

András 

V i z k e l e t y  A n d r á s  1931­ben  született  Tatán.  S z ű k e b b  szakterületei  a  medievisztika,  a  régi  magyar  iroda­ lomtörténet  és  a  germanisztika.  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á n a k  középpontjában  a  magyarországi  német  középkori  és  kora  újkori  í r á s o s  emlékek  feltárása,  publikációja  é s  történeti­filológiai  feldolgozása  áll.  Az  elmúlt  tíz  évben  öt  könyvet,  h u s z o n h á r o m  könyvrészletet  és  számos  ta­ n u l m á n y t  publikált,  java  részét  idegen  nyelven.  1962  és  1972  között  feldolgozta  az  ö s s z e s  Magyarországon  fellelhető középkori  n é m e t  nyelvemléket,  melyek  leíró  k a t a l ó g u s á t  két  k ö t e t b e n  jelentette  meg.  (Beschreibendes  Verzeichnis  der  a l t d e u t s c h e n  H a n d s c h r i f t e n  in  u n g a r i s c h e n  Bibliotheken.  Wiesbaden,  1969,  1973)  1974  és  1984  között  az  OSZK  1940  óta  szerzeményezett 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 5

Akadémiai tagajánlások — 1998

középkori  latin  kódexeit  dolgozta  föl,  1993­ban  pedig  közreadta  az  esztergomi  könyvtárak  latin  kódextöredékeinek  katalógusát.  Germanisztikai  és  régi  magyar  irodalmi  k u t a t á s a i n a k  kez­ deményező  szerepét  számos  nemzetközi  szakmai  bizottságban  való  részvétel  igazolja  vissza.  Az  MTA  és  az  O s z t r á k  Tudományos  Akadémia  Irodalomtudományi  Vegyesbizottságának  elnöke,  Herder­  és  Akadémiai  Díjas. 

Ajánlók:  Kulcsár  Szabó  Ernő,  Szegedy­Maszák 

Filozófiai 

és  Történettudományok 

Mihály 

Osztálya 

R E N D E S  TAGSÁGRA  B ó n a  I s t v á n  1930­ban  született  Hevesen.  1975  óta  az  ELTE­n  az  ősrégészet  és  a  korai  középkori  (népvándorlás  é s  honfoglalás  kori)  régészet  egyetemi  tanára.  Az  MTA levelező  tagjává  1990­ben  választották,  székfoglalóját  Longobárdok  P a n n o n i á b a n ,  történeti  és  régészeti  áttekintés  címmel  tartotta.  1990­től  a  tárcaközi  Á s a t á s i  Bizottság  elnöke,  az  Ös­  és  Koratörténeti  t a n s z é k  vezetője,  1990—1995  között  a  régészeti  tanszékek  tanszékcsoport  vezetője.  Nevéhez  fűződik  az  ELTE  Régészettudományi  Intézetének  a  felállítása. Oszlopos  tagja a  posztgraduális  képzésnek,  1991—  1995  között  t a g j a  volt  a  Kari  Doktori  T a n á c s n a k ,  azóta  az  országos  régészeti  posztgraduális  képzés  vezetője.  P á r h u z a m o s a n  részt  vett  a  TMB  Régészeti,  Művészettörténeti  Szakbizottsága  m u n k á j á b a n  is.  1990­ben  volt  az  olaszországi  Codroipo­ban  a  Villa  Maninban  a  v a l a h a  is létezett  legnagyobb  nemzetközi  longobard  régészeti  kiállítás,  az  I  Longobardi  számára  ő  rendezte  a  (túlnyomórészt  saját  ásatási  leleteit  bemutató)  p a n n ó n i a i  termet  é s  írta  a  vaskos  k a t a l ó g u s  megfelelő  szövegeit  is.  Ennél  c s a k  a  bronzkort  k u t a t ó  tanítványaival  együtt  rendezett  Bronzkori  teli­kultúrák  Magyarországon  kiállítás  volt  sikeresebb,  amely  hazai  b e m u t a t k o z á s o k  u t á n  európai  k ö r ú t r a  indult.  A  kiállítást  Freiburg,  F r a n k f u r t ,  Hannover,  Krefeld  útvonalon  kísérő  n é m e t  nyelvű  katalógust,  m a j d  a  Dijon,  Saint  Germain,  Mariemond,  Nantes  ú t v o n a l o n  követő  francia  nyelvű  katalógust  szerkesztette,  jelentős  részben  írta  (1991 —1995).  1990  óta  mintegy  60  m u n k á j a  jelent  meg  n y o m t a t á s b a n ,  közülük  számos  külföldön,  an­ golul,  n é m e t ü l ,  olaszul.  1990—1995­ben  öt  könyve  jelent  meg,  a  jelentősebbek:  D a s  Hun­ nenreich  (С .  T h e i s s .  Stuttgart.  1991),  A  h u n o k  é s  nagykirályaik  (Corvina,  Budapest,  1991),  valamint  Az  Á r p á d o k  korai  várairól.  11—12.  századi  ispáni  várak  é s  h a t á r v á r a k  (Debrecen.  1995).  Az  u t ó b b i  közel  felényivel  bővített,  átdolgozott  változata  is  rövidesen  k i a d á s r a  kerül. 

Ajánlók:  Györffy  György,  Székely 

György 

G l a t z  F e r e n c  1941­ben  született.  Csepelen.  A  budapesti  egyetem  bölcsészkarának  elvégzése  óta  az  MTA  Történettudományi  Intézetében  dolgozott,  legutóbb  mint  igazgató.  1990­tól  egyetemi  t a n á r .  1993­ban  választották  meg  az  Akadémia  levelező  tagjává,  jelenleg  (1996­tól)  az  MTA  elnöke.  Érdeklődése  k o r á n  a  historiográfia,  valamint  a  történetírás  és  a  politika  k a p c s o l a t a i r a  irányult.  Történetíró  és  politika  c.  könyve  n é h á n y  m a g y a r  történész  p é l d á j á n  vizsgálta  a  prob­ lémát.  A Hajnal  István  és  Domanovszky  Sándor  válogatott,  ill.  kiadatlan  t a n u l m á n y a i t  bevezető 

T 6

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

írásában  é s  m á s  történetírókról  megjelent  t a n u l m á n y a i b a n  mélyreható  elemzést  adott  élet­ müvükről.  Forráskiadványt  jelentetett  meg  J ó z s e f  nádor  irataiból  (IV.  kötet),  t a n u l m á n y k ö t e t e t  szerkesztett  a  történetírás  elméleti  kérdéseiről.  Alapvető  érdemei  v a n n a k  a  Horthy­korszak  művelődés­  é s  tudománypolitikájának  k u t a t á s á b a n ,  különösen  Klebelsberg  Kúnó  életművének  feltárásában.  Bár  e l s ő r e n d ű e n  a  20.  s z á z a d  kutatója,  az  általa  összeállított,  szerkesztett  é s  részben  írt  A  magyarok  krónikája  c.  m ű n e k  az  egyes  k o r s z a k o k a t  bevezető  fejezeteiben  a  m a g y a r  tör­ ténelem  rövid  összefoglalását  nyújtotta.  A  Kisebbségi  kódexet,  amely  a  kisebbségi  k é r d é s  kezelésének  szabályait  foglalta  össze,  több  n y e l v r e  lefordították.  A  Históriában  r e n d s z e r e s e n  közölt  vezércikkei  mindig  szakmai­történészi  megközelítésből  k i i n d u l v a  foglalnak  állást  n a p ­ jaink  a k t u á l i s  kérdéseiben.  Új  életre  keltett  s z á m o s  megrekedt  vállalkozást;  k é t  ú j  törté­ n e t t u d o m á n y i  könyvsorozat  megindításával  jelentós  szolgálatot  tett  é s  tesz  törté­ n e t í r á s u n k n a k .  Glatz  F e r e n c  t ö r t é n e t í r á s u n k  egyik  m e g h a t á r o z ó  egyénisége.  Tevékenységéért  1995­ben  Széchenyi­díjat  kapott,  a  nemzeti­nemzetiségi  k é r d é s  vizsgálata  terén  kifejtett  m u n k á s s á g á t  1996­ban  Herder­díjjal  i s m e r t é k  el. 

Ajánlók:  Kosáry  Domokos,  Niederhauser 

Emil  Pach  Zsigmond 

Pál 

S z a b a d  G y ö r g y  1924­ben  született  Aradon.  Levelező  taggá  választása  óta  (1982)  rendkívül  széles,  számos  r o k o n t u d o m á n y r a  is  kiterjedő  szakmai  t u d o m á n y o s  m u n k á t  végzett.  Publikációi  r a n g o s  hazai  folyóiratokban,  illetve  külföldön  angol  és  német  nyelvű  gyűjteményes  kötetekben  j e l e n t e k  meg.  Munkái  e l s ő s o r b a n  a  magyarországi  polgári  á t a l a k u l á s  folyamatával  foglalkoznak,  különös  tekintettel  a  nemzeti  és  a  d e m o k r a t i k u s  törekvésekre.  Ennek  s o r á n  ú j  vonásokkal  gazdagította  több  e  t é m a k ö r b e  illeszkedő  politikus  —  B a t t h y á n y  Lajos  és  Kázmér,  Kossuth,  Petőfi,  Wes­ selényi,  Teleki  László,  Kölcsey,  Madách,  továbbá  Illyés  Gyula,  Bibó  István,  Nagy  György.  J á s z i  Oszkár.  Eszterházy  J á n o s  —  portréját.  Gazdag  forrásanyagra  építve  folytatta  a  földesúri  és  a  jobbágygazdaság  szétválasztásának,  továbbá  az  úrbéres  é s  egyéb  paraszti  birtokállomány  történeti  ú t j á n a k  vizsgálatát.  Maradandó,  ú j  eredményeket  ért  el  az  e u r ó p a i  és  a  hazai  alkotmányosság  történeti  összehasonlításában  a  f r a n c i a  forradalomtól  a  XX.  század  végéig.  Magyarország  é s  Erdély  uniójáról,  t o v á b b á  a  magyarországi  nemzetiségi  kérdésről  is  f o n t o s  közleményei  születtek.  Több  általa  szerkesztett  k ö t e t  látott  napvilágot,  köztük  A polgárosodás  ú t j á n  c í m ű  m u n k a ,  amelyben  s z á m o s  fiatal  k u t a t ó  t a n u l m á n y a  jelent  meg,  akik  ezáltal  is  ösztönzést  é s  segítséget  kaptak  további  tudományos  m u n k á j u k h o z . 

Ajánlók:  Niederhauser 

Emil,  Ormos  Mária,  Pölöskei 

Ferenc 

Varga  J á n o s  1927­ben  született  S ó t o n y b a n .  Az  MTA  közgyűlése  1990­ben  választotta  levelező  tagjává.  Ismert  alaposságával,  a  levéltári  é s  egyéb  f o r r á s o k  átfogó  megismerésének  igényével,  átte­ kinthető  szerkezetben,  olvasmányélményt  adó  s t í l u s b a n  irta  és  íija  t u d o m á n y o s  müveit.  Ku­ tatásai  az  1 5 5 6  és  1860  közti  több  mint  h á r o m  évszázadra,  illetőleg  e  periódus  különféle  témáira  t e r j e d t e k  ki;  jelenleg  a  magyarországi  bérlőtársadalom  (jobbágyság)  13—15.  századi  történetének  megírásához  szolgálnak  alapul. 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 7

Akadémiai tagajánlások — 1998

M u n k á s s á g a  a  történettudománnyal  közvetlenebbül  összefüggő  szakterületek  szinte  m i n d ­ egyikét  átfogja.  E n n e k  eredményeként  irodalomtörténeti  é s  nyelvészeti  v o n a t k o z á s ú  publikációi  csakúgy  születtek,  mint  néprajziak  vagy  jogtörténetiek.  A  szűkebb  é r t e l e m b e n  vett  törté­ n e t t u d o m á n y o n  belül  pedig  főként  h á r o m  témakörben  l á t t a k  napvilágot  feldolgozásai:  politika­ és  köztörténet  1820  és  1860  között;  nemzetiségtörténet  a  polgári  forradalom  időszakában;  a z  a g r á r t á r s a d a l o m  és  a  mezőgazdaság  története  a  16.  század  közepétől  a  19.  század  derekáig.  Legújabb,  a  H u n g a r i a n  Quo  Vadis  című,  a  magyar  reformkor  politika­  é s  eszmetörténetével  foglalkozó  monográfiája  külföldön  is  elismerő  szakmai  visszhangot  váltott  ki.  Működése  s o r á n  számos  folyóiratot,  illetőleg  sorozatot  szerkesztett,  vagy  vett  részt  ilyenek  szerkesztésében; jelenleg  a  Magyar  Országos  Levéltár  forráskiadványainak  sorozat­főszerkesztői  funkcióját  látja  el,  amelynek  keretében  olyan  kiadványok  jelentek  meg,  m i n t  a  Zsigmond­kori  Okmánytár  vagy  a  Kolozsmonostori  Konvent  Oklevéltára.  Tevékenyen  részt  vesz  a  t u d o m á n y o s  közéletben.  Tagja  az  MTA T ö r t é n e t t u d o m á n y i  Bizottságának  és  az  Agrártörténeti  Szemle  szer­ kesztőbizottságának,  alelnöke  az  Agrártörténeti  Bizottságnak. 

Ajánlók:  Niederhauser 

Emil,  Ormos  Mária,  Pölöskei 

Ferenc 

LEVELEZŐ  T A G S Á G R A  Á d á m  M a g d a  1925­ben  született,  T u r j a r e m e t é n .  Negyven  éve  az  MTA  Történettudományi  Intézetének  m u n k a t á r s a .  A  történelemtudomány  doktora  fokozatot  1984­ben  szerezte  meg.  Mindvégig  a  20.  századi  nemzetközi  eseményekkel  foglalkozott;  fő  k u t a t á s i  témái:  1.  a  k i s a n t a n t  létrejöt­ tének  körülményei  és  története.  2.  a  m a g y a r  külpoliüka  a  h a r m i n c a s  évek  végén,  3.  a  t r i a n o n i  békeszerződés  nemzetközi  meghatározói,  4.  a  dunai  államok  egymás  közötti  viszonyai.  Zsigmond  Lászlóval  és  J u h á s z  Gyulával  jelentős  tevékenységet  fejtett  ki  a  f o r r á s k i a d á s  terén.  Nagy  szerepe  volt  a  Diplomáciai  íratok  Magyarország  külpolitikájához  1936—1945  c.  nagyjelentőségű  kiadvány  létrehozásában,  amelynek  II—III.  kötetét  ő  jegyzi.  E  vállalkozás  alapozta  m e g  a  hazai  20.  századi  diplomáciatörténetet.  Főszerkesztőként  kezdeményező  é s  meghatározó  szerepet  játszott  —  és  játszik  m a  is  —  a  Kárpát­medencére  vonatkozó  f r a n c i a  külügyi  d o k u m e n t u m o k  p u b l i k á l á s á b a n ,  amelynek  m á r  k é t  vaskos  kötete  megjelent.  Munkásságának  másik  jelentós  csoportját  a  feldolgozások  teszik  ki.  Említést  érdemel  két  Kisan­ tant­könyve,  s az, hogy számos munkája j elent meg idegen nyelven. Több népszerű  könyvet is közreadott.  A témáit  érintő  hazai  konferenciák  mellett  számos  nemzetközi  konferencián  közreműködött,  és  számottevő  szerepet  játszott  a  magyar  történészek  nemzetközi  kapcsolatainak  ápolásában.  Különösen  fontosak  e tekintetben  orosz,  csehszlovák  és  francia  hivatalos é s  kollegiális  kapcsolatai.  A magyar,  francia,  orosz  é s  német  források  felkutatásával,  feldolgozásával  é s  értelmezésével  Ádám  Magda  ú j  területeket  hódított  m e g  a  magyar  történetírásnak,  és  közreműködött  egy  ú j  szakágazat  megteremtésében. 

Ajánlók:  Berend  T.  Iván,  Ormos  Mária  F e h é r  M á r t a  1942­ben  B u d a p e s t e n  született.  1965  óta  a  BME  Filozófia  T a n s z é k é n e k  oktatója,  1 9 9 0  óta  tanszékvezetője.  A magyar  tudományfilozófia meghatározó  egyénisége,  nemzetközileg  i s m e r t  filozófus.  A  tudományfejlődés  kérdőjelei  című,  1983­ban  megjelent,  a  tudományfilozófia  állá­

T8

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

s á n a k ,  elemző  összegzését  adó  könyve  a  magyarországi  tudományfilozófiai  irodalom  a l a p m ü v e .  S z á m o s  további  publikációja  közül  kiemelkedőek  az  1984­ben  irt  K u h n ­ u t ó s z ó ,  továbbá  a z  Epistemology  Naturalized  vs.  Epistemology  Socialized  (1985),  a  The  Rise  a n d  Fall  of  C r u c i a l  Experiments  (1986)  é s  az  On  the  Role  Accorded  to  t h e  Public  by  Philosophers  of  S c i e n c e  (1990)  című  t a n u l m á n y o k .  M u n k á s s á g a  a  mai  tudományfilozófia  egyik  legfontosabb,  g y ü ­ mölcsözőnek  ígérkező  irányát  követi,  s  egyben  folytatja a  kelet­közép­európai  tudományfilozófiai  gondolkodás  legjellegzetesebb  hagyományait.  Akadémiai  doktori  disszertációját  (Case  Studies  In  t h e  History  of  Methodology)  1 9 9 4 ­ b e n  védte  meg.  A  C h a n g i n g  Tools  címmel  1995­ben  megjelent  m u n k á j a  j e l e n t ő s  nemzetközi  vissz­ hangot  váltott  ki.  F e h é r  Márta  n e m c s a k  írásai  révén  teremtett  iskolát,  h a n e m  tanári  tevé­ kenységével  is.  1 9 8 7 / 8 8 ­ b a n  a  R u t g e r s  University  (New  Jersey,  USA)  Filozófia  T a n s z é k é n  Fulbright  Visiting  Professorship­ban  részesült.  M u n k á s s á g á n a k  elismeréseként  1997­ben  Szé­ chenyi  professzori  ösztöndíjat  nyert  el.  Aktív  és  elismert  tudományos­közéleti  szerepet  j á t s z i k .  Az  IUHPS  (International  Union  of  the  History  and  Philosophy  of  Science)  Magyar  Nemzeti  Bizottságának,  valamint  a  Magyar  Filozófiai  Társaság  Tudományfilozófiai  Szakosztályának  elnöke.  Tagja  (korábban  elnöke)  a  Magyar  Akkreditációs  Bizottság  Filozófiai  Szakbizottságának,  továbbá  a z  MTA  AKT  T á r s a d a ­ lomtudományi  K u r a t ó r i u m á n a k ,  az  MTA  Filozófiai  Bizottságának,  v a l a m i n t  Tudomány­  é s  technikatörténeti  Komplex  Bizottságának. 

Ajánlók:  Almási  Miklós,  Nyíri  J.  Kristóf 

Hajdú  Tibor  1930­ban  született  Budapesten.  Történészi  m u n k á s s á g á t  levéltárosként  kezdte,  m a j d  a  Párttörténeti  Intézet  t u d o m á n y o s  m u n k a t á r s a k é n t  (1966—1975)  dolgozott.  1971­ben  n y e r t e  el  a  t ö r t é n e l e m t u d o m á n y  doktora  címet.  Azóta  hét  n a g y o b b  könyvet  é s  t ö b b  tucat  j e l e n t ő s  t a n u l m á n y t  publikált.  Első  monográfiái  az  1918.  évi  m a g y a r  polgári  forradalomról  és  az  1919.  évi  Tanácsköztársaságról  íródtak.  A  t é m á r ó l  megjelent  h á r o m  könyvét  n a g y  anyagismeret,  a  tények  tisztelete  és  g o n d o s  mérlegelése  jellemzi.  1975­ben  az  MTA Történettudományi  Intézetébe  k e r ü l t .  A  tízkötetes  Magyarország  t ö r t é n e t e  8.  kötetébe  írt  fejezete  é s  a  Közép­Európa  forradalma  c.  könyve  a  f o r r a d a l m i  korszak  egyre  elmélyülőbb  megértését  tanúsítja.  Az  u t ó b b i  mü  áttekinti  a z  1917­tól  1921­ig  terjedő  időszak  egész  Európáját,  és  elmélyülten  elemzi  a  nemzeti  és  a  t á r s a d a l m i  forradalom  kölcsönhatásait.  Több  értékes  m u n k á b a n  foglalkozott  a  k é t  világháború  közti  korszakkal.  Érdemlegesen  h o z ­ zájárult  a  Horthy­korszak  fasiszta  jellegéről  kialakított  d o g m a t i k u s  tétel  elvetéséhez.  Károlyi  Mihályról  n a g y s z a b á s ú  politikai  életrajzot  írt,  és  k ö z r e a d t a  levelezésének  k é t  vaskos  kötetét.  Ezek  a  m u n k á k  reális  képet  rajzolnak  Károlyiról.  H a j d ú  érdeklődése  a z  utóbbi  években  a  legújabb  kori  társadalomtörténetre  helyeződött  á t :  a  m a g y a r  tisztikar  d u a l i z m u s  koráig  visszanyúló  t ö r t é n e t é r e  és  a  magyar  középosztály  p r o b ­ lémájára.  E  t é m a k ö r b e n  eddig  megjelent  két  kötete,  s z á m o s  tanulmánya  é s  a  megjelenés  előtt  álló  Tisztikar  és  középosztály  1850—1914  című  m o n o g r á f i á j a  a  dzsentri  p o l g á r o s o d á s á n a k  és  a  polgárság  asszimilációjának  vitatott  kérdéseit  ú j  oldalról  világítják  m e g .  Nemzetközileg  elismert  szakember.  Kapott  már  amerikai,  angol,  osztrák  tudományos  ösztöndi­ jakat,  sokat  dolgozott  és  adott  eló  külföldön,  több  külföldi  é s  hazai  tudományos  bizottság  tagja. 

Ajánlók:  Hanák  Péter,  Pach  Zsigmond 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Pál 

T 9

Akadémiai tagajánlások — 1998

H u n y a d y  G y ö r g y  1942­ben  született  B u d a p e s t e n .  1965­ben  történelem  és  pszichológia  szakon  szerzett  ki­ tüntetéses  d i p l o m á t .  Egész  p á l y á j a  során  e  k é t  t u d o m á n y  összekapcsolására  t ö r e k s z i k .  Több  lényeges  fogalmat  és  e m p i r i k u s  eljárást  vezetett  b e  a  magyar  t u d o m á n y o s s á g b a ,  megnyitva  a  szociális  a t t i t ű d ,  a  kognitív  konzisztencia,  a  személy­percepció,  a  szociális  sztereotípia  és  kognitiv  s t i l u s  hazai  szociálpszichológiai  vizsgálatát.  Ennek  eredményeként  1 9 8 6 ­ b a n  akadé­ miai  doktori  fokozatot  szerzett.  A hazafiság  é s  történeti  k ö z t u d a t  első vizsgálatait  a  70­es  évek  d e r e k á n  végezte.  Ugyancsak  a  közgondolkodást  kutatta  a  8 0 ­ a s  években.  Két  évtizedes  k u t a t ó m u n k á j á n a k  eredményeit  nagyszabású  monográfiában  foglalta  össze,  a m e l y  a  hazai  szociálpszichológia  egyik  legjelen­ tősebb  teljesítménye  (Sztereotípiák  a  változó  közgondolkodásban.  Akadémiai  Kiadó,  1996).  A  rangos  I n t e r n a t i o n a l  Series  in  Experimental  Social  Psychology  s o r o z a t b a n  m e g j e l e n ő b e n  van  ennek  angol  nyelvű  változata.  Mintegy  k é t  évtizede  tanít  a z  ELTE­n,  ő  a l a k í t o t t a  ki  a  pszichológus­képzés  m o d e r n  szo­ ciálpszichológiai  tananyagát.  1 9 8 3  óta  az  egyik  pszichológiai  t a n s z é k ,  1993  óta  a  tanszék­ csoport  és  az  ELTE  pszichológiai  doktori  i s k o l a  vezetője.  Tíz  évig  tanított  D e b r e c e n b e n ,  ő  kezdeményezte  a  KLTE  Pszichológiai  Intézetének  felállítását,  a m e l y  az  ország  m á s o d i k  pszi­ chológusképző  intézete.  S z a k m a i  és  felsöoktatáspolitikai  tevékenységét  1996­ban  D e á k  Fe­ renc­díjjal  i s m e r t é k  el.  Ismételten  meghívták  Anglia  é s  az  USA  t ö b b  egyetemére,  1986—87­ben  F u l b r i g h t  ven­ dégprofesszor  volt  a  Kaliforniai  Egyetemen.  1 9 9 1 ­ b e n  a  magyar  pszichológia  ez idáig  legnagyobb  nemzetközi  rendezvényének,  az  Európai  Pszichológusok  II. Kongresszusának  elnöke  volt.  Meg­ hívott  főelőadást  tartott  az  e u r ó p a i  pszichológusok  kongresszusain  1991­ben  és  1995­ben.  Az  MTA  Pszichológiai  Bizottságának  1973  ó t a  tagja,  1976­tól  titkára,  1 9 9 0 ­ b e n  lett  a  testület  elnöke.  Választott  t a g j a  az  MTA  közgyűlésének,  a  Tudományetikai  Bizottságnak,  az  Akadémia  Kutatóhelyek  T a n á c s á n a k  s  társadalomtudomány i  alelnöke  az  MTA  Támogatott  Kutatóhelyek  T a n á c s á n a k . 

Ajánlók:  Hanák  Péter,  Kosáry  Domokos,  Pataki  Ferenc,  Pölöskei 

Ferenc 

K á k o s y  L á s z l ó  B u d a p e s t e n  született  1 9 3 2 ­ b e n .  Fő  területe,  az  egyiptológia  mellett  asszirológiai,  klasszi­ ka­filológiai  é s  történelmi  s t ú d i u m o k a t  is  folytatott.  1960­ban  k e r ü l t  tanársegédként  a z  Eötvös  Loránd  Tudományegyetemre,  ahol  azóta  is dolgozik,  1976­tól  az  Egyiptológiai  T a n s z é k  vezetője.  1961­ben  v é d t e  meg  k a n d i d á t u s i  disszertációját  a z  egyiptomi  aranykor­mítoszok  témaköréből  (Az  egyiptomi  aranykor­mítoszok  társadalmi  vonatkozásai).  A  t u d o m á n y  doktora  fokozatot  1974­ben  n y e r t e  el Világnézet  é s  valláspolitika  a z  egyiptomi  Újbirodalom  idején és  a  Későkorban  c.  disszertációjával.  T a n u l m á n y a i t  részben  h a z a i ,  de  főleg  k ü l f ö l d i  s z a k f o l y ó i r a t o k b a n  tette  k ö z z é .  Ezek  s z á m a  j e l e n l e g  3 2 0 .  Könyvei  k ö z ü l  a  V a r á z s l á s  a z  ókori  E g y i p t o m b a n  m e g j e l e n t  n é m e t ü l  é s  olaszul  i s .  Megjelenés  e l ő t t  áll  könyv  t e r j e d e l m ű  t a n u l m á n y a  a  Religion  i m  römer­ zeitlichen  Ä g y p t e n .  T u d o m á n y o s  tevékenységében  nagy  szerepet  k a p t a k  az  egyiptomi  helyszíni  m u n k á k .  1964­ ben  előkészítette  az  MTA  n ú b i a i  ásató  expedícióját,  amelynek  m a g a  is  tagja  volt  é s  részt  vett  az  anyag  publikálásában  is.  1983­tól  folyamatosan  vezeti  az  ELTE  thébai  á s a t á s á t ,  melynek 

T 10

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

során  eddig  egy  hatalmas  sziklasir  feltárására  került  sor  II.  Ramses  korából  (Dzsehutimesz  sírja).  1983­ban  az  UNESCO  megbízásából  részt  vett  egy  ú j  kairói  m ú z e u m  megtervezésében  is.  Kitüntetései,  díjai:  Kuzsinszky­emlékérem,  Ábel  Jenő­emlékérem,  Akadémiai  Díj,  Széche­ nyi­díj  (1992). 

Ajánlók:  Bóna  István,  Marosi  Ernő,  Ritoók  Zsigmond, 

Szabó 

Miklós 

K á l d y ­ N a g y  G y u l a  1927­ben  született  Nagydémen.  A  budapesti  egyetem  bölcsészkarán  tanít  1957  óta.  1981­ ben  nyerte  el  a  történelemtudomány  doktora  fokozatot  és  nevezték  ki  egyetemi  t a n á r r á .  A  nemzetközi  turkológiai  élet  egyik  meghatározó  egyénisége.  A  F e k e t e  Lajos  által  alapított  magyar  turkológiai­paleográfiai  iskola  továbbfejlesztője,  aki  számos  —  azóta  már  nemzetközi  hirü  —  tanítványt  indított  ú t j á r a .  1963  és  1973  között  isztambuli  levéltárakból  22  0 0 0  mik­ rofilm­felvételt  hozott  haza.  Ezek  nagyobbik  része  a  magyarországi  török  hódoltság  történeti  földrajzának  alapvető  forrásairól  készült.  Ebből  az  anyagból  m á r  t ö b b  forráskiadása,  illetve  feldolgozása  jelent  meg.  így  1982­ben  A  gyulai  s z a n d z s á k  1567.  é s  1579.  évi  összeírása,  1985­ben  A  budai  szandzsák  1546—1590.  évi  összeírásai.  Angol  nyelven  is  közzétett  k a n d i ­ dátusi  disszertációja,  a  Magyarországi  török  adóösszeírások  alapvető  m u n k á n a k  számit  a  Török  Birodalom  16.  századi  igazgatástörténetében.  A gazdaságtörténeti  k u t a t á s o k a t  j e l e n t ő s e n  előmozdították  az  általa  közölt,  részben  feldolgozott  török  s z á m a d á s o k  (Budai  török  s z á m a ­ dáskönyvek  1550—1580  Fekete  Lajossal)  és  vámnaplók  (Statistische  Angaben  über  d e n  Wa­ renverkehr  d e s  türkischen  Eroberungsgebiets  in  Ungarn  mit  d e m  Westen  in  den  J a h r e n  1560—1564).  A  Commerçants  e u r o p é e n s  a  Alexandrette,  1624—1628  с .  f o r r á s k i a d v á n y á n a k  megjelentetését  élénk  érdeklődés  kiséri  a  nemzetközi  turkológiai  közösségben.  Levéltári  források  Étlapján  írta  nagysikerű  népszerűsítő  m u n k á i t  is  (Harács­szedők  és  r á j á k ;  Török  világ  а   XVI.  századi  Magyarországon;  Szulejmán).  Az  utóbbi  eredményeit  teljesítette  ki  Nagy  S z u l e j m á n  és  az  oszmán  birodalom  kifejlődése c.  doktori  értekezésében  (1981). Az  o s z m á n  birodalom  történetének  j o b b  megismerését  segítették  elő  mentalitástörténeti  dolgozatai  is.  Az  a n k a r a i ,  a  koppenhágai  é s  a  bécsi  egyetemen  tanított.  A  Török  Történelmi  T á r s u l a t  már  k o r á b b a n  levelező,  majd  tiszteletbeli  tagjává  választotta.  1994­ben  Széchenyi­díjjal  t ü n ­ tették  ki. 

Ajánlók:  Pach  Zsigmond  Pál,  Székely 

György 

K r i s t ó  G y u l a  1939­ben  született  O r o s h á z á n .  S z ű k e b b  szakterülete:  középkori  m a g y a r  történelem  é s  a  történeti  segédtudományok.  Jelenleg  a  JATE  Középkori  és  Koraújkori  Magyar  Történeti  T a n ­ székének  egyetemi  t a n á r a .  1977  óta  a  történelemtudomány  doktora.  T ö b b  egyetemi  tisztséget  töltött  be  (JATE  dékánhelyettese,  rektorhelyettes,  rektor,  bölcsészkari  dékán).  M u n k á s s á g a  felöleli  a  m a g y a r  őstörténetet,  a  teljes  középkori  magyar  történelmet.  Eddig  6 6  könyvet  és  egyéb  önálló  kiadványt  publikált  (némelyeket  társszerzőként),  szer­ kesztett  13  kötetet.  Összes  publikációjának  száma  meghaladja  a  4 0 0 ­ a t .  Különösen  é r t é k e s  iskolateremtő  tevékenysége,  s  kivált  ELZ. hogy  a  magyar  t ö r t é n e t t u d o m á n y  legsikeresebb  szer­ vezői  közé  tartozik.  Az utóbbi  két  évben,  a  millecentenáris  évfordulóhoz kapcsolódva  t ö b b  monográfiát  publikált  a  honfoglalásról  és  a  magyar  államiság  kezdeteiről.  Részt  vett  a  tízkötetes  Magyarország 

Magyar Tudomány 1997. 12. számT1583

Akadémiai tagajánlások — 1998

története  I.  k ö t e t é n e k  m u n k á l a t a i b a n  (1116—1242).  Egyetemi  jegyzetei  átfogó  képet  a d n a k  az  Árpád­  és  A n j o u ­ k o r  történetéről.  Kiemelkedő  a l k o t á s a  a  Korai  m a g y a r  történeti  lexikon  megszervezése  és  p é l d a m u t a t ó  meg­ szerkesztése.  Sokoldalú  forráskiadó  tevékenységet  fejt  ki.  Sorozatszerkesztője  az  Anjou­kori  oklevéltárnak,  amelynek  4  kötetét  (az  1301—1317  közti  évek  anyagát)  б   állította  össze.  Társ­ szerzőként  közreműködött  T h u r ó c z y  J á n o s  k r ó n i k á j a  kiadásában,  s  t ö b b  válogatásban  tárta  a  nagyközönség  elé  a  honfoglalás,  több  királyunk  u r a l k o d á s á n a k  legfontosabb  forrásait.  Részt  vett  é s  vesz  a  történelemtudomány  valamennyi  irányt  adó  f ó r u m á n a k  m u n k á j á b a n .  1994­ben  Szent­Györgyi  Albert­díjban,  1996­ban  Szűcs  J e n ő ­ d í j b a n  részesült. 

Ajánlók:  Engel  Pál,  Kosáry  Domokos, 

Szakáig 

Ferenc 

Kubinyi  A n d r á s  1929­ben  B u d a p e s t e n  született.  Jelenleg  az  ELTE  В Т К   Régészettudományi  Intézete  egye­ temi  tanára,  v a l a m i n t  a  miskolci  egyetemen  a  m a g y a r  történelem  t a n á r a .  1986  óta  a  törté­ n e l e m t u d o m á n y  doktora.  Az első  h a z a i  késő  középkori  é s  k o r a  újkori  régészeti  iskola  megalkotója.  Az ELTE  Régészeti  Tanszékén  1 9 6 3 ­ b a n  kezdett  el  tanítani.  1978­ban  —  László  Gyula  nyugalomba  v o n u l á s a  u t á n  —  főállású  docensként  á t v e t t e  a  középkori  régészet  oktatását.  1988­ban  alapította  meg  az  ELTE  Közép­  é s  Koraújkori  Régészeti  Tanszéket,  amelynek  első  tanszékvezető  professzora  lett  1994­ig,  6 5  éves  koráig.  Történetirói­régészi  m ű k ö d é s é n e k  s p e k t r u m a  az  Árpád­kor  végétói  a  törökkor  kezdetéig,  azon  belül  a  gazdaságtörténettől  a  művelődéstörténetig  teljed,  m i k ö z b e n  kedvvel  foglalkozik  filológiai  problémákkal  is.  S z ű c s  J e n ő  t á r s a s á g á b a n  a  korábban  elhanyagolt,  sőt  reményte­ lennek  tartott  középkori  magyar  várostörténeti  k u t a t á s  megalapítójának  —  és  egyben  legsokol­ dalúbb  és  legeredményesebb  művelőjének  —  tekinthető.  Jószerivel  m á r  az  egész  középkori  magyar  városhálózatot  feltérképezte,  és  —  i m m á r  ré­ gészeti  módszerekkel  is — rendszerezte.  Nagy é r d e m e k e t  szerzett  a  m a g y a r  hivatal­  é s  igazgatási  (elsősorban:  a  pénzügyigazgatási)  szervezet  f e l t á r á s á b a n  és  r e k o n s t r u á l á s á b a n .  (Ide  vonatkozó  működésének  k o r o n á j a :  a  M á t y á s ­  és  Jagelló­kor  archontológiájának  elkészítése.)  Eddig  2 3 2  m u n k á j a ,  köztük  k é t  könyve  jelent  meg,  ebből  5 8  külföldön,  a  legtöbb  Auszt­ riában,  Belgiumban,  az  Egyesült  Államokban,  Horvátországban,  Izraelben,  Németországban,  Svédországban.  S z á m o s  külföldi  egyetemen  tartott  előadást,  illetve  volt  vendégprofesszor. 

Ajánlók:  Bóna  István,  Engel  Pál  Györjfy  Marosi  Ernő,  Szabó  Miklós,  Szakály 

György,  Ferenc 

Pléh  Csaba  1945­ben  született  B u d a p e s t e n .  Pályafutását  az  ELTE  Általános  Pszichológiai  T a n s z é k é n  kezdte,  amelynek  1984  óta  vezetője.  A m o n d a t m e g é r t é s  a  magyar  nyelvben  című  értekezésével  1996­ban  elnyerte  a  pszichológiai  tudomány  d o k t o r a  címet.  Egyike  a  legtermékenyebb  é s  legsokoldalúbb  h a z a i  pszichológusoknak.  M u n k á s s á g á n a k  gerincét  a  pszichológiatörténet,  a  pszicholingvisztika  és  a  megismerési  folyamatok  pszicholó­ giája  alkotja.  T ö b b  kiadást  m e g é r t ,  pszichológiatörténeti  m u n k á j a  1 9 9 6 ­ b a n  Akadémiai  Díjban  részesült.  Vizsgálta  a  Kodály­féle  zenei  nevelés  pszichológiai  h a t á s á t ;  az  eredmények  több  nyelven  könyv  a l a k b a n  is  napvilágot  láttak. 

T 12

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

Kiterjedt  nyelvpszichológiai  k u t a t á s a i  h á r o m  irányban  folytak.  A  nyelvi  fejlődés  kísérleti  vizsgálata  sőrém  tisztéizta,  milyen  tényezők  j á t s z a n a k  döntő  szerepet  a  m o n d a t m e g é r t é s  fej­ lődésében.  Nemzetközi  (angol  és  holland)  együttműködés  keretében  gyakorlati  célú  nyelvi  fejlődési  tesztsorozat  kidolgozását  kezdeményezte.  További  m u n k á s s á g a  a n n a k  tisztázására  irányult,  hogy  milyen  eltéréseket  eredményez  a  megértés  pszichológiai  m e c h a n i z m u s á b a n  a  m a g y a r  nyelv  ragozó  jellege,  szemben  az  angol  nyelven  alapuló  megértési  modellekkel.  Kuta­ t á s a i n a k  nemzetközi  h á t t e r é t  és  elméleti  kereteit  körvonalazta  A pszicholingvisztika  horizontja  c.  m u n k á j á b a n  (Akadémiai  Kiadó.  1980).  Kezdeményezésére  j ö t t  létre  a  megismerés­tudományi  munkaközösség,  amely  interdiszcip­ lináris  keretben  vizsgálja  a  megismerési  folyamatok  integratív  modelljeit.  A  témakörben  számos  magyar  és  idegen  nyelvű  tanulmányt  közölt,  kézikönyvet  adott  közre  (Kognitív  tudomány.  Osiris,  1996).  Pléh  a  szak  egyik  legtekintélyesebb  oktatója.  Kidolgozta  és  vezeti  a  kognitív  tudomány  témakörében  akkreditált  doktori  programot.  Tanácskozási  jogú  tagja  az  Akadémia  Filozófiai  és  Történettudományok  Osztályának,  részt  vesz  az  Országos  Ösztöndíj  Bizottság  m u n k á j á b a n ,  az  OTKA  és  a  minősítés  testületeiben,  több  folyóirat  szerkesztőbizottságának  tagja.  1996—1997  folyamán  a  stanfordi  Center  for Advanced  S t u d i e s  in  the  Behavioral  Sciences  fellow­ja  volt.  Vendégtanár:  Indiana  University  1991—1992;  Trieszti  Egyetem  1991  tavasza;  R u t g e r s  University  1989;  Bécsi  Egyetem  1993—1997).  Dolgozott  a  párizsi  École  Pratique  des  H a u t e s  Études  keretében. 

Ajánlók:  Nyíri  J.  Kristóf,  Pataki 

Ferenc 

Vajda  Mihály  1935­ben  B u d a p e s t e n  született.  A  KLTE  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  A  filozófiai  tudo­ m á n y  doktora  fokozatot  1992­ben  nyerte  el.  Nemzetközi  elismertségét  részben  témaválasztá­ s a i n a k  köszönheti.  K o r u n k  nagy  filozófiai  iskoláit  és  személyiségeit  elemzi  (Nietzschét,  Husserlt.  Heideggert.  Lukács  Györgyöt);  n a p j a i n k  szellemi  világáramlatait  követi  nyomon  (az  ú j  baloldalt,  a  marxizmus­felfogást,  kereszténységet,  zsidóságot,  fasizmust,  Közép­Európát);  k o r u n k  egye­ t e m e s  témáiról  szól  (szabadság,  felelősség,  igazság  stb.).  1977—1980­ban  és  1991—1992­ben  vendégprofesszor  Németországban  (Bréma.  Siegen),  m a j d  (1985,  1987—89)  az  Egyesült  Álla­ m o k b a n ,  Kanadában.  A  külföldi  m u n k a v á l l a l á s r a  a  h a j d a n i  kultúrpolitika  méltatlan  eljárása  kényszeritette.  Hogy  külföldi  tartózkodása  bekapcsolta  a  világ  vezető  szellemi  műhelyeibe,  tehetségének,  m u n k a b í r á s á n a k ,  emberi­tudósi  h a b i t u s á n a k  köszönhette.  Vajdát  a  tárgyalás  s z e m p o n t j a i n a k  eredetisége  emeli  megbecsült  helyre  a  nemzetközi  filozófiai­szakmai  körökben.  Már  a  h a t v a n a s  években  publikált  Husserl­elemzései  is  a  legeredetibb  ilyen  t é m á j ú  írások  közé  tartoznak.  Ahogy  későbbi  nagy  életműelemzései  (Lukács.  Heidegger),  m á r  e  m u n k á j a  is  a  fiatal  kutató  fokozatosan  alakuló  filozófiai  rendszerének  szempontjából  vizsgálja  a  mester  felfogását.  Soha  n e m  vált  epigonná.  m e r t  a  világ  ú j  jelenségeit  é s  elődeinek  m u n k á s s á g á t  a  m a g a  egyéni  világlátásának  szemüvegén  keresztül  dolgozza  fel.  Vajda  cikkeit,  könyveit  számon  t a r t j á k  irodalomtörténészek,  művészettörténészek  és  n e m  u t o l s ó s o r b a n  a  történészek.  Körükben  elismerést  váltottak  ki  a  fasizmusról,  k o r u n k  nagy  történészvitájáról  írott  elemzései,  valamint  Közép­Európa  történelmi  útjáról  szóló  írásai.  Vajda  Mihály  a  m a g y a r  szellemi  élet  legjobb  hagyományainak  folytatója,  aki  példázza  hogyan  lehet  egyszerre  Németországban,  Amerikában  és  egy  vidéki  folyóiratban  rendszeresen  jelen  lenni,  egyszerre  törödni  a  világ  nagy  szellemi­társadalmi  folyamataival  és  egy  helyét  k e r e s ő  régió  napi  gondjaival,  vagy  egy  vidéki  egyetem  oktatási  nehézségeivel. 

Ajánlók:  Glatz  Ferenc,  Heller 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Ágnes 

T 13

Akadémiai tagajánlások — 1998

R.  V á r k o n y i  Á g n e s  1 9 2 8 ­ b a n  született  Salgótarjánban.  Az  ELTE  BTK­n  1995­ig  ő  vezette  a  Középkori  és  Koraújkori  Magyar  Történeti  Tanszéket  és  m ű k ö d t e t t e  a  Koraújkori  Kutatócsoportot.  Jelenleg  a  Középkori  és  Koraújkori  Doktori  Iskolát  és  a  Humánökológiái  programot  irányítja.  Az  utóbbi  tíz  évben  magyarul  4  könyvet.  4  könyvrészletet,  86  cikket,  idegen  nyelven  2  könyv­ részletet  és  12  cikket  publikált.  Munkássága  kiterjed  Magyarország  16—19.  századi  históriájának  számos  kérdésére.  Bemutatta  Zrínyi  Miklós  törökellenes  mozgalmának  nemzetközi  összefogásra  alapozódó  jellegét  (Török  világ  és  magyar  külpolitika,  1975;  Európa  Zrínyije.  ItK,  100.  1996).  Ki­ mutatta,  hogy  a  hatalmi  egyensúly  elvének  érvényesülése  a  több  pólusúvá  alakuló  Európában  milyen  következményekkel  járt  (Europica  varietas  —  Hungarica  varietas  Budapest,  1994).  T a n u l m á n y a i  tisztázták  az  Erdélyi  Fejedelemség  utolsó  félévszázadának  t á r s a d a l m i  és  po­ litikai  viszonyait,  a  művelődés  terén  elért  eredményeit,  r e k o n s t r u á l t á k  Rákóczi  államát,  a n n a k  intézményeit  és  szociális  eredményeit.  Historiográfiai  művei,  amelyekkel  előbb  k a n d i d á t u s i  (Thaly  Kálmán  és  történetírása,  1961),  majd  doktori  fokozatot  szerzett  (A pozitivista  történetszemlélet  a  magyar  t ö r t é n e t í r á s b a n  I—II.  köt.  1973)  e  műfaj legjobb,  mert  százados  beidegzettségeken  túllépni  t u d ó  művelői  közé  emelik.  Művelődéstörténeti  és  mentalitástörténeti  vizsgálódásai  k i m u t a t t á k  a  vizualitás  jelentőségét  az  általa  vallatott  időszakok  gondolkozásának  fogalomalkotásában,  valamint  az  európai  közös  gondolatkincs  jelenlétét  a  magyar  k u l t ú r á b a n .  Sikeresen  j á r u l t  hozzá  a  történeti  ökológia  megalapozásához.  Akadémiai  Díjban  részesült  1973­ban,  1975­ben  és  1986­ban.  kiadói  nívódíjat  kapott  1970­ben,  1985­ben,  1987­ben  és  1992­ben.  A  brit  Royal  Historical  Society  levelező  tagja. 

Ajánlók:  Györjfy  György,  Szabad 

Matematikai 

György,  Varga 

Tudományok 

János 

Osztálya 

R E N D E S  TAGSÁGRA  G y ö r y  K á l m á n  1940­ben  született  Ózdon.  Szűkebb  szakterülete  a  számelmélet.  A  KLTE  Algebra  és  Szám­ elmélet  Tanszékének  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  A Matematikai  T u d o m á n y o k  Osztályának  osztályelnök­helyettese,  a  Bolyai  J á n o s  Matematikai  Társulat  alelnöke.  1993  óta  az  MTA  levelező  tagja.  Diofantíkus  eredmények  az  algebrai  számelméletben  címmel  tartott  székfoglaló  előadást.  Akadémiai  levelező  taggá  való  megválasztása  óta  17 dolgozatot  publikált  r a n g o s  nemzetközi  folyóiratokban  és  konferenciakötetekben.  Ö s s z e s  publikációinak  s z á m a  117,  m u n k á i r a  való  hivatkozások  száma  900.  Legnagyobb  nemzetközi  visszhangot  kiváltott  t u d o m á n y o s  eredményei  a  d i o f a n t í k u s  egyen­ letek  elméletében  és  az  algebrai  számelméletben  nyert  általános  effektív  végességi  tételei,  a  Baker­módszerrel  kombinált  n a g y h a t á s ú  módszere,  valamint  az  egységegyenletek  elméletének  kidolgozásában  végzett  úttörő  munkái.  A  levelező  tagság  elnyerése  óta  ú j a b b  kiemelkedő  ered­ ményeket  ért  el  ezeken  a  területeken.  Egy  (részben  társszerzővel  közösen  publikált)  cikkso­ rozatban  igen jelentós  m é r t é k b e n  sikerült  továbbfejlesztenie  és  élesítenie  módszerét.  Egy  másik 

T 14

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

ú j a b b  (részben  társszerzős)  cikksorozatban  (1.  pl.  Acta  Arith.  80  (1997),  367—394)  teljes  á l t a l á n o s s á g b a n  és  emellett  kvantitatív  f o r m á b a n  sikerült  leírnia  a  széteső  f o r m a  egyenletek  megoldáshalmazának  szerkezetét.  Ezen  eredményeinek  s z á m o s  igen  fontos  a l k a l m a z á s á t  a d t a  diofantikus  egyenletekre,  polinomokra,  algebrai  számtestek  é s  csoportgyürűk  egységeire,  va­ lamint  a b + 1  alakú  s z á m o k  prímosztóira  vonatkozóan.  —  Bebizonyította  (Acta  Arith.  80  (1997),  289—295)  Erdős  Pál  egy  binomiális  e g y ü t t h a t ó k  hatványértékeire  vonatkozó,  sokat  vizsgált,  közel  6 0  éves  sejtését.  A  diofantikus  egyenletek  magyar  i s k o l á j á n a k  megteremtője,  melynek  eredményeit  világszerte  ismerik  és  elismerik.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  1986­ban  Szele  Tibor­emlékérem.  1992­ben  Akadémiai  Díj. 

Ajánlók:  Gyires  Béla,  Halász  Gábor,  Prékopa  András, 

T.  Sós  Vera 

L a c z k o v i c h  M i k l ó s  1 9 4 8 ­ b a n  született  B u d a p e s t e n .  S z ű k e b b  szakterülete  a  klasszikus  analízis.  Az  ELTE  TTK  Analízis  Tanszékének  egyetemi  tanára.  1 9 9 3  óta  az  MTA levelező  tagja.  A m é r h e t ő s é g  fokozatai  címmel  tartott  székfoglaló  előadást.  Levelező  taggá  való  választásának  i n d o k l á s á b a n  első  helyen  világraszóló  eredménye,  Tarski  1925  ó t a  nyitott  p r o b l é m á j á n a k  megoldása,  népszerű  f o r m á b a n  megfogalmazva  a  k ö r n e k  azonos  területű  négyzetté  való  átdarabolhatóságát  kimondó  tétele  szerepelt.  K u t a t ó m u n k á j á t  azóta  is  töretlen  i n t e n z i t á s s a l  folytatta.  A  legérdekesebb,  m é g  eldöntendő  k é r d é s  az  maradt,  hogy  milyen  egyszerű  szerkezetű  halmazokkal  valósítható  m e g  az  átdarabolás.  Az  első  lépést  tette  meg,  a m i k o r  m e g m u t a t t a ,  hogy  úgynevezett  fuzzy  h a l m a z o k a t  megengedve  mérhetőkkel  is  megvalósítható  (Decomposition  using  m e a s u r a b l e  f u n c t i o n s ,  C.R.  Acad.  Sei.  Paris,  t.  323,  Série  I,  p.  583—586,  1996).  Átdarabolási  tételének  bizonyítása  révén  jutott  a  számelméleti  diszkrepanciaelmélethez,  általánosítva  W.M.  S c h m i d t n e k ,  a  számelmélet  egyik  legnagyobb  ma  élő  a l a k j á n a k  egy  ered­ ményét  é s  aktuális  új,  azóta  csak  részben  megoldott  problémát  felvetve  (Discrepancy  estimates  for  s e t s  with  small  b o u n d a r y ,  Studia  Sei.  Math.  Hung.  3 0 .  1995,  105—109).  Új  k u t a t á s i  irányként  a z  additiv  számelmélet  bizonyos  h a l m a z t í p u s a i n a k  a  valós  tengelyen  való  megfelelőivel  kezdett  foglalkozni  (Measure  of  s u m  s e t s  a n d  ejective  s e t s  I,  Real  Anal.  Exch.  22.  1996—97,  153—166,  társszerzővel),  de  folytatta  k o r á b b i  k u t a t á s a i t  is  az  általános  valós  függvénytan  t e r ü l e t é n  érdekes  ú j  jelenségeket  felfedezve  (például  Measurability  of  func­ tions  with  approximately  continuous  vertical  sections  a n d  measurable  horizontal  sections.  Coll.  M a t h .  69.  1995,  2 9 9 — 3 0 8 ,  társszerzővel).  Tudományos  kitüntetései:  Bolyai  J á n o s  Matematikai  T á r s u l a t  Grünwald  Géza­dija  II.  és  I.  fokozat,  Eötvös  Loránd  Tudományegyetem  Természettudományi  Díja,  MTA  Matematikai  Díja,  Akadémiai  Díj,  Magyar  Köztársasági  Érdemrend,  Svájci  Matematikai  Társulat  Ostrovski­díja. 

Ajánlók:  Császár  Ákos,  Daróczy  Zoltán,  Halász  Gábor,  T.  Sós  Vera  LEVELEZŐ  T A G S Á G R A  B e n c z ú r  A n d r á s  1944­ben  Nyáregyházán  született.  S z ű k e b b  szakterülete:  matematika,  s z á m í t á s t u d o m á n y ,  informatika.  Doktori  f o k o z a t á t  1989­ben  szerezte.  Az  ELTE  Természettudományi  Kar  d é k á n j a ,  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r . 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 15

Akadémiai tagajánlások — 1998

Az  elmúlt  tíz  év  eredményeiből  elsősorban  doktori  értekezésének  e r e d m é n y e  (Adatbázis­ kezelő  rendszerek  hatékonyságvizsgálati  modellje  Kolmogorov  algoritmikus  információ­ mennyisége  a l a p j á n ,  doktori  értekezés,  1988)  emelendő  ki,  amely  az  információs  rendszerek  átfogó  modelljét  adja,  algoritmuselméleti  megközelítéssel  modellezi  az  adatbáziskezelő­rend­ szerek  m ű k ö d é s é t ,  s  r á m u t a t  az  igen  elméletinek  tekintett  Kolmogorov­bonyolultság  alapvető  szerepére.  A  relációs  adatmodellezésben  igen  átfogó  és  eredeti  tárgyalású  összefoglaló  dolgozat  a  „On  a  general  class  of  d a t a  dependencies  in  t h e  relational  model  and  its  implication  prob­ lems."  (Társszerzők:  Kiss  Attila,  Márkus  Tibor,  Computers  a n d  Math,  with  Applications,  Vol.  21.,  No.l.  pp.  1—11,  1991.)  Ez  a d t a  az  a l a p o z á s á t  egy  sor  s a j á t  és  környezetében  elért  ered­ ménynek,  amelyek  a  legkorszerűbb  ú j  technológiák  elméleti  vizsgálatát  teszik  lehetővé.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  1988­ban  Akadémiai  Díj,  1997­ben  A  Magyar  Felsőoktatásért  Emlékplakett. 

Ajánlók:  Daróczy  Zoltán,  Demetrouics  János,  Gécseg  Katona  Gyula,  Prékopa 

Ferenc,  András 

Csáki  Endre  1935­ben  B u d a p e s t e n  született.  Szűkebb  szakterülete:  m a t e m a t i k a ,  ezen  b e l ü l  valószínű­ ségszámítás  é s  matematikai  statisztika.  Doktori  fokozatát  1989­ben  szerezte.  Az  MTA  Mate­ matikai  Kutatóintézetének  t u d o m á n y o s  osztályvezetője.  Sokrétű  t u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á n a k  fő  témakörei:  véletlen  bolyongás,  e m p i r i k u s  elosz­ lásfüggvények,  Brown­mozgás  (Wiener­folyamat),  lokális  idö,  additív  funkcionálok,  iterált  fo­ lyamatok.  1  valószínűségű  centrális  határeloszlás­tételek.  Legfontosabb  h á r o m  eredménye  angol  nyelvű  közleményeiből:  1. The  law  of  the  iterated  logarithm  for normalized  empirical  distribution  f ü n c t i o n ,  Z.  Wahrs­ cheinlichkeitstheorie  verw. Gebiete,  38 (1977),  147—167. Több  alapvető  tétel a  súlyozott  empirikus  folyamatok  1  valószínűségű  viselkedését  illetően  először  ebben  a  dolgozatban  n y e r t  bizonyítást  a  nemzetközi  irodalomban.  2.  A  relation  between  Chung's  and  Strassen's  laws  of  the  iterated  logarithm,  Z.  Wahrschein­ lichkeitstheorie  verw.  Gebiete,  54  (1980),  287—301.  Meglepő  kapcsolatot  teremt  a  Strassen­féle,  ill.  Ghung­féle  iteráltlogaritmus­tételek  között,  melynek  vizsgálatához  sok  n e v e s  k u t a t ó  csat­ lakozott.  3.  An  integral  test  for  t h e  s u p r e m u m  of  Wiener  local  time,  Probab.  Theory  Related  Fields,  8 3  (1989),  207—217.  Sokáig  megoldatlan  p r o b l é m a  volt  a  Wiener­folyamat  m a x i m á l i s  lokális  idejének  felső osztályaira  Erdős—Kolmogorov—Feller—Petrowsky  típusú  integrálkritérium  meg­ a d á s a .  Ez  a  dolgozat  megoldja  ezt  a  problémát.  A  megoldás  módszerét  azóta  i s  sok  kutató  alkalmazta.  T u d o m á n y o s  kitüntetése:  1964­ben  G r ü n w a i d  Géza­díj. 

Ajánlók:  Csörgő  Miklós,  Révész  Pál  Szász 

Domokos 

Csirik  J á n o s  1946­ban  Ambrózfalván  született.  Szűkebb  szakterülete:  számítástudomány.  Doktori  fokozatát  1990­ben  szerezte.  A  JATE  Számítástudományi  Tanszékének  tanszékvezető  egyetemi  tanára.  Az  elmúlt  10  évben  két  kötetet  szerkesztett,  24  t u d o m á n y o s  cikket  közölt,  illetve  van  elfogadva  közlésre;  közülük  egy  magyar  nyelvű,  a  többi  angol.  Hivatkozásainak  s z á m a  190. 

T 16

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

1974­ben  kezdődtek  el  Szegeden  egy  orvosi  képkiértékelő  számítógépes  online  r e n d s z e r  fejlesztésének  m u n k á l a t a i .  E b b e n  Csirik  J á n o s  vezető  szerepet  játszott:  ő  készítette  el  a  r e n d ­ szer  tervét,  é s  összefogta  a  programokat  készítő  csoport  m u n k á j á t  is  (Csirik  J . ,  C s e r n a y  L.,  Makay  Á.,  Máté  E.:  SEGAMS:  A  tree­structured  hierarchical  d a t a  processing  system,  6 t h  International  Conference  on  Information  Processing  in  Medical  Imaging,  INSERM,  Vol.  88.  1979,  547.).  Ugyancsak  kiemelkedő  eredményeket  ért  el  a  ládapakolási  algoritmusok  elemzése  során.  Részletesen  foglalkozott  többek  között  a  m á r  k o r á b b a n  is  ismert  Next  Fit  é s  First  Fit  eljárások  közé  eső  Next­k  fit  eljárás  különböző  változataival,  megmutatva,  hogy  ezek  legjobbika  a  legrosszabb  eset  viselkedés  szempontjából  azonos  a  First  Fittel.  (J.  Csirik,  D.S.  J o h n s o n :  Best  is  better  t h a n  first.  Second  Annual  ACM—SLAM  Symposium  o n  Discrete  Algorithms,  ACM,  1991,  309.).  Tudományos  kitüntetései:  1981­ben  (megosztott)  Akadémiai  Díj.  1984­ben  Kalmár  László­díj. 

Ajánlók:  Demetrouics  János,  Gécseg 

Ferenc 

Csörgő  Sándor  1947­ben  Egerfarmoson  született.  Szűkebb  szakterülete:  valószínűségszámitás  és  m a t e ­ matikai  statisztika.  Doktori  fokozatát  1984­ben  szerezte.  A  JATE  Analízis  alkalmazásai  T a n ­ székének  egyetemi  t a n á r a .  Eddig  összesen  egy  angol  nyelvű  monográfiát,  valamint  3  orosz,  112  angol  és  5  m a g y a r  nyelvű  t u d o m á n y o s  dolgozatot  publikált,  ezek  közül  az  utóbbi  tíz  évben  jelent  meg  51  angol  és  3  magyar  nyelvű  cikk.  M u n k á i r a  összesen  1252  hivatkozást  t a r t  jelenleg  s z á m o n ,  ezek  közül  2 7 5  esik  az  1986.  évben  megjelent  publikációkra,  3 1 8  pedig  az  elmúlt  tíz évben  megjelent  dolgozataira.  Legjelentősebb  t u d o m á n y o s  eredményei:  —  Az  e m p i r i k u s  karakterisztikus  függvények  valószínűségelméletének  megalkotása  (pl.  Csörgő  S.:  Limit  behaviour  of  t h e  empirical  characteristic  function.  T h e  Annals  of  Probability  9  [1981],  130—144.)  és  számos  statisztikai  a l k a l m a z á s á n a k  kezdeményezése  és  kidolgozása  (pl.  Csörgő  S.:  Testing  for  normality  in  arbitrary  dimension.  The  A n n a l s  of  Statistics  14  [1986],  708—723.)  2 5  dolgozatban;  — A Komlós—Major—Tusnády­beágyazás  súlyozott  eltérésekre  történt  kiteijesztése  (Csörgő  M.,  Csörgő  S.,  Horváth  L.,  D.M.  Mason:  Weighted  empirical  and  quantile  processes.  The  Annals  of  Probability  14  (1986),  31—85)  és  ezáltal  alkalmazási  lehetőségeinek  igen  j e l e n t ő s  kibővítése.  E r r e  a  dolgozatra  m á r  eddig  90  hivatkozás  történt;  — A  n e m p a r a m e t r i k u s  statisztikai  becsléselmélet  alapelveinek  felfedezése  és  kiépítése  erő­ sen  összefüggő  idősorokra  (hét  cikk  J .  Mielniczukkal  közösen,  1995  óta);  —  A valószínűségszámítás  legrégebbi,  1713­ból  származó  problémájának,  a  szentpétervári  p a r a d o x o n n a k  teljes  feloldása.  Erről  monográfiát  írt,  amelynek  tudománytörténeti  k e r e t b e n  megrajzolt  vázlata  magyarul  is  olvasható  (Csörgő  S.:  A  szentpétervári  paradoxon,  Polygon  5 / 1  [1995],  19—79.)  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  1970­ben  Rényi  Kató­díj  II.  fokozata,  1974­ben  G r ű n w a l d  Gé­ za­díj  I.  fokozata.  1986­ban  Matematikai  Dij,  az  I n s t i t u t e  of  Mathematical  Statistics  1984­ben  fellow­vá,  az  International  Statistical  Institute  1988­ban  taggá  választotta. 

Ajánlók:  Csiszár  Imre,  Gyires  Béla,  Szökefalvi­Nagy  Tandon  Károly,  Totik 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Béla,  Vilmos 

T 17

Akadémiai tagajánlások — 1998

F r i e d  E r v i n  1929­ben  B u d a p e s t e n  született.  Szűkebb  szakterülete:  algebra.  Doktori  fokozatát  1970­ben  szerezte.  Az  ELTE  TTK  Algebra  é s  Számelmélet  T a n s z é k é n e k  egyetemi  t a n á r a .  Az  elmúlt  tíz  évben  16  angol  nyelvű  cikke  jelent  meg.  Legfontosabb  munkái:  T o u r n a m e n t s  and  non­associative  lattices.  Annales  Univ.  Sei.  Budapest.  Sect.  Math.  XIII  (1970),  151—164.  (Ebben  a  dolgozatban  Fried  Ervin  bevezeti  a  gyengén  asszociatív  hálók  később  igen  gyü­ mölcsözőnek  bizonyult  fogalmát.)  —  The  dual  discriminator  function  in  universal  algebra.  Acta  Sei.  Math.  41  (1979),  83—100.  (Ebben  az  A.  Pixleyvel  közös  dolgozatban  megalkotják  a  duális  diszkriminátorfüggvény  fogalmát,  és  tisztázzák  alapvető  tulajdonságait.  A  Mathematical  Reviews  szerint  ez  a  cikk  „kötelező  olvasmány"  az  univerzális  algebrában  dolgozók  számára.)  —  Auto­ morphism  groups  of  fields,  Colloq.  Math.  Soc.  J .  Bolyai  29  (1977),  293—303.  (Ebben  a  Kollár  Jánossal  közös  dolgozatban  igazolják  a  testek  automorfizmuscsoportjának  előírhatóságát.) 

Ajánlók:  Babai  László,  Császár 

Ákos 

H a t v a n i  L á s z l ó  1943­ban  Csongrádon  született.  Szűkebb  szakterülete:  differenciálegyenletek.  Doktori  fo­ kozatát  1989­ben  szerezte.  A  JATE  Analízis  Tanszék  tanszékcsoportvezető  egyetemi  t a n á r a .  Jelenleg  h a z á n k b a n ,  sőt  nemzetközileg  is,  a  legjobban  elismert,  legszebb  eredményeket  elérő,  differenciálegyenletekkel  foglalkozó  magyar  m a t e m a t i k u s .  Ezt  bizonyítják  r a n g o s  n e m ­ zetközi  folyóiratok  szerkesztőbizottságaiba  való  felkérései,  vendégprofesszori  meghívásai,  to­ vábbá  az,  hogy  számos  nemzetközi  konferencia  felkért  előadója  volt,  az  általa  szervezett  n e m ­ zetközi  t u d o m á n y o s  konferenciák  látogatottsága  és  nagy  nemzetközi  visszhangja,  n a g y s z á m ú  sikeres  pályázata  témavezetőként,  valamint  az  az  á l t a l á n o s  megbecsültség,  amely  személye  iránt  megnyilvánul  abban,  hogy  nagyon  sok  m a g a s  szintű  t u d o m á n y o s  bizottság  választott  tagja  vagy  vezetője  országos  é s  helyi  szinten  egyaránt.  T u d o m á n y o s  publikációinak  száma  75,  amelyekre  3 4 0  körüli  hivatkozás  történt.  Tudo­ mányos  tevékenysége  elsősorban  a  differenciálegyenletek  megoldásainak  kvalitatív  vizsgálata,  ezen  belül  az  ú n .  n e m a u t o n ó m  rendszerek  (J.  Appl.  Math.  Mech.,  4 0  [1976],  223—235,  a  parciális  stabilitás  problémája  (Acta  Sei.  Math.  4 9  [1985],  157—167),  a  változó  e g y ü t t h a t ó j ú  súrlódási  erő  fékező  h a t á s á n a k  vizsgálata  (J.  Diff. E q u a t i o n s  119  [1995],  209—223)  t é m a k ö r b e  tartozik.  Mindezek  nagyon  komoly  matematikai  módszereket  igényelnek,  s  ezek  kifejlesztésében  is  jelentős  sikereket  ért  el  Hatvani  László.  A  differenciálegyenletek  elmélete  a  m a t e m a t i k a  egyik  legdinamikusabban  fejlődő,  nagyon  fontos  fejezete,  különösen  alkalmazási  szempontból.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  1967­ben  Magyar  Felsőoktatási  Emlékérem,  1971­ben  G r ü n w a l d  Géza­díj,  1996­ban  Akadémiai  Díj  és  Szele  Tibor­emlékérem. 

Ajánlók:  Leindler  László,  Totik  Vilmos  J u h á s z  I s t v á n  1943­ban  született  B u d a p e s t e n .  Szűkebb  szakterülete:  általános  topológia,  halmazelmélet.  Doktori  fokozatát  1978­ban  szerezte.  A  MTA  Matematikai  Kutatóintézetének  t u d o m á n y o s  t a ­ nácsadója.  osztályvezetője.  Az  elmúlt  tíz  évben  egy  könyvrészletet  és  35  tudományos  cikket jelentetett  meg  angol  nyelven  (részben  társszerzőkkel).  Legfontosabb  munkái:  Cardinal  functions  in  topology,  Math.  Centre  Tract. 

T 18

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

No  34.,  Amsterdam,  1971,  2 n d  printing  1975;  Cardinal  lúnctions—ten  years  later,  Math.  Centre  Tract.  No.  123.,  Amsterdam,  1980;  7t(X)=S(X)  for  compact  X,  Top.  Appl.,  3 2  (1989),  289—294  (társszerző  S.  Shelah);  Cardinal  functions  (In:  Recent  Progress  in  General  Topology,  Papers  from  Prague  Toposym  1991,  ed.  M.  Huek  and  J .  van  Mill.,  North  Holland,  Amsterdam,  1992),  419—441;  On  the  weight  spectrum  of  a  compact  space,  Israel  J .  Math.,  81  (1993),  369—379.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Grünwald  Géza­díj,  Matematikai  Dij,  Akadémiai  Díj,  a  Topology  and  its  Applications  szerkesztőbizottsági  tagja. 

Ajánlók:  Császár  Ákos,  Hajnal  András,  Laczkovich 

Miklós 

Major  Péter  1947­ben  B u d a p e s t e n  született.  S z ű k e b b  szakterülete:  valószínűségszámítás,  matematikai  fizika.  Doktori  fokozatát  1988­ban  szerezte.  Az  MTA  Matematikai  Kutatóintézetének  t u d o ­ m á n y o s  tanácsadója.  14  dolgozata  jelent  m e g  az  utolsó  10  évben.  Legfontosabb  munkái:  An  approximation  of  partial  s u m s  of  i n d e p e n d e n t  RVs  and  t h e  sample  DF.  —  P a r t  I.  Z.  Wahrscheinlichkeitstheorie  u n d  verw.  Gebiete  32  (1975),  111—131.  —  Part  II.  Z.  Wahrscheinlichkeitstheorie  und  verw.  Gebiete  34.  (1976),  33—58.  (Komlós  J á n o s s a l  és  Tusnády  Gáborral  közösen).  E  sokat  idézett  dolgozatban  a  szerzők  a  valószínüségszámításban  fontos  invarianciaelv  legélesebb  alakját  bi­ zonyították  be.  megválaszolva  egy  sokáig  nyitott  kérdést.  The  large­scale  limit  of  Dyson's  hierarchical  vector­valued  model  at  low  temperatures.  The  non­Gaussian  case.  Part  I.  Annales  de  l'Institut  Henri  Poincaré,  Série  Physique  Théorique,  Volume  49  fascicule  1  (1988),  1—85;  Part  II.  Annales  de  l'Institut  Henri  Poincaré,  Série  Physique  Théorique,  Volume 49  Fascicule  1 (1988),  86—143  (P.M. Bleherrel  közösen).  E  dolgozat  eredményei  megmutatják  egyrészt  azt,  hogy  a  folytonos  szimmetriának  milyen  fontos következményei  v a n n a k  fizikai  modellekben,  m á s r é s z t  azt,  hogy  valószínűségi  változók  erős  függése következtében  milyen  új  típusú  határeloszlástételek  jelennek  meg  a  valószinűségszámitásban.  Poisson  law  for  the  n u m b e r  of  lattice  points  in  a  r a n d o m  strip  with  finite  area.  Probab.  Th.  Rel.  Fields  92  (1992)  423—464.  E  dolgozat  egy  fontos  fizikai  sejtéshez,  az  ügynevezett  k v a n t u m k á o s z  problémaköréhez  kapcsolódik,  és  egy  ott  f e l m e r ü l t  meglepő  s e j t é s t  bizonyít  be.  T u d o m á n y o s  kitüntetése:  1986­ban  Akadémiai  Díj. 

Ajánlók:  Csiszár  Imre,  Fritz  József.  Halász  Gábor.  Révész  Pál,  Szász  Domokos,  Tusnády  Gábor 

Móricz  Ferenc  1939­ben  Hódmezővásárhelyen  született.  Szűkebb  szakterülete:  matematikai  analízis,  kö­ zelebbről:  sorozatok,  sorok,  s z u m m á l h a t ó s á g  elmélete,  approximációelmélet,  klasszikus  é s  diadikus  h a r m o n i k u s  analízis,  a  valószínűségszámítás  határértéktételei.  Doktori  fokozatát  1978­ban  szerezte.  A JATE  Analízis  Alkalmazási  Tanszékének  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Igen jelentós,  nemzetközileg  elismert  k u t a t á s i  eredményei  az  analízis  széles  körére  terjednek  ki.  Eddig  178  t u d o m á n y o s  dolgozata  j e l e n t  meg  n y o m t a t á s b a n  és  12  van  megjelenés  alatt,  zömében  idegen  nyelven,  vezető  nemzetközi  szakfolyóiratokban.  A  hivatkozások  száma  318.  Dolgozatainak  több  m i n t  egyharmadát  társszerzővel  írta,  a  társszerzők  s z á m a  21.  Kiemelendő  az  is,  hogy  kutatásaihoz  s z á m o s a n  csatlakoztak.  Az  elmúlt  öt  évben  írt,  legfontosabbnak  ítélt  t u d o m á n y o s  munkái: 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 19

Akadémiai tagajánlások — 1998

1. A quantitative  version  of  t h e  Dirichlet—Jordan  test  for  d o u b l e  Fourier  series,  J .  Approx.  Theory,  71  (1992),  344—358.  A  periodikus  é s  korlátos  változású  függvények  F o u r i e r ­ s o r á n a k  pontonkénti  konvergenciáját  biztosító  k r i t é r i u m o k  sorában  az  első  Dirichlet­től,  illetve  Jor­ dántól  származik.  Ezt  a  kritériumot  teijesztette  ki  a  síkon  periodikus  és  k o r l á t o s  változású  függvények  kettős  Fourier­sorára.  Bevezetve  a  kétváltozós  függvények  téglalapon  való  oszcil­ lációjának  fogalmát,  a  konvergencia  sebességét  is  becsülni  t u d t a ,  amely  b e c s l é s  m é g  az  egy­ változós  függvények  esetében  s e m  javítható.  2.  On  t h e  maximal  Fejér  operator  for  d o u b l e  Fourier  series  of  functions  in  H a r d y  spaces,  Studia  Math.,  116  (1995),  89—100.  A  Fejér­féle  közepeknek  m a j d n e m  m i n d e n ü t t  konvergen­ ciáját  azon  f(x,y)  függvények  k e t t ő s  Fourier­sorára  bizonyította,  amelyek  a  H 1 0  (T2)  és  H 0,1 (T 2 )  ún.  vegyes  t i p u s ú  Hardy­terek  egyikéhez  t a r t o z n a k .  Korábban  ezt  Jessen,  Marcinkiewicz  és  Zygmund  a  s z ű k e b b  Llog+L(T2)  osztályba  t a r t o z ó  f(x,y)  függvények  esetében  bizonyították.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  1967­ben  G r ü n w a l d  Géza­díj,  1983­ban  Matematikai  Díj,  1990­ ben  Akadémiai  Díj. 

Ajánlók:  Szökefalvi­Nagy 

Béla,  Tandon 

Károly 

Pintz  J á n o s  1950­ben  született  B u d a p e s t e n .  Szűkebb  szakterülete:  a  számelmélet.  Doktori  fokozatát  1984­ben  szerezte.  Az  MTA  Matematikai  Kutatóintézetének  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó j a .  Publikációinak  száma  90,  az  elmúlt  10  é v b e n  25,  utóbbiak  valamennyien  a n g o l  nyelvűek,  többségük  r a n g o s  nemzetközi  folyóiratban,  kiadványban  került  közlésre.  Hivatkozásainak  száma  meghaladja  a  kétszázat.  A Dirichlet­féle  L­függvények  elméletében  nagyjelentőségű  ú j  elemi  mód­ szert  alkotott  a  valós  gyökök  vizsgálatára,  mellyel  több  fontos  becslést  javított  (Acta  Arith.  31  1976,  273—289).  A  prímszámok  irregularitási  elméletében  több  m i n t  30  dolgozatot  publikált,  a  korábbi  ilyen  témájú  eredmények  jelentős  részét  nagymértékben  megjavítva.  Munkásságával  e  terület  vezető  kutatójává  vált.  Igen  fontos  a  zeta­függvény  gyökei  és  a  prímeloszlás  közti  kap­ csolatot  m i n d e n  eddiginél  pontosabban  leíró  eredménye  (Acta  Arith.  37  [1980],  209—220)  és  a  század  elejei  híres  Mertens­sejtés  első  effektiv  cáfolata  (Astérisque  147—148  [1987],  325—333).  Az  analitikus  számelmélet  4.  fö  problémájaként  tekintett,  egymást  követő  prímek  különbségére  vonatkozóan,  áttörést  jelentett  Iwanieccel  közös  felső  becslése  (Mh.  Math.  98  |1984],  115—143)  és  legújabb  alsó  becslése  az  előforduló  nagy  hézagokra  (J.  Number  Theoiy  63  [1997],  286—301).  Kiemelkedő  eredményeket  ért  el  a  több  m i n t  250  éves  Goldbach­sejtéssel  kapcsolatban,  többek  között  kimutatván,  hogy  az  azt  esetlegesen  megsértő  p á r o s  számok  rövid  intervallu­ mokban  is  ritkán  f o r d u l h a t n a k  elő  (J.  Lond.  M a t h .  Soc.  / 2 /  4 7  [1993],  41—49;  Sieve  methods.  Exponential  s u m s ,  etc.  Ed.  G.  Greaves,  C a m b r .  Univ.  Press  1996,  1—54).  Több  igen  fontos eredményt  é r t e i  továbbá  Bombierivel,  Iwanieccel,  Komlóssal,  Szemerédivel  és  m á s  társszerzőkkel  együtt  kombinatorikus  jellegű  számelméleti  kérdésekben  (Duke  Math.  J .  66  [1992],  369—385),  a  híres  Heilbronn­féle  háromszögprobléma  K.F.  Roth­tól  s z á r m a z ó  korábbi  felső  becslésének  javításával  é s  a  sejtés  meglepő  cáfolatával  (J.  Lond.  Math.  Soc.  / 2 /  25  [1982],  13—24),  továbbá  prímtesztelési  problémákban  (Math.  Comp.  5 3  [19891,  3 9 9 ^ 1 0 6 )  is.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  1973­ban  Rényi  Kató­díj,  1974­ben  Grünwald  Géza­díj,  1984­ ben  Rényi  Alfréd­díj,  1 9 8 6 ­ b a n  Matematikai  Díj,  1994­ben  Könyv­nívódíj,  1 9 8 7 ­ b e n  és  1992­ ben  H a r d y — R a m a n u j a n  t á r s a s á g  (Bombay,  India)  díja,  1995­ben  Akadémiai  Díj. 

Ajánlók:  Győry  Kálmán,  Szemerédi 

T 20

Endre 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

R ú z s a  Z.  I m r e  1953­ban  született  B u d a p e s t e n .  S z ű k e b b  szakterülete:  számelmélet,  valószínűségszámitás.  Doktori  fokozatát  1993­ban  szerezte.  Az  MTA  Matematikai  Kutatóintézetének  osztályvezetője.  Fő  k u t a t á s i  területe  az  additiv,  multiplikatív  és  valószínűségi  számelmélet,  ahol  n e v e s  kutatók  próbálkozásainak  ellenálló  s z á m o s  problémát  oldott  meg.  Az  általános  sorozatok  additív  elméletében  meghatározta,  milyen  ritka  lehet  egy  úgynevezett  lényeges  komponens.  (Essential  Components,  Proc.  London  Math.  Soc.  54  [1987].  38—56.)  Ehhez  a  felsó  becslést  adó,  korábban  ismert  legjobb  konstrukciót  lényegesen  meg  kellett  javítania,  míg  alsó  becslés  korábban  egyáltalán  nem  volt  ismeretes,  arra  eredeti  analitikus  módszert  dolgozott  И .  Kis  összeghalmazú  sorozatok  szerkezetét  ismert  könyv  írja  le,  de  a  bizonyítás  helyességét  illetően  kétségek  merültek  fel.  Ö  új  módszerrel  teljes bizonyitást  adott.  (Arithmetical  progressions  and  t h e  n u m b e r  of  s u m s .  Per.  Math.  Hung.  2 5  (1992),  105—111  é s  Generalized  arithmetical  progressions  and  s u m  sets.  Acta  Math.  Acad.  Sei.  Hung.  65  (1994),  379—388),  és  olyan  álta­ lánosításokat,  amelyekre  az  eredeti  módszer  —  még  ha  ki  is javítható  —  alkalmatlannak  tűnik.  Legtöbbet  idézett  dolgozatában  (On  t h e  concentration  of  additive  functions.  Acta  Math.  Acad.  Sei.  Hung.  36  [1980],  215—232)  p o n t o s  becslést  ad  additív  számelméleti  függvények  koncentrációjára.  A  fontos  becslés  legjelentősebb  alkalmazása  is  tőle  származik,  (The  law  of  large  n u m b e r s  for  additive  functions,  Studia  Sei.  Math.  Hung.  14  [1979],  247—253)  megadva  additív  függvény  degenerált  h a t á r e l o s z l á s á n a k  általános  feltételét.  A  modern  valószínűségi  számelmélet  egyik  fő törekvése  ilyen  általános  kritériumok  f e l k u t a t á s a ,  de  egyelőre  lényegében  az  övé  az  egyetlen  ilyen  eredmény.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Akadémia  Ifjúsági Díja,  Rényi  Kató­díj  II. és  I. fokozata,  Grünwald  Géza­díj  I.  fokozata,  Rényi  Alfréd­díj,  Matematikai  Díj,  a  Cambridge­i  egyetem  Rollo  Davidson­  díja. 

Ajánlók:  Halász  Gábor,  Lovász  László,  Szemerédi 

Endre 

S á r k ö z y  A n d r á s  1941­ben  született  Budapesten.  Szűkebb  szakterülete:  kombinatorika,  számelmélet.  Doktori  foko­ zatát  1982­ben  szerezte. Az ELTE Algebra  és Számelmélet  Tanszékének  tanszékvezető  egyetemi  tanára.  Eddig  143  t u d o m á n y o s  cikket  (közülük  71­et  az  utóbbi  tíz  évben)  és  4  könyvet  írt.  Munkái  nagyrészt  számelméleti  t é m á j ú a k ,  é s  foglalkozik  a  számelmélet  alkalmazásával  is.  Cikkeire  4 1 3  hivatkozás  történt.  Kiemelkedő  jelentőségűek  a  különbségsorozatokra  vonatkozó  eredményei,  köztük  a  ma  m á r  k l a s s z i k u s n a k  számító  ú n .  Fürstenberg—Sárközy­tétel.  Alapvető  fontosságúak  az  ösz­ szegsorozatok  aritmetikai  szerkezetére  vonatkozó  tételei,  valamint  azok  multiplikatív  analo­ gonjai  is.  Számos  a l k a l m a z á s a  van  a  véges  sorozatokra  vonatkozó  addíciós  tételeinek,  külö­ n ö s e n  részhalmaz­összegekre  vonatkozó  eredményeinek.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  1966­ban  Grünwald  Géza­díj,  1 9 8 0 ­ b a n  Matematikai  Díj,  1992­ ben  Akadémiai  Díj. 

Ajánlók:  Babai  László,  Gyóry  Kálmán,  T.  Sós  Vera  S c h i p p  F e r e n c  1939­ben  született  S o m b e r e k e n .  S z ű k e b b  szakterülete:  m a t e m a t i k a  ( h a r m o n i k u s  analízis,  martingálelmélet).  Doktori  fokozatát  1976­ban  szerezte.  Az  ELTE  TTK  N u m e r i k u s  Analízis 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 21

Akadémiai tagajánlások — 1998

T a n s z é k  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a ;  J P T E  TTK  Matematika  Tanszék  tanszékvezetője  (má­ sodállásban).  Az  elmúlt  tíz  évben  2  angol  nyelvű  monográfiája,  3 2  angol  nyelvű  é s  1  magyar  nyelvű  publikációja  jelent  meg.  Az  összes  hivatkozások  száma:  4 8 0 .  Kiterjesztette  a  martingálelmélet  alapvető  fogalmait  (megállási  idő,  martingáltranszformáit,  k v a d r a t i k u s  variáció  stb.)  és  eredményeit  famartingálokra,  és  ezeket  a  Fourier­sorok  elméletében  alkalmazta.  Ezekből  többek  között  következik,  hogy  számos  nevezetes  ortogonális  rendszerre  érvényes  a  Carleson­tétel  megfelelője  (Fourier  series  and  martingale  transforms.  Linear  Spaces  a n d  Approximation.  Birkhäuser  Verlag,  1978,  571—581).  A  diadikus  h a r m o n i k u s  analízis  ered­ ményeinek  egy  jelentős  része  nevéhez  é s  az  általa  vezetett  csoporthoz  fűződik.  Ezeket  foglalta  össze  az  irányítása  alatt,  társszerzőkkel  irt  Walsh  series:  a n  introduction  to  dyadic  harmonic  analysis  (Akadémiai  Kiadó — Adam  Hilger,  1990)  monográfiában,  amelyről  több  elismerő  értékelés  jelent  meg  és  számosan  hivatkoznak  rá.  Eredményesen  alkalmazta  a  Hardy­terek  és  a  waveletek  elméletét  és  módszereit  a  matematika  különböző  fejezeteiben  (többek  között  az  approximáció­ és  irányításelméletben)  és  a  műszaki  tudományokban.  (Approximation  in  H°°­norm.  AFS'95,  Bolyai  Soc.  Math.  Studies,  Budapest  5  (1996),  307—320,  Basis  selection  for  H"  identification  in  t h e  disc  algebra.  Proc.  European  Control  Conf.,  Rome,  Italy  (19951.  19—24).  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  1978­ban  Matematikai  Díj,  1990­ben  Akadémiai  Díj.  1996­ban  Szent­Györgyi  Albert­díj. 

Ajánlók:  Daróczy  Zoltán,  Kátai  Imre,  Leindler 

László 

S i m o n o v i t s  Miklós  1943­ban  született  Budapesten.  S z ű k e b b  szakterülete:  a  kombinatorika  é s  az  algoritmus­ elmélet.  Doktori  fokozatát  1981­ben  szerezte.  Az  MTA  Matematikai  Kutatóintézetének  tudo­ m á n y o s  f ő m u n k a t á r s a .  Az  elmúlt  tíz  évben  egy  könyve,  2 5  cikke  jelent  meg  (angolul),  több  m i n t  15  publikálás  alatt  van.  Az  utolsó  tíz  évben  megjelent  cikkeire  100,  az  utolsó  tíz  év  s o r á n  összes  cikkeire  több  mint  300  hivatkozás  történt.  Néhány  különösen  fontos t u d o m á n y o s  m u n k á j a :  — A method  for solving  extremal  problems  in  g r a p h  theory.  Theory  of  graphs,  Proc.  Coll.  Tihany,  (1966),  (Ed.  P.  E r d ő s  a n d  G.  Katona)  Acad.  Press,  N.Y.  1968,  279—319.  E r d ő s  és  Simonovits  k o r á b b a n  bizonyították,  hogy  egy  T u r á n ­ t í p u s ú  extrém  problémában  az  extremális  számot  a  minimális  k r o m a t i k u s  szám  ha­ tározza  meg.  A  fenti  cikk  ennek  m e s s z e m e n ő  javítása:  az  extrém  és  m a j d n e m  extrém  gráfok  s t r u k t ú r á j á t  is  a  tiltott  gráfok  k r o m a t i k u s  számának  m i n i m u m a  határozza  meg.  Ezen  ered­ ményei  nyomán  az  extremális  gráfelméleti  kutatások  d ö n t ő e n  megváltoztak.  —  Cycles  of  even  length  in  g r a p h s ,  J o u r n a l  of  Combinatorial  Theory,  16B(2)  April  (1974)  97—105.  (társszerző:  J.A.  Boundy).  Az  egyik  döntő  áttörést  jelenti  az  extremális  gráfelmélet  legnehezebb  problémái,  az  „elfajult"  e x t r é m  problémák  elméletében.  —  The  mixing  rate  of  Markov  c h a i n s ,  an  isoperimetric  inequality  a n d  computing  t h e  volume  of  convex  bodies,  ACM  (1990)  (társszerző:  Lovász  László).  Egy  cikksorozat  első  két  cikke,  amelyben  az  elméletben  és  alkalmazásokban  egyaránt  lényeges  —  m a g a s  dimenziós  konvex  testekre  vonatkozó  — randomizált  térfogatszámító,  illetve  integráló  algoritmusok  között  a  jelenlegi  leggyorsabbat  adja.  T u d o m á n y o s  kitüntetése:  1993­ban  Akadémiai  Díj. 

Ajánlók:  Hajnal  András,  Katona  Gyula,  Laczkovich  Miklós,  Lovász  László,  T.  Sós  Vera,  Tusnády  Gábor 

T 22

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

Agrártudományok 

Osztálya 

R E N D E S  TAGSÁGRA  D o h y  J á n o s  1934­ben  született  Debrecenben.  1993­ban  választották  az  MTA  levelező  tagjává.  Szűkebb  szakterülete:  alkalmazott  állatgenetika  (állatnemesítés)  és  szarvasmarha­tenyésztés.  A  Gödöllői  Agrártudományi  Egyetem  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Levelező  taggá  választása  óta  kutatási  eredményeit  (jórészt  munkatársaival  közösen)  6  tudományos  dolgozatban.  8  összefoglaló  ta­ n u l m á n y b a n ,  13  konferencia­proceedingsben,  20  előadás­absztrakt  f o r m á j á b a n  és  2  könyv­ részletben  tette  közzé.  Publikációi  közül  2 6  angol  nyelven  —  16  közlemény  külföldön  — j e l e n t  meg.  Legfontosabb  t u d o m á n y o s  m u n k á i  1993­tól:  Bősze  Zs.—Dohy  J .  (1993):  Improvement  of  t h e  Quality  of  Milk  Protein  by  New  Biotechnological  Methods  (Hung.  Agr.  Res.,  Vol.  2.  No.  1.);  G á s p á r d y  A.—Bozó  S.—Dohy  J .  (1995):  Performance  comparison  of  Hungarofries,  Black  Pied  Dairy  Cattle  (SMR)  and  Holstein  Friesian  Breeds  in  H u n g a r y  (Archiv  f.  Tierzucht,  Vol.  38.  No.  3.).  Legjelentősebb  eredményei  1993  óta:  a)  Módszerek  a  tejfehérje  minőségének  j a v í t á s á r a  ú j  genetikai  és  biotechnikai­biotechnológiai  eljárásokkal;  b)  A hungarofríz  és  SMR  fajta  előnyeinek  k i m u t a t á s a  a  holstein­friz  fajtával  összehasonlítva;  c)  A  klónozás  é s  az  embriómélyhűtés  meg­ v a l ó s í t á s á r a  ú j  összefüggések  feltárása:  d)  A  heterózis­  és  anyai  h a t á s  feltárása  h ú s m a r h a  f a j t á k  reciprok  keresztezéseiben.  Dohy  J á n o s  —  akkreditált  doktori  program,  tanszék  és  MTA­kutatócsoport  vezetőjeként.  továbbá  számos  megbízatás  keretében  —  egyik  vezető  személyisége  a  t u d o m á n y o s  u t á n p ó t l á s  nevelésének  és  a  magyar  állattenyésztés­tudománynak.  1 9 9 3  óta  elnyert  t u d o m á n y o s  kitüntetései:  Széchenyi­dij  (1996,  megosztva),  Ehrenmitglied  der  D e u t s c h e n  Gesellschaft  für  Z ü c h t u n g s k u n d e  (1997). 

Ajánlók:  Horn  Péter,  Mészáros 

János 

V á r a l l y a y  G y ö r g y  1935­ben  Debrecenben  született.  S z ű k e b b  szakterülete  a  t a l a j t a n ,  mezőgazdasági  vízgaz­ d á l k o d á s  és  környezetvédelem.  1993­ban  lett  az  MTA  levelező  tagja.  1981—1996  között  az  MTA  Talajtani  és  Agrokémiai  Kutatóintézete  igazgatója,  jelenleg  kutatóprofesszora.  A  Gödöllői  Agrártudományi  Egyetem  MTA  TAKI­ba  kihelyezett  talajtani  t a n s z é k é n e k  vezetője.  Fő  k u t a t á s i  területei  a  talaj  vízgazdálkodásának  és  anyagforgalmának  vizsgálata,  azok  szabályozása,  káros  környezeti  h a t á s a i n a k  előrejelzése  és  megelőzése  céljából,  valamint  ta­ lajkészleteink  és  azok  változásának  korszerű  jellemzése.  Levelező  taggá  választása  óta  rész­ letesen  elemezte  a  talajhasználat  vízgazdálkodási  és  környezeti  h a t á s a i t ,  összefüggéseit,  ki­ dolgozta  a  f e n n t a r t h a t ó  talajhasználat  t u d o m á n y o s  alapjait.  Munkatársaival  megalkotta,  be­ indította  és  szakmailag  irányítja  a  Talajvédelmi  Információs  és  Monitoring  r e n d s z e r  m u n k á ­ latait  (TIM).  T u d o m á n y o s  eredményeiről  147  magyar  és  139  idegen  nyelvű  szakcikkben,  61  ismeret­ terjesztő  cikkben  é s  12  egyéb  s z a k m u n k á b a n  számolt  be.  Szerzője  10  magyar  é s  idegen  nyelvű  könyvrészletnek,  10  egyetemi  jegyzetnek,  jegyzetrésznek. 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 23

Akadémiai tagajánlások — 1998

1993­tól  elnöke  az  MTA Talajtani  é s  Agrokémiai  Bizottságának,  1990­től  a  MAE  Talajtani  T á r s a s á g á n a k .  Az  u t ó b b i  években  közép­kelet­európai  koordinátora  több  nemzetközi  projekt­ nek,  tagja  több  szakfolyóirat  nemzetközi  szerkesztőbizottságának. 

Ajánlók:  Stefanovits 

Pál,  Láng 

István 

LEVELEZŐ  T A G S Á G R A  B e d ő  Z o l t á n  Született  Debrecenben  1951­ben.  S z ű k e b b  szakterülete:  növénynemesítés.  A  mezőgazda­ sági  t u d o m á n y  doktora  (1993),  az  MTA  Mezőgazdasági  Kutatóintézete  igazgatója.  Új  többtényezős  statisztikai  módszert  tett  közzé  a  b ú z a  alkalmazkodóképességének  vizs­ g á l a t á r a .  Felgyorsította  a  minőségi  jellegekre  történő  nemesítést,  az  a n t é r a  kultúrával  létre­ hozott  dihaploidok  előállításával  ( J o u r n a l  of  Genetics  a n d  Breeding  46:  263—268.).  Kollégáival  h o z z á j á r u l t  az  in  vitro  androgenezis  nemesítési  a l k a l m a z h a t ó s á g á n a k  kidolgozásához  (Plant,  Cell,  T i s s u e  and  Org.  Cult.  39:  49—53.).  Új  szelekciós  eljárást  dolgozott  ki  gametocidok  felhasználásával,  ötvözve  a  single­seed­descent  és  a  doubled  haploid  n e m e s í t é s t  (Cereal  Re­ s e a r c h  Comm.  21:  125—132.).  Elsőként  létesített  növénynemesítő  kutatóhelyen  molekuláris  n e m e s í t é s i  laboratóriumot  Magyarországon,  a  fontosabb  agronómiai  jellegek  molekuláris  tér­ képezésére  (TAG  89:  900—910.,  TAG  94:  612—618.),  molekuláris  m a r k e r e k  növénynemesítési  f e l h a s z n á l á s á r a  (J.  of  Genetics  a n d  Breeding  50:  387—390.).  Elméleti  eredményei  beépültek  a  gyakorlati  nemesítésbe.  Az  elmúlt  h a t  évben  a  m a g y a r  b ú z a t e r m e s z t é s b e n  a  legnagyobb  t e r ü l e t e n  a  m u n k a t á r s a i v a l  előállított  f a j t á k a t  termesztik,  r é s z a r á n y u k  folyamatosan  megha­ l a d j a  az  5 0  %­ot. Társszerzője  24  Magyarországon  és  12 külföldön  elismert  T.  aestivum  fajtának,  két  T.  d u r u m  f a j t á n a k  é s  2 5  t a l á l m á n y n a k .  Az  említett  b ú z a f a j t á k a t  ezidáig  Magyarországon  4 , 7  millió,  külföldön  pedig  2,2  millió  h e k t á r o n  termesztették.  Nemesítési  eredményei  mellett,  ö s s z e s  közleményeinek  száma  211,  ebből  10  könyvrészlet,  9 0  t u d o m á n y o s  publikáció  (ebből  5 6  idegen  nyelvű),  2 7  előadás  vagy  poszterkivonat  és  8 4  ismeretterjesztő  publikáció. 

Ajánlók:  Győrjfy  Béla,  Rajki  Sándor,  Balázs  Ervin,  Harnos 

Zsolt 

B i a c s  P é t e r  1940­ben  született  Budapesten.  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á n a k  fő  területe  a  növényi  olajok  és  állati  zsiradékok  vizsgálata,  az  élelmiszer­biotechnológia.  E  t é m a k ö r b e n  nyerte  el  1985­ben  a  kémiai  tudomány  doktora  fokozatot.  Jelenleg  a  Központi  Élelmiszeripari  Kutató  Intézet  főigazgatója,  a  Kertészeti  és  Élelmiszeripari  Egyetemen  1986­tól  egyetemi  t a n á r ,  ahol  1996­ban  Dr.h.c.  címet  kapott.  Négy  elfogadott  szolgálati  s z a b a d a l m a  van.  Az  elmúlt  10  évben  egy  könyve,  kilenc  könyv­ részlete,  két  egyetemi  jegyzete,  valamint  2 8  idegen  nyelven  és  62  magyar  nyelven  írt  tudo­ m á n y o s  közleménye  j e l e n t  meg.  Az  idegen  nyelvű  közleményeire  való  hivatkozások  száma  72.  Nemzetközi  konferenciákról  kiadott  könyvekben  17  angol  nyelvű  e l ő a d á s a n y a g a  jelent  meg.  Ö s s z e s  publikációinak  s z á m a  több  m i n t  300.  A  fűszerpaprika  é s  paradicsom  lipoxigenáz  enzimét  m u t a t t a  ki  m u n k a t á r s a i v a l  (Acta  Ali­ m e n t a r i a  15,  307—318,  1986  és  16,  339—35,  1987).  F ű s z e r p a p r i k a  őrleményben  meghatá­ rozta  az  eredeti  és  hozzáadott  antioxidáns  tulajdonságú  anyagok  h a t á s á t  (J.  Plant  Phys.  143, 

T 24

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

520—525,  1994).  Elsőnek  m u t a t t a  ki  a  karotinoidok  antioxidáns  t u l a j d o n s á g a i n a k  függését  az  aszkorbinsavtól  és  a  tokoferoloktól  (second  barrier  hatás).  Négy  a k a d é m i a i  bizottságban  vesz  részt  é s  több  t u d o m á n y o s  folyóirat  szerkesztőbizottsá­ gának  tagja.  A  Nemzetközi  Élelmiszertudományi  és  Technológiai  Egyesületek  U n i ó j á n a k  (IU­ FoST)  elnöke  (1995—99),  az  Országos  Környezetvédelmi  T a n á c s  alelnöke  (1996—),  a  Codex  Alimentarius  magyar  képviselője  1988­tól. 

Ajánlók:  Király  Zoltán,  Balázs  Sándor,  Horn  Péter,  Bocsa  Iván  B o d ó  I m r e  B u d a p e s t e n ,  1932­ben  született.  Szűkebb  szakterülete:  alkalmazott  genetika,  állattenyész­ tés. A mezőgazdasági  t u d o m á n y  doktora  (1991),  az Állatorvostudományi  Egyetem  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Az  elmúlt  10  évben  megjelentetett  könyveinek  (könyvrészleteinek)  száma:  5,  t u d o m á n y o s  cikkek  s z á m a  magyar  nyelven:  12,  idegen  nyelven:  17,  hivatkozások  száma:  57.  A  legfontosabbaknak  ítélt  m u n k á i :  M a n u a l  for  Training  Courses.  A  géntartalékok  miben­ létéről  és  védelméről  írott  egyik  első  összefoglaló  m u n k a .  A  FAO  tankönyvként  használta.  Lótenyésztők  kézikönyve.  T ö b b  évtizedes  s z ü n e t  u t á n  a  lótenyésztéssel  k a p c s o l a t o s  tudniva­ lókat  és  ú j a b b  tudományos  eredményeket  összefoglaló  kézikönyv.  Szerkesztője  volt  (Hecker  Valterrel)  é s  a  könyv  jelentős  fejezeteit  Bodó  Imre  írta.  E n n e k  rövidített  változata  m a  m á r  egyetemi  t a n k ö n y v .  Az Elsevier  kiadásában  megjelent  szarvasmarha­tenyésztési  kézikönyvben  a  kelet­európai  húsmarha­tenyésztésről  közös  fejezetet  írt  Dohy  J á n o s s a l .  Tevékenységéből  kiemelendő,  hogy  őt  k é r t é k  fel  az  edinburghi  alkalmazott  genetikai  kon­ ferencia  genetikai  sokféleségről  szóló  szekciójának  megszervezésére,  amellett  előadója  is  volt,  és  öt  bízták  m e g  a  következő,  guelphi  világkongresszuson  az európai  helyzetről  szóló  beszámoló  elkészítésével,  német  és  f r a n c i a  társszerzőkkel.  Rendkívül  jelentős,  hogy  a  SAVE  (Safeguard  of  Agricultural  Varieties  in  Europe)  szervezet  vezetőségi  tagja,  ahol  n e m c s a k  állattenyésztési,  hanem  növénytermesztési  és  kertészeti  értékek  megóvása  is  a  szervezet  feladatához  tartozik. 

Ajánlók:  Horn  Artúr,  Mészáros 

János 

C s e r m e l y  J e n ő  1938­ban  született  Balatonberényben.  S z ű k e b b  szakterülete:  a  t a k a r m á n y t a r t ó s í t á s i  és  ­feldolgozási  technológiák  m ű s z a k i  fejlesztése.  A  mezőgazdasági  t u d o m á n y  doktora  fokozatot  1989­ben  n y e r t e  el.  Az  FM  Műszaki  Intézet  t u d o m á n y o s  igazgatóhelyettese  és  a  GATE  Kihe­ lyezett  a g r á r ­ m ű s z a k i  t a n s z é k  tanszékvezető  c.  egyetemi  t a n á r a .  Négy  szolgálati  szabadalma  van.  Az  elmúlt  10  évben  1  könyve  és  1  könyvrészlete,  37  magyar  é s  2 9  idegen  nyelvű  közleménye  j e l e n t  meg.  Munkáira  az  elmúlt  évtizedben  3 3  hi­ vatkozás  t ö r t é n t ,  ebből  11  idegen  nyelven.  Az  erjesztett  lucerna  h ő á l l a p o t á n a k  vizsgálatánál  meghatározta  a  szenázs  hövezetési­,  és  hőmérsékletvezetési  tényezőjét,  valamint  fajhőjét,  összefüggésben  a  t a k a r m á n y  fizikai  jellem­ zőivel.  Ezzel  elsőként  tette  lehetővé  a  t a k a r m á n y h a l m a z  hőmérsékletmezejének  modellezését.  A  s z e m e s k u k o r i c a  zúzalék  e r j e s z t é s e s  t a r t ó s í t á s á h o z  alapvető  fizikai­mechanikai  é s  techno­ lógiai  összefüggéseket  m u t a t o t t  ki  a  nagy  (22—44  %)  n e d v e s s é g t a r t a l m ú  s z e m e s k u k o r i c a  aprításánál  é s  a  zúzalék  tömörítésénél.  E l s ő k é n t  igazolta,  hogy  az  aprítás  fajlagos  energia­ szintje  f ü g g e t l e n  a  termény  nedvességtartalmától,  és  hogy  a  növekvő  n e d v e s s é g t a r t a l o m  nagyobb  f a j l a g o s  felületnövekményt  idéz  elő.  A  t a k a r m á n y g a b o n a  h ű t v e t á r o l á s á h o z  ú j  tech­

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 25

Akadémiai tagajánlások — 1998

nológiai  megoldást  dolgozott  ki.  m i u t á n  megállapította  a  h ű t é s i  ciklusok  nedvességelvonó  képességét,  lehetővé  téve  a  18  %  nedvességtartalmú  g a b o n a  minőségi  tárolását.  Elsőként  alkalmazta  a  h ű t é s i  eljárást  a  hibridkukorica  feldolgozásánál.  A  hibridkukorica  szárítás  hő­ és  a n y a g t r a n s z p o r t  f o l y a m a t á n a k  leírására  á l t a l á n o s í t h a t ó  összefüggést  alkotott.  A  t a k a r ­ mánypellet  fizikai­mechanikai  vizsgálatánál  k i m u t a t t a  a  k u k o r i c a  és  a  b ú z a  igen  eltérő  be­ folyását  a  morzsolódásra  és  a  keménységre.  M u n k á s s á g á t  1983­ban  megosztott  Akadémiai  Díjjal  ismerték  el. 

Ajánlók:  Dimény  Imre,  Győrjfy 

Béla 

D e á k  T i b o r  1933­ban  született  Szegeden.  A  biológiai  t u d o m á n y  doktora  (1989),  a  Kertészeti  és  Élel­ miszeripari  Egyetem  egyetemi  t a n á r a .  S z ű k e b b  szakterülete:  élelmiszer­mikrobiológia,  élesz­ tőgombák  t a x o n ó m i á j a  és  ökológiája.  Az  elmúlt  tíz  évben  megjelent  t u d o m á n y o s  közleményeinek  száma  6 0  (ebből  16  m a g y a r  nyelvű),  szerzője  h á r o m  könyvnek,  illetve  fejezetnek,  a  külföldi  hivatkozások  száma  228.  Negyven  éve  az  élelmiszeripari  mikrobiológia  művelője,  aki  eredményeivel  mind  hazai,  mind  nemzetközi  téren  elismerést  szerzett.  Jelentősen  hozzájárult  az  élelmiszerek  mikrobio­ lógiai  ellenőrzésére  é s  minősítésére  szolgáló  vizsgálati  módszerek  fejlesztéséhez,  új,  h a t é k o n y  módszerek,  identifikációs eljárások  kialakításához,  molekuláris  technikák  bevezetéséhez  (Rapid  Methods  in  Microbiology  a n d  Immunology,  Intercept,  1995;  Modern  Methods  in  Food  Mycology,  Elsevier,  1992;  T r e n d s  Food  Sei.  Technol.,  6:287,  1995).  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á n a k  ki­ emelkedő  eredményei  az  élesztőgombák  m e m b r á n t r a n s z p o r t  folyamataira  (Arch.  Microbiol.  116:205,  1978),  mikrobiális  ökológiájára  (Adv.  Appl.  Microbiol.  36:179,  1991.  Handbook  of  Foodborne  Yeasts,  CRC  Press,  1996),  k o n d u k t o m e t r i á s  k i m u t a t á s á r a  (J.  Appl.  Bacteriol.  75:546,  1993;  Int.  J .  Food  Microbiol.  23:405,  1994;  Food  Microbiol.  12:  165,  1995),  valamint  identifikálására  é s  t a x o n ó m i á j á r a  (J.  Food  Prot.  50:243,  1987;  Int.  J .  Food  Microbiol.  19:15,  1993)  vonatkoznak.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Sigmund  Elek­emlékérem,  Manninger  Rezső­emlékérem,  Ame­ rican  Academy  of  Microbiology  Fellow. 

Ajánlók:  Ferenczy  Lajos,  Sáringer  Gyula,  Farkas 

József 

F é s ű s  L á s z l ó  1939­ben  született  Szeghalmon.  S z ű k e b b  szakterülete:  immunogenetika,  valamint  im­ mungenetikai  é s  molekuláris  genetikai  módszerek  állattenyésztési  alkalmazása.  Az  állator­ vostudomány  doktora  (1988),  az  Állattenyésztési  és T a k a r m á n y o z á s i  Kutatóintézet  főigazgatója.  A  háziállat  immungenetika i  é s  biokémiai  genetikai  k u t a t á s  legismertebb  hazai  egyénisége,  m u n k á s s á g a  nemzetközi  szinten  is  nagy  elismerést  váltott  ki.  Kutatásait  az  említett  területeken  1962  óta  végzi.  Hosszabb  ideje  folytat  juhtenyésztést  k u t a t á s o k a t ,  l e g ú j a b b a n  pedig  a  mole­ kuláris  genetikai  vizsgálatok  állattenyésztésben  történő  alkalmazási  lehetőségeit  vizsgálja.  T u ­ dományos  eredményei  közül  a  legkiemelkedőbbek  a  j u h o k  és  a  sertések  biokémiai  polifor­ mizmus  vizsgálata  területén  születtek,  nevéhez  fűződik  a  j u h  Tfl  és  AlbD  típusok  leírása  é s  munkatársaival  házisertésben  k i m u t a t t á k  a  vadsertésből  származó  Tfl  t í p u s t .  Kiterjedt  vizs­ gálatokban  tisztázta  a  j u h  hemoglobin  poliformizmus  szaporodási  teljesítményre  gyakorolt  hatását  (Fésűs,  Acta  Vet.  Acad.  Sei.  Hung.  1967.  17.  95—98;  Fésűs,  Anim.  Blood  G r p s  Blochem.  Genet.  1974.  5.  177—180;  Fésűs,  Anim.  Genet.  1994.  25.  1.  95—97;  Pálovics—Fé­

T 26

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

süs—Osváth,  Anim.  Blood  G r p s  Biochem.  Genet.  1982.  13.  61—62).  Sokat  t e t t  a z  immuno­ genetikai  é s  molekuláris  genetikai  k u t a t á s i  eredmények  állattenyésztési  gyakorlatba  történő  a l k a l m a z á s a  érdekében,  a  vezetése  alatt  álló  laboratórium  t ö b b  mint  25  éve  m ű k ö d i k  ered­ ményesen.  1992­ben  a  m a g y a r  állattenyésztés  igényeit  kielégítő  laboratóriumot  hozott  létre.  A származásellenőrzési  m u n k a  mellett  végzik  a  hazai  tejelő  s z a r v a s m a r h a ­ á l l o m á n y o k  BLAD­ mentesítését  és  sertésállományunk  stresszérzékenységének  felmérését.  Az  elmúlt  10  évben  5  könyvrészletet  írt  é s  19  magyar,  v a l a m i n t  17  idegen  nyelvű  tudo­ m á n y o s  közleménye  jelent  meg.  Munkáira  a  szakirodalomban  162  esetben  hivatkoztak. 

Ajánlók:  Horn  Artúr,  StefanovUs 

Pál 

F i l e p  G y ö r g y  1932­ben  született  Császlón.  Szűkebb  szakterülete:  talajkémia.  A  mezőgazdasági  tudomány  doktora  fokozatot  1980­ban  szerezte  meg. A Debreceni  Agrártudományi  Egyetem  egyetemi  tanára.  Fő  k u t a t á s i  területei:  a  talajkémiai  egyensúlyok  és  a  t a l a j o n  belüli  transzportfolyamatok  leírása,  a  talajleromlás—talajjavítás  elméleti  alapjainak  fejlesztése,  a  talaj  é s  a  környezeti  tényezők  k ö l c s ö n h a t á s a i n a k  vizsgálata.  Az  u t ó b b i  évtizedben  egy  monográfiája,  egy  magyar  és  k é t  angol  nyelvű  könyvrészlete  és  48  (ezek  között  20  idegen  nyelvű)  közleménye  jelent  meg.  Munkáira  eddig  140  hivatkozás  történt.  Legfontosabb  m ű v e :  Talajkémia  (Akadémiai  Kiadó,  1988)  és  a n n a k  angol  nyelvű  át­ dolgozott  változata.  Kiemelkedő  jelentőségűek  az  ionkicserélődési  reakciók  dinamikájával  (Ag­ rokémia  é s  Talajtan.  18.  383—394.  1969.  é s  23.  231—236.  1974);  az  adszorpciót  kisérő  energiaváltozásokkal  (Pocsvovedenie  9.  5 9 9 — 6 0 9 .  1977);  a  t a l a j  elsavanyodásakor  lejátszódó  folyamatok  értelmezésével  (Pocsvovedenie.  12.  537—559.  1989,  Sov.  Soil  Sei.  2 2 / 3 .  76—88.  1990)  é s  a  szikes  talajok  kémiájával  (Agrokémia  és  T a l a j t a n .  27.  345—356.  1978,  és  42.  245—256.  1993)  foglalkozó  közleményei.  T ö b b  ú j  vizsgálati  é s  értékelési  eljárást  is  kidolgozott.  A  legismertebbek  :  a  h u m u s z o l d a t o k  g é l s z ű r é s e s  f r a k c i o n á l á s á n a k  pontosítása  (Agrokémia  és  Talajtan.  23.  137—143.  1974);  a  talaj  potenciálisan  mineralizálható  N­készletének  gyors  m e g h a t á r o z á s a  (Agrokémia  é s  Talajtan.  2 9 .  245—250.  1980)  é s  a  talajok  s a v / b á z i s  pufferoló  képességének  értékelésére  szolgáló  új  m ó d s z e r  (Agrokémia  é s  Talajtan.  40.  195—202.  1991).  A j á n l ó k :  Stefanovits 

Pál,  Várallyay 

György 

F r a n k  J ó z s e f  1 9 4 5 ­ b e n  született  Hódmezővásárhelyen.  Tudományos  m u n k á s s á g á n a k  fő  területe  a  nö­ vénynemesítés.  1989­ben  védte  meg  doktori  értekezését  a  napraforgó  n e m e s í t é s é n e k  téma­ köréből.  A  Gabonatermesztési  Kutatóintézet  főigazgatója.  Új  szelekciós  módszereket  dolgozott  ki  a  napraforgó  n e k t á r ­  és  pollentermelésére,  pollen­ tárolására.  A  virágok  n e m é n e k  exogén  h o r m o n o k k a l  való  szabályozásával  a  szabadföldön  is  r e p r o d u k á l h a t ó  himsterilitást  indukáló  m ó d s z e r t  dolgozott  ki,  mellyel  kiküszöbölte  a  lassú  és  bizonytalan  mechanikai  kasztrálást  (Tagungsbericht.  179.  Berlin,  311—317,  1980).  A  világon  elsőként  teljesen  egyedi,  különleges  morfológiával  rendelkező,  t ö b b  napraforgó  szárbetegséggel  szemben  ellenálló,  ill.  t o l e r á n s  m a k r o m u t á n s  génforrást  állított  elő.  Magyar­ országon  elsőként  állami  minősítésben  r é s z e s ü l t  génikus  (Gahib­7.  1982)  és  citoplazmatikus  hímsterilitáson  (Citosol­3,  1982)  alapuló  napraforgó  hibridek  vezető  nemesítöje.  Nevéhez  2 2  hazai  é s  4 3  külföldi  állami  minősítésű  n a p r a f o r g ó  hibrid  előállítása  kapcsolódik.  E u r ó p á b a n  az  első  étkezési  napraforgó  hibridek  (Marica­2,  Marica­3,  1994)  nemesítöje.  Napraforgó  fajtái 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 27

Akadémiai tagajánlások — 1998

és  beltenyésztett  vonalai  közül  54  k a p o t t  „zárt  pedigrés"  védelmet  külföldön,  ezek  közül  2 6  belföldi  szabadalmi  oltalom  alatt  is  áll.  Néhány  egyéb  olajnövény,  így  olajlen,  sütőtök  és  földimogyoró  fajták  társnemesítője.  T u d o m á n y o s  közleményeinek  száma  60,  ebből  idegen  nyelvű  20.  1989­ben  az  Akadémiai  Kiadónál  monográfiája  jelent  meg  a  napraforgóról.  Közleményeire  vonatkozó  hivatkozások  száma  27,  fajtáira  pedig  több  mint  60,  ebből  külföldi  s z a k l a p o k b a n  35.  Ismeretterjesztő  köz­ leményeinek  száma  28.  1989­ben  létrehozta  a  HELLANTHUS  K u t a t á s i  Alapítványt,  1997­ben  p e d i g  a  Dél­Alföldi  Agro­Bio  Innovációs  C e n t r u m  Közhasznú  Társaságot.  M u n k á s s á g á t  1987­ben  a  Munka  É r d e m r e n d  arany  fokozatával,  1989­ben  Baross  László­ emlékéremmel,  1991­ben  Gábor  Dénes­díjjal,  1993­ban  pedig  Széchenyi­díjjal  ismerték  el. 

Ajánlók:  Kurnik  Ernő,  Tomcsányi 

Pál 

H e s z k y  L á s z l ó  1945­ben  született  Győrött.  Szűkebb  szakterülete  növénygenetika,  növénynemesítés,  nö­ vény­biotechnológia.  A biológiai  t u d o m á n y  d o k t o r a  (1990),  a  Gödöllői  Agrártudományi  Egyetem  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  T u d o m á n y o s  eredményeit  az  elmúlt  10  évben  1  magyar  könyvben  (Mg.  Kiadó),  4  angol  (Springer  Verlag)  és  2  m a g y a r  könyv  (Akadémiai  Kiadó)  önálló  fejezetében,  t o v á b b á  55  angol  és  12  m a g y a r  nyelvű  t u d o m á n y o s  közleményben  foglalta  össze.  Két  s z a b a d a l m á t  fogadták  el.  Hivatkozásainak  száma:  165,  melyet  további  61  egészít  ki  különböző  PhD  disszertációkban.  A  h a t v a n a s  évek  végétől  —  nemzetközi  viszonylatban  is  —  úttörő  m u n k á s s á g o t  fejt  ki  a  növényi  sejtgenetikai  és  biotechnológiai  m ó d s z e r e k  kidolgozásában  és  növénynemesítési  célú  k u t a t á s á b a n .  Elsőként  dolgozta  ki  különböző  f ű ­  és  pillangós  fajok  növényregenerációs  rend­ szerét  s z o m a t i k u s  sejtekből  (Plant  Cell  R e p o r t s  1989.  8,  174—177,  és  1992.  11,  266—269).  Kísérletileg  bizonyította  a  szerv­  és  ploidiafüggő  szomaklonális  variabilitást  növényi  rend­ szerben  (Biotechnology  in  Agriculture  and  Forestry  1991,  Volume  14,  Rice  6 1 9 — 6 4 1 ,  Springer  Verlag,  Berlin,  New  York),  mely  alapján  nemzetközileg  is  n ó v u m n a k  számító  —  Haploid  Szo­ maklón  Nemesítési  Módszert  dolgozott  ki.  Társnemesítővel  állította  elő  Magyarországon  az  első  biotechnológiai  eredetű  növényfajtát  (Biotechnology  In  Agriculture  a n d  Forestry  1996,  Volume  36,  Somaclonal  Variation  in  Crop  Improvement  46—54,  Springer  Verlag).  Társszerzővel  írt  Növény­biotechnológia  (Mg.  Kiadó,  1990)  című  könyve,  melyben  az  elmúlt  évtizedekben  elért  k u t a t á s i  eredményeit  foglalta  össze  a l a p m ű n e k  számít. 

Ajánlók:  Bócsa  Iván,  Dohy  János,  Dudits  Dénes,  Kurnik  Ernő  H o r n o k  L á s z l ó  1947­ben  született  Újpesten.  A  mezőgazdasági  t u d o m á n y  doktora  (1994),  a  Gödöllői  Ag­ r á r t u d o m á n y i  Egyetem  tanszékvezető  egyetemi  tanára,  a  Mezőgazdasági  Biotechnológiai  Köz­ pont  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó j a .  Szűkebb  szakterülete:  mezőgazdasági  mikrobiológia.  Az  elmúlt  10  év  t u d o m á n y o s / p u b l i k á c i ó s  mutatói:  2  könyvrészlet  (mindkettő  magyar  nyel­ ven),  1  egyetemi  jegyzet  (szerkesztője),  7  m a g y a r  nyelvű  t u d o m á n y o s  cikk,  2 4  idegen  nyelvű  t u d o m á n y o s  cikk,  132  idegen  hivatkozás,  3  szabadalom.  Legjelentősebb  t u d o m á n y o s  eredményei:  Az  általa  irányított  kutatócsoport  élén  feltárta  a  fakultatív  növénykórokozó  gombák  fungicid  ellenállóságának  genetikai  és  b i o k é m i a i  hátterét,  módszert  dolgozott  ki  a  rezisztencia  megjelenésének  előrejelzésére  (Exp.  Mycol.  9,  326—333; 

T 28

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

Pest.  Biochem.  Physiol.  29.  17—24),  s  a  k u t a t á s o k  alapján  szinergetikus  fungicid­készitmények  s z a b a d a l m a z t a t á s á r a  k e r ü l t  sor.  Mykotoxin­termelő  p e n é s z g o m b á k  variabilitásának  új,  alter­ natív  m e c h a n i z m u s a i t  t á r t a  fel  (Curr.  Genet.  24.  5 0 0 — 5 0 4 ;  Microbiology  141.  713—719;  FEMS.  Microbiol.  Lett.  131.  295—299),  é s  módszert  dolgozott  ki  a  toxintermelő  telepek  vegyes  penészflórából  történő  gyors  kiszűrésére.  Géntechnológiailag  nemesitett,  szerves  hulladékok  reciklizációjára  alkalmas,  környezetkímélő  technológiákban  hasznosítható  mikroorganizmus  törzseket  állított  elő  (J.  Basic.  Microbiol.  36.  63—72;  F E M S  Microbiol.  Lett.  145.  385—392). 

Ajánlók;  Balázs  Ervin,  Horváth  József,  Klement 

Zoltán 

K o z á r  F e r e n c  1943­ban  Budapesten  született.  Tudományos  m u n k á s s á g á n a k  fő  területei:  a  növényvédelmi  rovartan,  környezetkímélő  növényvédelem,  ökológia  és  rovarrendszertan.  Az  MTA  Növényvédelmi  Kutatóintézetének  tudományos  tanácsadója.  1991­től  a  mezőgazdasági  t u d o m á n y  doktora,  c.  egyetemi  tanár.  Publikációs  tevékenysége  az  elmúlt  tiz  évben:  1  idegen  nyelvű  könyv,  1  magyar  nyelvű  könyv,  7  idegen  nyelvű  könyvfejezet,  5  magyar  nyelvű  könyvfejezet,  4 5  idegen  nyelvű  t a n u l ­ mány,  12  magyar  nyelvű  t a n u l m á n y .  Összesen  273  t u d o m á n y o s  publikációja  jelent  meg.  Müveire  5 6 3  hivatkozás  ismert,  ebből  4 3 6  külföldi,  19 országból.  Eredményeit  a  szakterületének  legnevesebb  lapjaiban  is  közölte,  több  esetben  első  m a g y a r  szerzőként.  A világon  először  szervezett  k o n t i n e n s  léptékű  k u t a t á s t  a  gyümölcsfákat  károsító  pajzstetvek  témakörében,  melynek  s o r á n  megállapította  a  legveszélyesebb  fajok  területi  elhelyezkedését  és  a  kártevők  felszaporodásának  legfontosabb  okait.  Módszertani  fejlesztések  (feromon­,  szín­ és  szívócsapda,  szelektív  h o r m o n h a t á s ú  szerek  h a t á s á n a k  vizsgálata)  s o r á n  javaslatokat  tett  környezetkímélő  növényvédelmi  módszerek  bevezetésére.  A  felmérések  sorain  kapott  a d a t o k  alapul  szolgáltak  populációdinamikai  következtetések  l e v o n á s á r a  is,  a m e l y n e k  eredménye  lett  az  első  hazai  populációdinamikai  monográfia  (Akadémiai  Kiadó,  Budapest,  163,  1992).  S z á m o s  ú j  pajzstetű  génuszt  é s  fajt  írt  le  Európából,  Kanadából  é s  Afrikából.  Mintegy  h a r m i n c  ország  pajzstetű  f a u n á j á t  k u t a t t a  é s  jelentős  s z á m ú  fajt  m u t a t o t t  ki.  Sok  esetben  a z  adott  országra  az  ő  m u n k á j a  volt  az  első  jelentós  faunisztikai  alapvetés.  Számos  új,  a  világ  m á s  részeiről  behurcolt  kártevő  faj  f e l b u k k a n á s á t  elsőként  jelezte  E u r ó p á b a n .  Elsőként  a  világon  irányul  érdeklődése  a  globális  felmelegedés  kártevő  rovarokra  gyakorolt  h a t á s a i n a k  elemzésére.  1993­ban  k a p t a  m e g  a  Magyar  Rovartani  Társaság  Frivaldszky­emlékérem  ezüst  fokozatát. 

Ajánlók:  Jermy  Tibor,  Sáringer 

Gyula 

N a g y  B é l a  1941­ben  született  Debrecenben.  Állatorvos  mikrobiológus,  az  MTA  Állatorvostudományi  Kutatóintézete  igazgatója  (1994—).  Kutatási  területe  a  fiatal  állatok  enterális  fertőzéseinek  diagnosztikája,  járványtana  é s  megelőzése,  elsősorban  bakteriológiai  é s  u l t r a s t r u k t u r á l i s  a l a p k u t a t á s o k k a l .  Jelentős  diag­ nosztikai  é s  j á r v á n y t a n i  megfigyeléseket  tett  egyes  e n t e r á l i s  protozoonok  é s  vírusok  (rota­ és  koronavírus)  területén  is.  Hazai  és  külföldi  m u n k a t á r s a k k a l  közös,  eddigi  eredményei  közül  kiemelendő  a  kórokozó  E.  coli  b a k t é r i u m o k  két  új  (adhéziós)  virulencia  f a k t o r á n a k  felfedezése  és  jelentőségének  tisztázása.  Alapkutatási  eredményeire  alapozott  fejlesztési  k u t a t á s a i  a  diag­ nosztikában  és  az  oltóanyagtermelésben  jelentősen  h o z z á j á r u l t a k  e  nagy  k á r t  okozó  enterális  betegségek  elleni  e r e d m é n y e s e b b  védekezéshez.  E  téren  egy  szabadalma  é s  két  újítása  v a n . 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 29

Akadémiai tagajánlások — 1998

A köz­  és  állategészségügyi  szempontból  alapvetően  fontos  szalmonella  témában  e r e d m é n y e s e n  vezeti  a  h a z a i  és  külföldi  intézmények  együttműködését,  részben  külföldi  t á m o g a t á s t  is  élvező  p r o g r a m o k b a n .  Kutatási  t e r ü l e t é n  a  világ  élvonalbeli  kutatói  közé  tartozik,  melyet  eddigi  81  teljes  t e r j e d e l m ű  t u d o m á n y o s  közleményének  4 8 ­ a s  impaktfaktora  (SCI)  és  9 9 0  (főként  nem­ zetközi)  hivatkozása  is jelez.  6  hazai,  9 külföldi  intézettel  működik  együtt,  3 egyetem  akkreditált  témaadója.  Közmegbecsültségét  jelzi,  hogy  minősített  kollégái  titkos  szavazással  ismételten  jelölték  képviselőjüknek. 

Ajánlók:  Dudits  Dénes,  Mészáros 

János 

Sass  Pál  1937­ben,  Jászfelsőszentgyörgyön  született.  Szűkebb  szakterülete:  kertészet,  gyü­ mölcstermesztés.  postharvest  technológia,  m a r k e t i n g .  A  mezőgazdasági  tud.  d o k t o r a  (1983),  a  Kertészeti  é s  Élelmiszeripari  Egyetem  r e k t o r a .  Az  e l m ú l t  tíz  évben  2  m a g y a r  és  1  angol  nyelvű  könyvet  jelentetett  meg,  2  m a g y a r  és  2  angol  nyelvű  könyvet  szerkesztett,  9  könyvrészletet  írt;  idegen  nyelvű  t u d o m á n y o s  cikkeinek  és  közleményeinek  száma  35,  a  magyar  n y e l v ű e k é  26.  Összes  publikációira  127  idegen  és  114  m a g y a r  nyelvű  hivatkozása  van.  Legfontosabbnak  tartott  m ű v e  a  44  íves  Gyümölcstárolás­t  (1986)  követő  3 8  íves  angol  nyelvű  F r u i t  Storage  (1993),  amely  32  országba  j u t o t t  el.  H a s o n l ó a n  jelentős  a  szerkesztésében  1994­ben  Hollandiában  megjelent,  kereken  1 0 0 0  oldalas  P o s t h a r v e s t  Treatment  of  Horticul­ tural  Crops  c í m ű  ISHS kiadvány.  Mind  elméleti,  m i n d  gyakorlati  szempontból  n a g y o n  fontosnak  ítélhető  a  társszerzővel  1 9 9 7 ­ b e n  megírt  A  zöldség  és  a  gyümölcs  versenyképessége  című  25  íves  könyve.  T u d o m á n y o s  eredményei  közül  legfontosabbaknak  a  gyümölcs  érési  és  u t ó é r é s i  folyama­ tában  szerepet  játszó  enzimek  é s  enzimrendszerek  hatásának  feltárását,  jelentős  biokémiai  és  mo­ lekuláris  változások  korszerű  módszerekkel  történő  kimutatását,  a  tárolási  veszteségek  előrejelzési  módszerének,  ill.  a  veszteségek  értéktranszformációs  rendszerének  kidolgozását  tartjuk.  A t e r m é n y e k  betakarítás  u t á n i  élettani  és  gazdasági  megismerésére  vonatkozó  iskolateremtő  m u n k á s s á g á v a l  nemcsak  i t t h o n ,  hanem  k ü l f ö l d ö n  (Európán  kivül  például  az  USA­ban,  J a ­ pánban,  K í n á b a n ,  Új­Zélandon)  is  jelentős  elismerést  szerzett. 

Ajánlók:  Balázs  Sándor,  Király  Zoltán,  Kozma  Pál,  Tomcsányi 

Pál 

Schmidt  J á n o s  Született  1935­ben  Feketeerdőn.  Szűkebb  szakterülete:  állattenyésztés,  g a z d a s á g i  állatok  t a k a r m á n y o z á s a .  A mezőgazdasági  t u d o m á n y  d o k t o r a  (1989),  a  P a n n o n  Agrártudományi  Egye­ tem  rektorhelyettese  és  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Az  u t ó b b i  10  évben  4  könyve  (köztük  egy  nívódíjas  kézikönyv),  valamint  8 8  t u d o m á n y o s  publikációja  (közülük  4 3  idegen  nyelven)  j e l e n t  meg.  T u d o m á n y o s  m u n k á i r a  az  utóbbi  10  évben  134  hivatkozás  történt.  Elfogadott  s z a b a d a l m a i n a k  s z á m a  9.  Elsőként  foglalkozott  h a z á n k b a n  a  b e n d ő b e n  csak  k i s m é r t é k b e n  lebomló  (by­pass)  zsír,  fehérje  és  a m i n o s a v  készítmények  t a k a r m á n y o z á s i  szerepével,  ilyen  készítmények  kifejleszté­ sével  (Arch.  Anim.  Nutr.  39.  1—24;  Tierzüchter  40.  7.  300.;  Kraftfutter  67.  9.  318).  Vezetője  volt  a n n a k  a  kutatócsoportnak,  amely  a  keményítőérték  helyett  egy  korszerű,  EU­konform  nettóenergia  rendszert  dolgozott  ki  és  vezetett  b e  hazánkban  ( T a k a r m á n y o z á s t a n  —  A  takar­ mányok  energiaértékének  m é r é s e ;  Mg.  Kiadó,  1988.  266—312.).  Kísérleteivel  j e l e n t ő s e n  hoz­

T 30

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

záj árult  a  niacin  kérődzők  anyagforgalmában  betöltött  szerepének  megismeréséhez  (Kraftfutter  68.  34.  3—4.  253.;  Kraftfutter  73.  11.  449.).  Több  élelmiszeripari  melléktermékre  dolgozott  ki  korszerű  hasznosítási  technológiát  (Milchwissenschaft  43.  9.  551.;  Állatteny.  és  Т а к .  37.  3.  217.).  Nemzetközi  tekintetben  is  kiemelkedő  eredményeket  ért  el  a  biológiai  tartósítószerek  h a t á s m e c h a n i z m u s á n a k  k u t a t á s á b a n  és  a  h a r m a d i k  generációs  biológiai  tartósítószerek  ki­ fejlesztésében  (Wirtschaftseig.  Futter  31.  3.  234.;  Wirtschaftseig.  F u t t e r  32.  1.  89.;  Biores.  Techn.  60.  1.  9.).  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Újhelyi­emlékérem,  Wilhelm  Kirchner­díj  (Németország). 

Ajánlók:  Horn  Péter,  Dohy 

János 

S o l y m o s  R e z s ő  1929­ben  Bajcgyertyánoson  született.  Szűkebb  szakterülete:  erdőművelés,  f a t e r m é s t a n .  A  mezőgazdasági  t u d o m á n y  doktora  (1972),  az  Erdészeti  Tudományos  Intézet  t u d o m á n y o s  ta­ nácsadója.  Az  elmúlt  10  évben  megjelentetett  tudományos  cikkeinek  száma  31,  külföldön j e l e n t  m e g  17.  Hivatkozások  száma:  külföldön  12,  hazai  16.  1961­től  összesen  3 6 5  tudományos  publi­ kációja  jelent  meg,  közülük  98  külföldön.  Irányításával  kiépült  az  erdőnevelési  és  f a t e r m é s t a n i  állandó  kísérleti  bázis,  mintegy  2 5 0 0  kísérleti  területtel,  amely  nemzetközileg  is  elismert,  h o s s z ú  lejáratú  k u t a t á s o k h o z  szolgál  ala­ pul.  Az  itt  folyó  k u t a t á s o k  eredményeként  űj,  korszerű  hazai  fatermési  é s  erdőnevelési  modell  táblák  készültek.  Az  egész  országra  kiterjedő  erdősítési  hálózati  kísérleteket  létesített.  K u t a t á s i  eredményeinek  felhasználásával  kidolgozta  a  természetközeli  erdőgazdálkodásban  a j á n l o t t  er­ dő­felújítási  és  erdőnevelési  irányelveket,  eljárásokat.  Javaslatokat  készített  a  hazai  é s  az  európai  erdőtelepítési  programra  vonatkozóan  az  EU  keretében.  Az  erdők  stabilitását,  a  biodiverzitás  megőrzését  é s  helyreállítását  szolgáló  kísérleteket  állított  be  elegyes  faállományokban,  kialakította  ezekre  vonatkozóan  a  növekedési  s o r o k a t ,  meghatározta  összehasonlító  kísérletek  ú t j á n  szerkezetük  és  f a t e r m é s ü k  közötti  eltéréseket,  összefüggéseket,  figyelembe  véve  az  EU­tagállamok  h a s o n l ó  témájú  k u t a t á s a i t .  T u d o m á n y o s  elismerései:  Akadémiai  Díj  (1979),  O E E  Bedö­díj  (1986),  EFE  Pro  silvicultura  arte  lignaria  et  geodesia  Díj  (1996),  Svéd  akadémiai  ezüstérem  (1979),  Cotta­emlékérem  (Né­ metország,  1985).  W.L.  Pfeil­díj  (1989),  Norvég  E z ü s t f e n y ő  Díj  (1990),  IUFRO  oklevél  (Spa­ nyolország,  1994). 

Ajánlók:  Magyar  János,  Klement 

Zoltán 

S z e n d r ő  P é t e r  B u d a p e s t e n  született,  ) 9 3 8 ­ b a n .  Szűkebb  szakterülete:  mezőgazdasági  gépek  és  g é p r e n d ­ szerek  technológiai  fejlesztése.  A  mezőgazdasági  t u d o m á n y  doktora  (1994),  a  Gödöllői  Agrár­ tudományi  Egyetem  intézetvezető  egyetemi  t a n á r a .  Az  utóbbi  10  évben  1  önálló  könyve,  5  szerzőtársként  szerkesztett  könyve,  1  könyvrészlete  és  107  tudományos  közleménye  jelent  meg,  ebből  17  idegen  nyelvű.  Összes  publikációja:  272.  Ebből  3  önálló  könyv,  6  társszerzőként  szerkesztett  könyv  és  9  könyvrészlet,  egyetemi  jegyzet,  125 tudományos  közlemény.  Megvalósult,  bejegyzett szabadalma:  8. Müveire  81  hivatkozás  ismert.  A  szecskázott  szálas  zöldtakarmány­halmaz  méretösszetételét  leíró  matematikai  modell  kidolgozásával  a  világon  elsőként  sikerült  pontos  összefüggést  találnia  a  termény­betakarítógép  részegységeinek  működési  paraméterei  és  a  szilázs  minőségét  meghatározó  növényi­alapanyag 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 1603

Akadémiai tagajánlások — 1998

m é r e t ­ s t r u k t ú r á j a  között.  Meghatározta  a  szilázs,  továbbá  a  szárított  zöldtakarmány­alap­ anyagok  optimális  fizikai  és  reológiai  paramétereit.  A  zöldtakarmány  vágásakor  fellépő  ener­ giaigényes  száldeformációt,  v a l a m i n t  a  késélsúrlódást  csökkentő  vibrációs  csúszó­metszés  el­ méletének  és  gyakorlatának  kidolgozásával  világviszonylatban  ú j  és  s i k e r e s  konstruktőri  irány­ zatot  képvisel  a z  energiatakarékos  szecskázók  t e r ü l e t é n .  Nagy j e l e n t ő s é g ű  s z a b a d a l m a  a  nap­ raforgó  vetőalapanyag  Sclerotium  mentesítésére  kifejlesztett  magtisztító  berendezés,  tovább á  rendkívül  figyelemreméltó  alkotása  a  nagysikerű  Mobitox  csávázógépeken  alkalmazott  növény­ védő  szereket  keverő­adagoló  precíziós  berendezés.  Tudományos  kitüntetései:  Kiváló  Feltaláló  a r a n y  fokozat  (1974),  Apáczai  Csere  J á n o s ­ d í j  (1992),  Pázmány  Péter­díj  (1994). 

Ajánlók:  Dimény  Imre,  Harnos 

Zsolt 

S z é l e s  G y u l a  1936­ban  K a p u v á r o n  született.  A  mezőgazdasági  tudomány  d o k t o r a  (1985),  a  P a n n o n  Agrártudományi  Egyetem  intézetigazgatója,  egyetemi  t a n á r a .  Tudományterülete:  agrárökonó­ mia,  mezőgazdasági  vállalatok  g a z d a s á g t a n a ,  az  állattenyésztés  ökonómiai  kérdései.  Az  elmúlt  tíz  évben  magyar  nyelven  önállóan  k é t  könyvet  publikált  és  hat  könyvrészletet  írt.  Tizenkét  egyetemi  és  főiskolai  jegyzet  készítésében  vett  részt.  Egyedül  írt  h a t  jegyzetet,  m á s i k  hatot  társszerzőkkel  publikált.  Tudományos  cikkeinek  s z á m a  87,  amelyből  5 9  idegen  nyelven  is  megjelent.  Kiemelkedő,  nemzetközileg  i s  figyelemre  m é l t ó  t u d o m á n y o s  e r e d m é n y e k e t  ért  el  a  te­ nyészállat­import  gazdasági  értékelése,  valamint  az  importnak  a  szarvasmarha­tenyésztés  ha­ tásvizsgálata  területén.  Gazdasági  szempontból  elemzi  a  tej­  és  a  vágómarha­termelés  kritikus  időszakait,  k ü l ö n ö s  tekintettel  a  m á s o d i k  világháború  u t á n  és  az  1970­es  években  kialakult  időszakra.  (A tenyészállatimport  gazdasági  értékelése  é s  h a t á s a  szarvasmarha­tenyésztésünk  fej­ lődésére. Akadémiai  Kiadó,  1991). Kiemelést  érdemel  a  tejgazdaság elemzése  terén  elért  eredménye  is,  a  tejtermelő  tehenészetek  gazdasági  összefüggéseinek  feltárása,  a  tejtermelő  ágazat  erőforrás­ igényének,  a  termelést  befolyásoló  gazdasági  összefüggéseknek  a  k i m u t a t á s a .  K u t a t ó m u n k á j a  nemzetközi  elismertségét  jelzi,  hogy  a  Mezőgazdasági  Munkaszervezők  Nemzetközi  Szervezete  (CIOSTA)  1 9 9 6 ­ b a n  elnökévé  választotta. 

Ajánlók:  Csáki  Csaba,  Sipos 

Orvosi  Tudományok 

Aladár 

Osztálya 

R E N D E S  T A G S Á G R A  P a p p  G y u l a  1937­ben  Szigetváron  született.  Kutatási  területe  az  experimentális  kardiológia  és  a  szív­ érrendszer  farmakológiája. Az A k a d é m i a  1993­ban  választotta  levelező  tagjává. A  Szent­Györgyi  Albert  Orvostudományi  Egyetem  Pharmacologiai  Intézetében  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r .  A  Szegedi  Akadémiai  Bizottság  Orvostudományi  Szakbizottságának  elnöke.  Levelező  t a g s á g á n a k  ideje  alatt  fontosabb  megállapításai:  1)  A  miofibrilláris  kálciumérzé­ kenyítő  szerek  k é p e s e k  a  szívelégtelenség  valamennyi  hemodinamikai  tünetét  t a r t ó s a n  mér­

T 32

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

sékelni  (Brit.J.Pharmacol.  114:656—61,1995).  2)  A  p o s t i n f a r k t u s o s  a r r h y t h m i á k a t  az  amio­ daron  főként  azáltal  gátolja,  hogy  csökkenti  a  Purkinje  rostok  é s  a  k a m r a i  m u n k a i z o m s e j t e k  közötti,  fokozott  repolarizációs  diszperzitást  (J.Cardiovasc.Pharm.Ther.1/4:  287—96,  1997).  3)  Akut  szívinfarktusban,  az  ATP­függő  k á l i u m c s a t o r n á k  i s c h a e m i á s  aktiválódását  moduláló  szerek  c s ö k k e n t i k  a  k a m r a i  elektromos  inhomogenitást  és  növelik  a  túlélés  esélyét  (J.Pharm.Exp.Ther.  277:1215—20,  1996).  Levelező  taggá  választása  ó t a  t u d o m á n y o s  m u n k á i :  49  folyóirat­dolgozat  (43  idegen  nyel­ ven),  148  előadáskivonat,  6  könyvfejezet,  2  könyvrészlet,  2  szerkesztett  könyv.  A  Magyar  Kardiológusok  T á r s a s á g á n a k  é s  az  Alpok—Adria  Kardiológiai  Szövetségnek  el­ nöke,  alelnöke  az  Európai  Kardiológiai  T á r s a s á g n a k ,  tagja  a  Kardiovaszkuláris  F a r m a k o t e r á ­ piás  Világszövetségnek.  Elnyerte  az  Európai  Kardiológiai  T á r s a s á g  kitüntető  é r m é t  (1994),  a  Magyar  Kardiológiai  Társaság  Pro  Societate  é r m é t  (1995),  a  Szent­Györgyi  Albert­díjat  (1994)  és  az  Issekutz­díjat  (1996).  E l n ö k e  az  Egészségügyi  Tudományos  T a n á c s  Klinikofarmakológiai  Bizottságának,  tagja  az  ETT  Elnökségének  é s  a  Kardiológiai  Szakmai  Kollégiumnak. 

Ajánlók:  Eckhardt 

Sándor,  Gáti  István,  Ihász  Mihály,  Telegdy 

Gyula 

Petrányi  Győző  1933­ban  született  Szegeden.  Az  Országos  Haematológiai  és  Immunológiai  Intézet  főigaz­ gatója  és  a  Haynal  Imre  Egészségtudományi  Egyetem  Immunológiai  Tanszékének  vezető  pro­ fesszora.  a z  egyetem  t u d o m á n y o s  rektorhelyettese.  Levelező  taggá  választása  ó t a  (1990)  a  transzfuzió  i m m u n m o d u l á c i ó t  elöidézó  h a t á s á t  ta­ nulmányozta.  Megállapította,  hogy  a  fö  hisztokompatibilitási  rendszer  mellett  a  vér  sejtes  elemeihez  kötött  alloantigének  j á t s z a n a k  szerepet  a  szuppresszív  reguláció  m e g i n d í t á s á b a n .  Tisztázta  az  e  m e c h a n i z m u s b a n  részt  vevő  h u m o r á l i s  és  sejtközvetített  tényezőket  é s  m u n ­ katársaival  izolált  egy  immunszuppresszív  h a t á s ú  immunglobulint  (Petrányi  és  mtsai:  T h e  polymorphic  h u m a n  TLC­B/CD46/MCP  s y s t e m  a n d  its  implications  in  t r a n s p l a n t a t i o n  a n d  reproduction,  E u r . J . I m m u n o g e n .  22:147—161,  1995).  Arch.  Allergy  Immunol.  1997).  I m m u n ­ terápiás  p r o g r a m o t  indítottak  el  a  rokon  élő  d o n o r  veseátúltetési  program  keretében,  valamint  a  recurrens  habituális  a b o r t u s z b a n  szenvedők  kezelésében  (Petrányi  és  mtsai:  Cellular  a n d  humoral  immunologic  factors  for t h e  protection  of  trophoblast  a n d  embryo  in  h u m a n s .  Regional  Immunol.  6:306—311,  1995).  T u d o m á n y o s  eredményeit  3 1 0  közleményben  publikálta,  melyekre  1308  nemzetközi  hi­ vatkozás  történt,  impakt  f a k t o r u k  322,9.  A  VIII.  Immunológiai  Világkongresszus  (1992)  főtitkára,  az  I.  Közép­európai  T r a n s z p l a n ­ tációs  Konferencia  (1994)  é s  a z  Európai  Immungenetikai  Federáció  K o n g r e s s z u s á n a k  (1997)  elnöke,  a  Nemzetközi  Immunológiai  Unió  és  az  Európai  Immungenetikai  Federáció  Executive  Committee  tagja. 

Ajánlók:  Gáti  István,  Telegdy  Gyula,  Jobst  Kázmér,  Ihász 

Mihály 

Spät  András  1940­ben  született  B u d a p e s t e n .  A  Semmelweis  OTE  Élettani  Intézetének  igazgatója.  A  Magyar  T u d o m á n y o s  Akadémia  levelező  tagja  1993  óta.  Korábbi  k u t a t á s a i t  folytatva  a  hormonok  és  idegi  ingerúletátvivó  anyagok  h a t á s á r a  létrejövő  kalcium­jel  k i a l a k u l á s á t  és  szerepét  vizsgálta.  Elsőként  m u t a t t a  ki  nem­idegi  sejtben,  hogy  az  intracelluláris  raktárak  C a 2 +  leadását  szabályozó  inozitol  triszfoszfát  receptor  több  t í p u s a 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 1605

Akadémiai tagajánlások — 1998

egyidejűleg  expresszálódhat  (Endocrinology  134:  2354—2359.  1994).  Leírt  egy  ú j  típusú,  a  sejtbe  irányuló,  tartósan  fennálló  Ca 2 +  áramot  (Igl),  amelyet  a  kálium  ion  depolarizáció  nélkül  is  aktivál  (J.  Physiol.  483:  67—78,  1995).  Ez  az  á r a m  szerepet  játszik  a  mellékvese  glomerulósa  sejt  és  a  h i p p o c a m p u s  egyes  idegsejtjeinek  m ű k ö d é s s z a b á l y o z á s á b a n .  Többféle  sejtben  kimu­ tatta,  hogy  a  citoplazmában  létrejövő  Ca 2 +  jel  áttevődik  a  mitokondriumra,  és  ott  dehidroge­ názokat  aktivál.  A dehidrogenázok  h a t á s á r a  így képződő  NADPH  szteroid  képző  sejtben  elősegíti  a  h o r m o n t e r m e l é s t  (J.  Biol.  C h e m .  269:  27310—27314,  1994).  Levelező  t a g g á  választása  óta  t u d o m á n y o s  eredményeit  11 közleményben  publikálta,  melyek  impakt  f a k t o r a  44,7.  Megalakulása  óta  tagja  az  MTA  Doktori  T a n á c s á n a k ,  a  Népjóléti  Minisztérium  Klinikai  és  Kísérletes  Endokrinológiai  Témabizottságának  elnöke,  tagja  az  MKM  Felsőoktatási  Kutatási  és  Fejlesztési  Pályázatok  k u r a t ó r i u m á n a k  és  a  Magyar  Élettani  T á r s a s á g  vezetőségének. 

Ajánlók:  Bálint  Péter,  Halász  Béla,  Palkovits 

Miklós 

LEVELEZŐ  TAGSÁGRA  Á d á n y  R ó z a  1952­ben  született  Berettyóújfaluban.  A  Debreceni  Orvostudományi  Egyetem  Köz­ egészségtani  é s  J á r v á n y t a n i  Intézetének  és  Népegészségügyi  Iskolájának  igazgatója,  egyetemi  tanár.  Az  orvostudomány  d o k t o r a  fokozatot  1991­ben  Fibrin  depozíció  é s  m a t r i x  űjdonképzödés  a  tumorszövetben  c.  értekezésével  nyerte  el.  Fő  k u t a t á s i  területei  az  onkohemosztazeológia  és  a  kardiovaszkuláris  betegségekkel  szembeni  veszélyeztetettség  biomarkereinek  azonosítása.  T u d o m á n y o s  publikácóinak  s z á m a  75,  a  közlő  folyóiratok  k u m u l a t í v  i m p a k t  faktora  meg­ haladja  a  150­et.  m u n k á i r a  t ö b b  mint  4 0 0  esetben  hivatkoztak.  M u n k á s s á g á t  a  J a p a n e s e  Society  for  t h e  Promotion  of  Science  Distinguished  Scientist  Award­al  ismerte  el  1992­ben,  s  vendégprofesszornak  hívta  m e g  a  Gifui  Egyetemre.  Az  i n t r a t u m o r á l i s  fibrinképzödés  m e c h a n i z m u s á n a k ,  s  ebben  a  t u m o r  asszociált  m a k r o ­ fágok  részvételének  tisztázása  s o r á n  tett  felismerései  a  matrix  m a k r o f á g o k  szerepének  kon­ cepcionális  újraértelmezéséhez  vezettek  (Br.  J .  Cancer,  55,  421,  1987).  Azonosította  az  emberi  szervezet  XIII­as  faktort  termelő  sejtjeit  (Throm.  Haemost.,  76,  74,  1996)  és  tisztázta  azok  ontogenezisét  (Blood,  86,  2151,  1995).  Az  irányítása  alatt  jelenleg  folyó  kísérletes  onkológia  és  genetikai  epidemiológiai  vizsgálatok  célja  ú j  prevenciós  célpontok  feltárása  és  a n n a k  tisztázása,  hogy  a  magyar  lakosság  esetében  mely  genetikai  vizsgálatok  eredményeinek  lehet  —  egyéni  és  populációs  szinten  —  prediktív  értéke  a  kardiovaszkuláris  és  daganatos  betegségekkel  szembeni  veszélyeztetettség  k i m u t a t á s á b a n  (Cell.  Immunol.  170,  202,  1996,  Carcinogenesis,  5,  1229,  1995,  Blood  Coagul.  Fibrin,  7,  536,  Cardiology,  6,7,  1997). 

Ajánlók:  Donhqffer  Szilárd,  Jobst  Kázmér,  Muszbek 

László 

B e s z n y á k  I s t v á n  1931­ben  született  Egerben.  Az  Országos  Onkológiai  Intézet  Sebészeti  Osztályának  osz­ tályvezető  főorvosa.  Szűkebb  szakterülete  a  sebészi  onkológia,  k ü l ö n ö s e n  az  emlő­,  pajzsmi­ rigy­,  retroperitonealis  és  mediastinalis  d a g a n a t o k  sebészete.  A Haynal  Imre  Egészségtudományi  Egyetem  Klinikai  Onkológiai  T a n s z é k é n e k  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Doktori  értekezését  1982­ben  védte  meg.  2 9 5  t u d o m á n y o s  publikációja  közül 

T 34

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

(impakt  faktor  94,25,  idézettség  2 0 0  felett)  9 5  a z  utóbbi  évtizedben  jelent  meg.  8  könyv,  illetve  könyvfejezet  szerzője,  szerkesztője.  A  szerkesztésben  megjelent  Sebészi  Onkológia  c.  monográfia  h a z á n k b a n  a  d a g a n a t o s  betegségek  operativ  kezelésének  korszerű  alapjait  fekteti  le.  Hosszabb  t a n u l m á n y ú t o n  volt  az  USA­ban,  Angliában,  Svédországban  és  Németországban.  Szakmai  tevékenysége  nemzetközi  elismeréseként  elnökségi  t a g j a  a  World  Federation  of  Surgical  Oncology­nak  és  a  European  Society  of Surgical  Oncology­nak.  Több  mint  60  kandidátusi  és  doktori  értekezés  bírálója.  Mindkét  budapesti  orvosi  egyetem  kiváló  oktatója,  kiváló  orvos.  Ta­ nítványai  közül  2  tanszékvezető  egyetemi  tanár.  7  kandidátus,  3  osztályvezető  főorvos,  10  főorvos.  Az  MTA Elnökségének  doktor  tagja,  az  MTA Orvosi  Tudományok  Osztályának  t a n á c s k o z á s i  jogú  tagja.  Tagja  az  MTA II.  Doktori  Bizottságának,  a z  ETT,  a  MOTESZ  а   МО К   elnökségének.  A  Szakmai  Kollégiumok  elnöki  t a n á c s á n a k  elnöke.  Tagja  a  Royal  Socety  of  Medicine­nek,  az  American  College  of  Surgeons­nak,  a  Deutsche  Gesellschaft  für  Chirurgie­nak.  A  Sebészeti  Szakmai  Kollégium  elnöke.  A  B a l a s s a ­ ,  Krompecher­,  Markhot­,  Pro  Pathologia  emlékérem,  a  MOTESZ  é s  Markusovszky­díj  (kétszer)  valamint  a  Köztársasági  Érdemérem  Tisztikereszt­ jének  kitüntetettje. 

Ajánlók:  Eckhardt  Sándor,  Ihász 

Mihály 

D o b o z y  A t t i l a  1939­ben  született  Szegeden.  Szűkebb  szakterülete  a  dermatológia  és  a  klinikai  i m m u ­ nológia.  A  Szent­Györgyi  Albert  Orvostudományi  Egyetem  Bőrgyógyászati  Klinikáján  t a n s z é k ­ vezető  egyetemi  t a n á r ,  az egyetem  rektora.  A  doktori  fokozatot  199 l ­ b e n  nyerte  el.  T u d o m á n y o s  tevékenysége  elsősorban  a  környezeti  hatásokkal  szembeni  specifikus  é s  aspecifikus  védekezési  reakciók  m e c h a n i z m u s á n a k  t a n u l m á n y o z á s á r a  vonatkozik.  Eredményei  arra  u t a l n a k ,  hogy  a  keratinocyták  aktivan  részt  vesznek  a  szervezet  k ü l s ő  ingerekre  adott  immunológiai  és  cytokin  válaszának  kialakításában  (J.  Dermatol.  [1993]  20:  341).  Eredeti  megfigyeléseket  tett  a  ke­ ratinocyták  funkciójára,  felszíni  r e c e p t o r s t r u k t ú r á j á r a ,  cytokinképzésére  és  m ű k ö d é s ű k  sza­ bályozására  vonatkozóan  (Immunol.  Lett.  [1992]  31:  209).  Működésének  másik  fontos  területe  a  dermato­oncologia.  Igen  k o r á n  felhívta  a  figyelmet  arra,  hogy  a  Kaposi­sarcoma  m i n d e n  esetben  immundefíciencia  a l a p j á n  alakul  ki  (Lancet  (1973),  ii,  625)  é s  m u n k a t á r s a i v a l  leírta  a  Herpes  virus  8 ­ a s  típusának  az  angiogén  b ö r d a g a n a t o k  k i a l a k u l á s á b a n  játszott  szerepét  (J.Am.  Acad.  D e r m .  (1997)  37:  107).  Megfigyeléseiről  251  közleményben  számol  be,  ezek  összesített  i m p a k t  faktora  242.  M u n k á i r a  az  idegen  nyelvű  irodalomban  592  esetben  hivat­ koznak.  S z á m o s  hazai  és  nemzetközi  tudományos  t á r s a s á g  tagja,  tiszteletbeli  tagja  vagy  ve­ zetőségi  tagja,  k ö z ü l ü k  a  Magyar  Dermatológiai  T á r s a s á g n a k  (1992—1994)  elnöke  és  a  Magyar  Allergológiai  és  Klinikai  Immunológiai  Társaságnak  (1997—)  választott  elnöke.  Az  MTA  Orvosi  Tudományok  Osztályának  t a n á c s k o z ó  tagja  (1996). 

Ajánlók:  Papp  Gyula,  Szegedi  Gyula,  Telegdy 

Gyula 

D ó c z i  T a m á s  1949­ben  született  Szegeden.  A  Pécsi  Orvostudományi  Egyetem  Idegsebészeti  Klinikájának  tanszékvezető  egyetemi  tanára.  A  doktori  fokozatot  1994­ben  nyerte  el.  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g a  az  agy  térfogatszabályozásával  és  az  agyoedema  vizsgálatával  kapcsolatos.  Igazolta  az  agyi  kapillárisok  (a vér­agygát  működés)  korai  károsodását  a  lágyagy­ h á r t y a  vérzések  u t á n  (Journal  of  Neurosurgery  60:335—342,  1984,  S t r o k e  17:498—501,  1986).  Eredeti  megfigyeléseket  tett  a  vér­agy  gát  k á r o s o d á s  hatásáról  az  agyi  vízháztartásra,  azaz 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 35

Akadémiai tagajánlások — 1998

az  agyoedema  képződésre  vonatkozóan  (Acta  Neurochirurgica  77:110—132,  1985).  Elsők  között  vetette  fel  az  irodalomban,  hogy  az  agyszövet  víz­  é s  elektrolitháztartását  egy  centrális  n e u ­ roendokrin  rendszer  is  szabályozza  (Neurosurgery  11:402—407,  1982).  Vizsgálatai  igazolták,  hogy  a vasopressin  antagonisták,  illetve  az  atriális  n a t r i u r e t i k u s  peptid  analógjai  az  agyoedema­ és  az  intrakraniális  n y o m á s c s ö k k e n t é s  ú j  alternatíváját  jelentik.  Az  agyszövet  térfo­ g a t á l l a n d ó s á g á n a k  ozmotikus  szabályozásában  bizonyította  a  centrális  atriopeptin  szerepét  (Acta  Neurochirurgica  121:1—8,  1993).  Jelentős  eredményeket  ért  el  a  minimálisan  invazív  idegsebészeti  technikák  hazai  beve­ zetésében  (MR­vezérelt  stereotaxia)  s  továbbfejlesztésében  (nemzetközi  e g y ü t t m ű k ö d é s  kere­ tében).  Munkacsoportjával  kidolgozta  a  biportalis  neuroendoszkópos  t e c h n i k á t  (Neurosurgery  40:871—877,  1997).  Közleményeinek  száma:  113.  M u n k á s s á g á r a  t ö r t é n ő  hivatkozások  s z á m a :  332.  Kumulatív  i m p a k t  faktora:  59,456.  Az  utolsó  tíz  évben  a  közlemények  száma:  79.  melyek  összesített  i m p a k t  faktora:  39,57.  Kiváló  orvos  és  az  Európai  Idegsebészeti  Társaságok  Szövetsége  Upjohn  díjának  kitüntetettje. 

Ajánlók:  Donhoffer  Szilárd,  Jobst  Kázmér,  Szolcsányi 

János 

F ü s t  G y ö r g y  1937­ben  született  B u d a p e s t e n .  Általános  orvosi  diplomát  1962­ben  szerzett  a  BOTE­n,  1974­ben  védte  meg  kandidátusi,  1983­ban  doktori  értekezését.  Az  egyetem  elvégzése  óta  folyamatosan  végez  t u d o m á n y o s  m u n k á t ,  az  OKI­ban  (1962—1974),  az  OHVI­ben  (1974—1995,  1986­tól  osztályvezetőként),  1995­től  a  SOTE  III.  Belgyógyászati  Klinikáján  egyetemi  t a n á r ,  a  Kutatólaboratórium  vezetője.  Fő  tudományterületei:  immunológia,  ezen  belül  k o m p l e m e n t ­ k u ­ tatás,  a  HIV­fertőzés  immunológiája.  Legfontosabb  t u d o m á n y o s  eredményei:  1)  elsőként  vezette  be  a  k o m p l e m e n t m é r é s e k  mo­ dern  módszereit  Magyarországon.  2)  Bizonyította  e  m é r é s e k  prognosztikai  jelentőségét  szep­ tikus  sokkbem  és  k r ó n i k u s  lympoid  l e u k a e m i á b a n .  3)  Elsőként  m u t a t t a  ki,  hogy  a  C 4 B  gén  deficiens  v a r i á n s á t  hordozó  egyének  életkilátásai  lényegesen  r o s s z a b b a k ,  mint  a  n e m  hordo­ zóké,  n á l u k  szignifikánsan  nagyobb  a  myocardialis  i n f a r c t u s  morbiditás  é s  letalitás.  4)  Igazolta,  hogy  a  pollen  allergia  p a t h o m e c h a n i z m u s á b a n  alapvető  szerepet  j á t s z i k  a  komplement­akti­ válódás.  5)  Elsőként  bizonyította  a  komplementtől  függő  enhancing  a n t i t e s t e k  klinikai  j e l e n ­ tőségét  HIV  fertőzésben.  227  t u d o m á n y o s  közleménye  jelent  meg,  k ö z ü l ü k  122  nemzetközi  folyóiratban,  melyek  kumulatív  i m p a k t  faktora  3 5 7 , 8 ,  idézettsége  8 1 1 .  Kezdettől  fogva  vezető  szerepet  játszik  a  hazai  AIDS­ellenes  k ü z d e l e m b e n ,  a  Nemzeti  AIDS  Bizottság  tagja,  1990—95  között  titkára.  Tagja  a z  IUIS  Klinikai  Immunológiai  Bizottságnak  és  az  Európai  Komplement  Hálózat  elnökségének.  A  MIT  vezetőségi  tagja.  Az  MTA  Orvosi  Tudományok  Osztálya  II.  Doktori  Bizottságának  titkára,  az  Immunológiai  Bizottság  t a g j a ,  az  Akadémiai  Díj  (1986)  és  a  Kesztyűs  Loránd  E m l é k é r e m  (1996)  kitüntetettje. 

Ajánlók:  Hollán  Zsuzsa, 

Petrányi 

Győző 

J u h á s z ­ N a g y  S á n d o r  1933­ban  született  Debrecenben.  A  Semmelweis  OTE  Ér­és  Szívsebészeti  Klinikájának  kutatóprofesszora.  Fö  működési  területe  a koszorúér  keringés  és  a  szívizomzat  s z a b á l y o z á s á n a k  vizsgálata.  Mintegy  harmadfélszáz  eredeti  közleményt  publikált,  többségüket  a  s z a k t e r ü l e t  vezető  periodikáiban,  ezekre  több  m i n t  7 0 0  hivatkozás  történt.  Doktori  c í m é t  1977­ben  szerezte. 

T 36

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

M u n k á s s á g á h o z  kapcsolódik  a  koszorúér  beidegzés  ma  is  é r v é n y e s  felfogásának  első  kor­ szerű  kidolgozása  (Am.J.  Physiol.  200,  125,  1961),  melynek  k e r e t é b e n  bebizonyosodott  az  önálló  érszűkítő  idegellátás  ténye.  A  m e t a b o l i k u s  éradaptáció  funkcionális  k á r o s o d á s á n a k  (később  klinikailag  is  igazolt)  ú j  m e c h a n i z m u s a l t  feltárva  e l s ő n e k  ismerte  fel  a  szívizom­  és  é r a l k a l m a z k o d á s b a n  megvalósuló  sajátos  adenozin­inozin  k ö l c s ö n h a t á s t  (J.  P h a r m a c o l .  Exp.  Ther.  202:683,  1977).  Kutatói  iskolája  dolgozta  kl  a  kardiotermográfia  kvantitatív  válfaját,  mely  m i n d e n  m á s  hasonló  célú  módszert  felülmúló  tér­  és  időbeli  felbontóképességével  ú j  lehetőségeket  nyitott  a  szívsebészeti  k u t a t á s b a n ,  így  a  kardioprotekció  és  a  k o r o n á r i a  műtétek  h a t é k o n y s á g á n a k  ellenőrzésében:  eredményei  révén  jelentősen  j a v u l t  a  szívműtétek  eredmé­ nyessége  (Cardiopharmacology  87,  343,  1988).  Újabb  vizsgálatai  a  cardiogen  p e p t i d e k  pato­ fiziológiai  h a t á s a i n a k  feltárása  terén  hoztak  figyelemre  méltó  eredményeket  (J.  Cardiovasc  Pharmacol.  26:  2 5 3  és  26:  5 0 2 .  1995,  Life  Sei.  61:  1349,  1997).  A  t u d o m á n y o s  közélet  aktív  résztvevője,  t ö b b  jelentős  nemzetközi  és  hazed  konferencia  szervezője,  felkért  előadója,  ill.  elnöke  volt.  A  h a z a i  közéletben  igen  sokat  tett  a  legkülönfélébb  t u d o m á n y o s  programok  és  pályázóik  érdekeinek  előremozdításáért. 

Ajánlók:  Gáti  István,  Halász  Béla,  Pásztor  Emil  K o v á c s  L á s z l ó  1939­ben  született  Sátoraljaújhelyen.  S z ű k e b b  szakterülete:  sejtélettan.  A  DOTE  Élettani  Intézetének  tanszékvezető  egyetemi  tanára.  Doktori  értekezését  1987­ben  védte  meg.  Kitün­ tetései:  Szent­Györgyi  Albert­díj  1994,  Akadémiai  Díj  1997.  Az elmúlt  tíz  évben  17  in  extenso  dolgozata jelent  meg,  ezek  i m p a k t  faktor  összege:  54,474,  m u n k á i r a  ezalatt  396  h i v a t k o z á s  történt.  Eredményeit  az  ingerlékeny  és  n e m  ingerlékeny  sejtek  m e m b r á n f o l y a m a t a i n a k  t a n u l m á n y o z á s á b a n  érte  el.  A  nemzetközi  i r o d a l o m b a n  ő  írta  le  az  intakt  izomrostok  k a l c i u m  homeosztázisának  kvantitatív  viszonyait,  a  myoplazmatikus  kalcium  koncentrációváltozásainak  kinetikáját  (Nature  279,  3 9 2 — 3 9 6 ,  1979).  Meghatározta  az  intracelluláris  kötőhelyek  sebességi  állandóit,  a  kalcium  p u m p a  sajátságait  (J.  Physiol.  414,  639—671,  1991).  Részletesen  elemezte  a  felszíni  m e m b r á n  feszültség­érzékelői  és  a  szar­ koplazmatikus  retikulum  k a l c i u m  csatornái  között  fennálló  visszacsatolási  m e c h a n i z m u s o k a t  (J.  Physiol.  390,  213—227,  1987).  Biopsziás  m i n t á k  tenyésztésével  nyert  m y o t u b u l u s o k o n  megállapította,  hogy  örökletes  izombetegségekben  észlelhető  g e n e t i k a i  elváltozásokat  a  kalcium  csatornák  alfa­1  alegységének,  ill.  az  aktiváció  és  az  inaktiváció  feszültségfüggésének  jelleg­ zetes  m ó d o s u l á s a  kíséri  (J.  Physiol.  483,  2 9 9 — 3 0 6 ,  1995).  Megállapította,  h o g y  a  kerati­ noeyták  d i f f e r e n c i á l ó d á s á b a n  é s  a  proliferációban  jelentős  s z e r e p e t  játszó  k a l c i u m k o n c e n t ­ ráció­emelkedés  mind  a  cAMP.  mind  pedig  a z  1P­3  útvonalon,  ill.  azok  receptorain  keresztül  létrehozható,  d e  a  kinetika  eltérő,  a  Ca  f e l s z a b a d í t á s a  pedig  különböző  i n t r a c e l l u l á r i s  tá­ rolóhelyekröl  történik  (Exp.  Dermatol.  4,  164—165,  1995). 

Ajánlók:  Bálint  Péter,  Muszbek 

László,  Spät  András,  Szegedi 

Gyula 

K o v á c s  L á s z l ó  1934­ben  született  Szombathelyen.  S z ű k e b b  szakterülete  a  perinatológia,  h u m a n  repro­ dukció  k u t a t á s .  Doktori  értekezését  1987­ben  védte  meg.  A  Szent­Györgyi  Albert  Orvostudo­ mányi  Egyetem  Szülészeti  é s  Nőgyógyászati  Klinikájának  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Semmelweis­emlékérem  (1991),  J a n c s ó  Miklós­emlékérem  (1992). 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 37

Akadémiai tagajánlások — 1998

Az  elmúlt  10  évben  127  t u d o m á n y o s  publikációja  j e l e n t  meg.  Ezekre  a  publikációkra  4 5 7  hivatkozás  történt,  összes  citációinak  s z á m a  691.  Impakt  faktorainak  összesített  értéke  91,282.  Legfontosabb  munkál:  Termination  of  very  early  pregnancy  b y  RU  486  —  a n  antiprogestationai  c o m p o u n d .  Contraception.  29,  399—410,  1984;  Termination  of  early  p r e g n a n c y  with  ZK  98,734:  clinical  evaluation;  In:  Ch.  Puri,  P.F.A  Van  Look  (Eds):  H o r m o n e  antagonists  for  fertility regulation.  Bombay,  1989,  155—161.  Aprogesteron  antagonisták  klinikai  felhasználása  területén  nevéhez  fűződik  az  első  dóziskeresó  vizsgálat  a z  RU  486  (mifepriston)  és  a  ZK  9 8 7 3 4  (lilopriston)  alkalmazásával.  Elsők  között  foglalkozott  az  anti­progestogének  contraceptios  le­ hetőségeivel  is.  A  szülészet­nőgyógyászatban  m u n k á s s á g á n a k  nemzetközi  elismerését  jelzi,  hogy  a  Nőgyó­ gyász  Világszövetség  (FIGO)  elnökségének  tagja,  az  E u r ó p a i  Szülész  Nőgyógyász  Szövetség  (EAGO)  Idén  választotta  elnökévé  é s  az  Európai  Nőorvosok  Szakmai  T e s t ü l e t e  (EBCOG)  el­ nökségének  tagja.  Kiemelkedő  nemzetközi  együttműködést  folytat  az  Egészségügyi  Világszer­ vezet  H u m á n  Reprodukció  Kutató  Programjával.  A WHO  t ö b b  tudományos  bizottságának  t a g j a  é s  több  multicentrikus  nemzetközi  projekt  vezető  k u t a t ó j a . 

Ajánlók:  Gáti  István,  Petrányi 

Győző 

M a c h o v i c h  R a y m u n d  1936­ban  született  Budapesten.  S z ű k e b b  szakterülete:  patobiokémia,  hemosztázis,  t r o m ­ bózisképződés.  Doktori  értekezését  1981­ben  védte  meg.  A  Semmelweis  OTE  Orvosi  Biokémiai  Intézetében  egyetemi  t a n á r .  Fő  érdeklődési  köre  a  véralvadási­fibrinolitikus  r e n d s z e r  molekuláris  a l a p j a i n a k  k u t a t á s a .  M u n k á s s á g á n a k  jelentősebb  eredményei:  1.  Heparinnal  kapcsolatos  megfigyelések:  a  „templát"  modell  kidolgozása  é s  a  heparin  katalitikus  szerepének  leírása  (az  e r e d m é n y e k  többek  között  a  Biochem.  J.,  Thromb.  Res.,  Thromb.  H a e m o s t .  Eur. J .  Biochem,  Blood  folyóiratokban  kerültek  közlésre).  2.  Endotéliummal  kapcsolatos  megfigyelések:  a  thrombinon  kivül  a  plazmin  is  kö­ tődik  az  endotéliumhoz  (az  eredmények  többek  között  a  Blood  és  a  Biochem.  J .  folyóiratokban  kerültek  közlésre).  Az  endotélsejtek  antitrombotikus  t u l a j d o n s á g á r a  v o n a t k o z ó  közleményeit  a  ..Blood  Vessel  Wall  a n d  Thrombosis"  с .  könyvében  (CRC  Press,  Florida,  Vol  I—II.,  1988)  foglalta  össze.  3.  Fibrinolízissel  kapcsolatos  megfigyelések:  a  polimorfonukleáris  fehérvérsejtek  közreműködésével  létrejövő  alternatív  fibrinolitikus  ú t  l e í r á s a  (Biochemistry  28:  4517—4522.  1989;  Thromb.  Haemost.  75:140—146,  1996),  a  natív  plazminogén  aktiváció  előfeltételeinek  k i m u t a t á s a  (Biochemistry,  31:11558—11561,  1992).  82  eredeti  közleményt  publikált,  ezek  összesített  i m p a k t  faktora  203.  Összidézettsége  fo­ lyóiratokban  1066.  Az  elmúlt  tíz  évben  3 1  tudományos  cikket,  10  könyvrészletet  közölt  é s  szerzője,  illetve  szerkesztője  volt  4  könyvnek.  Kitüntetései:  C a n a d i a n  Heart  F o u n d a t i o n  Award,  1978,  J e n d r a s s i k ­ e m l é k é r e m  1991. 

Ajánlók:  Hollán  Zsuzsa, 

Papp  Gyula,  Spät 

András 

M a k a r a  B.  G á b o r  1939­ben  született  B u d a p e s t e n .  S z ű k e b b  szakterülete:  idegtudomány,  neuroendokrinoló­ gia,  Az  MTA  Kísérleti  Orvostudományi  K u t a t ó  Intézet  igazgatóhelyettese.  1986­ban  neuroendokrin  kutatásaiért  Akadémiai  Dijat kapott.  A  doktori  fokozatot  1987­ben  nyerte  el.  Az  endokrinológia  területén  és  az  i d e g t u d o m á n y o k b a n  végzett  k u t a t ó m u n k á j á r ó l  összesen  2 0 2  közleményben  számolt  be,  amelyekre  1997 júniusáig  összesen  3300  idézetet  regisztráltak 

T 38

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

a  Science  Citation  Indexben.  Az  elmúlt  10  évben  összesen  7 1  közleményt  írt,  melyek  impakt  faktora  147,27,  az  idézetek  s z á m a  1348.  Elektrofiziológiai  módszerekkel  elsőként  azonosított  endokrin  szabályozó  (tuberoinfundi­ buláris)  idegsejteket  a  h y p o t h a l a m u s b a n  (Brain  Res  40:238,  1972,  117  idézet)  és  ezzel  ú j  kutatási  területet  nyitott.  Úttörő  megállapítása,  hogy  a  GABA.  mint  gátló  agyi  neurotranszmitter  szerepet  j á t s z h a t  az  agyalapi  mirigy  és  a  mellékvesekéreg  rendszer  szabályozásában  (Neuroendocrinology  16:178,  1976,  200  idézet).  A  70­es  évek  végén  felismerte,  hogy  h i b á s  az  akkori  uralkodó  felfogás,  mely  szerint  a  hypo t h a l a m u s  nucl.  a r c u a t u s á b a n  termelődne  a  hypophysis­mellékvesekéreg  aktivitását  stresszben  szabályozó  n e u r o h o r m o n ,  a  CRF.  Sok  vitát  és  késóbb  nemzetközi  elismerést  váltott  ki  ez  az  állítás,  ezt  követően  a  korábbi  felfogással  szemben  CRF­et  a  h y p o t h a l a m u s  egy  m á s i k  területén,  a  n u c l .  paraventricularisban  lokalizálta.  Ez  a  sokat  idézett  felismerés  (Amer.  J .  Physiol.  2 4 0 : E 4 4 1 ,  1981,  138  idézet;  Neuroendocrinology  36:415,  1983,  167  idézet)  m a  tan­ könyvi  adat,  é s  alapul  szolgál  a  stressz  okozta  kórképek  megértéséhez. 

Ajánlók:  Halász  Béla,  Palkovits 

Miklós 

N a g y  Z o l t á n  1942­ben  született  Budapesten.  Szűkebb  szakterülete  a  vascularis  neurológia.  A  Semmel­ weis  Orvostudományi  Egyetem  professzora,  az  Agyérbetegségek  Országos  Központja  (Országos  Psychiátriai  és  Neurológiai  Intézet)  igazgatója.  Doktori  értekezését  1992­ben  védte  meg.  Széles  körű  vizsgálatokat  folytat  az  agyi  érbetegségek  epidemiológiája  diagnosztikája,  illetve  pathophysiológiája  területén.  Az  agyi  endothel  sejtek  zárókapcsolatainak  leírása  (Lab.  Invest.  1984,  50,  313),  az  endothelium  felszín  negatív  töltésének  barrier  szabályozó  tulajdonsága  (Lab.  Invest.  1983,  4 9 .  662),  az  endothelastroglia  c o ­ c u l t u r a  technika  kidolgozása  f ű z ő d n e k  nevéhez  (J.  Neurosci.  1987,  7,  3293).  Ú j a b b a n  a  r e p e r f u s i ó s  agykárosodás  é s  az  apoptosis  jelenségek  vizsgálata  áll  érdeklődése  előterében.  A  Nemzeti  Stroke  Program  kidolgozója  és  irányítója.  Az  elmúlt  10  évben  1  könyv.  12  könyvrészlet  (angol  és  magyar  nyelven)  1  multimédia  oktató  anyag.  2 1  idézhető  a b s z t r a k t ,  16  magyar  nyelvű  és  15  angol  nyelvű  közlemény  szerzője.  Közleményeinek  impakt  faktora:  92,63,  hivatkozások  száma:  544.  Kiváló  orvos  (1989),  Szé­ chenyi  professzori  ösztöndíj  (1997).  Több  t u d o m á n y o s  t á r s a s á g b a n  tisztséget  visel,  így  a  Magyar  Stroke  T á r s a s á g  alapító  elnöke,  a  Közép  és  Kelet­Európai  Stroke  T á r s a s á g  elnöke,  a  Nemzetközi  Stroke  T á r s a s á g  vezetőségi  tagja,  az  Amerikai  Neurológus  T á r s a s á g ,  az  Európai  Neurológus  Társaságok  Szövetsége  t u d o m á n y o s  bizottsága,  valamint  az  E u r o p e a n  Acute  Stroke  Advisory  Panel  tagja.  Iskolateremtő  egyéniség,  a  vascularis  neurológia  nemzetközi  szintű  művelője. 

Ajánlók:  Magyar  Kálmán,  Romics 

László 

R i b á r i  O t t ó  1932­ben  született  Budapesten.  Szűkebb  szakterülete  fül­orr­gégészet,  audiológia.  A  Sem­ melweis  OTE  Fül­Orr­Gégeklinika  igazgatója.  A  doktori  fokozatot  1986­ban  nyerte  el.  Klinikai  farmakológiai  m u n k á s s á g á b ó l  kiemeljük,  hogy  ö  vezette  be  a  Cavinton  infúziót,  elsőként  írta  le  az  acetazolamid  belső  fülre  gyakorolt  hatását,  valamint  az  Ipriflavon  h a t á s á t  az  otoszklerotikus  csontra.  Új  módszert  dolgozott  ki  a  hallás  adaptáció  és  a  h a l l á s f á r a d á s  vizsgálatára.  Módszereit  mind  külföldön,  mind  belföldön  évtizedek  óta  alkalmazzák,  magyar  és  külföldi  t a n k ö n y v e k  rutin  m ó d s z e r n e k  írják  le.  Több  ú j  módszert  dolgozott  ki  a  hallásjavítás 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 39

Akadémiai tagajánlások — 1998

területén.  H a z á n k b a n  elsőként  végzett  középfül­átültetést  é s  Közép­Kelet­Európában  elsőnek  végzett  cochlearis  implantációt.  A  hallásjavító  műtétek  terén  nemzetközileg  elismert  szakte­ kintély.  A  fül­orr­gégészet  t e r ü l e t é n  elsőként  foglalkozott  a  kisteljesítményű  lézerek  h a t á s á v a l  állatkísérletekben,  majd  k é s ő b b  emberen.  Bebizonyította  az  ú n .  hélium—neon  lézersugár  h á ­ mosító  h a t á s á t .  Évekig  a  Fül­orr­gége  Egyesület  elnöke  volt,  m a j d  a  Magyar  Orvostudományi  T á r s a s á g o k  és  Szövetségének  elnöke  lett.  A  Nemzetközi  Otoneurológiai  T á r s a s á g  alelnöke,  az  EUFOS  jelenlegi  alelnöke.  Több  nemzetközi  folyóirat  szerkesztőbizottságának  tagja  és  számos  külföldi  t u d o m á n y o s  társaság,  ill.  egyesület  tiszteletbeli  tagja.  Kétszáznegyvennyolc  közleményt,  ebből  48  könyvet,  ill.  könyvrészletet  publikált,  az  utolsó  10  évben  126  publikációja  jelent  meg.  1979­ben  j e l e n t  meg  első,  1 9 8 6 ­ b a n  a  m á s o d i k  és  1990­ben  a  jelenleg  is  érvényben  lévő  egyetemi  tankönyve. 

Ajánlók:  Ihász  Mihály,  Knoll 

József 

S ü v e g e s  I l d i k ó  1939­ben  született  D e b r e c e n b e n .  A  Debreceni  Orvostudományi  Egyetemen  szerzett  dip­ lomát  1 9 6 3 ­ b a n ,  majd  a  Szemészeti  Klinikai  tanársegédje,  a d j u n k t u s a ,  k é s ő b b  docenseként  dolgozott.  1984­ben  a  SZOTE  Szemészeti  Klinikájának  tanszékvezető  egyetemi  tanárává  n e ­ vezték  ki  é s  ezt  a  pozíciót  1992­ig  töltötte  be.  1992  óta  a  SOTE  Szemészeti  Klinikájának  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  A  doktori  fokozatot  1985­ben  nyerte  el.  T u d o m á n y o s  tevékenységének  középpontjában  a  cornea  pathologiája  é s  m ü t é t t a n a  áll.  Közleményei  a  hyalokeratopathia  é s  a Terrien  betegség  területén  nemzetközi  elismerést  a r a t t a k .  A Maroteaux—Lamy  syndromával  kapcsolatban  is  figyelemre  méltó  a d a t o k a t  közölt  nemzetközi  szaklapokban.  Eddig  134  közleménye  jelent  meg,  melyek  i m p a k t  faktora  23,902.  Az  elmúlt  öt  évben  megjelent  közleményei  közül  külön  említést  érdemelnek  az  alábbiak:  Amer.  J .  Ophtalmol.  115,  6 7 9 — 6 8 0 ,  1993;  Acta  Ophtalmologica  72,  729—742,  1994;  G e r m a n  J .  Ophtalmol.  1,  114—116,  1992;  Klin.  Mol.  Augenheilk.,  209,  283—285,  1996;  I n t e r n a t .  Ophtalmol.  20,  83—87,  1997;  Ophtalmology  104,  375­380,  1997,  Lasers  Med.  Sei.,  12,  113—  116,  1997.  Tudományszervezési  sikereit  jellemzi,  hogy  Tampere,  M ü n s t e r  és  Rostock  egyetemein  ven­ dégprofesszorként  adott  elő,  9  nemzetközi  t á r s a s á g  tagja  vagy  tisztségviselője.  Az  E u r ó p a i  Szemész  T á r s a s á g  B u d a p e s t e n  1997­ben  megtartott  k o n g r e s s z u s á n a k  elnöke  volt.  Hat  folyóirat  szerkesztőbizottságának  t a g j a ,  a  Magyar  Szemészet  főszerkesztője.  Szemészeti  Szakmai  Kol­ légiumban  az  MTA­t  képviseli,  az  Országos  Szakképesítő  Bizottság  tagja. 

Ajánlók:  Eckhardt 

Sándor,  Nász 

István 

S z e n d e  B é l a  1936­ban  született  B u d a p e s t e n .  Szűkebb  szakterülete  pathologia,  kísérletes  onkológia.  A  SOTE  Pathologiai  és  Kísérleti  Rákkutató  Intézetének  igazgatója,  é s  az  MTA—SOTE  Molekuláris  Pathologiai  Kutatócsoport  vezetője.  Az  o r v o s t u d o m á n y  d o k t o r a  1982  óta.  Az  o k t a t á s b a n  1958  óta  vesz  részt.  T u d o m á n y o s  m u n k á j a  s o r á n  megállapította,  hogy  ugyanazon  aminosav  D  és  L  f o r m á j a  ellentétesen  befo­ lyásolja  egyes  daganatfajták  növekedését.  Egy  évet  töltött  ösztöndíjasként  a  Lajtha  László  vezette  P a t e r s o n  Laboratóriumban,  Manchesterben.  Feltárta  é s  részletesen  ismertette  a  m e t h y ­ lezett  lysin  származékok  biológiai  hatásait.  A  peptidek  közül  elsősorban  a  thymopoietin  frag­

T 40

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

menseinek  i m m u n s t i m u l á n s  h a t á s á t  t a n u l m á n y o z t a .  1988—89­ben  egy  évet  vendégpro­ fesszorként  töltött  New  Orleans­ban.  Itt  LHRH  agonisták  é s  antagonisták,  valamint  soma­ tostatin  analogok  daganatnövekedést  gátló  h a t á s á t  t a n u l m á n y o z t a .  Elsőként  m u t a t o t t  r á  az  irodalomban  arra,  hogy  ezek  a  peptidek  a  programozott  sejthalál  fokozott  i n d u k á l á s a  révén  fejtik  ki  h a t á s u k a t ,  éspedig  a  d a g a n a t s e j t e k b e n  található  receptorokon  keresztül.  M u n k a t á r ­ saival  elsőként  közölte  HLA­DR  expressióját  t r a n s p l a n t a i t  m á j  epeútjaiban.  Elsőként  m u t a t o t t  rá  arra,  hogy  peptid  h o r m o n o k  apoptosis  fokozása  révén  okozzák  a  daganatnövekedést  gátló  h a t á s u k a t .  A  PVC  porbelégzés  által  keltett  pneumoconiosis  első  leírója.  A Huzella  Emlékérem  (1992)  és  a  Baló  József  Emlékérem  (1994)  kitüntetettje.  A  Pathologus  Szakkollégium  elnöke,  a  Magyar  Onkológusok  Társasága  vezetőségi  tagja.  T u d o m á n y o s  eredményeit  2 9 5  folyóiratcikkben,  20  könyvrészletben  é s  h á r o m  könyvben  tette  közzé,  melyekre  4 2 2  hivatkozás  történt.  A közlemények  k u m u l a t í v  impakt  f a k t o r a  279,68. 

Ajánlók:  Lapis  Károly,  Nász 

István 

T u l a s s a y  T i v a d a r  1949­ben  született  G a l á n t á n .  Szűkebb  szakterülete  a  gyermekgyógyászat,  nephrológia.  A  SOTE  I.  Gyermekklinika  tanszékvezető  egyetemi  tanára.  Az  elmúlt  10  év  s o r á n  2  idegen  nyelvú,  14  magyar  nyelvű  könyvrészlete,  7 9  idegen  nyelven  és  32  magyar  nyelven  írt  cikke  jelent  meg.  Az  ezekre  k a p o t t  hivatkozások  s z á m a :  588.  T u d o m á n y o s  p á l y a f u t á s a  Kerpel­Frónius  Ödön  irányításával  kezdődött.  Leírta  a  légzésza­ varban  szenvedő  ú j s z ü l ö t t e k  és  koraszülöttek  átmeneti  veseelégtelenségének  okait,  s  ezek  alapján  t e r á p i á s  m ó d o s í t á s o k a t  alkalmazott  a  folyadék­  és  elektrolit­kezelésben  és  a  f a r m a ­ koterápiában.  Kezelési j a v a s l a t a i  közúl  a  d o p a m i n  posztnatális  k o r b a n  történő  a l k a l m a z á s á h o z  kötődik  a  legnagyobb  nemzetközi  figyelem  é s  elismerés.  Részletes  leírását  a d t a  az  alacsony  dózisú  dopamin  koraszülött  vesében  kifejtett  hatásának.  Leírta  a  supraflziológiás  dopamin  és  számos  endokrin  rendszer  (renin—angiotenzin—aldoszteron,  prolaktin,  catecholaminok,  ANP,  prosztaglandinok)  kölcsönhatásait.  Kimutatta,  hogy  az  ANP  központi  szerepet  tölt  be  az  intra­ vaszkuláris  tér  állandóságának  biztosításában.  Igazolta  azt  is,  hogy  az  ANP  saját,  renális  hatá­ sainak  kifejtése  mellett  módosítja  más,  vasoaktiv  és  a  Na­háztartás  szempontjából  alapvető  jelentőségű  hormonok  aktivitását.  Az  utóbbi  években  a  Na­háztartás  celluláris  szintű  szabályo­ zásának  vizsgálatával  felhívta  a  figyelmet  arra,  hogy  Na­homeosztázis  zavaraiban  és  vaszkulo­ pátiákban  a  t r a n s z m e m b r á n  kation  transzporterek  aktivitásváltozása  korán  kimutatható.  Mind­ ezek  a  megfigyelések  a  betegségek  késői  szövődményei  szempontjából  prognosztikai  jelentőségúek. 

Ajánlók:  Bálint  Péter,  Romics 

László 

V é c s e i  L á s z l ó  1954­ben  született  Kiskunfélegyházán.  S z ű k e b b  szakterülete  a  klinikai  é s  kísérletes  ne­ urológia,  a  neurológiai  k ó r k é p e k  p a t h o m e c h a n i z m u s a ,  ú j  t e r á p i á s  alternatívák  vizsgálata.  A  Szent­Györgyi  Albert  Orvostudományi  Egyetem  Klinikai  Neurológiai  osztályának  vezetője,  egye­ temi  t a n á r .  Doktori  értekezését  „Peptidek  é s  kinureninek  a  központi  idegrendszer  megbete­ gedéseiben  és  állatkísérletes  modellekben"  címmel  1992­ben  védte  meg.  Legfontosabb  t u d o m á n y o s  munkái:  Vécsei,  L.,  Bollók,  I„  Telegdy,  G.:  Intracerebroventri­ cular  s o m a t o s t a t i n  a t t e n u a t e s  electroconvulsive  shock­induced  amnesia  in  r a t s .  Peptides  4:293—295,  1983;  Vécsei  L.  Freese,  A.,  Swartz,  K.J.,  Beal,  M.F.:  Neurological  disorders:  Novel  Experimental  and  T h e r a p e u t i c  Strategies.  Ellis,  Horwood,  Chichester,  pp.  1—273,  1992;  Vécsei 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 41

Akadémiai tagajánlások — 1998

L.,  Miller,  J . ,  MacGarvey,  U.,  Beal.  M.F.:  Effect  of  k y n u r e n i n e  a n d  probenecid  o n  plasma  a n d  brain  tissue  c o n c e n t r a t i o n s  of  kynurenic  acid,  Neurodegeneration  1:  17—26,  1992.  Munka­ társaival  elsőként  igazolták  a  szomatosztatin  tanulási  és  memóriafolyamatot  javító  h a t á s á t .  T a n u l m á n y o z t á k  a  neurodegeneratív  kórképek  p a t h o m e c h a n i z m u s á t  a  k i n u r e n i n  metabolitok  é s  mitokondriális  toxinok  alkalmazásával,  valamint  a  szomatosztatin  és  m á s  neuropeptidek  szerepét.  Az  elmúlt  tíz  évben  társszerzőkkel  megjelent  m u n k á i :  2  magyar  és  1  angol  nyelvű  könyv,  4  magyar  é s  7  angol  nyelvű  könyvrészlet,  13  magyar  és  4 6  angol  nyelvű  t u d o m á n y o s  cikk.  Eddigi  közleményeinek  kumulatív  impakt  faktora:  151,8  (110,9  in  extenso  m u n k a :  40,9  idéz­ hető  rövid  összefoglaló).  Összes  hivatkozások  száma:  652  (ebből  magyar  nyelvű  hivatkozás  22).  Az  Apáthy  István  Emlékérem  kitüntetettje,  a  svédországi  Lundi  Egyetem  doktora. 

Ajánlók:  Pásztor  Emil,  Telegdy 

Műszaki 

Tudományok 

Gyula 

Osztálya 

R E N D E S  T A G S Á G R A  G á s p á r  Z s o l t  1944­ben,  B u d a p e s t e n  született.  Akadémiai  levelező  tag  1993  óta.  S z ű k e b b  szakterülete  '  a  műszaki  m e c h a n i k a .  A  Budapesti  Műszaki  Egyetem  Tartószerkezetek  M e c h a n i k á j a  Tanszék  egyetemi  t a n á r a .  Levelező  taggá  választása  óta  m u n k a t á r s a i v a l  kifejlesztette  a  letapogató  é s  az  ütkövetó  szimplex  módszert,  ezeket  sikeresen  alkalmazta  többszörös  stabilitásvesztés  elemzésére,  r u ­ galmas­képlékeny  anyagú  keretek  és  érintkezési  feladatok  vizsgálatára.  A  szerkezeti  topológia  témakörben  fedési é s  elhelyezési  feladatoknál  ért  el ü j eredményeket,  melyek  különféle  biológiai,  kristálytani  és  építészeti  problémák  elemzésénél  n y ú j t a n a k  segítséget.  Folyamatosan  fejlesztette  a  ponyvaszerkezetek  s z á m í t á s á r a  a l k a l m a s  programrendszert,  é s  azt  több  e s e t b e n  nagyméretű,  egyedi  ponyvaszerkezetek  tervezésekor  alkalmazta  is.  A  m a g a s a b b r e n d ű  merevség  fogalmának  tisztázásánál  feloldott  egy.  a  szakirodalomból  ismert  paradoxont,  a  Gröbner­bázis  alkalma­ zásával  pedig  egy  feladat  ú j  tulajdonságait  m u t a t t a  be.  Kiemelkedő  publikációi:  Mechanics  of  Struct,  a n d  Machines  23,  1995.  549—571;  J o u r n .  C o m p u t e r  Assisted  M e c h a n i c s  and  Eng.  Sei.  4,  1997.  55—68;  Biophysical  J o u r n .  69,  1995.  612—618;  Hyper  Space  4,  1995.  24—30;  A c t a T e c h n .  Acad.  Sei.  Hung.  107,  1995—1996.  27—47.  Elnöke  az  MTAElméleti  é s  Alkalmazott  Mechanika  Bizottságnak.  Az  MTA—BME  Tartószerkezetek  Stabilitáselmélete  Kutatócsoport,  valamint  öt  hazai  és  nemzetközi  k u t a t á s i  projekt  vezetője. 

Ajánlók:  Kaliszky 

Sándor,  Szabó 

János 

N a g y  I s t v á n  1931­ben  született,  B u d a p e s t e n .  1993  óta  az  MTA  levelező  tagja.  S z ű k e b b  szakterülete  a  káoszelmélet,  a  teljesítményelektronika,  mozgásszabályozás.  A  Budapesti  Műszaki  Egyetem  egyetemi  t a n á r a .  A  világon  elsőként  m u t a t t a  ki  az  egyik  leggyakrabban  alkalmazott  mozgásszabályozási  rendszerben,  hogy  az  addig  s z t o c h a s z t i k u s n a k  vélt  folyamat  a  valóságban  k a o t i k u s ,  mégha­

T 42

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

tározva  a  Ljapunov­ábrákat,  a  Ljapunov­exponenst,  a  Feigenbaum­diagramokat  és  a  Henon­ térképet  és  ezek  segítségével  a  periodikus  kettőzés­  é s  a  hasadás­sorozatokat,  a  f r a k t á l o k r a  jellemző  önhasonlóságot  és  az  a b l a k  periodicitás­szabályokat.  Az  említett  r e n d s z e r b e n  álla­ pot­identifikáláson  alapuló  a d a p t i v i t á s t  bevezetve  lényeges  j a v u l á s t  sikerült  elérnie.  Legfontosabb  közleményei:  I E E E  Trans,  on  Industrial  Electron,  vol.  IE­41,  No.4,  1994;  T h e  industrial  electronics  h a n d b o o k ,  IEEE  Press.  1996.  USA  (két  fejezet  szerzője);  EPE'95,  Sevilla,  Spain  1995.  vol.  2,  1013—1018.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Zipernowsky­díj,  Csáki­díj,  Kiváló  feltaláló  kitüntetés  a r a n y  fo­ kozata  (háromszor). 

Ajánlók:  Tuschák 

Róbert,  Vajda 

György 

R e m é n y i  K á r o l y  1934­ben,  Pestszenterzsébeten  született.  1987  ó t a  akadémiai  levelező  tag.  S z ű k e b b  szak­ területe:  tüzeléstechnika,  energetika.  A Villamosenergiaipari  Kutató  Intézet  Rt.  szakigazgatója  é s  a  BME  egyetemi  tanára.  20  könyv,  111. jegyzet  magyar,  angol  és  egy  k í n a i  nyelven  írt  fejezet  önálló  szerzője,  vagy  társszerzője.  Kiemelhetők  a  C o m b u s t i o n  Stability,  Clean  Combustion,  utilizing  fluidized­bed  boilers.  Dynamical  behaviour  of  coal  char  particle  combustion  m u n k á l .  29  MTA,  OMFB  és  tájékoztató  tanulmány  elkészítését  vezette,  vagy  vett  részt  elkészíté­ s ü k b e n .  Levelező  taggá  történt  megválasztása  óta  t ö b b  mint  7 0  cikket  vagy  t a n u l m á n y t  írt,  ill.  tartott  e l ő a d á s t  rangos  konferenciákon.  Egyénileg  vagy  társszerzőkkel  bejelentett  szaba­ dalmainak  s z á m a  12.  Eredményei  számos  esetben  alkalmazást  is  nyertek  eröművi  üzemviteli  problémák  megoldásában,  új  konstrukciók  kifejlesztésében.  Kiemelhető  egy  ú j  m a l o m t í p u s  és  egy  új  égő  kifejlesztése.  Különösen  nagy  hazai  é s  nemzetközi  elismerést  váltott  ki  a  m u n ­ katársaival  kifejlesztett  új  m a g y a r  hibrid­fluid  tüzelési  eljárása,  a m e l y  a  legfejlettebb  államok­ b a n  is  szabadalmi  oltalmat  k a p o t t .  Tagja  volt  a  Tudományos  Minősítő  Bizottság  p l é n u m á n a k ,  s z á m o s  hazai  és  külföldi  as­ p i r á n s  t u d o m á n y o s  vezetője  volt.  Több  hazai  és  nemzetközi  t u d o m á n y o s  bizottságban  tag,  ill.  tisztségviselő.  Fontosabb  kitüntetései:  S e g n e r  Hungarus­díj,  Kiváló  feltaláló  a r a n y  fokozat,  Széchenyi­díj. 

Ajánlók:  Michelberger  Pál,  Prohászka 

János,  Vajda 

György 

R o s k a  T a m á s  1940­ben  született  B u d a p e s t e n .  1993  óta  a k a d é m i a i  levelező  tag.  Szűkebb  szakterülete:  információtechnika,  elektronika,  neuroszámítógépek.  Az  MTA  Számítástechnikai  é s  Automa­ tizálási  Kutató  Intézet  kutatóprofesszora,  kutatólaboratóriumi  vezető.  Roska  T a m á s  az  analogikai  celluláris  n e u r á l i s / n e m l i n e á r i s  számitógép  a r c h i t e k t ú r a  (CNN  Universal  Machine)  feltalálója.  Egy  merőben  ú j s z e r ű  elven  m ű k ö d ő  számitógép­család  elméleti  alapjainak,  a  CNN­UM­en  m ű k ö d ő  téridőbeli  kibontakozó  s z á m í t á s o k  elméletének,  t ö b b  ú j  analogikai  a l g o r i t m u s n a k  és  azok  komplexitáselméleti  megalapozásának  kidolgozója.  J e l e n t ő s  szerepe  volt  a b b a n  is,  hogy  Berkeley­ben  és  Sevillában  megszülettek  az  első  tárolt  p r o g r a m ­ vezérlésű  CNN­UM  chip­ek.  Lefektette  a  vizuális  mikroprocesszorhoz  illeszkedő  chip­készlet  elveit,  kidolgozta  számos  a l k a l m a z á s á t ,  melyek  közül  különösen  j e l e n t ő s  a  vizuál  CNN­UM  számítógép.  Kidolgozta  és  m u n k a társaival  megépítette  a  vizuális  CNN­UM  fejlesztő  rendszerét.  Lehetővé  tette,  hogy  a  celluláris  n e u r á l i s / n e m l i n e á r i s  hálózatként  m ű k ö d ő  számítógépek  fej­

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 43

Akadémiai tagajánlások — 1998

lesztésével  é s  alkalmazásával  kutató­fejlesztő  laboratóriumok  egész  s o r a  eredménnyel  foglal­ kozhasson.  Kutatótársaival  (F.  Werblin  és  L.  O.  Chua)  kidolgozta  a  CNN  bionikus  s z e m  elvét.  Levelező  taggá  választása  óta  több  m i n t  90  nemzetközi  publikációt  tett  közzé,  eredményeire,  elsősorban  n é h á n y  alapvető  dolgozatára  világszerte  hivatkoznak,  m u n k á d r a  csak  1993  é s  1997  között  több  m i n t  500  nemzetközi  hivatkozás  jelent  meg.  Néhány j e l e n t ő s  dolgozata:  Special  Issue  on  Cellular  Neural  Networks,  IEEE  Trans.  Circuits  and  Systems­II,  vol.  40.  No.  3,  1993.  163—173;  Proc.  IEEE  Int.  Workshop  o n  Cellular  Neural  Networks  a n d  their  Applications,  CNNA­94,  1994;  Int.  J .  Circuit  Theory  a n d  Applications  23.  No.  6.  1995.  541—569;  Proc.  NOLTA'95.  Int.  Symp.  o n  Nonlinear  Theory  a n d  Appl.  2,  1995.  717—722;  IEEE  T r a n s a c t i o n s  on  Circuits  a n d  S y s t e m s  Ser.  I:  F u n d a m e n t a l  Theory  a n d  Applications  43,  1996.  948—952;  Int.  J .  of  Circuit  Theory  and  Appl.  25,  1997.  2 3 5 — 2 5 8 ;  IEEE  T r a n s ,  o n  Circuits  and  S y s t e m s  I:  F u n d .  Theory  a n d  Appl.  42,  1995.  807—815.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Széchenyi­díj,  Szent­Györgyi  Albert­díj,  G á b o r  Dénes­díj.  Külföldi  akadémiai  tagsága:  Academia  E u r o p a e a  (London),  Academia  Scientiarium  et  E u r o p a e a  (Salz­ burg),  I n s t i t u t e  of  Electronic  Engineers,  fellow. 

Ajánlók:  Csibi  Sándor,  Csurgay  Árpád,  Vámos 

Tibor 

S o m l y ó d y  L á s z l ó  1943­ban  Kecskeméten  született.  1990  óta  a k a d é m i a i  levelező  tag.  S z ű k e b b  szakterülete:  vízgazdálkodás,  vízminőség­szabályozás,  hidraulika,  környezetgazdálkodás.  A  Budapesti  Mű­ szaki  Egyetem  Vízellátás­csatornázás  Tanszéke  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Főbb  t u d o m á n y o s  eredményeit  levelező  taggá  választása  óta  a  vízminőség­szabályozás  és  a  környezetvédelem  területén  érte  el.  Kiemelendő  az  üledékfelkeveredés  és  az  algaszaporodás  közötti  kapcsolat  feltárása  sekély  tavakban  (Ecological  Modelling  57,  1991),  a  klímaváltozás  lehetséges  vízminőségi  hatásainak  úttörő  jellegű  elemzése,  amelyet  a  Water  Resources  Management  in  the  Face  of  Climatic/Hydrologic  Uncertainties  (Kluwer  Publishing  House,  1996)  с .  könyv  fejezeteiben  foglalt össze,  és  a  közép­kelet­európai  degradált  vízgyűjtők hatékony  szabályozására  döntéstámogató  rendszerek  fejlesztése  (HASA  1996  és  WMO  Bulletin,  4 5 / 4 / ,  1996).  Legfontosabb  tudományos  munkál:  3  könyv  társszerzője  és  társszerkesztője,  1990  óta  11  könyvfejezet,  2 3  tudományos  p u b ­ likáció.  18  további  cikk,  ill.  kutatási  jelentés.  Hivatkozásainak  száma  1990  óta  100  feletti.  Kiemelkedő  a  társadalmi,  tudományszervezési,  o k t a t á s i  és  nemzetközi  t u d o m á n y o s  tevé­ kenysége  is:  s z á m o s  m a g a s  szintű  testület  tagja,  kidolgozója  a  BME  környezetmérnöki  k é p ­ zésének,  t a g j a  az  Int.  Ass.  on  Water  Quality  végrehajtó  bizottságának  é s  az  ENSZ  t ö b b  sza­ kosított  szervezetének  szakértője,  ill.  tanácsadója. 

Ajánlók:  Kaliszky 

Sándor,  Kollár  Lajos,  Prohászka 

János 

S z a b ó  F e r e n c  1926­ban  született  Gyomán.  1982  óta  az  MTA levelező  tagja.  Nyugdíjas.  1978—1989  között  főigazgatója  volt  az  MTA  KFKI­nek.  S z ű k e b b  szakterülete  a  reaktorfizika­  és  technika.  M u n k á s s á g á n a k  kiemelkedő  eredménye,  hogy  több  m i n t  h á r o m  évtizedes  kutatói  é s  vezetői  pályája  s o r á n  alkotó  kollektívákat  hozott  létre,  amelyeket  kiemelkedő  k u t a t á s i  e r e d m é n y e k  egész  sora  jellemez.  Mint  főigazgató  jelentős  szerepet  vállalt  az  a t o m e r ő m ű  bizton­ s á g t e c h n i k á j á n a k  tökéletesítésében.  Vezető  szerepe  volt  a  korszerű  számítástechnikai  irányí­ tórendszer  kollektívájának  megteremtésében. 

T 44

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

Meghatározó  szerepe  volt  abban,  hogy  a  magyar  k u t a t ó k  bekapcsolódtak  a  Halley­üstökös  k u t a t á s á r a  indított  nemzetközi  programba,  a  VEGA  ű r m i s s z i ó b a .  Megteremtette  a n n a k  lehe­ tőségét,  hogy  az  ű r s z o n d a  televíziós  fedélzeti  adatgyűjtő  é s  m á s  rendszerei  h a z á n k b a n  ké­ szülhettek  el.  elismerést  aratva  a  nemzetközi  szakmai  k ö r ö k b e n .  A  teljes  h a z a i  irányitás  é s  a n n a k  eredményessége  is  nagyrészt  S z a b ó  Ferenc  é r d e m e ;  csoportjával  e  tevékenységéért  rendkívüli  Állami­díjat  kapott,  alelnöke  lett  a  programot  irányító  nemzetközi  t u d o m á n y o s  m ű s z a k i  t a n á c s n a k .  T u d o m á n y o s ,  tudományszervező  tevékenységét  egy  m á s o d i k  Állami­díjjal  is  elismerték,  a  Szovjetunióban  m a g a s  k o r m á n y k i t ü n t e t é s t  kapott  és  az  Amerikai  Űrhajózási  Hivatal  díszoklevéllel  j u t a l m a z t a . 

Ajánlók:  Michelberger  Pál,  Prohászka 

János 

V á j n a  Z o l t á n  1928­ban  Kolozsváron  született.  1 9 9 3  óta  levelező  tag.  Szűkebb  szakterülete:  hidrodina­ mika,  á r a m l á s t e c h n i k a i  gépek  és  rendszerek.  A Budapesti  Műszaki  Egyetem Vízgépek  Tanszéke  egyetemi  tanára.  A  magyar  á r a m l á s t e c h n i k a i  k u t a t á s  kiemelkedő,  nemzetközileg  is  elismert  képviselője.  Az  áramlástechnikai  gépek  é s  a  hurkolt  csőhálózatok  méretezésére  kidolgozott  elméleti  módszereit  továbbfejlesztve eredményei  jelentős  nemzetközi  elismerést  a r a t t a k .  Előadásokat  tartott  a  Mas­ s a c h u s e t t s  Institute  of  Technology­n  (USA),  a  Pittsburgh  University­n  (USA),  a  University  of  S u r r e y  (Anglia)  egyetemen.  A  hazai  t u d o m á n y o s  közélet  egyik  legtöbbet  foglalkoztatott  tagja.  Elnöke  a  Centre  Inter­ national  des  Sciences  Mécaniques  (CISM)  magyar  nemzeti  bizottságának,  a z  OTKA  Gépészeti  és  Kohászati  zsűrijének,  a  BME  Gépészmérnöki  Kara  Habilitációs  Bizottságának  és  Doktori  T a n á c s á n a k ,  a  Művelődési  és  Közoktatási  Minisztérium  Gépészeti  Szakbizottságának,  két  cik­ l u s o n  á t  elnöke  volt  a z  MTA  Áramlás­  é s  Hótechnikai  Bizottságának.  Tagja  a z  MTA  Doktori  T a n á c s á n a k ,  az  International  Union  of  Theoretical  a n d  Applied  Mechanics  magyar  nemzeti  bizottságának,  a  CISM  Academic  Council­jának  (Udine),  az  Association  Universitaire  de  Mé­ c a n i q u e ­ n a k  (Franciaország),  az  OTKA  Élettelen  T u d o m á n y o k  Szakbizottságának,  a  Magyar  Akkreditációs  Bizottság  két  szakbizottságának.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Akadémiai  Díj,  Szent­Györgyi  Albert­dij.  Köztársasági  É r d e m ­ rend  Tisztikeresztje,  Széchenyi­díj. 

Ajánlók:  Czibere  Tibor,  Michelberger  Pál,  Prohászka 

János 

LEVELEZŐ  T A G S Á G R A  A r a t ó  P é t e r  1942­ben,  B u d a p e s t e n  született.  A  BME  Irányítástechnika  és  Informatika  Tanszékének  egyetemi  tanára,  tanszékvezető.  Doktori  értekezését  m ű s z a k i  (digitális  t e c h n i k a ,  logikai  szin­ tézis)  t u d o m á n y t e r ü l e t e n ,  1985­ben  védte  meg.  Új  elvi  módszert  dolgozott  ki  a  n e m  teljesen  határozott  sorrendi  hálózatok  szintézisére,  amely  n e m  igényli  az  állapratok  előzetes  definícióját,  c s u p á n  az  előirt  b e m e n e t i / k i m e n e t i  vi­ selkedésből  indul  ki.  E l j á r á s t  dolgozott  ki  pipeline  m ű k ö d é s ű  célarchitektúrák  m a g a s  s z i n t ű  logikai  szintézisére.  A  m a g a s  szintű  logikai  szintézis  algoritmusok  k u t a t á s a  s o r á n  elért  ered­ ményei  alapján  új  elveket  dolgozott  ki  azok  alkalmazására,  a  hardware­software  codesign 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 45

Akadémiai tagajánlások — 1998

t é m a t e r ü l e t é n  (1995—1997).  Az  elmúlt  tíz  é v b e n  1 könyvet,  1 könyvrészletet.  13  idegen  nyelvű,  2  magyar  nyelvű  t u d o m á n y o s  cikket  írt.  A  hivatkozások  s z á m a  20.  Legfontosabb  t u d o m á n y o s  munkái:  Logikai  rendszerek  tervezése.  Egyetemi  tankönyv.  Tan­ könyvkiadó  1985;  Periodica  Polytechnica  El.  Vol.  31.  Nos  3—4.  1987;  P.  Arató,  I.  Béres,  A.  Rucinski,  R.  Davies,  R.  Torbert:  Microelectronics  J o u r n a l ,  Elsevier  Sciences,  Vol.  25.  No.  3.  1994;  P.  Arató,  I.  Béres:  Periodica  Polytechnica,  El.  Vol.  39.  1996.  No.  2.  85—101;  P.  Arató,  I.  J a n k o v i t s ,  Z.  Sugár,  Sz.  Szigeti:  Embedded  System  Application,  könyvrészlet,  Kluwer  Aca­ demic  Publisher,  1997. 

Ajánlók:  Tuschák 

Róbert,  Vajda 

György 

B o k o r  J ó z s e f  1 9 4 8 ­ b a n  született  Tiszadobon.  Az  MTA  SZTAKI  t u d o m á n y o s  igazgatóhelyettese,  a  BME  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Doktori  értekezését  1991­ben  D i n a m i k u s  r e n d s z e r e k  model­ lezése  é s  megváltozásuk  detektálása  címmel  védte  meg.  A  szabályozási  rendszerek  elméletének  nemzetközileg  is  m a g a s a n  elismert,  h a z á n k b a n  jelenleg  a  leggazdagabb  m u n k á s s á g ú  képviselője.  Legfontosabb  eredményeit  a  r o b u s z t u s  rend­ szerek  identifikálásában  é s  irányításában  é r t e  el,  ezeket  a  hazai  j á r m ű g y á r t á s b a n  é s  az  atom­ erőmű  irányitó  rendszereiben  a  gyakorlatban  is  alkalmazzák.  F o n t o s a b b  publikációi:  J .  Bokor.  L.  Keviczky:  Intl.  J .  of  Control,  45,  no.3,  1987.  861—873;  J .  Bokor.  L.  Keviczky:  Modelling,  Estimation  a n d  Adaptive  Control.  Springer  Verlag  1991.  47—65;  J .  Bokor:  Proc.  2 ­ n d  IFAC  Symposion  on  Robust  Control  Design,  2 5 — 3 6 .  Az  elmúlt  tíz  évben  124  angol  (97  cikk,  2 6  t a n u l m á n y  és  1 jegyzet)  és  2 7  m a g y a r  nyelvű  publikációja  (3  cikk.  22  t a n u l m á n y .  2  egyetemi  jegyzet)  jelent  meg.  Angol  nyelvű  cikkeire  az  elmúlt  10  évben  106­szor  hivatkoztak  (összes  hivatkozásainak  s z á m a  141).  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Akadémiai  Díj  (1987),  Gábor  Dénes­díj  (1994). 

Ajánlók:  Csibi  Sándor,  Keviczky 

László,  Michelberger  Pál,  Vámos  Tibor 

C s e r  L á s z l ó  1943­ban,  Pécsett  született.  A  Bay  Zoltán  Alkalmazott  K u t a t á s i  Alapítvány  Logisztikai  és  Gyártástechnikai  Intézet  igazgatója.  Doktori  értekezését  Képlékenyalakítási  technológia,  mű­ szaki  informatika  címmel  1993­ban  védte  m e g .  A  képlékenyalakítási  radiális  folyatásnál  a  nem  állandósult  alakváltozási  folyamat  vizsgálata  területén  egyike  az  elsőknek,  aki  az  egye­ netlenül  hevített  darabok  képlékenyalakítási  technológiai  f o l y a m a t á n a k  szimulációjára  haté­ kony  módszert  javasolt  (Method  of  Calculation  of  Non­Station  Deformation  P r o c e s s e s ,  Annals  of  CIRP  25,  1976,  153—157).  A  CAD  és  előgyártmány­gyártás  k a p c s o l a t á n a k  vizsgálatán  belül  kimutatta,  hogy  a  CAD/CAM  integráció  leggyengébb  láncszeme  a z  elöregyártmány­gyártás.  s  módszert  dolgozott  ki  a n n a k  áthidalására  (CAD/CAM  Integration  in  Préfabrication  a n d  Prefib  Design,  A n n a l s  of  the  CIRP,  38.  1.,  1989.  295—296).  A  variációs  elv  felhasználásával  kifej­ lesztett  m ó d s z e r e  segíti  az  a u t ó b u s z  szélvédők  geometriai  tervezését  a  vezetőt  z a v a r ó  reflex­ fények  h a t á s á n a k  minimalizálása  mellett  (szabadalom).  Új  k u t a t á s i  irányt  indított  el  a  meleghengerlési  termékek  v á r h a t ó  t u l a j d o n s á g a i n a k  előre­ jelzésére.  a  n e u r o n h á l ó k  alkalmazását  felhasználva,  amelyek  k ü l ö n ö s e n  fontosak  a  mikroöt­ vözött  acélok  esetén.  A  t u d á s a l a p ú  rendszerrel  kapcsolatos  a n n a k  a  tanuló  r e n d s z e r n e k  a  kidolgozása  is.  amely  a  lemez­mélyhúzás  technológiai  hibáinak  diagnosztikáját  a d j a  m e g  (Lern­ fähiges  S y s t e m  zur  Diagnose  von  Tiefziehfehlern,  Blech  Rohre  Profile,  38.  1991,  765—771. 

T 46

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

Meisenbach­Verlag),  továbbá  a  hidegalakító  szerszámok  élettartam  becslésére  kifejlesztett  mód­ szer  (Annals  of  the  CIRP,  Vol.  4 1 / 2 / 1 9 9 2 ,  667—675).  Az  Eötvös­díj  kitüntetettje  (1994). 

Ajánlók:  Páczeit  István,  Vámos 

Tibor 

D u l á c s k a  E n d r e  1930­ban,  B u d a p e s t e n  született.  A  Budapesti  Műszaki  Egyetem  Szilárdságtani  é s  Tartó­ szerkezeti  Tanszék  egyetemi  t a n á r a .  Doktori  értekezését  Vasbeton  héjak  h o r p a d á s a  címmel  1983­ban  védte  meg.  Az  építészet,  és  ezen  belül  a  magasépítés  területén  igen  széles  körű  t u d o m á n y o s  m u n ­ k á s s á g o t  fejtett  ki,  amit  12  könyve,  3  könyvrészlete,  számos  tervezési  segédlete  és  egyetemi  jegyzete,  valamint  92  m a g y a r  és  34  idegen  nyelvű  cikke,  t o v á b b á  7  magyar  é s  17  idegen  nyelvű  konferencia­előadása  igazol.  Külföldi  elismertségét  3  idegen  nyelven  megjelent  könyve,  valamint  133  hivatkozás  m u t a t j a ,  amelyek  közül  4 5  idegen  nyelvű.  Különösen  h á r o m  téma­ k ö r b e n  aratott  nemzetközi  elismerést:  az  altalaj  és  az  építmény  k ö l c s ö n h a t á s a ,  a  földrengésre  való  méretezés,  valamint  a  v a s b e t o n h é j a k  h o r p a d á s a  területén.  Ez  utóbbi  p r o b l é m á r a  kidol­ gozott  számítási  módszerét  az  International  Association  for  Shell  a n d  Spatial  S t r u c t u r e s  nem­ zetközi  egyesület  felvette  a  R e c o m m e n d a t i o n s  с .  méretezési  a j á n l á s á b a .  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Eötvös­díj  (1990),  Akadémiai  Díj  (1994). 

Ajánlók:  Kollár  Lajos,  Tarnai 

Tibor 

G i n s z t l e r  J á n o s  1943­ban  született  B u d a p e s t e n .  Szűkebb  szakterülete  az  a n y a g t u d o m á n y .  A  m ű s z a k i  tu­ d o m á n y  doktora  fokozatát  1 9 8 8 ­ b a n  szerezte  meg.  A Budapesti  Műszaki  Egyetem  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a ,  rektorhelyettes.  A jelölt  a  fárasztó  igénybevételeknek  — e s e t e n k é n t  h ő h a t á s n a k ,  ill.  radioaktív  s u g á r z á s n a k  —  kitett  anyagok  károsodásanalízisével  és  élettartam­növelési  technológiák  k u t a t á s á v a l  ért  el  t u d o m á n y o s  és  iparilag  is  hasznosítható,  jelentős  eredményeket.  154  közleményéből  7 6  (ebből  idegen  nyelven  55)  jelent  m e g  az  utóbbi  10  évben.  Elfogadott  s z a b a d a l m a i n a k  s z á m a  2,  az  ismert  hivatkozások  száma  72.  Kiemelkedő  publikációi:  Materials  and  Design  4.  1983,  8 4 1 — 8 4 2 ;  (társszerzőkkel)  Int.  J .  of  F a ü g u e  6.  1984,  107—112;  Int.  J .  of  P r e s s u r e  Vessels  and  Piping  26.  1986,  181—196;  J .  of  Theoretical  and  Applied  F r a c t u r e  Mechanics.  1988,  165—169.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  P a t t a n y t y ú s  Á.  Géza­díj  (1986),  Eötvös  Loránd­díj  (1993),  Ame­ rican  Society  of  Metals  díja  (1993). 

Ajánlók:  Michelberger 

Pál,  Vajna  Zoltán 

H a s z p r a  O t t ó  1928­ban,  Budapesten  született.  A  Budapesti  Műszaki  Egyetem  Vízépítési  T a n s z é k  kuta­ tóprofesszora.  Doktori  értekezését  1973­ban  védte  meg.  Fóbb  t u d o m á n y o s  eredményei  a  hidraulika,  a  hidromechanika  é s  a  vízépítés  területére  esnek.  Közülük  kiemelkedő  a  vízhozammérés  módszereinek  fejlesztése,  az  energiatörő  meden­ cerendszerek  kialakítása,  a  m ű t á r g y a k  és  tározók  környezetében  a  szivárgási  és  talajvízszint­

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 47

Akadémiai tagajánlások — 1998

változások  analóg  é s  hibrid  modellezése,  a  vízépítési  szerkezetek  rezgéseinek  hidroelasztikai  modellezése  és  a  hidroelasztikai  h a s o n l ó s á g  elmélete.  Utóbbi  révén  a  k l a s s z i k u s  elmélet  által  n e m  kezelhető  feladatok  váltak  megoldhatóvá.  Vonatkozó  könyve  4  k i a d á s t  élt  meg  angolul,  k é t  kiadónál.  Legfontosabb  eredményei  kínai  fordításban  is  megjelentek.  Módszerét  több  or­ s z á g b a n  tanítják  é s  alkalmazzák.  Kiemelkedő  szaknyelvi,  lexikográfiái  é s  tudománytörténeti  tevékenységet  is  végez.  Oktatási  m u n k á j a  kimagasló.  S z á m o s  hazai  é s  nemzetközi  testület,  t o v á b b á  folyóirat  szerkesztőbizottsági  tagja.  Az  elmúlt  10  évben  3  könyvet,  ill.  önálló  kiadványt  (2  idegen  nyelvűt),  3  könyvfejezetet  (kettőt  idegen  nyelven),  2  jegyzetet  (egyet  idegen  nyelven),  számos  lexikoncikket,  8  szakcikket  (4­et  idegen  nyelven)  írt,  egy  s z a b a d a l m a  van.  Hivatkozásainak  s z á m a  m i n t e g y  100.  S z á m o s  t u d o m á n y o s  kitüntetése  közül  a  Vásárhelyi  Pál­emléklapot,  az  Eötvös  Loránd­díjat,  a  Pro  Esperanto­,  valamint  a  Szent­Györgyi  Albert­díjat  említjük  meg. 

Ajánlók:  Bogárdi  János,  Gáspár  Zsolt,  Kaliszky  Sándor,  Kollár  Lajos,  Somlyódy  László 

Nyíri  András  1931­ben  született,  Budapesten.  A Miskolci  Egyetem  egyetemi  tanára.  Doktori  értekezését  1991­ ben  védte  meg.  Szűkebb  szakterülete  az  áramlástechnikai  gépek,  az  alkalmazott  matematika.  T u d o m á n y o s  eredményeit  a  vízgépek  járókerekében  végbemenő  á r a m l á s  elméleti  vizsgá­ l a t á b a n  érte  el.  A  háromdimenziós  á r a m l á s t  kétdimenziósra  vezette  vissza.  Ezt  követően  meg­ oldotta  a  járókerék  lapátozása  körüli  háromdimenziós  potenciálos  á r a m l á s  feladatát.  E h h e z  kapcsolodó  t u d o m á n y o s  eredményei:  szinguláris  integrálegyenletek  n u m e r i k u s  megoldása,  diszkrét  p o n t h a l m a z r a  a  síkon  simított  görbe,  a  térben  pedig  simított  felület  illesztése.  Az  elmúlt  10  évben  egy  kétkötetes  egyetemi  tankönyve,  3  magyar  é s  12  angol  nyelvű  cikke  jelent  meg.  Publikációira  39  hivatkozás  történt  (17  külföldi  szerzőké).  Legfontosabb  publikációi:  Acta  T e c h n i c a  45.  1964,  172—212;  The  S e c o n d  International  J S M E  Symposium  Fluid  Machinery  a n d  Fluidics,  Tokio  1972,  vol.  1.  6 1 — 7 0 ,  vol.  4.  44—45;  S y m p o s i u m  P u m p e n  u n d  Verdichter,  Magdeburg  1989;  Surface  fitting  a n d  a  new  method  for  solving  block  b a n d  linear  system  (közlésre  elfogadva  a  Computers  a n d  Mathematics  with  Applications,  Mathematical  and  C o m p u t e r  Modelling  c.  folyóiratnál). 

Ajánlók:  Czibere  Tibor,  Kozák  Imre 

Pap  László  1943­ban,  Diósgyőrben  született.  A  Budapesti  Műszaki  Egyetem  Villamosmérnöki  és  In­ formatikai  Kar  d é k á n j a ,  a  Híradástechnikai  Tanszék  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Doktori  értekezését  1992­ben  védte  meg.  S z ű k e b b  szakterülete  a  távközlő  r e n d s z e r e k  és  ezek  hírköz­ lés­elméleti,  hozzáférési  és  hálózati  módszerei.  1970  óta  a  távközlő  rendszerek  alapvető  módszereinek  k u t a t á s á b a n ,  k o n k r é t  távközlési  szolgáltatások  és  termékek  fejlesztésében  dolgozik.  1980  előtt  a  fáziszárt  h u r k o k ,  a  kis  z a j ú  erősítés,  a  digitális  moduláció,  a  jelfeldolgozás  terén  ért  el  és  publikált  a  nemzetközi  iroda­ l o m b a n  ú j  t u d o m á n y o s  eredményeket.  1980­tól  pedig  a  kódosztásos,  t ö b b s z ö r ö s  hozzáférés  hírközléselméleti  és  hálózati  módszereiben,  majd  az  igen  nagy  sebességű  a s z i n k r o n  hálózatok  tömegkiszolgálási  é s  irányítási  módszereiben  elért  eredményei  figyelemre  méltóak.  Ezt  példázza  társzerzővel  írt  publikációja  is:  IEEE  Selected  Areas  in  Communications,  vol.  12,  1994.  May,  723—732.  A  nemzetközi  irodalomhoz  k é p e s t  eredeti  s t a t i s z t i k a i / n e u r o n h á l ó z a t i  módszert  se­

T 48

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

gített  létrehozni  hálózatokba  való  belépések  gyors,  a u t o m a t i k u s  engedélyezésére  vagy  eluta­ s í t á s á r a  (társszerzőkkel  J .  on  Telecommunications,  1995).  Az  elmúlt  10  évben  13  alkalommal  publikálta  eredményeit  nemzetközi  tudományos  folyóira­ tokban.  2 9  alkalommal  pedig  konferenciák  könyvkiadványában.  Cikkeire  10 külföldi  citációt  kapott.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Pollák—Virág­díj  (1972,  1975,  1991,  1996),  Markusovszky­em­ lékérem  (1978),  P u s k á s  Tivadar­emlékérem  (1983),  Eötvös  Loránd­díj  (1997). 

Ajánlók:  Csibi  Sándor,  Csurgay  Árpád,  Roska 

Tamás 

R i c h t e r  P é t e r  1950­ben  született  B u d a p e s t e n .  A  B u d a p e s t i  Műszaki  Egyetem  Atomfizika  Tanszékének  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Doktori  értekezését  1989­ben  védte  meg.  Szakterülete  az  optika,  az  alkalmazott  lézerfizika.  Új  optikai  technológiák  (akusztooptika,  polimeroptika,  integráloptika,  lézeres  anyagmeg­ m u n k á l á s ,  elektronlitográfia)  kifejlesztése  é s  á t a d á s a  ipari  h a s z n o s í t á s r a  (Siemens,  Videoton,  T h o m s o n ,  S a m s u n g ,  L a s r a m  stb.)  fűződik  nevéhez  (Optical  Engineering  32,  1993.  p.  2510).  Új  spektroszkópiai  m é r é s t e c h n i k á k a t  é s  eszközöket  fejlesztett  ki  terepi  analitikai  (diffe­ renciál  abszorpciós  lidar,  fluorométerek)  é s  folyamatellenórzési  (száloptikás  szenzorok  UV­ VIS­NIR)  célokra  (Trends  in  Analytical  C h e m i s t i y  13,  1994.  p.  263).  Kifejlesztett egy  hangolható  sávszélességű  félvezető  lézert  (Optics  C o m m u n i c a t i o n s  85,  1991.  p.  414).  Az  elmúlt  10  évben  1  könyvrészletet  írt  önállóan,  4  kötetnél  volt  szerkesztő;  magyar  nyelven  12,  idegen  nyelven  37  publikációja  jelent  meg;  18  szabadalma  van;  hivatkozásainak  száma  80.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  ELTE  Schmidt­díj,  aranyjelvényes  feltaláló. 

Ajánlók:  Gyulai  József,  Lukács 

József 

S i t k e i  G y ö r g y  1931­ben  Orosházán  született.  Az  Erdészeti  és  Faipari  Egyetem  Faipari  G é p t a n  Tanszék  professzora,  emeritus.  Doktori  értekezését  1964­ben  védte  meg.  Szűkebb  szakterülete:  dízel­ motorok  keverékképzési,  égési  és  höterhelési  folyamatai,  t a l a j ­ j á r m ű  m e c h a n i k a ,  mezőgazda­ sági  anyagok  m e c h a n i k á j a ,  faipari  forgácsoláselmélet.  1980  ó t a  egyetemi  t a n á r .  T u d o m á n y o s  tevékenysége  igen  széles  kört  érint  a  h ő t a n ,  á r a m l á s t a n  é s  mechanika  te­ rületén.  Publikációs  tevékenysége:  114  cikk,  illetve  konferenciakiadványban  megjelent  dolgozat  és  16  könyv.  Ebből  az  utolsó  10  évben  2  könyv  és  17  idegen  nyelvű  közleménye  jelent  meg.  Könyvei  jelentós  nemzetközi  érdeklődést  váltottak  ki,  több  könyvét  angol,  n é m e t ,  illetve  j a p á n  nyelvre  is  lefordították.  Az  egyetemi  o k t a t á s b a n  3 4  éve  dolgozik,  jelenleg  is  előad.  14  k a n d i d á t u s i  értekezés  készült  el  az  irányítása  alatt  és  jelenleg  is  3  d o k t o r a n d u s z  m u n k á j á t  irányitja.  Aktívan  részt  vesz  a  hazai  é s  külföldi  t u d o m á n y o s  közéletben  is:  tagja  az  MTA  Agrár­műszaki  Bizottságának,  a z  MTA  Áramlás­  és  Hőtechnikai  Bizottságának,  az  MTA  Doktori  Tanácsa  Energetikai  Szakbi­ zottságának,  a  BME  é s  a  GATE  Habilitációs  Bizottságának  é s  Doktori  T a n á c s á n a k ,  az  Inter­ national  Society  for  Terrain  Vehicle  S y s t e m s ­ n e k ,  az  International  Society  for  Agromateriais  a n d  Engineering­nek,  v a l a m i n t  a  New  York  Academy  of  Sciences­nek. 

Ajánlók:  Czibere  Tibor,  Vajna  Zoltán 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 49

Akadémiai tagajánlások — 1998

S z é k e l y  V l a d i m i r  1941­ben  született  B u d a p e s t e n .  A  B u d a p e s t i  Műszaki  Egyetem  E l e k t r o n i k u s  Eszközök  Tanszéke  egyetemi  t a n á r a ,  tanszékvezető.  Doktori  értekezését  1989­ben  védte  meg.  Szűkebb  szakterülete  a  mikroelektronika  és  a  félvezető  eszközök.  Megalkotta  a  G u n n  diódák  sokszor  hivatkozott  intervalley  scattering  modelljét,  az  RC  hálózatok  dekonvolúciós  identifikációja  t e r é n  elért  újabb  eredményei  (IEEE  T r a n s ,  on  Cire.  Systems  38,  1991.  711—719)  alapján  k a p o t t  felkérést  a  T h e  Circuits  and  Filters  Handbook  (IEEE  P r e s s  és  CRC  Press,  1995)  c.  könyv  Distributed  RC  Networks  fejezetének  megírására.  A  VLSI  á r a m k ö r ö k  t e r m i k u s  tesztelésére  ú j  metodikát  é s  CMOS  kompatibilis  szenzorokat  dolgozott  ki  (IEEE  T r a n s  o n  VLSL  Systems  5,  1997.  270—276).  Egy  négy  o r s z á g r a  kiterjedő  Е С ­ projek t  t u d o m á n y o s  vezetője,  programbizottsági  elnöke  az  évente  megrendezett  nemzetközi  termikus  1С   konferenciának.  Az  e l m ú l t  10  évben  4  m a g y a r  nyelvű  könyvet,  1 magyar  nyelvű  és  4  angol  nyelvű  könyv­ részletet  írt,  angol  nyelven  19  tudományos  cikket  publikált,  7 2  angol  nyelvű  konferenciaki­ adványban  szerepelnek  m u n k á i .  Hivatkozásainak  száma  80. 

Ajánlók:  Csurgay  Árpád,  Gyulai 

József 

T ó t h  T i b o r  1942­ben,  Budapesten  született.  A  Miskolci  Egyetem  Gépészmérnöki  Kar  egyetemi  tanára,  intézetigazgató.  Doktori  fokozatát  1989­ben  szerezte  meg. Szűkebb  szakterülete  a  diszkrét  gyártási  folyamatok  számítógépes  tervezése,  optimálása,  számitógépes  termeléstervezés  és  irányítás.  Továbbfejlesztette  a  számítógéppel  segített  folyamattervezés  elméletét  (2nd  World  Basque  Congress,  Conference  on  Advanced  Technology  in  Design  a n d  Manufacturing,  Bilbao  1987,  vol.  1.  129—141:  Preprints  of  the  2nd  International  Workshop  on  Learning  in  Intelligent  M a n u f a c t u r i n g  Systems,  B u d a p e s t  1995.  141—167).  A m e g m u n k á l ó r e n d s z e r  r u g a l m a s  defor­ mációjából  származó  m é r e t h i b á k  és  az  o p t i m á l i s  forgácsolási  p a r a m é t e r e k  k a p c s o l a t á n a k  szá­ mítógépes  modellezése  fűződik  nevéhez  (Preprints  of  the  IFAC  Workshop.  D e a r b o r n ,  Michigan  1992.  245—250).  A  Lagrange­féle  multiplikátorok  módszerével  meghatározta  a  szereléstech­ nológiai  feltételeket  kielégítő  optimális  m e g m u n k á l á s i  t ű r é s e k e t  (Proceedings  of  t h e  29th  MATADOR  Conference,  Manchester  1992.  83—91).  Modellezte  a  gyártórendszerek  és  CIM­ m i n t a r e n d s z e r e k  technológiai­  és  vezérlés­hierarchiáját  (Preprints  of  'INCOM'89—  IFAC/IFORS/IMACS  S y m p o s i u m ,  Madrid  1989.  273—279;  C o m p u t e r s  in  I n d u s t r y  17,  1991.  237—245;  Proceedings  of  t h e  2nd  World  C o n g r e s s  on  Intelligent  M a n u f a c t u r i n g  Processes  and  S y s t e m s ,  Budapest  1997.  205—210). 

Ajánlók:  Páczeit  István,  Terplán 

Zénó 

Verő  B a l á z s  1944­ben  született  S o p r o n b a n .  A  Bay  Zoltán  Alkalmazott  Kutatási  Alapítvány  Anyagtu­ dományi  é s  Technológiai  Intézetében  vezető  k u t a t ó .  Doktori  fokozatát  1994­ben  védte  meg.  Szűkebb  szakterülete  az  anyagtudomány,  e z e n  belül  a  f é m t a n .  Tevékenysége  szorosan  kapcsolódik  ipari  problémák  megoldásához,  a m e l y e k n e k  súlypontja  a  hidegen  hengerelt  acéllemezek  gyártástehnológiájának  fejlesztése.  Ennek  s o r á n  kidolgozta  a  dresszírozó  hengerléssel  elérhető  maximális  folyáshatár­csökkenés  leírására  szolgáló  elmé­

T 50

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

letet.  Kifejlesztette  azt  a  technológiát,  amellyel  félig  csillapított  acélból  is  nagy  biztonsággal  g y á r t h a t ó  pikkelyesedésre  nem  h a j l a m o s  lemez.  Ennek  elméleti  megalapozása  sőrém  kimutatta,  hogy  létezik  egy  olyan  cementitfajta,  amely  az  a u s t e n i t / f e r r i t  fázishatáron  keletkezik,  é s  így  ú j  szövetelemnek  m i n ő s ü l .  Fémtani  é s  technológiai  fejlesztői  m u n k á s s á g á t  elismert  műszer­ fejlesztői  tevékenység  egészíti  ki.  A V1DIMET  képelemző  és  az  SDT  lemezalakíthatóság­vizsgáló  berendezéseket,  melyeknek  kifejlesztésében  részt  vett,  széles  körben  h a s z n á l j á k .  Eredményeit  közel  100  publikációban  tette  közzé,  s z a b a d a l m a i n a k  s z á m a  11.  Fejlesztői  tevékenysége  jelentós  anyagi  eredménnyel  is  járt,  a  pikkelyesedésre  n e m  h a j l a m o s  lemezek  g y á r t á s a  5 év  alatt  150  MFt  többletbevételt jelentett,  a  VIDIMET berendezésekből  100  rendszert  értékesítettek.  A  TMB  gépész­kohász  szakbizottságának  titkára,  két  akadémiai  bizottság  tagja,  a  BME­n  n é m e t  nyelven  oktat  és  a  BKL  Kohászat  szakfolyóirat  felelős  szerkesztője. 

Ajánlók:  Prohászka 

János,  Terplán 

Kémiai  Tudományok 

Zénó 

Osztálya 

R E N D E S  TAGSÁGRA  B é r c e s  T i b o r  1932­ben  született  Németbólyon.  S z ű k e b b  szakterülete  az  elemi  gázreakciók  kinetikájának,  illetve  d i n a m i k á j á n a k  k u t a t á s a  és  p r i m e r  fotokémiai­fotoflzikai  folyamatok  t a n u l m á n y o z á s a .  Az  MTA  Központi  Kémiai  Kutató  Intézetének  osztályvezetője.  Levelező  taggá  1993­ban  válasz­ tották.  Akadémiai  levelező  tagsága  elnyerése  óta  29  közleményt  publikált  é s  közleményeire  211  idézetet  kapott.  M u n k á s s á g á n a k  legjelentősebb  eredményeit  égésekben  és  lángokban  szerepet  j á t s z ó  gyök­gyök  reakciók  k u t a t á s a  t e r é n  érte  el.  Korszerű  közvetlen  kísérleti  módszereket  alkalmazva  munkatársaival  megmérte  gyök­gyök  reakciók  kinetikai  paramétereit  é s  megha­ t á r o z t a  a  t ö b b c s a t o r n á s  reakciók  elágazási  arányait  [J.  Phys  Chem.,  9 8  (1994)  9792;  J .  C.  S.  F a r a d a y  Trans..  8 7  (1991)  2331].  Különösen  jelentősek  szabad  gyökök  termodinamikai  s a j á t s á g a i n a k  meghatározásai  kémiai  egyensúlyok  kinetikai  módszerekkel  történő  tanul­ m á n y o z á s a  útján  [J.  Phys.  Chem.,  100  (1996)  198641.  Fontos  eredményeket  ért  el  fotofizikal  k u t a t á s a i b a n  is.  például  a  N­fenil  naftálimidek  s a j á t o s  lumineszcenciás  viselkedésének  és  h a t é k o n y  belső  konverziós  folyamatainak  felderítése  és  értelmezése  terén  [J.  Phys.  Chem.,  100,  (1996)  2001).  1985­ben  Állami  Díjjal  tüntették  ki. 

Ajánlók:  Márta  Ferenc,  Gyarmati 

István 

F a r k a s  J ó z s e f  1 9 3 3 ­ b a n  született  Budapesten.  S z ű k e b b  szakterülete  az  élelmiszertudomány.  A KÉE  Hűtö­ és  Állatitermék­technológiai  Tanszékének  egyetemi  t a n á r a .  Levelező  tag  1990­ben  lett.  A  levelező  tagság  elnyerése  óta  tevékenységének  fö  területei:  különféle  állati  eredetű  élel­ miszerek  lipidoxidációs  folyamatainak  gátlása  [J.  Sei.  Food  Agric.,  60:  251—254  (1992)  és  66:  71—73  (1994)],  antimikrobás  stressz­tényezők  kombinációi  együttes  h a t á s á n a k  kvantlfikálása 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 51

Akadémiai tagajánlások — 1998

[Acta  Microbiol.  Immunol.,  42:  19—28  (1995)],  valamint  az  élelmiszerekkel  közvetíthető  patogén  baktériumokkal  szemben  eredményesebb,  ugyanakkor  minőségkímélő  ú j  élelmi­ szertechnológiák  m e g a l a p o z á s a  (Int.  J .  Food  Microbiol.,  19:  145—152  (1993)).  A  keményí­ t ő t a r t a l m ú  száraz  a d a l é k a n y a g o k  b e s u g á r z o t t s á g á n a k  k i m u t a t á s á r a  kidolgozott  módszere  nemzetközi  körvizsgálatban  nyert  megerősítést.  Közleményeire  t ö b b  m i n t  1200  független  hivatkozás  található.  Az  International  Commission  on  Microbiological  Specifications  for  Foods  tagja,  az  MTA  Élelmiszertudományi  Komplex  Bizottságának  alelnöke,  a  Magyar  Élelmiszerkönyv  Bizottság  elnöke  é s  a  Magyar  Élelmezésipari  T u d o m á n y o s  Egyesület  társelnöke.  Több  nemzetközi  és  hazai  t u d o m á n y o s  folyóirat  szerkesztőbizottságának  tagja.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  az  Utrechti  Egyetem  Eijkman­díja,  a  8.  Nemzetközi  Sugártech­ nikai  Szimpózium  (IMRP8)  t u d o m á n y o s  díja,  a  METE  Sigmond  Elek­érme  és  Kosutány  Ta­ m á s ­ é r m e ,  a  Magyar  Mikrobiológiai  T á r s a s á g  Manninger­érme. 

Ajánlók:  Görög  Sándor,  Holló  János  L i p t á k  A n d r á s  1935­ben,  Székelyben  született.  S z ű k e b b  szakterülete:  p r é p a r a t í v  s z é n h i d r á t k é m i a  és  biokémia.  Levelező  tag  1990­ben  lett.  A  KLTE  Biokémiai  T a n s z é k é n e k  egyetemi  t a n á r a .  A  levelező  tagság  elnyerése  óta  eltelt  időszakból  kiemelkedik  a  h u m á n  patogén  Mycobac­ teriumok  sejtfelszín  antigénjeinek  szintézise  [Med.  Res.  Rev.,  14  (1994)  307—352],  ú j  szim­ m e t r i k u s  ketál  (difenilmetilén,  flourenilidén)  védőcsoportoknak  a  s z é n h i d r á t k é m i a  területére  való  bevezetése  és  ezek  könnyen  eltávolítható  éterekké  történő  hidrogenolízise  [Carbohydr.  Res.,  241  (1993)  99—116].  Gram  negatív  baktériumok  lipopoliszacharidjai  ismétlődő  oligo­ szacharid  egységeinek  szintézise  t e r ü l e t é n  eddig  egy  két  évtizedre  visszatekintő  problémát  oldott  meg  [Tetrahedron.  5 3  (1997)  4159—4178].  Közel  5 0  0 0 0  vegyület  előállítására  vonatkozó  oligoszacharid  a d a t b a n k o t  épített  fel.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  MTA  Zemplén  Géza­díj  (1989),  Szent­Györgyi  Albert­díj  (1993),  Széchenyi­díj  (1995). 

Ajánlók:  Lempert  Károly,  Szántay 

Csaba 

N á r a y ­ S z a b ó  G á b o r  1943­ban,  B u d a p e s t e n  született.  S z ű k e b b  szakterülete:  számítógépes  kémia.  Levelező  tag  1990­ben  lett.  A  Magyar  T u d o m á n y o s  Akadémia  főtitkárhelyettese.  Külföldi  szerzők  és  s a j á t  m u n k á j á r a  támaszkodva  kidolgozta  az  elektrosztatikus  katalízis  elméletét.  Ennek  lényege,  hogy  a m e n n y i b e n  egy  reakció  s o r á n  a  kiindulási  anyagok  polaritása  a  reakció  során  megnövekszik,  a  katalizátor  az  átmeneti  állapot  elektrosztatikus  stabilizációja  révén  fejti  ki  gyorsító  h a t á s á t .  A  molekuláris  elektrosztatikára  irányuló  k u t a t á s a i t  a  kémiai  tárgyú  folyóiratok  között  legidézettebb  Chemical  Review­ben  foglalta  össze.  J e l e n t ó s  pályázati  forrásokra  támaszkodva,  Böcskei  Zsolttal  együtt  fehérje­krisztallográfiai  laboratóriumot  hozott  létre,  melyben  két  éve  folyik  a  m u n k a .  Társszerzóségével  nemrégiben  jelent  meg  az  első,  Kelet­Közép­Európában  meghatározott  fehérjeszerkezetről  (a  xilóz  izomeráz  kettős  mutánsa)  szóló  közlemény  a  Proteins:  Structure,  Function  a n d  Genetics  с .  folyóiratban.  T u d o m á n y o s  m u n k á i r a  kapott  idézeteinek  száma  megközelíti  az  ezret.  A  Murray  és  S e n  által  szerkesztett  Molecular  Electrostatic  Potentials:  C o n c e p t s  a n d  Applications  (Elsevier,  Amsterdam,  1996)  c.  t a n u l m á n y k ö t e t b e n  m u n k á i t  negyvenszer  idézik. 

T 52

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Académie  d e s  Sciences,  des  A r t s  et  des  Lettres  (Párizs)  tagja,  Universitatea  de  Vest  T i m i s o a r a  tiszteletbeli  doktora. 

Ajánlók:  Görög  Sándor,  Körös  Endre  T ö k e  L á s z l ó  1 9 3 3 ­ b a n ,  Vönöckön  született.  S z ű k e b b  szakterülete:  p r e p a r a t í v  szerves  kémia,  szerves  kémiai  technológia.  Levelező  tagságának  kezdete:  1993.  A  BME  Szerves  Kémiai  Technológia  T a n s z é k é n e k  egyetemi  t a n á r a .  A  levelező  tagság  elnyerése  óta  eltelt  időszakból  (70  közlemény,  10  s z a b a d a l m i  bejelentés)  kiemelhető  a  királis  koronaéterekkel  kiváltott  nagymértékű  enantioszelektivitás  megfigyelése  és  f e l h a s z n á l á s a ,  gyakorlati  szempontból  i s  fontos  a s z i m m e t r i á s  reakciókra  [Synlett  1997,  291;  T e t r a h e d r o n ,  36,  5 9 5 1  (1995)].  Igen  jelentős  az  1,3­dipoláris  cikloaddíciók  területén  végzett  m u n k á s s á g a  is;  e  reakciók  szelektivitásának  kihasználásával  biológiailag  aktív  termé­ szetes  szerves  anyagok  analogonjait  sikerült  szintetizálnia  [pl.  Tetrahedron,  53,  3 2 6 9  (1997)].  E  m u n k á k r a  felfigyelve  az  Oxford  Press  gondozásában  megjelenő  könyvsorozat  "Ylids"  című  kötete  egyik  fejezetének  m e g í r á s á r a  is  felkérték.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Állami  Díj  e z ü s t  fokozata  (1975),  MTA  Zemplén  Géza­díj  (1991). 

Ajánlók:  Lempert  Károly,  Szántay 

Csaba 

V é r t e s  A t t i l a  1 9 3 4 ­ b e n  született  T ü r j é n .  Szakterülete  a  magkémia  é s  azon  belül  a  Mössbauer­spekt­ roszkópia  é s  pozitronannihiláció  a l k a l m a z á s a  a  szerkezet­  é s  elektronszerkezet­kutatásban.  1993  óta  levelező  tag.  Az  ELTE  Magkémiai  Tanszékének  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Levelező  taggá  választása  óta  legfontosabb  ú j  kutatási  eredményei:  a  korróziós  folyamatok  megismerését  szolgáló  abszorpciós  és  e m i s s z i ó s  Mössbauer­vizsgálatai  [Electrochimica  Acta,  38.  2 2 5 3  (1993);  39,  8 0 1  (1994)],  a  fullerénkomplexek  M ö s s b a u e r  [Inorg.  C h e m . ,  32,  4478  (1993)]  é s  pozitronélettartam  mérésekkel  [Chemical  Physics  Letters,  238,  2 9 0  (1995)]  történő  jellemzése,  ón  (IV)  komplexek  koordinációs  izomerjeinek  megkülönböztetésére  é s  szerkezet­ m e g h a t á r o z á s á r a  irányuló  m u n k á i  |J.  C h e m .  Soc.  Dalton  T r a n s . ,  2499  (1993)].  Tudományos  munkásságának  eredményességét  tükrözi  390  dolgozata  (ebből  6 0  a  levelező  taggá  választása  óta  jelent  meg).  5  angol  nyelvű  könyv,  4  magyar  nyelvű  monográfia  és  7  egyetemi  jegyzet  szerzője, illetve társszerzője. Nuclear  Chemistry című  (A. Vértes és I. Kiss), az Elsevier kiadásában  megjelent  munkáját  több  egyetemen  használják.  Dolgozataira  több  mint  1000  független  hivatkozás  van.  A  Glasgow  Caledonian  University  díszdoktora  és  több  külföldi  egyetemen  volt  vendégpro­ fesszor.  Két  nemzetközi  é s  k é t  hazai  folyóirat  szerkesztőbizottságának  tagja.  Az  MTA  Radio­ kémiai  Bizottságának  elnöke. 

Ajánlók:  Burger  Kálmán,  Kőrös  Endre  LEVELEZŐ  T A G S Á G R A  A n t u s  S á n d o r  1944­ben,  Szegeden  született.  Szűkebb  szakterülete:  preparatív  szerves  kémia,  természetes  eredetű  oxigén­heterociklusok  kémiája,  flavonoidkémia,  kiroptikai  spektroszkópia.  A  KLTE 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 53

Akadémiai tagajánlások — 1998

Szerves  Kémiai  Tanszékének  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Doktori  értekezését  1992­ben  védte  meg.  Az  elmúlt  tíz  évben  5  magyar,  3 5  idegen  nyelvű  t u d o m á n y o s  közleménye  (ebből  8  könyv­ fejezetként)  jelent  meg,  összes  független  hivatkozásainak  s z á m a  425.  Szerkesztője  volt  a  Fla­ vonoids  a n d  Bioflavonoids,  1995  című  kongresszusi  kötetnek.  A  tallium­organikus  vegyületek  kémiáját  mind  a  természetes  eredetű  izo­  é s  policiklusos  flavonoidok  szintézisével  [J.  Chem.  Soc.  Perkin  I  1972,  305—31;  1977,  948—953],  mind  a  fenolok  tallium­trinitráttal  kiváltott  dezaromatizációs  módszerével  (J.  Org.  C h e m .  41,  282—287  (1976)]  számottevően  gazdagította.  Tankönyvi  állítást  cáfolt  azon  felismerése,  hogy  az  a­hely­ zetben  mozgékony  hidrogént  tartalmazó  acetátok  és  ketálok  bázisérzékenyek  [Liebigs  Ann.  Chem.  1978,  107—117].  Új,  széles  k ö r b e n  alkalmazott  módszert  dolgozott  ki  izoflavanonok  [Synthesis  7,  574—576  (1981)1  és  májvédő  t a t á s ú  flavano­  é s  neolignánok  [Liebigs  Ann.  Chem.  1990,  1147—1151,  1993,  105—109,  503—506]  szintézisére.  Egyszerű  kromatográfiás  [J.  Chrom.  508,  212—216  (1990)]  és  enzimkatalizált  [Tetrahedron  Asymm.  4,  334—339(1993)]  módszert  talált  királis  O­heterociklusok  rezolválására.  Kiroptikai  vizsgálataival  jelentősen  szé­ lesítette  az  a r o m á s  kromofór  optikai  viselkedésével  kapcsolatos  ismereteket  [Liebigs  Ann.  C h e m .  1983.  2247—2261,  1991;  633—641,  1994;  497—502].  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  MTA  Zemplén  Géza­díj  (1984),  Magyar  Kémikusok  Egyesülete  Nívódíja  (1995). 

Ajánlók:  Lipták  András,  Szabadváry 

Ferenc 

B l a s k ó  G á b o r  1950­ben  született  Szombathelyen.  1984­ben  lett  a  kémiai  tudományok  doktora.  Kutató­ m u n k á j á t  és  t u d o m á n y o s  tevékenységét  a  biológiailag  aktív  szerves  molekulák  é s  analogon­ j a i n a k  izolálása,  szerkezetfelderítése,  szintézise  és  kémiai  szerkezet—biológiai  h a t á s  összefüg­ géseinek  t a n u l m á n y o z á s a  terén  fejtette  ki.  Az  ÉGIS  Gyógyszergyár  Rt.  k u t a t á s i  igazgatója.  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g a  a  nitrogént  tartalmazó  t e r m é s z e t e s  heterociklusos  vegyületek  (alkaloidok)  és  m á s  heteroatomot  (pl.  oxigént)  tartalmazó  természetes  szerves  anyagok  k u t a ­ t á s á h o z  kapcsolódik.  Nemzetközi  szakfolyóiratokban  megjelent  közleményeinek  száma  74,  összefoglaló  cikkeinek  s z á m a  5,  továbbá  8  könyvfejezet  szerzője,  ill.  társszerzője  és  további  12  időszakos  kiadványban  társszerző.  S z a b a d a l m a i n a k  s z á m a  32.  Közleményeire  a  SCI  szerint  6 0 5  hivatkozás  történt.  1980—81­ben  egy  évet,  majd  1986—1989­ben  h á r o m  évet  töltött  k u t a t ó m u n k á v a l  az  Amerikai  Egyesült  Államokban.  1990­től  a  BME  Vegyészmérnöki  Karának  címzetes  egyetemi  t a n á r a .  Az  MTA  Kémiai  Tudományok  Osztályának  t a n á c s k o z á s i  jogú  tagja,  az  Alkaloidkémiai,  a  Bioorganikus  Kémiai,  illetve  a  Gyógyszerkémiai  és  Gyógyszertechnológiai  Munkabizottság  tagja.  1996­tól  a  IUPAC Committee  on  Chemistry  and  Industry  m a g y a r  nemzeti  képviselője.  1983­ban  az  MTA  Zemplén  Géza­díj  kitüntetettje. 

Ajánlók:  Lempert  Károly, 

Magyar  Kálmán, 

Tőke  László 

D é k á n y  I m r e  1946­ban  született  Szegeden.  Szákterülete:  kolloidkémia—anyagtudomány.  1989  óta  a  kémiai  t u d o m á n y  doktora.  Egyetemi  tanár,  a  JATE  Kolloidkémiai  Tanszékének  vezetője.  1996­ b a n  elnyerte  a  Széchenyi  professzori  ösztöndijat. 

T 54

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

Fontosab b  t u d o m á n y o s  eredményei:  elsőként  kapcsolta  össze  a  réteges  szerkezetű  szili­ kátok  röntgendiffrakciós  vizsgálatából  n y e r t  eredményeket  a z  adszorpciós  jellemzőkkel  [Ber.  B u n s e n g e s .  Phys.  Chem.,  90,  422—427,  427—431  (1986);  J .  Colloid  Interface  Sei.,  147,  119—127  (1991)].  Kvantitatív  összefüggéseket  állapított  m e g  a  folyadék  adszorpciós  és  im­ merziós  nedvesedési  entalpia  izotermák  között  [Pure  and  Appl.  Chem.,  65,  9 0 1 — 9 0 6  (1993)].  Anyagtudománya  k u t a t á s a i  a  n a n o m é r e t ű  félvezető  részecskék  kémiájának  [Advanced  Mate­ rials,  8,  637—641  (1996);  Langmuir,  12(15),  3709—3715  (1996)]  és  a  n a n o f á z i s ú  diszperz  rendszerek  stabilitásának  megismerése  t e r ü l e t é n  vezettek  e r e d m é n y r e  [Langmuir,  11.  2285—  2292  (1995);  J .  Phys.  C h e m . ,  99,  13065—13069  (1995)].  Tíz  elfogadott  s z a b a d a l m a  van.  145  —  zömmel  nemzetközi  folyóiratban  közölt  —  dolgozatára  280  hivatkozást  kapott.  Egy  könyv,  öt  könyvrészlet  é s  h á r o m  egyetemi  jegyzet  szerzője.  Tagja  az  International  Association  of  Colloid  and  Interface  Scientists  (LACIS),  a  Deutsche  Kolloidgesellschaft  elnökségének,  a  IUPAC  1.6  Commission  t i t k á r a ,  az  E u r o p e a n  Consortium  on  Nano­Materials  (ECNM)  é s  két  nemzetközi  szakfolyóirat  szerkesztőbizottságának  tagja.  Nem­ zetközi  konferenciám  11  alkalommal  tartott  plenáris  és  meghívott  előadást,  2  NATO  Workshop  szervezője  volt.  Iskolateremtő  tevékenységét  tükrözi  5  doktori,  2  k a n d i d á t u s i ,  6  PhD  disszertáció,  4  német  és  2  holland  disszertáns  m u n k á j a  is. 

Ajánlók:  Burger  Kálmán,  Tóth  Klára 

F o n y ó  Zsolt  1 9 4 3 ­ b a n  született  B u d a p e s t e n .  F ő b b  k u t a t á s i  t e r ü l e t e :  vegyipari  m ű v e l e t e k .  A  BME  Vegyipari  Műveletek  T a n s z é k  tanszékvezető  egyetemi  témára.  H a t  évig  a  zürichi  ETH­n  ven­ dégprofesszorként  több  t á r g y a t  oktatott.  Doktori  értekezését  1986­ban  védte  meg.  1997­ben  elnyerte  a  Széchenyi  professzori  ösztöndíjat.  T u d o m á n y o s  közleményeinek  száma  184.  továbbá  hét  k ö n y v  és  egyetemi  jegyzet  szerzője,  ill.  társszerzője.  Több  alkalommal  plenáris  előadóként  szerepelt  rangos  nemzetközi  rendezvé­ nyeken.  Közleményeire  5 3 8  hivatkozás  t ö r t é n t .  Új  irányt  nyitott  az  elválasztási  műveletek  energetikai  j a v í t á s á n a k  témakörében,  az  általa  publikált  elveket  és  módszereket  világszerte  használják  a  vegyipari  folyamatok  tervezésénél  és  irányításánál.  Főbb  k u t a t á s i  eredményei:  termikus  e l v á l a s z t á s i  műveletek  energetikai  j a v í t á s á n a k  t e r m o d i n a m i k a i  m e g a l a p o z á s a  [Int.Chem.Eng.,  14,  18,  203,  1974],  különleges  szétválasztási  eljárások  fejlesztése  [AIChE  J o u r n a l ,  29.  3 8 ,  1983],  energiaintegrációs  é s  h ő s z i v a t t y ú s  technológiák  szintézisének  korlátozásos  módszerei  [Comp.Chem.Eng.  14,  1213,  19901,  [Chem.Eng.Sci.  46,  1623,  1991),  teljes  vegyipari  folyamatok  tervezésének  integrált  stratégiája  (Computer  Aided  Modelling:  Unit  Operations,  Elsevier,  1992;  Comp.Chem.Eng.  20.  S85,  1996].  28  megvalósított  v e g y i p a r i ,  k ő o l a j i p a r i  é s  p e t r o l k é m i a i  ü z e m  t e r v e z é s é b e n ,  t e c h n o ­ lógiai  f e j l e s z t é s é b e n  v e t t  r é s z t ,  illetve  t é m a v e z e t ő  volt:  pl .  a  D u n a i  F i n o m í t ó  3 M t / é v  k a p a c i t á s ú  desztilláló  ü z e m é n e k  s z é t v á l a s z t ó  oszlopai,  s z á m o s  hazai  és  s v á j c i  vegyipari  és  k ő o l a j i p a r i  ü z e m  i n t e n z i f i k á l á s a ,  k a p a c i t á s t  bővítő  é s  t e r m é k m i n ő s é g e t  j a v í t ó  prog­ r a m o k  m e g v a l ó s í t á s a .  S z á m o s  nemzetközi  é s  hazai  szakmai  é s  tudományos  m u n k a b i z o t t s á g  elnöke,  ill.  titkára,  több  nemzetközi  folyóirat  szerkesztőbizottságának  tagja. 

Ajánlók:  Benedek  Pál,  Gál  Sándor 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 55

Akadémiai tagajánlások — 1998

G u c z i  L á s z l ó  1932­ben  született  Szegeden.  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á t  a  felületkémia  é s  katalízis  terü­ letén végzi.  A MTA Izotópkutató  Intézete  Felületkémiai  és  Katalizátorkutató  Osztály  tudományos  vezetője,  c.  egyetemi  t a n á r  (JATE,  1977),  egyetemi  m a g á n t a n á r  (BME,  1996).  1976  óta  a  kémiai  t u d o m á n y  doktora.  3 1 3  t u d o m á n y o s  közlemény,  3 3 6  t u d o m á n y o s  e l ő a d á s  (ebből  3 6  plenáris  és  meghívott)),  9  könyv  és  könyvrészlet  szerzője  és  szerkesztője.  Ebből  a z  1987—1997  p e r i ó d u s r a  156  közlemény  (149  angol  nyelven)  183  (23  p l e n á r i s  és  meghívott)  előadás  esik.  M u n k á i r a  több,  mint  1100  hivatkozás  történt,  ebből  az  1987—1997  p e r i ó d u s b a n  791  alka­ lommal.  J e l e n t ő s e b b  m u n k á l :  J .  Catal.,  24,  187  (1972);  Metal  Cluster  in  Catalysis,  Elsevier,  1986;  Catal.  Rev.,  23,  3 2 9  (1981);  New  T r e n d s  in  CO  Activation  (Ed.  L.  Guczi),  p.  350,  Elsevier,  1991.  M u n k á s s á g á n a k  főbb  állomásai:  alapvetőnek  tekinthető  a  szénhidrogének  hidrogén  jelen­ létében  lejátszódó  reakciói  m e c h a n i z m u s á n a k  értelmezése  é s  a  fémklaszterekkel  és  amorf  fémrendszerekkel  végzett  k u t a t á s a i .  Nagyjelentőségűek  a  katalizátortok  genezisének  moleku­ láris  szintű  modellezése  terén  elért  eredményei,  valamint  a  kétfémes  katalizátorok  felületi  morfológiája  és  katalitikus  aktivitása,  szelektivitása  közötti  összefüggések  f e l t á r á s a .  M u n k á s s á g á n a k  elismeréseként  1 9 8 3 ­ b a n  megosztva  Állami  Díjban,  1 9 9 3 ­ b a n  a  Magyar  Köztársasági  Érdemrend  kitüntetésben  részesült. 

Ajánlók:  Solymosi 

Frigyes,  Tüdős 

Ferenc 

H o l l ó s i  M i k l ó s  B u d a p e s t e n  született  1941­ben.  Fő  k u t a t á s i  területe  a  peptidek  és  f e h é r j é k  kémiája,  ezen  belül  elsősorban  e  vegyületek  térszerkezetének  t a n u l m á n y o z á s a .  Az  ELTE  Szerves  Kémiai  Tanszékének  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Doktori  értekezését  1990­ben  v é d t e  meg.  Legfontosabb  eredményeit  a  fehéijék  k a n y a r  (turn)  szerkezetének  spektroszkópiai  mód­ szerekkel  történő  k i m u t a t á s a  terén  érte  el.  Hazai  és  nemzetközi  tudományos  e g y ü t t m ű k ö d é s e k  keretében  eredményesen  vizsgálta  vírusokból  származó  i m m u n o g é n  peptidek,  valamint  az  Alzheimer­kór  k i a l a k u l á s á b a n  szerepet  j á t s z ó  abnormális  fehérjék  szerkezetét.  Az  1987—1996  közti  tíz  évben  69  t u d o m á n y o s  cikket,  v a l a m i n t  4  angol  nyelvű  könyvfe­ jezetet  é s  egy  magyar  nyelvű  könyvet  írt,  11  m u n k á j a  jelent  meg  referált  konferencia­kiad­ v á n y o k b a n .  Mindezekre  6 5 5  független  hivakozást  kapott.  Legfontosabbnak  ítélt  m u n k á l :  Hollósi,  M.,  Kawai.M.,  F a s m a n ,  G.D.:  Biopolymers  24,  211  (1985);  Perczel,  A.,  Hollósi,  M.:  T u r n s .  In:  Circular  Dichroism  a n d  the  Conformational  Analysis  of  Biomolecules.  Ch.9„  Ed.  F a s m a n ,  G.D.,  P l e n u m  Publ.  Co.,  New  York  (1996)  285—380.  T u d o m á n y o s  m u n k á j á t  az  ELTE  TTK  1989­ben  T u d o m á n y o s  Díjjal,  az  A k a d é m i a  pedig  1996­ban  Akadémiai  Díjjal  ismerte  el. 

Ajánlók:  Medzihradszky  Joó 

Kálmán,  Náray­Szabó 

Gábor 

F e r e n c 

Tótkomlóson  született  1949­ben.  S z ű k e b b  szakterülete  a  fémorganikus  katalízis.  A  KLTE  Fizikai  Kémiai  Tanszékén  egyetemi  t a n á r .  1991­ben  lett  a  kémiai  t u d o m á n y  doktora.  Lady  Davis  vendégprofesszor  volt  a  jeruzsálemi  H é b e r  Egyetemen  é s  Iberdrola  vendégprofesszorként  m ű k ö d ö t t  a  Zaragozai  Egyetemen.  Az  e l m ú l t  tíz  évben  két  könyve,  tíz  könyvrészlete  és  3 3 

T 56

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

t u d o m á n y o s  cikke  jelent  meg.  Összes  publikációinak  s z á m a  110,  ezekre  5 3 0  független  hivat­ kozást  kapott.  A  szulfonált  trifenilfoszfin  l i g a n d u m ú  vízoldható  komplexek  katalitikus  h a t á s á n a k  felfede­ zése  alapját  képezte  egy,  mind  az  a l a p k u t a t á s o k ,  mind  pedig  az  alkalmazások  t e r é n  eredményes  irányzatnak.  Kimutatta,  hogy  számos  f é m o r g a n i k u s  kémiai  folyamat  vizes  közegben  is  meg­ valósítható.  Különleges  szelektivitási  h a t á s o k a t  ért  el.  Társigazgatója  volt  az  A q u e o u s  Orga­ nometallic  Chemistry  and  Catalysis  с .  NATO  Advanced  Research  W o r k s h o p ­ n a k .  Az  MTA  SZBK  Biokémiai  Intézet  munkatársaival  elsőként  valósították  meg  élő  sejtek  m e m b r á n j a i n a k  szelektív  hidrogénezését  vízoldható  hidrogénező  katalizátorokkal.  Kolloid  fémkatalizátorok  fel­ használásával  megvalósították  s e j t m e m b r á n o k  topológiailag  szelektív  hidrogénezését.  Legfontosabb  t u d o m á n y o s  munkái:  J o ó ,  F.,  Beck,  M.T.:  React.  Kin.  Catal.  Lett.,  2,  257—263  (1975);  L.  Vigh,  F.  Joó,  M.  Droppa,  L.I.  Horváth,  G.  Horváth:  Eur.  J .  Biochem..  147,  477—481  (1985);  D.J.  Darensbourg,  T.J.  Decuir,  N.W.  Stafford,  J.B.  Robertson,  J.D.  Draper,  J.H.  Rei­ benspies,  Á.  Kathó,  F.  Joó:  Inorg.  Chem.,  36,  4218—4226  (1997).  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  MTA  Buzágh  Aladár­dij  (1980),  Apáczai  Csere  J á n o s ­ d í j  (1997). 

Ajánlók:  Beck  Mihály,  Hargittai 

István 

M i n k  J á n o s  1938­ban  született  Mohácson.  S z ű k e b b  szakterülete:  szerkezeti  kémia,  spektroszkópia.  A  VE  Analitikai  Kémia  Tanszékének  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Doktori  értekezését  1980­ b a n  védte  meg.  Az  elmúlt  tíz  évben  5 jegyzete,  8 1  idegen  nyelvű  cikke,  2  magyar  nyelvű  cikke  jelent  meg.  Összes  h i v a t k o z á s á n a k  száma  858,  az  utóbbi  10  évben  543.  Kidolgozta  é s  sikeresen  alkalmazta  katalizátorokon  kemiszorbeált  molekulák  emissziós  infravörös  és  távoli  infravörös  spektroszkópiai  vizsgálati  módszerét,  biztosítva  ezzel  a  detek­ tálást  a  teljes  spektrális  t a r t o m á n y b a n  [J.Mol.Structure,  141  (1986)  389].  Ezzel  elsőként  mu­ t a t t a  ki  a  s z u b s z t r á t u m ­ a d s z o r b e á t u m  rezgéseket  hordozós  katalizátorokon,  m é r t e  a  fekete  fémporokon  adszorbeált  szén­monoxid  színképeit  és  kísérletileg  bizonyította  elektrokatalizá­ torok  egyes  oxid  komponenseinek  felületi  d ú s u l á s á t  (J.Mol.Structure,  2 9 3  (1993)  283;  3 3 5  (1995)  252).  Igazolta,  hogy  hordozós  katalizátoroknál  a  hordozó  emissziója  és  önabszorpciója,  valamint  az  adszorbeált  anyag  emissziója  é s  abszorpciója  együttesen  határozzák  meg  az  ad­ szorbeált  molekula  emissziós  színképének  intenzitását  és jellegét  [Anal.Chem.,  6 7  (1995)  3782].  Továbbfejlesztette  a  rezgéselméletet,  új  modellt  dolgozott  ki  я ­ komplexekr e  é s  kemiszorbeált  molekulákra,  amelynek  alkalmasságát  t ö b b  rendszernél  igazolta  [J.Mol.Structure,  173  (1988)  253].  F é m o r g a n i k u s  és  koordinációs  vegyületek  szisztematikus  szerkezetvizsgálatával  számos  törvényszerűséget  fedezett  fel  a  rezgési  színkép  és  a  kémiai  kötés  természete  között  [J.  Amer.  C h e m .  Soc„  113  (1991)  6327].  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Nemzetközi  Fourier­díj  (1982),  Alexander  von  H u m b o l d t  Kutatási  Díj  (1994),  Friedrich­Emich  Analitikai  Díj  (1995). 

Ajánlók:  Markó  László,  Pungor  Ernő  N ó v á k  L a j o s  1937­ben  született  Barlahidán.  Szakterülete:  szerves  kémia.  Doktori  értekezését  1985­ben  védte  meg.  A  BME  Szerves  Kémiai  T a n s z é k é n e k  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  A  Szerves  Kémia  I.  és  II.,  a  Biomolekulák  Kémiája  és  Szintézisek  Tervezése  című  t á r g y a k  előadója  és 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 57

Akadémiai tagajánlások — 1998

az  Advanced  Organic  C h e m i s t r y  című  angol  nyelvű  tárgy  előadója.  Öt  egyetemi  jegyzet  társ­ szerzője.  Legfontosabb  t u d o m á n y o s  eredményei:  benzojajkinolizin  v á z a s  alkaloid  analogonok  szin­ tézise.  Stabilizált  prosztaglandinok  és  prosztaciklinek  előállítása,  juvenoidok  racionális  szin­ tézisének  kidolgozása.  T ö b b  kártevő  rovarfaj szexferomon  k o m p o n e n s e i n e k  szerkezetfelderítése  és  h u s z o n k é t  rovarfaj  f e r o m o n  komponenseinek  racionális  szintézise.  Új  szigmatróp  átrende­ ződési  reakciók  felfedezése.  Lipoxigenáz  enzimgátlók  szintézise.  Enzimkatalizált  reakciók  fel­ h a s z n á l á s a  szerves  szintézisekben.  K u t a t á s i  eredményeiről  102  szakcikkben  számolt  be,  4 1  szabadalmi  bejelentést  tett,  és  négy  könyv  (két  angol  é s  k é t  magyar  nyelvű)  társszerzője.  Az  1980—1987  között  kapott  hi­ vatkozások  száma:  410.  1990—1991  között  a  New  York  State  University  Medicinal  Chemistry  intézetében  polinuk­ leinsavak  módosításával  foglalkozott.  Az  MTA  Terpenoidkémiai  és  Elemorganikus  Kémiai  M u n k a b i z o t t s á g á n a k  elnöke.  Az  MTA  Köztestület  doktorainak  választott  képviselője,  az  MTA  Szerves  é s  Biomolekuláris  Kémiai  Bi­ zottság  tagja,  az  MTA  Doktori  Tanács  tagja. 

Ajánlók:  Holló  János,  Szántay 

Csaba 

Orbán  M i k l ó s  1 9 3 9 ­ b e n  született  Á s z á r o n .  Fő  k u t a t á s i  területe  a  kémiai  oszcilláló  és  disszipatív  rend­ szerek  viselkedésének  t a n u l m á n y o z á s a ,  továbbá  új  oszcilláló  rendszerek  szisztematikus  ter­ vezése.  Az  ELTE  szervetlen  é s  Analitikai  Kémiai  Tanszékének  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  A  kémiai  tudomány  d o k t o r a  fokozatot  1984­ben  szerezte  meg.  Felfedezte  a  nem­katalizált  bromátoszcillátorokat  [Nature,  2 7 3  (1978)  371:  J .  Phys.  Chem.  83  (1978)  1672);  megtervezett  számos  oszcillátorcsaládot,  pl.  a  klorit­,  a  bromit­,  a  kén­  és  a  m a n g á n  kémiáján  a l a p u l ó  rendszereket  é s  a  pH  oszcillátorokat  [Nature,  2 9 2  (1981)  816;  Scientific  American,  1983  March;  J .  Am.  C h e m .  Soc.  I l l  (1989)  2891;  112  (1990)  1812;  114  (1992)  1812;  Accts.  C h e m .  Res.,  2 3  (1990)  258]  és  egyes  redoxireakciókban  disszipatív  szer­ kezetek  kialakulását  figyelte  meg  (J.  Am.  C h e m .  Soc.,  102  (1980)  4311;  J .  Phys.  Chem.,  103  (1997)].  Összes  közleményeinek  s z á m a  104  és  ezek  közúl  4 7 j e l e n t  meg  nemzetközi  folyóiratokban  az  elmúlt  tíz  év  során.  Publikációira  1215  független  hivatkozást  kapott.  1979  óta  minden  jelentős,  a z  oszcilláló  rendszerekkel  foglalkozó  k o n f e r e n c i á n a k  meghívott  előadója  volt.  1997­ ben  m e g h í v á s r a  előadó  k ö r u t a t  tett  J a p á n b a n .  1984  óta  vendégprofesszora  a  B r a n d e i s  Egyetem  Kémiai  Tanszékének,  1978­tól  szerkesztőbizottsági  tagja  a  Scientometrics­nek  és  az  ACH  Mo­ dels  in  Chemistry­nek.  Tanácskozási  jogú  t a g j a  az  MTA Kémiai  Tudományok  Osztályának  és  egyben  tagja  a  Kémia  I.  Doktori  Tudományos  Bizottságnak  is.  1 9 9 0 ­ b e n  Széchenyi­díjjal  tüntették  ki. 

Ajánlók:  Körös  Endre,  Nagy 

Ferenc 

Paál  Z o l t á n  1 9 3 6 ­ b a n  B u d a p e s t e n  született.  S z ű k e b b  szakterülete  a  heterogén  katalízis.  Az  MTA  Izo­ tópkutató  Intézete  igazgatója.  Doktori  értekezését  1978­ban  védte  meg. 

T 58

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

Fő  kutatási  eredményei:  a  fémeken  lejátszódó  egyes  szénhidrogénreakciók  ú t j á n a k  (me­ c h a n i z m u s á n a k )  felderítése.  Platina  katalizátorok  morfológiája  és  felületi  összetétele,  valamint  egyes  szénhidrogénreakciókban  m u t a t o t t  katalitikus  tulajdonságai  közötti  összefüggések  tisz­ t á z á s a .  Legnagyobb  egyéni  teljesítménye  a  hidrogén  sokirányú  szerepének  értelmezése  kata­ litikus  szénhidrogén­reakciókban.  A  t u d o m á n y o s  tevékenység  adatait  ismertető  jegyzék  utóbbi  10  évre  vonatkozó  (1988—97)  része  9 8  tételt  t a r t a l m a z .  Ezen  belül  6  könyv,  ill.  könyvrészlet,  6 5  dolgozat  t u d o m á n y o s  folyóiratban  (1  magyar  nyelven),  2 5  előadás,  ill.  poszter  szerzője  és  2  monográfia  szerkesztője.  M u n k á i r a  összesen  1470  alkalommal  hivatkoztak,  ebből  t ö b b  mint  800  esik  a  legutóbbi  10  évre  és  3 0 5  az  1988  óta  megjelent  m u n k á k r a .  Legfontosabb  t u d o m á n y o s  munkái:  Paál  Z„  Tétényi  P.:  Nature,  267,  2 3 4  (1977);  Paál  Z.:  Advances  in  Catalysis  29,  2 7 3  (1980):  Paál  Z„  Menőn  P.G.:  Catal.  Rev.  Sei.  Eng.  25,  2 2 9  (1983);  Paál  Z.:  Catalytic  Naphta  Reforming:  Science  a.  Technology  Marcel  Dekker,  N.Y.  —  Basel  1995  p.  19.  1983­ban  megosztott  Állami  Díjban  részesült.  A j á n l ó k :  Pálinkás 

Gábor,  Tétényi 

Pál 

P e n k e  B o t o n d  1942­ben  Beregszászon  született.  S z ű k e b b  szakterülete:  bioorganikus  kémia.  A JATE  Szer­ ves  Kémiai  T a n s z é k é n e k  tanszékvezető  egyetemi  tanára;  a  SZOTE  Orvosi  Vegytani  Intézet  intézetvezető  egyetemi  t a n á r a .  Doktori  értekezése  a  biológiailag  aktív  peptidek  szintézise  szak­ területen  készült  1989­ben.  Az  elmúlt  10  évben  könyvfejezete  angol  nyelven  1,  m a g y a r  nyelven  1,  t u d o m á n y o s  cikke  angol  nyelven  102,  m a g y a r  nyelven  3  jelent  meg,  s z a b a d a l m a i n a k  száma  10,  összes  hivat­ k o z á s a i n a k  s z á m a  1730.  J e l e n t ő s  ú j  eredményekkel  gazdagította  ismereteinket  a  bioorganikus  k é m i a  területén.  Üj  s a v a s  hidrolízis  módszert  dolgozott  ki  fehérjék  és  peptidek  aminosav­összetételének  megha­ tározására,  amellyel  a  triptofán  b o m l á s a  elkerülhető  [B.  Penke,  R.  Ferenci,  K.  Kovács:  Anal.  Biochemistry  60,  45—50,  1974].  Erre  a  publikációjára  c s a k n e m  500  hivatkozást  kapott.  Ki­ dolgozta  egy  fontos  n e u r o t r a n s z m i t t e r  aminosav,  a  y­aminovajsav  (GABA)  m e g h a t á r o z á s á n a k  és  lokalizációjának  módszerét  az  agyban  [Hodgson,  A.  J.,  Penke,  В . ,  Erdei,  A.,  C h u b b ,  I.  W.,  Somogyi,  P.:  J .  Histochem.  Cytochem.  33,  229—239,  19851.  Új  szintetikus  m ó d s z e r t  dolgozott  ki  peptid  szulfátészterek  előállítására.  Ma  m á r  általánosan  h a s z n á l t  szilárd  fázisú  hordozókat  tervezett  és  állított  elő  savérzékeny  csoportokat  tartalmazó  peptidek  szilárd  fázisú  szintézisére  [B.  Penke,  J .  Rivier:  J .  Org.  Chem..  52,  1197—1200,  1987,  :  B.  Penke,  F.  Hajnal,  J .  Lanovics,  G.  Holzinger,  T.  Kádár,  Gy.  Telegdy  a n d  J .  R,  Rivier:.  J .  Med.  Chem.,  27.  8 4 5 — 8 4 9  1984]. 

Ajánlók:  Bartók  Mihály,  Fodor  Gábor  S i m á n d i  L á s z l ó  1935­ben,  B u d a p e s t e n  született.  S z ű k e b b  szakterülete:  koordinációs  kémia,  fémorganikus  katalízis.  Az  MTA  Központi  Kémiai  Kutatóintézet  t u d o m á n y o s  osztályvezetője.  Doktori  érteke­ zését  1977­ben  védte  meg.  Legfontosabb  t u d o m á n y o s  eredményei:  gyors  oldatreakciók  vizsgálatának  bevezetése  Ma­ gyarországon,  olefinek  és  acetilének  p e r m a n g a n á t o s  oxidációjának  mechanizmus­vizsgálata  [J.  Org.  Chem.,  51,  3 2 1 3  1986],  rövid  életű  mangán(IV)  köztitermék  első  k i m u t a t á s a  [J.  Am. 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 59

Akadémiai tagajánlások — 1998

Chem.  Soc.,  98,  1995,  1976],  biomimetikus  katalitikus  oxidációk  m e c h a n i z m u s á n a k  vizsgálata,  kobalt­  é s  m a n g á n k o m p l e x e k  reakciója  molekuláris  hidrogénnel  [J.  Chem.  Soc.  Dalton,  276,  1980],  ill.  jelenlétében,  szabadgyökös  köztermékek  k i m u t a t á s a  [J.  Mol.  Catal.,  51,  155,  1989;  T e t r a h e d r o n  Lett.,  34,  7 1 7 ,  1993;  J .  Mol.  Catal.,  117,  299,  1997],  mangán(V]  köztitermék  képződésének  első  kísérleti  bizonyítása  a  stopped­flow  módszerrel  [(J.  Am.  C h e m .  Soc.,  106,  6866,  1984;  ibid.  107,  4 2 2 0 ,  1985];  új  arilszulfonil­izocianát  szintézis  kidolgozása  katalitikus  karbonilezéssel  [ T e t r a h e d r o n  Lett.,  34,  2 8 3 9 ,  1993],  arilszulfonil­nitrén  k i m u t a t á s a  Pd­komp­ lex  a l a k j á b a n  [J.  Chem.  Soc.  Chem.  C o m m u n . ,  1143,  1997].  Egy  angol  nyelvű  m o n o g r á f i a  és  négy  könyvfejezet  szerzője,  3  általa  szervezett  nemzetközi  konferencia  k i a d v á n y á n a k  szerkesztője.  136  (112  angolul)  t u d o m á n y o s  dolgozatot  publikált,  többségében  nemzetközi  folyóiratokban  és  ezekre  740  független  hivatkozást  k a p o t t .  Több  al­ kalommal  volt  meghívott  előadó  nemzetközi  konferenciákon.  A  Reaction  Kinetics  a n d  Catalysis  Letters  szerkesztője.  A  MTA  Koordinációs  Kémiai  Munkabizottságának  és  a  COST  Biokoordi­ nációs  Kémiai  Bizottságának  elnöke.  Kétszer  volt vendégprofesszor  a Texasi  Egyetemen,  egyszer  pedig  a  T o h o k u  Egyetemen. 

Ajánlók:  Márta  Ferenc,  Bérces 

Tibor 

S o h á r  P á l  1 9 3 6 ­ b a n ,  B u d a p e s t e n  született.  S z ű k e b b  szakterülete:  szerkezetkutatás.  Az  ELTE  TTK  Általános  é s  Szervetlen  Kémiai  Tanszék  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Doktori  értekezését  1973­ban  védte  meg  Az  e l m ú l t  10  évben  1 2 5  tudományos  cikke  jelent  m e g  (ebből  13  m a g y a r  folyóiratban),  melyekre  t ö b b  mint  2 0 0  idézetet  kapott.  Kilenc  szabadalom  társszerzője.  Ö s s z e s  cikkeinek  száma  3 5 5 ,  melyekre  1 3 0 0 ­ n á l  több  hivatkozást  kapott,  a  Comprehensive  Heterocyclic  Che­ mistry  c í m ű  nagytekintélyű  összefoglaló  m u n k á b a n  száznál  t ö b b  közleményét  idézik.  Az  inf­ ravörös  é s  mágneses  magrezonancia­spektroszkópia  itthon  é s  nemzetközileg  is  elismert  m ű ­ velője,  ő  í r t a  az  NMR  spektroszkópia  első  magyar  nyelvű  monográfiáját  (Mágneses  magrezo­ nancia­spektroszkópia  I—II,  Akadémiai  Kiadó,  1976),  mely  angolul  is  megjelent  (Nuclear  Mag­ netic  R e s o n a n c e  Spectroscopy  I—III,  CRC  Press,  Boca  Raton,  USA,  1983),  u t ó b b i t  száznál  több  h e l y e n  idézték.  T u d o m á n y o s  együttműködést  folytat  szinte  valamennyi  j e l e n t ő s  hazai  és  több  külföldi  szintetikus  kémiával  foglalkozó  intézménnyel,  szerves  és  szervetlen  vegyületek  szerkezetének  felderítése  céljából.  A  Magyar  Kémikusok  Egyesülete  alelnöke,  az  International  Society  of  Magnetic  R e s o n a n c e  elnökségi  tagja,  számos  hazai  bizottság  t a g j a k é n t  aktivan  részt  vesz  t u d o m á n y o s  közéletünkben.  1994­ben  megosztott  Széchenyi­díjban  részesült. 

Ajánlók:  Inczédy  János,  Kálmán 

Alajos 

S z e j t l i  J ó z s e f  1 9 3 3 ­ b a n  született  Nagykanizsán.  Szakterülete  a  szerves  k é m i a  és  e n n e k  m ű s z a k i  kémiai  és  élelmiszerkémiai  vonatkozásai.  A  CYCLOLAB  Ciklodextrin  Kutatási  és  Fejlesztési  Labora­ tórium  igazgatója,  c.  egyetemi  tanár.  Doktori  értekezését  1974­ben  védte  meg.  A  k é m i a  és  a  vegyipar  számos  területén  (gyógyszerkémia,  élelmiszerkémia,  kozmetikai  kémiai,  analitika  stb.)  n a g y j e l e n t ő s é g ű  ciklodextrin  k u t a t á s n a k  mind  az elméleti  vonatkozások,  mind  pedig  a  széles  k ö r ű  gyakorlati,  ipari  alkalmazások  t e r ü l e t é n  világszerte  elismert,  kez­ deményező,  meghatározó  egyénisége. 

T 60

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

400  t u d o m á n y o s  dolgozatából  7 3  angol  és  2  m a g y a r  nyelvű  közleménye  jelent  m e g  1986  óta.  2  könyv,  5 7  könyvrészlet  é s  8 0  szabadalom  szerzője.  A  közleményeire  való  hivatkozások  száma  3000  felett  van.  Legfontosabb  művei:  Cyclodextrins  and  their  Inclusion  Complexes,  Akadémiai  Kiadó  (1982),  Cyclodextrin  Technology,  Kluwer  (1988);  Molecular  encapsulation  of  d r u g s  by  cyclodextrins  a n d  congeners,  in  Controlled  D r u g  Delivery  (Ed.  S.D.  Bruck),  CRC  Press  (1983);  Medicinal  application  of  cyclodextrins,  Medicinal  Research  Reviews,  14,  3 5 3  (1994).  Kitüntetései:  Akadémiai  Díj  (1986),  Incheba  Aranyérem  (1988),  Moet—Hennesy­díj  (1991). 

Ajánlók:  Farkas  József, 

Biológiai 

Görög 

Tudományok 

Sándor 

Osztálya 

R E N D E S  T A G S Á G R A  F a r k a s  T i b o r  1 9 2 9 ­ b e n  B u d a p e s t e n  s z ü l e t e t t .  S z ű k e b b  s z a k t e r ü l e t e  a  l i p i d e k  b i o k é m i á j a .  A k a d é ­ miai  levelező  t a g g á  1990­ben  v á l a s z t o t t á k .  S z é k f o g l a l ó  e l ő a d á s á n a k  címe:  F o s z f o l i p i d e k  d i n a m i k á j a  é s  m o l e k u l á r i s  a r c h i t e k t ú r á j a  a  h ő m é r s é k l e t i  a d a p t á c i ó  s o r á n  e g y e s  poiki­ l o t h e r m  s z e r v e z e t e k b e n .  K u t a t ó p r o f e s s z o r  a z  MTA  Szegedi  Biológiai  K ö z p o n t j á n a k  Bio­ kémiai  I n t é z e t é b e n .  Úttörő  m u n k á t  végzett  a  b i o m e m b r á n o k  molekuláris  a r c h i t e k t ú r á j á n a k  és  fizikai­kémiai  állapotának  tisztázására.  Kimutatta,  hogy  ezekben  a  folyamatokban  speciális  foszfolipid  mo­ l e k u l á k j á t s z a n a k  döntő  szerepet,  amelyek  egyben  a  m e m b r á n o k  bilayer  n o n  bilayer  tranzicióját  is  szabályozzák.  Azt  is  igazolta,  hogy  ezeknek  a  specieszeknek  s z á m o s  h u m á n  patológiás  folyamatban  is  jelentőségük  vem.  Eredményeit  levelező  taggá  v á l a s z t á s a  óta  2 5  t u d o m á n y o s  közleményben  publikálta,  m e l y e k n e k  együttes  i m p a k t  faktora  100  körül  van.  F o n t o s a b b  köz­ leményei  a  PN A S,  USA  90:  7498—7502;  PNAS,  USA  91:  8 2 3 4 — 8 2 3 8  és  a  PNAS,  USA  92:  267—271  folyóiratokban  jelentek  meg. 

Ajánlók:  Alföldi  Lajos,  Venetianer 

Pál 

F r i e d r i c h  P é t e r  Budapesten  született  1 9 3 6 ­ b a n .  Szűkebb  s z a k t e r ü l e t e :  b i o k é m i a  é s  molekuláris  n e u r o ­ biológia.  Levelező  taggá  1 9 9 3 ­ b a n  választották,  székfoglaló  előadását  a  Molekuláris  memória  m e c h a n i z m u s o k  címmel  tartotta.  Az  MTA  Szegedi  Biológiai  Központ  Enzimológiai  Intézetének  igazgatója  é s  a z  MTA  Biológiai  Tudományok  Osztályána k  elnöke.  Egy  olyan  molekuláris  neurobiológiai  k u t a t á s i  irányt  honosított  meg.  illetve  alakított  ki,  mely  k o r á b b a n  n e m  jelent  m e g  az  egyébként  igen  gazdag  hazai  idegtudományi  s p e k t r u m b a n .  Alapkoncepciója,  hogy  az  idegi  plaszticitás  különböző  formái  —  így  a  t a n u l á s  és  m e m ó r i a  is  —  a  fehéijék  é s  ezek  komplexeinek  szerkezetváltozásaival  függnek  össze.  Az  elmúlt  években  ilyen  szereppel  bíró  fehérjéket  vizsgált  m u n k a t á r s a i v a l .  Eredményei  közül  jelentős  a  Ca2+­ aktívált  proteolizis,  a  kalpainok  aktiválási  m e c h a n i z m u s á n a k  tisztázása  (Biochem.  J .  318:  897,  1996),  a  kalpain­kaszkád  felfedezése  (J.Biol.Chem.  271:  3 3 1 6 1 ,  1996),  egy  Drosophila 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 1633

Akadémiai tagajánlások — 1998

kalpain  homológ  klónozása  (Mol.Cell.Biol.  15:  824,  1995).  illetve  az  Alzheimer­kórban  túl­ foszforilált  t a u ­ f e h é r j é t  defoszforiláló  enzim  a z o n o s í t á s a  (Neurosci.  Lett.  165:  175,  1994).  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á t  Akadémiai  Díjjal  és  az  Akadémia  Kiadó  nívódíjával  j u t a l m a z t á k . 

Ajánlók:  Darryanovich  Sándor,  Gergely 

János 

H á m o r i  J ó z s e f  1932­ben  Fegyverneken  született.  Szűkebb  szakterülete  a  neurobiológia.  1990­ben  lett  az  MTA levelező  tagja.  Székfoglaló  e l ő a d á s á n a k  címe  Fejlődő  és  érett  idegrendszer  plaszticitása  volt.  A  J P T E  Állattani  Tanszék  é s  a  SOTE  Anatómiai  Intézet  egyetemi  témára.  Levelező  taggá  választása  ó t a  k i m u t a t t a ,  hogy  a  kisagyi  idegmagvak  a  kisagykéreg  m ű ­ ködését  gátló  é s  serkentő  visszacsatolással  e g y a r á n t  módosítják.  Kísérletesen  igazolta  a  köz­ fronti  idegrendszer  mintegy  e g y h a r m a d á t  kitevő  gátló  idegsejtek  aktív  részvételét  az  érett  ideg­ rendszer  s é r t é s r e  bekövetkező  regenerációs  folyamataiban.  E  k u t a t á s a i t  négy  témakörben  foly­ tatta  részben  külföldi,  nagyobbrészt  laboratóriumon  belüli  kooperációban,  (1)  az  idegrendszeri  plaszticitás  morfológiai  alapjainak  vizsgálata.  (2)  látórendszer  morfológiai  vizsgálata.  (3)  ki­ sagy­kutatás.  (4)  fetális  kéregtranszplantáció  felnőtt  állat  agykérgébe.  Fontosabb  közleményei:  Hámori  J ,  Takács  J ,  Petrusz  P.  (1990):  Immunogold  electron  mic­ roscopic  demonstration  of  glutamate  and  GABA  in  normal  and  deafferented  cerebellar  cortex:  correlation  between  transmitter  c o n t e n t  and  synaptic  vesicle  size. J .  of Histochem.  and  Cytochem.  38:  1767—1777.  —Vidnyánszky  Z.,  Hámori  J .  (1994):  Quantitative  electron  microscopic  analysis  of  synaptic  i n p u t  from  cortical  a r e a s  17  and  18  the  dorsal  lateral  geniculate  nucleus  in  cat.  J .  Comp.  Neurol.  349:  259—268.  —  Hámori  J.,  J a k a b  R.. Takács  J .  (1997):  Morphogenetic  plasticity  of  neuronal  elements  in  cerebellar  glomeruli  during  deafferentation­induced  synaptic  reorgani­ zation.  J o u r n a l  of  Neural  Transplantation  &  Plasticity  6:  11—20.  1972­ben  Akadémiai  Díjat,  1994­ben  Széchenyi­dijat  kapott. 

Ajánlók:  Ádám  György,  Flerkó 

Béla 

K o n d o r o s i  Á d á m  1946­ban  Budapesten  született.  Levelező  taggá  1990­ben  választották.  Tudományos  m u n ­ kásságának  fő  területe  a  baktérium  (Rhizobium)­növény  szimbiózis  molekuláris  alapjainak  vizs­ gálata.  Munkatársaival  létrehozta  a  Rhizobium  meliloti  és  a  lucerna  (Medicago  sativa)  gazdanövény  között  kialakuló  szimbiózis  molekuláris  genetikai  vizsgálati  rendszerét.  Levelező  t a g s á g a  előtt  elsősorban  a  baktérium  génjeit  és  ezek  szimbiotikus  funkcióit  vizs­ gálták.  1990  ó t a  a  növénypartner  és  a  szimbiózis  k i a l a k u l á s a  s o r á n  fejlődő  ú j  növényszerv,  a  gyökérgümő  fejlődését  és  kontrollját  tanulmányozza.  A  növénygazda  által  küldött  s p e c i f i k u s  flavonoid  jelmolekulák  által  aktivált  bakteriális  gének  termékei  gazdaspecifikus,  lipokito­oli­ goszaccharid  válaszmolekulákat  (Nod  faktor)  szintetizálnak,  amelyek  morfogénként  h a t n a k  (EMBO  J .  13:  1093—1102,  1994).  J e l e n t ő s  eredményeket  értek  el  a  Nod  faktor  m o l e k u l á k  szerkezeti  és  gazdaspecifikus  funkciói  közötti  összefüggések,  ill.  a  Nod  faktorok  bioszintézisét  és  kiválasztását  meghatározó  gén t e r m é k e k  biokémiai  funkcióinak  f e l t á r á s á b a n  (Proc.  Natl.  Acad.  Sei.  US  89:  192—196,  1992;  Proc.  Natl.  Acad.  Sei.  US  92:  2 7 0 6 — 2 7 0 9 ,  1996).  Kimu­ tatták,  hogy  a  Nod  faktor  által  i n d u k á l t  egyik  növényi  gén  k u l c s f o n t o s s á g ú  szerepet  tölt  be:  aktiválása  u t á n  a  géntermék  ú j  t í p u s ú  növényi  növekedési  szabályozóként  beindítja  a  g ü m ő  szervfejlödését  (EMBO  J .  13:  5099—5112,  1994;  Proc.  Natl.  Acad.  Sei.  U S  in  press,  1997).  A  gümőorganogenezis  és  a  szimbiózis  kontrolljának  s z á m o s  további  ú j  elemét  és  folyamatát 

T 62

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

tárták  fel,  eredményeikből  1990  óta  9 0  közlemény  jelent  m e g .  Közleményeire  1990  és  1995  között  mintegy  1200  idegen  hivatkozás  történt.  A  k u t a t á s h o z  szükséges  interdiszciplináris  megközelítést  n a g y m é r t é k b e n  elősegítette  az  általa  igazgatóként  megszervezett  Institut  des  Sciences  Végétales  CNRS  (Gif  sur  Yvette,  Franciaország)  kutatóintézet  é s  az  SzBK  között,  ikerlaboratórium  f o r m á j á b a n  kialakított  együttműködés. 

Ajánlók:  Alföldi  Lajos,  Venetianer  Pál  P a p p  L á s z l ó  1 9 4 6 ­ b a n  Aranyosgadányban  született.  Szakterületei  a  k é t s z á r n y ú a k  t a x o n ó m i á j a  és  mor­ fológiája,  illetve  a  rovarökológia.  1990­ben  választották  levelező  taggá  (székfoglalója:  A  repülő  rovarok  a b u n d a n c i á j á r ó l .  Akadémiai  Kiadó,  1993).  A  Magyar  Természettudományi  Múzeum  á l l a t t á r á n a k  kutatóprofesszora,  a  TKI­MTM  Állatökológiai  Kutatócsoport  vezetője.  Az  Intl.  Comm.  Zool.  Nomencl,  az  Intl.  Congr.  Dipterol.  (Council),  a  Eur.  Congr.  E n t o m o l .  (S.C.)  bi­ zottságok,  az  Acta  Zool.  Hung,  szerkesztője,  a  Boll./Mem.  Soc.  ent.  ital.  t a n á c s a d ó  bizottsá­ g á n a k  tagja.  Az  OTKA  az  Ipolyi  Arnold  tudományfejlesztési  díjjal  tüntette  ki  (1995).  K u t a t á s a i  során  sok  ú j  fajt  és  légynemet  fedezett  fel  (Revue  suisse  Zool.  102:  539—552),  ill.  leírt  fajok  ismeretlen  lárváit  gyűjtötte  é s  publikálta  (Acta  Zool.  Hung.  4 0 :  219—29.  41:  15—24).  A  F a u n a  d'Italia  és  a  Katalog  d e r  Diptera  der  Schweiz  számos  fejezetének  szerzője.  A  kvantitatív  rovarcönológiában  Drosophilidae  közösségeket,  ill.  száraz  birkalegelök  és  pont­ szerű  táplálékforrások  rovarait  kutatta.  Diverzitásindexek  n u m e r i k u s  t u l a j d o n s á g a i t  vizsgálta  légyközösségek  adatain  (Coenoses,  9(2):  59—67).a  k v a d r a t i k u s  entrópiát  m i n t  ú j  diverzitás­ indexet  vezettek  be  (Environmental  a n d  Ecological  Statistics,  2:  213—224).  Számítógépes  szimulációval  demonstrálta,  hogy  az  előfordulási  osztályok  bimodalitása  az  egyedszámok  cson­ kított  log­norm,  vagy  log­ser.  eloszlásának  következménye  (Oikos,  79(1):  191—4).  Eljárása  fajszámbecslésre  és  a  közösségi  d o m i n a n c i a s t r u k t ú r a  megítélésére  is  a l k a l m a s  (Acta  Zool.  Hung.  4 3  (3)).  A  hazai  rovarászai  legnagyobb  nemzetközi  vállalkozásának,  a  Contributions  to  a  M a n u a l  of  Palaearctic  Diptera­nak  (Vols  1—4,  1997)  szerkesztője. 

Ajánlók:  Balogh  János,  Jermg 

Tibor 

LEVELEZŐ  T A G S Á G R A  B í r ó  P é t e r  1 9 4 3 ­ b a n  Újfehértón  született.  S z ű k e b b  szakterülete:  hidrobiológia.  Az  MTA  Balatoni  Lim­ nológiai  Kutatóintézetének  tudományos  t a n á c s a d ó j a .  Doktori  értekezését  1 9 9 2 ­ b e n  védte  meg.  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g a  során  feltárta  a  Balaton  c s ú c s r a g a d o z ó j á n a k  (fogassüllö)  és  a  tó  egyéb  halfajainak  állománydinamikáit  é s  biológiai  s z e r e p ü k e t .  Kimutatta  a z  eutroflzáció  és  a  környezeti  hatások  á r t a l m a i t  a  Balaton  halfajaira.  T i s z t á z t a  és  mennyiségileg  elemezte  a  Balaton  parti  övében  é s  nyílt  vizében  élő  szervezetek  táplálkozási  kapcsolatait,  az  anyag­  és  energiaáramlást,  s  ebben  a  halfauna  részvételét.  Mennyiségileg  leírta  a  tó  életkörülményeiben  és  h a l f a u n á j á b a n  lezajlott  hosszú  idejű  változásokat,  a  halpopulációknak  a  környezeti  hatá­ sokra  a d o t t  válaszreakcióit.  Iskolateremtő  szerepet  játszott  a  hazai  hidrobiológiában  és  a  Balaton  k u t a t á s á b a n  ú j  módszerek  bevezetésével,  a  táplálkozási  kapcsolatrendszerek  elem­ zésével,  a  populációkon  belüli  és  populációk  közötti  k ö l c s ö n h a t á s o k  szabályozó  mechanizmu­ sainak  leírásával,  a  globális  anyagforgalom  modellezésével. 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 1635

Akadémiai tagajánlások — 1998

Az  elmúlt  10  évben  egy  könyvet.  22  könyvrészletet,  58  t u d o m á n y o s  cikket  —  ebből  32­t  idegen  nyelven  — jelentetett  meg.  A  regisztrált  hivatkozások  s z á m a :  253.  A  hazai  é s  nemzetközi  t u d o m á n y o s  közélet  aktív  résztvevője,  több  hazai  é s  nemzetközi  t u d o m á n y o s  testület  vezetőségi  tagja.  Az  MTA  Hidrobiológiái  Bizottságának  é s  a z  MHT  Lim­ nológiai  Szakosztályának  elnöke,  az  IUBS  (Nemzetközi  Biológiai  Unió)  Executive  Committee  tagja,  az  EUI  (Európai  Ichthyológiai  Unió)  alelnöke  és  tiszteleti  tagja. 

Ajánlók:  Bérezik  Árpád,  Salártki 

János 

E i b e n  O t t ó  1931­ben  Szombathelyen  született.  S z ű k e b b  szakterülete:  antropológia/humánbiológia.  1989­ben  Szekuláris  növekedésváltozások  Magyarországon  c.  disszertációjával  szerezte  meg  a  biológiai  t u d o m á n y  doktora  fokozatot.  Az  ELTE  Embertani  Tanszékének  egyetemi  tanára.  T u d o m á n y o s  k u t a t ó m u n k á j a  két  fő t é m a k ö r r e  koncentrálódik:  (1)  a gyermekek  növekedése,  érése,  szekuláris  trend,  é s  (2)  az  emberi  t e s t a l k a t  variációi.  Körmendi  „növekedésvizsgálata",  amely  1958  óta  tízévenként  megismételt  teljes  körű  vizsgálat,  immár  nemzetközi  hírű  és  klasszikus  szekuláris  t r e n d ­ t a n u l m á n y n a k  számít  (Anthrop.  Közi.  26:  181—210.  1982;  Hu­ manbiol.  B u d a p e s t  16:37—52.  1985;  18:  75—91.  1988;  2 5 :  205—219).  E  sorozatvizsgálat  egyik  legfontosabb  t a n u l s á g a  az,  hogy  a  gyermekek  s z o m a t i k u s  fejlődése  milyen  érzékenyen  és  milyen  gyorsan  reagál  a  gazdasági­társadalmi­szociális  változásokra  (Humanbiol.  Budapest  Suppl.  6.  kötet,  1988).  Epidemiológiai  szemléletű  országos  reprezentatív  növekedésvizsgálatot  szervezett  és  vezetett  az  1980­as  évek  első  felében  az  ország  113  településén.  Vezető  szerepe  volt  a  „Budapest  longitudinális  növekedésvizsgálat"  szervezésében  és  lebonyolításában  (The  B u d a p e s t  Longitu­ dinal  Growth  Study  1970—1988,  Humanbiol.  Budapest  23.  kötet,  1992).  Kutatási  eredményeiről  az  utóbbi  10  évben  4  magyar  é s  4  idegen  nyelvű  könyvet,  5  magyar  és  4  idegen  nyelvű  könyvrészletet,  3 5  magyar  és  29  idegen  nyelvű  t a n u l m á n y t  publikált.  M u n k á j á n a k  jelentőségét  igazolja  az  azokra  történt  több,  m i n t  6 5 0  hivatkozás.  Tudományszervezői  tevékenységét  több  h a z a i  és  nemzetközi  tudományos  t á r s a s á g b a n  (Ma­ gyar  Biol.  T á r s a s á g  főtitkára,  ill.  alelnöke,  E u r o p e a n  Anthropological  Association  elnöke),  ill.  több  a k a d é m i a i  bizottságban  (Antropológiai  Bizottság  elnöke.  Demográfiai  Bizottság,  ill.  IUBS  Magyar  Csoportja  tagja)  fejti  ki. 

Ajánlók:  Ádám  György,  Vida  Gábor  E r d e i  A n n a  1951­ben  született  B u d a p e s t e n .  S z ű k e b b  szakterülete  a  biológia,  immunológia.  Akadémiai  doktori  címet  1992­ben  szerzett.  Az  ELTE  TTK  Immunológiai  T a n s z é k  tanszékvezető  egyetemi  témára.  A  hazai  immunológiai  kutatások  kiemelkedő  képviselője.  Pályakezdése  óta  a  k o m p l e m e n t r e n d s z e r  komponenseinek  a z  i m m u n v é d e k e z é s b e n  betöltött  szerepét  tanulmányozza.  Igazolta,  hogy  a  C 3  fragmentuma  h i d a t  képezhet  k é t  s e j t  között  és  ez  befolyásolhatja  azok  funkcióját.  Elsőként  írta  le  a  C3  fragmentumainak  s z e r e p é t  a  B­sejtek  ellenanyag­termelő  sejtté  érésének  folyamatában  (Nature,  1985.  317,  264—267),  továbbá,  hogy  a  C3­híd  befolyásolja  a z  antigén  b e m u t a t á s  folyamatát  (Immunobiology,  1992.  185,  314—326).  Igazolta,  hogy  ez  a  m e c h a n i z m u s  a z  alapja  egyes  sejtpusztító  reakciók  komplement  által  történő  serkentésének.  Úttörő jellegűek  a  Clq­receptorára  vonatkozó  k u t a t á s a i .  Elsőként  jellemezte  limfociták  és  makrofágok  C l q  receptorát  (Biochemical  Journal,  1988.  255,  493— 

T 64

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

499;  J o u r n a l  of  Immunology,  1990.  145,  1754—1760).  Kimutatta,  hogy  az  emberi  B­limfociták  m e m b r á n j á n  H­faktorral  szerkezeti  rokonságot  mutató  komplementaktivációt  gátló  molekula  fejeződik  ki  (European  J o u r n a l  of  Immunology,  1994.  24,  867—872).  61  közleményének  összesített  impakt  f a k t o r a  246,  a  hivatkozások  száma  pedig  1443.  Az  ELTE  t a n á r a k é n t  jelentős  szerepet  vállalt  a  graduális  k é p z é s b e n  és  a  doktori  iskola  szerve­ zésében.  Az  MTA  Biológiai  Tudományok  Osztályának  t a n á c s k o z ó  tagja,  az  MTA  Általános  Immunológiai  Bizottságának  elnöke,  a  Magyar  Immunológiai  T á r s a s á g  elnöke. 

Ajánlók:  Gergely  János, 

Gráf  László 

F a l u s  A n d r á s  1947­ben  B u d a p e s t e n  született.  S z ű k e b b  szakterülete  a z  immunológia  é s  a  molekuláris  sejtbiológia.  1983­tól  a  biológiai  t u d o m á n y  k a n d i d á t u s a ,  1990­tol  doktora,  1 9 9 4 ­ b e n  habilitált.  A  SOTE  Genetikai,  Sejt­  és  Immunbiológiai  Intézetének  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a ,  sejt­ biológiát,  genetikát  és  immunológiát  oktat,  doktori  iskolát  vezet.  Az  MTA Biológiai  Tudományok  Osztályának  tanácskozási  jogú  tagja,  a  Magyar  Immunológiai  Társaság  és  a  Biológiai  Tud.  Osztálya  Immunológiai  Bizottságának  előző  elnöke,  a SOTE  T u d o m á n y o s  Bizottságának  elnöke,  nemzetközi  projektek  vezetője,  t u d o m á n y o s  lapok  szerkesztője.  Főbb  k u t a t á s i  területei  é s  közleményei:  Citokinreceptorok  molekuláris  szerveződése  és  a  jelátvitel.  (Immunology  60:547—551,  1987;  Cytokine  4:495­499,  1992;  The  Immunologist  1:40—  42,  1993;  Scand.  J .  Immunology  37:684—689,  1993;  Cytokine,  Molecular  Cellular  Biology  1997  (megjelenés  alatt.)  Hisztamin  és  a  sejtosztódás.  Immunology  Today  13:154—156,  1992;  С .  E u r  J .  Immunol.  21:52—54,  1996;  Infi.  R e s e a r c h  46,  51—52.  1997;  Int.  Arch,  of  Allergy  and  Immunology  1997,  Cancer  Res  1997;  (megjelenés  alatt).  HDC  deficiens  („knock­out")  egerek  előállítása,  1997  (közlés  alatt).  1995­ben  Akadémiai  Díjban,  1996­ban  Markusovszky­díjban,  1997­ben  Széchenyi  pro­ fesszori  ösztöndíjban  részesült.  Az  elmúlt  10  évben  57  angol,  2 0  hazai  közleménye,  2  angol,  2  magyar  nyelvű  könyve  és  több  könyvfejezete  jelent  meg.  Összesített  i m p a k t  f a k t o r  értéke  302,  a  hivatkozások  száma  1026. 

Ajánlók:  Gergely  János,  Venetianer  Pál,  Papp 

László 

F é s ű s  L á s z l ó  1947­ben  H e r n á d n é m e t i b e n  született.  Szakterülete:  sejtbiokémia,  a  t e r m é s z e t e s  sejthalál  (apoptózis)  vizsgálata.  1988­ban  lett  a  biológiai  tudomány  d o k t o r a .  A  DOTE  Biokémiai  Intézet  igazgató  egyetemi  t a n á r a ,  t u d o m á n y o s  rektorhelyettes.  A  Magyar  Biológiai  T á r s a s á g  Sejt­  és  Fejlődésbiológiai  Szakosztályának  elnöke.  Az  Európai  Sejtbiológiai  Társaság  alelnöke,  a  Eu­ ropean  Cell  Death  Organization  elnöke.  A  r ó m a i  és  houstoni  egyetemek  vendégprofesszora.  Tagja  a  Széchenyi  professzori  ösztöndíj  k u r a t ó r i u m á n a k .  Az  OTKA  Infraindividuális  Biológiai  Szakbizottságának  elnöke.  Rendszeres  szimpózium­szervező  é s  előadó  európai  é s  világkong­ resszusokon.  S a j á t  és  iskolája  m u n k á s s á g á n a k  elismerését  Szent­Györgyi  Albert­díj,  a  bioké­ m i k u s o k  T a n k ó  Béla­díja  jelzik.  Általános  sejtbiológiai  jelentőségű  felismerése,  hogy  a  fehérjék  enzimatikus  keresztkötése  az  apoptózis  molekuláris  történéseinek  része.  A  keresztkötést  létrehozó  t r a n s z g l u t a m i n á z  in­ dukálódik  é s  aktiválódik  sejtelhalás  során  (FEBS  Letts.  224,  104,  1987;  245,  150,  1989.;  J .  Biol.  C h e m .  267,  25648,  1992;  Proc.  Natl.  Acad.  Sei.  USA,  9 3 .  11057,  1996).  Az  e n z i m  aktint  és  a  retinoblasztóma  fehérjét  keresztkötve  elindíthatja  az  apoptózist,  stabilizálja  az  elhaló 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 65

Akadémiai tagajánlások — 1998

sejtek  szerkezetét  (J.Cell  Biol.  119,  46,  1992;  Cell  Death  Differ.  4,  463,  1997.;  J .  Biol.  Chem.  272,  2 0 5 7 7 ,  1997).  R e t i n s a v  receptorokat  kiónozott,  r e t i n s a v  g a m m a  receptor  közvetített  ú j  apoptózis  jelátviteli  ú t v o n a l a t  írt  le  (BBRC  179,  32,  1991;  Mol.  Cell  Biol.  15,  3540,  1995;  Mol.  Pharmacol.  51,  972,  1997).  Közleményeinek  s z á m a  97,  impakt  f a k t o r u k  összege  közel  300,  a  hivatkozások  s z á m a  1600  fölötti. 

Ajánlók;  Damjanovich 

Sándor,  Gráf  László 

F r e u n d  T a m á s  1959­ben  született  Zircen.  Az  MTA  KOKI  igazgatóhelyettese,  az  MTA  Neurobiológiai  Bi­ z o t t s á g á n a k  elnöke.  A  biológiai  t u d o m á n y  doktora  (1992),  1997­ben  Akadémiai  Díjat  kapott.  Szűkebb  szakterülete  az  agyi  neuronhálózatok  anatómiai,  fiziológiai  és  n e u r o k é m i a i  vizsgálata.  M u n k á s s á g a  az  a g y k é r e g  területén  a  m a i  kutatások  alapkövévé  vált.  Eredményei  lehetővé  tették  a  memória  f o l y a m a t o k  két  fázisához  kapcsolt  e l e k t r o m o s  aktivitás  m i n t á z a t o k ,  a  t h é t a  és  g a m m a  oszcillációk,  ill.  az  éleshullám  aktivitás  k i a l a k u l á s á n a k  értelmezését  é s  lehetséges  funkcióit,  megvilágította  a z o k  motivációs  é s  érzelmi  k o n t r o l l j á n a k  neuronhálózati  mechaniz­ m u s á t  (Freund  T.  F.  a n d  Antal  M.:  Nature,  336:  170—173,  1988;  Gulyás  A.  I.,  Miles  R.,  Sík  A.,  Tóth  К. ,  Tamamaki  N.  a n d  Freund  T.F.:  Nature,  366:  683—687,  1993:  F r e u n d  T.  F.  a n d  Buzsáki  G.:  Hippocampus,  6:  345—470,  1996).  A  Parkinson­kórban  kulcsszerepet  j á t s z ó  dopaminerg  p á l y a  vizsgálatával  azonosította  a  projekció  funkcióját,  é s  meghatározta  transzplantációval  t ö r t é n ő  pótlásának  lehetőségeit  és  korlátait.  Állatkísérletes  é s  h u m á n  műtéti  anyagon  végzett  vizsgálatai  rávilágítottak  az  epi­ lepszia  kialakulásában  szerepet  játszó  neurokémiai  é s  s t r u k t u r á l i s  rendellenességekre,  az  i s c h é m i á s  é s  epilepsziás  agykárosodás  közös  alapmechanizmuséira,  a  neuroprotekció  lehet­ séges  ú t j a i r a .  Publikációs  tevékenysége  kimagasló,  1996­ban  12  közleménye  jelent  m e g  (imp.  f.  67,4),  a  bírált  nemzetközi  folyóiratokban  megjelent  közleményeinek  száma  105  (imp.  f.  433,4).  Az  utóbbi  5  évben  több  m i n t  5 0 0  idézetet  k a p  évente,  ezek  összege  meghaladja  a  4000­et. 

Ajánlók;  Fíerkó  Béla,  Patthy  László,  Székely 

György 

G a l l é  L á s z l ó  Született  1942­ben  Szegeden.  Szűkebb  szakterülete:  ökológia  (állatökológia).  A József  Attila  Tudományegyetem  Ökológiai  Tanszékének  tanszékvezető  egyetemi  tanára.  Doktori  értekezését  1996­ban  védte  meg  Formicoidea  közösségek  szerveződése  címmel.  Első  jelentős  m u n k á i b a n  t a n u l m á n y o z t a  a  gyepcönózisok  hangyapopulációinak  tömegvi­ szonyait  é s  produktivitását  (Acta  Biol.  Szeged.  18:  159—164,  19:  139—142,  24:  105—109,  26:  181—2),  a  hangyapopulációk  niche­viszonyait,  a kompetíció  szerepét  a  populáció  s ű r ű s é g e k  a l a k u l á s á b a n ,  a  p o p u l á c i ó k a t  szabályozó  sűrűségfüggő  é s  független  tényezőket  (Tiscia  10:  61—6,  Proc.  10th  Symp.  Soc.  Insects,  Proc.  13th  Inti  Congr.  Ent.  Hamburg,  1984).  Feltárta  a  gyepek  hangyáinak  kompetíciós  stratégiáit,  energiaforgalmuk  és  produktivitásuk  alapvető  paramétereit.  Kimutatta,  hogy  az euszociális  életmód  ökológiai  következményei  energiaáramlási  p a r a m é t e r e k b e n  is  megnyilvánulnak.  Később  a  közösségek  szerveződését  k u t a t t a  (Entomologia  generalis,  11:  197—211.  10th  Inti  Congr.  IUSSI:  192).  Hangyaközösségek  szekunder  s z u k ­ cesszionális  d i n a m i z m u s á r ó l  hosszú  távú  (10  éves)  vizsgálatsorozattal  bonyolult  összefüggé­ seket  t á r t  fel  (Lenoir  et  al.  [eds.]:  Les  I n s e c t e s  Sociaux,  P u b i s  Univ.  Paris).  Az  első  jelentős 

T 66

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

vizsgálatokat  ő  végezte  m e d i t e r r á n  hangyaközösségek  szerveződésén  (Rules  and  c o n s t r a i n t s  of  c o m m u n i t y  assembly  in  social  insects,  1992).  Az  elmúlt  10  évben  9  könyvrészlete,  2 5  t u d o m á n y o s  folyóiratcikke  jelent  meg,  ezek  közül  9  magyarul,  2 5  angolul.  A  m u n k á i r a  kapott  hivatkozások  s z á m a  130.  S z á m o s  t u d o m á n y o s  közéleti  funkciója  mellett  az  MTA  Ökológiai  Bizottságának  elnöke.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Akadémiai  Díj,  Gorka  Sándor­díj,  Pro  N a t u r a  díj. 

Ajánlók:  Balogh  János,  Fekete  Gábor,  Papp 

László 

G a u s z  J á n o s  1943­ban  született  Újvidéken.  Szűkebb  szakterülete  a  genetika.  Doktori  fokozatát  1995­ben  szerezte  m e g  a  génkifejeződés  és  a  kromatin  szerveződés  kapcsolatáról  írt  értekezésével.  Az  MTA  SzBK  Genetikai  Intézetében  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó .  Akadémiai  Dijat  kapott  1 9 9 3 ­ b a n .  Az  elmúlt  10  évben  10  t u d o m á n y o s  cikket  jelentetett  meg  referált,  nemzetközi  folyóira­ tokban.  Ö s s z e s  (idegen)  hivatkozásainak  s z á m a  552.  Egyike  azoknak  a  k u t a t ó k n a k ,  a k i k n e k  úttörő  s z e r e p ü k  volt  a  hazai  Drosophila­genetikai  k u t a t á s o k  megindításában.  Ezeknek  a  k u ­ t a t á s o k n a k  egyik  első  j e l e n t ő s  eredménye  a  fő  hö­sokk  fehérje  génjeinek  térképezése  (Cell  17.  565—571,  1979).  Magyarországon  elsőként  alkalmazott  genetikai  módszereket  a  kromatinszerkezet  génki­ fejeződés  szabályozásában  betöltött  szerepének  t a n u l m á n y o z á s á b a n .  Az  utolsó  10  év  kiemel­ kedő  szakma i  teljesítménye,  hogy  partnereivel  együttműködve  az  elsők  között  derítette  fel  olyan  gének  szerkezetét,  amelyek  a  génkifejeződést  gátló,  heterokromatikus  kromoszóma­szakaszok  kialakításában  vesznek  részt  (Nature  344,  219—223,  1990;  Genetics  135,  117—125,  1993).  Elsőként  azonosított  egy  olyan  DNS  szakaszt,  amelynek  eredeti  funkciója  igazolhatóan  az,  hogy  elszigetelje  egymástól  az  aktív  és  az  inaktiv  konformációjú  kromatinszakaszokat  (The  Е М  В О  Journal  9,  2579—2585,  1990;  Development  124,  1809—1820,  1997).  Hasonlóan  kiemelkedő  jelentőségű  eredmény,  hogy  azonosította  az  első  olyan  fehéije  génjét  az  ecetmuslicában,  amely  kulcsszerepet  játszik  a  nukleoszómák  aktív  eltávolításában  és  ezáltal  lehetővé  teszi  a  gének  kifejeződését  (Nature  371,  806—808,  1994;  Development  122,  1113—1124,  1996). 

Ajánlók:  Farkas  Tibor,  Kondorosi 

Ádám 

L é n á r d  L á s z l ó  1944­ben  született  Pécsett.  Szakterülete:  neurobiológia,  m a g a t a r t á s t u d o m á n y .  Doktori  fo­ kozatát  1989­ben  szerezte  meg  a Táplálkozási  m a g a t a r t á s ,  katecholaminergiás  pályarendszerek  és  glukóz­recepció  című  értekezésével.  A  POTE  Élettani  Intézet  intézetvezető  egyetemi  t a n á r a .  A  MÉT  alelnöke,  az  IBNS  Programbizottságának  elnöke,  az  IUPS  Food  and  Water  I n t a k e  Commissionnak,  az  EBBS vezetőségének,  h á r o m  angol  nyelvű  folyóirat  szerkesztőbizottságának  és  számos  nemzetközi  t u d o m á n y o s  t á r s a s á g n a k  a  tagja.  Új  k u t a t á s i  irányzatok  és  m ó d s z e r e k  bevezetésével  igazolta  iskolateremtő  képességét.  A t u d o m á n y o s  u t á n p ó t l á s  neveléséért  t ö b b s z ö r  részesült  k i t ü n t e t é s b e n  Az  elmúlt  tíz  évben  m u n k á i r a  több  mint  4 0 0  hivatkozást  kapott,  angol  nyelven  8  könyv­ részletet,  4 0  cikket  és  120  összefoglalót  jelentetett  meg.  M u n k á s s á g a  az  éhség  és  j ó l l a k o t t s á g  folyamatai  mögött  álló  neurokémiai  és  elektrofiziológiai  m e c h a n i z m u s o k  feltárásával  k a p c s o ­ latos.  Igazolta  a  katecholaminok  jelentőségét  a  testsúly  szabályozásában,  hozzájárulva  az  anorexia,  a  bulimia  és  az  elhízás  folyamatainak  j o b b  megértéséhez  (Brain  Res.,  233:115—132,  1982).  Az  agyi  kémiai  öningerlés  leírásával  u t a t  nyitott  egy  új,  a  kábítószer­élvezetet  é s  a 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 67

Akadémiai tagajánlások — 1998

megerősítést  vizsgáló  irányzatnak  (Psychopharmacol.,  81:158—164,  1983).  Glukóz­érzékeny  n e u r o n o k  létét  igazolta  több  l i m b i k u s  s t r u k t ú r á b a n ,  é s  az  éhség­jóllakottság  s z a b á l y o z á s á n a k  egységes  értelmezését  adta  (Brain  Res.  Bull.,  37:  149—155,  1995).  J e l e n t ő s e n  hozzájárult  az  íz­percepció  és  a z  averzív  t a n u l á s  folyamatainak  j o b b  megértéséhez. 

Ajánlók:  Ádám  György,  Flerkó  Béla,  Hámori  József, 

Teplán 

István 

M a h u n k a  S á n d o r  1937­ben  s z ü l e t e t t  Budapesten.  Az  ELTE  TTK­n  végzett,  majd  az  OKI,  1963­tól  a  Magyar  Természettudományi  Múzeum  m u n k a t á r s a .  Ott  az  Állattár  igazgatója  1985­ig,  azóta  főigaz­ gatóhelyettes.  A  biológiai  t u d o m á n y  doktora  1981­ben  lett  a  Neogea  t a l a j a t k a f a u n á j á n a k  áre­ atörténete  c.  é r t e k e z é s  alapján.  F ő b b  kutatási  területei:  atkák  taxonómiája,  állatfoldrajz,  fa­ unagenezis,  természetvédelem.  Az  utóbbi  10  évben  114  t u d o m á n y o s  publikációt  (cikket,  könyvrészletet  és  könyvet)  je­ lentetett  meg.  m a j d n e m  valamennyit  angol  és  n é m e t  nyelven,  c s a k n e m  felét  külföldön,  az  USA­tól  Ausztráliáig.  Ezeket  több  m i n t  2000  esetben  idézték.  Számos  monográfiát  é s  elméleti  m u n k á t  írt,  és  t ö b b  mint  3000  ú j  a t k a t a x o n  felfedezése,  111. leírása  fűződik  nevéhez,  elsősorban  trópusi  területekről.  Számos  t u d o m á n y o s  expedíció  (Dél­Amerika,  Afrika,  DK­Ázsia)  résztvevője,  ill.  vezetője.  Tudományos  m u n k á s s á g a  rendkívül  jelentós.  Kezdettől  vezeti  a  magyarországi  nemzeti  p a r k o k  élővilágának  feltárását,  erről  szerkesztésében  eddig  7  kötet  j e l e n t  meg.  Megindítója  a  S t u d i a  Naturalia  könyvsorozatnak  (eddig  11  kötet),  főszerkesztője  a  Magyarország  Állatvilága  c.  akadémiai  könyvsorozatnak.  1 9 7 5  óta  szerkeszti  a  Folia  Entomologica  Hungarica  c.  folyó­ iratot,  és  több  h a z a i ,  valamint  nemzetközi  (Lengyelország,  USA)  szakfolyóirat  szerk.biz.  tagja.  Számos  m a g y a r  é s  külföldi  t á r s a s á g  tagja,  ill.  tisztségviselője:  a  SIEEC  titkára,  а   М В Т  Állattani  Szakosztályának  elnöke,  1 9 7 5  óta  tagja,  1 9 9 3  óta  elnöke  a z  MTA  Zoológiai  Bizott­ ságának,  1993­tól  az  MTA  t a n á c s k o z á s i  jogú  tagja.  1980­tól  a  TMB,  m a j d  az  MTA  Doktori  T a n á c s  tagja.  Hat  külföldi  és  10  h a z a i  aspiráns  m u n k á j á t  irányitotta.  Munkásságát  a  Frivaldszky  Imre­emlékplakett  b r o n z ,  majd  a r a n y  fokozatával,  a  H e r m a n n  Ottó­díjjal  (1991),  a  Pro  Natura  kitüntetéssel  (1992)  é s  Akadémiai  Díjjal  (1996)  i s m e r t é k  el. 

Ajánlók:  Balogh  János,  Bérezik  Árpád,  Jermy  Tibor,  Pócs 

Tamás 

O r o s z  L á s z l ó  1943­ban  s z ü l e t e t t  Kotlinán.  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á n a k  fő  területe  a  genetikai  rekom­ bináció  és  a  g e n e t i k a i  szabályozás,  amely  iskolateremtő  egyetemi  o k t a t á s s a l  é s  k u t a t á s s a l  párosul.  1983  ó t a  a  tudomány  d o k t o r a .  A  JATE  Genetikai  Tanszékének  alapítója.  1988­ban  kezdte  el  az  MBK  Molekuláris  genetikai  Intézetének  kiépítését  Gödöllőn,  ahol  ú j a b b  k u t a t á s i  irányokat  indított  (összehasonlító  géntérképezés,  t r a n s z g é n i k u s  állatok  és  növények,  t r a n s z ­ pozonok).  1994  ó t a  a  GATE  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a ,  1996  óta  a z  itt  m ű k ö d ő  akadémiai  kutatócsoport  vezetője.  1988­ban  Akadémiai  Díjat  k a p o t t .  Egy  bakteriofágból  kísérleti  r e n d s z e r t  fejlesztett.  Elsőként  végzett  géntérképezést  (1970)  é s  génen  belüli  finomelemzést  (1980)  idehaza.  A  rekombinálódó  DNS  molekulák  szerkezetével  magyarázta  a  genetikai  térképezés  t ö b b  szabályát.  Az  általánosan  elfogadott  (tankönyvi)  gén­ szabályozási  modell  (DNA  looping  1983)  egyik  felfedezője.  Jelenleg  a  DNS  és  a  szabályozó  fehéije  molekuláris  illeszkedésének  kérdésével  é s  különböző  génszabályozási  k a s z k á d o k k a l  foglalkozik. 

T 68

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

T u d o m á n y o s  közleményei  főleg  a  Cell,  a  PNAS,  Nature,  Genetics,  MGG  folyóiratokban  j e l e n t e k  m e g .  Impakt  f a k t o r a  170,  az  i d e g e n  SCI  hivatkozások  száma  m i n t e g y  500. A klasz­ szikus  é s  molekuláris  g e n e t i k a  integrált  szemléletével  tankönyvet  szerkesztett,  könyvfejezete­ ket,  jegyzeteket,  példatárat  írt.  Doktori  i s k o l á k b a n  témavezető,  a  genetika  vezető  oktatója.  Elsőként  oktatott  Magyarországon  géntechnológiát  laboratóriumban.  Minden  tevékenysége  ge­ netikai  a l a p k u t a t á s h o z  é s  felsőoktatáshoz  kapcsolódik. 

Ajánlók:  Alföldi  Lajos,  Kondorosi  Ádám, 

Vida  Gábor 

R ö h l i c h  Pál  1 9 2 9 ­ b e n  Miskolcon  született.  Szűkebb  szakterülete:  szövet­,  sejt­  és  m o l e k u l á r i s  biológia,  fotoreceptor­kutatás.  A  SOTE  Humánmorfológiai  és  Fejlődésbiológiai  Intézetének  egyetemi  t a n á r a ,  é s  az  1.  sz.  Elektronmikroszkópos  Laboratóriumának  vezetője.  Doktori  értekezését  1994­ben  védte  meg.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Akadémiai  Díj,  Huzella­díj  é s  Purkinje­díj.  Az  e l m ú l t  10  évben  4 0  közleménye  j e l e n t  meg,  ebből  2  magyar  nyelvű  könyvfejezet.  Az  összes  hivatkozások  s z á m a  jóval  2000­en  felüli.  Alapvető  felismeréseket  tett  a  retinális  fotoreceptorok  sejtbiológiája  t e r ü l e t é n ,  különösen  jelentősek  a  rodopszinnak  a  fotoreceptor­membránban  elfoglalt  helyzetére,  a  ciliáris  komplexre,  az  interfotoreceptor  m a t r i x r a  és  a  színspecifikus  csapsejtekre  vonatkozó  originális  vizsgálatai.  Alapvető  továbbá  a  hisztamin­felszabadulás  m e c h a n i z m u s á n a k  felderítése  hízósejtben.  Legfontosabbnak  ítélt  tudományos  m u n k á i :  Exp.  Eye  Res.  10,  80—96,  1970;  Cell  Tiss.  res.  161,  421—430,  1975;  Nature,  57,  9 4 — 1 0 3 ,  1976;  J .  Cell  Biol.  51,  465—483,  1971;  Neuron,  13.  1159—1166,  1994. 

Ajánlók:  Hámori  József,  Salánki 

János 

Sarkadi  Balázs  1 9 4 8 ­ b a n  született  Budapesten.  Fő  k u t a t á s i  területe  a  biológiai  m e m b r á n o k  szerkezete  és  működése.  1986­tól  a  biológiai  tudomány  doktora.  Az  Országos  Haematológiai  é s  Immunológiai  Intézetben  a  Tudományos  Bizottság  elnöke,  a  Magyar  Biokémiai  Egyesület  alelnöke,  tagja  az  MTA  Biokémiai  és  biofizikai  bizottságának,  az  ICRO  vezetőségének,  valamint  t ö b b  nemzetközi  t u d o m á n y o s  társaságnak.  Szerkesztőbizottsági  tagja  a  Biochimica  Biophysica  Acta  с .  nemzetközi  folyóiratnak,  vezetője  az  MTA  Membránbiológiai  Kutatócsoportjának.  Elnyerte  a  Howard  Hughes  Medical  Institute  támogatását,  a  Tankó  Béla­díjat,  ill.  a  Széchenyi  professzori  ösztöndíjat.  T u d o m á n y o s  m u n k á j a  s o r á n  a  vérsejtek  kalcium­függö  k á l i u m  t r a n s z p o r t j á n a k ,  valamint  aktív  k a l c i u m  t r a n s z p o r t j á n a k ,  a  kalcium  p u m p a  molekuláris  m e c h a n i z m u s á n a k  vizsgálatában  ért  el  eredményeket,  m a j d  fluoreszcens  i n d i k á t o r o k  alkalmazásával  vizsgálta  a  kalcium  moz­ gások  szabályozását.  J e l e n l e g  elsősorban  a  daganatok  multidrog­rezisztenciájában  szerepet  játszó  m e m b r á n  transzport  ATPázok  k u t a t á s á v a l  foglalkozik.  Munkatársaival  molekuláris  bi­ ológiai  é s  biokémiai  módszerekkel  vizsgálják  e  fehérjék  szerkezete  és  m ű k ö d é s e  közötti  kap­ csolatot,  diagnosztikus  m ó d s z e r t  dolgoztak  ki  felismerésükre,  valamint  olyan  ú j  molekulákat  fejlesztenek,  amelyekkel  a  tumorok  drog­rezisztenciája  remélhetően  meggátolható.  Tizennégy  könyvfejezet,  ill.  áttekintő  cikk,  valamint  7 8 ,  nemzetközi  folyóiratokban  megjelent  önálló  köz­ lemény  szerzője.  Munkáira  az  idegen  hivatkozások  száma  t ö b b  m i n t  2700,  összesített  impakt  faktora  t ö b b  mint  300. 

Ajánlók:  Dénes  Géza,  Teplán 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

István 

T 69

Akadémiai tagajánlások — 1998

S i p i c z k i  M á t y á s  1948­ban  született  B é k é s c s a b á n .  Szakterülete:  mikroszkopikus  gombák  genetikája,  cito­ lógiája  és  Biogenezise.  A biológiai  t u d o m á n y  doktora  fokozatot  1993­ban  szerezte  m e g  a  h a s a d ó  élesztőgombák  differenciálódásának  genetikai  szabályozásáról  írt  értekezésével.  Jelenleg  a  DOTE  Biológiai  Intézetének,  valamint  a  KLTE  Genetikai  Tanszékének  egyetemi  t a n á r a ,  a z  utóbbinak  alapítója.  S z á m o s  hazai  és  külföldi  t u d o m á n y o s  társaság  tagja,  elnökségi  t a g j a ,  titkára.  Az  MTA  Genetikai  Bizottságának,  az  International  Conferences  o n  Yeast  Molecular  Biology  ren­ dezvénysorozat  mellett  m ű k ö d ő  Finance  a n d  Policy  Committee,  az  Acta  Biologica  Hungarica  szerkesztőbizottságának  tagja.  T u d o m á n y o s  tevékenységének  eredményeit  több  mint  100  közleményben  t e t t e  közzé.  Több  idegen  nyelvű  szakkönyvhöz  írt  fejezeteket  (Molecular  Biology  of  the  Fission  Yeast,  Academic  Press,  1989.;  The  Expanding  Realm  of  Yeast­like  Fungi.  Elsevier,  1987;  Genetics  of  Non­con­ ventional  Yeasts,  Springer  Verlag,  1995),  egy  idegen  nyelvű  t a n k ö n y v  első  szerzője.  Két  nem­ zetközi  rendezvény  elnöke,  t ö b b n e k  szervezőbizottsági  tagja,  ill.  szekcióelnöke  volt.  Számos  nemzetközi  tanfolyam  (UNESCO  és  EMBO)  meghívott  előadója  volt.  Kutató­  é s  oktatómun­ kájával  jelentősen  hozzájárult  a  gombák  molekuláris  biológiai  k u t a t á s á n a k  h a z a i  kiteljesedé­ séhez. 

Ajánlók:  Borhídi  Attila,  Ferenczy 

Lajos 

S z a b a d  J á n o s  1945­ben  született  Nagykállóban.  A  biológiai  t u d o m á n y  doktora  (1990).  Az  MTA  SZBK  kutatója  (1971—1993),  igazgatóhelyettese.  Egyetemi  tanár,  a  SZOTE  Orvosi  Biológiai  Intéze­ t é n e k  vezetője  (1993).  Fejlődésgenetikus.  Kutatási  témája  az  a n y a i  hatás:  hogyan  szabályozzák  a  petesejt  citoplazma  alkotók  az  embriógenezist?  A  kérdést  a  genetika,  a  molekuláris­  és  a  sejtbiológia  módszereivel  Drosophilán  vizsgálja.  Elsőként  jellemezték  az  ősivarsejtek  osztódását,  a  gonádok  kialakulását.  Nőstény­sterilitást  okozó  mutánsokból  kiindulva  értette  m e g  a  sejtmagi  fehérje  import,  a  kromoszóma  szegregáció  é s  az  embriógenezis  elkezdődésének  fontos  lépéseit.  Használják  a  környezeti  mutagének  k i m u t a t á s á r a  kidolgozott  módszereit.  Öt  évet  dolgozott  Svájc­ b a n .  az  USA­ban  és  Németországban,  Nobel­dijasokkal  is.  69  dolgozatával  170  i m p a k t  faktort  és  9 0 9  hivatkozást  gyűjtött.  Akadémiai  Díjas  (1993).  Sikeres  nemzetközi  és  hazai  pályázó.  Biofizikát,  genetikát  é s  orvosi  biológiát  tanít(ott),  jegy­ zeteket  írt,  tanítványokat  nevel(t).  Doktori  iskola  programvezető.  A  SZOTE  dékánhelyettese  (1994—1997),  a  Magyar  Genetikusok  Egyesületének  alapító  főtitkára  (1991—1995).  Tagja  az  MTA  Genetikai  és  a  Sejtbiológiai  Bizottságainak.  Dolgozik  az  Országos  Akkreditációs  Bizottság,  az  OTKA  és  a  FTT T u d o m á n y o s  K u t a t á s  Bizottságában.  Tagja  a z  Európai  Molekuláris  Biológiai  Organizációnak  (1993). 

Ajánlók:  Alföldi  Lajos,  Székely 

György 

S z a b ó  T.  A t t i l a  1941­ben  született  Kolozsvárott.  1987­ig  a  kolozsvári  Agráregyetem  Növénytani  Tanszékén  dolgozott  (utolsó  beosztása:  t u d o m á n y o s  főmunkatárs).  E b b e n  az  évben  került  a  szombathelyi  Berzsenyi  Dániel  Tanárképző  Főiskolára,  ahol  előbb  önálló  génökológiai  l a b o r t  és  kísérleti  kertet  (1989),  m a j d  növénytani  tanszéket  szervezett  (1991).  A  Magyar  Természettudományi 

T 70

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

Múzeum  Növénytárának  igazgatója  (1990—1991)  és  a  BDTF  t u d o m á n y o s  főigazgatóhelyettese  (1990—1995),  1995­ben  elnyerte  az  MTA  D o k t o r a  címet,  1996­tól  habilitált  egyetemi  tanár.  Szakterületei  az  alkalmazott  botanika,  a  genetikai  tartalékok  és  a  növényi  mikroevolúció  k u t a t á s a ,  az  etnobotanika  és  a  botanikatörténet.  M u n k á s s á g á t  több  mint  2 2 0  magyar  és  idegen  nyelvű  szakközlemény  jelzi:  3  monográfia,  23  tanulmánykötet,  valamint  folyóiratcikkek,  recenziók.  1987  é s  1997  között  Szombathelyen  n e v é h e z  fűződik  az  önálló  felsőfokú  n ö v é n y t a n i ,  örök­ léstani­származástani,  környezetvédelmi  o k t a t á s  megszervezése.  Kiadta  a  Bio  T á r  (1988)  és  a  Bio  Tár  Electronic  sorozatokat  (Amplicon,  Collecta  Clusiana,  Germoplasma,  Haynaldia),  az  első  magyar  t u d o m á n y o s  „sugárlemezt"  (1990),  valamint  e n n e k  folytatásaként  a  magyar  ter­ m é s z e t t u d o m á n y o s  irodalom  kezdeteinek  e l e k t r o n i k u s  feldolgozását  (CD­ROM.  1996).  Alapító,  vezetőségi,  ill.  r e n d e s  tagja  8  külföldi  és  10  belföldi  t u d o m á n y o s  társaságnak,  többek  között  a  Londoni  L i n n e a n  Society­nek,  a  Regensburgi  Botanikai  T á r s a s á g n a k ,  a  Nem­ zetközi  C l u s i u s ­ k u t a t ó  T á r s a s á g n a k ,  a  Szombathelyi  T u d o m á n y o s  T á r s a s á g n a k  é s  a  NyERSZ  T u d o m á n y o s  Bizottságának,  elnöke  az  MTA  Botanikai  Bizottságának. 

Ajánlók:  Borhídi  Attila,  Pócs  Tamás  T r ó n  L a j o s  1941­ben  Debrecenben  született.  Szakterülete  a  biofizika,  immunológia,  molekuláris  és  sejtbiológia,  radiobiológia,  élő  szövetek  és  szervek  funkcionális  vizsgálata.  Egyetemi  tanár,  a  DOTE  Pozitron  Emissziós  Tomográf  C e n t r u m á n a k  igazgatója.  A  biológiai  t u d o m á n y  doktora  fokozatot  1985­ben  szerezte  m e g  sejtfelszíni  antigének  topológiai  é s  dinamikai  sajátságairól  írt  értekezésével.  Tizenöt  éve  tagja  (hat  éven  á t  elnöke  volt)  az  MTA  Biofizikai  Bizottságának.  Részt  vett  az  OTKA  infraindividuális  és  m o l e k u l á r i s  biológia  s z a k m a i  zsűrijének  m u n k á j á b a n ,  tagja  volt  az  OTKA  Élettudományi  Szakkollégiumának,  elnöke  volt  az  OTKA  műszerpályázat  élettudományi  zsűrijének.  T ö b b  nemzetközi  konferencia  szervezője,  ill.  meghívott  előadója  volt.  Tagja  s z á m o s  hazai  és  nemzetközi  t u d o m á n y o s  társaságnak.  Egy  évtizedig  végzett  magfizikai  vizsgálatok  u t á n  1972­től  kapcsolódott  be  a  biológiai  ku­ tatásokba.  Tiz  éven  át  egyszerűbb  biofizikai­biokémiai  rendszerek  m ű k ö d é s é n e k  é s  szabályo­ z á s á n a k  törvényszerűségeit  tanulmányozta,  m a j d  érdeklődése  a  m a g a s a b b  szervezettségű  rend­ szerek  felé  fordult.  Modern,  hatékony  m ó d s z e r t  fejlesztett  ki  a  sejtfelszíni  a n t i g é n e k  szupra­ molekuláris  szerkezetének  vizsgálatára.  Nevéhez  fűződik  a  citoplazma  m e m b r á n  dinamikus  vizsgálatának  hazai  megkezdése.  Létrehozta  é s  irányítja  Közép­Európa  első  pozitron  emissziós  tomográf  központját.  Közleményeinek  száma  92.  tudományos  eredményeit  a  szakirodalom  igen  g y a k r a n  idézi.  A  vezetése  alatt  végzett  k u t a t á s o k  eredményeiből  5  k a n d i d á t u s i  és  3  t u d o m á n y  doktora  ér­ tekezés  készült.  Jelenleg  7  P h D  hallgató  m u n k á j á t  irányítja.  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á é r t  1972­ben  é s  1989­ben  Akadémiai  Díjjal  t ü n t e t t é k  ki. 

Ajánlók:  Damjanovich 

Sándor,  Tigyi 

József 

U d v a r d y  A n d o r  1 9 3 8 ­ b a n  Budapesten  született.  Szakterülete  a  molekuláris  biológia.  A  r e k o m b i n á n s  DNS  technika  bevezetésében  j á t s z o t t  úttörő  s z e r e p é é r t  1981­ben  Akadémiai  Díjban  részesült.  1978­tól  önálló  m u n k a c s o p o r t  vezetőjeként  először  egy  D r o s o p h i l a  hősokk­gén  molekuláris  szintű  jellemzését  végezte  el,  m a j d  1980—85  között  a  p r i n c e t o n i  egyetemen  felfedezett  és 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 71

Akadémiai tagajánlások — 1998

jellemzett  egy  olyan  ú j  t í p u s ú  k r o m a t i n s t r u k t ú r á t  (ses),  a m e l y  elválasztja  a  különböző  kro­ m a t i n d o m é n e k e t  (Trends  in  Genet.  7:  3 3 5 ,  1991).  Az  e r e d m é n y  tankönyvi  a d a t t á  vált.  Másik  fontos  felfedezése:  a  topoizomeráz  II.  enzim  lokalizált  elrendezésének  igazolása  (Nature,  News  and  Views  316:  394,  1985).  A  doktori  fokozat  megszerzése  (1987)  u t á n ,  a z  eukariota  sejt  szabályozott  fehérjelebontásának  m e c h a n i z m u s á t  és  szabályozását  vizsgálta.  Homogenitásig  tisztította  azt  a  multiprotein  komplexet,  amely  a  f e h é r j e b o n t á s é r t  felelős  2 6 S  proteáz  speci­ fitását  meghatározza  (Nature,  News  and  Views  366:  211,  1993).  Másik  f o n t o s  friss  eredménye  a  n u k l e á r i s  fehéijetranszportért  felelős  egyik  citoplazmatikus  receptor  t i s z t í t á s a  és  jellemzése.  E  m u n k á i  alapján  az  EMBO  1996­ban  tagjává  választotta.  Közleményei  a  legszínvonalasabb  folyóiratokban  jelentek  meg,  k u m u l a t í v  impakt  faktora  340,  idegen  idézeteinek  s z á m a  943.  A  J A T E  „Molekuláris  biológia"  főkollégiumának  m u n k a ­ tervét  ö  dolgozta  ki. 

Ajánlók:  Patthy  László,  Venetianer 

Pál 

V í g h  L á s z l ó  1950­ben  Magyarszerdahelyen  született.  Szakterülete:  m e m b r á n b i o k é m i a  é s  ­biofizika,  mo­ lekuláris  stresszbiológia.  A  biológiai  t u d o m á n y o k  doktori  fokozatát  1991­ben  szerezte  meg  a  hőmérsékletadaptáció  é s  a  stressztürés  témaköréből  írott  értekezésével.  1986­tól  az  MTA SZBK  Biokémiai  Intézetének  csoportvezetője,  1993­tól  az  intézet  igazgatója,  illetve  jelenleg  az  SZBK  általános  főigazgató­helyettese.  Több  h a z a i  é s  nemzetközi  t u d o m á n y o s  t á r s a s á g ,  illetve  szer­ kesztőbizottság  tagja.  A  „ S t r a u b  Örökség"  Alapítvány  k u r a t ó r i u m i  elnöke.  Részt  vett  számos  nemzetközi  tudományos  rendezvény  szervezésében,  azokon  rendszeresen  meghívott  előadó.  Három  P h D  akkreditációs  program  k e r e t é b e n  oktat.  S z á m o s  könyvfejezet,  review  cikk,  s z a b a d a l o m  szerzője,  publikációinak  s z á m a  meghaladja  a  százat.  A  hőmérsékletadaptáció,  illetve  a  „biológiai  hőmérsékletérzékelés"  terén  tett  felis­ merései,  azok  alkalmazott,  gyógyszeripari  vonatkozásai  (pl.  legutóbb  a  N a t u r e  Medicine  h a ­ sábjain  közzétett  eredményei)  igen  komoly  nemzetközi  e l i s m e r é s t  váltottak  ki. 

Ajánlók:  Farkas  Tibor,  Szabó  István 

Mihály 

Z á v o d s z k y  P é t e r  1939­ben  született  Debrecenben.  Az  MTA  Enzimológiai  Intézetének  t u d o m á n y o s  t a n á c s ­ adója,  egyetemi  tanár  (ELTE).  Interdiszciplináris  szerkezeti  biokémiai  iskolát  teremtett,  ahol  a  molekuláris  biológiai,  enzimológiai  é s  szerkezetvizsgáló  módszerek  alkalmazásával  együtt  dolgoznak  fizikusok,  biológusok  és  vegyészek.  Eddig  h á r o m  egyetemi  t a n á r ,  két  Széchenyi  professzor  é s  tíz  ma  is  a k t i v a n  kutató  d o k t o r  került  ki  ebből  a  laboratóriumból.  Megállapította,  hogy  az  alloszterikus  enzimek  esetén  a  ligandumok  által  kiváltott  konfor­ mációváltozások  a  molekula  egészére  kiterjednek,  s  a  konformációváltozásokat  a  konformációs  fluktuációk  eloszlásának  átrendeződése  a l a p j á n  értelmezte,  (B.B.A.  132,  2 6 0 ,  1970;  132,  271,  1970)  A  szerkezeti  flexibilitás,  a  hidratáció  é s  általános  topológia  v o n a t k o z á s á b a n  az  „egyen­ értékű  állapotok"  elvét  j a v a s o l t a  a  fehérjék  mutációs  alkalmazkodási  s t r a t é g i á j á n a k  leírására  (Biochemistry  29,  7585,  1990;  FEBS  Letters  268,  344,  1990).  A  C l  e n z i m a t i k u s  alegységeinek  e u k a r i o t i k u s  expressziójával,  deléciós­,  p o n t ­  és  d o m é n c s e r é s  m u t á n s o k  készítésével  nagy­ m é r t é k b e n  hozzájárult  e  bonyolult  m o l e k u l a  szerkezetének  é s  aktiválási  m e c h a n i z m u s á n a k  megértéséhez  (Biochemistry  31,  4154,  1992;  Annual  Rev.  Immunol.  5,  2 1 ,  1987;  J .  of  Im­ munology  158,  937,  1997). 

T 72

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

Eddig megjelent  75 közleményének,  egy könyvének  s három  könyvrészletének  a n y a g á t  döntően  hazai  kísérleti  m u n k á k  alapján  publikálta.  Összesített  impakt  faktora  235,  d o k u m e n t á l t  idézett­ sége  813.  Szerkesztőbizottsági  tagja  az  Archives  of  Biochemistry  and  Biophysics  с .  folyóiratnak.  A  h a t v a n a s  években  ő  indította  el  a  biofizika  oktatást  az  ELTE­n  és  az  MTA  Enzimológial  Intézetében.  Az  MTA  Élettani  Kuratóriumának  tagja.  A  Magyar  Innovációs  Szövetség  alelnöke,  a  Magyar  Innovációs  Nagydíj  egyik  életrehívója.  Az  Ifjúsági  Innovációs  Verseny  szervezője. 

Ajánlók:  Dénes  Géza,  Keszthelyi 

Gazdaság­ 

és  Jogtudományok 

Lajos 

Osztálya 

R E N D E S  T A G S Á G R A  H a r m a t h y  A t t i l a  1937­ben  született  B u d a p e s t e n .  Szűkebb  szakterülete  a  polgári  jog.  1993  ó t a  az  MTA  levelező  tagja.  Az  ELTE  Állam  és  J o g t u d o m á n y i  Karának  egyetemi  t a n á r a .  Tizenöt  könyve,  közel  kétszáz  magyar  és  idegen  nyelven  megjelent  t a n u l m á n y a ,  kodifikációs  m u n k á s s á g a ,  oktató­előadó  tevékenysége  a  m a g y a r  polgári  jog,  különösen  a  g a z d a s á g i  viszo­ nyok  m ű k ö d é s é t  és  fejlesztését  szolgáló  jogterületek,  a  nemzetközi  gazdasági  j o g  é s  az  ösz­ szehasonlító  jog  nagyfokú  gazdagodását  és  fejlődését  hozta.  Ezt  számos  h a z a i  é s  külföldi  kitüntetés  é s  akadémiai  tagság,  valamint  t u d o m á n y o s  közéleti  tisztsége,  így  az  MTA  alelnökévé  választása  is  kifejezésre  j u t t a t j a .  Az  MTA  levelező  tagjává  választása  óta  született  huszonöt  m u n k á j a  közül  kiemelkedik:  a  magyar  j o g r e n d s z e r  egészét  b e m u t a t ó  I n t r o d u c t i o n  to  the  H u n g a r i a n  Law  с .  n a g y  kötet  (Meg­ jelenés  alatt),  amelynek  szerkesztése  mellett  ő  írta  a  szerződések,  a  kártérítési  jog  és  a  ke­ r e s k e d e l m i j o g  c.  fejezeteket; az  általa,  ill. társszerkesztövel  szerkesztett  Polgári  Jogi  Dolgozatok.  Versenyjogi  é s  Társasági  Jogi  Tanulmányok,  ill. Jogi  Tanulmányok  c.  sorozat  ( B u d a p e s t  1993—  1996);  nagy  fejezetei  a  két  Polgári  jogi  k o m m e n t á r b a n  (1995,  1997);  a  J o g h a r m o n i z á c i ó  az  Európai  Unióhoz  való csatlakozás  perspektívájában  (Magyar T u d o m á n y ,  1995,  10.  s z á m  1158—  1162.  o.),  valamint  A polgári jogi  kodifikációról c.  t a n u l m á n y a  (Nizsalovszky  E n d r e  Emlékkönyv,  Budapest,  1994.  105—116.  o.).  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á é r t  elnyerte  a  M u n k a  Érdemrend  a r a n y  fokozatát,  a  Köztársasági  É r d e m r e n d  Középkeresztjét,  a  Deák  F e r e n c ­ t á r s a d a l o m t u d o m á n y i  díjat,  a  f r a n c i a  Ordre  Na­ tional  d u  Mérite  kitüntetést.  Tagja  az  Európai  Tudományos  Akadémiának,  a  Nemzetközi  Ke­ reskedelmi  Jogi  Akadémiának,  a  Nemzetközi  Összehasonlító  Jogi  Akadémiának. 

Ajánlók:  Herczegh  Géza,  Király  Tibor,  Mádl  Ferenc,  Vékás 

Lajos 

L ő r i n c z  L a j o s  1935­ben  Debrecenben  született.  S z ű k e b b  szakterülete:  a  közjog,  a  közigazgatás­tudomány.  Az  Államigazgatási  Főiskola  tanszékvezető  egyetemi  tanára,  az  ELTE  Állam­  és  J o g t u d o m á n y i  Kar  egyetemi  t a n á r a ,  1990  óta  az  MTA levelező  tagja.  Székfoglaló  előadásának  címe:  Állandóság  és  változás  a  közigazgatásban.  Levelező  taggá  választása  óta  két  területen  folytat  k u t a t á s o k a t .  Az  elsöhöz  a z o k a t  lehet  sorolni,  amelyek  a  közigazgatás  stabilitásával  é s  változásaival,  a  magyar  és  a  külföldi  fejlődési 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 73

Akadémiai tagajánlások — 1998

trendek,  kutatási  irányzatok  b e m u t a t á s á v a l  foglalkoznak.  E  kutatások  megállapításait,  n o h a  elméleti  és  összehasonlító  jellegűek,  a  magyar  közigazgatási  reform  távlati  p r o g r a m j á n a k  összeállításánál  s z á m o s  esetben  figyelembe  vették  (Közigazgatás:  tegnap,  m a ,  holnap.  Szent­ péteri  István  emlékkönyv,  Szeged,  1996).  A  kutatások  m á s i k  csoportja  a  közigazgatás  személyi  állományával  foglalkozik.  A  t a n u l  m á n y o k  a  közszolgálati  problematika  m i n d e n  nemét  é s  vonatkozási  p o n t j á t  érintik:  a  létszám  megállapításától  kezdődően  a  képzés,  továbbképzés  g o n d j a i n  keresztül  a  személyzetpolitikai  modernizáció  szükségességéig  (A  szocialista  zsákmányrendszertől  a  merit­system  küszöbéig.  Magyar  közszolgálat.  B u d a p e s t ,  1995:  A  független  és  s e m l e g e s  közszolgálat  lehetősége.  Tár­ s a d a l o m k u t a t á s ,  1997.  1—2.  szám).  Jelentősek  azok  a  m u n k á i  is,  amelyek  az  alkotmányozással,  a  közigazgatás  modernizá­ lásával  függnek  össze  (The  Fiscal  Devolution  Process  in  Hungary,  Will  Decentralization  S u c ­ ceed?  Harvard  University,  1991.  Cambridge).  Lőrincz  Lajos  j e l e n t ő s  szerepet  j á t s z i k  a  t u d o m á n y t e r ü l e t é n  m ű k ö d ő  nemzetközi  t u d o ­ m á n y o s  és  egyéb  szervek  tevékenységében.  Egy  évtizeden  keresztül  a  brüsszeli  székhelyű  Institut  Internationale  d e s  Sciences  Administratives  alelnöke  volt,  jelenleg  egy  t u d o m á n y o s  bizottságának  elnöke,  végrehajtó­bizottsági  tagja  az  Association  Internationale  des  Ecoles  et  I n s t i t u t s  d ' A d m i n i s t r a t i o n  elnevezésű  nemzetközi  szervezetnek.  Rendszeresen  t a r t  előadásokat  az  Université  de  Paris  I.  meghívására,  díszdoktora  az  Université  d'  Aix­Marseille­nek. 

Ajánlók:  Kulcsár  Kálmán, 

Herczegh  Géza,  Király  Tibor 

S z e n t e s  Tamás  Dunakeszin  született  1933­ban.  S z ű k e b b  szakterülete  a:  világgazdaságtan  és  a  fejlődés  g a z d a s á g t a n a .  1993­ban  lett  az  MTA levelező  tagja.  Székfoglaló  előadását  Világgazdaság,  n e m ­ zeti  fejlődés  és  az  elméletek  relevanciája  címmel  tartotta  m e g .  Nemzetközileg  elismert  elméleti  k u t a t á s a i é r t  1985­ben  Állami  Díjat  k a p o t t .  A  BKE  tanszékvezető  t a n á r a .  Szentes  T a m á s  levelező  taggá  v á l a s z t á s á t  követően  e l s ő s o r b a n  a  széles  értelemben  vett  világgazdaságtan  elméleti  és  módszertani  i s m e r e t a n y a g á n a k  történeti  é s  kritikai  feldolgozá­ s á h o z  látott  hozzá.  E  m u n k á j á n a k  eredményeként  született  kötetet  (Aula,  B u d a p e s t ,  1995.  8 9 1  о. )  a  könyvkiadók  1995­ben  megrendezett  könyvkiállításának  t á r s a d a l m i  zsűrije  „Az  év  szakkönyve"  címmel  t ü n t e t t e  ki.  Emellett  több  m á s  m u n k á j a  is  megjelent,  főként  külföldön,  melyek  a  kelet­európai  átalakulással,  a  Dél  problémáival,  a  nemzetközi  segélyezéssel,  a  glo­ balizálódással,  a  fejlődéselméletekkel  foglalkoztak.  Jelenleg  a  The  Political  Economy  of  Un­ derdevelopment  с .  (1971  é s  1988 között  10  nyelven,  összesen  16 kiadást  elért)  m o n o g r á f i á j á n a k  átdolgozásán  és  a  rendszerváltás  fejlődéselméleti  feldolgozásán  munkálkodik.  Széles  körű  tevékenységet  folytat  a  h a z a i  magyar  és  a n g o l  nyelvű  o k t a t á s i  p r o g r a m o k b a n .  Tevékenyen  részt  vesz  a  d o k t o r k é p z é s b e n ,  irányítja  a  Nemzetközi  k a p c s o l a t o k  PhD  prog­ r a m o t .  1994­ben  és  1 9 9 6 ­ b a n  a  kaliforniai  egyetemen  m e g h í v o t t  v e n d é g p r o f e s s z o r k é n t  ok­ t a t o t t .  Elnöke  az  MTA  Nemzetközi  g a z d a s á g ­  és  f e j l ő d é s t a n i  t u d o m á n y o s  b i z o t t s á g á n a k ,  v á l a s z t o t t  tagja  a  Doktori  T a n á c s n a k ,  a  Könyv­  és  Folyóiratkiadó,  v a l a m i n t  a  K u t a t á s é r ­ tékelési  Bizottságnak. 

Ajánlók:  Simái  Mihály,  Kulcsár  Kálmán,  Mátyás 

T 74

Antal 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

LEVELEZŐ  T A G S Á G R A  B a l o g h  I s t v á n  B u d a p e s t e n  született,  1936­ban.  1990­ben  nyerte  el  a  filozófiai  t u d o m á n y  doktora  címet.  Jelenleg  a z  MTA  Politikai  T u d o m á n y o k  Intézetének  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó j a .  Fő  k u t a t á s i  területe:  a  modernség  d i n a m i k á j a  és  a  kelet­közép­európai  modernizáció  társadalomelméleti  kérdései,  ezzel  összefüggésben  a  politika,  a  jog  és  az  erkölcs  intézményes  kapcsolódása.  Legfontosabb  tudományos  m u n k á j a  a  Társadalmi  információ  (Gondolat  Kiadó,  1979.  3 4 3  o.),  melyben  a  hazai  t u d o m á n y o s  irodalomban  elsőként  tesz  kísérletet  az  információ  jelelméleti­ pragmatikai  interpretációjára,  s  ennek  alapján  egy  szisztematikus  jelelmélet  kidolgozására.  Ki­ emelendő  továbbá  a  Szubjektum  nélküli  történelem?  Európai  alternatívák  című  könyve  (1988),  mely  a  m o d e r n  társadalomelméletek  meghatározó  tendenciáit  vázolja  fel.  Jelentós  m u n k á j a  A  forradalmi  ész  kritikája  (1990),  amely  a  kelet­közép­európai  á t a l a k u l á s  elméleti  hátterét  táija  fel,  s  a  nemzetközi  irodalomban  is  kezdeményező  módon  foglalja  össze  a  társadalomelméletnek  mint  a  modernséggel  összekapcsolódó  —  a  politikatudomány,  a  jog  és  a  filozófia  határterületén  kibontakozó  —  új  tudományos  diszciplínának  alapvető  témáit,  elemzési  módszereit.  Az  elmúlt  tíz  évben  magyar  nyelven  2  önálló  könyve  és  5  könyvrészlete  jelent  meg,  egy  további  befejezett  monográfiája  megjelenés  alatt  áll,  idegen  nyelven  két  könyve  került  kiadásra.  Tudományos  cikkeinek  s z á m a  több  mint  kilencven,  ebből  18­at  külföldi  folyóiratokban  tett  közzé. 

Ajánlók:  Cseh­Szombathy 

László,  Szentes 

Tamás 

B é l y á c z  I v á n  1949­ben  született  B a t t o n y á n .  Szűkebb  szakterülete:  a  befektetések  gazdaságossága,  a  vállalati  b e r u h á z á s o k  finanszírozása,  az  amortizáció  elméleti  é s  gyakorlati  kérdései.  Doktori  értekezését  1990­ben  védte  meg.  A  JPTE  Közgazdaságtudományi  K a r á n a k  egyetemi  t a n á r a .  K u t a t á s a i  során  kiemelkedő  t u d o m á n y o s  eredményeket  ért  el  az  amortizáció  tökeelméleti  gyökereinek  azonosítása,  a  költségamortizáció  és  értékamortizáció  megkülönböztetése  terüle­ tén.  A  t é m á b a n  a  következő  négy  könyvet  publikálta:  Amortizáció  é s  pótlás  (1992);  Amorti­ zációselmélet  (1993):  A  tőke  megőrzésének  koncepciói  (1994);  Az  amortizáció  költség­  és  értéktermészetéről  ( 1994).  Az elmúlt  tíz évben  magyar  nyelven  9  könyvet  publikált.  Tudományos  cikkeinek  száma  30.  ebből  22  magyar  nyelven.  8  idegen  nyelven  jelent  meg  (Janus  Pannonius  Egyetemi  Kiadó). 

Ajánlók:  Szabó  Kálmán,  Erdős  Tibor  F e r g e  Z s u z s a  1931­ben  született  B u d a p e s t e n .  S z ű k e b b  szakterülete:  a  szociálpolitika.  Jelenleg  az  ELTE  Szociológiai  és  Szociálpolitikai  Intézet  és  Továbbképző  Központ  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  1982­ben  nyerte  el  a  szociológiai  t u d o m á n y o k  doktora  címet.  Az  Európai  Akadémia  tagja  (1993);  1995­ben  Széchenyi­díjat.  1996­ban  Pro  Urbe  Díjat  nyert.  Az  Edinburghi  Egyetem  díszdoktora  (1997).  Ferge  Zsuzsa  a  KSH  m u n k a t á r s a k é n t  a  rétegkutatások  egyik  kezdeményezője.  A  magyar  társadalomszerkezet  vizsgálatát  széles  körű  elméleti  stúdiumokkal  társítja.  Publikációi  a  struk­

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 75

Akadémiai tagajánlások — 1998

t ú r a k u t a t á s  nemzetközi  irodalmában  fontos  hivatkozási  alapul  szolgálnak.  Később  érdeklődésének  homlokterébe  a  társadalmi  újratermelést  meghatározó  mechanizmusok  kerültek,  s  ezek  sorában  mindenekelőtt  a  társadalompolitika.  Elméleti  és  gyakorlati  tevékenységének  így  vált  centrális  kér­ désévé  a  szociálpolitika.  Szerepe  úttörő  jelentőségű.  Tanulmányíróként  és  a  társadalompolitika  szereplőjeként  a  hazai  szociálpolitika  intézményesülésében  szerzett  elévülhetetlen  érdemeket.  Tizenöt  könyve  (ebből  3  angol  nyelven),  150  cikke  (egyharmada  vezető  amerikai,  angol,  f r a n c i a  szakfolyóiratokban)  jelent  meg.  Legfontosabb  m u n k á i :  T á r s a d a l m u n k  rétegződése  (Köz­ gazdasági  és  Jogi  Kiadó,  1969);  A  Society  in  t h e  Making.  H u n g a r i a n  Social  and  Societal  Policy,  1945—1975  (Penguin,  1979,  Harmondsworth,  Middlesex,  S h a r p e ,  1980,  White  Plains,  New  York);  T á r s a d a l m i  ú j r a t e r m e l é s  és  társadalompolitika  (KJK  1982). 

Ajánlók:  Huszár  Tibor,  Enyedi 

György 

Kádár  Béla  1934­ben  Pécsett  született.  Főbb  k u t a t á s i  területe  a világgazdaság  és  szerkezeti  átalakulása,  a  történelmileg  megkésett  modernizáció  és  az  1989  u t á n i  á t a l a k u l á s  külgazdasági  problémái.  A  világgazdaság  szerkezeti  változásaival  foglalkozó  disszertációjával  1981­ben  nyerte  el  a  köz­ g a z d a s á g t u d o m á n y  doktora  fokozatot.  1990.  m á j u s  —  1994.  j ú l i u s  között  az  Antall­  (Boross­)  k o r m á n y  külgazdasági  minisztere  volt.  Jelenleg  országgyűlési  képviselő,  é s  ebben  a  minősé­ gében  az  Országgyűlés  Költségvetési  Bizottságának  elnöke.  Kutatási  eredményeit  több  m i n t  4 0 0  közleményben  publikálta.  Eddigi  t u d o m á n y o s  pálya­ f u t á s a  során  8  közgazdasági  könyvet  írt.  kettő  angol  nyelven  is  k i a d á s r a  került.  A  legfonto­ s a b b n a k  ítélt  m u n k á i :  External  Liberalizaüon  in  Overcoming  t h e  T r a n s f o r m a t i o n  crisis,  (ed.  b y  H.  Seibert,  J .  С .  В .  Mohr,  T ü b i n g e n  1993.  pp.  173—188);  U n g a r n s  Strategie  f ü r  die  EU  Osterweiterung  (Europäische  R u n d s c h a u ,  1 9 9 7 / 3 .  Bées,  pp.  51—60.).  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Akadémiai  Díj  (1985),  Kiadói  nívódíj  (1978;  1980,  1982).  „A  szociális  piacgazdaságért"  díj  a  b o n n i  Gazdaságpolitikai  Klubtól  (1993),  a  S a n  Marcos  Egyetem  díszdoktora  (1993). 

Ajánlók:  Csikós­Nagy 

Béla,  Mátyás 

Antal 

Rácz  Attila  Miskolcon  született  1938­ban.  S z ű k e b b  szakterülete  az  alkotmányjog.  Jelenleg  az  Állam­ igazgatási  Főiskola  Államjogi  T a n s z é k é n e k  vezetője.  Doktori  értekezését  1987­ben  védte  meg.  Rácz  Attila  alkotmányjogi  és  közigazgatási  jogi  tárgykörökben  folytatott  értékes  és  nem­ zetközi  szinten  is  elismerést  kiváltó  k u t a t á s o k a t .  Külön  kiemelendők  a  hazai  és  külföldi  al­ kotmányfejlődés  kérdéseit,  az  alkotmányos  változások  módozatait  elemző  tanulmányai.  Az  utóbbi  10  évben  szerzője  volt  m a g y a r  nyelven  egy  könyvnek  és  5  könyvrészletnek,  12  tudo­ m á n y o s  cikknek.  Idegen  nyelven  társszerzője  és  szerzője  4  könyvnek,  egy  könyvrészletnek  és  5  t u d o m á n y o s  cikknek.  Ismert  hazai  és  külföldi  hivatkozásainak  s z á m a :  72.  Legfontosabbnak  ítélt  m u n k á i :  Az igazságszolgáltatási  szervezet  egysége  és  differenciálódása  (Akadémiai  Kiadó,  Budapest,  1972.  211  o.);  A  törvényesség  és  a  közigazgatás  (Akadémiai  Kiadó,  B u d a p e s t ,  1990.  206  o.);  C o u r t s  and  Tribunals.  A  Comparative  S t u d y  (Akadémiai  Kiadó.  B u d a p e s t ,  1980.  246  o.),  amely  az  európai  é s  USA­beli  bírósági  rendszerek  összeha­ sonlító  jellegű  feldolgozása. 

Ajánlók:  Harmathy 

T 76

Attila,  Lörincz  Lajos 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

S á r k ö z y  T a m á s  1940­ben  született  B u d a p e s t e n .  Szűkebb  szakterülete  a  polgári  jog,  a  gazdaság  é s  állami  i r á n y í t á s á n a k  jogi  problémái.  A  BKE  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  1978­ban  védte  meg  doktori  értekezését.  T u d o m á n y o s  tevékenységéért  1985­ben  Állami  Díjban  részesült.  Sárközy  T a m á s  jogi  t a n u l m á n y a i t  az  ELTE  Jogi  Karán  1963­ban  „ u m m a  c u m  l a u d e  mi­ nősítéssel  fejezte  be.  1969­ben  került  az  MTA  Állam­  és  J o g t u d o m á n y i  Intézetébe,  ahol  az  Intézet  Polgári  Jogi  Főosztályán  először  m u n k a t á r s k é n t ,  majd  f ő m u n k a t á r s k é n t ,  k é s ő b b  tu­ d o m á n y o s  osztályvezetőként  (Vállalati  Jogi  Főosztály)  dolgozott.  1993­ban  az  Intézet  Polgári  Jogi  Főosztályának  vezetésére  kapott  megbízást.  Tudományos  k u t a t á s o k a t  a  tulajdonjog,  a  jogi  személyiség,  a  társasági  jog,  illetőleg  gazdaságirányítási  jog  t e r ü l e t é n  végez.  A  civilisztikán  belül  t e h á t  elsősorban  a  gazdasági,  Illetve  kereskedelmi  jogot  műveli.  Jelenleg  a  volt  szocialista  országok  privatizációs jogáról  szóló  monográfián  dolgozik.  M u n k á s s á g á n a k  jelentős  eredményei  közvetlenül  kapcsolatban  állnak  a  magyar  gazdaságfejlődés  jogi  vonatkozásaival.  A  vállalati  szervezetek  és  formák jogi  k i m u n k á l á s a  az  ő  nevéhez  fűződik,  a h o g y a n  a  társasági  jog  m o d e r n  formáinak  hazai  meghonosítása  is.  A  privatizáció  magyarországi  elméleti  és  gyakorlati  jogi  kérdéseinek  kidolgozása  is jórészt  az  ő  nevéhez  fűződik. T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á n a k  sajátos  jellemzője,  hogy  az  elméleti  problémák  megoldásától  rendszerint  eljut  a  gyakorlatban  felmerülő  kérdések  megválaszolásáig.  Elméleti  és  gyakorlati  tevékenysége  így  a  magyar  j o g t u d o m á n y b a n  igen  ritka  egységben  tárul  elénk.  Eddig  több  m i n t  40.  részben  idegen  nyelven  megjelent  könyvet,  v a l a m i n t  több  m i n t  2 0 0  t a n u l m á n y t  írt.  Emellett  több  tankönyvnek,  illetve  jegyzetnek,  valamint  s z á m o s  ismeretterjesztő  kiadványnak,  kézikönyvnek  is  szerzője. 

Ajánlók:  Kulcsár  Kálmán,  Palánkai 

Tibor 

S ó l y o m  L á s z l ó  1942­ben  született  Pécsett.  Szűkebb  szakterülete  a  polgári  jog.  Doktori  értekezését  is  e  t é m a k ö r b e n  védte  meg  1981­ben.  A  Magyar  Köztársaság  Alkotmánybíróságának  elnöke.  Sólyom  László  a  magyar  j o g t u d o m á n y  belföldön  és  külföldön  e g y a r á n t  elismert  képviselője.  A  polgári  jogi  felelősség,  a  környezetvédelem  polgári  jogi  kérdéseiről,  a  személyiségi  jogokról,  legújabban  pedig  különböző  alkotmányjogi  kérdésekről  írt  könyvei  és  cikkei,  k u t a t ó  é s  oktató  tevékenysége  a  tudományos  élet  megbecsült  résztvevőjévé  tették.  T a n u l m á n y o k a t  folytatott  az  University  of  Californiá­n,  a  kölni  és  a  f r a n k f u r t i  egyetemeken,  tanított  a  j e n a i  egyetemen  és  vendégprofesszor  volt  a  m ü n s t e r i  egyetemen.  1966  óta  többször  volt  előadója  a  Yale  Law  School  alkotmányjogi  s z e m i n á r i u m á n a k ,  s z á m o s  nemzetközi  t u d o m á n y o s  rendezvénynek.  1995­től  t a g j a  a  Wissenschaftskolleg  zu  Berlin  t u d o m á n y o s  t a n á c s k o z ó  testületének.  Öt  könyve  közül  négy  idegen  nyelven  is  megjelent,  t a n u l m á n y a i n a k  száma  m e g h a l a d j a  a  nyolcvanat,  s  ezek  c s a k n e m  fele  idegen  nyelvű  közlés.  Könyvei  közül  kiemelendők:  A  polgári  jogi  felelősség  hanyatlása  (Akadémiai  Kiadó,  1977.  204  o.,  angolul  1980­ban);  A  személyiségi  jogok  elmélete  (Közgazdasági  é s  Jogi  Könyvkiadó,  1983.  344  o.);  Verfassungsgerichtsbarkeit  in  U n g a r n  (G.  Brunnecherrel  társszerzöségben,  Baden­Baden,  1995.  6 3 4  p.) 

Ajánlók:  Mádl  Ferenc,  Herczegh  Géza,  Harmathy 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Attila 

T 77

Akadémiai tagajánlások — 1998

S z a b ó  A n d r á s  1928­ban  R a d n ó t o n  született.  S z ű k e b b  szakterülete:  büntetőjog,  kriminológia.  1990  ó t a  a  Magyar  Köztársaság  Alkotmánybíróságán  alkotmánybíró,  1992­től  a  JATE  egyetemi  t a n á r a .  Doktori  értekezését  a  kriminológiából  1978­ban  védte  meg.  Módszertanilag  és  eredményekben  is  fontosak  a  Társadalmi­gazdasági  fejlődés  és  a  fiatal  kor­ osztályok  bűnözése  (Budapest.  1972),  a  Bűnözés  —  ember  —  társadalom  (Budapest,  1980)  c.  munkái,  melyekben  a  kriminológia  szaktudományi  művelését  iskolateremtő  módon  alapozta  meg.  A  Visszaeső  bűnözés  prognózisa  (Budapest,  1986)  c.  m u n k á j á b a n  a  bűnözési­földrajz  adatainak  elemzésén  alapuló  bűnözés­előrejelzési  módszert  dolgozott  ki.  Irányítója  volt  a  szervezett  bűnözést  számba  vevő  első  kutatásoknak.  A  Bűntett  és  büntetése,  A  büntetőjog  reformja  és  az  Igazságosan  vagy okosan? c. m u n k á i b a n jogösszehasonlító  alapon  m u t a t t a  ki  a büntetőjogi  rendszer  alkotmányos  é s  emberi  jogi  kötöttségeit,  alapozta  meg  az  „alkotmányos  büntetőjog"  fogalmát  és  vonta  le  a n n a k  büntetőelméleti  következményeit.  Tudományos  koncepciója  szervesen  beépült  az  Alkotmánybíróság  ítélkezési  gyakorlatába.  Úttörő  szerepe  volt  a  kriminológia  egyetemi  oktatásának  bevezetésében.  Munkái  ma  már  az  egyetemi  oktatás  részét  képezik  a  jogász­  és  szociális­szakemberképzésben.  Programigazgatója  volt  egy  nemzetközi  összehasonlító  kriminológiai  k u t a t á s n a k .  Jelentós  szerepet  vállalt  a  Társadalmi  beilleszkedési  zavarok  kutatási  programban.  Az  elmúlt  tíz  évben  két  könyve  é s  több  mint  5 0  cikke  jelent  meg.  Elméleti  m ű k ö d é s é t  n é m e t  nyelvterületen  egy  önálló  monográfia  elemzi.  Tevékenységét  két  ízben  Akadémiai  Díjjal  é s  a  Magyar  Kriminológiai  T á r s a s á g  Vámbéry­díjának  a r a n y  fokozatával  ismerték  el. 

Ajánlók:  Kulcsár  Kálmán,  Király  Tibor  S z a b ó  M i k l ó s  1942­ben  Tiszadorogmán  született.  Szűkebb  szakterülete:  legújabb  kori  h a d t u d o m á n y ,  hadtörténelem.  A  Zrínyi  Miklós  Nemzetvédelmi  Egyetem  rektora,  egyetemi  tanár.  Doktori  ér­ tekezését  a  h a d t u d o m á n y b ó l  1987­ben  védte  meg.  1995­ben  Zrínyi­díjat  kapott.  Tudományos  tevékenysége  részint  alapkutatás,  részint  az  oktatáshoz  igazodik.  Elsősorban  a  második  világháború  hadügyi  változásai,  a  magyar  katonai  részvétel  és  az  1944—45.  évi  magyarországi  hadműveletek  új  szemléletű,  tárgyilagos  bemutatásával  ért  el  kiemelkedő  ered­ ményeket  és  vált  a  hadtudomány  iskolateremtő  kutatójává.  Elsőként  dolgozta  fel  A  magyar  Királyi  Honvéd  Légierő  a  második  világháborúban  (1987)  című,  jelentős  nemzetközi  elismerést  kiváltó  monográfiájában a  magyar  légierő  történetét  és  h á b o r ú s  alkalmazását.  Egyetemi  előadásai,  szemináriumai  is  a  második  világháború  hadtörténetét,  hadtudományi  jellemzőit  ölelik  fel.  Kiemelkedő  tudományos  munkásságával  és  a  magyar  katonai  felsőoktatás  megújításában  játszott  vezető szerepével hozzájárult a hazai hadtudomány  fejlődéséhez és nemzetközi tekintélyének  emeléséhez.  Jelentós  hazai  és  nemzetközi  tudományos  közéleti  és  tudományszervező  munkásságot  fejt ki.  Többek  között  az  MTA  Közgyűlés  doktori  küldötte  és  a  IX.  Osztály  Hadtudományi  Bizottságának  elnöke.  Az  elsők  között  volt,  aki  1990­től  áttörte  diszciplínájának  zártságát  és  bekapcsolódott  a  nemzetközi  had­ tudományi  és  katonai  felsőoktatási  életbe.  Több  nagy  sikerű  előadást  tartott  külföldi  katonai  felső­ oktatási  intézményekben  és  a  „Conference  of  Commandants  of  NATO  Defense  Colleges"­ben.  Az  elmúlt  években  7  könyve,  4  könyvrészlete,  8 0  cikke  jelent  meg,  ebből  9  külföldön  angol,  német,  francia,  olasz,  görög,  szlovák  nyelven.  M u n k á i r a  149  e s e t b e n  hivatkoztak  (ebből  6 1 a  külföldi  hivatkozás). 

Ajánlók:  Simái  Mihály,  Szentes 

T 78

Tamás 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

T ö r ö k  Á d á m  1 9 5 2 ­ b e n  született  Budapesten.  S z ű k e b b  szakterülete:  ipar­  és  vállalat­gazdaságtan,  n e m ­ zetközi  gazdaságtan.  Doktori  értekezését  1993­ban  védte  meg.  Jelenleg  az  MTA  Ipar­  és  Vál­ lalatgazdaság­kutató  Intézetének  igazgatója.  Fő  k u t a t á s i  területe  a  gazdasági  á t a l a k u l á s  és  az  e u r ó p a i  integráció  mikroökonómiája  és  vállalatgazdaságtana,  ezzel  összefüggésben  az  ipar­,  kereskedelem­  és  versenypolitika.  Az  elmúlt  tiz  évben  magyar  nyelven  2.  idegen  nyelven  3  könyve,  13  könyvrészlete  (ebből  3  magyar,  10  idegen  nyelven)  jelent  m e g .  Tudományos  cikkeinek  száma  90,  ebből  7 5  magyar,  15  idegen  nyelvű  publikáció.  Az  ezekre  történt  hivatkozások  száma  6 0  (magyar  nyelven  43,  idegen  nyelven  17).  Legfontosabb  p u b l i k á l t  t u d o m á n y o s  m u n k á j a :  Komparatív  előnyök  és  iparfejlődés  (KJK,  1986.  2 2 5  o).  A  k ö n y v b e n  a  szerző  a  hazai  szakirodalomban  elsőként  h a t á r o z z a  meg  a  m o d e r n  külkereskedelmi  elméletek  a l a p j á n  a  magyar  ipar  m u n k a m e g o s z t á s i  szerepét  a  keleti  és  n y u g a t i  gazdasági  együttműködési  r e n d s z e r  kettős  orientációs  résztvevő­ j e k é n t ,  a z  ű n .  termelésitényező­konverzióra  alapozott  import  és  export  szerkezetben.  Kiemel­ kedő  a  stabilizációs  gazdaságpolitikák  nemzetközi  vizsgálatában  elért  t u d o m á n y o s  eredménye.  E b b e n  a  témakörben  a  Közgazdasági  Szemlében  1988­ban  publikált  komoly  hazai  szakmai  v i s s z h a n g o t  kiváltó  t a n u l m á n y t .  U g y a n c s a k  jelentós  Iparvédelem  és  p i a c m ű k ö d é s  című  könyve  ( J a n u s  P a n n o n i u s  Egyetemi  Kiadó,  1996),  amelyben  a  hazai  és  a  nemzetközi  szakirodalomban  elsőként  fejti  ki  a  kereskedelempolitika  strukturált,  úgynevezett  „védővonalas"  modelljét. 

Ajánlók:  Simái  Mihály,  Sipos 

Aladár 

V i t á n y i  I v á n  1925­ben  született  Debrecenben.  S z ű k e b b  szakterülete  a  kultúrszociológia.  Az  MTA  Szocio­ lógiai  Intézete  Kultűrszociológiai  Osztályának  vezetője.  1980  óta  a  szociológiai  tudomány  doktora.  Vitányi  Iván  úttörő,  iskolaalapító  m u n k á s s á g á n a k  megkésett  elismerése  e jelölés.  Az  általa  vezetett  Népművelési,  k é s ő b b  Művelödéskutató  Intézet  a  hazai  kultúra­,  életmód­,  é r t é k k u t a t á s  nemzetközileg  elismert  műhelye  lett.  Az  intézményépítés  szervezeti  a l a p o z á s á n á l  is  m e g h a t á ­ rozóbb  azonban  k u t a t ó i  teljesítménye.  A  k u l t ú r a  jelenségeinek,  s t r u k t ú r á i n a k ,  folyamatainak  alapkérdéseire  választ  keresve  elemzi  a  m a g a s  és  szórakoztató  művészet,  az  alkotás  é s  befo­ g a d á s ,  a  közösség  és  közönség  tünetegyütteseit.  Kutatásai  a  vizsgált  jelenségek  természetéből  következően  multidiszciplinárisak.  M u n k á s s á g a  e  vonatkozásaiban  is  ú t t ö r ő  mozzanatokat  t a r t a l m a z  és  a  Nemzetközi  Szociológiai  T á r s a s á g  Kultűrszociológiai  Szekciójában  méltán  vívott  ki  elismerést.  1 9 8 7  óta  hét  j e l e n t ő s e b b  önálló  könyve  és  19  cikke,  t a n u l m á n y a  jelent  meg.  Legfonto­ s a b b n a k  ítélt  t u d o m á n y o s  munkái:  A  s z a b a d i d ő  rétegek  szerinti  vizsgálata,  k ü l ö n ö s  tekintettel  a  művelődésre  (Tömegkommunikációs  Kutatóközpont,  1974);  Társadalom,  k u l t ú r a ,  szociológia  (Kossuth,  1981);  A  történelem  logikája  (Pesti  Szalon,  1995). 

Ajánlók:  Cseh­Szombathy 

László,  Huszár 

Tibor 

Z a l a i  E r n ő  1 9 4 3 ­ b a n  született  Budapesten.  A  BKE  Matematikai  közgazdaságtan  é s  Ökonometria  Tan­ s z é k é n e k  vezetője,  egyetemi  tanár.  O k t a t ó ­  és  k u t a t ó m u n k á j a  elsősorban  a  matematikai  köz­ g a z d a s á g t a n r a ,  a  mikroökonómiára,  v a l a m i n t  a  közgazdasági  modellek  elméleti  és  gyakorlati 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 79

Akadémiai tagajánlások — 1998

kérdéseire  összpontosult.  1969­ben  S u b  Auspiciis  Rei  Publicae  kitüntetéssel  doktorált.  1990  óta  a  közgazdaságtudományok  doktora.  A  nevéhez  fűződik  a  m a t e m a t i k a i  közgazdaságtan  hazai  egyetemi  o k t a t á s á n a k  bevezetése.  K u t a t ó m u n k á j a  a  verbális  é s  a  matematikai  közgazdaságtani  megközelítések  példamutató  szintézisével  j á r u l t  hozzá  egy  sor  nyitott  gazdaságelméleti  k é r d é s  tisztázásához.  Legfontosabb  t u d o m á n y o s  munkái:  Fixpont  és  egyensúly  a  gazdasági  modellekben  (társszerző:  Hegedűs  M.,  KJK.,  1978,  4 0 0  o.j;  M u n k a é r t é k  és  sajátérték  (Akadémiai  Kiadó,  1987,  2 1 9  o.);  Bevezetés  a  matematikai  közgazdaságtanba  (KJK.,  1989,  3 8 9  o.j.  Az  elmúlt  10  évben  3  könyvet  írt,  egy  angol  nyelvű  könyv  társszerzője  volt,  7  könyvrész,  10  cikk,  egyetemi  jegyzet  szerzője  volt,  ebből  idegen  nyelven  6  könyvrészt  és  6  cikket  jelentetett  meg.  Hivatkozásainak  száma  50  felett  van.  Tudományos  k u t a t ó k é n t  és  oktatóként  több  évet  külföldön  dolgozott.  Szakmai­tudományos  kitüntetései  között  szerepel  egyebek  között  az  Apáczai  C s e r e  János­ díj  (1991)  és  az  Akadémiai  Díj  (1992).  1997­ben  Széchenyi  professzori  ösztöndíjban  részesült. 

Ajánlók:  Falusné  Szikra  Katalin,  Mátyás  Antal,  Palánkai 

Tibor 

Z l i n s z k y  J á n o s  B u d a p e s t e n  született  1928­ban.  Szűkebb  szakterülete  a  polgári  jog.  a  római  jog.  1990­ben  lett  az  állam­  és  j o g t u d o m á n y  doktora.  Alkotmánybíró,  a  P á z m á n y  Péter  Katolikus  Egyetem  egyetemi  t a n á r a ,  illetve  d é k á n j a .  Zlinszky  J á n o s t  m u n k á s s á g á n a k  elismert  eredményei,  sokoldalú  és  m a g a s  színvonalú  jogi  k u l t ú r á j a ,  a  gyakorlati  életben  szerzett  és  elméleti  szinten  általánosított  tapasztalatai,  kiterjedt  oktatási  és  oktatásszervező  tevékenysége,  nemzetközi  mércével  is  nagyértékű  jogirodalmi  mun­ k á s s á g a  és  t u d o m á n y o s  közéleti  tevékenysége  jelentős  értékei  a  hazai  j o g t u d o m á n y n a k .  Kilenc  könyve,  illetve  társszerzőségben  írott  kötete  közül  öt  —  idegen  nyelveken  —  miként  t a n u l m á n y a i n a k  nagy  része  is,  külföldön  jelent  meg.  Szakirodalmi  m u n k á s s á g á n a k  közép­ p o n t j á b a n  a  római jog  kérdései  állottak,  valamint  a  római jognak  a  magyarországi  jogfejlődésre  gyakorolt  h a t á s a ,  továbbá  a  magyar  feudális  jogfejlődés  és  a  m a g y a r  kapitalista  magánjog  kibontakozása,  p á r h u z a m o s a n  az  általános  európai  fejlődéssel.  Ezeken  a  területeken  európai  mércével  is m a r a d a n d ó t  alkotott.  Jogirodalmi  m u n k á i  közül n e h é z  c s a k  k e t t ő t ­ h á r m a t  kiemelni.  Ezek  lehetnek:  a  magyar  m a g á n j o g  történetének  egészére  vonatkozó  Coing­kötetek  (Handbuch  f ü r  Quellen  u n d  Literatur  de  e u r o p ä i s c h e n  Privatrechtsgeshichte  (H.  Coing,  M ü n c h e n ,  1986):  J u s  p u b l i c u m  (Budapest  1994);  Állam  és  jog  az  ősi  Rómában  (Budapest  1997).  Az  Osztrák  T u d o m á n y o s  Akadémia  1993­ban  levelező  tagjává  választotta. 

Ajánlók:  Herczegh 

Géza,  Mádl  Ferenc 

Földtudományok 

Osztálya 

R E N D E S  TAGSÁGRA  B á r d o s s y 

György 

Szombathelyen,  1925­ben  született.  1993­ban  lett  akadémiai  levelező  tag.  S z ű k e b b  szak­ területe  földtan,  geokémia,  geomatematika,  b a u x i t k u t a t á s ,  környezetföldtan.  Megválasztása  óta  17 t u d o m á n y o s  m u n k á j a jelent  meg,  közülük  11  társszerzővel.  A cikkek  közül  10  külföldön, 

T 80

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

a  többi  Magyarországon  j e l e n t  meg.  Karst  Bauxites  és  Lateritic  Bauxites  c í m ű  könyvei  világ­ szerte  t u d o m á n y o s  és  gyakorlati  a l a p m u n k á k n a k  s z á m í t a n a k ,  angolul,  oroszul  é s  kínaiul  is  kiadták  őket.  Felismerte  a  bauxit  klímajelző  szerepét  és  azt  nemzetközi  konferenciákon  is­ mertette.  (Carboniferous  to  J u r a s s i c  b a u x i t e  deposits  a s  paleoclimatic  and  plaeogeographic  indicators.  In:  Pangea.  E d .  A.F.  Embry,  B.  B e a u c h a m p  a n d  D . J .  Glass.  C a n a d i a n  Soc.  Petrol.  Geologists  Memoir  17.  Calgary  1994.  283—293).  Vizsgálta  a  radioaktív  hulladéko k  hazai  földtani  elhelyezésének  lehetőségeit.  Felhívta  a  figyelmet  a  kőolaj,  földgáz,  b a r n a s z é n  és  lignit  elégetéséből  származó  környezetszennyezésre  és  ezek  m e g s z ü n t e t é s é r e  tett  javaslatokat  (A  radioaktív  hulladék  elhelyezésének  kérdései  Magyarországon.  Magyar  Tudomány,  1995.  935—  942).  A  matematikai  m ó d s z e r e k  földtani  alkalmazásának  lehetőségeiről  és  feltételeiről  átfogó  kritikai  elemzést  készített  (Some  fields  of  geomathematics  a s  s e e n  by  a  geologist.  Proceedings  of  the  Int.  Association  of  Math.  Geology.  Ed.:  V.  Pawlowsky­Glahn.  Barcelona.  Vol.  1.  36—56).  A  Francia  Tudományos  Akadémia  felkérésére  francia  nyelvű  t a n u l m á n y b a n  értékelte  a  francia  bauxit  felfedezését  és  k u t a t á s á n a k  történetét  (Berthier,  Les  B a u x  et  l'histoire  d e  la  bauxite.  Comptes  R e n d u s  Académie  d e s  Sciences,  Paris  t.  324.  s.  lia.  1031—040).  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Magyarhoni  Földtani  Társulat  S z a b ó  József­érem  1980,  Eötvös­ díj  1983,  ICSOBA  a r a n y é r e m  1988,  Széchenyi­díj  1997.  A  Société  Géologique  de  France  al­ elnöke  1985,  a  Horvát  T u d o m á n y o s  Akadémia  tiszteleti  t a g j a  1994,  a  Magyarhoni  Földtani  Társulat  tiszteleti  tagja  1994. 

Ajánlók:  Pantó  György,  Nemecz  Ernő,  Mészáros 

Ernő 

G é c z y  B a r n a b á s  Dobozon,  1925­ben  született.  Akadémiai  levelező  tag  1 9 9 3 ­ b a n  lett.  S z ű k e b b  szakterülete  a  paleontológia.  Az  ELTE  őslénytani  t a n s z é k  emeritus  professzora.  Levelező  taggá  v á l a s z t á s a  óta  is  kiemelkedő  szerepet  j á t s z i k  a  hazai  paleontológiái  k u t a ­ t á s o k b a n .  Ez  idő  alatt  j e l e n t  meg  az  Ösállattan  Invertebrata  Paleontológia  (Tankönyvkiadó  1—595/1993),  továbbá  több  magyar  é s  idegen  nyelvű  szakcikke.  Kiemelkedő  a  Magyarországi  őslénytan  története  (Akadémiai  Kiadó,  B u d a p e s t )  és  a  Ch.  Meisterrel  közösen  publikált  Composition  d e s  f a u n e s  d ' a m m o n i t e s  pour  le Domérien  du  Bakony  (Hongrie)  et  comparison  avec  les  principales  regions  d u  n o r d ­ o u e s t  de  la  Tethys.  Ecl.  Geol.  Helv.  87(3).  Basel,  9 7 5 — 9 8 6 / 1 9 9 4 .  t a n u l m á n y a .  1993—96­ig  az  MTA Paleontológiái  T u d o m á n y o s  Bizottság  elnöke,  1994—97­ig  az  Országos  Akkreditációs  Bizottság  Földtudományi  Szakbizottságának  tagja,  1994—97­ig  az  ELTE  TTK  Doktori  Iskolája  Földrajz/Földtudományi  PhD  Program  vezetője,  1994—96­ig  a  Földrajz/Föld­ t u d o m á n y  Szakterületi  Habilitációs  Bizottság  tagja. 

Ajánlók:  Mészáros 

Ernő,  Pantó 

György 

M a j o r  G y ö r g y  Beregszászon,  1941­ben  született.  Akadémiai  levelező  t a g  1993­ban  lett.  S z ű k e b b  szak­ területe  meteorológiai  s u g á r z á s t a n ,  műholdmeteorológia.  Az  OMSz  Műholdas  Kutatólaborató­ riumában  laboratóriumvezető.  Levelező  taggá  v á l a s z t á s a  óta  is  kiemelkedő  szerepet  j á t s z i k  a  Föld  energiamérlegének  hazai  k u t a t á s á b a n  é s  i r á n y í t á s á b a n .  Eredményei  különösen  jelentősek  a  Nap  és  a  Föld  su­ gárzási  energiájának  m ű h o l d a s  és  felszíni  megfigyelése  szempontjából.  Ezek  a  mérések  elen­ gedhetetlenek  a  legfontosabb  környezeti  elemegyüttes,  az  é g h a j l a t  természetes  é s  emberi  vál­

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 81

Akadémiai tagajánlások — 1998

tozásainak  nyomon  követéséhez.  Megválasztása  óta  egy  önálló  kiadvány:  C i r c u m s o l a r  Corre­ lation  for  Pyrheliometers  a n d  Diffusometers.  WMO/TD­No.  635.  (1994),  egy  könyvrészlet:  Annex  to  BSRN  Operations  Manual.  World  Climate  Research  Program  (in  print),  és  13  ta­ n u l m á n y  szerzője.  Fontosabbak:  The  role  of  geometry  in  t h e  comparison  of  s t a n d a r d  pyrhe­ liometers.  Időjárás,  99.  77—84,  1995;  Preliminary  i n v e s t i g a t i o n s  using  March  of  1994  ScaRaB  data.  2 n d  ISSWG  Meeting,  Hamburg.  M a r c h  25—27  1996;  On  the  a t m o s p h e r e  absorbed  incoming  solar  radiation.  In:  1RS 96,  és  a  C u r r e n t  Problems  in  Atmospheric  Radiation,  Deepak  Publishing,  Hampton,  Virginia  1997.  Mind  a  hazai,  mind  a  nemzetközi  t u d o m á n y o s  életben  meghatározó  tevékenységet  fejt  ki,  a  hazai  k u t a t ó k  egész  s o r á t  nevelte  ki,  k u t a t á s i  területén  ismert  és  elismert  iskolát  teremtett. 

Ajánlók:  Czelnai  Rudolf,  Mészáros 

Ernő 

LEVELEZŐ  T A G S Á G R A  Á d á m  J ó z s e f  1950­ben  Kocséron  született.  Szűkebb  szakterülete  felsőgeodézia  és  k o z m i k u s  geodézia.  A  m ű s z a k i  t u d o m á n y  d o k t o r a  1991  óta.  A  BME  Építőmérnöki  Kar  felsőgeodézia  tanszék  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Az  elmúlt  fiz  évben  eredményeit  4 4  idegen  é s  2 0  magyar  nyelvű  t a n u l m á n y b a n  a d t a  közre.  Ezekre  az  ismert  hivatkozások  száma  143  (külföldi  51).  F o n t o s a b b  eredményei:  a  funkcionálanalízis  segítségével  rávilágit  a  geodéziai  mérések  ma­ tematikai  feldolgozására  szolgáló  különböző  kiegyenlítési  eljárások  k a p c s o l á s á r a  és  szinteti­ zálva  ad  ú j  értelmezést  a  kiegyenlítési  csoportok  belső  összefüggéseire  (A  Detailed  Study  of  the  Duality  Relation  for t h e  Least  Squares  Adjustment  in  Euclidean  Spaces.  Bulletin  Géodésique,  5 6 / 1 9 8 2  180—195).  Világviszonylatban  elsőként  végezte  el  az  űr­VLBI  mérések  matematikai­ geodéziai  modelljének  részletes  szerkezeti  vizsgálatát  és  m e g a d t a  a  mérésekből  becsülhető  pa­ raméterek  körét  (Estimability  of  Geodetic  Parameters  from  Space  VLBI  Observables.  Report  No.  406,  Dept.  of  Geod.  Sei.  a n d  Surv.,  Ohio  S t a t e  Univ.,  1990).  Geopotenciál  modellegyütthatók  segítségével  számszerűen  elemezte  a nehézségi  erőtér  szerkezetét  Magyarország  térségében  (Global  Geopotential  Models  in  t h e  Region  of  Hungary.  Per.  Polyt.  Ser.  Civil  Eng.,  3 7 / 1 9 9 3 ,  2/69—90).  Közreműködik  az  egységes  európai  geodéziai­geodinamikai  alapok  fokozatos  létrehozását  célzó  tudományos  m u n k á l a t o k b a n  és  behatóan  foglalkozik  Magyarország  geodéziai  vonatkozási  rend­ szereinek  korszerű  vizsgálataival.  (Az egységes  európai geodéziai  alapok  létrehozásával  kapcsolatos  időszerű  feladatok.  Geodézia  és  Kartográfia,  4 8 / 1 9 9 6 ,  6/13—19).  S z á m o s  hazai  és  nemzetközi  szakmai  és  t u d o m á n y o s  testületnek,  m u n k a c s o p o r t n a k  tagja.  Szakmai  é s  t u d o m á n y o s  tevékenységét  1 9 8 8 ­ b a n  Szádeczky­Kardoss  Elemér­díjjal,  1990­ben  Nagy  Ernő­emlékéremmel  ismerték  el.  A  Nemzetközi  Geodéziai  Szövetség  (LAG)  1995­ben  fel­ lowjává  választotta.  Többször  volt  külföldi  egyetemeken  k u t a t ó m u n k a  és  meghívott  szeminá­ riumi  előadások  t a r t á s a  céljából. 

Ajánlók:  Bíró  Péter,  Detreköi  Ákos,  Meskó 

Attila 

Á r k a i  P é t e r  B u d a p e s t e n  1944­ben  született.  S z ű k e b b  szakterülete  geológia:  a  metamorf  képződmények  földtana,  ásvány­kőzettana  és  geokémiája.  1993­ban  lett  a  földtudomány  d o k t o r a .  Az  MTA  Geokémiai  Kutatólaboratóriumának  t u d o m á n y o s  tanácsadója,  az  ásvány­kőzettani  osztály  ve­ zetője.  T e r m é s z e t t u d o m á n y i  Akadémia  (SANW)  tagja. 

T 82

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

Az  elmúlt  tíz  évben  összesen  41  t u d o m á n y o s  m u n k á j a  jelent  meg.  Egy  angol  nyelvű,  külföldön  kiadott  könyvrészlet,  24  t u d o m á n y o s  folyóiratcikk  (2  magyar  és  2 2  angol  nyelven,  amelyből  14  külföldi  nemzetközi  folyóiratban,  12  az  ISI  által  is  figyelt  (SCI)  folyóiratban  jelent  meg),  valamint  16  nemzetközi  konferenciakiadványban,  külföldön,  angol  nyelven  megjelent  m u n k a .  T u d o m á n y o s  publikációira  összesen  172  hivatkozást  regisztrált.  Ebből  97  külföldi  szerzőktől  való,  67  SCI  folyóiratban  j e l e n t  meg.  7  hivatkozás  külföldi  kőzettani  kézikönyvben  található.  Legfontosabb  t u d o m á n y o s  eredményei:  elkülönítette  a  dél­magyarországi  polimetamorf  alj­ zat  progresszív  és  regresszív  szakaszait,  é s  meghatározta  azok  fizikai  paramétereit  (Árkai  P.,  Nagy  G,  Dobosi  G.:  Polymetamorphic  evolution  of  the  S o u t h ­ H u n g a r i a n  crystalline  basement.  P a n n o n i a n  Basin:  geothermometric  a n d  geobarometric  d a t a .  Acta  Geol.  H u n g .  28,  165—190,  1985). A kishőmérsékletű  metamorfózis jelenségeit  vizsgálva  Magyarországon  elsőként  mutatott  ki  alpi  progresszív  regionális  metamorfózist  (Acta  Geol.  Acad.  Sei.  Hung.  17,  67—83,  1973)  és  meghatározta  az  alpi  regionális  metamorfózis  fizikai  p a r a m é t e r e i n e k  tér­  é s  időbeli  válto­ zásait  (Alpine  regional  m e t a m o r p h i s m  of  t h e  different  tectonic  domains  in  t h e  Hungarian  p a r t  of  t h e  Pannonian  Basin.  Mémoires  de  Geologie,  L a u s a n n e ,  10,  5—13,  1991).  Legfontosabb  módszertani  eredményei:  a  klorit  kristályossági  index bevezetése,  a  klorit  és  az  illit  kristályosság  ásványtani  értelmezése  és  petrogenetikai  alkalmazása,  a  különböző  litotípusok  kezdeti  meta­ morfózisának  korrelációja  (Chlorite  cristallinity:  an  empirical  approach  a n d  correlation  with  illite  crystallinity,  coal  r a n k  and  mineral  facies  as  exemplified  by  Palaeozoic  and  Mesozoic  rocks  of  n o r t h e a s t  Hungary.  J o u r n a l  of  metamorphic  Geology,  9,  723—734,  1991).  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Magyarhoni  Földtani  T á r s u l a t  Vendl  Mária­díj  1981,  Akadémiai  Díj  1994. 

Ajánlók:  Pantó  György,  Bárdossy 

György 

J a k u c s  L á s z l ó  S a r k a d o n ,  1926­ban  született.  S z ű k e b b  szakterülete  a  természetföldrajz,  geomorfológia,  karsztmorfológia.  1970­ben  lett  a  földrajztudomány  doktora.  A  JATE  természeti  földrajzi  t a n ­ szék  e m e r i t u s  professzora.  Az  elmúlt  tíz  évben  magyar  nyelven  5  geomorfológiai,  illetve  karsztológiai  tárgykörű  könyve  és  5  egyszerzős  könyvfejezete jelent  meg.  Idegen  nyelven  (angol,  német,  orosz)  6  tudományos  könyve  jelent  meg  a  korábbi  években.  Legfontosabb  t u d o m á n y o s  munkái:  A  karsztok  morfo­ genetikája  (A karsztfejlődés  varianciái.  1971.  Akadémiai  Kiadó  1—310.  Ezt  a  nívódíjas  könyvét  1977­ben  angolul  is  megjelentette  az  Akadémiai  Kiadó,  s  egyidejűen  k i a d t á k  New  York­ban  (Halsted)  és  Bristolban  (Hilger).  Azóta  világszerte  hivatkozott  m u n k a .  Benne  elsőként  definiálta  az  autogén  és  az  allogén  karsztokhoz  rendelt  korróziós,  illetve  folyóeróziós  formakincset,  s  a  n e m k a r s z t o s  vízgyüjtöterek  szerepét  a  karsztok  fejlődésében.  Die  Rolle  d e s  Klimas  in  d e r  quantitativen  und  qualitativen  Regelung  der  Karstkorrosion  (Petermanns  Geogr.  Mitteil.  1973.  J g .  117.  7—13),  és  A  k a r s z t  biológiai  p r o d u k t u m  (1980.  Földr.  Közi.  28.  4.  331—344)  tanul­ m á n y a i b a n  meghatározta  az  abiogén  é s  biogén  k a r s z t f o r m a k i n c s  típusait,  s  tájökológiai  fo­ galomként  értelmezte  a  karsztot.  J a k u c s  László  s z á z a d u n k  egyik  legkimagaslóbb  karsztgeo­ morfológusa,  nemzetközileg  is  nagyrabecsült  iskolateremtő  t u d ó s .  Tudományos  kitüntetései:  Herman  Ottó­érem.  Kadic  Ottokár­érem,  Lóczy  Lajos­érem,  Teleki  Sámuel­érem,  Magyar  Köztársasági  Érdemrend  Tisztikeresztje. 

Ajánlók:  Pécsi  Márton,  Verő  József 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 83

Akadémiai tagajánlások — 1998

Kubovics  Imre  Nagymácsédon  (Csehszlovákia),  1925­ben  született.  S z ű k e b b  szakterülete:  m a g m á s  és  me­ tamorf  kőzetek  petrológiája,  geokémiája,  v a l a m i n t  petrurgia  é s  kozmopetrológia.  1975­ben  lett  a  f ö l d t u d o m á n y  doktora.  Az  ELTE  egyetemi  t a n á r a ,  emeritus  professzor.  Az  e l m ú l t  tíz  évben  egy  kétkötetes  tankönyve  é s  (jelentós  r é s z b e n  társszerzőkkel  írt)  3 8  t u d o m á n y o s  közleménye  jelent  meg,  3 6  idegen,  2  m a g y a r  nyelven.  Kiemelten  fontosnak  t a r t j u k  a  Mátrár a  vonatkozó  vulkanológiai  k u t a t á s a i t ,  a  bükki,  a  dunántúli­középhegységi,  valamint  a  nyugat­magyarországi  b á z i s o s  ultrabázisos  é s  alkálimag­ m a t i z m u s  összehasonlító  vizsgálatával  k a p c s o l a t o s  t u d o m á n y o s  eredményeit.  A  k é t k ö t e t e s  Kőzetmikroszkópia  című,  1993­ban  megjelent  egyetemi  t a n k ö n y v ö n  kívül  legfontosabbnak  m i n ő s í t h e t ő  t u d o m á n y o s  m u n k á i :  On  t h e  crystallization  of  s o m e  synthetic  m a f i c ­ u l t r a m a f i c  silicate  m e l t s  a n d  the  c h a n g e  in  the  solid  p h a s e ,  composition  a s  a  function  of  t e m p e r a t u r e  and  g r a d e  of  oxidation  (Acta  Geol.  Hung.  3 0 / 1 ­ 2 . ,  133—151,  1987);  Geo­ chemical  investigation  of  olivines  from  a l k a l i  basalt  a n d  t h e i r  xenolites.  Nógrád­Gömör  Region,  H u n g a r y  (Kubovics  I.—Árgyelán  G.B.—Szabó  Cs.—  Solymos  К . G. :  A c t a  Min.­Petr.,  Szeged,  2 9 .  35—46,  1987—1989);  G e o c h e m i s t r y  of  phlogopites  in  u l t r a m a f i c  xenoliths  of  l a m p r o p h i r e  dykes,  Alcsutdoboz,  Hungary  (Kubovics  I.­Szabó  Cs.—Solymos  K.  N.:  J a h r b u c h  Miner.  Abh.  1 6 1 / 2  171—191.  1989).  S z á m o s  tudományos  szervezetnek  tagja,  t ö b b  külföldi  egyetemmel  k a p c s o l a t o s  együttmű­ ködési  p r o g r a m  vezetője.  Eddigi  tevékenységéért  többek  között  az  Ifjúsági  É r d e m é r e m ,  az  Eötvös­Emlékérem  arany  fokozata,  a  Pro  Universitate­emlékérem,  a  Magyar  Felsőoktatási  Em­ lékplakett  kitüntetésben  é s  Szent­Györgyi  Albert­díjban  részesült. 

Ajánlók:  Nemecz  Ernő,  Kapolyi 

László 

Lakatos  István  Diósgyőrben,  1943­ban  született.  S z ű k e b b  szakterülete  k é m i a  és  bányászati  tudományok,  szénhidrogén­bányászati  k é m i a .  1994­ben  lett  a  műszaki  t u d o m á n y  doktora.  Az  MTA  Bá­ nyászati  Kémiai  Kutatólaboratóriumának  igazgatója.  Összes  publikációinak  s z á m a  285.  Az  e l m ú l t  tíz  évben  könyvrészlete  7  (valamennyi  angol  nyelvű),  folyóiratcikke  57,  angol  nyelven  3 7  jelent  meg.  E l ő a d á s a i n a k  s z á m a  91,  (71  angol  nyelven).  Megadott  s z a b a d a l m a i n a k  száma  12.  Publikációira  eddig  több  mint  2 5 0  hivatkozás  történt.  Úttörő  m u n k á s s á g o t  fejtett  ki  a  k é m i a i  alapokon  nyugvó  intenzív  kőolajtermelési  eljárások  k u t a t á s á b a n  é s  az  o l a j / v í z / g á z / k ő z e t ­ r e n d s z e r b e n  lejátszódó  fizikai  kémiai  és  ha­ tárfelületi  kémiai  folyamatok  t a n u l m á n y o z á s á b a n .  Legjelentősebb  eredményei  a  vízoldható  polimerek  elárasztási  és  rétegkezelési  célra  t ö r t é n ő  alkalmazhatóságának  k u t a t á s a  területén  születtek  (SPE  Paper  9677,  1981;  Colloid  Polymer  Sei.,  1996:  S u r f a c e  P h e n o m e n a  in  Enhanced  Oil  Recovery,  Plenum  Press,  1981;  T r e n d s  in  Polymer  Science,  1989.  Erdöl  E r d g a s  Kohle,  1987;  1988).  Alapkutatásaira  alapozva  multifunkcionális  e l j á r á s o k a t  dolgozott  kl  a  termelő  és  besajtoló  k u t a k  környezetében  az  á r a m l á s i  profilok  megváltoztatására  és  a  szelektív  flui­ d u m k i z á r á s r a  (SPE  Paper  2 0 9 9 6 ,  1989,  3 5 3 8 0 ,  1996).  1980  é s  1 9 9 5  között  e l j á r á s a i n a k  ipari  bevezetésével  több,  mint  100  0 0 0  t  többletolajat  termeltek  ki  (SPE  Production  a n d  Facilities,  1993).  Nemzetközi  figyelmet  érdemlő  eredményei  közé  tartozik  a  tenzidek  vizes  oldatának  kolloidkémiai  k u t a t á s a  is  (Colloid  Pol.  Sei.,  1986,  1987,  1992,  1997),  ami  további  kőolajter­ melési  e l j á r á s o k a t  alapoz  meg.  Az  elmúlt  tiz  évben  t u d o m á n y o s  tevékenységének  ú j  területe 

T 84

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

a  környezetvédelemben  a l k a l m a z h a t ó  g á t a k b a n  lejátszódó  transzportjelenségek  vizsgálata  (Er­ döl  Erdgas  Kohle,  1988;.  Colloids  a n d  Surfaces  A.,  1997.;  T r a n s p o r t  in  Porous  Media,  1997). 

Ajánlók:  Kovács  Ferenc,  Pungor  Ernő,  Zambó 

János 

M á r t o n  P é t e r  B u d a p e s t e n ,  1934­ben  született.  Szűkebb  szakterülete:  általános  geofizika,  paleo­  é s  ar­ cheomágneses  k u t a t á s o k .  1985­ben  lett  a  műszaki  t u d o m á n y  doktora.  Az  ELTE  geofizikai  tanszékén  egyetemi  tanár.  Az  elmúlt  tíz  évben  3  egyetemi  jegyzetet,  27  t u d o m á n y o s  dolgozatot  jelentetett  meg,  ezekre  mintegy  8 0  a  hivatkozás.  Kiemelkedő  tudományos  eredményei  v a n n a k  a  paleomágnesség  é s  archeomágnesség  területén.  A  szakirodalomban  legtöbbször  idézett  k é t  dolgozata:  A  refined  a p p a r e n t  polar  warder  curve  for t h e  T r a n s d a n u b i a n  Central  Mountains,  Tectonophysics,  1983,  98.  43—57  (18  hivatkozás):  Implications  of  a  combined  biostratigraphic  a n d  paleomagnetic  study  of  t h e  Umbrian  Maiolica  F o r m á d o n .  Earth  Planet.  Sei.  Letters,  1984,  69.  2 0 3 — 2 1 4  (20  hivatkozás).  Munkáira  száznál  több  hivatkozás  i s m e r t  és  figyelembe  véve  a  t é m a k ö r b e n  dolgozó  k u t a t ó k  számát,  ez  nemzetközileg  is  kiemelkedő  elismertséget  jelez.  Mintegy  n é g y  évtizedes  oktatói  m u n k á s s á g a  s o r á n  geológusok  és  geofizikusok  generációi  kaptak  tőle  biztos  ismereteket,  az  általa  vezetett  laboratórium  nemzetközi  megbecsülést  vívott  ki.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Akadémiai  Díj  1984,  ELTE  Természettudományi  Díj  1992,  Eöt­ vös­emlékérem  1996. 

Ajánlók:  Meskó  Attila,  Géczy  Barnabás, 

Ádám 

Antal 

M é s z á r o s  R e z s ő  Makón,  1942­ben  született.  S z ű k e b b  szakterülete:  földrajz,  társadalomföldrajz.  1 9 8 9 ­ b e n  lett  a  földrajztudomány  doktora.  A  JATE  gazdasági  földrajz  tanszék  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a ,  rektor.  Az  elmúlt  tíz  évben  1 könyvet,  13  könyvrészletet  é s  11  t u d o m á n y o s  közleményt  jelentetett  meg.  A könyvrészletek  közül  6.  a  t a n u l m á n y o k  közül  3  angol  nyelvű  publikáció.  N y o m t a t á s b a n  megjelent  érdemi  hivatkozásainak  s z á m a  56.  T u d o m á n y o s  t e v é k e n y s é g é n e k  l e g f o n t o s a b b  e r e d m é n y e i t  a  r e g i o n á l i s  é s  t e l e p ü l é s i  t é r f o l y a m a t o k  elvi,  s t r u k t u r á l i s  é s  f u n k c i o n á l i s  ö s s z e f ü g g é s e i n e k  f e l t á r á s a  t e r é n  é r t e  el.  E r e d m é n y e i t  á t f o g ó a n  k é t  k ö n y v é b e n  (A  f a l u s i  á t a l a k u l á s  a l a p v e t ő  t é r f o l y a m a t a i  a  Dél­Alföldön.  1982.  A k a d é m i a i  Kiadó,  B u d a p e s t ,  141;  A  t e l e p ü l é s  térbelisége.  1 9 9 4 .  JATE  P r e s s ,  Szeged  185)  é s  a  J a p á n b a n  m e g j e l e n t  k ö n y v r é s z l e t b e n  (The  Role  of  S m a l l  Agrarian  E n t e r p r e n e u r s  in  t h e  S u s t a i n a b i l i t y  R u r a l  S y s t e m s .  T s u k u b a ,  Kaisei  P u b l i c a ­ t i o n s ,  4 0 0 — 4 1 3 )  összegzi.  T o v á b b i  p u b l i k á c i ó i :  Le  s y s t e m e  d e s  r e l a t i o n s  t e r r i t o r i a l e s  d e s  g r a n d e s  e x p l o i t a t i o n s  a g r i c o l e s .  In:  Le  c h a n g e m e n t  social  d a n s  les  c a m p a g n e s ,  Montpellier,  1985,  127—143;  I n t r a r e g i o n a l  C o n n e c t i o n s  of  A g r i c u l t u r e  in  R u r a l  S p a c e .  In:  Regional  D e v e l o p m e n t  P r o c e s s e s  a n d  Policies.  R e g i o n a l  R e s e a r c h  R e p o r t s ,  A k a d é m i a i  Kiadó,  B u d a p e s t  1989.  2 8 8 — 2 9 3 ;  H u n g a r y ' s  Role  i n  E a s t e r n  C e n t r a l  E u r o p e a n  M i g r a ­ t i o n .  In:  M i g r a t i o n  a n d  G e n d e r  (ed.:  U.S.  F a i r h u r s t ,  I.  Booysen  a n d  P.S.  H a t t i n g h )  P r e t o r i a .  Univ.  P r e s s .  1997.  2 7 7 — 2 8 2 ;  Kondition  u n d  C h a n c e  d e r  U n g a r i s c h e n  L a n d ­ w i r t s c h a f t .  In:  U n g a r n  —  a k t u e l l e  g e o g r a p h i s c h e  T r a n s f o r m a t i o n s ­ p r o c e s s e .  F r a n k f u r t e r  Beitrage  d e r  G e o g r a p h i e  16.  F r a n k f u r t  ( m e g j e l e n é s  alatt). 

Ajánlók:  Biró  Péter,  Géczy  Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Barnabás  T 85

Akadémiai tagajánlások — 1998

Pápay  J ó z s e f  Fürön,  1 9 3 9 ­ b e n  született.  S z ű k e b b  szakterülete  kőolaj  és  földgáztelepek  művelése,  föld­ alatti  gáztárolás.  1984­ben  lett  a  műszaki  t u d o m á n y  doktora.  A  MOL  Rt.  k u t a t á s ­ m ű v e l é s i  iroda  művelési  részlegének  vezetője,  igazgatóhelyettes.  Az  elmúlt  tíz  évben  a  publikációinak  száma  17,  ebből  13  angol  nyelven,  szakmai  előadá­ sainak  s z á m a  31,  ebből  23  külföldön,  a  t a n u l m á n y a i n a k  száma  6,  a  s z a b a d a l m a i n a k  s z á m a  3,  m u n k á i r a  az  összes  hivatkozás  42,  ebből  külföldi  7.  Legfontosabb  m u n k á i  a  kőolaj  és  földgáztermelő  k u t a k  hőmérsékletviszonyai  m e g h a t á r o z á s á n a k  á l t a l á n o s  elmélete  (doktori  ér­ tekezés  1984);  s z é n h i d r o g é n k u t a k  hőmérsékletviszonyai  (OMBKE  1984.;  Kóolaj  é s  Földgáz:  1970.  1,  1974.  9.  1979.  4,  1980.  10,  1983.  7):  a  földgáztelepek  é s  föld  alatti  gáztárolók  komplex  m ű v e l é s  alapelveinek  lefektetése  (Kőolaj  é s  Földgáz  1986.  9,  1996.  10,  1997,  11  SPE  konferencia  Houston  1997,  IEA  konferencia  Koppenhága  1997);  a  kettős  porozitású  (repedezett­porózus)  tárolók  h i d r o d i n a m i k á j á n a k  é s  művelési  alapelveinek  kidolgozása,  pon­ tosítása  (Kőolaj é s  Földgáz  1981.  12,  1982;  1, IEA konferencia,  Sydney  1996);  kőolaj­kitermelési  eljárások  fejlesztése  (Kőolaj  és  Földgáz  1981.  8,  1983.  8.,  1985  4;  Revue  IFP  1988;  8.  EOR  konferencia  R ó m a  1985.  EOR  konferencia  H a m b u r g .  1987;  IEA  konferencia  Bergen  1994;  IEA  konferencia  Tokyo  1995;  IEA  konferencia  S y d n e y  1996),  é s  a  magyarországi  kőolaj­  és  földgáztelepek,  föld  alatti  gáztárolók  korszerű  m ű v e l é s é n e k  megalapozása  (77  cikk,  6 2  előadás,  130  t a n u l m á n y  7 9  hivatkozással,  ebből  30  külföldi,  a  szabadalmak  s z á m a  15),  v a l a m i n t  30  éves  hazai  és  külföldi  oktatási  tevékenysége  a  kőolaj­  és  földgáztelepek  és  föld  alatti  gáztárolók  művelése  szakterületén.  A  Miskolci  Egyetem  tanára;  meghívott  előadó  a  freibergi  és  a  kairói  egyetemen. 

Ajánlók:  Kovács  Ferenc,  Zambó 

János 

Schweitzer  Ferenc  Nagyfödémesen.  1939­ben  született.  Szűkebb  szakterülete:  természetföldrajz,  geomorfoló­ gia.  1993­ban  lett  a  földrajztudomány  doktora.  Az  MTA  Földrajztudományi  Kutatóintézetének  igazgatója,  a  J P T E  egyetemi  t a n á r a .  T u d o m á n y o s  m u n k á s s á g á t  az  elmúlt  tíz  é v b e n  3  magyar  nyelvű  könyv,  3 6  idegen,  42  magyar  nyelvű  önálló,  illetve  társszerzős  könyvfejezet  és  t a n u l m á n y ,  15  t e r v t a n u l m á n y ,  12  d b  mérnök­geomorfológiai  térkép  felvételezése  és  szerkesztése,  9  t u d o m á n y o s  beszámoló  fém­ jelzi.  Munkái  visszhangjáról  kb.  2 0 0  hivatkozás  t a n ú s k o d i k .  Legfontosabb  publikációi:  Sche­ u e r  Gy.—Schweitzer  F.:  A  G e r e c s e  és  a  Budai­hegység  édesvízi  mészkőösszletei.  Földrajzi  Tanulmányok  2 0 .  Akadémiai  Kiadó,  Budapest,  129  old.;  Schweitzer  F.—Tiner  T.:  Nagyberu­ házások  és  veszélyes  hulladékok  telephely­kiválasztásának  földrajzi  feltételrendszere.  Elmélet—  Módszer  —Gyakorlat  56.  MTA FKI  1996.  180  old.;  Schweitzer  F.: O n  late  Miocene­early  Pliocene  desert  climate  i n  t h e  C a r p a t h i a n  Basin.  Zeitschrift  f.  Geomorph.  1997.  Berlin—Stuttgart  37—43.  K u t a t á s i  eredményei  k ö z ü l  kiemelhető,  h o g y  a  korszerű  összehasonlító  geomorfoló­ giai­geológiai­geokronológiai,  t a l a j t a n i ,  régészeti  s t b .  módszerekkel  előbb  hazai,  m a j d  a  Kár­ pát­medencére  é s  környékére,  sőt  az  egész  északi  féltekére  kiterjedő  vizsgálatai  s o r á n  a  szá­ razföldi  földtörténet  utolsó  10—12  millió  évet  felölelő  periodizációját,  geomorfológiai  fejlődés­ történetének  alapvető  vázát  a l k o t t a  meg,  a  domborzati  formák  é s  a  korrelativ  üledékek,  travertinok  stb.  alapján.  Bizonyította  a  Kárpát­medence  jelentős  r é s z é n  a  miocén  végi—pliocén  eleji  s z u b r i d u s  felszínformálódást.  Korszerű  környezet­geomorfológiai  é s  komplex  szemléletű 

T 86

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

geoökológiai­földrajzi  eredményeivel  ú t t ö r ő  szerepet  vállalt  a k t u á l i s  problémák  gyakorlati  meg­ o l d á s á n a k  t u d o m á n y o s  megalapozásában.  Kitüntetései:  a  Földtani  Kutatás  Kiváló  Dolgozója  1976,  Lóczy  Lajos­érem  1995. 

Ajánlók:  Marosi  Sándor,  Pécsi  Márton  S z e d e r k é n y i  T i b o r  Nagybaracskán,  1934­ben  született.  Szűkebb  szakterülete  idős  kristályos  képződmények  földtana,  kőzettana,  környezetföldtan,  á s v á n y i n y e r s a n y a g ­ k u t a t á s  (hasadóanyagok,  mélységi  vizek).  1981­ben  lett  a  földtudomány  doktora.  A  JATE  Ásványtani,  Geokémiai  és  Kőzettani  T a n s z é k é n e k  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a .  Az  elmúlt  tíz évben  angol  nyelven  1 könyvet  (társszerzővel),  2  könyvrészletet,  2 3  szakcikket,  8  konferencia  abstractot,  valamint  m a g y a r  nyelven  2  könyvrészletet,  2  egyetemi  jegyzetet,  5  szakcikket,  12  földtani  térképet  és  alapszelvény  leírást  jelentetett  meg.  Legfontosabbnak  ítélt  m u n k á l :  Szederkényi  T.—Árkai  P.—Lelkes  Felvári  Gy.  1991:  Crystalline  groundfloor  of  t h e  Great  Hungarian  Plain  a n d  South  T r a n s d a n u b i a ,  H u n g a r y .  In:  Geodynamic  Evolution  of  P a n n o n i a n  Basin.  S e r b .  Ac.  Sei.  Arts.  Ac.  Conf.  LXII.  Dept.  Nat.  Math.  Sei.  4.  261—273:  Szederkényi  T.—Pamic  J.—Dimitrescu  R.  1997:  Crystalline  B a s e m e n t  of  Tisia  Megaunit.  JATE  Press.  Szeged  (könyv,  nyomdában);  Szederkényi  T.  1997:  Crystallines  of  H u n g a r i a n  tectonic  units.  In:  Geology of H u n g a r y  (Series  of geology  of the World).  Cambridge  Univ.  Press  (elfogadva).  A legfontosabbnak  ítélt  t u d o m á n y o s  eredménye:  a  Tisia  Összetett  T e r r é n u m  kristályos  tömege  rétegtani­litológiai  és  fejlődéstörténeti  egységességének  felismerése  és  e n n e k  könyv  f o r m á j á b a n  való  megjelentetése.  Az  U r á n k u t a t á s  Kiváló  Dolgozója  1966,  a  Földtani  K u t a t á s  Kiváló  Dolgozója  1973,  1986. 

Ajánlók:  Bárdossy 

György,  Pantó 

György 

T ó t h  J ó z s e f  Cegléden,  1940­ben  született.  S z ű k e b b  szakterülete  t á r s a d a l o m f ö l d r a j z / n é p e s s é g ­  és  te­ lepülésföldrajz.  1 9 8 6 ­ b a n  lett  a  földrajztudomány  doktora.  A  JPTE  tanszékvezető  egyetemi  t a n á r a ,  rektor.  Megjelent  m u n k á i r a  kb.  300  hivatkozás  történt.  9  magyar.  2  idegen  nyelvű  könyv,  128  magyar  és  39  idegen  nyelvű  cikk  szerzője.  Legfontosabb  m u n k á i :  Az  urbanizáció  népesség­ földrajzi  vonatkozásai  a  Dél­Alföldőn  (1977);  A  c e n t r u m o k  szerepe  a  népesség  foglalkozási  átrétegződésében  és  területi  koncentrálódásában.  Földrajzi  T a n u l m á n y o k ,  14.  Akadémiai  Ki­ adó,  B u d a p e s t  (1988);  Urbanizáció  az  Alföldön,  Akadémiai  Kiadó,  B u d a p e s t  (1996);  A  ma­ gyarországi  városhálózat  és  a  városhiányos  térségek  vizsgálata.  Eredmények  és  javaslatok  Pécs.  Sokoldalú,  széles  tematikájú  é s  különböző  területekre  kiterjedő  k u t a t á s a i n a k  általáno­ s a b b  jellegű  eredményeiből  kiemelhetők:  a  település­településcsoport­településegyüttes­agglo­ meráció  fogalomsor  definíciójában  és  kapcsolatrendszerének  értelmezésében  sikerült  konzisz­ ten s  logikai  rendszerhez  jutnia;  a  vonzáskörzetek  belső  t a g o l ó d á s á n a k  övezeti  rendszerét  fel­ tárta  é s  értelmezte;  több.  azóta  széles  k ö r b e n  használt  metodikai  eljárást  vezetett  be;  a  textúra  és  térszerkezeti  t í p u s o k  egyfajta  értelmezését,  empirikus  vizsgálatok  révén  megvalósított  kont­ rollját  adta;  elvégezte  a  földrajzi m u n k a m e g o s z t á s  területi  egységei  és  az  államigazgatási  területi  rendszer  egységei  közötti  kapcsolatok  jellegének  elemzését;  a  sajátosságok  és  fejlettségi  dif­ ferenciák  fogalmi  elkülönítése,  a  területfejlesztésben  való  szerepük  feltárása  u g y a n c s a k  a  nevéhez  fűződik. 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 87

Akadémiai tagajánlások — 1998

Kitüntetései:  Pro  Urbe  Békéscsaba  1984,  Békés  megye  T a n á c s á n a k  Közművelődési  díja  1984,  Bugát  Pál­emlékérem  1994,  Lóczy­díj  1997. 

Ajánlók:  Kapolyi  László,  Marosi 

Sándor 

V a r g a  P é t e r  B u d a p e s t e n ,  1942­ben  született.  S z ű k e b b  szakterülete  geofizika,  geodézia.  1986­ban  lett  a  m ű s z a k i  t u d o m á n y  doktora.  Az  MTA  Geodéziai  é s  Geofizikai  Kutatóintézetének  igazgatója.  Az  elmúlt  tíz  évben  4  könyvrészlet  és  6 7  publikáció  szerzője.  Ebből  5 7  idegen  nyelven,  10  pedig  magyar  nyelven  jelent  meg.  Műveire  történt  hivatkozások  s z á m a  111.  Legfontosabb  t u d o m á n y o s  m u n k á l :  Varga  P.—Hajósy  A.—Csapó  G.  1995:  Laboratory  calibration  of  LaCos­ te—Romberg  type  gravďmeters  by  u s i n g  a  heavy  cylindrical  ring.  Geophysical  J o u r n a l  Inter­ national,  120,  745—752;  Zharkov  N.—Molodensky  S — M .  Brezinski  A.—Groten  E.—Varga  P.  1996:  The  E a r t h  a n d  its  rotation.  W i c h m a n n ,  Heidelberg  501.  Varga  P.—Grafarend  E.  1996:  Distribution  of  t h e  lunisolar  tidal  elastic  s t r e s s  t e n s o r  c o m p o n e n t s  within  t h e  E a r t h ' s  mantle.  Physics  of  the  E a r t h  a n d  Planetary  Interiors,  93.  285—297;  Varga  P.—Denis  С , —Varg a  T.  1997:  Tidal  friction  a n d  its  c o n s e q u e n c e s  in  paleogeodesy,  in  the  gravity  field  a n d  in  tectonics.  J o u r n a l  of Geodynamics,  24.  T u d o m á n y o s  eredményeinek  legnagyobb  részét  a  geodinamikában  érte  el.  M u n k a t á r s a i  bevonásával  laboratóriumi  graviméter  hitelesítési  eljárást  fejlesztett  ki,  melyet  nemzetközi  viszonylatban  a  legmegbízhatóbbak  között  t a r t a n a k  számon.  Elméleti  vizs­ gálatok  alapján  matematikailag  leírta  a  Föld  belsejében  lévő  feszültségtereket  é s  meghatározta  k a p c s o l a t u k a t  bolygónk  és  ezen  belül  a  P a n n o n ­ m e d e n c e  fizikai  folyamataival.  Vizsgálta  a  tengely  körüli  forgássebesség  változását  bolygónk  története  s o r á n  é s  ebből  kiindulva  k u t a t t a  a  Föld—Hold  rendszer  fejlődését,  a  Föld  a l a k j á n a k  és  fizikai  t u l a j d o n s á g a i n a k  változásait  a  földtörténet  utolsó  2— 3  milliárd  éve  alatt.  A  Földtani  K u t a t á s  Kiváló  Dolgozója,  Akadémiai  Díjjal  kitüntetett,  a  Természet  Világa  Nivódíj  és  Egyed  László­emlékérem  t u l a j d o n o s a . 

Ajánlók:  Ádám  Antal,  Detrekői  Ákos,  Verő  József 

Fizikai  Tudományok 

Osztálya 

R E N D E S  T A G S Á G R A  J á n o s s y  A n d r á s  1944­ben  született,  Manchesterben.  S z ű k e b b  szakterülete  a  szilárdtestfizika.  1 9 9 3  óta  az  MTA  levelező  tagja,  székfoglaló  e l ő a d á s á n a k  címe:  „Alkáli  fullerén  polimerek".  A  Budapesti  Műszaki  Egyetem  Fizikai  Intézetében  egyetemi  tanár.  A  levelező  taggá  történt  választása  óta  a  legfontosabb  t u d o m á n y o s  m u n k á i :  Infravörös  elektron  spin  rezonancia  berendezés  építése  a  BME  Fizikai  Intézetében.  A  b e r e n d e z é s  a  ha­ gyományos  ESR  készülékekhez  képest  t ö b b  m i n t  egy  nagyságrenddel  nagyobb  felbontást  tesz  lehetővé.  Az  alábbi  két  közlemény  az  ú j  spektrométer  segítségével  végzett  első  k u t a t á s i  ered­ m é n y e k e t  tartalmazza  a  m a g a s  hőmérsékletű  szupravezetők  é s  a  fullerén  polimerek  területéről.  J á n o s s y  A.,  F e h é r T . ,  Oszlányi  G., Williams  G.W.:  Linear  low t e m p e r a t u r e  spin  susceptibility  in  t h e  u n d e r d o p e d  high  Tc  s u p e r c o n d u c t o r  Gd:  Y B a 2 C u 4 0 8  (Phys.  Rev.  Lett.,  1997.  szept. 

T 88

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

29­re  előjegyezve);  J á n o s s y  A.,  Nemes  N..  Fehér  T.,  Oszlányi  G.,  B a u m g a r t n e r  G.,  Forró  L.:  Antiferromagnetic  r e s o n a n c e  in  the  linear  chain  conducting  polymers  R b C 6 0  a n d  CsC 6 0  (Phys.  Rev.  Lett.,  1997.  szept.  22­re  előjegyezve). 

Ajánlók:  Kroó  Norbert,  Gyulai  József,  Mihály  György,  Keszthelyi  Logos,  Pálinkás  József,  Sólyom  Jenő,  Szépfalusy  Péter,  Zawadowski  Alfréd  LEVELEZŐ  T A G S Á G R A  C s e r  L á s z l ó  1936­ban  született.  Sárisápon.  F ő b b  kutatási  t e r ü l e t e  a  kondenzált  közegek  vizsgálata  magfizikai  módszerekkel.  Az  MTA  Szilárdtestfizikai  K u t a t ó  Intézetének  t u d o m á n y o s  t a n á c s ­ adója.  1983­ban  Biológiai  makromolekulák  vizsgálata  kisszögü  n e u t r o n s z ó r á s s a l  c.  értekezés  megvédésével  nyerte  el  a  fizikai  t u d o m á n y  doktora  fokozatot.  1987­től  az  Eötvös  Loránd  T u ­ dományegyetemen  egyetemi  m a g á n t a n á r ,  1997­től  habilitált  doktor  (Dr.  habil.).  Tevékenységét  1 9 8 0 ­ b a n  az  Eötvös  Loránd  Fizikai  T á r s u l a t  Gyulai  Zoltán­díjával  i s m e r t é k  el.  Az  elmúlt  10  évben  3 5  idegen  nyelvű  közleményt  jelentetett  meg.  S z a b a d a l m a i n a k  s z á m a  4,  hivatkozásainak  s z á m a  450.  Legfontosabbnak  ítélt  eredményei:  vas—alumínium  ötvözetek  f á z i s á t a l a k u l á s á n a k  feltér­ képezése,  biológiai  makromolekulák  konformációjának  és  d i n a m i k á j á n a k  megfigyelése,  micel­ laképződés  törvényszerűségeinek  felismerése,  oldott  a n y a g o k  h i d r á t b u r k á b a n  lévő  víz  szerke­ zetének  megismerése,  n e u t r o n s z ó r á s s a l  végzett  r o n c s o l á s m e n t e s  anyagvizsgálati  eljárások  ki­ dolgozása,  repülési­idő  alkalmazása  a  kisszögü  n e u t r o n s z ó r á s b a n ,  ú j  n e u t r o n ­ m o n o k r o m a t i ­ zálási  é s  detektálási  eljárások  kifejlesztése.  Ezek  az  e r e d m é n y e k  olyan  n e u t r o n s z ó r á s i  e l j á r á s o k  alapjául  szolgáltak,  amelyek  a  neutronszórási  kísérletek  lehetőségeit j e l e n t ő s e n  kiterjesztették,  é s  ú j  kutatási  területeket  nyitottak.  Legfontosabbnak  ítélt  t u d o m á n y o s  m u n k á i :  Experimental  Methods  of  Neutron  Diffracto­ metry,  Atomizdat,  Moscow  (1981):  E u r o p e a n  J o u r n a l  of  Biochemistry  116,  109,  (1981);  Bio­ polymers,  24,  1769,  (1985);  J .  Phys.  C h e m .  92,  5738,  (1988);  J .  Phys.  C h e m .  96,  976,  (1992). 

Ajánlók:  Kiss  Dezső,  Pál  Lénárd  D ö r n y e i n é  N é m e t h  J u d i t  1932­ben  B u d a p e s t e n  született.  K u t a t á s i  területe  az  elméleti  magfizika  és  asztrofizika.  Kisebb  megszakításoktól  eltekintve  az  Eötvös  Loránd  T u d o m á n y e g y e t e m e n  dolgozott,  jelenleg  ott  egyetemi  tanár.  Doktori  értekezését  1971­ben  védte  m e g  az  elméleti  magfizika  és  asztrofizika  témaköréből.  1965­től  egy  évig  dolgozott  H.  Bethe  Nobel­díjas  professzor  mellett  a  Cornell  Egyetemen,  az  Egyesült  Államokban.  H o s s z a b b  külföldi  meghívásai  közül  k ü l ö n  megemlítendő,  hogy  1975—76­ban  meghívták  vendégprofesszornak  a  világ  egyik  legrangosabb  egyetemére,  a  M a s s a c h u s e t t s  I n s t i t u t e  of Technology  Fizika  Intézetébe.  MTESZ­díjjal,  Eötvös  Loránd­érem­ mel  é s  Akadémiai  Díjjal  tüntették  ki.  Legfontosabb  eredményei  a  neutroncsillagok  szerkezetére  vonatkozó  mikroszkopikus  szá­ mításai  (Physics  Letters.  1967,  Physical  Review  1968),  továbbá  a  s ű r ű s é g f u g g ő effektív  m a g e r ő k  m e g h a t á r o z á s a  (Nucl.  Physics  A197.  3 2 9  (1972),  Nucl.  Physics  A208,  4 6 3  (1973)).  Úgyszintén  sok  hivatkozás  jelzi  a z  ú j a b b  k u t a t á s i  területén,  a  multifragmentáció  t é m a k ö r é b e n  elért  ered­ ményeinek  sikerességét  (Zeitschrift  f ü r  Physik  A325  (1986),  Nucl.  Phys  A476,  74  (1988)). 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 89

Akadémiai tagajánlások — 1998

Több  m i n t  száz  publikációjára  mintegy  7 0 0  hivatkozás  történt  a  szakirodalomban.  A  hazai  t u d o m á n y o s  közéletben  már  évtizedek  óta  kiemelkedő  teljesítményt  n y ú j t .  Szer­ vezője  volt  a  világhírű  Balatoni  Magfizika  Konferencia  sorozatnak.  Az  utóbbi  években  mint  az  Eötvös  Loránd  Fizikai  Társulat  alelnöke,  ú j  l e n d ü l e t b e  hozta  a  Fizikus  Vándorgyűléseket,  amelyek  a  külföldre  s z a k a d t  és  itthon  dolgozó  fizikusok  egymásra  t a l á l á s á n a k  f ó r u m a i  lettek.  Hazai  közéleti  m u n k á j á n a k  m e g k o r o n á z á s a  az  ELTE  Bolyai  Kol­ légiumának  o d a a d ó  m u n k á v a l  való  létrehozása  é s  megszervezése. 

Ajánlók:  Berényi  Dénes,  Csikai  Gyula,  Lovas  István,  Marx  György,  Zimányi 

József 

F a z e k a s  P a t r i k  1945­ben  Mosonmagyaróvárott  született.  S z ű k e b b  szakterülete  az  elméleti  szilárdtestfizika.  Az  MTA  Szilárdtestfizikai  Kutatóintézetének  t u d o m á n y o s  t a n á c s a d ó j a .  Doktori  értekezését  1988­ban  védte  meg.  Az Eötvös  Loránd  Fizikai  T á r s u l a t  Bródy  Imre­díjával  1976­ban  t ü n t e t t é k  ki.  Az  ELTE  TTK  címzetes  egyetemi  t a n á r a  (1991),  a  BME­n  habilitált  (1996).  Az  elmúlt  tíz  évben  2 0  idegen  nyelvű  t u d o m á n y o s  közleménye  és  egy  m a g y a r  nyelvű  könyve  jelent  meg,  ezekre  2 6 7  hivatkozás  van.  Összesen  6 2  idegen  nyelvű  közleményt  és  h á r o m  m a g y a r  nyelvű  könyvet  publikált,  ezekre  8 4 2  hivatkozás  történt.  Legfontosabbnak  ítélt  t u d o m á n y o s  m u n k á i :  Kvantumos  spinrendszerek  spinfolyadék­álla­ p o t á n a k  lehetőségéről:  P.  F a z e k a s  and  P.  W.  Anderson:  On  t h e  g r o u n d  state  properties  of  t h e  anisotropic  triangular  antiferromagnet.  Phil.  Mag.  30,  4 2 3  (1974)  (260  hivatkozás):  szem­ csés  szupravezetőkről:  P.  Fazekas,  В .  Mühlschlegel  and  M.  Schröter:  Short  r a n g e  a n d  long  range  p h a s e  coherence  in  g r a n u l a r  s u p e r c o n d u c t o r s ,  Z.  Phys.  В   57,  193  (1984);  a  homogén  valenciakeveredés  kérdéséről:  P.  Fazekas  a n d  В .  H.  Brandow:  Application  of  t h e  Gutzwiller  method  to  t h e  periodic  Anderson  model,  Phys.  Scr.  36,  9 0 5  (1987);  a  Kondo­rácsok  elekt­ ronszerkezetéről:  H.  Shiba  a n d  P.  Fazekas:  Correlated  Fermi­liquid  state  formed  w i t h  over­ lapping  Kondo  clouds,  Progr.  Theor.  Phys.  Suppl.  101,  4 0 3  (1990);  az  itineráns  ferromágnesség  kérdéséről:  P.  Fazekas:  B a n d  ferromagnetism  v e r s u s  collective  Kondo  state  (sajtó  alatt).  Köz­ vetlenül  befejezés  előtt  áll  Lecture  Notes  on  Electron  Correlations  a n d  Magnetism  с .  jegyzete. 

Ajánlók:  Jánossy 

András,  Kroó  Norbert,  Sólyom 

Jenő 

H o r v á t h  Z a l á n  1943­ban  született,  Debrecenben.  Fő  érdeklődési  területe  az  elméleti  részecskefizika,  a  klasszikus  és  kvantumtérelmélet  és  a  matematikai  fizika.  Az  ELTE  TTK  Fizika  Tanszékcso­ portjának  és  az  Elméleti  Fizikai  Tanszéknek  vezetője.  1991  óta  a  fizika  t u d o m á n y  doktora.  1976­ban  Novobátzky­díjjal,  1985­ben  megosztott  Akadémiai  Díjjal  tüntették  ki.  Az  elmúlt  tíz  évben  2 4  idegen  nyelvű  t u d o m á n y o s  cikket  közölt.  Összesen  8 0  idegen  nyelvű  és  négy  magyar  nyelvű  közleményt  publikált.  Független  hivatkozásainak  s z á m a :  853.  Legfontosabbnak  ítélt  t u d o m á n y o s  munkál:  Megmagyarázta  a  s p o n t á n  kompaktifikáció  elméletében  a  n u l l a  nyugalmi  tömegű  fermionok  eredetét  (Nucl.  Phys.  В   127,  5 7  [1977]  és  Nucl.  Phys.  В   142,  327  [1978]).  A  klasszikus  mértékelméletek  topologikusan  stabil  megoldá­ saira  a  Bogomolny—Prasad—Sommerfield  h a t á r e s e t b e n  egzakt  megoldásokat  g e n e r á l ó  mód­ szert  adott  (Phys.  Rev.  Lett.  45,  5 0 5  [1980],  Phys.  Lett.  В   99,  2 3 2  [1981]  és  Phys.  Lett.  В   102,  131  (1981]).  R á m u t a t o t t  az  instabil  szfaleron  megoldások  létezésére  é s  s z e r e p ü k r e  a  kvantumtér­elméletekben  (Phys.  Lett.  В   138,  3 9 7  11984]).  A  m a g a s a b b  szintű  Kac—Moody  ábrázolások  szerepét  hangsúlyozta  a  szuperhúr­elméletekben  (Nucl.  Phys.  В   308,  4 7 7  [1988]). 

T 90

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

A Becchi—Rouet—Stora  által javasolt  módszert  a l k a l m a z t a  a  n e m ­ k r i t i k u s  húrelméletben  meg­ jelenő  kétdimenziós  gravitációelméletre  (Int.  J .  Mod.  Phys.  A  4,  5 2 6  [1989]).  A  k o n f o r m  in­ varianciát  őrző  görbült  háttereket  fedezett  fel  (Phys.  Lett.  В   313,  10  [1993]).  A  duális  szigma  modellek  k v a n t u m  ekvivalenciáját  megvizsgálta  a  perturbációszámítás  m á s o d i k  rendjéig  (Nucl.  Phys.  В   (Proc.  Suppl).  49,  16  [1996]  és  Phys.  Lett.  В   388,  121  [1996]). 

Ajánlók:  Lovas  István,  Nagy 

Károly 

J a n s z k y  J ó z s e f  1943­ban  született  Csornán.  S z ű k e b b  szakterületei  a  nemlineáris  é s  kvantumoptika,  va­ lamint  a  kristályfizika.  Az  MTA  Kristályfizikai  K u t a t ó l a b o r a t ó r i u m á n a k  igazgatója.  Doktori  értekezését  1 9 8 6 ­ b a n  védte  meg.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Novobátzky­díj  (1990),  Fizikai  Díj  (1992),  Fizikai  Fődíj  (1996).  Az  elmúlt  tiz  évben  6 5  idegen  nyelvű  t u d o m á n y o s  folyóiratcikket  publikált,  17  közleménye  pedig  idegen  nyelvű  könyvben,  ill.  konferenciakiadványban  jelent  meg.  Független  hivatkozá­ s a i n a k  száma  6 0 5 .  Legfontosabb  eredményei:  Megállapította,  hogy  a  fény  ún.  összenyomott  (squeezed)  állapota  sokszorosan  felülmúlja  a  lézerfény  hatásfokát  s o k f o t o n o s  folyamatokban  (Phys.  Rev.  A  36,  1288  (1987)).  E l s ő k é n t  mutatott  rá,  hogy  az  ún.  optikai  Schrödinger  m a c s k a  állapot  s q u e e z i n g  tulajdonságot  m u t a t .  Állapottervezésre  („quantum  s t a t e  engineering")  alkalmas  ú j  r e p r e z e n ­ tációkat  dolgozott  ki  a  fény  k v a n t u m s t a t i s z t i k á j á n a k  tárgyalására  (Phys,  Rev.  Lett.  64,  2 7 7 1  [1990]:  68,  3 8 1 6  [1992];  Phys.  Rev.  A  48,  2213  11993];  49,  1281  [1994];  50,  732  [19941;  51.  4 1 9 1  (1995j;  53.  2 6 9 8  [1996]).  Megoldotta,  hogyan  lehet  molekulákat  Schrödinger  m a c s k a ,  ill.  összefonódott  állapotba  hozni  (Phys.  Rev.  A  50.  1 7 7 7  (19941:  54.  5 1 1 0  [1996]).  K i m u t a t t a ,  hogy  periodikus,  hirtelen  frekvenciaváltozással  n a g y f o k ú  squeezing  érhető  el  (Phys.  Rev.  A  46,  6091  (1992):  49,  4 9 3 5  (19941).  Széles  körben  elteijedt  módszereket  dolgozott  ki  igen  rövid,  egyedi  lézerimpulzusok  mérésére  (Opt.  Comm.  23.  2 9 3  [1977];  60,  2 5 1  11986]).  M e g m u t a t t a ,  hogy  az  üregrezonálor  a  rajta  á t h a l a d ó  atomnyalá b  számára  bizonyos  körülmények  között  prizmaként  viselkedik  („kvantumprizma"),  eközben  a  kilépő,  különböző  irányokban  terjedő  atomnyalábok  a  rezonátor  Fock­állapotaival  összefonódott  állapotba  k e r ü l n e k  (Phys.  Rev.  Lett.  77,  1663  [1996)1.  Az  IUPAP  Magyar  Nemzeti  Bizottság  titkáraként,  a  Lézerfizikai  Bizottság  elnökeként  aktivan  részt  vesz  a  t u d o m á n y o s  közéletben.  Létrehozta  a  h a z a i  kvantumoptikai  iskolát. 

Ajánlók:  Bor  Zsolt,  Kroó  Norbert,  Tarján 

Imre 

K e r t é s z  J á n o s  1950­ben  született  B u d a p e s t e n .  Szűkebb  s z a k t e r ü l e t e  a  s t a t i s z t i k u s  fizika  é s  a  számító­ gépes  fizika.  A  Budapesti  Műszaki  Egyetem  Fizikai  Intézetének  Elméleti  Fizika  T a n s z é k é n  tanszékvezető  egyetemi  tanár,  intézeti  igazgatóhelyettes.  Doktori  fokozatát  1989­ben  szerezte  meg.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Novobátzky­díj  (1988),  Akadémiai  Díj  (1990,  megosztott).  A  J o u r n a l  of  Physics  A  (1990—1994),  a  Physica  A  (1990—)  és  a  F r a c t a l s  (1993—)  c.  folyóiratok  szerkesztőbizottsági  tagja,  a  J ü l i c h i  S z u p e r k o m p u t e r  Központ  T u d o m á n y o s  T a n á c s á n a k  tagja  (1996—),  az  E P S  Computational  Physics  Group  Board  tagja  (1996—).  a  Helsinki  M ű s z a k i  Egyetem  külső  professzora  (1997—). 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 91

Akadémiai tagajánlások — 1998

Az  elmúlt  tíz  évben  61  angol  nyelvű  cikket,  4  könyvrészletet  publikált,  egy  kötetet  szer­ kesztett.  Hivatkozásainak  s z á m a  1115.  Legfontosabb  tudományos  m u n k á i  a  statisztikus  é s  a  számítógépes  fizika  területére  e s n e k .  A folyadékok  fizikájának t a n u l m á n y o z á s a  u t á n  a  rendezetlenség  k l a s s z i k u s  alapproblémájával,  a  perkolációval  foglalkozott.  Az  általa  bevezetett  k o n t i n u u m  perkolációs  modellt  (J.  Kertész,  de  Physique  42,  L393  (19811)  k é s ő b b  széles  k ö r b e n  alkalmazták.  Különböző  h a t é k o n y  algo­ ritmusok  ötvözésével  sikerült  igazolnia  a  fázisátalakulások  korrelált  perkolációs—geometriai  modelljét,  amiről  összefoglaló  t a n u l m á n y b a n  számolt  b e  (J.  Kertész,  D.  Stauffer and  A.  Coniglio:  in:  Percolation  s t r u c t u r e s  and  processes,  eds:  G.  Deutscher,  R.  Zallen  and  J .  Adler,  A d a m  Hilger,  1983,  p.  121).  Munkái  nagymértékben  h o z z á j á r u l t a k  a  perkolációs  rendszerek  univer­ zalitási  viszonyainak  megértéséhez.  A  zaj  szerepének  n u m e r i k u s  ellenőrzése  vezette  el  egy  olyan  modellhez,  amelynek  segítségével  sikerült  tisztáznia  fluktuációk  é s  az  anizotrópia  szerepét  a  diffúzió­limitált aggregációnál  (J.  Kertész  and  T. Vicsek,  J .  Phys.  A  19,  L257  [1986]). A  nevéhez  fűződik  a  felületek  kinetikus  durvulásának  alapmodelljénél  a  felület  szerkezetének  megmagya­ rázása,  a  skálakorrekciók  értelmezése  és  az  utóbbiak  hatékony  n u m e r i k u s  módszerrel  történő  csökkentése,  valamint  a  felületek  növekedésénél  megfigyelhető  morfológiai  átmenetek  skálael­ méleti  leírása  (J.  Kertész  and  D.  E.  Wolf,  J .  Phys.  A  21,  747  [1988],  Phys.  Rev.  Lett.  62,  2571  [1989]).  Kimutatta  és  értelmezte  a  kétdimenziós  rendezetlen  rendszerek  töretvonalainak  önaffin  tulajdonságait  (J.  Kertész,  V.  K.  Horváth  and  F.  Weber,  Fractals  1,  6 7  [1993]). 

Ajánlók:  Jânossy 

András, 

Mihály  György,  Vicsek  Tamás,  Zawadowski 

Alfréd 

K o n d o r  I m r e  1943­ban  született  Debrecenben.  Kutatási  t e r ü l e t e  a  statisztikus  fizika,  ezen  belül  elóbb  a  szuperfolyékony  Bose­rendszer,  m a j d  a  kritikus jelenségek,  jelenleg  a  rendezetlen  r e n d s z e r e k ,  speciálisan  a  spinüvegek  elmélete.  1966  óta  o k t a t  az  Eötvös  Loránd  Tudományegyetemen,  1991­től  kezdve  m i n t  egyetemi  t a n á r .  1 9 9 2 / 9 3 ­ b a n  a z  ELTE­n  megszervezte  a  TTK  legkiválóbb  hallgatóinak  iskoláját,  a  Bolyai  Kollégiumot,  melynek  jelenleg  igazgatója.  Több  t u d o m á n y o s  díjjal  t ü n t e t t é k  ki:  Bródy­díj  (1973),  Fizikai  Díj  (1989)  és  Akadémiai  Díj  (1992).  Doktori  értekezését  1988­ban  védte  meg  Az  Ising  spinüveg  térelmélete  címmel.  1 9 8 7 — 9 7  között  2  m a g y a r  és  18  idegen  nyelvű  közleménye  j e l e n t  meg,  ebből  3  könyvrészlet,  t o v á b b á  részt  vett  két  idegen  nyelvű  kötet  szerkesztésében.  Ö s s z e s  publikációinak  száma:  40,  m e l y e k r e  eddig  378  független  hivatkozás  történt.  Vendégkutatóként,  illetve  vendégprofesszorként  t ö b b  évet  töltött  különböző  vezető  e u r ó p a i  kutatóhelyeken:  Triesztben,  F r a n k f u r t b a n ,  P á r i z s b a n  és  Manchesterben.  S z á m o s  nemzetközi  konferencián  volt  meghívott  előadó,  köztük  az  E P S  1985.  évi  berlini  C o n d e n s e d  Matter  konferenciáján.  Kutatási  eredményei  közül  a  legnagyobb  visszhangot  a  spinüvegek  átlagtérelmélete  s t a ­ bilitásának  igazolása  (C. De  Dominicis  a n d  I. Kondor,  Phys.  Rev.  В  2 7  [1983]  606),  a  s p i n ü v e g e k  kölcsönható  térelméletének  a  kiépítése  (C.  De  Dominicis  and  I.  Kondor,  J .  Phys.  Lett.  4 5  (1984)  L205,  4 6  [1985]  L1037),  valamint  a  rendezetlen  rendszerek  és  a  káosz  elmélete  közti  kapcsolat  felismerése  (I.  Kondor,  J .  Phys.  A  22  [1989]  L163)  keltették. 

Ajánlók:  Szépfalusy 

Péter,  Vicsek 

Tamás 

N a g y  D é n e s  L a j o s  1944­ben,  B u d a p e s t e n  született.  Szűkebb  s z a k t e r ü l e t e  a  nukleáris  szilárdtestfizika.  A  KFKI  RMKI  Magfizikai  Főosztályának  vezetője,  az  ELTE  TTK  címzetes  egyetemi  t a n á r a  és  u g y a n o t t 

T 92

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

az  Atomfizika  Tanszék  t u d o m á n y o s  tanácsadója.  Doktori  értekezését  1988­ban  védte  meg.  1974­ben  KFKI  Intézeti  Díjat  kapott,  1985­ben  az  Eötvös  Loránd  Fizikai  Társulat  Gyulai  Zoltán­díját  nyerte  el.  1990—91­ben  az  Erlangeni  Egyetem,  majd  a  D a r m s t a d t i  Műszaki  Egye­ tem  vendégprofesszora  volt.  Idegen  nyelvű  t u d o m á n y o s  cikkeinek  s z á m a  109,  ebből  a z  u t ó b b i  tíz  évben  41  jelent  meg.  Független  hivatkozásainak  s z á m a  442.  Legfontosabb  eredményei:  textúra­keltés  para­  é s  a n t i f e r r o m á g n e s e s  porokban  m á g n e s e s  tér  által:  J .  Phys.  Chem.  Solids  36,  7 5 9  (1975),  társszerzőkkel;  az  elektronbefogás  á l t a l  ger­ jesztett  atomi  nívók  hiperfinom  kölcsönhatásai  és  relaxációs  t u l a j d o n s á g a i :  Phys.  Lett.  A  95,  400  (1983),  társszerzőkkel;  Phys.  S t a t .  Sol.  (b)  124,  7 6 7  (1984),  társszerzőkkel;  P h y s .  Rev.  Lett.  57,  2 8 4 9  (1986),  társszerzőkkel;  a  vas­ion  töltésállapota,  elhelyezkedése  és  m á g n e s e s  tulajdonságai  m a g a s  hőmérsékleti  szupravezetőkben:  Phys.  Rev.  В   38,  11  373  (1988),  társ­ szerzőkkel;  Physica  С   162—164,  1297  (1989),  társszerzőkkel;  a  szinkrotron­Mössbauer­ref­ lektometria  elmélete  és  kísérleti  megvalósítása  vékonyrétegek  szerkezetvizsgálatára:  Hyp.  Int.  92,  1083  (1994),  társszerzőkkel;  Phys.  Rev.  В   53,  6 1 5 8  (1996),  társszerzőkkel.  Hosszú  ideje  aktiv  részese  a  hazai  és  nemzetközi  tudományos  közéletnek.  1996  ó t a  az  Eötvös  Loránd  Fizikai  T á r s u l a t  főtitkára,  e  f u n k c i ó j á b a n  rövid  idő  a l a t t  jelentős  e r e d m é n y e k e t  ért  el  az  ELFT  és  az  MTA,  valamint  az  ELFT  és  külföldi  fizikai  t á r s u l a t o k  k a p c s o l a t a i n a k  fejlesztésében,  továbbá  a  fiataloknak  a  társulat  m u n k á j á b a  való  b e v o n á s á b a n .  K ü l ö n ö s e n  intenzívvé  tette  az  ELFT  és  az  Európai  Fizikai  T á r s u l a t  kapcsolatát,  ez  utóbbi  szervezetben  az  East—West  Task  Force  vezetőségi  tagja  és  Magyarország  képviselője. 

Ajánlók:  Kiss  Dezső,  Vértes 

Attila 

Ormos  Pál  1951­ben  született  Szegeden.  Szűkebb  szakterülete  a  biofizika. Az MTA Szegedi  Biológiai  Központ  Biofizikai  Intézetének  igazgatója.  A biofizika  területén  készült  doktori  értekezését  1991­ben  védte  meg.  Az elmúlt  tíz évben  2 5  tudományos  közleménye jelent  meg,  valamennyi  nemzetközi  folyóiratokban,  illetve  könyvekben.  Dolgozataira  a  szakirodalomban  mintegy  1200  független  hivatkozás  található.  Kutatási  területe  a  biológiai  molekulák  fizikája.  Ezen  belül  az  energiaátalakítás  m o l e k u l á r i s  m e c h a n i z m u s a ,  a  fehérjék  szerkezetének  és  m ű k ö d é s é n e k  a  k a p c s o l a t a .  A  témakör  (amelyet  ú j a b b a n  biológiai  fizikának  is  neveznek)  nemzetközi  fejlődéséhez  lényegesen  hozzájárult.  F o n t o s a b b  közleményei:  Keszthelyi  L.  és  O r m o s  P.:  Electric  s i g n a l s  associated  w i t h  the  photocycle  of bacteriorhodopsin.  FEBS  Lett.  109  189—193  (1980); Ormos  P., Ansari A .  B r a u n s t e i n  D.,  Cowen  В . ,  Frauenfelder  H.,  Hong  M.  К. ,  Iben  I.  E.  T.,  S a u k e  T.  В .  és  Young  R.  D.:  Inhomogeneous  broadenin g  in  spectral  b a n d s  of  carbonmonoximioglobin:  The  connection  bet­ ween  spectral  and  functional  heterogeneity.  Biophys.  J .  5 7  191—199  (1990);  Ormos  P.:  Infrared  spectroscopic  demonstration  of  a  conformational  c h a n g e  in  bacteriorhodopsin  involved  in  proton  p u m p i n g .  Proc.  Natl.  Acad.  Sei.  USA 88  4 7 3 — 4 7 7  (1991);  S z á r a z  S.,  Oesterhelt  D.  and  O r m o s  P.:  pH  induced  s t r u c t u r a l  c h a n g e s  in  bacteriorhodopsin  s t u d i e d  by  Fourier  T r a n s ­ form  Infrared  Spectroscopy.  Biophys.  J .  67  1706—1712  (1994). 

Ajánlók:  Bor  Zsolt,  Keszthelyi  Lajos,  Pálinkás  József,  Talján  Imre,  Zawadowski 

Alfréd 

Pócsik  György  1933­ban,  Kisvárdán  született.  Az  ELTE  Elméleti  Fizikai  T a n s z é k é n e k  egyetemi  t a n á r a .  1967­ben  kvantumtér­elmélettel  foglalkozó  értekezésével  nyerte  el  a  fizikai  tudomány  d o k t o r a 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 93

Akadémiai tagajánlások — 1998

fokozatot. Tevékenységét  1964­ben  Eötvös­emlékéremmel,  1992­ben  Akadémiai  Díjjal  ismerték  el.  A  Trieszti  Elméleti  Fizikai  Központ  levelező  tagja.  Az  utóbbi  tiz  évben  31  idegen  nyelvű,  2  m a g y a r  nyelvű  dolgozata  és  két  jegyzete  jelent  meg.  Összesen  112  idegen  nyelvű  t u d o m á n y o s  publikációja  van.  ezekre  5 9 0  hivatkozást  kapott.  Eleinte  kvantumtér­elmélettel  (nemrenormálhat ó  elméletek,  egzaktul  megoldható  modellek,  bilokális  térelmélet),  majd  részecskefizikával  (áramalgebra,  gyenge  közvetítő  Z  és  Higgs  bozon,  eletrogyenge  szimmetriasértés)  foglalkozott.  Legfontosabb  publikációi  és  eredményei:  Unitarity  b o u n d s  on  Higgs  boson  m a s s e s  in  the  Weinberg—Salam  model  with  two  Higgs  doublets,  Zeitschrift  f.  Physik,  1981,  C8,  13  é s  1981,  C I O  367.  (Ebben  a  Higgs  bozonra  vonatkozó  tömegkorláton  kívül  keltésével  és  bomlásával  kapcsolatban  is  m a r a d a n d ó  e r e d m é n y e k e t  ért  el.)  T r i p l e  hadronic  e n e r g y  correlations  in  high  energy  e+e~  annihilation.  Phys.  Rev.,  1985,  D31,  1 0 2 5  (Ebben  lehetőséget  teremtett  a  kvan­ t u m s z í n d i n a m i k a  p o n t o s  kísérleti  ellenőrzésére,  a m i t  t ö b b  kísérleti  c s o p o r t  realizált.);  C u r r e n t s  a n d  s u m  rules  in  vector  meson  t h e o r y .  Nuovo  C i m e n t o  1966,  43A,  5 4 1 .  (Ebben  alapvetően  j á r u l t  hozzá  á r a m a l g e b r á k  szerkezetének  tisztázásához.)  1992­ben  a z  elektrogyenge  szimmet­ riasértésnek  egy  ú j  lehetséges  m ó d j á t  ismerte  fel.  e n n e k  részletein  dolgozik  jelenleg.  Mod.  P h y s .  Lett.  A9,  1994,  1701.  Hosszabb  időt  töltött  a  S t a n f o r d i  Lineáris  Gyorsító  Központban,  ahol  a  Z­bozon  fizika  szakértője  volt,  A.  S a l a m  Nobel­díjas  meghívására  Triesztben  r e n d s z e r e s e n  előadott,  meghívott  előadó  volt  a  Nápolyi  Egyetemen  é s  m á s  egyetemeken.  8  nemzetközi  részecskefizikai  konfe­ r e n c i a  főszervezője  volt,  9  közvetlen  tanítványa  van,  akikkel  h o s s z a b b  ideig  publikált.  A  CERN  Network  for  Public  Relations  tagja.  Az  MTA  Doktori  T a n á c s a  Fizika—Csillagászat  Szakbizott­ s á g á n a k  elnöke,  az  MTA  Részecskefizikai  Bizottsága  elnöke.  Az  ELTE­n  több  o k t a t á s i ,  ill.  doktori  programot  dolgozott  ki.  A  New  York­i  T u d o m á n y o s  Akadémia  tagja. 

Ajánlók:  Nagy  Károly,  Zimányi 

József 

R á c z  Z o l t á n  1946­ban  s z ü l e t e t t  D u n a h a r a s z t i n .  Fizikusi  d i p l o m á t  a  Leningrádi  Állami  Egyetemen  szer­ zett  1971­ben.  Az  Eötvös  Loránd  T u d o m á n y e g y e t e m e n  1973­ban  S u b  Auspiciis  Rei  Publicae  Popularis  kitüntetéssel  való  d o k t o r r á  avatása  t a n ú s í t j a ,  hogy  kiemelkedő  képességei  m á r  ta­ n u l m á n y a i  korai  szakaszától  kezdve  megmutatkoztak.  1988  óta  a  fizikai  tudomány  doktora.  T ö b b  tudományos  díjjal  tüntették  ki:  Novobátzky­díj  (1977),  MTA Fizikai  Díj  (1988),  Akadémiai  Díj  (1990,  megosztott).  K u t a t ó m u n k á j á t  az  MTA Elméleti  Fizikai  Tanszéki  K u t a t ó c s o p o r t j á b a n  kezdte  és  m i n d m á i g  e n n e k  tagja,  jelenleg  tudományos  t a n á c s a d ó i  b e o s z t á s b a n .  Közben  meghívásra  s z á m o s  alka­ l o m m a l  töltött  hosszabb­rövidebb  i d ő t  külföldi kutatóhelyeken.  Fontos  hozzájárulása  az  ELTE­n  folyó  fizikusképzéshez  az  első  E ö t v ö s  Fizikus  Iskola  megszervezése  1987­ben.  Tudományos  m u n k á s s á g a  a  s t a t i s z t i k u s  fizika  területére  esik.  e z e n  belül  e l s ő s o r b a n  az  egyensúlytól  távoli  rendszerekben  lejátszódó  folyamatok  tulajdonságait  vizsgálta.  S z á m o s  ki­ emelkedő  e r e d m é n y t  ért  el,  a  legfontosabbakat  az  a l á b b i a k b a n  foglaljuk  össze.  Kidolgozta  a  nemlineáris  relaxáció  skálaelméletét.  (Phys.  Lett.  A53,  4 3 3  [1975];  Phys.  Rev.  В13,   263  [1976].  Bevezette  az  a k t í v  zóna  fogalmát  a  növekvő  s t r u k t ú r á k  jellemzésére  (M.  Plischke  and  Z.  Rácz:  Phys.  Rev.  Lett.  53,  415  [1984]).  Egzaktul  megoldotta  a  részecskeforrások  jelenlétében  v é g b e m e n ő  diffüziókontrollált  annihiláció  változatát  (Phys.  Rev.  Lett.  55,  1707  (1985)).  Kidolgozta  az  A+B­+C,  diffúzió­reakció  t í p u s ú  kémiai  folyamatokban  fellépő  reakció­ z ó n a  dinamikai  skálaelméletét.  (L. Gálfi  a n d  Z. Rácz:  P h y s .  Rev. A38,  3 1 5 1  (1988)).  M e g m u t a t t a ,  h o g y  nemegyensúlyi  rendszerekben  lokális  k ö l c s ö n h a t á s  nemlokális  dinamikával  kombinálva 

T 94

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

Akadémiai tagajánlások — 1998

hosszú  hatótávolságú  effektív  kölcsönhatásokra  vezethet  (B.  Bergsen  a n d  Z.  Rácz:  P h y s .  Rev.  Lett.  67.  3 0 4 7  [1991]).  Idegen  nyelvű  közleményeinek  s z á m a  6 2  (az  elmúlt  tíz  évben  33),  melyek  nemzetközi  folyóiratokban  (54),  ill.  könyvrészletként  (8)  jelentek  meg.  Munkáira  1060  hivatkozás  ismert.  Eredményeinek  elismerését  t a n ú s í t j á k  továbbá  r a n g o s  nemzetközi  rendezvényeken  előadások  t a r t á s á r a  való  felkérések.  Példaként  említhető,  hogy  előadója  volt  a  F r a c t a l s  in  Physics  (Trieste,  1985;  Erice,  1988)  és  a  S u r f a c e  Disordering  (Les  Houches,  1992)  k o n f e r e n c i á k n a k . 

Ajánlók:  Sólyom  Jenő,  Szépjalusy 

Péter 

S z e i d l  B é l a  1938­ban  született,  Abonyban.  Szűkebb  szakterülete  a  csillagászat  (változócsillagok).  Az  MTA Csillagászati  Kutatóintézetének  t u d o m á n y o s  tanácsadója.  A csillagászat  területén  készített  doktori  értekezését  1985­ben  védte  meg.  Az  elmúlt  tíz  évben  10  angol  nyelvű  t u d o m á n y o s  cikke  jelent  meg,  és  1987  ó t a  117  hivatkozást  k a p o t t  m u n k á i r a .  A  változócsillagok,  elsősorban  az  RR  Lyrae  t í p u s ú  változók  vizsgálatában  ért  el  j e l e n t ő s  eredményeket.  A  legjelentősebb  nemzetközi  figyelmet  az  RR  Lyrae  csillagok  Blazhko­effektu­ s á n a k  é s  periódusváltozásainak  t a n u l m á n y o z á s á b a n  elért  eredményei  keltették.  A  Blazhko­ effektus  négyéves  c i k l u s á n a k  felfedezése  (Detrével  közösen)  a  j e l e n s é g  legáltalánosabban  el­ fogadott  értelmezését  tette  lehetővé  (Multiple  Periodic  RR  Lyrae  S t a r s  1976,  Proc.  IAU  Coll.  No.  29,  Astrophys.  Space  Science  Library  Vol.  60,  133—151).  Nagy  m i n t á n  vizsgálta  az  RR  Lyrae  csillagok  p e r i ó d u s á n a k  változásait  és  a  fejlődési  effektusok  mellett  fellépő  r a n d o m  vál­ tozásokat  sikerült  k i m u t a t n i a .  (RR  Lyrae  S t a r s  in  Messier  3;  1965,  Mitteilungen  d.  Sternw.  d.  Ung.  Akad.  d.  Wissenschaften  Vol.  5,  (Nr.  58)  1—265).  Egyedülálló  eredménye  (W.  Fitch  amerikai  kutatóval  közösen)  a n n a k  k i m u t a t á s a ,  hogy  az  AC  And  n e v ű  csillag  egyidejűleg  három  (alap,  első  és  m á s o d i k  felharmonikus)  radiális  m ó d u s b a n  pulzál.  (The  Three  Radial  Modes  a n d  Evolutionary  S t a t e  of  AC  Andromedae  (Társsz.  W.  Fitch)  1976,  Astrophys.  J .  203,  616—624). 

Ajánlók:  Csikai  Gyula,  Szalay  A. 

Sándor 

S z e g ő  K á r o l y  1943­ban  született  B u d a p e s t e n .  Szűkebb  szakterülete  az  űrfizika.  Az  MTA  Részecske­  és  Magfizikai  Kutatóintézetének  igazgatója.  1987­ben  megvédett  doktori  értekezése  az  ü s t ö k ö s ­ k u t a t á s  témaköréből  készült.  T u d o m á n y o s  kitüntetései:  Állami  Díj  (1986),  az  Amerikai  Ű r k u t a t á s i  Hivatal  nemzetközi  együttműködési  diplomája  (1982),  Megbecsülés  J e l e  szovjet  k i t ü n t e t é s  (1986),  a  Szovjet  Aszt­ ronautikai  T á r s a s á g  Gagarin  É r m e  (1987),  a  Magyar  Asztronautikai  T á r s a s á g  Fonó  Albert­díja  (1989),  MTESZ­díj  (1991).  A Magyar  Asztronautikai  T á r s a s á g  alelnöke  (1986),  a  Nemzetközi  Asztronautikai  Akadémia  rendes  tagja  (1988),  a  COSPAR  Végrehajtó  Bizottságának  tagja  (1990),  az  Akadémiai  Kuta­ tóhelyek  T a n á c s á n a k  elnöke  (1997),  a  Nemzetközi  Asztronautikai  Akadémia  elnökségi  tagja  (1997).  1989—1993  között  az  ELTE  meghívott  professzora,  1997­ben  habilitált.  Összesen  120  publikációja  jelent  meg,  ebből  öt  magyar  nyelven.  A  legutóbbi  tíz  é v b e n  40  t a n u l m á n y a  jelent  meg  külföldi  folyóiratokban,  továbbá  6  könyvrészlet  és  12  egyéb  m u n k a .  A  dolgozataira  történt  hivatkozások  száma  m e g h a l a d j a  az  1200­at. 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

T 95

Akadémiai tagajánlások — 1998

Mint  a  kelet­európai  Interkozmosz,  a  nyugat­európai  ESA és  az  a m e r i k a i  NASA  szervezetek  vezető  m u n k a t á r s a ,  a  magyar  ű r k u t a t á s  irányitójaként  az  egész  világon  elismerést  szerzett  a z  űrszondák  a u t o m a t i z á l á s a  é s  a  bolygóközi  p l a z m a  k u t a t á s a  t e r ü l e t é n .  A  Halley­üstökös  k u t a t á s á r ó l  irt  t a n u l m á n y a i  a  geofizika—csillagászat—asztrofizika  legtöbbet  idézett  publikációi  közé  tartoztak  az  elmúlt  évtizedben  (egyenként  száznál  t ö b b  hivatkozást  kapott):  Sageev,  Szegő  e t  ai.,  Nature  321,  2 6 2  (1986);  Sageev,  Szegő  et  al.,  Geophysical  R e s e a r c h  Letters  13.  8 5  (1986). 

Ajánlók:  Marx  György,  Nagy  András, 

T 96

Pál  Lénárd,  Szalay  A. 

Sándor 

Magyar Tudomány 1997. 12. szám

M A G Y A R  T U D O M Á N Y O S  A K A D É M I A  KÖNYVTARA