AGROBIODIVERZITÁS Baktay Borbála 2011. október 26.
Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárság Stratégiai Főosztály Biodiverzitás- és Génmegőrzési Osztály
Mi az a „biodiverzitás”? Biológiai sokféleség = a földi élet sokszínűsége, tehát: • az ökoszisztémák, élőhelyek változatossága; • a fajok változatossága; • fajokon belüli – genetikai – sokféleség.
Fotó:Greguss LG
Agrobiodiverzitás: Mezőgazdasági genetikai erőforrásaink sokfélesége (Genetikai erőforrás (genetikai anyag) bármely növényi, állati, mikrobiális vagy más eredetű, az öröklődés funkcionális egységeit tartalmazó anyagot jelent.)
Megőrzésük: Ex-situ, in-situ, on-farm módon
• Ex-situ megőrzés: az eredeti termőhelyen kívül, gyűjteményekben vagy ültetvényekben történő fenntartás • In-situ megőrzés: a fajok és változatok életképes állományainak természetes környezetükben történő fenntartása és helyreállítása, kultúr- vagy haszonnövények esetében pedig az olyan környezetben történő fenntartás, ahol jellegzetes tulajdonságaik kialakultak • On-farm megőrzés: a helyi körülményekhez alkalmazkodott tájfajták, hagyományőrző fajták eredeti termőhelyükön, termesztés útján történő fenntartása
Mezőgazdaságban használt genetikai erőforrások védelmének lehetséges eredményei • • • •
Élelmezésbiztonság, Élelmiszerbiztonság, Élelmiszer-önrendelkezés biztosítása, Vetőmag-önrendelkezés biztosítása
I. AZ AGROBIODIVERZITÁS VÉDELMÉNEK NEMZETKÖZI HÁTTERE
Nemzetközi egyezmények Biológiai Sokféleség Egyezmény Mezőgazdasági és Élelmezési Célú Növényi Genetikai Erőforrásokról szóló Nemzetközi Egyezmény (ITPGRFA vagy FAO* Egyezmény) *Egyesült Nemzetek Élelmezési és
Mezőgazdasági Szervezete
Mezőgazdasági és Élelmezési Célú Növényi Genetikai Erőforrásokról szóló Nemzetközi Egyezmény Az Egyezmény célja az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások megőrzése és fenntartható használata, valamint az ezek felhasználásából származó hasznok igazságos és méltányos elosztása, a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel összhangban, a fenntartható mezőgazdasági termelés és élelmezési biztonság érdekében. Magyarország Kihirdetés: 358/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet
A hozzáférés és a haszonmegosztás Multilaterális Rendszere Alapja: az egyes államoknak az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrások feletti rendelkezéshez fűződő szuverén jogának elismerése
Célja: eredményes és átlátható, egymás kiegészítésén és kölcsönös támogatásán alapuló Multilaterális Rendszer, egyrészt az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokhoz való hozzáférés megkönnyítésére, másrészt az említett erőforrások használatából származó hasznok igazságos és méltányos elosztására.
FAO 2. jelentése
A FAO becslése szerint az elmúlt száz évben a mezőgazdaságban használt fajták 75%-át elvesztettük.
A Biológiai Sokféleség Egyezmény
Alapvető célkitűzések: 1. A földi élet minden formájának sokféleségét meg kell őrizni 2. Elemeit fenntartható módon kell használni 3. A genetikai források hasznosításából - az élővilágból - származó hasznot igazságosan kell elosztani
Magyarország Aláírás: 1992 Kihirdetés: 1995. évi LXXXI törvény
A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája (COP 10 – 2010. október 18-29. Nagoya, Japán) • Konferencia 2 évenként • Döntéshozatal konszenzussal (47 határozat született Nagoyában) • Koppenhágai klímacsúcs bukása után fontos állomás a környezetvédelem területén • 15 000 résztvevő, 193 részes ország, 133 miniszter „Nagoya-csomag” Nagoya Jegyzőkönyv Stratégiai Terv 2011-2020 A pénzügyi erőforrások mozgósításáról szóló Stratégia
Stratégiai Terv 2011-2020 Korábbi stratégia fő célját nem sikerült elérni világszinten
Az új Stratégiai elfogadása nem volt kérdéses, a tartalma igen
Globális terv A „Nagoya-csomag” fontos alkotóeleme A konferencia teljes két hete alatt folyt a tárgyalása Az EU prioritása volt egy ambiciózus, de realisztikus, teljesíthető és elérhető célokat tartalmazó Stratégiai Terv Magyarország számára szintén prioritás volt egy szakmailag elfogadható, ésszerű Stratégiai Terv elfogadása
Stratégiai Terv 2011-2020 Jövőkép – Hosszú távú célkitűzések: A Stratégiai Terv hosszú távú célja egy olyan világ megteremtése, amelyben a természettel harmóniában élünk, és 2050-ig a biológiai sokféleségnek értéke lesz mindenki számára, megőrizzük, helyreállítjuk és bölcsen használjuk azt, megőrizzük az ökoszisztéma szolgáltatásokat, egy egészséges bolygót tartunk fent. Küldetés - Középtávú célkitűzések: „Hatékony és sürgős intézkedéseket kell tenni a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása érdekében 2020-ig, amelyek egyben biztosítják az ökoszisztémák változatosságát és azok szolgáltatásait, ezáltal a sokszínű életet a Földön, hozzájárulva ezzel az emberi jóléthez és a szegénység visszaszorításához.(…)”
Stratégiai Terv 2011-2020 1. cél: legkésőbb 2020-ig, a biológiai sokféleség értékének és fenntartható használatának tudatosítása az emberekben 5. cél: A természetes élőhelyek – beleértve az erdei élőhelyeket – csökkenésének ütemét felére kell csökkenteni, ahol lehetséges a csökkenést megszüntetni és az élőhelyek leromlását, feldarabolódásának mértékét szintén jelentősen csökkenteni kell 12. cél: 2020-ig megelőző intézkedéseket kell tenni a kipusztulás által fenyegetett fajok védelme érdekében, védettségi állapotukat, különös tekintettel a kritikus helyzetben lévő fajokra, javítani kell, illetve fenn kell tartani
Stratégiai Terv 2011-2020 13. cél: a haszonnövények és haszonállatok, valamint a vad rokon fajok jelenlegi genetikai sokféleségét fenn kell tartani, továbbá a genetikai erózió csökkenésére és a genetikai sokféleség megőrzésére stratégiát kell kidolgozni és végrehajtani 2020-ig 16. cél: 2015-ig biztosítani kell a Nagoya Jegyzőkönyv hatálybalépését és működését, valamint összhangba kell hozni a nemzeti jogszabályokkal
Célok megvalósítása nemzeti vagy regionális, önkormányzati szinten
A Növényvilág Megőrzésének Világstratégiája Nagoya, COP 10 határozat A Stratégia szintén a 2011-től 2020-ig terjedő időszakra vonatkozik. Az alábbi fő célokat tartalmazza: I. A növényvilág sokféleségének megismerése, dokumentálása, annak fontosságának elismerése II. A növényvilág sokféleségének sürgős és hatékony megőrzése III. A növényvilág sokféleségének fenntartható és méltányos használata IV. A növényvilág sokféleségének fontosságának tudatosítása az oktatáson keresztül V. A Stratégia végrehajtásának érdekében kapacitásnövelés és a társadalmi támogatottság növelése
A Növényvilág Megőrzésének Világstratégiája 7.cél: a veszélyeztetett növényfajok legalább 75%-át in-situ módon meg kell őrizni 8. cél: a veszélyeztetett növényfajok legalább 75%-át ex-situ gyűjteményekben is meg kell őrizni, elsősorban származási országukban és legalább 20%-át elérhetővé kell tenni helyreállítási és visszatelepítési programokhoz 9. cél: a mezőgazdasági növények genetikai sokféleségének (fajták) legalább 70%-át, beleértve a vad rokon fajokat, meg kell őrizni, a velük kapcsolatos hagyományos tudással együtt
CBD Agrobiodiverzitás-munkaprogram 1996-ban a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felek Konferenciájának 3. találkozója a mezőgazdasági biológiai sokféleséggel kapcsolatos több éves munkaprogramot hozott létre A programot 2000-ben a Részes Konferenciájának 5. találkozóján dolgozták ki
Jelenleg... (bioüzemanyagok előállításának kérdésköre)
Felek
A fejlődő és a fejlett országok közötti feszültség kiéleződése: a biokalózkodás A genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagoya Jegyzőkönyv
Vége lehet a biokalózkodásnak?
A „Colgate-ügy” • 2010. június - Amerikában szabadalom indiai gyógynövény hatóanyagot tartalmazó fogtisztító porra • Colgate érv: vas-oxid – új összetevő, kevésbé koptat India 34 millió weboldalt hoz létre ősi gyógymódok dokumentálására
A „Nestlé-ügy” • Dél-Afrikai cserje • 2009: Szabadalom a Rooibos cserje kozmetikai célú felhasználására • Nagy sajtóvisszhang
A Nestlé haszonmegosztási tárgyalásokat kezdett Dél-Afrikával
Nagoya jegyzőkönyv • Több mint 1 évtized után jogilag kötelező nemzetközi szabályozás! • Genetikai erőforrások hasznosításából létrejött nyereségből a felhasználónak vissza kell juttatnia bizonyos részt az erőforrást megőrző országnak/közösségnek természetvédelmi célra Hatály: származékokra és hagyományos tudásra is kiterjed
II. AZ AGROBIODIVERZITÁS VÉDELME AZ EURÓPAI UNIÓBAN
Az EU mezőgazdaságot érintő politikája Közös Agrárpolitika (KAP) -2 pillér, környezetvédelmi intézkedések is -Pénzügyi támogatási rendszer - az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) az 1. pillérhez, - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - a 2. pillérhez. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) agrár környezetgazdálkodási program Natura 2000
EU Biodiverzitás Stratégia 2011-2020
A Globális Stratégiai Tervvel összhangban Bizottság készítette 2011. május 3-án jelent meg 2011. június 21-én az EU környezetvédelmi minisztereinek tanácsa jóváhagyta (!) Jelenleg folyik a részletek megtárgyalása (“végrehajtás”) Fő cél: a benne foglaltak integrálása a kapcsolódó releváns ágazati politikákba
EU Biodiverzitás Stratégia 2020 6 célkitűzés az alábbi témákhoz kapcsolódóan: A természet megőrzése és helyreállítása Az ökoszisztémák és szolgáltatásaik fenntartása és helyreállítása A mezőgazdaság, az erdészet és a halászat fenntarthatóságának biztosítása Az inváziós fajok elleni küzdelem A biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális válság kezelése
EU Biodiverzitás Stratégia 2020 3. cél A) Mezőgazdaság: 2020-ra maximalizálni kell azoknak a mezőgazdasági célra hasznosított földterületeknek (legelőknek, szántóföldeknek és állandó kultúráknak) az arányát, amelyek a közös agrárpolitika biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseinek hatálya alá tartoznak a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, továbbá azért, hogy mérhető javulás következzen be a mezőgazdaságtól függő, illetve általa érintett fajok és élőhelyek védettségi helyzetében, valamint a 2010. évi uniós állapotfelméréshez képest az ökoszisztéma szolgáltatásokban, és ezáltal elő kell segíteni a fenntartható gazdálkodást.
III. AZ AGROBIODIVERZITÁS VÉDELME HAZÁNKBAN
A Kárpát-medence Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági kultúráját őrzi. Nyolcezer évre tekint itt vissza a növénytermesztés, ötezer évre a zöldségtermesztés és kétezer évre a gyümölcstermesztés. Az állattartás a mezőgazdaság kezdeti lépéseinek kialakulása óta jelen van. Az ország sajátos klimatikus és ökológiai viszonyai, a termesztésben eltöltött hosszú idő és az ezzel együtt járó szelekció következtében elsősorban kultúrnövényeinknek, de gazdasági haszonállatainknak is hihetetlen értéket jelentő formagazdagsága alakult ki.
A hazai fajták, tájfajták jelentősége •Hazai/adott tájegységre jellemző környezeti viszonyokhoz alkalmazkodott fajták •Megőrzésük önmagában fontos •Termesztésbe vonásuk kulcskérdés a megőrzésben •Kisüzemi ill. családi vállalkozások számára ideális választék •Világfajták, monokultúra visszaszorítása •„Hungarikum” termékek alapja
Magyarország legnagyobb vetőmagpiaci szereplői és piaci helyezésük Cég név
Hibrid Napraforgó kukorica Pioneer 2 3 Monsanto 1 2 Syngenta 3 1 Limagrain 4 5 KWS 5 4
Repce 4 1 5 3 2
Az első három helyezett vállalat a teljes piacnak adott kultúrára nézve legalább a 80%-át elfoglalja
Első lépések: “Tájgazdálkodás, tájfajták, génmegőrzés” Országgyűlési Nyílt Nap (2009. május 22.) Szegedi Nyilatkozat (Tegyünk a sokféleségért! Európai fórum, 2011. február 26.) Növényi Génbank Tanács Nemzeti Agrobiodiverzitás-védelmi Stratégia Nemzeti Vidékstratégia Jogszabályok (tájfajtákra vonatkozóan)
Növényi Diverzitás Központ (Tápiószele)
2010. november 1. Növényi génmegőrzéssel kapcsolatos szakmai koordináció Vezetője: Holly László Alapítás: Jánossy Andor, 1959 Megőrzött magminták: kb. 80 ezer tétel, 960 faj
Génmegőrzéssel, kutatással, nemesítéssel foglalkozó intézmények •Gyümölcstermesztési kutatóintézetek (Érd, Fertőd, Cegléd, Újfehértó): 2007. január 1-től az ÁPV Zrt.-nek lettek átadva, illetve 2008 januárjától a jogutód Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez tartoznak •Szőlészeti és borászati kutatóintézetek (Badacsony, Eger, Kecskemét, Pécs) 2009-től egyetemeknek kerültek átadásra •MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete (Martonvásár) •ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt.: 1993 óta részvénytársaságként működik •Gabonakutató Nonprofit Kft.: 2009 óta az MNV Zrt.-hez tartozik •Gyógynövény Kutató Intézet Kft.: 2008 óta a Pannon Pharma cégcsoport tagja •Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Nonprofit Közhasznú Kft •Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteménye: Corvinus Egyetem •Erdészeti Tudományos Intézet: a Vidékfejlesztési Minisztérium önálló jogi személyiségű kutatóintézete
Az agrobiodiverzitás helyzete Magyarországon Hazai fajták, tájfajták visszaszorultak Világfajták uralják a termesztést A megőrzés a génbankokra korlátozódott (144 ezer tétel összesen!) A vetőmag-ellátás és a törzsültetvények fenntartása különösen nagy probléma GMO kérdés egyebek…
A hazai agrobiodiverzitás megőrzésében kulcsfontosságú a genetikailag módosított szervezetektől való mentesség megtartása
A génmegőrzés állami finanszírozása (2011-ben) • Állami génmegőrzési feladatok (pályázat) • ÚMVP 214C (genetikai erőforrások megőrzése): Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében a növényi genetikai erőforrások és mikroorganizmusok ex-situ megőrzéséhez nyújtandó támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 53/2011. (VI. 10.) VM rendelet: Őshonos és kihalással veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzése; Ritka és veszélyeztetett növényfajták (növényi genetikai erőforrások) és mikroorganizmusok megőrzése.
Jövőkép Ex-situ
GÉNMEGŐRZÉS
MEGŐRZÉS, FENNTARTÁS
HASZNOSÍTÁS Köztermesztés
In-situ, on-farm
Nemesítés •Alapkutatások •Fajta előállítás •Beltartalmi érték vizsgálat •Fajtabemutatók
•Tájgazdálkodás •Ökológiai gazdálkodás •Közösségi kertek, bemutatókertek •Családi gazdálkodás •Kisüzemi gazdaságok
Helyi élelmiszer rendszerek •Helyi piacok •Közétkeztetés •Közvetlen értékesítés
Összefoglalás • Az agrobiodiverzitás védelmének fontossága • A megőrzés lehetséges formái és eredményei • Mezőgazdasági és Élelmezési Célú Növényi Genetikai Erőforrásokról szóló Nemzetközi Egyezmény • Biológiai Sokféleség Egyezmény • EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 • Hazai génmegőrzés • GMO mentesség
Bővebb információ • www.cbd.int • biodiv.kvvm.hu • http://www.planttreaty.org/
Köszönöm a figyelmet!
