AdóTanácsadó. Tartalom ELLENŐRZÉS. Tisztelt Olvasónk! március X. évfolyam 3. szám. Az adóhatóság ellenőrzési irányai 2014

AdóTanácsadó Szakmai folyóirat

2014. március

X. évfolyam 3. szám

Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai

Tartalom

ELLENŐRZÉS Az adóhatóság ellenőrzési irányai – 2014

1 •

ELLENŐRZÉS Az adóhatóság ellenőrzési irányai - 2014

Írta: Botházy Béla NAV – Ellenőrzési Osztály

3 ÁFA

Világos és jól áttekinthető szerkezetben jelent meg az idén az adóhatóság 4002/2014. számú tájékoztatása a NAV 2014. évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról.

6 TERMÉKDÍJ

•

A bemutatóból megismerhető, hogy a 2012–2013. évek között növekedett az ellenőrzések száma, ezen belül – az adóellenőrzések csökkenése mellett – nagyobb mértékben növekedett a jövedéki ellenőrzések száma. Az adószakmai terület ellenőrzési darabszámának csökkenése mégis hatékonyság növekedést mutat. Jelentős arányban, mintegy 18,5%-kal csökkent a meghiúsult ellenőrzések száma és lényegesen kisebb mértékben az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés. Ezek a változások az ellenőrzöttségi szint magasan tartása mellett a revizori kapacitások felesleges lekötését csökkentették. A bevallások utólagos ellenőrzések 18%-os csökkenését nem indokolja a kiadvány, így azt ebből az adatból nem lehet tudni, hogy a változás az adózási fegyelem javulásával vagy az ellenőrzési kapacitások változásával magyarázható. Az ellenőrzési szakterület által végzett ellenőrzések mutatószámának változása viszont azt támasztja alá, hogy a kockázatelemzések és adatgyűjtések alapján célzottabban végzett vizsgálatok eredményt hoztak. Az egy revizor által megállapított adókülönbözet 20,4 millió Ft-tal, 12,6%-kal nőtt.

•

Határozott időre szóló elszámolás adózása 2014. július 1-jétől

Környezetvédelmi termékdíj – 2014. évi változások A-Z

11 ART •

Az adószám felfüggesztéséről

14 OLVASÓI KÉRDÉSEK •

Áfa teljesítési helyének megállapítása

Szerzők:

Botházy Béla – NAV, Ellenőrzési Osztály Bonácz Zsolt – adószakértő Dr. Kovács Ferenc – adószakértő Kelemen István – vezető tanácsadó, Green Tax Consulting Kft.

Tisztelt Olvasónk! Az Adóellenőrzési tanácsadó szakmai folyóiratunkat 2014 januárjától AdóTanácsadó szakmai folyóirat néven, a jól megszokott terjedelemben és minőségi tartalommal küldjük ki ügyfeleinknek. Honlapunkról - www.forum-szaklapok.hu - a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2014 Az Ön jelszava: segedletek298 A kézirat lezárásának dátuma: 2014. február 24. Üdvözlettel:

Szabó Attila Termékmenedzser

1 A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t

| 2014. március, X. évfolyam 3. szám

Tekintettel arra, hogy a megállapított adókülönbözet nem feltétlenül jelent adó megfizetési kötelezettséget (pl. az adózó folyószámláján lévő túlfizetés miatt), továbbá arra, hogy a megfizetendő adó önkéntes befizetése illetve adóhatóság által történő behajtása sem maradéktalan, az adófizetők érdekeinek érvényesülését, illetve ebből a nézőpontból az adóhatóság ellenőrzéseinek hatékonyságát a megállapítások alapján befolyt adó összege jellemezné leginkább. Az adószakmai terület adatai között még azt láthatjuk, hogy minden más adónem arányának terhére az Áfa és a járulék megállapítások aránya növekedett, de emelkedett az Áfa befizetések összege is.

Kiemelt vizsgálati célok I. A kockázatkezelés irányai, az ellenőrzésre történő kiválasztás feladatai Az évek során kialakult és hatékony eszközzé vált a kockázatkezelés alapján megvalósuló ellenőrzésre történő kiválasztás. A kockázatkezelésnek és a kiválasztásnak az ellenőrzésre a legnagyobb valószínűséggel, legnagyobb mértékű költségvetési kárt okozó rétegekre és kötelezettségszegésekre, az adóelkerülő tevékenység megkezdését követő minél közelebbi időpontokra, minél több jelen idejű, az aktuális gazdasági folyamatokra megképzett mutató alkalmazásával kell irányulnia. A költségvetés adóbevételeiből legnagyobb hányadot kitevő áfa továbbra is kiemelt jelentőségű terület maradt. Ezen belül az ellenőrzéseknek az életútjuk, kapcsolatrendszerük vagy költségvetési kapcsolatuk mérete okán jelentős kockázatú áfa alanyok, valamint az aktuális adataik alapján jelentős új kockázatokat mutató áfa alanyokat, áfaregisztráltakat, továbbá a kockázatosnak minősülő társaságok haszonhúzó tagjait és a jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyeket kell érintenie. Adóregisztrációt követő és fokozott adóhatósági felügyelethez kapcsolódó kockázatkezelés Az induló vállalkozásokat és a személyi változással érintett társaságokat érintő komplex kockázat-

elemzés kiterjed valamennyi cégbejegyzésre kötelezett vállalkozásra, emellett pedig továbbra is számíthatnak a jogelőd nélkül alakult társaságok legalább 10%-ának 90 napon belüli helyszíni ellenőrzése is. A kockázatok minél előbb történő kiszűrése érdekében a kockázatosnak minősített adózókat a KOCKERD jelű kérdőív kitöltésére kötelezi az adóhatóság, és az adatok függvényében a fokozott adóhatósági felügyelet is elrendelésére kerülhet.

ságának vizsgálatára irányuló, továbbá az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések révén egyre szélesebb adózói kör kerüljön közvetlen kapcsolatba az adó- és vámhatósággal. Az „év slágere” vélhetően az online pénztárgépekhez kapcsolódó ellenőrzések köre és a mulasztások alapján kiszabható magasabb összegű (500 ezer Ft illetve 1 millió Ft) bírság lesz, de e mellett várható a foglalkoztatottak bejelentésének, az áru útjának a termelőtől a végfelhasználóig végigkísérő, valamint a „cégtemetők” és korábbi tulajdonosaik még élő cégkapcsolatainak ellenőrzése.

Az adózók életútjához, kapcsolatrendszeréhez vagy költségvetési kapcsolatának volumenéhez igazodó kockázatkezelés Triviális, hogy ezek a tényezők a kockázatkezelés lényeges elemei. E körben a személyi változásokhoz, az adózók költségvetési kapcsolataihoz köthető, és az adózók kapcsolatrendszerét érintő kockázatok kerülnek említésre.

III. A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések célkitűzései

Új kihívások a kockázatkezelésben Az Áfára vonatkozó belföldi összesítő jelentés, és – bár a tájékoztatóban ez nem szerepel –talán bízhatunk benne, hogy más adatállományok /pl. a T1041 és a 08 típusú bevallások adatainak/ összevetésével, elemzésével növelik az adóelkerülők, az Áfa esetében valószínűsíthetően csalásokban résztvevők, fiktív számlázók ellenőrzésének arányát.

Az általános forgalmi adó súlyának és mértékének megfelelő hangsúllyal kerülnek ellenőrzésre az áfabevallások, különös tekintettel ebben az adónemben jelentős számú, és a jogosulatlan visszaigénylés megakadályozását leggyorsabban lehetővé tevő kiutalás előtti ellenőrzéseke is.

Ma már megkerülhetetlen az interneten megtalálható adatok kockázatelemzés során történő hasznosítása. Kiemelt célkitűzés az adó- és a vámhatóság valamennyi szakterületét egyaránt kiszolgáló komplex kockázatkezelési tevékenység kialakítása. II. Az adatok gyűjtését célzó, illetőleg az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések szerepe, iránya A NAV fontos célkitűzése, hogy az adatok gyűjtését célzó, illetőleg az egyes gazdasági események valódi-

Az ellenőrzések döntő hányada 2014-ben is a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés lesz.

Az áfacsalások különböző módozatainak kiszűrése és visszaszorítása 2014-ben is fontos cél. Kétségtelen, hogy az adóhatóság évről évre nagy erőfeszítéseket tesz a cél elérése érdekében, az Áfa elkerülések és csalások mégis széles körben átszövik a magyar gazdaságot. A jogsértések feltárása körében nélkülözhetetlen a vám és bűnügyi szakterülettel történő szoros együttműködés, az EU tagállamokból érkező VIES kontrolladatok és az EUROFISC keretében kapott jelzések felhasználása. A Környezetvédelmi termékdíj ellenőrzése során különösen fontos a bejelentés benyújtását elmulasztó adózók felderítése, az átvállalásra vonatkozó szabályok betartása - beleértve az átvállaló által történő környezetvédelmi termékdíj

megfizetésének ellenőrzését is –, a számlán való feltüntetési kötelezettség teljesítése, az újrahasználható csomagolószerek használatára vonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése, a nyilatkozattal értékesített csomagolószer nyilatkozatban foglalt cél szerinti felhasználásának igazolása. A visszaélések gyakorisága alapján a vizsgálatokkal leginkább érintett termékkörök az egyéb kőolajtermékek és gumiabroncsok. A népegészségügyi termékadó ellenőrzésekkel érintett adóköteles termékkörök különösen az energiaital, üdítőital, ételízesítő, gyümölcsíz és az előrecsomagolt cukrozott készítmények. Az energiaadó adónemben főként a visszaigénylések szabályszerűségét szükséges ellenőrizni. A Társasági adó és egyéb adók, adókötelezettségek ellenőrzése során várható az indokolatlanul elszámolt költség-, ráfordításelemek feltárása, mivel ezek – pl. az elhatárolt veszteség miatt – évekig hatással lehetnek a társasági adó fizetésére, illetve annak elmaradására, • a nemzeti adóbevételek csökkenését eredményező nemzetközi vállalatcsoportstuktúrákkal szembeni fellépés, • kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése a társasági adóalap csökkentést alkalmazó, illetve - elévülési időn belül - az innovációs járulék kötelezettséget csökkentő adózók vizsgálata során, • az adókedvezmények közül a fejlesztési adókedvezményt igénybe vevők ellenőrzése /az első igénybevételt követő hármadik év végéig legalább egyszer/, • a szakképzési hozzájárulás és pénzügyi tranzakciós illeték ellenőrzése. A társasági adókötelezettség ellenőrzése együtt jár a számviteli rend és a bizonylati fegyelem vizsgálatával. Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek közül az ellenőrzési tevékenységet különösen a szociális hozzájárulási adóra, az egészségügyi hozzájárulásra, a biztosítotti

2



A d ó Ta n á c s a d ó s z a k m a i f o l y ó i r a t


egészségbiztosítási járulékra, az egészségügyi szolgáltatási járulékra, valamint a baleseti adóra továbbá a fekete foglalkoztatás visszaszorítására fogják irányítani. Kiemelt figyelemmel ellenőrzik a munkaerő-kölcsönzését, a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében nyújtott adókedvezmények jogszerű igénybevételét. Személyi jövedelemadó, egyéb kötelezettségek, jogosultságok ellenőrzése körében • A költségvetésnek szándékosan kárt okozó, valamint a jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek vizsgálata a hangsúlyos. • A vállalkozások bankszámlájáról jelentős öszszegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes, az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyek, valamint a csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárások alá kerülő adózók vagyonát vagy jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek sem kerülik el az adóhatóság figyelmét. • A jövedelem- (nyereség-) minimum utáni adókötelezettség teljesítésének vizsgálata a kockázatosnak minősített területeken. • Fokozottabbá válik az szja 1+1%-áról tett rendelkező nyilatkozatok alapján a legnagyobb összegű támogatásban részesülő kedvezményezettek, és a felhasználás jogszerűségét célzó vizsgálata. A csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése vonatkozó feladatok közül kiemelendő a kötelező ellenőrzés megszűnésével a mennyiségi szemlélet minőségi szemlélettel történő felváltása, az ellenőrzések hatékonyságának és eredményességének fokozása.

• Mezőgazdaság − 0146 Sertéstenyésztés − 1011 Húsfeldolgozás, - tartósítás − 1061 Malomipari termék gyártása • Ipar − 2511 Fémszerkezet gyártása − 4120 Lakó- és nem lakóépület építése • • Kereskedelem − 4520 Gépjárműjavítás, -karbantartás − 4532 Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem − 4636 Cukor, édesség nagykereskedelme − 4631 Zöldség, gyümölcs nagykereskedelem − 4623 Élőállat nagykereskedelme − 4632 Hús-, húskészítmény nagykereskedelme − 4690 Vegyes termékkörű nagykereskedelem − 7311 Reklámügynöki tevékenység − 7820 Munkaerő-kölcsönzés − 8010 Személybiztonsági tevékenység • Jövedelmezőség szempontjából ellenőrizendők: − 1071 Kenyér, friss pékáru gyártása − 4941 Közúti áruszállítás A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések főbb irányai az éttermi, mozgó vendéglátás, a mérnöki tevékenység, a műszaki tanácsadás, és az immateriális javak kölcsönzése. V. Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai Az előző évi előirányzathoz képest csekély mértékkel csökken, a bevallások utólagos vizsgálatára (-1,5%) és az egyes adókötelezettségek teljesítésére (-0,9%) irányuló ellenőrzések aránya, és nő az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzések (+2,4%) aránya az összes ellenőrzés viszonylatában.

IV. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök Meghatározásra kerültek gazdasági területenként, valamint jövedelmezőség szempontjából ellenőrizendő területekre.

ÁFA Határozott időre szóló elszámolás adózása 2014. július 1-jétől Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az Áfa tv. 2014. július 1-jétől hatályos 58. § (1) bekezdése szerint, ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja. 2014. július 1-jétől hatályba lépő Áfa tv. 284. §-a értelmében a 2014. július 1-jétől hatályos 58. § (1) bekezdését az olyan 2014. június 30át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont. Az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésének 2014. július 1-jétől hatályos változás következtében az előleg fizetése értelmezhető válik azon elszámolási időszakra megállapított ellenértékkel összefüggésben, amelynél már a teljesítés időpontjának az elszámolási időszak utolsó napját kell tekinteni. A kapott előlegben foglalt adót az átvétel, jóváírás időpontját magában foglaló bevallási időszakban kell elszámolni. Úgyszintén 2014. július 1-jétől hatályos 58. § (1a) bekezdése fenntartja a 2014. június 30-ig hatályos szabályozást – mely szerint a teljesítés időpontja az esedékesség napja – az alábbi ügyleteknél: • Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített termékértékesítés, nyújtott szolgáltatás, telekommunikációs szolgáltatás esetében, ha a felek határozott időre történő elszámolásban állapodnak meg, vagy a termékértékesítés,

szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg; • azon termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, amelyet a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója a telekommunikációs szolgáltatás nyújtására szolgáló hálózat felhasználásával teljesít a telekommunikációs szolgáltatás igénybe vevője részére, feltéve, hogy e termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás felek közötti elszámolására a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként kerül sor. 2014. június 30-át követően nem változik meg az az alapelv, hogy az Áfa tv. alkalmazásában az elszámolási időszakra megállapított ellenérték egy teljesítés ellenértékének minősül. 2014. június 30-át követően sem értelmezhető az előleg fizetése az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdésében meghatározott ügyletek vonatkozásában. E körbe tartozó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalany változatlanul a vevő, igénybe vevő által fizetendő, esedékes összegről köteles számlát kibocsátani. Más-más esedékességgel fizetendő összegről külön-külön számlát kell kiállítani. A vevő, igénybe vevő előleg fizetését nem valósíthatja meg. A vevő, igénybe vevő által az esedékesség előtt fizetett pénzösszeg nem tekinthető előleg. Ugyanis a vevő, igénybe vevő önként teljesített fizetést az esedékesség előtt, így nem előleg fizetéséről, hanem előrefizetésről van szó, fizetett előleg hiányában a kapott pénzösszegről számlát nem kell (lehet) kibocsátani. Az alábbi példán keresztül mutatjuk be a 2014. július 1-jétől új alkalmazandó szabályok elvi lényegét, 12 hónapot meg nem haladó elszámolási időszak esetében. Példa Az „Ingatlan” Kft. saját tulajdonú ingatlanok bérbeadásával foglalkozik. Bérbeadási tevékenységére vonatkozóan az adókötelessé tételt választotta, a pénzforgalmi adózást nem

4





választotta 2014. évre, 2014. évben havi bevallás benyújtására kötelezett. Az „Ingatlan” Kft.. 2013. január 1-jétől határozatlan időtartamra vonatkozó bérleti szerződést kötött a „Könyvelő” Kft.-vel. A felek havi bérleti díjat állapítottak meg, amelynek összege 100 000 Ft + áfa. a) eset A felek megállapodása alapján a „Könyvelő” Kft.. a tárgyhavi bérleti díjat a tárgyhónapot megelőző hónap 20. napjáig köteles megfizetni. Az „Ingatlan” Kft.-nek az új szabályok legelőször 2014. augusztus havi bérleti díj vonatkozásában köteles alkalmazni, mivel először ezen elszámolási (bérleti) időszak tekintetében valósul meg az Áfa tv. 284. §-ában megfogalmazott két feltétel egyidejűleg. A 2014. július havi bérleti díjat terhelő 27 000 Ft áfa az esedékesség időpontja szerint a 2014. július havi áfabevallásban számolandó el. A „Könyvelő” Kft. a 2014. augusztus havi bérleti díjat megfizette, de nem 2014. július 20-án, hanem 2014. július 26-án. A „Könyvelő” Kft.. által fizetett pénzösszeg előlegnek minősül, amelyről az „Ingatlan” Kft.-nek előlegszámlát kell kibocsátania. Amennyiben az előlegszámlán feltüntetésre került a teljesítés időpontja (2014. augusztus 31.), akkor az „Ingatlan” Kft.-nek nem kell végszámlát kiállítania. ab) eset A „Könyvelő” Kft.. a 2014. augusztus havi bérleti díjat megfizette, de nem 2014. július 20-án, hanem 2014. augusztus 26-án. A „Könyvelő” Kft.. által fizetett pénzösszeg az a) esettel egyezően változatlanul előlegnek minősül, hiszen a pénzösszeg fizetésében a felek kifejezetten megállapodtak, és a teljesítés időpontja (elszámolási időszak utolsó napja) előtt történt a fizetés, valamint a fizetett pénzösszeg az ellenértékbe feltétlenül beszámítható. A kapott előlegről az „Ingatlan” Kft.-nek előlegszámlát kell kibocsátania. Amennyiben az előlegszámlán feltüntetésre került a teljesítés időpontja (2014. augusztus 31.), akkor az „Ingatlan” Kft.-nek nem kell végszámlát kiállítania.

ac) eset A „Könyvelő” Kft. a 2014. augusztus havi bérleti díjból 50 000 Ft-ot 2014. augusztus 10-én megfizetett, a fennmaradó összeget 2014. szeptember 6-án fizette meg. A 2014. augusztus 10-én kapott 50 000 Ft előlegről az „Ingatlan” Kft.-nek előlegszámlát kell kibocsátania. Az „Ingatlan” Kft.-nek a 2014. augusztus havi bérleti díjról számlát kiállítania, amelyen fel kell tüntetni a teljes ellenértéket (100 000 Ft + ÁFA), csökkentő tételként a kapott előleget, valamint a bruttó ellenérték és az előleg különbözetét adóalap és áfabontásban. Tekintettel arra, hogy az előlegfizetés és az elszámolási időszak utolsó napja egyaránt 2014. augusztus hónapra esik, ezért a havi bérleti díjat terhelő 27 000 Ft áfa2014. augusztus havi bevallásban számolandó el. ad) eset A „Könyvelő” Kft. a 2014. augusztus havi bérleti díjból 50 000 Ft-ot 2014. augusztus 10-én megfizetett, a fennmaradó összeget 2014. szeptember 6-án fizette meg. A 2014. augusztus 10-én kapott 50 000 Ft előlegről az „Ingatlan” Kft.-nek előlegszámlát kell kibocsátania. Az „Ingatlan” Kft.-nek a 2014. augusztus havi bérleti díjról számlát kiállítania, amelyen fel kell tüntetni a teljes ellenértéket (100 000 Ft + áfa), csökkentő tételként a kapott előleget, valamint a bruttó ellenérték és az előleg különbözetét adóalap és áfabontásban. Tekintettel arra, hogy az előlegfizetés és az elszámolási időszak utolsó napja egyaránt 2014. augusztus hónapra esik, ezért a havi bérleti díjat terhelő 27 000 Ft áfát 2014. augusztus havi bevallásban számolandó el. ae) eset A „Könyvelő” Kft.. a 2014. augusztus havi bérleti díjat 2014. szeptember 10-én fizette meg. Ebben az esetben a „Könyvelő” Kft. részéről előlegfizetés nem történt. Az „Ingatlan” Kft.-nek a 2014. augusztus havi bérleti díjról számlát kiállítania, a bérleti díjat terhelő 27 000 Ft áfa az elszámolási időszak utolsó napja folytán 2014. augusztus havi bevallásban számolandó el.

b) eset A felek megállapodása alapján a „Könyvelő” Kft.. a tárgyhavi bérleti díjat a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig köteles megfizetni. Az „Ingatlan” Kft.-nek az új szabályok legelőször 2014. július havi bérleti díj vonatkozásában köteles alkalmazni, mivel először ezen elszámolási (bérleti) időszak tekintetében valósul meg az Áfa tv. 284. §-ában megfogalmazott két feltétel egyidejűleg. A 2014. június havi bérleti díjat terhelő 27 000 Ft áfa az esedékesség időpontja szerint a 2014. július havi áfabevallásban számolandó el. A „Könyvelő” Kft. a 2014. július havi bérleti díjat 2014. augusztus 19-án megfizette. A „Könyvelő „ Kft. részére előlegfizetés nem történt. Az „Ingatlan” Kft.-nek a 2014. július havi bérleti díjról számlát kiállítania, a bérleti díjat terhelő 27 000 Ft áfa az elszámolási időszak utolsó napja folytán 2014. július havi bevallásban számolandó el. ba) eset A „Könyvelő” Kft. a 2014. július havi bérleti díjat 2014. július 20-án megfizette. A „Könyvelő” Kft. részéről előlegfizetés ebben az esetben sem történt. Ugyanis a „Könyvelő” Kft. önként teljesített fizetést az esedékesség előtt, így nem előleg, hanem előrefizetésről van szó, fizetett előleg hiányában a kapott pénzösszegről az „Ingatlan” Kft.-nek számlát nem kell (lehet) kibocsátani. Az „Ingatlan” Kft.-nek a 2014. július havi bérleti díjról számlát kiállítania, a bérleti díjat terhelő 27 000 Ft áfa az elszámolási időszak utolsó napja folytán 2014. július havi bevallásban számolandó el.

TERMÉKDÍJ

mos rendelkezés módosult a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó törvényben és rendeletben. A szinte minden vállalkozást érintő változások többsége a díjfizetők szempontjából kedvezőnek minősül. Az egymástól független apróbb módosítások nehezen csoportosíthatók egyetlen rendezőelv közé, ezért szakcikkünk a tudnivalókat ábécérendben veszi sorra. Átvállalás Egy új átvállalási jogcím (14. § (5) a) pont ab) alpontja) szerint a csomagolószer termékdíj-kötelezettségét átvállalhatja a második belföldi vevő, ha a termék legalább 60%-át külföldre értékesíti, és az első (továbbforgalmazó) vevő korábban a d) pont szerint átvállalt. További technikai jellegű módosulás, hogy a 2012-2013-ban hatályos a) pontnak 2014-től az a) pont aa) alpontja felel meg. Az átvállalás egyéb jogcímeiben nincs változás. 2014. július 1-jétől az átvállalási szerződések hatósági kontrollja tekintetében a gazdálkodók szempontjából rugalmatlanabb változat lép hatályba. Az átvállalási szerződések érvényességéhez az adóhatóság általi nyilvántartásba vétel szükséges. A nyilvántartásba vételt az átvállaló kérelmezheti (a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül), az adóhatóság a nyilvántartásba vételről mindkét felet értesíti. A kötelezettség átvállalása legkorábban a nyilvántartásba vétel napjától lehetséges. A 2014. július 1-je előtt bejelentett szerződések a lejárati időpontig vagy a megszüntetésig nyilvántartásba vétel nélkül is érvényesek maradnak. Bejelentés, bevallás

Környezetvédelmi termékdíj – 2014. évi változások A-Z Írta: Kelemen István vezető tanácsadó, Green Tax Consulting Kft. Új év, új termékdíjszabályok. Az adónem hagyományainak megfelelően január 1-jétől szá-

A bejelentésre 2014-ben a 14TKORNY nyomtatványt kell használni. Ugyan a nyomtatvány főlapja új struktúrában „kéri” az adatokat, de a korábban bejelentkezett kötelezetteknek nem kell új bejelentést küldeni. Változatlanul érvényes, hogy a bejelentett adatokban bekövetkezett változás esetén 15 napon belül „frissíteni” kell a bejelentést. A határidő betartására különösen ügyelni kell, mert

6





az adóhatóság nem szokott eltekinteni a mulasztási bírság alkalmazásától. Tárgyév január 31-ig kell bejelentést tenni, ha a termékdíj-kötelezett egyéni hulladékkezelést választ valamelyik anyagáramban, illetve „áttér” készletre vételkori fizetésre vagy „visszatér” a forgalomba hozatalkori fizetéshez. A negyedéves bevallásra az idei évben a 14KTBEV nyomtatvány áll rendelkezésre, amely már letölthető az adóhatóság honlapjáról. CsK kódok A csomagolószerek nyilvántartására és bevallására szolgáló CsK kódok bővültek az új nyilatkozati, átvállalási és visszaigénylési esetekhez tartozó kódvariációkkal. Ezenkívül megváltozott szabályok szerint kell képezni az eladótérben megtöltésre tervezett, szánt, felhasználásra kerülő műanyag zsák és zacskó CsK kódját is. Ha az újrahasználható csomagolószert a kötelezett nem vette nyilvántartásba az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnél (OKTF), a CsK kód 5-6. karaktere a korábban érvényes „02” helyett „03”. A külföldről csomagolás részeként behozott és visszaszállításra kerülő újrahasználható csomagolószer CsK kódjának 6-7. karaktere „97”.

termék a megérkezéskor belföldön van. Ez a – nem tökéletesen megfogalmazott – rendelkezés arra utal, hogy az értékesítés során magyar adószámot használó külföldi cégek is lehetnek első belföldi fogalomba hozók, ha az ügylet során a termék belföldi telephelyre érkezik. Gyártási selejt, hulladék A termékdíjtörvény végrehajtási rendelete az idei évtől nem tartalmazza a termékdíjköteles termék alapanyagként történő felhasználása esetén a gyártási selejt, hulladék általános „mentesítését”. Ez érzékenyen érinti azokat a feldolgozókat, akik csomagolószernek minősülő alapanyagot importálnak vagy belföldről átvállalással vesznek, mert ezekben az esetekben a korábbi évektől eltérően a gyártási hulladék mennyisége is termékdíjköteles. (A termékdíjtörvény alapján a selejt után nem keletkezik kötelezettség, ha a kötelezett a maradékanyagot, a technológiai folyamatba vezeti vissza.) Kereskedelmi csomagolószer

Egy nagyon szűk kereskedői csoport számára fontos könnyítés, hogy nem keletkezik termékdíj-kötelezettség a nemzetközi közforgalmú repülőtéren nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzletben a külföldre utazó utasok részére történő termékértékesítés esetén.

Csak azt a csomagolószert kell a kereskedelmi csomagolószer magasabb díjkategóriájába sorolni, amely rendeltetésszerű felhasználása esetén és további feldolgozás nélkül alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására, továbbá a csomagolószer ilyen jellege a forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása során megállapítható. Ennek megfelelően 2014-től nem kell kereskedelmi csomagolószernek tekinteni a nem közvetlen csomagolás alkotóelemét (pl. díszdoboz), továbbá az eddig is „mentesített” kupakon kívüli egyéb záróelemeket (pl. dugó). Ugyanakkor bővülést jelent, hogy az italcsomagolásra használt, poli(vinil-klorid) műanyagból készült címke kereskedelmi csomagolószer, ezért a díjtétele 42 Ft/kg-ról 60 Ft/kg-ra változott.

Forgalomba hozatal fogalma

Láncügyletek

Forgalomba hozatalnak minősül a belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházás is, ha a külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott

Nem keletkezik kötelezettség, ha a termékdíjköteles terméket belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó veszi meg, de az eladó a terméket igazolt módon külföldre kiszállítja. Ebből következően a kül-

„Duty free” üzlet

földi vevőket megcélzó „láncügyletek” esetében elkerülhető a termékdíj befizetése, majd későbbi visszaigénylése. Növényvédő szer csomagolásának termékdíja 2014-től visszaigényelhető a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező csomagolószerek után megfizetett termékdíj, ha a visszaigénylő hasznosítási díjat fizet a hulladékkezelés szervezését végző Cseber Kft.-nek. Belföldi csomagolók esetében előfordulhat, hogy a visszaigénylő (csomagolást végző) nem azonos a termékdíj befizetőjével (csomagolószer első forgalomba hozója). Utóbbi esetben a két fél közötti számlán fel kell tüntetni a visszaigényléshez szükséges részletes adatokat. A visszaigénylés alapja a tárgynegyedévben hulladékkezelésre átadott növényvédő szerrel szenynyezett csomagolási hulladék tömege. Tekintettel arra, hogy a visszaigénylő nyilvántartásának tartalmaznia kell a hulladékkezelés részletes adatait, a gyakorlatban a hasznosítási díj megfizetésének igazolásán túl szükséges a Cseber Kft. által kiállított hasznosítási igazolás is. Nyilatkozat Továbbra is érvényes, hogy nem termékdíj-kötelezett egy csomagolószert használó gazdálkodó, ha a csomagolószert belföldi partnertől szerzi be. A felhasználó a szállítóját is „mentesítheti” a fizetés alól, ha nyilatkozatot ad a felhasználási módról. Összességében tehát a nyilatkozat egy költségcsökkentő eszköz, ezért pozitív fejlemény, hogy a nyilatkozati jogcímek 2014. január 1-jéről bővültek (és egyben átalakultak). A vevő az alábbi esetekben nyilatkozhat: • a) pont szerinti nyilatkozat: a csomagolást termékdíjátalányt fizető mezőgazdasági termelőként végzi, • b) pont ba) alpontja szerinti nyilatkozat: az újrahasználható csomagolószert betétdíjas rendszerben használja csomagolásra, • b) pont bb) alpontja szerinti nyilatkozat: az újrahasználható raklapot a beszerzéstől számított

legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként használja csomagolásra, • c) pont ca) alpontja szerinti nyilatkozat: végfelhasználóként nem csomagolás előállítására használja a csomagolóanyagot vagy a csomagolási segédanyagot, • c) pont cb) alpontja szerinti nyilatkozat: más termék előállításához alapanyagként használja a csomagolóanyagot vagy a csomagolási segédanyagot, • d) pont szerinti nyilatkozat: a termékdíjköteles terméket termékdíj raktárba szállítja be. A ba) és a bb) alpont szerinti nyilatkozat adásának feltétele, hogy a felhasználó kérje a csomagolószertípus felvételét az OKTF által vezetett nyilvántartásba. A kérelem díja 80 000 Ft. Minden nyilatkozati jogcím esetében a 343/2011. Korm. rendelet 3. melléklete szerint mintát kell használni, amelynek megfogalmazása 2014-től ismét megújult. Reklámhordozó papír 2014-től az alábbi nyomtatványokkal bővül a termékdíjköteles reklámhordozó papírok köre: „nyomtatott képeslap; az üdvözlő- és más hasonló kártya (a névjegykártya kivételével); nyomtatott naptár; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter és hasonlók”. A kiadványok besorolását a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény alapján kell elvégezni. Természetesen a kötelezettség fennállásának vizsgálatánál a törvényi definíció egyéb elemeit (pl. reklámtartalom) is figyelembe kell venni. Saját célú felhasználás A törvényi meghatározás bővítése szerint saját célú felhasználásnak minősül a szolgáltatásnyújtás keretében történő használat, felhasználás vagy használatba adás. Külföldi csomagolás lebontása esetén a kötelezettség a költségként elszámolás napja helyett a csomagolás végleges elválasztásának napján keletkezik.

8





Számlán feltüntetési kötelezettség A 2013-ban érvényes számlaszövegek mintái nem módosultak. Új előírás, hogy az átvállaláshoz kapcsolódó számlaszöveget a számla tételeire hivatkozva kell feltüntetni. 2014. július 1-jétől új minta vonatkozik a termékdíj raktárba betárolás jogcímén tett visszaigényléshez: az eladónak a számlán fel kell tüntetni „a termékdíj visszaigénylését az eladó igénybe veszi” szöveget, továbbá a termék KT vagy CsK kódját, mennyiségét, díjtételét és a visszaigénylés összegét. Termékdíj raktár A termékdíj raktár lényege, hogy általános szabályok szerint egy tekintet alá esik a külföldi helyekkel, ezért az áruk betárolásakor elkerülhető a termékdíjfizetés vagy visszaigényelhető a korábban befizetett termékdíj. Ez az intézmény azoknak a cégeknek vagy cégcsoportoknak kínál lehetőséget, amelyek külföldre szánt terméket állítanak elő vagy forgalmaznak, és a belföldi szállítók által fizetett termékdíj tekintetében az átvállalást vagy a visszaigénylést adminisztrációs okokból korábban nem tudták alkalmazni. Természetesen a termékdíj raktárból történő belföldre kiszállítás esetén már termékdíj-kötelezettség keletkezik, ha a termék után korábban nem fizettek termékdíjat vagy a betároláskor visszaigényelték a termékdíjat. A termékdíj raktárak működéséhez kapcsolódó joghatások 2014. július 1-jén lépnek hatályba. A 343/2011. Korm.rendelet határozza meg az engedélyezés és a működtetés részletszabályait. Termékdíjköteles alapanyag feldolgozása Ha egy termelő alapanyagként termékdíjköteles terméket (pl. csomagolószernek minősülő alapanyagot) használ fel, abban az esetben hoz létre új terméket, ha a feldolgozás következtében a termék vámtarifaszáma vagy KT/CsK kódjának első három jegye megváltozik. Ez azért lényeges, mert új termék esetében ismét meg kell vizsgálni, hogy az termékdíjköteles-e, s ha igen, az első belföldi for-

galomba hozó vagy az első saját célú felhasználó kötelezett lesz. Az alapanyagként felhasznált csomagolószer a c) pont cb) alpontja szerinti nyilatkozattal termékdíj felszámítása nélkül vásárolható az alapanyag kötelezettjétől. Újrahasználható csomagolószerek Több új könnyítő szabály lépett hatályba 2014től, amelyeket célszerű a többutas csomagolószer felhasználási típusa iránya szerint csoportosítani. A külföldről áruval beérkező újrahasználható csomagolószer terméktől elválasztása („kicsomagolás”) nem minősül saját célú felhasználásnak, ha a csomagolószer a belföldi gazdálkodó tulajdonában van. Változatlanul érvényes továbbá, hogy a külföldről behozott újrahasználható csomagolószer „kicsomagolása” után nem keletkezik kötelezettség, ha a behozó igazolni tudja, hogy a csomagolószert a behozatal negyedévében közvetlenül külföldre visszaszállították. A külföldről behozott csomagolószerek közül nem kell fizetni a betétdíjas rendszerben használt öszszetevők után, illetve az újrahasználható raklap után, ha a raklapot felhasználó legalább 365 napig csomagolásra használja. Mindkét esetben feltétel, hogy a kötelezett kérje a csomagolószer nyilvántartásba vételét az OKTF-től. A belföldről beszerzett csomagolószerek közül termékdíj felszámítása nélkül lehet beszerezni a csomagoló által betétdíjasan használt eszközt, illetve az újrahasználható raklapot, ha a raklapot felhasználó legalább 365 napig csomagolásra használja. A termékdíj nélküli beszerzéshez – a korábban bemutatott – nyilatkozatot kell adni. Ennél a szabálynál is feltétel az OKTF nyilvántartásába való felvétel. Fontos, hogy a nyilatkozó félnek kell igazolni, hogy a nyilatkozatban foglaltak szerint járt el (ha ez nem sikerül, a termékdíjat a nyilatkozó fizeti meg). Az újrahasználható csomagolószerek első belföldi bérbeadójának nem kell termékdíjat fizetni, ha a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett bér-

leti rendszert üzemeltet. Az engedélyt a bérbeadónak kell kérelmezni. A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudnivalókat részletesen tárgyalja a Fórum Média Kiadó március 18-ai „Környezetvédelmi termékdíj 2014” rendezvénye.

ADÓZÁS RENDJE Az adószám felfüggesztéséről Írta: dr. Kovács Ferenc adószakértő A 2006. évi LXI törvény 2006. szeptember 15étől vezette be új jogintézményként az adószám felfüggesztést. Az erre vonatkozó rendelkezések az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 24/A. §-ában találhatók meg. A jogintézményt elsősorban a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés érdekében vezették be, a gazdasági forgalom biztonságát elősegítve. Jelen cikk aktualitását az adja, hogy 2014. évben is kismértékben módosultak az adószám felfüggesztésre vonatkozó szabályok.

1. Felfüggesztési okok Az Art. 24/A. § (1) bekezdése határozza meg elsősorban, hogy mely esetekben lehetséges az adószám felfüggesztés. E szerint az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha a) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,

c) az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget, d) azt a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője az Áht. 65. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben kezdeményezi (kormányzati ellenőrzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási, együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegése esetén). Az adószám felfüggesztési okok 2012. előtt ennél szélesebb körűek voltak, ugyanakkor az adóregisztrációs eljárás bevezetésével az adószám felfüggesztés és törlés szabályozása jelentősen átalakult, lehetővé vált az adószám felfüggesztése nélküli (azonnali) adószám törlés. A leírt esetekben az adóhatóság nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel, vagyis amennyiben az a)–d) pontban szabályozott feltételek megvalósulnak, az állami adóhatóságnak az adószám alkalmazását fel kell függesztenie. Ugyanakkor természetesen az adószám felfüggesztésére okot adó tényállás(oka)t észlelő adóhatóságnak körültekintően meg kell vizsgálnia, hogy az adószám felfüggesztésére okot adó körülmények valóban fennállnak-e. Az a) ponttal összefüggésben fontos kiemelni, hogy kizárólag a „címzett ismeretlen” jelzéssel viszszaérkezett hivatalos iratok esetén van lehetőség az adószám felfüggesztésre, a „nem kereste”, vagy „az átvételt megtagadta” jelzéssel visszaérkezett iratok vonatkozásában nem, azzal összefüggésben az Art. eltérő szabályokat tartalmaz. 2009. február 1-jétől a levélszekrény hiánya miatti kézbesíthetetlenség is oka lehet az adószám felfüggesztésének. A b) pont szerinti ellenőrzést az állami adóhatóság adó- és vámszerve is lefolytathatja. A b) ponttal kapcsolatban érdemes továbbá megjegyezni, hogy az ott szabályozott helyszíni eljárás nem minősül ellenőrzésnek, vagyis nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot, tehát az adóhatóság az adózó adókötelezettségeit a jövőben továbbra is ellenőrizheti.

10





Az Art. 24/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben (mely 2013. évben jelentősen módosult és 2014-ben pontosításra került) az adóhatóság az adószámot a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 nap elteltét követően törli, ha az adózó a felfüggesztést elrendelő határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőlegfizetési) kötelezettségének nem tesz eleget. A 2014. évi módosítás indoka, hogy a 180 napos határozott időtartamra elrendelt adószám felfüggesztés időtartamának lejártával abban az esetben is megnyílt az adóalany adólevonási joga, ha az adófizetési, illetve bevallási kötelezettség pótlásának elmulasztása miatt az adószám törlését rendelte el az állami adóhatóság. Az adószám törlésének időpontját megelőzően ugyanis – ellentétben a többi indok alapján elrendelt felfüggesztést követő törlés esetével – az adószám a határozott időtartam lejártával már nem minősült felfüggesztettnek. E problémát orvosolja az Art. 24/A. § (12) bekezdésének ez évi módosítása, mely alapján a határozott időtartam előírása helyett az adószám 180 napon túli törléséig felfüggesztett marad az adószám.

engedélyezése nem minősül az adófizetési kötelezettség teljesítésének. A módosítás alapján a fizetési kedvezményben részesülő, jogkövető adózók adószámát az adóhatóság nem függesztheti fel az adófizetési kötelezettség egy évet meghaladó nemteljesítésére hivatkozással a fizetési kedvezménnyel érintett adófizetési kötelezettség körében.

A c) pont szerinti esetben ha az adózó az adószám törléséről hozott határozat jogerőre emelkedéséig teljesíti bevallási, adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségét, az állami adóhatóság a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli, az adószám törléséről hozott határozatot pedig visszavonja, amely határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Amennyiben a bevallási kötelezettség teljesítésének az Art. rendelkezése szerint nincs helye és az adószám az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt nem függeszthető fel, a felfüggesztés az ellenőrzés, illetve a hatósági eljárás jogerős befejezéséig tart. Ebben az esetben a felfüggesztés megszüntetését az állami adóhatóság hivatalból rendeli el, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bírság-, pótlék-, költségfizetési kötelezettség tekintetében az adófizetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.

Az állami adóhatóság az Art. 24/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a felfüggesztést elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 15 napra az állami adóhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a közzététel napját, a határozatot hozó adóhatóság megnevezését, az ügy számát és tárgyát, az adózó elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy az adóhatóság az adószám (közösségi adószám) felfüggesztéséről határozatot hozott, amelyet az adózó vagy képviselője a határozatot hozó adóhatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. A közlendő határozatot a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

Nincs már hatályban 2011-től az adófizetési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó tényállás szabályozásában az a korlátozó rendelkezés, amely szerint a fizetési halasztás, részletfizetés

2. A felfüggesztési eljárás – jogorvoslatok 2.1. A felfüggesztésről szóló döntés Garanciális szabály, hogy az adóhatóság az adószám alkalmazásának felfüggesztéséről határozattal dönt. Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az adóhatóság az adószám felfüggesztésével, egyidejűleg ugyanazon határozatban a közösségi adószám alkalmazását is felfüggeszti. Az adószám alkalmazását felfüggesztő határozat meghozatalától a felfüggesztés időtartama alatt közösségi adószám megállapításának nincs helye.

Fontos megjegyezni, hogy az internetes megjelenítés ezen típusa nem jelenti automatikusan az adószám felfüggesztését, kizárólag azt, hogy erről az adóhatóság határozatot hozott (mely ellen természetesen jogorvoslatnak van helye).

2.2. Fellebbezés A határozat ellen fellebbezni lehet. A fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A határozat közösségi adószámot érintő rendelkezése önállóan nem fellebbezhető. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve ha az adóhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt és az ügy iratait haladéktalanul visszaküldi az adóhatóságnak. Az adóhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon a cégbíróságot, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet megkeresi a felfüggesztés tényének és kezdő időpontjának cégjegyzékbe, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében, továbbá értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet. Ha a felfüggesztés elrendelésére az a)-d) pontok alapján került sor, az adóhatóság a cégbíróság megkeresésével egyidejűleg törvényességi felügyeleti eljárást, illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetése iránti eljárást kezdeményez. 2.3. Felfüggesztés megszüntetése iránti kérelem A fellebbezés mellett további jogorvoslatot is biztosít a jogszabály. Az Art. 24. § (3) bekezdése alapján az adózó az adószám alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően a felfüggesztés megszüntetése iránt kérelmet terjeszthet elő. Ha a felfüggesztés elrendelésére az a) vagy b) pontok alapján került sor, az adóhatóság a székhely valódiságát a kérelemben előadottakkal kapcsolatban az adózó székhelyén is vizsgálhatja azzal, hogy a vizsgálat nem minősül ellenőrzésnek. Ha az adóhatóság a kérelem alapján megállapítja, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt,

a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli, más esetben a kérelmet elutasítja. Ha a felfüggesztés megszüntetése iránti ismételt kérelemben az adózó új tényre, körülményre nem hivatkozik, a kérelmet az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A felfüggesztést az adóhatóság határozattal hivatalból is megszüntetheti, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt. Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az adóhatóság az adószám felfüggesztésének megszüntetésével egyidejűleg ugyanazon határozatban a közösségi adószám felfüggesztést is megszünteti. A felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a kérelmet elutasító döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be. Ha az adóhatóság a fellebbezésnek megfelelően visszavonja a határozatát, a visszavonó határozatban rendelkezik a felfüggesztés megszüntetéséről is. A cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet a felfüggesztés megszüntetése esetén kell megkeresnie, illetve értesítenie az adóhatóságnak.

OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen várjuk.

Áfa teljesítési helyének megállapítása Kérdés Nemzetközi cég franciaországi telephelyén szerződnénk mint fővállalkozó a franciaországi leányvállalattal kivitelezési munkára, amely a meglévő üzem bővítése

12





során épülő új épületekben (melyek valószínűleg Franciaországban is építésiengedély-kötelesek) a megrendelő által telepített technológia villamosítása. A megrendelő építi/építteti az épületeit, ezekbe letelepíti a technológiáját, majd a területet átadja nekünk villamosításra. Ez egyrészt tervezési munkát jelent, itthon beszerzett anyagokból épített berendezések kiszállítását, majd itthon és vélhetően kint is beszerzett anyagok beépítését a kinti telephelyen, és persze a kinti szerelési munkát, amit részben hazai alvállalkozóval szeretnénk megoldani. A munka meghaladja a 100 000 eurót. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben nekünk az áfatörvény 39. § vagy 32. § alapján kell számláznunk. Francia adószám igénylése esetén nekünk a francia adóhatóság felé lesznek kötelezettségeink? Az alvállalkozóinknak áfatartalmú számlát kell-e kiállítanunk, vagy az ő munkájuk is áfa nélkül számlázandó? Válasz A kérdésben leírt ügylet adózását (a teljesítés helyére az Áfa. tv. 32. §-a vagy 39. §-a az irányadó) az ügylet irányadó jellege alapján kell megállapítani. Az irányadó jelleget annak alapján kell megállapítani, hogy a felek akarata mire irányult, termék tulajdonjogának átadására, vagy valamilyen egyéb [azaz nem termék(ek) tulajdonjogának átadására] eredmény elérésére. Az irányadó jelleg meghatározása során az a körülmény releváns, hogy a megrendelő részére átadandó termékek értéke milyen értéket képvisel az elvégzendő munkák ellenértékéhez képest, illetve a kérdésben fővállalkozóként említett belföldi adóalanynak (továbbiakban: fővállalkozónak) jellemzően milyen jellegű költségei merülnek fel a szerződéses kötelezettségek teljesítése során. Amennyiben a megrendelő részére átadandó termékek (berendezések) és azok tartozékainak értéke meghaladja a tervezési, szerelési és egyéb munkák értékét; és/vagy a fővállalkozó költségein belül nagyobb részt képvisel a fel- vagy beszerelendő berendezések és azok tartozékainak költsége, mint a tervezési, szerelési munkákhoz kapcsolódó költségek, akkor az ügylet irányadó jellege alapján termékértékesítés valósul meg. Ellenkező esetben szolgáltatásnyújtásról van szó.

Abban az esetben, ha a fővállalkozó az ügylet irányadó jellege alapján termék(ek) tulajdonjogának átruházására vállalt kötelezettséget, valamint ennek teljesítéséhez Franciaországban kell az ügylet tárgyát képező termék(ek)et fel- vagy összeszerelni, akkor a fő (alap)ügylet termékértékesítés, amelyhez melléktevékenységként kapcsolódnak a tervezési, szerelési és egyéb munkák. Ebben az esetben a teljesítési helyét az áfatörvény 32. §-a alapján kell meghatározni, tehát a teljesítés helye a fel- vagy összeszerelés helye, a termékértékesítés nem esik az áfatörvény hatálya alá, „magyar” áfát nem kell felszámítani. Ilyen jellegű termékértékesítésnél, ha az eladó nem rendelkezik gazdasági letelepedéssel (állandó telephellyel) a fel- vagy összeszerelés helye szerinti tagállamban, akkor az uniós áfairányelv lehetőséget ad arra a tagállamoknak, hogy az áfaalanyként történő bejelentkezés alól mentesítsék az eladót, oly módon, hogy adófizetésre a vevő, mint a teljesítés helye szerinti tagállamban nyilvántartásba vett adóalany kötelezett. A fővállalkozónak a teljesítés helye miatt a francia adózási szabályokat kell irányadónak tekinteni. Ha a fővállalkozó nem létesít gazdasági letelepedést a teljesítés érdekében Franciaországban, és a francia szabályozás az uniós áfairányelv által megengedett eljárást alkalmazza, akkor nem kell áfaalanyként regisztráltatni magát Franciaországban, így a francia adóhatóság felé bevallási vagy más kötelezettségei nem merülnek fel. Ha a fővállalkozó létesít gazdasági letelepedést Franciaországban, vagy gazdasági letelepedéssel ugyan nem rendelkezik, de a francia szabályozás az uniós áfairányelv által megengedett eljárást nem alkalmazza, akkor a fővállalkozónak a francia szabályok alapján áfaalanyként regisztráltatni kell magát Franciaországban, továbbá a francia adóhatóság felé bevallási, valamint egyéb kötelezettségei merülnek fel, amelyeket a francia szabályok szerint kell teljesítenie. A gazdasági letelepedés fennállását a francia szabályok alapján kell minősíteni.

Abban az esetben, ha a fővállalkozó az ügylet irányadó jellege alapján nem termék(ek) tulajdonjogának átruházására vállalt kötelezettséget, akkor a fő (alap)ügylet szolgáltatásnyújtás. Ebben az esetben a teljesítési helyét az Áfa. tv. 39. §-a alapján kell meghatározni, tehát a teljesítés helye a munkavégzéssel érintett ingatlan fekvése, a szolgáltatásnyújtás nem esik az Áfa. tv. hatálya alá, „magyar” áfát nem kell felszámítani. Ha a szolgáltatást nyújtó nem rendelkezik gazdasági letelepedéssel (állandó telephellyel) az ingatlan fekvése szerinti tagállamban, akkor az uniós áfairányelv szerint a teljesítés helye szerinti tagállamban nem kell bejelentkeznie a szolgáltatás nyújtójának, mivel adófizetésre a szolgáltatást igénybe vevő, mint a teljesítés helye szerinti tagállamban nyilvántartásba vett adóalany kötelezett. A fővállalkozónak a teljesítés helye miatt a francia adózási szabályokat kell irányadónak tekinteni. Ha a fővállalkozó nem létesít gazdasági letelepedést Franciaországban, akkor az uniós áfairányelv szerint nem kell áfaalanyként regisztráltatni magát Franciaországban, így a francia adóhatóság felé bevallási vagy más kötelezettségei nem merülnek fel. Ha a fővállalkozó létesít gazdasági letelepedést Franciaországban, akkor a francia szabályok alapján áfaalanyként regisztráltatni kell magát Franciaországban, továbbá a francia adóhatóság felé bevallási vagy más kötelezettségei merülnek fel. A gazdasági letelepedés fennállását a francia szabályok alapján kell minősíteni. A szerelési munkát végző alvállalkozók esetében szolgáltatásnyújtás teljesítéséről van szó, amelynek teljesítési helyét az Áfa. tv. 39. §-a alapján kell megítélni, így „magyar” áfa felszámításának kötelezettsége nem merülhet fel. Ha az alvállalkozó Franciaországban teljesítésével közvetlenül érintett állandó telephellyel rendelkezik, akkor a francia áfaadóalanynak minősül, és a francia szabályok alapján köteles áfát felszámítani a fővállalkozónak. A gazdasági letelepedés fennállását a francia szabályok alapján kell minősíteni.

Amennyiben az alvállalkozó Franciaországban teljesítésével közvetlenül érintett állandó telephellyel nem rendelkezik, és a fővállalkozó Franciaországban adóalanyként köteles magát regisztráltatni, akkor az alvállalkozók teljesítésének ellenértéke után francia adóalanyként Franciaországban köteles áfát fizetni, amelyet levonható adóként is elszámolhat. Ha az alvállalkozó Franciaországban teljesítésével közvetlenül érintett állandó telephellyel nem rendelkezik, és a fővállalkozó Franciaországban adóalanyként köteles magát regisztráltatni, akkor az alvállalkozók teljesítésének ellenértéke után francia adóalanyként Franciaországban köteles áfát fizetni, amelyet levonható adóként is elszámolhat. Abban az esetben, ha sem az alvállalkozó, sem a fővállalkozó nem köteles áfaalanyként regisztráltatni magát Franciaországban adóalanyként, akkor megítélésem szerint az alvállalkozónak a teljesítési helye folytán francia áfát kell felszámítania a fővállalkozó felé (hiszen a fővállalkozó francia adóalanyiság hiányában megrendelői minőségében nem lehet áfa fizetésére kötelezett), de ebben a kérdésben is a francia adózási szabályok alapján kell eljárni. Mindenképpen javaslom a francia szabályozással kapcsolatban a kellő információk beszerzését.

In-house szeminárium!

Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az [email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!

AdóTanácsadó Szakmai Folyóirat X. évfolyam, 3. szám, 2014. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp., Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 2064-4736 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 467-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.

14





A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi kezelését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően, – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban. Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia. A szolgáltatásunkról részletesebben a www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail címre! 16 2014. március, X. évfolyam 3. szám |


AdóTanácsadó. Tartalom ELLENŐRZÉS. Tisztelt Olvasónk! március X. évfolyam 3. szám. Az adóhatóság ellenőrzési irányai 2014

Recommend Documents