Adókedvezmények Adó- és illetékjogi okosságok
Előadó: dr. Teszéri-Rácz Ildikó adójogi szakjogász, adótanácsadó
© 2008. dr. Teszéri-Rácz Ildikó Minden jog fenntartva. A szerző írásbeli hozzájárulása nélkül a mű vagy annak részei nem használhatóak fel és nem terjeszthetőek.
1 2008. június 13.
Tb-i és mnyp-i befizetések kedvezménye
2
Tandíj kedvezménye
25%-os kedvezmény alapja:
– TB megállapodás alapján fizetett járulék – magánnyugdíjpénztárral kötött megállapodás alapján teljesített saját befizetés
Adójóváírás Tb-i és mnyp-i befizetések kedvezménye Tandíj kedvezménye Lakáscélú hitel kedvezménye Őstermelői kedvezmény Személyi kedvezmény Családi kedvezmény Közcélú adományok kedvezménye Biztosítások kedvezménye Alkalmi foglalkoztatás kedvezménye
30%-is kedvezmény alapja: – a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetés – foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a magánszemély által teljesített kiegészítő befizetés és adóköteles foglalkoztatói hozzájárulás 3
Jogosultja: a felsőoktatási intézmény hallgatója Alapja: a képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) Mértéke: 30% Felső határa: 60 eFt hallgatónként Érvényesítheti: hallgató, szülő, nagyszülő, testvér, házastárs (csak az egyik személy) A kedvezmény ugyanazon adóévben, ugyanazon hallgató esetében egy igazolás alapján érvényesíthető. A kedvezményt a hallgató halasztottan is érvényesítheti. 4
Lakáscélú hitel kedvezménye
A lakáscélú hitel adókedvezménye 2007. január 1-jétől megszűnt, de átmeneti szabály alapján érvényesíthető a 2007. január 1-je előtt felvett hitelek esetén, feltéve, hogy a törlesztés eddig az időpontig megkezdődött.
A lakáscélú hitel adókedvezményének mértéke
40%, ha – a felvett hitel kamattámogatásban részesült és – a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel összege a 15.000.000 Ft-ot nem haladja meg – a hitel felvétele belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez történt
30%, ha – a felvett lakáscélú hitel összege nem haladja a 10.000.000 forintot, valamint a 40 %-os mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnak meg.
Felső határa: 120 eFt
5
A lakáscélú hitel kedvezménye
A lakáscélú hitel kedvezménye
6
Az érvényesítésre jogosult: az adós vagy adóstárs, de megosztásra nincs lehetőség. Az adókedvezmény csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként vagy adóstársaként vehető igénybe. 7
Az adókedvezmény jövedelemtől függően érvényesíthető: Alsó jövedelemhatár
Felső jövedelemhatár
Csökkentés mértéke
3,4 m Ft
4 m Ft
20%
4,4 m Ft
5 m Ft
20% 8
A lakáscélú hitel kedvezménye
Őstermelői kedvezmény
Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Az időbeli korlátozás nem érvényesül, ha
– az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel részben vagy egészben megelőlegező kölcsön, – a gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre a magánszemély nem jogosult.
Adókedvezmény
Ilyen esetben az adókedvezmény minden olyan évben érvényesíthető, amikor a hitel igénylőjének a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult vagy jogosulttá váló gyermeke van.
Feltétel
Felső határ
9
Személyi kedvezmény
könyvelői díjkedvezmény
tételes költségelszámolás vagy 10%-os költséghányad alkalmazása
tételes költségelszámolás
100.000 Ft
10
A kedvezmény jogosultja:
A kedvezmény mértéke: – a minimálbér 5%-a havonta (3.450 Ft/hó, legfeljebb 41.400 Ft/év)
az őstermelésből származó jövedelem adója
Családi kedvezmény
– súlyosan fogyatékos magánszemély, vagyis aki a 15/1990.(IV. 23.) SZEM rendelet és a 164/1995.(XII. 27.) Kormányrendelet alapján súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.
Jogosultja: mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, családi gazdaság tagja
A családi (gyermek) kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4 000 Ft, feltéve, hogy az eltartottak létszáma az adott hónapban legalább a 3 főt eléri.
A kedvezmény érvényesítésének feltétele: – igazolás 11
12
Családi kedvezmény
Családi kedvezmény
A családi kedvezmény függ az eltartottak számától és a jövedelem nagyságától: Eltartottak száma
Jövedelem-korlát
3
6.000.000 Ft
4
6.500.000 Ft
5
7.000.000 Ft
6
7.500.000 Ft
6-nál több
8.000.000 Ft
Ha az összes jövedelem meghaladja a jövedelemkorlátot, akkor a kedvezményt csökkenteni kell az értékhatárt meghaladó jövedelem 20%-ával.
– az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékot folyósítanak; – aki rokkantsági járadékban részesül; – a magzat, ikermagzat fogantatásának 91. napjától a megszületéséig; – a családi pótlékra saját jogon jogosult. 13
Családi kedvezmény
Kedvezményezett eltartott
14
Családi kedvezmény
Eltartott:
– a kedvezményezett eltartott – akit a családi pótlék összegének a megállapítása során figyelembe kell venni, de reá tekintettel családi pótlékot nem folyósítanak.
15
A kedvezményt érvényesítheti a „jogosult magánszemély”, azaz – a családi pótlékra jogosult – rokkantsági járadék és saját jogon családi pótlékban részesülő esetén: közös háztartásban élő magánszemély – magzat esetén: anya vagy az anyával közös háztartásban élő házastárs 16
Közcélú adományok kedvezménye
Családi kedvezmény
A kedvezmény érvényesítésére jogosult a kedvezményt megoszthatja:
Az adókedvezmény mértéke
Az adókedvezmény felső határa
A közhasznú szervezet, egyház részére nyújtott pénzbeli támogatás, közérdekű kötelezettségvállalás, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére nyújtott adomány, költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre juttatott adomány
30%
50 e Ft
A kiemelten közhasznú szervezet részére nyújtott pénzbeli támogatás
30%
100 e Ft
Jogcím
– vele együtt élő házastársával – vele együtt élő élettársával
17
Biztosítások kedvezménye
Alapja: az élet és nyugdíjbiztosítás adóévben befizetett adóköteles díja
18
Biztosítások kedvezménye
Mértéke:
– Adóévi befizetés után 20% – Adóévet megelőző évi befizetést meghaladó összeg után további 10%.
A rendelkezési jog 10 éven belül történő gyakorlása esetén a korábban érvényesített adókedvezményt 20%-kal növelten vissza kell fizetni. Nem kell visszafizetni a kedvezményt, ha az alapjául szolgáló díjfizetés évének utolsó napjától számított 3 év a rendelkezési jog gyakorlásáig eltelt.
19
Ha a magánszemély a rendelkezési jogát 2008-ban gyakorolja, akkor a 2005., 2006. és 2007. évi adókedvezményt kell visszafizetnie.
20
Alkalmi foglalkoztatás kedvezménye A rendelkezési jog gyakorlásának minősül: a szerződés megszüntetése, a visszavásárlás (ideértve a rendszeres pénzkivonást is), az értékesítés, a 13. pontban felsorolt kivételekkel a szerződés módosítása, az egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénykölcsön felvétele, az egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsön egynél többszöri felvétele, nyugdíjbiztosításnál a szerződéskötéstől számított 10 éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő vagy egy összegben történő igénybevétele, azzal, hogy az a)-d) pontokban említett esetet nem kell a rendelkezési jog gyakorlásának tekinteni, ha az a szerződő magánszemély halála következtében történt.
Adókedvezményként érvényesíthető az alkalmi munkavállalói könyvbe beragasztott közteherjegy értékének 75%-a.
A rendelkezési jog gyakorlásának nem minősülő szerződésmódosítás: a szerződés szerinti kedvezményezett személyének megváltoztatása, a biztosítási díj vagy biztosítási összeg módosítása, ha a szerződő munkáltató helyébe más munkáltató vagy maga a biztosított magánszemély lép, ha a szerződő magánszemély helyébe vagy a biztosított magánszemély helyébe annak házastársa, volt házastársa, egyeneságbeli rokona lép, feltéve, hogy a módosított szerződésen záradékban rögzítik a korábbi szerződő, illetőleg biztosított magánszemély(ek) által érvényesített adókedvezményt. 21
Adókedvezmények korlátozása
Adókedvezmények korlátozása
22
A korlátozás alá tartozó adókedvezmények:
Az adókedvezmények korlátozása Adókedv.: • tandíj • biztosítások • közcélú adományok • tb. és mnyp. befiz.
Tb-i és mnyp-i befizetések kedvezménye Tandíj kedvezménye Őstermelői kedvezmény Közcélú adományok kedvezménye Biztosítások kedvezménye
Adókedv.:
mg-i őstermelő kedv.
23
3,4 m Ft jövedelemig 100 ezer Ft
3,4 m Ft és 3,9 m Ft jövedelem között a 100 ezer Ft csökken a 3,4 m Ft feletti jövedelem 20%-ával
3,9 m Ft jövedelem felett nem vehetőek igénybe a kedvezmények
6 m Ft jövedelemig 100 ezer Ft
6 m Ft és 6,5 m Ft jövedelem között a 100 ezer Ft csökken a 6 m Ft feletti jövedelem 20%-ával
6,5 m Ft jövedelem felett nem vehető igénybe
Fontos! A felsorolt adókedvezmények összege együttesen sem haladhatja meg a 100 ezer Ft-ot.24
Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári jóváírások adómentes saját befizetés munkáltatói hozzájárulás
adóköteles
Adókedvezmény az önkéntes biztosító pénztári befizetések után
– saját befizetés – munkáltatói hozzájárulás adóköteles része – támogatói adomány
X nyugdíjpénztár esetén adómentes részt havonta a minimálbér 50%-a meghaladó összeg egészségpénztár és/vagy munkaviszonyból önsegélyező pénztár esetén származó jövedelem havonta a minimálbér 30%-a
támogatói adomány X
adókedvezmény
X
30%, legfeljebb 100 ezer (130 ezer) Ft
Adókedvezmény az önkéntes egészségpénztári tagság alapján: – a számlakövetelésből legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a – prevenciós szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg 10%-a
25
egészségpénztári befizetések, lekötött összeg, prevenciós szolgáltatás
26
Az adókedvezmény egyéb szabályai
Az adókedvezmény mértéke
nyugdíjpénztári befizetések
egyéb jövedelem
befektetések hozama
Az adókedvezmény alapja:
önsegélyező pénztári befizetések
30%, legfeljebb 100 ezer (130 ezer) Ft
Az adókedvezmény összegéről rendelkezni kell önkéntes biztosító pénztári számla javára. Az adókedvezmények levonása után fennmaradó összegről lehet rendelkezni. Az adókedvezmény átutalásának feltétele: – adótartozás hiánya – fizetendő adó megfizetése
30%, legfeljebb 120 ezer (150 ezer) Ft 27
28
Adómentes egészségpénztári kiegészítő szolgáltatások
Önkéntes pénztárak adókötelesadómentes szolgáltatásai önkéntes kölcsönös egészségpénztár
önsegélyező pénztár
Önkéntes kölcsönös egészségpénztár által nyújtott kiegészítő szolgáltatások
kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások 51/B. §
életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások 51/C. §
kiegészítő önsegélyező szolgáltatások 50/B. §
életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások 50/C. §
adómentes
adóköteles
adómentes
adóköteles
– Figyelem! A támogatás felső határa személyenként és naptári évenként a minimálbérnek megfelelő összeg. 30
29
Adómentes önsegélyező pénztári kiegészítő szolgáltatások
önsegélyező pénztár kiegészítő szolgáltatása
gyermek születéséhez kapcsolódó szolgáltatások munkanélküli ellátások tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek hátramaradottak segélyezése nevelési év kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása
Adóköteles önkéntes pénztári szolgáltatások
önkéntes kölcsönös egészségpénztár által nyújtott életmódjavító szolgáltatások
31
egészségügyi szolgáltatások otthoni gondozás gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelés és fürdőszolgáltatás támogatása szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása hátramaradottak segélyezése egészségügyi üdülés, gyógyüdülés támogatása sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása (pálya-, uszoda-, teremhasználat, foglalkozásokon való részvételre jogosító bérletjegy vásárlása) (Nem támogatható: utazás, szállás, sportruházat, sportlábbeli, étkezés költsége.)
természetgyógyászati szolgáltatások rekreációs üdülés sporteszközök vásárlásának támogatása életmódváltozást elősegítő kúrák (pl. méregtelenítő kúra, léböjtkúra, fogyókúraprogram)
önsegélyező pénztár életmódjavító szolgáltatása
gyógyteák, fog- és szájápolók árának támogatása
32
Adómentes önkéntes nyugdíj pénztári kifizetések
Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatása adómentes:
Adómentes önkéntes nyugdíj pénztári kifizetések
Egyösszegű nyugdíjszolgáltatás esetén, ha a tagsági jogviszony legalább 3 éve fennáll. Járadékszolgáltatás esetén, ha az első 3 évben a járadék éves összege nem csökken az előző évi összeg 15%-ánál nagyobb mértékben. A jogosultság rokkanttá nyilvánítás alapján keletkezik.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárból a kedvezményezett részére kifizetett összeg adómentes és egyben illetékmentes.
33
34
Adóköteles önkéntes nyugdíj pénztári kifizetések
Adóköteles kifizetés:
– a nem adómentes nyugdíjszolgáltatás – egyösszegű kifizetés a várakozási idő lejártát követően a felhalmozási időszakban Kifizetés éve
Adóköteles kifizetés
10. év
100%
11. év
100%
12. év
90%
13. év
80%
… 20. év
10%
21. év
0% - adómentes
35
2007. december 31-ig befizetett összegek esetén a tagsági jogviszony keletkezésétől kell számítani az évek számát. Ha pl. a tagsági jogviszony 1999-ben jött létre, akkor adóköteles:
Kifizetés éve
Adóköteles kifizetés
2009.
100%
2010.
100%
2011.
90%
2012.
80%
… 2018.
10%
2019-től
0% - adómentes 36
Ajándékozási illeték
Az ajándékozási illeték tárgya:
2008. január 1-jétől befizetett összegek esetén a kifizetés évét a befizetés évétől kell számítani. A 2008. évi befizetés:
A 2009. évi befizetés:
Kifizetés éve
Adóköteles kifizetés
Kifizetés éve
Adóköteles kifizetés
2018.
100%
2019.
100%
2019.
100%
2020.
100%
2020.
90%
2021.
90%
2021.
80%
2022.
80%
…
– ingatlan ajándékozása, – ingó ajándékozása, – vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
…
2028.
10%
2029.
10%
2029-től
0% - adómentes
2030-tól
0% - adómentes
37
Ajándékozási illeték
38
Ajándékozási illeték
Az ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha
Csoport
– arról okiratot állítottak ki, vagy – ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.
39
Értékhatárok
Általános mérték
Lakástulajdon szerzés illetékének mértéke
I. rokonsági fok (gyermek, házastárs, szülő, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unoka)
18 mFt-ig 18 mFt és 35 mFt közötti rész 35 mFt feletti rész után
11% 18% 21%
5% 8% 12%
II. rokonsági fok (unoka, nagyszülő, testvér)
18 mFt-ig 18 mFt és 35 mFt közötti rész 35 mFt feletti rész után
15% 21% 30%
8% 10% 16%
III. rokonsági fok (minden más megajándékozott)
18 mFt-ig 18 mFt és 35 mFt közötti rész 35 mFt feletti rész után
21% 30% 40%
10% 21% 30% 40
Illetékmentesség
Illetékmentesség
a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás
a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át
Takarékbetétnek minősül a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az Art. alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.
41
42
Az ajándékozási illeték alapja
Illetékmentesség
az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is a takarékbetét ingyenes megszerzése
a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól hitel (kölcsön) nyújtásából származó, 10 000 forintot meg nem haladó összegű követelés elengedése, feltéve, hogy azzal a hitel-, kölcsönszerződés jogosultjának követelése végérvényesen megszűnik a közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét 43
Az ajándékozási illeték alapja a megszerzett vagyon tiszta értéke. Tiszta érték = az ajándékot terhelő adósság és egyéb teher értékével csökkentett forgalmi érték.
44
Az ingatlan átruházásból származó jövedelem adókötelezettsége
A megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.
Ajándékba kapott nyaralóingatlan forgalmi értéke 20 m Ft A nyaralóingatlant terhelő (átvállalt) hitel összege 6 m Ft
Az ingatlan átruházásból származó jövedelmet 25 százalék személyi jövedelemadó terheli. Mentesülési lehetőség az adó megfizetése alól: – 2007. dec. 31-ig széles körben lakáscélú felhasználás alapján – 2008. jan. 1-jétől szűk körben lakáscélú felhasználás alapján – 2008. jan. 1-jétől adómérséklés, elengedés útján
Ajándékozási illeték alapja: 14 m Ft Visszterhes vagyonátruházási illeték alapja: 6 m Ft
45
Mikor adóköteles az ingatlan átruházás jövedelme?
Adómentes jövedelmek
46
Adómentes:
– a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem
Az ingatlan átruházásból származó jövedelem adókötelezettségét abban az adóévben kell teljesíteni, amikor az átruházásról szóló szerződést a földhivatalhoz benyújtották.
Szja. tv. 1. sz. mell. 2.4. pontja
– a magánszemély által más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés révén szerzett vagyoni érték, ha a magánszemély ingatlant ruházott át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében
Fontos! Az adókötelezettség keletkezését nem befolyásolja sem az ingatlant szerző fél birtokba lépésének időpontja, sem az ellenérték kiegyenlítésének időpontja.
Szja. tv. 1. sz. mell. 7.1 pontja 47
48
Az ingatlan átruházásból származó jövedelem megállapítása 2008-tól 1.
2.
3.
Mi számít bevételnek?
Számított jövedelem megállapítása elsődleges módszer
másodlagos módszer
számított jövedelem Ø bevétel – igazolt költség
számított jövedelem Ø bevétel 25 százaléka
Számított jövedelem növelése, ha a magánszemély lakásszerzési kedvezménnyel szerzett ingatlant ruház át Jövedelem megállapítása számított jövedelem alapulvételével 49
50
Számított jövedelmet növelő összeg
Mi számít költségnek?
Mi számít bevételnek? amit a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez különösen: az eladási ár, csere esetén a szokásos piaci érték, apport esetén a társasági szerződés szerinti érték De! Ha az ellenérték nagyobb, mint a szokásos piaci érték, akkor a különbözet összevonás alá eső, egyéb jövedelemként adóköteles.
Mi számít költségnek? szerzési költség – 2008-tól ráépítés, újjáépítés, alapterületnövelés esetén szerzési költség kizárólag az építő (építtető) nevére kiállított számla alapján érvényesíthető. értéknövelő beruházás (új fogalom 2007-től) egyéb költségek
51
A lakásszerzési kedvezménnyel szerzett ingatlan átruházása esetén a számított jövedelmet növelni kell a lakásszerzési kedvezmény alapjával, ha az átruházás a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy az azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt. 52
Az ingatlan szerzési időpontjának új szabálya beépítés, újjáépítés, ráépítés esetén
A jövedelem megállapítása 2008-tól „Lakóingatlan” esetén a jövedelem a számított összeg: – 100%-a a szerzés évében és az 1. évben – 90%-a a 2. évben – 60%-a a 3. évben – 30%-a a 4. évben – nulla %-a az 5. évtől
Nem „lakóingatlan” esetén a számított jövedelem a szerzéstől számított 6. évben 10%-kal, és minden további évben további 10%-kal (a 15. évben 100%-kal) csökkenthető.
Régi szabály:
–
Beépítés esetében a szerzés időpontját a földterület tulajdonjoga megszerzésének időpontjával kell azonosnak tekinteni.
A régi szabály alkalmazandó, ha a ráépítés, újjáépítés, 6 m2-t meghaladó alapterület növelés 2007. december 31-ig megtörtént. Új szabály alkalmazandó, ha 2007. dec. 31. napját követően ráépítés, újjáépítés, 6 m2-t meghaladó alapterület növelés történik.
60. § (3)-(4) bek.
53
Az ingatlan szerzési időpontjának új szabálya beépítés, újjáépítés, ráépítés esetén Az új szabály szerint a szerzés időpontja választás alapján:
2.
Példa I.
– az utolsó jogerős használatbavételi engedély napja – két szerzési időpont: 1.
54
a földterület (eredeti ingatlan) szerzési időpontja a ráépített, újjáépített ingatlan, alapterület növelés jogerős használatbavételi engedélyének napja
– 2008-2010. években történő átruházás esetén a földterület (eredeti ingatlan) tulajdonjogának szerzési időpontja (De! Ebben az esetben a jövedelmet a „15 éves” szabály szerint kell megállapítani.)
55
Telek szerzés: 2001. Ráépítés: 2007. Értékesítés: 2008. Szerzés időpontja: 2001. Adóköteles időszak: 5 év Az értékesítés a szerzést követő 7. évben történik. ⇒ a jövedelem nulla 56
Példa II.
Példa II. folytatása
Telek szerzés: 2001. Ráépítés: 2008. Értékesítés: 2010. 1. lehetőség:
2. lehetőség: – Szerzés időpontja:
a földterület tekintetében 2001. – adóköteles időszak: 5 év – Az értékesítés a szerzést követő 9. évben történik. ⇒ a jövedelem nulla.
– Szerzés időpontja: 2008. – Adóköteles időszak: 5 év – Az értékesítés a szerzést követő 2. évben történik. ⇒ a jövedelem a számított összeg 90%-a
a felépítmény tekintetében 2008. – adóköteles időszak: 5 év – Az értékesítés a szerzést követő 2. évben történik. ⇒ a jövedelem a számított összeg 90%-a.
57
Példa II. folytatása
58
Lakáscélú felhasználás
3. lehetőség:
– Szerzés időpontja: 2001. – Adóköteles időszak: 15 év – Az értékesítés a szerzést követő 9. évben történik. ⇒ a számított összeg 40%-kal csökkenthető
2007. december 31. napjáig történő jövedelemszerzés esetén a 2007. december 31. napján hatályos szabályok alapján érvényesíthető
59
2007. évi CXXVI. tv. 468. § (9) bek.
2008. január 1. napjától történő jövedelemszerzés esetén a 2008. január 1. napjától hatályos szabályok alapján érvényesíthető 60
Lakáscélú felhasználás – 2007.
Lakáscélú felhasználás – 2007.
a)
a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése
b)
a belföldön fekvő lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa a lakáscélú felhasználásra nyitva álló időtartamon belül lakást épít, építtet
c)
a belföldön fekvő lakás építése, építtetése
d)
a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez
e)
a belföldön fekvő lakás legalább ötéves időtartamra szóló haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése
f)
az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése (ideértve a térítési díj előre történő megfizetését is)
A lakáscélú felhasználásnak a jövedelemszerzés időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül kell megvalósulnia. A lakáscélú felhasználás kedvezményezettje lehet:
a jövedelmet szerző magánszemély a jövedelmet szerző magánszemély közeli hozzátartozója vagy volt házastársa
61
A lakáscélú felhasználás korlátozása – 2007.
62
A lakáscélú felhasználás korlátozása – 2007. Támogatott források: adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás kamatkedvezménnyel nyújtott lakáscélú munkáltatói hitel lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított összeg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott közvetlen támogatás a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján kamattámogatással folyósított kölcsön adókedvezmény érvényesítésével lakáscélú hitel
Ha a lakáscélú felhasználás államilag támogatott forrás bevonásával történik, akkor lakásszerzési kedvezmény a felhasználásnak kizárólag arra a részére érvényesíthető, amelyre ezen támogatások nem nyújtanak fedezetet. 63
64
A lakásszerzési kedvezmény érvényesítése
Lakásszerzési kedvezmény 2008-tól
A lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető:
– a 2007. évi jövedelem után az adóbevallásban, ha a lakáscélú felhasználás az adó megfizetése előtt történt (igazolási kötelezettség nincs) – a 2008. január 1-jét megelőzően keletkezett jövedelem után adóvisszaigényléssel, ha a lakáscélú felhasználás az adó bevallását és befizetését követően (2008. február 15., május 20.) történik (igazolási kötelezettség van) – 7002/2008. (AEÉ 6.) APEH irányelv a lakásszerzési kedvezmény adó-visszaigénylésének és visszafizetésének lebonyolításáról, valamint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem 2008. január 1-jét követő 65 felhasználásáról
Lakásszerzési kedvezmény 2008-tól
Lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető, ha a magánszemély a jövedelmet az átruházás évében vagy az azt követő két évben saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben biztosított férőhely – visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzésére fordítja. 66
Lakásszerzési kedvezmény 2008-tól
A kedvezmény érvényesíthető:
– a jövedelem szerzésének évéről benyújtott adóbevallásban, ha a felhasználás a jövedelem szerzését követően, de az adó bevallására nyitva álló határidőig történik – az átruházást követő első és második adóévről szóló adóbevallásban „adókiegyenlítés” formájában, ha a felhasználás az adó bevallására nyitva álló határidőn túl történik az ingatlan átruházást követő 1. vagy 2. adóévben 67
A lakáscélú felhasználásra nyitva álló határidő (megítélésem szerint): – kezdő időpont: a jövedelemszerzés időpontja – záró időpont: az ingatlan átruházást (nem jövedelemszerzést!) követő 2. adóév utolsó napja 68
Adómérséklés, -elengedés 2008-tól
Belföldi kiküldetés
Kérelemre az adóhatóság mérsékelheti vagy elengedheti az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóját. Döntő körülmények: – jövedelmi, vagyoni és szociális körülmények – a jövedelem felhasználási körülményei (különösen saját, közeli hozzátartozó, élettárs, volt házastárs lakhatását biztosító cél)
Belföldi kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. A munkáltató köteles a belföldi kiküldetés költségeit megtéríteni. A költségtérítés kifizetéséhez kiküldetési rendelvényt kell kiállítani.
69
70
A belföldi kiküldetés és az utazás
Fizethető:
Az utazási jegy: adómentes. – Adómentes az utazási jegy árában felszámított étkezés ellenértéke is.
átalányösszeg
Adómentes utazási költségtérítés saját gépjármű esetén: – üzemanyag költség (futott kilométer x üzemanyagfogyasztási norma x APEH üzemanyagár) – általános személygépkocsi normaköltség (9 Ft/km)
jogszabályban előírt költségtérítés
Adómentes utazási költségtérítés nem saját gépjármű esetén: – üzemanyag költség (futott kilométer x üzemanyagfogyasztási norma x APEH üzemanyagár)
71
72
A belföldi kiküldetés és a szállás, étkezés
A belföldi kiküldetés és az egyéb költségek
A szállás: adómentes.
– Adómentes a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértéke is.
A belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült egyéb költség megtérítése: – pénzben történő térítés esetén: munkaviszonyból származó jövedelem. – munkáltató nevére történő elszámolás esetén: természetbeni juttatás.
Adómentes az étkezési költségtérítésből napi 500 Ft. 73
74
A külszolgálat és az utazás
Külszolgálat
Az utazási jegy: adómentes. – Adómentes az utazási jegy árában felszámított étkezés ellenértéke is.
Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.
Adómentes utazási költségtérítés saját gépjármű esetén: – üzemanyag költség (futott kilométer x üzemanyagfogyasztási norma x APEH üzemanyagár) – általános személygépkocsi normaköltség (9 Ft/km)
Adómentes utazási költségtérítés nem saját gépjármű esetén: – üzemanyag költség (futott kilométer x üzemanyagfogyasztási norma x APEH üzemanyagár)
75
76
A külszolgálat és a szállás
A külszolgálat és az egyéb költségek
A szállás: adómentes. – Adómentes a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértéke is.
– a napidíjból levonható 30 százalék, legfeljebb napi 15 euronak megfelelő összeg.
77
78
Külön adózó jövedelemként történő adózás
Ingatlan bérbeadás
A külszolgálattal kapcsolatban felmerült egyéb költség megtérítésére napidíj fizethető. A napidíj munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Napidíj jövedelemtartalma:
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem külön adózó jövedelem, de a magánszemély dönthet úgy is, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint teljesíti az adókötelezettséget. A magánszemély évről-évre módosíthatja döntését.
79
A megszerzett bevétel egésze - ideértve a rezsiköltségekre kapott bevételt is jövedelemnek számít. A bevétellel szemben semmilyen költség vagy vélelmezett költséghányad nem érvényesíthető. A jövedelmet 25 százalék adó terheli. 80
Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem adója/adóelőlege
Önálló tevékenységből származó jövedelemként történő adózás
A jövedelem vagy tételes költségelszámolással vagy az ún. 10 százalékos szabály alkalmazásával állapítható meg. Ha a magánszemély a tételes költségelszámolást választja, akkor a bevételből levonható valamennyi olyan költség, amely
ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik az önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózás választásáról
– a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefügg, – kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben merül fel, – ténylegesen kifizetésre került, – szabályszerűen igazolt.
Ø
Ha a magánszemély az ún. 10 százalékos módszert választja, akkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. A jövedelem az összevont adóalap részeként az adótábla szerint adózik.
a kifizető az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adóelőleg-levonási szabályokat alkalmazza
81
ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nem nyilatkozik az önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózás választásáról Ø a kifizető 25% adót von le 82
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem és az eho
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem és a különadó
2007. dec. 31-ig a kifizető 25% adót von le. 2008. január 1-jétől:
Ha a magánszemély a jövedelme után az összevont adóalap részeként kíván adózni, akkor a személyi jövedelemadón kívül 4 százalékos különadót is kell fizetnie, ha az összevont adóalapja a járulékfizetési felső határt meghaladja.
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli, ha éves összege az 1 millió forintot meghaladja. Fontos! Az eho fizetési kötelezettség kizárólag a 450 eFt-os hozzájárulás fizetési felső határig áll fenn.
83
84
Eho mentesség
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem mentes az eho alól, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást a saját vállalkozása vagy a vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.
Köszönöm a figyelmet!
85
86
