Adiabéteszes fiatalok a cardiovascularis betegségek (CVB)

circulation_2011_02_5tord-imp:Circulation

11/18/11

2:18 PM

Page 155

Gyermekkardiológia

A DASH-diéta cardiovascularis kockázati tényezőkkel való összefüggése fiatal cukorbetegekben A fiatalkorúakban a cukorbetegség kutatását célzó tanulmány

Angela D. Liese, PhD; Andrey Bortsov, MD, PhD; Anke L. B. Günther, PhD; Dana Dabelea, MD, PhD; Kristi Reynolds, PhD; Debra A. Standiford, MSN; Lenna Liu, MD; Desmond E. Williams, MD, PhD; Elizabeth J. Mayer-Davis, PhD; Ralph B. D’Agostino, Jr, PhD; Ronny Bell, PhD; Santica Marcovina, ScD, PhD

Háttér – Kimutattuk, hogy a magas vérnyomás kezelésére kidolgozott diéta tartása (Dietary Approaches to Stop Hypertension, DASH-étrend) összefüggésben áll az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő fiatalok vérnyomásának alakulásával. Megvizsgáltuk a DASH-diéta egyéb cardiovascularis kórképek kockázati tényezőire gyakorolt hatását. Módszerek és eredmények – 2001 és 2005 között 2130, 10–22 év közötti, orvosilag diagnosztizált cukorbetegségben szenvedő fiatal összkoleszterin-, LDL- (alacsony denzitású lipoprotein) koleszterin-, HDL- (nagy denzitású lipoprotein) koleszterin-, triglicerid-, alacsony denzitású lipoproteinrészecske-sűrűség-, apolipoprotein B-, testtömegindex-, derékkörfogat-, valamint adipocitokinértékeit rögzítettük. A diétás táplálékbevitelt a táplálkozás gyakoriságát felmérő kérdőívvel értékeltük, a DASH-diéta táplálékcsoportjai szerint osztályoztuk, és meghatároztuk a diéta betartásának pontszámát. Az 1-es típusú diabéteszes fiatalokban a DASH-étrend nagyobb mértékű betartása jelentős és fordított arányú összefüggést mutatott az LDL/HDL-hányadossal és az A1c-vel a többváltozós modellekben. A diétával szemben nagyobb kitartást mutató fiatalok tercilisében a becslés szerint 0,07-dal alacsonyabb LDL/HDL-arányt és 0,2-del alacsonyabb A1c-szinteket találtunk, mint a legalacsonyabb tercilisű csoportba tartozóknál, a zavaró tényezőkkel való korrigálást követően. Nem észleltünk szignifikáns összefüggést a trigliceridekkel, alacsony denzitású lipoproteinrészecske-sűrűséggel, adipocitákkal, apolipoprotein Bvel, testtömegindex-Z-ponttal vagy a derékkörfogattal kapcsolatosan. A 2-es típusú diabéteszes fiatalokban összefüggést tapasztaltunk az alacsony denzitású lipoproteinrészecske-sűrűség és a testtömegindex-Z-pont esetén. Következtetések – A DASH étrendi séma szerinti táplálkozás előnyös lehet cukorbeteg fiatalokban a cardiovascularis betegségek megelőzése, valamint kezelése szempontjából. (Eredeti megjelenés: Circulation. 2011;123:1410–1417.)

A

Kulcsszavak: cukorbetegség lipidek lipoproteinek táplálkozás fiatalkor

diabéteszes fiatalok a cardiovascularis betegségek (CVB) kialakulásának szempontjából magas kockázattal bírnak a felgyorsult atheroscleroticus folyamatok miatt, amely a fiatal felnőttkorban koszorúér-betegséghez vezethet.1 A betegségek együttes előfordulása nagyon gyakori; az 1-es típusú diabebéteszben (T1DM) szenvedő fiatalok 14%-a, a 2-es típusú diabéteszesek (T2DM) 92%-a rendelkezik ≥2 CVB-rizikófaktorral.2 A magas vérnyomás a 10 éves kor feletti diabéteszes fiatalok körülbelül 30%-át érinti, emellett a T1DM-es fiatalok 19%-ában, valamint a T2DM-es fiatalkorúak 33%-ában lipidrendellenesség áll fenn.3 Az American Heart Association (Amerikai Szív Egyesület) a cardiovascularis kockázat erőteljes csökkentését javasolja a magas kockázattal bíró gyermekekben a hosszú távú kimenetel javítása érdekében.4 Habár a cukorbetegség kezelésének alappillére az agresszív gyógyszeres terápia, a társuló kockázati tényezők kezelése és az étrendi szokások kontrollálása a diabéteszes betegek orvosi táplálkozási terápiájának szintén fontos részét képezik.5 A National Heart, Lung, and Blood Institute (Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet) által finanszírozott Dietary Approaches to

Stop Hypertension (A magas vérnyomás kezelésének diétás megközelítését vizsgáló, DASH) elnevezésű tanulmány igazolta a magas vérnyomás megelőzésében és a vérnyomás csökkentésében a teljes diétás kezelés hatékonyságát,6 és a megfigyeléses vizsgálatok megerősítették, hogy a DASH típusú diéta betartása jótékony hatással bír a cardiovascularis rendszerre.7–12 Korábban már kimutattuk, hogy a DASH-diéta öszszefüggésben áll a T1DM-es fiatalokban a magas vérnyomás megjelenésének kisebb gyakoriságával.13 Azonban az egyéb CVB-k rizikótényezőire gyakorolt hatásáról csak keveset tudunk.6,14,15 A tanulmányunk célkitűzése az volt, hogy értékeljük a DASH-szerű diéta szerinti táplálkozás, valamint a vérzsírszint, a lipoproteinek, az adipocitokinek, illetve a kövérség és a glykaemiás kontroll mérési eredményei közötti összefüggést a T1DM-es és a T2DM-es fiatalok nagyszámú mintájában.

Módszerek

A SEARCH for Diabetes in Youth Study (Fiatalkorúakban a cukorbetegség kutatását célzó tanulmány) egy jelenleg folyamatban lévő multicentrikus vizsgálat, amelyet 2001-ben indítottak a diabétesz klinikai diagnó-

Kézirat beérkezése: 2010. június 14. Elfogadásának dátuma: 2011. január 24. Munkahelyi háttér: University of South Carolina, Columbia (A. D. L., A. B.); Fulda University of Applied Sciences, Fulda, Németország (A. L. B. G.); University of Colorado, Denver (D. D.); Kaiser Permanente Southern California, Pasadena (K. R.); Children’s Hospital Medical Center, Cincinnati, Ohio (D. A. S.); Seattle Children’s Hospital, Seattle, Washington (L. L.); Center for Disease Control and Prevention, Atlanta, GA (D. E. W.); University of North Carolina, Chapel Hill (E. J. M.-D.); Wake Forest University, Winston-Salem, Észak-Kalifornia (R. B. D., R. B.) és University of Washington, Seattle (S. M.). Levelezési cím: Angela D. Liese, PhD, MPH, FAHA, Center for Research in Nutrition and Health Disparities and Department of Epidemiology and Biostatistics, Arnold School of Public Health, University of South Carolina, 921 Assembly St, Columbia, SC 29208. E-mail: [email protected] © 2011 American Heart Association, Inc. 1. évfolyam, 2–3. szám, 2011. június–szeptember

155

Circulation – Magyar Kiadás 155–163


156

11/18/11

2:18 PM

Page 156

Circulation – Magyar Kiadás 2011. június–szeptember

zisának időpontjában 20 év alatti életkorú fiatalok vizsgálatára.16 A tanulmányt jóváhagyta a helyi intézetek felülvizsgáló bizottsága mind a hat vizsgálóközpontban. A 18 év alattiak esetében a szülők írásos beleegyezését kérték, illetve minden 18 év feletti vizsgált résztvevő beleegyező nyilatkozatot írt alá.

A vizsgálat résztvevői

Az elemzés azokra a fiatalokra korlátozódott, akik részt vettek a SEARCH klinikai vizsgálatban és akiknek a diabétesze már fennállt 2001ben vagy 2002–2005 között előzmény nélkül diagnosztizálták (n=3354; ez a SEARCH felügyeleti rendszerében rögzített 8031 személy 42%-át jelenti). A vizsgálatból kizártuk azokat, 1. akiknek hiányzott a táplálkozás gyakoriságát felmérő kérdőíve (n=280); 2. a beteget kezelő által meghatározott cukorbetegség eltérő az 1=es, illetve 2-es típustól (felnőttkori diabétesz kialakulása fiatalkorban, kevert típus, másodlagos, ismeretlen típus, és akiknél nem került meghatározásra a cukorbetegség típusa; n=27); 3. a diabétesz fennállásának időtartama <6 hónap (n=372); 4. éhezés <8 óra (n=480); valamint 5. amennyiben a szokásosnál jelentősen nagyobb vagy kisebb mennyiségű táplálékot fogyaszt a beteg (n=154). Ennek eredményeként végül 2130 fiatalkorú (1810 T1DM-es és 320 T2DM-es) beteg bizonyult alkalmasnak a leíró elemzéseinkhez. A regressziós elemzésekből kizártuk azokat a fiatalokat, akiknek alapvető fontosságú analitikai változói hiányoztak. A kimenetelspecifikus minták méreteit a táblázatokban szemléltettük. Az alacsony denzitású lipoprotein- (LDL-) részecskesűrűség és az adipocitokinek hiányzó adatainak nagyobb aránya a mérésükhöz rendelkezésünkre állt korlátozott időtartammal volt magyarázható.

A kezelés eredményével kapcsolatos mérések

A tanulmány rendszeres kontrolljai során a fizikális vizsgálatot egységesített protokoll szerint kiképzett és hitelesített személyzet végezte. A magasság, valamint a súly mérése során a legközelebbi 0,1 cm, illetve 0,1 kg-nyi beosztás felé kerekítettünk. A testtömegindexet (TTI) a testsúly (kg)/testmagasság négyzete (m2) alapján számoltuk, majd TTIZ-pontrendszerbe konvetráltuk.17 A derékkörfogatot közvetlenül a jobb csípőcsont lateralis, legmagasabb szintje felett mértük a National Health and Nutrition Examination Survey (Amerikai egészségügyi és táplálkozási vizsgálat) protokollja alapján.18 A 150 cm, illetve ez alatti derékbőségű fiataloknál üvegszálas műanyagból készült mérőszalagot használtunk a méréshez, minden egyéb esetben egy hajlékony acél mérőszalagot. A vér A1c-tartalmának meghatározására is mintákat gyűjtöttünk, de csak amennyiben a megelőző hónapban a betegnél nem fordult elő diabéteszes ketoacidosisos epizód. A minták feldolgozása helyben történt, majd 24 órán belül a Washington állambeli Seattle-be, a Northwest Lipid Metabolizmus és Diabétesz Kutató Laboratóriumába szállíttattuk. A plazmakoleszterin-, plazmatriglicerid- és plazma-HDL-koleszterinszintek méréseit Hitachi 917 autoanalizátor (Boehringer Mannheim Diagnostics, Indianapolis, IN) segítségével végeztük. Az LDL-koleszterinszintet a <400 mg/dl (4,52 mmol/l) trigliceridkoncentrációjú fiatalok esetében a Friedwald-egyenlettel számoltuk, míg azoknál a betegeknél, akiknek trigliceridkoncentrációja ≥400 mg/dl volt, a BetaQuantification eljárást alkalmaztuk.19 A lipoprotein-koleszterin-megoszlást a sűrűséggradiensen alapuló ultracentrifugálást követően értékeltük, az LDL-részecskesűrűség jellemzéséhez pedig LDL-relatív flotációs (lebegtetési) arányt számítottunk. Az adiponektin- és leptinszinteket a kereskedelmi forgalomban is kapható radioimmunoassay eljárással mértük.20 Az apolipoprotein B- (apoB-) szint mérése nefelometriás rendszer (BNII, Behring Diagnostics) alkalmazásával történt, amelyet a World Health Organization (Egészségügyi Világszervezet) által nemzetközileg meghatározott, apoB-re vonatkoztatott referenciaanyagával kalibráltunk.21 Az A1c mérését egy erre a célra fenntartott ioncserélő, nagy teljesítményű folyadékkromatográfiás készülékkel végeztük (TOSOH, Bioscience, Inc., San Francisco, Kalifornia).

A diéta értékelése és a DASH-pontrendszer

A SEARCH vizsgálatnak a táplálkozás gyakoriságát felmérő kérdőívéről már korábban említést tettünk.22 Ez a kérdőív 85 ételsort tartalmaz, amelyekről a vizsgálat résztvevőinek nyilatkozniuk kellett annak alapján, hogy az elmúlt héten fogyasztották-e (igen/nem), és ha igen, hány napig és átlagosan milyen adagban. Táplálékcsoportokat hoztunk létre az ételsorok fő összetevők alapján történő összevonásával, illetve az ételek alkotóelemek szerint történő szétválasztásával. A táplálkozás gyakoriságát felmérő kérdőívet a vizsgálatot levezető személyzet utasításai alapján a betegek maguk töltötték ki.

A DASH-diéta betartását egy jelzőszámnak megfelelő változóval (azaz pontszámmal) értékeltük, amely magába foglalta8 a DASH-táplálékcsoportokra adott pontszámokat (gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, húsok, diófélék/magvak/hüvelyesek),23,24 ahogy azt részletesen leírtuk.13 Minden egyes táplálékcsoport esetén maximálisan 10 pont volt adható, amelyet akkor érhettünk el, amennyiben az elfogyasztott táplálék megegyezett a diétában megszabott ajánlással; emellett a kisebb mennyiségű táplálék bevitelét arányosan pontoztuk. Ezzel ellentétes irányú pontozást alkalmaztunk a húsok, zsírok/olajok, édességek esetén, és 0 pontot adtunk, amennyiben ezek bármelyikének fogyasztása a fenti ajánlott mennyiségeknek ≥200%-a. Az ennek eredményeként kapott nyolc részeredményt összegeztük, hogy megkapjuk a DASH-diéta mellett való kitartást jellemző összpontszámot, amely 0-tól 80-ig terjedt. A DASH-étrend irányelveit követve24 meghatároztuk minden egyes vizsgált személy energiaszintjét, amely legközelebb áll az ő kor, nem és fizikai aktivitás alapján becsült, megkívánt tápláltsági szintjéhez.13

Együttes valószínűségi változók

A származást és a nemzetiségi hovatartozást érintő kérdéseket a betegek maguk válaszolták meg a standard népszámlálási kérdésekre adott válaszokkal.25 A fizikai aktivitást és ülő életmódot olyan kérdések segítségével mértük fel, amelyek teljesen megegyeznek vagy esetleg kissé eltérnek a Youth Risk Behavior Surveillance System (A fiatalok rizikómagatartását figyelő rendszer) kérdéseitől.26,27 A dohányzásról, a szülői nevelésről és a család jövedelméről a betegek maguk adtak információt.

Statisztikai analízis

A statisztikai analízist az SAS alkalmazásával végeztük (9.1 verzió, 2003; SAS Institute Inc, Cary, Észak-Karolina). Az eredmény változóinak aszimmetrikus eloszlására (például plazmatrigliceridek, -adiponektin, -leptin és -apoB) logisztikus transzformációt alkalmaztunk. Először is értékeltük a vizsgálatot esetlegesen befolyásoló tényezők nagy számát (kor, nem, jövedelem, szülői nevelés, a cukorbetegség fennállásának időtartama, fizikai aktivitás, ülő életmód, az alkalmazott gyógyszerek dózisának hiánya, a diabétesz kezelésének módja, a vizsgálat helye, a cukorbetegség kialakulásának ideje, lipidcsökkentő és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése, a családi anamnézisben CVB vagy diabetes mellitus jelenléte, dohányzás és a TTI Z-pontszáma), és csak azokat tartottuk meg, amelyek szignifikáns összefüggést (P<0,05) mutattak az eredmények legalább egyikével. Többváltozós lineáris regressziós modellek sorát alkalmaztuk, először a nem módosítható befolyásoló tényezőkre, majd ezt követően a módosítható kockázati tényezőkre (fizikai aktivitás, ülő életmód, dohányzás és végül TTI-Z-pont) korrigáltunk. Az A1c a végső modellekben szerepelt mint lehetséges mediátor. A P<0,05-ot tekintettük szignifikánsnak. Ezenfelül megbecsültük a CVB rizikótényezőinek szintjét a legkisebb átlag négyzetének módszerét alkalmazva a DASH-pont legalacsonyabb és legmagasabb tercilise közötti középértékének és a tercilisek becsült értékei közötti különbségek számításához. A logisztikus értékeket visszaalakítottuk az eredeti formájukba, ahol ez kivitelezhető volt. Szintén megvizsgáltuk a rassz/etnikai hovatartozás lehetséges befolyásoló hatását, de nem találtunk erre vonatkozóan bizonyítékot.

Eredmények

A minták jellemzőit a DASH-étrendhez való ragaszkodás tercilise szerint az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az T1DM-es gyerekekben a DASH-diétához való kifejezettebb ragaszkodás jelentős összefüggést mutatott a rassz/etnikai hovatartozással, a család magasabb jövedelmével, a dohányzásmentes élettel, erőteljesebb fizikai aktivitással és kevesebb tévénézéssel, de nem találtunk kapcsolatot a kor vagy nem vonatkozásában. A T2DM-es fiatalokban csak a kifejezett fizikai aktivitás mutatott összefüggést a DASH-ponttal. Mind az T1DM-es, mind pedig a T2DM-es gyerekekben alacsony átlag-DASH-pontszámot kaptunk, a 80 pontos skálán a második tercilis 39,9, illetve 36,4-nek megfelelő középértékeit (2. táblázat). Ahogyan az várható volt, a DASH-pontrendszerben szereplő, a táplálékfelvételt értékelő kérdéscsoport jelentős különbségeket mutatott az 1000 kilokalóriára vonatkoztatott tercilisek között (P<0,05), amely a különböző korcsoportok eltérő energiaszükségletével volt magyarázha-


11/18/11

2:18 PM

Liese és mtsai

Page 157

A DASH-diéta cardiovascularis kockázati tényezőkkel való összefüggése

157

1. táblázat. A vizsgálati mintában szereplô 2130 fiatal jellemzôi a cukorbetegség típusa és a DASH-diéta betartásának pontszáma alapján T1DM (n=1810) DASH-pontszám tercilisei

T2DM (n=320) DASH-pontszám tercilisei

3 (Legmagasabb)

P*

2 (Középsô)

3 (Legmagasabb)

P*

DASH-pontszám, átlagérték (SD)

30,0 (4,6)

39,9 (2,4)

49,9 (4,7)

<0,0001

25,9 (4,9)

36,4 (2,3)

46,7 (5,0)

<0,0001

Életkor, átlagérték (SD), év

15,0 (3,0)

14,7 (3,1)

14,9 (3,1)

<0,304

16,8 (2,8)

16,8 (2,8)

16,3 (3,0)

0,323

Nônem, %

52,6

46,8

47,1

<0,080

66,0

65,4

63,5

0,924

1 (Legalacsonyabb)

2 (Középsô)

Származás/nemzetiség, %

1 (Legalacsonyabb)

<0,0001

0,087

Nem spanyol ajkú, fehér bôrû

72,3

79,3

81,9

17,0

22,4

14,9

Fekete bôrû

12,1

5,9

4,6

41,5

38,3

29,0

Spanyol ajkú

10,9

9,9

9,9

13,2

19,6

25,2

4,6

4,8

3,5

28,3

19,6

30,8

Egyéb Családi bevétel, %

<0,0001

<$25000

15,2

12,7

8,6

50,0

42,7

51,1

$25000—$74999

47,7

44,8

40,1

44,2

44,9

35,2

37,0

42,4

51,2

5,8

12,4

13,6

4,2

3,5

3,3

<0,712

16,0

13,1

14,0

0,821

Tévénézés >2 óra/nap, %

60,6

55,6

48,3

<0,0001

79,8

75,5

72,0

0,413

Erôteljes fizikai aktivitás 2 nap/hét, %

70,5

76,2

83,9

<0,0001

62,3

62,6

79,4

0,009

Dohányzás, %

12,1

7,4

4,6

<0,0001

15,1

17,8

9,3

0,195

≥$75000

Fôiskolai diploma hiánya, %

0,299

DASH: A magas vérnyomás kezelése diétás módszerrel; T1DM: 1-es típusú diabetes mellitus; T2DM: 2-es típusú diabetes mellitus * P ANOVA vagy χ2-próba.

tó. A legmagasabb tercilisbe tartozó gyerekek kétszer annyi gyümölcsöt és alacsony zsírtartalmú tejterméket, valamint lényegesen több diófélét és magvakat fogyasztottak, mint a legalacsonyabb tercilisbe tartozó társaik. A DASH-diétához való erősebb ragaszkodás nem mutatott összefüggést a teljes energiabevitellel. A CVB rizikótényezőinek a diabétesz típusától, valamint a DASH-étrendhez való ragaszkodás tercilisétől függő középértékeit a 3. táblázatban ábrázoltuk. A DASH-diéta szigorúbb betartása mellett a T1DM-es fiatalokban az LDL-koleszterin-, az LDL/HDL-arány és az A1c-szint alacsonyabb értékeit, a T1DM-es és a T2DM-es gyermekekben az összkoleszterin, az apoB és a TTI-Z-pont csökkenését, végül a T2DM-es fiatalkorúakban a trigliceridek, a HDL-koleszterin és a derékkörfogat csökkenését tapasztaltuk. A 4. táblázatban a T1DM-es gyerekekben a DASH-diéta pontszáma és a CVB kockázati tényezői közötti összefüggéseket ábrázoltuk az analitikai modellek egy előre maghatározott, hierarchikus sora alapján. Erős kapcsolatot figyeltünk meg a DASH-diéta pontszáma, valamint az LDL/HDL-arány, illetve az A1c-értékek között. Nem találtunk összefüggést a HDL-koleszterin, a trigliceridek, az LDL-részecskedenzitás, az adiponektin vagy leptin (az adipocitokinek adatait nem ábrázoltuk), a TTI-Z-pont, illetve a derékkörfogat vonatkozásában. Az összkoleszterint és az LDL-koleszterint illetően az összefüggések nem voltak egyértelműek. A legtöbb eredménynek, így a TTI-Z-pontnak is csak nagyon kis hatása volt a modellre. Abszolút értékekben kifejezve, azokban a T1DMes gyerekekben, akiknek a DASH-pontszáma a felső tercilisben volt, 0,07-dal alacsonyabb LDL/HDL-arányt és 0,2-del alacsonyabb A1c-t találtunk, mint azokban, akiknek a DASHpontszáma a legalacsonyabb tercilisbe esett, függetlenül a zavaró tényezőktől. Emellett értékeltük a DASH-pontrendszer és a lipidszintek között lévő kapcsolatban az A1c mint lehetsé-

ges közvetítő tényező szerepét. Az A1c-hez történt korrigálás következtében minden, a lipidszintekkel kapcsolatosan megfigyelt összefüggés gyengült vagy megszűnt. Ahogyan azt az 5. táblázatban is bemutattuk, a T2DM-es fiatalokban a DASH-diétához való kifejezettebb ragaszkodás jelentős összefüggést mutatott az LDL-részecskesűrűséggel és a TTI-Z-ponttal, de az LDL-, illetve HDL-koleszterin-, az apoB-, a trigliceridszint, a derékkörfogat, az A1c, az adiponektin-, valamint a leptinszintek (az adatokat nem tüntettük fel) esetén nem észleltünk ilyen kapcsolatot. A koleszterinszintet illetően nem találtunk egyértelmű összefüggést. Abszolút értékekben kifejezve, azokban a fiatalokban, akiknek a DASHpontszáma a felső tercilisben volt, 0,01-dal magasabb LDL-részecskedenzitást és 0,24-dal alacsonyabb TTI-Z-pontszámot kaptunk, mint azokban, akiknek a DASH-pontszáma a legalacsonyabb tercilisbe esett, függetlenül a zavaró tényezőktől.

Megbeszélés

Számos, a felnőtteken végzett megfigyelésen alapuló vizsgálat azt mutatta, hogy a DASH-jellegű diéta betartása pozitív hatással van a cardiovascularis rendszerre, s e hatáson a diétának a magas vérnyomás, a T2DM, a szívelégtelenség, a stroke és az összmortalitás rizikóját csökkentő hatását értjük.7–12 Azonban csak kevés az információnk az ezen kórképek kialakulásában közvetlenül, illetve közvetetten szerepet játszó rizikótényezőkre gyakorolt hatásáról,6,14,15 valamint a fiatalokban betöltött szerepéről.28,29 Vizsgálatunk során jelentős összefüggéseket tudtunk igazolni a DASH-étrend tartása, illetve az LDL/HDL-arány között a T1DM-es fiatalokban, valamint a DASH-diéta és az LDL-részecske-sűrűség között a T2DM-es gyermekekben. Az összkoleszterinszintre vonatkozó eredményeink alapján szintén összefüggést valószínűsíthetünk, de ennek pontos


158

11/18/11

2:18 PM

Page 158


2. táblázat. Átlagos energia- és tápanyagbevitel, táplálékcsoportok a cukorbetegség típusának és a DASH-diéta betartásának pontszáma alapján T1DM (n=1810) DASH-pontszám tercilisei Diéta jellemzôi

1 (Legalacsonyabb)

DASH-pontszám, átlagérték (SD) Energia, átlagérték (SD), kcal/nap

2 (Középsô)

T2DM (n=320) DASH-pontszám tercilisei

3 (Legmagasabb)

30 (4,6)

39,9 (2,4)

1987 (906)

1944 (1019)

49,9 (4,7) 1907 (767)

1 (Legalacsonyabb)

2 (Középsô)

25,9 (4,9)

3 (Legmagasabb)

36,4 (2,3)

1961 (1031)

1764 (811)

46,7 (5,0) 1905 (1130)

Táplálékcsoportok, átlagérték (SD), 1000 kcal-ánkénti adagok Teljes kiôrlésû gabona

2,16 (0,75)

2,25 (0,77)

2,21 (0,71)*

2,02 (0,78)

2,18 (0,81)

2,12 (0,73)

Magas rosttartalmú gabona

0,04 (0,1)

0,05 (0,1)

0,07 (0,2)*

0,04 (0,1)

0,04 (0,1)

0,04 (0,1)

Zöldségek

1,1 (0,8)

1,1 (0,8)

1,3 (1,0)*

1,3 (0,9)

1,3 (1,0)

1,7 (1,6)

Gyümölcs

0,7 (0,6)

1,0 (0,8)

1,3 (0,8)*

0,6 (0,6)

0,9 (0,7)

1,3 (1,1)*

Normális zsírtartalmú tejtermékek

0,9 (0,6)

1,0 (0,6)

1,2 (0,6)*

0,6 (0,5)

0,8 (0,6)

0,8 (0,5)*

Csökkentett zsírtartalmú tejtermékek

0,4 (0,5)

0,6 (0,5)

0,7 (0,6)*

0,1 (0,3)

0,3 (0,6)

0,5 (0,5)*

Húsok

1,6 (0,6)

1,3 (0,6)

1,1 (0,5)*

1,8 (0,7)

1,5 (0,6)

1,4 (0,6)*

Diófélék és magvak

0,1 (0,3)

0,4 (0,5)

0,7 (0,8)*

0,1 (0,4)

0,3 (0,6)

0,5 (0,5)*

Zsírok és olajok

2,4 (1,5)

2,1 (1,5)

1,7 (1,5)*

2,5 (1,5)

2,0 (1,7)

1,8 (1,7)*

Édességek

1,1 (0,8)

0,9 (0,6)

0,8 (0,5)*

1,3 (1,0)

1,1 (0,9)

0,9 (0,7)*

Tápanyagok, átlagérték (SD), 1000 kcal-ánként Szénhidrátok, g

114 (19)

118 (18)

124 (17)*

Állati eredetû zsír, g

44 (6)

42 (6)

41 (6)*

Telített zsír, g

16 (3)

15 (2)

14 (2)*

Fehérje, g

40 (7)

39 (5)

39 (5)*

Rost, g Kalcium, mg Magnézium, mg Kálium, mg

114 (22)

119 (21)

123 (22)*

42 (7)

41 (7)*

16 (3)

15 (3)

14 (3)*

39 (8)

38 (7)

39 (7)

44 (8)

6 (2)

7 (2)

8 (3)*

6 (2)

7 (2)

8 (3)*

539 (223)

610 (242)

669 (242)*

378 (159)

429 (199)

510 (237)*

123 (27)

138 (27)

155 (31)*

109 (24)

122 (25)

140 (31)*

2332 (1168)

2524 (1303)

2765 (1152)*

2077 (1225)

2066 (1025)

2591 (1516)*

DASH: A magas vérnyomás kezelése diétás módszerrel; T1DM: 1-es típusú diabetes mellitus; T2DM: 2-es típusú diabetes mellitus DASH-ajánlás szerinti adagok 1000 kcal-ánként naponta: ≥3 adag gabonaféle; ≥2 adag gyümölcs; ≥2 adag zöldség; ≥1 adag tejtermék; ≤1 adag sovány hús, szárnyas vagy hal; ≥0,3 adag dióféle, magvak vagy hüvelyes; ≤1,5 adag zsír és olaj; ≤0,3 adag édesség és hozzáadott cukor. *P<0,05.

3. táblázat. A cardiovascularis betegségek rizikófaktorainak átlagértékei a cukorbetegség típusának és a DASH-diéta betartásának pontszáma alapján T1DM, DASH-pontszám tercilisei Cardiovascularis betegség rizikófaktorai

T2DM, DASH-pontszám tercilisei

n

1 (Legalacsonyabb)

2 (Középsô)

3 (Legmagasabb)

n

1 (Legalacsonyabb)

2 (Középsô)

3 (Legmagasabb)

Összkoleszterin, mg/dl

1615

171,4 (32,8)

169,4 (33,4)

166,6 (34,1)

313

186,6 (42)

185,4 (45,3)

172,5 (37,6)

LDL-koleszterin, mg/dl

1615

100,4 (25,6)

99,2 (27,8)

96,8 (26,2)

313

106,4 (30,6)

111,4 (34,4)

101,9 (31,2)

HDL-koleszterin, mg/dl

1616

54,4 (13,5)

53,9 (12)

54,3 (12,2)

313

43 (12,5)

43,2 (10,6)

41,8 (9,1)

LDL/HDL arány

1615

Trigliceridek, mg/dl

1615

LDL-részecskesûrûség, flotációs arány

1302

Apolipoprotein B, mg/dl

1317

Testtömegindex-Z-pont

1518

Derékkörfogat, cm

1578

A1c, %

1518

1,95 (0,68) 84,7 (82,6) 0,28 (0,02) 77,7 (21,7) 0,64 (0,86) 78,7 (11,8) 8,57 (1,69)

1,94 (0,75) 86,2 (133,3) 0,28 (0,02) 76,3 (22,4) 0,66 (0,87) 78,8 (11,8) 8,33 (1,66)

1,86 (0,63) 78,1 (56) 0,28 (0,02) 74,9 (20,9) 0,57 (0,89) 78,5 (11,2) 8,16 (1,47)

313

2,60 (0,88)

2,67 (0,87)

2,52 (0,94)

254

257,4 (508,4)

153,8 (143,3)

157,6 (135,3)

182

0,24 (0,04)

0,26 (0,03)

0,26 (0,03)

184 224 254 224

106,2 (75,8) 2,22 (0,63) 114,8 (27,5) 7,42 (2,41)

96,8 (27,8) 1,99 (0,74) 110,6 (18,1) 7,86 (2,45)

86,1 (25,1) 1,93 (0,77) 106,4 (21,9) 7,12 (2,08)

A számok átlagértéket jelentenek (SD). DASH: A magas vérnyomás kezelése diétás módszerrel; T1DM: 1-es típusú diabetes mellitus; T2DM: 2-es típusú diabetes mellitus; LDL: alacsony denzitású lipoprotein; HDL: magas denzitású lipoprotein.


11/18/11

Liese és mtsai

2:18 PM

Page 159


159

4. táblázat. A DASH-pontok cardiovascularis betegségek rizikófaktoraival való összefüggései az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedô gyermekekben Cardiovascularis betegségek rizikófaktorai

β*

SE

P

1† tercilis

3† tercilis†

Átlagérték-különbség (3 tercilis—1 tercilis)

Összkoleszterin, mg/dl (n=1615) 1. modell

—2,05

0,92

0,026

171,1

167,4

—3,7

2. modell

—1,53

0,93

0,101

170,7

168

—2,7

3. modell

—2,37

0,97

0,014

171,6

167,4

—4,2

4. modell

—0,95

0,89

0,285

171,5

169,8

—1,7

1. modell

—1,76

0,74

0,017

100,5

97,3

—3,2

2. modell

—1,42

0,75

0,060

100,2

97,7

—2,5

3. modell

—1,85

0,78

0,017

101,2

97,9

—3,3

4. modell

—1,00

0,72

0,166

100,9

99,1

—1,8

1. modell

0,25

0,34

0,473

53,8

54,2

0,4

2. modell

0,17

0,35

0,625

53,8

54,1

0,3

3. modell

—0,14

0,35

0,689

53,4

53,2

—0,2

4. modell

0,20

0,35

0,573

53,6

54

1. modell

—0,05

0,02

0,008

1,97

1,88

—0,09

2. modell

—0,04

0,02

0,034

1,97

1,89

—0,08

3. modell

—0,04

0,02

0,050

2

1,93

—0,07

4. modell

—0,03

0,02

0,080

1,98

1,92

—0,06

1. modell

—0,022

0,014

0,117

71,8

69,1

—2,7

2. modell

—0,008

0,014

0,544

71,1

70

—1,1

3. modell

—0,010

0,014

0,508

72,4

71,2

—1,2

4. modell

—0,001

0,013

0,923

72,5

72,4

—0,1

LDL-koleszterin, mg/dl (n=1615)

HDL-koleszterin, mg/dl (n=1615)

0,4

LDL/HDL-arány (n=1615)

Trigliceridek logaritmikus értékben, mg/dl (n=1615)

LDL-részecskesûrûség, flotációs arány (n=1302) 1. modell

0,0006

0,0006

0,336

0,28

0,28

0

2. modell

0,0002

0,0006

0,736

0,28

0,28

0

3. modell

0,0003

0,0006

0,682

0,28

0,28

0

4. modell

—0,00002

0,0006

0,979

0,28

0,28

0

—0,012

0,0081

0,037

74,7

72,5

—2,2

2. modell

—0,012

0,0082

0,149

74,5

72,9

—1,6

3. modell

—0,017

0,0085

0,051

75,2

73

—2,2

4. modell

—0,007

0,0077

0,361

74,9

74

—0,9

1. modell

—0,045

0,025

0,075

0,67

0,59

—0,08

2. modell

—0,039

0,026

0,128

0,66

0,59

—0,07

—0,042

0,026

0,102

0,9

0,83

—0,07

1. modell

—0,28

0,29

0,320

79,4

78,9

—0,5

2. modell

—0,20

0,29

0,480

79,3

79

—0,3

3. modell

0,17

0,18

0,319

79,6

79,9

0,3

4. modell

—0,22

0,29

0,455

79,6

79,2

—0,4

Apolipoprotein B logaritmikus értékben, mg/dl (n=1317)‡ 1. modell

Testtömegindex-Z-pont (n=1518)

3. modell 4. modell Derékkörfogat, cm (n=1578)

A1c, % (n=1518) 1. modell

—0,12

0,04

0,007

8,51

8,30

—0,21

2. modell

—0,11

0,04

0,016

8,50

8,31

—0,19

3. modell

—0,11

0,04

0,014

8,49

8,29

—0,20

4. modell

DASH: A magas vérnyomás kezelése diétás módszerrel; LDL: alacsony denzitású lipoprotein; HDL: magas denzitású lipoprotein. Az 1. modellt az életkorra, nemre, származásra, lakhelyre, a cukorbetegség fennállásának idôtartamára, a családi jövedelemre korrigáltuk; a 2. modell esetén 1. modell+televíziózás idôtartama, erôteljes fizikai aktivitás, dohányzás; 3. modell esetén 2. modell+testtömegindex-Z-pont és a 4. modell esetén 3. modell+A1c korrigálást végeztünk. * b 10 egységnyi DASH-növekedés esetén. † A kockázati tényezôk átlagértékét a DASH-pontok 1. és 3. tercilisére becsültük. ‡ TAz 1. és 3. tercilisek becsült értékeit eredeti mértékegységükbe alakítottuk vissza.


160

11/18/11

2:18 PM

Page 160


5. táblázat. A DASH-pontok cardiovascularis betegségek rizikófaktoraival való összefüggései a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedô gyermekekben Cardiovascularis betegségek rizikófaktorai

β*

SE

P

1† tercilis

3‡ tercilis

Átlagérték különbség (3 tercilis—1 tercilis)

Összkoleszterin, mg/dl (n=313) 1. modell

—4,81

2,90

0,099

185,7

176,7

—9

2. modell

—4,74

2,94

0,109

171,8

163,3

—8,5

3. modell

—7,36

3,08

0,018

186,5

173,3

—13,2

4. modell

—4,02

2,72

0,140

186,4

178,8

—7,6

1. modell

—2,47

2,33

0,291

108,8

104,1

—4,7

2. modell

—2,49

2,37

0,293

103,8

99,4

—4,4

3. modell

—4,32

2,55

0,092

110,8

103

—7,8

4. modell

—2,16

2,31

0,352

109,1

105

—4,1

1. modell

—0,26

0,69

0,708

42,7

42,2

—0,5

2. modell

—0,25

0,70

0,727

39,8

39,4

—0,4

3. modell

—0,77

0,72

0,289

47,1

45,8

—1,3

4. modell

—0,26

0,70

0,712

42,6

42,2

—0,4

1. modell

—0,05

0,06

0,391

2,65

2,55

—0,1

2. modell

—0,05

0,06

0,401

2,71

2,62

—0,09

3. modell

—0,06

0,07

0,328

2,45

2,33

—0,12

4. modell

—0,04

0,06

0,480

2,65

2,57

—0,08

LDL-koleszterin, mg/dl (n=313)

HDL-koleszterin, mg/dl (n=313)

LDL/HDL-arány (n=313)

Trigliceridek logaritmikus értékben, mg/dl (n=254)‡ 1. modell

—0,03

0,05

0,591

132,5

126,5

—6

2. modell

—0,03

0,05

0,517

121,6

115,2

—6,4

3. modell

—0,03

0,05

0,517

111,9

105,6

—6,3

4. modell

—0,02

0,04

0,635

134,8

129,5

—5,3

1. modell

0,01

0,003

0,003

0,25

0,27

0,02

2. modell

0,01

0,003

0,004

0,26

0,27

0,01

3. modell

0,01

0,003

0,015

0,26

0,27

0,01

4. modell

0,01

0,002

0,008

0,25

0,26

0,01

—0,05

0,03

0,068

93,1

85,3

—7,8

2. modell

—0,04

0,03

0,093

82,9

76,7

—6,2

3. modell

—0,05

0,03

0,076

83,5

76,2

—7,3

4. modell

—0,03

0,02

0,256

91,6

87

—4,6

1. modell

—0,13

0,05

0,010

2,11

1,85

—0,26

2. modell

—0,14

0,05

0,009

2,05

1,81

—0,24

—0,14

0,05

0,009

2,1

1,84

—0,26

1. modell

—2,89

1,55

0,064

108,6

103,4

—5,2

2. modell

—3,01

1,57

0,057

108,9

103,5

—5,4

3. modell

—1,16

1,08

0,286

74,3

72,3

4. modell

—3,03

1,58

0,056

113,5

107,8

A1c, % (n=224) 1. modell

—0,007

0,16

0,965

7,67

7,66

2. modell

—0,029

0,16

0,859

6,63

6,68

0,05

3. modell

—0,023

0,17

0,889

7,17

7,13

—0,04

LDL-részecskesûrûség, flotációs arány (n=182)

Apolipoprotein B logaritmikus értékben, mg/dl (n=184)‡ 1. modell

Testtömegindex-Z-pont (n=224)

3. modell 4. modell Derékkörfogat, cm (n=254)

—2 —5,7 —0,01

4. modell

DASH: A magas vérnyomás kezelése diétás módszerrel; LDL: alacsony denzitású lipoprotein; HDL: magas denzitású lipoprotein. Az 1. modellt az életkorra, nemre, származásra, lakhelyre, a cukorbetegség fennállásának idôtartamára, a családi jövedelemre korrigáltuk; a 2. modell esetén 1. modell+televíziózás idôtartama, erôteljes fizikai aktivitás, dohányzás; 3. modell esetén 2. modell+testtömegindex-Z-pont és a 4. modell esetén 3. modell+A1c korrigálást végeztünk. * β 10 egységnyi DASH-növekedés esetén. † A kockázati tényezôk átlagértékét a DASH-pontok 1. és 3. tercilisére becsültük. ‡ Az 1. és 3. tercilisek becsült értékeit eredeti mértékegységükbe alakítottuk vissza.


11/18/11

Liese és mtsai

2:18 PM

Page 161


tisztázásához még ismételt vizsgálatok szükségesek. A legjobb tudomásunk szerint a DASH-diéta lipidekre gyakorolt hatásának vizsgálatára csak két átfogó vizsgálatot, a DASH és a PREMIER vizsgálatokat végezték el, amelyekben azt találták, hogy a DASH-étrenden lévő csoport szignifikáns és rendkívül jelentős mértékű csökkenést mutatott az összkoleszterin (13,7 mg/dl), az LDL- (10,7 mg/dl) és a HDL- (3,7 mg/dl) koleszterinszintekben a kontrollcsoporthoz viszonyítva, azonban nem tapasztaltak változást a trigliceridek és az LDL/HDL arány vonatkozásában.6 A PREMIER tanulmányban hasonló eredményekről számoltak be az összkoleszterint és az LDLkoleszterint illetően, de nem észleltek változást a trigliceridszintekben.30 Egy kisebb méretű intervenciós vizsgálat a metabolikus szindrómában szenvedő betegekben jelentős HDLkoleszterinszint-növekedést és trigliceridszint-csökkenést mutatott, de esetükben a DASH-diéta egy csökkentett kalóriabevitelű változatát alkalmazták.15 Az egyik a lehetséges mechanizmusok közül, amellyel egy diétás módszer befolyásolhatja a cardiovascularis kockázati tényezőket, az energiabevitel megváltoztatásán keresztül kifejtett hatása, amely befolyásolhatja a testsúlyt. A T1DM-es gyerekekben a kezdeti ellentétes irányú összefüggés a DASHdiéta és a TTI-Z-pont között a fizikai aktivitással, az ülő életmóddal és a dohányzással volt magyarázható. Ebben a csoportban a DASH-diéta és a derékkörfogat között nem tudtunk kapcsolatot kimutatni. Azonban a T2DM-es fiatalkorúakban a TTI-Z-pont és a DASH-étrend között szoros összefüggést észleltünk, amely független volt az életstílustól és egyéb tényezőktől, míg a derékkörfogattal mutatott kapcsolata már nem volt egyértelmű. A Youth Risk Behavior Surveillance System (A fiatalok rizikó-magatartását figyelő rendszer) c. kutatás eredményeihez hasonlóan, a mi vizsgáltjaink is viszonylag nagy arányban számoltak be erőteljes fizikai aktivitásról.31 Amennyiben ezt objektív értékelőmódszerekkel vetjük össze, arra a következtetésre juthatunk, hogy az erőteljes fizikai aktivitás kérdésének betegek által való értékelése a fiatalok rizikó-magatartását figyelő rendszer kérdéseinek alkalmazásával, esetlegesen álpozitív eredményekhez vezet.32 Elképzelhető, hogy a fizikai aktivitás mérésének pontatlanságai megakadályozzák, hogy képesek legyünk megfejteni a fizikai aktivitás közvetítő szerepét a DASH-diéta és a kövérség közötti összefüggésben. Kifejezett kapcsolatot találtunk a DASH-diéta tartása és az A1c-szint között a T1DM-es gyerekekben, amely eredményt – a legjobb tudomásunk szerint – ez idáig mások még nem igazolták. Vonzó az a feltételezés, hogy a magasabb minőségű étrend élettanilag is hatást gyakorolhat a vércukor-szabályozásra olyan táplálék-összetevőkön keresztül, mint a rostanyag, amelynek ismert az emésztés idejét elnyújtó hatása. Egy másik lehetőség szerint elképzelhető, hogy mind az A1cszint, mind pedig a DASH-pontok olyan rejtett folyamatot tükröznek, amely függ az általános egészségi állapotot befolyásoló magatartástól, valamint a cukorbetegség gondozásának szintjétől, azonban nincs közöttük közvetlen ok-okozati összefüggés. Korábbi keresztmetszeti és prospektív tanulmányok azt mutatták, hogy összefüggés van az A1c-, valamint a lipidszintek,33–36 az apoB és a nagy fajsúlyú LDL között.37 A Diabetes Control and Complications Trial elnevezésű vizsgálatban (a diabétesz gondozása és szövődményei területén végzett tanulmányban) azt találták, hogy a T1DM-es betegekben a szoros vércukor-ellenőrzés jelentősen csökkenti az LDL-koleszterin és a trigliceridek szintjét.34,35 Ehhez hasonlóan, a SE-

161

ARCH vizsgálat résztvevőiben a glykaemiás kontroll előre jelezte a rövid ideig tartó lipidszintváltozásokat.36 Emiatt a DASH-diéta és a lipidszintek közötti összefüggések adatait az A1c-vel történő korrigálással és a nélkül is bemutattuk. Eredményeink arra engednek következtetni, hogy a diétás táplálékfelvétel és a lipidszintek közötti kapcsolat számos úton létrejöhet, amelyek közül néhány az A1c velejáró változásán keresztül és néhány ettől független úton fejti ki hatását. Tanulmányunknak számos korlátozó tényezője van. Vizsgálatunk keresztmetszeti felépítése miatt az események sorrendjének megállapítására és az ok-okozati következtetések levonására lehetőségeink korlátozottak voltak. A T2DM-es fiatalokat tartalmazó mintánk szintén korlátozott volt és ez befolyásolhatta annak lehetőségét, hogy végleges következtetéseket tudjunk levonni. A diétás táplálékbevitel értékelése is számos hibalehetőséget rejt magában, amely a felvételi mérések téves osztályozásához vezet; azonban valószínűtlen, hogy az ilyen hibás besorolás elkülöníthető lenne a végeredmény tekintetében. A sóbevitelt általában rosszul becsülik meg a táplálkozás gyakoriságát felmérő kérdőívekben. Az összefüggések mértéke mérsékelt klinikai jelentőséggel bírt. Végül pedig, nem korrigáltunk kifejezetten a többszörös összehasonlításokhoz. Modellünket hierarchikus sorrend szerint építettük fel az egyszerűbbtől az összetettebb felé haladva, így szisztematikus megközelítést alkalmaztunk annak vizsgálatára, hogy az összefüggéseink szignifikánsak-e. Habár jelentős számú CVB-rizikótényezőt vizsgáltunk, nem tudjuk kizárni annak a lehetőségét, hogy néhány általunk megfigyelt összefüggés, amely esetén a P-érték a szignifikáns tartomány határán volt, csak véletlenül kapott eredmény lenne, és amenynyiben azt megismételnénk, már a nem szignifikáns csoportba sorolódna át. Már korábban bemutattuk, hogy a fiatalok diétás táplálékbevitele határozottan nem éri el a jelenlegi ajánlásokban szereplő értékeket,22 és a teljes, a DASH-diéta betartását mérő pontszáma meglehetősen alacsony.13 Feltételeztük, hogy a DASH-diéta tartásának nagyon magas szintje – mint például a műtéten átesett betegekben – szükséges ahhoz, hogy az egészségi állapotra hatással legyen. Azonban a mi vizsgált populációnkban a diéta tartásának általánosan rossz jellemzői nem gátoltak meg bennünket abban, hogy összefüggéseket találjunk. Az 1-es típusú diabéteszesekben a DASH-étrendhez való nagyobb mértékű ragaszkodás jelentős összefüggést mutatott az LDL/HDL-hányadossal és az A1c-szinttel. A 2-es típusú diabéteszes fiatalokban a DASH-diéta tartásának az LDLrészecskesűrűséggel, illetve a TTI-vel mutatott kapcsolatát észleltük. Következésképpen, a DASH-étrendi séma szerinti táplálkozás előnyös lehet a cukorbeteg fiatalkorúak betegségekre érzékeny populációját érintő cardiovascularis kórképek megelőzése, valamint kezelése szempontjából. Nyilvánvalóan még sok tennivaló akad ezen diabéteszes fiatalok diétás táplálkozásának minőségi javítása területén.

Köszönetnyilvánítás

A SEARCH for Diabetes in Youth Study (Fiatalokban a cukorbetegség kutatását célzó tanulmány) hálával tartozik azon fiataloknak, családjuknak, valamint egészségügyi ellátóiknak, akik hozzájárulásukkal lehetővé tették a vizsgálat elkészítését.

Anyagi háttér

A szerzők szeretnének köszönetet mondani a Dél-karolinai Orvostudományi Egyetem General Clinical Research Centersnek (ösztöndíj M01


162

11/18/11

2:18 PM

Page 162


RR01070); a Seattle Children’s Hospitalnak és a Washingtoni Egyetem Orvostudományi Iskolájának (ösztöndíjak M01RR00037 és M01RR001271); a Colorado Pediatric General Clinical Research Centernek (ösztöndíj M01 RR00069) és a Cincinnati Egyetem Institutional Clinical and Translational Science Award, National Institutes of Health/National Center for Research Resourcesnak (ösztöndíj 1UL1RR026314-01) a tanulmányhoz való hozzájárulásukért. A SEARCH for Diabetes in Youth Study (Fiatalokban a cukorbetegség kutatását célzó tanulmány) a Centers for Disease Control and Preventiontól kapott anyagi támogatást (PA No. 00097 és DP-05-069), valamint a National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases támogatta. A vizsgálati helyszínekkel kötött szerződések számai az alábbiak: Kaiser Permanente Southern California (U01 DP000246), University of Colorado Health Sciences Center (U01 DP000247), Pacific Health Research Institute (U01 DP000245), Children’s Hospital Medical Center (Cincinnati) (U01 DP000248), University of North Carolina at Chapel Hill (U01 DP000254), University of Washington School of Medicine (U01 DP000244) és Wake Forest University School of Medicine (U01 DP000250). A cikk tartalmáért kizárólag a szerzők vállalnak felelősséget, és nem feltétlenül tükrözi a Centers for Disease Control and Prevention és a National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases hivatalos véleményét.

Érdekeltségek

A szerzők nem számoltak be érdekeltségről.

Irodalom

1. Orchard TJ, Forrest KY, Kuller LH, Becker DJ. Lipid and blood pressure treatment goals for type 1 diabetes: 10-year incidence data from the Pittsburgh Epidemiology of Diabetes Complications Study. Diabetes Care. 2001;24:1053–1059. 2. Rodriguez BL, Fujimoto WY, Mayer-Davis EJ, Imperatore G, Williams DE, Bell RA, Wadwa RP, Palla SL, Liu LL, Kershnar A, Daniels SR, Linder B. Prevalence of cardiovascular disease risk factors in U.S. children and adolescents with diabetes: the SEARCH for Diabetes in Youth Study. Diabetes Care. 2006;29:1891–1896. 3. Kershnar AK, Daniels SR, Imperatore G, Palla SL, Petitti DB, Pettitt DJ, Marcovina S, Dolan LM, Hamman RF, Liese AD, Pihoker C, Rodriguez BL. Lipid abnormalities are prevalent in youth with type 1 and type 2 diabetes: the SEARCH for Diabetes in Youth Study. J Pediatr. 2006; 149:314–319. 4. Kavey REW, Allada V, Daniels SR, Hayman LL, McCrindle BW, Newburger JW, Parekh RS, Steinberger J. Cardiovascular risk reduction in high-risk pediatric patients: a scientific statement from the American Heart Association Expert Panel on Population and Prevention Science; the Councils on Cardiovascular Disease in the Young, Epidemiology and Prevention, Nutrition, Physical Activity and Metabolism, High Blood Pressure Research, Cardiovascular Nursing, and the Kidney in Heart Disease; and the Interdisciplinary Working Group on Quality of Care and Outcomes Research: endorsed by the American Academy of Pediatrics. Circulation. 2006;114:2710. 5. Bantle JP, Wylie-Rosett J, Albright AL, Apovian CM, Clark NG, Franz MJ, Hoogwerf BJ, Lichtenstein AH, Mayer-Davis E, Mooradian AD, Wheeler ML. Nutrition recommendations and interventions for diabetes: a position statement of the American Diabetes Association. Diabetes Care. 2008;31:S61–S78. 6. Obarzanek E, Sacks FM, Vollmer WM, Bray GA, Miller ER III, Lin PH, Karanja NM, Most-Windhauser MM, Moore TJ, Swain JF, Bales CW, Proschan MA. Effects on blood lipids of a blood pressure-lowering diet: the Dietary Approaches to Stop Hypertension (DASH) Trial. Am J Clin Nutr. 2001;74:80–89. 7. Fung TT, Chiuve SE, McCullough ML, Rexrode KM, Logroscino G, Hu FB. Adherence to a DASH-style diet and risk of coronary heart disease and stroke in women. Arch Intern Med. 2008;168:713–720. 8. Forman JP, Stampfer MJ, Curhan GC. Diet and lifestyle risk factors associated with incident hypertension in women. JAMA. 2009;302: 401– 411. 9. Levitan EB, Wolk A, Mittleman MA. Consistency with the DASH diet and incidence of heart failure. Arch Intern Med. 2009;169:851–857. 10. Parikh A, Lipsitz SR, Natarajan S. Association between a DASH-like diet and mortality in adults with hypertension: findings from a population-based follow-up study. Am J Hypertens. 2009;22:409–416. 11. Hollis JF, Gullion CM, Stevens VJ, Brantley PJ, Appel LJ, Ard JD, Champagne CM, Dalcin A, Erlinger TP, Funk K, Laferriere D, Lin PH, Loria CM, Samuel-Hodge C, Vollmer WM, Svetkey LP. Weight loss during the intensive intervention phase of the weight-loss maintenance trial. Am J Prev Med. 2008;35:118–126. 12. Liese AD, Nichols M, Sun X, D’Agostino RB Jr, Haffner SM. Adherence to the DASH diet is inversely associated with incidence of type 2

13. 14. 15. 16.

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

26. 27. 28. 29.

30. 31. 32. 33.

diabetes: the Insulin Resistance Atherosclerosis Study. Diabetes Care. 2009; 32:1434–1436. Guenther AL, Liese AD, Bell RA, Dabelea D, Lawrence JM, Rodriquez BL, Standiford DA, Mayer-Davis EJ. Association between the dietary approaches to hypertension diet and hypertension in youth with diabetes mellitus. Hypertension. 2009;53:6–12. Ard JD, Grambow SC, Liu D, Slentz CA, Kraus WE, Svetkey LP. The effect of the PREMIER interventions on insulin sensitivity. Diabetes Care. 2004;27:340–347. Azadbakht L, Mirmiran P, Esmaillzadeh A, Azizi T, Azizi F. Beneficial effects of a Dietary Approaches to Stop Hypertension eating plan on features of the metabolic syndrome. Diabetes Care. 2005;28:2823– 2831. SEARCH Study Group. SEARCH for Diabetes in Youth: a multicenter study of the prevalence, incidence and classification of diabetes mellitus in youth. Control Clin Trials. 2004;25:458–471. Ogden CL, Kuczmarski RJ, Flegal KM, Mei Z, Guo S, Wei R, Grummer-Strawn LM, Curtin LR, Roche AF, Johnson CL. Centers for Disease Control and Prevention 2000 growth charts for the United States: improvements to the 1977 National Center for Health Statistics version. Pediatrics. 2002;109:45–60. Fernandez JR, Redden DT, Pietrobelli A, Allison DB. Waist circumference percentiles in nationally representative samples of African-American, European-American, and Mexican-American children and adolescents. J Pediatr. 2004;145:439–444. Hainline A Jr, Miller DT, Mather A. The Coronary Drug Project: role and methods of the central laboratory. Control Clin Trials. 1983;4:377. Diez JJ, Iglesias P, Fernandez-Reyes MJ, Aguilera A, Bajo MA, varezFidalgo P, Codoceo R, Selgas R. Serum concentrations of leptin, adiponectin and resistin, and their relationship with cardiovascular disease in patients with end-stage renal disease. Clin Endocrinol. 2005;62:242–249. Marcovina SM, Albers JJ, Kennedy H, Mei JV, Henderson LO, Hannon WH. International Federation of Clinical Chemistry standardization project for measurements of apolipoproteins AI and BIV: comparability of apolipoprotein B values by use of international reference material. Clin Chem. 1994;40:586–592. Mayer-Davis EJ, Nichols M, Liese AD, Bell RA, Dabelea DM, Johansen JM, Pihoker C, Rodriguez BL, Thomas J, Williams D. Dietary intake among youth with diabetes: the SEARCH for Diabetes in Youth Study. J Am Diet Assoc. 2006;106:689–697. Windhauser MM, Ernst DB, Karanja NM, Crawford SW, Redican SE, Swain JF, Karimbakas JM, Champagne CM, Hoben KP, Evans MA; DASH Collaborative Research Group. Translating the Dietary Approaches to Stop Hypertension diet from research to practice: dietary and behavior change techniques. J Am Diet Assoc. 1999;99:S90–S95. US Department of Health and Human Services. Your Guide to Lowering Your Blood Pressure: DASH Eating Plan. Washington, DC: US Dept of Health and Human Services; 2009. NIH publication 06-4082. Grieco EM, Cassidy RC. Overview of Race and Hispanic Origin: Census 2000 Brief. Washington, DC: US Census Bureau; 2001. Krowchuk DP, Kreiter SR, Woods CR, Sinal SH, DuRant RH. Problem dieting behaviors among young adolescents. Arch Pediatr Adolesc Med. 1998;152:884–888. Eisenmann JC, Bartee RT, Wang MQ. Physical activity, TV viewing, and weight in US youth: 1999 Youth Risk Behavior Survey. Obesity. 2002; 10:379–385. Moore LL, Singer MR, Bradlee ML, Djousse L, Proctor MH, Cupples LA, Ellison RC. Intake of fruits, vegetables, and dairy products in early childhood and subsequent blood pressure change. Epidemiology. 2005;16:4–11. Couch SC, Saelens BE, Levin L, Dart K, Falciglia G, Daniels SR. The efficacy of a clinic-based behavioral nutrition intervention emphasizing a DASH-type diet for adolescents with elevated blood pressure. J Pediatr. 2008;152:494–501. Lien LF, Brown AJ, Ard JD, Loria C, Erlinger TP, Feldstein AC, Lin PH, Champagne CM, King AC, McGuire HL. Effects of PREMIER lifestyle modifications on participants with and without the metabolic syndrome. Hypertension. 2007;50:609. Eaton DK, Kann L, Kinchen S, Ross J, Hawkins J, Harris WA, Lowry R, McManus T, Chyen D, Shanklin S, Lim C, Grunbaum JA, Wechsler H. Youth Risk Behavior Surveillance: United States, 2005. MMWR Surveill Summ. 2006;55:1–108. Troped PJ, Wiecha JL, Fragala MS, Matthews CE, Finkelstein DM, Kim J, Peterson KE. Reliability and validity of YRBS physical activity items among middle school students. Med Sci Sports Exerc. 2007;39:416–425. Petitti DB, Imperatore G, Palla SL, Daniels SR, Dolan LM, Kershnar AK, Marcovina S, Pettitt DJ, Pihoker C. Serum lipids and glucose control: the SEARCH for Diabetes in Youth Study. Arch Pediatr Adolesc Med. 2007;161:159–165.


11/18/11

Liese és mtsai

2:18 PM

Page 163


34. The DCCT Research Group. Lipid and lipoprotein levels in patients with IDDM diabetes control and complication: trial experience. Diabetes Care. 1992;15:886–894. 35. The DCCT Research Group. Effect of intensive diabetes management on macrovascular events and risk factors in the Diabetes Control and Complications Trial. Am J Cardiol. 1995;75:894–903. 36. Maahs DM, Dabelea D, D’Agostino RB Jr, Andrews A, Crimmins N, Mayer-Davis EJ, Marcovina S, Imperatore G, Wadwa RP, Daniels SR, Reynolds K, Dolan LM. Glycemic control predicts short-term change

163

in lipid profile in youth with type 1 diabetes. Paper presented at: 69th Annual Scientific Sessions of the American Diabetes Association; June 5–9, 2009; New Orleans, LA. Diabetes. 2009;58:A76. 37. Albers JJ, Marcovina SM, Imperatore G, Snively BM, Stafford J, Fujimoto WY, Mayer-Davis EJ, Petitti DB, Pihoker C, Dolan L. Prevalence and determinants of elevated apolipoprotein B and dense lowdensity lipoprotein in youths with type 1 and type 2 diabetes. J Clin Endocrinol Metab. 2008;93:735. Fordította: dr. Eszlári-Kucsa Katalin

KLINIKAI TÁVLATOK

A DASH tanulmány (Dietary Approaches to Stop Hypertension, a magas vérnyomás kezelésére kidolgozott diéta) korszakalkotó eredményeinek publikációja óta a DASH-étrend igen ismertté vált a magas vérnyomás kialakulásának megelőzésében, illetve a vérnyomás csökkentésében játszott szerepéről, amelyet pusztán diétás módszerrel képes elérni. Azonban kevesebbet tudunk ennek egyéb cardiovascularis betegségek rizikótényezőire gyakorolt hatásáról, főként az 1-es és 2es típusú diabéteszes fiatalok esetében. Ebben a keresztmetszeti tanulmányban feltártuk a DASH-diéta összefüggését a plazmalipidszintek, a lipoproteinek, az adipocitokinek, valamint a kövérség és glykaemiás kontroll mérési eredményei alakulásával 2130, 10–22 év közötti, klinikailag diagnosztizált diabetes mellitusos fiatal vizsgálata során. A diétás táplálékbevitel felmérése egy, a táplálkozás gyakoriságát felmérő kérdőív segítségével történt, amelyben külön osztályokba soroltuk a DASH-táplálékcsoportokat, és ezeket megfelelő pontszámmal láttuk el. Mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő fiatalok esetén alacsony átlag-DASH-diéta-pontszámokat kaptunk, amely erre a népességcsoportra jellemző, elégtelen minőségű diétás táplálkozásra enged következtetni. A különböző cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit értékelve azt találtuk, hogy az 1-es típusú diabéteszes fiatalokban a DASH-diéta szigorúbb betartása jelentősen összefüggött az alacsonyabb LDL/HDL-aránnyal és A1c-szinttel. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő fiatalok esetében a DASH-diétához való kifejezettebb ragaszkodás szignifikáns kapcsolatban állt a magasabb LDL-részecskesűrűséggel és az alacsonyabb testtömegindex-Z-pontszámmal. Következésképpen, a DASH-diéta sémájának alkalmazása jótékony hatással bírhat a cardiovascularis betegségek rizikótényezőinek megelőzésében és kezelésében a fiatal diabéteszesek betegségekre egyébként is fogékonyabb populációjában. Ezen fiatalok körében még sok tennivaló akad a diétás táplálkozás minőségének javítása területén.

Adiabéteszes fiatalok a cardiovascularis betegségek (CVB)

Recommend Documents