Adattár I. Tudományos és ismeretterjesztő társulatok
367
ADATTÁR I. TUDOMÁNYOS ÉS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULATOK Azon társulatok fontosabb adatai, amelyek a magyarországi ásványtan történetének alakításában jelentősebb szerepet játszottak: a társulat neve (rövidítése), alapítási éve, az ásványtani vonatkozású szakosztályok stb. adatai és a társulat történetére vonatkozó legfontosabb irodalmi művek. Erdélyi Múzeum-Egylet (később Egyesület) (EME) Alapítva: 1859 [1950–90 között szünetelt] Az ásványtan az Orvos-Természettudományi (1878–1906)*; Természettudományi (1906–[1950]), [1990-től Természettudományi és Matematikai] szakosztály hatáskörébe tartozott. *
1876–83 között működött Kolozsváron az Orvos-Természettudományi Társulat, mely végül beolvadt az EME hasonnevű szakosztályába.
Irodalom: György L. (szerk.) (1934): Az Erdélyi Múzeum-Egyesület háromnegyedszázados tudományos működése 1859– 1934. Kolozsvár: EME. Kelemen L. (1909): Az Erdélyi Múzeum-Egyesület múltja és jelene. Kolozsvár: EME. Szabó T. A. (1942): Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai. Kolozsvár: EME.
Magyarhoni1 Földtani Társulat (MFT) 1 1950-től 1962-ig Magyar Alapítva: 1848 (de jure 1850) Ásványtani profilú szakosztályok: 1952–53: Ásvány-Kőzettani; Geokémiai; 1960–: Agyagásványtani; 1963–: Ásványtan–Geokémiai Szakcsoport (1967-tól mindkettő Szakosztály); 1972–89: Ásványgyűjtő Klub (1972–83), majd Szakcsoport (1983–89) Társulati elnökök: 1850–65: Kubinyi Ágoston; 1865–70: Kubinyi Ferenc; 1870–83: Reitz Frigyes; 1883–94: Szabó József; 1895–1901: Böckh János; 1901–04: Telegdi Roth Lajos; 1904–10: Koch Antal; 1910–16: Schafarzik Ferenc; 1916–20: Szontagh Tamás; 1920–23: Pálfy Móric; 1923–32: Mauritz Béla; 1932–40: Vendl Aladár; 1940–41: Papp Károly; 1941–45: Papp Simon; 1945–47: Vitális István; 1947–48: Papp Simon*; 1948–51: Vadász Elemér (1949-ig mint ügyvezető); 1951–52: Szádeczky-Kardoss Elemér; 1952–54: Vitális Sándor**; 1954–58: Vadász Elemér; 1958: Horusitzky Ferenc***; 1958–60: Sztrókay Kálmán (ügyvezető); 1960–66: Kertai György; 1966–72: Nemecz Ernő; 1972– 86: Dank Viktor; 1986–91: Hámor Géza; 1991–94: Kecskeméti Tibor; 1994–2000: Bérczi István; 2000–: Brezsnyánszky Károly * 1948. VIII. 12-én koholt vádak alapján letartóztatták, **1952. XII. 3.–1954. IV. 5. között koholt vádak alapján letartóztatásban, ***1958 októberében lemondott
Szakosztályelnökök: Ásvány-Kőzettani: 1952–53: Sztrókay Kálmán; Geokémiai: 1952–53: Tokody László; Agyagásványtani: 1960–66: Nemecz Ernő, 1966–72: Székyné Fux Vilma, 1972–78: Nemecz Ernő és Varjú Gyula, 1978–86: Varjú Gyula, 1986–91: Nemecz Ernő, 1991–94: Székyné Fux Vilma, 1994–2000: Földvári Mária, 2000–: Viczián István; Ásványtan-Geokémiai: 1963–72: Sztrókay Kálmán, 1972–78: Kubovics Imre, 1978–91: Kiss János, 1991–2000: Viczián István, 2000–: Papp Gábor; Ásványgyűjtő Klub (Szakcsoport): 1972–83: Varga Gyula, 1983–89: Várhegyi Győző
368
A magyar topografikus és leíró ásványtan története
Irodalom: Csíky G. (1992): A Magyarhoni Földtani Társulat almanachja. Budapest: MFT. (sokszorosítva, belső használatra) Csíky G. (1993): Chapters from the history of the Hungarian Geological Society /Ann. Hist. Hung. Geol., Spec. Issue, 4/. Budapest: MFT–MÁFI. Dudich E. (1998): Mérföldkövek a Magyarhoni Földtani Társulat 150 éves történetében. Földt. Közl., 128, 31–46. Dudich, E. (1998): 150 years of the Hungarian Geological Society. Part I: 1847–1971. Acta Geol. Hung., 41, 151–170. Dudich, E., Dobos, I. & Széky-Fux, V. (1998): 150 years of the Hungarian Geological Society. Part II: 1972– 1997. Acta Geol. Hung., 41, 271–282. Dudich E., Székyné Fux V. & Dobos I. (1998): A Magyarhoni Földtani Társulat harmadik félévszázada. Budapest: MFT. Koch A. (1902): A Magyarhoni Földtani Társulat 50 éves működésének története. Földt. Közl., 32, 165–187. Kubinyi F. (1867): A magyarhoni földtani társulat 16 évi müködéséről szóló jelentés. MFT Munk., 3, 46–61. Schmidt S. (1880): A magyarhoni földtani társulat 30 éves munkássága. Földt. Értes., 1, 2–10. Vendl A. (1958): A százéves Magyarhoni Földtani Társulat története /BME Közp. Kvt., Műsz. Tudtört. Kiadv. 9/. Budapest: Tankönyvkiadó.
Magyar Minerofil Társaság (MAMIT) Alapítva: 1990 Elnök: 1990–: Szakáll Sándor Magyar Természettudományi Társulat (MTT)1 1 1843–1918 és 1919–45: Királyi Magyar Természettudományi Társulat (KMTT) Alapítva: 1841, 1952/3–90 között szünetelt, l. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat címszót is. A kémia-ásványtani szakosztály** (1892–1940) elnökei: 1892–08: Than Károly*; 1892–94: Szabó József*; 1895–98: Krenner József*; 1908–1913: Lengyel Béla; 1914–29: Ilosvay Lajos; 1929–38: Zemplén Géza; 1938–40: Széki Tibor; a földtani és ásványtani szakosztály (1948–50) elnöke: Vadász Elemér. *
Társelnökök. Később kémiai szakosztály.
**
Irodalom: Anonim (1885): A K. M. T. T. múltja és jelene. Budapest: KMTT. Beck M. (1991): 150 év a tudomány és művelődés szolgálatában. Magy. Tud., 36, 618–627. Gombocz E. (1941): A Királyi Magyar Természettudományi Társulat története. Budapest: KMTT. Kátai G. (1868): A K. M. T. T. története alapíttatásától fogva máig. Pest: Bucsánszky. Vígh K. (2001) (szerk.): A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat története 1841–2001. Budapest: TIT.
Magyar Tudományos Akadémia (MTA)1 1 1827–58: Magyar Tudós Társaság Alapítva: hagyományosan 1825 (de jure 1827, de facto 1830) Az ásványtan és rokon tudományai a következő osztályokhoz tartoztak: Természettudomány Osztálya (1830–70, 1835-től VI. Természettudományi Osztály néven); III. Matematikai és Természettudományok Osztálya (1870–1946), ezen belül 1891-től Természetrajzi Alosztály; III. Matematikai, Fizikai, Kémiai és Műszaki Tudományok Osztálya (1946–49); VI. Műszaki Tudományok Osztálya (1949–65); X. Föld- és Bányászati Tudományok (1991-től Földtudományok) Osztálya (1965–)
Adattár I. Tudományos és ismeretterjesztő társulatok
369
A X. Osztály titkárai (1970-től elnökei): 1965–75: Szádeczky-Kardoss Elemér, 1975–85: Martos Ferenc, 1985–90: Nemecz Ernő, 1990–91: Grasselly Gyula, 1991–2000: Mészáros Ernő, 2000–: Pantó György A földtudományi szakterületről megválasztott, ásványtannal, ásványkémiával, kristálytannal, kőzettannal, geokémiával vagy ércteleptannal is foglalkozó hazai akadémikusok (a megválasztás évével) Név Szabó József Pettkó János Hofmann Károly Krenner József Koch Antal Inkey Béla Schmidt Sándor Franzenau Ágoston Kalecsinszky Sándor Schafarzik Ferenc Zimányi Károly Mauritz Béla* Pálfy Móric Vitális István Vendl Aladár Rozlozsnik Pál Szentpétery Zsigmond* Vendel Miklós Tokody László* Náray-Szabó István** Szádeczky-Kardoss Elemér Pantó Gábor Vogl Mária Nemecz Ernő Grasselly Gyula Pantó György Bárdossy György Árkai Péter Hetényi Magdolna
Lev. t. 1858 1861 1871 1874 1875 1887 1891 1896 1902 1902 1904 1913 1915 1920 1922 1927 1929 1933 1941 1945 1949 1965 1973 1973 1976 1990 1993 1998 2001
Rend. t. Tiszt. t. 1867 1885 1894
1916 1921 1923
1940 1942
1945 1931
1945
1946 1943 1950 1985 1979 1982 1995 1996
*
1949-ben „tanácskozó taggá” minősítve (az MTA működéséből gyakorlatilag kizárva), e döntést 1989-ben hatálytalanították. ** 1948-ban politikai okok miatt tagságától megfosztották, e döntést 1989-ben hatálytalanították.
Székfoglaló előadások címe és dátuma: Szabó József: A békés-csanádi halmok földtani tekintetben, 1859. V. 19., A történelmi és geológiai halmokról, 1867. VII. 8. Pettkó János: Az őslénytani és földtani főkorszakoknak alapokáról, 1863. I. 5. Hofmann Károly: Nincs adat.
370
A magyar topografikus és leíró ásványtan története
Krenner József: Magyarhoni anglesitek, 1876. XII. 4., Ásvány-optikai tanulmányok, 1886. IV. 12. Koch Antal: A kőzetek tanulmányozásának módszerei alkalmazva a szentendre-visegrádi trachyt-csoport kőzeteire, 1875. XII. 6., A Fruskagóra geológiája, 1894. XI. 19. Inkey Béla: Az Erdélyi Havasok az Oltszorostól a Vaskapuig. Geotektonikai vázlat, 1889. III. 18. Schafarzik Ferenc: Adatok a Szepes–Gömöri Érczhegység pontosabb geológiai ismeretéhez, 1904. VI. 20., Budapest székesfőváros legújabb geológiai térképezéséről, 1921. XII. 19. Schmidt Sándor: Adatok a pyroxen-csoport egyes ásványainak pontosabb ismeretéhez, 1891. XI. 16. Franzenau Ágoston: Kristálytani vizsgálatok a bélabányai pyritről, 1898. IV. 18. Kalecsinszky Sándor: A nap melegének accumulatiója különféle folyadékokban, 1903. XII. 14. Zimányi Károly: Az alsósajói cinnabarit kristálytani vizsgálata és az almadeni cinnabarit fénytörése, 1905. IV. 10., Kristálytani vizsgálatok Krassó-Szörény vármegye pyritjein, 1923. IV. 30. Mauritz Béla: A botesi chalkopyrit, 1918. III. 18., A magmatikus differenciáció a ditrói és a mecseki foyaitos kőzetekben, 1924. I. 21. Pálfy Móric: Az arany előfordulási viszonyairól az erdélyrészi Érczhegységben és Nagybánya környékén, 1916. III. 13. Vitális István: A recens notidanusok és a fosszilis Notidanus primigenius Ag. fogazata, fő tekintettel a mátraszőlősi miocénkorú notidanus fogakra, 1923. XII. 10., Oligocén, eocén és paleocén fényes barnaszén felkutatása a Magyar Középhegység dunántúli részében, 1947. XII. 22. (posztumusz, Schréter Zoltán tartotta meg) Vendl Aladár: Magnetitgnájsz a Sebes völgyében, 1923. I. 22., A Cserhát piroxénandezitjairól, 1931. X. 12. Rozlozsnik Pál: A Bihar-hegycsoport tektonikai helyzete a Kárpátok rendszerében, 1936. III. 16. Szentpétery Zsigmond: Szarvaskő vidékének oligoklászkőzetei, 1930. IV. 14., A Bükkhegység déli részének bázisos eruptiv tömege, 1947. XI. 17. Vendel Miklós: A leukofillitek, 1935. IV. 15., Tanulmányok a fiatal kárpáti ércprovinciából. I. rész: Összefüggések a magmák és a fiatal arany-ezüst és rokon formációbeli ércesedések közt, 1947. V. 19. Tokody László: Felsőbánya ásványai geokémiai szempontból, 1942. III. 16. Náray-Szabó István: Az izomorfia határairól, 1945. V. 30. Szádeczky-Kardoss Elemér: Kőzetátalakulás és szénkőzetek, 1950. XI. 30., Két új geokémiai vegyértékszabály és az elemek geokémiai csoportosítása, 1951. Pantó Gábor: A plutói és vulkáni kőzetképződés határkérdései, 1966. IV. 27. Vogl Mária (Földváriné): A kvantitatív geokémiai módszerek kritikai vizsgálata, 1974. II. 27., (Kliburszkyné): A geokémia időszerű problémái, 1986. III. 21. Nemecz Ernő: Természetes szilárd fázisok, 1974. III. 26., A műszerek teljesítménye és a földtudományok haladása, 1980. III. 3. Grasselly Gyula: Kutatási irányok és eredmények a mangán geokémiájában, 1977. IV. 12., A geokémiai kutatások helyzete és lehetőségei, 1983. III. 14.
Adattár I. Tudományos és ismeretterjesztő társulatok
371
Pantó György: A kainozoós vulkanizmus eredete és a felsőköpeny fejlődése a KárpátPannon területen, 1991. II. 25., Ritkaföldfémek a mediterrán térség karsztbauxitjaiban, 1996. I. 9. Bárdossy György: A laterit- és karsztbauxit-képződés tudományos és gyakorlati vonatkozásai, 1996. XI. 1., A radioaktív hulladék hazai elhelyezésének földtudományi alapjai, 1998. XI. 3. Árkai Péter: Regionális metamorfózis és jelentősége a Kárpát-medence kéregfejlődésében, 1998. XII. 1. Hetényi Magdolna: Az olajpala mint alapkutatási nyersanyag, 2002. III. 12. Irodalom: Fekete G.-né (szerk.) (1975): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–1973. Budapest: MTAK. Fráter J.-né (1974): A Magyar Tudományos Akadémia bizottságai 1854–1949. /MTAK Kiadv., 70/. Budapest: MTAK. Kónya S. (1994): „…Magyar Akadémia állíttassék fel…” /MTAK Közlem., 32 (107)/. Budapest: MTAK. Köztestületi tagok 1999 / Magyar Tudományos Akadémia. Budapest: MTA, 2000. A Magyar Tudományos Akadémia almanachja 1997. Budapest: MTA, 1997. A Magyar Tudományos Akadémia első évszázada: az alapítás századik évfordulója alkalmából tartott ünnepi beszéd és előadások. Budapest: MTA, 1926. Pach Zsigmond Pál (szerk.) (1975): A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada 1825–1975. Budapest: Akadémiai Kiadó. Rejtő I. (szerk.) (1975): A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, intézményei és vállalatai. Budapest: MTA. Szádeczky-Kardoss E. & Tárczy-Hornoch A. (1975): Az akadémia szerepe a földtudományok 150 éves fejlődésében. Geonóm. Bány., 8, 111–127. Szalai S. & Szántó L. (főszerk.) (1975): A Magyar Tudományos Akadémia 150 éve adatokban. Budapest: Akadémiai Kiadó. Vekerdi L. (1996): A Tudománynak háza vagyon. Budapest–Piliscsaba: Magy. Tudtört. Int. Vendl A. (1926): A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak hatása az ásványtan és a kőzettan fejlődésére hazánkban. In: A Magyar Tudományos Akadémia első évszázada. I. kötet, 202–230. Budapest: MTA.
Orvos-Természettudományi Társulat l. az Erdélyi Múzeum-Egylet címszót! Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften Alapítva: 1849 [megszűnt 1949-ben] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT)1 1 1952/3–58: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) Alapítva: 1952/3, l. a Magyar Természettudományi Társulat címszót is (irodalommal). Megj.: De facto a Magyar Természettudományi Társulat (l. ott) egyfajta jogutódjaként alapították, bár de jure nem az.
