Történelmi Ismeretterjeszt Társulat EŐyesület

FÜRD VÁROSOK

Történelmi Ismeretterjeszt Társulat EŐyesület

TITE KÖNYVEK 7.

MaŐyar Földrajzi TársasáŐ

Fürd városok

Szerkesztette: Galambos István Micőalkó Gábor Törzsök András Wirtő Gábor

TITE könyvek 7. Budapest, 2015

FÜRD VÁROSOK Szerkesztette: Galambos István Micőalkó Gábor Törzsök András Wirtő Gábor Olvasószerkeszt : Feőér Bence Lektorok: Berényi István Professor Emeritus, PPKE BTK

M. Kiss Sándor Professor Emeritus, PPKE BTK

Feőér Bence Professor, KRE BTK

Tördel szerkesztés, nyomdai el készítés, borítóŐrafika: Fodor Krisztina Dóra Kiadó: Történelmi Ismeretterjeszt Társulat EŐyesület TITE www.tite.hu MaŐyar Földrajzi TársasáŐ www.foldrajzitarsasag.hu Felel s kiadó: Galambos István © szerz k, TITE, MaŐyar Földrajzi TársasáŐ Sorozatszerkeszt : Feőér Bence TITE KÖNYVEK 7.

A kötet meŐjelenését támoŐatta a MaŐyar Földrajzi TársasáŐ.

ISSN 2063-5753 ISBN 978-963-89727-4-3

Tisztelt Konferencia, kedves Kollégák, Hölgyeim és Uraim!1

Napjainkban valósáŐos divattá vált a tudományos konferenciák szervezése és rendezése. Ezek a sokszor az alaptudományok fejl dését is érdemben seŐít , más esetekben viszont azok Őyakorlati alkalmazását bemutató és el relendít tanácskozások jellemz en két típusúak. EŐy részük valamely tudomány szűkebb részterületeit boncolŐatja, mások viszont több (rokon) tudományterület eredményeit és problémáit prezentálják. Most kezd d konferenciánk az el zetes proŐramok alapján eŐyértelműen az utóbbi csoportba tartozik. Az el adók között történészek és ŐeoŐráfusok mellett ott ülnek a maŐyar balneolóŐia jeles képvisel i is, akik az eŐészséŐmeŐ rzés kérdéseit l a szállásproblémákiŐ iŐen sok oldalról közelítik majd el adásaikban a maŐyar ŐyóŐy-, ő - és wellnessfürd zés aktuális kérdéseit. A ma már több mint 130 éves MaŐyar Földrajzi TársasáŐ szívesen vállalkozott a konferencia szervezésében való részvételre, őiszen ŐeoŐráfusaink őaŐyományosan részt vállaltak a maŐyar fürd kultúra vizsŐálatában, elemezve eŐyrészt fürd ink fejl désének földrajzi alapjait, másrészt azoknak a maŐyar turizmus és ideŐenforŐalom fejl désére Őyakorolt őatásait. Miközben a konferencián színvonalas el adásokat és eredményes tanácskozást remélek és kívánok, köszönetemet szeretném kifejezni Kunszentmiklós városának a meŐőívásért és vendéŐlátásért. Teszem ezt abban a őitben, őoŐy a másfél évtizede felújított fürd je révén ma már a maŐyar fürd városok közé sorolőató Kunszentmiklós ismertséŐe és turisztikai vonzereje a következ években a mostani konferencia révén és annak köszönőet en is növekedni és szélesedni fog. Dr. Szabó József a MaŐyar Földrajzi TársasáŐ elnöke

1 ElőanŐzott 2013. május 3-án, Kunszentmiklóson, a Történelmi Ismeretterjeszt Társulat EŐyesület és a MaŐyar Földrajzi TársasáŐ által szervezett „Fürd városok” konferencián.

A Történelmi Ismeretterjeszt Társulat Egyesület el szava és köszönetnyilvánítása

MeŐtisztel volt számunkra, őoŐy eŐyesületünk kezdeményez je és részese leőetett – a MaŐyar Földrajzi TársasáŐŐal eŐyütt – a „Fürd városok” című tudományos konferenciának és fontos szerepet vállalőatott a szervezésben, lebonyolításban, illetve a konferencia anyaŐát is tartalmazó tanulmánykötet kiadásában. A konferencia és a kötet leŐfontosabb célja az volt, őoŐy ráirányítsa a fiŐyelmet a őazai fürd városokra és fürd kultúrára, uŐyanakkor leőet séŐet biztosítson a ŐeoŐráfia, a történettudomány, a településfejlesztés és más diszciplínák találkozására, metszéspontjaik feltárására. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Micőalkó Gábornak a konferencia ötletének felkarolásáért és a szakmai támoŐatásáért, Szabó Józsefnek, a MaŐyar Földrajzi TársasáŐ elnökének a köszönt meŐírásáért, Berényi István és M. Kiss Sándor professor emeritusoknak a lektori vélemények elkészítéséért, Feőér Bencének áldozatos lektori és olvasószerkeszt i munkájáért, Kunszentmiklós városnak, illetve Székely Gábornak a konferencia őelyszínének biztosításáért, valamint minden el adónknak, szerz nknek kutatási eredményeik bemutatásáért, a konferencia őallŐatósáŐának pediŐ meŐtisztel fiŐyelméért. Örülünk, őoŐy részesei leőettünk ennek a munkának és külön is szeretnénk meŐköszönni a MaŐyar Földrajzi TársasáŐ szakmai és anyaŐi támoŐatását. EŐyesületünk meŐalakulása, 2011 óta számos el adás, hat tudományos konferencia és őét tanulmánykötet révén az ismeretterjesztés mellett leőet séŐet biztosított fiatal kutatónak a történettudomány, a földtudományok és a közŐazdasáŐtan élvonalába tartozó kutatókkal történ szakmai meŐbeszélésre, eŐyüttes publikálásra. EŐyesületünk számára a „Fürd városok” című konferencia lebonyolításában és e tanulmánykötet el készítésében való részvétel újabb mérföldk nek számít és bízunk abban, őoŐy e tanulmányokat nem csupán a tudomány művel i, őanem minden a ŐeoŐráfia, a történelem vaŐy a őazai fürd városok iránt érdekl d olvasó szívesen foŐja kézbe venni.

Galambos István elnök Történelmi Ismeretterjeszt Társulat EŐyesület

TITE

7

Elméleti, módszertani és történettudományi tanulmányok

8

9

Aranyosi Adrienn A budapesti (gyógy)fürd látogatók turisztikai magatartása – a látogatók motivációjára koncentrálva

Bevezetés „A turisztikai tanulmányokban az úŐynevezett »kritikus fordulatot« az »új« turizmus kutatásában Tribe zászlaja alá őelyezzük el, elismerve és építve a turizmus diskurzus új fejlesztéseire” (Ateljevic et al. 2005, saját fordításom). Horkay (2010) kiemeli, őoŐy „naŐyon sok területen a turizmusban paradiŐma- és paradoŐmaváltásra van szükséŐ aőőoz, őoŐy egy valóban versenyképes, a célokat teljesíteni képes turizmus tudjon működni MaŐyarorszáŐon. Számos területen konkrét és komoly változásra van szükséŐ.” (Horkay 2010). Jelen kutatás fontossáŐát eŐyrészr l az adatőiány indokolja, másrészr l MaŐyarorszáŐ kiemelked szerepe, amelyet a termálturizmusban tölt be. Szűcs (2005:42) tanulmánya szerint MaŐyarorszáŐ eŐyike a nemzetközileŐ leŐismertebb eŐészséŐturisztikai célállomásoknak, mivel termálvízkészlete eŐyedülálló és az eŐészséŐturizmus képviseli az orszáŐ legfontosabb turisztikai vonzerejét. Kubescő (2000:12) kiemeli Budapest eŐyedi természeti adottsáŐaiként említve, őoŐy a f város 123 őévforrással rendelkezik és ezekb l naponta 70 millió liter víz fakad. A kutatás átfoŐó célja, őoŐy felderítse a budapesti fürd k látoŐatóinak motivációit. Ezáltal be kívánja mutatni, őoŐy milyen célból látoŐatják a budapesti fürd ket az emberek beleértve a budapesti és más maŐyarorszáŐi lakosokat eŐyaránt. A tanulmány külföldiekkel és maŐyarokkal eŐyaránt foŐlalkozik, valamint turistákkal és rövid ideiŐ tartózkodó vendéŐekkel is. El zetes problémafelvetés Pearce (1993b:114) szerint a „kutatás az eŐyének utazásának okában a turista motiváció szerkezetének foŐalmasításáról való eŐyetemes meŐeŐyezés őiánya miatt akadályozva van” (Holden 2000:38, saját fordításom). Ezt er sítve Cooper et al. (1993:23) kijelenti, hogy „a látoŐatói motivációval kapcsolatos irodalom méŐ mindiŐ fejletlen és több probléma is létezik a motiváció meŐőatározását illet en. EŐy célállomás meŐlátoŐatásának motivációi bonyolult módon tudnak összekapcsolódni” (Hall – PaŐe 2006:72, saját fordításom), de Pearce (1993) meŐállapította, őoŐy „eŐy motiváció eŐy id ben valószínűleŐ mindiŐ domináns” (Hall – Page 2006:73, saját fordításom). FoŐyasztói tudósok foŐlalkoztak speciális élményekkel, amiket a foŐyasztók szereznek, de ritkán fókuszálnak az élménykeresésre, mint átfoŐó foŐalomra (Hirschman 1984:115). E kutatásban a látoŐatók érdekl désének irányai jelentik a vonzer t, amely a látoŐatókat a budapesti (ŐyóŐy)fürd kőöz vonzza. A szakirodalomban e területen tudásőiány tapasztalőató. A Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) való adatŐyűjtés is kimutatta, őoŐy a (ŐyóŐy)fürd látoŐatók motivációjáról nem áll rendelkezésre statisztikai adat. A KSH-nál csupán a (ŐyóŐy)fürd látoŐatók számát kísérik nyomon. Ez az állapot is tudásőiányra utal. E tanulmány elméleti oldalról kíván őozzájárulni a motivációkutatásőoz,

10

őoŐy bebizonyítsa annak fontossáŐát és ily módon jöv beli kutatási irányt definiáljon els dleŐes adatŐyűjtésőez. Tudományos célok és a kutatói kérdés A motivációkutatás terén szabályokat foŐok definiálni, amelyek alkalmazőatóak lesznek más őasonló őelyeken is. Ezt alkalmazni leőet majd MaŐyarorszáŐon kívül és belül is. Az eredmény őozzá foŐ járulni azok munkájáőoz, akik látoŐatók menedzselésével foŐlalkoznak a (ŐyóŐy)fürd knél. Emellett a jelen tanulmány szeretne őozzátenni a tudományos vitáőoz a vonzer k látoŐatásával kapcsolatosan. SeŐít meŐőatározni a létez motivációk kateŐóriáit és szinkronizálni azokat irányuk alapján a látoŐatói érdekl dések „erny je” alatt. A tanulmány az eddiŐ is azonosított motivációkkal is számol, de újakat is meŐőatároz azért, hogy szinkronizálja a kapcsolódó kutatási eredményeket. Milyen motivációk léteznek, amelyek a budapesti (ŐyóŐy)fürd kőöz vonzzák a látoŐatókat? A tanulmány fontossága Fodor (2007) szerint éles verseny van a vonzer k látoŐatásának piacán, ezért fontos, őoŐy jobb meŐértés leŐyen a látoŐatók motivációjáról (Bodnár, 2010). A vonzer k látoŐatásának tanulmányozása terméketlen a látoŐatók motivációjának vizsŐálata nélkül. Ez az állítás a szakirodalomra, mint például Coően, Crompton, MacCannell (Naső et al. 1981), állításaira épül. Több évtizediŐ a toló (push) és a őúzó (pull) tényez k voltak a látoŐatói maŐatartással kapcsolatos kutatás alapjai (BaloŐlue – Uysal 1996 in Pesonen et al. 2011). A motivációkutatás, a viselkedés pszicőolóŐiai okainak tanulmányozása őasznos betekintést biztosít az utazás, a turizmus tervezéséőez és fejlesztéséőez, valamint a marketinŐjéőez is (Medlik 1996: 174). Elméleti áttekintés E fejezet be kívánja mutatni a szakirodalmi áttekintést a téma kapcsán, beleértve a jelen tanulmányban őasznált f bb foŐalmakat és a tudományos kutatási meŐközelítést. VéŐül az elméleti áttekintést eŐy foŐalmi modell zárja, amely a különböz foŐalmak közötti kapcsolatot kívánja szemléltetni. F bb fogalmak

Itt a tanulmány szempontjából fontos foŐalmakat foglalom össze a szakirodalom révén. A foŐalmak őasználatában a tanulmány konzisztenciára törekszik, emiatt például a turista őelyett látoŐatót őasznál, aőol ez leőetséŐes. A turisztikai maŐatartás őelyett a tanulmány látoŐatói maŐatartást említ. Látogató

„Az számít látoŐatónak, aki a lakóőelyét előaŐyja, őoŐy a célállomáson id t töltsön. A World Tourism OrŐanization a látoŐató szót alapeŐyséŐnek tekinti a turisztikai statisztika

11

Őyűjtéséőez. Néőány kutató a turista és a látoŐató szót kölcsönösen felcserélőet en őasználja” (Smith 2000:622, saját fordításom). Ebben a tanulmányban a látoŐatók fogalma maŐába foŐlalja a őelyi lakosokat is. Ezért e tanulmány teljes mértékben alkalmazza Swarbrooke (2002) definícióját, aki azt őanŐsúlyozza, hogy „a látoŐató szó minden látoŐatóra utal, a őelyi lakosoktól eŐészen a külföldi turistákiŐ. Azokat az embereket is maŐába foŐlalja, akik kirándulnak, azokat is, akik eŐy napos kirándulást tesznek, vagy akik tovább maradnak” (Swarbrooke 2002:5, saját fordításom). Mivel Smith (2000:622) és Medlik (1996) is említi, őoŐy a World Tourism OrŐanization szerint a látoŐató szó statisztikai célból őasználatos, e tanulmány is a látoŐató szót őasználja a következetesséŐ érdekében. Látogatói magatartás, látogatói motiváció

Micőalkó (2012) a látoŐatói maŐatartásról állítja, őoŐy e foŐalom eŐy cselekvéssort fed, amelyet a turisták térben és id ben véŐeznek az általuk látoŐatott területen. Ez a foŐalom teőát tartalmazza a látoŐatók összes tevékenyséŐét, amely az általuk felkeresett célállomáson a látoŐatóként való viselkedésb l származik. A látoŐatói maŐatartás teőát az utazás els dleŐes céljától füŐŐ (Micőalkó 2012:70). Max Weber szociolóŐus szerint a motiváció áll a látoŐatói maŐatartás középpontjában. Ezért a motiváció tanulmányozása központi minden társadalomtudományi meŐközelítésben, mivel ez biztosítja a meŐértést, maŐyarázatot és el jelzést. ManapsáŐ a leŐalapvet bb kérdés a turizmuskutatásban, hoŐy az emberek miért utaznak (Dann 2000:393). „PszicőolóŐusok és szociolóŐusok eŐyetértenek abban, őoŐy a látoŐatói motiváció, mint minden motiváció, szubjektív” (Dann 2000:395, saját fordításom). A látoŐatókat indítékok (motívumok) ösztönzik az utazásra (Mundruczó – Stone 1996:34). Általában pszicőolóŐiai ösztönz mozŐatja vaŐy aktiválja az eŐyéneket cselekvésre (Medlik 1996:174). Tudományos megközelítés

A turisztikáőoz kapcsolódó motivációk tudományos meŐközelítésének vizsŐálatáőoz a pszicőolóŐiát kell seŐítséŐül őívni. E motivációk őatására kelnek útra százmilliók (Micőalkó 2012:51). Az eŐészséŐturisztika során létrejöv utazások motivációit a fiziolóŐiai indíték kapcsán kell említeni, ami a ŐyóŐykezelések, illetve a wellness-szállodában eltöltött id möŐött rejl motivációkat jelenti (Micőalkó 2012:55). Ezzel az állítással nem értek eŐyet teljes mértékben, mivel például a (ŐyóŐy)fürd tudományos motivációjú meŐlátoŐatása nem kapcsolódik a fiziolóŐiai indítékok közé. Ezt az érvelést a Maslow (1970) által kidolŐozott szükséŐletőierarcőia támasztja alá. Feőér (2014, cikkre kapott visszajelzés) szerint ez inkább méŐiscsak munka, mintsem turizmus. Azonban őozzátenném, őoŐy jelen tanulmányban a látoŐatók körébe beletartoznak a őelyi lakosok, illetve az eŐy napiŐ tartózkodó látoŐatók, és nem csupán a külföldiek. A f bb fogalmak közötti kapcsolatok

Ezek adják a tanulmány elméleti vázlatát. Tömörített kifejezésük jelenik meg a fogalmi modell formájában és térképként játszik szerepet annak érdekében, őoŐy azonosítsa azokat a foŐalmakat a tapasztalati való viláŐ komplexitásában, amelyet fontosnak találtak ezidáiŐ az akadémiai kutatásban. Az elméletek vaŐy a modellek a társadalomtudományi kutatásban

12

összefoŐlalják eŐy területen belül az ismeretet, és a meŐlév ismereteket új néz pontba rendezik (Goeldner et al. 2000: 261). E tanulmány új kateŐorizálást alkot a látoŐatói motivációk számára, összeŐyűjtve a létez motivációs kateŐóriákat, és újakat őozva létre a látoŐatói motivációk irányának úŐynevezett erny je alá, őoŐy összeőanŐolja a látoŐatói motivációkat, a budapesti (ŐyóŐy)fürd k vizsŐálata alapján. A különböz fogalmak közötti kapcsolatok alakulása a tanulmányban



 

LátoŐatói motivációk iránya = motivációk = pull tényez k (őúzó tényez k) = keresés = élménykeresés = látoŐatók célja = látoŐatás oka. LátoŐatók = őelyi lakosok + kirándulók + eŐynapos kirándulók + őosszabb ideiŐ tartózkodók + külföldi látoŐatók A látogatói motivációt kutatni leőet, miel tt meŐlátoŐatják a budapesti (ŐyóŐy)fürd ket, mivel ez vonzza a látoŐatókat oda.

Az alább látőató foŐalmi térkép (1. ábra) foŐlalja össze az említett foŐalmakat és azok kapcsolatát. Jelen esetben a nyíl (látoŐatói motivációk iránya) szimbolizálja a budapesti (ŐyóŐy)fürd k meŐlátoŐatásának okát, amely a látoŐatókat oda vonzza. Fogalmi modell (fogalmi térkép)

LátoŐatói motivációk iránya vonzva

LátoŐatók

A budapesti (ŐyóŐy)fürd k

1. ábra: a látoŐatói motivációk iránya, mint vonzer (saját szerkesztés) MódszerŐ irodalomkutatás és interjú a BGYH Zrt. munkatársával A tanulmány f ként őazai és külföldi szakirodalmi áttekintéssel foŐlalkozik. Mindezek révén a témáőoz kapcsolódó információk kerülnek összeŐzésre a véŐs modell felállítása érdekében, amely kiindulópontja leőet eŐy PőD-értekezésnek. E kutatásnak tartalmaznia kellene els dleŐes adatokat is, amelyeket pl. SPSS programmal lehetne feldolgozni; személyes meŐfiŐyelések is kieŐészítőetnék. Jelen kutatás során mindössze eŐy interjúra került sor a BGYH Zrt.-nél az id rövidséŐe miatt, de ez kieŐészíti a tanulmány eŐyes részeit. Azonban látoŐatói interjúkkal is ki leőetne őosszabb távon eŐészíteni, különös tekintettel a külföldiekre.

13

Eredmények Motivációirányok az új kategorizálás szerint – tudományos megközelítés

A tanulmány eme részének felépítéséőez Vaske (in press:9) írását őasználom, őoŐy összeŐezzem az irodalomban említett motivációkat, de az újonnan alkalmazott kateŐorizálás szerint. Az 1. táblázat teőát bemutatja a motivációk újrakateŐorizálásának eredményét a látoŐatók motivációjának iránya szerint. A szakirodalomra alapozva 8 motiváció irány lett definiálva. 1. táblázat: A motivációk újrakateŐorizálása tudományos meŐközelítésb l a látoŐatók motivációjának iránya alapján és azok interjúbeli meŐjelenése Irodalomban említett állítások

Motivációirányok az új kateŐorizálás szerint

Állítások interjúbeli meŐjelenése

Fesenmaier és JenŐ (2000:395): gyakran összefüŐŐ a meneküléssel, és a piőenéssel. (Bodnár 2005:35): menekülés, a kikapcsolódás. Beh – Bruyere (2007): nyugalom meŐtapasztalása, fizikai piőenés (mint a menekülés típusai).

Kikapcsolódást keres motiváció

„…aki kifejezetten kikapcsolódás céljából jön” (BGYH Zrt. interjú, 2013).

14

Bodnár (2005:36): ŐyóŐykezelés (ŐyóŐyüdülés). Micőalkó (2012:55): A ŐyóŐyfürd zés, wellness-szolŐáltatások. Lundberg (1985) szerint az örömöt azok a látoŐatók tapasztalják meŐ, akik másik orszáŐba utaznak (Wickens, 2002:843). Cronin (1991): élménykeresés - az az érzékek követésér l szól (érzékeléssel kapcsolatos motiváció). Ez történhet zene, művészet által (utóbbira az élménykeresés révén utal). Goeldner et al. (2000:289): Zene, esti szórakoztató programok, koncertek. Berg – Koole (2006): látoŐatókat, akik Őyönyörködéssel kapcsolatos élményeket keresnek valamiben. Micőalkó (2012: 54): Őyönyörködnek az attrakcióban, épületben vagy szoborban. Bodnár (2005:35): tanulásváŐy és a meŐismerési váŐy. Fesenmaier és JenŐ (2000:395): tanulás. Goeldner et al. (2000:294): oktatás vaŐy tudományos kutatás. Bodnár (2005:35): önmeŐvalósítás.

Rekreációt keres motiváció

„Közszolgáltatást is végzünk, … OEP-es vendégek is vannak nálunk … akik kúra gyanánt veszik igénybe a kezeléseket” (BGYH Zrt. interjú, 2013) „…akik gyógyulni jönnek hozzánk, tehát OEP-s kezelést vesznek igénybe, az ő motiváltságuk … megint más.” (BGYH Zrt. interjú, 2013)

„A fürdők éjszakája … egy nagyon érdekes program szokott lenni, és ezt szeretik nagyon a belföldiek is, … külföldről is érkeznek erre” (BGYH Zrt. Interjú 2013).

Csodálatot keres motiváció

Spa party, fürdők éjszakája (BGYH Zrt. interjú 2013). „A mi nagy erősségünk ugye a történelmi fürdők. Ez óriási kincs, mert egy 100 éves Széchenyi falai között fürödni … vagy a Magyarország legszebb szecessziós épületében, mint a Gellértben, fürödni, az ugye plusz élményt okoz” (BGYH Zrt. interjú 2013).

Tanulást keres motiváció

Tudományos motiváció

Kutatásra létrehozott létesítménye van a BGYH Zrt.-nek (Vízlaboratórium).

15

Goeldner et al. (2000): festmények, Őrafikus művészetek, építészet. Bodnár (2005: 35): társadalmi-ŐazdasáŐi értékek, műemlékek, a művel dési, illetve történelmi értékek stb. Turizmus Hírlevél (2013): Kúrára készül vendéŐeknek kedvezmények, szállás és étkezés. Turizmus Hírlevél (2013): Nem ŐyóŐyászati célú vendéŐeknek kedvezményes fürd belép k.

Bodnár (2005:35): személyi kapcsolatok ápolása, a szeretet stb. Fesenmaier és JenŐ (2000:395): emberekkel való eŐyüttlét és találkozás. Goeldneret al. (2000: 296): étkezés, ivás.

Kreativitás motiváció

GazdasáŐi motiváció

EŐyéb motiváció

„A mi nagy erősségünk ugye a történelmi fürdők, … olyan világvárost sem talál, ahol 5 történelmi fürdő lenne…ez óriási kincs, mert egy 100 éves Széchenyi falai között fürödni vagy… Magyarország legszebb szecessziós épületében, mint a Gellértben fürödni, az ugye plusz élményt okoz.” (BGYH Zrt. interjú 2013). „Közszolgáltatást is végzünk, olyan szempontból, hogy ugye OEP-s vendégek is vannak nálunk … akik kúra gyanánt veszik igénybe a kezeléseket…nekünk nincsenek saját szállásaink, egyedül a Gellértfürdő az, ahol egy szálloda is van mellette, a Gellért-hotel, de nem egy cég üzemelteti.” (BGYH Zrt. interjú 2013). „Telepített sakktábla … úgy van kialakítva, hogy abban a vízen játszhatnak” (BGYH Zrt. interjú 2013). „Kiskalapba, felöltözve, tehát nem is, mint fürdőzést vették igénybe…társadalmi találkozó hely volt. Ez a Széchenyiben az akkori ivócsarnoka … ez most is van … a Széchényinek is van, a Rudasnak is, és a Lukács fürdőnek is van ivócsarnoka” (BGYH Zrt. interjú 2013).

16

Válasz a kutatói kérdésre modell formájában

2. ábra: a látoŐatói motivációk irányai modell formájában (saját szerkesztés) Értékelés A kikapcsolódást kereső motivációs irányt (továbbiakban: MI) Fesenmaier és JenŐ (2000:395) támasztja alá a menekülésre és a piőenésre utalva, amire Beh – Bruyere (2007) is céloz. Bodnár (2005:35) is utal a menekülésre, a kikapcsolódásra. A rekreációt kereső MI-t Bodnár (2005:36) támasztja alá a ŐyóŐykezelésre és a ŐyóŐyüdülésre utalva, amit Micőalkó (2012:55) meŐer sít a ŐyóŐyfürd zésre, wellness szolŐáltatásokra őivatkozva. A csodálatot kereső MI-t Lundberg (1985) támasztja alá kijelentve, őoŐy a külföldre utazás örömmel jár (Wickens 2002). Cronin (1991) eŐészíti ki ezt az aspektust az élménykeresésre utalva, a zenét és a művészetet is beleértve. Goeldner et al. (2000:289) f élvezeti forrásként említi a zenét és utal a szórakoztató proŐramokra, koncertekre is. Ezt er síti BerŐ és Koole (2006) azon látoŐatókra utalva, akik a Őyönyörködéssel kapcsolatos élményeket keresik. Micőalkó (2012:54) konkretizálja olyan látoŐatókat említve, akik maŐában az épületben, szoborban Őyönyörködnek. A tanulást kereső MI-t Bodnár (2005:35) támasztja alá a tanulás- és a meŐismerési váŐy révén. Fesenmaier és JenŐ (2000:395) is utal a tanulás szükséŐletére, amelyet összekapcsol a turizmussal. A tudományos MI-t Goeldner et al. (2000:294) támasztja alá azon látoŐatókra utalva, akik oktatásban, tudományos kutatásban vesznek részt. Bodnár (2005:35) eŐészíti ki ezt, az önmeŐvalósításra utalva. Oly módon kapcsolom a tudományos MI-őoz, őoŐy az oktatási, kutatási tevékenyséŐ érdekében érkez a tudományőoz kapcsolódó munkája révén önmeŐvalósítást érőet el. A kreativitás MI-t Goeldner et al. (2000) támasztja alá festményekre, Őrafikus művészetekre, építészetre utalva, és Cronin (1991) a művészetre utalva. Bodnár (2005:35) a műemlékekre, művel dési, történelmi értékekre utal turisztikai

17

őúzóer ként. Annyiban eŐészítem ki, őoŐy e látnivalók a budapesti (ŐyóŐy)fürd kben kreativitást serkentőetnek a látoŐatóban pl. versírásra. A gazdasági MI-ra a Turizmus Hírlevél (2013) utal, azáltal, őoŐy akár kedvezményes szállást és étkezést is kapőatnak a kúrára érkez látoŐatók, a kedvezményes fürd belép pediŐ a nem ŐyóŐyászati célú vendéŐek kapcsán kerül meŐemlítésre. Egyéb MI Bodnár (2005:35) által definiálőató, aki a személyes kapcsolatok ápolására, szeretetre utal. Teőát valaki pl. a társasáŐ miatt meŐy a fürd be. Ezt Fesenmaier és JenŐ (2000:395) állítása meŐer síti, utalva a turisztikai motivációra, mint emberekkel való találkozásra. KieŐészíti méŐ Goeldner et al. (2000:296) állítása, aki az étkezés élményére, mint örömre utal. Az ivást szintén a szabadid egyik aspektusaként említik. Következtetések Amire Cooper et al. (1993:23) utal Hall – Page (2006:72) könyvében, e kutatás során meŐer sítést nyert, mivel valóban bonyolult módon kapcsolódnak a motivációk eŐymásőoz. Példa Őyanánt meŐemlítőet a Római Strandfürd , mivel oda a (ŐyóŐy)fürd látoŐatók több okból kifolyólaŐ mennek (rekreációs, ŐazdasáŐi és eŐyéb motiváció) (Ld. FüŐŐelék: 1 => 2. Táblázat). Amire Pearce (1993) utal Hall – Page (2006:73) könyvében, az teőát nem iŐazolódik be e kutatásban, mivel például az említett Római Strandfürd példájában nincs domináns motiváció. Ez uŐyanúŐy elmondőató a CsillaŐőeŐyi Strandfürd esetében is, hiszen oda a ŐazdasáŐi, kreativitási és eŐyéb motivációk is vonzzák a (ŐyóŐy)fürd látoŐatókat. A tíz fürd b l kett nél nem iŐaz a domináns motiváció léte. A ŐazdasáŐi motiváció azonban tízb l öt fürd esetén domináns motivációként szerepel (Ld. FüŐŐelék: 2=>3. Táblázat). Jelen kutatásban az élménykeresésen van a őanŐsúly, ami kieŐészíti e kutatási területet; amir l Hirscőman (1984) meŐjeŐyezte, őoŐy kevésszer esik rá a őanŐsúly. Vaske (2008:1) szerint az élménykeresésre fektetett őanŐsúly nem számít újnak, azonban az élménykeresés középpontba őelyezése viszonylaŐ újnak min sül. A motiváció a jelen kutatásban valamilyen élménykeresés által van indukálva, amelyek jelentik a vonzer t, odavonzva a látoŐatókat a budapesti (ŐyóŐy)fürd kbe.

18

Irodalom Aranyosi, A. (2013): Interjú a BGYH Zrt.-nél. Ateljevic, I. – Harris, C. – Wilson, E. – Collins, F. (2005): GettinŐ ‘entanŐled’: reflexivity and tőe ‘critical turn’ in tourism studies. Tourism Recreation Research 30 (2):9–21. Beh, A. – B. L. Bruyere (2007): Segmentation by visitor motivation in three Kenyan national reserves. Tourism Management 28(6):1464–1471. Budapest GyóŐyfürd i és Hévizei Zrt. (2012a) Elemzés, Kutatás, Személyes. KEIOK Kft. Bodnár, L. (2000): A turizmus földrajzi alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Eger-Budapest. Bodnár, R. (2010): Landscape as a motivating factor for tourists. In: Goossen, M. – Elands, B. – Marwijk, R. van (eds.), Recreation, tourism and nature in a changing world. Proceedings of the fifth international conference on Monitoring and Management of Visitor flows in recreational and protected areas, May 30–June 3, 2010, Wageningen, The Netherlands, Alterra, Wageningen University and Research Centre. p. 144-146. Cronin, C. (1991): Sensation seeking among mountain climbers. Personality and Individual Differences 12(6):653-654. Dann, G. M. S. (2000): Motivation. In: Jafar, J. (ed.), Encyclopedia of Tourism. Routledge, London. p. 175. Fesenmaier, D. R. – Jeng, J.-M. (2000): Motive Manipulation. In: Jafar, J. (ed.), Encyclopedia of Tourism. Routledge, London. p. 393-396. Goeldner, C. R. – Ritchie J. R. B – McIntosh R. W. (2000): Pleasure Travel Motivation. In: Goeldner, C. R. – Ritchie J. R. B. – McIntosh, R. W. (2000): Tourism: Principles, practices, philosophies. John Wiley, New York, 253–275. Hall, C. M. – S. J. Page (2006): The geography of tourism and recreation: environment, place and space. Routledge, London. Hirschman, E. C. (1984): Experience seeking: A subjectivist perspective of consumption. Journal of Business Research 12(1):115-136. Holden, A. (2000): Environment and tourism. Routledge, London. Horkay, N. (2010): Versenyképes térséŐi turisztikai intézményrendszer. TérséŐi turisztikai márkák /TDM klaszter/ http://videa.hu/videok/hirek-politika/10-a-magyar-turizmusjovojerol-egeszsegipar-gasztronomia-horkay-nandor-kJxw06U2tel0Xytb. MeŐtekintés: 2013 április 20. Kubesch, M. (2000): Budapesti séták: városnézés Budapesten. 2. Kiadás. KIT Képz művészeti Kiadó és Nyomda Kft. Budapest. Medlik, S. (1996): Dictionary of travel, tourism and hospitality. Butterworth – Heinemann, Oxford. Micőalkó, G. (2012): Turizmológia. Akadémia Kiadó Zrt., Budapest. Mundruczó, Gy. – Stone, G. (1996): Turizmus: elmélet és gyakorlat. KözŐazdasáŐi és JoŐi Könyvkiadó, Budapest.

19

Nash, D. – Akeroyd, A. V. et al. (1981): Tourism as an Anthropological Subject [and Comments and Reply]. Current Anthropology 22(5):461–481. Pesonen, J., R. Komppula, et al. (2011): Understanding the relationship between push and pull motivations in rural tourism. Tourism Review 66(3):32-49. Smith, S. (2000): Visitor. In: Jafar, J. (ed.), Encyclopedia of Tourism. Routledge, London. p. 622. Swarbrooke, J. (2002): The development and management of visitor attractions. Butterworth – Heinemann, Oxford. Szűcs, M. (2005): A maŐyarorszáŐi ŐyóŐyfürd k versenyképesséŐe – EŐy maŐyar és eŐy ausztriai létesítmény összeőasonlító elemzése. Turizmus Bulletin 2005/3:42. Turizmus Hírlevél (2013. január 3.): A budapesti ŐyóŐyfürd k aranykora. Professional Publishing Hungary Kft. Van den Berg, A. E. and S. L. Koole (2006). New wilderness in the Netherlands: An investigation of visual preferences for nature development landscapes. Landscape and urban planning 78(4): 362-372. Vaske, J. J. (2008): Survey research and analysis: applications in parks, recreation and human dimensions. Venture Publishing, State College, Pennsylvania. Vaske, J. J. (in press): Finding and summarizing research literature. In: E. Sirakaya, M. Uysal, W. Hammitt, & J. J. Vaske (eds.): Research methods for leisure, recreation and tourism. CABI International, London. Wickens, E. (2002). The sacred and the profane: A Tourist Typology. Annals of Tourism Research 29(3):834-851.

20

Függelék (BGYH Zrt., 2010a alapján) Táblázat 1: Átkonvertálás Motiváció Irányokká

Fürd látoŐatási Motivációk (BGYH Zrt., 2012a)

Motiváció Iránya (MI) Szerinti ÚjrakateŐorizálás

Piőenés, SzolŐáltatások, rekreáció, reőabilitáció ProŐram, történelmi épület,

Kikapcsolódást Keres MI.

Épület vonzereje, Helyszín közelséŐe, kedvez ár, orvos javaslata, beutaló, prevenció, Zöld felület, társasáŐ javaslata, társasáŐ, meŐszokás, bens séŐes őanŐulat, jól meŐközelítőet séŐ, eŐyéni kíváncsisáŐ

Rekreációt keres MI. Csodálatot keres MI. Tanulást keres MI. Tudományos MI. Kreativitás MI. GazdasáŐi MI. EŐyéb MI.

Táblázat 2: Új KateŐorizálás Szerint

Római Strandfürd : ŐazdasáŐi, rekreáció, eŐyéb Palatinus Strandfürd : eŐyéb, ŐazdasáŐi, rekreáció, eŐyéb, eŐyéb, csodálatot keres motiváció Pünkösdfürd : eŐyéb, ŐazdasáŐi, csodálatot keres , ŐazdasáŐi CsillaŐőeŐyi Strandfürd : eŐyéb, ŐazdasáŐi, kreativitás Paskál Fürd : ŐazdasáŐi, eŐyéb, eŐyéb Rudas GyóŐyfürd : ŐazdasáŐi, ŐazdasáŐi, rekreációt keres , kikapcsolódást keres , rekreációt keres , ŐazdasáŐi Király GyóŐyfürd : csodálatot keres , eŐyéb, kikapcsolódást keres , ŐazdasáŐi, ŐazdasáŐi Szécőenyi Fürd : rekreációt keres , ŐazdasáŐi, eŐyéb, rekreációt keres , kikapcsolódást és rekreációt keres , ŐazdasáŐi Lukács Fürd : Rekreációt keres , eŐyéb, ŐazdasáŐi, ŐazdasáŐi, ŐazdasáŐi, rekreációt keres , ŐazdasáŐi Gellért Fürd : eŐyéb, eŐyéb, ŐazdasáŐi, ŐazdasáŐi, eŐyéb, ŐazdasáŐi, rekreációt és kikapcsolódást keres , rekreációt keres , ŐazdasáŐi

21

Táblázat 2: Domináns motivációk

Fürd Neve Római Strandfürd Palatinus Strandfürd Pünkösdfürd CsillaŐőeŐyi Strandfürd Paskál Fürd Rudas GyóŐyfürd Király GyóŐyfürd Szécőenyi Fürd Lukács Fürd Gellért Fürd

Domináns Motiváció Irány EŐyéb GazdasáŐi EŐyéb GazdasáŐi GazdasáŐi Rekreációt keres GazdasáŐi GazdasáŐi

A ŐazdasáŐi MI-nek van a leŐnaŐyobb vonzereje a budapesti (ŐyóŐy)fürd látoŐatók körében. Teőát a motiváció iránya szerint a ŐazdasáŐi MI. vonzza a leŐtöbb fürd zni váŐyót ezen létesítményekbe.

22

23

Berényi István2 A szabadid és a pihenés szociálgeográfiai térelemzésének történeti változásai

Az idegenforgalom, a turizmus földrajzának félévszázados története, a publikációk sora után talán kísérletet teőetünk a szabad id , piőenés és az ezzel összefüŐŐ térőasználat történeti változásának földrajzi szempontú áttekintésére. A német és a őazai szakirodalom összeőasonlító elemzése alapján meŐállapítőató, őoŐy e társadalmi jelenséŐ térbeli őatásainak elemzése eŐyre összetettebbé vált és abban er södtek a társadalomtudományi szempontok. E szemléletváltásra, a jelenséŐ körültekint bb értelmezésére példa Micőalkó G. (2007) publikációs tevékenyséŐe, aki az idézett kötetben teljes fejezetet szentel „A tér és turizmus” összefüŐŐésének problémájára, a különböz tértípusok meŐőatározására és azok csoportspecifikus jelleŐének meŐraŐadására. A szerz tanulmányaiból nyilvánvalóvá válik, őoŐy a szabadid , a piőenés és az eőőez kapcsolódó ideŐenforŐalom, turizmus és ennek térőatása nem értelmezőet csupán „ŐazdasáŐelméleti meŐközelítéssel”, méŐ akkor sem, őa tudjuk, őoŐy a „foŐyasztói társadalomban” a szabadid ŐazdasáŐi adottsáŐŐá, profittermel tényez vé vált. Micőalkó G. (2010) a Boldogító utazás c. kötetében azt írja: „GeoŐráfusként nem volt könnyű dolŐom, mivel a téma a pszicőolóŐia, a szociolóŐia, a közŐazdasáŐ és a földrajztudomány őatármezsŐyéjén őelyezkedi el”. Különösen iŐaz leőet ez a meŐállapítás a fürd városok szerepének értelmezése kapcsán, amelyekben a kikapcsolódás, a piőenés és az üdülés (ideŐenforŐalom, turizmus) eŐyszerre leőet jelen. Ezért nem leőet véletlen, őoŐy a nemzetközi szakirodalom újabb és újabb kísérleteket tesz az alapvet foŐalmak tisztázására, mert történetileŐ és réŐiónként, orszáŐonként változik a szabadid és a piőenés „értelmezése”, tényleŐes tartalma. A fogalmi definíciók kérdése A „neŐatív” definíció szerint a szabadid a munkaid n kívüli relatíve szabadon felőasználőató id . A munkaid pediŐ a jövedelemszerzésre fordított és a őáztartásban felőasznált id összesséŐe. A szabadid foŐalma alatt ma már nem a „munkavéŐzés nélküli id t” értjük, őanem azt az id t is, amit a pszicőolóŐiai állapotunk fenntartására fordítunk: foŐyasztás, kikapcsolódás, nyuŐalom, szórakozás stb. A szabadid teőát a bels iŐényünk szerint meŐfoŐalmazott cselekvéssor, teőát amikor az ember „azt teőeti, teszi, amit akar”.De amit az ember szubjektíve meŐél, az méŐ nem biztos, őoŐy „tényleŐes szabadid s” tevékenyséŐ, ezért a fizikai létszükséŐlettel kapcsolatos cselekvés (evés, tisztálkodás, alvás stb.) miatt a szabadid foŐalma meŐleőet sen ambivalens (Freizeit und Erholung) Az ideŐenforŐalom és a turizmus foŐalmakat általában szinonimának tekintik, a német szakirodalomban inkább az el bbi, az anŐolszászban pediŐ az utóbbi a őasználatosabb. Mindkét foŐalom az ember szabadid s tevékenyséŐének módját, az azzal összefüŐŐ térbeli 2

DsC, PPKE BTK professor emeritus

24

mobilitást, a kapcsolódó funkciók működését, azok térbeli rendjét stb. fedi le, s ebb l adódik a kutatási terület interdiszciplináris jelleŐe. A szakirodalomban a turizmus foŐalma már a 19. század véŐén meŐjelent és a „természetjárásőoz” kapcsolódott, az ideŐenforŐalom kifejezés a 20. század elején kezd általánossá válni, amikor a közlekedés feler síti a mobilitást és eŐyre több „ideŐen” jelenik meg egy-eŐy piőenésre alkalmas térben. Ebb l adódik, őoŐy a turizmus foŐalma sokak szerint általánosabb, „semleŐesebb”, mint az ideŐenforŐalom, mert az utóbbi foŐalom akarvaakaratlanul a lokalitás szemszöŐéb l szemléli a társadalmi jelenséŐet, az „ideŐen” térőasználatát, aminek a lokalitás szempontjából vannak pozitív és neŐatív őatásai eŐyaránt. Ha a két foŐalom, „diszciplína” tárŐykörében meŐjelent publikációk tartalmát és módszertani apparátusát veszem számba, akkor aliŐőa értelmezőet a különbséŐtétel. A német földrajzi és ezen belül a szociálŐeoŐráfiai szakirodalom az 1960-as évek közepét l foŐlalkozik az ideŐenforŐalom térbeli vonatkozásaival, a őazai kutatás tartalmi és módszertani szempontból releváns a külföldi irányzatokkal, leŐfeljebb id beli eltolódás fiŐyelőet meŐ. A szociálŐeoŐráfiai meŐközelítés szempontjából őárom id szakot különítenék el az idegenforŐalmi kutatásban, ami csupán azt jelenti, őoŐy az eŐyes korszakokban dominálnak bizonyos kutatási témák, módszerek, szemléletmódok, amelyek meŐfelelnek az adott id szak reŐionális politikájának és a korabeli társadalom elvárásainak. A szabadid -magatartás és kultúrtáj kapcsolata AliŐőa vitatőató, őoŐy a német földrajzi szakirodalomban új kutatási irányt és szemléletmódot jelentett Ruppert, K. (1968) tanulmánya, amelyben a kultúrtáj átalakulását a társadalomi cselekvés csoportspecifikus aktivitására vezeti vissza. Ebb l következett, őoŐy az ember szabadid -tevékenyséŐe is visszatükröz dik a tájelemek és a táj karakterének átformálódásában. A területi tervezés és a vállalkozói szféra a kikapcsolódással, piőenéssel, üdüléssel kapcsolatos csoportspecifikus elvárásőoz iŐazodott, aminek intenzitását, sajátossáŐait a szociálŐeoŐráfia kezdte újszerűen értelmezni. Az idézett szerz szerint a szabadid -eltöltési forma és a kultúrtáj változó karaktere között mérőet , értelmezőet kapcsolat van. A Ruppert körül kialakult ún. „müncőeni iskola” taŐjai ideŐenforŐalmi témájú tanulmányok sorát készítették Dél-NémetorszáŐban reŐionális és településszinten eŐyaránt, amelyekben dominált az ideŐenforŐalom kultúrtájra, településszerkezetre Őyakorolt őatása. Az 1970-es évek falusi társadalmának átalakulása, az aŐrártér funkcionális ŐazdaŐodása (falusi turizmus), valamint a városkörnyéki üdül övezetek terjeszkedése szoros kapcsolatban volt a „jóléti társadalom” kialakulásával és ezzel összefüŐŐésben a szabadid meŐnövekedésével. Az ember szabadid felőasználása a „kereslet-kínálat” piaci mecőanizmusa alapján formálódott, amiben felismerőet volt az aktivitás csoportspecifikus jelleŐe (a résztvev k kora, foŐlalkozása, képzettséŐe stb.). A szerz szerint mindez abból adódott, őoŐy a társadalmi jelenséŐ, az innováció – minden társadalmi csoportot érintett, – a jelenséŐ statisztikailaŐ mérőet vé, – a tájak átalakulása pediŐ földrajzi szempontból is értelmezőet vé vált. Ebb l következett, őoŐy a reŐionális folyamatokat statisztikai adatok alapján, a településszintű változásokat pediŐ szociálempirikus módszerrel leőetett meŐraŐadni. Az ideŐenforŐalommal összefüŐŐ térbeli mozŐás szoros kapcsolatban volt az autózás

25

robbanásszerű térőódításával, ezért az ideŐenforŐalommal foŐalakozó kutatás jól tudta leőatárolni az eŐyes üdül őelyek, fürd őelyek vonzásterületét, amit a területi tervezés is felőasznált (Kim, Boo-Sung 1978). A német szakirodalomban az ideŐenforŐalom és a turizmus szinonímák, leŐalábbis az értelmez szótárak szerint, valójában az ideŐenforŐalom az általánosabban őasznált foŐalom a szakirodalomban, mert a statisztika csak azt a személyt veszi fiŐyelembe, aki előaŐyja lakóőelyét és leŐalább eŐy éjszakát más földrajzi őelyen tölt (üdülési, piőenési, kikapcsolódási céllal). Az 1965-1980 közötti német szociálŐeoŐráfia (”müncőeni iskola”) a fentiek következtében a szabadid -maŐatartás és ezen belül az ideŐenforŐalom térbeli (és táji) konzekvenciáival foŐlalkozott. A őazai ideŐenforŐalommal foŐlalkozó kutatás a fenti id szakban a ŐazdasáŐföldrajz keretei között maradt és alapvet en az ökonómiai szemléletű „áŐazati” irányt képviselte, ez alapján Otremba, E. (1948) „frankfurti iskola”-irányzatával leőetne összeőasonlítani. A ŐeoŐráfiában az ideŐenforŐalom földrajzi adottsáŐai, a településőálózat és az idegenforgalom stb. témák kerültek az érdekl dés középpontjába, amelyek f ként reŐionális léptékűek voltak (Abella M. 1971 tanulmányai). A szociálŐeoŐráfiai szemlélet a őazai kutatásban Lettricő E. (1970) Tiőanyról készült tanulmányával kap leveŐ t, amelyben az ideŐenforŐalom lokális társadalmi őatásait elemezte és a feldolŐozásban empirikus módszereket alkalmazott. Ebben a szellemben készült Berényi I. (1979) tanulmánya Jósvaf r l, a őáztartások ideŐenforŐalmi célú szobakiadásáról, ami szintén empirikus adatokra épült és a településfejlesztés meŐalapozását szolŐálta. Ha a német és a maŐyar ideŐenforŐalommal kapcsolatos szociálŐeoŐráfiai kutatás 1960– 1980 közötti témáit összeőasonlítjuk, akkor feltűn , őoŐy a fürd őelyekkel kapcsolatos kutatás csak a szabad vizek (tenŐer, tavak, folyók stb.) őasznosítőatósáŐának leőet séŐeire koncentrált és szoros kapcsolatba került a területi tervezéssel, teőát a kutatások középpontjában a tájőasználat és a település, ill. településszerkezet átalakulása állt. A szabadid -magatartás kutatása és a területi tervezés. A szociálŐeoŐráfia elméleti és módszertani kutatása az 1980–1990 közötti id szakban került a tervezés vonzásába, mint terület- vaŐy településfejlesztést meŐalapozó irányzat, amely a ’80-as évek közepére, mint „alkalmazott szociálŐeoŐráfia” diszciplináris szempontból is önállósult és új kutatási irányként jelent meŐ (Scőaffer, F. 1986). A publikációk alapján eŐyértelműen meŐállapítőató, őoŐy a szabadid - eltöltéssel kapcsolatos kutatási eredmények témái: – a városkörnyéki rekreációs területek, – a kereskedelem és szabadid kapcsolódása, – a szabadid -maŐatartás és közlekedés kapcsolata, – az ideŐenforŐalom és az aŐrártáj védelmének konfliktusa, – a szabadid és a sporttevékenyséŐ összekapcsolódásának formái stb. a ’80-as évek elejére a területi tervezés információs bázisává váltak. A bajor államiŐazŐatás területi átszervezése új őelyzetet teremtett a ideŐenforŐalom szervezésében, az infrastruktúra fejlesztésében. A szabadid -maŐatartás új formái uŐyanis újabb és újabb területiŐénnyel léptek fel (közlekedés, vendéŐlátás, kereskedelem, sport stb.), ami veszélyeztette például az alpesi Hofok Őazdálkodását és vállalt tájfenntartási feladataikat,

26

amelyekért állami támoŐatást kaptak. Az új területfejlesztési stratéŐiák kidolŐozásában jelent s feladatot kapott a „müncőeni iskola”. Az ebben az id szakban készült tanulmányok már er sen célorientáltak, például Haőn, H. (1980) tanulmánya Oberfranken uszodaőálózatáról, annak vonzásterületér l és a fejlesztés leőetséŐes irányairól. A reŐionális fejlesztést meŐalapozó kutatás Maier, J. (1974) vezetése alatt Bayreutőban szervez dött, aki a „müncőeni iskolából” vált ki. Hasonló irányt vett, már a ’70-es évek második felében, a fent említett Scőaffer és munkacsoportja, azzal a különbséŐŐel, őoŐy nem általános reŐionális kérdésekkel, őanem a tervezés által kijelölt táj vaŐy településcsoport szociálŐeoŐráfiai feldolŐozására összpontosítottak és nemzetközi összeőasonlító kutatásban is részt vettek, azzal a céllal, őoŐy a szubszidiaritásra épül területi tervezést elméleti és módszertani szempontból meŐalapozzák. A szociálŐeoŐráfia és a területi tervezés eŐyüttműködésének eredménye az „alkalmazott szociálŐeoŐráfia” elméleti és módszertani rendszerének kiformálódása, a nemzetközi kutatás eredményének összeŐzése (Scőaffer, F. 1986). Trier eŐyetemén külön szakcsoport alakult a ’70-es években az ideŐenforŐalom földrajzának művelésére és a németorszáŐi kutatások koordinálására. A őelyi Földrajzi TársasáŐ 1977–1988 között 17 kötetet jelentetett meŐ az ideŐenforŐalom tárŐykörében, de eŐy sem foŐlalkozott a fürd őelyek földrajzi problémáival, a fejlesztés és tervezés leőet séŐeivel. E őiányra nincs maŐyarázatom (Storbeck, D. 1988). A őazai földrajz lépést tartott a Őyakorlatorientált kutatási irányzatokkal, aminek őátterében a kiterjedt közép-európai nemzetközi kapcsolatok, közös kutatási témák is állőattak. A kutatási eredményeket TutzinŐban, Tokajban, Veszprémben rendezett szemináriumokon foŐlaltuk össze, értékeltük ki (Dövényi Z. 1986). A szociálŐeoŐráfiaitársadalomföldrajzi tanulmányok többséŐe a területfejlesztés elvárásainak is meŐfelelt, ami lendületet adott az ideŐenforŐalmi kutatásban a reŐionális szempontok érvényesítésének. A természeti adottsáŐok ideŐenforŐalmi szempontú értékelésében (SomoŐyi S. 1987) az egyes elemek őasznosítási leőet séŐének feltérképezése éppen úŐy szerepet kapott, mint a társadalmi tér adottsáŐainak komplex (természeti környezet, társadalmi feltételek, településfejlettséŐ stb.) településszintű értékelése (Berényi I. 1988). A termálvíz őasznosításával is összefüŐŐ térkutatás, illetve településfejlesztés eredményei A közép-békési centrumok koordinálást megalapozó kutatások (1978–1980) című őáromkötetes munkában jelentek meŐ Tótő J. szerkesztésében (1981). A ’90-es évekkel kezd d és a termálvízkészlet őasznosítására is épül ideŐenforŐalmi fejlesztések jelezték a szabadid -eltöltés és ŐyóŐyturizmus új formáinak meŐjelenését (Csapó T. – Kocsis ZS. 1997). Az ideŐenforŐalom fejlesztésével összefüŐŐ kutatás kiterjedt a szabad vízfelületek – Tisza-tó – őasznosítási leőet séŐeire (Kovács Z. 1992) vaŐy a városkörnyéki rekreációs területek fejlesztési problémáira (Martonné Erd s K. 1992). A számba vett szakirodalom alapján meŐállapítőató, őoŐy az ideŐenforŐalommal kapcsolatos szociálŐeoŐráfiai és a táŐabban értelmezett társadalomföldrajzi kutatás és a területi tervezés er sen összekapcsolódott az 1980-as években, aminek szakirodalmi eredményei a ’90-es évek elején is jelentkeztek. De ezzel a kutatás és a központi területi tervezés eŐyüttműködési mecőanizmusa többé-kevésbé le is csenŐett és átterel dött az önkormányzati kezdeményezésekre. BajororszáŐban ez a folyamat a ’80-as évek közepével zárult.

27

A szabadid -eltöltés szociálgeográfiai kutatásának társadalomtudományi szempontjai Visszatérve Micőalkó G.-nak a bevezet ben érintett tanulmányaira, meŐállapítőató, őoŐy a szabadid -eltöltés, az ideŐenforŐalom, ill. turizmus mint társadalmi cselekvés, ill. annak indítéka eŐyre neőezebben írőató le a őaŐyományos módszerekkel. Feltételezőet , őoŐy a termálvizeket őasznosító fürd őelyek estében a kérdés méŐ bonyolultabb, mert – a ŐyóŐyellátással összefüŐŐ őazai és nemzetközi szerep, – a őelyi lakossáŐ szabadid -eltöltési szokásai, – esetlegesen a sport, – a termálvíz min séŐe, – a fürd őely-funkcióval kapcsolatban kialakult „image”, – a közelséŐ és távolsáŐ stb. mind olyan tényez , amely befolyásolja a fürd őely térséŐi vaŐy nemzetközi szerepét. Stiens, G. (2009) a tér, a táj és a településőasználat kapcsán részletesen elemzi a „Sozialästőetik”-kutatás jelent séŐét, ami összefüŐŐésben van az eŐyén és a csoport lokális és téridentitásával. A szerz szerint ennek ismeretében maŐyarázőató a „visszatér ” turizmus, s íŐy a fürd k szinte állandó vendéŐköre az átmen ideŐenforŐalom mellett. Már az 1980-as évek közepén jelentkezett a szociálŐeoŐráfia új irányzata, a „WaőrneőmunŐsŐeoŐrapőie”, a térbeli valósáŐ észlelésével, érzékelésével foŐlalkozó részdiszciplína, amely a valósáŐ felfoŐásának, értékelésének csoportspecifikus jelleŐét kutatja. Az ezzel összefüŐŐ kutatások mutatták ki, őoŐy a kultúrtáj és annak eŐyes elemeivel (fürd őelyek) kapcsolatos érzékelés és értékelés csoportspecifikus, ami eltér csoportaktivitást jelent a tervezés szempontjából. A táj, a település, ill. általában tér érzékelésének társadalompszicőolóŐiai őáttere van és ebben csoportspecifikus sajátossáŐok ismerőet ek fel. Ennek formálásában pediŐ alapvet szerepe leőet a tömeŐtájékoztatásnak, ami seŐít a tér értékelésében és ami alapján kialakulnak a „mental maps” az emberben ill. a társadalmi csoportokban. Ezzel összefüŐŐésben n tt meŐ az orszáŐimázzsal foŐlalkozó, utazási motivációt értelmez tanulmányok száma, ami természetesen az utazási irodák érdekl dését is kiváltotta, s t az ideŐenformai szakemberképzésben őelyet kapott. A különböz aktivitási csoportokkal foŐlalkozó témák közül kett t emelnék ki, ami a leŐtöbb vitát váltotta ki: 1. A fiatalok turizmusa, üdülési szokásai és a kultúra összefüŐŐése. A téma akkor vált aktuálissá, amikor eŐyre több panasz érkezett a tenŐerparton „üdül ” fiatalok és más társadalmi csoportok közötti konfliktus kapcsán. 2. Ennek ellentéte a nyuŐdíjasok üdülési maŐatartása, e csoport elvárása nem csupán a „nyuŐalom” biztosítása, őanem az értelmes szabadid -eltöltés is. UŐyanakkor a fizet képesek száma korlátozott. UŐyancsak el térbe került az ideŐenforŐalommal kapcsolatos „foŐadókészséŐ” őatára eŐyrészt a lokalitások, másrészt a kultúrtáj-terőelőet séŐ szempontjából. Az el bbi esetben a konfliktus abból adódik, őoŐy a lokális társadalom foŐlalkozási szerkezete differenciált, teőát nem mindenki érdekelt az ideŐenforŐalom fenntartásában, illetve fejlesztésében. A történeti kultúrtáj terőelőet séŐének pediŐ vannak őatárai, mert veszélybe kerülőet éppen az az adottsáŐ, ami kiváltotta az ideŐenek érdekl dését. A fentiekben adott rövid kutatástörténeti áttekintés talán meŐer síti azt a véleményt, őoŐy a szabadid -maŐatartás témája valóban interdiszciplináris és abban a földrajz őelye az ember és tér történetileŐ változó viszonyának értelmezésében van.

28

Irodalom Abella M. (1971): A balatoni üdül körzet infrastruktúrájának néőány ideŐenforŐalmi szempontból jellemz vonása és a távlati fejlesztési tervek. Földrajzi Értesítő 20(1):31– 50. Berényi I. (1988): A települések természeti környezetének értékelése az ideŐenforŐalom szempontjából. Idegenforgalmi Közlemények 3:2–9. Berényi I. (1979): Jósvaf földrajzi adottsáŐainak értékelése, különös tekintettel az idegenforgalomra. Földrajzi Közlemények 27:92–105. Csapó T. – Kocsis Zs. (1997): A bükki ŐyóŐyturizmus és őatása a térséŐre. Turizmus Bulletin 8(1):49–55. Dövényi Z. (1986): NyuŐat-német–maŐyar társadalomföldrajzi szeminárium TutzinŐ. Földrajzi Értesítő 35(3–4):426–428. Freizeit und Erholung. In: Handwörterbuch zur gesellschaft Deutschlands. (Hrsg. Schafers, B. – Zapf, W.) Bundeszentrale für politische Bildung, Bonn 2001, 227–237. Hahn, H. (1980): Raumwirksamkeit freizeitorientierter Infrastruktur: Das Beispiel der Hallenbader in östlicően Oberfranken. Arbeitsmaterialien z. Raumordnung und Raumplanung. Univ. Bayreuth, Heft 6. Kim, Boo-Sung (1978): Die BedeutunŐ von Innovationsprozessen für sozialgeographische Strukturen im Freizeitraum. Münchener Studien zur Sozial- und Wirtschaftsgeographie. Bd. 32. VlŐ.Lassleben/Kallmünz, ReŐensburŐ. Kovács S. Z. (1992): A Tisza-tó településeinek társadalomföldrajzi viszonyai az ideŐenforŐalom fejlesztése szempontjából. In: A Tisza-tó idegenforgalmi potenciálja. MTA FKI. Budapest, 22–42. Lettricő E. (1970): Tiőany szociálŐeoŐráfiai képe. In: Tihany, Magyarázó a Balaton környéke 1:10 000-es építésföldtani térképsorához. Maier, J. (1974): Ferienzentren in Bayerischen Wald als neue Prozesselemente der Kulturlandschaft. Mitt. der Geogr. Gesellschaft in München. 59:147–162. Martonné Erd s K. (1993): A miskolciak városkörnyéki rekreációja. Földrajzi Közlemények 40(3–4):143–162. Micőalkó G. (2010): BoldoŐító utazás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. Micőalkó G. (2007): MaŐyarorszáŐ modern turizmusföldrajza. Studia GeoŐrapőica. DialóŐ Campus Kiadó, Budapest – Pécs. Otremba, E. (1948): Sozialgeographische Wandlungen der Gegenwart in der landeskundliche Darstellungen. Ber.z.dt.Landeskunde. Ruppert, K. (1968): Die Gruppenspezifische Reaktionsweite. Gedanken zu einer sozialgeographischen Arbeitshypothese. In: Zum Standort der Sozialgeographie, MSSW, Bd. 4. 171–176.

29

Schaffer, F. (1986): Zur Konzepzion der angewandten Sozialgeographie. In: Angewandte Sozialgeographie. Karl Ruppert zum 60. Geburtstag. (Hrsg. Schaffer, F. – Poschwatta, W.). Universitat Augsburg, 461–499. SomoŐyi S. (1987): MaŐyarorszáŐ természeti adottsáŐainak ideŐenforŐalmi szempontú értékelése. Elmélet–Módszer–Gyakorlat 40. MTA FKI. Stiens, G. (2009): Gegenden Vervall lebensweltlicher Landschaften. Beitrage zur Sozialasthetik Projekt Vlg. Bochum/Freibeurg. Storbeck, D. (1988): Moderner Turismus Materialien zur Fremdenverkehrsgeographie. Heft 17. Trier. Tótő J. (szerk.) (1981): A közép-békési centrumok koordinált fejlesztését meŐalapozó kutatások (1978–1980). MTA FKI Békéscsabai Int. I–III kötet.

30

31

Feőér Bence1 Iazygok és gyógyvizek

MíŐ a római uralom területér l, Pannoniából meŐleőet sen b ven van adat az ókori fürd kultúráról, a Duna másik oldaláról, a barbár törzsek területér l jószerével nem maradtak fenn kortárs források, íŐy – a történelem és kultúrtörténet leŐtöbb tárŐyával egyetemben – a fürd kultúra létér l vaŐy nemlétér l sincs értékelőet adatunk. Cikkemben azt szeretném bemutatni, hogy a szinte semmi fennmaradt adat méŐis eleŐend aőőoz, őoŐy valószínűsítőessük: őíres ŐyóŐyvíz már az ókorban is volt a Dunától keletre, és talán méŐ a őelyének meŐtalálása sem reménytelen. Ebben az id ben, körülbelül Kr. u. 20 óta az Alföld területén a szarmata iazyŐok népe lakott, ket pediŐ a kelták el zték meŐ itt. A szarmaták keleti eredetű, eredetileŐ nomád nép volt, de ez nem jelenti azt, őoŐy nincsenek településeik: a réŐészeti kutatás renŐeteŐ temet t és az utóbbi id ben viszonylaŐ sok telepmaradványt is feltárt t lük. Az azonban kétséŐtelen, őoŐy római értelemben vett városaik nem voltak, és neőéz meŐállapítani, őol is voltak központi szerepű településeik. Erre eŐyel re a minimális mennyiséŐű írásos forrás: a ŐöröŐrómai földrajzi írók adatai a leŐjobb kiindulópontunk. Nem mintőa a iazyŐ településeknek az antik auktorok valami ŐazdaŐ tárőázai lennének, s t iŐazsáŐ szerint a iazyŐ terület bels viszonyairól csak két forrás nyújt valamivel b vebb tájékoztatást, Ammianus Marcellinus őíres bekezdései, amelyekb l eŐy eŐyébként eléŐ őomályos természetföldrajzi leíráson túl társadalomszerkezetr l, törzsekr l, vezet személyekr l szerezőetünk tudomást (Amm. Marc. XVII. 13–14), valamint Claudius Ptolemaios Geógraphiké hyphégésise, amely modern értelemben földrajztudományi leírás, szabályos fokőálózattal.2 A kés bbi földrajzi írók általánosan Ptolemaiost őasználják forrásként e területre, ráadásul kivonatolva. Ptolemaios teőát az eŐyetlen, aki rendszerezve leírja a iazyŐ szállásterületet. Ptolemaios adatai leŐkés bb a II. század 30-as éveib l származnak (a leŐkés bbi datálőató adata Pannoniából Mursa, a mai Eszék colonia-ranŐra emelése Hadrianus császár idején), de naŐy többséŐük valószínűleŐ I. századi, uŐyanis részben az I. sz. 2. feli Tyrosi Marinus (elveszett) viláŐföldrajzán alapulnak, ami eŐyébként roppant fiŐyelemre méltó mű leőetett: tudtunkkal az els , amely a Földet a mai értelemben vett szélesséŐi és őosszúsáŐi fokok koordinátarendszerében írta le. Részben pediŐ a tartományok forma provinciaein, római felmérésein, amelyek természetesen különböz korúak, a római tartományok kora szerint, és Pannonia esetében van okunk azt őinni, őoŐy I. századi felmérést (vaŐy felmérést is) őasznált. A szarmaták területér l persze nem készült felmérés, csak beszámolók a Pannoniából (és DsC, KRE BTK professor Claudii Ptolemaei Geographia, ed. C. F. A. Nobbe, Lipsiae 1898. (repr. Hildesheim 1966), Claudii Ptolemaei GeoŐrapőia, ed. C. Müller, Paris 1883. A kérdéses részek maŐyar-ŐöröŐ kétnyelvű kiadásban ld. FPA I:64–87. — A korábbi földrajzi írók az eŐy Plinius kivételével az áttelepült iazyŐokat (teőát a Kárpát-medencében már őont foŐlalt szarmata törzset) nem ismerik, leŐalábbis akik fennmaradtak. Ennek oka eŐyszerű: vaŐy korábban éltek, vaŐy, mint Pomponius Mela, réŐi adatokból éltek. Plinius pediŐ csak a leŐkorábbi id szak szarmata településterületének két őatárát nevezi meŐ.

1 2

32

Daciából) kiinduló utakról, amelyek távolsáŐbecsléseken alapulnak, és ezek nyolc szarmata “várost” neveznek meŐ. Ezek a következ k (Ptol. Geogr. III 7,2): 1. Az áttelepült iazygok közt ezek a városok vannakŐ Uskenon Bormanon Abiéta Trisson Parka Kandanon Pession Partiskon

43°15’ 43°40’ 43°40’ 44°10’ 43°30’ 44° 44°40’ 45°

48°20’ 48°15’ 48° 47°45’ 47°40’ 47°20’ 47° 46°40’

(Ld. az 1. képet.) A valósáŐos koordinátáktól ezek eltérőetnek, őiszen eŐy becsült útvonalból lettek kiszámítva, amelynek ráadásul a kezd pontja is lehetett pontatlan. Vissza foŐunk térni a valós adatok meŐőatározásáőoz. EŐyel re inkább összpontosítsunk arra, őoŐy a “városok” (természetesen nem iŐazi városok, őanem inkább jelent s útállomások) közt eŐy kiemelkedik a többi közül. Ez azonban Ptolemaios VIII. könyvéb l derül csak ki, amelyet ritkán idéznek – eŐyrészt mert nincs mérvadó szöveŐkiadása, másrészt mert roppant furcsa módon adja meŐ a földrajzi koordinátákat: a őosszúsáŐot az alexandriai őelyi id t l való eltérésben, percben (teőát ívmérték szerint 1/4 fokban), a szélesséŐet a leŐőosszabb nappal id tartamában – amib l természetesen a koordinátát eŐzakt módon ki leőet számolni, csak kissé bonyolult. Ez a könyv összefoŐlalólaŐ véŐiŐmeŐy az eŐész viláŐon, és a kiemelt fontossáŐú városokat mutatja be,3 éspediŐ meŐállapítőatóan f leŐ az I. sz. els felében kiemelteket, teőát vsz. szorosan Marinoson alapszik.4 Ráadásul e “rövid változat” célja is némileŐ más, mint a f műé, a tábla-beosztás mutatja, őoŐy kétséŐtelenül térképhez készült. Ez eŐyúttal bizonyítja, őoŐy már az eredeti Ptolemaios-kiadás is térképpel volt ellátva.5 Nos, a VIII. könyvben eŐy szarmata “város” van kiemelve a többi közül (Ptol. Geogr. VIII. 11): A iazygok közt Bormanon leghosszabb nappala 16h, távolsága Alexandriától nyugat felé 1h5’.6 Ez Pannonia őat fontos őelyséŐéb l ötnek olyanokat sorol fel, amelyek az I. sz. els felében váltak jelent ssé. Nyugaton Emona–Poetovio–Scarbantia (Savaria méŐ nem, teőát az adatsor Claudius el ttinek tűnik!), délen Sirmium–Servitium (aőol a salonai út belépett a provinciába). Ebb l úŐy látszik, a réŐebbi és II. századi méréseket kever II–VII. könyveknél valóban réŐebbi adatokat őasznál, csupán a provinciába sorolást aktualizálja. Kivétel ez alól Mursa, amelynek szerepeltetése Ptolemaios leŐkés bbi adatai közé tartozik, valami miatt kiemelt fontossáŐúnak tartja, és bizonyára az összeszerkesztéskor-aktualizáláskor került bele. ÍŐy teőát nem tekintőet eŐyszerű kivonatnak. Vö. FPA I:82–85. 4 ÖsszefoŐlalólaŐ: Polascőek (1965), f l. pp. 687–690. 5 A szakirodalom a mai napig vitatja, vajon az eredeti Ptolemaios-kiadás tartalmazott-e térképet, vaŐy az középkori eredetű pótlás, összefoŐlalólaŐ ld. Toomer (1975):198. 6 A “párőuzamos kör aránya a délkörőöz” nem mást fejez ki, mint a terület közepére es szélesséŐi kör őosszát az eŐyenlít őöz viszonyítva (ókori tudás szerint az eŐyenlít és a délkör őossza azonos, a föld lapultsáŐáról nem tudtak). A 16 órás leŐőosszabb nappal 49°3’-et jelent (szemben a III. könyv 48°15’ adatával), az alexandriai nyuŐati őosszúsáŐ 1h5’ önmaŐában nem kapcsolőató őelyőez (a III. könyvben olvasőató ptolemaiosi 43°40’ adatáőoz képest 44°15’-nek veőet , de az adott őelyőez tartozó 0 délkör kiszámításáőoz tudnunk kéne, őonnan indult az adatközl útja). EŐyébként ezek az adatok általában szinte értelmezőetetlenül rosszak, Emona, a quad-földi Eburodunum, vaŐy Servitium esetében több fokos meŐmaŐyarázőatatlan elcsúszás (talán írásőiba?) van, naŐyobb területet 3

33

teőát talán az I. sz. els felében-közepén, de leŐkés bb a II. sz. elején a szarmaták leŐjelent sebb településének számított; uŐyanakkor, a térképr l annyit már látőatunk, őoŐy inkább az Alföld északi peremére vaŐy az Északi-kőŐ. területére kellett esnie, nem a közismert sűrű szarmata településterületre. Miért e kiemelt szerep? A név etimolóŐiája adja meŐ. NaŐyjából eŐyetértés van abban, őoŐy a városnév kelta eredetű (teőát a jaziŐok el tt itt élt kelták óta létez település leőet!), és a kelta bormo- ‘őévíz, ŐyóŐyvíz’ szóból ered, amib l az Apollóval azonosított kelta Bormio ŐyóŐyító istenséŐ neve is származik.7 Adódik a következtetés, őoŐy a települést ŐyóŐyvize tette jelent ssé, és őoŐy ennek alapján van esélyünk a tényleŐes őelyének meŐtalálására is. Ha pediŐ a tényleŐes őelyet meŐtaláljuk, akkor eŐy leŐalább 1900 éves Dunán inneni ŐyóŐyvíz-várost, talán fürd várost (bár az sem kizárőató, őoŐy k els sorban ivókúrára őasználták) sikerült azonosítanunk. A őelymeŐőatározás őármas alapon állőat: Ptolemaios térképének elemzésén – az általa meŐadott koordináták mennyiben azonosítőatóak mai őellyel –, a réŐészeti adatokon – vane jelent s szarmata település a térséŐben, az I-II. században –, és azon az alapkérdésen, őoŐy őol van a térséŐben természetes ŐyóŐyforrás, amelyet kétezer éve is ismerőettek. A térképi őelymeŐőatározás azon áll vaŐy bukik, őoŐy valamely római területr l érkez útőoz kapcsolőató-e, uŐyanis a provinciák adatai (eŐymástól füŐŐetlen) mérésekb l, vsz. a formae provinciae közvetítésével kerültek Ptolemaiosőoz, következésképp minden eŐyes provinciában más eltolódással, de eŐyeztetőet k a valós adatokkal: Feőér (2004). A barbár területen minden adat csak becslés, őiszen állami földmér a Őnómónjával ezen a területen nem működőetett (FPA I:90),8 s ennek meŐfelel en itt ritkák az 1°-nál, 30’-nél pontosabb adatok, míŐ a birodalomban, és f leŐ a mediterrán részeken, viszonylaŐ Őyakoriak az 5’ pontossáŐú koordináták, amelyeket méŐ a Őnómónnal is szinte őiőetetlen, őoŐy meŐ leőetett állapítani. A iazygok területe bizonyos fokiŐ kivétel. Ennek okát én abban látom, őoŐy a leírt útvonalak mindkét oldalról a birodalomból indulnak ki, kis távolsáŐúak, és emiatt a szokásosnál pontosabb becslés leőetséŐes. HoŐy útvonalakról van szó, azt iŐazolja, őoŐy a térképen a nyolc településb l néŐy eŐyértelműen eŐy vonalat jelöl ki, amelynek déli kezd pontja Partiskon, amelyet réŐóta a szeŐedi útállomással azonosítanak: Cs. Sebestyén (1926).9 Kérdés, őoŐy az útvonalnak mi a kiindulópontja, amiőez kell viszonyítanunk az adatot.10 Partiskon adatai LuŐióőoz (Dunaszekcs ) viszonyítva értelmezőet ek, amellyel semmiképp nem leőet eŐyséŐes rendszer szerint szemlélni. Sirmium és Mursa adatai azonban eŐyaránt közel azonos őosszúsáŐ mellett +30/40’-cel eltér szélesséŐet ad, méŐőozzá a II. könyv adatánál jobbat. Elképzelőet , hogy ez egy Pannonia Inferior-i mérés valós adata, s őa Bormanon adatát eőőez viszonyítjuk, földrajzi őosszúsáŐban (amennyire eŐyáltalán el tudjuk őelyezni a várost) elfoŐadőatóan illik, de szélesséŐben produkál +1° tévedést. Ez esetleŐ betudőató annak, őoŐy a mindenképpen őeŐyvidéki városban a nap pontos őosszának meŐmérése nem leőetett könnyű feladat. ÖsszefoŐlalólaŐ ezekr l a koordinátákról azt kell mondani, aőőoz túl bizonytalanok és eŐyediek, őoŐy eddiŐi őelymeŐőatározásunkat bármiben is pontosítsák. 7 Vö. Müller in: Ptol. Geogr., ed. C. Müller p. 442.; Holder (1896–1907) I:491–492. 8 Vö. a földmérésr l FPA II:58–59. 9 Partiskon Tisza melletti volta eŐyébként neve alapján nyilvánvaló, s a Maros torkolatáőoz lokalizálását már a XIX. század véŐén C. Müller meŐtette Ptolemaios-kiadásában (p. 441.), ez azonban az útállomás réŐészeti bizonyítékai nélkül circulus vitiosust eredményezne, mivel a LuŐio adataival való összőanŐ tűnt fel neki. 10 Ha meŐ leőet őatározni, ez az út Pannonia Inferiorból, Daciából, esetleŐ (kisebb valószínűséŐŐel) méŐ az eŐyséŐes Pannoniából vaŐy Moesiából lett felmérve, a koordinátákat meŐkísérelőetjük modernre átszámítani. NeőézséŐet okoz, őoŐy Dacia felmérése meŐleőet sen torzra sikerült, és a jelek szerint Ptolemaios Pannnonia Inferior formáját nemiŐen őasználta, őanem a réŐebbi, az eŐyséŐes Pannoniából való adatokat vette át. Lásd FPA I:96–97., Feőér (2004):356–357., 19. j.

34

eŐyértelműen eŐy útvonalra is esik (Havassy [szerk.] 1998:129), teőát azzal eŐyez 25’-es eltolódás van szélesséŐben11. A őosszúsáŐi fok értelmezése viszont neőezebb: LuŐiótól északra, a pannoniai adatsor súlyos őosszúsáŐi torzulást szenvedett (ld. 2. kép). Ezt vsz. Ptolemaios csinálta azért, őoŐy két össze nem ill méréssort a térképen valaőoŐy összetoljon (FPA I:96–97). NaŐy kérdés, őoŐy ezt a torzulást kivetítette-e a szarmataföldi útra is, vaŐy az maradt a valós irányt követ . ÍŐy őát van eŐy a és eŐy b leőet séŐ a mai térképre vetítésnél. Az a esetben az út kb. a Tisza vonalát követi, és Bormanont kb. a mai Füzesabonytól északra lokalizálőatjuk; a b esetben az út átlósan meŐy vsz. Aquincum felé. (Ld. 3. kép) A b változat azonban nem leőetséŐes teljes iránytartással, uŐyanis akkor Parka és Abiéta az imperium területére esnének! LeŐalábbis kb. 1/4 foknyi nyuŐatra való eltolódást mindenképp feltételezni kell, ez esetben Parka, Abiéta a barbár partra kerül, naŐyjából elfoŐadőató aquincumi útvonalon, Bormanon pediŐ valószínűsítőet en Vác térséŐébe. Azt persze nem tudjuk meŐmondani, miért és miért ekkora és mindenütt ekkora-e az eltérés ennél a b1 változatnál. Az a változatnál elfoŐadtuk, őoŐy É-D-i irányban uŐyanúŐy pontos, mint a pannoniai Duna-parti út. Elképzelőet méŐ eŐy átőidaló meŐoldás (c változat), amely a Partiskon– Aquincum útvonalat követi, de a távolságértéket tekinti pontosnak, s a leŐreálisabban elképzelőet ilyen útvonalra (a térképvázlaton pirossal) vetíti rá a közbees településeket. Ez meŐleőet sen jól illik az útvonalra.12 Ha ez igaz, akkor Bormanon a mai Szécsényt l délre kerül. MéŐ őa azt eŐyel re nem is tudjuk meŐmondani, melyik változat az iŐaz, azt eléŐ okunk van állítani: Bormanont kb. ebben a őáromszöŐben kell keresnünk. (Ld. 4. kép.) Alátámasztják-e ezt a térséŐben természetes ŐyóŐyvizek és szarmata települések? El ször nézzük a ŐyóŐyvizeket. (Ld. 5. kép.) Kiemelten szerepelnek azok a természetes őévizek, amelyeknek van információnk réŐi őasználatáról: EŐer, GalŐaőévíz, GyönŐyöspata (Csiffáry 1998:52–54), Kács (aliŐ-meleŐ ŐyóŐyforrásokra is illik a Bormanon név, eléŐ, őa télen soőa nem faŐynak be). De őa kisebb valószínűséŐŐel is, nem feledkezőetünk meŐ a őideŐ ŐyóŐyvizekr l sem, őiszen őa a ŐyóŐyőatást felismerték, Bormio-Apollo isten “városa” már leőetett körülötte. Ezeknek a száma már kifejezetten naŐy, leŐtöbbnek a őasználatát a XVIII. század els feléiŐ tudjuk őitelesen visszanyomozni, de pl. a tari csevicét már a XIII. századtól számontartják: Paládi-Kovács (2006); Csiffáry (2006):414 (els írott adat 1265!). VéŐül teljesen nem vetőetjük el azokat a forrásokat se, amelyeknek népi őaŐyomány számontartja csodatev erejét, de ezt bizonyítani nem leőetett (a térséŐre vonatkozólaŐ ld. Csiffáry 2006) – őa nem is túl valószínű, őoŐy a őaŐyományoknak iŐazuk van, de eŐy-két esetben ez méŐ kiderülőet. Ezek a kis üres körök a térképen. F leŐ a térséŐ keleti felében sok a kínálkozó leőet séŐ; őa rávetítjük ókori eredetű térképünkre (6. kép), látőatjuk, őoŐy a legnehezebb a helyzet a b1 változatnál: itt kicsi az esély szarmata ŐyóŐyfürd re. A c változat esetében féltucat kisebb természetes ŐyóŐyforrás van olyan közelben, ami maŐyarázőató az útvonal pontatlan mérésével, kb. 20 km-en belül – leŐtávolabbi, amit méŐ szerintem el leőet foŐadni, éppen az említett tari forrás. GyönŐyöspata, Kálló (és pláne GalŐaőévíz) már olyan messze vannak, aőova Ptolemaios (illetve a mi feltételesen korriŐált Ptolemaiosunk) a déli szomszéd várost, Abiétát őelyezi, teőát nem túl sok az esély rá. Továbbá, a Bormanon– Abiéta É-D vonalnak f útnak kell lennie, és a nyuŐatra kanyarodó Bormanon–Uskenon vonalnak is, ezek pedig hegy- és vízrajzilaŐ akkor kerülnek loŐikus őelyre, őa kb. 10 km-rel keletre toljuk az utat (ekkora tévedést előiőetünk), és akkor a kérdéses források többséŐe 11 12

Földrajzi őosszúsáŐban viszont –20’ relatív eltérés van, ami leőet a becslés őibája. ÍŐy Pession kb. CsonŐrád, Kandanon CeŐléd térséŐébe esnék.

35

eŐész közel kerül. Miel tt azonban kimondanók, őoŐy ez a valószínű meŐoldás, nézzük meŐ az a változatot is: ezen Bormanon minteŐy 7 km-re van a térséŐ talán leŐjelent sebb és bizonyosan iŐen réŐen őasznált természetes meleŐvizű forrásáőoz, EŐerőez (amelynek történetét eddiŐ 1448-ig tudtuk visszavezetni, és a XVII. században Evlia Cselebi már bizonyosan számon tartotta ŐyóŐyerejét: SuŐár 1965: 120–123), de racionális közelséŐre néőány kisebb jelent séŐű vaŐy kétes forrásőoz is, Kácstól kb. 25 km-re. Ha pedig ezt fogadjuk el, a Bormanon–Abiéta út vsz. a Tarna völŐye fel l érkezik EŐerőez. Nézzük most meŐ a szarmaták eddiŐ ismert településeit is a térséŐben! IŐaz, őoŐy nem bizonyos, őoŐy már történt réŐészeti kutatás Bormanon térséŐében, de mindenesetre valószínű, őoŐy leŐalább valamilyen lelet ismert. A 7. kép bemutatja az eddiŐ azonosított réŐészeti nyomokat a korszakból: tömör vörös jelekkel azt, aőol iŐazoltan I. sz-i, II. sz. els feli szarmata település volt, a kis üres karikák olyan szarmata nyomok, amelyek (leŐalábbis eŐyel re) ezt a korai korszakot nem iŐazolják. (EŐer kiemelt településnek van jelölve, de kérd jellel: a korai szarmata aranykincs, ami erre utal, “EŐer környéki” eredetű, teőát eŐész pontos el kerülési őelye ismeretlen, de a térséŐben kellett leŐyen.) Alá vannak őúzva azok a őelyséŐek, amelyek a ŐyóŐyvizek vizsŐálatánál is szóba jöttek. Látőatjuk, őoŐy szinte mind továbbra is szóba jön – az útvonalak vizsŐálata is azt mutatja: a c változat Abiéta–Bormanon útján sok korai szarmata település leőetett, az a változatén is több fontos. Mivel a település neve kelta etimolóŐiájú, az sem ártana, őa a szarmata települést meŐel zné eŐy kelta (leŐjobb lenne, őa folyamatosan, kés keltából zökken mentesen alakulva át koraszarmatává, de mivel a településnevek fennmaradőatnak id leŐesen lakatlan periódusban is, ennek őiánya sem teljesen kizáró ok13). A viszonylaŐ kevés ismeretünket a térséŐ kelta koráról rávetítve a térképre (8. kép) méŐ mindiŐ nem változik a kép: úŐy tűnik, EŐerben is éltek kés -kelta korban, Tarnak leŐalábbis a környékén (Hellebrandt 1999: 166.), s t a szarmatákőoz eŐyel re nem kapcsolőató, a c változatú Bormanonőoz kilométerszámban leŐközelebbi Sósőartyánban14 is. Az EŐer és Tar közti, eléŐ naŐy számú réŐóta ismert ŐyóŐyforrás környékér l viszont eŐyel re nem ismerünk települést a szarmata korból, íŐy ezek (melyek amúŐy sem jól illeszkednek útvonalra) valószínűtlenek. Nézzük meŐ eŐy összesít térképen, jelenleŐi tudásunkkal döntőetünk-e a kérdésben: melyik ŐyóŐyvizünk volt ismert és szolŐált reŐionális központként az I–II. században. (9. kép). Az eŐyik jó leőet séŐ nyilvánvalóan EŐer. Mellette szól, őoŐy a környék kora-szarmata népesséŐe jelent s, ismerünk innen kés kelta leletet is, és iŐen őanŐsúlyosan az, őoŐy mivel az összes eddiŐ felmerült fürd őely/ŐyóŐyvíz közül itt volt az utókor környezetátalakító tevékenyséŐe a leŐer sebb, itt a leŐkevésbé különös, őa a korai fürd őasználat nyomait elmosta az id . JelenleŐ kevésbé jól tudjuk kirajzolni az utat délre, Abiéta felé, és naŐyon neőéz meŐtalálni északra, Uskenon felé, aőol a településnyomok iŐen őalványak. A másik leőet séŐ pediŐ Tar vaŐy a t le északra es kisebb ŐyóŐyvizek valamelyike. Sűrű a környék kora-szarmata népesséŐe, kés kelta is van, bár a kett együtt éppen mindeŐyik adódó őelyr l őiányzik (eŐyel re); a déli út Abiéta felé Őyönyörűen kirajzolódik. NaŐy őátránya, őoŐy az északi út itt is aliŐ-aliŐ sejtőet , merre futott volna – és őoŐy emberi számítás szerint, őa itt jelent s település lett volna, annak a nyomait az utódok építkezései nem tették volna méŐ A Tarőoz eŐyel re leŐközelebbi feltárt kelta és szarmata lel őelyeken úŐy tűnik, nincs kontinuitás: Tankó (2005). Viszont kevéssel északabbra, a salŐótarjáni medencében méŐ a Kr. u. II–III. sz.-ban is kelta jelleŐű településekkel kell számolnunk: Vaday – Szabó (2008), Vaday (2005). 14 A sósőartyáni ŐyóŐyvíz réŐiséŐér l: Prakfalvi (1993). 13

36

tönkre. Ennek ellenére, úŐy vélem, jelenleŐ mind a két térséŐ, ill. település esélyes arra, őoŐy itt raŐadőassuk meŐ az ókoriŐ visszamen ŐyóŐyvízkultúrát a Dunán innen; a többi felmerült leőet séŐ jóval őalványabb, s a nyuŐati (b) útvonalat aliŐőanem véŐleŐ kizárőatjuk.

37

Irodalom Amm. Marc.: Ammiani Marcellini Res Gestae a fine Corneli Taciti Cs. Sebestyén (1926): Cs. Sebestyén K., A szeŐedi vár leŐréŐibb története, Szegedi Dolgozatok 2:144–157. Csiffáry (2006): Csiffáry G., Csodaforrások, szentkutak emlékei Heves meŐyében. Agria 42:405–423. Csiffáry (1998): Csiffáry G. Ásványvizek, ŐyóŐyfürd k, fürd k Heves meŐyében. Agria 34:33–89. Feőér (2004): Feőér B., Mérési őibás adatokból őelyes véŐeredményt? Claudius Ptolemaios dilemmái. In: . Tanulmányok Bollók János emlékére. Typotex, 2004, 353–356. FPA: Fontes Pannoniae Antiquae. (I. Korai földrajzi szerz k – a római őódítás kora, ed. Kovács P. – Feőér B., Budapest 2003., II. Pannonia története Kr.u. 54-t l 162-iŐ, ed. Kovács P. – Feőér B., Budapest 2004.) Havassy [szerk.] (1998): JaziŐok, roxolánok, alánok, szarmaták az Alföldön. Szerk. Havassy P. (Gyulai katalóŐusok 6.) Erkel Ferenc Múzeum, Gyula. Hellebrandt (1999): M. Hellebrandt, Corpus of Celtic Finds in Hungary III. Celtic Finds from Nortőern HunŐary. Akadémiai, Budapest. Holder (1986–1907): A. Holder, Alt-celtischer Sprachschatz I–III. Leipzig 1986–1907. Paládi-Kovács (2006): Paládi-Kovács A., A Felföld ásványvize: a csevice. Agria 42:11–25. Polaschek (1965): E. Polaschek, Claudius Ptolemaeus. In: PWRE S X, 680–833. Prakfalvi (1993): Prakfalvi P., A sósőartyáni Jodaqua kutatástörténete és földtana. K.n., [SalŐótarján] 1993. Ptol. Geogr.: Claudii Ptolemaei Geógraphiké hyphégésis SuŐár (1965): SuŐár I., Az eŐri meleŐvizű fürd k története, I. Agria 3:119–143. Tankó (2005): Tankó K., Kelta és császárkori barbár település Pásztó, Csontfalván. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2005, 87–88. Toomer (1975): G. J. Toomer, Ptolemy. In: Dictionary of Scientific Biography XI, ed. A. Pitcairn – B. Rush, Scribner’s Sons, New York, 186–206. Vaday (2005): Vaday A., Kazár II. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2005, 99–103. Vaday – Szabó (2008): Vaday A.–Szabó A. SalŐótarján, Bevásárlóközpont. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2008, 5–42.

38

Képek

1. Ptolemaios iazyŐ városai

39

2. Ptolemaios adatainak torzulása a Duna alföldi szakaszánál

40

3. LeőetséŐes útvonalak Ptolemaios alapján

41

4. Bormanon elvileŐ leőetséŐes őelye

5. Természetes ŐyóŐyvizeink Bormanon térséŐében

42

6. Természetes ŐyóŐyvizek és útvonalak eŐybevetése

7. Szarmata réŐészeti adatok Bormanon térséŐében

43

8. Kelta réŐészeti adatok Bormanon térséŐében

9. Bormanon térséŐére vonatkoztatőató adatok összesített térképe

44

45

Kovács Péter1 Istenek Traianus és Marcus Aurelius oszlopán I. Danuvius

Közismert, őoŐy Traianus és Marcus Aurelius diadaloszlopán, amelyeknek frízei a Kárpát-medencei barbárok, a dákok, illetve a Őermánok és a szarmaták elleni Őy ztes őáborúik eseményeit beszélik el, néőány római istenséŐ is meŐjelenik. Victoria istenn alakja választja el két oszlopon közepén a őadjáratokat (LXXVIII. és LV. jelenetek), mindkét oszlop jelenetsorainak elején Danuvius folyamisten figyeli a ponton-őidakon átkel római csapatokat (III. jelenetek) (Fig. 1–2).

Danuvius alakja Traianus oszlopán (Cicőorius nyomán)

1

DSc, PPKE BTK professor

46

Danuvius alakja Marcus Aurelius oszlopán A Traianus-oszlop XXXVIII. és CL. jelenetén pediŐ valószínűleŐ Noxnak, az Éjszaka istenn jének perszonifikált alakja jelenik meŐ. Iuppiter villámával seŐíti az els összecsapás alkalmával a dákok ellen Tapaenál küzd rómaiakat (XXIV. jelenet).

Jupiter Tonans alakja Traianus oszlopán (Cicőorius nyomán) A Marcus-oszlop villámcsoda-jelenetében csak az éŐbolton meŐjelen isteni villám látőató, amint meŐsemmisíti a római tábort ostromló Őermánok fa ostromtornyát (XI. jelenet). Valamivel kés bb a rejtélyes es isten őoz vizet a szomjazó római csapatoknak,

47

illetve elpusztítja az ellenséŐet (XVI. jelenet). Jelen őelyen Danuvius folyamisten alakjával és kultuszával foŐlalkozom. Danuvius kultusza A folyamisten Danuvius kultusza Traianus uralkodása alatt jelenik meŐ, kétséŐkívül a dák őadjáratokkal összefüŐŐésben.2 Els képi ábrázolása a Traianus Vaskapunál történt útépítését meŐörökít , iŐen sérült Tabula Traiana alatt tűnik fel Kr. u. 100 körül (CIL III 8967), aőol eŐy térdel meztelen alak látőató a tabula ansata alatt. AőoŐy már említettem, Danuvius alakja a két oszlopon is meŐjelenik. A Traianus-oszlop III. jelenetében a félmeztelen, szakállas, őosszúőajú öreŐ folyamisten alakja eŐy barlanŐban látőató, amint a őabokból kiemelkedve a folyón a Barbaricumba eŐy kett s pontonőídon átkel római csapatokat fiŐyeli jóindulatúan.3 Baljában őimationt tart, el tartott jobbját a víz alatt tartja. Hajában nád van. A Marcus-oszlop III. jelenetében eŐy naŐyon őasonló alak látőató (kisebb változtatások ellenére nyilvánvalóan ebben is a Traianus-oszlopot utánozza4), de nincs rajta őimation, jobb kezét a víz felett tartja, baljával pediŐ eŐy sziklára támaszkodik.5 A folyamisten fekv alakja Traianus több veretén (aureusok és denariusok) veretén is látőató (BMC III 84– 85, 395–399).

Danuvius Traianus veretén LeŐkés bbi ábrázolása Constantinus eŐyik Róma városi medaillonján látőató (327–333), aőol őátlapon uŐyanaz a szakállas alak jelenik meŐ DANUVIVS körirattal (RIC VII 298), amint az uralkodó által veretett őídon átkel római csapatokat szemléli, akik az eŐykori Dacia PWRE IV (1901) 2132-2133, LIMC III (1986) 343. Cichorius 1896–1900: I. 27, Lehmann-Hartleben 1926:112, Gauer 1977:23, 46, Lepper – Frere 1988:47, 50, Settis 1988:164. 4 A kezd jelenetekőez ld. Beckmann 2011:89-98. 5 Marcus-Säule p. 42, Caprino 1955:82, Coarelli 2008:114. 2 3

48

eŐy részét visszafoŐlalták, illetve meŐépítik Constantiniana Dafne ellener djét (vö. RIC VII 36–37, Constantinopolis).6

Danuvius Constantinus veretén (Alföldi nyomán) Itt kell meŐemlítenem, őoŐy az Ókorban a folyónak eredetileŐ két neve volt: a ŐöröŐök és az aldunai népek által őasznált Ister/Istros, illetve a rómaiak révén ismertebb Danuvius.7 Ahogyan Strabón és Appianos meŐjeŐyzése is mutatja, a két név eŐyszerre is őasználatban volt, a folyó fels szakaszát a Danuviusszal azonosították, míŐ a Vaskaputól a torkolatiŐ tartó rész neve Istros (VII.3.13 and Ill. 22). Természetesen Istrost is folyamistenként tisztelték, mint Ókeanos és Tétőys fiát a ŐöröŐ mitolóŐiában (cf. Hés. TőeoŐ. 337–339), tisztelete a római kort is meŐélte.8 Istrost uŐyancsak szakállás folyamistenséŐként ábrázolták fején két szarvval a folyóról elnevezett város Histria őellénisztikus veretén (Kr. e. 200 körül) (ImőoofBlumer 1923, 218, 110–111). Utóbbi már csak azért is érdekes, mivel Histria és Nicopolis ad Istrum (peregrinus polis, amelyet a dák Őy zelme után Traianus alapított Tőraciában, és méŐ az Ulpia melléknévvel is felruőázta: cf. Amm. Marc. 31.5.16, Jord. Get. 18.101) városok császárkori őelyi verdéiben őosszú éremsorozatok ismertek Antoninus Pius uralkodásától eŐészen III. GordianusiŐ (Histria: Iulia Domna, ElaŐabalus, Tranquillina, Gordianus: LIMC V (1990) 805 Nr. 21–25, Nicopolis ad Istrum: Antoninus Pius, Commodus, Septimius Severus, Caracalla, Macrinus, Diadumenianus, Elagabalus, Gordianus III: LIMC V (1990) 805 Nr. 2–20), aőol a őátlapokon a folyamisten jelenik meŐ. Számunkra ikonoŐráfiailaŐ iŐen fontos, hogy Danuvius alakja uŐyanúŐy jelenik meŐ, mint Traianus veretein: szakállas, fekv , félmeztelen férfialak őimationnal, aki nádat, vaŐy b séŐszarut tart a kezében, rendszerint őajóorr-ra vaŐy ampőorára könyököl, amelyb l víz folyik ki. Alföldi 1926. P. Anreiter, Die vorrömiscően Namen Pannoniens. Budapest 2001, 229–238. A Dunáról szóló antik forrásokőoz ld. B. Feőér – P. Kovács, Fontes Pannoniae Antiquae I. Early geographers – The period of the Roman conquest. Budapest 2005, 12–26. 8 PWRE IX (1916) 2269, LIMC V (1990) 804–806. 6

7

49

Danuvius eŐy pannoniai Őemmán EŐy pannoniai Őemma ábrázolásán uŐyanez az alak jelenik meg alatta Danoàbij felirattal (CIGP 145), ami viláŐosan bizonyítja, őoŐy Istros és Danuvius uŐyanazon folyamistenek voltak. Több vereten és a Őemmán is uŐyanaz az ív, szélt l fútt ruőa jelenik meŐ, amely azt a barlanŐot szimbolizálja, amely az oszlopokon is meŐtalálőató. Mivel minden ábrázolás Traianus kora utánra keltezőet , arcőetypusa nyilvánvalóan az uralkodó éremveretein, illetve oszlopán keresőet . Danuvius ábrázolása természetesen nem sokban különbözik más folyamistenekét l.9 Érdekes módon Danuvius kultusza feliratokon csak Pannonia inferiorban és Raetiában mutatőató ki (ld. az Addendumot).10 Mindőárom pannoniai oltára a őivatalos kultusz része11, az els oltára az aquincumi őelytartói palota területén került el a HajóŐyári-sziŐeten, állítója, Haterius Callinicus pediŐ a tartományi őelytartó, Haterius Saturninus szabadosa volt Marcus Aurelius uralkodása alatt (Tit. Aq. 46).12 A második aquincumi oltár állítója, Vetulenus Apronianus a legio II adiutrix leŐatusa volt Kr. u. 214 után (Tit. Aq. 45).13 A harmadik pannoniai oltár Mursából származik, Danuviusnak és Dravusnak állították ElaŐabalus tiszteletére annak ismeretlen pannoniai őelytartója által (a damnatio memoriae következtében mindkett jük nevét kivésték a feliratról) (CIL III 10263).14 Raetiában Danuvius kultusza ellenben csak maŐánszemélyekőez kötőet , de a risstisseni CIL III 5863 oltárt in honorem domus divinae állították, ami szintén a folyamisten tiszteletének őivatalos jelleŐét mutatja. Danuviusőoz őasonlóan minden naŐyobb, őajózőató folyónak kimutatőató a saját kultusza J. A. Ostrowski, The personifications of rivers in Greek and Roman art. Warsawa – Krakow 1991. A vindobonai CIL III 1435927 oltár kieéŐészítéséőez ld. G. Alföldy, Eine umstrittene Altarinscőrift aus Vindobona. Tyche 26, 2011, 1–22 (korábbi Danuviusra történ kieŐészítés téves). 11 G. Alföldy, Gescőicőte des reliŐiösen Lebens in Aquincum. AArchHung 13, 1961, 105, 107. 12 Fitz 1993–1995:527 Nr. 314. 13 Fitz 1993–1995:1061 Nr. 693. 14 Fitz 1993–1995:1035–1036 Nr. 675. 9

10

50

els sorban a naŐyobb városok kiköt iben, mint Poetovióban és Mursában a Dráva mentén, Neviodunumban és Andautoniában a Száva mentén. Dravus kultusza: CIL III 10263, AIJ 267, Savusnak és Adsallutának állított oltárok: CIL III 3896, 4009, 5138, 11684, AIJ 27, 255, Knezović 2010, 187–193 Nr. 1 (cf. AIJ 557). Savus kultusza (leŐtöbb esetben a őelyi kelta istenséŐŐel, Adsallutával párban) a folyó Őyorsabb, fenti szakaszára korlátozódott DNyPannoniában (Andautonia, Neviodunum), Emona környékén és DK-Noricumban. Ezeknek az isteneknek a tisztelete a folyami őajózást véd jelleŐük miatt els sorban a folyami őajósok és keresked k között terjedt el, de soőasem volt a vota publica része.15 ÖsszeŐezve: Danuvius kultusza Traianus dák őadjárata, illetve diadaloszlopa után, annak őatására terjedt el, de csak a dunai tartományokban, őivatalos jelleŐét pediŐ soőasem vesztette el. Eőőez őasonlóan nem meŐlep módon a pannoniai Siscia verdejének meŐalapítása után (Gallienus által 262-ben16) a város perszonifikált alakával eŐyütt a Savus és Colapis (Kulpa) is meŐjelenik az uralkodó aranyveretein és medaillonjain,17 illetve a sirmiumi születésű Probus császár antoninianusainak őátlapjain SISCIA PROBI AVG körirattal (RIC V 764–766).

M. Šašel Kos, Savus and Adsalluta. ArhVest 45, 1994, 99–122 = Pre-Roman divinities of the Eastern Alps and Adriatic. Situla 38. Ljubljana 1999, 93–119, Knezović 2010. 16 A. Alföldi, Siscia. Vorarbeiten zu einem Corpus der in Siscia ŐepräŐten Römermünzen I. Die PräŐunŐen des Gallienus. Budapest 1931. 17 Ibid., 47 Nr. 2, 14. 15

51

Irodalom Alföldi (1926): Alföldi, A., Die Donaubrücke Constantins des Grossen und verwandte őistoriscőe DarstellunŐen auf spätrömiscően Münzen. Zeitschrift für Numismatik 36:161– 167. Becatti (1960): Becatti, G., La colonna coclide istoriata: Problemi storici iconografici stilistici. Roma. Beckmann (2011): Beckmann, M., The Column of Marcus Aurelius. The genesis and meaning of a Roman Imperial monument. Chapel Hill. Birley (1987): Birley, A. R., Marcus Aurelius. A biography. New Haven 19872. Caprino (1955): Caprino, C. – Colini, A. M. – Gatti, G. – Pallottino, M. – Romanelli, P., La colonna di Marco Aurelio. Roma. Cichorius (1896–1900): Cichorius, C., Die Reliefs der Traianssäule I–II. Berlin. Coarelli (1989): Coarelli, F., La Colonna Traiana. Roma. Coarelli (2008): Coarelli, F., La colonna di Marco Aurelio – The column of Marcus Aurelius. Roma. Depeyrot (2007): Depeyrot, G., Optimo Principi: La colonne Trajane. Wetteren. Depeyrot (2010): Depeyrot, G., La colonne de Marc Aurèle I–II. Wetteren. Ferris (2009): Ferris, I., Hate and War: The Column of Marcus Aurelius. Stroud. Fitz (1993–1995): Fitz, J., Die VerwaltunŐ Pannoniens in der Römerzeit I–IV. Budapest. Florescu (1969): Florescu, F. B., Die Trajanssäule I. GrundfraŐen und Tafeln. Bonn. Gauer (1977): Gauer, W., UntersucőunŐen zur Trajanssäule DarstellunŐsproŐramm Und künstleriscőer Entwurf. Berlin.

Erster

Teil:

Imhoof-Blumer (1923):Imhoof-Blumer, F., Fluß- und MeerŐötter auf Őriecőiscően und römiscően Münzen. RSNum 23:173–-421. Klein (1979): Klein, R. (Hrsg.), Mark Aurel. Wege der Forschung 550. Darmstadt. Knezović (2010): Knezović, I., The worship of Savus and Nemesis in Andautonia. ArhVest 61:187–202. Kovács (2009): P. Kovács, P., Marcus Aurelius’ rain miracle and tőe Marcomannic wars. Mnemosyne Supplements 209. Leiden– Boston. Lehmann-Hartleben (1926): Lehmann-Hartleben, K., Die Trajanssäule. Ein römiscőes Kunstwerk zu BeŐinn der Spätantike. Berlin u.a. Lepper – Frere (1988): Lepper, F. – Frere, S., Trajan's Column. A New Edition of the Cichorius Plates. Introduction, Commentary and Notes. Gloucester. Marcus-Säule: Die Marcus-Säule auf Piazza Colonna in Rom. HrsŐ. E. Petersen – A. von Domaszewski – G. Calderini. Müncően.

52

Morris (1952): Morris, J., The dating of the column of Marcus Aurelius. Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 15:33–47 = Die Datierung der Marcus-Säule. In: Klein 1979, 67–104. Scheid – Huet (2000): La colonne Aurélienne. Autour de la colonne Aurélienne. Geste e imaŐe sur la colonne de Marc Aurèle à Rome. Ed. J. Scőeid – V. Huet. Turnhout. Settis (1988): Settis, S., La Colonna Trajana. Torino. Vulpe (1971): Vulpe, R., Fulgerul lui Iupiter de la Tapae — La foudre de Jupiter Tapae. Apulum 9:571–584. Wegner (1931): Wegner, M., Die kunstgeschichtliche Stellung der Marcussäule. 46:61–174.

JDAI

Wolff (1990): Wolff, H., Welchen Zeitraum stellt der Bildfries der Marcus-Säule Ostbairische Grenzmarken 32:9–29.

dar?

Wolff (1993): Wolff, H., Die Markus-Säule als Quelle für die MarkomannenkrieŐe. In: Markomannenkriege. Ursache und Wirkungen. Brno, 73–83. Zwikker (1941): Zwikker, W., Studien zur Marcussäule I. Amsterdam.

53

Addendum Danuviusnak állított oltárok Pannonia inferior: 1. Tit. Aq. 46 Aquincum Danuvio / Defluenti / Haterius Ca/linicus vo(tum) / [- - -]V[- - -]. 2. Tit. Aq. 45 Aquincum Danuvio / sacrum / [V]etulenus / [A]proni[a]nus / leg(atus) leg(ionis) [II] / [Ad]i(utricis) P(iae) [F(idelis)] / - - - - - 3. CIL III 10263 Mursa Danuvio / et Dravo / [[[pro sa]ut[e] et in[columit]a[te(?)]] / [[[Imp(eratoris) Ca]es(aris) M(arci) Aur(eli) [Antonini div]i]] / [[[Ant]onini [Magni f]il(ii) [- - -]M]] / [[[- - -]I]] / [[[- - -]V]] / [[[- - -]IIEO[- -]]] / [[[- - -]L[- - -]]] / [[[- - -]S[- - -]]] / [[[leg(atus) Aug(usti)] pr(o) pr(aetore) [- - -]]] / [[[- - ]V[- - -]. Raetia: 4. CIL III 5863 Risstissen In h(onorem) d(omus) d(ivinae) / I(ovi) O(ptimo) M(aximo) et Danu/vio ex vot/o Primanus / Secundi v(otum) s(olvit) l(aetus) l(ibens) / Muciano et Fabi/[an]o [co(n)s(ulibus)]. 5. CIL III 11894 Mengen Aram / Danuvio / Q(uintus) Ver(atius?) Avian/us l(ibens) l(aetus) m(erito) / vo(tum) s(olvit). 6. F. Wagner, Neue Inschriften aus Raetien. BRGK 37-38, 1956-57 Nr. 65 Stepperg I(ovi) O(ptimo) M(aximo) / Nept(uno) / Dan(uvio) / Tr(ebius) Profe/[ssus - - -] / - - - - - -

54

55

Jusztin Márta1 A fürd város mint realitás és lehet ség a két világháború közötti Magyarországon

Bevezetés A fürdő és a város szavak valamilyen nyelvtani szerkezetben történ összekapcsolása nem 20. századi és nem is maŐyar jelenséŐ. Némely őíres fürd őelynek a nevében van a „Bad” szó, mint Karslbad esetén, a kés 19. századtól kezdve fürd őelyek törvényben el írt feltételeknek (mint pl. terápiás berendezések és kezelés biztosítása) meŐfelelve jelz ként a nevük elé illesztőették a szót, mint Bad Reicőenőall, vaŐy Bad HomburŐ esetében. FranciaorszáŐban a „-les-bains“, lenŐyel területeken „zdrój” szócskát illesztették a őelyséŐ neve után. Nálunk a fürdő elnevezés f leŐ akkor jelent meŐ a települések neve möŐött, őa a fürd maŐa eŐy település mellett volt találőató, mint például Bártfától néőány kilométerre Bártfafürd , vaŐy Parád mellett Parádfürd . Újonnan kialakított fürd őelyeket – rendszerint iŐen korlátozott infrastruktúrával – fürd telepként említettek. Ezek a kezdeti fürd telepek a kés bbi fejl dés motorjaivá válőattak, összen őettek azokkal a közséŐekkel, amelyek mellett kialakították ket. A fürd város meŐjelölés a két viláŐőáború közötti id szakban terjedt el, els ként és leŐtöbbször Budapesttel kapcsolatban, majd íŐy kezdtek el emleŐetni a sajtóban olyan vidéki városokat, aőol értékes ŐyóŐyvízre bukkantak, de olyanokat is, aőol nem. Felvet dik a kérdés, őoŐy mit is jelölt a fürdőváros elnevezés, mi volt a valós tartalma. Fürd város volt-e Budapest, őa annak tekintették, kik és miért, és őa nem tekintették annak, mik voltak az érveik ellene. Közelebb visz a válaszokőoz, őa meŐvizsŐáljuk, őoŐy kinek állt az érdekében a fürdőváros, de f leŐ a Budapest Fürd város elnevezés őasználata. Budapest Fürd város A gondolat

A „Budapest Fürd város”-Őondolat eredetét a kortársak nem ismerték pontosan. Dr. Gerlóczy ZsiŐmond eŐyetemi tanár, fels őázi képvisel , az OrszáŐos KözeŐészséŐüŐyi Egyesület elnöke 1931-ben dr. Reiner Edét nevezte meŐ ötletadóként. (Gerlóczy 1931) Az elnevezés el ször csak orvosi körökben terjedt el, majd az uŐyanezzel a névvel meŐalakuló, az ötletet tartalommal meŐtölteni szándékozó, 1922-ben alapított Budapest Fürd város EŐyesület (őasonlóan a turizmus szakembereiőez) a f város ŐyóŐyvízkincsében látta a f város ideŐenforŐalmi fejlesztésének els számú tényez jét. A kérdés már a kortársak számára is az volt, őoŐy mi tesz eŐy várost fürd várossá, f leŐ eŐy f város esetében. A Monarcőia fürd kultúrája a két viláŐőáború között méŐ él tapasztalat volt, íŐy értőet , őoŐy a foŐalom értelmezése élénk vitákat váltott ki, aőol az értelmezés attól is füŐŐött, őoŐy milyen szempontból közelítettek a problémáőoz. Jól tükrözi a véleménybeli különbséŐeket Dorner 1

PőD, Budapesti GazdasáŐi F iskola

56

Gyula nyuŐalmazott miniszteri tanácsos felszólalása a Budapest GyóŐy- és Üdül őelyi BizottsáŐ ülésén: a fürd város kifejezést sokan őasználják, bár nem definiált. „[…] mert őa eŐy milliós városban eŐy vaŐy több ŐyóŐyintézet van, attól méŐ nem válik fürd várossá. EŐészen más a fürd telep, s meŐint más a fürd város.” (Dorner 1937:5) Nézete szerint az a város, ill. városrész illetőet a ‘fürd ’ jelz vel, amely a ŐyóŐytényez k körül terül el, és aőol minden köz- és maŐánintézmény, a forŐalomszervezés, közeŐészséŐ, környezeti esztétika minden iŐényt kieléŐít, és az eŐész város a ŐyóŐyítás szolŐálatában áll. Ez eŐy pontosabb, komplexebb meŐközelítés, több szempontot is beemel a foŐalom meŐőatározásába: a természeti adottsáŐokon túl a városias jelleŐet, fürd őöz méltó környezetet, véŐül pediŐ mindezek jövedelemtermel képesséŐét. A tabáni ŐyóŐyszálló építésér l szóló polŐármesteri el terjesztés definíciója szerint „fürd város szorosan véve olyan városias települést jelent, amelyben a lakossáŐ többséŐének a fürd vel kapcsolatos ideŐenforŐalom a kereseti forrása. Ilyen pl. Gastein, Karlsbad, Marienbad, Wiesbaden, Pöstyén…” (El terjesztés… 1937: 125.) Ez esetben a közŐazdasáŐi szempont került el térbe, munkaőelyteremtéssel, jövedelemŐenerálással. Liber Endre a ŐyóŐyítás/ŐyóŐyulás szempontjain túllépve a kisebb fürd ket, a strandfürd ket és uszodákat is beemeli a fürd város kateŐóriájába. (Liber 1934a) A meŐőatározásokból kitűnik a szemléletmódoknak, a fürd város funkciójában, működésében, működtetésében leŐinkább érintett szakmáknak, feladatoknak, valamint a prioritásoknak a sokszínűséŐe, amelyek möŐött szakemberek, szakterületek állnak. E őelyen a turizmus és az orvostársadalom szemszöŐéb l vizsŐáljuk a témát. Az orvosoknál els őelyen a ŐyóŐyítás szerepel, de értelemszerűen felvet dnek infrastrukturális szempontok, s t a beteŐek ŐyóŐyulását el seŐít esztétikus környezet is. Az ideŐenforŐalmi szakemberek számára a ŐyóŐyturizmus a kezelések, kúrák id tartama okán őosszabb tartózkodási id t jelent, szállásőelyb vítési leőet séŐet, új, viszont szűk piaci szeŐmenst. Ezért táŐabban értelmezik a fürd város foŐalmát: a ŐyóŐyvizekre épül , csak a beteŐeknek szóló turizmuskínálaton túl beemelik a foŐalomba a szabadid s turisták szélesebb réteŐét is kiszolŐáló strandokat és uszodákat, valamint a ŐyóŐyulni váŐyókat és eŐészséŐes vendéŐeket eŐyaránt meŐszólító valamennyi szórakoztató intézményt. Az orvosok, az ideŐenforŐalmi szakemberek elvárásainak közös pontja, őoŐy őáttérmunkák és feladatok sorát, mérnöki, őatósáŐi érintettséŐet is feltételeznek, amit „… reális alapokra fektetni a városrendezés feladata.” (Liber 1934b: 461.) A terminolóŐiai bizonytalansáŐ mellett a f kérdést az jelentette, őoŐy Budapest fürd városnak tekintőet -e eŐyáltalán, és őa iŐen, mi teszi azzá. Az err l folyó vitában érvek és ellenérvek sokasáŐát sorakoztatták fel az eŐész korszakban. Budapestet fürd várossá teszik „[…] a különböz típusú és ő fokú forrásai, páratlan fekvése, fejlett ŐyóŐytényez i. […] Nincs méŐ eŐy olyan városa a viláŐnak, amelyben a komoly ŐyóŐytényez k, természeti szépséŐek és eŐyben a szórakozás és üdülés leőet séŐei olyan mértékben volnának eŐyütt, miként Budapesten” érvelt Dr. HabsburŐ József Ferenc királyi őerceŐ a Budapest Fürd város EŐyesület 1927-ben tartott ülésén (HabsburŐ 1927). A MaŐyar Fürd kurír dr. o- . sziŐnójú cikkírója 1928-ban szintén a fürd város jelleŐet foŐadta el, azzá teszik ŐyóŐyvizei b séŐe, az éŐőajlati viszonyok, a szállodák „európai kényelme” (dr. -o- 1928). EŐy évvel kés bb uŐyanott eŐy névtelen szerz a ŐyóŐyvizekben, a ŐyóŐyításban, kezelésben felkészült szakemberekben és a turizmus számára a f város unikális vonzer iben látja Budapest Fürd város lényeŐét (MaŐyar Fürd kurír 1929). A kételyt ellenben jól szemlélteti, hogy az Orvosi Hírlap 1937 tavaszán méŐ mindiŐ csak „Leőet-e fürd város Budapest” címmel indított vitasorozatot. Sok területr l érkezett őozzászólás: orvosok,

57

szállodaiŐazŐatók, városrendezési, építési, műszaki, kormányzati szakemberek írták meŐ véleményüket. Két pontban volt teljes az eŐyetértés: Budapest ŐyóŐyvizekben való ŐazdaŐsáŐában, és a fejlesztésük szükséŐesséŐében. A f város ŐyóŐyvízkincse olyan b séŐes, a források vízmin séŐe, száma és őozama olyan mértékű, ami eŐyedülálló Európában. Ez azonban – mint ennek többen is őanŐot adtak – méŐ nem teszi fürd várossá. Eőőez fejlesztésekre volt szükséŐ: létezett kormányzati akarat, a ŐyóŐyterületeket beőatároló fürd törvény, léteztek szervezetek, szakmai körök, amelyek iŐaz őittel vállalták a munkát. Léteztek viszont komoly őátráltató tényez k is, mint t keőiány, érdekütközések, zavaros tulajdonviszonyok, és f leŐ a Budapest f város fürd város voltából ered diszfunkcionalitás problémái. Az általánosan elfoŐadott nézet az volt, őoŐy „Budapest viláŐváros méŐ elnyeli a fürd várost” (Bilkei Pap 1937). Tény, őoŐy a „nyüzsŐ metropolisz”, a „mondain viláŐváros” mindennapi élete ellentétes volt a fürd k csendes nyuŐalmával, szabályozott életével. A f várost Őyűrűszerűen körbevev Őyárak, ipari neŐyedek, az általuk okozott és az uralkodó szélirány által feler sített léŐszennyezés és rossz leveŐ (Gecs 1937: 3), a városba fújt korom, a kereskedelem, a közlekedéssel járó zajártalom sem éppen a fürd város meŐvalósulása irányába őatottak. A realisták már 1928-ban hangoztatott nézete szerint azonban „[…] a fürd jelleŐet a kereskedelem és ipar érdekeinek a meŐóvásával kell, de eŐyúttal leőet is összőanŐba őozni.” (Szviezsényi 1928: 3) Ezért vált a fürd k fejlesztésének üŐye az orvosi és ideŐenforŐalmi szolŐáltatók üŐyén túl összf városi feladattá. Jelen dolŐozatban csak a két leŐinkább érintett szempontot taŐlalom. A fejlesztés koncepciója

1934-ben a GyóŐy- és Üdül őelyi BizottsáŐ kidolŐozta fejlesztési koncepcióját. Alapját az 1929-es fürd törvényőez kieŐészítésként őozott 1934. évi 9.900 M.E. számú rendelet képezi, ami a f városban őárom területnek enŐedélyezi a ‘ŐyóŐyőely’ meŐnevezést. Eszerint Budapest Fürd város valójában őárom forráscsoport, az északi, a déli és a VárosliŐet, és az ott lév fürd k köré szervez dött volna. A leginkább problémamentesnek a városliŐeti Szécőenyi-fürd t tekintették. A őáború el tt közeŐészséŐüŐyi célokkal emelt ŐyóŐyfürd 1927-ben strandfürd vel b vült. A őatalmas és reprezentatív épület barokkos meŐjelenésével impozáns látványt nyújtott, és kitűn en mutatott fényképeken, ideŐenforŐalmi plakátokon, de meŐdráŐította a fenntartást. A fürd eŐészséŐüŐyi és ŐyóŐyászati szempontból meŐfelelt az iŐényeknek, de nem épült őozzá ŐyóŐyszálló, íŐy azt a kortársak félmunkának tartották. VendéŐköre a f városiakból került ki, csak a strandja számított ideŐenforŐalmi vonzer nek. Az északi centrumőoz a Szent Lukács-, a Császár-fürd , valamint a MarŐit-sziget tartozott. Bár a fürd k földrajzilaŐ eŐy csoportba kerültek, különböz problémákat vetettek fel. A sziget majdnem maradéktalanul meŐfelelt a fürd központ-elképzelésnek. A MarŐitŐyóŐyfürd Ybl eŐyik leŐszebb alkotása volt, a Palatinus szállodával összekapcsolt szanatórium eŐészséŐüŐyi szolŐáltatásai, kiváló személyzete, fizikoterápiás berendezései minden iŐényt kieléŐítettek. A fürd őely-őanŐulat és a kényelem emelése érdekében ivócsarnokot és fedett sétányt építettek, olvasótermet rendeztek be, társalŐót építettek, amelyet a Budapest Fürd város EŐyesület elnöke, dr. József Ferenc királyi őerceŐ nyitott meŐ. Az ünnepséŐ után „[…] az eŐybeŐyűlt el kel közönséŐ […] meŐtekintette a őatalmas terasz el tt létesített Őyönyörű viráŐparkot és percekiŐ szótlanul Őyönyörködött a budai őeŐyekiŐ nyíló felejtőetetlenül szép panorámában.” (MeŐnyitották a marŐitsziŐeti

58

ŐyóŐytársalŐót 1937.) Jól tájolták az épületet, uŐyanis a pesti oldal látképe az újpesti Őyárkéményekkel aliŐőa volt fest inek nevezőet , és meŐmutatta az iparváros-fürd város ellentétet. Ett l a kortársak által is felrótt őátránytól eltekintve a MarŐit-sziŐetet szállodái, a fedett uszoda, az Európa eŐyetlen ŐyóŐyvizes strandjaként őirdetett Palatinus valóban „a leŐbecsesebb ideŐenforŐalmi értékké” tették, aőol a nemzetközi maŐas arisztokrácia, művészek, politikusok élvezőették a Grand Hotel kényelmét. A Szent Lukács- és a Császár-fürd környéke eŐyenesen leőanŐolónak volt mondőató. Közvetlen szomszédsáŐukban szemétlerakó működött, íŐy els számú feladatnak a környék meŐtisztítását és eŐy véd park kialakítását tartották. A meŐszépült parkban álló impozáns Lukács-fürd fényképe már méltán került be a prospektusokba. A fürd őöz tartozó 75 szobás szálloda központi fűtéssel, őideŐ-meleŐ vízzel meŐfelel kényelmet nyújtott a vendéŐeknek. Reumaosztálya 62 fekv beteŐet tudott foŐadni. Szakmai meŐítélése kedvez volt, a korral mindiŐ őaladni tudó ŐyóŐyfürd nek tekintették, amely alkalmas volt külföldi középosztálybeli beteŐek foŐadására is. Nem íŐy a 19. század közepe óta üzemel Császárfürd , ami elavult berendezésével csak a szerényebb közönséŐ iŐényeit tudta kieléŐíteni. A déli fürd központ a Gellért-őeŐy és környéke, „az iŐazi naŐy centrum” lett volna. Azzá tették az akkori szakmai vélekedés szerint a leŐértékesebb ŐyóŐyforrások, a Belvárosőoz közeli fekvése, valamint a Tabán lebontásával értékes, terjeszkedést leőet vé tev területek. A déli centrumőoz a Rác- (1931-t l Szent Imre-), a Rudas- és a Szent Gellért- fürd tartozott. Ez utóbbi kett állami tulajdonban volt, a Szent Imre-fürd t 1935-ben vásárolta meŐ a f város, őoŐy az eŐyértelmű tulajdonviszonyok meŐkönnyítsék az eŐész déli centrum eŐyséŐes fejlesztését. A vásárlás után anyaŐi források és biztos tervek őiányában naŐyobb változtatások nem történtek a fürd n. MéŐ 1937-ben is az olvasőató az „El terjesztésben”, őoŐy „a Szent Imre fürd , mint a Tabán eŐyetlen épen maradt emléke áll ma a Gellért-hegy tövében és várja azt az előatározást, mely jöv jér l intézkedni foŐ.” (El terjesztés… 1937: 39.) A Rudas-fürd re többször is írtak ki tervpályázatot, de az anyaŐi eszközök csak kisebb mértékű beruőázásokat tettek leőet vé. A fürd el tti kis parkban a HunŐaria, az Attila és a Juventus források két kis ivócsarnoka működött, némi fürd őanŐulatot kölcsönözve a környéknek. A déli központ és Budapest ŐyönŐyszeme a Szent Gellért GyóŐyfürd és Szálloda volt, ami bár eredetileŐ is ŐyóŐyszállónak épült, de 1937-re „eŐy ŐyóŐyintézménynek és eŐy nemzetközi naŐyszállónak az eŐyesülése” (El terjesztés… 1937: 47.) lett. MeŐközelítőet séŐe eŐy eleŐáns városi szállodának kedvezett, berendezése, felszereltséŐe kieléŐítette akár az üzleti úton lév vendéŐ, akár a szabadidejét tölt turista, de a ŐyóŐyulni váŐyók iŐényeit is. A Budapesten a Gellért Szállóban meŐszállt amerikaiak levelezéséb l kitűnik a őotel jó meŐközelítőet séŐe és annak a őátránya is, a zaj. „A Gellért Szállodában meŐszállt valamennyi ismer söm iŐen panaszkodott a dunai fronton uralkodó rettent lárma miatt. ÁllítólaŐ reŐŐel néŐy órától kezd d leŐ teljesen leőetetlen […] aludni. Társzekerek és más súlyos járművek szakadatlan sora reszketteti meŐ a Gellért teret és környékét.” (Szentiványi Domokos levele… 1932.) A zajterőelés ŐyóŐyászati szempontból is kifoŐásolőató volt, őiszen a beteŐ, a kúrán lév a csendet keresi. A forŐalom zaját méŐ továbbiak is tetézték, ütköztetve a ŐyóŐyvendéŐ és az eŐészséŐesek érdekeit. A turistaforgalom, a szórakozás, a szórakozóőelyek forŐalma, a őullámfürd mozŐalmas élete zavarta a beteŐeket, míŐ az ket véd szabályok feszélyezték a „víŐanjáró” vendéŐeket (Bilkei Pap 1937). Mindezek ellenére a Gellért fürd fejlesztése – őullámfürd , pezsŐ fürd építése – által a szálloda a Budapest Fürd város Őondolat tökéletes reklámjává vált.

59

A déli centrum Őrandiózus fejlesztési terveiben a fürd k összekapcsolásával, a GellértőeŐy és a tabáni területek bevonásával eŐy valódi fürd központ létreőozása szerepelt. Ez utóbbira több, szerény és annak iŐazán nem mondőató terv is készült. A leŐizŐalmasabb Dr. Temesváry Ern építész elképzelése volt. A bontások után felszabadult területre eŐy több őoldas termálvizű tavat álmodott, a szélén fűtőet öltöz kkel, őoŐy azok eŐész éves őasználatra eŐyaránt alkalmasak leŐyenek (El terjesztés… 1937). Jó leveŐ jével és csodás panorámájával a Gellért-őeŐy is jelent s szerepőez jutott a tervekben. Hasznosításában a meŐközelítését nem csak sétányok és autóutak építésével akarták meŐkönnyíteni, őanem Alpár IŐnác a őeŐy lábától a Citadelláőoz viv siklót tervezett. A tervek között szerepelt a 19. század véŐén a őeŐyen elkezdett parkosítás folytatása. Mindezen elképzelések meŐvalósítására méŐ 1937-ben sem volt eleŐend anyaŐi forrás, és az egyre bizonytalanabb nemzetközi őelyzet miatt id sem. Szintén csak elképzelés marad az északi és a déli centrum fürd inek korzós, részben fedett sétánnyal történ összekapcsolása, ami monarcőiabeli fürd városi őanŐulatot kölcsönözőetett volna a őelynek. Ezek a tervek a forgalom teljes átszervezését iŐényelték, amire esély sem volt. Budapest fürd város érdekeit nem leőetett alárendelni Budapest f város érdekeinek. Érdekek és nézetek a Budapest Fürd város gondolat kapcsán

Az átfoŐó, a meŐlév struktúrákba belenyúló, szabályozásokat meŐváltoztatni kívánó, őosszú távú és esetenként roppant költséŐeket iŐényl fejlesztési tervek mellett – mint már láttuk – léteztek konkrét szakmai elképzelések is, mint a turizmus szakembereinek és az orvosok tervei. A kor turizmuspolitikájában stratéŐiai szerepet szántak a ŐyóŐyfürd knek, a Budapest Fürd város Őondolatnak: a szezonalitás kiküszöbölésének, a tartózkodási id meŐőosszabbításának, a szállásőely-kapacitás növelésének, a termékb vítésnek leőetséŐes eszközét látták benne. Ez részben eŐybeváŐott az orvosok érdekeivel, de léteztek szemléleti különbséŐek, őanŐsúlyeltolódások is. Ilyen kérdés volt, őoŐy kik a ŐyóŐyvizek őasznosításának els dleŐes kedvezményezettjei. Méltánytalan lenne a turizmus vezet szakembereit vagy a szolŐáltatókat szociális közömbösséŐŐel vádolni, az viszont tény, őoŐy a külföldi vendéŐek felé fordulást olyan árpolitika kísérte, őoŐy az árakat a maŐyar vidék ŐyóŐyfürd re szoruló publikuma nem könnyen tudta meŐfizetni. A szociális érzék is motiválta az orvostársadalom érintett részét, amikor a fejlesztések eŐyik kiemelt területének jól felszerelt fürd kórőázak létesítését jelölték meŐ, aőol az „alsóbb néposztályok” ŐyóŐyítására is sor kerül. Másik érvük a fürd kórőázak mellett, őoŐy a kutatás a szakmai fejl dés alapja, csak az objektív méréseken alapuló eredmények képesek bizonyítani eŐy-egy fürd őatását, és csak ilyen tudományosan is meŐŐy z érvek rendelkeznek valódi meŐŐy z er vel. Ennek érdekében minden fürd mellett eŐy kis fürd kórőázat, vaŐy leŐalább eŐy kis kórőázi osztályt kell létesíteni. Mások kutatóintézet felállításáért, balneolóŐiai eŐyetemi tanszékért szálltak síkra. Az Orvosi Közélet 1936. decemberi számában meŐjelent cikk írója mindkett párőuzamos meŐvalósítását követeli, „mert csak íŐy remélőet , őoŐy Budapest Fürd város és a többi maŐyar ŐyóŐyőely nemcsak természeti kincseinél foŐva, őanem elismert szaktudományi őírneve révén is felkelti az eŐész viláŐ orvosainak fiŐyelmét.”(-sz.n. 1936) Ez elŐondolkodtató érv volt a turizmus szakemberei számára is, akik az eŐész korszakban minden leőetséŐes utat és módot felőasználtak az ideŐenforŐalom propaŐálására. Dr. Bilkei Pap Lajos fürd orvos, reumatolóŐus szakorvosi precizitással seŐített a f város

60

marketing-pozicionálásában. Nézete szerint Budapest GyóŐyfürd várost kellene őirdetni, ezzel is őanŐsúlyozva, őoŐy „[…] Budapest els sorban ne arról leŐyen ismert, […] őoŐy itt naŐyszabású fürd kultúra és fürd élet van, őanem bele kell vinnünk a őazai és az európai közvéleménybe, őoŐy Budapesten bizonyos beteŐséŐekb l a fürd kezelések útján meŐ leőet ŐyóŐyulni” (Bilkei Pap 1938: 85), és íŐy Budapest mint a reumás beteŐséŐek ŐyóŐyfürd városa a leŐels és leŐmaradandóbb ideŐenforŐalmi attrakció leőet. A fürd orvosok fejlesztési céljai között elvétve szerepelt a ŐyóŐyszálloda építésének a követelése. Ha szóba is került, inkább a fürd orvosi státusz, munkaőelyteremtés szempontjából. Annál inkább fontos volt a téma a turizmus számára. A ŐazdasáŐi viláŐválsáŐot követ en Budapest divattá vált, és f idényben zavaró elszállásolási neőézséŐek léptek fel. MaŐas színvonalú ŐyóŐyszálló építését szívesen látta volna a szakma, már csak azért is, mert a kezelések őoltszezonban is folytatódnak. A fürd orvosok szót emeltek a már említett diszfunkciókból ered környezeti terőelések ellen is: csendet, nyuŐalmat, jó leveŐ t akartak a beteŐeiknek, és inkább zavarónak érezték a f városi nyüzsŐést. Nem íŐy a turizmus szakemberei. Számukra Budapest kulturális élete, szórakozási leőet séŐei kieŐészít programot jelentettek a gyóŐyulást keres knek. „Budapest fürd város foŐalmában benne vannak az összes ŐyóŐyfürd k és a fürd vendéŐek szükséŐletét, szórakoztatását és kényelmét szolŐáló összes intézmények.” (El terjesztés… 1937. 125.) Az orvosi kar bírta a Budapesti Központi GyóŐy- és Üdül őelyi BizottsáŐ támoŐatását. MíŐ az orvosok a fürd orvosi szakképzésért őarcoltak, a fürd k szakszemélyzetének tanfolyami képzését a BizottsáŐ vállalta fel. Tudományos és társadalmi kapcsolatait felőasználva a f város fürd életével kapcsolatos konŐresszusok és kiállítások szervezése is a feladatai közé tartozott. A fürd üŐy lényeŐes pontja volt a propaŐanda. Ezen a téren is eŐybeváŐott az orvosok, a fürd k és az ideŐenforŐalmi szervezetek és szolŐáltatók érdeke. Két fontos esemény is ráirányította a külföld fiŐyelmét Budapest Fürd városra: az OrszáŐos Fürd üŐyi Kiállítás 1933 tavaszán, majd a naŐysikerű I. Nemzetközi Fürd üŐyi KonŐresszus 1937 októberében, amelynek szervezését a Budapest Fürd város EŐyesület vállalta maŐára. Az EŐyesületnek réŐi váŐya volt, őoŐy MaŐyarorszáŐ balneolóŐiai értékeinek nemzetközi őírnevet és elismertséŐet szerezzen. Ezért már 1922-ben (!) létre akarták őozni a ŐyóŐyfürd k nemzetközi eŐyesületét. Az akkor semmi realitással sem bíró terv meŐvalósulására a kongresszus teremtett leőet séŐet. Az eredeti célkitűzésen módosítva eŐy nemzetközi balneolóŐiai eŐyesület meŐalakításáért szálltak síkra, sikerrel. Budapest székőellyel meŐalakult a Nemzetközi BalneolóŐia EŐyesület, és a f várost nemzetközi ŐyóŐyfürd nek ismerték el (Szviezsényi 1963: 14). Bár a feszült nemzetközi őelyzet nem kedvezett a további érdemi munkavéŐzésnek, de budapesti meŐalakítása mindenképpen presztízs-értékkel bírt, és úŐy vélték, őoŐy Budapest Fürd város Őondolat joŐosultsáŐát és életképesséŐét bizonyította. A fürd város-szlogen elterjedése A Városok Lapja 1926. január 15-i számának két címe is – „Debrecen mint fürd város” és „Hajdúszoboszló fürd város lesz” (Városok Lapja 1926a), UŐyanez az újsáŐ 1928. október 1-i (Városok Lapja 1928b) számában ad őírt EszterŐom fürd várossá fejlesztésér l, 1929. május 1-én pediŐ Sopronról mint fürd városról ír. (Városok Lapja 1929) Néőány kiraŐadott példa mutatja azt a feltűn jelenséŐet, őoŐy az els viláŐőáború után milyen felkapottá vált a fürd város kifejezés.

61

Az áttekintett források nem fedik fel a fürd városok iránti fokozott érdekl dés okait, de a jól őanŐzó „Budapest Fürd város” elnevezés példájából, a turizmus őelyzetéb l és az utazási szokásokból ki leőet következtetni a maŐyarázatát. Az orszáŐ Trianonban elvesztette a őáború el tti ideŐenforŐalmi kínálatának leŐfejlettebb területeit, a Tátrát és a ŐyóŐyfürd ket. UŐyanakkor a ’20-as évek ŐazdasáŐi konszolidációját követ en újra felélénkült az utazási kedv, de a desztinációk maradtak a réŐiek – vaŐyis zömében azok a fürd őelyek, amelyek immáron külföldnek számítottak. Ezzel tetemes pénz áramlott ki az amúŐy is rendkívül súlyos pénzüŐyi őelyzetben lév orszáŐból. Ezt leküzdend az ittőoni kínálat meŐteremtése volt a cél, f leŐ a vidék bevonásával, amire (elvben) iŐen alkalmas volt az orszáŐ termálvízkincsének kiaknázása. Ennek a törekvésnek voltak furcsa oldalőajtásai, mint a csak klimatikus adottsáŐokkal rendelkez Sopron fürd városként való emleŐetése. SzintúŐy nélkülözte a reális alapokat Debrecen polŐármesterének az a víziója, őoŐy a várost „viláŐfürd vé” teŐyék, miközben azon folyt a vita, őoŐy a NaŐyerd be tervezett uszodában őonnan lesz a víz: furasson a város kutat, vaŐy eŐész eŐyszerűen vezessék oda a őajdúszoboszlói vizet, mert a környezet alkalmas arra, őoŐy ott fürd t építsenek. Nyilvánvaló, őoŐy mindkét városban őiányozott a fürd várost meghatározó feltétel, mert aőőoz nem rendelkeztek meŐfelel természeti adottsáŐŐal. A soproni tudósítás szöveŐében már nyaraló-, és nem fürd városról van szó, eŐészen pontosan eŐy szanatórium felállításának a tervér l. A cím ett l füŐŐetlenül tanulsáŐos, mert jól mutatja a fürd város elnevezés fiŐyelemfelkelt reklámértékét. Más volt a őelyzet Hajdúszoboszló esetében: 1080 méter mélyr l feltör 73 fokos, mennyiséŐében, min séŐében, ŐyóŐyőatásában páratlan vizet találtak, íŐy a fürd város létreőozásának komoly realitása volt. A kiépítés tervei és folyamata jól mutatja, őoŐy a természeti adottsáŐon túl miben is látták a fürd város lényeŐét, ill. őoŐyan akarták létreőozni azt. A fürd se 1903-ban nyílt meŐ, de ez méŐ nem volt más, mint a őelyi szikes tavak sós vize, amelybe a környék lakossáŐa őétvéŐeken kijárt meŐmártózni, elüldöŐélni. A Városok Lapja már az 1925. decemberi számában meŐírta, őoŐy Hajdúszoboszló a maŐa erejéb l fürd teleppé fejleszti ki a forrás környékét. (Városok Lapja 1925) NéŐy őónappal kés bb már a fejlesztés költséŐeir l jelent meŐ tudósítás, a városrendezést említve els őelyen, folytatva az infrastruktúra kiépítésével: jó utcaburkolat, viláŐítás, a közterek állandó tisztántartása, ami keserű meŐállapításuk szerint több pénzt visz el, mint őasznot őajt. 1927-ben újra elszánt őanŐú címmel érkezik a őír: „Hajdúszoboszló fürd város lesz”. (Városok Lapja 1927: 263.) Ezek a tervek a fürd fejlesztéséb l indultak ki: a meŐlév fürd modernizálása, eŐy kényelmet és szórakozást nyújtó több száz szobás (!) és eŐy olcsóbb szálló építése „a szeŐényebb néposztály számára.” (Uo.) Fürd épületet, kád-iszap- és szénsavas fürd t akartak építeni, és a fürd környékét parkosítani. A valósáŐ ezzel szemben az, őoŐy naŐyon eŐyszerű, őomokos aljú medencéket tudtak csak építeni, és néőány élelmes őelyi lakos a saját őázába kádfürd t épített, aőová lajtos kocsikkal őordták a fürd vizét a vendéŐeik számára. 1928-ban ismét naŐy nekibuzdulás történt, meŐkezd dtek a munkálatok, „amelyek Hajdúszoboszlót az orszáŐ leŐmodernebb fürd városává foŐják emelni” (Városok Lapja, 1928a: 98). A fejlesztés több területet is érintett: betonból új medencéket, zuőanyokat, teniszpályákat építettek, kabinokat, iszapfürd t. Tervezték az ideŐenforŐalmi infrastruktúra fejlesztését, szállodákkal, vendéŐl kkel, cukrászdával. A fürd mellett csónakázótavat és további 120 őoldat akartak parkká létesíteni. A város szándéka volt, őoŐy a fürd mellett villatelep jöjjön létre, 1928-ban ki is adtak 62 építési enŐedélyt. A fürd környékét a várossal

62

3 km őosszú, 10 méter széles autóút kötötte össze, és eŐy locsolóautót is rendeltek a portalanításra. 1932-ben a városban már 8 taxi, eŐy 38 személyes autóbusz és őat bérkocsi is a rendelkezésére állt. ÚŐy tűnik, őoŐy a város nemcsak az 1929-es törvény paraŐrafusaiban meŐőatározott ŐyóŐyőelyi kritériumoknak felelt meŐ, őanem olyan fejl dést is mutatott, amely nem kérd jelezte meŐ a fürdőváros meŐjelölést. Összegzés A fürd városokról szóló közel két évtizedes vita f leŐ a „Budapest Fürd város”elképzelés kapcsán ünnepi és emelkedett pillanatokőoz jutott uŐyan, de nyuŐvópontra nem. Túl sok területet érintett eŐyszerre, túl sok volt a partikuláris, sokszor eŐymással össze nem egyeztetőet érdek. A fejlesztés mellett leŐelkötelezettebben érvel k az orvosok és a turizmus szakemberei közül kerültek ki. Mindkét szakmának érdekében állt, őoŐy a továbblépésőez anyaŐi forrásokőoz jussanak, íŐy keresték és meŐ is találták a kapcsolódó pontokat, őoŐy a leőet séŐb l realitás váljék. A „Budapest Fürd város”-Őondolat realitását meŐadta a páratlan ŐyóŐyvízkincs, a képzett orvosok, a balneolóŐiai képzés bevezetése az eŐyetemre. A turizmus számára maŐas színvonalú, viláŐviszonylatban is eŐyedülálló termék kialakítását tette leőet vé. Az érdekek sok területen átfedték eŐymást, mert ami (pl. eŐy új reuma-kórőáz) az orvosokat kutatási leőet séŐekőez juttatta volna, az a turizmus számára a vendéŐszám, eltöltött id tartam statisztikáiban jelentett volna pozitívumot. A ŐyóŐyszálló is ezt az álmot valósította volna meŐ. A viták az alapvet en eŐymásra utalt két szakma között nem is a fejlesztés szükséŐesséŐében, őanem inkább a kedvezményezettjeiben voltak. Az orvosok joŐŐal képviselték a közjó érdekeit, de a turizmus szakemberei álláspontját is értőet volt, mert k az orszáŐba ezúton beáramló (és ittőonról nem kiáramló) összeŐeket látták. Mint aőoŐy számtalan fórumon előanŐzott, leírták, ezt is várták t lük. Mindkét szakma képvisel i eŐyetértettek abban, őoŐy Budapest mint f város nem tud meŐfelelni eŐy valódi fürd őely követelményeinek, bár ezt tompította a törvényben kijelölt ŐyóŐyőelyek területeinek a meŐőatározása, ami több pénz és id esetén komoly eredmények elérését tette volna leőet vé. „Budapest Fürd város” a f városi turizmus számára naŐyon jól kitalált, unikalitást közvetít szloŐenné vált. Pozicionálta a f várost Európa turisztikai térképén. A fürd város eŐyediséŐet közvetít őatására fiŐyeltek fel a vidéki városok vezet i is. RenŐeteŐ város kezdett bele strand építésébe, a balatoni üdül őelyek a víz mesés őatásairól írtak katalóŐusaikban. Az újonnan felfedezett termálvíz kiőasználásában eŐyedül Hajdúszoboszló ért el eredményeket a fürd várossá válás útján. A vízkincs mint realitás és leőet séŐ adott volt Budapesten éppúŐy, mint az orszáŐ számos pontján. Realitás volt viszont (a f város esetében a diszfunkcionalitás), a t ke őiánya, a őosszú meŐtérülési id , ami az eŐyre fenyeŐet bb nemzetközi őelyzet miatt méŐ inkább visszafoŐó tényez t jelentett, és ezek a tényez k csökkentették a leőet séŐek kiaknázását.

63

Irodalom - sz.n.: (1936) Fürd kórőáz és balneolóŐiai kutatóintézet kell Budapestnek! Orvosi közélet 1936. december; V. évf. 12. sz. 6. Bilkei Pap, L. (1937): Lehet-e fürd város Budapest? Orvosi Hírlap 1937. május; II. évf. 17-18. sz. 2. Bilkei Pap, L. (1938): Budapest Fürd város és a reuma elleni küzdelem. In A magyar idegenforgalom évkönyve, IdeŐenforŐalmi ÚjsáŐírók Szindikátusa, 85-–87. Dorner, Gy. (1937): Hozzászólás a Budapest Központi GyóŐy- és Üdül őelyi BizottsáŐ ülésén. Orvosi Hírlap 1937. június; II. évf. 23-24. sz. 5. dr. -o- (1928): Budapest fürd város múltja. Magyar Fürdőkurír 1928. október 15.; I. évf. 1. sz.: 11–14. Előterjesztés a székesfőváros idegenforgalmának és fürdőinek fejlesztéséről és a Tabánban gyógyszálló építéséről. 1937 Különnyomat Gecs , J. (1937) Hozzászólás a „Leőet-e fürd város Budapest? c. vitáőoz. Orvosi Hírlap 1937. május 11.; II. évf. 17-18. sz. 3. Gerlóczy, Zs. (1931): Budapest Fürd város a testnevelés és a közeŐészséŐüŐy szolŐálatában Különnyomat az „Egészség” 1931. füzetéb l, 5. HabsburŐ József Ferenc Dr. (1927): Tájékoztató el adás az 1927-i Nemzetközi fürd üŐyi és IdeŐenforŐalmi Kiállításról, külföldi útjáról. Népegészségügy 1927. november 1.; VIII. évf. 21-22. szám, Különnyomat a Népegészségügy 1927. november 1-i számából. 1460. Liber, E. (1934a): Budapest Fürd város kialakulása. In Tábori, K. (szerk.) Idegenforgalmi Könyvtár. Budapest, 59–81. Liber, E. (1934b): Budapest Fürd város kialakulása különös tekintettel a székesf város közséŐi fürd politikájára II., Statisztikai Közlemények 81: 461. MaŐyar Fürd kurír (1929): N.N. A magyar Franzensbad, Magyar Fürdőkurír 1929 január; II. évf., 16-21. MeŐnyitották a marŐitsziŐeti ŐyóŐytársalŐót. Orvosi Hírlap 1937. május 11.; II. évf. 17-18. sz. 6. Szentiványi Domokos levele amerikai ismerősei tapasztalatairól 1932. In Budapest Székesf város IdeŐenforŐalmi Hivatal, Általános iratok. Budapest F város Levéltára IV. 1501.b. 96. doboz Szviezsényi, Z. (1928) A fürd törvény és „Budapest Fürd város”. Magyar Fürdőkurír I. évf. 2. sz. 3. Szviezsényi, Z. (1963): Budapest, a kétezer éves fürdőváros 1963. Minerva Kiadó, Budapest Városok Lapja (1925): N.N. 1925. december 1.; XX. évf. 23. sz. 213. Városok Lapja (1926a): N.N. Hajdúszoboszló fürd város lesz. Városok Lapja 1926. október: 18., XXI. évf. 2. sz. 21.

64

Városok Lapja (1926b): N.N. Debrecen mint fürd város. Városok Lapja 1926. január 15; XXI. évf. 2. sz. 18. Városok Lapja (1927): N.N. Hajdúszoboszló fürd város lesz. Városok Lapja 1927. december 15.; XXII. évf. 26. sz. 263. Városok Lapja (1928a): N.N. Modern fürd telep épül Hajdúszoboszlón. Városok Lapja 1928. április: 15.; XXIII. évf. 8. sz. 98. Városok Lapja (1928b): N.N. EszterŐomot fürd várossá fejlesztik. Városok Lapja 1928 október 1.; XXIV. évfolyam 21-22. sz. 245. Városok Lapja (1929): N.N. Sopron mint fürd város. Városok Lapja 1929. május 1.: XXIV. évf. 10. sz. 130.

65

Bártfai Endre GyörŐy1 – Sass Enik

2

Kárpátaljai fürd városok a turizmus szolgálatában az 1930-as évek végén

Bevezetés MaŐyarorszáŐot a természet b kezűen látta el ŐyóŐyvizekkel, melyek évszázadok óta szolŐálják a ŐyóŐyulás, ŐyóŐyítás leőet séŐét az itt él embereknek és ide látoŐató külföldieknek. Hazánk fürd inek története a római id kben kezd dött, ennek emlékei a mai Budapest területén több őelyen is meŐtalálőatóak. A középkorban Mátyás király idején a Gellért-őeŐy lábánál lév forrásnál már királyi fürd üzemelt, a török őódoltsáŐ alatt fürd k sora épült, melyek közül néőány ma is foŐad vendéŐeket. A XVIII. és XIX. században a természetesen feltör vizeket őasználták, majd a XIX. század véŐén már mesterséŐes fúrásokkal őozták felszínre a ŐyóŐy- és ásványvizeket. A történelmi MaŐyarorszáŐ területén a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken is számos városban, nyaralóőelyen működtek ismert és elismert ŐyóŐyfürd k. A trianoni szerz dés következményeként ezek jelent s része elszakadt az anyaorszáŐtól, de a nemzetközi politikai események következtében az 1930-as évek második felében – az els bécsi döntés következtében – a Felvidék, Kárpátalja és Erdély eŐy része „őazatért”. Az itt találőató fürd intézmények, a rájuk épül szállásőelyek ismét bekapcsolódtak a belföldi turizmusba. Tanulmányunk célja bemutatni Kárpátalja elismert fürd városait, ŐyóŐyfürd it, az ezekőez kapcsolódó szállásőelyi szolŐáltatásokat, létesítményeket az 1930-as évek véŐén. Áttekinteni a ŐyóŐyvizek összetételét, a különböz beteŐséŐek ŐyóŐyításában kínált leőet séŐeit. VizsŐálni, őoŐy miért nem fejl dtek az ezt meŐel z közel két évtizedben, milyen fejlesztéseket kezdeményeztek a maŐyar őatósáŐok a őazai turizmusba való bevonásuk érdekében. Kutatásunk módszertanát f ként a különböz korabeli publikációk feldolŐozása jelentette. Két, 1939-ben meŐjelent mű szolŐáltatta az alapadatokat: Az Utas könyve II. kieŐészít füzete Kárpátaljáról, valamint Papp Ferenc A hazatért Felvidék és Kárpátalja gyógyforrásai és gyógyfürdői című, a Földtani Értesít 3. számában meŐjelent írása. Ezek mellett Kárpátalja turizmusának történetét bemutató tanulmányok, korabeli újsáŐok és levéltári adatok, a őelyszínen tett látoŐatások során szerzett adatok elemzése. MeŐ kell említenünk – és eŐyben köszönetet mondanunk is értük – a májusi kunszentmiklósi „Fürd városok” konferencián előanŐzott el adásunkkal kapcsolatban M. Kiss Sándor professzor úr és Galambos István által adott értékes iránymutatásokat, melyek seŐítettek új Őondolatok és források felkutatásában, felőasználásában. Nem titkolt szándékunk, őoŐy őiánypótló ismereteket mutassunk be a szakmának, valamint őoŐy átfoŐó képet alakítsunk ki Kárpátalja ŐyóŐyfürd ir l, fürd ir l, azok ŐyóŐyászatban kiaknázőató leőet séŐeir l, az ezekre épül szállásadásról, vendéŐlátásról. 1 2

PhD-őallŐató, PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallŐató, PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola

66

A célterületŐ Kárpátalja Kárpátalja rövid geográfiai leírása

A Magyar-medencét északról őatároló őeŐyvidéket a őeŐyek közé foŐlalt medencékkel eŐyütt nevezzük Felvidéknek. Az Északkeleti-Felvidék a Zborói-őáŐótól a Borsai-őáŐóiŐ terjed. „Ezt az Északkeleti-felvidéket őelytelenül Kárpátaljának nevezik, de őisz ez nem alja a Kárpátoknak, őanem maŐuk a Kárpátok és Kárpátalján laknak a székelyek is meŐ a szlovákok is, teőát az elnevezés őelytelen.” – mondta Cőolnoky Jen (1943) MaŐyarorszáŐ ideŐenforŐalmi földrajzáról szóló el adásában. A területet ennek ellenére íŐy nevezik azóta is. Az Északkeleti-Felvidék eŐyszerű szerkezetű, az Északkeleti-Kárpátokból és az el ttük őúzódó vulkánsorból áll. A Kárpátokra itt a őomokk övezet jellemz , mészk övezet csak néőány őelyen találőató. A őeŐyséŐ kristályos vonulata csak a Tisza völŐye és a Szeredna patak között bukkan el , Raőó és NaŐybocskó térséŐében, két leŐmaŐasabb őeŐytet je a Pop-Iván (1940 m) és a TorojáŐa (1939 m). Eőőez a területőez őasonlóan a őajdani tönkjelleŐ uralkodik a őomokk övezetben. A őomokk őeŐyséŐ teljesen lepusztult, majd eŐy tömeŐben kiemelkedett iŐen lapos őajlású boltozatként. EŐyőanŐúsáŐát a folyók völŐyei törik meŐ. Az Északkeleti-Kárpátok lábánál véŐiŐőúzódó vulkánsor a Viőorlát-Gutin sorozat. A Kárpátok vízválasztójáról lefutó folyók a vulkánsorozat kapuin keresztül jutnak az Alföldre. A vulkánsorozat fiatalabb vulkánossáŐ, andezit-, trachit- és riolit-vulkánok széles övezete. Els csoportja az 1074 m maŐas Viőorlát a Laborc és az UnŐ völŐye között, a második a Makovica és a Szinyák (1014 m) az UnŐ és a Latorca között, őarmadik a Borló-Gyil (1085 m) a Latorca és a Borsova között, neŐyedik a NaŐyszöll si-őeŐyek (878 m) a Borsova és a Tisza között, ötödik az Avas-K őát a Tisza, a Szamos és az Izába öml Mára-patak között. A sorozat őatodik taŐja a Gutin (1447 m), mely a leŐmaŐasabb a sorozatból. A vulkánsor és a őomokk övezet között őosszanti mélyedés őúzódik, melyben a őomokk őeŐyséŐb l lefutó patakok meŐakadnak, és többen eŐyesülve őaŐyják el azt. ÍŐy például az unŐvári-kapun az UnŐ, a vele eŐyesül Lyutaval és Turjával. Több patakkal eŐyesül a Latorca, a Borsova és különösen a Tisza. A őosszanti völŐy itt a leŐszélesebb, ezt Máramarosi-medencének nevezik, az Iza és a Tisza jelöli. Ebbe fut bele a Visóval Őyarapodott Fels -Tisza, a Kiszva, a Szeredna-Szoporka, a Tarac, a Talabor és a NaŐy-ÁŐ. A vízválasztó vonal széles, lapos őeŐyőátakon nyúlik véŐiŐ, a patakok itt méŐ nem váŐtak mély völŐyeket, ennek következtében a őáŐók aliŐ alacsonyabbak a környez őeŐytet knél, könnyen járőatók. Ismertebbek a Zborói-őáŐó (559 m), a Beszkid-őáŐó (584 m), az UzsokiőáŐó (889 m), a Vereckei-őáŐó (841 m), a Tatár-őáŐó (931 m) és a maŐas Borsai-őáŐó (1418 m). A őeŐyséŐ maŐas tet i sorakoznak a réŐi őatár mentén. A Halics (1335 m) az UzsokiőáŐótól északnyuŐatra; a Pekuj (1407 m) a Vereckei-őáŐótól nyuŐatra, a Csornarépa (1289 m) a őáŐótól keletre. Folytatva a sort, a PopáŐya (1742 m) a Talabor forrásainál, t le keletre a Szepola (1818 m); a Tatár-őáŐótól nyuŐatra a Csornakleva (1723 m), délre a Hoverla (2058 m), ett l nyuŐatra a Pietrosz (2022 m), majd délre a Pop-Iván (2026 m). A őomokk övezet elnevezése leŐőelyesebben a következ : a Zborói-őáŐótól a LupkoviőáŐóiŐ Erd s-Kárpátok, a Lupkovi-őáŐótól a Vereckei-őáŐóiŐ Keleti-Beszkidek, a VereckeiőáŐótól a Borsai-őáŐóiŐ Máramarosi-őavasok, és az Alsóvereczke környéki őeŐyvidék a Verőovina. A őomokk övezet és a vulkánsor között találőató néőány mészk szirt, melyek közül a Homonnai-szirt a leŐjelent sebb. A Máramarosi medencében a miocénkori

67

őomokk ben és aŐyaŐban naŐy sótelepek vannak, bányászatuk Aknaszlatinán, Rónaszéken és AknasuŐataŐon folyik (Cőolnoky 1929). A célterület történelmi bemutatása

Kárpátalja 1918-iŐ a történelmi MaŐyarorszáŐ része volt. Területét néŐy vármeŐye: Bereg, Máramaros, UŐocsa és UnŐ alkotta. BereŐ a réŐi tiszántúli kerületben a Tisza jobb partjának eŐyik vármeŐyéje volt, 3 783 km2 területtel. Határai északon Galícia, keleten Máramaros, UŐocsa meŐyék, délen Szatmár meŐye, nyuŐaton Szabolcs és UnŐ meŐyék voltak. NépesséŐe 1910-ben mintegy 235 000 volt. Máramaros vármeŐye az orszáŐ leŐnaŐyobb – 9 716 km2 területű – törvényőatósáŐa volt, Galícia, Bukovina, BereŐ, Szatmár, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód meŐyék között. Lakóinak száma 1910-ben 360 000 körüli volt. Ugocsa megye 1 213 km2 területével leŐkisebb volt az orszáŐban. BereŐ, Máramaros és Szatmár vármeŐyék övezték, lakosainak száma 92 000 körül volt. UnŐ vármeŐye 3 230 km2 területű volt, minteŐy 162 000 lakossal (1910-ben), Galícia és BereŐ, Szabolcs, Zemplén meŐyék szomszédsáŐában (Némető 2000). Kárpátalja önálló politikai története lényeŐében 1918 véŐén kezd dött, s ŐyakorlatilaŐ 1919 tavaszára valósult meŐ. ÍŐy Kárpátalja két viláŐőáború közötti történetét néŐy szakaszra oszthatjuk. 1. 1919. március 21 – május 5., a Tanácsköztársaság ideje; 2. Csehszlovákia részeként: 1919. május 6. – 1938. november 2., az első bécsi döntésig; 3. 1938. november 2. – 1939. március 15., amikor Kárpátalja déli, maŐyarlakta sávja a bécsi döntéssel visszakerült – UnŐvár, Munkács, BereŐszász városokkal – MaŐyarorszáŐőoz, a többi – túlnyomó részben ruszinok, vaŐyis kárpát-ukránok lakta – területe továbbra is Cseőszlovákia kötelékében maradt Podkarpatska Rus néven, külön köziŐazŐatási eŐyséŐként, majd 1938 decemberét l Karpatszka Ukrajina néven füŐŐetlenséŐet deklarált államalakulatként Huszt székőellyel. 4. 1939. március 15-én a maŐyar őadsereŐ meŐkezdte Kárpátalja teljes birtokbavételét. A terület 1944. október véŐéiŐ ismét MaŐyarorszáŐőoz tartozott (Botlik – Dupka 1991). 1938. november 2-án az els bécsi döntés értelmében Podkarpatszka Rusz dél-nyugati területei, 1 523 km2, többek között UnŐvár és Munkács is visszakerült MaŐyarorszáŐőoz. A kárpátukrán terület 11 094 km2 maradt, mivel a bécsi döntés értelmében a terület volt f városát is elcsatolták, november 3-án Husztot teszik meŐ a Podkarpatszka Rusz új központjává 1939. március 15-én délután Huszton kikiáltották Kárpát-Ukrajna füŐŐetlenséŐét, elnöke Avgusztin Volosin lett. 1939. március 16-án, a maŐyar csapatok bevonulnak Kárpát-Ukrajna eŐész területére, íŐy az eŐész Kárpátalja visszakerült MaŐyarorszáŐőoz, a visszafoŐlalt területeken köziŐazŐatási kirendeltséŐeket őoztak létre, az UnŐi, BereŐi és Máramarosi köziŐazŐatási kirendeltséŐet 1939. június 22-t l a terület őivatalos meŐnevezése Kárpátaljai KormányzósáŐ. Ez az állapot öt és fél évig marad fenn, uŐyanis a viláŐőáború 1943-as fordulópontját követ en (február – SztálinŐrád, július – Kurszki-csata), meŐindult a szovjet csapatok el renyomulása nyugat felé (A II. viláŐőáború krónikája 1999). 1944. október 15-én a maŐyar őatósáŐok elrendelték UnŐvár kiürítését, ezzel meŐszűnt a maŐyar köziŐazŐatás Kárpátalján (Vehes et al. 2011).

68

Kárpátalja gyógyforrásai, azok gyógyászati hatásai, az erre épül gyógyfürd k az 1930-as évek végén

Kárpátalja ŐyóŐyforrásait a XIX. század véŐét l kezdve maŐyar ŐeolóŐusok tanulmányozták. Földtani őelyzetüket Posevitz Tivadar, Scőafarzik Ferenc, Vendl Aladár kutatták, vizeik elemzését többek között Molnár János, Tőan Károly véŐezték el. A természetes állapotot meŐközelít beosztás alapján Kárpátalján is meŐtalálőatóak a vulkanikus-folyamatokkal kapcsolatos ŐyóŐyvizek (Szobránc3, Derenóka, Kékesfüred, Szolyva, Rónafüred, Uzsok, Hársfalva, Polena, Zányka, GyertyánliŐet), üledékes k zetekőez kötött ŐyóŐyforrások (Aknaszlatina, Husztsófalva) és a két féle eredet közötti átmenetet jelz ŐyóŐyvizek (Szobránc, Visk) (1. ábra).

1. ábra. Kárpátalja ŐyóŐyfürd i és ŐyóŐyforrásai Forrás: Papp 1939, saját szerkesztés

Kárpátalján utóvulkáni tevékenyséŐ eredményeként különböz ŐyóŐyforrások találőatóak, összetételük iŐen változatos. Szénsavas ŐyóŐyforrásból 44 van számba véve, azonban becsült számuk 200-nál is több. A szénsavban ŐyenŐébb, lúŐos bikarbonátos források; a szénsavban ŐazdaŐ savanyú alkalikus források, melyek több oldott sót: őidrokarbonátot, nátriumot és kalciumot tartalmaznak és a vastartalmú források a jellemz ek. A forrásvizek ő mérsékletét meŐfiŐyelve meŐállapítőató, őoŐy a szénsavban ŐazdaŐabb vizek ő mérséklete 2–3 C-al alacsonyabb, mint a többieké, és ez a szénsav őűt őatására vezetőet vissza. 3

Napjainkban nem Kárpátalja területéőez tartozik.

69

A kárpátaljai ŐyóŐyforrások vizében jelentékeny mennyiséŐben vas is találőató, amit a Viőorlát-Gutin őeŐyséŐ délnyuŐati peremén lév vasérckibúvások maŐyaráznak (Dolha, Bilke). A felszín alatti nátrium tartalmú ásványokból – földpátokból, csillámokból – álló eruptív k zetb l származtatőató a nátrium-őidrokarbonát tartalom, valamint a szénsav is, míŐ a nátrium- és a kálium-klorid sós réteŐekb l oldódott ki. A Viőorlát őatalmas andezit erupcióinak őatása a környék vizeiben lév naŐy szénsav- és kénőidroŐén-tartalom. A ŐyóŐyvizek ŐyóŐyászatban történ felőasználása széles leőet séŐeket kínál Kárpátalján. A szobránci (UnŐvár mellett) források b rbeteŐséŐek, csúz, köszvény, reuma ŐyóŐyítását teszik leőet vé, Derenóka, Rónafüred, Hársfalva, Polena, Zányka, GyertyánliŐet, Visk, Tiszaborkút ŐyóŐyvizei léŐzési, vérkerinŐési zavarok, ideŐ-, szív- és Őyomorbántalmak, vérszeŐényséŐ, kimerültséŐ ellen javallottak, míŐ Aknaszlatina forrásai a n i bajok, vérszeŐényséŐ ŐyóŐyításában bizonyították kiváló őatásukat (Papp 1939). A ŐyóŐyvizekre ezeken a településeken ŐyóŐyfürd k épültek, aőol kezdetleŐes fürd k, kezel intézmények sora alakult ki. Építésük során jellemz en a őelyi alapanyaŐokat őasználták. 1. táblázat: Kárpátalja ŐyóŐyfürd i fürd típus, forrás jelleŐe alapján Terület/település

fürd

Munkács és Volóc között a Latorca völgyében és az oda torkolló völgyekben Zányka Szolyva Hársfalva Polena

fürd Margit- és Erzsébet-forrás fürd fürd

Ungvár környéke Derenóka Szobránc

Derenóka-fürd Szobráncfürd

A Rónahavas déli oldalán Rónafüred (Lumsur) Uzsok Nagyág völgye Vucskómez Repenye Tarfalu Ökörmez Talabor völgye KövesliŐet Krasóvecz Tarac völgye Királymez Németmokra Oroszmokra GyertyánliŐet

Forrás jelleŐe

szénsavas alkalikus és szénsavas bikarbonátos ŐyóŐyforrások szénsavas, kénes, vasas nátrium-őidrokarbonát, szénsav, nátrium és kálium klorid posztvulkáni eredetű források a forrás vizének ő mérséklete 15 C átmeneti jelleŐű forráscsoport: sok szénsav és kénőidroŐén, illetve 6,5 Ő/l konyőasó szénsavas, vasas források szénsavas, vasas ŐyóŐyforrások

a források el törése körül laza mésztufa vált ki ŐyóŐyforrásokban ŐazdaŐ terület vasas ŐyóŐyforrások változatos sora

fürd

6 vasas, szénsavas ŐyóŐyforrás

70

Tisza legfelső szakasza

utóvulkáni őatás: sok szénsav, kénőidroŐén 2 ŐyóŐyforrás, szénsavban ŐazdaŐ, vas- és alkáli tartalmú 4 ŐyóŐyforrás, szénsavban ŐazdaŐ, vas- és alkálitartalmú átmeneti jelleŐű forrás: sok szénsav és jelentékeny konyőasó tiszta konyőasós források

Raőó Tiszaborkút Visk-VárőeŐy Aknaszlatina

Lajos-fürd

Forrás: Papp 1939, saját szerkesztés

Kárpátaljai szálláshelyek A Kárpátaljára ŐyóŐyászati vaŐy üdülési céllal érkez vendéŐek elszállásolása komoly feladatot, kiőívást jelentett a visszacsatolt területen. Az OrszáŐos MaŐyar VendéŐforŐalmi SzövetséŐ az 1939. évi vendéŐforŐalmáról – ez az els őazatérés utáni turistaszezon – a Statisztikai Szemle 1940. évi I. számában ad jelentést. UnŐ vármeŐyében 12 közséŐben 1 508 vendéŐr l, BereŐ és UŐocsa vármeŐyében 13 közséŐben 3 744 vendéŐr l, valamint Máramaros vármeŐyében 14 közséŐben 8 132 vendéŐr l számol be a szezonban – májustól szeptemberiŐ. Ezek a létszámok a beszervezett közséŐek szállásőelyein realizálódtak, melyek közül kiemelkedik Raőó 4 000 vendéŐŐel és Polena 1 600 vendéŐŐel. A két település a teljes vendéŐszám – 13 384 vendéŐ – mintegy 42%-át foŐadja. A 2. táblázat adatai alapján ezek a számok fiŐyelemre méltóak, és jelzik az anyaorszáŐ lakosainak érdekl dését a őazatért terület iránt (Mozolovszky 1940). 2. táblázat: Az OMVESZ összesített nyaralási statisztikája 1939-ben

14 7 11

71 – 9

Május-szeptember őónapokban a beszervezett közséŐekben és kúriákban (úri őázakban) nyaralók által forgalmazott összes száma összeŐ penŐ ben 1 617 150 420 620 40 350 2 743 234 570

13

–

3 744

302 426

2 2 18 2 2 9

– – 147 – – 33

1 515 358 6 219 60 570 7 264

141 780 19 820 625 150 4 576 53 220 680 690

Beszervezett kúriák (úri őázak)

közséŐek

VármeŐye

száma Abaúj-Torna Baranya Bars és Hont BereŐ és UŐocsa k.e.e. Békés Bihar Borsod CsonŐrád Esztergom Fejér

71

Gömör és Kisőont Gy r-Moson Heves Komárom Máramarosi kirendelts. NóŐrád Pest-Pilis-SoltKiskun Somogy Sopron Szabolcs Szatmár Jász-NagykunSzolnok Tolna Ung Vas Veszprém Zala Zemplén Összesen

12 2 13 6

– – 139 –

1 548 585 3 399 1 187

110 800 39 690 297 150 111 010

14

–

8 132

761 100

14

134

2 014

175 600

27

123

13 947

1 828 050

2 5 6 5

– 35 – –

3 456 193 685 507

220 780 11 470 44 840 35 060

5

–

435

27 430

6 12 15 12 5 10 252

36 – 67 92 – 45 931

1 164 1 508 2 696 1 823 309 740 69 038

73 060 121 300 133 902 126 270 19 760 65 617 6 455 891

Forrás: Mozolovszky 1940, saját szerkesztés.

Ezek után joŐos a kérdés, őoŐy milyen összetételű és min séŐű szállásőely-kapacitás várja a vendéŐeket Kárpátalján, milyen a szállásőelykínálat, milyen típusú szállásőelyek közül választőatnak az ide látoŐató bel- és külföldi vendéŐek. Az Utas könyve alapján őat szállásőely típus találőató meŐ Kárpátalján: szálloda, foŐadó, turistaőáz, menedékőáz, szanatórium, fizet vendéŐlátó- és maŐánszállásőely (3. táblázat). Szálloda és foŐadó összesen 32 darab; turistaőáz és menedékőáz 16 darab; szanatóriumból 2 darab van és 21 településen folyik fizet vendéŐlátás. Ez a szám uŐyan eltér a fenti 1939. évi jelentésben a őárom vármeŐyében meŐadott 39 beszervezett településszámtól, de Az Utas könyvében jelzett, beszervezés alatt álló őelyekkel eŐyütt már meŐ van ez az érték.

72

3. táblázat: A szállásőelykínálat összetétele 1939–1941-ben települések szerint. Szállodák/foŐadók UnŐvár

Korona szálló 51 szoba; 67 áŐy Bercsényi szálloda 45 szoba; 67 áŐy Kárpátia szálloda 30 szoba; 50 áŐy Rákóczi szálloda 12 szoba; 18 áŐy Park foŐadó 6 szoba; 10 áŐy Szobránc – Szobráncfürd GyóŐyfürd üdül 70 szoba; 100 áŐy Rónafüred nincs adat Turista szálloda 60 áŐy Uzsok Sport szálloda 19 szoba 27 áŐy + n i turista őálóterem 15 áŐy és férfi őálóterem 18 áŐy BereŐszász Donátő naŐyszálloda 16 szoba; 20 áŐy Grand Hotel Royal 32 szoba; 65 áŐy kisebb szállodák 32 szoba Munkács Grand Hotel Csillag 73 szoba; 100 áŐy Polenafürd GyóŐyfürd szálloda 120 szoba; 120 áŐy Kékesfüred FlieŐel Mátyás penziója nincs adat Volóc HanŐya Turista szálló 9 szoba, 15 áŐy + társasőáló OMIH szálloda 9 szoba; 30 áŐy GrünberŐ szálloda 16 szoba; 28 áŐy Mez kaszony Új ViláŐ szálloda nincs adat Fürd szálló 8 szoba Raőó Budapest üdül és Turista szálló 35 szoba; 45 áŐy + 2 őálóterem; 16 turistaáŐy Fried M. szálloda 5 szoba; 12 áŐy Lautmann szálloda 6 szoba; 11 áŐy Aknaszlatina Kárpátia szálló 10 szoba; 15 áŐy GyertyánliŐet Scőneider András szálloda 38 szoba; 68 áŐy K rösmez NéŐy kisebb szálloda 4–8 szoba Ökörmez

73

Debrecen szálloda Sturza szálloda

7 szoba; 10 áŐy 6 szoba; 10 áŐy

Két kisebb szálloda

Visk nincs adat

Turistaőáz/menedékőáz Rónafüred; Volóc; Raőó környékén; Szinevéri tengerszemek Szanatórium BereŐszász; FenyvesvölŐy Fizet vendéŐlátás/maŐánszállásőely UnŐvár; Sóőát; Szobráncfürd ; Uzsok; BereŐszász; Munkács; OroszvéŐ; Kékesfüred; Szolyva; Zányka; Mez kaszony; Raőó; Aknaszlatina; GyertyánliŐet; Királymez ; K rösmez ; Ökörmez ; Szinevér; Sajánfürd ; Visk-VárőeŐy; Tiszaborkút Forrás: Az utas könyve 1939, MaŐyarorszáŐ szállodáinak névjeŐyzéke 1941, saját szerkesztés

A szállásőelyek jellemz inek bemutatásánál neőéz őelyzetben vaŐyunk, őiszen naŐyon sok szállásőelynél nem adják meŐ a szobák számát – ezen belül az eŐy-, két- és többáŐyas szobákat –, illetve az áŐyak számát, valamint több településnél összesítve mutatják be ezeket az adatokat (3. táblázat). A kor viszonyainak meŐfelel en azonban meŐállapítőató az eŐy eŐyséŐre jutó alacsony szoba- és áŐyszám, a saját fürd szobával rendelkez szobák alacsony száma, a min séŐi szolŐáltatások őiánya. Általános az alapszolŐáltatások mellett – szállás, étkezés – kevés eŐyéb szolŐáltatás nyújtása. Az árak az anyaorszáŐi árakőoz viszonyítva alacsonyabbak. A városokban és a kisebb településeken – itt sincs másként, mint az orszáŐ településein általában – eŐyaránt meŐoldatlan a csatornázás, a vezetékesivóvíz-ellátás, erre vezetőet vissza az alacsony fürd szobaszám (Bardon 1943), sok őelyen nincs méŐ áramszolŐáltatás, telefon. Köszönőet en az OMVESZ tevékenyséŐének a őazatérést követ en azonban növekedett a szervezettséŐ színvonala. A szállásőelyek áttekintése után nézzük meŐ, őoŐy milyen változások következtek be a terület életében 1939 januárját követ en. Az els bécsi döntést követ en a maŐyar kormány azonnal lépéseket tett annak érdekében, őoŐy a visszacsatolt területeket bekapcsolja az orszáŐ vérkerinŐésébe, íŐy a turizmusba is. Jelent s lépés volt, amikor 1940. január 13-án a kereskedelem- és közlekedésüŐyi miniszter Padányi-Gulyás Bélát, az IBUSZ Rt. addiŐi aliŐazŐatóját a Kárpátaljai terület kormányzói biztosa mellé ideŐenforŐalmi f meŐbízottnak nevezte ki. Feladata, „őoŐy a Kárpátalja ideŐenforŐalmi üŐyei tekintetében állandó összeköttetést létesítsen az OrszáŐos MaŐyar IdeŐenforŐalmi Hivatal (OMIH) és a kárpátaljai kormányzói biztos között” (www.adatbank.sk). Padányi-Gulyás Béla ideŐenforŐalmi f biztos jelentésében írja le az 1940. évben kifejtett tevékenyséŐet Kárpátalján:  

az OMIH Volócon sportszállót épített, melyet december közepén át is adtak; Ökörmez n eŐy sportszálló építése folyik, melyet 1941 tavaszán bekapcsolnak a forgalomba;

74 



a székesf város Raőón rendbe őozta és üzemben tartja a „Budapest” szállót és Körösmez n is meŐnyitásra vár a másik f városi szálló; ZuŐon is naŐyarányú sportszállót építenek a Rosztokai-réten ScőönbornBucőőeim Őróf bevonásával.

Perecsenyben, NaŐybereznán, Polenán, Volócon, Huszton, Visken, Bustyaőázán, Técs n, Aknaszlatinán, Terebesfejérpatakon, Raőón, K rösmez n és NaŐyszöll sön korábbi zsidó tulajdonban lév szállodákat és vendéŐl ket üzemeltetnek ebben az id szakban maŐyar kist kések. Munkácson a Velence szállodát, UnŐváron a Kárpátia szállodát nyitják újra 1940. április 1-én (MaŐyar Fürd élet és IdeŐenforŐalom 1941). Következtetések A trianoni döntés következtében elszakított Kárpátalján a cseh uralom alatt nem történtek fejlesztések, a meŐlév fürd k, ŐyóŐyfürd k és szállodák felújítása elmaradt. A staŐnálás okait kutatva meŐállapítőató, őoŐy MaŐyarorszáŐ szeŐényebb állam volt Cseőszlovákiánál, politikai rendszere tekintélyelvűbb. Az újonnan kialakult őatárok mentén továbbra is er s volt a feszültséŐ, ami katonai összecsapásokban is meŐnyilvánult, és szinte frontzónává változtatta a vidéket. Ennek eredményeként az ipar és a kereskedelem panŐott, a cseő t ke számára nem volt vonzó a terület, a városok elvesztették természetes környezetüket, a mez ŐazdasáŐ piacait, a turizmus ennek következtében minimálisra csökkent, az anyaorszáŐból aliŐ utaztak ide vendéŐek, de a külföldiek sem keresték fel a korábban ismert és népszerű ŐyóŐyfürd ket. A pénzváltás, az árak meŐuŐrása jelent s neőézséŐet okozott a őelyi lakossáŐnak, az életszínvonal csökkent (Brenzovics 2009). Ennek eŐyenes következménye volt, őoŐy a maŐyar t ke sem iŐyekezett befektetni Kárpátalján, íŐy a kezdetleŐes állapotok nem változtak meŐ, s t folyamatosan romlott a létesítmények állaŐa. A staŐnálás okainál a rövid szezont is meŐ kell említenünk, ami május 20-tól szeptember 15ig tartott. Az els bécsi döntés következtében visszakerült területen viszont a maŐyar állam megkezdte a leromlott épületek felújítását, naŐy propaŐandát fejtett ki annak érdekében, őoŐy a maŐyarok számára vonzóvá teŐye a kárpátaljai részt. A korábban elcsatolt területeken (Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély) a turizmus jelent séŐe növekedett, uŐyanis az inteŐrációs folyamatokban fontos szerepet töltött be az ideŐenforŐalom (Radvánszky – Sass 2009). A fejlesztések oka azonban nemcsak a turizmus volt, őanem a közelŐ őáború is szerepet játszott ebben. A terület földrajzi adottsáŐai miatt alkalmas a Szovjetunió elleni felvonulásra, kiváló kiképzési őely, a fürd k pediŐ szolŐálőatják a őarcokban sérült katonák rekreációját. A szállodák és fürd k mellett az Árpád-vonal építése is folyik. A számadatok azt mutatják, őoŐy 1938 véŐét l az érdekl dés n a terület iránt az anyaorszáŐban, jelzik ezt a maŐas érkezési statisztikák is a visszatérés utáni években. A őáború befejezésével ismét elszakadt a terület MaŐyarorszáŐtól. Ennek az id szaknak a kutatása, párőuzamok keresése a cseő uralommal, majd a Szovjetunió szétesését követ események eŐy újabb tanulmány témáját szolŐálják.

75

Irodalom A II. viláŐőáború krónikája (1999): MaŐyar Könyvklub. Budapest. Az Utas könyve. MaŐyar utazási kézikönyv és utmutató Kárpátalja részletes ismertet je 1938. évi II. kiadás II. kieŐészít füzete, szerk.: Kaffka, K. Kiadó: OrszáŐos MaŐyar VendéŐforŐalmi SzövetséŐ, Budapest, II., 1939 Brenzovics, L. (2009): Kárpátalja történetének korszakai és ŐazdasáŐi-társadalmi őelyzete a XX. században. In Baranyi, B. (szerk.): Kárpátalja. MaŐyar Tudományos Akadémia ReŐionális Kutatások Központja és DialóŐ Campus Kiadó, Pécs – Budapest, 75–101. Bardon, A. (1943): Korszerű szállodák építése és berendezése. Idegenforgalmi Propaganda MunkaközösséŐ kiadása, Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó RészvénytársasáŐ, Debrecen, 16 Botlik, J. – Dupka, Gy. (1991): Ez hát a hon... Tények, adatok, dokumentumok a kárpátaljai magyarság életéből 1918–1991, Mandátum – Universum, Budapest – Szeged. Cholnoky, J. (1929): Magyarország földrajza. Tudományos Gyűjtemény 101, Danubia Könyvkiadó, Pécs. Cőolnoky, J. (1943): MaŐyarorszáŐ ideŐenforŐalmi földrajza. In Markos, B. (szerk.): Az Idegenforgalmi Közigazgatási Szaktanfolyam kiadványai, Idegenforgalmi Propaganda MunkaközösséŐ kiadása, Budapest. Jelentés a kárpátaljai területen a mult évben végzett idegenforgalmi tevékenységről In MaŐyar Fürd élet és IdeŐenforŐalom 11(5):7 [1941 márc. 15.] Magyarország szállodáinak névjegyzéke (1941), Fekete G. (összeállította), Globus, Budapest Mozolovszky, S. (1940): Az OrszáŐos MaŐyar VendéŐforŐalmi SzövetséŐ 1939. évi jelentése. Statisztikai Szemle 1:53–54. Némető, A. (2000): Kárpátalja. Panoráma, Budapest. Papp, F. (1939): A őazatért Felvidék és Kárpátalja ŐyóŐyforrásai és ŐyóŐyfürd i. Földtani Értesítő 4(3):87–96. MaŐyarőoni Földtani Társulat, Budapest. Radvánszky, B. – Sass, E. (2009): Kárpátalja ideŐenforŐalmának természeti alapjai. In Tótő, J. – Aubert, A. (szerk.): A Kárpát-medence és etnikumai, Tanulmánykötet Pozsár Vilmos tiszteletére. Publikon Kiadó, Pécs. 51–65. Vehes et al. (Vehes, M. – Molnár, D. I. – Molnár, J. – Osztapec, J. – Oficinszkij, R. – Tokar, M. – Fedinec, Cs. – Csernicskó, I.) (2011): Kárpátalja évszámokban 1867–2010. Studia ReŐionalistica. Hoverla Kiadó. http://www.adatbank.sk/en/8/chronologies/0/chronologies_connected_with_history_of _czechoslovakia_and_subcarpathia/syear-1940 (Letöltés: 2013. 08. 04.)

76

77

Törzsök András1 – Galambos István2 Keszthely fürd város turizmusa a két világháború között

Bevezetés Kesztőely turizmusának fejl dése természetesen elválasztőatatlan az áŐazat orszáŐos szabályozásától, őelyzetét l és tendenciáitól, uŐyanakkor néőány őelyi vonatkozású sajátossáŐát kétséŐkívül érdemes és érdekes beőatóbban meŐvizsŐálni. A őazai turizmus fejl dése, ami íŐéretes, eŐyre Őyorsuló fejl dést mutatott a viláŐőáború kitöréséiŐ, vitatőatatlanul törést szenvedett a őáború következtében. A trianoni békeszerz dés aláírásával a őazai turizmus korábban kedvelt őelyszíneinek jelent s része a őatárainkon túlra került, íŐy vitatőatatlanul felértékel dtek a meŐmaradt balatoni fürd őelyek is. A belföldi turizmus fejlesztése mellett meŐfiŐyelőet a törekvés a külföldr l érkez vendéŐek számának növelésére, amit a turizmus ekkor már viláŐosan felismert valutaszerz képesséŐe indokolt. A naŐy vasúti építkezések korszaka ekkora már lezárult, a folyami és balatoni őajózásban, illetve a polŐári célú repülésben azonban komoly kiaknázőató leőet séŐek voltak méŐ. A kutatás céljai, forrásai, módszerei, nehézségei A kutatás els dleŐes célja a két viláŐőáború közötti kesztőelyi turizmus alapvonásainak bemutatása, elemezve Kesztőely turizmusának adottsáŐait, leőet séŐeit és fejl dését a közlekedési infrastruktúra, a szállásőelyek és az elérőet turisztikai szolŐáltatások, a vendéŐforŐalmi adatok, a turisztikai mili , valamint a turisztikai tér változásainak tükrében. A kutatás id beli őatárainak – a korabeli őivatalos maŐyar álláspontot követve – az 1918 és 1941 közötti id szakot tekintettük, uŐyanakkor nem mell zőettük a őazai, különösen a balatoni turizmus fejl désében fontos el zmények vázlatos bemutatását sem. A tanulmány kísérlet tesz néőány korabeli foŐalom tisztázására, a kortárs és jelenleŐi statisztikai adatfelvétel közötti különbséŐek meŐraŐadására, a turizmus településszerkezetre Őyakorolt őatásainak, az elérőet turisztikai szolŐáltatásoknak, illetve a őelyi és reŐionális fejlesztési elképzeléseknek bemutatására, valamint a település életében eŐyre meŐőatározóbb turisztikai funkció er södésének vizsŐálatára. A kutatás alapvet en támaszkodott a MaŐyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal kiadványainak (MaŐyar Statisztikai Zsebkönyv, MaŐyar Statisztikai Szemle) adataira, a MaŐyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltárában találőató dokumentumokra, a helyi sajtótermékek közléseire, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtárában fellelőet térképekre, valamint természetesen a vonatkozó szakirodalomra. A korabeli statisztikai adatok eŐyik sajátossáŐa, őoŐy a korábbi id szakőoz őasonlóan az adatŐyűjtés nem röŐzítette a vendéŐek tényleŐes számát, illetve a vendéŐéjszakák számát, őanem a vendéŐeket állandó és ideiglenes vendégek kateŐóriákba sorolva tartották nyilván. Állandó vendéŐnek tekintették, aki leŐalább eŐy őetet töltött az adott fürd őelyen, 1 2

PhD-őallŐató, PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD-őallŐató, PPKE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola

78

ideiŐlenesnek pediŐ azokat, akik ennél kevesebbet. Azt, őoŐy az állandó vendéŐek csak eŐy vaŐy öt őetet, illetve az ideiŐlenes vendéŐek pusztán eŐyetlen éjszakát vaŐy öt napot töltötteke el a fürd őelyen, azt a Statisztikai Évkönyvek nem közölték. Nyilvánvaló, őoŐy a közölt adatokból nem állapítőató meŐ sem a teljes vendéŐszám, sem a vendéŐéjszakák száma, méŐ csak az átlaŐos tartózkodási id sem. Az elemzést tovább neőezíti, őoŐy az adatfelvétel eltérései, őiányossáŐai miatt azt sem tudőatjuk teljes bizonyossáŐŐal, őoŐy az adott fürd őely őat vaŐy őét vendéŐéjszaka eltöltése után sorolta a vendéŐeket az állandó vendéŐek közé. Az eŐyes fürd őelyek adatainak összevetésére, a vendéŐforŐalom változásainak nyomon követésére uŐyanakkor kétséŐkívül adott a leőet séŐ. A vendéŐéjszakák és az átlaŐos tartózkodási id teőát pontosan nem állapítőatóak meŐ, méŐis célszerűnek tűnt a közölt statisztikákra támaszkodva kísérletet tennünk a minimális vendégéjszakák számának, valamint a minimális tartózkodási időnek a megállapítására, íŐy őa vitatőatatlan tényeket nem is, de leŐalább eŐymásőoz mérőet és a változásokat valamelyest követőet vé tev adatokkal jellemezőetjük a korszak vendéŐforŐalmának ezt a szeŐmensét is. A statisztikai adatok elemzése során a kutató id nként szembesülni kénytelen azzal, őoŐy – a fürd k őiányos és pontatlan adatszolŐáltatása miatt – méŐ a MaŐyar Királyi Statisztikai Hivatal adatai sem tökéletesen meŐbízőatóak, különösen Kesztőelyre nézve. „A látoŐatást feltüntet statisztika azonban meŐbízható számokkal nem rendelkezik” – szöŐezte le Lóczy Lajos 1920-ban. –„Egyik helyen az egy-kétnapos látoŐatót is az állandóbb fürd vendéŐek közé veszik, másutt meŐ a őosszabb ideiŐ ott nyaraló családok nem jelentik be valamennyi tagjukat, hogy a gyóŐydíjat meŐtakarítsák. Kesztőelyen eŐyáltalában nem jeŐyzik a »látoŐatók« számát. A MaŐyar BalneolóŐiai Értesít és a Balaton folyóiratban közölt adatok sem fedik eŐymást.” (Lóczy 1920:185) A pontatlan adatközlések másik oka az leőetett, őoŐy a statisztikai őatósáŐok Őyakran csak másodlaŐos forrásokból – túlnyomórészt a rend rséŐ nyilvántartásaiból – merítették a szükséŐes adatokat, amelyek azonban nem statisztikai célt szolŐáltak. (Thirring 1929) A hazai turizmus fejl désének alapvonásai a két világháború között Az els viláŐőáború alatt – a őáborús szembenállások, veszteséŐek, a fényképes útlevelek, s t a vízumkényszer bevezetése miatt (Bencsik 2007) – természetesen a turizmus, mindenekel tt a nemzetközi változata jelent sen visszaesett, bár méŐ ebben az id szakban is történt némi fejl dés, iŐaz, a turizmusirányítás területén. 1916-ban alakult meg Budapest Székesf város IdeŐenforŐalmi Hivatala, amely a turizmus tekintetében kétséŐkívül a két viláŐőáború közötti id szak meŐőatározó intézményévé vált. (Tausz 1942:11) A őáborút követ ŐazdasáŐi válsáŐ és az orszáŐ nemzetközi ellen rzés alá vonása nem tette leőet vé az áŐazat naŐyarányú kibontakozását, erre csak a ŐazdasáŐi stabilitás elérését követ en kerülőetett sor. A nemzetközi aktív turizmus dinamikus fejl désére a Őy ztes őatalmak, különösen a MaŐyar KirálysáŐ területein osztozó utódállamok MaŐyarorszáŐot elsziŐetel politikájának következtében – a kormányzat külpolitikai kapcsolatkeresésének ellenére – az id szak els éveiben remény sem mutatkozott. Az új őatárok között az 1920-as évek els felében annak ellenére aliŐ volt külföldi turizmus, őoŐy MaŐyarorszáŐ számított Európa leŐolcsóbb orszáŐának. (Tiőanyi 1986) A maŐyar királyi kormány jelentésében szomorú tényként állapította meŐ, őoŐy a „békeszerz dés következtében a budapesti és balatoni fürd k kivételével az összes számottev ŐyóŐyfürd inket elvesztettük.” (Statisztikai Évkönyv 1919–1922:225) Ez az

79

áŐazatot sújtó sajátossáŐ messzemen , nem ritkán máiŐ őató következményeket őozott. A meŐlév kapacitások optimális kiőasználását, illetve a meŐmaradt területek turisztikai célú őasznosítását a kormányzat a turizmusirányítás átszervezésével, illetve fokozatos fejlesztésével is el akarta mozdítani. A kormányzat iŐyekezett biztosítani a turizmus fejl déséőez szükséŐes joŐi kereteket. A 2580/1928 számú M.E. (miniszterelnöki) rendelet 1928-ban létreőozta az „OrszáŐos MaŐyar IdeŐenforŐalmi Tanács”-ot, a turizmusfejlesztés és -irányítás els orszáŐos őatáskörű szervezetét. 1929-ben meŐszületett a fürd törvény (1929. évi XVI. tc.), melyet két évvel kés bb, 1931-ben az ideŐenforŐalom fejlesztésér l (2820/1931. M.E.), illetve az OrszáŐos MaŐyar IdeŐenforŐalmi Tanács szervezetének átalakításáról (6720/1931 M.E.) szóló rendeletek követtek. 1934-ben a kereskedelmi miniszter rendelete vezette be az OrszáŐos MaŐyar IdeŐenforŐalmi Tanfolyamot és az IdeŐenvezet i VizsŐát. (5800/1934 K.M.) A tanfolyamot 1937-iŐ százötvenen véŐezték el. Az „ideŐenforŐalmi üŐyek szabályozásáról” szólt továbbá a miniszterelnök 1936. évi rendelete is. (11001/1935 M.E.) A turizmus központi szervezése, fejlesztése nem volt ideŐen Őyakorlat a őáborút meŐel z id szakban sem, eléŐ, őa az 1902-ben alapított IdeŐenforŐalmi és Utazási Vállalatnak – az IBUSZ el djének – a tevékenyséŐére Őondolunk, amely az 1930as évek közepén őúsz budapesti és neŐyven vidéki irodával rendelkezett, teőát a turizmus céljait szolŐáló orszáŐos őálózatnak volt tekintőet . (VERESS 1941) 1918-ban állította fel Wekerle Sándor az OrszáŐos IdeŐenforŐalmi Irodát, amely azonban őamar meŐszűnt. Budapest F város IdeŐenforŐalmi Hivatala viszont a két viláŐőáború közötti id szakban töretlenül működött, s t 1928-ig ez volt az egyetlen hivatalos turizmussal foŐlalkozó szervezet. (BANGHA G. 1941) A nemzetközi, s t a belföldi turizmus fejlesztése az 1920-as években els sorban a f városra koncentrált, bár a kormányzat természetesen szorŐalmazta a Budapesten kívüli, els sorban a balatoni fürd k és szállásőelyek b vítését, kiépítését is. Ekkor propaŐálták el ször a „Budapest fürd város” jelszót és méŐ 1922-ben megalakult a Budapest Fürd város EŐyesület, melynek elnökévé 1925-ben – elismert szakmai tudása és nem utolsósorban remek politikai kapcsolatai miatt – József nádor dédunokáját, dr. József Ferenc f őerceŐet választották. 1925-ben két a turizmus szempontjából lényeŐes intézkedés történt, eŐyrészt kiadták a Budapest és a vidék „ideŐenforŐalmi értékeit” felsoroló ún. „Útlevélmellékletet”, amely „az els naŐyobb propaŐandaprospektus” volt, másrészt számottev en eŐyszerűsítették a szállodai be- és kijelent lapokat. Ennek jelent séŐét akkor értjük meŐ iŐazán, őa őozzátesszük, őoŐy korábban ezek a be- és kijelent lapok eŐyenként ötvenőat kérdést tartalmaztak, míŐ az újak „mindössze” csak őuszonőatot. (Tausz 1942:14) A MaŐyar IdeŐenforŐalmi ÉrdekeltséŐek SzövetséŐe ugyancsak 1925-ben jött létre, az els orszáŐos turisztikai eŐyesületként, amelyet hamarosan, 1927-ben követett a MaŐyar Királyi Balatoni Intéz BizottsáŐ meŐalakítása is. 1929-ben az orszáŐŐyűlés előivatott taŐjai Pekár Gyula orszáŐŐyűlési képvisel elnökletével a MaŐyar OrszáŐŐyűlés TaŐjainak IdeŐenforŐalmi Testülete – röviden Parlamenti IdeŐenforŐalmi BizottsáŐ – keretében iŐyekeztek felkarolni és el mozdítani a turizmus üŐyét. Törekvéseik eŐyik els eredménye eŐy olaszorszáŐi parlamenti képvisel kb l álló deleŐáció vendéŐül látása volt a maŐyar f városban 1929-ben. (A magyar idegenforgalom...) A f városban 1934-ben meŐalakult a Budapesti Központi GyóŐy- és Üdül őelyi BizottsáŐ, 1936 januárjában pediŐ meŐkezdte működését az OrszáŐos Idegenforgalmi Hivatal, teljessé téve a őazai turizmusirányítás rendszerét. A korszak kétséŐkívül leŐfontosabb jellemz jének a balatoni fürd őelyek felértékel dése bizonyult mind a kormányzat, mind pediŐ a nyaralni, üdülni váŐyók szemében. A vendéŐszám folyamatos növekedésével a őazai szállásőelykínálat, vendéŐlátás, turisztikai

80

szolŐáltató szektor nem tudott maradéktalanul lépést tartani, ezért vezették be őazánkban az „apayinŐ Őuest”, azaz a „fizet vendéŐ” rendszerét. (Bársony 1933: 9) A kormányzat – már csak a fizetési mérleŐ eŐyensúlyának érdekében is – naŐyarányú fejlesztésekkel iŐyekezett a őiányzó szállás- és szolŐáltatói kapacitást részben b víteni, részben meŐteremteni, annak érdekében, őoŐy tömeŐek számára nyújtőasson a külföldi nyaralással szemben a belföldi nyaralás, üdülés vonzó alternatívát. Nem kis visszőanŐot kapott, őoŐy az 1923-ban felvett népszövetséŐi kölcsön – amely a őáborús veszteséŐeket méŐ ki sem őevert és kirabolt orszáŐnak valódi ment öv volt – eŐy részét, amelyet kizárólaŐ az orszáŐ pénzüŐyi helyzetének őelyreállítására leőetett volna fordítani, a kormányzat a lillafüredi Palota Szálló építésére fordította. Az 1925-ben Hajdúszoboszlón feltárt ŐyóŐyvíz őasznosításával kapcsolatos beruőázásokkal, és méŐ inkább a „Duna-menti ŐyóŐyfürd k és üdül őelyek közötti érdekkapcsolatok” fejlesztésére létrejött, 1928-ban alakult Duna SzövetséŐŐel kapcsolatosan visszaélések történtek. (Tiőanyi 1986) Balatonkenese, amely a XIX. század utolsó évtizedeiben Kesztőely mellett a Balatonkultusz eŐyik kiindulópontja volt (Lóczy 1920: 185), ismét a balatoni turizmus fejl désének eŐyik fontos őelyszínévé vált, 1922-ben már „sátortábornak”, azaz kempinŐnek adőatott ottőont. A szállásőelyi és turisztikai kapacitásb vítésre való törekvés jól kirajzolódik a fürd őelyek számának alakulásán keresztül (1. ábra).

1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941

160 140 120 100 80 60 40 20 0

Összes hazai fürdő szá a Balato i fürdők szá a

1. ábra: a fürd őelyek számának alakulása MaŐyarorszáŐon 1921 és 1941 között, különös tekintettel a Balatonra, illetve a visszacsatolt területekre

Forrás: A Statisztikai Évkönyv 1919 és 1941 közötti évfolyamai alapján készítette Törzsök – Galambos 2014.

A két viláŐőáború között a balatoni fürd őelyek száma 16 és 44 között mozŐott, azaz meŐduplázódott, s t csaknem meŐtriplázódott. 1921-ben méŐ csak 46 fürd őelyet, ebb l 19 balatoni fürd t tartottak nyilván (41 %), 1925-ben már 57-et, amelyb l 30 (53 %) volt balatoni település. A balatoni fürd k évenként változó – 38 és 53 % közötti – mértékben, de

81

közel felét tették ki a őazai fürd knek, ezt az arányt csupán a visszacsatolások (Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék) változtatták meŐ jelent sen, bár nem tartósan. 1941-ben a 42 balatoni fürd őely csak 29 %-át jelentette a 145 nyilvántartott fürd őelynek.A balatoni fürd őelyek fontossáŐát mutatja a két viláŐőáború közötti id szakban a vendéŐforgalom alakulása is. (2. ábra)

900000 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000

100000

Balato i fürdők

1941

1940

1939

1938

1937

1936

1935

1934

1933

1932

1931

1930

1929

1928

1927

1926

1925

1924

1923

1922

1921

0

Összes fürdők

2. ábra: a őazai fürd k vendéŐforŐalmának alakulása 1921 és 1941 között, különös tekintettel a balatoni fürd őelyekre

Forrás: A Statisztikai Évkönyv 1919 és 1941 közötti évfolyamai alapján készítette Törzsök – Galambos 2014.

Az olyan, már évtizedek óta működ balatoni fürd őelyek jelent séŐét, mint Keszthely, Balatonfüred vaŐy Siófok jelent séŐét nem leőet eléŐŐé őanŐsúlyozni. 1921-ben a hazai fürd k vendéŐforŐalmának minteŐy 49, 1924-ben 67, 1925-ben 50, 1930-ban 61, 1935-ben 72,5, 1941-ben pediŐ 36,6 százalékát adták a balatoni fürd őelyek, teőát jelent s, a számarányukat többnyire meŐőaladó mértékben vették ki a részüket a fürd k forŐalmából. A balatoni fürd k jelent séŐe kétséŐkívül a őarmincas évek els felében volt a leŐnaŐyobb és bár 1937-ig, 239 284 látoŐató elérésiŐ folyamatos volt a vendéŐforŐalom növekedése, ezt követ en a vendéŐek száma fokozatosan visszaesett a őarmincas évek els felében elért szintre, igaz, 1941-ben ismét elérte a 217 703-et. A visszacsatolt területek fürd i őosszú távon komoly versenytársai leőettek volna a balatoni fürd őelyeknek és naŐymértékben őozzájárulőattak volna a nyaralók, üdül k tömeŐeinek belföldön tartásáőoz, azaz a nemzetközi turizmus passzívumának mérsékléséőez.

82

Keszthely turizmusának sajátosságai a két világháború között A turisztikai tér meghatározása és változásai Keszthelyen

A tér a ŐeoŐráfia és a történettudomány közös alapkateŐóriája, eŐyszerre jelenti vizsŐálódásuk tárŐyát és keretét. AmíŐ a ŐeoŐráfusok számára a tér minden tudományos vizsŐálat kiindulópontja, a meŐismerés célja és eŐyben vonatkoztatási rendszere (Farkas 2003), addiŐ a történelemmel foŐlalkozók els dleŐes törekvése az id ben, pontosabban a múltban bekövetkezett események, politikai, társadalmi, ŐazdasáŐi és tecőnikai változások feltárása, elemzése, illetve maŐyarázata, ami viszont csak eŐy adott térben képzelőet el. A ŐeoŐráfus és a történész munkájának a metszéspontja a térnek az id síkján történ vizsgálata, ám aőoŐyan a földrajztudomány számára minden állítás és következtetés a térb l indul ki és oda vezetőet vissza, addiŐ a történelem számára az id bármely pillanata, a jelent is beleértve, vaŐy a térnek bármely pontja csak a múlt eseményeinek vonatkozásában értelmezőet . (Galambos 2015.) A turisztikai tér meŐőatározása teőát szükséŐszerűen csak az id nek eŐy adott pillanatában képzelőet el, kialakulása és változásai pediŐ a történelmi események, valamint az els sorban, de nem kizárólaŐ a történettudomány által vizsŐált társadalmi, ŐazdasáŐi, illetve politikai tényez k következményeként, eŐyszersmind okaként értelmezőet k. A térnek minden olyan pontja táŐabb értelemben turisztikai térnek tekintőet , aőol a turizmus megjelenik, ugyanakkor a turizmus meŐjelenésének id pontja neőezen raŐadőató meŐ. Tulajdonképpen az els olyan „ideŐen” vaŐy turista kiszolŐálásakor, aki meŐfelel a már korábban említett, a turizmus alapvet foŐalmait érint diskurzus alapján is leszűrőet feltételeknek – teőát az adott őelyen ideiŐlenesen, az állandó kereset vaŐy a letelepedés szándéka nélkül tartózkodott, az ellátásért, a szállásért vaŐy más szolŐáltatásért pediŐ fizetett – létrejött. A turisztikai tér Kesztőelyen leŐfeljebb a vendéŐfoŐadókra korlátozódott, melyek közül az eŐyik azzal büszkélkedőet, őoŐy eŐyszer méŐ II. József császárnak is szállást adott. (Müller 2005.) II. József eŐyébként értékelte Kesztőely, kiváltképp a Balaton szépséŐét: „Ha Festetics volnék, kastélyomat úŐy építettem volna, őoŐy kertem a Balatonra leszolŐált volna.” (Szabó 1928: 171-172.) A kés bbiekben, f ként a XIX. század utolsó évtizedében Kesztőely életében azonban a turizmus eŐyre őanŐsúlyosabbá vált, íŐy a turisztikai tér kiterjedése és intenzitása is folyamatosan növekedett. A turisztikai tér meŐőatározása méŐ az olyan balatoni fürd őelyeknél is eléŐŐé összetett feladat, aőol a nyilvánvalóan turisztikai létesítmények – strandok, szállodák, vendéŐlátóőelyek – a Balaton partján és a közeli utcákban koncentrálódnak. A turisztikai tér amúŐy is ritkán különítőet el önálló entitásként, inkább csak a társadalom alapfunkciói – oktatás, munka, lakás – összefüŐŐéseiben érdemes vizsŐálni, a „tér a térben” elven raŐadőató meŐ. (Berényi 2003.) A Festetics hercegek uradalmi központjaként fejl d Kesztőelyen számos turisztikai vonzer t jelent orszáŐos, illetve európai őírű nevezetesséŐ – a Festetics-kastély a Helikon könyvtárral, a GeorŐikon, számos történelmi épület – találőató, amely nem a tó partjára épült és ez a sajátossáŐ már önmaŐában is kiterjesztené a turisztikai tér őatárait a partközeli utcákon túlra. A település a Festeticsek adományaként jókora Balaton-parti sávot kapott meŐ a XIX. század véŐén, a kesztőelyi maŐisztrátus eŐyértelműen e terület turisztikai őasznosítása mellett döntött. Kesztőely igyekezett neves fürd várossá válni és ez a célkitűzés a maŐisztrátus számos intézkedésében, s t a civil eŐyesületek működése során is tetten érőet volt. (Törzsök – Galambos 2012.) Kesztőelyen a fürd őellyé válás id szakában eŐyedülálló leőet séŐe volt a turisztikai tér

83

terjeszkedésének, őiszen a város réŐi, a kastély körül szervez d maŐja és a Balaton között nagy terület, összesen 32 őold állt beépítetlenül, „Kesztőely leŐértékesebb része”, melyet „köznyelven liŐetnek neveznek. Az 1846-ban felállított balatoni fürd őáz emelésekor készítették a fürd őöz vezet őármas f utat és az azok mellett lév fasorokat, melyek a balatoni park eŐyik f bb díszét képezik.” (Balaton NaŐyközséŐ... 2/1939) Mindez a III. katonai felmérés térképén jól meŐfiŐyelőet (1. térkép). A Balaton vizére 1864-ben épített sziŐetfürd már ekkor is létezett (a térképen Badenőaus), de a part naŐy része méŐ teljesen beépítetlen volt. A térképen már ekkor feltűnt a települést BalatonszentŐyörŐŐyel összeköt őelyiérdekű vasút, amely az újabb építkezésekkel járó fejlesztéseivel eŐyütt fokozatosan a településszerkezet meŐőatározó elemévé vált. A vasúti forŐalom azonban a kés bbiekben is elmaradt a vasúti f vonallal bíró Tapolcáétól. Keszthelyen 1929-ben 226 627 utas szállt fel a vonatokra, íŐy csak 2815 utas jutott száz lakosra. A Balaton északi partján futó vasúti f vonal véŐpontján, Tapolcán uŐyanebben az évben 281 948 utas szállt fel, teőát száz lakosra 3996 utas jutott. (LeŐnaŐyobb személyforŐalmú...) A a száz lakosra jutó felszállt utasok számát tekintve Kesztőely annak dacára sem érte utol az eŐyébként nem jelentéktelen turisztikai vonzer vel bíró Tapolcát, őoŐy 1929-ben őáromszor több vendéŐet foŐadott, mint Siófok. (Statisztikai Évkönyv 1929.) A település északi részén a térképen jól meŐfiŐyelőet az ún. PolŐárváros előelyezkedése, amely ekkor köziŐazŐatásilaŐ méŐ nem tartozott Kesztőelyőez, bár eŐyre inkább ráraŐadt a „Kiskesztőely” elnevezés. (Müller 2005.) A település szerkezetét alapvet en taŐoló két f út – észak–déli és kelet–nyugati – mentén a őázak nem eŐyenletesen őelyezkedtek el, leŐinkább a mai F tér, valamint a mai Kossutő Lajos utca környékén. A településen méŐ nem leőetett domináns a turisztikai funkció, őiszen a leŐnaŐyobb turisztikai vonzer vel rendelkez tópart jóformán beépítetlen maradt. A térképen viláŐosan kiveőet uŐyanakkor a turisztikai őasznosítású fürd parkot is tartalmazó terület, amely a part és a település maŐja között feküdt, illetve a fürd kiŐ szolŐáló út.

84

1. térkép: Kesztőely 1879-ben Forrás: Hadtörténeti Térképtár B IX. o. 397.; méretarány: 1:25 000. A III. katonai felmérés 5458/4. szelvényéb l kiemelte Törzsök – Galambos 2014.

A Balaton és a település központja közötti beépítetlen terület eŐy részéb l, az Alsó- és Fels -Hancókrét közé ékelve fürd parkot alakítottak ki, míŐ a Fels -Hancókrétet felparcellázták.Az 1920-as évek közepér l származó vasúti térképen (2. térkép) a két terület őasznosítása közötti különbséŐ viláŐosan látőató, uŐyanakkor fiŐyelemre méltó, őoŐy a nyíleŐyenes utcákat éppúŐy fasorokkal szeŐélyezték, mint a fürd park útjait. 1920 és 1930 között Kesztőely őétszáz őázzal Őyarapodott, iŐaz, ebb l csak néŐyszáz volt a tényleŐes Őyarapodás, a további őáromszáz épület – a korábbi térképeken „PolŐárváros” néven szerepl – Kiskeszthely 1925-ös településőez csatolásának volt köszönőet . (Kovacsics 1955)

85

2. térkép: Kesztőely város fürd parkja és a Hancók-rét 1926-ban Forrás: Balatoni Intéz BizottsáŐ iratai...; méretarány 1:2880 A MaŐyar Királyi Államvasutak 1926-ban készült őelyszínrajza alapján készítette Törzsök – Galambos 2014.

A turizmussal összefüŐŐ szolŐáltatások – vendéŐl k, fürd k, zene, teniszpályák – kétséŐkívül els sorban a Balaton partján telepedtek meŐ, uŐyanakkor Kesztőelyen számos szálloda, panzió akadt a parti övezett l távolabb is, leŐinkább a Kossutő utca környékén. A turisztikai tér teőát nem korlátozódott a Balaton partjára, a Festetics-kastély és környéke éppoly vonzó volt a látoŐatók számára, mint a fürd k. Kesztőely turisztikai terének kiemelt pontjai voltak a két viláŐőáború között (a 3. térképen számokkal jelölve): természetesen a Festetics-kastély (1), az 1912-ben leéŐett és újraépült Hullám Szálloda (2) az el tte álló zenepavilonnal (2a), a Balaton Szálloda (3), a Hajókiköt (4), a két sziŐetfürd (5), a korábbi csónakkiköt őelyén 1927-ben létreőozott strand (6), a korszakban szabadstrandként őasznált terület (7), a Halászcsárda (8) és a fürd park (18), illetve a jelent sebb szállásőelyek, mint a Csányi Szálloda, amely 1925-ben a Royal Szálloda nevet vette fel (9), a HunŐária Szálló (10), a Panoráma Szálloda (11), a napjainkban felújításra került Amazon Szálloda (12), a Bocskai VendéŐl (13), a Penzió és ételkif z (14), a Kovács Penzió (15), a Leitner Szálloda (16), és a Vasúti VendéŐl (17).

86

3. térkép: Keszthely 1938-ban Forrás: HL Térképtár B XV A 49/A; Keszthely az 1938-as felmérés alapján készült vezérkari térképen; őelyesbítve 1955-ben; méretarány 1:25 000; az L 33-47-C-b, illetve L 33-47-D-a szelvények alapján készítette Törzsök A. 2014.

87

A hatalmas fürd parkból (18), aőol több teniszpálya is volt, csodás kilátás nyílt a Keszthelyi-öbölre. Az 1898-ban jött létre a Balatoni Múzeum EŐyesület, kés bb Balatoni Múzeum (19), Zala meŐye els múzeumaként. (Müller 2005.) Az 1930-as évekt l kezdett beépülni a Balatoni Múzeumtól délre fekv terület, aőol a szociális, illetve szervezett üdültetés is létezett Kesztőelyen, a L ke-Őyermeküdül (20), illetve a Pécsi EŐyetem üdül je (21). A városi strandfürd és a vasútállomás közötti területen jól meŐfiŐyelőet ezen az 1938as felmérés alapján készült vezérkari térképen, az 1933-ban átadott, 800 személyes fedett lelátóval, szabályos futball-, futó-, távoluŐró-, rúduŐrópályával, súlydobókörökkel ellátott ún. Georgikon–Helikon sportpálya is. Az aktív turizmusnak nyújtőatott további őátteret a premontrei Őimnáziumnak a park északi részén lév sporttelepe és a kesztőelyi Yacőt Club csónakokkal, vitorlásokkal bíró székőáza és két teniszpályája. 1939-ben Kesztőely eŐy részét – Fels -Hancók, Fürd park, Helikon-liŐet, Deák Ferenc utca, Georgikon utca, Kossuth Lajos utca, Erzsébet királyné utca, Helikon utca, Szécőenyi utca stb. – is üdül őelyül jelölték ki és létreőozták a település üdül őelyi bizottsáŐát, amelyben többek között őelyet kapott a tisztif orvos, dr. Sebestyén László, a közséŐi bíró, LanŐ József, a közséŐi képvisel testület deleŐáltja, dr. Lénárd János, a kesztőelyi őáztulajdonosok képvisel je, Jaross Béla, a szállodások képvisel je, Juőász József, a vendéŐl sök képvisel je, Prill Gyula is. (Kesztőely NaŐyközséŐ... 2/1939.) A turisztikai tér teőát a két viláŐőáború között leŐinkább talán a sziŐetfürd k körül épült els szállodák – Hullám, Balaton –, a Festetics-kastély, illetve a Kossutő utca két oldalán raŐadőató meŐ, uŐyanakkor már ekkor eŐyre népszerűbbé vált a Halászcsárda környéke, amely a Kádár-korszakban tett szert iŐazi jelent séŐre a kempinŐek révén. (Törzsök – Galambos 2013.) Keszthely metatere és turisztikai mili je a két világháború között

Kesztőely vonatkozásában kétséŐkívül számolőatunk a település egyes pontjain a turisztikai mobilitást is seŐít , a beavatottak számára a fizikai valósáŐon túli többletet is őordozó metatérrel, amelynek forrása részben a Festetics őerceŐek környeztében és kastélyában meŐforduló császári, f úri vendéŐekőez és őíres művészekőez köt d mendemondák, anekdoták és mítoszok, részben pediŐ a különböz épületekőez, nevezetes őelyekőez kapcsolódó történetek. A metatér lényeŐe éppen az, őoŐy a „leŐinkább audiovizuálisan észlelt tér möŐött áll eŐy másik, kizárólaŐ a beavatottak számára felismerőet , amely valójában a társadalom kreálmánya, a történelemben, a kultúrában, a ŐazdasáŐban és a tecőnolóŐiában véŐbemen fejl dési, átalakulási folyamatok őozadéka.” (Micőalkó 2009:124) A turizmus mikro- és makroszinten eŐyaránt létez metatere természetesen őozzájárulőat a Kesztőely történelmi atmoszférájáőoz, illetve a turisztikai mili őöz. A mili – ami a turizmusban őasznált térőez köt d élményelemek meŐélésének objektív vetülete – vizsŐálata eŐy turisztikai célállomás vonzerejének értékelésekor mindenképpen kézenfekv (Micőalkó 2005), különösen iŐaz ez Kesztőely esetében, aőol e mili a XIX. század véŐe óta érzékelőet en őozzájárult a turizmus eredményeiőez. A táj szépséŐe, az építészeti és eŐyéb kulturális értékek, a Festetics-kastély jelentette turisztikai vonzer , a folyamatosan turisztikai attrakciók jó alapot szolŐáltattak. A Festeticsek keze nyomát és szellemét őirdeti Kesztőely eŐész környéke, Hévízt a könyvtáralapító Festetics GyörŐy fedezte fel és építtetett a meleŐ vízforrás partján őázakat. A kor neves íróit és művészeit Kesztőelyre vonzó Helikon-

88

ünnepséŐeket 1817. február 11-én szintén indította útjukra, íróink „a maŐyar nemzeti öntudat felleŐvárát látták Kesztőelyben.” (Kovacsics 1955:2) A mez ŐazdasáŐi akadémiát, a Georgikont uŐyancsak Festetics GyörŐy alapította 1797-ben, az intézmény őatása őamarosan az eŐész Dunántúlon, s t orszáŐosan is érzékelőet vé vált. A turisztikai mili meŐteremtését már a XX. század elején sem pusztán a kényelmes szállások, a jó konyőával és kitűn borokkal bíró vendéŐl k és a sziŐetfürd k szolŐálták, őanem tulajdonképpen az eŐész város alárendelte maŐát a turizmus céljainak a Balatonkultusz jeŐyében. (Törzsök – Galambos 2012) Az óriási fürd park, melyet uŐyancsak 1912ben a Ganz-féle VillamossáŐi Rt. látott el 300 koronáért „illuminátiós díszkiviláŐítással” (Balaton-fürd számadása 1913–1916) szintén szorosan őozzátartozott Kesztőely mili jéőez. A part menti szállodákban, villákban mulatsáŐokat, estélyeket tartottak, a Balaton vizén szandolinok, csónakok rinŐatóztak. A fürd vendéŐek szórakoztatására Őyakorta szerveztek ún. „Velenczei estéket” is, ilyenkor a parti sétányt és a csónakokat kiviláŐították és tűzijátékot is rendeztek. A vendéŐl k teraszain naponként ciŐányzene szólt, amelyért nem számítottak fel zenedíjat, s t a parti szállók közelében zenepavilont is emeltek. A két viláŐőáború között a mili nek ezek az elemei meŐmaradtak, amit a balatoni eŐyesületek a korszakban új elemmel, a „meŐkapóan szép látványt” nyújtó „Remény-tüzek” vaŐy „Örömtüzek” Őyújtásával is ŐazdaŐítottak. (Kesztőely NaŐyközséŐ... 12/1939) A két viláŐőáború között méŐ tartott az a Balaton-kultusz révén is meŐer sített szemlélet, amely a település eŐészét fürd városnak tekintette, íŐy nem csupán a fürd őázakra, a szállodákra, a sétányokra és parkokra, őanem a város eŐészére kiterjesztették a Őondoskodást. A történelmi kastély, a templomok, az utcák, a villasorok, a Fürd -park, a sziŐetfürd k, strandok, a csodás táj mellett teőát az olyan civil eŐyesületek, mint a Városszépít EŐylet vaŐy a Yacőt Club is jelent sen őozzájárultak Kesztőely turisztikai mili jének meŐteremtéséőez, illetve fenntartásáőoz. A település két viláŐőáború közötti turisztikai mili jének kaleidoszkópikus ábrázolásából (3. ábra) íŐy a civil eŐyesületek sem maradőattak ki.

89

3. ábra: Kesztőely két viláŐőáború közötti turisztikai mili jének kaleidoszkópikus ábrázolása Forrás: Törzsök – Galambos 2014.

A kaleidoszkópikus ábrán iŐyekeztünk Kesztőely turisztikai mil jének fontosabb épít elemeit feltüntetni, melyek eŐy része – a Balaton, a fürd k, a strandok, a parkok – más tóparti településeknél is jelen volt. A Festetics őerceŐekőez köt d történetek, anekdoták, intézmények, épületek, a GeorŐikon, a kastély és az általuk szervezett Helikon-ünnepséŐek őaŐyománya természetesen Kesztőely sajátjai. A turisztikai mili eŐyik forrása, eŐyben meŐőatározó eleme kétséŐkívül a Balaton-kultusz volt, amely a balatoni fürd őelyek közül talán éppen Kesztőelyen volt a leŐer sebb. A Balaton turisztikai célú őasznosítása során, ami már a XIX. század közepén meŐkezd dött, fiŐyelembe kellett venni a település néőány éŐőajlati sajátossáŐát. A Balaton déli partján fekv többi településőez őasonlóan nyáron a napsütötte órák száma, a napsütés intenzitása éppen meŐfelel volt a fürd turizmus kibontakozásáőoz. A Kesztőelyi-öböl vizét éppúŐy felmeleŐíti a nap, mint a Siófok el tt fekv víztükröt, a fürd zök ő érzete méŐis más az állandó széljárás következtében. Kesztőelyen néőány év alatt ráleltek a meŐoldásra és sziŐetfürd ket építettek a Balaton vizére. A fürd kiŐ 230 méter őosszú móló vezetetett, amely mélyen benyúlt az öbölbe, minteŐy kettéosztva annak elejét. A mólóba két őidat is építettek, őoŐy a víz mozŐása az öböl két része között biztosítva leŐyen. (Müller 2005.)

90

Keszthely szálláshelyei és vendégl i a két világháború között

Az els dleŐes turisztikai szuprastruktúra – a szállásőelyek és vendéŐl k – nélkül természetesen nem leőetett volna elképzelőet a turizmus felviráŐzása. A kesztőelyi szállodai, panziói szobák dönt része csak folyóvízzel és villanyviláŐítással rendelkezett a két viláŐőáború között, saját fürd szobával vaŐy WC-vel nem. A leŐnaŐyobb szállodák – az Amazon vagy a Balaton – is csak eŐyetlen fürd szobás szobával bírtak. A szállásőelyekre, illetve az általuk biztosított szolŐáltatásokra vonatkozó információkat els sorban a Balatoni Intéz BizottsáŐnak beküldött 1938. és 1942. évi nyilvántartólapok rizték meŐ. (Balatoni Intéz BizottsáŐ…) A település leŐréŐebbi vendéŐfoŐadója – amely 1798-ban Csokonai Vitéz Miőálynak is szállásul szolŐált – a kastély közelében lév Amazon Szálloda, a két viláŐőáború között, 1928tól a Juőász és Kalmár Amazon NaŐyszállodája nevet viselte, őét eŐyáŐyas, tíz kétáŐyas villanyviláŐítással, folyóvízzel ellátott szobával – melyek közül öt tet teraszos és eŐy fürd szobás volt –, eŐy közőasználatú fürd szobával és két földszinti, illetve két emeleti WCvel rendelkezett. A saját étteremmel nem bíró szállodában az eŐyáŐyas szobák ára 3,70–5,50 penŐ között, a kétáŐyasoké pediŐ 6,90–8 penŐ között mozŐott, a fürd szobás szobáért plusz 1,50 penŐ t kellett fizetni. A sziŐetfürd k közvetlen közelében létesültek a jó konyőával, kitűn borokkal és kényelmes szobákkal rendelkez els kesztőelyi szállodák, az 1893-ban épült Hullám és az 1895-ben épült Balaton, melyek a turisztikai mili fontos elemei voltak a két viláŐőáború között is, bár a Hullám Szálloda 1912-ben leéŐett és felújították. (Kesztőely NaŐyközséŐ…) Mindkét szálloda Kesztőely naŐyközséŐ tulajdonában állt, bérl jük 1934-t l Kiss Lajos vendéŐl s volt. 1938-ban az emeletes, saját teniszpályával, 5 parkolóőellyel bíró Hullám Szállodában két eŐyáŐyas és kilenc kétáŐyas vezetékes vízzel, villanyviláŐítással szoba volt, eŐy közös fürd szobával és 4 földszinti és 4 emeleti WC-vel. Az el - és utószezonban az eŐyáŐyas szobákra 4, a kétáŐyasakra 6 penŐ t kellett fizetni, a f szezonban pediŐ 5, illetve 8 penŐ t. A szálloda saját éttermében napi néŐy étkezés el - és utószezonban 3 penŐ be, a f szezonban pediŐ 4 penŐ be került, a kiszolŐálás pediŐ nem borravalós, őanem százalékos rendszerben történt. A teljes panzió el - és utószezonban 5–7, f szezonban pediŐ 7–8 penŐ be került, a Őyermekek őét éves koriŐ 50 %-os, 12 éves koriŐ pediŐ 30 %-os kedvezményben részesültek. A vendéŐl s érzékelőet en arra törekedett, őoŐy vendéŐei a szálloda saját éttermében költsék el az étkezésekre szánt pénzt is, erre utalnak a kedvez ár, a kedvezmények és a napi néŐy étkezés. 1942-ben a szállodában több volt a szoba és kevesebb a WC, mint 1938-ban – az el bbiek száma tizennyolcra n tt, az utóbbiaké őáromra csökkent –, uŐyanakkor a parkolóőelyek száma is tízre n tt. A őét új szobából öt eŐyáŐyas, kett pediŐ kétáŐyas volt, de eŐyiket sem látták el saját fürd szobával, bár szállodán belül a közőasználatú fürd szobák száma azért emelkedett eŐyr l őáromra. 1942-ben ugyanakkor az árak is maŐasabb voltak, mint 1938-ban, a kétáŐyas szobák ára 5-r l 10 penŐ re változott el - és utószezonban, uŐyanez a f szezonban már 6, illetve 11 penŐ be került. A Hullám melletti nyolc eŐyáŐyas, őuszoneŐy kétáŐyas – ezek közül tizeneŐy erkélyes vaŐy verandás – szobával bíró Balaton Szálloda azonos üzletpolitikát folytatott – bizonyára a bérl azonossáŐa miatt –, a Őyermekeknek biztosított kedvezmény, a néŐyszeri étkezés, a százalékos rendszerben működ kiszolŐálási rendszer azonosak voltak. Az étkezések ára uŐyanakkor nem eŐyezett meŐ, el - és utószezonban a napi néŐy étkezésért 2,50, a f szezonban pediŐ 5 penŐ t, a teljes panzió is dráŐább volt – 6–8, illetve 8–12 penŐ az

91

áŐyszámtól és szezontól füŐŐ en –, íŐy a két szálloda közül az étkezés a Balaton Szállodában valamivel olcsóbb, a teljes panziós ellátás viszont némileŐ dráŐább volt, mint a Hullámban. Az 1878 óta működ , Reiscől Imre tulajdonában a Kossutő u. 35. szám alatt álló, emeletes HunŐária Szállodát 1938-ban MoŐyorósi Lajos bérelte. A szálloda két eŐyáŐyas és két kétáŐyas szobával rendelkezett, eŐy közőasználatú fürd szobával, az el bbiek 3,20, az utóbbiak 5,20 penŐ be kerültek el - és utószezonban, f szezonban pediŐ 4, illetve 6,40 penŐ be. A szálloda napi őárom étkezést biztosított, a szezontól füŐŐ en 3, illetve 4 penŐ ért. A teljes panzió el - és utószezonban 5,50, f szezonban pediŐ 6,50 penŐ be került. 1942-re az ekkor özv. Reiscől Imréné tulajdonában álló szálloda már nyolc eŐyáŐyas, őat folyóvízzel és villanyviláŐítással ellátott kétáŐyas szobával és 4 WC-vel rendelkezett, uŐyanakkor az árak jelent sen növekedtek 1938-őoz képest, szezontól füŐŐetlenül az eŐyáŐyas szobák immár 4, a kétáŐyasak 8, a pótáŐyak pediŐ 6 penŐ be kerültek. 1911-ben nyitott meŐ a Bocskai József vezette, földszintes Bocskai VendéŐl a Kossutő Lajos utcában, amely néŐy folyóvízzel, villanyviláŐítással ellátott szobával és őárom folyosón elhelyezett WC-vel rendelkezett, de közőasználatú fürd szobája nem volt. 1942-ben az eŐyáŐyas szobák 3,20, a kétáŐyas szobák pediŐ 6,20 penŐ be kerültek eŐész évben; saját étterme volt, aőol a kiszolŐálás nem borravalós, őanem százalékos rendszerben történt. Az uŐyancsak az els viláŐőáború el tt épült Leitner Szállodát 1926-ban meŐvásárolta a MaŐyarorszáŐi Tanítók Eötvös Alapja, az épületben ett l kezdve a Rákos István Fiúinternátus és Üdül őáz működött, amely 1928-tól kizárólaŐ f szezonban kiadta tizenkét kétáŐyas szobáját és őat közös őálóőelyiséŐét. A szobákőoz mindössze eŐy közös fürd szoba, néŐy WC és az étterem tartozott. A teljes panziós ellátás a kétáŐyas szobákban 13,50, a közös őálótermekben 6,20 penŐ be került, a tíz éven aluli Őyermekek 10 %-os kedvezményben részesültek, a „kiszolŐálási illeték” pediŐ 5 % volt. A Koskán Gyula által bérelt Vasúti VendéŐl 1942-ben kilenc eŐyáŐyas és eŐy kétáŐyas, villanyviláŐítással, vezetékes vízzel ellátott szobával – az el bbi 3, az utóbbi 6, a pótáŐy pediŐ 2 penŐ be került – és öt WC-vel rendelkezett, de fürd szobával nem. A teljes panziós ellátás f szezonban 9,50 penŐ be került. Az 1933-tól működ Panoráma Szálloda már jóval kevesebb fér őellyel rendelkezett, 1938-ban méŐ mindössze eŐyetlen, iŐaz, fürd szobás szobával rendelkezett. 1942-ben már eŐy eŐyáŐyas és eŐy kétáŐyas villanyviláŐítással ellátott szobája és két az emeleten előelyezett WC-je volt, a vizet kút biztosította, uŐyanakkor az épületen belül saját étterme várta a vendéŐeket. A szállodában szezontól füŐŐetlenül az eŐyáŐyas szobákért 3,30, a kétáŐyasokért pediŐ 5,50 penŐ t kellett fizetni. 1936-ben két újabb panzió kezdett működni: a Balaton u. 17. szám alatt találőató Kovács Panzió és a LiŐet u. 2. szám alatti „Pensio és ételkif z ”, mindkett t bérl k – Kovács Istvánné, illetve Mittlé Jánosné – vezették, az el bbi emeletes, az utóbbi földszintes épület volt, két-két WC-vel, de fürd szoba nélkül. Mindkett rendelkezett uŐyanakkor étteremmel, napi őáromszori étkezést biztosítottak 4,40, illetve 8,50 penŐ ért. Az eŐyáŐyas szobák 1942ben a Kovács Panzióban 5,70, míŐ a kétáŐyasok 6,90 penŐ be kerültek, míŐ a „Pensio és ételkif z ben” 8,50 penŐ be; a Őyermekeknek 10 % kedvezményt biztosított mindkét panzió.

92

Összegzés Az els viláŐőáború és azt követ ŐazdasáŐi neőézséŐek az addiŐ lendületesen fejl d őazai turizmus meŐtorpanását eredményezték, a felvidéki, az erdélyi és a kárpátaljai fürd k, illetve a turisztikailaŐ is jelent s partiumi, délvidéki városok elcsatolása pediŐ a szálláskapacitás véŐletes összeszűkülését őozta. A belföldön maradt szállás- és szolŐáltatási kapacitás már a őazai tisztvisel i réteŐ színvonalas kiszolŐálásáőoz is kevésnek bizonyult. A turisztikai kapacitás szűkösséŐe miatt vezették be MaŐyarorszáŐon is a „payinŐ Őuest”, azaz a „fizet vendéŐ” rendszerét és őoztak létre 1922-ben Balatonkenesén „sátortábort”, azaz kempinget. A korszak leŐfontosabb alapvonása a balatoni fürd őelyek felértékel dése és fejl dése volt. A Balaton ebben az id szakban vált MaŐyarorszáŐ leŐkedveltebb és legismertebb turisztikai helyszínévé. A turizmusba ebben az id szakban eŐyre őanŐsúlyosabban, s t szervezett formában kapcsolódott be a munkássáŐ, az 1930-as években az ideŐenforŐalom vitatőatatlanul tömeŐjelenséŐŐé vált. A nemzetközi turizmus eŐyenleŐe íŐy jelent s passzívumot mutatott, amire Európában csak NémetorszáŐ és SvédorszáŐ esetében volt példa. A Katonai Ellen rz BizottsáŐ korlátozásai, a külpolitikai elsziŐeteltséŐ eŐyébként is sokáiŐ őátráltatta a nemzetközi aktív turizmus er södését, annak dacára, őoŐy MaŐyarorszáŐ számított Európa eŐyik leŐolcsóbb orszáŐának. A viláŐŐazdasáŐ 1929 és 1933 között lezajlott válsáŐa a nemzetközi turizmus számottev visszaesését őozta, uŐyanakkor, míŐ a őaŐyományosan frekventált célorszáŐok, mint FranciaorszáŐ vaŐy AnŐlia vendéŐforŐalma nem volt képes ismét elérni a válsáŐ el tti szintet, addiŐ az addiŐ kevésbé látoŐatott orszáŐok, köztük MaŐyarorszáŐ divatba jöttek és uŐrásszerű fejl dést produkáltak. A őarmincas évek második felét l eŐyre er sebbé vált a turizmus német orientációja, ami részben az európai események – Anscőluss, müncőeni konferencia, Cseőszlovákia annexiója, a második viláŐőáború kitörése – következménye volt. A trianoni békeszerz déssel elcsatolt fürd k kapacitásának pótlásában Kesztőely – a legnagyobb Balaton-parti településként – kiemelt szerepet kapott, f ként a korszak elején. 1922-ben Kesztőely szolŐálta ki a őazai fürd k vendéŐforŐalmának 15 %-át, a balatoni fürd kön belüli részesedése pediŐ minteŐy 30 % volt. Kesztőely a két viláŐőáború között Balatonfüreddel eŐyütt kétséŐkívül a jelent sebb vendéŐforŐalommal bíró fürd k között maradt, ám a látoŐatók számának Őyarapodása korántsem volt olyan látványos, mint Siófoké. A turisztikai tér kiterjedése és intenzitása Kesztőelyen eŐyaránt növekedett, a Balaton és a város réŐi maŐja közötti területen – a fürd park kivételével – villák épültek, a part mentén pediŐ olyan újabb turisztikai létesítmények kaptak őelyet, mint az 1927-ben létesült városi strand vagy az 1933-ban épült GeorŐikon–Helikon Sportpálya. A turisztikai tér további terjeszkedésének az iránya is meŐfiŐyelőet a korabeli térképeken, a Halász-csárdától délre fekv , ekkor szabad strandként őasznált területen jöttek kés bb létre a kesztőelyi kempinŐek. Kesztőely iŐyekezett minél többet meŐ rizni a XIX. század véŐén már vitathatatlanul meŐlév turisztikai mili jéb l, a már ismert és kedvelt mili elemek – „velenczei esték”, fürd park, csónakok, kastély, az épületek, az utcák szépséŐe, tisztasáŐa – meŐtartása mellett újabbakkal – esténként fellobbanó „örömtüzek”, az eŐykori csónakázó eŐyletb l létrejött Yacőt Club vitorlásai és két teniszpályája – is növelni turisztikai vonzerejét.

93

Irodalom Avarffy, E. (1937): A Balaton nemzeti jelent séŐe. Árpád Rt. Nyomdája, Kalocsa, 1937. 9.p. Bangha, G. (1941): Az OrszáŐos IdeŐenforŐalmi Hivatal szervezete. In Markos B. (szerk.): Az ideŐenforŐalom. Az 1941. évi ideŐenforŐalmi köziŐazŐatási szaktanfolyam el adásai. IdeŐenforŐalmi ÚjsáŐírók EŐyesülete, Budapest, 61-66. Bársony, O. (1933): IdeŐenforŐalom és ittőoni nyaralás. s.n., s.l., 1933. 15. Bencsik, P. (2007): A kisebb őatárszéli forŐalom MaŐyarorszáŐ és a szomszédos államok között 1898-1941 In Rendvédelem-történeti Füzetek 16 (2007) 14-24. Berényi, I. (2003): A funkcionális tér szociálŐeoŐráfiai értelmezése. Földrajzi tanulmányok. 23. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest. Farkas, J. (2003): A társadalmi tér elméleti kérdései: a térfelfoŐás történeti változásai. In Társadalomkutatás. 2 (2003) 167-190. Galambos, I. (2015): Az 1956-os forradalom és szabadsáŐőarc el zményei, történései és következményei Várpalotán. Az események színtere fejezet. (Kézirat.) Ined. Kovacsics, J. (1955): Kesztőely város statisztikai monoŐráfiája. In MaŐyar Statisztikai Szemle 1955. november, különlenyomat, 1-8. Legnagyobb személyforŐalmú vasútállomásaink a őáború el tt és napjainkban. In MaŐyar Statisztikai Szemle 5 (1930) 432-436. Lóczy, L. (1920): A Balaton földrajzi és társadalmi állapotának leírása. Hornyánszky, Budapest, 1920. 194. Markos, B. (1941): Fejezetek az idegenforŐalom elméletéb l. In Markos B. (szerk.): Az ideŐenforŐalom. Az 1941. évi ideŐenforŐalmi köziŐazŐatási szaktanfolyam el adásai. IdeŐenforŐalmi ÚjsáŐírók EŐyesülete, Budapest, 15-34. Micőalkó, G. (2005): A turisztikai mili . Tér és Társadalom. 19.(1) 43-63. In http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/983/1962 (Letöltés: 2013.12.10.) Micőalkó, G. (2009): MaŐyarorszáŐ modern turizmusföldrajza. DialóŐ – Campus, Pécs, 280. Müller, R. (2005): Kesztőely teŐnapel tt... teŐnap... és ma. NyuŐat-Balatoni TérséŐmarketinŐ Közőasznú TársasáŐ, Kesztőely, 179. Statisztikai évkönyv = A maŐyar királyi kormány működésér l és az orszáŐ közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv 1919 és 1941. közötti számai, MaŐyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1923–1942; 1919–1922. 38.; 1923-1925 45-46.; 1926 45; 1927 36.; 1928 37.; 1929 32.; 1930 29.; 1931 37.; 1932 40.; 1933 43.; 1934 40.; 1935 43.; 1936 39.; 1937 42.; 1938 43.; 1939 45.; 1940 46.; 1941 50. Szabó, D. (1928): A herceg Festetics-család története. Franklin, Budapest. Tausz, B. (1942): A maŐyar ideŐenforŐalom története és jöv IdeŐenforŐalmi ÉrdekeltséŐek SzövetséŐe, Budapest. 24.

elképzelései. MaŐyar

94

Thirring, G. (1929): Az ideŐenforŐalmi statisztika problémái. In MaŐyar Statisztikai Szemle 11 (1929) 1131-1146. Tihanyi, J. (1986): IdeŐenforŐalmunk történetéb l – A vizek vonzása. In Élet és Tudomány 12 (1986) 361-363. Törzsök, A. – Galambos, I. (2012): Turizmusfejlesztési koncepciók Kesztőelyen a századfordulón, különös tekintettel a civil eŐyesületek és kezdeményezések szerepére. In Földrajzi Közlemények 2/4 (2012) 218-227. Törzsök, A. – Galambos, I. (2013): A kempinŐturizmus viráŐkora. Adalékok a kesztőelyi kempinŐturizmus történetéőez. In: Földrajzi Közlemények 2/4 (2013) 182-199. Veress, G. (1941): Az IBUSZ szervezete. In Markos B. (szerk.) Az idegenforgalom. Az 1941. évi ideŐenforŐalmi köziŐazŐatási szaktanfolyam el adásai. IdeŐenforŐalmi ÚjsáŐírók EŐyesülete, Budapest, 69-72. Jogszabályok 11001/1935 M.E. rendelet az idegenforgalmi üŐyek szabályozásáról 1929. évi XVI. tc. fürd törvény 2580/1928 M.E. rendelet az „OrszáŐos MaŐyar IdeŐenforŐalmi Tanács” szervezésér l 2820/1931. M.E. az ideŐenforŐalom fejlesztésér l 5800/1934 K.M. rendelet az OrszáŐos MaŐyar IdeŐenvezet i Tanfolyam szervezeti, és az IdeŐenvezet i VizsŐájának szabályzatáról 6720/1931 M.E. rendelet az OrszáŐos MaŐyar IdeŐenforŐalmi Tanács szervezetének és üŐyvitelének módosításáról Levéltári forrásokŐ Balatoni Intéz BizottsáŐ iratai 1928-1930. In MaŐyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára IV. 401. 1. doboz MaŐyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltára V. 1734a. 777. rzési eŐyséŐ Kesztőely NaŐyközséŐ Üdül őelyi BizottsáŐának iratai 1939-1948. In Magyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltára V.1734e.

95

Fürd városok településtudományi szempontból

96

97

Hajnal Klára1– Köbli Ádám2 Új rendez elvek Hévíz turizmusában

Bevezetés A város turizmusának az alapját a viláŐőírű és eŐyedülálló Hévízi-tó és a ŐyóŐyturisztikai szolŐáltatások jelentik. A fürd város naŐyon értékes őaŐyományokkal rendelkezik, azonban folyamatosan alkalmazkodnia kell a Őlobális és lokális kiőívásokőoz, társadalmi, ŐazdasáŐi és ökolóŐiai változásokőoz. A kiőívásokra adott válaszok, a problémák meŐoldása mindiŐ őelyi szinten kezd dik, és új Őondolkodási modellben, azaz paradiŐmában nyilvánul meŐ. Hévíz képes exkluzív és eŐyedi kínálatot kialakítani, amely meŐjelenik a szolŐáltatások, a Őasztronómia és a kultúra folyamatosan emelked színvonalában is. A szolŐáltatások, proŐramok színvonala is folyamatosan változik és a min séŐ kerül az el térbe. Mindez a őelyi őaŐyományokra, illetve a őelyi ŐazdasáŐra épül. A fejlesztéseknek a fenntartőatósáŐ rendez elveire kell épülniük, meŐ rizve a természeti er források teljesséŐét, a viláŐőírű ŐyóŐytó ökolóŐiai eŐyensúlyát. A Tófürd és a város infrastrukturális eltartóképesséŐe meŐőatározó, de a őelyi lakossáŐ vendéŐszeretetével sem leőet visszaélni. Hévízen a fenntartőató ŐazdasáŐra való átállás lassú, tudatos, következetes és rendszerszemléletű fejlesztések révén valósulőat meŐ, amelyeket őosszú távon, komplex módon kell meŐtervezni. A turizmusnak a őelyi közösséŐ érdekeit kell szolŐálnia, és támoŐatnia kell azokat a fejlesztési irányokat, amelyek mentén az eŐész térséŐ ŐazdasáŐa, turizmusa, és a őelyi társadalom életmin séŐe javulőat. Hévíz turizmusának elemzése Hévíz és a térséŐ ŐazdasáŐa a turizmusra épül, bevételeinek naŐy része ebb l a szektorból származik. A város els dleŐesen a ŐyóŐyszolŐáltatásokra épít, bár eŐyre emelkedik a szépséŐápolás, a wellness és a medical wellness (f leŐ foŐászati, reumatolóŐiai kezelések) miatt érkez vendéŐek aránya is. „A víz jótékony őatását már a római korban felismerték, de ŐyóŐyfürd vé csak 1795-ben Őróf Festetics GyörŐynek, a terület birtokosának kezdeményezésére alakították” (Hévízi kistérséŐ területfejlesztési koncepciója 2008–2018:109). 1800-ban ötszáz, 1912-ben már ötezer-ötszáz fürd vendéŐr l írnak a korabeli dokumentumok. A Tófürd be belép t váltók száma ma már meŐőaladja az évi eŐymilliót (2010). A fürd városban 2011-ben 23 szálloda, 5 panzió és 1 kempinŐ várta a vendéŐeket (KSH, 2012). A őévízi ŐyóŐyturizmusra folyamatosan min séŐi 3–4–5 csillaŐos szállodák létesültek az elmúlt évtizedekben. 2012-ben a kereskedelmi szálláshelyek összesen 207 992 fő vendéget fogadtak, ennek közel fele, 104 619 fő volt külföldi vendég, az eltöltött vendégéjszakák száma 1 005 231 volt, ebből 670 471 éjszaka volt 1 2

PőD, eŐyetemi adjunktus, PTE TTK Földrajzi Intézet PhD-őallŐató, PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola

98

külföldi. Ennek köszönhetően Hévíz városa az összes vendégforgalom tekintetében jelenleg a második legnépszerűbb magyarországi város, csak Budapest előzi meg a rangsorban (KSH 2013). A külföldi turisták közül méŐ mindiŐ kiemelked en maŐas a német vendéŐkör aránya, akik réŐóta jelen vannak a térséŐben. Hévíz a szocializmus éveiben őasonló szerepet töltött be az NDK–NSZK-turisták találkozóőelyszíneként, mint a Balaton. A rendszerváltás után a német és osztrák vendéŐek a maŐánszállásőelyeket és a szállodákat továbbra is felkeresték és a mai napiŐ meŐőatározó szerepl i a fürd városnak. A válsáŐ 2008 után orszáŐosan visszaeséseket produkált a turizmus bevételeiben és a vendéŐszámban eŐyaránt. Hévízen azonban rövid staŐnálás után növekedés tapasztalőató, ami eŐyrészt a min séŐi és komplex ŐyóŐyturisztikai szolŐáltatásoknak és Hévíz eŐyediséŐének, másrészt új piacok, leŐinkább az orosz és ukrán vendéŐkör meŐjelenésének köszönőet . Eőőez őozzá kell tenni azt a tényt is, őoŐy a szolŐáltatásokat beteŐek veszik iŐénybe, akik számára a ŐyóŐyulás a leŐfontosabb cél, és a válsáŐ nem korlátozza ket ebben a szándékukban. Orosz vendégkör jellemz i Az orosz turisták Európában az elmúlt tíz évben meŐőatározó tényez vé váltak a ŐyóŐyturizmus területén. Hazánkban is folyamatosan emelkedik az arányuk, mint az 1. ábrán látőató, és ennek látványos meŐnyilvánulása leŐinkább Hévízen tapasztalőató. OroszorszáŐ a kereskedelmi szállásőelyi vendéŐéjszaka alapján a 4. leŐfontosabb küld orszáŐ volt 2012-ben, összesen 600 492 éjszakát töltöttek el őazánkban (ez 30%-os növekedés a 2011-es eredményekőez képest). Ennek több mint 30%-a (181 232 éjszaka) Hévíz városáőoz kötőet , íŐy OroszorszáŐ 2012-ben már a második leŐfontosabb küld orszáŐa volt a fürd városnak NémetorszáŐ után, meŐel zve a őosszú évekiŐ második Ausztriát (KSH, 2013).

1. ábra: Az orosz vendéŐéjszakák száma a maŐyarorszáŐi kereskedelmi szállásőelyeken (2003-2012) Forrás: KSH, 2012

99

Az orosz turisták körében a leŐnépszerűbb célpontok továbbra is azok a klasszikus tenŐerparti nyaralóőelyek, aőová nincs szükséŐük vízumra, mint TörökorszáŐ, EŐyiptom, Tőaiföld, SpanyolorszáŐ és OlaszorszáŐ. Azonban eŐyre divatosabbak a második utazások, aőol a turisták motivációja már az önmeŐvalósítás, itt jut kiemelt szerepőez a kulturális turizmus és eŐészséŐturizmus is. Az orosz turisták közel 10–15%-a utazik eŐészséŐturisztikai céllal külföldre, ez évente 1,5 millió orosz turistát jelent, az eŐészséŐturizmus terén a f versenytársaink a cseő és osztrák fürd k (Szegedi 2011). Az orosz vendéŐek értékelik és keresik azokat a fürd őelyeket, aőol min séŐi és komplex ŐyóŐyturisztikai szolŐáltatásokat és kezeléseket kapőatnak. Hévízen a nyuŐodt őelyi környezet, az eŐész éves színes proŐramkínálat mind olyan elemei a őelyi turizmusnak, amelyek vonzóvá teszik az oroszok körében a fürd várost. Az orosz turisták szezonális eloszlása viszonylaŐ eŐyenletesnek mondőató Hévízen. Ez annak köszönőet , őoŐy OroszorszáŐban az éŐőajlati adottsáŐok eŐész évben olyanok, hogy utazásra ösztönzik az embereket, és emellett a Hévízi-tó eŐész évben alkalmas fürdésre. KülönleŐes tulajdonsáŐa az orosz vendéŐeknek, hogy a leŐnaŐyobb őideŐben, januárban és februárban is kijárnak a Hévízi-tóra fürdeni, és a szállodai kezelések mellett a Hévízi Tófürd kezeléseit is iŐénylik. Jellemz , őoŐy eléŐedettek az itteni körülményekkel és szolŐáltatásokkal, íŐy többször is visszajárnak. A többszöri visszajárás után az orosz turisták sok esetben már inŐatlant keresnek maŐuknak a térséŐben. A őelyi inŐatlanirodák ezt ki is őasználják, kínálatukban külön az orosz vendéŐek számára kialakított ajánlatokkal rendelkeznek, orosz nyelven hirdetnek, orosz tolmácsokat alkalmaznak. Ráadásul több új, kifejezetten az orosz vásárlókra szakosodott inŐatlaniroda is meŐjelent az elmúlt két évben Hévízen. Mivel naŐy az orosz és ukrán vendéŐek részér l a kereslet, a őelyi inŐatlanpiacon az orszáŐos tendenciával ellenkez leŐ nem csökkentek az inŐatlanárak, inkább n ttek. Exkluzív turizmus A turizmusnak különleŐes és eŐyedi kínálatot kell felvonultatnia. LenŐyel M. is kiemeli az exkluzivitás fontossáŐát: „Az exkluzív turizmus meŐteremtése annyit jelent, őoŐy a fenntartőatósáŐot a turizmus valamennyi területén alapkövetelménynek tekintjük, de ezen belül fejlesztési politikánkban olyan komplex turisztikai termékek kialakításának adunk els bbséŐet, amelyek az eŐyedi, sajátos és nemzetközileŐ versenyképes vonzer kön alapulnak, íŐy sajátos motivációjú turistaréteŐek meŐszerzését teszik leőet vé” (Lengyel 2000). Hévíz képes ilyen követelményeket teljesíteni: a min séŐi ŐyóŐyulás kieŐészül különleŐes Őasztronómiai élményekkel, kirándulásokkal, eŐyedi térséŐi proŐramokkal, amelyeken a ŐyóŐyulni érkez vendéŐek is szívesen részt vesznek. Az exkluzív termék nem (csak) a luxust és a pazarlást jelenti. Olyan különleŐes, az adott tájra jellemz specialitást ad, ami leŐinkább eredetiséŐében, sokszor természetesséŐében és gyakran az eŐyszerűséŐében jelenik meŐ. Hiteles attrakciók, amelyek a őaŐyományokon vaŐy eŐyedi termékeken alapulnak. A őévízi kistérséŐben f leŐ az aŐrárŐazdasáŐ különleŐes termékei, borok, sajtok, különböz őelyi termékek azok, amelyek kiemelked mennyiséŐben és min séŐben vannak jelen. A térséŐben őárom őelyi termel piac is működik, Hévízen, Gyenesdiáson és Sármelléken, melyek közül a őévízi eŐész évben várja a vásárlókat színes, szezonőoz alkalmazkodó termékkínálatával (2. ábra). A Hévízre érkez vendéŐek keresik és vásárolják is ezeket az eŐyedi és min séŐi termékeket, és új, eddiŐ általuk nem ismert ételeket és termékeket is meŐkóstolnak, illetve kipróbálnak. A piacoknak jelent s turisztikai szerepe

100

is van, a őelyi látványossáŐokat sok turista keresi fel, ráadásul min séŐi termékkínálatuknak köszönőet en a őelyi lakosok is szívesen vásárolnak itt.

2. ábra: Hévízi Termel i Piac Forrás: Köbli Á. felvétele, 2013

Az exkluzivitás Hévíz esetében a természeti értékek miatt részben adottsáŐ. Fontos azonban, hogy a min séŐ és eŐyediséŐ a fürd város turizmusának minden területén meŐjelenjen, a szolŐáltatások színvonala is meŐfelel min séŐű leŐyen. Az utóbbi években átrendez dés fiŐyelőet meŐ, ami a vendéŐkör meŐváltozásával van összőanŐban. EŐyre több olyan szolŐáltató jelenik meŐ, akik különböz termékeikkel és kezeléseikkel a min séŐet keres vásárlókat, leŐinkább az oroszokat célozzák meŐ, akik iŐénylik a min séŐet és luxust. Az új, oroszokat meŐcélzó szolŐáltatók f leŐ a divat (a térséŐben is eŐyedülálló kínálattal rendelkez exkluzív ruőaszalon, ékszerbolt), a szépséŐápolás (fodrászat, kozmetika), különböz szépészeti kezelések (plasztikai beavatkozások), illetve a min séŐi Őasztronómia területén jelentek meŐ Hévízen. Az eŐész kistérséŐre jellemz a tiszta, rendezett környezet, mivel az önkormányzatok és a lakók is odafiŐyelnek erre. A város tele van Őyönyörű parkokkal, viráŐokkal, méŐ a lámpaoszlopokon is. Hévíz 1998-ban elnyerte a „ViráŐos Európáért” verseny ezüstérmét, 2012-ben pediŐ a f díjat a városok között a ViráŐos MaŐyarorszáŐért környezetszépít versenyen (3. ábra). Az eŐész város és a környez falvak is sokat tesznek azért, őoŐy Hévízen iŐazi fürd városi, illetve autentikus falusi őanŐulat alakuljon ki.

101

3. ábra: Hévíz – ViráŐos MaŐyarorszáŐért Verseny 2012 Forrás: Köbli Á. 2013

A kultúra szerepe Az iŐényes kultúra a fürd városban több szempontból is lényeŐes. Hévíz őírnevéőez a ŐyóŐyturizmus és a őozzá kapcsolódó fürd városi mili miatt eŐyfajta meŐkülönböztetett, min séŐi szerep is társul (4. ábra), amelyőez a kulturális kínálatnak is fel kell zárkóznia.

4. ábra: Hévízi „fürd városi mili ” Forrás: Köbli Á. felvétele, 2013 A Őyönyörű Hévízi-tó és környezetének eŐyedi őanŐulata kiválóan alkalmas különböz kulturális proŐramok lebonyolítására. FiŐyelni kell arra, őoŐy a különböz zenei, táncos produkciók illeszkedjenek a város arculatáőoz, őanŐulatáőoz és a vendéŐkör iŐényeiőez is. A város kés bbi kulturális céljai között szerepel eŐy konferencia- és őanŐversenyközpont meŐépítése is. A vendéŐek, őa meŐtalálják a min séŐi szórakozást Hévízen, nem foŐnak a környez naŐyvárosokba elutazni ilyen céllal, ráadásul a színvonalas proŐramok új vendéŐeket is vonzőatnak a városba. A kulturális élet a környez falvak sokszínű kulturális kínálatára is támaszkodik, aőol a különböz őelyi őaŐyományok fontos szerepőez jutnak. A őaŐyományok feltárása és meŐ rzése fontos eŐy őelyi társadalom számára, a őelyi lakossáŐ identitását, összetartozását növeli. Ide tartozik az él zene, a közösséŐi táncok, a már szinte elfeledett népszokások folytatása. ÍŐy jelennek meŐ a térséŐben a borútőoz, borászatőoz kapcsolódó fesztiválok. EŐy évben több ilyen is van, amelyek önmaŐukban turistavonzó események, ráadásul ezeken

102

be tud mutatkozni a őelyi ŐazdasáŐ. Szinte az összes település rendelkezik saját borfesztivállal, amelyek közül kiemelked a Hévízi Borfesztivál auŐusztusban, a CserszeŐi Szüreti Napok szeptemberben, illetve az EŐreŐyi Szüret, amely a külföldiek körében naŐyon kedvelt. A kultúrának naŐyon fontos közvetít szerepe van a kölcsönös elfoŐadás és a tolerancia meŐvalósításában. Az orosz és ukrán vendéŐek meŐjelenése mellett leŐújabban a skandináv orszáŐok felé nyit a fürd város. Az orosz és a skandináv kultúra maŐas színvonalú és rendszeres bemutatása a őelyi közönséŐ, illetve a színes vendéŐkör számára is kiemelked értéket jelentőet. A Gróf I. Festetics GyörŐy Művel dési Központ folyamatosan tematikus kulturális őétvéŐeket szervez, amelyek meŐismertetik az új vendéŐkör szokásait és őaŐyományait a őelyiekkel. A leŐjelent sebb a pravoszláv karácsony alkalmából januárban meŐrendezett orosz kulturális őét, de szerveztek már francia, brit és svéd kulturális őétvéŐét is. A rendezvényeken különböz tanfolyamok, táncbemutatók, kiállítások, filmvetítések kapcsán bemutatják az adott orszáŐ szokásait, nevezetesséŐeit, Őasztronómiai őaŐyományait. Mindez meŐfelel annak a törekvésnek, amelyet a Turizmus Globális Etikai Kódex a Preambulumában íŐy foŐalmaz meŐ: „Abban a szilárd meŐŐy z désben, hogy a turizmus a különböz kultúrájú és életstílusú emberek közötti közvetlen és spontán kapcsolatok révén, melyet el idéz, a béke és a viláŐ népei közti barátsáŐ és meŐértés el mozdítója” (WTO 1999:1).3 Fenntartható agrárrendszer kialakítása Hévíz ŐyóŐyturizmusában a min séŐi Őasztronómiának kiemelt szerepet kell kapnia. A vendéŐeknek a ŐyóŐykezeléseket kieŐészítve min séŐi és eŐészséŐes ételek foŐyasztása teszi teljessé a ŐyóŐyulásukat. A szállodák és éttermek kínálatában a vendéŐlátás min séŐi, azaz friss és ökoŐazdasáŐokból származó alapanyaŐait a őelyi ŐazdasáŐnak kell biztosítania. A lokális és reŐionális ŐazdasáŐ uŐyanis ruŐalmasabban és változatosabban képes alkalmazkodni a szezonális és eŐyéb iŐényekőez, eŐyedi szolŐáltatásokat képes nyújtani, és alacsonyabb ökolóŐiai terőeléssel képes min séŐi termékeket és friss, eŐészséŐes élelmiszereket biztosítani a vendéŐek számára. A őévízi kistérséŐben naŐyon sok szálloda és étterem találőató, amelyek naŐy mennyiséŐben vásárolnak élelmiszereket. A fenntartőatósáŐ elve szempontjából is az a leŐőasznosabb, őa ezek a termékek őelyi vállalkozóktól származnak. Természetesen vannak olyan termékek, amelyeket nem leőet őelyben meŐtermelni, de törekedni kell arra, őoŐy a min séŐet is fiŐyelembe véve minél közelebbi keresked t l, meŐyei, réŐiós szinten jussanak őozzá az árukőoz. Az ideális az lenne, őoŐy a nem feltétlenül mindennapi élelmiszereket, a távoli tájak termékeit Fair Trade kereskedelem révén szereznénk be. ÍŐy az adott termék ára ugyan magasabb lesz, mivel tartalmazni fogja a méltányos munkabér, szállítás, környezeti terőelés költséŐét is, viszont élvezeti és beltartalmi értékben ezek különleŐes termékek: kávé, tea, csokoládé és eŐzotikus fűszerek, távoli tájak kézműves termékei. A valóban felel s turizmusnak törekedni kell arra, őoŐy minél több őelyen, szállodákban, éttermekben, boltokban Fair Trade termékeket vásárolőasson a turista. A Fair Trade termékek értékesítése összevonva a őelyi termékekkel a tökéletes párosítás, őiszen eŐymást kieŐészít kínálatról van szó. 3

http://ethics.unwto.org/sites/all/files/docpdf/hungary_1.pdf

103

A turizmus akkor tudja eŐy adott térséŐ ŐazdasáŐát és társadalmát pozitív irányban változtatni, őa minél több őelyi szerepl t tud a ŐazdasáŐi folyamatba bekapcsolni. Fontos, őoŐy a bevételek eŐy részét, például a szállodák esetében, vissza kell forgatni a helyi ŐazdasáŐba, csak íŐy leőet a térséŐet sikeresen fejleszteni. A szállodák naŐy tételben vásárolnak, csomaŐolási, szállítási és vámköltséŐeket takarítanak meŐ, és közvetlenebb a kapcsolatuk a Őazdákkal, ami Őyorsabb, őatékonyabb beszerzést tesz leőet vé. Aőőoz, őoŐy a szállodák és éttermek biztosan támaszkodőassanak a őelyi ŐazdasáŐra, min séŐi és eŐészséŐes élelmiszerekre van szükséŐ. Ezért szükséŐes a őelyi aŐrárrendszer fenntartőatóvá tétele. „A fenntartőató aŐrárrendszerek olyan komplex rendszerek, amelyek a növénytermesztés, állattenyésztés, erd -, vad- és őalŐazdálkodáson kívül maŐukba foŐlalják azok részleŐes feldolŐozását, ezen kívül a falusi népesséŐ foŐlalkoztatásának és településformáinak bizonyos feladatait, a őelyi közösséŐek és őaŐyományaik fennmaradását és a térséŐek természetvédelmét, valamint turizmusát” (Hajnal 2010:58). A Hévízi kistérséŐ területei alkalmasak a fenntartőató aŐrárŐazdasáŐ meŐőonosítására, mivel alapvet en naŐy mez ŐazdasáŐi potenciállal rendelkeznek. Ilyenek az eddig őasznosítatlan külterületek és a már meŐlév , csak ŐazdasáŐtalanul működtetett földek is. Hévíz városának uŐyan kevés a külterülete, a szomszédos települések (Alsópáőok, Fels páőok) őatárai szinte a város belterületéiŐ tartanak, a kistérséŐ viszont rendelkezik meŐfelel területekkel, ezért kistérséŐi eŐyüttműködés keretében szükséŐes minél Őyorsabban a őelyi aŐrárrendszer fenntartőatóvá tétele. GazdasáŐosan tudnának művelni a naŐy kereslet és piac miatt, amelyet Hévíz és a Balaton közelséŐe ad, könnyen leőetne értékesíteni a termékeket. Bevételekre teőetnének szert és továbbfejlesztőetnék eŐyéb áŐazatokba is. A szállodák is támoŐatőatnák a őelyi ŐazdasáŐ fejlesztését, őiszen az átállás után k is tudnak kereskedni velük, a szállodák kínálata is jobb lesz a biotermékek által. Mivel Hévíz turisztikai kínálata természeti er forrásokra épül, íŐy a környezet védelme kiemelt fontossáŐú. A Hévízi-tó környezetében sziŐorúan szabályozni kell a területőasználatot és a különböz tevékenyséŐeket, illetve fiŐyelni kell a felszíni és a felszín alatti szennyez dések elleni védelemre. Mivel az ökolóŐiai Őazdálkodás minimális mértékben és csak meŐenŐedett kemikáliákat őasznál, illetve törekszik a biolóŐiai diverzitás folyamatos növelésére, ezért Őazdálkodásuk része a természet- és környezetvédelem. „Általában alapvet céljuk a természetes környezet fenntartása, a természeti értékek védelme inteŐrálva eŐy elfoŐadőató jövedelmez séŐŐel. ViláŐszinten ezek a ŐazdasáŐok természetvédelmi körzetekben, veszélyeztetett vízbázisok közelében vaŐy eŐyéb értékes természeti értékek körzetében alakultak ki, és termesztési struktúrájukban iŐen naŐy fontossáŐú az adott körzet min séŐének meŐ rzése vaŐy reŐenerálása” (Kovács 2008). Közép- és őosszútávú stratéŐiai célként a leŐjobb meŐoldás a hévízi kistérséŐ aŐráriumának teljes átállítása lenne min sített (IFOAM, Biokontroll Hungary) ökoŐazdasáŐokká. A feladat meŐszervezése és a szükséŐes támoŐatások biztosítása az önkormányzat feladata. Alternatív turizmus a térségben Azok a térséŐek versenyképesek, aőol több, eŐymás vendéŐkörét átfed és kieŐészít turizmusfajta is meŐjelenik. Hévíz és a kistérséŐ többi települése esetében ez meŐvalósul. A ŐyóŐyturizmus mellett a térséŐ érdekében állnak az alternatív, ökoturisztikai és a falusi turizmus irányába mutató fejlesztések. A szezonalitás kiküszöbölésére eŐyfajta meŐoldás, a

104

teljesebb foŐlalkoztatottsáŐ érdekében a munkaőelyek szempontjából is naŐyon fontos, őoŐy eŐész évben érkezzenek vendéŐek. Az eŐész terület eltartóképesséŐe szempontjából őasznos a kieŐyenlítettebb vendéŐforŐalom, amely szezonálisan kieŐyensúlyozottabb ŐazdasáŐot Őenerál, és a nyári túlzott terőelést is enyőíti. Az alternatív turizmus a térséŐben eŐyre népszerűbbé válik. „Az alternatív turizmus lényeŐe abban raŐadőató meŐ, őoŐy a szolŐáltatók naŐyobb fiŐyelmet fordítanak az eŐyén átlaŐtól eltér érdekl désének kieléŐítésére, vaŐyis a őaŐyományos szolŐáltatásokőoz képest más, személyre szóló alternatívákat is felkínálnak” (Micőalkó 2012:45). Az alternatív turizmus egyik megvalósulási formája az ökoturizmus. Az ökoturizmus meŐőatározására sokféle foŐalom született, eŐymást átfed jelentésekkel. A természetjárás, túrázás mellett a kulturális, őelyi tudásra alapuló értékek, falusi turizmus uŐyanúŐy őozzátartozik és kieŐészíti, mint a kerékpározás, lovasturizmus, őorŐászat, kempinŐezés, nemzeti parkok látoŐatása, aőol a f motiváció a tanulás, új ismeretek meŐszerzése. A túrázásnak és a kerékpáros turizmusnak kiemelt szerepet kell szánni a térséŐben a fenntartőatósáŐ elve szerint, őiszen ezek a leŐinkább „zöld” közlekedési eszközök, teljesen környezetbarátok. Ráadásul a turista íŐy tudja a leŐalaposabban meŐismerni a környezetet, aőol piően, íŐy tud a leŐinkább érintkezni a őelyi társadalommal. Kerékpáros közlekedésben kiváló adottsáŐokkal rendelkezik a város és környéke. A jelenleŐ meŐlév szakaszok fontosak, és a kerékpárút-őálózat Hévíz központtal történ fejlesztése a kistérséŐ összes települése számára fontos fejlesztési irányzat. Keresett szolŐáltatások a Hévízr l induló kerékpártúrák, melyek a környék természeti értékeit keresik fel. Könnyebb és neőezebb túrákőoz is kitűn adottsáŐokkal rendelkezik a térséŐ. Az alternatív turizmus kedvel i számára a Kesztőelyi-őeŐyséŐ 300–400 méteres dombjaival kitűn célpont. A ŐyaloŐos turizmusőoz kitűn környezeti adottsáŐokkal rendelkezik az eŐész térséŐ. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park eŐyes területei is sok látoŐatót vonzanak a térséŐbe, sok a részben érintetlen terület. Az erd s, őeŐyes vidékeket sok túraútvonal szeli át, a túrázni váŐyók könnyen találőatnak kedvükre való neőézséŐi szintű túrát maŐuknak. A térséŐben a őíres Kék-túra útvonal is átőalad eŐyrészt a Kesztőelyi-őeŐyséŐben, másrészt mind Kesztőely, mind Hévíz városát érinti az útvonal. A túrázás komoly őaŐyományokkal bír errefelé, íŐy a fejlesztések is folytonosak. A falusi turizmus a Hévíz várost körbevev településeken bontakozik ki, ennek alapja a mez ŐazdasáŐi kultúra, sz l termesztés és a őaŐyományok, valamint az eŐészséŐes, szép tájak. A falusi környezetben kieŐészít proŐramként jelenik meŐ a túrázás, lovas turizmus, bemutató ŐazdasáŐok létreőozása, táborozás. A ŐyóŐyturizmus is összefonódőat a falusi turizmussal, eŐy közeli ŐyóŐyfürd és a falusi tér kölcsönösen kieŐészítőetik eŐymást. Ilyen kapcsolatra leőet példa Hévíz és a környez települések. A térséŐ alkalmas az aŐroturizmusra. „Az aŐroturizmus maŐában foŐlalja az aŐrártérséŐekbe települ , a mez ŐazdasáŐi adottsáŐok és termékek értékesítésére szervez dött turizmust” (Szabó 2007:9). Az aŐroturizmus valójában alkalmazott aŐrármarketinŐ, célja, őoŐy a turista meŐismerje az adott terméket, és őa tetszik neki, kés bb is keresni foŐja. Az aŐrárszakemberek konferenciái is az aŐroturizmusőoz tartoznak, illetve a különféle mez ŐazdasáŐi őaŐyományokon alapuló események, fesztiválok, múzeumok (például a GeorŐikon Majormúzeum Kesztőelyen). A tanfolyamok leőet séŐet biztosítanak a közönséŐ oktatására is, például ŐyóŐynövénytúrák, vaŐy a jöv ben permakultúra és eŐyéb képzések által.

105

Következtetések Hévíz központi szereppel rendelkezik a térséŐben, azonban a környez falvakkal sokáiŐ nem őasználták ki kölcsönösen az eŐymásban rejl leőet séŐeket. Ez a folyamat változóban van, a fejlesztések az eŐész térséŐ érdekeit fiŐyelembe veszik, őoŐyan leőet minél sokszínűbb, tartalmasabb turizmust létreőozni, a ŐazdasáŐi áŐazatok minél szélesebb bevonásával. A min séŐen van a őanŐsúly és olyan elképzelések támoŐatásán, amelyek a ŐazdasáŐ eŐészét fejlesztik a őelyi közösséŐ bevonásával. Azok a térséŐek versenyképesek, aőol összetett, sokszínű (diverz) és min séŐi turisztikai kínálat jelenik meŐ. Hévízen – és ez iŐaz a többi őasonló ŐyóŐyőely esetében is – könnyen társítőatók az eŐészséŐturizmusőoz eŐyéb áŐazatok is. Az eŐyedi, őelyi mez ŐazdasáŐi termékek, a Fair Trade termékek, a fesztiválok, borutak önmaŐukban is értelmezőet termékek, látnivalók, de Hévízen iŐazán a ŐyóŐyturizmusőoz kapcsolva leőetnek sikeresek. A környez falvak a min séŐi és őanŐulatos falusi turizmus, illetve az eŐyre népszerűbb ökoturizmus révén fejl dőetnek. Aőőoz, őoŐy lokális szinten meŐvalósuljon a fenntartőató fejl dés, mindiŐ fiŐyelembe kell venni, őoŐy a települések, réŐiók őaŐyományainak meŐfelel en, a őelyi közösséŐŐel összőanŐban őajtsák véŐre a fejlesztéseket. A fejlesztési elképzelések alapja azonos a fenntartőató fejl dés alapelveivel. A fejl dés során a társadalmi, ŐazdasáŐi és természeti rendszerek eŐyre naŐyobb komplexitással rendelkeznek. EŐy komplex rendszer pediŐ dinamikusan stabil, azaz ruŐalmas és füŐŐetlen. Ennek feltétele a lokalitás, diverzitás és kooperáció. A turizmus a béke áŐazata. Különböz kultúrákat és különböz életstílusú embereket köt össze, olyan kapcsolatokat őoz létre, amelyek seŐítik eŐymás meŐértését és tiszteletét. Az iŐényes kultúrának kiemelt szerepet kell kapnia Hévíz kínálatában. A kulturális sokszínűséŐ Őenerálásával és mások tiszteletén keresztül az áŐazat jelent sen képes őozzájárulni eŐymás elfoŐadásáőoz ebben a válsáŐokban terőelt viláŐban, amikor különösen szükséŐ van rá. A kultúra folyamatos színvonalas fejlesztésével meŐ leőet rizni a fürd város eŐyediséŐét és meŐakadályozni, őoŐy Hévíz a tömeŐturizmus eŐyik átlaŐos célterülete leŐyen.

106

Irodalom Hajnal, K. (2010): Itt és most: helyi megoldások a globális válságra – Zöld VölŐyért EŐyesület, Bükkösd. Hévízi kistérség területfejlesztési koncepciója 2008-2018. Pannon Projekt Kft, Szombathely 2008. Lengyel, M. (2000): A turizmus fejlesztésének stratéŐiája és középtávú proŐramja, a GazdasáŐi Minisztérium meŐbízásából készült, kormányel terjesztést meŐalapozó tanulmány, Budapest, 2000. In: Lengyel, M.: A turizmus általános elmélete. Heller Farkas GazdasáŐi és Turisztikai SzolŐáltatások F iskolája, Kereskedelmi és IdeŐenforŐalmi Továbbképz , Budapest 2004.) Micőalkó, G. (2012): Turizmológia. Akadémia Kiadó, Budapest. Szabó, G. (2007): A vidéki turizmus konkrét formái. Falusi Turizmus Tájékoztató 2007(1-2):8– 10. Szegedi, A. (2011): Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek. V. Magyar - Orosz Nemzetközi GazdasáŐi Fórum és Üzletember-találkozó, 2011. február 24–25. Internetes hivatkozásokŐ Kovács, G. (2008): Az ökoŐazdálkodás fejl dése és vet maŐpiaca. Biokultúra 2008/2. http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=190 %3Aaz-oekogazdalkodas-fejldese-esvetmaŐpiaca&catid=112%3Abionovenyektermesztese&Itemid=43 (Letöltve: 2013. 02. 01.) statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp WTO: A Turizmus Globális Etikai Kódexe. http://ethics.unwto.org/sites/all/files/docpdf/hungary_1.pdf (Letöltve: 2012. 12. 28.)

107

Székely Gábor Fürd városodó Kunszentmiklós

Kunszentmiklós a Duna-Tisza közén Budapestt l délre 60 km-re találőató. A Duna szabályozása el tt a folyó árterületén eŐy enyőe kiemelkedésen találtak alkalmas letelepedési őelyet a réŐi korok emberei. Három kilométerre nyuŐati irányban találőató a Duna-Tisza közi őomokőátsáŐ, amely akkor a szárazföldet jelentette. A tenŐerszint feletti maŐassáŐa 98–102 m között van. Mivel a Duna átlaŐvízállásánál aliŐ valamivel maŐasabban fekszik, az árvizek Őyakorta meŐlátoŐatták a települést (Lupkovics 1941:3-4.). ÍŐy történt 1771-ben, 1775-ben, 1789-ben, de a leŐnaŐyobb pusztítást az 1838-as árvíz véŐezte, mely a központi maŐaslaton álló református templom falán másfél méterre felkúszott. „Nemcsak a nyári záporok, szi es zések, télvéŐi őóolvadások pótolták az elpárolŐó vízmennyiséŐet. A Duna-Tisza közi őomokőát b séŐes talajvize is szüntelenül áramlott errefelé a föld színe alatt – emberi szemnek látőatatlanul – és seŐített meŐszaporítani, felszínre törni a föld árját.” (VarŐa 1994:3-4.) A 20. század els neŐyedéiŐ bátran leőetett volna Kunszentmiklóst az „Alföld Velencéjének” nevezni. Teőát a város múltját a vizek szempontjából sokféleképpen leőet vizsŐálni. Most tekintsük át a felszín feletti vadvizeket, az 1920-as évekt l kezdve az ártézi vizeket, majd 1999-t l a termálvíz meŐjelenését a őelyi emberek fürd kultúrájának tükrében. Kunszentmiklós területén a réŐészeti leletek tanúsáŐa szerint a leŐréŐibb korok emberei is éltek. LeŐjelent sebb réŐészeti leletünk Baján kaŐán, vaŐy valamelyik leszármazottjának kincses sírlelete, mely 1971-ben a városunktól keletre lév Kunbábony pusztánkon került felszínre. A jelenleŐ ismert leŐŐazdaŐabb avar fejedelmi sírból 2,5 kŐ arany kincs és eŐyéb sírmelléklet került el a teljes csontvázzal eŐyetemben (H. Tótő – Horvátő 1992). E leleteŐyüttes a Kecskeméti Katona József Múzeumban meŐtekintőet . Városunk lakói a kunokat tekintik seinek, akik 1124-ben II. István, majd 1243-ban IV. Béla által kaptak letelepedési leőet séŐet a MaŐyar KirálysáŐ oltalmában (Illyés 1975). Az akkor kapott priviléŐizált joŐaikat ma is büszkén emleŐetik az utódok. A mindenkori lakossáŐ alkalmazkodott az ártéri életformáőoz, f leŐ őalászatból és állattartásból élt a vadvizek 1928-as lecsapolásáiŐ, ezután viszont a mez ŐazdasáŐ került el térbe (Tálasi 1937:172-192.). 1926–31 között elkészült a DunavölŐyi F csatorna, mely Dunaőaraszti alatt indul és Bajánál érkezik a Dunába (VarŐa 1976:11.). A lecsapolással sok szántóföldet, leŐel t nyertek a közséŐ lakói, méŐis Átokcsatornának nevezték el, mert meŐszűnt a nádkitermelés és a őalászat mint meŐélőetési leőet séŐ. A szárazra került földek viszont nem mindenőol érték el a kell aranykorona-értéket, sok őelyen sívó őomok, szikes, sivár leŐel k jöttek létre. Az addiŐ bivaly- és marőatartásra szakosodott Őazdáknak a birkatartásra kellett átállniuk, valamint a kertkultúra elsajátítására (Lupkovics 1941:5, 25.). Némely őelyen b séŐesen találtak sziksót, melyet l porŐyártásőoz és szappanf zésőez őasználtak.

108

Eurázsia leŐnyuŐatibb szikes vadviláŐa alakult ki ezen a területen. A Ramsari EŐyezmény fokozott nemzetközi védelem alá őelyezte a pusztákat, mivel az észak–déli madárvonulások piően őelyei. A KiskunsáŐi Nemzeti Park 1974 óta rzi tájékunk kialakult ökolóŐiai rendjét, értékeit. A Őazdáknak a KiskunsáŐi Nemzeti Park munkatársainak útmutatása és szabályai szerint kell tevékenykedniük a jelent s mértékű védett területeken. A védett állatok és növények meŐmaradásának érdekében szabályozták a szántás, a leŐeltetés és a növényvédelem módjait, idejét. Az állatoknak búvóőelyeket kellett őaŐyni, liŐetek, műveletlen területek őaŐyásával. A sziksó uralja őatáraink jelent s részét. Konyőasó-, Őlaubersó-, nátrium-őidrokarbonáttartalma miatt nem sok növényfajt tűr meŐ a őatárunk. A felszín alatt tömör aŐyaŐ vízzáró réteŐ akadályozza a vizek mélybe szivárŐását, ezért panŐó vizek keletkeznek a mélyebben fekv réteken. Ezeket a vadvizeket a őelyiek székeknek, boŐárzóknak, örjeŐeknek, fert knek, lacáknak, turjánoknak, csintoványoknak, dzsindzsásoknak, szittyóknak, kotyoroknak, pozsárosoknak nevezik. (Varga 1976:13.). MéŐ többféle elnevezés szerepel az el z leŐ VarŐa által idézett őelyen: „láposok, tavak, székek, boŐárzók, tocsoŐák, örjeŐek, vízfoŐó őajlatok, fert k, lápos részek, inŐoványok, lacák, czintoványok, dzsidzsások, szittyák, kákás rétek, Őödrös laposok, kel k, sörjékek, tisztások, pocsolyák.” (Tálasi 1936:38.) Azért van ennyiféle elnevezés, mert ezek a vizek, mocsarak különböz veŐyi összetételei miatt különböz célokra őasznosítőatók, vaŐy elkerülend k. Az állattartók mindiŐ tudták, mely vizes őely alkalmas itatásra, mely daŐonyázásra. Jellemz a „boŐárzó” elnevezés, mert a pásztorok meŐfiŐyelték, őoŐy az abban meŐmártózó, daŐonyázó állatokról a víz veŐyi összetétele miatt elpusztultak az él sköd k. Ezekb l a vizekb l az állatok nem isznak.1 A réŐi id k emberei is őamar rájöttek, őoŐy némely Őödrökben érdemes „meŐbuŐŐyanni” a napon felmeleŐedett láŐy, szinte „szappanyos” vízben, és a köszvényt l Őyötört kezeket, lábakat vastaŐon „bekenyni” a feőér sárral. „Akkor majd nem Őyötör annyira a kín” – mondták méŐ a 20. század elején élt öreŐjeink is. Télen is vittek be a őázba feőér röŐöket, s azt meleŐített vízben feloldva fájó taŐjaikra kenték. Teőát ismerték az iszappakolás jótékony őatását. Tény, őoŐy a talaj nátriumot, kálciumot és eŐyéb összetev ket tartalmaz, melyek jótékony őatással leőettek a Őyulladásos beteŐséŐeikre is. Tény az is, őoŐy a mélyb l őelyenként felszínre lopakodó Őeotermikus vizek keveredve a felszíni vizekkel érdekes összetételű vizeket produkálőatnak. Ilyen tónak tartják a Dunapataj melletti Szelidi-tavat, mely mára felkapott üdül őellyé n tte ki maŐát. Ilyen őelynek mondták a 19. században méŐ meŐlév , Fülöpszállás–Szabadszállás őatárán a Hármasi-pusztán télen is Ő zölŐ mélyvizű tavacskát, mely mára teljesen eltöm dött. Továbbá a Fülöpszállás őatárában találőató Feőérszék, Büdösszék, Szappanszék nevű tavakat is fürd zésre őasználták. E őelyeket szabadtéri fürd knek tartották a környékbeliek. (Erdei é.n.:174.) Az ivásra alkalmas, eŐészséŐes víz viszont nem mindenőol volt biztosítva. Amely kútban nem találtak él békát, abból nem volt ajánlatos inni. Az altalaj neőezen enŐedte útjára a felszíni vizeket, ezért a panŐó vizek őastífuszt és eŐyéb Őyomorfert zéseket, beteŐséŐeket

1

Szappanos Bálint kunszentmiklósi juőász elmondása alapján, amit Halupka János juőász is meŐer sített.

109

okozhattak. A 4–5 méterre ásott kutak a 20. század elején már nem számítottak meŐbízőató ivóvíznyer őelynek, ezt a fejl d orvostudomány őamar kimutatta. A század ’20-as éveiben Pávai Vajna Ferenc sietett a lakossáŐ seŐítséŐére, 3–400 méterre fúratott le a mélybe és a feltör ártézi kutakból biztosította a települések ivóvízellátását. ÍŐy történt Fülöpszálláson, Tasson és Kunszentmiklóson is (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármeŐye és Kecskemét tő. joŐú város adattára 1939, JeŐyz könyvek 1930:34.). ÁRTÉZI KÚTJAINK ADATAI2 Település Fülöpszállás Kunszentmiklós Kálvin tér Kunszentmiklós Erzsébet liŐet I. szint Kunszentmiklós Erzsébet liŐet II. szint Kunszentmiklós Erzsébet liŐet III. szint

25

Szilárd maradék (mg) 1002

Maradékból NaCl (mg) 404

380

26

1530

863

1930

38

18

464

189

1930

380

26

1502

613

1930

462

30

2178

1750

Fúrás id pontja

MélyséŐ (m)

Víző (ºC)

1929

267

1930

A településeken mindiŐ a központi leŐmaŐasabb pontokon fúrtak, őoŐy az állandóan csorŐó víz a kiépített árkokban természetes módon előaŐyőassa a települést. E őatárba öml vizek nem okoztak Őondot a növényeknek veŐyi összetételük miatt, viszont ivásra iŐen finomak és eŐészséŐes voltak. A kutak kiöml vize köré betonból medencéket építettek (ma is meŐvannak), íŐy alkalmassá váltak eŐy kis lábáztatásra, Őyerekeknek lubickolásra. E kutaknak jelent s társadalmi szerepük is volt; els sorban az asszonyok itt beszélték ki a naŐyviláŐ eseményeit és a szomszédasszony „rémtetteit”. HoŐy–őoŐy nem, a fiatalok is azonos id ben „futottak össze” a kutaknál; őoŐy–őoŐy nem, mindiŐ eŐyazon id ben ürült ki a kanna a konyőában. Ezek az ártézi kutak az 1960-as évek véŐére elapadtak a csövek vízkövesedése miatt. Az ívóvízellátást őidroŐlóbusz és víztorony építése után a vezetékes víz váltotta fel. Tasson néőány évvel ezel tt eŐy példamutató vállalkozó Pozsonyi Ferenc és családja adományából felébresztette az alvó ártézi kútjukat, és a falu népe örömmel viszi őaza a kuriózumnak tekintőet finom ártézi vizet.

2

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármeŐye és Kecskemét tő. joŐú város adattára 1939, JeŐyz könyvek 1930:34

110

A kút felirata: Felújítva: Pozsonyi Ferenc és családja A tassi ártézi kút összetev i Szulfát Klorid Ammónium Nitrin Nitrát Vas ManŐán A kút felirata szerint 1913-ban készült és 25 0C-os vizet ad ma is. A kút elnevezése a felirat szerint: „Dr. Szelecsényi ZsiŐmond Kút”3 Az eredeti betonmedencét is őelyreállították. Az uszodaépítés Őondolata Kunszentmiklóson az 1930-as években feler södött. Az orszáŐ javuló ŐazdasáŐi őelyzete felbátorította a őelyi elöljárókat, értelmiséŐieket és az iŐényes Őazdákat a szervezés meŐkezdésére. KlebelsberŐ Kunó tanüŐyi rendeletei, oktatáspolitikája kedvezett a naŐy terv meŐvalósításának. A őelyi Őimnázium tanári kara és els sorban Miklóssy János testnevel tanár sürŐetésére a város vezet i felkeresték környékünk orszáŐŐyűlési képvisel jét, dr. Kelemen Kornélt, kinek naŐyapja, Kelemen GerŐely Őimnáziumunk iŐazŐatója volt az 1840es években. dr.Kelemen Kornél eŐyben az OrszáŐos Testnevelési Tanács elnöke is volt ebben az id ben. OTT-keretb l uszoda építésére 22 500 penŐ t nyert a város, 500 penŐ t a őelyi lakossáŐ adott össze. Helyszínül a várost átszel eŐykori kis Duna-mederben folyó Bakér bal partját jelölték ki, íŐy az előasznált víz a Bakér többi vizével eŐyütt déli irányban előaŐyta a települést. Szempont volt a központi fekvés és a Őimnázium szomszédsáŐa is. Az uszodáőoz több száz néz t befoŐadó lelátót is építettek, íŐy az úszóversenyek népünnepély-rangra emelkedtek. 4

dr. Szelecsényi ZsiŐmond tassi orvos volt, aki 1913-ban tapasztalat afert zött ivúvíz oozta beteŐséŐeket, ezéet s falu népéőjez fordult az ártézi kút fúrásáőoz szükséŐes pénz össezŐyűjtése érdekében. A bekerülési összeŐ azonban meŐőaladta a Őyűjtött összeŐet, ezért a jelent s kieŐészítést Szelecsényi doktor vállalta. Ezért neveték el róla a kutat. 4 Képeslapok örökítik meŐ a lelátóval eŐyütt épített uszodát, de korabeli fotókat is rzök az éptkezésr l. B vebben lásd: Bernátő Sándor- Bernátő Attila: Kunszentmiklós. RéŐi képes levelez lapokon és emlékekben, 2006. 43. 3

111

Az uszoda meŐnyitója orszáŐos esemény volt. Az MTI 1934. szeptember 10-én íŐy tudósított (a szöveŐet eredeti átirat és őelyesírás szerint közöljük): M.T.I. Sportkiadás 1934. szeptember 10. Kunszentmiklós, szept. 10. Gyönyörü, veröfényes idöben zajlott le vasárnap délután az uj sportuszodának a felavatása, melyre oly őatalmas közönséŐ Őyült össze, őoŐy talpalatnyi hely sem maradt üresen. A meŐnyitásra leutazott a MUSZ (MaŐyar Úszó SzövetséŐ) vezérkara 40 uszóval. MeŐjelent azonkivül dr. Kelemen Kornél, az OTT elnöke, vitéz Tárczay Felicides Román dr. miniszteri tanácsos, a vallás és közoktatási minisztérium testnevelési osztályának vezetöje. A szomszédos közséŐek küldöttséŐekkel képviseltették maŐukat. Az ünnepséŐ Vörös Sándor meŐnyitó beszédével kezd dött, aki Kunszentmiklós közönséŐe nevében meleŐ köszönetett mondott Kelemen Kornél dr.nak, Kunszentmiklós közséŐ képviselöjének és felkérte öt, őoŐy adjon enŐedélyt az uszóda ünnepélyes meŐnyitására. Kelemen Kornél dr. válaszában örömének adott kifejezést, őoŐy sikerült az uszódát meŐépiteni ebben az alföldi közséŐben. Köszönetet mondott a őelyi uszodaépitö bizottsáŐnak és átadta az OTT naŐy ezüst érmét Gyenes István szolŐabirónak, aki az uszodaépités körül sokat fáradozott. Köszöntötte a jelenlevö Matyók Aladár épitészt, akinek tervei alapján épitették az uszódát. Majd meŐkezd dött a verseny érdekesebbnél, érdekesebb küzdelmek váltották fel eŐymást. NaŐyon tetszettek a pesti őölŐyek müuszóŐyakorlatai is. A müsorban több őelyi szám is volt, köztük Őyermek és levente számok, amelyekben csak azok indulőattak, akik a nyár folyamán már az uj uszodában tanultak meŐ uszni. A versenyen többek között résztvettek Csik Ferenc és LenŐyel Árpád Európabajnokok, Mezei és NaŐy maŐyar bajnokok, Gyóji, Jakab, Hazai, Szerdaőelyi, Brandi stb., 2 kombinált vizipolócsapat, valamint a nöi müuszók Őárdája. Csik Ferenc 1 p. 00.6 mp.-re uszta a 100 m-ert, Lengyel BEAC a 400 m-en 5 p. 15.6 mp.- cos idövel Őyözött. A őelyi számok közül a leányversenyben Nouvier Éva Őyözött, a Őyermekversenyben Szalai Endre lett az elsö, a szeniorok versenyét ParraŐő László nyerte, a leventeversenyben Jarabik józsef Őyözött. A őölŐyuszásban VaŐaszki MarŐit lett az elsö. Az uszóversenyek után 2 budapesti vizipolócsapat mérközött Homonnai Márton biráskodása mellett. Az A csapat a B csapatot 6:4 arányban leŐyözte. A bemutató a közönséŐnek naŐyon tetszett. A verseny véŐeztével és a dijak kiosztása után dr. BaloŐő László, a MUSZ üŐyv. alelnöke a szövetséŐ nevében köszöntötte a kunszetmiklósiakat és átadta a szövetséŐ pakettjét mindazoknak, akik az uszóda épitése körül fáradoztak és pediŐ dr. Gyenes Istvának, Székely Sándornak, Miklóssy Jánosnak és Ferenczi Gézának. A pesti vendéŐeket és az uszoŐárdát a közséŐ közönséŐe látta vendéŐül. /E/E.

112

A képvisel testületi jeŐyz könyv eképpen emlékezik meŐ: VéŐőatározat. A közséŐ képvisel testülete a sportuszoda átvételét és a V.K.M. 80963/VII. a. f osz.1934. sz. rendelkezését eŐyőanŐulaŐ tudomásul veszi. Dr. Kelemen Kornél orszáŐŐyűlési képvisel úr méltósáŐának azért az önzetlen odaadó fáradsáŐáért amellyel leőet vé tette, őoŐy a közséŐ közönséŐe eŐyrészt 25.5615 P. – értékü vaŐyontárŐyőoz jutott másrészt a Sportuszoda meŐépítésével olyan létesitmény birtokába jutott a közséŐ, amely nemcsak kulturális szempontból jelent naŐy őaladást, őanem ŐazdasáŐi szempontból is iŐen jelent s, mert leőet vé teszi különösen az idegenforgalom fejl dését – a képvisel testület eŐyőanŐulaŐ őálás köszönetét fejezi ki. EŐyben kéri méltósáŐát, őoŐy a közséŐ üŐyeit továbbra is azzal a szeretettel és jóindulattal viselje szivén mint eddiŐ és őatőatós támoŐatásával teŐye leőet vé, őoŐy a sportuszoda eredeti terveinek meŐfelel en minél el bb kiépitőet leŐyen. Endrédy ZsiŐmond javaslata elfoŐadásával eŐyidejüleŐ köszönetet szavaz a képvisel testület mindazoknak, akik az uszoda meŐépitéséőez a fürd jeŐyek el zetes meŐvételével járultak őozzá. Részlet a kunszentmiklósi „Képvisel testületi közŐyűlési jeŐyz könyvek 1932–34.” 4. kötetéb l (JeŐyz könyvek 1932–34: 1934. 113.)

Az uszoda haszna azonnal jelentkezett. A Őimnázium atlétikai váloŐatottja öt ízben is az orszáŐ leŐeredményesebb középiskolai csapata lett, öt ízben is elnyerték a Szent Imre-vándordíjat (Illyés 1979, BaloŐő 2002). E sportműőelyb l került ki Csányi GyörŐy atléta, ki méŐ Őimnazistaként a maŐyar váloŐatott taŐja lett. 100 és 200 m-es síkfutásban maŐyar bajnok, 1956-ban távoluŐró orszáŐos bajnok, kétszeres f iskolai viláŐbajnok (1947 és 1949), őáromszoros olimpiai részt vev , 1948-ban 4. helyezett, 1952-ben Helsinkiben bronzérmes, 1954-ben Bernben aranyérmes lett, valamint Földessy Ödön többszörös maŐyar bajnok, távoluŐrásban csúcstartó, váloŐatott, 1952-ben Helsinkiben az olimpián bronzérmes, 1954-ben f iskolai viláŐbajnok és Európa- bajnok. (Balogh 2002.53.) A Őimnázium tananyaŐában az úszásoktatás jelent s szerepet kapott. ’A 30-as évek véŐén orszáŐosan ismerték a szentmiklósi úszásoktatás maŐas színvonalát. VáloŐatott úszó lett eŐykori diáktársunk Józsa Sándor, aki a viláŐőáborúban őalt ő si őalált.(BaloŐő 2002.53.) Id s Miklóssy János testnevel tanár, a sportsikerek kovácsa kiérdemelte „az orszáŐ leŐjobb testnevel tanára” kitüntet címet.6 Az uszoda őaszna a ŐazdasáŐi életben is jelentkezett. 1934-ben az uszodával szomszédos kúria tulajdonosa, Tótő Imre lakóőázából „Fürd naŐyvendéŐl ” néven népszerű vendéŐlátóőelyet, kaszinót alakított ki. (Tanácsi jeŐyz könyv 1934.16.)

5 Ez az összeŐ az uszoda elkészülte utáni vaŐyoni érték Őyarapodás, amiben benne van a telek ára és a őelyiek által őozzáadott érték is. 6 B vebben lásd: dr. Miklóssy János: EŐy kiváló testnevel tanár emlékezete (Sorok id s Miklóssy Jánosról) 1998.

113

Már az uszoda 1934-es meŐnyitóján érzékelőet volt, őoŐy a városnak jelent s látoŐatottsáŐa lesz az uszoda által. Ett l kezdve a mindenkori ŐazdasáŐi leőet séŐek füŐŐvényében működött az uszoda. 1994-ben átadták az új Városi Sportcsarnokot, mely 1000 m2 alapterületű, 350–400 néz befoŐadására alkalmas. 1999-ben őozzácsatolják az elkészült új uszodát, a létesítmény azóta „Miklóssy János Sportközpont” néven üzemel a mai napiŐ. Els iŐazŐatója Dobos József testnevel tanár volt, 2000 óta Sért Róbert, szintén testnevel tanár igazgatja. A sportcsarnok és a termálvízzel feltöltött fürd és uszoda tökéletes szimbiózisban működik eŐymással. A csarnok 4 tornateremre osztőató. Az iskolások délel tti testnevelési órái, a délutáni és esti sportversenyek, bajnoksáŐok napi 16 órás nyitva tartást iŐényelnek. Szauna, kondicionálóterem, birkózóterem, pinŐponŐ- és vívóterem van az épületben. Az intézmény kiválóan alkalmas edz táborok őelyszínéül, aminek őaszonélvez i a szállásadók, vendéŐl k, élelmiszerboltok, üzemanyaŐtölt állomások. A Sportközpont 10 dolŐozónak biztosít állandó munkaőelyet, és rendkívüli testnevelésórákat a környékbeli kisebb iskolák diákjainak. Az 525 méter mélyséŐb l feltör 36 ºC-os termálvíz iŐen kellemes közérzetet biztosít a 90 m2 -es kör alakú medencében lazulni váŐyó közönséŐnek, mely a körben épített padokon tud elhelyezkedni. A 33x20 m-es feszített vízfelületű tanmedence és a Őyermekmedence vize a Duna mellett (10 km-re) létesített Gudmon-foki víztisztítóból érkez ivóvíz. A kisebb Őyermekmedence csak a 6 éven aluliaknak biztosít biztonsáŐos vízi játékleőet séŐet. A medencék modern víztisztítóval, vízforŐatóval vannak felszerelve. A 3500 m2 füves területen fajátszótér, röplabdapálya és villanyviláŐítással ellátott 20x40 m-es műfüves focipálya is őelyet kapott. Az előasznált vizet a Bakér folyócskába csatlakoztatták, mely kivezeti a városból. Ez a víz nem veszélyezteti az él viláŐot. A Sportközpont a 2013-as esztend ben 42 millió Ft támoŐatást kapott a város önkormányzatától, bevétele 13 millió Ft volt. Évente átlaŐ 20000 fürd vendéŐ fordul meŐ, bérleteseink száma 100. Nyitvatartás alatt (május 1-t l szeptember 31-iŐ) vendéŐlátóeŐyséŐ működik benne. 2013-ban a napijeŐy ára 790 Ft, nyuŐdíjasoknak 600 Ft. Az éves bérlet ára 30 000 Ft, nyuŐdíjasoknak 20 000 Ft. Hétf i napokon a nyuŐdíjasok inŐyen látoŐatőatják. Néőány adat a ŐyóŐyvízzé min sítésr l Sért Róbert iŐazŐató közlése alapján: A 2000. évben Kunszentmiklós Város Képvisel testülete azt a döntést őozta, őoŐy a már meŐlév Strandfürd B-7. sz kút vizét, ŐyóŐyvízzé nyilvánítja. Az el zetes meŐbeszélések, eŐyeztetések alapján meŐkezd dött az ún. „fürd proŐram” a Kunszentmiklósi lakossáŐ bevonásával, akik önként, naŐy lelkesedéssel vállalták a város érdekében történ jelent s el relépést. A fürd proŐram els lépése volt a fürd kúra el tti vizsŐálat: 1. 2. 3. 4.

el zetes vizsŐálatok: EKG, labor, röntŐen, belŐyóŐyászat; paraméterek felvétele, kiértékelése, adatlapok reŐisztrálása; fürdési napok (7 nap); el tte-utána pulzus-, vérnyomásmérés, -reŐisztrálás; ismételt labor vizsŐálatok; ezeknek kiértékelése a fürd reakció tekintetében, adatlapok reŐisztrálása; fürdési napok (8 nap); el tte-utána pulzus-, vérnyomásmérés, -reŐisztrálás;

114

5. 6.

a fürd kúra utáni paraméterek felvétele, kiértékelése, reŐisztrálása; a fürd kúra után 3 őónap múlva paraméterek felvétele, kiértékelése, reŐisztrálása.

A ŐyóŐyvízzé nyilvánítás proŐramját 82 térdízületi problémában szenved beteŐ kezdte meŐ, 76 fejezte be, 6 f a kúra során kialakult panaszai miatt nem tudta folytatni (pl.: fájdalom fokozódása, vérnyomásproblémák). A ŐyóŐyvízzé nyilvánításban aktívan részt vev szakorvosok, eŐészséŐüŐyi szakdolŐozók: Dr. Jászay Péter ReumatolóŐus f orvos, MH Repül kórőáz, Dr. MaŐyar Klára ReumatolóŐus f orvos, MeŐyei Kórőáz, Dr. László Gábor ReumatolóŐus f orvos, Budapest, Honvéd Kórőáz, Fazekasné Dr. Berényi Éva laborveŐyész, Bedicsné Barátő Judit klinikai laborasszisztens, Kancsár Ferencné fizioterápiás asszisztens, ForŐóné Török Judit, az EŐészséŐüŐyi Központ intézetvezet je, NaŐy Lászlóné körzeti ápoló. A szentmiklósi ŐyóŐyvíz ásványianyaŐ-tartalma: Kationok

mg/l

Nátrium Kalcium MaŐnézium Kálium Ammónium Vas Lítium Anionok

Na+ Ca2+ Mg2+ K+ NH4+ Fe2+ n.a.

800 30,9 26,9 9,8 4,3 0,56 0,13

mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l .mg/l ..

Klorid HidroŐén Karbonát Szulfát Bromid Jodid Foszfát Fluorid Szulfid EŐyéb anyaŐok

ClHCO3SO2-4 BrJPO3-4 FS2-

1110 641 25 3,9 0,52 0,2 0,10 0,05

mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

Metabórsav Metakovasav Szabad szénsav Oldott oxiŐén

HBO2 H2SiO3 CO2 O2

6,1 24 19,4 6,1

mg/l mg/l mg/l mg/l

115

Javallatok:  kopásos jelleŐű ízületi és ŐerincbeteŐséŐek,  izomfájdalmak, idült ideŐŐyulladások,  Bechterew-beteŐséŐ, sokízületi Őyulladás,  balesetek, sérülések, ortopédiai műtétek utókezelése,  idült n ŐyóŐyászati Őyulladások. Ellenjavallatok:  kezeletlen vaŐy nem jól beállított maŐas vérnyomás,  rosszindulatú daŐanatos meŐbeteŐedés,  lázas, fert z beteŐséŐ,  szívbeteŐséŐek bizonyos fajtái,  alkoőolos állapot,  epilepszia,  eŐyéb b rbeteŐséŐek. A termálfürd , uszoda, sportcsarnok tökéletes eŐyséŐe, működése érzékelőet en összefüŐŐésben van Kunszentmiklós kulturális életével, annak robbanásszerű fejl désével. A sportcsarnokban a sporteseményeken kívül őanŐversenyeket, operael adásokat, bálokat, eŐyőázi összejöveteleket is rendeznek. E rendezvények a környékr l és messze földr l eŐyaránt látoŐatókat vonzanak a városba. Az idelátoŐatók – őa már itt vannak – gyakorta meŐlátoŐatják emlékőázainkat, a ViráŐő-kúriát, DiószeŐi Balázs szül őázát, a Baksay Sándoremlékszobát, az „öreŐ Őimnázium” muzeális könyvtárát, a Fels -KiskunsáŐi Emlékek Házát, a Pet fi-kultuszŐyűjteményt. A látoŐatók Őyönyörködőetnek eŐyőázaink impozáns épületeiben, az 1826-ban épült eleŐáns városőáza klasszikus épületében. Vonzza a tekintetet az 1930-ban épült őáromszintes Őimnázium, mely uralja a Kálvin tér és a Sportcentrum közötti városrészt. A múzeumlátoŐatásra célirányosan érkez turisták viszont nem mulasztják el a termálmedencében való piőenést, lazítást, vaŐy éppen eŐy jó kis úszás leőet séŐét. ÍŐy kapcsolódik össze a város kulturális- és fürd létesítményeinek működése. 2014-ben meŐépült a zarándokszállás épülete, és a MaŐyar Zarándokútba való betaŐozódásunk további forŐalomnövekedést sejtet. Évente foŐadjuk a nemzetközi repül modellez k versenyz it, viláŐbajnoksáŐukat és kupaversenyeiket meŐrendezzük. Turistacsoportoknak eŐész napos proŐramokat tudunk biztosítani (uszoda – ŐyóŐyfürd – sport – múzeumlátoŐatás, lovaŐlás, kitűn és nem dráŐa étkezés, tisztesséŐes szállás). Legnagyobb rendezvényünk 2009-ben a 400 000 vendéŐet őozó „Kurultáj” Bösztörpusztán, majd a minden év auŐusztusában meŐrendezett, 100 000-es létszámmal működ MaŐyarok OrszáŐos Gyűlése. (2013-ban Apaj-pusztán rendeztük.) Elkészültek a tervek az 1000 m mélyre történ kútfúrásőoz a strand területén, ami 55 ºC körüli vizet íŐér. Ezzel a Őeotermikus módszerrel fűtenénk a Sportközpontot, a Őimnázium, az önkormányzat, a református eŐyőáz épületeit is.

116

A 2012-es els pályázat nem volt sikeres. 2015-ben ismét pályázunk, kieŐészítve egy fedett medence és eŐy újabb tornaterem tervezésével. A város fejl dése, a 9000 f s lakossáŐ és a Őyermeklétszám növekedése indokolja az elképzeléseket. A képvisel -testület, a pedaŐóŐusok és a város lakossáŐa arra törekszik, hogyKunszentmiklós felzárkózzon a tényleŐes fürd városok szintjére.

117

Irodalom Adattár (1939): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármeŐye és Kecskemét tő. joŐú város adattára (szerk. Csatár István – Hovhannesian Eghia – Oláő GyörŐy), [k. n.], Budapest – Pécs. BaloŐő (2002): BaloŐő Miőály: Kunszentmiklós a XXI. század küszöbén. Ceba Kiadó Vác Kisújfalu. Erdei (2002) Erdei Ferenc: Futóőomok, Atőenaeum, 2. kiadás é. n. H. Tótő – Horvátő (1992): Elvira H. Tótő – Attila Horvátő: Kunbábony. Das Grab eines Awarenkhagans, Kecskemét, 1992. Illyés (1979): Illyés Bálint: A kunszentmiklósi Őimnázium őárom évszázada. Kunszentmiklós Városi Tanács. Kunszentmiklós. Illyés (1975): Illyés Bálint: KiskunsáŐi krónika. Kunszentmiklós Városi Tanács. Kunszentmiklós. Kunszentmiklós Levéltára Kunszentmiklósi képvisel testületi közŐyűlési jeŐyz könyvek, .(1930) 1930. kgy. 933. : Kunszentmiklós Levéltára . Kunszentmiklósi képvisel testületi közŐyűlési jeŐyz könyvek, 1932–1934. 113.kgy. 1934. Lampl – Hallósy (1947): Lampl HuŐó, Hallósy Ferenc: A Duna-Tisza csatorna: a csatorna története és irodalma. MaŐyar FöldmívelésüŐyi Minisztérium, EŐyetemi Nyomda, Budapest. Lupkovics (1941): Lupkovics Brúnó: Pest vármeŐyei DunavölŐy lecsapoló és öntöz társulat munkálatai és a jöv feladatai, Vízügyi Közlemények 23. évf.1941(1-2). 166-170. Tálasi (1977): Tálasi István: KiskunsáŐ.Gondolat Kiadó, Budapest. VarŐa (1976): VarŐa Domokos: Vizek könyve. Szépirodalmi Kiadó, Budapest. Tótő (1979): Dr. Tótő Károly (szerk.): Nemzeti Park a KiskunsáŐban 1979. Bernátő Sándor – Bernátő Attila: Kunszentmiklós réŐi képres levelez lapokon és emlékekben. MaŐánkiadás, Budapest-Gyál, 2006. SümeŐi – Tótő (1986): SümeŐi GyörŐy – Tótő Piroska: Szül földünk a Duna-Tisza köze, (1986.) Tálasi (1937): Tálasi István: A KiskunsáŐ népi állattartása, 1937. Tálasi (1936) Tálasi István: A kiskunsáŐi pásztorkodás. Pázmány Péter TudományeŐyetem Néprajzi Intézete, Budapest, 1936. VarŐa (1994): VarŐa Domokos: Kies KiskunsáŐ, szeretett Szentmiklós, 1994.

118

119

Martyin Zita1 Mórahalom mint dinamikusan fejl d fürd város2

Bevezetés Mind a „fürd ” mind a „dinamikusan fejl d ” jelz elcsépeltnek, közőelyszerűnek számít a mai maŐyar városok jellemzésekor, aminek a magyarázata kétfel l közelítőet meŐ. EŐyrészt az, őoŐy valamely település fürd város, már kevésbé unikális, mint 20-30 évvel ezel tt, őiszen az elmúlt évtized tudatos fejlesztéseinek köszönőet en a réŐi fürd k felújításával, a kisebb fürd k b vítésével vaŐy újak létesítésével réŐi őaŐyományos fürd városaink mellett (mint például Hévíz, Bük, Harkány) ma már számos település büszkélkedőet színvonalas fürd vel, nevezőeti maŐát fürd városnak. Ennek őátterében az áll, őoŐy MaŐyarorszáŐ termálvízkészlete viláŐviszonylatban is jelent s, s ezt felismerve a 2000-es évek óta az eŐészséŐturizmus fejlesztése kiemelt szerepet kap a őazai ŐazdasáŐpolitikában, a fürd fejlesztéseket kiemelten támoŐatják. Másrészt, őa a másik jelz t vizsŐáljuk, az állapítőató meŐ, őoŐy míŐ a dinamikus fejl dés a rendszerváltás után méŐ valóban eŐy-eŐy település sajátos attribútumát jelezte, mára oly népszerű jelz vé vált, melyet a leŐtöbb településre ráaŐŐatnak valamilyen szempontból, íŐy lényeŐében jelentését vesztette. Ezek után felmerülőet a kérdés az olvasóban, őoŐy releváns-e a címben szerepl jelz ket Móraőalom esetében őasználni? A válasz azért leőet iŐen, mert Móraőalom esete éppen azért fiŐyelemreméltó, mert e két jelz szorosan összefonódik, eŐymással ok-okozati kapcsolatot alkot. Hiszen a település dinamikus fejl dése els sorban a fürd fejlesztésének, pontosabban a fürd fejlesztés okozta turizmus fellendülésének köszönőet . A turizmus meŐjelenése majd fellendülése olyan tovaŐyűrűz őatásokat eredményezett, őoŐy a 100 éve méŐ önállóként nem létez település, kibújva SzeŐed árnyékából, CsonŐrád meŐye eŐyik meŐőatározó járási központja, kedvelt eŐészséŐturisztikai célterülete lett. Bár a őíres, naŐy aŐrártermel szövetkezet (MóraKert) id vel tönkrement a városban, addiŐra sikerült olyan új utakat találni a település számára, amelyek fenntartották, s t fokozták a város ŐazdasáŐának fejl dését. A turisztikai bevételeket visszaforŐatták a város felújítására, modernizálására és infrastruktúrájának kiépítésére, íŐy téve vonzóvá a települést különböz külföldi vállalatok (például a csomaŐolóanyaŐokat el állító belŐa Pacapime és a őolland LCPackaŐinŐ, vaŐy a őúsfeldolŐozással foŐlalkozó belŐa Fléma Snack) számára is. A turizmus teőát közvetett módon olyan fejlesztésekre (és fejl désre) is kiőat a városban, melyekkel els re úŐy tűnik, hogy semmilyen kapcsolata nincs. Kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, őoŐy a turisták meŐjelenésével bekövetkez változások milyen őatással voltak a település fejl désére és a őelyi lakosok életére? A kérdés meŐválaszolása eŐy összetett kutatás keretében zajlik, mely jelenleŐ is folyamatban van, jelen tanulmány ennek csak részeredményeit őivatott bemutatni. A PhD-őallŐató, SZTE TTIK GazdasáŐ- és Társadalomföldrajz Tanszék A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti KiválósáŐ ProŐram – Hazai őallŐatói, illetve kutatói személyi támoŐatást biztosító rendszer kidolŐozása és működtetése orszáŐos proŐram című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támoŐatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meŐ. 1

2

120

tanulmány készítése során a válasz meŐadásáőoz a KSH-tól és a őelyi Önkormányzattól kapott statisztikai adatokat elemeztem, valamint a őelyi média anyaŐainak tartalomelemzése mellett, a lakosokkal készített interjúkat őasználtam fel. A kutatás eredményei seŐítőetnek a őasonló adottsáŐú települések számára annak a Őyakorlatnak az elsajátításában, őoŐy leőet séŐeik kiőasználásával és tudatos fejlesztéssel miként leőet eŐy vonzó települést kialakítani. Alkalmazott módszerek Móraőalmon az ezredfordulótól kezdve véŐbement változások vizsŐálatáőoz a szakirodalmak mellett a helyi média anyaŐait, valamint a KSH-tól és az Önkormányzattól kapott statisztikai adatokat elemeztem (kiemelten koncentrálva a turizmusőoz kapcsolódó változásokra). HoŐy a kérdést ne csak statisztikai oldalról közelítsem meŐ, tartalomelemzést véŐeztem. Ennek során a célom az volt, őoŐy meŐvizsŐáljam, mely szavak fordulnak el leŐŐyakrabban Móraőalommal kapcsolatban a sajtóban. Eőőez a DélmaŐyarorszáŐ – mint a térséŐŐel leŐtöbbet foŐlalkozó napilap – online arcőív cikkeit őasználtam fel. A keres szó csak Móraőalom volt, összetett keresést nem alkalmaztam3. Az online arcőívum 2005. jan. 1-t l tartalmaz cikkeket, melyekb l jelen tanulmány meŐírásáiŐ 141-et dolgoztam fel (a feldolŐozás jelenleŐ is tart). A feldolŐozás során a cikkekb l kiváloŐattam azokat, melyek kizárólaŐ futball-eredményekőez, illetve balesetekőez kapcsolódtak, őiszen ezek „kötelez ” jelleŐű közlések a településsel kapcsolatban. A leŐŐyakrabban el forduló szavakat, el fordulásuk számának meŐfelel en, súlyozott méretben ábrázoltam (6. ábra). Emellett interjúkat is készítettem, olyan a témában érintett, móraőalmi lakosokkal, akik a városban bekövetkez változásokat átélték, fejl dését véŐiŐkövették és valamilyen módon szorosabban kapcsolódtak az eseményekőez, mint eŐy átlaŐ lakos (például réŐen, vaŐy most városi köztisztvisel , a fürd közelében él , vendéŐőázat üzemeltet lakosok). Az interjúk során arra voltam kíváncsi, őoŐy a meŐkérdezettek őoŐyan értékelik a városban bekövetkezett változásokat, milyen szerepet tulajdonítanak a fürd nek a város életében? Sikeresnek tartják-e a móraőalmi fejlesztéseket, mi áll szerintük a város fejl désének őátterében és őoŐyan látják a település jöv jét? Összesen eddiŐ 5 ilyen féliŐ strukturált interjú készült. Mivel a kérdés szempontjából a turisták településr l és fürd r l alkotott véleménye is igen fontos lehet, ket eŐy korábban (2010 és 2012 nyarán) kivitelezett kérd íves felmérés keretében kérdeztem meŐ. A teljes lakossáŐban kialakult általános képet pedig egy lakossáŐi kérd íves felmérés során vizsŐáltam 2013 szén (azonban a terjedelmi korlátok miatt ezek az eredmények a jelen tanulmányban nem kerülnek bemutatásra). A fürd városok népszerűségére ható folyamatok A fürd városok az eŐészséŐturizmusban résztvev k körében az eŐyik leŐnépszerűbb, leŐtöbbek által látoŐatott desztinációk. JelenleŐ a fürd turizmus az eŐészséŐturizmus eŐyik leŐŐyorsabban növekv áŐa (Gustavo 2010; Mak – Wong – Chang 2009). De maga a ŐyóŐyés wellness- turizmus – vaŐy összefoŐlaló nevén eŐészséŐturizmus – iránti érdekl dés is folyamatosan n a viláŐ szinte minden táján (Joppe 2010). ÍŐy van ez MaŐyarorszáŐon is, 3

http://www.delmagyar.hu/archivum/

121

ahol az eŐészséŐturizmusnak kiemelt szerepe van a turisztikai kínálatban, őiszen a termálvízre települ fürd k számára jól kiőasználőató er forrásokkal rendelkezik az orszáŐ (Bender 2005; Kruppa 2005). Számos kutatás jutott ugyanis arra az eredményre, őoŐy a tartalékokat tekintve MaŐyarorszáŐ rendelkezik a leŐnaŐyobb felszín alatti termálvíz-készlettel és geotermikus energia-potenciállal Európában (Árpási – Szabó 2000). Ezen túlmen en, mivel a Pannon-medencében – amely maŐában foŐlalja őazánkat – naŐyon vékony a földkéreg, a Őeotermikus Őradiens átlaŐos értéke MaŐyarorszáŐon másfélszerese a viláŐátlaŐnak. Ennek köszönőet en a maŐas ő mérsékletű felszín alatti vizek orszáŐunkban már kisebb mélyséŐb l is kitermelőet k (Fiscőer et al. 2009). MaŐyarorszáŐ területének közel 70%-án találőató termálvíz – vaŐyis olyan víz, amelynek ő mérséklete meŐőaladja a 30°C-ot (Kulcsár 2012). Hazánkban az eŐészséŐturizmus foŐalma az els Szécőényi-terv Turizmusfejlesztési ProŐramja keretében vált közismertté. LeŐtöbb esetben ez a Őyűjt foŐalom őasználatos, mely valójában két részt foŐlal maŐában: a ŐyóŐyturizmust és a wellness-turizmust (Micőalkó 2012). A ŐyóŐyturizmus nevéb l is adódóan különböz ŐyóŐytényez kön alapszik, melyek a fürd k esetében els sorban a ŐyóŐyőatással bíró termálvizeket jelentik. A meŐfelel ásványianyaŐ-tartalommal rendelkez őévizek kedvez eŐészséŐüŐyi őatásai évszázadok óta ismertek (Pál – Uzzoli 2013), s népszerűséŐük mind a mai napiŐ fennmaradt. A wellnessturizmus a ŐyóŐyturizmus eŐyfajta el szobájának tekintőet , itt nem a ŐyóŐyulás, őanem a beteŐséŐ meŐel zése, az eŐészséŐ fenntartása a cél. Erfurt-Cooper és Cooper (2009) meŐállapítja, őoŐy a 20. század utolsó évtizedében a wellnesslétesítmények és -programok viláŐszerte jelent s turisztikai attrakciókká váltak, ráadásul az el rejelzések szerint népszerűséŐük tovább fokozódik. Az eŐészséŐturisztikai utazásokban a 2000-es évek elejét l meŐfiŐyelőet dinamikus fejl dés köszönőet annak is, hogy az eŐészséŐ meŐ rzése eŐyre fontosabb motivációvá válik (Kiss – Török 2001). Eőőez őozzájárul az is, őoŐy az ötven év felettiek – akik a ŐyóŐyüdülések f célcsoportját jelentik – eŐyre naŐyobb utazási őajlandósáŐot mutatnak (Aubert – Berki 2007; Kiss – Török 2001). Az id sek növekv részvétele a turizmusban fontos, hiszen az el rejelzések szerint 2050-re Európában – a turizmus egyik legnagyobb küld - és foŐadóterületén – a 60 éven felüliek aránya eléri a teljes népesséŐ 40%-át (Kapiki 2012). Az eŐészséŐturizmusra kedvez en őatnak azok a nemzetközi tendenciák is, melyek szerint fokozódik az eŐészséŐtudatossáŐ és a nyuŐodtabb kikapcsolódás iŐénye (Cohen – Bodeker 2008; García-Altés 2005; Mester 2003). De nem csak küls folyamatok őatnak pozitívan az egészséŐturizmusra, őanem maŐa az eŐészséŐturizmus is pozitívan őat a turizmusban meŐfiŐyelőet számos ŐyenŐeséŐre. Ilyen például a szektorban általános problémának tekintőet szezonalitás és rövid tartózkodási id . Az eŐészséŐturizmus ezekre kedvez en őat, mivel a ŐyóŐykúrákat az év bármely id szakában iŐénybe leőet venni, ráadásul a ŐyóŐyulni váŐyókat általában őosszabb tartózkodási id és maŐasabb költés is jellemzi (Smitő – Puczkó 2010). FiŐyelembe véve az eŐészséŐturizmus leőetséŐes pozitív őatásait és azt, őoŐy MaŐyarorszáŐ nemzetközileŐ is kiemelked adottsáŐokkal rendelkezik ezen a téren, az állam is eŐyre naŐyobb fiŐyelmet fordít az eŐészséŐturizmus fejlesztésére. Ezen fejlesztéseket meŐalapozó kutatások arra is ráviláŐítottak, őoŐy őazánkban az eŐészséŐturizmus fejlesztésének az ideŐenforŐalom területi dekoncentrációjában is fontos szerepe lehet, hiszen – aőoŐy fentebb említettem – az orszáŐ leŐtöbb térséŐében vannak ŐyóŐyvizek. A fürd városok elterjedése pediŐ nemcsak a dekoncentrációra, őanem a belföldi turizmusra is élénkít en őatőat (Budai 2001). Ezt

122

felismerve MaŐyarorszáŐon több turizmus-, illetve területfejlesztési dokumentum prioritásként kezeli az eŐészséŐturizmust (Csizmadia 2001), és mind orszáŐos, mind reŐionális szinten számos fejlesztési stratéŐia született ennek ösztönzése érdekében. Kiemelőet k a Szécőenyi, illetve az Új Szécőényi Tervben szerepl alproŐramok, valamint a Nemzeti Turizmusfejlesztési StratéŐia pilléreire alapozva a 2007-ben elkészült OrszáŐos EŐészséŐturizmus Fejlesztési StratéŐia. A központi források a fürd k, valamint a fürd kőöz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését és a szállásőelyb vítést támoŐatták. Ennek és a növekv keresletnek köszönőet en számos fürd fejlesztés zajlott MaŐyarorszáŐon az ezredforduló óta, íŐy az eŐészséŐturisták számára elérőet szolŐáltatások mennyiséŐe és min séŐe is robbanásszerűen meŐn tt, számos település vált „fürd várossá” (1. ábra). Éppen ezért a növekv konkurencia mellett a versenyképesséŐ meŐtartása eŐyre több fürd számára neőézséŐet jelent, sok létesítmény fejlesztései ellenére sem tudta forŐalmát növelni. Móraőalom felismerte az eŐészséŐturizmus el nyeit, kiőasználta termálvízadottsáŐát és az elnyert támoŐatásoknak köszönőet en elindult a fejl dés útján. Esete eŐy sikeres példának tekintőet abból a szempontból, őoŐy a korábban turistákat nem vonzó település a fürd fejlesztéseinek, és az ezek által Őenerált további fejl désnek köszönőet en ma már vendéŐéjszakákat tekintve CsonŐrád meŐye második leŐnépszerűbb turisztikai célterülete – SzeŐed után – s a város funkciói jelent sen átalakultak. Ráadásul sikertörténete nem is kézenfekv , őiszen a naŐyobb volumenű fejlesztések meŐkezdése óta sajnos számos neŐatív példa is el fordult őazánkban. Néőány esetben a sikeresen elnyert pályázati összeŐek után is elakadt a fejlesztés (pl. EszterŐom4), vagy a nyertes pályázatőoz nem volt meŐfelel öner (pl. Harkány5). De akadnak olyan példák is, aőol a fejlesztések ellenére sem vált fenntartőatóvá az adott fürd üzemeltetése, ezért teljesen (pl. Újpest6) vaŐy id szakosan (pl. NyíreŐyőáza7) be kellett zárni a fürd t.

http://www.uzletresz.hu/vallalkozas/20120324-felszamolas-alatt-az-esztergomi-furdo.html http://harkanyihirek.hu/?p=6640 6 http://www.termalfurdo.net/furdo/ujpesti-gyogyfurdo-es-uszoda-budapest 7 http://www.sostort.hu/aquarius-furdo/ 4

5

123

1. ábra: MaŐyarorszáŐ fürd őelyei Forrás: saját Őyűjtés alapján, saját szerk.

3. A település és a fürd életében bekövetkezett változások A móraőalmi siker több szempontból is eŐyedülállónak tekintőet . Móraőalom ugyanis száz éve méŐ nem is létezett, mint önálló település, eŐészen 1950-iŐ köziŐazŐatásilaŐ SzeŐed tanyaviláŐáőoz tartozott. Napjainkra azonban – a vendéŐéjszakák alapján – az egyik leŐjelent sebb turisztikai célterület CsonŐrád meŐyében (Csordás 2009). A 19. század elején minteŐy 210 család lakott itt, akik f ként sz l műveléssel foŐlalkoztak. Ennek emlékét méŐ ma is rzi a város címere (zöld őáttéren eŐy arany sz l levél és sz l fürt). Amikor a nagy szeŐedi árvíz után (1879) az ottőontalanná vált szeŐediek jelent s őányada költözött ki a tanyaviláŐba, akkor Tisza Lajos árvízvédelmi biztos javasolta Alsó- és Fels tanyára eŐy-egy köziŐazŐatási központ létreőozását. ÍŐy n tt ki Móraőalom a SzeŐedőez tartozó tanyaviláŐból és lett önálló tanyaközpont 1892-ben. Az önálló közséŐŐé válás Őondolata már a 20. század elejét l többeket foŐlalkoztatott, de véŐül csak 1950-ben lett önálló közséŐ (Mészáros 1997; Boros et al. 2006). Ezután sorra jöttek a különböz települési köziŐazŐatási ranŐok: 1970ben naŐyközséŐ, 1984-ben városi joŐú naŐyközséŐ lett, majd pedig 1989-ben várossá nyilvánították. VaŐyis iŐen rövid id alatt jutott el a tanyás településformától a várossá válásiŐ (Juőász 1992), napjainkra pedig CsonŐrád meŐye eŐyik leŐdinamikusabban fejl d kisvárosa. Dinamikus fejl dését els sorban a városban fellendült turizmusnak köszönőeti, mely mindenekel tt a f vonzer t képez fürd fejlesztéseinek eredménye. A fejl désnek köszönőet en jelent sen b vült a város szerepköre is; aŐrárjelleŐe mellett ma már fontos turisztikai célterület – Szeged után, itt töltik el a leŐtöbb vendéŐéjszakát CsonŐrád meŐyében – s eŐyre több területen központi funkciókat lát el (járásközpont).

124

A KSH8 (2013) adatai szerint 1990-ben Móraőalom lakónépesséŐe 5532 f volt, 2012ben pedig már 6067 f lakott a településen (2. ábra). Az elmúlt 50 évben a népesséŐszám jelent sen nem változott, de a külterületi és a belterületi lakónépesséŐ aránya megfordult. MíŐ 50 évvel ezel tt a belterületi lakosok aránya 29% volt (Szécsy 1967), napjainkban ez 74%. A foŐlakoztatottsáŐ szerkezetében szintén jelent s változások fiŐyelőet k meŐ. MíŐ az 1960-as években a lakosok 80%-a földművesként dolŐozott, napjainkra a foŐlalkoztatottsáŐi szerkezet sokkal differenciáltabb képet mutat, őiszen a turizmus közvetlen és közvetett módon is számos munkahelyet teremtett, meŐn tt a tercier szektorban foŐlalkoztatottak aránya. A település mez ŐazdasáŐ-orientáltsáŐról turizmus-orientáltsáŐra történ váltását jól tükrözi az is, őoŐy a őelyi szakközépiskola korábban mez ŐazdasáŐi szakmunkásokat képzett, míŐ napjainkra a szakképzés átállt a turizmus szolŐálatába: massz rök, vendéŐlátók képzésével (Martyin – Boros 2012).

2. ábra: a lakónépesséŐ változása Móraőalmon (1990-2012) Forrás: KSH adatai alapján, saját szerk.

Amint fentebb is emítettem, a város dinamikus fejl dése els sorban a turizmusnak, azon belül is a fürd fejlesztésének köszönőet , amely majdnem az egyetlen, de mindenképp a leŐf bb vonzerejévé vált a városnak. Kiőasználva adottsáŐait és a már meŐlév fürd ben rejl potenciált, a helyi önkormányzat renŐeteŐet fordított a létesítmény fejlesztésére, ezáltal jelent s változások mentek véŐbe a fürd ben, melyőez naŐyban őozzájárult számos sikeresen elnyert pályázat is. Az alábbiakban a fürd fejl dési útjának leŐjelent sebb állomásait mutatom be. Az els , jelenleŐ is üzemel termálkutat 1960-ban fúrták a településen. A város központjában előelyezked közfürd 1964-ben kezdte meŐ működését, azonban a tervszerű, naŐyobb léptékű fejlesztések csak 1999-ben kezd dtek meŐ. Akkor készült el a fedett tanmedence és ŐyóŐymedence, melyőez lendületet adott, őoŐy a fürd termálvizét abban az évben őivatalosan is ŐyóŐyvizzé min sítették. Innent l kezdve pedig, néőány sikeres pályázatnak köszönőet en minden évben további kisebb vaŐy naŐyobb beruőázások keretében fejl dött a fürd . 2002-ben ŐyóŐyfürd min sítést kapott, orszáŐosan 41.-ként, amely a őelyi jelent séŐű fürd reŐionális jelent séŐűvé emelkedését jelezte. 2004-ben 8

http://www.ksh.hu/apps/!cp.hnt2.telep?nn=04349

125

nemcsak a medencék száma b vült a fürd ben, őanem a f épületet is felújították és b vítették, a meŐújulás következtében pedig a komplexum új nevet is kapott: innent l nevezik Erzsébet Móraőalmi GyóŐyfürd nek. ÍŐy 2005-re a fürd összes vízfelülete már meghaladja a 2200 m2-t, befoŐadó kapacitása pediŐ a 4700 f t. 2006-ban a Magyar Fürd szövetséŐt l ŐyóŐyfürd kateŐóriában az akkor leŐmaŐasabb, 4 csillagos min sítést nyerte el. A leŐutóbbi naŐy beruőázás 2010-ben fejez dött be, amikor eŐy új épületszárnyat, a fedett Őyermekfürd t és szaunaviláŐot adták át. Ez azt jelenti, őoŐy mára már a f szezonban a fürd összes vízfelülete meŐőaladja a 2700 m2-t, a befoŐadó kapacitása pedig a 9800 f t9 (ami másfélszerese a település teljes lakossáŐának). Ha összeŐezzük a móraőalmi fürd ben az elmúlt 15 évben bekövetkezett változásokat, akkor elmondható, őoŐy 1998-ban méŐ csak 5 medencével rendelkezett (a f szezonban), napjainkban pediŐ 21 medencével (1. táblázat). A szaunák száma nulláról 11-re n tt és természetesen a szolŐáltatások b vülése mellett a fejlesztéseknek köszönőet en meŐn tt a fürd ben foŐlalkoztatottak száma (8-ról 81-re) és a területén működ vállalkozások száma is (4-r l 22-re). 1. táblázat: Változások a móraőalmi fürd ben az elmúlt 15 évben A FÜRD

1998

befoŐadó kapacitása medencék száma szaunák száma foŐlalkoztatottak száma (ŐyóŐyászaton kívül) vállalkozások száma

2013

szezonon kívül

21 1 0

f szezonban 1020 5 0

2710 16 11

f szezonban 9793 21 11

5

8

59

81

3

4

12

22

szezonon kívül

Forrás: Berta Zs. Móraőalom turisztikai referense (2013)

Móraőalom esetében kiemelend , őoŐy nem csak a fürd fejl dött dinamikusan, őanem bevételeit felőasznáva az eŐész város, vaŐyis a turizmusfejlesztést inteŐrálták a településfejlesztés eŐészébe. Számos esetben a középületek korábbi funkcióit is átalakították a turizmus javára. Például a rend rséŐ számára 2003-ban építettek eŐy új épületet a városközponttól távolabb, a réŐi rend rséŐi épület pedig, amely a központban volt, közvetlenül a fürd szomszédsáŐában, őasználaton kívül, üresen állt évekiŐ. VéŐül 2009-ben lebontották és a őelyére eŐy új, 77 szobás, 4 csillaŐos szálloda (a Colosseum Hotel) épült. EŐy másik példa leőet az az épület, ami a fürd f bejárata mellett találőató, s amely réŐen ŐyóŐyszertárként, orvosi szakrendel ként és lakóőázként funkcionált. Napjainkra azonban a meŐfelel eŐészséŐturisztikai szolŐáltatások er sítése érdekében kistérséŐi járóbeteŐszakellátó központ lett, s a fürd ŐyóŐyászati bejárata, illetve bizonyos ŐyóŐykezelések is itt érőet k el. Szintén jó példa leőet a turisztikai funkcióváltásra a városőáza, amely korábban az utóbb említett eŐészséŐközpont és a korábban említett rend rséŐ épülete között őelyezkedett el. 2012 decemberében eŐy barnamez s beruőázás keretében átadták az új, 9

http://www.erzsebetfurdo.morahalom.hu/info/a-furdorol/furdo-tortenet/-

126

naŐyobb, többszintes városőázát, szintén a központban, de a fürd t l valamivel távolabb. Az elhagyott hivatali épület jelenleŐ funkció nélkül áll a réŐi őelyén, de a tervek szerint azok számára alakítanak ki egy reőabilitációs központot benne, akik nem kezel lappal érkeznek a fürd be, de ŐyóŐyszolŐáltatásokat kívánnak iŐénybe venni. Ha ez elkészül, akkor összekötné a fürd t eŐészen a szállodával, ezáltal eŐész évben közvetlen átjárőatósáŐot biztosítva a fürd az eŐészséŐkomplexumok és a szállásőelyek között (a panzió–fürd –eŐészséŐőáz– reőabilitációs központ–szálloda soron). Természetesen nem minden épület esetében ment véŐbe funkcióváltás, viszont szinte minden középületet meŐújítottak, felújítottak és a város eŐyséŐes arculati elemeivel ruőázták fel, ezáltal er sítve a város imázsát (Boros – Garamhegyi 2009). A tájkép szépséŐéőez ma már eŐyre naŐyobb őanŐsúllyal járulnak őozzá az épített elemek is (Szalai – SziláŐyi 2007), íŐy fontos ezek fejlesztése, őoŐy az ideérkez turista els benyomása is pozitív leŐyen. Mivel az 55-ös f út keresztülőalad a városon, a SzeŐedr l vaŐy a Pécs – Baja irányából érkez vendéŐek, különösen az id sebb korosztályok (a 65 éven felüliek, akik ingyen utazhatnak), Őyakran busszal érkeznek a településre. 2006-ban például a buszvárót újították fel, ezáltal impozánsabb látványt nyújtva a tömeŐközlekedési eszközt iŐénybe vev k számára. Az általános iskolát is b vítették és modernizálták, ráadásul a tanulőató szakmák is a turizmust szolŐálják (massz r-, vendéŐlátó-, fizikoterapeuta képzés). A kultúrőázat is felújították, kib vítették, ennek munkálatai 2003-ban fejez dtek be, amikor is eŐy konferenciateremmel, és eŐy 300 f s színőázteremmel b vült az épület. Azóta minden évben a kultúrőáz udvarában rendezik meŐ a Homokőáti Sokadalom nevű rendezvénysorozatot, mely f ként a környez települések lakosainak körében népszerű, de eŐyre több turista is ekkorra id zíti nyaralását. Mindemellett a településen folyamatos a szemétszedés, viráŐültetés, parkszépítés, melyek szintén őozzájárulnak a vonzó városkép kialakulásáőoz. ÖsszeŐezve a változásokat teőát elmondőató, őoŐy Móraőalom jelent s fejl désen ment keresztül, amit els sorban a városban fellendült turizmusnak köszönőet. A város b vült, meŐújult, a réŐi épületeket renoválták, új munkaőelyek és vállalkozások létesültek a településen – f ként a turizmusőoz kapcsolódóan. Azt, őoŐy a térséŐ népszerű turisztikai desztinációja lett, mindenekel tt fürd fejlesztéseinek köszönőeti. Az 1964-ben nyílt közfürd mára 4 csillaŐos, min sített ŐyóŐyfürd vé n tte ki maŐát, melyőez járóbeteŐ szakellátó központ és eŐészséŐcentrum is társul, ezzel iŐazi vonzer t képezve a ŐyóŐy- és wellness-turisták számára. A fejlesztések hatásai a statisztikai adatok alapján A fürd fejlesztései és a város meŐújulása fellendítette a turizmust a településen, ezzel meŐőozva Móraőalom sikerét, amit a következ statisztikai adatok is alátámasztanak. A fürd látoŐatók száma jelent sen meŐn tt az elmúlt 10 évben. MíŐ 2003-ban 70 552 látoŐatója volt a fürd nek, 10 évvel kés bb ez közel a őatszorosára n tt (411 992 f re) (3. ábra). A vendéŐszám változásában az is nyomon követőet , őoŐy mikor voltak naŐyobb fejlesztések a fürd ben, uŐyanis minden eŐyes jelent sebb beruőázást a vendéŐek jelent s növekedése követett. Például, ha az utóbbi 10 év két leŐnaŐyobb fejlesztését (ami 2004-ben és 2010-ben volt) követ vendéŐszám változást vizsŐáljuk, akkor meŐállapítőató, őoŐy azt követ en a vendéŐszám az átlaŐos növekedési ütemnél jelent sebben n . 2005-ben a vendéŐszám (76 523 f ) az átlaŐos növekedést (37 938 f ) kétszer, 2011-ben (111 472 f ) pediŐ őáromszor meŐőaladta. Ennek következtében a fürd részér l jó taktikának tűnik az,

127

őoŐy évr l évre, lépésr l lépésre fejleszt, ezáltal eŐyrészt mindiŐ nyújt valami újdonsáŐot az odaérkez vendéŐek számára, másrészt versenyképes marad a többi fürd vel szemben, akik szintén fejlesztenek.

ve dégek szá a fő 425184 450000 411992 400000 313712 312593 350000 287585 283 598 300000 247 946 250000 197 815 200000 121 292 150000 70 552 100000 50000 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

3. ábra: a fürd látoŐatóinak száma az elmúlt 10 évben Forrás: a fürd adatai alapján, saját szerk.

A nemzetközi tendenciákőoz őasonlóan a bevételekben Móraőalmon is jóval nagyobb változások tapasztalőatóak, mint a forŐalomban. 10 év alatt (2003 és 2012 között) a bevételek közel 17-szeresére növekedtek (28 millió forintról 475 millió forintra). A turisták számának növekedésével eŐyre szükséŐszerűbbé vált a szállásőely-kapacitás b vítése a településen. A városnak jelenleg két kereskedelmi szállásőelye van, egy 3 csillagos panzió és eŐy 4 csillaŐos szálloda. Ez önmaŐában nem túl sok fér őelyet jelent, azonban ezt kieŐészíti a maŐánszállásőelyek eŐyre b vül kínálata a településen. MíŐ 2000-ben csupán 3 család foŐlalkozott szállásadással Móraőalmon,10 2009-ben már közel 80 (4. ábra). Ez természetesen jelent sen meŐnövelte a fér őelyek számát is, ami napjainkban meghaladja a 680 f t, a szállodával és a panzióval eŐyütt pediŐ több mint 850 ember elszállásolására van leőet séŐ a településen, ami iŐen jelent snek mondőató eŐy 6000 f s kisváros esetében.

10

őttp://www.delmaŐyar.őu/arcőivum/?kulcsszo=Móraőalom

128

4. ábra: a maŐánszállásőelyek és fér őelyeik számának alakulása Móraőalmon Forrás: Móraőalom Város Önkormányzata adatai alapján saját szerk.

A szállásőelykapacitás növekedésének szükséŐesséŐét támasztja alá, őoŐy a vendéŐéjszakák számában is jelent s növekedés tapasztalőató a településen a 2000-es évek eleje óta (5. ábra). A leŐtöbb vendéŐéjszaka 2008-ban realizálódott 35 734 vendéŐéjszakával, ekkor a meŐyében csak a meŐyeközpont, SzeŐed el zte meŐ. A vendéŐéjszakák száma a kereskedelmi szállásőelyeken 2002-t l indul növekedésnek, ennek oka, őoŐy az els (jelent s) kereskedelmi szállásőely a településen, a 3 csillaŐos Thermál Panzió 2002-ben foŐadta az els vendéŐeket. Azonban a statisztikai adatokat elemezve az is meŐfiŐyelőet , őoŐy 2006-ban ez a növekedés leáll és stabilizálódik eŐy adott szinten. Ennek őátterében az áll, őoŐy ekkorra a panzió eléri a maximális befoŐadó-kapacitását (az eŐész évet tekintve is 80% felett van a kiőasználtsáŐa), és nem tud további fejl dést produkálni. Ennek eredményeképpen 2006-tól uŐrásszerűen n tt meŐ a maŐánszállásőelyek népszerűséŐe, s az ott eltöltött vendéŐéjszakák száma. 2009-ben azonban a maŐánszállásőelyek népszerűséŐe ismét csökkenni kezdett, a turisták körében a wellness- szállodák lettek eŐyre népszerűbbek. Móraőalmon is szükséŐszerűnek érezte a városi vezetés eŐy újabb, maŐasabb min séŐű szállásőely létesítését. ÍŐy 2011-ben nyílt meŐ a már említett 4 csillaŐos wellness-szálloda (Colosseum Hotel), a panzióőoz őasonlóan a fürd közvetlen szomszédsáŐában. A statisztikai adatokban a szállodában eltöltött vendéŐéjszakák méŐ nem szerepelnek, de a szálloda kiőasználtsáŐából ítélve, ez ismét jelent sen fellendítette a vendéŐéjszakák számát a településen (a kereskedelmi szállásőelyeket tekintve mindenképp).

129

Ve dégéjszakák szá a kereskedel i szálláshelyeke

Ve dégéjszakák szá a

agá szállásadás a

40000 30000 20000 10000 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

5. ábra: a vendéŐéjszakák számának alakulása Móraőalmon (1999-2010) Forrás: KSH-TeIR adatok alapján, saját szerk.

A szállásadók minden eŐyes a településen eltöltött vendéŐéjszaka után idegenforgalmi adót kötelesek fizetni a őelyi önkormányzatnak, íŐy a vendéŐéjszakák növekedésével jelent sen meŐn tt a város ideŐenforŐalmi adóbevétele is. MíŐ 2001-ben a város ideŐenforŐalmi adóbevétele méŐ csak 2000 Ft volt, 2009-ben már 8 millió 660 ezer Ft. A statisztikai adatok teőát a településen bekövetkezett változások pozitív őatásait mutatják, de a teljesséŐőez őozzátartozik az is, őoŐy mit Őondolnak err l a közvetve és közvetlenül érintettek, íŐy a következ fejezetben erre keresem a választ. A változások értékelése az empirikus kutatások alapján Annak érdekében, őoŐy a változásokat ne csak statisztikai néz pontból leőessen értékelni, tartalomelemzést véŐeztem és interjúkat készítettem őelyi lakosokkal. El ször arra voltam kíváncsi, őoŐy az utóbbi 10 évben milyen kifejezések jelennek meŐ a médiában Móraőalommal kapcsolatban. Eőőez a DélmaŐyarorszáŐ online arcőív cikkeit őasználtam fel, 141 cikket elemezve.11 A tartalomelemzés eredményei alapján Móraőalmot nem véletlenül nevezik fürd városnak, ugyanis a leŐtöbbször a fürd szó (88 cikkben) fordult el a településsel kapcsolatban (6. ábra). A leŐtöbbet el forduló kifejezések között szerepelt a helyi önkormányzat (75-ször) és NóŐrádi Zoltánnak, a város polŐármesterének neve is (61-szer). Ez őanŐsúlyozza az önkormányzat és a polŐármester meŐőatározó szerepét a város életében, fejl désében. A leŐŐyakrabban őasznált kifejezések között szerepelt méŐ a pályázat, beruőázás, ami nem meglep , őiszen az elmúlt években jelent s beruőázások és fejlesztések történtek a településen és ezek meŐvalósulásáőoz számos sikeres pályázat járult őozzá. A tanya és a vendéŐ szó is Őyakran megjelent a cikkekben, ami jól tükrözi a település kett s (őaŐyományos és új) szerepét. A kifejezések többséŐe pozitívumként kapcsolódik a 11

http://www.delmagyar.hu/archivum/

130

településőez, problémaként csak az illeŐális bevándorlók jelentek meŐ több cikkben is Móraőalomőoz kapcsolódóan.

6. ábra: A cikkekben Móraőalommal kapcsolatban leŐŐyakrabban el forduló kifejezések

Forrás: a DélmaŐyarorszáŐ arcőív cikkeinek tartalomelemzése alapján, saját szerk.

A meŐkérdezett őelyi lakosok eŐyetértettek abban, őoŐy Móraőalom sokat változott az elmúlt 10 évben, meŐújult, meŐszépült és komfortosabb lett. Az eŐyik interjúalany külön ki is emelte, őoŐy a őatalmas fejlesztéseknek köszönőet en Móraőalom eŐy iŐazi fürd várossá vált. Az interjúkban is meŐjelent az önkormányzat jelent s szerepe a város fejl désében, melyet az alábbi idézet is kifejez: „…az Önkormányzat a motorja itt a turisztikai fejlesztéseknek, tehát a legnagyobb fejlesztéseket a város indítja vagy közvetlenül vagy közvetett módon…” Az interjúalanyok szerint a változásoknak f ként nyertesei voltak, az eŐyik interjúalany íŐy nyilatkozott err l: „akik a turizmussal, vendéglátással kívántak foglalkozni, mindenképpen nyertesei, de akár úgymond az ingatlantulajdonosok is, hisz az ingatlanuk értéke növekedett”. MeŐemlítették, őoŐy az önkormányzat is nyertese a változásoknak, őiszen a turisztikai bevételekb l közvetlenül is részesül. A meŐkérdezettek véleménye szerint a változásoknak nincsenek vesztesei, talán csak azok, akiket zavar a naŐyobb forŐalom vaŐy a meŐnövekedett zaj. A meŐkérdezetteket alapvet en nem zavarja a turisták jelenléte a településen (nincs elideŐenedés). A médiaelemzés és az eddiŐi interjúk alapján a változások csak kisebb konfliktusokat okoztak. Ilyen kisebb konfliktust jelent a parkolóőelyek őiánya, emiatt a turisták rossz őelyen történ parkolása és a közlekedés akadályozása. A meŐnövekedett zaj is zavarta azokat a lakosokat, akik közvetlenül a fürd szomszédsáŐában laknak, illetve néőány interjúalany meŐemlítette az utak min séŐének romlását, ami szerintük a megnövekedett forŐalom miatt következett be. Az interjúalanyok alapvet en sikeresnek tartották a móraőalmi fejlesztéseket.

131

A legsikeresebb fejlesztésnek a fürd t és a szállodát tartották: „…közel élek a szállodához…néha beszédbe elegyedek itt a vendégekkel: meglepő módon nagyon elégedettek…nahát ezt tartom sikeresnek” Sikertelen fejlesztésre felőozták példának a Móraőalom őatárában létesített csónakázó tavat, mely kiőasználatlan, és kiszolŐáltatott az id járási körülményeknek (őa szárazsáŐ van, kiszárad és őasználőatatlan). Az eŐyik interjúalany szerint a Cacao Club (ez eŐy ifjúsáŐi szórakozóőely Móraőalom központjában) szintén rossz beruőázás volt, hiszen a réŐi mozi őelyén épült szórakozóőely inkább őírőedt, mint őíres lett a környéken, ráadásul központi fekvése miatt a lakosokat és a turistákat is zavarja az onnan kiszűr d zaj (meŐ is szűntek a rendszeres őétvéŐi proŐramok a létesítményben). Az interjúalanyok a múltbeli sikereket a polŐármesterőez és az önkormányzatőoz kapcsolták, a turizmus jöv jét viszont küls tényez kt l tették füŐŐ vé. A meŐkérdezettek szerint befolyásolőatja a jöv t például a makroŐazdasáŐi őelyzet vaŐy a Szerbiában bekövetkez jöv beni változások, fejlesztések. Ha Szerbia csatlakozik az EU-őoz és naŐyobb őanŐsúlyt fektetne fürd inek fejlesztésére, az valószínűleŐ kedvez tlenül őatna Móraőalom turizmusára, őiszen jelenleŐ a vendéŐek közel 60%-a Szerbiából jön a fürd be (a téli id szakot tekintve mindenképp). Következtetések Az eredmények alapján elmondőató, őoŐy tudatos tervezéssel és az adottsáŐok meŐfelel kiőasználásával eŐy kevéssé vonzó településen is jelent s turisztikai forŐalmat leőet kialakítani. Móraőalom esetében a őelyi önkormányzat jelent s összeŐeket fordított a fürd fejlesztésére, és létreőozott eŐy sikeres eŐészséŐturisztikai desztinációt. Ez a siker nem kézenfekv , őiszen számos neŐatív példát is láthatunk MaŐyarorszáŐon (kiőasználatlan és/vaŐy cs dbe ment fürd k). Móraőalom esetében a turisztikai fejlesztésekkel párőuzamosan folyamatosan fejl dött az eŐész település. A statisztikai adatok alátámasztják, őoŐy a turizmus őozzájárult a város meŐújulásáőoz és ŐazdasáŐi fellendüléséőez is. Mivel a város funkciói között a turizmus meŐőatározó, s eŐyre naŐyobb szerepe van, az utóbbi évtizedben meŐn tt az ezt a szektort szolŐáló épületek száma a településen. Ezeknek az épületeknek a többséŐe a város központjában (a fürd közelében) koncentrálódik, kiszorítva onnan a más funkcióval rendelkez középületeket. EŐyre többen kapnak munkát a turizmusőoz kapcsolódóan, vaŐy indítanak vállalkozást, nyújtanak maŐánszállásőelyet a turisták számára. A városkép meŐújult, a város arculata eŐyséŐessé vált. ÍŐy napjainkra Móraőalom vonzó kisvárossá vált, amit alátámaszt az a tény is, őoŐy a településen n a lakónépesséŐ (eŐy teljesen új lakóöv is kialakult az utóbbi évtizedben). Az interjúk alapján meŐállapítőató, őoŐy a őelyi lakosok eléŐedettek a településen bekövetkezett változásokkal, sikeres fejlesztésként kiemelték a fürd t és a 4 csillaŐos szállodát. Mind az interjúkban, mind a tartalomelemzésben meŐjelent az önkormányzat és a polŐármester kulcsszerepe a város fejl désében. A kutatás során eddiŐ nem derült fény semmilyen jelent sebb konfliktusra, a őelyi lakosok jó véleménnyel voltak a turistákról, elideŐenedés nem volt tapasztalőató. Alapvet en büszkék a városukra, és identitásuk er södött az utóbbi évtizedben. Ez azt feltételezi, őoŐy az önkormányzat meŐfelel en tudja kezelni az esetleŐesen el forduló problémákat, a fejlesztéseket úŐy viszik véŐőez, őoŐy a lakosok érdekeit is szem el tt tartják, ami példaértékű leőet más települések számára is. Szintén pozitív példa, őoŐy a település nem csak turisztikai szempontból vált vonzóvá,

132

hanem az agro-ipari park nyújtotta leőet séŐek által a befektet k, vállalkozók számára is, ezáltal diverzifikálva bevételeit, ami minden település fenntartőató fejl dése szempontjából fontos lehet.

133

Irodalom Árpási, M. – Szabó, Gy. (2000): Geothermal development in Hungary. Country update report 19951999. Hungarian Geothermal Association, Budapest. (elérőet :http://www.deltasoft.hu/mgte/MGTEweb.doc, letöltés dátuma:2013.04.27) Aubert, A. – Berki, M. (2007): A nemzetközi és a őazai turizmus területi folyamatai, piaci tendenciái a Őlobalizáció korában. Földrajzi Közlemények 131(3):119–131. Bender, T. (2005): A balneoterápia és a őidroterápia őatása mozŐásszervi meŐbeteŐedésekben. EŐy réŐi terápia újjászületése. LAM 15(12):921–926. Boros, L. – Garamhegyi, Á. (2009): Bevezetés a településmarketingbe Egyetemi jegyzet. JATEPress, Szeged. 63–65. Boros, L. – Pál, V. – HeŐedűs, G. (2006): Globalizációs hatások alföldi városainkban – a városszerkezet és településkép átalakulása. In: III. MaŐyar Földrajzi Konferencia, CD kiadv., MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. 10–13. Budai, Z. (2001): A Szécőenyi Terv turizmusfejlesztési proŐramja. Turizmus Bulletin 5(3):3–6. Cohen, M. – Bodeker, G. (2008): Understanding the Global Spa Industry: Spa Management. Elsevier/Butterworth-Heinemann, Oxford. 72–82. Csizmadia, N. (2001): Területfejlesztés és turizmus kapcsolatrendszere. A Dél-alföldi réŐió turizmusfejlesztésének elméleti és Őyakorlati kérdései. Turizmus Bulletin 5(3):45–53. Csordás, L. (2009): A turizmus őelyzetének változása az Alföldön és a jelenséŐ térbeli terjedése MaŐyarorszáŐon. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok IV(3-4):31–35. Erfurt-Cooper, P. – Cooper, M. (2009): Health and Wellness Tourism: Spas and Hot Springs. Channel View Publications, Aspects of Tourism:40:1–8. Fischer, A. – Hlatki, M. – Mez si, A. – Pató, Zs. (2009): Geotermikus villamosenerŐiatermelés leőet séŐei MaŐyarorszáŐon. ReŐionális EnerŐiaŐazdasŐi Kutatóközpont, Budapest. Műhelytanulmány 2009-2. 63 p. García-Altés, A. (2005): Tőe Development of Healtő Tourism Services. Annals of Tourism Research 32(1):262–266. Gustavo, N. S. (2010): A 21st-Century Approach to Health Tourism Spas: The Case of Portugal. Journal of Hospitality and Tourism Management 17(1): 127. Joppe, M. (2010): One Country’s Transformation to Spa Destination: The Case of Canada. Journal of Hospitality and Tourism Management 17(1): 117. Juőász, A. (1992): Mórahalom – A település földje és népe. Móraőalom Város Önkormányzata. 588 p. Kapiki, S. (2012): Current and Future Trends in Tourism and Hospitality. The Case of Greece. International Journal of Economic Practices and Theories 2(1):1–12. Kiss, K. – Török, P. (2001): Az eŐészséŐturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei. Turizmus Bulletin 5(3): 7–14.

134

Kruppa, G. (2005): A réŐió eŐyik kincse a ŐyóŐyturizmus. Gazdasági Tükörkép Magazin 5(3): 44–45. Kulcsár, B. (2012): A geotermikus energia hasznosítási lehetőségei az Észak-alföldi régió agrárgazdaságában. Doktori értekezés, Debrecen. 20–41. Mak, A. – Wong, K. – Chang, R. (2009): Health or Self-indulgence? The Motivations and Characteristics of Spa-goers. International Journal of Tourism Research 11:185–199. Martyin, Z. – Boros, L. (2012): A turizmus szerepe Móraőalom fejl désében. Közép-Európai Közlemények 5(2):145–158. Mester, T. (2003): Turisztikai trendek Európában. Turizmus Bulletin 7(4): 39–42. Mészáros, R. (szerk.) (1997): Magyarország megyei kézikönyvei. CsonŐrád meŐye kézikönyve. CEBA Kiadó. 389–404. Micőalkó, G. (2012): Turizmológia. Elméleti alapok. Akadémiai Kiadó, Budapest. 266 p. Pál, V. – Uzzoli, A. (2013): Az eŐészséŐi állapotot meŐőatározó természeti, demoŐráfiai, történelmi, szociokulturális és ŐazdasáŐi tényez k a viláŐon. In: Ember, I. – Pál, V. – Tótő, J. (szerk.): Egészségföldrajz. Medicina Könyvkiadó, Budapest. 150–151. Smith, M. – Puczkó, L. (2010): Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Akadémia Kiadó, Budapest. 428 p. Szalai, K. – SziláŐyi, Zs. (2007): A táj a turizmus fókuszában. Földrajzi Közlemények. 131(3):147–156. Szécsy, Gy. (1967): Képek Mórahalom múltjából és jelenéből. Móraőalmi Tanács, Móraőalom. 116 p.

135

Molnár Csilla1 Egészségturizmus a matyók földjén, avagy a Zsóry Gyógy- és Strandfürd fejlesztésének hatásai

Bevezetés A nemzetközi szolŐáltatáskereskedelem eŐyőarmadát a turizmus adja. A WTTC2, a UNWTO3 és az ETC4 összőanŐban lév proŐnózisai szerint a turizmus nemzetközi jelent séŐe tovább emelkedik, növekedésének üteme rövid (2,8%) és középtávon (4%) is meŐőaladőatja a viláŐŐazdasáŐ átlagos becsült növekedési ütemét (2,5). A harmadik évezred els évtizedében a turizmuson belül az eŐészséŐturisztikai utazások mutatják az eŐyik leŐdinamikusabb fejl dést. Az eŐészséŐturisztikai piac a Tőe Global Spa Summit 2011. évi jelentése szerint minteŐy 1,9 billiárd dollár bevételt jelent (Molnár 2012). MaŐyarorszáŐ nemzetközi összeőasonlításban az ötödik termálvízben leŐŐazdaŐabb orszáŐ Japán, Izland, NémetorszáŐ és FranciaorszáŐ után. KülönleŐesséŐét adja, őoŐy míŐ az el z kett ben a vizek maŐas ő fokkal, utóbbiaknál maŐas ásványianyaŐ-tartalommal vannak jelen, addiŐ őazánkban e kett eŐyütt érvényesül. A szektor őosszú távú jelent séŐét mutatja, őoŐy az eŐészséŐturizmus nemcsak a Nemzeti Turizmusfejlesztési StratéŐia (2005) és OrszáŐos Területfejlesztési Koncepció (2005), de az Új Szécőenyi Terv (2001) és a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció (2013) f prioritásai között is szerepel. Kínálati adottsáŐaink kiőasználása alapvet ŐazdasáŐi és társadalmi érdek, az eŐészséŐturizmus – jellemz inél foŐva – jelent s településfejlesztési tényez is leőet. Kérdés természetesen, őoŐy mennyire őatékonyan őasználjuk fel ezt a különleŐes adottsáŐot. Az elmúlt évtized turisztikai fejlesztései dönt en az eŐészséŐturizmusban realizálódtak, a fejlesztések eredményei pediŐ már látszanak. A fürd k szolŐáltatáskínálata és színvonala javult, a fürd városok többséŐében beruőázások indultak meŐ. Az orszáŐ számos településén – íŐy kutatási célterületemen, Mez kövesden is – a őelyi ŐazdasáŐ jelent s része a ŐyóŐyturizmusra épül. A fejlesztések őatásai nemcsak a fejlesztett létesítmény, de az önkormányzat szintjén is kimutatőatóak.

PhD, egyetemi docens Eszterőázy Károly F iskola, GazdasáŐ és Társadalomtudományi Kar, Turizmus Tanszék The World Travel & Tourism Council (Utazási és Turisztikai ViláŐtanács). 3 United Nations World Tourism OrŐanization (Turisztikai ViláŐszervezet). 4 European Travel Commission (Európai Utazási SzövetséŐ). 1

2

136

A kutatás kiindulópontjai, elméleti háttere Az egészségturizmus értelmezése

A szabadid s turizmus tárŐykörébe tartozó eŐészséŐturizmus rendkívül összetett fogalomrendszere őosszabb fejl dés eredményeképpen alakult ki. Hazánkban az EŐészséŐüŐyi Minisztérium és a turizmus állami irányítását akkor ellátó MaŐyar Turisztikai Hivatal között a II. Nemzeti Fejlesztési Terv el készítése (2005) során alakult ki eŐyetértés, mely szerint az eŐészséŐturizmus a turizmusnak ama területe, melyben az utazás f motivációja az eŐészséŐi állapot javítása, azaz a ŐyóŐyulás és/vaŐy reőabilitáció, illetve annak meŐ rzése. (Aquaprofit 2006). A látoŐatók utazásuk során eŐészséŐüŐyi és turisztikai szolŐáltatásokat is iŐénybe vesznek. E kétféle szolŐáltatás iŐénybevételi aránya alapján különíthet k el kínálati alrendszereik (1. ábra).

1.ábra: az eŐészséŐturizmus értelmezése Forrás: Molnár (2011) 29.

Az egészségturizmus piaci trendjei

EŐy beruőázás bemutatása kapcsán érdemes röviden kitérni azokra a megatrendekre, amelyek eléŐ naŐy biztonsáŐŐal proŐnosztizálőatók, a többi folyamatőoz képest dominánsak és az eŐészséŐturisztikai kereslet alakulásában is változásokat őoznak. Ezeket a szolŐáltatások fejlesztésekor, a beruőázói döntések meŐőozatalakor mindenképpen fiŐyelembe kell venni, őiszen az ezeknek való meŐfelelés a versenyképesséŐ meŐőatározója.

137

A korábban őivatkozott nemzetközi szervezetek proŐnózisai szerint az eŐyik leŐfontosabb ilyen változás a demográfiai és társadalmi szerkezetváltás. N az id sebbek aránya a lakossáŐon belül, akik jelent s diszkrecionális jövedelemmel és sok szabadid vel rendelkeznek. A 65 év feletti szenior utazók a meŐlátoŐatott őelyen őosszabb ideiŐ tartózkodnak, fajlaŐos költésük az átlaŐot meŐőaladja. A mozŐásszervi és eŐyéb, a kor el reőaladtával jelentkez beteŐséŐek miatt az eŐészséŐturizmus kapcsolódó kínálati alrendszerei iránti kereslet fokozódik. A őaŐyományos ŐyóŐyászati szolŐáltatások mellett eŐyre több – természetesen életkoruknak és eŐészséŐi állapotuknak meŐfelel – kieŐészít szolŐáltatást és proŐramot keresnek, melyekre a szolŐáltatói szektornak is fiŐyelemmel kell lenni. A társadalmi változások között a őaŐyományos családmodell felbomlása, a n k munkába állása, a kés i családalapítás és Őyermekvállalás, valamint az eŐyf s őáztartások (szinglik) és eŐyszül s családok részarányának növekedése szintén új keresleti iŐényeket indukálnak. (Molnár 2007). A távolság szerepe az eŐészséŐturizmusban sem előanyaŐolőató, ezt a szerkezeti változások felŐyorsulásáőoz vezet maŐas üzemanyaŐárak és az életvitel meŐváltozása (rövidebb szabadsáŐok) is indokolják. A réŐión belüli kereslet és a belföldi utazások részaránya ebb l fakadóan növekszik. Az egészség- és környezettudatos szemlélet terjedésével a turisztikai céldesztinációk között felértékel dnek az eŐészséŐesnek tartottak. A civilizációs ártalmak és kísér jelenséŐeik miatt az emberek eŐyre növekv szeŐmensét érinti meŐ az eŐészséŐtudatos szemlélet, ami a fizikai, mentális és biolóŐiai eŐyensúlyt meŐcélzó eszközök iŐénybevételében is meŐmutatkozik. Az állam szociális szerepvállalásának csökkenése ösztönzi a felel sséŐtudatot az eŐészséŐmeŐ rzésben és a beteŐséŐek miel bbi leküzdésében is (Kincses 2009). Mindezek okán viláŐszerte az eŐészséŐturizmus turizmuson belüli térőódítása, és dinamikus növekedése fiŐyelőet meŐ, ami iŐen sok orszáŐ esetében a kereslet növekedésnél naŐyobb tempójú beruőázási kedvet és vállalkozói őajlandósáŐot őoz, ezáltal a verseny eŐyre fokozódik. A turisztikai piac globalizálódása meŐváltoztatta a verseny természetét is, őiszen míŐ réŐebben az eŐyes szolŐáltatók versenyeztek, addiŐ ma inkább a turisztikai foŐadóterületek (desztináció) versenyér l beszélőetünk. AőoŐy arra Jancsik (2007) is rámutat, míŐ az 1980as évekiŐ az úticél kiválasztásában f képpen a szolŐáltatások kiválasztása játszotta a f szerepet (a témáőoz kapcsolódó példával élve sokan kedvenc ŐyóŐyszállodájukba vaŐy ŐyóŐyfürd jükbe jártak vissza), a Őlobalizáció eredményeképpen őomoŐenizálódó szolŐáltatáskínálat miatt a különböz célterületek eŐyedi jellemz i értékel dtek fel. Az éghajlati változások a XXI. század sokak szerinti leŐnaŐyobb kiőívása, Őlobális problémája a turizmus átstrukturálódásáőoz vezet. Az er sen id járásfüŐŐ turisztikai termékek őelyét átveszik a kevésbé szezonálisak, ilyen az eŐészséŐturizmus. Az információtechnológia fejlődésének következtében az utazási információk könnyen, olcsón elérőet vé válnak széles réteŐek számára. Az internet leőet vé teszi a foŐyasztó számára nemcsak az információk összeŐyűjtését, az utazás meŐtervezését, de a foŐlalást és fizetést is, ezért a szervezett utazások részaránya tovább csökken (Török 2002). Az eŐészséŐturizmusban is az eŐyéni utazások részaránya n . Az eŐészséŐturizmus – különösen a ŐyóŐyturizmus – iránti kereslet csökkenésével a szerz véleménye szerint a jöv ben sem kell teőát számolnunk. Bár a 2008 második felére kialakult viláŐŐazdasáŐi válsáŐ őatásai a turizmusban is meŐmutatkoznak, ám a vonatkozó statisztikai adatok (KSH, Eurostat) szerint ez legkevésbé az eŐészséŐturizmust érinti. Az

138

európai orvosi ellátás árainak emelkedése okán a lakosok bizonyos ŐyóŐyászati szolŐáltatásért, ellátásért már más orszáŐba vaŐy akár más kontinensre is őajlandóak elutazni. Az ár–érték-arány eŐyre meŐőatározóbbá válik. Az ismert és elismert, komplex eŐészséŐturisztikai szolŐáltatásokat kedvez áron nyújtani tudó orszáŐok és szolŐáltatók ebb l következ en versenyel nyőöz jutőatnak. Az egészségturisztikai fejlesztések hatásai

Az eŐészséŐturizmus őatásainak vizsŐálatakor abból az alapvetésb l indulőatunk ki, őoŐy a látoŐatóforŐalom meŐjelenése változásokat indukál mind a küld , mind pediŐ a foŐadó területeken ŐazdasáŐi, természeti, és társadalmi vonatkozásokban eŐyaránt. Az eŐészséŐturizmusnak a környezetére, az adott desztinációra Őyakorolt őatásai diverzifikáltak és kétpólusúak. A fejlesztések célja, őoŐy mindezek a változások (őatások) pozitív dimenziót képviseljenek, ami tudatos, tervezett, a turizmust annak nyílt rendszerében vizsŐáló, a fenntartőatósáŐ kritériumait fiŐyelembe vev fejlesztésekkel érőet el. Kiemelt fiŐyelmet érdemel a ŐazdasáŐi őatások vizsŐálata, őiszen eŐyrészt az eŐészséŐturizmus több vonatkozásban is eŐyre jelent sebb szerepet játszik a viláŐ ŐazdasáŐi folyamataiban, másrészt a vizsŐált létesítmény a politikai és ŐazdasáŐi rendszerváltás kísér jelenséŐei által az orszáŐos átlaŐnál er sebben sújtott orszáŐrészben, KeletMaŐyarorszáŐon találőató, melynek felemelkedésében eŐy maŐas él munka-iŐényű, multiplikátor őatásait tekintve is jelent s iparáŐ különösen fontos. A ŐazdasáŐi őatások vizsŐálatára vonatkozó szakirodalom (Tribe 1997, Sinclair 1998, Paajanen 1999, Puczkó − Rátz 2002, Gelan 2003, Mundruczó − Szennyessy 2005) leŐŐyakrabban a jövedelem- és munkaőelyteremt őatással foŐlalkozik, mely közvetlen és közvetett módon is érvényesül (Molnár 2011). A beruőázás- és vállalkozásösztönz őatás a kutatási célterület szempontjából szintén jelent séŐŐel bír. A őatások egyik csoportját a közvetlen turisztikai célú beruőázások (szállásőelyek és eŐyéb turisztikai szolŐáltatások fejlesztése) jelentik, míŐ a másik dimenziót az eŐészséŐturisztikai fejlesztésekkel összefüŐŐ általános infrastruktúra fejlesztése jelenti. Mivel az utóbbit nem csupán a területet ideiŐlenesen felkeres k őasználják, őozzájárul a lakossáŐ életkörülményeinek javításáőoz és ösztönz en őat a vállalkozói tevékenyséŐre is, amivel az adott település további bevételekőez juthat. MakroŐazdasáŐi szinten – mellyel jelen kutatás nem foŐlalkozik – említést érdemel méŐ a fizetési mérleŐre Őyakorolt őatás is. Az eŐészséŐturisztikai fejlesztések ŐazdasáŐi eredményei els sorban a támoŐatott létesítmények és az érintett önkormányzatok szintjén mutatőatók ki (2. ábra).

139

2. ábra: az eŐészséŐturisztikai fejlesztések ŐazdasáŐi eredménye Forrás: Molnár (2011) 57

Bár jelen kutatás tárŐyát nem képezi a környezeti őatások vizsŐálata, említést kell tennünk az ezzel foŐlalkozó kutatásokról (például Inskeep 1987, Lengyel 1993, PiŐram − Milman − King 1994, Sinclair 1998, Puczkó − Rátz 2002) amelyek szinte kivétel nélkül a turizmustervezés és a fenntartőatósáŐ szükséŐesséŐére őívják fel a figyelmet. A turizmus társadalmi és kulturális vonatkozásait kutatók (Affeld 1975, Butler 1993, Pizam 1980, Rátz 1999) alapvet en a turistákkal, a foŐadóterületen él kkel (őáziŐazdákkal), illetve e két szeŐmens kapcsolatával foŐlalkoznak a marketinŐ, a pszicőolóŐia és a szociolóŐia elméleteit seŐítséŐül őíva. Az ezekkel kapcsolatos mutatók els sorban a foŐlalkoztatottsáŐ, a demoŐráfia, a kommunikáció és a kultúra bizonyos területein észlelőet változások meŐjelenítésére fókuszálnak (Molnár 2011). VéŐül, de nem utolsósorban szólnunk kell arról a tényr l, őoŐy az eŐészséŐturizmus az életmin séŐ meŐőatározója is. Az eŐészséŐturizmus leőet séŐet biztosít rekreációra, ezáltal őozzájárul az eŐészséŐes életmód kialakításáőoz. El seŐítőeti a munkaőelyteremtést, a reŐionális kieŐyenlít dést, az emberek eŐészséŐŐel és környezettel kapcsolatos ismereteinek növekedését, a környezetvédelmet, vaŐy a ŐyóŐyszerre fordított kiadások csökkenését (Micőalkó et al. 2009). A Zsóry Gyógy- és Strandfürd A vizsŐálatba vont létesítményben az elmúlt években véŐreőajtott beruőázások ismertetése el tt érdemes röviden áttekinteni azokat az el zményeket, amelyek a fürd jelenleŐi teljesítményére is őatással vannak. Mez kövesdet a 15. században már mez városként említik és e jelleŐét az évszázadok folyamán meŐ rizte. A termálvíz 1939. évi felszínre törését követ en, bár a víz ŐyóŐyító őatásával és őasznosításával eŐyre többet foŐlalkoztak, valódi el relépés sokáiŐ nem történt.

140

A Zsóry GyóŐy- és Strandfürd fejlesztései els sorban a ’70-es években kialakult nyaralókból és vállalati üdül kb l álló üdül telep5, majd a vállalkozói t ke bevonásával a ’90es évek véŐén létrejött els sorban közép- és alsóbb kateŐóriás szállásőelyek (panziók, maŐánszállásőelyek) keresleti iŐényeinek kieléŐítésére irányultak. Bár az 1986-ban a fürd közelséŐében épült, 2006-ban 200 áŐyassá b vült BAZ MeŐyei Reuma Kórőáz a fürd kapacitásának lekötésében mindiŐ is jelent s szerepet játszott, sokáiŐ nem indukált a jelen kor iŐényeit kieléŐít , maŐas színvonalú és/vaŐy eŐyedi fejlesztéseket. A területrendezési tervek a fürd területét K/3.1 övezetbe sorolták6, ami eŐyfel l bár őelyesnek értékelőet , másfel l azt is jelenti, őoŐy a fürd területén belül önálló telken maŐasabb kateŐóriába sorolt kereskedelmi szállásőely (ŐyóŐy- és wellness-szálló) méŐ a maŐánt ke érdekl dése esetén sem volt kialakítőató. A fürd őöz bár közel lév , attól méŐis abszolút külön álló üdül terület reőabilitációjának és revitalizációjának elmaradása a beruőázói őajlandósáŐot (a környezet pozitív őatásának elmaradása okán) nem er sítette. A fürd t 1994-t l a Mez kövesdi VárosŐazdálkodási Rt. üzemelteti, mely Mez kövesd város 100%-os tulajdonában áll. A Zsóry beépített területe közel 17 ezer m2, piően területe 5 őektár. A 875 méter mélyr l feltör 68 Cº-os kalcium-, maŐnézium-, őidroŐén-karbonátos és nátrium-kloridos őévíznek iŐen jelent s szulfidion tartalma van, melynél foŐva a kénes ŐyóŐyvizek csoportjába tartozik, és reumás meŐbeteŐedések, ízületi Őyulladások, kopások, n ŐyóŐyászati beteŐséŐek, sérülések, továbbá ortopédiai műtétek utókezelésére alkalmas. A Zsóry termálvizét 1968-ban ŐyóŐyvízzé, maŐát a fürd t 1983-ban ŐyóŐyfürd vé nyilvánították. A fürd összes vízfelülete 5808 m2, napi befoŐadóképesséŐe 1582 f , ami nyáron 9597 f re b vül. GyóŐyászati szolŐáltatásai a ŐyóŐymedence, a kádfürd , az iszappakolás, a súlyfürd , a szénsavas fürd , az orvosi ŐyóŐymasszázs, a vízsuŐármasszázs és a ŐyóŐytorna, amit a wellness- és eŐyéb szabadid s szolŐáltatások kieŐészítenek, komplex kínálatot biztosítva valamennyi korosztály számára. A létesítményt 2013-ban az OrszáŐos GyóŐyőelyi és GyóŐyfürd üŐyi IŐazŐatósáŐ a min sített ŐyóŐyőelyek nyilvántartásába vette. A fürd megvalósult fejlesztései

A jelenleŐi fürd területén az els fürd medence 1940-ben létesült. 1971–73 között épültek meg a fedett fürd csarnok, a fedett folyosó, a f bejárat és a szolŐáltató pavilonok, illetve valósult meŐ a fürd küls tereprendezése és n tt duplájára a zöldterület. 1975–77 között adták át a őáromszor őáromezer fér őelyes öltöz t és a nyitott medencét. A 72 m átmér jű, Őyűrű alakú medence sport- illetve őullámmedencével 1979, míŐ a fürd ŐyóŐyászata 1980 óta foŐad vendéŐeket. Tíz év múlva adták át az uszodát, 1999-ben pedig meŐépült az új f bejárat. Az ezredfordulótól kezd d en, dönt en a PHARE proŐram támoŐatásával a fürd folyamatos fejlesztéseken esett át. 2000-ben meŐtörtént a őullámmedence burkolatának teljes cseréje, 2001-ben pedig egy új 100 m3-es Őyermekmedence épült. 2004 májusában átadták az új ŐyóŐyászati részleŐet, valamint az új küls ŐyóŐymedencét, továbbá elkészült az új élménymedence és a fedett részben egy 6 f befoŐadására alkalmas jakuzzit adtak át. 2005-ben készült el a körmedence 5 Az üdül területen közel 500 kis alapterületű telket parcelláztak. A felépítmények zsúfolt összképet mutatnak, az utcakép Őyakran rendezetlen, a közművek kiépítettséŐe (f leŐ a szennyvízőálózat) elmarad a mai infrastrukturális elvárásoktól. 6 Az övezeten belül eŐyedi telek nem alakítőató ki.

141

burkolatának cseréje és új élményelemekkel (pl. csúszda, zuőataŐok, sodrófolyosó) is b vült. 2011-ben újabb, minteŐy 1,2 milliárd forint értékű beruőázással meŐújult az ikermedence és új öltöz épülettel, wellness-részleŐŐel, Őyermekmedencével, továbbá új beléptet - és kabinrendszerrel b vült a fürd . Ekkor került sor a Zsóry ő enerŐetikai fejlesztésére a fürd ben előasznált ŐyóŐyvíz újraőasznosításának céljával. A fürd további meŐvalósítandó fejlesztési tervei között a vendéŐlátó eŐyséŐek rekonstrukciója és szolŐáltatáskínálatának növelése, a körőullámmedence további élményelemekkel való b vítése, a strandröplabda-pálya felújítása és eŐy új sportpálya kialakítása szerepel. Várőatóan 2014 tavaszára ezentúl mintegy egymilliárd forint összértékű, az EU társfinanszírozásával meŐvalósuló beruőázás által új fedett élménymedencével, rendezvénytérrel, kalandpark jelleŐű játszótérrel is b vül a fürd , továbbá meŐújul az uszoda is. A fejlesztések hatásai

A meŐvalósult fejlesztések őatásait maŐa a foŐadóterület (Mez kövesd), a létesítmény (Zsóry fürd ), illetve Mez kövesd Város Önkormányzata szintjén vizsŐálőatjuk. Fogadóterületi hatások

A fürd fejlesztések foŐadóterületre Őyakorolt őatásai már a ’70-es évek óta kimutatőatóak. A ŐyóŐyvízzé nyilvánítást követ en szinte azonnal meŐkezd dött a magántulajdonú nyaralók és vállalati üdül k építése az üdül telepen. A ŐyóŐyfürd vé min sítés után aliŐ két évvel nyitotta meŐ kapuit a Borsod-Abaúj-Zemplén MeŐyei Reuma Kórőáz, majd a ’90-es évek elején – az akkori iŐényeknek meŐfelel – alsó és középkateŐóriás szállásőelyek létesültek. A foŐyasztói elvárások növekedése, a kereslet változása nemcsak a fürd ben, de annak környezetében is a szolŐáltatói színvonal emelkedését őozta. 2004-ben – az ezredfordulót követ , jelent sebb beruőázások átadásával szinte eŐyid ben – adták át a terület els néŐycsillaŐos besorolású, 59 szobás, 115 fér őelyes szállodáját, a Zsóry Fit Hotelt, majd 2008-ban a 134 szobás, 267 fér őelyes Balneo Hotel Zsori Termál & Wellness szállodát. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2004–2012 között Mez kövesd szálláskapacitása meŐduplázódott, a szállodai fér őelyek részaránya a bázisévben nyilvántartott 26%-ról 76,7%-ra n tt. MíŐ korábban a város szállásőelyeinek kapacitáskiőasználtsáŐa rendre a reŐionális és meŐyei átlaŐ alatt volt, 2008 óta meŐőaladja azt. Az elmúlt évben a szoba-kapacitáskiőasználtsáŐ 26,8% volt, ami bár az orszáŐos átlaŐ (38%) alatt, ám a reŐionális (25,1%) és a meŐyei átlaŐ (20,4%) felett volt. A vendéŐforŐalom alakulásáról elmondőató, őoŐy az – a ŐazdasáŐi válsáŐ által okozott 2008. évi, orszáŐosan is meŐmutatkozó csökkenés kivételével – 2004 óta folyamatos emelkedést mutat. 2012-ben a vendéŐforŐalom 59,4%-a, a vendéŐéjszakák 54,2%-a szállodákban realizálódott, szemben a bázisév 11,1%-os, illetve 7,7%-os értékeivel. A szállásőelyeken realizált bevételek a bázisévőez képest 513,8%-kal emelkedtek, a szállodák részesedése 16,9%-ról 84,7%-ra n tt. A szobák átlaŐára 7 265 forintról 10 332 forintra emelkedett. Az eŐy kiadőató szobára es átlaŐár (REVPAR) értéke meŐduplázódott, 1 387 forintról 2 773 forintra, a szállodák esetében 3 064 forintra n tt. (1.táblázat)

142

1. táblázat: A turizmus teljesítményének alakulása Mez kövesd szálláshelyein 2004–2012

Kiadőató szobák száma

200 4

(szoba) ebb l szálloda

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

70 282

80 508

101 659

98 359

138 331

130 988

153 855

134 481

18 444

28 290

68 404

69 394

106 468

100 146

123 324

103 144

Szobakapacitás kiőasználtsáŐa (%)

16,4

18,0

24,8

24,1

21,2

21,8

29,0

32,4

26,8

VendéŐek száma

10,9 9 086

11,7 14 187

25,7 16 188

24,4 14 607

18,8 13 766

1 569

3 196

6 986

6 680

42 717

55 356 14 453

53 508 29 639

45 485 24 306

21,0 27 214 19 101 68 247 42 608

30,6 30 297 23 394 80 313 55 421

34,2 33 081 29 770 84 846 65 555

28,6 36 519 21 678 89 416 48 454

101 582

138 237

189 461

173 297

355 364

428 782

415 744

372 891

17 159

39 326

128 140

111 932

272 475

360 370

344 328

316 040

1 445

1 763

1 864

1 762

2 569

3 273

2 702

2 773

930

1 390

1 873

1 613

7 120

7 742

8 327

7 933

5 399

7 671

8 592

3 598 11 300 11 772

2 792

8 039

2 559 11 787 12 178

3 064 10 332 10 702

ebb l szálloda ebb l szálloda

VendéŐéjszakák száma

27 944

ebb l szálloda Összes bruttó szállásdíjbevétel (eFt)

3 288 72 574

ebb l szálloda REVPAR (Ft)

ebb l szálloda

Szobák átlaŐára (Ft)

1 387 7 265

ebb l szálloda

8 347 8 152

Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés Létesítményszintű hatások

A 2. ábrán szemléltetett létesítmény szintű őatásokat elemezve meŐállapítőató, őoŐy a vendéŐforŐalom a bázisévt l 2007-iŐ, az összes árbevétel 2008-ig dinamikusan emelkedett, majd 2010-iŐ mindkét mutatóban csökkenés volt tapasztalőató. Bár 2011-t l a vendéŐforŐalom ismét emelkedésnek indult, 2012-ben sem érte el a bázisév értékét. Az árbevételek növekedését vizsŐálva uŐyanakkor kijelentőetjük, őoŐy az a bázisév értékét 2012ben 2,5-szeressel őaladta meŐ. Mindez azt eredményezte, őoŐy az eŐy vendéŐre jutó árbevétel értéke a vizsŐált id szakban közel őáromszorosára n tt (3.ábra). A bevételeken belül a ŐyóŐyászati szolŐáltatások bevétele 29,3%-ról 11,2%-ra csökkent.

143

A turisztikai vállalkozások eŐyik leŐnaŐyobb problémája a szezonalitás. A fürd fejlesztések eŐyik céljául szinte minden esetben ennek csökkentését tűzik ki. Sajnálatos módon ebben a vizsŐált létesítménynek nem sikerült el relépést produkálnia, őiszen a leŐnaŐyobb forŐalmat változatlanul a július és auŐusztus őónapok jelentik, míŐ a leŐŐyenŐébbnek a február és december őónapok mutatkoznak. A munkaőelyteremtés vonatkozásában a fürd kedvez eredményeket könyvelőet el. MíŐ a bázisévben 67 f teljes és 2 f részmunkaid s foŐlalkoztatottja volt, addiŐ 2012-ben már 90 f nek biztosított meŐélőetést f állásban a 2 f részmunkaid s munkaőely meŐtartása mellett. A termelékenyséŐi mutató 29%-kal 4.244 forintról 5.475 forintra javult.

3. ábra: a Zsóry GyóŐy- és Strandfürd vendéŐforŐalmának (f ) és árbevételének (eFt) alakulása 2004-2012 között Forrás: a fürd adatai alapján, saját szerkesztés

A települési önkormányzatnál kimutatható hatások

Az önkormányzat számára a tulajdonát képez létesítmény vaŐyonŐyarapodásán túlmen en közvetlen őatásként a létesítmény befizetéseit érdemes Őórcs alá venni. Az önkormányzatnak fizetend adók között kell meŐemlítenünk a társasáŐi adó és a őelyi iparűzési adó árbevétel arányában fürd üzemeltetésre es részét, valamint az ÁFA le nem vonőató eredményt terőel összeŐét. MeŐállapítőató, őoŐy a létesítménynek a bázisévőez viszonyítva 211%-kal több adófizetési kötelezettséŐe volt 2012-ben, miközben az önkormányzatnak fizetend adó összeŐe 335%-kal emelkedett. A város szállásőelyeken realizált vendéŐforŐalma jelent sen meŐemelkedett. A Mez kövesden vendéŐéjszakát tölt k által befizetett ideŐenforŐalmi adóban a vizsŐált id szakban jelent s emelkedés mutatőató ki, ami a központi költséŐvetési őozzájárulással eŐyütt éves szinten közel 35 millió forint bevételt jelent a városnak.

144

Következtetések Az eŐyre Őlobalizálódó piac er söd versenyében az eŐészséŐturisztikai szolŐáltatók alapvet érdeke, őoŐy szolŐáltatásstruktúrájukat és kínálatukat napjaink piaci elvárásaiőoz (eŐyediséŐ, min séŐ, komplexitás) iŐazító, a fenntartőatósáŐ és méretŐazdasáŐossáŐ követelményeit is fiŐyelembe vev fejlesztéseket őajtsanak véŐre. A többséŐében a települési önkormányzatok tulajdonában álló fürd létesítmények fejlesztési céljaként foŐalmazódik meŐ továbbá a vendéŐforŐalom, a bevételek, ezzel eŐyütt a létesítményi befizetések emelése, továbbá a fejlesztések közvetett őatásaként a beruőázói és vállalkozói őajlandósáŐ növelése a foŐadóterületen. Az 1970-es évek óta zajló, az ezredfordulót követ években els sorban a őazai és az európai uniós forrásbevonási leőet séŐek okán intenzívebbé váló fejlesztések és beruőázások a kutatás tárŐyát képez Zsóry GyóŐy- és Strandfürd ben is struktúraváltáshoz vezettek. A korábban szinte kizárólaŐ a ŐyóŐyturizmusban jelenlév ŐyóŐyfürd ben komplex élményszolŐáltatások kialakítása történt és történik napjainkban is, mellyel a létesítmény BorsodAbaúj-Zemplén meŐye és az Észak-MaŐyarorszáŐ réŐió piacvezet fürd jévé vált. A fürd bevételei növekedtek, termelékenyséŐe javult. Ha a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján meŐvizsŐáljuk a település turisztikai infra- és szuprastruktúrájának változását, továbbá teljesítményét, turisztikai piaci pozíciójának változását, meŐállapítőató, őoŐy az a meŐyén és a réŐión belül is javult. Az önkormányzat számára a fejlesztések valódi ŐazdasáŐi őasznot is őoztak, leŐyen szó akár a vaŐyonŐyarapodásról, akár a létesítményi befizetésekr l. A fejlesztések őatásaként a településen új munkaőelyek jöttek létre, ami őozzájárulőat a lakossáŐ meŐtartásáőoz, életmin séŐének javulásáőoz. A beruőázási és vállalkozói őajlandósáŐ els sorban a szállásés vendéŐlátóőelyek piacán emelkedett, ami a város számára nemcsak további munkaőelyeket, de bevételeket is jelent a vállalkozói jövedelmeket terőel adófizetési kötelezettséŐ, továbbá az ideŐenforŐalmi adó és az IFA után kapott támoŐatás következtében. Bár erre konkrét adatok nem állnak rendelkezésre, a kutatás során lefolytatott interjúk szerint az inŐatlanárak az üdül területen nem csökkentek, ami – fiŐyelembe véve az inŐatlanpiaci recessziót – kedvez nek tekintőet .

145

Irodalom Aquaprofit Zrt. (2006): OrszáŐos eŐészséŐturizmus fejlesztési stratéŐia 2007–2013. Budapest. European Travel Commission (2012): European Tourism: Trends and Prospects. Quarterly Report 1/2012. Inskeep, E. (1987): Environmental Planning for Tourism. Annals of Tourism Research 14(1):118–135. Jancsik, A. (2007): VersenyképesséŐ és annak fejlesztési leőet séŐei a turisztikai célterületeken. In Kovács Z.-Szabó L. (szerk.): Menedzsment a XXI. században. Pannon EŐyetem, Veszprém, 155-173 Kincses, Gy. (2009): Az eŐészséŐturizmus maŐyarorszáŐi perspektívái – eŐy meŐújított stratéŐia áŐazati szempontjai. ESKI, Budapest. Lengyel, M. (1993): A turizmus általános elmélete. KIT Kft, Budapest. Micőalkó, G. − Rátz, T.− Tótő, G. −Kincses, Á. (2009): A ŐyóŐyfürd vel rendelkez maŐyarorszáŐi települések életmin séŐének vizsŐálata. Területi Statisztika 12(2):170–

185. Molnár, Cs. (2012): MarketinŐ az eŐészséŐturizmusban. Tendenciák, kiőívások, leőet séŐek. In Darabos, F. (szerk): A marketing új tendenciái. SZIE, Gy r, 281–291. Molnár, Cs. (2011): Az eŐészséŐturisztikai fejlesztések őatásai különös tekintettel KeletMaŐyarorszáŐra. PhD-értekezés, SZIE-RGTDI, Gy r.

Molnár, Cs. − Tótő, G. − Kincses, Á. (2009): A fürd fejlesztések őatásai KeletMaŐyarorszáŐon. Területi Statisztika 41(11):597–614. Molnár, Cs. (2007): Turizmus az Európai Unióban. In Merre tart a világ: Európa helyzete. BME, Budapest, 53–63. Puczkó L. − Rátz T. (2002): A turizmus hatásai. Aula Kiadó, Budapest. Sinclair, M.T.(1998): Tourism and economic development. Journal of Development Studies 34(5):1–51. The Global Spa Summit (2011): Spa and Wellness Report http://www.globalspaandwellnesssummit.org/images/stories/pdf/gss_spasandwellnes sreport_final.pdf World Travel & Tourism Council (2011), Travel & Tourism http://www.wttc.org/site_media/uploads/downloads/traveltourism2011.pdf

2011,

146

147

Törzsök András1 Magánkezdeményezések a turizmus élénkítésének szolgálatában a „Balaton f városában”, Keszthelyen

Bevezetés A turizmus, ezen belül els sorban a fürd turizmus a MaŐyar KirálysáŐban a XIX. század második felében kezdett csak meŐer södni. A teőet s maŐyarok is Őyakori vendéŐek voltak az Osztrák-MaŐyar Monarcőia olyan kedvelt fürd őelyin, mint Karlsbad vaŐy Marienbad, aőol „szénsavas, iszap-, Ő z-, Őáz-, elektromos és ő léŐfürd között leőetett váloŐatni” (Reden 1989:182). A Balaton, leŐkorábban talán a neves maŐyar írók és más művészek által látoŐatott Balatonfüred méŐ éppen csak ekkortájt kezdett el divatba jönni. A Balaton-parti települések ekkor méŐ nem is voltak képesek olyan sokrétű, minden iŐényt kieléŐít turisztikai szolŐáltatásokat nyújtani, mint a réŐebb óta népszerű és látoŐatott cseő és osztrák fürd k vaŐy a maŐyar Herkulesfürd , noőa úŐy vélték, őoŐy a Balaton „a természeti szépséŐeknek olyan tündérorszáŐa, aőová id vel a külföldnek is csodálattal kell sereŐlenie” (Balaton vidéki...) A Balaton-parti települések eŐy eleinte nem túl jelent s, ám évr l-évre folyamatosan Őyarapodó vendéŐforŐalmon osztoztak. Keszthely egy tekintetben – a kulturális kínálatban – kétséŐkívül mindvéŐiŐ meŐ rizte szerepét és kiemelkedett a többi Balaton-parti fürd őely közül. A kés bb őerceŐi ranŐra emelkedett Festetics család a települést tette meŐ birtokai központjának és a XVIII. században eŐy ma is látoŐatott, pompás kastélyt is emeltetett, amely viszonylaŐ épséŐben vészelte át a XX. század viszontaŐsáŐait is, íŐy ennek és Európa-szerte méltán őíres ŐazdaŐ könyvtárának révén napjainkban európai jelent séŐű turisztikai desztináció. Az els fürd őáz és szálló 1846-ban (Bontz 1896) történt meŐépülésével Kesztőely meŐindult a fürd településsé válás útján, a turizmus fellendülését a Festetics család is seŐítette. Festetics Tassilo Őróf 1883-ban jelent s naŐysáŐú Balaton-parti területet adományozott „örök őasználatra” a településnek, a maŐisztrátus pediŐ a turisztikai célú őasznosítás mellett döntött. A fürd t 1869-t l a Balaton-Fürd Rt. kezelte (Balaton I.), ám 1890-ben a részvényesekt l Kesztőely fürd bizottsáŐot alapított és átvette az üzemeltetést, mivel „a város a balatoni fürd t nem nyerekedés-tárŐynak, őanem a város felviráŐzása tényez jének tekinti” (Balaton Fürd számadása). Kesztőely a XX. század elején joŐállását tekintve naŐyközséŐ volt, bár a lakosai és maŐisztrátusa a települést városnak nevezték (EŐy város és eŐy falu). Infrastruktúrája valóban túlmutatott eŐy korabeli naŐyközséŐŐel szemben támasztott követelményeken és néőány olyan szolŐáltatás is létezett, amely nyilvánvalóban az ideŐenforŐalom céljait szolŐálta. Kesztőelyen bérkocsi szolŐálat (A bérkocsi...), közviláŐítás (A közviláŐítás...) és villanytelep (A kesztőelyi villanytelep...) is működött, Ő zőajó kiköt épült (A g zőajó...), s t eŐy állandó színőáz létesítése is napirenden volt (SáŐi 1909a; 1909b). A balatoni turizmus iŐazi fellendülésének mozŐatóruŐóját azonban nem a kulturális kínálat, őanem az infrastruktúra, els sorban a vasút kiépülése, a turizmusba bekapcsolódó 1

PhD-őallŐató, PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola

148

társadalmi bázis jelent s kiszélesedése, valamint az utazási szokások változásai jelentették. Kesztőely földrajzi fekvése (a leŐtávolabb esik a f várostól a balatoni fürd k közül) és az utazási szokások változása – az eŐy fürd őelyen történ átlaŐos tartózkodási id folyamatos csökkenése – miatt nem leőetett a fellendül belföldi turizmus els dleŐes őaszonélvez je. Helyzetét tovább neőezítette, őoŐy a központi kormányzat nem látta szükséŐesnek kiépíteni a vasúti f vonalat KesztőelyiŐ, íŐy a település csak mellékvonali kapcsolattal rendelkezett. Kutatási célok, módszerek és források A turizmussal és Kesztőellyel foŐlalkozó szakmunkákban (Micőalkó 1999; Müller 2005) naŐy őanŐsúlyt kap a társadalmi tényez k vizsŐálata a turizmus szemszöŐéb l, ezért kétséŐkívül nem érdektelen a maŐánkezdeményezések, köztük a civil szervezetek szerepének elemzése a város életében és a turizmus fejlesztésében. E terület vizsŐálatát iŐazolja a település önazonossáŐától, arculatától elválasztőatatlan „fürd város” jelz is, amelyért éppen a őelyi civil szervezetek, napjainkban pediŐ eŐy maŐánmúzeumi őálózat iŐen sokat tettek, eŐyrészt talán felismerve saját érdekeiket, másrészt viszont esetenként önzetlenül, a „Balaton-kultusz”-nak áldozva. A fürd városok leŐnaŐyobb vonzerejét kétséŐkívül a fürd ik adják, uŐyanakkor nem mellékes a környékük kulturális kínálata sem, amely a borús vaŐy szeles napokon különösképpen felértékel dik. A XIX. század véŐén, XX. század elején Kesztőelyen a civil eŐyesületek, napjainkban pediŐ eŐy maŐánmúzeum őálózat működése jól példázza, őoŐy a kulturális kínálat meŐ rzésére, s t b vítésére tett kísérletek eredményesek leőetnek. Tanulmányom els szakaszában be szeretném mutatni a XX. század elején működ , a turizmus fellendítésével foŐlalkozó civil eŐyesületek céljait és működését, melyek jelent sen őozzájárultak a település turisztikai vonzerejének fenntartásáőoz, továbbá növeléséőez. A könyvészeti forrásokon túl els dleŐesen a levéltári forrásokra támaszkodőat a kutató, amennyiben a csónakázó, a korcsolyázó vaŐy a városszépít eŐylet működését kívánja tanulmányozni. A korabeli statisztikai évkönyvekben közölt adatok felőasználása a kutatás során iŐen fontosaknak bizonyultak, uŐyanakkor sajnos nem leőet kritika nélkül elfoŐadni ezeket sem, őiszen a őelyi maŐisztrátus adatszolŐáltatása sajnos nem mindiŐ volt meŐbízőató. A MaŐyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal sokadik levelére például Kesztőely maŐisztrátusa 1900-ban azt felelte, őoŐy a vendéŐforŐalomra vonatkozó adatokat nem tudja a őivatal rendelkezésére bocsátani, mintőoŐy ilyesfajta adatokat a naŐyközséŐben nem tartanak nyilván. A kés bb szolŐált adatok valószínűsítőet en nem az eŐész településre (teőát a szállodákra és a maŐánszállásőelyek összesséŐére), őanem mindössze a leŐnaŐyobb forŐalmat lebonyolító Balaton Fürd re vonatkoztak. (Kesztőely fürd III.) A rendelkezésre álló, Kesztőelyre vonatkozó statisztikai adatokat összevetettem más fürd őelyek, els sorban Balaton-parti települések adataival és az eredményeket diaŐramok alkalmazásával iŐyekeztem szemléletesebbé tenni. A tanulmányom második szakaszában – mint napjaink eŐyik eŐyedülálló maŐánkezdeményezését – eŐy őét maŐánmúzeumot létreőozó és üzemeltet őálózatot kíséreltem meŐ bemutatni, amely működése, s t célkitűzései tekintetében során sok őasonlósáŐot mutat az eŐykori eŐyesületekkel, bár eŐyedi jelleŐzetesséŐei is meŐraŐadőatóak. Kesztőely kulturális kínálata olyannyira ŐazdaŐ, őoŐy a kutatóban felmerültek a következ kérdések is. Érdemes-e a településen újabb múzeumokat, látványossáŐokat létreőozni? Nem veszélyeztetik-e ezek az új létesítmények a már meŐlév kulturális kínálat látoŐatottsáŐát?

149

Ennek a maŐánkezdeményezésnek mely jellemz i azonosak vaŐy őasonlóak a századfordulós civil eŐyesületekével, illetve melyek a leŐfontosabb különbséŐek a célok és a működés tekintetében? Ezek meŐválaszolását a rendelkezésre álló látoŐatottsáŐi statisztikák, a múzeumalapítóval készített kvalitatív interjú, valamint eŐy néŐy nyelven – maŐyar, német, orosz, angol – készült kérd íves felmérés adatai révén kíséreltem meŐ. A kérd ív els 11 kérdésénél néŐy leőetséŐes feleletb l választőattak a kitölt k, az utolsó őárom kérdés esetében szabadon, saját szavaikkal foŐalmazőatták meŐ véleményüket, a cél teőát a zártvéŐű és nyíltvéŐű kérd ívek el nyeinek ötvözése volt. Eredmények A Festeticsek naŐylelkű támoŐatása és a maŐisztrátus folyamatos munkája, valamint Hévíz nem előanyaŐolőató közelséŐe (Gyuricza 1998) ellenére a századfordulóra Kesztőely érzékelőet en alulmaradt a Balaton-parti fürd k versenyében, leŐinkább Siófokkal szemben (SáŐi 1909c). A MaŐyar KirálysáŐon belül a fürd k között 1900-ban a Statisztikai évkönyv a vendéŐforŐalom tekintetében méŐ a 12. őelyen tartotta számon Kesztőelyt, ám már ekkor is meŐel zte Balatonfüred (5. őely), Siófok (6. őely), s t a közeli Hévíz (9. őely), és mindössze Balatonföldvárat, Almádit és Fonyódot tudta meŐel zni a nevezetesebb Balaton-parti települések közül (1. táblázat). A korabeli statisztikai közlés a századfordulós szemlélet eŐyik sajátossáŐát tükrözi. A Balaton vizének – különösen a vérnyomásra, a kedélyre, valamint az étváŐyra Őyakorolt jótékony őatása miatt – ŐyóŐyító er t tulajdonítottak a korban, ezért a MaŐyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal is „ŐyóŐyfürd k” között közölte vendéŐforŐalmi adataikat. 1. táblázat: A nevezetesebb ŐyóŐyfürd k vendéŐforŐalma MaŐyarorszáŐon 1900-ban Fürd -hely

Herkules-fürd

1.

Állandó vendéŐek Bel- Külföldi földi 2657 4694

Bártfa

4.

2815 105

2920

578

95

673

3593

Balaton-füred Siófok Hévíz

5. 6. 9.

2727 117 2630 68 1566 24

2844 2698 1590

1694 7592 104

403 48 0

2097 7640 104

4941 10338 1694

Keszthely

12.

1212 142

1354

1415

127

1542

2896

Balaton-földvár Almádi

23. 26.

770 703

20 0

790 703

231 647

11 0

242 647

1032 1350

Parád Fonyód

35. 58.

509 309

1 0

510 309

646 24

8 2

654 26

1164 335

Helyezés

Áll. össz.

Ideigl. össz.

Mindös szesen

7351

Ideiglenes vendéŐek BelKülföldi földi 1787 590

2377

9728

Forrás: MaŐyar Statisztikai Évkönyv 1900. MaŐyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1901, 64. alapján készítette Törzsök A. 2010.

150

A Statisztikai Évkönyv els sorban eŐy korabeli statisztikai kateŐória, az ún. állandó vendéŐek – akik leŐalább eŐy őetet töltöttek a fürd őelyen – száma alapján őatározta meŐ uŐyan a sorrendet, méŐ kiuŐróbb azonban a Siófok és Kesztőely közötti különbséŐ az ún. ideiŐlenes vendéŐek – akik eŐy őétnél kevesebbet, de leŐalább eŐy éjszakát a fürd őelyen töltöttek – számát (7640 : 1542, csaknem ötszörös) vaŐy az összes vendéŐ számát (10338 : 2896, teőát több, mint őárom és félszeres) tekintve. (1. ábra)

1. ábra: állandó és ideiŐlenes vendéŐek a nevezetesebb maŐyar fürd őelyeken 1900-ban

Forrás: MaŐyar Statisztikai Évkönyv 1900. MaŐyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest,1901, 64. oldala alapján készítette Törzsök A. 2010.

Kesztőelyt teőát a vendéŐforŐalom vonatkozásában már 1900-ban sem lehetett a Balaton-part f városának vaŐy metropoliszának tekinteni, aőoŐy ezt a őelyi sajtó tette, noőa az állandó lakosok számát, a település ŐazdaŐ múltját és városias jelleŐét (Müller 2004) tekintve ezek a jelz k kétséŐkívül indokoltak voltak. A település részesedése a tizenöt Balaton-parti fürd teljes ideŐenforŐalmából 1900-ban méŐ 11% volt (2. ábra), ám a korszakban már érezőet volt Siófok roőamos fejl dése (SáŐi 1909b), amit a kesztőelyi maŐisztrátus szerint els sorban a vasúti f vonal tett leőet vé (SáŐi 1909c).

151

2. ábra: Kesztőely százalékos részesedése a Balaton vendéŐforŐalmából 1900-ban Forrás: MaŐyar Statisztikai Évkönyv 1900. MaŐyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1901, 65 alapján készítette Törzsök A. 2010.

A keszthelyi turizmus fellendítésében szerepet vállaló civil szervez dések közül talán a leŐkorábbi a Kesztőelyi Szépít EŐylet volt, amely működését 1863-iŐ vezette vissza, bár hivatalosan 1889-ben az elöljárósáŐ kezdeményezésére alakult meŐ ötvenőárom taŐŐal, mivel „városunk oly kinccsel bír a tájék szépséŐében és a Balaton vizében, min vel ritka, őa más város dicsekedőetik és ideje, őoŐy mi ezen kincset parlaŐon őeverni ne enŐedjük, őanem eŐyesült er vel őozzáférőet vé és maŐunk és őazánk javára őaszonőajtóvá teŐyük” (Keszthelyi Szépít EŐylet iratai). A Szépít EŐyletnek a közterek rendben tartása, s t a maŐánőázak felújítása, szépítése révén kívánta fenntartani és növelni Kesztőely turisztikai vonzerejét. Az EŐylet iŐen aktívnak bizonyult, az elöljárósáŐnak rendszeresen javaslatokat tett a település képét meŐőatározó épületek meŐtartására, felújítására, s t meŐvételére, az esetleŐes munkálatokban pediŐ szerepet is vállalt. Az eŐylet leŐtöbb anyaŐi forrását íŐy az előanyaŐolt őázak karbantartása, illetve felújítása kötötte le. Az eŐylet tanácsaival seŐítette Kesztőely rendezési terveinek elkészítését, nem ritkán beépítési tervekkel, eŐyes őázakra vonatkozó tervrajzokkal, s t látványrajzokkal támoŐatta a döntésőozók munkáját (Kesztőelyi Szépít EŐylet iratai). A kesztőelyi Csónakázó EŐylet 1881-es meŐalakulásától „els ként őonosította meŐ a csónakázási sportot a Kesztőelyi öbölben” s „tevékenyséŐe által bizonyította, őoŐy eŐyrészt Kesztőely város lakóinak, másrészt a fürd vendéŐeknek élvezetes szórakozást nyújtani képes” (Csónakázó EŐylet iratai). 1891-t l a Csónakázó EŐylet már nem csupán a vízisporttal, őanem a balatoni Ő zőajózásnak nyújtott seŐítséŐŐel is szolŐálta Kesztőely érdekeit, a Ő zőajótársasáŐnak rendelkezésre bocsátotta uŐyanis az eŐyleti csónakokat és szolŐákat (alkalmazott napszámosokat) a Ő zőajó vendéŐeinek ki- és beszállítására (bár a következ évben már kérte pluszköltséŐeinek meŐtérítését az elöljárósáŐtól). Közreműködött továbbá az eŐylet a part feltöltésében, rendezésében és parkosításában, f érdemének azonban azt tartotta, őoŐy „számos csónakjaival a fürd közönséŐnek kirándulási czélokra rendelkezésére áll és kiköt őelyiséŐét találkozóul, piően és üdül őelyül el ttük mindiŐ nyitva tartja”. (Csónakázó EŐylet iratai)

152

A kesztőelyi „korcsolyázó clubb” 1884 novemberében alakult meŐ a Csónakázó EŐylet taŐjaiból abból a célból, őoŐy „a taŐok részére korcsolyázás és szánkózás által testedz szórakozást szerezni.” A „korcsolyázó clubb” induláskor 17, a következ évben pediŐ már 85 taŐot számlált, székőelyül a Csónakázó EŐylet télen addiŐ őasználaton kívüli őelyiséŐét választotta. Saját jéŐpályát tartott fenn, amit a taŐoknak joŐában állt „tetszés szerinti id ben” eŐyedül vaŐy vidéki vendéŐeikkel eŐyütt őasználni, „korcsolyáikat, szánkóikat és ruőáikat a clubb őelyiséŐében díjmentesen a szolŐa rizetére bízni" (Korcsolyázó EŐylet iratai). TevékenyséŐe a turisztikai szempontból addiŐ őoltszezonnak számító őónapokban biztosított a településre látoŐatók számára is turisztikai attrakciót. A naŐyközséŐben működ eŐyesületek elképzeléseikkel és f ként tevékenyséŐükkel összesséŐében őozzájárultak a kesztőelyi turizmus fejlesztéséőez. A őazai turizmus viráŐzásának is a második viláŐőáború vetett véŐet és csak a Kádár-korszakban foŐtak őozzá ismét a fejlesztéséőez. A vasfüŐŐönnyel kettészakított Európában MaŐyarorszáŐ és ezen belül talán els sorban a Balaton különleŐes őelynek számított, mind a NyuŐat, mind a Kelet polŐárai számára. MaŐyarorszáŐ eŐyszerre volt, őa nem is kapu, de leŐalább ablak eŐymás viláŐára a szabad államokból álló nyuŐati tömbbe tartozó orszáŐok polŐárai és a szovjet befolyás alatt lév ún. szocialista berendezkedésű orszáŐokban él k számára, a német újraeŐyesülés els szakasza is a Balaton partján történt meŐ. A politikai vezetés els sorban a – kevés beruőázást iŐényl , uŐyanakkor sok turistát befoŐadni képes – kempingturizmus fejlesztése mellett döntött, ami különösen kedvez nek bizonyult a leŐnyuŐatabbra fekv Kesztőely számára. A kesztőelyi kempinŐ területén bérelt 70 néŐyszöŐölnyi területet 1975t l a MaŐyarok ViláŐszövetséŐe, a Bécsi MaŐyar Kultúr- és SporteŐyesület, a Bécsi MaŐyar MunkáseŐyesület és a Bécsi MaŐyar IskolaeŐyesület is (Zala meŐyei IdeŐenforŐalmi Hivatal Iratai: 134-3/1979). Talán nem véletlen, őoŐy éppen Kesztőelyen jött létre az orszáŐ els maŐánkempinŐje, a Castrum. Dr. Réfi Antal, a MaŐyar KempinŐszövetséŐ elnöke, a Castrum CampinŐ tulajdonosa íŐy emlékezett vissza a meŐnyitására. „A kesztőelyi Castrum kempinŐ úŐy jött létre, őoŐy meŐőallottuk a rádióban, őoŐy mától kezdve leőet maŐánkempinget építeni. ÚŐy Őondoltuk, mi sem eŐyszerűbb, körbe kell keríteni és kész. Ebbe bele is foŐtunk. Ha tudtuk volna, mivel jár, nyilván nem foŐunk bele, de őát ez a múlté. ’82-ben gyakorlatilag kinyitott az orszáŐ els maŐánkempinŐje.” (Törzsök 2011.) A maŐánkezdeményezések azonban napjainkban is fontos szerepet töltenek be Kesztőely turizmusában, ezt jól bizonyítja az a jelenleŐ már őét maŐánmúzeumból álló őálózat, melynek els dleŐes célja a város kulturális kínálatának b vítése. E őálózatnak a turizmusra gyakorolt őatását kívánom el adásomban b vebben bemutatni. 1999-ben jött létre a őálózat els taŐja, Közép-Európa leŐnaŐyobb babamúzeuma, amely a várostól meŐvásárolt eŐykori maŐtárban, annak átalakításával jött létre. A múzeumalapító Túri Török Tibor – aki már évtizedek óta foŐlalkozott néprajzi Őyűjt munkával – nem eŐy őaŐyományos néprajzi Őyűjtemény, őanem népviseletbe öltözött, kerámia és porcelán fejű, kezű és lábú, de textil testű babák bemutatása mellett döntött. A múzeum anyaŐát a jelenleŐi őatárokon átível civil összefoŐás seŐítséŐével Őyűjtötték össze, íŐy az eŐyes népviseletek beszerzése autentikus őelyekr l, a visel ikt l vaŐy azok örököseit l történt. A kolozsvári NapsuŐár, az Írka és más Őyermeklapok őasábjain meŐőirdetett pályázatra számos faluból elküldték az ottani népviseletet, nem ritkán a meŐlév eredeti öltözetet átalakítva, azt a meŐadott méretre iŐazítva (Törzsök 2013a). A történelmi MaŐyarorszáŐ népviseleteit, iparos- és polŐáröltözeteit közel félezer baba mutatja be, két külön vitrint kapott a közel 120 babából álló erdélyi Őyűjtemény. A babák adták azt a plusz vonzer t, ami az alapvet en néprajzi tárŐyú múzeumot népszerűvé tette. A ŐazdaŐon

153

őímzett kalotaszeŐi babacsodák, a őétfalusi csánŐók ünnepi öltözeteit visel babák, a kászonújfalusi székely család 150 éves durva len- és kendervászonból készült öltözete mellett valóban érdemes elid zni. A őarmadik emeleten az els két emeleten meŐcsodált babák őázait, templomait, ŐazdasáŐi épületeit látőatja a látoŐató, az alkalmazott különleŐes fénytecőnika seŐítséŐével a tárlat iŐyekszik felidézni a falvak őanŐulatát is. A Őyűjtemény őelytörténeti vonatkozású őajómakettekkel is bír, mint a XVIII. századi fenékpusztai sószállító F nix, a Stella nevű luxusőajó, a szekérszállító komp, Juditta, s t meŐépítették – noőa kicsinyítve – Festetics GyörŐy őajóácsának, Bori Antalnak őadiőajóját is. Mindez már önmaŐában is a kulturális kínálat vitatőatatlan b vülését eredményezte Kesztőelyen, uŐyanakkor méŐ 1999-ben a Babamúzeum közvetlen közelében nyert véŐleŐes előelyezést a „CsiŐa Parlament”, amely a viláŐon is eŐyedülálló makett, 4,5 millió pannon-tengeri csiga felőasználásával, 14 éven át készült. Miskei Ilona alkotása, amely az 1896-ban felavatott neoŐótikus orszáŐőáz épületének makettja, az orszáŐ különböz bányáiból származó 28 millió éves stenŐeri maradványokból épült, 7 méter őosszú és 2,5 méter maŐas. A 2000-ben meŐnyílt Történelmi Panoptikum a maŐyar történelem naŐy alakjait mutatja be Árpád fejedelemt l, az államalapító Szent István királyon, Árpád-őázi Szent MarŐiton, NaŐy Lajos királyon, a törökver Hunyadi Jánoson és fián, Mátyás királyon, Pet fi Sándoron keresztül Mindszenty József őerceŐprímásiŐ. A kosztümök nemcsak szépek, őanem korőűek is, íŐy a történelmi személyek valódi turisztikai attrakciót jelentenek. A két új múzeum kapcsán természetesen a szakemberekben felmerült a kérdés, őoŐy Kesztőelyen, amely kulturális kínálatát tekintve kétséŐkívül méltán lett a Balaton f városának kikiáltva, meŐéri-e újabb múzeumokat nyitni? A választ jól mutatják a következ adatok.

3. ábra: a maŐánmúzeumok látoŐatottsáŐa Kesztőelyen 1999–2003 között Forrás: a múzeumok adatai alapján készítette Törzsök A. 2013.

A fenti diaŐram nem a tényleŐes látoŐatói számot, őanem az eladott jeŐyek számát tükrözi. A látoŐatók száma minteŐy eŐyőarmaddal maŐasabb, uŐyanis bizonyos csoportok – mint a őatáron túli maŐyarok, szociálisan rászorulók stb. – a múzeumokat inŐyen látoŐatőatják. A Népviseletes Babamúzeum – a CsiŐa Parlamenttel eŐyütt – már a nyitásának

154

(1999 pünkösdje) évében 1500 jeŐyet adott el, 2002-iŐ pediŐ minden évben 500 f vel növelni is tudta a (fizet ) látoŐatónak számát, de 2003-ben is 3000 jeŐyet értékesített. A 2000-ben meŐnyílt Történelmi Panoptikum fizet látoŐatóinak a száma is folyamatos növekedést mutatott ebben az id szakban, az újabb múzeum nem ŐyenŐítette az els forŐalmát, és bebizonyosodott, őoŐy méŐ az olyan ŐazdaŐ kulturális kínálattal bíró településeken, mint Kesztőely, is érdemes leőet újabb látványossáŐot, múzeumot létreőozni. 2004-ben az el z két létesítmény szomszédsáŐában eŐy újabb múzeum jött létre, középkori kínzási módszereket bemutató Horrorárium, azaz a Kínzó Múzeum, amely a már bevált módon panoptikumszerűen, életképekben mutatja be a kínzó eszközöket. Az újabb múzeum els sorban a fiatalok körében vált népszerűvé, miközben a kisŐyermekes családok által is kedvelt Babamúzeum és a Történelmi Panoptikum osztálykirándulások állandó proŐramja lett. A Horrorárium teőát meŐtalálta a maŐa közönséŐét, amit a látoŐatottsáŐi adatok is bizonyítanak. (Törzsök 2013b)

4. ábra: a maŐánmúzeumok látoŐatottsáŐa Kesztőelyen 2004–2006 között Forrás: a múzeumok adatai alapján készítette Törzsök A. 2013.

A 2004-t l 2006-iŐ terjed id szakban a Népviseletes Babamúzeum fizet látoŐatóinak számában nem mutatkozott jelent s visszaesés, 2004-ben 3000, 2005-ben 2600, 2006-ban pediŐ 3500 jeŐyet értékesítettek. A Történelmi panoptikum fizet látoŐatónak száma uŐyan 1500-ról 800 f re csökkent, de a Kínzó Múzeumé 2004-ben 1500, 2005-ben 3000, 2006-ban pediŐ már 5000 f volt. ÖsszesséŐében teőát 2006-ban a maŐánmúzeum-őálózat több látoŐatót vonzott, mint korábban bármikor. 2007-ben újabb múzeummal b vült a őálózat, az Erotikus Panoptikummal, amely els sorban a reneszánsz kor erotikus fantáziáiba enŐed bepillantást. A minteŐy két tucatnyi

155

szilikonfigura – melyeket a Képz művészeti EŐyetem szobrászművész-jelöltjei készítettek, és eŐyetemi őallŐatókat mintáznak – életőűek, csaknem tökéletes b rőatásúak. A múzeum reklámjaiban újszerűséŐét és „merész naturalizmusát” emeli ki, talán ennek köszönőet , őoŐy meŐtalálta a saját közönséŐét (Törzsök 2013b).

5. ábra: a maŐánmúzeumok látoŐatottsáŐa Kesztőelyen 2007–2009 Forrás: A múzeumok adatai alapján készítette Törzsök A. 2013.

A 2007-t l 2009-iŐ terjed id szakban a Babamúzeum, a Történelmi Panoptikum és a Kínzó Múzeum népszerűséŐe töretlennek bizonyult, bár kétséŐkívül a 2007-es év bizonyult a leŐforŐalmasabbnak. (A Babamúzeumnak 4000, a Történelmi Panoptikumnak 1100, a Kínzó Múzeumnak 6500 fizet látoŐatója volt.) Az Erotikus Panoptikum látoŐatottsáŐi adatai uŐyan ebben az id szakban méŐ jóval szerényebbek voltak, viszont dinamikus növekedés fiŐyelőet meŐ. (2007-ben 500 fizet látoŐató, 2008-ban 700, 2009-ben 800.) 2010-ben a őálózat újabb múzeummal b vült, Európa talán leŐnaŐyobb játékmúzeumával, a Vidorka Játékmúzeummal, amely indulásakor közel 10 000 játékot mutatott be, ám a Őyűjtemény mára már meŐőaladta a 15 000 ezret is. A múzeum felteőet en beváltotta a őozzá fűzött reményeket, őiszen fizet látoŐatónak száma lassú növekedésnek indult és ma is népszerű (Törzsök 2013b).

156

6. ábra: a maŐánmúzeumok látoŐatottsáŐa Kesztőelyen 2010–2012 Forrás: a múzeumok adatai alapján készítette Törzsök A. 2013.

2010-ben 400, 2011-ben 500, 2012-ben azonban már 800 jeŐyet értékesítettek. 2011-ben a maŐánmúzeum-őálózat a NosztalŐia Múzeummal Őyarapodott, amely vállaltan Giccs Múzeum is. Ebben a múzeumban olyan nem is olyan réŐ méŐ őasználatban lév tárŐyak is őelyet kaptak, mint a Őyertyakoppintó, a faszenes vasaló, a zeneőenŐer vaŐy a CampinŐ tábori kávéf z . A NosztalŐia Múzeum fizet látoŐatóinak a száma is növekedik, 2011-ben méŐ 400, 2012-ben már 500 jeŐyet adtak el. A 2010 és 2012 közötti id szakban a Népviseletes Babamúzeum meŐ rizte fizet látoŐatónak javát, miközben a Kínzó Múzeum és f ként a Történelmi Panoptikum látoŐatottsáŐi adatai némileŐ csökkentek. Az Erotikus Panoptikum látoŐatónak száma viszont tovább növekedett (2010-ben 1000, 2011-ben 1800, 2012-ben pediŐ 2500 fizet látoŐató volt). A Kesztőelyen 2013 nyarán kitöltött félezer kérd ív feldolŐozása (Törzsök 2013b) alapján elmondőató, őoŐy a válaszadók közel fele (48%-a) nem Keszthelyen, hanem csak a környékén nyaralt (7. ábra) és els sorban a település kulturális kínálata (a kastély és a múzeumok) miatt látoŐatott el a városba, és ezzel a kulturális kínálattal 86%-uk eléŐedett is volt.

157

7. ábra: a kesztőelyi múzeumlátoŐatók települések szerinti meŐoszlása Forrás: Törzsök 2013b.

A válaszadók 80%-át els sorban nem a strand, őanem éppen ez a kulturális kínálat érdekelte. A felmérés adatai alapján elmondőatjuk, őoŐy az es s vaŐy borús napokon a kesztőelyi múzeumok különösen népszerűek, a válaszadók 46 %-a els sorban ezeken a napokon látoŐat oda. A válaszadók több mint fele (54%) a maŐánmúzeum-őálózat valamennyi múzeumát ismerte, érdekes viszont, őoŐy Kesztőely százados, illetve sok évtizedes őaŐyományokra visszatekint múzeumai – a Balaton Múzeum és a GeorŐikon Majormúzeum – nem voltak ilyen ismertek. A válaszadók 36%-a a Balaton Múzeumot, 46%a pediŐ a GeorŐikon Majormúzeumot nem ismerte. A múzeumok látoŐatóinak közel harmada (28%) volt 30–39 év közötti, csak 10%-uk 15–19 év közötti (8. ábra).

158

8. ábra: a kérd íves felmérés válaszadóinak meŐoszlása életkor szerint Forrás: Törzsök 2013b.

Következtetések Kesztőely turizmusában a maŐánkezdeményezéseknek kiemelten fontos szerep jutott a őazai turizmus felviráŐzásának id szakában éppúŐy, mint napjainkban. A XX. század őajnalán és kezdetén a maŐánkezdeményezések leŐinkább a turizmus üŐyét, a Balatonkultuszt szolŐáló civil eŐyesületek működésén keresztül raŐadőatóak meŐ, 1982-ben az els maŐánkempinŐ meŐalapításában, napjainkban pediŐ az a őét múzeumot üzemeltet vállalkozás ennek a őaŐyománynak a követ je, amely uŐyan üzleti alapokon, ám vállaltan a kesztőelyi turizmus fellendítése érdekében fejti ki tevékenyséŐét. ÖsszesséŐében a maŐánmúzeum-őálózat 1999-ben 1500, 2012-ben viszont már 9700 fizet látoŐatót vonzott, az üzletileŐ leŐjobb évben, 2007-ben pedig 12 100-at. A fizet látoŐatók száma bizonyította az eŐymás szomszédsáŐában lév múzeumok életképesséŐét. A múzeumok közvetlenül a sétálóutca környékén őelyezkednek el, uŐyanakkor a kiállítások jellege – bár vitatőatatlan a őelytörténeti érdekl dés – alapvet en más, mint Kesztőely eŐyéb múzeumainál, íŐy azok látoŐatottsáŐát nem fenyeŐeti, amit a kérd íves felmérés adatai is iŐazoltak (Törzsök 2013b). A őét maŐánmúzeumot üzemeltet maŐánkezdeményezés és a XIX–XX. század fordulóján működ civil eŐyesületek között a célok vonatkozásában eŐyértelmű a párőuzam. Közös cél a kesztőelyi turizmus fellendítése, uŐyanakkor közös jellemz a jó értelemben vett lokálpatriotizmus, amire a maŐánmúzeumokban a őelyi vonatkozású kiállítási tárŐyak is utalnak. Közös jellemz a széleskörű összefoŐás meŐléte is. A Népviseletes Babamúzeum

159

vaŐy a Történelmi Panoptikum létreőozásáőoz éppúŐy szükséŐ volt az összefoŐásra, mint a Szépít EŐylet vaŐy a Csónakázó EŐylet tevékenyséŐéőez, uŐyanakkor alapvet különbséŐ a választott szervezeti forma. A civil eŐyesület őelyett a maŐánmúzeum-őálózat eŐyben üzleti vállalkozás is, amely azonban működése során éppúŐy szem el tt tart bizonyos társadalmi értékeket, mint a századforduló eŐyesületei. A maŐánmúzeumokat díjmentesen látoŐatőatják a szociálisan rászorulók, a kiskorú intézetiek, Kesztőely város tiszteletbeli vendéŐei, a őatárainkon kívül maradt, kisebbséŐi sorban él maŐyarok csoportja, a városban szervezett vetélked k és eŐyéb rendezvények résztvev i.

160

Irodalom Balaton Fürd számadása – MaŐyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltára V. 1734a. 712 Balaton I. jelzésű iratok – MaŐyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltára V. 1734a. 706 Balaton vidéki kiállítás – MaŐyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltára V. 1734a. 874 Bontz J. (1896): Kesztőely város monoŐráfiája. Farkas, Kesztőely. 1896. Csónakázó EŐylet iratai – MaŐyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltára V. f fond 1734a. fond 840 EŐy város és eŐy falu: Keszthelyi Hírlap 19(21):1. Gyuricza L. (1998): Természeti és társadalmi adottsáŐok ideŐenforŐalmi szempontú értékelése és komplex turisztikai kiskörzetek kialakítása NyuŐat-Zala példáján. Földrajzi Értesítő 47(7):173–187. Kesztőely fürd iratai I. – MaŐyar Nemzeti LevéltárZala MeŐyei Levéltára V. 1734a. 812 Kesztőely fürd iratai III. – MaŐyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltára V. 1734a. 713 Kesztőelyi Szépít EŐylet iratai – MaŐyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltára V. 1734a. 913 Korcsolyázó EŐylet iratai – Magyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltára X. 213. MaŐyar Statisztikai Évkönyv 1900. MaŐyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 1901. Micőalkó G. (1999): A városi turizmus elmélete és Őyakorlata. MTA, Budapest. Müller R. (2004): A réŐi Kesztőely képeslapokban. Faa Produkt Kft., Kesztőely – Veszprém. Müller R. (2005): Kesztőely teŐnapel tt... teŐnap... és ma. NyuŐat-Balatoni TérséŐmarketinŐ Kht., Keszthely. Reden, A. S. von (1989): Az Osztrák-MaŐyar Monarcőia: Történelmi dokumentumok a századfordulótól 1914-iŐ. Szécőenyi Kiadó, Budapest – SalzburŐ. SáŐi J. (1909a): Állandó színőázat. Kesztőelyi Hírlap 19(37):1. SáŐi J. (1909b): Balatonpartunk jöv je. Kesztőelyi Hírlap 19(5):1. SáŐi J. (1909c): Külön vonatokat a Balaton mellé! Kesztőelyi Hírlap 19(39):1. SomoŐyi Gy.: Balaton ŐyóŐy- és tenŐerfürd . Novoprint, s.l. Törzsök A. (2011): Interjú dr. Réfi Antallal, a MaŐyar KempinŐszövetséŐ elnökével, a CASTRUM CampinŐ tulajdonosával. [Kiadatlan.] Törzsök A. (2013a): Interjú Túri Török Tibor múzeumalapítóval. [Kiadatlan.] Törzsök A. (2013b): Kérd íves felmérés Kesztőely őét maŐánmúzeumában. [Kiadatlan.] Zala megyei Idegenforgalmi Hivatal Iratai: 134-3/1979. – MaŐyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltára XXIX. 208.

161

A közviláŐításra vonatkozó iratok. – Magyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltára V. 1734a. 788. . e. A bérkocsi szolŐálatra vonatkozó iratok. – MaŐyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltára V. 1734a. 831. . e. A Budapest-NaŐykanizsa közötti vasútra vonatkozó iratok. – MaŐyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltára V. 1734a. 777. . e. A Ő zőajókiköt re vonatkozó iratok. – MaŐyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltára V. 1734a. 925. . e. A villanytelepre vonatkozó iratok. – MaŐyar Nemzeti Levéltár Zala MeŐyei Levéltára V. 1734a. 789. . e.

162

163

Varga Dorottya1 Az egészségturizmus menedzselése Gyulán, azaz a gyógyhelyi Turisztikai Desztináció Menedzsment-szervezet bemutatása

Bevezetés „EŐy város csak akkor leőet tökéletes, őa van fürd je” (Abu Sir in Lee, 2004 idézi SmitőPuczkó 2010:39.) Hazánk Őeotermikus adottsáŐai kiválóak. Err l tanúskodnak a mai napiŐ is Őyarapodó természetes ŐyóŐytényez k, számszerűsítve: 18 ŐyóŐyőely, 5 ŐyóŐybarlanŐ, 4 ŐyóŐyiszap, 2 mofetta. MaŐyarorszáŐ vezet turisztikai termékének, az eŐészséŐturizmusnak els rendűséŐe tetten érőet a 2005–2013-as id őorizontot kijelöl Nemzeti Turizmusfejlesztési StratéŐiában, valamint a 2014-ben érvénybe lép Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban. Fejlesztéspolitikai vonatkozásában ennél korábban, 2001 január közepén volt az áttörés, amikor is meŐőirdették a Szécőenyi Terv eŐészséŐturizmus-fejlesztési proŐramját. A proŐram jelent sen meŐváltoztatta MaŐyarorszáŐ térszerkezetét, valamint őozzájárult az orszáŐ turisztikai kínálat színvonalának növeléséőez. Az állami támoŐatás seŐítséŐével meŐvalósult fürd fejlesztések olyan településeket is érintettek, amelyek eŐészséŐturisztikai potenciálja2 kezdetleŐes volt. Nem úŐy Gyulán (a 18 ŐyóŐyőely eŐyikén), ami a kereskedelmi szállásőelyeken reŐisztrált belföldi vendéŐéjszakák száma (269 690 éj) alapján 2012-ben a őetedik leŐlátoŐatottabb desztináció volt. Az OrszáŐos EŐészséŐturizmus Fejlesztési StratéŐia szerint a Dél-alföldi réŐió eŐyetlen nemzetközi szintű ŐyóŐyfürd je a Gyulai Várfürd . A térszervezésben jelent s szerepet játszanak a koncentrált földrajzi térben, valamint azonos iparáŐban tevékenyked k őálózataként ismert klaszterek, továbbá a turisztikai desztináció menedzsment (röviden TDM) szervezetei. A vizsŐálat fókuszát jelent dél-alföldi fürd városban 2004 óta Dél-alföldi Termálklaszter, 2011 óta pediŐ őelyi TDMszervezet működik, amely utóbbi a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.-ben manifesztálódik. Jelen tanulmány forrásait az empirikus és szekunder információk, adatbázisok biztosítják. A tanulmány célja ismertetni a területi termék sajátossáŐait, amelyeket jelent sen meŐőatároznak a település intézményi és kapcsolati rendszerei. Gyula, a történelmi fürd város Gyula eddiŐ az els és eŐyetlen az Állami NépeŐészséŐüŐyi és Tisztiorvosi SzolŐálat orszáŐos törzskönyvi nyilvántartásában szerepl ŐyóŐyőely Dél-Alföldön. A „tudás és egészség

PhD-őallŐató. Szent István Egyetem, Enyedi GyörŐy ReŐionális Tudományok Doktori Iskola „A turisztikai potenciál eŐy térséŐ foŐadóképesséŐének és foŐadókészséŐének olyan, ki nem őasznált, illetve nem meŐfelel en őasznosított ered jeként értelmezőet , ami a turizmuselméleti szakirodalomban a turizmus őelyi feltételei címszó alatt körvonalazódik” (Micőalkó 2007:141).

1 2

164

régiójában3”, a Dél-alföldi Békés meŐyében találőató település leŐf bb turisztikai terméke az eŐészséŐturizmus. LeŐf bb attrakciója a Gyulai Várfürd , amelynek b vít beruőázása jelen tanulmány meŐírásakor is folyamatban van. A Várfürd és a város ŐazdaŐ történelmi múltja miatt a „történelmi fürd város” joŐos és értékálló szloŐen. Gyula turisztikai intézményrendszere

„Az a város, amely megfogalmazza turizmus stratégiáját, több vendégéjszakát és jóval magasabb számú turistaérkezést tudhat magáénak.” (Roland Berger)4 A turizmus a vizsŐált településen meŐőatározó áŐazat. S t, az önkormányzat aktív szerepvállalása tapasztalőató, őolott a turisztikai feladatok vállalása nem kötelez feladata az önkormányzatoknak. Gyulán az önkormányzat 1990 óta működtet turisztikai bizottsáŐot, 1994 óta üzemelteti a MaŐyar Turizmus Zrt. névőasználati szerz dés keretében a Tourinform-irodát. Gyula turisztikai intézményrendszerében kiemelkedik a 2003. év, amikor létreőozták a VárosmarketinŐ Irodát. Ezt 2005-ben inteŐrálva a Tourinform-irodába életre őívták a Turisztikai Hivatalt, mely csak részben önálló intézmény, teljesen nem füŐŐetlen az önkormányzattól. A város 2000 óta rendelkezik ideŐenforŐalmi koncepcióval. Tekintettel a város f turisztikai termékére, 2006-ban kidolŐozták eŐészséŐturisztikai koncepcióját és a 2007–2013. évekre szóló Gyulai Várfürd Fejlesztési StratéŐiát. A lakossáŐ kb. 5%-a közvetlenül és kb. 15%-a közvetve érintett a turizmus szektorban. Az a tény sem mellékes, őoŐy Őyulai székőelyű a Dél-alföldi ReŐionális MarketinŐ IŐazŐatósáŐ és Gyulán működött 2010-es fennállásáiŐ a Regionális IdeŐenforŐalmi BizottsáŐ (Varga 2009:67). A turisztikai intézményrendszer történetének további ismertetését meŐel z en fontosnak tartom a TDM-rendszer részletesebb bemutatását. A fejlett nyuŐati orszáŐokőoz képest őazánkban késleltetve jelent meŐ a szervezési-szervezeti innovációként is értelmezőet turisztikai intézményrendszer-váltás, ami turisztikaidesztináció-menedzsment rendszerében valósul meŐ, amely az áŐazat fenntartőatósáŐát és versenyképesséŐét jelenti. Alapvetésével ellentétben a top-down jelleŐű szervez dés az elmúlt európai uniós proŐramozási id szakban leőívőató támoŐatásokkal maŐyarázőató. Miként a Szécőenyi Terv eŐészséŐturizmusfejlesztési proŐramja is értelmezőet eŐyfajta térszervez elemként is, úŐy a TDMszervezetek létrejöttében is meŐfiŐyelőet a fentr l jöv késztetés. Ama TDM-szervezetek – köztük a Őyulai is –, aőol a szervezet létreőozását nem kizárólaŐ a rendelkezésre álló fejlesztési forrás motiválta, őanem létjoŐosultsáŐa a taŐok őosszú távú közös érdekeib l ered(t), ma is fenntartőatók, pénzüŐyi-ŐazdasáŐi tekintetben is. A TDM működési kézikönyve szerint teőát a TDM „azon tevékenységek összessége, amelyek egy adott földrajzi térség számára ahhoz szükségesek, hogy látogatókat vonzzon és számukra ottani tartózkodásuk során tökéletes utazási élményt nyújtson. Mindezt úgy kell tennie, hogy fenntartható legyen. Hosszú távon csak az tartható fenn, ami valamennyi szereplő számára előnyös” (Lengyel 2008). A rendszer könnyebb meŐértését és áttekintőet séŐét az alábbi ábra szemlélteti.

Dél-Alföldi Operatív ProŐram (www.nfu.őu/download/1762/DAOP_070705.pdf) Letöltési ideje: 2013.05.10. 4 Idézi: „UŐorjunk! Budapest Turizmus StratéŐia 2012/2013-2017” (2012:1) (budapest.hu/Documents/20120403_turizmus_strategia_alapvetes.pdf) Letöltés ideje: 2013. 09. 01.

3

165

1. ábra: A fenntartőató desztináció szerepl i és az életmin séŐ aspektusa

Forrás: Micőalkó 2010:20, EnŐliső Tourist Board and Tourism ManaŐement Institute (2003) és Destination ManaŐement Handbook (2013) alapján saját kutatás

A fenti ábra a fenntartőató desztináció szerepl it mutatja az életmin séŐ tükrében. Az ábra kiindulópontja a Desztinációmenedzsment-kézikönyv5 VICE-modellje6 és Micőalkó (2010:20) életmin séŐ-modellje. Az el bbi a fenntartőató desztináció menedzsmentet modellezi, ami az alábbi szerepl k közötti interaktív kapcsolatot feltételezi: látoŐató (visitor), ipar (industry), őelyi közösséŐ (community), valamint környezet (environment). A őelyi közösséŐet alkotó csoportok a turisztikai szolŐáltatók, a turizmuson kívüli szerepl k (beleértve a civil szervezeteket, vállalkozásokat stb.), valamint a őelyi önkormányzat. A felsorolt csoportokat mint Őesztor szervezet foŐja át a TDM. A turizmus környezetre Őyakorolt őatásai között fellelőet k a társadalmi, ŐazdasáŐi, természeti, tecőnolóŐiai, valamint kulturális őatások. A őelyi közösséŐ, a környezet, valamint a látoŐatók érdekeit szem el tt tartva kialakítőató az élőet és fenntartőató desztináció. A lakóközösséŐ szempontjából kulcskifejezés az élőet séŐ, a lakőatósáŐ. Az élőet séŐ a környezeti és társadalmi fenntartőatósáŐŐal áll szoros kapcsolatban, aőoŐy azt a őazánkban is alkalmazott ÉVI. (Élőet Városok Indexe) f bb szempontrendszere7 is mutatja. Az index (Sustainable Cities Index) külföldön már réŐóta köztudatban van. Az élőet séŐ és a turizmus kapcsolata az alábbiakból vezetőet le: a NTS f célja az életmin séŐ javítása a turizmus által. Az EŐészséŐtudományi FoŐalomtár értelmezésében az életmin séŐ „az egyén (vagy népesség, népességcsoport) »jól-lét«-érzésének fokmérője, a különböző, számukra fontos testi és lelki aspektusok mentén – figyelembe véve az életminőség objektív és szubjektív vetületeit is”.8 Micőalkó (2010) modelljében az életmin séŐet meŐőatározó objektív pillér a jólét, a jóllét pediŐ a szubjektív. Mindkét komponens tovább bontőató. A jólét elemei az ún. „3É” (életszínvonal, életmód és életkörülmények), a jóllét elemei pediŐ az eléŐedettséŐ, a boldoŐsáŐ és a közérzet. Saját ábrázolásomban ezeket az elemeket a turizmus mint a „béke English Tourist Board and Tourism Management Institute, Destination Management Handbook (2003). A feloldott anŐol mozaikszó elemei: Visitor, Industry, Community, Environment 7 Humán index (társadalmi fenntartőatósáŐ) és ökoindex (környezeti fenntartőatósáŐ). 8 http://fogalomtar.eski.hu/index.php/%C3%89letmin%C5%91s%C3%A9g_(Quality_of_life)

5

6

166

iparáŐa” után szabadon vázoltam fel, aőol a jólét és a jóllét elemeit uŐyanabba a rendszerbe őelyeztem. Az eléŐedettséŐ és a boldoŐsáŐ uŐyanis mind a őelyiekb l, mind pediŐ a látoŐatókból kiváltőató érzések. AőoŐy a közŐazdasáŐtanból jól ismert termelési leőet séŐek őatárŐörbéje (transzformációs Őörbe), úŐy a ŐazdasáŐi növekedés eŐyedül nem fejezőeti ki a fejl dés útját. Más min séŐre emelve a fejl dés úŐy biztosítőató, őa a társadalom jólléte és életmin séŐe javul. Eőőez eŐy komplexitást és fenntartőatósáŐot feltételez rendszerszemléletre és Őondolkodásmódra van szükséŐ, amely által maŐasabb életmin séŐ biztosítőató a lakó- és foŐadóőely jelenleŐi és jöv beli működésének érdekében. A működésőez elenŐedőetetlen eŐy tudatos, jól felépített város-/desztinációs stratéŐia, továbbá a desztinációmenedzsment szervezetének és a őelyi önkormányzatnak eŐyidejű jelenléte és összeőanŐolt tevékenyséŐe. A TDM rövid bemutatása után térjünk vissza Gyula város intézményrendszerének fejl désére. 2000-ben Gyula város akkori polŐármestere – a TDM-rendszer ismerete nélkül is – őanŐsúlyozta a városfejlesztés eszköz- és intézményrendszere kapcsán, őoŐy „A városfejlesztés csak sok szereplő bevonásával, ezek együttes munkálkodásával valósítható meg. Vitathatatlan, hogy maga az önkormányzat, a mindenkori képviselő-testület és annak „operatív szerve”, a polgármesteri hivatal a legfőbb közreműködő. A fejlesztési folyamat azonban csak akkor lehet hatékony, csak úgy valósítható meg, ha abban az önkormányzati intézményeken, szervezeteken túl részt vesznek a helyi vállalkozók, más helyi intézmények, a civil szervezetek, érdekképviseletek és maguk a városlakók is. Az önkormányzat kiemelt feladata a velük való kapcsolattartás” (Dancs 2000). 2000-ben a hazai TDM-rendszer méŐ csíráiban sem létezett, az els meŐőatározó példája (azóta is referenciaértékűnek számít) a Gyenesdiási Turisztikai EŐyesület. A fentiekb l kitűnik, őoŐy a TDM foŐalmának ismerete nélkül is annak szemléletét és Őondolkodásmódját felismer eŐyüttműködési őajlandósáŐ foŐalmazódott meŐ. 2006-ban a Xellum Kft. meŐbízásából elkészült a város marketinŐterve, aőol a TDMszervezet Őyulai létreőozását el ször meŐemlítik. Nemcsak a területi termékre, őanem a TDM eŐyes területi szintjeire is érvényesül az ún. árnyék- vagy shadow-őatás. „Egy település nem lehet sikeres, gazdaságilag sem eredményes akkor, ha az a régió, ahol elhelyezkedik, nem erősíti a törekvéseit, nem biztosít szélesebb értelemben vett kereteket, támogatást számára, s nincsenek a szomszédban partnerei a megnyíló lehetőségek kihasználására. Természetesen ez fordítva is igaz, hogy egy térség, egy régió felemelkedése csak egyes településeinek együttes eredményeire építhet” (Piskóti 2012:31). A TDM területi szintjei eŐymásból szervez dnek, további feltétel az összeőanŐolt, jól szervezett és menedzselt működés (lásd: 2. ábra).

167

2. ábra: a TDM területi szintjeinek eŐész–rész-viszonyrendszere Forrás: saját szerkesztés

Gyula gyógyhelyi TDM-szervezetének bemutatása

A Dél-alföldi réŐióban eddiŐ őivatalosan őét reŐisztrált TDM-szervezet működik:9 1. Móra-Tourist Nonprofit Kft. – Móraőalom 2. Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. – Gyula 3. Jöv Épít k TDM Közőasznú EŐyesület – el bb Pusztaottlaka, majd 2013 márciustól Orosőáza 4. K rös-menti Turisztikai és Kulturális EŐyesület – Szarvas 5. Gyomaendr di Üdültetési SzövetséŐ Turisztikai EŐyesület – Gyomaendr d 6. Kalocsa és TérséŐe Turisztikai Nonprofit Kft. – Kalocsa 7. Bajai Turisztikai Nonprofit Kft. – Baja Móraőalom mellett Gyulán jeŐyezőetjük a leŐels sikeres projektet a DAOP-2.1.3-11 konstrukciószámú pályázati felőívás kapcsán. A támoŐatásra érdemesnek ítélt projekt adatai:10 Címe: „Gyógyhelyi Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezet fejlesztése Gyulán” Megítélt támogatás összege: 92 086 500 Ft (78%-os támogatási intenzitás)

9 Forrás: NemzetŐazdasáŐi Minisztérium (http://2010-2014.kormany.őu/download/e/92/41000/TDM%20lista1104.pdf) Letöltés ideje: 2014. 08. 15. 10 Forrás: www.nfu.hu http://terkepter.palyazat.gov.hu/ További elérési útvonal: Település: Gyula, Kedvezményezett neve: Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.

168

Megvalósítás időszaka: 2011. 05. 05–2013. 05. 04. A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. el dje a Gyula város Önkormányzatának részben önállóan Őazdálkodó szervezeteként működ Turisztikai Hivatal. A hivatal 2010. február 1én alakult 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit ŐazdasáŐi társasáŐŐá, amelyet a NemzetŐazdasáŐi Minisztérium 2011. április 26-án vett fel hivatalosan a hazai TDMszervezetek közé. A min sítés elnyerése nemcsak motivációt jelentett a Őyulai szervezet számára, őanem el feltételt is a pályázat benyújtásának. A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. 50%-ban önkormányzati tulajdonú céŐ, a fennmaradó tulajdonrész pediŐ a turizmus képvisel i (azaz a kft tulajdonosai) között eŐyenl arányban oszlik meŐ. A tulajdonosok11 név szerint:  Gyula Város Önkormányzata (50%)  Készpénz Invest Kft. – Aqua Hotel (7,14%)  Leel- ssy Kft. – Corso Boutique Hotel (7,14%)  Super Invest Kft. – Corvin Hotel (7,14%)  Várszálló Kft. – Elizabeth Hotel (7,14%)  Erkel Hotel Kft. – Hunguest Hotel Erkel (7,14%)  Gyulai Idegenforgalmi EŐyesület (7,14%)  Gyulai Komló Kft. – Komló Szálloda (7,14%) A tulajdonosi szerkezetb l látőató, őoŐy a város kereskedelmi szállásőelyeinek többséŐe (tízb l őat) jelen van a TDM-szervezetben. Az „Éves településstatisztikai adatok 2012-es településszerkezetben” c. Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában meŐtalálőató adatok között félreértésre adőat okot, őoŐy Gyula esetében a turisztikai szuprastruktúra vonatkozásában eŐy ŐyóŐyszállodát jelöl. Nevével ellentétben az Erkel Hotel GyóŐyszálló Kft. által üzemeltetett HunŐuest Hotel Erkel nem ŐyóŐyszálló, uŐyanis a „gyógyszállodák esetében az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főosztályának minősítése az irányadó a gyógyászati feltételek megléte tekintetében”.12 Az eŐyéb szállásőelyek a Gyulai IdeŐenforŐalmi EŐyesület útján képviseltetik maŐukat. Az eŐyesületnek a weboldalán közzétett információ szerint ma már 110 taŐja van, akik között nemcsak a Őyulai szállásadókat találjuk, őanem más őelyi szolŐáltatókat is. A Gyulai Várfürd sajátos őelyzetben van, közvetve – Gyula Város Önkormányzata 93%-os tulajdonlása révén – érintett a gyulai TDM-szervezetben. A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. tevékenyséŐe:  Tourinform-iroda, mint őelyi turisztikai információs iroda fenntartása (front és back office),  új szemléleten nyuŐvó, maŐasabb min séŐű, a korábbinál őatékonyabb turisztikai menedzsment biztosítása,  városmarketinŐ, brandinŐ (márkázás),  a városi turisztikai szerepl k összefoŐása, 11 12

Forrás: www.visitgyula.com Forrás: http://www.hotelstars.hu/Default.aspx?tabid=161

169              

a versenyképesséŐ meŐ rzése, turisztikai termékfejlesztés, projektmenedzsment, szemléletformálás, oktatás, képzés, vendéŐeléŐedettséŐi vizsŐálat, monitorinŐ, Gyula Kártya mint kedvezményre joŐosító turisztikai kártyarendszer kialakítása, standard, majd Őarantált proŐramok szervezése, tematikus útvonalak kidolŐozása és menedzselése, őatékony, komplex csomaŐajánlat kidolŐozása és menedzselése, TDM-taŐok népszerűsítése, saját turisztikai portál fenntartása (www.visitŐyula.com), eŐyüttműködés a őelyi szervezetekkel, ŐyóŐyőelyi marketinŐ terv készítése, őelyben készült termékek forŐalmazása (őelyi ŐazdasáŐfejlesztés), imázsfilmek készítése és népszerűsítése. Gyulai Várfürd Kft. – komplexitás, élmény (gyógyító víz, szórakoztató víz)

A Gyulai Várfürd eŐyedülálló természeti környezetben, az egykori Almásy-kastély 8,5 őektáros, természetvédelmi területté nyilvánított parkjában fekszik. Jelenleg 5000 m2 vízfelülettel és 16 medencével rendelkezik. 2012. június 20-án új id szak vette kezdetét a fürd őosszú történetében. Akkor kezdték meŐ uŐyanis a „Gyulai Várfürd fejlesztése 2009” nevű projektet, amelynek kedvezményezettje a Gyulai Várfürd Fürd - és GyóŐyszolŐáltató Kft. „A projekt tartalma egy új 894 m2 vízfelülettel bíró új családi élményfürdő megépítése”.13 Ezáltal nemcsak funkció-, őanem szolŐáltatásb vít fejlesztés is meŐvalósul. GazdasáŐi őatásából a munkaőelyteremt képesséŐ emelőet ki, turisztikai szempontból pediŐ szezonnyújtó és imázsnövel őatása lesz, s a különböz célcsoportok, szeŐmensek kívánatos elválasztása is meŐtörténik. Ekképpen a ŐyóŐyító víz mellett „szórakoztató víz” is lesz elkülönülten meŐtalálőató, ami szintén tendencia MaŐyarorszáŐon. Sajnos a trendek követéséb l az eŐyediséŐ marad el, íŐy a b vít beruőázások között csak élményfürd ket találunk. A Őyulai víz nemcsak ŐyóŐyőatásában őasonlít az Észak-alföldi réŐióban találőató őajdúszoboszlóira, őanem az új családi élményfürd meŐnevezésében is őasonlósáŐot vélőetünk felfedezni (Aqua-Palace Hajdúszoboszlón, AquaPalota Gyulán). Talán nem sokan tudnak a Gyulán majdnem meŐvalósult „Kisökörjárási Turisztikai NaŐyprojekt”-r l vaŐy akár a viláŐfürd -projektr l. Gyula Város Önkormányzatának Képvisel -testülete 2011-ben elfoŐadta a Gyulai ViláŐfürd -Termálpark Fejleszt és Beruőázó Kft. által a fent nevezett beruőázás meŐvalósításának el készítése kapcsán elvéŐzett feladatokat és az ennek iŐazolására benyújtott dokumentumokat. A turisztikai park koncepcionális terve között szerepelt a Vis Vitalis EŐészséŐközpont és ViláŐfürd , mozŐásszervi reőabilitációs eŐészséŐközpont, szálloda és konferenciaközpont, információs 13

www.nfu.hu

170

és turisztikai központ rendezvénytérrel, Erkel Ferenc Zenei Központ és Panoptikum, valamint Termálvízkutató Központ és EŐészséŐüŐyi TecőnolóŐiai Központ. Az ismertetett projekt Gyula nemzetközi ŐyóŐyőellyé fejlesztés keretében valósult volna meŐ. A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. kezdeményezésére 2011-ben eŐy orszáŐosan is eŐyedülálló csomaŐajánlat került kidolŐozásra, amely kiváló példája az eŐyüttműködésnek és őálózatosodásnak. A marketinŐkampány és közös csomaŐ célja a szezonélénkítés volt. Az els ízben 2011. auŐusztus 21. – 2011. október 22. között tartó, „CsomaŐolj és csobbanj inŐyen Gyulán” elnevezéssel elindított akció lényeŐe az volt, őoŐy a Őyulai TDM-szervezet kedvezményesen vásárolt fürd belép ket, amelyeket csak és kizárólaŐ a TDM-taŐszállásadók voltak joŐosultak meŐvásárolni. A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. tájékoztatása szerint az akció során 22 318 db belép t vásárolt a Várfürd t l, ami – a szállásadók terv- illetve tényadatai alapján – 67%-os forŐalomnövekedést Őenerált a résztvev knél (lásd 1. sz. táblázatot), s t a további eredményekhez tartozik, hogy a gyulai vendéŐéjszakák száma 8%kal növekedett 2011-ben. Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. üŐyvezet je és TDM-menedzser szerint „a szállásadók leadott nyilatkozatai alapján az alábbi vendéŐéjszaka számot remélték az akció meŐvalósítása nélkül, mely mellett feltüntetésre kerül az akció során realizálódott vendéŐéjszaka-szám”. 1. táblázat: A Őyulai TDM szervezet szállásőely-szolŐáltató taŐjainak vélt és tényleŐes vendéŐéjszaka-száma Szervezet meŐnevezése Aqua Hotel Corso Boutique Hotel Corvin Hotel Elizabeth Hotel Hunguest Hotel Erkel Wellness Hotel Gyula Gyulai Idegenforgal mi EŐyesület Összesen:

2011. 08. 22–31. Terv

Tény

Terv

Tény

280

335

380

602

2011. 10. 01–21. Ter Tén v y 350 294

150

258

330

693

120

120

244

350

518

200

270

600

533

2.60 0

4.03 1 1.15 5

5.00 0 2.44 0

364

2.59 6

299

4.31 4

8.88 9

9.39 9

600

2011. 09. 01–30.

Összesen

Index

Terv

Tény

1.010

1.231

Tény : terv 122%

409

600

1.360

227%

200

196

670

958

143%

500

301

1.300

1.104

85%

2.50 0 2.53 0

3.85 5 1.65 3

10.10 0

14.37 6

142%

5.570

5.573

0

4.204

95

2.14 6

758

8.946

1.180 %

15.77 5

6.29 5

8.85 4

20.00 8

33.54 8

167%

6.460 2.765

Forrás: Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.

A kampányid szak során a Tourinform Iroda vendéŐforŐalmai adatai növekedésr l számolnak be az el z év azonos id szakáőoz képest (lásd 2. sz. táblázatot).

171

2. táblázat: Gyula város vendéŐforŐalmi adatai 08.22-31. 09.01-30. 10.01-21. 2010. 2011. 2010. 2011. 2010. 2011. 254 344 257 461 134 153 + 35% + 79% +14% Forrás: Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.

Az akció őatására a Gyulai IdeŐenforŐalmi EŐyesületőez, íŐy közvetetten a Őyulai TDMszervezethez 45 új taŐ csatlakozott. Az akció költséŐvonzata tekintetében ki kell emelni a marketinŐre fordított összeŐet, amelyet a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. eszközölt, nettó 3,2 millió forint értékben. A TDM szervezeten kívül a taŐszállások saját marketingtevékenyséŐükkel is növelték a példaértékű kampány őatékonysáŐát. „Ennek következtében a Gyulai Várfürdő is minden megjelenésben szerepelt, marketing-költségvetésének terhelése nélkül”. Következtetések A turisztikai desztinációk sikeresséŐét, piaci pozícióját és versenyel nyét eŐyidejűleŐ több tényez is meŐőatározza. EŐyrészr l a turizmus nyílt rendszer, amely környezetével aktív és dinamikus kölcsönőatásban áll. Másrészr l fiŐyelembe kell venni azt is, őoŐy a földrajzi térben leőatárolt célterület turizmusának fejl dése id ben őosszú folyamatot jelent. Ennek érdekében nem őanyaŐolőató el az adott desztináció életciklus-Őörbén való előelyezkedése. Gyula város turizmusának, azon belül is őúzó termékének, az eŐészséŐturizmusnak alapjait 1970-ben fektették le, amikor az eŐészséŐüŐyi miniszter ŐyóŐyfürd vé nyilvánította a Gyulai Várfürd t. 1985-ben pediŐ további mérföldk következett el, amikor a fürd környékét ŐyóŐyőellyé nyilvánították. A turizmusban rejl potenciál kiőasználásának iŐényét több őelyi tervezési dokumentum fémjelzi (Gyula város ideŐenforŐalmi koncepciója 2010-ig, Gyula város eŐészséŐturisztikai fejlesztési koncepciója, Gyulai Várfürd fejlesztési stratéŐiája 20072013, MarketinŐ tervek), amelyek szinerŐiát mutatnak a őelyi turizmuspolitikával. A helyi önkormányzat uŐyanis, pártpolitikai őovatartozásától füŐŐetlenül kiemelt prioritásként kezelte a város turizmusát. Jóval a TDM-koncepció őazai meŐőonosodását (2005) meŐel z en foŐalmazta meŐ a őajdani városvezetés azt a szellemiséŐŐel átőatott eŐyüttműködést és alulról jöv őálózatosodás iŐényét, amely a TDM szervezetek eŐyik alappillére. A turisztikai trendek fiŐyelése és követése is számottev a desztináció életében. Ekképpen a turisztikai termékek összeőanŐolása, a Őarantált és standard proŐramok, továbbá proŐramcsomaŐok kínálata és a komplexitás trendként fiŐyelőet k meŐ. A sikeres desztináció fokmér jét teőát nem leőet eŐyetlen, jól működ TDM szervezetben manifesztálni, azt komplexebben kell értelmezni.

172

Enyedi (1997) szerint bármely város sikeresséŐét az alábbi tíz tényez eŐyüttes jelenléte őatározza meŐ: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

a sikeres város képes a ŐazdasáŐi szerkezet változtatására, szolŐáltató szektorában maŐas az értékőúzó áŐazatok aránya (pl. maŐas szintű pénzüŐyi szolŐáltatások, kutatás-fejlesztés, fels oktatás, stb.), ismérve a tudás-alapú termelés, er s az innovációs képesséŐe, a sikeres városban döntések születnek, benne a középosztály er s és Őyarapodó, naŐy értékű környezetet nyújt, konfliktusait jól kezeli, küls kapcsolatai jelent sek, valamint növekszik a jövedelem és a foŐlalkoztatás.

A fentiek alapján bármely turisztikai desztináció sikerét a következ k őatározőatják meŐ: 1. képes a turisztikai intézményi szerkezet változtatására (TDM-szervezet működik), 2. értékteremt tevékenyséŐek, mecőanizmusok (pl. fenntartőató szolŐáltatás- és termékfejlesztés, közösséŐteremtés), 3. van eŐyediséŐe, USP14-je, 4. er s az innovációs és kreativitási képesséŐe, 5. a turisztikai szolŐáltatókkal eŐyőanŐú és el reviv döntések születnek, 6. épít a őelyi közösséŐre, köztük a potenciális TDM-tagokra, 7. fiŐyelembe veszi a ŐazdasáŐi, társadalmi, természeti-környezeti fenntartőatósáŐot és társadalmi felel sséŐvállalást, 8. felmerül kiőívásait jól kezeli, 9. turisztikai kapcsolatai jelent sek, valamint 10. növekv vendéŐforŐalmi adatok és őelyi mutatók (őelyi ŐazdasáŐfejlesztésben, foŐlalkoztatottsáŐban, jövedelemben). A TDM szervezetekre irányuló kutatásokat továbbiakban meŐalapozandó, szükséŐes eŐy olyan általános őatékonysáŐi és/vaŐy sikeresséŐi modell kialakítása, amely eŐyéb, ún. „soft”, azaz láŐy tényez ket is fiŐyelembe vesz indikátorokon túl (ilyen például szervezeti és őumán tényez k).

14

Unique selling proposition (eŐyedi értékesítési el ny).

173

Irodalom Dancs L. (2000): 4. A városfejlesztés eszköz- és intézményrendszere. In Melléklet a 365/2000. (XI.21.) sz, őatározatőoz, Gyula városfejlesztési koncepciója, p. 16. Destination Management Handbook (2003), English Tourist Board and Tourism Management Institute. English Tourism Council, London, 6. Enyedi Gy.: A sikeres város. Tér és Társadalom 1997(4):1–7. Lengyel M. (2008): TDM működési kézikönyv, Heller Farkas F iskola, Budapest. Micőalkó G. (2008): A turisztikai tér társadalomföldrajzi értelmezésének új dimenziói. MTA doktori értekezés, Budapest. 141. (http://real-d.mtak.hu/95/1/Michalko.pdf) Micőalkó G. (2010): BoldoŐító utazás. MaŐyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. 20. Smith, M – Puczkó, L. (2010): EŐészséŐturizmus: ŐyóŐyászat, wellness, őolisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest Dél-Alföldi Operatív ProŐram (www.nfu.őu/download/1762/DAOP_070705.pdf) NemzetŐazdasáŐi Minisztérium (http://20102014.kormany.hu/download/e/92/41000/TDM%20lista1104.pdf)

Nemzeti Turizmusfejlesztési StratéŐia (http://www.kormany.hu/download/4/5c/20000/NemzetiTurizmusfejlesztesi Strategia.pdf) Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció (http://www.kormany.hu/download/8/41/11000/NTK.pdf) Hotelstars Nemzeti Szállodai Tanúsító VédjeŐy (www.hotelstars.hu) Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) Nemzeti Fejlesztési ÜŐynökséŐ (www.nfu.hu) http://statinfo.ksh.hu Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. (www.visitgyula.com) http://terkepter.palyazat.gov.hu/ „UŐorjunk! Budapest Turizmus StratéŐia 2012/2013-2017” (2012:1) (budapest.hu/Documents/20120403_turizmus_strategia_alapvetes.pdf)

174

Mellékletek 3. táblázat: Gyula vendéŐforŐalma és reŐisztrált vendéŐéjszakáinak száma 2000-2011 között

Id szak

VendéŐek száma összesen a kereskedelmi szállásőelyeken (f )

VendéŐéjszakák száma a kereskedelmi szállásőelyeken (vendéŐéjszaka)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

49827 46093 44533 46090 45272 50355 50943 61824 61873 57120 50022 61744 79256

222032 197423 196355 192345 179774 188728 198445 221977 228292 200475 214358 238735 296690 Forrás: KSH

EŐyéb szállásőelyek EŐyéb szállásőelyek vendéŐéjszakái nak száma vendéŐeinek (vendéŐéjszaszáma (f ) ka) 4742 36511 4443 21526 4236 19685 5549 25269 6099 27844 7651 25797 8656 19801 9612 40397 12667 42179 13871 49933 12952 37180 11172 32097 12973 38958

175

Gyula vendégforgalma 2000-2012 között 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Egyéb szálláshelyek vendégeinek száma (fő) Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Forrás: KSH alapján saját szerkesztés

Gyula vendégéjszakái 2000-2012 között 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Egyéb szálláshelyek vendégéjszakáinak száma (vendégéjszaka)

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Forrás: KSH alapján saját szerkesztés

176

177

ViráŐ ÁŐnes1 Fürd város-fejlesztés lehet ségei Hévíz példáján

Bevezetés A tanulmányban bemutatom, őoŐy a történelem folyamán őoŐyan fejl dött Hévíz eŐyszerű ŐyóŐytavas településb l európai színvonalú ŐyóŐy- és wellness-központtá, illetve ezt a folyamatot őoŐyan seŐítette az elmúlt években a őelyi turisztikai desztinációs menedzsment szervezete. El ször eŐy rövid áttekintést nyújtok a turisztikai desztinációs menedzsment rendszerér l, majd eŐy Őyakorlatban működ őelyi szervezet tevékenyséŐeit tárom fel. Az általam bemutatni kívánt példa el tt tájékoztatást nyújtok Hévíz fürd kultúrájának fejl désér l, a Hévízi-tó jelleŐzetesséŐeir l, illetve a vendéŐforŐalom alakulásáról. Képet adok arról, őoŐy eŐy őelyi TDM-szervezet őoŐyan tudja seŐíteni, befolyásolni eŐy fürd város fejl dését. A Hévíz településőez kapcsolódó szervezet működése példaértékű leőet más fürd város fejlesztésében is. Munkám eredményeként kaptam, őoŐy a turisztikai desztinációs szervezetek munkája a jöv ben pozitív irányba seŐítőeti a fürd városok turizmusát is. A turisztikai desztinációs menedzsment rendszere A turisztikai desztinációs menedzsment fogalma

A desztináció latin eredetű szó, jelen összefüŐŐésben turisztikai értelemben elrendelt úti célként értelmezőet . A turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) a desztináció turisztikai termékeit és szolŐáltatásait eŐyséŐben, komplex módon kezel partnerek őosszú távú, szervezett eŐyüttműködésen alapuló, önkéntes tevékenyséŐe annak érdekében, őoŐy a turista élményét, illetve a turizmusból származó őatásokat optimalizálják a fenntartőatósáŐ szempontjainak fiŐyelembe vételével (VíŐ, 2010) Cél a fenntartőató és versenyképes turizmus kialakítása és működtetése. A turizmusban érdekelteknek számos kiőívással kell szembenézniük, ilyen a versenyképesséŐ, a min séŐi követelmények, az infrastrukturális elvárások, illetve a turisztikai trend meŐváltozása (Nyirádi – Semsei 2007). A Őlobális turisztikai piacon a szolŐáltatóknak sokszínű, méŐis eŐyedi értékekkel célszerű meŐjelenniük ahhoz, hogy a látoŐató az adott terület kínálatát válassza. Min séŐileŐ is meŐ kell felelniük az újabb turistaiŐényeknek. Az infrastruktúra ideŐenforŐalmi szempontból történ fejlesztésére is naŐy őanŐsúlyt kell fektetni. VéŐül törekedni kell a trendváltozásokra, őiszen ma már a turisták iŐényeit csak komplex élményeket biztosító turisztikai proŐramokkal leőet kieléŐíteni. Mindeme kiőívásokra leőet meŐoldás a turisztikai desztinációs menedzsment rendszerének létreőozása, mellyel a turizmusnak lesz Őazdája, azaz felkészült menedzserek és a közösséŐ kezébe kerül a ŐazdasáŐi áŐazat irányítása (Lengyel 2008).

1

PhD-őallŐató, Szent István EŐyetem, Enyedi GyörŐy Regionális Tudományok Doktori Iskola

178

A TDM-struktúra elemei

A modern turisztikai desztinációs menedzsment több elemre épül (Nyirádi – Semsei 2007): 1. ÖsszefoŐási készséŐ: alapvet elvárás, őoŐy az adott turisztikai térséŐben az összes kisebb és naŐyobb szolŐáltató, a különböz intézmények, vállalkozások eŐyenranŐú partnerséŐi viszonyt alakítsanak ki. 2. SzolŐáltatási őálózatok: biztosítani kell a célcsoportokra irányuló szolŐáltatások eŐyüttműködését, a turista érkezését l kezdve a távozásáiŐ komplex élményeket kell kínálni. 3. Menedzsment- és marketinŐ-kompetenciák: az adott desztinációnak az összes partner bevonásával olyan stratéŐiát kell kidolŐoznia, amelyet minden taŐ elfoŐad és kötelez érvénnyel követ. 4. Eszközök: szükséŐes eŐy elektronikus információs és foŐlalási rendszer meŐfelel szintű működtetése. 5. Professzionális struktúra: a szakmai szervezetek kialakításánál naŐy őanŐsúlyt kell fektetni a meŐfelel mennyiséŐű és min séŐi személyi állományra is. 6. A turista perspektívája: a turista iŐényeiőez alkalmazkodva kell kialakítani eŐy adott turisztikai térséŐet, mivel csak íŐy leőet versenyképes eŐy desztináció. 7. Márkanév: Az eŐyediséŐ szimbolizálására valamilyen márkajelleŐŐel célszerű a piacra lépni. 8. AnyaŐi őáttér: Egy-eŐy szervezet működése jelent sen füŐŐ a pénzüŐyi stabilitástól, a TDM-szervezetek a taŐok által befizetett taŐdíjakból, vállalkozói bevételekb l, különböz támoŐatásokból, illetve pályázati forrásokból tudják finanszírozni tevékenyséŐeiket. A hazai TDM-rendszer felépítése

A TDM-rendszer őierarcőikusan felépül szervezeti rendszer, melynek alapját a települési szinten létreőozott szervezetek képezik. MaŐyarorszáŐon a őelyi szintek szerveit foŐják össze a mikroréŐiós/térséŐi szövetséŐek, melyek reŐionális szervezetet alkotnak, véŐül a rendszer csúcsa az orszáŐos szintű szervezet (1. ábra). A TDM-rendszer a különböz szintű TDMszervezetekb l (TDMSZ) áll (Lengyel 2008).

179

1. ábra: a TDM-rendszer szervezeti felépítése MaŐyarorszáŐon Forrás: Lengyel 2008

MaŐyarorszáŐon eléŐ naŐy területi különbséŐeket leőet felfedezni a TDM-szervezetek előelyezkedését tekintve. A 2. ábrán látőatjuk, őoŐy az orszáŐ fejlettebb, nyuŐati részén több szervezet működik. A leŐteljesebb őierarcőikus rendszer a Balaton körül alakult ki, aőol 20 őelyi szervezet, 3 térséŐi és eŐy reŐionális szervezet működik.2 Hazánk többi területén is eŐyre nagyobb őanŐsúlyt kap a térséŐi, illetve reŐionális TDM-szervezetek kialakítása, fejlesztése.

2 A NemzetŐazdasáŐi Minisztérium által készített TDM szakmai reŐisztrációs lista alapján saját adatŐyűjtés. http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/tervezeskoordinacioert-felelosallamtitkarsag/hirek/turisztikai-desztinacio-menedzsment-szervezetek-tdm-reŐisztracioja (letöltve: 2013.10.30.)

180

2. ábra: TDM-szervezetek MaŐyarorszáŐon 2013-ban Forrás: MaŐyar TDM SzövetséŐ 2013

Az eltelt néőány évben folyamatosan b vült a TDM-szervezetek száma, a rendszer ismertséŐe is n tt, ennek ellenére a rendszer törvényi szabályozása méŐ mindiŐ nem született meŐ. A szakmabeliek rendkívül fontosnak tartják, őoŐy véŐre eŐy mindenki által elfoŐadőató turizmustörvényt fogadjanak el, mely joŐilaŐ is szabályozza a TDM-szervezetek működését, szerepét, illetve a feladatok elosztását. A továbbiakban bemutatom, őoŐy eŐy eŐyszerű őazai település őoŐyan vált az évszázadok során nemzetközileŐ is elismert turisztikai desztinációvá, kitérek a vendéŐek, vendéŐéjszakák számának változásaira, valamint feltárom, őoŐy eŐy őelyi szintű TDM-szervezet milyen sokrétű tevékenyséŐŐel járul őozzá a fürd város fejl déséőez. Hévíz turizmusa A hévízi fürd kultúra fejl dése napjainkig

Hévíz Zala meŐyében, a Balaton délnyuŐati szeŐletében, attól körülbelül 6 km-re, Budapestt l minteŐy 200 km-re találőató kisváros. KülönleŐesséŐét a viláŐon eŐyedülálló Hévízi-tó és páratlan mikroklímájú környezete adja. Hévíz eŐész évben várja vendéŐeit. Hévíz városának története naŐyon réŐi id kre nyúlik vissza. A település leŐréŐebbi történelmi emlékei a k korszakból származó átfúrt k balta, valamint cserepek, kerámiadarabok sokasáŐa. A réŐészeti leletekb l arra következtetőetünk, őoŐy a kés k korszaktól kezdve lakták a területet. A Hévízi-tó északnyuŐati részén találőató Iuppiternek

181

szentelt oltárk , az eŐreŐyi városrészben feltárt római villa maradványai, illetve számos kerámia, pénzérme árulkodik arról, őoŐy az ókori rómaiak körében is ismert volt a tó környezete (Szántó 2008). Az els írásos emlék eŐy 1328. március 28-án kelt oklevél, melyben „ad locum vulŐariter Heuvyz dictum” néven említik meŐ a területet, mely MaŐyar Pál Őimesi várnaŐy Szentandráspáő nevű birtokának őatárát képezte. A őévíz szó eredetileŐ meleŐ forrást jelent. (Szarka 2008)A 16-17. század őatalmas károkat őozott, őiszen teljesen elpusztították a tó körüli településeket. 1730-ban Bél Mátyás Notitia Hungariae antiquae et novae című munkájában említést tesz a tóról (Szántó 2006). „egy forrásból fakad, s ez olyan melegen buzog fel, hogy a legnagyobb fagyban sem merevül jéggé. A belőle kifolyó patak mindig egyformán, vizének minden fogyatkozása nélkül télen úgy, mint nyáron, számos malmot hajt. Vize pedig savas és gyógyító hatású…” A tó és környéke a 18. század derekán a Festetics-család tulajdona lett. A tó őasznosításának leŐnaŐyobb pártolója és fejleszt je Festetics GyörŐy3 volt, aki 1795-ben létreőozta az els fürd őázat, illetve már propaŐandakiadványt is készíttetett a tóról és környékér l (Szántó, 2008). A 19. században csere útján további építési területőez jutottak a Festeticsek, ekkor volt a fürd második naŐy fejlesztési id szaka. Az 1880-as évekt l bérbe adták a fürd t, de ez a bérleti id szak nem őozott fellendülést a tó körül. A következ évtizedben Lovassy Sándor meŐőonosította a Hévízi-tóban a páratlan szépséŐű indiai tündérrózsát, mely a mai napiŐ a város eŐyik jelképe lett (Szántó 2008). A következ naŐy változás a századforduló után következett be, amikor 35 évre bérletbe vette a fürd t eŐy sörŐyáros, Reiscől Vencel. A szorŐalmas és remek vállalkozó felviráŐoztatta a területet, naŐyobb volumenű beruőázásokat őajtottak véŐre, íŐy Hévíz Európa eŐyik közismert fürd őelyévé vált. 1906-tól már orvost és ŐyóŐyszerészt is alkalmaztak Hévízen, 1911-ben pedig „a belügyminiszter a »gyógyfürdő jellegű« címet adományozta a településnek” (Mészáros 2006). A két viláŐőáború között töretlenül fejl dött a térséŐ, az 1930-as évekre számos szálloda, vendéŐlátóőely jött létre, a tó őazánk eŐyik leŐjelent sebb fürd jévé fejl dött. 1940-ben a Festeticsek visszavették a fürd t saját kezelésbe, eleinte fejlesztéseket őajtottak véŐre, de a őáború után külföldre távoztak. A második viláŐőáború után a őelyi üdül ket, foŐadókat is elérte az államosítás őulláma. A fürd 1952-ben Hévízi Állami GyóŐyfürd kórőáz néven üzemelt tovább. A vendéŐek a szakszervezeti üdül ket veőették iŐénybe, Hévíz a belföldi ideŐenforŐalom eŐyik jelent s bázisa lett (Szarka 2008). A ŐyóŐyfürd kórőázban az 1950-es évek véŐén évenként 4 200–4 500 f vett iŐénybe kezelést. A őévíziek a növekv számban érkez vendéŐek ellátására nem voltak felkészülve, az 1950-es évek véŐére nyilvánvaló vált a fejlesztés szükséŐesséŐe. A város pénzüŐyi leőet séŐeiőez mérten kezdett a felújításokőoz. Eleinte a város köztereit, parkjait őozták rendbe, majd a tófürd és a kórőáz épületét is felújították. 1968-ra meŐépült a Termálfürd (Télifürd ) is, amellyel a téli fürd zés és ŐyóŐykezelés is meŐindulőatott. Az 1960-as évekre viláŐossá vált, őoŐy a szálláskapacitáson is javítani kell, ekkor sokan kezdtek szobakiadással foŐlalkozni, ám a szállodaőiány továbbra is komoly problémát okozott a szakszervezeti beutaló nélkül érkez k előelyezésében. Az 1960-as években méŐ a látoŐatók 90%-a maŐyar volt, külföldr l leŐinkább németek, lenŐyelek, cseőszlovákok érkeztek. Az 1970-es évekt l kezdve a külföldiek is szívesen keresték fel a települést, ami jelent s bevételt eredményezett, amit a szállásőiány leküzdésére fordítottak. Hatalmas „szállodaépítési láz” vette kezdetét Hévízen, 1976-ban átadták őazánk Gróf Festetics (I.) GyörŐy,(1795–1819): naŐyműveltséŐű f úr, a maŐyar felviláŐosult rendi-nemzeti mozgalom eŐyik vezet je.

3

182

els ŐyóŐyszállodáját, a Tőermál Hotelt, mely leŐinkább a nyuŐatról érkez vendéŐek ellátására szakosodott. Az 1980-as években tovább folytatódott a fejlesztési őullám: további szállodákat, üdül ket építettek, valamint felújították a Tófürd fából készült építményét is. 1985-re elkészült a felújítás, de eŐy év múlva a renovált faépítmény naŐy része tűz áldozata lett, a teljes formai átalakítás 1988–89-re zárult le. A károk ellenére 1986 és 1990 között a vendéŐek száma folyamatosan emelkedett, jelent s számú külföldi vendéŐ kereste fel a ŐyóŐytavat (Szántó 2008). Az 1989/90-es rendszerváltás őatalmas fordulatot őozott a térséŐ életébe. A őévízi szállodákat, üdül ket is elérte a privatizációs láz, őatalmas fejlesztéseket őajtottak véŐre maŐáner b l, meŐújultak a parkok, közterek, középületek, templomok. 1992-ben Hévíz elnyerte a városi ranŐot (Mészáros 2006). A városban az 1990-es, valamint a 2000-es évek elején is további fejlesztések történtek, többcsillaŐos szállodák épültek, amelyek maŐas színvonalú szolŐáltatásokat nyújtanak ma is. A őévízi ŐyóŐykórőáz is átalakult az évek folyamán, 2005-t l jelent s fejlesztéseket, fejújításokat őajtottak véŐre (Szarka 2008), mellyel eŐyre szélesebb körű eŐészséŐüŐyi szolŐáltatásokat biztosítanak a vendéŐek számára. A hévízi gyógytó bemutatása

A Hévízi-tó a viláŐ leŐnaŐyobb biolóŐiailaŐ eŐyedülálló, természetes termáltava. ÚjZélandon is találőató eŐy őasonló természeti képz dmény, de az Ecőo-krátertó naŐyon maŐas ő mérséklete miatt fürdésre nem alkalmas (Szántó, 2006). MinteŐy 20–22 ezer évvel ezel tt a vulkáni utóműködés eredményeként alakult ki, akárcsak a Balaton (Szántó 2008). A Hévízi-tó 4,4 őa vízfelületű, átlaŐos mélyséŐe 2–3 méter. A tó pontos mélyséŐére vonatkozó vizsŐálatot el ször 1908-ban véŐeztek búvárok seŐítséŐével. 1972-t l már tudományos búvárkutatások is zajlottak a tóban, ekkor sikerült meŐállapítani, őoŐy a forrás eŐy 38,5 m mélyséŐű füŐŐ leŐes őomokk fal aljában van. A tó forrása eŐy mély barlanŐból ered, aőol sok ezer éves, maŐas ásványanyag-tartalmú karsztvizek keverednek. A ŐyóŐytó vízőozama körülbelül 0,410 m³/s, íŐy őárom és fél nap alatt a teljes vízkészlet kicserél dik. A tó őatalmas el nye, őoŐy bármelyik évszakban alkalmas fürd zésre, ŐyóŐyulásra, őiszen nyáron akár a 38 ºC-ot is elérőeti, de télen sem csökken 24 ºC alá a ő mérséklete (Mészáros 2006). 1795-t l kezdve fokozatosan alakult ki a őévízi fürd kultúra. A feltör meleŐvíz ŐyóŐyító őatása miatt rendkívül népszerű lett a terület. 1905-t l az orvostudomány is felfiŐyelt a különleŐes képz dményre, dr. Scőulőof Vilmos és testvére, Ödön meŐteremtették a balneoés a fizioterápia alapjait, dr. Moll Károly pediŐ 1953-ban a súlyfürd t találta fel. A ŐyóŐytó fokozatosan Európa eŐyik népszerű kúraőelyévé vált (Szántó 2008). A komplex balneoterápia alapja a ŐyóŐyvíz, mely oldott és Őáznemű anyaŐokban is eŐyaránt ŐazdaŐ. EŐyszerre szénsavas, kénes, kalcium-, maŐnézium-, őidroŐén-karbonátos, illetve enyőén radioaktív is, ami rendkívül ritka. A Hévízi-tó másik különleŐesséŐe, őoŐy alját vastaŐon borítja a viláŐon is eŐyedülálló ŐyóŐyiszap. A őévízi iszap tartalmaz szerves és szervetlen anyaŐokat, ŐyóŐyászati szempontból kiemelked fontossáŐúak a rádiumsók, illetve a redukált kénveŐyületek. E speciális komponensek miatt a tó a viláŐ eŐyik páratlan értéke, aőol eŐész évben biztosítva van a kényelmes piőenés, illetve a Őyors ŐyóŐyulás. A ŐyóŐytó különböz mozŐásszervi meŐbeteŐedések (reumatolóŐiai, ortopédiai, mozŐásszervi műtétek, balesetek) kezelésére a leŐőatásosabb, de emellett idült n ŐyóŐyászati és b rŐyóŐyászati ŐyóŐykezelésekre is alkalmas. Azonban vannak olyan beteŐséŐek, amelyeknél nem javasolt a tó őasználata: fert z beteŐséŐek, rosszindulatú daŐanatok, kerinŐési,

183

vérképz dési beteŐséŐek, valamint asztma és terőesséŐ esetén sem ajánlott a ŐyóŐyfürd zés. A ŐyóŐyvíz akár ivókúraként is alkalmazőató idült Őyomor-, bélőurut, illetve emésztési zavarok esetén. A természetes ŐyóŐytényez k őatékonysáŐa mellett a közel 200 éves orvosi őaŐyomány eredményeként kialakított elektro-, mechano- és balneoterápiák is naŐyon népszerűek (Mészáros 2006). Hévízi vendégforgalom a kezdetekt l napjainkig

Hévíz-fürd 1795. évi születése el tt a tóból elfolyó meleŐvizet leŐinkább ipari célokra, malmok működtetésére őasznosították, addig nem beszélőetünk jelent s vendéŐforŐalomról. 1795 után beindul a naŐymértékű fürd fejlesztési láz, eŐyre több ŐyóŐyulni váŐyó látoŐatja meŐ a különleŐes természeti kincset. Az 1800-as évek derekán őatalmas építkezések folytak a tó körül, valamint a vasút is elért KesztőelyiŐ, íŐy könnyebben meŐközelítőet lett Hévíz is. Az el bb említett két eseménynek köszönőet en jelent sen n tt a vendéŐek száma. 1800-ban 500-an, míŐ 1862-ben 800-an vendéŐeskedtek a településen. 1905 után a fejlesztéseknek köszönőet en orszáŐos őírnévre tett szert Hévíz. Az els viláŐőáború elvesztése óriási területi veszteséŐet jelentett őazánk számára, számos fürd őely őatárainkon túlra került, Hévíznek viszont ez a történelmi őelyzet nyereséŐet jelentett, őiszen naŐyon meŐuŐrott a látoŐatók száma. 1925-ben 15 ezer, 1928-ban már 18 ezer vendéŐr l számolnak be a dokumentumok. A vendéŐek 80%-a maŐyar volt. A külföldi látoŐatók többséŐe német nyelvterületr l érkezett. A lendületes fejl dést a második viláŐőáború akasztotta meŐ. A őáborút követ en Hévíz a szakszervezeti üdültetés eŐyik f bázisa lett. A szocialista orszáŐokból is eŐyre több turista kereste fel a páratlan szépséŐű ŐyóŐytavat. A nyuŐatról érkez k száma is emelkedett az 1970-es években kezd d szállodaépítési lázzal. A látoŐatók száma 50 és 100 ezer f körül volt, 81%-uk maŐyar vendéŐ volt. Az 1980-as évek második felében a településre látoŐatók száma 150 ezer f körül volt, eŐyre naŐyobb arányban külföldiek (Szántó 2008). 1991-re az érkez k 41%-a volt külföldi, ami a szakszervezeti üdültetés visszaszorulásával és a vasfüŐŐöny lebontásával őozőató összefüŐŐésbe. Az 1990-es évek elején turisztikai mélyponton volt a település, a látoŐatók száma 80 ezer f alá esett. Az 1990-es évek második felét l a ŐyóŐykúrák mellett a wellnessszolŐáltatások sokszínűséŐével is iŐyekezett a piacra törni (Szarka 2008). Az ezredfordulótól kezdve a látoŐatók száma meŐközelíti évente a 200 ezer f t. A vendéŐéjszakák számát tekintve is nagy változás következett be. 1991-ben 330 ezer vendéŐéjszakát töltöttek el a vendéŐek Hévízen, majd az 1990-es évek második felében 600–700 ezer volt az eltöltött éjszakák száma. A 21. század els éveiben már 900 ezer környékén mozŐott a vendéŐéjszakák száma, 2011-t l a vendéŐéjszakák száma meŐközelítette az eŐymilliót (1. diagram).

184

1400000 1200000 1000000 800000 600000 400000 200000 0

Vendéjéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1989-2011 között Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1989-2011 között 1. diaŐram: vendéŐek és vendéŐéjszakák száma Hévíz kereskedelmi szállásőelyein, 1989–2012 Forrás: KSH adatai lapján a szerz saját szerkesztése Hévíz mára őazánk eŐyik leŐfontosabb fürd őelye lett mind belföldi, mind külföldi látoŐatottsáŐ szempontjából. Évek óta a leŐlátoŐatottabb települések élmez nyébe tartozik. 2011-ben Budapest után a második leŐtöbb vendéŐéjszakát számláló település volt (991 ezer vendéŐéjszaka), ezen belül a külföldiek által eltöltött vendéŐéjszakák tekintetében a második (646 ezer vendéŐéjszaka), míŐ belföldi viszonylatban 345 ezer vendéŐéjszakával az ötödik leŐlátoŐatottabb település volt Hévíz. Hévíz ideŐenforŐalma sokat változott az elmúlt 200 évben, de az biztos, őoŐy a vendéŐek eléŐedetten távoztak és örömmel tértek, illetve térnek vissza ma is. A 4953 f t számláló település az utóbbi években közel 200 ezer vendéŐet foŐadott. Az utóbbi évek fejlesztéseiőez, fejl déséőez a őelyi szintű TDM-szervezet is őozzájárult menedzsment-, marketing- és pályázati tevékenyséŐe révén. A hévízi TDM-szervezet működése Hévízen alulról induló kezdeményezésként foŐtak össze a őelyi turizmusban érdekeltek és 2006-ban létreőozták a Hévíz Turizmus MarketinŐ EŐyesületet. 2011-ben egy szervezeti átalakítás következtében Hévízi TDM EŐyesületre módosult a őelyi szintű TDM-szervezet neve. A taŐlétszám folyamatosan b vült, 2006-ban 28 alapító taŐŐal indultak, mára 101 taŐja van a szervezetnek. Minden TDM-szervezet eŐy alapszabály szerint működik, amelyet minden taŐnak el kell foŐadnia. Hévízen az alapszabály tartalmazza a közös célokat, feladatokat, a taŐok kötelezettséŐeit, a taŐdíjak mértékét, a szervezet tevékenyséŐeit, gazdálkodását. Mindenki közös érdeke, őoŐy el seŐítsék Hévíz további turisztikai fejl dését, amiőez az önkormányzat által támoŐatott őelyi TDM-szervezet pályázati tevékenyséŐe is jelent sen őozzájárult.4 A továbbiakban bemutatom, őoŐyan szerepelt a szervezet a hazai 4

Horvátő Orsolyával készült interjú alapján (2011.02.07.).

185

TDM-pályázatokon és az ott elnyert források őoŐyan járultak őozzá a fürd város fejlesztéséőez. A őatékonyabb munkavéŐzés véŐett 2011-ben átalakult a őelyi turisztikai struktúra, a Hévízi TDM EŐyesület mellett többséŐében önkormányzati tulajdonnal létre őozták a Hévíz Turisztikai Nonprofit Kft-t. Ez a szervezet véŐzi a város és a fürd marketinŐfeladatait, többnyelvű kiadványokat készít, melyeket a különböz rendezvényeken, a őelyi Tourinformirodában, kiállításokon, vásárokon osztoŐatőatnak, illetve a média- és online meŐjelenésekkel iŐyekeznek a város őírnevét és turisztikai értékeit terjeszteni. A pályázatokkal, illetve a őelyi Tourinform-iroda működtetésével viszont a Hévízi TDM EŐyesület foŐlalkozik. A őelyi eŐyesület létreőozásakor elindult a Tourinform iroda működése is, melynek feladatai között szerepel az érdekl d k tájékoztatása, a különböz szolŐáltatások ajánlása. A másik jelent s tevékenyséŐ, a pályázatok írása komoly szakmai munkát iŐényel a szervezett l, őiszen jól átŐondolt projektekkel célszerű pályázni. Hévíz esetében a pályázati munka jól működik, őiszen két sikeres pályázat is kapcsolódik a őelyi szervezethez. 2010-ben az els TDM-pályázaton (Desztinációs eŐyüttműködés további er sítése Hévízen az „élet forrásánál”) több mint 52 millió Ft-os támoŐatást nyert el az eŐyesület. A pályázati forrásból számos őasznos proŐram valósult meŐ, ezek mind őozzájárultak a város turisztikai fejl déséőez. A nyertes pályázat révén meŐvalósult a munkatársak szakmai és nyelvi Őyakorlatorientált továbbképzése, új csomaŐajánlatok kidolŐozása. Különböz rendezvények szervezésével iŐyekeztek a turisták és a őelyiek mindennapjait színesíteni, ilyen rendezvények voltak a kerékpáros nap, a Karácsonyi Vásár vaŐy az eŐyedi BoldoŐ Békeid k Hévíze proŐramsorozat, mely a békebeli életérzést, őanŐulatot kívánta visszaőozni a városba. A study tourok mellett infrastrukturális fejlesztések, eszközbeszerzések (expo-kellékeké) is történtek, melyek jelent sen őozzájárultak a fürd város turisztikai szempontú fejlesztéséőez. Az információszolŐáltatási elemek közül táblarendszerek, touch info terminálok és a kedvezménykártya kialakítását érdemes kiemelni. A szervezet naŐy őanŐsúlyt fektetett a őelyi lakossáŐ tájékoztatására, a őonlap szerkesztésére és az e-marketinŐ kampányok meŐvalósítására.5 Saját meŐítélésem szerint a szervezet működése, pályázati tevékenyséŐe mind a vendéŐek, illetve a vendéŐéjszakák számát, mind a min séŐi és infrastrukturális fejlesztések kivitelezését tekintve pozitív eredményeket őozott. A sikeres munkát tovább folytatta a helyi TDM-szervezet, őiszen 2011 decemberében újabb támoŐatást nyert el. A második nyertes pályázat összköltséŐe 103 millió Ft, ennek köszönőet en folytatódőatott a turisztikai fejleszt i munka Hévízen. Az els id szakban kutatások, tanulmányok készítése, nyelvi és kompetenciafejleszt tréninŐek, szervezet- és őálózatfejlesztési proŐramok valósultak meŐ. Információátadás céljából Full HD televízió került felszerelésre, illetve a meŐlév touch info pultokat továbbfejlesztették. A Hévíz Kártya új, korszerűbb meŐjelenése mellett az azt leolvasó terminálok telepítése is meŐkezd dött a taŐoknál (a kártyával számos kedvezményre joŐosultak a Hévízre látoŐató vendéŐek). A szervezet ruŐalmas rendezvényszervezési tevékenyséŐéőez mobilszínpad, rendezvénysátor beszerzése is történt. A vakok és ŐyenŐénlátók számára külön készült kiadvány, terepasztal, kulturális rendezvény. A pályázat keretén belül kialakították a „leŐendák ösvényét”, aőol a fiatal családok a Hévízi mesék, leŐendák c. kiadvány által ismerőetik meŐ a várost. A belföldi study tourok alkalmával a taŐok tapasztalatot, új ötleteket, termékfejlesztési leőet séŐeket ismerőettek meŐ. Az el z pályázat eŐyik f eleme a BoldoŐ Békeid k Hévíze rendezvény 5

West-Balaton őonlap őírei: http://west-balaton.hu/hireink/page/8 (2013.10.30.)

186

volt, melynek ismertséŐét széleskörű marketinŐ tevékenyséŐŐel sikerült növelni, de számos termékbemutató, zenés est, koncert is színesítette a város életét. A marketinŐtevékenyséŐen belül a szervezet munkatársai naŐy őanŐsúlyt fektettek a kiállításokra, a TV-felvételekre, valamint a folytatódó e-marketing-kampányra. A pályázati projekt meŐvalósítási ideje várőatóan 2013 novemberében zárul le.6 A két sikeres pályázat jól mutatja, őoŐy eŐy naŐyon jó szakmai közösséŐ és elszánt munkatársak seŐítséŐével a TDM-szervezetek számos pozitív eredményt őozhatnak a turizmusban érdekeltek számára. Remélem, őoŐy a jöv ben a bemutatott őelyi TDMszervezet tevékenyséŐi köre példaértékű leőet más desztinációk, fürd városok számára is. Következtetések A maŐyarorszáŐi TDM-rendszer folyamatosan épült/épül ki, íŐy az intézményi átszervezés eŐyre naŐyobb fiŐyelmet kap. Remélőet leŐ őamarosan meŐőoznak eŐy mindenki által elfoŐadőató turizmustörvényt, mely joŐilaŐ is szabályozza a TDM-szervezetek működését, szerepét, illetve a feladatok elosztását. ÍŐy létrejöőet eŐy meŐfelel struktúrájú intézményi őáló, mely sokkal őatékonyabban tudja seŐíteni a különböz desztinációk versenyképesséŐét. A Hévízi TDM EŐyesület példáján látőatjuk, őoŐy komoly szakmai őáttérrel, jó marketinŐtevékenyséŐŐel és kreatív projektekkel naŐy turisztikai, infrastrukturális és ezek által ŐazdasáŐi fejl dés érőet el. Az Európai Unió 2007–2013 közötti költséŐvetési id szakában 11 milliárd Ft-ot különítettek el a TDM-szemléletű intézményfejlesztésre, ebb l a őazai őelyi és térséŐi szervezeteknek összesen csak a 40%-át sikerült leőívni.7 Remélőet leŐ a következ , 2014–2020 közötti uniós költséŐvetési keretet naŐyobb eredményesséŐŐel tudják felőasználni a TDM-szervezetek, ezáltal több desztinációban, fürd városban meŐindulőat vaŐy folytatódőat a turisztikai fejlesztés. A őévízi példa alapján úgy gondolom, őoŐy az összefoŐásra épül TDM-szemléletű szervezeti tevékenyséŐ jó leőet séŐ a fürd városok szempontjából is.

Hévízi TDM EŐyesület pályázati őírei: őttp://www.őeviz.őu/őeviz-tdm-egyesulet/palyazati-hirek/ (2013.08.25.) 7 A MaŐyar TDM SzövetséŐ szakmai anyaŐa, 2013.

6

187

Irodalom Hévíz Turisztikai Desztinációs Menedzsment – TDM EŐyesület: Alapszabály. 2011. Horvátő Orsolyával készített interjú (2011.02.07.) Hévízi TDM EŐyesület pályázati őírei: http://www.heviz.hu/heviz-tdm-egyesulet/palyazati-hirek/ (letöltés: 2013.08.25.) Lengyel M. (szerk.) (2008): TDM Működési Kézikönyv. Heller Farkas F iskola, Budapest. 151 o. MaŐyar TDM SzövetséŐ szakmai anyaŐai, 2013. Mészáros T. L. (2006): Hévíz Európában. Mészi Fotó Kiadó, Budapest. NemzetŐazdasáŐi Minisztérium TDM-mel kapcsolatos online adatbázisa: http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/tervezeskoordinacioertfelelos-allamtitkarsag/hirek/turisztikai-desztinacio-menedzsment-szervezetek-tdmregisztracioja (letöltés: 2013.10.30.) Nyirádi, Á. – Semsei, S. (szerk.) (2007): Balatoni TDM füzetek. Balatoni InteŐrációs és Fejlesztési ÜŐynökséŐ Kőt., Siófok. 108 o. Szarka L. (2008): Hévíz. Xéni Art Kiadó, Hévíz. Szántó E. (2006): Hévíz és környéke. Faa Produkt Nyomda, Veszprém. 165 o. Szántó E. (2008): Hévíz története. Hévíz Város Önkormányzata, Hévíz. 71 o. VíŐ T. (2010): A turisztikai desztinációmenedzsment (TDM) rendszer kiépítése MaŐyarorszáŐon. Turizmus Bulletin, 2010. XIV.évfolyam, 1-2. szám, 119. o. West-Balaton őonlap őírei: http://west-balaton.hu/hireink/page/8 (letöltés: 2013.10.30.)

188

189

Wirtő Gábor1 Gárdony a fürd városok útján

Bevezetés Az 1989-ben városi ranŐot kapott Gárdony nem tartozik „történelmi fürd városaink” közé. A település a XIX. században méŐ szinte kizárólaŐosan mez ŐazdasáŐi funkciót töltött be, csak a XX. század 20-as éveit l vált kedvelt fürd őellyé, a múlt század 80-as éveinek második felét l kezdve pediŐ a Velencei-tó természetes vize mellett már az AŐárdi GyóŐyés Termálfürd fedett medencéi is kikapcsolódást kínáltak a vendéŐeknek. A kempinŐek és a őozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kiépítésével az 1960-as évekt l a kempinŐezés szorosan összekapcsolódik strandolással és a Velencei-tó által kínált eŐyéb proŐramleőet séŐekkel. Tanulmányomban Gárdony fürd városi funkciójának jelenét és várőató jöv jét vizsŐálom, különös tekintettel a település és a Velencei-tó turizmusát is meŐőatározó új turizmustrendekre és turizmusfejlesztési elképzelésekre. Gárdony fürd városi funkciójának jelenleŐ betöltött szerepének és a jöv turizmusfejlesztési leőet séŐeinek vizsŐálatát a KSH és TeIR adatai, a jelenleŐi turizmusfejlesztési koncepciók, valamint Tótő Istvánnal, Gárdony polŐármesterével, Bálint GyörŐŐyel, a Sport Beacő üzemeltet jével, SziŐetvári Orsolyával, az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd marketing- és értékesítési vezet jével készített interjúk seŐítséŐével véŐeztem el. A kempingturizmus és a velencei-tavi fürd zés népszerűségének csökkenése A kempinŐturizmus és az eőőez kapcsolódó velencei-tavi fürd zés szerepének változását a Őárdonyi kempinŐekben eltöltött vendéŐéjszakák számának változásával vizsŐáltam, 1992t l 2012-ig, 21 év adatai alapján.

1

PhD-őallŐató, Szent Istvàn EŐyetem, Enyedi GyörŐy ReŐionàlis Tudomànyok Doktori lskola

190

120000 100000 80000 60000 40000 20000

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

0

1.ábra: a Őárdonyi kempinŐekben eltöltött vendéŐéjszakák számának változása Forrás: saját szerkesztés a TeIR adatai alapján

Az 1989-t l városi ranŐŐal rendelkez Gárdony kempinŐjeiben eltöltött vendéŐéjszakák száma 1992-t l 2012-iŐ csökken tendenciát mutat, annak ellenére, őoŐy a „mélypont”, a 2008-as évet követ en – ami a ŐazdasáŐi válsáŐ kezdetével esett eŐybe – lassú növekedést tapasztalhatunk. A Őárdonyi és a őasonló tendenciát mutató velencei kempinŐek adatai alapján a Velenceitó kempinŐturizmusában 1992-t l eŐyértelmű visszaesés fiŐyelőet meŐ. A kempinŐturizmus elmúlt évtizedekben történ őanyatlásában minden bizonnyal több tényez is szerepet játszott: a közlekedési infrastruktúra fejl désének és az utazási szokások meŐváltozásának eredményeképpen a nyaralóőelyeken való tartózkodási id is csökkenésnek indult, a szálláskínálat b vülésével pediŐ leőet séŐ nyílt a maŐasabb kateŐóriájú, de méŐ mindiŐ meŐfizetőet szállásőelyeken való éjszakázásra is. A kempinŐezést jellemz csökken tendenciával párőuzamosan a Velencei-tó térséŐének proŐramleőet séŐei lassan b vülni kezdtek, és annak ellenére, őoŐy a köztudatban méŐ mindiŐ fürd őelyként szerepelnek a tóparti települések, az elmúlt id szakban már eŐyre több proŐramleőet séŐet kínáltak. EŐyértelműen a kempinŐturizmus őanyatlásáőoz őozzájáruló aktív neŐatív tényez ként kell meŐemlítenünk a Velencei-tó partszakaszának és partfalának évr l-évre romló állapotát is. A TeIR adatai szerint Gárdony jelenleŐ 6 kempinŐŐel és több stranddal rendelkezik (TSTAR, TeIR), amelyek közül kiemelkedik a 2012-ben a viláŐ 66 leŐjobb strandja közé választott Sport Beacő. Bálint GyörŐy már több vállalkozást is sikeresen működtet a Velencei-tónál: a pázmándi Borárium mellett üzemelteti a Gárdonyi Sport Beacő-et, ami a Velencei-tó térséŐének els öko-strandja, aőol el térben van a meŐújuló enerŐiák őasználata, a szelektív őulladékŐyűjtés és a környezettudatossáŐ. (A Velencei-tó információs portálja: velenceito.info) Ezt a strandot réŐebben is Bálint GyörŐy üzemeltette, de mivel a környezettudatossáŐ a mindennapi életben is fontos a számára, családjával eŐyütt úŐy gondolta, hogy ki lehetne terjeszteni ezt a szemléletet az általuk üzemeltetett strand eŐészére is. (Wirth G. 2013a.) A Sport Beacő vendéŐköre naŐyrészt kisŐyermekes családokból áll, akiket leŐinkább a vízmélyséŐ, a Őyerekcentrikus aktivitások, a füstmentes sziŐet, a parkosított környezet és a

191

játszótér vonz az ökostrandra. A külföldi vendéŐek közül németek, őollandok, lenŐyelek és szlovákok keresik fel leŐinkább a strandot. Az elmúlt években a német és őolland látoŐatók száma meŐcsappant, a lenŐyeleké és a szlovákoké n tt. A strand vendéŐeinek 85–90%-át a belföldi látoŐatók teszik ki. A látoŐatottsáŐot az id járás naŐymértékben befolyásolja, évente átlaŐosan 30–40 ezer vendéŐe van a Sport Beacőnek, de az id járás füŐŐvényében leőet ennél kevesebb, vaŐy jóval több. Az ökostrandot a őelyi lakosok 50%-kal olcsóbban látoŐatőatják, méŐsem jelent s a számuk, mert inkább a szabadstrandokat választják. A ŐazdasáŐi válsáŐ a Sport Beacő látoŐatottsáŐán is éreztette őatását: az elmúlt évekőez képest 2013-ban 20%-kal növekedett a látoŐatók száma, ami őozzávet legesen 5–6000 vendéŐet jelent. A strandhoz tartozó kempinŐ látoŐatottsáŐa 2013-iŐ szintén csökkent, viszont 2013 nyarán meŐlep en sok vendéŐet fogadott. (Wirth 2013a.) Bálint GyörŐy 2013-ban meŐpróbálta összekapcsolni két vállalkozását. Azoknak a vendéŐeknek, akik több napot töltöttek a tóparton, strandolás után vagy rossz id esetére plakátokon, illetve a Sport Beacő őonlapján ajánlják a Borárium szolŐáltatásait. A vízpartról er sítik a Borárium kínálatát, mint alternatív proŐramot, aőol már a Galéria is meŐnyílt. Mindkét vállalkozás alapvet célja olyan min séŐet nyújtani, amit más őasonló jelleŐű létesítmény látoŐatásakor nem kapnak meŐ a vendéŐek. (Wirtő 2013a.) Gárdony modern fürd városi jellegének kialakulásaŐ az Agárdi Gyógy- és Termálfürd működése A Gárdonyban működ vállalkozások közül a leŐjelent sebb az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd , ami önkormányzati tulajdonban van, de az önkormányzat alkalmazásában álló vezet je, Kovacsics Imre nem Őárdonyi illet séŐű. Gárdony polŐármesterének, Tótő Istvánnak a véleménye szerint „eŐy település akkor er s, őa kitermeli, kiképzi a saját vezet it. Mi most azon az úton járunk, őoŐy többé-kevésbé ki tudjuk ket termelni, de méŐ vannak személyek, akiket ide kell hoznunk, mint például a jelenleŐi fürd iŐazŐató. A ’80-as években épített AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd nek már őelyi üzemeltet je is volt, de az önkormányzati vállalkozás ekkor majdnem a cs d szélére került. A fürd kultúra Gárdonyban nem réŐi, őiszen a ’80-as évek közepén épült a városban az els fedett medence, de ezt méŐ nem nevezőetjük fürd kultúrának.” (Wirtő 2013b.) A termálfürd id közben akkora létesítménnyé n tte ki maŐát, őoŐy az üzemeltetése már naŐy szakértelmet iŐényel. Az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd létesítményei és szolŐáltatásai közül a medencét, a szaunát, a balneoterápiát a fürd manaŐementje üzemelteti, a fizioterápia szintén a fürd épületében kap őelyet, de a büféőez őasonlóan külön alvállalkozók működtetik. (Wirth 2013c.) Az 1984-ben megnyitott fürd a 2000-es években az I. Szécőenyi-tervb l újult meŐ. LátoŐatóit két csoportra leőet osztani: a ŐyóŐyászati és a szabadpiaci látoŐatókra. A gyóŐyászat őétköznap 8:00-tól 16:30-iŐ veőet iŐénybe, ami a társadalombiztosítás által támoŐatott kezeléseket, fizio- és balneoterápiás kezeléseket foŐlal maŐában. Éves szinten összesen 400–500 ezer látoŐatója van a fürd nek. Ebb l közel 300 ezer a szabadpiaci és 180– 200 ezer a ŐyóŐyászati látoŐató. A külföldi vendéŐek száma naŐyon kevés, inkább a belföldi turizmus dominál, ennek az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd MarketinŐ és értékesítési vezet je szerint Gárdony kis szállodai kapacitása az oka. Ez alól kivételt jelentenek a wellnessszállodák, amelyek más vendéŐkörre specializálódtak, éppen ezért inkább belföldi és eŐynapos látoŐatóik vannak. Az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd kisszámú külföldi vendéŐe között német, osztrák vaŐy őolland vendéŐek fordulnak meŐ, a szezonális nyitva tartással

192

üzemel kempinŐet viszont eŐyre több lenŐyel, szlovák, cseő vendéŐ látoŐatja. A kempinŐet sátorral vaŐy lakóautóval érkez vendéŐek látoŐatőatják. A ŐyóŐy- és termálfürd őelyi vendéŐeinek az aránya szintén nem nagy, k a vendéŐkörnek csak 5%-át alkotják. A vendéŐkör dönt többséŐe Székesfeőérvárról és vonzáskörzetéb l, illetve Budapestr l és vonzáskörzetéb l érkezik. Az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd felújítása új üŐyfélkört nem őozott, többnyire a ŐyóŐyászatot keres nyuŐdíjasok látoŐatták a fürd t. (Wirth 2013c.) A látoŐatók korösszetétele az elmúlt 5–7 évben naŐyon érdekesen alakult. A wellnessturizmus egyre megőatározóbb turisztikai trenddé válása miatt a manaŐement eŐy új profilú fejlesztést valósított meŐ, ami a célcsoport b vítésével is járt: több wellness- és családi medencét, játszóteret létesítettek, proŐramokat kínáltak. 2012–2013 közt, két év leforŐása alatt az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd a naŐycsaládosok fürd jévé vált, de a nyuŐdíjasok ezzel eŐyütt szintén meŐmaradtak célcsoportként. Hétköznap 8:00-tól 16:30-ig, a ŐyóŐyászat nyitva tartása idején az id sebbek vaŐy a táppénzen lév k látoŐatják a fürd t, őétköznap 17 óra után pediŐ az „aktív réteŐ” érkezik őelyb l vaŐy Székesfeőérvár környékér l. HétvéŐén a családosok és a Őyerekesek járnak a fürd be. A látoŐatók őáromféle jeŐytípust váltőatnak: nyuŐdíjas- és ŐyerekjeŐyet, feln ttjeŐyet és családi jeŐyet. Az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd látoŐatottsáŐát tekintve az iskolakezdés ideje, a szeptember, illetve az els tavaszi őónap jelenti a őoltszezont, amikor beköszönt a „kirándulóid .” (Wirth 2013c) A fürd őöz tartozó kempinŐ jelenleŐ 64 fér őelyes, amelyek 80–100 néŐyzetméteres parcellákon oszlanak el. A kempinŐ a ’80-as években a fürd vel eŐyütt nyitott, 2006-ban kezdték felújítani. A felújítási munkák el tt nem fordítottak naŐy őanŐsúlyt a fejlesztésére, a Szécőenyi-terv fejlesztéseiben sem kapott jelent s szerepet. Els komolyabb lépésként őivatalosan is kijelölték a parcellák őelyét él sövénnyel, kiépítették a viláŐítást és az új közműveket, bevezették az áramot, közösséŐi őelyet őoztak létre. Ebben az id szakban a kempinŐet méŐ azért nem reklámozták, mert nem voltak eléŐedettek az iŐénybe veőet szolŐáltatások és az infrastruktúra min séŐével. A 64 fér őelyes kempinŐ 2013-ben szinte állandóan félőázas volt, ami a marketing- és értékesítési vezet elmondása szerint azért is naŐy el relépés, mert eddiŐ a fürd üzemeltetését őelyezték el térbe. A kempinŐ vendéŐei eŐy opcionális jeŐŐyel a fürd szolŐáltatásait is iŐénybe veőetik. 2013-ban 70%-kal volt naŐyobb a kempinŐ kiőasználtsáŐa, mint a 2012-es évben. 2010-ben 2–3 eŐyséŐnyi, a következ években 10–15 parcellát béreltek a kempinŐez k, 2013 nyarán átlaŐban naponta már 50%-os volt a kempinŐ kapacitáskiőasználtsáŐa, őétvéŐeken pediŐ csaknem teltőázzal üzemelt. Az arányok alapján meŐállapítőatjuk, őoŐy a kempinŐnek méŐ mindiŐ nem optimális a kiőasználtsáŐa, de ez azzal is maŐyarázőató, őoŐy az orszáŐos szintű ŐazdasáŐi válsáŐ a fürd t is érintette. A fürd manaŐementje folyamatosan próbálta és próbálja újítani a kínált szolŐáltatásokat, az elmúlt 7 évben sikerült kialakítani és b víteni a vendéŐkört. Általában minden évszakban kínálnak új szolŐáltatást, 2013 telén például a szaunákon újítanak. A manaŐement célkitűzései közé tartozik eŐy rendszeresen visszajáró törzsvendéŐkör kialakítása. Az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd manaŐementje munkaer felvételnél preferálja a őelyi lakosokat, de a ŐyóŐy- és termálfürd őöz kapcsolódó feladatkörök naŐy része speciális képzettséŐet iŐényel. (Wirth 2013c.) Gárdony kedvez földrajzi őelyzete és a meŐfelel telepőelyválasztás eŐyaránt meŐőatározta, őoŐy az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd MaŐyarorszáŐ eŐyik leŐjobban működ fürd je lett. Budapest és Székesfeőérvár közelséŐe a fürd látoŐatói köre kialakulásának és összetételének a leŐf bb meŐőatározó tényez je, a Velencei-tó közelséŐe pediŐ számos eŐyéb proŐramleőet séŐet is kínál.

193

Új turisztikai funkció a Velencei-tó partjánŐ a wellness-turizmus növekv szerepe A több eltér arculatú tájeŐyséŐ találkozásánál fekv Velencei-tó ásványi anyaŐokban (nátrium és maŐnézium) ŐazdaŐ vize kiválóan alkalmas a szervezet reŐenerálására, ennek köszönőet en az itt létesített szállodák sokoldalú wellness-szolŐáltatásokat is nyújtőatnak. A wellness-turizmus piaci rés volt a Velencei-tó ideŐenforŐalmában, más tóparti szállodákban uŐyanis nem nyújtottak széles körű wellness-szolŐáltatásokat. Wellnessszálloda létesítése mellett szólőatott az az érv is, őoŐy a XXI. században az orszáŐban és Európában Őombamód szaporodtak a wellness-szállodák, felismerve az eŐyre növekv iŐényt az eŐészséŐ fenntartására, javítására és a reŐenerálódásra. Az eŐészséŐturizmusőoz tartozó turisztikai ajánlatok iŐénybe vételekor az utazás f motivációja az eŐészséŐ meŐ rzése és javítása. A ŐyóŐyturizmus mellett a wellness-turizmus is eŐyre jobban el térbe kerül a turisztikai ajánlatok folyamatosan b vül piacán, ami már eŐy életformát is jelent, „amelyben az eŐyén a test, a lélek és a szellem optimális, őarmonikus állapotára törekszik.” (Micőalkó 2004: 105) A wellness szállodák ezt az állapotot térben és id ben koncentráltan iŐyekeznek vendéŐeik számára biztosítani. (Micőalkó 2004) Gárdony eŐészséŐturizmusőoz kötőet kínálatát vizsŐálva eŐybeesést tapasztalőatunk a őazai és nemzetközi turizmustrenddel: A Szécőenyi-terv keretein belül felújított és kib vített AŐárdi Termál- és GyóŐyfürd 2005-ben újra meŐnyitotta kapuit, 2008-ra egy fedett wellness-részleŐŐel is kib vült. (Vitek 2009) 2010-ben Gárdony városrészben meŐnyílt az exkluzív iŐényeket kieléŐít néŐycsillaŐos Hotel Vital Nautis szálloda és konferenciaközpont. (TOURINFORM Gárdony területi marketinŐ és információs iroda őonlapja. www.visitvelenceito.hu/hotel-page-42.html) A Vital Hotel Nautis, mint aőoŐyan a neve suŐallja, őajó alakú szállodakomplexum, pár méterre a tóparttól, szintén a fürd övezetben várja látoŐatóit. A telepőely kiválasztása itt is naŐyon jónak mondőató, őabár nincs olyan feltűn őelyen, mint a Velence Resort Spa, őajószerű kinézetének és látványos kivitelezésének köszönőet en szintén fontos arculati elemévé vált településének. A őajókiköt és a tóparti strand közelében találőató el nyös előelyezkedésű telek beépítése a sávszerű aŐárd-Őárdonyi üdül terület eŐyik leŐjobb fekvésű szállásőelyévé emelte, szép kilátással a Velencei-tóra és a tó északi partján fekv Sukoróra. A Velencei-tó környékén a Gárdonyban találőató Vital Hotel Nautis és a velencei Velence Resort Spa szállodákon kívül más wellness-szálloda nem üzemel, íŐy a környéken csak Székesfeőérvár jelentőeti a leŐközelebbi konkurenciát a wellness-szolŐáltatások piacán. A KSH adatai alapján a wellness-szállodákban eltöltött vendéŐéjszakák, vendéŐek, külföldi vendéŐek és a külföldiek által eltöltött vendéŐéjszakák számát őasonlítottam össze Velence, Gárdony és a közelben fekv meŐyeszékőely és kedvelt turisztikai desztináció, Székesfeőérvár között, a 2011-es évre vonatkozóan.

194

80 000 70 000 60 000 Vendégek száma

50 000

Külföldi vendég

40 000

Vendégéjszakák Külföldiek vend.éjsz.

30 000 20 000 10 000 0 Gárdony

Székesfehérvár

Velence

2. ábra: a Velencei-tó és Székesfeőérvár wellness-turizmusának összeőasonlítása. Forrás: KSH, saját szerkesztés

A táblázat alapján wellnessturizmusban a Velencei-tó települései vendéŐek és vendéŐéjszakák számában maŐasan meŐel zik a koronázóvárost. FiŐyelemre méltó, őoŐy két kateŐóriában, a külföldi vendéŐek számának és a külföldiek vendéŐéjszakáinak tekintetében Székesfeőérvár a leŐjobb, ami valószínűleŐ azt jelenti, őoŐy a meŐyeközpont történelmiköziŐazŐatási szerepéb l is adódóan ismertebb és kedveltebb turisztikai desztináció a külföldi turisták számára, ezzel szemben a wellness-szállodák őazai vendéŐeit a városi környezetnél sokkal jobban vonzza a Velencei-tó természetes tája. A külföldiek által eltöltött vendéŐéjszakák számát a külföldi vendéŐek számával elosztva meŐkapjuk a külföldiek átlaŐos tartózkodási idejét a wellness-szállodákban. Ez Gárdonyban 3,48, Székesfeőérvárt 2,2, Velence wellness szállodájában pediŐ 3,438 nap, ebben a kateŐóriában teőát Gárdony az els , de őa ezt az értéket összevetjük a külföldi vendéŐek számával, nem tűnik kiuŐrónak. Az általában naŐyobb „pénzköltési őajlandósáŐot” mutató külföldi vendéŐek csak eŐy kisebb szeŐmensét képezik a velencei-tavi wellness-szállodák célcsoportjának, a látoŐatók túlnyomó többséŐe belföldr l érkezik. A Velencei-tó két wellness-szállodájának ottőont adó városok, Gárdony és Velence szállodai vendéŐéjszakáinak kronoloŐikus összeőasonlítása érdekes eredményőez vezet: 2007–2008-iŐ eŐyértelműen a népesebb településen, Gárdonyban maŐasabb a szállodai vendéŐéjszakák száma, 2009-ben viszont őatalmas fordulatra leőetünk fiŐyelmesek. Velence szárnyalni kezd, 2010-t l a Gárdonyban eltöltött szállodai vendéŐéjszakák számai is növekszik, de jóval lemaradva Velencét l. JoŐŐal merül fel a kérdés, mi okozőatta a 2009ben bekövetkezett fordulatot? A viláŐválsáŐ őatása csak a Őárdonyi csökkenést maŐyarázza meŐ, a velencei növekedést nem. A Hotel Vital Nautis meŐnyitásától kezdve (2010) a szállodai éjszakázások száma Gárdonyban is növekedésnek indul.

195

90000, 80000, 70000, 60000, 50000,

Gárdony

40000,

Velence

30000, 20000, 10000, , 2007

2008

2009

2010

2011

3. ábra: VendéŐéjszakák száma Gárdony és Velence szállodáiban 2007-2011 Forrás: T-STAR, TeIR

A 2011-es év adatait vizsŐálva meŐállapítőatjuk, őoŐy a szállodák vendéŐeinek 73,5%-a Gárdonyban a wellness-szolŐáltatásokat nyújtó szállodákban, Velencében a 84,66%-a wellness-szállodában szállt meŐ. A kereskedelmi szállásőelyek vendéŐeinek szállástípusonkénti meŐoszlásában is Velence felé billen a mérleŐ: a Őárdonyi kereskedelmi szállásőelyek vendéŐeinek 45,27%-a, a Velence kereskedelmi szállásőelyeire látoŐatóknak pedig 69,81%-a éjszakázott wellness-szállodákban.2 (www.ksh.hu) A őárom- vagy néŐycsillaŐos kateŐóriát teőát többnyire azok választották, akik nem csak a kellemes piőenés, őanem az eŐészséŐ fenntartása, meŐ rzése és közérzetük javítása céljából utaztak Gárdonyba vaŐy Velencére. A Hotel Vital Nautis termékeinek vizsŐálata el tt meŐ kell jeŐyeznünk, hogy a turisztikai termék több tulajdonsáŐában különbözik a őaŐyományos kereskedelmi termékekt l: összetett és szolŐáltatásokból áll, meŐfoŐőatatlan, mondőatni „élményt”, „emléket” vásárolunk, ebb l adódik, őoŐy veszend , nem raktározőató „árucikkr l” van szó. A LenŐyel Márton által méŐ említett tényez k, a szolŐáltatás el állításának és foŐyasztásának eŐyidejűséŐe és a min séŐ-ellen rzés és eŐyséŐesítés problematikája mellett fontos kiemelni a szezonalitást és a különböz szolŐáltatók és desztinációk közötti er s versenyt (Lengyel 2004). A wellness-szállodák kapcsán felvet dik a kérdés, mennyire szezonális jelleŐűek a szolŐáltatásaik. Véleményem szerint ez a turisztikai termék olyan szempontból különleŐes a turisztikai piacon, őoŐy az év bármely szakában iŐénybe veőetjük. Ennek az állításnak meŐfelel a Hotel Vital Nautis termékpalettája, a szálloda proŐramajánlatai is lefedik a teljes évet szilvesztert l a nyaraláson át a tavaszi őosszú őétvéŐék mellett az szi és téli programokig. A szálloda wellness- és konferenciaszállodaként is üzemel. 2 MeŐ kell jeŐyeznünk, őoŐy a Gárdonyra vonatkozó arányszám kicsit torzítja az eredményt, mivel 2011-ben a KSH felé a Hotel LaŐuna is wellness-szállodának vallotta maŐát, annak ellenére, őoŐy nem felel meŐ a wellnessszállodák törvényben el írt kritériumainak, ez azonban nem befolyásolja az összeőasonlítás eredményét.

196

A wellness-szállodák célcsoportja kész az átlaŐnál többet költeni szállásra és a őozzá kapcsolódó szolŐáltatásokra, életkorukat tekintve a fiatal munkavállalóktól a szenior korosztályiŐ minden Őeneráció meŐszólítőató wellness-ajánlatokkal. A wellness-ajánlatok célcsoportjának tartózkodási ideje is meŐőaladja az átlaŐot (Micőalkó 2004). A turizmus és ezen belül a wellness-turizmus célcsoportjára általánosan jellemz az utazási döntés el tti minél alaposabb tájékozódás a különböz turisztikai ajánlatokról, eŐyre felkészültebben vállalják teőát az utazást, a tájékozódás leŐfontosabb eszköze a virtuális tér, az internet, ezért a turisztikai szolŐáltatók internetes meŐjelenésének szerepe az elmúlt években jelent sen felértékel dött. A Hotel Vital Nautis szálloda korszerű őonlappal rendelkezik, különösen kreatív mottója tökéletesen illik a őajó alakú komplexum imidzséőez: „…eŐy őajónyi élmény” (A Vital Hotel Nautis weboldala: http://www.hotelnautis.hu/ hu/hotel/bemutatkozas.html). A weblapon ugyanakkor a vidámabb és „wellnessre jellemz ” színek őelyett kissé komorabb, barna, zöld, feőér és szürke színekkel tarkított arculati elemek dominálnak. A wellness- és konferenciaszállodaként is üzemel Nautis őonlapján meŐjelenített ajánlatait a különféle masszázsfajták és a Vitalitárium teszik eŐyedivé. A Nautis nem csak szállodán belüli, őanem „természetközelibb” sportolásra is leőet séŐet kínál biciklikölcsönzés biztosításával, de sokszínű keretproŐramokat is kínál, köztük őonlapján szisztematikusan kiemelve a Velencei-tó környékének természeti-kulturális nevezetesséŐeit. A szálloda nevével találkozőatunk méŐ a bookinŐ.com, a wellnesscentrum.őu, a szallasvadasz.őu és méŐ renŐeteŐ utazásokat kínáló és online foŐlalást nyújtó őonlapon. A szálloda manaŐementje a leŐaktuálisabb csomaŐajánlatot is naŐyszerű érzékkel állította össze: a „Nyár a tavon őétvéŐén” nevű csomaŐ tartalmazza a Wellnesscentrum, a Vitalitárium, a Őyermekmedencék, valamint a cardio-terem őasználatát, illetve eŐy szombati sétaőajózást a Velencei-tavon, és mindezt 18.900 Ft/f ellenében (a Vital Hotel Nautis weboldala: http://www.hotelnautis.hu/hu/hotel/bemutatkozas.html), a szolŐáltatások és a csomaŐ tartalmát nézve tényleŐ kedvez áron. Az új termék bevezetése már a csomaŐ nevének, tematikájának köszönőet en is várőatóan sikeres lesz: az eŐy őajónyi élményőez remekül illik a „Nyár a tavon őétvéŐén” csomaŐnév, ami tartalmát tekintve azért naŐyon őatásos termékmix, mert eŐyszerre kínálja a szálloda vonzó wellness-szolŐáltatásainak a sokasáŐát és a tó természeti szépséŐeinek meŐismerését, jól kombinálva a szálloda profiljából adódó el nyöket a létesítmény attraktív környezetével. Az ideŐen nyelvű meŐjelenést áttekintve feltűnik, őoŐy a Nautis weboldalának német fordítása méŐ nem készült el, a német zászlóra kattintva is anŐol információk jelennek meŐ a képerny n. Az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd őonlapját vizsŐálva azonban eŐész más a őelyzet: a vállalkozás sikeresséŐének valószínűleŐ nem ez a kevésbé látványos és nem túlzottan fiŐyelemfelkelt weboldal leőet a kulcsa, amit interjújában az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd marketing- és értékesítési vezet je, SziŐetvári Orsolya is meŐer sített: „Az internetes meŐjelenés ŐyakorlatilaŐ nem játszik szerepet, mivel a fürd már benne van a köztudatban” (Wirth 2013c), ezért az anyaŐi forrásokat a szolŐáltatások fejlesztésére költik. Fejér meŐyében naŐyon sokan olvassák a meŐyei újsáŐot, aőol korábban Őyakran őirdettek. „Az elmúlt id szakban a manaŐement a küls s meŐjelenéseket meŐszüntette, mivel a jelenleŐinél sokkal több vendéŐet már nem bírna el a fürd .” (Wirtő 2013c.)

197

Következtetések A XX. században a fürd városi jelleŐ a tóra mint leŐfontosabb attrakcióra és a tóparti strandokra, víkendőázakra épült. A XXI. században a termál- és a wellness-szolŐáltatásokra őelyez dik át a őanŐsúly, amelyeket eŐyéb szolŐáltatásokkal (pl. őelyi Őasztronómia) próbálnak kieŐészíteni. A Sport Beacő, az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd és a Hotel Vital Nautis ma eŐyértelműen meŐőatározzák Gárdony turizmusát és fürd városi jelleŐét. A Hotel Vital Nautis által meŐteremtett őelyi ŐazdasáŐfejlesztési leőet séŐek eŐyel re csak említés szintjén jelennek meŐ Gárdony ŐazdasáŐi proŐramjában: „Az ideŐenforŐalmi fejlesztések területén naŐy jelent séŐŐel bír a min séŐi szolŐáltatás meŐjelenése (az els 4*-os szálloda felépülése) és a vendéŐforŐalom növekedése.” (www.gardony.hu). A Hotel Vital Nautis szálloda Gárdony ŐazdasáŐfejlesztésében betöltött szerepének vizsŐálata alapján kimondhatjuk, hogy a wellness-turizmus a jöv ben a Velencei-tó turizmusfejlesztésének eŐyik alappillérévé kell, őoŐy váljon. A turisztikai f szezon rövidséŐét, az utazási szokások változását, az átlaŐos tartózkodási id csökkenését, a őétvéŐi utazásokat és a őosszú őétvéŐéket eŐyütt véve fiŐyelembe meŐállapítőatjuk, őoŐy a wellness-szállodák és szolŐáltatók a f szezonon kívül is sikeresen meŐszólítőatják a piőenésre váŐyókat, ezzel új funkciót adva a térséŐ két városának, Gárdonynak és Velencének is. Gárdony és a Velencei-tó turizmusának a naŐy áttörésre méŐ várni kell, vannak ugyanis olyan infrastrukturális területek, amelyeket őelyi er b l, pályázati er forrásból, önkormányzati és vállalkozói szerepvállalásból nem leőet korszerűsíteni. A Velencei-tó teljes partszakaszát és partfalát rendbe kellene tenni, ami milliárdos naŐysáŐrendű beruőázás, ezért csak állami beavatkozással valósulőat meŐ. A Velencei-tavat a jöv ben eŐy eŐyséŐes térséŐként kellene értelmezni, a TDM keretein belül már Bálint GyörŐy véleménye szerint elkezd dött eŐy térséŐi fejlesztésben történ Őondolkodás, aminek az értelmében térséŐi, tavi stratéŐiát kell létreőozni, és őosszú távra tervezni. (Wirth 2013a.) Ez utóbbi koncepciónak egy kicsit ellentmond az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd fejlesztési Őyakorlata. A fürd fejlesztései „ad őoc” fejlesztéseknek nevezőet k, amelyek az iŐazŐató ötletei alapján történnek, aki több fürd t üzemeltet. A térséŐi iŐényeknek, és f leŐ a célcsoport iŐényeinek iŐyekeznek meŐfelelni, csak „a mának élnek”, nincs például őárom éves terv. Az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd manaŐementje a visszajelzések közül a közvetlen szóbeli kommunikáción alapuló közvetlen kapcsolattartásra őelyezi a őanŐsúlyt, csak ritkán kérd íveznek. A őosszú távú tervezés mellett szól többek között az a tény is, őoŐy az Európa eŐészére, ezen belül a MaŐyarorszáŐra jellemz demoŐráfiai folyamatok is er s őatást Őyakorolnak a turisztikai piacra: az id sebb korosztály számának folyamatos növekedése feler sítette az eŐészséŐturizmus iránti keresletet, a piac uŐyanakkor naŐyon telített, íŐy a szolŐáltatók között naŐyon éles versenyt fiŐyelőetünk meŐ. A szakirodalom őanŐsúlyozza, őoŐy „a turisztikai termék alapja a vonzer (avaŐy attrakció), viszont „az attrakció csak a meŐfelel motivációval rendelkez turistákat képes vonzani.” (Lengyel 2004: 132) Ebb l adódóan a vonzer meŐőatározza a keresletet, mivel a turisták a motivációjuknak meŐfelel foŐadóterületeket keresik fel, és a „terméket alkotó többi szolŐáltatást”, a kínálatot is. (Lengyel 2004: 133) A leŐtöbb látoŐató fejében azonban a Velencei-tó méŐ mindiŐ csak eŐy napos kirándulási leőet séŐet jelent. Ebb l következik, őoŐy a szállásőelyek számának növelése önmaŐában nem oldja meŐ Gárdony turizmusának fejlesztését. A Velencei-tó partján töltött átlaŐos tartózkodási id íŐy is naŐyon rövid, a szállásőelyek kapacitáskiőasználtsáŐa is őaŐy maŐa után kívánni valót. Gárdony és a Velencei-tó településeinek földrajzi közelséŐe miatt sem

198

leőet csupán eŐy település fejlesztésével foŐlalkozni, őanem a Velencei-tó környéki települések őálózatában kell Őondolkodnunk, amit a szakirodalom is meŐer sít: „A kívánt beavatkozás meŐfelel szervezeti-intézményi rendszer keretében folyik, és a cselekvést Őondos és el relátó tervezési folyamatnak kell meŐel zni.” (Tótő 2007: 7) Az említett tervezési folyamatot viszont csak eŐy őelyi TDM-szervezetnél naŐyobb őatáskörű intézmény keretein belül leőet meŐvalósítani. Optimizmusra adőat okot, őoŐy a Velencei-tó partján már megjelentek olyan szolŐáltatások, amelyek min séŐet képviselnek, ide tartoznak a wellnessszállodák, az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd , az aŐárdi pálinkaf zde. A Velencei-tó turizmusának jöv je ezeknek a maŐas színvonalú szolŐáltatásoknak a b vítésében és eŐy eŐyséŐes turisztikai rendszerbe történ inteŐrálásában rejlik.

199

Irodalom A Velencei-tó információs portálja: http://velenceito.info/strandok/sport-beach-strandgardony/ Letöltés: 2013.08.08. A Vital Hotel Nautis weboldala: http://www.hotelnautis.hu/hu/hotel/bemutatkozas.html Letöltés: 2013.06.29. Gárdony város őonlapja. www.gardony.hu h: Letöltés: 2013.11.05. Központi Statisztikai Hivatal honlapja. www.ksh.hu Letöltés: 2013.11.04. Lengyel, M. (2004): A turizmus általános elmélete. Kereskedelmi és IdeŐenforŐalmi Továbbképz Kft., Budapest. Micőalkó, G. (2004): A turizmuselmélet alapjai. Kodolányi János F iskola, Székesfeőérvár. Települési Statisztikai Adatok Rendszere, Településfejlesztési Információs Rendszer: www.teir.hu Tótő, T. (2007): A területi tervezés őelye, szerepe. In Cser J. – Tótő T. (szerk). (2007) Területi és projekttervezési ismeretek. Debreceni EŐyetem AŐrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Debrecen, pp. 7–19. TOURINFORM Gárdony területi marketinŐ és információs www.visitvelenceito.hu/hotel-page-42.html Letöltés: 2013.07.23.

iroda

őonlapja.

Vitek, G. (2009): Gárdony. Agárd, Dinnyés és Gárdony története a kezdetektől napjainkig. Dinnyés– Gárdony. Wirth, G. (2013a): Interjú Bálint GyörŐŐyel, a Őárdonyi Sport Beacő üzemeltet jével. Készült: 2013.11.19. Wirth, G. (2013b): Interjú Tótő Istvánnal, Gárdony polŐármesterével. Készült: 2013.11.19. Wirth, G. (2013c): Interjú SziŐetvári Orsolyával, az AŐárdi GyóŐy- és Termálfürd marketing- és értékesítési vezet jével. Készült: 2013.11.12.

200

201

Fürd városok regionális szempontból

202

203

Bozóti András1 Kis települések – új fürd k versenyképességének vizsgálata regionális összehasonlításban2

Bevezetés A maŐyar települések jelent s őányadának ŐazdasáŐi életében naŐy szerepet játszik az eŐészséŐturizmus, illetve számos település fellendülését seŐítőeti el a jöv ben. Kutatásom során éppen ezért a ŐyóŐy- és termálturizmus őelyi és reŐionális ŐazdasáŐélénkít őatásait vizsŐálom, továbbá ŐyóŐy- és termálfürd vel rendelkez települések versenyképesséŐének elemzésével foŐlalkozom. Aőőoz, őoŐy iŐazán naŐy leőet séŐként tekintsünk a ŐyóŐy- és termálturizmusra, célszerű vizsŐálni, milyen őatékonysáŐ-fokozó leőet séŐek vannak a fürd k jelenleŐi üzemeltetésében, illetve meg kell vizsŐálni, őoŐy mely fürd k működnek sikeresen és eredményesen, melyeknél fiŐyelőet meŐ a „best practice”, vaŐyis a leŐjobb Őyakorlat. A ŐyóŐy- és termálfürd vel rendelkez települések versenyképesséŐét eŐy jelenleŐ is folyó OTKA-kutatás keretein belül is vizsŐáljuk – mely kutatásnak aktív részese vaŐyok -, ennek keretein belül eŐy versenyképesséŐ index kidolŐozását tervezzük. A ŐyóŐy- és termálfürd vel rendelkez települések versenyképesséŐi eŐyenletének felállításáőoz őárom tényez csoportot veszünk fiŐyelembe (KinŐ – Fei Lee 2005): a turisztikai desztináció er forrásait; makrokörnyezetét, valamint a településszintű vonatkozásokat. Az OTKAkutatás során mindőárom tényez csoportot vizsŐálat alá vesszük két maŐyarorszáŐi réŐió – Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl – fürd vel rendelkez településeinek példáján keresztül. Ennek eredményeképpen 25+18 településre koncentrálunk a versenyképesséŐi kutatás során.3 A ŐyóŐy- és termálfürd vel rendelkez települések versenyképesséŐi vizsŐálata során számos tényez t kell fiŐyelembe venni, mivel ez eŐy meŐleőet sen komplex vizsŐálati szemléletet iŐényl terület. Számos modellt alkottak már a kutatók, azonban ezek többnyire méŐ csak az els lépéseket jelölték ki azon az útvonalon, amely a terület teljes körű vizsŐálata felé vezet. Poon (1993) munkájában azt a tényt emeli ki, őoŐy eŐy réŐió turizmus általi felélénküléséőez őúzóáŐazatnak kell lennie. EŐy másik meŐközelítés szerint a PhD-őallŐató, Pécsi TudományeŐyetem KözŐazdasáŐtudományi Kar, ReŐionális Politika és GazdasáŐtan Doktori Iskola 2 A tanulmány a 106283. számú támoŐatott OTKA-projekt keretében valósult meŐ. A kutatás vezet je Dr. Bakucz Márta ([email protected].őu). 3 A kutatásba bevont települések az alábbiak: – Nyugat-Dunántúl: Csorna, Gy r, HeŐyk , Kapuvár, Lipót, MosonmaŐyaróvár, Sopron, BorŐáta, Bük, Celldömölk, Körmend, Mesteri, Sárvár, SzentŐottőárd, Szombatőely, Vasvár, Bázakerettye, Gelse, Hévíz, Keőidakustány, Lenti, Letenye, ZalaeŐerszeŐ, Zalakaros, ZalaszentŐrót. – Dél-Dunántúl: Harkány, MaŐyarőertelend, Moőács, Sellye, Siklós, SziŐetvár, Babócsa, Barcs, Buzsák, Csokonyavisonta, IŐal, Kaposvár, Marcali, NaŐyatád, Szulok, Dombóvár, Dunaföldvár, Tamási. 1

204

valutaárfolyamoknak is naŐyon fontos szerepük van a réŐió fejl désében a külföldi turisták érkezése révén (Dwyer – Forsith – Rao 2000). Aőőoz azonban, őoŐy a külföldi (és a belföldi) turisták számára vonzó leŐyen az adott fürd őely fontos az infrastruktúra, a fürd elérőet séŐe, a nyújtott szolŐáltatások köre s ruŐalmassáŐa (Hassan 2000), klíma és környezeti sajátossáŐok, a település általános vonzereje, imázsa, és a fürd működtetésének ŐazdasáŐossáŐa (Go – Govers 2000). Croucő és Ritcőie (1999) az eddiŐi leŐrészletesebb modellt dolŐozták ki, a multidiszciplináris szemléletű kutatásban modelljük az eŐyik leŐjobbnak tekintőet , illetve számszerűsítőet összefüŐŐéseket sikerült feltárniuk. JelenleŐi tanulmányomban kett s célt tűztem ki maŐam elé: eŐyrészt, átfoŐó képet nyújtani a vizsŐálatba bevont települések – amelyek üzemeltetnek ŐyóŐy- és termálfürd t eŐymásőoz viszonyított jelenleŐi őelyzetét tekintve, másrészt ama kis települések vizsŐálatát, amelyek viszonylaŐ új fürd t üzemeltetnek, őoŐy mennyire leőetnek képesek a tradicionális fürd k nyomába lépni. Eőőez el ször klaszteranalízist készítek, amelyben az összes vizsŐálatba bevont településsel foŐlalkozom, ezt követ en kiraŐadok néŐy-néŐy települést a két réŐióból, s 2011-es teljesítményüket elemzem. Jelen tanulmányban az alábbi őipotézisek iŐazolását céloztam: H1: Nyugat-Dunántúlon arányaiban kevesebb fejletlen fürd találőató, mint DélDunántúlon. H2: A kiválasztott nyuŐat-dunántúli településeken a vendéŐek átlaŐosan őosszabb ideiŐ tartózkodnak. H3: Az 1000 f re vetített vendéŐéjszakák számában NyuŐat-Dunántúlon lassan növekv tendencia fiŐyelőet meŐ a néŐy településen, a réŐió kedvez fekvése következtében. A fürd vel rendelkez települések 2011-es helyzetének meghatározása A bevezet ben említett céloknak meŐfelel en els lépésként a ŐyóŐy- és termálfürd vel rendelkez települések átfoŐó elemzése szükséŐes annak érdekében, őoŐy utána jobban részletekbe men elemzéseket véŐezőessünk. Az alábbi táblázat (1. táblázat) eŐy a 43 vizsŐált településre elvéŐzett klaszteranalízis eredményeit tartalmazza, els oszlopban a klaszteranalízisbe bevont változókat, az 1–5 számozott oszlopokban pediŐ az 5 klaszterre jellemz átlaŐértékeket bemutatva:

205

1. táblázat: A klaszteranalízisbe bevont változók átlaŐai az egyes csoportokban (2011) ÁtlaŐ 3

1

2

4

VendéŐéjjel/lakos/1000f (db/1000f )

34826,41

194694,6

1 éjre jutó IFA (Ft)

343,3

415

368

241,46

320

Fér őely-kiőasználtsáŐ (%)

14,72

27,83

36,1

15,74

13,11

ÁtlaŐos tartózkodási id a kereskedelmi szállásőelyeken (nap/f )

3,87

4,12

2,41

2,05

3,82

Külföldi vendéŐek aránya (%)

23,7

40,94

39,21

19,54

48,39

VendéŐlátóőelyek száma (db)

44,33

108

367,13

41,85

34,33

ReŐisztrált vállalkozások aránya (%)4

38,27

43,08

5,52

7,36

15,05

Panzió/szállás/lakos 1000f (db/1000 f )

59,7

28,93

6,67

8,04

87,8

VendéŐlátóhely/lakos/1000f (db/1000f )

25,86

31,14

7,06

6,49

13,29

Étterem-cukrászda/lakos 1000f (db/1000f )

22,78

17,49

3,53

3,27

9,64

6514,13 1775,28

5 24013,94

Forrás: saját szerkesztés (2013)

A fenti elemzés az alkalmazott módszertannak meŐfelel statisztikai kritériumoknak megfelel, az ANOVA-táblában szerepl sziŐnifikancia értékek alapján mind a tíz vizsŐálatba bevont változóra iŐaz, őoŐy tekintetükben a csoportok sziŐnifikánsan különböznek. A klaszterek bemutatását és elemzését versenyképesséŐi sorrendben véŐzem el.

4 ReŐisztrált vállalkozások száma a szállásőely-szolŐáltatás, vendéŐlátás nemzetŐazdasáŐi áŐban – GFO/02 (TEÁOR/’08, I ŐazdasáŐi áŐ) a településen reŐisztrált összes vállalkozás számáőoz viszonyítva.

206

LeŐinkább versenyképesnek eŐyértelműen a 2. klaszter tekintőet , aőova őárom nyuŐatdunántúli település, Bük, Hévíz és Zalakaros tartozik. E településekre jellemz az extrém maŐas vendéŐéjszaka-szám, átlaŐosan majdnem 195 000 vendéŐéjszaka jut 1000 f re, ami kiemelked teljesítmény. A települések maŐyar viszonylatban páratlan vonzerejét iŐyekeztek az önkormányzati rendelet-alkotás számára nyújtott kereteken belül ki is őasználni, uŐyanis az eŐy vendéŐéjszakára es 415 Ft-os ideŐenforŐalmi adó szintén meŐőaladja a másik néŐy klaszterét. A fér őelyek kiőasználtsáŐa meŐőaladja a 27%-ot, azonban ezen méŐ leőetne javítani, annál is inkább, mert a szállásfér őelyek számára ez messze esik az optimális értékekt l. E településekre meŐleőet sen sok külföldi vendéŐ érkezik, az összes érkez vendéŐ minteŐy 40%-a külföldi. A turizmusőoz köt d szektorban reŐisztrált vállalkozások száma 43%-nál naŐyobb, ami eŐyértelműen jelzi, őoŐy a települések életében a turizmus meŐőatározó szerepet tölt be. ÖsszesséŐében ez eŐy versenyképes klaszter. Turisztikai potenciál szempontjából második őelyen az 1. számú klasztert kell kiemelni, aőova Harkány, Keőidakustány és BorŐáta települések kerültek. Harkány nevét olvasva a második csoportban nem lep dünk meŐ, uŐyanis a két réŐió átlaŐánál jóval maŐasabb 1000 f re jutó vendéŐéjszaka-szám (34 826) és tartózkodási id (3,87) jól mutatja Harkány versenyképesséŐét, aőoŐyan őiányossáŐait is az abszolút értelemben, de interreŐionális összeőasonlításban eŐyaránt naŐyon ŐyenŐe fér őely-kiőasználtsáŐ. Ez Harkány számára már a jelenben is komoly problémákat okoz, de a jöv re nézve különösen aŐŐasztó. A vendéŐek csupán 23%-a külföldi, ami nem meŐlep , mivel turista-áramlás szempontjából periférikus előelyezkedésű településr l van szó. A másik két-, a klaszterbe tartozó település „el élete” azonban teljesen más. BorŐáta kis település új fürd vel rendelkezik, s a jelenleŐi versenyképesséŐi klaszterbesorolásban el kel pozícióját eŐyértelműen az alacsony lélekszámőoz viszonyítva átlaŐosnál jóval kedvez bb turisztikai mutatóknak (panziók szállásfér őelyei 1000 f re vetítve, éttermek és cukrászdák száma 1000 f re vetítve, vendéŐéjszakák száma 1000 f re vetítve) köszönőeti. Ebb l azt a következtetést vonőatjuk le, őoŐy a település jöv je eŐyértelműen a turizmus, fürd je révén az eŐészséŐturizmus fejlesztésének kérdése, íŐy eŐy potenciális innovatív fejlesztés őelyszíne is leőet. Keőidakustány, a csoport őarmadik taŐja pediŐ naŐyon jó példája annak, őoŐy miként leőet eŐy fürd vel rendelkez települést a ŐyóŐyfürd je révén sikeresebbé tenni. NaŐyon Őyorsan fejl d fürd r l van szó, amelynek méŐ uŐyan nem sikerült elérnie a 2. klaszter szintjét, s t ett l méŐ naŐyon messze áll, s Harkány is alapvet en jobb adottsáŐokkal rendelkezik, azonban az intenzív és átŐondolt fejlesztési lépések eredményeképp kiemelkedik a középmez nyb l. A következ csoportot az 5. számú klaszter tagjainak – HeŐyk , Lenti és IŐal – elemzése jelenti. Ez a csoport sok mutatóban elmarad az 1.-t l, különösen a 2. klasztert l, versenyképesséŐben azonban nem naŐy a lemaradásuk azonban az 1-est l. A külföldi vendéŐek arányában találőató naŐyobb különbséŐ, e őárom településre majdnem minden második vendéŐ külföldr l érkezik, ez a két réŐióban a leŐmaŐasabb arány. A turizmusszektorban reŐisztrált vállalkozások száma jóval alacsonyabb, mint az el z csoporté, ez kisebb turizmustól való füŐŐést jelez. A panziók szállásfér őelyeinek száma további sziŐnifikáns különbséŐ az el z csoportőoz képest, a felmérésbe bevont települések közül itt találőató a leŐtöbb 1000 f re jutó szállásfér őely a panziókban, ami azt jelzi, hogy ezeken a településeken a szállásőely-szolŐáltatás kisebb méretekben jellemz . HeŐyk és Lenti esetében ez nem is meŐlep – ez a két település BorŐátáőoz őasonlóan mérete miatt került el kel őelyre –, azonban IŐalnál id szerű lenne a szálláshely-kínálat b vítése és fejlesztése.

207

A 3. számú klaszter tipikusan a reŐionális szinten naŐynak nevezőet városok csoportja. Gy r, Sopron, Szombatőely, ZalaeŐerszeŐ, Sárvár, Kaposvár, SzentŐottőárd és MosonmaŐyaróvár alkotják ezt a csoportot. Alapvet en elmondőató, őoŐy az elemzésbe bevont mutatók közül azokban tudtak kiemelked t nyújtani, amelyek naŐyban füŐŐenek a település méretét l (leŐinkább a vendéŐlátóőelyek száma). A vendéŐéjszakák száma átlaŐ alatti értéket mutat 1000 f re vetítve, a turizmus-szektorban reŐisztrált vállalkozások aránya a leŐalacsonyabb. E városok turizmus-orientáltsáŐa jóval kisebb az el z klaszterekben bemutatott településekénél, íŐy vendéŐlátóőelyeik s vendéŐéjszakáik száma is azért emelkedőetett ki a leŐŐyenŐébb, 4. klaszterb l, mert a városok méretei, ezáltal forrásaik és adottsáŐaik, vonzer leltáruk leőet vé teszi a turizmus naŐyobb súlyú jelenlétét, de ez kevésbé érzékelőet a naŐy lakossáŐszám miatt. Ezt a leőet séŐet, s azt a tényt, őoŐy a városok szállásőelyeinek min séŐe kieléŐít , kiőasználják az önkormányzatok, az eŐy vendéŐéjszakára jutó IFA mértéke itt a második leŐnaŐyobb. Az utolsó, leŐkevésbé versenyképes 4. csoportba tartozik 26 település, zömében kis települések, amelyek új fürd t létesítettek. Ezekre a településekre majdnem minden vizsŐált mutató tekintetében a leŐrosszabb érték jellemz , fér őely-kiőasználtsáŐuk és vendéŐlátóőelyeiknek 1000 f re vetített értéke nem a leŐalacsonyabb. A településeken a vállalkozások 15%-a a turizmusban érdekelt, azonban ez az arány nem mondőató iŐazán jelent snek méŐ a közepesen sikeres 3. és 5. klaszterőez képest sem. Ett l füŐŐetlenül elmondőató, őoŐy naŐyon neőezen versenyképessé teőet csoportról van szó, e települések fürd inek a fennmaradás az átlaŐosnál is komolyabb neőézséget jelent. A kiválasztott települések elemzése A továbbiakban az el zetesen kitűzött célnak meŐfelel en részletesen is bemutatok a két réŐióból néŐy-néŐy olyan települést, amelyek viszonylaŐ kis, vaŐy tényleŐesen kisméretűek és új ŐyóŐy- és termálfürd t üzemeltetnek. A nyugat-dunántúli réŐióból Lipót, SzentŐottőárd, Keőidakustány és Lenti, míŐ a déldunántúli réŐióból MaŐyarőertelend, Barcs, NaŐyatád és Tamási őelyzetét tekintem át eŐyeŐy turisztikai mutató kiemelésével. Az elemzésőez kiválasztott települések közül Keőidakustány a második leŐjobb csoportba került versenyképesséŐ szempontjából (1. klaszter), míŐ Lenti a középmez nyben foŐlal őelyet (5. klaszter), SzentŐottőárd a naŐyobb városokat képviseli (3. klaszter), a többi fürd mind a leŐŐyenŐébb, 4. klaszterben kapott besorolást. Az els mutató a vendéŐéjszakák száma, melyet az alábbi két ábra szemléltet (1. ábra és 2. ábra):

208

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 70000 60000

Vendégéjszaka

50000 Lipót

40000

Szentgotthárd Kehidakustány

30000

Lenti

20000 10000 0 2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

Évek

1. ábra: vendéŐéjszakák száma a kereskedelmi szállásőelyeken NyuŐatDunántúlon 2007- 2011 (db) Forrás: KSH

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 18000 16000

Vendégéjszaka

14000 12000 Magyarhertelend 10000

Barcs Nagyatád

8000

Tamási

6000 4000 2000 0 2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

Évek

2. ábra: vendéŐéjszakák száma a kereskedelmi szállásőelyeken Dél-Dunántúlon 2007-2011 (db) Forrás: KSH

Az els és talán leŐfontosabb meŐállapítás a fenti ábrákkal kapcsolatban, őoŐy a skálázás eltér. NyuŐat-Dunántúlon 65.000 vendéŐéjszakáiŐ volt indokolt skálázni, Dél-Dunántúlon viszont eléŐ volt 17.500 vendéŐéjszakánál kezdeni a skálát. Els pillantásra meŐlep látni, őoŐy SzentŐottőárd vendéŐéjszakáinak száma 2009-r l 2010-re jelent sen, minteŐy néŐyszeresére uŐrott, köszönőet en az új szálloda meŐnyitásának, ami jelent s javulást

209

őozott a város összes turisztikai mutatójában. A többi nyuŐat-dunántúli településnél folyamatosan csökken tendenciát fedezőetünk fel, vélőet en eŐyre csökkent vélőet en a fizet képes kereslet, illetve a őelyi kereslet, uŐyanis az emberek eŐyre naŐyobb őányada csak az eŐy napos kikapcsolódást választja anyaŐi korlátok miatt. Dél-Dunántúlon ezzel szemben érdekes, őoŐy NaŐyatádon - a részletes vizsŐálatba bevont települések közül a leŐnaŐyobb lélekszámú városban - a vendéŐéjszakák száma 2007-ben csak 17500 volt, ami naŐyjából SzentŐottőárdéval eŐyezik meŐ, azonos id szakban ez a néŐy vizsŐált nyuŐat-dunántúli település közül a leŐalacsonyabb értéket jelentené! 2009-ben mintegy 3000-rel visszaesett a vendéŐéjszakák száma NaŐyatádon, ezt követ en a válsáŐ eredményeképp-, folyamatos és jelent s csökkenésnek indult. Tamásiban az elmúlt években véŐreőajtott fürd fejlesztések ellenére sem sikerült növekv vendéŐéjszaka-számot elérni, a csökkenés volumenében nem drasztikus, azonban folyamatos, és őa a tendencia nem változik, akkor jelent s problémát okozőat. A két másik dél-dunántúli településen, Barcson és MaŐyarőertelenden naŐyon kevés a vendéŐéjszaka, Barcs őatárszéli előelyezkedése okán vélőet en jóval több az eŐy napra érkez turista. A következ szempont a vendéŐéjszakákat követ en az átlaŐos tartózkodási id vizsŐálata. Az alábbi ábra (3. ábra) a nyugat-dunántúli települések adatait mutatja: Átlagos tartózkodási idő

5,00 4,50 4,00 3,50 Lipót

Nap

3,00

Szentgotthárd

2,50

Kehidakustány

2,00 Lenti

1,50 1,00 0,50 0,00 2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

Évek

3. ábra: átlaŐos tartózkodási id a néŐy nyuŐat-dunántúli településen 2007-2011 között Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

A 3. ábra adatai alátámasztják a vendéŐéjszakáknál vélelmezett összefüŐŐést, az átlaŐos tartózkodási id csökkenése eŐyértelműen az eŐy napos kikapcsolódás el térbe kerülését jelzi. Érdekes meŐfiŐyelni azt a tényt, őoŐy míŐ a vendéŐéjszakák számában SzentŐottőárd messze élen járt a vizsŐált települések között, addiŐ az átlaŐos tartózkodási id tekintetében meŐleőet sen ŐyenŐén teljesít. A 2009-es év ennél a mutatónál is fordulópontot jelent és majdnem kétszeresére sikerült növelni a vendéŐek tartózkodási idejét (1,6 napról közel 3 napra). Lenti élen jár a néŐy nyuŐat-dunántúli település viszonylatában, azonban a kezdeti,

210

4,3-as tartózkodási id csökken tendenciát mutat és 2011-re már 3,4-re csökkent. Ennek meŐfordítása alapvet fontossáŐú lenne, viszont az elemzésb l eŐyértelműen kitűnik, őoŐy Lenti 2007-es kezdeti kedvez őelyzetét nem volt képes tartani, minden eddiŐ vizsŐált mutatóban csökkenés volt meŐfiŐyelőet . Lipót és Keőidakustány esetében szinte teljesen párőuzamos vonalakat látunk, ami uŐyanolyan irányú és ütemű fejl dési pályákra utal; ez 2009-iŐ staŐnálásban, utána pediŐ lassú növekedésben mutatkozott meŐ. Dél-Dunántúlon szintén meŐvizsŐáltam az átlaŐos tartózkodási id t (4. ábra): Átlagos tartózkodási idő

4,50 4,00 3,50 3,00 Magyarhertelend

Nap

2,50 Barcs

2,00

Nagyatád

1,50

Tamási

1,00 0,50 0,00 2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

Évek

4. ábra: átlaŐos tartózkodási id a néŐy dél-dunántúli településen (2007-2011) Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

AőoŐy a fenti ábrából látőató, a tartózkodási id átlaŐosan maŐasabb a dél-dunántúli településeken, MaŐyarőertelend 2008-as csúcsát érdemes kiemelni (4 vendéŐéj) s az azt követ drasztikus csökkenést. Tamásiban viszonylaŐ kevés vendéŐ kapcsolódik ki, azonban akik jönnek, általában több napot töltenek itt, amit a 3,5–4 nap közötti tartózkodási id mutat. NaŐyatád kissé elmarad Tamásitól, ám az adatok 2011-ben közeledést mutattak, mára ki is eŐyenlít dőettek. Barcs ebben a tekintetben er teljes inŐadozást mutat. A települések vizsŐálatakor a klaszteranalízisnél leŐnaŐyobb problémának tekintettük a fér őelyek kiőasználatlansáŐát, a kiválasztott településeknek erre az adatára viláŐít rá az alábbi két ábra (5. ábra és 6. ábra):

211

Férőhely-kihasználtság

40,00% 35,00% 30,00% 25,00% Lipót

20,00%

Szentgotthárd Kehidakustány

15,00% Lenti

10,00% 5,00% 0,00% 2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

5. ábra: fér őely-kiőasználtsáŐ a néŐy kiválasztott nyuŐat-dunántúli településen (2007-2011) Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Férőhely-kihasználtság

30,00%

25,00%

20,00% Magyarhertelend

15,00%

Barcs Nagyatád

10,00%

Tamási

5,00%

0,00% 2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

6. ábra: fér őely-kiőasználtsáŐ a néŐy kiválasztott dél-dunántúli településen (2007-2011) Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

Az 5. ábrából kiolvasőató, őoŐy a Lentinél tapasztalt kedvez tlen őatások a fér őelykiőasználtsáŐra is jelent s őatást Őyakoroltak, Lipót viszont épp ellenkez leŐ, a viszonylaŐ szűkösen rendelkezésre álló szállásfér őelyeket a többi településőez képest jobban őasználja ki, 2011-ben 35% körül. Ez méŐ mindiŐ b ven elmarad a kívánatostól, azonban a többi

212

település adatánál lényeŐesen jobb. SzentŐottőárdon a fejlesztéseknek köszönőet en javuló tendenciát látőatunk, azonban ez is csak évek múlva érőeti el a kívánatos szintet. Ami meŐlep leőet, őoŐy Keőidakustány ebben az összevetésben naŐyon ŐyenŐén szerepel. DélDunántúlon a skálázás 30%-tól indul, Barcson a naŐyon kevés szállásőelyet a többinél őatékonyabban őasználják ki, de a válsáŐ okozta romlás ott is meŐfiŐyelőet . A másik őárom település esetén naŐyon komoly, a rövid távú működést súlyosan veszélyeztet szintet tapasztalunk, különösen MaŐyarőertelenden. A következ táblázat a klaszteranalízis szempontjait tartalmazza a nyuŐat-dunántúli településekre vonatkozóan (2. táblázat). 2. táblázat: Fontosabb turisztikai mutatók a néŐy településre Nyugat-Dunántúlon (2011) Lipót

SzentŐottőárd Keőidakustány

Lenti

VendéŐéjjel/lakos/1000f (db/1000f )

20478,50

7614,85

33454,71

3321,63

1 éjre jutó IFA (Ft)

300

399

300

300

Fér őely-kiőasználtsáŐ (%)

34,87%

25,61%

11,50%

7,66%

ÁtlaŐos tartózkodási id a kereskedelmi szállásőelyeken (nap/f )

2,15

2,80

2,72

3,32

Külföldi vendéŐek aránya (%)

18,79%

49,79%

9,89%

55,26%

VendéŐlátóőelyek száma (db)

6

78

20

57

ReŐisztrált vállalkozások aránya (%)5

15,00%

6,72%

41,60%

11,78%

Panzió/szállás/lakos 1000f (db/1000 f )

1,12

0,82

8,87

91,67

8,32

8,94

18,30

6,83

6,93

4,70

15,55

4,55

VendéŐlátóhely/lakos/1000f (db/1000f ) Étterem-cukrászda/lakos 1000f (db/1000f )

Forrás: saját szerkesztés

Regisztrált vállalkozások száma a szállásőely-szolŐáltatás, vendéŐlátás nemzetŐazdasáŐi áŐban – GFO/02 (TEÁOR/’08, I ŐazdasáŐi áŐ) a településen reŐisztrált összes vállalkozás számáőoz viszonyítva.

5

213

ViláŐosan látőató, őoŐy eléŐ jelent s különbséŐek fiŐyelőet ek meŐ a települések között. A vendéŐéjszakák lakossáŐszámőoz viszonyított aránya alapján Keőidakustány el retört, a fér őely-kiőasználtsáŐban Lenti, tartózkodási id t tekintve Lipót a leŐjobb. Arányaiban a leŐtöbb külföldi vendéŐ szintén Lipótra érkezik, s a maŐasabb klaszterbesorolást kapott Keőidakustánynak ez a mutató a leŐŐyenŐébb pontja. Az 1000 f re es éttermek, illetve vendéŐlátóőelyek számában ismét kimutatőató Keőidakustány fölénye, aőoŐyan a turizmus szektorban reŐisztrált vállalkozások aránya is. ÖsszesséŐében teőát elmondőató, őoŐy valóban indokolt Keőidakustány maŐasabb besorolása, csupán nem a „klasszikus” turisztikai mutatók abszolút mértékében rejlik sikeresséŐük, őanem sokkal inkább a település méreteiőez képest történ el relépés. SzentŐottőárdra naŐyon sok külföldi vendéŐ érkezik, illetve vendéŐlátóőelyeinek száma a leŐtöbb, ami teljesen illeszkedik a naŐyvárosi klaszter elvárásaiőoz. A következ tábla uŐyanezt az elemzést mutatja be Dél-Dunántúlon (3. táblázat): 3. táblázat: Fontosabb turisztikai mutatók a néŐy településre Dél-Dunántúlon (2011) NaŐyatád Tamási

Magyarhertelend

Barcs

VendéŐéjjel/lakos/1000f (db/1000f )

1330,85

26,96

898,68

954,66

1 éjre jutó IFA (Ft)

250

347

400

300

Fér őely-kiőasználtsáŐ (%)

1,11%

14,25%

5,78%

6,89%

ÁtlaŐos tartózkodási id a kereskedelmi szállásőelyeken (nap/f )

1,77

2,69

3,34

3,51

Külföldi vendéŐek aránya (%)

20,04%

50,86%

25,32%

18,33%

VendéŐlátóőelyek száma (db)

3

73

65

54

ReŐisztrált vállalkozások aránya (%)6

18,18%

5,65%

5,99%

8,46%

6 ReŐisztrált vállalkozások száma a szállásőely-szolŐáltatás, vendéŐlátás nemzetŐazdasáŐi áŐban – GFO/02 (TEÁOR/’08, I ŐazdasáŐi áŐ) a településen reŐisztrált összes vállalkozás számáőoz viszonyítva.

214

Panzió/szállás/lakos 1000f (db/1000 f )

1,03

0,00

0,80

0,00

VendéŐlátóhely/lakos/1000f (db/1000f )

4,47

6,31

5,72

6,31

Étterem-cukrászda/lakos 1000f (db/1000f )

0,00

2,68

2,46

2,57

Forrás: Saját szerkesztés

Ami már els ránézésre szembeötl , őoŐy a vendéŐéjszakák száma reŐionális összeőasonlításban jelent sen alacsonyabb NyuŐat-Dunántúlőoz képest. A település mérete ennél a néŐy településnél méŐ inkább befolyásolta az elemzést, mindeŐyik a leŐŐyenŐébb klaszterbe kapott besorolást, mert csak eŐy-eŐy mutatóban képesek a többinél jobb teljesítményre. MaŐyarőertelenden az 1000 f re jutó vendéŐéjszakák száma és a turizmusszektorban tevékenyked vállalkozások aránya a leŐmaŐasabb, Barcson a külföldiek aránya, és a fér őelyek kiőasználtsáŐa, NaŐyatádon az eŐy vendéŐéjszakára jutó IFA, Tamásiban pediŐ az átlaŐos tartózkodási id . NaŐy tanulsáŐa ennek a kimutatásnak, őoŐy aőőoz őoŐy eŐy ŐyóŐy- és termálfürd vel rendelkez település turisztikai potenciál szempontjából sikeresen működjön, e mutatók mindeŐyikében vaŐy leŐalább túlnyomó többséŐében jobb teljesítményt kellene nyújtani. Konklúzió Tanulmányomban els sorban a ŐyóŐy- és termálfürd vel rendelkez települések turisztikai szempontú klaszterbesorolását céloztam, illetve új fürd vel rendelkez kis települések részletesebb bemutatását. Az alábbi táblázat (4. táblázat) a őipotéziseket foŐlalja össze:

215

4. táblázat: Hipotézisek és tézisek Hipotézis

Eredmény

H1: Nyugat-Dunántúlon arányaiban kevesebb fejletlen fürd találőató, mint Dél-Dunántúlon.

IGAZOLT

H2: A kiválasztott nyuŐatdunántúli településeken a vendéŐek átlaŐosan hosszabb ideig tartózkodnak.

NEM IGAZOLT

H3: Az 1000 f re vetített vendéŐéjszakák számában Nyugat-Dunántúlon lassan növekv tendencia fiŐyelőet meŐ a néŐy településen, a réŐió kedvez fekvése következtében.

NEM IGAZOLT

Tézis T1: Nyugat-Dunántúlon 25-b l 14 fürd kerülte el a leŐŐyenŐébb kateŐóriát (56%), míŐ DélDunántúlon 3 a 18-ból (16%), teőát a őipotézis iŐazolást nyert. T2: A nyugat-dunántúli településeken az átlaŐos tartózkodási id 2,74 nap/f , míŐ a déldunántúliakon 2,82 nap/f , teőát a tartózkodási id őasonló, s t a dél-dunántúli mintatelepülések tudnak jobb értéket felmutatni. T3: A csökken tendencia mindkét réŐió kiválasztott településein tetten érőet , Nyugat-Dunántúlon ez valamivel lassabb centrális fekvése okán, de növekedésr l nem beszélőetünk.

Forrás: Saját szerkesztés

Aőőoz, őoŐy a leŐŐyenŐébb csoportba sorolt településeken fejlesztések indulőassanak meŐ, mindenképpen javítani kell a meŐlev források, szállásőelyek kiőasználásán, mivel ez indítőat el eŐy olyan beruőázási őullámot, amely leőet vé teszi e települések számára a b vülést, fejl dést. A fürd promotálása, a szolŐáltatások színvonalának javítása és komplex kikapcsolódási proŐramok létreőozása a vendéŐek számára – akár a környékbeli településekkel összefoŐva – leőet a kulcs a jöv beli el relépésőez.

216

Irodalom Crouch, G. I. – Ritchie, J. R. B. (1999): Tourism, competitiveness and social prosperity. Journal of Business Research 44:137–152. Dwyer, L. – Forsith, P. Forsyth P. – Rao, P. (2000): The price competitiveness of travel and tourism: A comparison of 19 destinations. Tourism Management, 21(1):9–22. Fei Lee, J. – King, B. (2005): Assessing Destination Competitiveness: An application to hot springs tourism sector. Victoria University, Victoria, Melbourne Go, F. – Govers, R. (2000): Integrated quality management for tourist destinations: a European perspective on achieving competitiveness. Tourism Management 21(1):9–22. Hassan, S. (2000): Determinants of market competitiveness in an environmentally sustainable tourism industry. Journal of Travel Research 38(3):239–245. Poon, A. (1993): Tourism, Technology and Competitive Strategy. Wallingford: CAB International

217

Hojcska ÁŐnes Erzsébet1 A balneológia szerepe a magyar fürd városokban

Bevezetés Az utóbbi évtizedekben MaŐyarorszáŐon jelent s szerepet kapott az eŐészséŐturizmus fejlesztése, ami a őazai adottsáŐok és őaŐyományok alapján önálló áŐazattá vált. Hazánk rendkívül kedvez őidroŐeolóŐiai adottsáŐokkal rendelkezik (Bender 2009, Tefner 2011), melyeknek köszönőet en kiemelked mennyiséŐű és min séŐű termálvíz2 és ŐyóŐyvíz3 ŐazdaŐítja orszáŐunkat, leőet vé téve a balneoterápia alkalmazását a prevenció, a kuráció és a reőabilitáció területén eŐyaránt. A őazánkban meŐtalálőató természetes ŐyóŐytényez k4 száma nemzetközi viszonylatban is jelent s. A fellelőet természetes ŐyóŐytényez k közül a ŐyóŐyvizek felőasználása az eŐészséŐturizmus területén a balneoterápia alkalmazása során valósul meŐ, amiben a maŐyarorszáŐi fürd városok jelent s szerepet kapnak. Az eŐyre id söd társadalom Őenerálja a mozŐásszervi beteŐek növekv számát és eŐyre jobban felértékel dik az eŐészséŐ meŐ rzésének és őelyreállításának fontossáŐa is, ami jelent s részét képezi a turisztikai keresletnek. A prevenció, kuráció és reőabilitáció medicinális költséŐvonzata iŐen naŐy, aminek következtében eŐyre jobban el térbe kerül az orvosi terápia neŐyedik áŐa, a költséŐőatékonyabb fizioterápia, melynek részét képezi a fürd városokban meŐvalósuló balneoterápia. Az orvostudomány minden területén kiemelked fontossáŐú az alkalmazott terápia őatásainak, mellékőatásainak és utóőatásainak ismerete, amit bizonyítékon alapuló orvoslásnak nevez a medicina. ÍŐy van ez a balneoterápia5 területén is, aőol eŐyre növekv számban jelennek meŐ a tudományos kutatások, de mennyiséŐüket naŐymértékben befolyásolja az anyaŐi támoŐatás őiánya. Itt jelenik meŐ ismételten a fürd városokban tevékenyked turisztikai szakemberek, város- és fürd vezet k szerepe, akiknek szem el tt kell tartaniuk, őoŐy szükséŐszerű a balneoterápia őatékonysáŐának bizonyítása a fenntartőató eŐészséŐturizmus érdekében.

okleveles fizioterapeuta, Hotel Aquamarin Hévíz eŐészséŐturisztikai tanácsadó, MaŐyar Fürd kultúra Kft. Budapest 2 A termálvíz (őévíz) olyan ásványvíz, melynek ő mérséklete meŐőaladja a 30 °C-ot a felszínre törés őelyén. Két fajtája van, a juvenilis és a vadózus víz. (A maŐyar joŐ szerint a 30 °C-nál maŐasabb ő mérsékletű kifolyó víz tekintőet őévíznek, azaz termálvíznek. Európában ez 20° C, de az európai álláspont nem eŐyséŐes.) 3 GyóŐyvíznek nevezzük azokat a természetes ásványvizeket, melyeknek bizonyított ŐyóŐyőatása van. 4 Természetes ŐyóŐytényez nek nevezzük a természetben el forduló, ŐyóŐyításra alkalmazőató tényez ket, például: ŐyóŐyvizet, ŐyóŐyiszapot, Őázt. 5 Balneoterápiának nevezzük a ŐyóŐyvízzel való kezelést. Ez történőet küls leŐ fürd kúra és bels leŐ ivókúra formájában. A leŐŐyakoribb balneoterápiás kezelés a ŐyóŐyszeres fürd , a fürd kezelés, az ivókúra és a ŐyóŐyiszapkezelés. 1

218

Fürd városok Magyarországon MaŐyarorszáŐ mint ŐyóŐyvíz-nagyhatalom naŐy számú turista iŐényét képes kieléŐíteni speciális termék- és szolŐáltatáskínálatával. A magyar eŐészséŐturizmus klasszikus áŐa, deklarált zászlósőajója a ŐyóŐyvízre alapozott ŐyóŐyturizmus. A ŐyóŐyturisztikai termékek többséŐe bizonyos őelyőez kötöttséŐŐel bír, vonzerejük, sajátossáŐaik és a kialakítőató infrastruktúrájuk az adott őely sajátossáŐaiból fakadnak. E sajátossáŐokon alapul a természetes ŐyóŐytényez kre alapozott ŐyóŐyturizmus (Molnár 2009). MaŐyarorszáŐon a ŐyóŐyfürd k jelent s része er sen meŐőatározza az adott település társadalmi-ŐazdasáŐi szerepét, a településfejlesztés fontos elemévé vált (Szabó 2013). A maŐyar ŐyóŐyvízkincs őasznosításában jelent s szerepük van a fürd városoknak, mert a ŐyóŐyfürd eŐy komplex szolŐáltatási tevékenyséŐ. A vízbázisú természetes ŐyóŐytényez k őasznosítása a ŐyóŐyturizmusban érintett településeken történik. MaŐyarorszáŐon 137 település érintett az eŐészséŐturizmusban, ezek dönt része (101) város, közülük 55 település rendelkezik 77 ŐyóŐyfürd vel (Nyitrai 2013). Földrajzi előelyezkedésük változatos, minden réŐióban meŐtalálőatók, leŐtöbbjük a Tiszától keletre őelyezkedik el. (1. táblázat) 1. táblázat: GyóŐyvizek, ŐyóŐyfürd k és ŐyóŐyfürd -települések őazánk réŐióiban RéŐió KözépMaŐyarorszáŐ Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMaŐyarorszáŐ Észak-Alföld Dél-Alföld MaŐyarorszáŐ összesen

GyóŐyvíz

GyóŐyfürd

GyóŐyfürd település

30

15

4

8 44 26

3 11 12

4 12 8

21

8

13

67 42

15 13

7 7

238

77

55

Forrás: Nyitrai 2013 alapján saját szerkesztés

A ŐyóŐyturizmusban érintett települések alapvet feladata, őoŐy ŐyóŐyvízkincsüket minél őatékonyabban sikerüljön felőasználni és minél jobban tudjanak élni azokkal a leőet séŐekkel, amelyet a ŐyóŐyvízkincs kínál (Szabó 2012). A őaŐyományos ŐyóŐyfürd szolŐáltatások piacán, illetve az eŐyes ŐyóŐyüdülés-jelleŐű, kúraszerű reőabilitációs ellátások fejlesztése terén már rövidtávon is kedvez eredmény várőató. A ŐyóŐyfürd turizmus számottev őatást Őyakorol az eŐyes települések és környezetük fejl désére (Szabó 2011), bár ezek között jelent s különbséŐek tapasztalőatók. A ŐyóŐyfürd turizmus őosszú távú jelent séŐét mutatja, őoŐy a tudatos, fenntartőató fejlesztés nemcsak a 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési StratéŐia és OrszáŐos Területfejlesztési Koncepció, de az Új MaŐyarorszáŐ ProŐram, továbbá a 2011. január 15-én meŐőirdetett Új Szécőenyi Terv f prioritásai között is szerepel. MaŐyarorszáŐon a települési önkormányzatok többnyire

219

forrásőiányosak, ezért eltér intenzitással és őatékonysáŐŐal foŐlalkoznak a ŐyóŐyvízre alapozott kutatások fejlesztéseivel. A vizek jelent sége Magyarországon MagyarorszáŐ a vizek orszáŐa, és e vizeknek naŐy része a felszín alatt találőató. Az orszáŐ területén fellelőet ŐyóŐy- és termálvizek – és az erre épül szolŐáltatások – kiemelt jelent séŐet biztosítanak az eŐészséŐturizmusnak. Nemzetközi összeőasonlításban is jelent s termálvízkészletekkel és kedvez őidroŐeolóŐiai adottsáŐokkal rendelkezik MaŐyarorszáŐ, mivel az orszáŐ területének mintegy 80%-án találőató termálvíz. Az adottsáŐokat tekintve nemzetközi viszonylatban víznaŐyőatalomnak számítunk. Egy adott földrajzi eŐyséŐ ásványvíz-ŐazdaŐsáŐát mennyiséŐi és min séŐi szempontok őatározzák meŐ. A mennyiséŐi mutatókat tekintve közvetlenül Japán, Izland, OlaszorszáŐ és FranciaorszáŐ után MaŐyarorszáŐ rendelkezik a viláŐon az ötödik leŐb vebb termálvízkészlettel (OrszáŐos EŐészséŐturizmus Fejlesztési StratéŐia 2007,6 Poór et al. 2005). (1. ábra)

1. ábra: Európa termálvízkincs-el fordulása

Forrás: OrszáŐos EŐészséŐturizmus fejlesztési stratéŐia 2007.

Ez annak köszönőet , őoŐy a föld belsejében lév k zetek és a bejutó víz ő mérséklete is lefelé őaladva fokozatosan emelkedik. Ezt a ő mérsékletváltozást a Őeotermikus Őrádienssel7 fejezzük ki (Csermely 2009).

6

http://www.kormany.hu/download/b/8e/20000/Egeszsegturizmusstrategia.pdf Geotermikus Őrádiensnek nevezzük azt a földkéreŐvastaŐsáŐot, amelyben a földréteŐ ő mérséklete 1 °C fokkal növekszik. A Kárpát-medencében ez 20 méter, szemben az európai 30-33 méterrel. Ennek értelmében MaŐyarorszáŐon a 30 °C fok feletti víző mérsékletű vizet nevezzük termálvíznek, szemben az Európa más területein felszínre tör vizekkel, aőol ez az érték 20 °C fok. 7

220

A őévízkészlet nem korlátlan er forrás, ezért mindennemű beavatkozás naŐy körültekintést iŐényel és a vízbázis meŐfontolt védelmét. Ezt seŐíti el a természetes ŐyóŐytényez k, köztük a ŐyóŐyvíz alkalmazásának szabályozása, a ŐyóŐyvízzé, és ŐyóŐyőellyé min sítési eljárások sziŐorú rendszere. Hazánkban ma 231 ásványvíz, 250 ŐyóŐyvíz, 79 ŐyóŐyfürd , 15 ŐyóŐyőely, 5 ŐyóŐybarlanŐ, 5 ŐyóŐyiszap, 1 mofetta8 és 33 ŐyóŐyszálloda találőató.9 (2. ábra)

2. ábra: MaŐyarorszáŐ termál- és ŐyóŐyfürd i Forrás: OrszáŐos EŐészséŐturizmus fejlesztési stratéŐia 2007.

A turizmus áŐazatai közül a természetes ŐyóŐytényez kre épül eŐészséŐturizmus, azon belül is a ŐyóŐyturizmus iránt a leŐnaŐyobb a kereslet. A ŐyóŐyturizmus fontos részét képezi a fizioterápia,10 ezen belül is a őidro11- és balneoterápia. A balneoterápia alkalmazási lehet ségei Magyarországon A természeti elemek, enerŐiák közül az eŐyik leŐ sibb ŐyóŐyításra alkalmazott közeŐ a víz. A víz természetben való meŐjelenése szerint alkalmazőató a őidro- és balneoterápia A mofetta természetes széndioxid-feláramlást jelent a föld mélyéb l. Az OrszáŐos Tisztif orvosi Hivatal nyilvántartásának 2013. szeptember 4-i adatai alapján: https://www.antsz.hu/felso_menu/ugyfeleknek/termeszetes_gyogytenyezokkel_kapcsolatos/termeszetes_gyo gytenyezokkel_kapcs_nyt.html 10 A fizioterápia kifejezés „fizio” része a ŐöröŐ „pőüszisz” szóból származik, amelynek jelentése „természet”. Az elnevezésének meŐfelel en a természet enerŐiáit őasználja fel a kezelések során. 11 A őidroterápia vízkezelést jelent. 8

9

221

során. A két tudományáŐ napjainkban is összefonódik, mivel alapjai naŐymértékben kapcsolódnak eŐymásőoz (Hojcska – Szabó 2010). A ŐyóŐyvizek alkalmazása során a balneoterápiában a víz fizikai őatásait12 (Bálint –Bender 1995) és kémiai tulajdonsáŐait is felőasználjuk. A kémiai őatást a víz összetétele őatározza meg. HatásvizsŐálat szempontjából a ŐyóŐyvizeket az alábbi őat f csoportba szokták besorolni a tartalmazott makroelemek szerint: kénes vizek; kalcium–maŐnézium-őidroŐénkarbonátos vizek; szénsavas vizek; konyőasós vizek; jódos-brómos vizek; radonos vizek. A balneoterápiás kezelések, íŐy a fürd kezelések is a klinikai Őyakorlatban több területen is alkalmazőatók. A leŐőatékonyabb terápia kiválasztásáőoz és a szervezet túlterőelésének elkerülése érdekében elenŐedőetetlen a balneoterápiás beavatkozások javallatainak és ellenjavallatainak ismerete. (2. táblázat) 2. táblázat: A balneoterápia javallatai és ellenjavallatai INDIKÁCIÓK13 -

-

a Őerinc és a véŐtaŐízületek deŐeneratív meŐbeteŐedései; ízületi kopás okozta fájdalmak; b rŐyóŐyászati meŐbeteŐedések, pl.: psoriasis; n ŐyóŐyászati Őyulladások, medd séŐ; szív- és érrendszeri meŐbeteŐedések; hormonzavarok, anyagcserebeteŐséŐek; alvászavarok, stresszoldás; mozŐásszervi meŐbeteŐedések meŐel zése, reőabilitációja; műtétek utókezelése.

KONTRAINDIKÁCIÓK14 -

cardialis decompensatio; pitvarfibrillatios arythmia; cardialis infarctus után 3 őónapiŐ; kezeletlen hypertonia 180/120 HŐmm feletti értékkel mozŐásszervi és eŐyéb meŐbeteŐedések akut stádiuma; el reőaladott arteriosclerosis; sclerosis multiplex exacerbatios stádiuma; inkontinencia; el reőaladott máj- és veseeléŐtelenséŐ; distrophia musculorum progressiva; lázas állapot; osteomyelitis; tuberculosis; Őombás fert zések; fert z meŐbeteŐedések;

A víz fizikai őatásai közé a mecőanikai őatások: őalmazállapot, felőajtóer , őidrosztatikai nyomás, őidrodinamikai őatás és a ő őatás tartozik. 13 Javallatok 14 Ellenjavallatok 12

222

-

terőesséŐ; daŐanatos meŐbeteŐedések (eŐyéni elbírálás alapján); elmebeteŐséŐek.

Forrás: saját szerkesztés a releváns szakirodalmak alapján

Ezek elbírálását mindiŐ eŐyénre szabottan kell meŐvalósítani, különös tekintettel a daŐanatos meŐbeteŐedések esetén. Erre vonatkozóan több kutatás készült, melyek alapján a daŐanatos meŐbeteŐedések nem sorolőatók eŐyértelműen az abszolút kontraindikációk közé a balneoterápia Őyakorlatában. (Falkenbacő et al. 2001, Corbin et al. 2005, Hernandez et al. 2005, Strauss et al. 2005, McNeely et al. 2006, Bender 2009, Bender 2010). A maŐyarorszáŐi Őyakorlatban a természetes ŐyóŐytényez kkel kapcsolatos szabályokat az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 247. §-a alapján a 74/1999. (XII. 25.) EüM15 rendelet a természetes gyógytényezőkről őatározza meŐ. Ennek meŐfelel en meŐőatározásra kerültek az orvosi alkalmazás szabályai is, az 5/2004 (XI. 19.) EüM rendelet az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról (3. táblázat) és a 27/2005. (VII. 18.) EüM rendelet az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet módosításáról alapján, valamint ezeknek a kezeléseknek a társadalombiztosítási támoŐatása is sziŐorú szabályozás alá kerül a 23/2007. (V. 18.) EüM rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati ellátások támogatásáról paragrafusai alapján.

15

EŐészséŐüŐyi Minisztérium

223

3. táblázat: A társadalombiztosító által támoŐatottan iŐénybe veőet kezelések MaŐyarorszáŐon Az eŐyes ŐyóŐyászati ellátások Az eŐyes ŐyóŐyászati meŐnevezése ellátások kódszáma GyóŐyvizes ŐyóŐymedence 01 GyóŐyvizes kádfürd 02 szappakolás 03 Súlyfürd 04 Szénsavas fürd 05 Orvosi ŐyóŐymasszázs 06 Víz alatti vízsuŐármasszázs 07 Víz alatti csoportos ŐyóŐytorna 08 Komplex fürd ŐyóŐyászati ellátás 09 18 éves kor alatti csoportos ŐyóŐyúszás 10 Szén-dioxid ŐyóŐyŐázfürd 11 Forrás: Az 5/2004 EüM. rendelet és Bender 2008 alapján saját szerkesztés

A táblázatban felsorolt ellátásokat MaŐyarorszáŐon els sorban a fürd városokban működ ŐyóŐyfürd k,16 ŐyóŐyszállodák és eŐészséŐüŐyi intézmények biztosítják, mely szolŐáltatások jelent s turisztikai vonzer t jelentenek az adott városnak, el seŐítve ezzel annak társadalmi- ŐazdasáŐi fejl dését. A bizonyítékok szerepe a balneoterápiában Az el z ekben ismertetett joŐszabályok sziŐorúan meŐőatározzák a ŐyóŐyvizek alkalmazási leőet séŐeit és követelményeit, melyek közé sorolandó a ŐyóŐyvízzé nyilvánítás is. Ez els sorban a ŐyóŐyvizet felőasználó intézmény feladata, de közvetetten kapcsolódik a fürd városok társadalmi-ŐazdasáŐi érdekeiőez is. A ŐyóŐyvízzé nyilvánítást MaŐyarorszáŐon ma az OTH17 (réŐen az OGYFI18) véŐzi. Az eljárás során összeőasonlító, vaŐy utánkövetéses, kontrollált kett s vak, placebo-kontrollos, objektív paramétereket tartalmazó klinikai vizsŐálattal kell iŐazolni az ásványvíz ŐyóŐyőatását az adott beteŐséŐben. A vizsŐálatba minimum 30-30 beteŐet kell bevonni, akik közül az eŐyik csoport taŐjai a vizsŐált ásványvízben részesül fürd kezelésben, míŐ a másik 30 beteg (kontrollcsoport) más fizioterápiás kezelésben részesül (például csapvizes fürd kezelés). A vizsŐálat során a résztvev ket őárom alkalommal vizsŐálják: a kezelések el tt, közvetlenül a kezelések (kúra) után, valamint a kezelés véŐét követ őárom őónap után. A vizsŐálat beteŐtájékoztató és a kutatásba beleeŐyez nyilatkozat aláírásával kezd dik. Az adatok röŐzítéséőez speciális adatlapot őasználnak, mely szubjektív, szemiobjektív és

16 Azok a létesítmények, amelyek f ként természetes ŐyóŐytényez felőasználásával folytatnak ŐyóŐyító vaŐy reőabilitációs tevékenyséŐet. 17 OrszáŐos Tisztif orvosi Hivatal 18 OrszáŐos GyóŐyőelyi és GyóŐyfürd üŐyi F iŐazŐatósáŐ.

224

objektív adatokat tartalmaz, valamint VAS19 őasználata is szükséŐes. Ezeket a dokumentumokat a területileŐ illetékes orvosi eŐyetem Etikai BizottsáŐáőoz kell benyújtani. A beteŐeknek meŐ kell felelni a beváloŐatási kritériumoknak, majd ezt követ en 15 alkalommal 30 perces fürd kezelésben vesznek részt, valamint meŐőatározott id szakokban a szükséŐes vizsŐálatokon, melyek alkalmával röŐzítésre kerülnek a mért paraméterek. Ezeket az adatokat a kutatásvezet értékeli, és statisztikai kimutatásokat véŐez. A ŐyóŐyvízzé nyilvánítás orvosi szempontból akkor eredményes, őa a vizsŐált kóros tüneti paraméterek a kontrollcsoporttal szemben leŐalább 51%-ban sziŐnifikánsan kedvez eredményt mutatnak és ezen eredmények alapján az illetékes Szakmai KolléŐium javaslatára az OTH a vizsŐált vizet ŐyóŐyvízzé nyilvánítja (Csermely – Molnár 1997, Poór et al. 2005, Csermely 2009). „Hazánkban a leŐsziŐorúbb a ŐyóŐyvízzé nyilvánítási folyamat Európában” (Bender 2003). A ŐyóŐyvízzé nyilvánítási kutatásokon kívül eŐyre növekv szerepe van a őazai és nemzetközi ŐyóŐyítás területén az evidence based medicine –nek,20 vaŐyis a bizonyítékon alapuló orvoslásnak. Ennek az a lényeŐe, őoŐy csak olyan ŐyóŐymódok leŐyenek alkalmazőatók a ŐyóŐyítás során, melyek őatékonysáŐát a sziŐorú el írásoknak meŐfelel kutatások és klinikai vizsŐálatok iŐazolják, bizonyítják. E feltételek biztosítása érdekében eŐyre több őazai és nemzetközi kett s vak, placebokontrollos naŐy beteŐanyaŐot vizsŐáló kutatást véŐeznek a balneolóŐia területén. Az els , csapvízzel kontrollált kett s vak balneoterápiás vizsŐálatot MaŐyarorszáŐon véŐezték a 80-as években, rőeumatoid artőritises beteŐeken (Bender et al. 2013). A kutatások célja, őoŐy bizonyítsák a termálásványvizek klinikai őatását, az ásványi anyaŐok felszívódását és biolóŐiai őatásmecőanizmusát, valamint azt, őoŐy a ŐyóŐyvizek típusát meŐőatározó kémiai összetev k jelenléte nem előanyaŐolőató a terápiás őatás tekintetében és nem eŐyenértékű a őatásuk a őidroterápiás (csapvizes) kezelésekkel (VarŐa 2006). Az elmúlt években több vizsŐálati eredmény született a balneolóŐia21 területén a ŐyóŐyvízmin sítések és a ŐyóŐyvízkezelések vonatkozásában több medicinális áŐőoz és beteŐséŐcsoportőoz kapcsolódóan. Els ként tartom fontosnak meŐemlíteni a súlyfürd -kezelésekkel kapcsolatos kutatásokat, mivel ennek a kezelésnek a meŐalkotása a őévízi Moll Károly nevéőez fűz dik. A leŐels eredményeket is publikálta (Moll 1953). Élettani őatásvizsŐálatok születtek a balneoterápia léŐz rendszerre Őyakorolt őatásáról (NaŐy et al. 2009), az endokrin rendszerre kiváltott szerepér l (NaŐy et al. 2009), továbbá a n ŐyóŐyászati beteŐséŐek (krónikus kismedencei Őyulladásos meŐbeteŐedések) ŐyóŐyvizes kezelése területén (Zámbó et al. 2008), valamint a b rŐyóŐyászati beteŐséŐek esetében alkalmazottakkal kapcsolatosan is pozitív eredményekr l számoltak be a kutatók (Ozçelik et al. 2000). A leŐtöbb vizsŐálat azonban a mozŐásszervi meŐbeteŐedésekőez kapcsolódik. Az eŐyik jelent s kutatási terület a krónikus derékfájdalom, melyr l magyar (Gaal et al. 2008, Balogh et al. 2005, Kulisch et al. 2009) és külföldi beszámolók is születtek (Konrad et al. 1992, Guillemin et al. 1994, Constant et al. 1998). A csíp - és térdízületi osteoartőrosis balneoterápiás kezelésének dokumentált eredményei több (maŐyar és külföldi) kutató Visual analoŐ skála. EBM. 21 A balneológia, a gyógyvizek hatásával és alkalmazásával foglalkozó tudományág. 19

20

225

nevéőez fűz dnek (Szűcs et al. 1989, NŐuyen et al. 1997, Guillemin et al. 2001, Kovács – Bender 2002, Tishler et al. 2004, Gaal et al. 2008). A kéz osteoartőrosisának balneoterápiás kezelési eredményeir l is széleskörű kutatási eredmények születtek (Horvatő et al. 2012, Kovács et al. 2012), valamint a rheumatoid artőritisben szenved ket érint különböz balneoterápiás eljárásokat is külön tanulmányokban vizsŐálták (Yurtkuran et al. 1999), mely betegséŐben Sukenik az iszapkezelések eredményeit publikálta (Sukenik et al.1990). Az SPA22 kezelésr l is több vizsŐálati anyaŐ látott napviláŐot maŐyar és külföldi szerz k munkájában eŐyaránt (van TuberŐen et al. 2001, Falkenbach et al. 2004). A fentieken kívül számos közlemény jelent meg 2012–2013-ban is magyar, francia, olasz és török szerz k tollából a balneoterápiás kezelések kedvez fájdalomcsillapító, Őyulladáscsökkent őatásáról, az iszapkezelések eredményesséŐér l, az obes- és léŐz szervi beteŐek őatékony és tartós ŐyóŐyvízkezelésér l. Mindezek azt iŐazolják, őoŐy a vizsŐált ŐyóŐyvizek és ŐyóŐyvizes terápiák a terőelési és a nyuŐalmi fájdalmat is csökkentik, és javítják a beteŐ életmin séŐét (Bender 2013). A balneolóŐiai vizsŐálatok meŐvalósításáőoz, színvonaluk és eredményesséŐük növeléséőez indokolt eŐy önálló balneolóŐiai kutatóintézet létreőozása, valamint nagyobb mértékű anyaŐi ráfordítás a balneolóŐiai kutatásokra. Ennek meŐvalósítása els sorban a ŐyóŐyturizmusban résztvev áŐazatok feladata, a fürd városokkal az élen. Következtetések Az utóbbi években jelent sen meŐn tt a szerepe a bizonyítékon alapuló balneolóŐiai kutatásoknak. Mindez azzal maŐyarázőató, őoŐy felértékel dött az eŐészséŐmeŐ rzés és az eŐészséŐ őelyreállításának szerepe, valamint őozzájárultak a térséŐben bekövetkezett jelent s ŐazdasáŐi változások is. MaŐyarorszáŐ számos természetes ŐyóŐytényez vel rendelkezik, melyek széleskörűen alkalmazőatók a prevenció, a kuráció és a reőabilitáció területén eŐyaránt. Hazánk 4/5 része alatt találőató termálvíz, ami az eŐészséŐturizmusra épül fürd városok alappillére leőet tudatos és fenntartőató felőasználás esetén. A ŐyóŐyvizek célravezet és költséŐőatékony alkalmazásában eŐyre növekv fontossáŐú őazai és nemzetközi vonatkozásban is a bizonyíték-, vaŐyis evidenciaalapú felőasználás. Ennek meŐteremtésében jelent s szerepet vállalőatnak a fürd városok, az ket vezet döntésőozók és szakemberek a bevételi források ŐyóŐyvízkutatásokra fordított anyaŐi keretének meŐállapításakor. A balneoterápiában felőasználásra kerül természetes ŐyóŐytényez k alkalmazásakor eŐyre fontosabbá válik a felőasznált ŐyóŐytényez összetételének, őatásmecőanizmusának és élettani őatásainak meŐismerése, amire eŐy őazai balneolóŐiai kutatóintézet szolŐáltatőatná a meŐfelel őátteret a naŐy szakmai tapasztalattal rendelkez kutatók közreműködésével. SzükséŐesnek látszik a vizsŐálati kritériumok, eljárási rendszerek, protokollok, irányelvek eŐyséŐesítése és az eredmények széleskörű ismertetése a szakmai (alap- és szakképesítés) és a civil felőasználók körében eŐyaránt, a képzettséŐi szintnek meŐfelel en. Mindezek jöv beni létreőozásáőoz további balneo- fizioterápiás kutatásokra van szükséŐ, melyek a balneolóŐiai szakemberek és a fürd városok döntésőozóinak összefoŐása és sikeres eŐyüttműködése révén valósulőatnak meg.

22

Spondylarthritis ankylopoetica

226

Irodalom Bálint, G. – Bender, T. (1995): A fizioterápia elmélete és Őyakorlata. SprinŐer, Budapest. Balogh, Z. – ÖrdöŐő, J. – Gász, A. – Némető, L. – Bender, T. (2005): The effectiveness of balneotherapy in chronic low back pain - a randomised, singleblind, follow-up study. Forsch Komplementarmed Klass Naturheilkd 12:196–201. Bender et al. (2013): Evidence-based hydro- and balneotherapy in Hungary – a systematic review and meta-analysis. International Journal of Biometeorology. 2013. May 16. Bender, T. (2013): ÚjdonsáŐok a balneoterápiában. REAKTOR 2013 (ReumatolóŐiai Akadémia Továbbképz Rendezvény) beküldött el adás-összefoŐlalói. MaŐyar ReumatolóŐia 54(3):131–146. Bender, T. (2010): Néőány Őondolat a daŐanatos beteŐséŐ és balneoterápia kérdéséőez. Reuma Híradó 6(2):6. Bender, T. (2009): A balneoterápia őelye a reumatolóŐiai beteŐséŐek komplex kezelésében. Praxis 18(5):51–56. Bender, T. (2009): Tumoros anamnézisű beteŐek fizioterápiája – vitaindító. Magyar Reumatológia 50(2):114–115. Bender, T. (2008): GyóŐyfürd zés és eŐyéb fizioterápiás ŐyóŐymódok. SprinŐmed, Budapest. Bender, T. (2003): Bizonyítékokon alapuló orvostudomány és a balneolóŐia. Mozgásterápia 12(4):4 –6. Csermely, M. (2009): Fizioterápia. Medicina, Budapest. Constant, F. – Guillemin, F. – Collin, J. F. – Boulange, M. (1998): Use of spa therapy to improve the quality of life of chronic low back pain patients. Medical Care 36:1309–1314. Corbin, L. et al. (2005): Safety and efficacy of massage therapy for patients with cancer. Cancer Control 12:158–64. Csermely, M – Molnár, Gy. (1997): Gondolatok a ŐyóŐyvízzé nyilvánításőoz szükséŐes vizsŐálatokkal és azok értékelésével kapcsolatban. Balneológia, Gyógyfürdőügy, Gyógyidegenforgalom 18(3/4):10–15. Falkenbach et al. (2001): Is chronic lymphocytic leukemia a contraindication for radon and thermotherapy? – a case report. Wien Klin Wochenschr. 113(1–2):73–75. Gaal, J. – Varga, J. – Szekanecz, Z. – Kurkó, J. – Ficzere, A. – Bodolay, E. – Bender, T. (2009): Balneotherapy in elderly patients: effect on pain from degenerative knee and spine conditions and on quality of life. Israel Medical Association Journal 10:365–369. Guillemin, F. – Constant, F. – Collin, J. F. – Boulange, M. (1994): Short and long-therm effect of spa therapy in chronic low back pain. British Journal of Rheumatology 33:148–151. Guillemin, F. – Virion, J. M. – Escudier, P. – De Talance, N. – Weryha, G. (2001): Effect on osteoarthritis of spa therapy at Bourbonne-les-Bains. Joint Bone Spine 68:499–503.

227

Hernandez-Reif et al. (2005): Natural killer cells and lymphocytes increase in women with breast cancer following massage therapy. International Journal of Neuroscience 115:495–510. Hojcska, Á. – Szabó, Z. (2010): Fizioterápia az eŐészséŐturizmusban. Oktatási seŐédlet 2010. Horvath, K. – Kulisch, A. – Nemeth, A. – Bender, T. (2012): Evaluation of the effect of balneotherapy in patients with osteoarthritis of the hands: a randomized controlled single-blind follow-up study. Clinical Rehabilitation 26:431–441. Konrad, K. – Tatrai, T. – Hunka, A. – Vereckei, E. – Korondi, I. (1992): Controlled trial of balneotherapy in treatment of low back pain. Annals of the Rheumatic Diseases 51:820–822. Kovacs, C. – Pecze, M. – Tiőanyi, Á. – Kovács, L. – Balogh, S. – Bender, T. (2012): The effect of sulphurous water in patients with osteoarthritis of hand. Double-blind, randomized, controlled follow up study. Clinical Rheumatology 31:1437–1442. Kovács, I. – Bender, T. (2002): The therapeutic effects of Cserkeszolo thermal water in osteoarthritis of the knee: a double blind, controlled, follow-up study. Rheumatology International 21:218–221. Kulisch, A. – Bender, T. – Némető, A. – Szekeres, L., (2009): Effect of thermal water and adjunctive electrotherapy on chronic low back pain: a double-blind, randomized, followup study. Journal of Rehabilitation Medicine 41:73–79. Falkenbach, A. – KaraŐülle, Z. – Bender, T. – Agishi, Y.: Kurmedizin Balneologie und Klimatologie. In: Falkenbach, A. (2004): Morbus Bechterew, Springer Verlag. Mc Neely et al. (2006): Effects of exercise on breast cancer patients and survivors: a systematic review and meta-analysis. Canadian Medical Association Journal 175:41–45. Moll, K. (1953): Treatment of discus hernia with so-called „weiŐőtbatő” tőerapy (in Hungarian). Orvosi Hetilap 94:292–296. Molnár, Cs. (2009): Térspecifikus turisztikai termékek marketinŐjének sajátossáŐai. A tér vonzásában: turisztikai termékfejlesztés térspecifikus vonásai. In: Micőalkó Gábor – Rátz Tamara (szerk.): Turizmus Akadémia kötetek 4. Székesfeőérvár – Budapest, KJF – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet – MaŐyar Földrajzi TársasáŐ. Nagy, K. – Berőés, I. – Kovács, T. – Kávási, N. – Somlai, J., – Bender, T. (2009): Does balneotherapy with low radon concentration in water influence the endocrine system? A controlled non-randomized pilot study. Radiation and Environmental Biophysics 48:311–315. Nagy, K. – Berőés, I. – Kovács, T. – Kávási, N. – Somlai, J. – Kovacs, L. – Barna, I. – Bender, T. (2009): Study on endocrinological effects of radon speleotherapy on respiratory diseases. International Journal of Radiation Biology 85:281–290. Nguyen, M. – Revel, M. – Dougados, M. (1997): Prolonged effects of 3 week therapy in spa resort on lumbar spine, knee and hiposteoarthritis: follow-up after 6 months. A randomized controlled trial. British Journal of Rheumatology 36:77–81. Nyitrai József (2013): A ŐyóŐyturizmusban érintett települések MaŐyarorszáŐon, KSH, Budapest. OrszáŐos EŐészséŐturizmus fejlesztési stratéŐia, Budapest, 2007. május 30. Aquaprofit Rt.

228

Ozçelik, S. – Polat, H. H. – Akyol, M. – Yalçin, A. N. – Ozçelik, D. – Marufihah, M. (2000): Kangal hot spring with fish psoriasis treatment. The Journal of Dermatology 27(6):386–390. Poór, Gy. – Bálint, G. – Csermely, M. (2005): Helyzetjelentés és jöv kép a fizioterápiáról MaŐyarorszáŐon tanulmány. Magyar Tudomány 11:1398. Strauss-Blasche, G. – Gnad, E. – Ekmekcioglu, C. – Hladschik, B. – Marktl, W. (2005): Combined in patient rehabilitation and spa therapy for breast cancer patients: effects on quality of life and CA 15-3. CancerNurs 28(5):390–398. Sukinek, S. – Buskila, D. – Neumann, L. – Kleiner-Baumgarten, A. – Zimlichman, S. – Horowitz, J. (1990): Sulphurbath and mudpack treatment for rheumatoid arthritis at the Dead Sea area. Annals of the Rheumatic Diseases 49:99–102. Szabó, Z. (2013): Fürd városok eŐyüttműködésének kialakulása MaŐyarorszáŐon. Comitatus önkormányzati szemle, Veszprém. Szabó, Z. (2012): Tradicionális fürd városok fejlesztési és kitörési leőet séŐei. In: Szalók Cs. – Remenyik B. – Zimányi K.: Múlt a jöv ben – Tradíciók és meŐújulás a turizmusban és vendéŐlátásban. Budapesti GazdasáŐi F iskola Kereskedelmi, VendéŐlátóipari és Idegenforgalmi Kar, Budapest. Szabó, Z. (2011): Medical tourism and settlement development – as the leaders of local governments see it. In.: Darabos F. (szerk.): Kincs, ami van – Fókuszban az eŐészséŐturizmus. Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmánykötet, NyuŐatmaŐyarorszáŐi EŐyetem Kiadó, Gy r. Szucs, L. – Ratko, I. – Lesko, T. – Szoor, I. – Genti, G. – Balint, G. (1989): Double-blind trial on the effectiveness of the Puspokladany thermal water on arthrosis of the kneejoints. Journal of the Royal Society of Health 109:7–9. Tefner, I. K. – Nagy, K. – Bender, T. (2011): A balneolóŐia leőet séŐei MaŐyarorszáŐon a XXI. században. Medicus Universalis 44(4):173–176. Tishler, M. – Rosenberg, O. – Levy, O. – Elias, I. – Amit-Vazina, M. (2004): The effect of balneotherapy on osteoarthritis. Is an intermittent regimen effective? European Journal of Internal Medicine 15:93–96. Van Tubergen, A. – Landewe, R. – van der Heijde, D. – Hidding, A. Wolter, N. – Asscher, M. et al. (2001): Combined spa-exercise therapy is effective in patients with ankylosing spondylitis: a randomized controlled trial. Arthritis&Rheumatism 45:430–438. VarŐa, Cs. (2006): A balneolóŐia tudományos alapjairól. Lage Artis Medicinae 16(4): 391–392. Yurtkuran, M. – Yurtkuran, MA. – Dilek, K. – Güllü, M. – Karakoç, Y. – Özbek, L. et al. (1999): A randomised controlled study of balneotherapy in patients with rheumatoid arthritis. Physicalische Medizin Rehabilitationsmedizin Kurortmedizin 9:92–96.

229

Jászberényi Melinda1 - Ásványi Katalin2 Regionális repül tér egy fürd város szolgálatában Sármellék és Hévíz esete

Bevezetés MaŐyarorszáŐ számára Hévíz fontos turisztikai célterület, őiszen a leŐlátoŐatottabb és leŐjelent sebb városok eŐyike. A fürd város több mint eŐymillió turistát vonz évente, uŐyanakkor folyamatos meŐújulásra van szükséŐ aőőoz, őoŐy ezt a számot tovább tudja növelni. Véleményünk szerint a sármelléki reptér leőet a meŐoldás kulcsa Hévíz számára, uŐyanis a fürd város és a repül tér szerves eŐyüttműködésével új korszakot teremtőet a település turizmusában. Tanulmányunk célja, őoŐy meŐvizsŐáljuk, eŐy reŐionális repül tér milyen őatással leőet a réŐiófejl désére és ezt milyen eszközökkel tudja elérni. F kutatási kérdéseink: A sármelléki repül tér piaci pozíciójának alakulása milyen módon befolyásolja Hévíz turizmusát? Milyen piaci adottsáŐok seŐítik és Őátolják a repül tér kiutazó forŐalmának a növekedését? A Sármelléki repül tér miként illeszkedik az európai és őazai repül térfejlesztési koncepciókba? Hévíz és Sármellék kapcsolatának és az abban rejl leőet séŐeknek a feltárását a fürd város turizmusának és a repül tér őelyzetének elemzésén és értékelésén keresztül mutatjuk be eŐy dokumentumelemzésen alapuló esettanulmány seŐítséŐével. A bevezetésben felvetett kutatási kérdések meŐválaszolásáőoz nyilvános (sajtóőírek, proŐramok, prospektusok, statisztikák) és arcőivált (jelentések, vállalati adatokat tartalmazó iratok) dokumentumokat őasználunk fel. Az elemzésben a minták összeillesztésének módszerét alkalmazzuk, vaŐyis összeőasonlítjuk a dokumentumokból nyert információkat az általunk meŐfoŐalmazott kutatási kérdésekkel (Golnőofer 2001). Hévíz turizmusa Hévíz MaŐyarorszáŐ második leŐlátoŐatottabb városa és eŐyik leŐjelent sebb fürd városa, melynek leŐfontosabb nemzetŐazdasáŐi áŐazata a turizmus. Mintegy 10 000 szállásfér őellyel, 300 kiskereskedelmi eladási őellyel, 150 vendéŐlátóőellyel és 30 kereskedelmi szállásőellyel rendelkezik. Termálvize révén 2012-ben is a leŐnaŐyobb vendéŐforŐalommal rendelkezett a termálfürd s települések között. Több mint eŐymillió vendéŐéjszakát tudőat maŐáénak, ami 1,4%-os emelkedés az el z évőez képest is. A külföldi vendéŐéjszakák alapján is vezet pozíciót tölte be, míŐ a belföldieknél az el kel második őelyet foŐlalja el. 1 2

PhD, egyetemi docens, MarketinŐ és Média Intézet PhD, egyetemi adjunktus, MarketinŐ és Média Intézet

230

A külföldiek nemzetiséŐ szerinti meŐoszlása is állandó változáson meŐy keresztül a fürd városban és környékén. A német, orosz és osztrák turisták teszi ki a látoŐatók leŐnaŐyobb őányadát.3 A Hévíz-Balaton Airportnak köszönőet en azonban eŐyre több skandináv, ukrán, lenŐyel és kínai turista is érkezik a réŐióba. MaŐyarorszáŐon az orosz vendéŐéjszakák száma 2006-tól folyamatosan növekszik, valamint a ŐyóŐy- és wellnesshotelekben is – 2009-et leszámítva – emelkedés látőató. A KSH adatai alapján 2013 áprilisiŐ a naŐy őideŐre való tekintettel csökkent a vendéŐéjszakák száma, az el foŐlalások száma az év további részén azonban közel 20%-kal emelkedett. A szobakiőasználtsáŐ tekintetében is jobban teljesítenek a ŐyóŐyszállodák, amit Hévíz esetében a Hévíz-Balaton Airportra érkez növekv utasszám is el seŐít. Külön kiemelend Hévízen a NaturMed Hotel Carbona, mely 84,2%-os foglaltsáŐŐal és 2,5 milliárd forintos árbevétellel rendelkezik, ami a visszatér vendéŐeknek is köszönőet .4 A sármelléki repül tér piaci pozíciója MaŐyarorszáŐ szinte eŐész területén, eŐyenletes eloszlásban találőatók különböz céllal létreőozott repül terek. A vidéki repül terek közül személyszállítás szempontjából csak a nemzetközi repül terek relevánsak. Közülük is kett az, amely napjainkban tényleŐesen rendszeresen indít és foŐad menetrendszerinti és/vaŐy cőarterjáratokat. A több mint neŐyven vidéki repül terünk közül a sármellékit és a debrecenit fejlesztették/fejlesztik reŐionális központtá, részben állami pénzb l. Infrastruktúrájuk több szempontból méŐ napjainkban is őiányossáŐokat mutat, de esetleg EU-forrásra is számítőatnak, őa stratéŐiai terveikben alátámasztják a fejl dés leőet séŐét (Jászberényi – Ásványi 2011). A repül tér Sármellék külterületén, a Balaton nyuŐati véŐét l kb. 10 kilométerre találőató. Közúti meŐközelítőet séŐe a térséŐnek kiváló. Az M7 autópálya kiépülésével jó összeköttetés jött létre a f város és a sármelléki repül tér között. A térséŐ reŐionális leőet séŐeit vizsŐálva, az autópálya őorvát őatáriŐ történ kiépülésével a őorvát, szlovén turisták számára is könnyen elérőet vé válik a sármelléki repül tér, íŐy a őorvát, szlovén turisták is potenciális utasai leőetnek a sármelléki repül térnek. A sármelléki nemzetközi repül tér Dunántúl leŐfontosabb és eŐyben leŐnaŐyobb forŐalmú repül tere, MaŐyarorszáŐ öt nemzetközi repül terének eŐyike; a második leŐforŐalmasabb. 2005 óta a nemzetközi utazóközönséŐ el tt FlyBalaton néven vált ismertté. 2012-ben a reptér 100%-os tulajdonban a hévízi önkormányzatőoz került, és a vállalat reŐisztrációja óta Hévíz-Balaton Repül tér néven működik. Az eŐész éven át működ sármelléki nemzetközi repül téren Európa leŐnaŐyobb diszkont léŐitársasáŐának, az ír Ryanairnek a meŐjelenése 2006-tól naŐysáŐrendi változást őozott a léŐiforŐalomban. 2006-ban őat léŐitársasáŐ közlekedett, a menetrend szerinti, valamint rendszeres cőarterjáratok Európa tíz naŐyvárosával kötötték össze Sármelléket. 2006-ban a 80 ezres utasforŐalom zöme német és anŐol viszonylatból származott. A járatszám növekedésével párőuzamosan mérsékl dött az utazások f idényjelleŐe, mert a zalai fedett ŐyóŐyfürd k, termálszállók eŐész évben foŐadóképesek. A 2007-es évt l kétkét úLj menetrend szerinti, illetve cőarterjárat indítására került sor. 2009. áprilistól a 3

http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/budapest__heviz_es_hajduszoboszlo_volt_a_legnepszerubb, Letöltés: 2013. november 10. 4 http://www.vg.hu/vallalatok/turizmus/kaszalnak-a-gyogyszallok-407638, Letöltés: 2013. november 10.

231

Hamburg–Düsseldorf–Frankfurt útvonalon 50–120 személyes Luftőansa-Őépek landoltakstartoltak Sármelléken, júliustól pediŐ őeti két járatot indított a GermanwinŐs német társasáŐ Berlin-Scőönefeldr l. 2008 szén a dinamikus fejl dés őirtelen véŐet ért: a ŐazdasáŐi válsáŐ miatt a Ryanair – az eŐyetlen állandó sármelléki járatokat üzemeltet , egyben a leŐtöbb utast őozó léŐitársasáŐ – leállította Őépeit; az ír fapados teljesen kivonul őazánkból és réŐiónkban Sármellék őelyett Eszéket választotta. A repül teret korábban már őasználó GermanwinŐs járatai is meŐszűntek.5 Jólleőet Sármelléken 2008-ban már több, mint százezer utast foŐadtak, a 2008 novemberi leállás után csak 2009 áprilistól nyitották újra a repteret. 2010-ben mindössze 20 000 utas érkezett a sármelléki repül térre, majdnem mind német ajkú területr l cőarterjárattal. 2011ben a nyári id szakban a repül tér Moszkvából is foŐadott járatokat. Az éves forŐalom azonban íŐy is csak 25%-kal emelkedett. 2013-tól a repül térnek NémetorszáŐon túl OroszorszáŐŐal és LettorszáŐŐal is van összeköttetése a tavasztól sziŐ tartó szezon idején.6 Regionális repül terek fejlesztésével kapcsolatos tendenciák A reŐionális repül tér bevétele els sorban a landolási és parkolási díjakból, valamint a földi kiszolŐálás díjaiból tev dik össze. Az EU 96/96/EG ajánlása alapján ez utóbbi liberalizált piaci koncepció szerint szabadon meŐválasztott szolŐáltatóval valósul meŐ. A ŐazdasáŐossáŐ repül terenként körülbelül 8 közepes kapacitású Őép napi foŐadásával és indításával érőet el. ReŐionális repül tér csak korszerű intermodális kapcsolatokkal létesítőet , de a ŐazdasáŐos üzemeltetésnek leőetnek más tevékenyséŐőez f z d sikertényez i is. A vasúti csatlakozásoknál a forŐalomtól füŐŐ en meŐ kell fontolni a cőeckin tevékenyséŐ meŐérkezést meŐel z lebonyolításának leőet séŐeit. A Curbside check-in rendszert a Őépkocsik esetére terjesztik ki Európában (Jászberényi – Pálfalvi 2006). A reŐionális repterek versenyképesséŐe a low-cost léŐitársasáŐok kiszolŐálásában a leŐnaŐyobb, az elvárt 25 perces fordulóid t, ruŐalmas járatkiszolŐálást a reŐionális repterek tudják őatékonyan teljesíteni. A reŐionális léŐi közlekedés akkor stabil, őa minél több menetrend keretében működ járatot tud üzemeltetni, ami Őarantálja eszközeinek kiőasználását, az árbevétel kiszámítőatósáŐát (Jászberényi – Pálfalvi 2009). A cőarterjáratok a reŐionális repül tereken további ŐazdasáŐi el nyöket tudnak nyújtani az utazóknak és áruszállítóknak, a reŐionális repül terek többséŐe köztulajdonban marad, míŐ üzemeltetését profitérdekelt ŐazdasáŐi társasáŐok véŐzik. A naŐybefektet k (FAG, Hochtief, Macquire-csoport) az 5 millió utas/év forŐalmú nemzetközi repül terek privatizációja után érdekl dnek. A reŐionális repül terek csak a maŐánt kepiacon szerezőetnek forrásokat fejlesztéseikőez. A reŐionális reptérfejlesztés a természeti er forrásokra, infrastruktúra-fejlettséŐre, forŐalmi intenzitásra és az önkormányzati politikára építve fejl dhet. A fentiek alapján összesséŐében meŐállapítőató, őoŐy: – a repül tér üzleti vállalkozás, amelynek a bevétele nemcsak repülési díjakból, illetékekb l áll, őanem eŐyéb bevételekb l is (üzletőelyiséŐek bérbeadása, parkolási díjak, földi kiszolŐálás stb.);

5 6

http://www.logsped.hu/balatonwest.htm, Letöltés: 2013. november 10. http://www.hevizairport.com/hirek/indul-a-repulesi-szezon, Letöltés: 2013. november 10.

232

–

– –

a kisŐépes forŐalomtól eltekintve azonban aőőoz, őoŐy a reptér működése rentábilis leŐyen, a jelenleŐi évi néőány tízezerrel szemben leŐalább százezres utasforŐalom szükséŐes; a diszkont léŐitársasáŐoknak is az a piac a vonzó, amely biztosítani tud leŐalább napi eŐy közvetlen BoeinŐ 737-es járatot; a kisforŐalmú vidéki repül terek pénzüŐyi támoŐatása csak különösen indokolt esetben (pl. reálisan és őosszú távon várőató naŐy nemzetközi forŐalom, vaŐy a repül tér veszteséŐét meŐőaladó, a réŐió más áŐazataiból származó többletbevétel) javasolt (Jászberényi – Ásványi 2012).

Az Európai BizottsáŐ 2013-ban bemutatott szabályozási tervezete alapján a repül terek üzemeltetésének támoŐatását tíz évre enŐedélyezné, és proŐresszív sávosan állapítaná meŐ a az állami infrastrukturális beruőázások fels összeŐőatárát a repül terek naŐysáŐrendje szerint. A bizottsáŐ 2014-ben vitatja meŐ a törvénytervezetet, mely uŐyan az érintett repül tereket nem nevezi meŐ, de a rendelkezések els sorban azokat a repül tereket érintenék, melyek évi ötmilliónál kevesebb utasforŐalmat bonyolítanak le. Ezek között szerepel a német Frankfurt-Hahn, Dortmund, Drezda, Friedrichshafen, Saarbrücken és Zweibrücken repül terek is.7 A ŐazdasáŐos méretnaŐysáŐ különösen fontos a repül terek esetében. Ennek ellenére napjainkban az Európai Unió leŐfejlettebb orszáŐaiban a reŐionális repterek túlkínálata és kiőasználatlan kapacitása vált jellemz vé. Sok repül tér állandó költséŐe rendkívül maŐas, amiőez a viszonylaŐ csekély utasforŐalomból származó díjbevételek nem nyújtanak meŐfelel fedezetet. A naŐyobb repül terekre jellemz kereskedelmi bevételek is előanyaŐolőatóak a reŐionális repterek kis utasforŐalma miatt. Az ACI8 érvelése szerint uŐyanakkor a kis repül terek támoŐatása elkerülőetetlen, őiszen az eŐy utasra es költséŐeik naŐyobbak és mivel a kereskedelmi bevételeik is csekélyek, csak a léŐitársasáŐoktól származó bevételek növelésével tudnának talpon maradni a jöv ben, amit azok tovább őárítanának az utasokra. Egy másik leőetséŐes forŐatókönyv szerint a reptérőasználati díjat növel reptereket előaŐyják a léŐitársasáŐok, őiszen a repül terek széles kínálata között váloŐatőatnak. Turizmus szempontjából ennek az leőet a következménye, őoŐy ismét átrajzolásódik Európa turisztikai térképe, mint ahogy a low-cost léŐitársasáŐok meŐjelenésével az addiŐ kevéssé látoŐatott réŐiók sok esetben ismertté, népszerűvé váltak, felkerültek a turisztikai térképre, mert eŐy diszkont léŐitársasáŐ járatindítással Őyors és olcsó összeköttetést teremtett az adott réŐió valamely reŐionális repül terével. Európa területén közel 450 repül tér találőató, ezeknek csak 15 %-a van maŐánkézben. Az állami, önkormányzati kézben lev repterek támoŐatásának fennmaradását mindeddiŐ azzal az érvvel támasztották alá, őoŐy a réŐió fejl dését szolŐálja az adott repül tér életben tartása. A repül tereknek juttatott támoŐatás azonban sok esetben nem a réŐió fejl dését szolŐálta, a támoŐatások a low-cost társasáŐok alacsony repül tér őasználati díján keresztül a léŐitársasáŐokat ŐazdaŐították.9 http://hvg.hu/gazdasag/20130804_Szellemrepuloterek_elzarja_a_penzcsapot Letöltés: 2013. november 10. Airports Council International Europe 9 http://www.economist.com/news/business/21588076-proposed-eu-rules-aim-stem-flow-money-taxpayerspockets-ryanairs-coffers Letöltés: 2013. november 10. 7 8

233

Hazai repül terek fejlesztési lehet ségei Az európai tapasztalatok tanulmányozása és a maŐyar meŐlév repterek esetleŐes fejlesztési leőet séŐeinek ismeretében kijelentőet , őoŐy a maŐyarorszáŐi forŐalmi viszonyok mellett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repül téren kívül 2–3 reŐionális repül tér működtetésének van létjoŐosultsáŐa, ezek fejlesztéséőez állami (EU-s) eszközöket is célszerű átcsoportosítani. A nemzetközi szakirodalom alapján eŐymástól leŐalább 300 km-es távolsáŐban leőet ŐazdasáŐosan reŐionális repül tereket fenntartani. Az orszáŐ földrajzi adottsáŐai miatt őazánkban véleményünk szerint 2–3 reŐionális repül tér fenntartása indokolt. A Sármelléki reŐionális repül tér működésének létjoŐosultsáŐát er síti továbbá, őa nem csak a őazai leőet séŐekre koncentrálnak, őanem a teljes réŐióban Őondolkodnak. Sármellék a Balaton környékén túl az osztrák, szlovén és őorvát réŐiót is kiszolŐálőatná. A turizmus fontos szerepet játszik a nemzetközi repül terek utasforŐalmát tekintve, őiszen eŐy ideŐenforŐalmi réŐió Őyors meŐközelítésének leőet séŐe abszolút el ny más, periférikusan előelyezked területtel szemben. A turisztikai vonzer leltárba els sorban a nemzetközi és Őlobális vonzer ket sorolőatunk: a térséŐben találőató viláŐörökséŐi őelyszíneket, az aktív piőenésre kiváló leőet séŐeket nyújtó nemzeti parkokat, a jelent sebb ŐyóŐyfürd ket, valamint a vonzáskörzetekőez tartozó jelent sebb városokat. A nemzetközi reptereket a turizmussal való kapcsolatuk alapján – a vonzer ket és a repül terek területi előelyezkedését, valamint az elérőet séŐi adatok fiŐyelembe véve – az alábbi kateŐóriákba sorolőatjuk (Pintér 2012): – naŐy léŐi utasforŐalmat lebonyolító repül tér, maŐas értékekkel bíró turisztikai attrakciókkal (pl. Budapest); – naŐy léŐi utasforŐalmat lebonyolító repül tér, kevés turisztikai attrakcióval (pl. Varsó); – kis volumenű léŐi utasforŐalmat lebonyolító repül tér, maŐas értékekkel bíró turisztikai attrakciókkal (pl. Gy r, Sármellék); – kis volumenű léŐi utasforŐalmat lebonyolító repül tér, kevés turisztikai attrakcióval (pl. Lódz). Abban az esetben, őa a repül tér fejlettséŐe, forŐalma elmarad az elvárttól, akkor általában a domináns reptér naŐyobb fejlettséŐe, desztinációs őálózata elszívó őatást Őyakorol. Hazánk esetében a budapesti repül tér és a reŐionális repül terek kínálata közötti naŐysáŐrendbeli különbséŐ és a kiváló autópálya-őálózat miatt a kiutazó forŐalom tekintetében nincs tényleŐes verseny. Következtetések A sármelléki repül tér működéséőez a NyuŐat-Dunántúli réŐió turizmusának fejlesztésére is szükséŐ van, amiben minden szerepl nek fontos feladata van, beleértve a őoteleket és eŐyéb turisztikai szolŐáltatókat. A repül tér őárom őévízi utazási irodával és öt őévízi szállodával is kapcsolatban áll. Német turistákat további kiindulási pontokról is ide leőetne szállítani. A reptérre érkez külföldi turisták 80%-a Hévizet keresi fel, íŐy a város vendéŐéjszakái, bevételei is n nek a reptér növekv utasforŐalma őatására.

234

Az oroszok naŐy potenciált jelentenek a réŐiónak, folyamatosan növelik a reptérre érkez turistaforgalmat,10 többséŐük két őétre marad MaŐyarorszáŐon és szívesen veszi iŐénybe a wellness- és ŐyóŐykezeléseket, valamint magas költésüknek köszönőet en bevételt is jelentenek a térséŐ számára. Hévíz és környéke számára azonban fontos lenne, őoŐy ne csak eŐy orszáŐra koncentráljon, mert őa valamilyen oknál foŐva – leŐyen az a ŐazdasáŐi őelyzet, a trendek változása, új réŐiók felfedezése, új járatnyitások – csökkenne az orosz utasok száma, akkor a réŐiót is naŐy veszteséŐ érné. A kulcs teőát a több lábon állás leőet, más orszáŐoknak a bevonása, az utasösszetétel színesítése, amit a balti államokkal kialakult léŐüŐyi kapcsolat er sítőet. Ebbe az irányba kell további lépéseket tenni, és b víteni a járatokat, amiben a WizzAir is meŐfelel partner leőetne, őiszen volt szovjet államokba indítanak járatokat Budapestr l is. Az orosz piacon túl az ukránok is potenciált jelentőetnek Hévíz számára, hiszen ott is naŐy őaŐyománya van a balneolóŐiai kultúrának. 2012-ben már 22%-kal n tt az Ukrajnából érkez k vendéŐéjszaka száma, 2013-ban pediŐ már 10%-kal.11 Azerbajdzsánnal eŐyel re csak Budapestnek van összeköttetése, de az eŐészséŐüŐyi problémáik kezelésére Hévíz is meŐoldást jelentőetne eŐy közvetlen járattal.12 Az orosz utódállamok meŐnyeréséőez azonban szükséŐ van orosz nyelvű weboldalakra, oroszul beszél személyzetre és közvetlen kapcsolatra az adott piaccal.13 A Kínával való közvetlen összeköttetés szintén új leőet séŐet teremtőet a beutazó turizmus számára. Ezt a fürd várost népszerűsít videoklip is el seŐíti.14 Tavaly már 6500 kínai turista érkezett Hévízre, ez az eŐyüttműködések továbbfejlesztésével naŐy léptékben növekedőetne.15 A riŐai járat indításával a reptér az észak-európai orszáŐok számára is új üdül - és ŐyóŐydesztinációt tud kínálni,16 melyet a MaŐyar Turizmus Zrt. seŐítséŐével eŐészséŐturisztikai célterületként pozícionálnak a piac számára. A lett léŐitársasáŐŐal létrejött eŐyüttműködés azért is fontos, mert RiŐa repül tere jelent s átszállóőelynek számít az északeurópai orszáŐok számára, íŐy méŐ jobb összeköttetés biztosítva Hévíznek.17 A léŐüŐyi alap is seŐítőetne, bevonva ebbe a kezdeményezésbe Zalakarost, illetve a nyári id szakban a turisztikailaŐ jelent sebb Balaton parti településeket. Zalakaros és Hévíz összefoŐása sokat lendítőetne a forŐalmon a közös marketinŐfeladatok ellátásával, őiszen http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/aprilisban_indul_az_1000_ut_chartere, letöltés: 2013. november10. 11 http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/ismet_ukran_orvosok_a_dunantuli_regioban, letöltés: 2013. november .10. 12 http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/ismet_ukran_orvosok_a_dunantuli_regioban, letöltés: 2013. november 10. 13 http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/a_magyar_egeszsegturizmus_lehetosegei_a_fak_orszagokban, letöltés: 2013. november 10. 14 http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/videoklip_nepszerusiti_hevizt_kinaban, letöltés: 2013. november 10. 15 http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/kinaiak_ismerkedtek_zala_turizmusaval, letöltés: 2013. november 10. 16 http://www.hevizairport.com/hirek/kozvetlen-riga--heviz-balaton-repulojarat-indul, letöltés: 2013. november 10. 17 http://www.turizmusonline.hu/kozlekedes/cikk/szombaton_landolt_sarmelleken_az_elo_air_baltic_jarat, letöltés: 2013. november 10. 10

235

nemcsak a fürd város számára, őanem az eŐész térséŐnek több ezer vendéŐéjszakát biztosítanak az ideérkez járatok, a tervek szerint 2013-ban akár 120 ezret is. A Hévíz-Balaton Airport jelent s sikerei ellenére továbbra is Őondokkal küzd. Bár forgalma 2007-ben meŐőaladta a bűvös 100 ezres őatárértéket, a jelenleŐi forŐalom nem eleŐend a repül tér nyereséŐes üzemeltetéséőez. A nemzetközi szakirodalom eŐy reŐionális repül tér támoŐatás nélküli nyereséŐes működését további sziŐorú feltételekőez köti. A sármelléki repül tér turisztikailaŐ naŐy és fontos desztinációkat, sok turistát vonzó réŐiót szolŐál ki, nyáron a Balaton, eŐész évben pediŐ Hévíz és Zalakaros vonzó foŐadóterületként nyújt leőet séŐet az ideérkez knek. A repül tér teőát f leŐ a turizmusra épül, a szükséŐes utasszám bázisát a beutazó turizmus adőatja. A sármelléki repül tér vonzereje a kiutazó turizmus számára: – 1,5 millió lakos él a repül tér vonzáskörzetében, – maŐas utazási őajlandósáŐ, – az orszáŐos GDP átlaŐa feletti színvonal a réŐióban, – Ausztria, Szlovénia, HorvátorszáŐ közelséŐe, – MaŐyarorszáŐ második leŐnaŐyobb turisztikai foŐadó területe, – jelent s a réŐió ŐazdasáŐi potenciálja, ami őatékony marketinŐtevékenyséŐŐel kieŐészülve növelőeti a kiutazó számot, – jelenleŐ a réŐióból 200 000 utas repül vel utazik külföldre, szinte kizárólaŐ a budapesti repül tér iŐénybevételével. A sármelléki repül tér kiváló fekvése, fejlett repül téri szolŐáltatásai magukban őordozzák a leőet séŐet, őoŐy a réŐió repül tere leőessen, de Budapest viszonylagos közelséŐe, naŐyobb desztinációs őálózata nem teszi versenyképessé a réŐióban él őazai kiutazó turizmus számára. A sármelléki reŐionális repül tér versenyőátrányát fokozza a őorvát őatáriŐ kiépült M7 autópálya, amely jó összeköttetést nyújt a réŐió és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repül tér között. Jelen esetben a fejlett autópályaőálózat nem a réŐió repül terének forŐalmát növeli a kiutazó turisták körében, őanem a budapesti repül teret teszi Őyorsabban elérőet vé. A őatárokon átnyúló réŐió Őondolata ellenére a őatár mellett él őorvát, szlovén, osztrák lakossáŐ számára sem nyújt vonzó alternatívát a repül tér, mert bár a közútőálózat kiépítettséŐe leőet vé tenné a reŐionális reptér iŐénybe vételét, a szomszédos orszáŐok nemzetközi reŐionális repterei naŐyobb desztinációs őálózatot kínálnak a kiutazó turizmus számára. A kínálat, melyet Szlovéniában Maribor, HorvátorszáŐban ZáŐráb, Ausztriában Graz nyújt, messze felülmúlja Sárrmellék leőet séŐeit. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, őoŐy az eŐyformán jó repterek esetén az utasok az esetleŐes nyelvi akadályok miatt a őazai repteret választják. Kiutazás tekintetében low-cost reptérként sziŐorú feltételekkel működőetne, aőőoz azonban naŐyon alacsony jeŐyárakat, parkolási díjat stb. kell kínálni, őoŐy az utasok vállalják a többletutazást az orszáŐ más réŐióiból. A Ryanair példája is ezt bizonyította: naŐyon olcsó árak mellett is csak néőány őónapiŐ tudott low-cost repül térként fennmaradni. Hévíz turizmusának fellendítéséőez elenŐedőetetlen a Hévíz-Balaton Airport működése, őiszen a repül tér tud számára viszonylaŐ rövid id n belül a leőet leŐtöbb külföldi turistaszámot Őenerálni, és ezáltal bevételt növelni.

236

Irodalom Golnhofer, E. (2001): Az esettanulmány, Műszaki Kiadó, Budapest. Jászberényi, M. – Ásványi, K. (2011): Tourism Developing Impact and Development Perspectives of Domestic Regional Airports, Corvinus Regional Studies, II. vol./2-3. issue. 3947. Jászberényi, M. – Ásványi, K. (2012): The Decentralization of the Hungarian Air Transport Market and the Growth of Regional Airports. In Smart, Creative, Sustainable, inclusive: territorial development strategies int he Age of Austerity; Conference Proceedings of the Regional Studies Association Winter Conference. London, 23 November 2012. 62-74. Jászberényi, M. – Pálfalvi, J. (2006): Közlekedés a gazdaságban, Aula Kiadó, Budapest. Jászberényi, M. – Pálfalvi, J. (szerk.) (2009): Nemzetközi közlekedés és turizmus, Aula Kiadó, Budapest. Pintér, Á (2012): A légi személyközlekedés új trendjeinek vizsgálata a Visegrádi országokban, különös tekintettel, a turizmussal kapcsolatos összefüggésekre, PhD disszertáció, Pécsi TudományeŐyetem, Földrajztudományok Doktori Iskola, 2012. Internetes forrásokŐ The Economist online: Runway or another, 19th October 2013 Hévíz Airport: Közvetlen Riga – Hévíz-Balaton repülőjárat indul HVG online: „Szellem-repülőterek”: elzárja a pénzcsapot az EU, 2013. augusztus 4. Logsped: Hévíz-Balaton Airport az új neve a FlyBalaton Repülőtérnek Turizmus online Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb, 2013. február 19. Dupla charter jár áprilistól Moszkvából Hévízre, 2013. március 28. Egészségturizmus: óriási lehetőségei a FÁK-országokban, 2013. november 15. Ismét ukrán orvosok a Dunántúli régióban, 2013. október 23. Kínaiak ismerkedtek Zala turizmusával, 2013. május 13. Megérkezett Sármellékre az Air Baltic első járata, 2013. május 6. Videóklip népszerűsíti Hévízt, 2013. november 12. ViláŐŐazdasáŐ Online: Kaszálnak a gyógyszállók, 2013. július 12.

237

Jóna GyörŐy1 – Topa Zoltán2 A területi t ke vizsgálata a magyarországi fürd városok kistérségeiben

Bevezetés A reŐionális ŐazdasáŐtan eŐyik központi kérdése, őoŐy melyek azok a tényez k, amelyek alapvet en meŐőatározzák, fokozzák a ŐazdasáŐi növekedést. A jelen írásunk alapját adó, területi t kér l szóló kutatást Jóna GyörŐy (Jóna 2013) véŐezte el. Célja az volt, őoŐy a őaŐyományosan vizsŐált, inkább fizikai- vaŐy pénzt keelemek mellett meŐvizsŐálja MaŐyarorszáŐon az immateriális, neőezebben mérőet t keelemeket is. Az akkori kutatás általános jelleŐű volt, minden kistérséŐre kiterjedt, azonban eŐy ilyen módszer felőasználőatósáŐát érdemes kipróbálni speciális területi eŐyséŐeken is. A 2013 májusában meŐrendezett „Fürd városok”-konferencia erre kínált leőet séŐet. Kutatásunk őipotézise az el zetes területit ke-vizsŐálatot, valamint a konferencia témáját fiŐyelembe véve a következ volt: „A fürd várossal rendelkez kistérséŐek területit ke-állományának mennyiséŐe minden esetben maŐasabb a fürd várossal nem rendelkez kistérséŐekénél.” A területi t ke foŐalmának tisztázása után őipotézisünk vizsŐálatát mutatjuk be, amelyben őazai kistérséŐeket foŐunk meŐvizsŐálni két kateŐóriába csoportosítva: fürd várossal rendelkez k és nem rendelkez k. A kutatásőoz el zetesen meŐjeŐyzend , őoŐy 2013. január 1-t l MaŐyarorszáŐon a kistérséŐeket járások váltották fel, azonban az el z kutatás kistérséŐi adatokon alapult, azok jelenleŐi, járási meŐfelel it nem leőetett meŐszerezni ezen írás meŐjelentéiŐ. A két kateŐória mutatóinak összevetése – reményeink szerint – ráviláŐítőat eŐyrészt a kutatási módszer alkalmazőatósáŐára, másrészt arra, őoŐy kimutatőató-e lényeŐi különbséŐ a fürd városokkal rendelkez és nem rendelkez kistérséŐek között területit ke-állományuk tekintetében. A területi t ke A területi t ke foŐalma közel eŐy évtizede jelent meŐ a modern reŐionális tudomány terminolóŐiai rendszerében. Jelentése napjainkra kezd kikristályosodni, eŐyértelművé válni, ám foŐalmi komponensei méŐ képlékenyek, Őyakran változnak, definíciós meŐközelítései között Őyakran mutatkoznak tartalmi átfedések, illetve eltérések. A területit ke-koncepció bevezetésére és kiterjesztésére azért van szükséŐ, mert számos empirikus és elméleti munka alátámasztja, őoŐy eŐy adott térséŐ értékének meŐállapításánál nem csak a materiális t két, őanem a látőatatlan, intanŐibilis t két is fiŐyelembe kell venni. A fizikai (termelt t ke, pénzt ke, reált ke stb.) és az intanŐibilis (területi mili , mentalitás, lokális bizalom, kapcsolati 1 2

PhD, Debreceni EŐyetem, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék PhD-őallŐató, Szent István EŐyetem

238

őáló, kultúra, bottom-up3 típusú klaszterek4 közötti inteŐráció, attitűd, tradíciók, habitus, helyi identitás stb.) t kekomponenseket eŐy új Őyűjt foŐalommal, a területi t ke foŐalmával lehet mérőet vé tenni, elemezni. A területit ke-koncepció az endoŐén növekedéselméletb l „n tt”, bontakozott ki. Ez olyan kínálatorientált5 szemléletet foŐlal maŐába, mely a meŐlév materiális és immateriális javak kiőasználásával indítja el a reŐionális növekedést. A területit ke-modell fejlesztési koncepcióinak betartásával – sziŐorúan elméletileŐ – a területi növekedés elindul, illetve a területit ke-állomány n . Az intangibilis javak szerepe a területit ke-koncepcióban

Az intanŐibilis t keelemek eŐyre naŐyobb szerepet kapnak a lokális ŐazdasáŐi struktúrában, mert klasszikus termelési tényez k (materiális t keelemek) korlátozottan állnak rendelkezésre, eŐyre kevesebb találőató bel lük. A véŐes természeti er források pótlására, kicserélésére, kiváltására részben vaŐy eŐészben az immateriális t kekomponensek alkalmasak szimbolikus t ke révén, íŐy biztosítva a ŐazdasáŐ önreprodukciós képesséŐét, fenntartőatósáŐát. Minden réŐió különböz területit ke-állománnyal rendelkezik, és eltéréseik mértéke is különböz leőet (Tótő – Jóna 2012). A területi tervezés során ezért körültekint en kell eljárni, fiŐyelmet fordítva az intanŐibilis javak szerepére. A területi tervezési folyamatot értelmezve el ször is szükséŐ van a őelyi „diaŐnózis felállítására” (őelyzetfeltárásra, őelyzetértékelésre), mivel a tervezési folyamat sikeresséŐének és a meŐfelel proŐramok kiválasztásának alapfeltétele, hogy a tervez k alaposan ismerjék a őelyi ŐazdasáŐ, társadalom és természeti környezet jellemz it (Tótő 2009). Az is nyilvánvalóvá kell hogy váljon, őoŐy a területi tervezés leŐf bb célja (a leőet leŐtöbb embernek a leőet leŐjobbat) akkor érőet vaŐy közelítőet meŐ, őa jó a tervezés, jól van felépítve és a meŐfelel módszereket őasználjuk (Tótő 2008). Eőőez pediŐ szükséŐes, őoŐy számba veŐyünk minden leőetséŐes releváns tényez t. Az OECD definíciós modellje

Els ként az OECD (2001) Territorial Outlook című jelentésében definiálták és alkalmazták a területi t ke koncepcióját (1. táblázat). Bár kezdeti, kísérleti meŐőatározás volt, méŐis ma is jól őasználőató, id tállónak bizonyul, loŐikája, tartalma, rendszerezése kés bbi szisztémákban fellelőet .

Alulról felfelé építkez . A klaszter olyan céŐek ŐazdasáŐi őálózata, amelyek uŐyanabban az áŐazatban (el állítók, szállítók, kutatók, szolŐáltatók) dolŐoznak, illetve azonos áŐazatokat foŐnak össze 5 A kínálatorientáltsáŐ elve az, őoŐy a réŐiót kívülr l meŐközelítve, a küls feltételeket fiŐyelembe véve kívülr l befele haladva fejlesztik. 3

4

239

1. táblázat: a területi t ke forrásai az OECD szerint Fizikai tényez k

Látőatatlan összefüŐŐések

Földrajzi fekvés, Terület naŐysáŐa, Termelési tényez kkel való ellátottsáŐ, Klíma, Tradíciók, Természeti er források, Életmin séŐ, MéretŐazdasáŐossáŐi el nyök

HallŐatólaŐos meŐállapodások, Szokások és informális szabályok, melyek leőet vé teszik a ŐazdasáŐ szerepl i számára az eŐyüttműködést bizonytalan feltételek között is, Szolidaritás, Kölcsönös seŐítséŐnyújtás, Az új Őondolatok elfoŐadása kisebb közösséŐekben

IntanŐibilis tényez k Intézmények, Szabályok, Szokások, MaŐuk a termel k, Kutatók, Helyi politikusok, illetve ez utóbbi két aktor valamilyen kombinációjának eredménye, ami eŐyütt egy bizonyos kreativitást és újítást tesz leőet vé

Forrás: saját szerkesztés OECD (2001).15. alapján.

A modell a területi t ke foŐalmának őárom szeŐmentumát különíti el, a látőató tényez ket, a látőatatlan összefüŐŐéseket és a meŐfoŐőatatlan tényez ket. E őárom kateŐória eŐymástól elválasztőatatlan, csupán elméleti szinten választőatók külön, a válósáŐban kölcsönösen meŐőatározzák eŐymást. Ez a őárom rész (a természeti és területi tényez k mellett a térséŐ ŐazdasáŐi szerepl iőez, valamint a lokális társadalom taŐjaiőoz eŐyüttesen őozzárendelőet materiális és intanŐibilis t keelemek) összesítése, aŐŐreŐálása adja meŐ a területi t ke értékét. Az OECD mindvéŐiŐ őanŐsúlyozza a területi t ke koncepciójában az endoŐén fejl dés társadalmi, kulturális (történelmi) őáttérfeltételeit (OECD 2001), melyek közösen járulnak őozzá a reŐionális versenyképesséŐ javulásáőoz, a jólét eléréséőez és a reŐionális fejl désőez (Kunzmann 2011; Stein, 2010). Tóth Balázs István definíciós modellje

Tótő (2010) a területi t ke kateŐóriájának látőató és látőatatlan szeŐmentumait különbözteti meŐ. A látőató t kejavak közé sorolja az el állított, termelt t két (produced capital), a pénzt két (financial capital), valamint a reált két (investment capital). Ezek operacionalizálása6 viszonylaŐ könnyen elvéŐezőet a bruttó őazai termék alapján. Tótő szerint a látőatatlan javak foŐalmi elemei közé sorolőatók alábbiak: Intellektuális/szellemi t ke: Az intellektuális és szellemi t ke foŐalmai között nincs jelentésbeli eltérés, ezek eŐymás szinonimái. Humán t ke: Az OECD területi t kével kapcsolatos dokumentuma szerint őumán t keként kell definiálni mindazon képesséŐeket, készséŐeket, tudást és kompetenciát, amely az eŐyént alkalmassá teszi jólétének meŐalapozására, illetve fokozására. EŐy kés bbi dokumentum szerint a őumán t ke az „iskolai képzés vaŐy Őyakorlás seŐítséŐével

6

A mérésőez őasznált konkrét eljárások kialakítása

240

karbantartott vaŐy fejlesztett képesséŐek tárőázát jelenti, olyan ismereteket, amelyek b vítik a munkaer -piaci kínálatot.” (OECD, 2003 25.p.) Pszicőikai t ke (psychical capital): Markman (2007) tanulmánya a pszicőikai t ke funkcióit elemzi. A őumán t ke meŐszerzése során nem csak lexikális tudás kapőató, őanem közben olyan maŐatartásformák, viselkedésmódok, emóciók sajátítőatók el, melyek alkalmassá teszik az eŐyént a maŐasabb jövedelmek felőalmozásában (írott és íratlan normák meŐtanulása, protokoll ismerete stb.). Kreativitást ke: A tanulás során az eŐyén ismereteket őalmoz fel, amelyek kreatív és innovatív ötleteket adnak, ami a reŐionális ŐazdasáŐfejlesztés esetében nélkülözőetetlen. Tudást ke: Ez a t keelem illeszkedik az el z kőöz annyiban, őoŐy a tudásalapú ŐazdasáŐok esetében a maŐasabb kvalifikációt iŐényl munkavéŐzés során ez szükséŐes. Szervezeti t ke: A szervezeti és a kapcsolati t két eŐyütt strukturális t kének is nevezik. Kiemelőet k látőató és látőatatlan komponensei, „íŐy a vezetés filozófiája, a szervezeti kultúra, formális és informális kommunikációs rendszerek, kapcsolatok, befektet i, pénzintézeti és eŐyéb őálózatok.” (Tótő 2010) Kapcsolati t ke: A területi t ke koncepciójában az individuális és kollektív kapcsolatrendszer eŐyformán szerepet játszik. EŐyesek szerint az interperszonális t kejavakat nem leőet ide sorolni, csak a személyekt l füŐŐetlen relációkat (klaszterek, őálózatok, K+F7 intézményrendszer stb.). Kulturális t ke: Bourdieu-őöz (2004) őasonlóan Tótő elkülöníti eŐymástól a kodifikált és a tacit tudás őatását a reŐionális ŐazdasáŐ szerkezetére vonatkozóan. A kett eŐymástól elválasztőatatlan, az innovációs kapacitás szerves része, mely meŐőatározza a réŐió endoŐén forrásait. Társadalmi t ke: Térőez kötött társadalmi események, cselekvések, aőol a t kekonverzió, majd a felőalmozás meŐvalósulőat. Anyag és módszer A kutatás célja az volt, őoŐy eŐy el z alapkutatás eredményeit felőasználva meŐmutassa, őoŐy fürd várossal rendelkez és nem rendelkez kistérséŐek területit ke-állományaiban milyen különbséŐek mutatkoznak meŐ. VizsŐálatunkőoz 5 olyan kistérséŐet választottunk, amelyben találőató fürd város, és 5 olyat, amelyben nem. Az öt kistérséŐ fürd várossal és a őozzájuk tartozó fürd városok: A Hévízi (Hévíz), a Hajdúszoboszlói (Hajdúszoboszló), a CsepreŐi (Bük), a Siklósi (Harkány) és a Zalakarosi (Zalakaros). Az el z kistérséŐek fürd várossal nem rendelkez párjai (sorrendben): az Ajkai, a Derecske-Létavértesi, a Téti, a Pécsváradi és a Pacsai. NeőézséŐet jelentett, őoŐy MaŐyarorszáŐon jelent s azon kistérséŐek szám, aőol találőató fürd város, illetve, leŐalábbis fürd vel rendelkez település. A véŐül kiválasztott kistérséŐpárok (fürd várossal rendelkez k és nem rendelkez k) pediŐ maximum 50 kilométerre találőatók eŐymástól, őoŐy minimálisak leŐyenek a távolsáŐból adódó eltérések.

7

Kutatás és fejlesztés

241

Az alapkutatásban (Jóna 2013), amely a maŐyarorszáŐi területi t ke kistérséŐi szintű meŐoszlását, felőalmozását mérte a 2004 és 2010 közötti őét éves periódusban, kistérséŐi vizsŐálatra került sor. Ennek oka, őoŐy ez volt a leŐkisebb területi eŐyséŐ, amelyr l releváns adatokat leőetett szerezni a kutatás idején, másrészt a vizsŐálat készítése idején méŐ a kistérséŐi rendszer volt érvényben, nem pediŐ a járási. Az alapkutatásban az adatŐyűjtés során bizonyos változókat néőány évre nem sikerült meŐszereznünk, ezért adatpótlásra volt szükséŐ volt, mert a őiányzó adatsorokat íŐy meŐ leőetett szüntetni, továbbá javult az esélye annak, őoŐy a változók közötti sziŐnifikáns relációkat könnyebben felfedezőessük, az információveszteséŐet becsléssel minimalizáltuk. Ezután Q-típusú f komponens-elemzést véŐeztünk a változók közötti multikollinearitás kiszűrése és a változók számának statisztikailaŐ is elfoŐadőató mértékű csökkentése érdekében. EredetileŐ vizsŐálatunkban 174 kistérséŐ szerepel és 73 indikátor. A f komponens-elemzést mind a 7 évre településsoros szinten t kefajtánként elvéŐeztük. Az azonos dimenzióba tartozó indikátorkészlet statisztikai kialakítása során kiestek a 0,3 alatti kommunalitás-értékkel rendelkez változók (Sajtos – Mitev 2007). A 7 faktor 7 évre összesített varianciája 79,228%, ami túllépi a minimálisan elvárt 60%-os varianciaőányadot, a maximum-likelihood módszer a 7 faktoros vizsŐálati modell esetében is elfoŐadőató illeszkedési értéket mutatott minden évben. A f komponens-analízis során a területit ke-vizsŐálatokban Őyakran alkalmazott a priori kritérium módszerével meŐőatároztuk a f komponensek számát (Capello – Fratesi 2013; Casi – Resmini 2012; Caraglui – Nukamp 2008; Tótő 2011). Hét dimenziót, t ketípust különböztetünk meŐ az ajánlások alapján, melyek aŐŐreŐált formában adják meŐ a területi t ke értékét (ŐazdasáŐi t ke, infrastrukturális t ke, intézményi t ke, őumán t ke, társadalmi t ke, kapcsolati t ke, kulturális t ke). A 7 faktorba összesen 53 eŐymással er sen korreláló indikátor találőató, ami statisztikailaŐ és a területit ke-koncepció kritériumainak is eŐyaránt meŐfelel. VéŐül eŐy 64 554 (53x174x7) cellából álló mátrixot őoztunk létre, amelynek kivonatát a 2. táblázat mutatja be. 2. táblázat: A területi t két alkotó indikátorok és alindexek Összesített index

Alindex/ dimenzió GazdasáŐi t ke Infra-strukturális t ke Intézményi t ke

Területi t ke

Humán t ke Társadalmi t ke Kapcsolati t ke Kulturális t ke

Indikátorok (kiemelt példák) 1. az 1 f re es összes belföldi jövedelem 2. 1000 f re jutó export értékesítés nettó árbevétele 1. 1 km²-re jutó ŐyaloŐút és járda 2. 1 km²-re jutó bicikliút 1. 1000 f re jutó könyvtárak száma 2. 1000 f re jutó közművel dési intézmények száma 1. 1000 élveszületésre jutó csecsem őalandósáŐ száma 2. 1000 f re jutó őáziorvos száma (Őyermek- és feln tt őáziorvosok összesen) 1. 1000 aktív korú f re jutó reŐisztrált munkanélküliek száma 2. népkonyőák napi átlaŐos forŐalma 1. 1000 f re jutó internet-felőasználók száma 2. 1000 f re jutó mobiltelefon-el fizetések száma 1. 1000 f re jutó alkotó művel dési közösséŐi taŐok száma 2. 1000 f re jutó színőázlátoŐatók száma Forrás: saját számítás

Materiális javak

Intangibilis javak

242

Az indexkészítés folyamata

Miután nyers adatbázisunk elkészült, indexalkotás útján azonos vetítési alapot képezünk a további számításokőoz. A területi t ke értékének meŐállapítása minden eŐyes vizsŐálat esetében indexalkotás útján történt. A területit ke-koncepció elméleti prezentációjából eŐyértelműen kiderül, hogy a Camagni-modell (2006) 9 területi potenciálja eŐyüttesen adja meŐ a területi t ke értékét, ám fiŐyelembe kell venni azt is, őoŐy ezek a potenciálok eŐymást is meŐőatározzák. A területi potenciálok eŐymásra őatását úŐy tudjuk figyelembe venni, hogy a szűk keresztmetszetekért történ büntetés módszerét (penalty for bottleneck – PFB) alkalmazzuk. Ennek lényeŐe, őoŐy az eŐyik alindex maŐas értékét nem képes eŐy alacsonyabb értékű alindex teljes mértékben kompenzálni. A 7 alindex évenkénti aŐŐreŐálásával meŐkapjuk az évenkénti összetett indexet, vaŐyis a területit ke-értéket; a 7 t ketípus értékét aŐŐreŐáljuk eŐyetlen indexbe: a területi t ke összevont indexébe. A területi t ke indexszáma a t kefajtákőoz rendelt értékek aŐŐreŐált összeŐének térbeli leírására szolŐál. Ezt az eljárást minden évre meŐismételtük. Ezzel a módszerrel leőet vé vált a 7 éves periódusban kistérséŐi szinten a különböz t kefajták eŐyenkénti id soros inŐadozásának vizsŐálata, valamint a területi t ke (az összetett index) értékének lonŐitudinális elemzése. Eredmények Kutatásunk során meŐvizsŐáltuk a kiválasztott 10 kistérséŐ területit ke-állományát 2004 és 2010 között. A kistérséŐek változásait páronként is meŐvizsŐáltuk, őiszen az eŐyes párok viszonylaŐ közel őelyezkednek el eŐymásőoz, íŐy relevánsabb eredményt őozőat a Hévízi és az Ajkai kistérséŐek összeőasonlítása, mint például a Hévízi és a Derecske-Létavértesi kistérséŐeket. A kistérségek területit ke-állománya a vizsgált években

2004-ben az átlaŐos területit ke értéke MaŐyarorszáŐon 0,2142 volt. Az orszáŐban a két leŐmaŐasabb értéket Budapest (0,3476) és a Balatonfüredi kistérséŐ (0,3409) mutatta, a két leŐalacsonyabbat pediŐ a Mez csáti (0,1595) és a Hajdúőadőázi (0,1499) kistérséŐek. Hozzájuk mérve a vizsŐált kistérséŐek a középmez nyben őelyezkedtek el. Az 1. ábrán (és minden további ábrán eŐyaránt) pirossal jelöltük a fürd várossal rendelkez , és kékkel az azokkal nem rendelkez kistérséŐeket. A vízszintes tenŐelyen a kistérséŐek találőatók, a füŐŐ leŐesen pediŐ a területit ke-értékek. A 2004-es adatok alapján a leŐnaŐyobb területit ke-állománnyal két fürd várossal rendelkez kistérséŐ, a Hévízi és a CsepreŐi rendelkeztek. A Hévízi kistérséŐ esetében a ŐazdasáŐit ke-alindex tért el az összes kistérséŐ átlaŐáőoz képest.

243

0,3 Hévízi

0,25

Csepregi

0,2

Pé sváradi 0,15

Ajkai

0,1

Zalakarosai

0,05

Siklósi

0

Pacsai Téti Hajdúszo oszlói Dere ske-Létavértesi

1. ábra: a vizsŐált kistérséŐek területit ke-állománya 2004-ben Forrás: Jóna (2013) alapján saját szerkesztés

A ŐazdasáŐi t ke átlaŐos értéke 0,1346 volt, eőőez képest a Hévízi kistérséŐben az alindex értéke majdnem kétszer ennyi, 0,2533 volt. Hasonló eredményt mutatott az intézményi t ke is, amely 0,1850 volt, az orszáŐos átlaŐ pediŐ csupán 0,1081. A CsepreŐi kistérséŐ őasonló eredményekkel bírt minden alindexe tekintetében, mint a Hévízi, kivéve a ŐazdasáŐi t két, amely alig volt maŐasabb, mint az átlaŐ (0,1446). A két leŐŐyenŐébb kistérséŐ, a DerecskeLétavértesi és a Hajdúszoboszlói eŐymásőoz viszonyítva őasonló, az átlaŐtól elmaradó értékeket produkáltak, a Derecske-Létavértesi esetében azonban jelent s leszakadásról beszélőetünk ŐazdasáŐi t ke tekintetében a maŐa 0,0700-es értékével. A 2004-es adatok alapján a fürd várossal rendelkez kistérséŐek összesítve naŐyobb területit ke-állománnyal rendelkeztek (1,1575), mint a fürd várossal nem rendelkez k (1,0510). A 2010-es évben (2. ábra) a kistérséŐek ranŐsora kis mértékben meŐváltozott, uŐyanis a Hajdúszoboszlói kistérséŐ az utolsó el tt őelyr l az ötödik őelyre emelkedett. Ennek okai leŐinkább őárom t ketípus pozitív irányú változásának köszönőet : a ŐazdasáŐi t ke, amely 0,1578-ról 0,2397-re n tt, a őumán t ke, amely 0,1306-ról 0,1898-ra változott, valamint a kapcsolati t ke, amely 0,2595-re emelkedett az el z 0,1613-r l. Elevenítsük fel, őoŐy a ŐazdasáŐit ke-alindex f leŐ olyan mutatók eredményeit tükrözi, amelyek a vállalatok vagy a lakossáŐ ŐazdasáŐi teljesítményét Őyűjtik. A őumánt ke-alindex f leŐ a lakossáŐ eŐészséŐi, képzettséŐi állapotát, illetve a vállalkozókészséŐet jeleníti meŐ, a kapcsolati t ke pediŐ a kommunikációs eszközökr l, a nonprofit szervezetekr l és emberi kapcsolatokat el seŐít intézmények min séŐér l/mennyiséŐér l ad képet. A Hajdúszoboszlói kistérséŐ el relépéséőez teőát f leŐ e mutatók javulása vezetett.

244

0,3 Hévízi

0,25

Csepregi

0,2

Pé sváradi 0,15

Ajkai

0,1

Hajdúszo oszlói Zalakarosai

0,05

Siklósi

0

Téti Pacsai Dere ske-Létavértesi

2. ábra: a vizsŐált kistérséŐek területit ke-állománya 2010-ben Forrás: Jóna (2013) alapján saját szerkesztés

Az el z két ábra csupán a vizsŐálat véŐpontjain mutatta be a kistérséŐeket, azonban ez id alatt különböz pályákat írtak le területit ke-állományuk változása alapján. A 3. ábra tanúsáŐa szerint a CsepreŐi és a Hévízi kistérséŐek eŐészen őasonló pályát írtak le. ÉrdekesséŐ, őoŐy a Hévízi kistérséŐ véŐiŐ meŐ rizte els őelyét, azonban nem mutatott folyamatos növekv tendenciát, ellentétben például a Derecske-Létavértesivel, amely uŐyan véŐiŐ az utolsó őelyen maradt, azonban viszonylaŐ folyamatosan növekedett az évek során. Az is tapasztalőató volt, őoŐy bár a kistérséŐek többséŐének értékei nem kiszámítőató pályán változtak, a leŐtöbb méŐis meŐ rizte pozícióját. Fejl dési pályájuk tekintetében nem leőet elkülöníteni a fürd várossal rendelkez és nem rendelkez kistérséŐeket, őiszen a Hévízi, a CsepreŐi és a Pécsváradi (két fürd várossal rendelkez , eŐy fürd város nélküli) kistérséŐek kivételével a többiek viszonylaŐ őasonló pályát írtak le.

245

0,35

Hévízi Hajdúszo oszlói

0,3

Siklósi

Csepregi 0,25

Zalakarosi Ajkai

0,2

Dere ske-Létavértes Téti

0,15

Pacsai Pé sváradi Átlag

0,1 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

3. ábra: a vizsŐált kistérséŐek területi t kéjének változása 2004 és 2010 között, % Forrás: Jóna (2013) alapján saját szerkesztés

A kistérséŐeket páronként is meŐvizsŐáltuk, őoŐy a őasonló, eŐymásőoz közeli területeŐyséŐek területi t kéjét is össze tudjuk őasonlítani (4. ábra). A kiinduló érték természetszerűleŐ nem eŐyezett a kistérséŐpároknál, a két pont közötti változások mértékei általában őasonlók voltak. A CsepreŐi és a Téti kistérséŐek közül mindkett növekedett 2004 és 2010 között, őasonló, de nem uŐyanolyan mértékben: a CsepreŐi, teőát a fürd várossal rendelkez kistérséŐ 5,22%-kal, míŐ a Téti 8,86%-kal.

0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0

Hajdúszo os… Dere ske-…

Siklósi Pé sváradi

Zalakarosi Pacsai

Hévízi Ajkai

Csepregi Téti

2004 2010

4. ábra: a kistérséŐpárok területit ke-állományának összeőasonlítása Forrás: Jóna (2013) alapján saját szerkesztés

246

A Hévízi-Ajkai kistérséŐpár eltér képet mutatott a vizsŐált években, mivel az Ajkai kistérséŐ 5,69%-kal növelte területit ke állományát, a Hévízinek azonban aliŐ változott (0,23%). A Zalakarosi és a Pacsai kistérséŐek már 2004-ben is eŐészen közeli értéket mutattak eŐymásőoz képest, változásuk is őasonló volt: 6,83% és 4,60%. Az el z két párnál általában a fürd várossal nem rendelkez kistérséŐek fejl dtek jobban, ebben az esetben ez nem iŐaz, ám az értékek őasonlósáŐa miatt itt nem is tartjuk érdemesnek következtetés levonását ebben a tekintetben. A következ pár esetében a fürd várossal rendelkez kistérséŐ (Siklósi) teljesített jobban, mint a párja (Pécsváradi), őabár véŐiŐ a második kistérséŐ rendelkezett több területi t kével. VéŐül a Hajdúszoboszlói és a Derecske-Létavértesi kistérséŐpárt vizsŐáltuk meŐ. Az esetükben tapasztaltuk a leŐnaŐyobb mértékű változást: a DerecskeLétavértesi kistérséŐ területit ke állománya 12,57%-kal, a Hajdúszoboszlói kistérséŐé pediŐ 17,29%-kal változott. A kistérséŐek szórásában is változás állt be a két véŐpont között. AmíŐ 2004-ben az átlaŐtól való átlaŐos eltérés értéke 0,0320 volt, 2010-re ez az érték lecsökkent 0,0260-ra, ami a kistérséŐek átlaŐőoz való közeledését jelzi. Következtetések A vizsŐálat meŐmutatta, őoŐy a tíz vizsŐált kistérséŐ az átlaŐos területit ke-érték közelében őelyezkedett el. Az összes kistérséŐ átlaŐos értéke 2004-ben 0,2142 volt, a vizsŐált kistérséŐek átlaŐos eltérése pediŐ mindössze 0,0320. Ez az érték 2010-re 0,0260-ra csökkent. Ennek oka f leŐ a 2004-ben rosszabbul teljesít kistérséŐek felfelé nivellálódása, nem pediŐ a jobban teljesít k értékeinek csökkenése volt, az el z fejezet diaŐramjai alapján. A fejlettséŐet általában nem leőet visszavezetni eŐyetlen konkrét t keelemre. A Hévízi kistérséŐ esetén mindeŐyik t ketípus maŐasabb volt a vizsŐált kistérséŐek átlaŐánál, a ŐazdasáŐi pediŐ különösen kiemelkedett. UŐyanakkor a CsepreŐi kistérséŐ nem rendelkezett kiuŐróan maŐas t keértékekkel, csupán mindeŐyik értéke átlaŐon felüliséŐének köszönőette második őelyét. A két leŐelmaradottabb a Derecske-Létavértesi és a Hajdúszoboszlói kistérséŐek voltak 2004-ben, azonban 2010-re a Hajdúszoboszlói már maŐasabb t keértékeket mutatott, mint a Zalakarosi, a Pacsai, a Siklósi vaŐy a Téti kistérséŐek. Habár a Derecske-Létavértesi kistérséŐ is folyamatos növekedést produkált a vizsŐált id szakban, a Hajdúszoboszlói kistérséŐ eredményét nem tudta meŐközelíteni. A fürd várossal rendelkez és nem rendelkez kistérséŐek páronkénti vizsŐálata nem őozott releváns eredményt, nem vonőató le következtetés a két csoport különbséŐeivel kapcsolatban, csupán eŐyedi eltéréseket fiŐyelőetünk meŐ. MeŐfiŐyelőet volt, őoŐy a ŐazdasáŐi t ke (a vállalati szektor, a maŐánszektor ŐazdasáŐi tényez i) Őyakran naŐyobb őatást Őyakoroltak a kistérséŐek fejlettséŐére: Hajdúszoboszló esetében őozzájárult az utolsó el tti őelyr l a neŐyedik őely eléréséőez, a Hévízi kistérséŐ esetén pediŐ az els őely folyamatos meŐtartásáőoz. Mindezek után elmondőató, őoŐy kutatásunk őipotézisünket elvetjük, azaz a fürd várossal rendelkez kistérséŐek területit ke-állományának mennyiséŐe nem minden esetben maŐasabb a fürd várossal nem rendelkez kistérséŐekénél. A fentiek alapján elmondőató azonban, őoŐy bár kívánatos az eŐyes térséŐekben bizonyos őúzóáŐazatok, elemek támoŐatása, viszont a területit ke-elemek mindeŐyikét érdemes fejleszteni, őiszen ezek az elemek szorosan kapcsolódnak eŐymásőoz: a társadalom ŐazdasáŐi őelyzete, az intézményi és személyi kapcsolatok, a őumán t ke, az infrastrukturális ellátottsáŐ mind olyan tényez k, amelyek meŐőatározzák az eŐyes térséŐek fejl dését.

247

Hazánk csatlakozása az Európai Unióőoz komoly változásokat őozott a ŐazdasáŐ, íŐy a turisztikai szektor esetében is. A csatlakozás után 2005-ben a turizmus MaŐyarorszáŐon őasonló eredményeket mutatott, mint a kontinens más orszáŐaiban: a külföldi turisták száma 6,9%-kal emelkedett, a kereskedelmi szállásőelyeken meŐszálló külföldi látoŐatók száma 4,3%-kal n tt, a vendéŐéjszakák száma pediŐ 1,3%-os növekedést mutatott (Nagy – Tótő 2008). Feltétlenül érdemes az akkor meŐszerzett növekedés további folytatása érdekében minden tényez fejl désének támoŐatása, nem feltétlenül direkt módon, őanem például olyan beruőázások támoŐatásával, el seŐítésével, amelyek közvetlenül eŐy t keelem fejlesztéséőez járulnak őozzá, azonban őosszú távon más elemek növekedését is seŐítik.

248

Irodalom Bourdieu, P. (2004): GazdasáŐi t ke, kulturális t ke, társadalmi t ke. In AnŐelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 122– 137. Camagni, R. (2006): TEQUILA SIP: un modello operativo di Valutazione di Impatto Territoriale per le province dell’Unione Europea, Rivista di Economia e Statistica del Territorio 3:37–62. Capello, R. – Fratesi, U. (2013): Globalization and endogenous regional growth. In Crescenzi, R., Percoco, M. (eds.): Geography, institutions and regional economic performence. London – Milano, Springer-Verlag, 15–39. Caraglui, A. – Nijkamp, P. (2011): Cognitive capital and island of innovation: the Lucas growth model from a regional perspective. Amsterdam, Tinburgen Institute Discussion Paper. http://www.tinbergen.nl/discussionpapers/11116.pdf letöltés: 2012. január 11. Casi, L. – Resmini, L. (2012): Globalization, foreign direct investment and growth: an empirical assessment. pp. 95–127. In: Capello L. – Dentinho T. P. (szerk): Globalization trends and regional development. Massachusetts: Edwar Elgar, 290. OECD (2001): Territorial Outlook. Paris, OECD. http://www.vwl.tuwien.ac.at/hanappi/AgeSo/SecReps/Territorial_Outlook_F.pdf Letöltés: 2012. január 12. Jóna, Gy. (2013): A területi t ke foŐalmi meŐközelítései. Tér és Társadalom 2013(1):30–51. Kunzmann, K. R. (2007): Medium-sized cities and creative industries. Cultural Identity, Cultural Mapping and Planning in the Oresund Region. http://www.culturalplanningoresund.net/PDF_activities/September07/071017_Potsdam_Creativity2.pdf Letöltés: 2012. január 21. Markman, G. D. (2007): Entrepreneurs’ Competencies. In Baum, J. R. – Frese, M. – Baron, R. (eds.): The Psychology of Entrepreneurship. New Jersey, Lawrence Erlbaum Associate, 67–92. Nagy, H. – Tótő, T. (2008): Tőe current and future trends of tőe tourism industry in Hungary, visits of foreign tourists to Hungary „Before and after Schengen”. In: Magda S. – Dinya L. (szerk.). Vállalkozások Ökonómiája: XI. Nemzetközi Tudományos Napok. GyönŐyös, Károly Róbert F iskola, 579–585. Sajtos L. – Mitev A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest, Alinea Kiadó. Stein, A. (2010): Territorial cohension in the context of interregional and transnational cooperation. European Spatial Research and Policy 1:5–22. Tótő, B. I. (2010): Az immateriális és a területi t ke összefüŐŐései. Tér és Társadalom 1:65– 81.

249

Tótő, T. (2008): ApplyinŐ Metőods and Processes Used in Regional Planning and Analysis to Regional, Rural and Small Area Development. In Bielik, P. – Klepacki, B. – Kvasha, S. (szerk.): Agricultural market and trade: Evidence and perspektive of V4 Region and its Neighbour – Ukraine. Warsaw, Editorial House Wies Jutra, 2008, 105–119. Tótő, T. (2009): Terület- és projekttervezés. In Tótő, T. (szerk.): Területi tervezés és stratéŐia. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 41–53. Tótő, T. – Jóna, Gy. (2012): Concepts of tőe Territorial Capital. Selye E-Studies, 2012/7:1– 15. Link: http://selyeuni.sk/gtk/e-studies/en.html

250

251

Pálfi Andrea1 – Szabó Katinka2 Határmenti fürd városok a Dél-Dunántúlon

Bevezetés MaŐyarorszáŐon a 2000-es évekt l kezdve eŐyre naŐyobb szerep jut a fürd knek, a fürd városoknak, a lakossáŐ körében eŐyre népszerűbb turisztikai termék az eŐészséŐturizmus. A különböz támoŐatásoknak (Európai Unió ReŐionális Operatív ProŐramjai, Szécőenyi Terv, Új Szécőenyi Terv) köszönőet en jelent s fürd fejlesztésekkel találkozőatunk orszáŐszerte. Tanulmányunkban a Dél-Dunántúlon, őatár mentén vaŐy aőőoz közel előelyezked , fürd vel rendelkez településeket (Siklós, Harkány, Sellye, Barcs, Csokonyavisonta, NaŐyatád, SziŐetvár) vizsŐáltunk. ÚŐy Őondoljuk, HorvátorszáŐ csatlakozása az Európai Unióőoz méŐ jobban ráirányítja a fiŐyelmet ezekre a fürd kre, ezért a kutatás során fontos szempont volt a őatármenti fekvés el nyeinek és őátrányainak vizsŐálata, valamint e települések turizmusának bemutatása. A fürd ket vizsŐálva látszik, őoŐy a kereslet korlátait és a kínálat őiányossáŐait sok esetben a perifériára szorulás, a őatármenti fekvés múltbéli sebei eredményezik. A fürd k különböz fejlesztési prioritásokkal és koncepciókkal alakítják ki arculatukat, aminek köszönőet en valamennyi fürd eltér profillal és ennek meŐfelel en vendéŐkörrel rendelkezik. Az eŐyes települési pályák különböz képpen alakultak az évek során, amelyre e tanulmány is szeretné felőívni a fiŐyelmet, vizsŐálva e fürd vel rendelkez települések hatókörét és jelent séŐét is a turizmus szempontjából. A vizsŐálatba bevont települések fürd inél problémát, jöv beni fennmaradásukra veszélyt jelent a térséŐen belüli rivalizálásuk, az eŐymás melletti fejlesztésekb l adódó versenyőelyzet és a térséŐi kooperáció őiánya. A kutatás során a szekunder forrásokat primer módszerekkel er sítettük, íŐy több érintettel (els sorban a fürd k vezet ivel) készült mélyinterjú a vizsŐált fürd k és az azok között fennálló viszony minél teljesebb körű meŐismerésének érdekében. Fürd k szerepe és jelent sége Magyarország turizmusában Az európai és a maŐyarorszáŐi színes termékkínálatból kiemelkedik az eŐészséŐturizmus (Rulle 2003, Aubert 2003), amely az eŐyik leŐréŐebbi formája a turizmusnak (LenŐyel 2004). Az eŐészséŐturizmuson belül is – els sorban a széles körű elérőet séŐe miatt – a fürd k turizmusa lesz jelent s volumenű, amely őazánk adottsáŐainak köszönőet en Európában eŐyedülálló mértékű és min séŐű. Az eŐészséŐturizmus tradicionális formái és őelyszínei mellett a termék folyamatos változásokon meŐy keresztül, új trendek és irányvonalak jelennek meŐ a keresleti és a kínálati oldalon eŐyaránt (Kiss – Török 2001, Rátz 2001). Az eŐészséŐturizmus számos orszáŐban kiemelt szerepet tölt be a turizmuspolitikában (Jandala – Sándor – Gondos 2010). MaŐyarorszáŐon mind az állami stratéŐiákban (NTS 2005, OES 2007), mind az orszáŐos marketinŐtervekben (MaŐyar Turizmus Zrt. 2008, 2011, 1 2

PhD-őallŐató, Pécsi TudományeŐyetem, Földtudományok Doktori Iskola PhD-őallŐató, Pécsi TudományeŐyetem, Földtudományok Doktori Iskola

252

2012), mind a reŐionális fejlesztési tervekben, íŐy a Dél-Dunántúlon is (Aubert – Miszler – Szabó 2000) kiemelt jelent séŐŐel szerepel. Emellett őazánk nemzeti turisztikai őivatala, a MaŐyar Turizmus Zrt. a őazai lakossáŐ utazási szokásainak, a trendeknek és a őazai adottsáŐoknak ismeretében kiemelten foglalkozik az eŐészséŐturizmussal (Halassy 2007) és annak marketinŐjével. ÍŐy 2008-ban például meŐőirdették a „Vizek Éve” kampányévet, amelyet 2011-ben az „EŐészséŐturizmus Éve – Új Vizeken”, 2012-ben pediŐ az „Új Vizeken Tovább” kampányév követett. Ez nemcsak elméletben jelent naŐyobb fiŐyelmet e termék esetében, őanem a források felőasználásának körét is jelent sen meŐőatározza és koncentrálja. Ennek köszönőet en a turisztikai fejlesztésekre fordítőató európai uniós forrásoknak, valamint a Szécőenyi Terv és az Új Szécőenyi Terv támoŐatásainak jelent s részét az eŐészséŐturizmusban, f ként eŐészséŐturisztikai attrakciók és szolŐáltatások fejlesztésére, az eŐészséŐturisztikai desztinációk menedzsment rendszerének kiépítésére őasználták fel.3A fejlesztéseknek nemcsak a mennyiséŐi, őanem a min séŐi vetülete is kiemelend , mivel számos létesítmény e fejlesztéseknek köszönőet en kapott maŐasabb min sítést (Micőalkó – Rátz 2011b). A támoŐatott eŐészséŐturisztikai beruőázásoknak köszönőet fürd fejlesztések, wellness- és ŐyóŐyszállodai fejlesztések során olyan területek kerültek fel őazánk turisztikai térképére, aőol a turisztikai attrakció vaŐy infrastruktúra őiánya miatt a turizmus eddiŐ nem volt jellemz . A beruőázások ŐazdasáŐi, társadalmi és életmin séŐre Őyakorolt őatása pediŐ méŐ tovább er síti az eŐészséŐturisztikai fejlesztések jelent séŐét (Mundruczó – Szennyessy 2005, Budai 2001, Micőalkó – Rátz 2011a). A tradicionálisnak számító fürd városok (pl. Hévíz, Hajdúszoboszló, Harkány) mellett új fürd k uralják a őazai turisztikai piacot, pl. Sárvár, Bük (MaŐyar Turizmus Zrt. 2013), amelyeknek jelent séŐét csak növeli az állami utazásösztönz (SZÉP-kártya) és a különböz kuponoldalak meŐjelenése. Hazánkban több mint 200 olyan település van, amelynek turisztikai kínálatában meŐjelennek a ŐyóŐy- és/vaŐy wellness-szolŐáltatások, illetve -termékek, ennek ellenére meŐfiŐyelőet eŐyfajta területi koncentráció, f ként, őa a wellness- és ŐyóŐyszállodák előelyezkedését nézzük (Ács – Laczkó 2008). Utóbbiaknak köszönőet en a NyuŐatDunántúlon a vendéŐforŐalom eŐyre jelent sebb növekedése és koncentrációja fiŐyelőet meŐ (Csordás 2012). Fürd k a Dél-Dunántúl határmenti területein A Dél-Dunántúlon számos kisebb és naŐyobb őatókörrel rendelkez fürd t találunk (Aubert – Csapó – Marton 2011). Az általunk vizsŐált fürd k közül eŐy (Barcs) reŐionális és térséŐi őatókörű, eŐészséŐturisztikai profillal, kett (Siklós, Sellye) szintén ilyen őatókörű, de itt már az eŐészséŐturizmus mint kieŐészít profil jelenik meŐ. További őárom (Harkány, NaŐyatád, Csokonyavisonta) fürd nemzetközi és orszáŐos őatókörű, eŐészséŐturisztikai profillal, míŐ eŐy fürd (SziŐetvár) uŐyanilyen őatókörrel, de az eŐészséŐturizmussal mint kieŐészít profillal jellemezőet . Ezek alapján néŐy ŐyóŐyfürd t, kett termálfürd t és eŐy termál- és ŐyóŐyfürd t (OES 2007) elemzünk (ld. 1.ábra).

3

http://www.nfu.hu/content/10814

253

1. ábra: fürd k a Dél-Dunántúlon

Forrás: OES (2007) Szerkesztette: Józsa E. – Pálfi A. 2013

254

A határmenti fürd városok rövid története

A mai őorvát–maŐyar őatár mentén fekv , fürd vel rendelkez települések jelenleŐi őelyzetét a múltbeli történések közül a szerz k véleménye szerint két naŐyobb tényez őatározta meŐ: 



Ilyen törésvonal volt eŐyrészt, őoŐy a Dráva mente a Trianoni békediktátum következtében őatármenti előelyezkedésű lett, melynek leŐf bb őátrányai közül a perifériára szorulást és a folyamatos leszakadást (az orszáŐ többi részéőez képest), valamint a őorvát kapcsolatok szinte teljes mértékű meŐszűnését emelnénk ki (Bali L. 2012). Továbbá fontos tényez a ma működ fürd k alapját képez ŐyóŐy- és termálvizek felfedezése, amelyek összetételét és különböz ŐyóŐyőatásait a kés bbi vizsŐálatok bizonyították.

Amikor az orszáŐ őatármenti szakaszai kerülnek szóba, f leŐ őa a őorvát–maŐyar őatárral foŐlalkozunk, szinte minden esetben eŐy perifériára szorult, távoli, elmaradott és őátrányos őelyzetű terület képe kerül elénk (Szabó K. 2012, Csapó – Marton 2010). Többek közt mindez annak a következménye, őoŐy 1908-ban, a Trianoni Békediktátum által kijelölt őatárvonalak eŐyike tényleŐesen kettéosztotta a Dráva két partján elterül térséŐeket, íŐy pediŐ sok esetben több száz éves kapcsolatok szakadtak meŐ a két nemzet között. A második viláŐőáborút követ en a őelyzet tovább romlott, uŐyanis 1949-t l a viszony kezelőetetlenné vált az akkori juŐoszláv és maŐyar állam között, aminek következtében a több mint 600 kilométer őosszú őatárszakasz átjárőatósáŐa teljes eŐészében meŐszűnt (Bali L. 2012). Ezzel párőuzamosan kett s őatársávot alakítottak ki, aőova ideŐeneknek sziŐorúan tilos volt a belépés, kizárólaŐ a őelyiek mozoŐőattak „szabadon”. ÍŐy a szocialista „centralizált szervezési-irányítási modell működtetésével olyan őelyzet alakult ki, amelyben a őatárokat szinte fétisként kezelték. A korábban évszázadokiŐ eŐyséŐesen fejl d térséŐek kooperációja csak a f városok tudtával és enŐedélyével volt leőetséŐes” (Tótő J. 2008). Az 1960-as évek elejét l ez az ellenérzés valamennyit enyőült. Mindez a mindkét irányba folyó bevásárló turizmus felélénkülésével vált kézzel foŐőatóvá, amely több város esetében ŐyóŐyturizmussal eŐészült ki. F bb centrumok a maŐyar területeken: NaŐykanizsa, Kaposvár, Pécs, Harkány, NaŐyatád és Siklós. MíŐ a őorvát részeken: Csáktornya, Kapronca, Ver ce és Eszék voltak. (Bali L. 2012). Azonban méŐ az íŐy kialakult őelyzetet sem leőetett összeőasonlítani a Trianon el tt meŐfiŐyelőet vel, mivel őatalmas szakadék keletkezett a két orszáŐ között, a Dráva eŐyben fizikai választóvonalat is jelentett. A leŐtöbb ma működ Dél-dunántúli fürd ŐyóŐy- vaŐy termálvizére akkor bukkantak rá, amikor a térséŐben k olaj-fúrásokat véŐeztek, majd ezt követ en bebizonyosodott, őoŐy feltárt vizek ŐyóŐyőatással rendelkeznek, több beteŐséŐ vaŐy orvosi panasz kezelésére alkalmasak (1. táblázat). Majd eltér id közökben uŐyan, de meŐkezd dött a termálvizek ŐyóŐyvízzé való min síttetése (ex verb. Lipics I. 2013).

255

1. táblázat: A dél-dunántúli ŐyóŐyfürd k leŐf bb jellemz i

Település

Barcs4

A víz felfedezésének id pontj a

1960-as évek

Csokonyavisonta5

1943

Harkány6

a török megszállás idejét l ismert

Fürd építéséne k kezdete

A ŐyóŐyvíz f bb összetétele

A víz ő fok a (◦C)

Mélysé g (méter )

1968

nátriumőidroŐénkarbonátos ŐyóŐyvíz

30,5

736

1945

alkáli-, őidroŐénkarbonátos, jódos és kénes ŐyóŐyvíz

73

1300

1823

alkáli-, őidroŐénkarbonátos, kénes ŐyóŐyvíz

62

50-70

A ŐyóŐyvíz alkalmazási területei idült mozŐásszervi, porckopásos, deŐeneratív meŐbeteŐedése k, izomfájdalmak , reuma kezelése elfajulásos Őerincbántalm ak, mozŐásszervi beteŐséŐek, epe-, bél-, gyomorpanasz ok, n ŐyóŐyászati és Őyulladásos meŐbeteŐedése k kezelése mozŐásszervi, ízületi bántalmak, nyirokkerinŐés zavarai, n ŐyóŐyászati bántalmak, pikkelysömör kezelése

Forrás: őttp://ŐyoŐyfurdobarcs.őu/index.pőp/ŐyoŐyviz. Letöltés: 2013. október 21. Forrás: őttp://www.csokonyavisontafurdo.őu/ŐyoŐyviz.őtml. Letöltés: 2013. október 21. 6 Forrás: őttp://www.harkanyfurdo.hu/digitalcity/projects/harkany/homepage.jsp. Letöltés: 2013. október 21.

4

5

256

NaŐyatád7

SziŐetvár8

1906

1966

1907

nátriumőidroŐénkarbonátos ŐyóŐyvíz

50

742

1970

nátriumkloridos, alkáli-, őidroŐénkarbonátos ŐyóŐyvíz

62

800

gyomor-, bélrendszeri, mozŐásszervi, n ŐyóŐyászati beteŐséŐek, Őerincízületek deŐeneratív elváltozásai, illetve a sclerosis multiplex kezelése mozŐásszervi, reumatikus panaszok kezelése, műtétek, csonttörések utáni reőabilitációs kezelések, illetve lassítja az id skori csontritkulást

Forrás: szerkesztette: A ŐyóŐyfürd k őonlapjai alapján szerkesztette Szabó K. (2013)

Az említett településeken eŐyúttal meŐkezd dött az akkori iŐényeket minden szempontból kieléŐít ún. strandfürd k építtetése. Azonban az id múlásával a fürd k lassan elavultak és előasználódtak, ezért a közelmúltban a őelyi önkormányzatok finanszírozásával, illetve különböz pályázati források seŐítséŐével a 2000-es évekt l kezdve jelent s fejlesztéseket őajtottak véŐre például a őarkányi és a sellyei fürd n. Több esetben pediŐ átépítették a réŐi fürd t, vaŐy szinte teljesen lebontották és a őelyére újat építettek, amint az például Barcson, SziŐetváron, illetve Siklóson volt meŐfiŐyelőet az elmúlt őat évben.9 A két orszáŐ kapcsolatainak meŐer södését számos, a közelmúltban lezajlott esemény támoŐatta. A leŐfontosabb nyilvánvalóan HorvátorszáŐ 2013. július 1-i európai uniós csatlakozása volt. A őatárátlépés szempontjából pediŐ szomszédunk scőenŐeni övezeti felvétele lesz eŐy újabb mérföldk , amikor is meŐszűnik a őatár a két orszáŐ között, leőet vé ezzel a szabad mozŐást. UŐyancsak a két fél közeledését szolŐálná a vejti kompátkel meŐépítése a Dráván, amely az s-Dráva ProŐram eŐyik f projektje, és Podravska Moslavina őorvát településsel kötné össze az OrmánsáŐot, átadását pediŐ 2014 szére őirdették.10 Forrás: őttp://www.naŐyatad.őu/modules.pőp?name=naŐyatad&paŐe=267. Letöltés: 2013. november 11. Forrás: őttp://www.sziŐetvariŐyoŐyfurdo.őu/#szol_ŐyoŐyaszati. Letöltés: 2013. október 21. 9Forrás: őttp://www.pannontermal.őu/index.pőp. Letöltés: 2013. november 13. 10 Forrás: őttp://www.osdrava.őu/cun-szaporcai-mintaterulet/strategiai-tervezes-es-projekt-elokeszites-a-20142020-tervezesi-idoszakra/. Letöltés: 2013. november 11. 7

8

257

A határmenti fürd k turizmusának jellemz i A f bb turisztikai terméktípusok a határ mentén elhelyezked , fürd vel rendelkez településeken

MaŐyarorszáŐ turisztikai termékkínálata iŐen sokszínű képet mutat (Aubert 2012). A fürd k els dleŐes turisztikai terméke az eŐészséŐturizmus (kivéve Sellye, Siklós és SziŐetvár esetében), amit a táji adottsáŐokra és az attrakciókra alapozva a kulturális, az aktív, az öko-, a őorŐász- és vadászturizmus eŐészít ki (2. táblázat). 2. táblázat: A vizsŐált fürd k típusa és a településeikre jellemz turisztikai termékek EŐészséŐturizmus típusa

Turisztikai termékek

település ŐyóŐyvízzel, ŐyóŐyfürd vel

eŐészséŐturizmus, kulturális turizmus, aktív turizmus, sportturizmus

gyóŐyfürd (eŐész évben)

település ŐyóŐyvízzel, ŐyóŐyfürd vel

eŐészséŐturizmus, ökoturizmus, aktív turizmus

gyóŐy- és strandfürd (eŐész évben)

település ŐyóŐyvízzel, ŐyóŐyfürd vel

eŐészséŐturizmus

Település

Fürd típusa (Nyitva tartás)

NaŐyatád

termál- és ŐyóŐyfürd (eŐész évben), termál- és strandfürd (id szakos)

Barcs

Csokonyavison ta

Sellye

termálfürd (Id szakos)

nincs ŐyóŐyturizmus

vidéki turizmus, ökoturizmus, vadászturizmus, aktív turizmus, őorŐászturizmus

Harkány

gyóŐyfürd (eŐész évben), strandfürd (id szakos)

min sített ŐyóŐyőely

eŐészséŐturizmus, bor-Őasztronómia

Siklós

termálfürd (eŐész évben)

település ŐyóŐyvízzel, ŐyóŐyfürd vel

kulturális turizmus, bor-Őasztronómia, eŐészséŐturizmus ökoturizmus, aktív turizmus

SziŐetvár

gyóŐyfürd (eŐész évben)

település ŐyóŐyvízzel, ŐyóŐyfürd vel

kulturálisörökséŐturizmus, eŐészséŐturizmus

Forrás: szerkesztette: Aubert A. (2012) alapján Pálfi A.

258

Az OrszáŐos EŐészséŐpénztár által támoŐatott kezelések és szolŐáltatások Sellye és Siklós kivételével minden fürd ben elérőet k. A fürd k ŐyóŐyturisztikai szolŐáltatásait eŐyéb, ma keresett szolŐáltatások eŐészítik ki, íŐy például NaŐyatád esetében a sportőoz kapcsolódó szolŐáltatások köre lesz népszerű, míŐ Barcs, Harkány, SziŐetvár a wellness-szolŐáltatásokkal kívánja vendéŐeinek kényelmét biztosítani. Siklós esetében a fenti szolŐáltatások körét eŐyéb ŐyóŐyászati és szépséŐápolások teszik teljessé. A fürd k látogatottsága

A fürd k látoŐatottsáŐára vonatkozó adatokat sajnos nem minden fürd tudott rendelkezésünkre bocsájtani, a mélyinterjúk során azonban kiderült, őoŐy a fürd k látoŐatószáma csökken tendenciát mutat. Ennek f oka az orszáŐban és íŐy e réŐióban is meŐfiŐyelőet mennyiséŐi és min séŐi fürd fejlesztések, ŐyóŐy- és wellness-szolŐáltatások körét érint fejlesztések naŐy száma, amelyeknek következtében eŐyre több őelyen találkozőatunk őasonló profilú fürd kkel. A ŐyóŐyfürd k esetében természetesen a ŐyóŐyvíz őatóanyaŐai meŐőatározzák a fürd k els dleŐes vendéŐkörét. A fürd k szolŐáltatásainak b vülésével, a rekreációs szolŐáltatások fejl désével ma már a lakossáŐ nemcsak a beteŐséŐek kezelése miatt, őanem eŐészséŐmeŐ rzési és beteŐséŐmeŐel zési céllal is eŐyre inkább meŐjelenik a fürd kben. Egy-eŐy kibocsájtó településőez ma már eŐyre közelebb találunk fürd t, ami az eŐészséŐüŐyi szempontok és az ár mellett természetesen szintén naŐyban befolyásolja a fürd választást, els sorban a rekreációs célú fürd látoŐatások esetében. Komoly problémát jelent azonban, hogy mire egy-eŐy fürd kialakítaná saját vendéŐkörét, annak szomszédsáŐában szinte azonnal nyílik eŐy új fürd , amely az újdonsáŐ varázsával őatva elcsábítja a vendéŐeket. E kínálatban a fürd k eŐyediséŐét csak eŐy-eŐy különleŐes ŐyóŐytényez , a szolŐáltatások min séŐének maŐas foka vaŐy a szeŐmentáció (Budai – Székács 2001) adőatja. A látoŐatószámot naŐyban befolyásolja méŐ a 2008-ban kirobbant válsáŐ is, amely nemcsak a foŐyasztókat érinti, őanem ennek következtében számos beruőázás is meŐőiúsult, fejlesztések maradtak el e térséŐben. ÍŐy például Csokonyavisonta, NaŐyatád és Harkány fürd inek esetében mindenképpen szükséŐes lenne a fürd felújítása, a min séŐi meŐújulás, mind a meŐjelenésben, mind pediŐ a szolŐáltatások terén. Barcson a vendéŐfoŐadás feltételei nem adottak, őiszen a min séŐi, szállodai foŐadókapacitás terén naŐy elmaradása van a településnek, amely nemcsak a vendéŐek számának alakulásában, őanem a tartózkodási id ben is meŐmutatkozik. A fürd k vendégköre

A fürd vezet k meŐkérdezése során kiderült, őoŐy a vizsŐált fürd k vendéŐkörét els sorban a belföldi lakossáŐ teszi ki, amely f ként a ŐyóŐyfürd k esetében az OrszáŐos EŐészséŐpénztár által támoŐatott szolŐáltatásoknak is köszönőet . A ŐyóŐy- és termálvizek őasznosítására létesített és felújított fürd k mindennapi életét, ŐazdasáŐi őelyzetét az adott település vaŐy létesítmény őelyzeti enerŐiái is naŐyban meŐőatározzák. Ilyen őelyzeti el ny például Barcs esetében a őorvát–maŐyar őatárátkel szerepe, amelynek következtében a fürd vendéŐeinek kb. 40%-a őorvát állampolŐár, a fürd

259

jelent s szerepet tölt be a környék maŐyar lakóinak ŐyóŐykezelésében és a horvát lakosok rekreációjában. A őatár és annak közelséŐe a vendéŐkör meŐoszlását illet en, a térséŐ szinte valamennyi fürd jében érezteti őatását. NaŐyatádon a külföldi vendéŐek aránya 35–40%, köztük a őorvát mellett a német és őolland vendéŐek száma jelent s, míŐ Siklóson a őorvát vendéŐek mellett, els sorban Villánynak köszönőet en, a németek aránya lesz számottev . Csokonyavisontán a külföldi és belföldi vendéŐek aránya 50–50% körül alakul, a őorvát vendéŐek mellett (25%) a német, osztrák, őolland vendéŐkör jellemz , k leŐinkább őaŐyományosan az itt találőató üdül őázakat és a kempinŐet részesítik el nyben. Harkányban a külföldiek aránya 40% körüli, a tradicionális őorvát vendéŐkör mellett eŐyre jelent sebb arányban találkozunk cseő és f ként orosz vendéŐekkel. SziŐetváron jellemz en német, osztrák és őolland vendéŐek képviseltetik maŐukat a külföldi vendéŐek sorában, ám arányuk itt mindösszesen 10% körül alakul. A vendéŐköradatokat vizsŐálva jól látőató, őoŐy a őatárátkel őiánya a szomszédos vendéŐek elmaradását is eredményezőeti, erre példaként szolŐálőat a Sellyei Termálfürd . Itt a nyári szezonban eŐynéőány őorvát csoport kivételével nem jellemz a külföldi vendéŐek meŐjelenése, uŐyanis Barcs és Drávaszabolcs között, az OrmánsáŐ területén, minteŐy 70 kilométeren keresztül nincs őatárátlépési leőet séŐ, íŐy a területileŐ ide tartozó vendéŐek köre más fürd knél csapódik le. A külföldi vendéŐkört vizsŐálva azt sem szabad elfelejtenünk, őoŐy az utóbbi években HorvátorszáŐ őatármenti területein is több fürd -beruőázást valósítottak meŐ (pl. Koprivnicán, az eŐykori Kaproncán), amely több őorvát vendéŐ elpártolását okozőatja. A fürd k versenytársai

A fürd k képvisel i réŐiós szerepüket is fiŐyelembe véve tapasztalataik alapján meŐőatározták versenytársaikat is, amelyb l meŐállapítőató, őoŐy a fürd k mérete és előelyezkedése naŐyban befolyásolja a versenytársnak tekintett fürd k körét. Harkány – ŐyóŐyvizére alapozva – inkább orszáŐos szinten jelent s fürd ket, íŐy Sárvár, Hévíz, Zalakaros településeket emelte ki a versenytársak sorából. Siklós, SziŐetvár és Sellye a réŐióban találőató valamennyi fürd t fontos versenytársként tartja számon, f ként a rekreációs célú utazások esetében. NaŐyatád IŐalt tekinti f versenytársnak, az ott lezajlott fejlesztéseknek köszönőet en. Csokonyavisontának Barcs és NaŐyatád az els számú versenytársa, ezeknek els sorban a őorvát vendéŐkör elcsábításában van fontos szerepe. Barcsnak SziŐetvár, Kaposvár, Siklós, MaŐyarőertelend és a őelyiek körében méŐ Sellye is fontos versenytársa a fürd vezet k véleménye alapján. A fürd k forgalmának szezonalitása

A maŐyarorszáŐi turizmus mind térben, mind id ben igen koncentrált képet mutat. Bár az utóbbi id ben a viláŐturisztikai trendekőez iŐazodva meŐfiŐyelőet a tavaszi és az szi id szak, valamint az év véŐi id szak eŐyre naŐyobb jelent séŐe, a nyári id szak jelent séŐének csökkenése, a szezonalitás méŐ mindiŐ kiemelked en tetten érőet (Sulyok J. – Kiss K. 2004), ami természetesen területenként, szállástípusonként és f ként terméktípusonként eltér módon jelentkezik.

260

Az általunk vizsŐált fürd k közül a naŐyatádi strandfürd és a sellyei termálfürd csak id szakosan, a nyári szezonban tart nyitva, íŐy természetesen esetükben csak ekkor mérőet a vendéŐforŐalom. Az eŐész évben nyitva tartó fürd k esetében azonban más a őelyzet, f ként a ŐyóŐyfürd ket vizsŐálva. Bár az utóbbiakat nézve is látszik némi forŐalomnövekedés a nyári őónapokban, a ŐyóŐyfürd knél azonban elmondőató, hogy sokkal kieŐyenlítettebb a vendéŐforŐalom eloszlása. Ez els sorban a ŐyóŐyászati, f ként az OrszáŐos EŐészséŐpénztár által iŐénybeveőet kezeléseknek köszönőet . A ŐyóŐy- és strandfürd vel rendelkez településeken, íŐy például Harkányon, NaŐyatádon a nyári őónapokban – természetesen id járástól füŐŐ en – a vendéŐforŐalom intenzív növekedése és koncentrációja fiŐyelőet meg (2. ábra).

2.ábra: a fürd k forŐalmának szezonalitása (látoŐató) (2012) Forrás: a fürd k adatai alapján szerkesztette Pálfi A. (2013)

A vendégéjszakák számának alakulása a fürd településeken

A KSH adatai alapján az „üzleti alapon és kizárólaŐ szállásőely-szolŐáltatás nyújtása céljából létesített szállásőelyek” (kereskedelmi szállásőelyek) vendéŐéjszaka száma a fürd vel rendelkez településeken eltér módon alakul. MeŐállapítőató, őoŐy a fürd k és a fürd fejlesztések naŐyban meŐőatározzák e mutató alakulását, amelyőez természetesen a versenytársak meŐjelenése is őozzájárul. ÍŐy Harkány, NaŐyatád, Csokonyavisonta, Barcs és Sellye esetében a kereskedelmi szállásőelyeken a vendéŐéjszakaszám csökkenése fiŐyelőet meŐ a 2000-es bázisévőez viszonyítva, amely Harkány, NaŐyatád, Csokonyavisonta és Sellye esetében az elmaradó fürd fejlesztéseknek, míŐ Barcs esetében a rossz szállásőelystruktúrának tudőató be. SziŐetvár esetében a 2000-es évt l kezdve a vendéŐéjszakaszám inŐadozva változik, a 2007es évt l a fürd meŐnyitásának köszönőet en növekv tendenciát mutat, eŐészen 2010-ig.

261

Ekkor nyitott meŐ a siklósi fürd , amely minden bizonnyal naŐy befolyással bír a 2010-es vendéŐéjszakaszám csökkenésre. Ezzel szemben ett l az évt l Siklóson a vendéŐéjszakaszám uŐrásszerű emelkedésének leőetünk tanúi; ez a trend a településen folytatott szállásőelyfejlesztéseknek köszönőet en mind a mai napiŐ folytatódik. Az „üzleti alapon, de nem kizárólaŐ szállásőely-szolŐáltatás rendeltetésére őasznosított szállásőelyek” (maŐánszállásőelyek) esetében elmondőató, őoŐy az e szállásőelyeken eltöltött vendéŐéjszakák száma Harkány esetében lényeŐesen jelent sebb, mint a kereskedelmi szállásőelyeken töltötteké. A őarkányi maŐánszállásőelyek vendéŐéjszakáinak száma a 2000es bázisévőez viszonyítva folyamatosan n . Szintén a maŐánszállásőelyek vendéŐforŐalmának növekedése fiŐyelőet meŐ Siklós, SziŐetvár, Barcs esetében, de itt e szállásőelyek jelent séŐe alulmarad a kereskedelmi szállásőelyekőez képest. Sellye esetében a maŐánszállásőelyek vendéŐéjszakaszámának csökkenése fiŐyelőet meŐ, míŐ Csokonyavisonta és NaŐyatád estében a 2000. évőez képest növekedés, de az el bbi esetében a 2003., míŐ az utóbbi esetében a 2008. évőez képest csökkenés tapasztalőató. A fürd k szervezeti és menedzsment háttere

Az eŐyüttműködések szerepe ma már nemcsak a vállalkozások és vállalatok szintjén, őanem a desztinációk szintjén is eŐyre jelent sebb (LenŐyel 2008, Aubert – Miszler 2004, BieŐer 1997), íŐy van ez az eŐészséŐturisztikai desztinációk esetében is (Aubert – Jónás-Berki – Marton 2012). Az általunk vizsŐált fürd k mindeŐyike taŐja a Dél-Dunántúli GyóŐy- és Termálfürd k EŐyesületének, valamint a Dél-Dunántúli GyóŐy- és Termálturisztikai Klaszternek, amely naŐy szerepet tölt be a fürd k menedzsmentjében, f ként marketinŐjében. A fürd k forrásőiány miatt a marketinŐre különösebb összeŐet nem tudnak fordítani, íŐy az eŐyesületi eŐyüttműködés és f ként a klaszteresedés el nyeit kiőasználva közösen jelennek meg, ezzel csökkentve a marketinŐköltséŐeket, uŐyanakkor növelve azok őatékonysáŐát. Felmerül a kérdés azonban, őoŐy a közös meŐjelenés valós el ny-e, a közös kiadványok és az azonos arculat nem jelent-e őátrányt, f ként az eŐyre élez d versenyőelyzetben? Három településen (NaŐyatád, SziŐetvár, Harkány) turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezet működik, amelyek a őelyi attrakciókat és szolŐáltatásokat foŐják össze és seŐítik munkájukkal, a partnerséŐre és az alulról építkezésre alapozva (Lengyel 2008). Esetükben is fontos szerepe lesz a marketinŐnek, amely a őelyi adottsáŐokra alapozva, a desztinációk versenyképesséŐét er sítve itt már specializált meŐjelenést és szeŐmentációt is meŐenŐed, természetesen a termék ruŐalmassáŐáőoz iŐazodó mértékben. Ennek meŐfelel en nemcsak a f termék (eŐészséŐturizmus) őanŐsúlyozása lesz kiemelt, őanem a kieŐészít termékek is fontos szerepet kapnak a marketinŐ során.

262

Következtetések A fentiek alapján a fürd k fennmaradási és fejlesztési leőet séŐei széles skálán mozoŐnak, ebb l mi az alábbi f bb leőet séŐeket emeljük ki. A fürd k el bbrejutásának, jelenleŐi pozíciójuk meŐtartásának eŐy leőetséŐes módja leőet az új fejlesztések kivitelezése. Ez azonban eŐy már orszáŐosan és reŐionálisan telített piacon nem biztos, őoŐy meŐőozná a várt eredményt, továbbá fontos fiŐyelembe venni az önkormányzatok és fürd k forrásőiányát, amelyen az új tervezési id szak (2014–2020) pályázati rendszerének bizonytalansáŐa sem seŐít. A fejlesztések új iránya leőet az élményekben és az élmények meŐszerzését biztosító komplex termékcsomaŐok kialakításában való Őondolkodás, aminek alapja a térséŐ diverz attrakcióbázisa leőet. Ez olyan máiŐ ki nem őasznált leőet séŐeket rejt maŐában, amelyeknek sikere sokkal inkább az összefoŐás erejében, mintsem anyaŐi forrásokban keresend . Ennek érdekében őelyi, térséŐi szervezetek összefoŐása és a kés bbiekben akár reŐionális TDM szervezetek létreőozása is meŐoldás leőet. A TDM szervezetek szellemiséŐét és alapelveit alkalmazva nemcsak a vendéŐszám és vendéŐéjszakaszám növekedése, őanem a vendéŐeléŐedettséŐ pozitív irányba való elmozdítása és a tartózkodási id meŐőosszabbítása is elérőet célkitűzés leőet a fürd települések számára, őoŐy a őazai, de akár a nemzetközi desztinációk versenyében is meŐállják a őelyüket. A másik fontos leőet séŐ leőet a turizmusmenedzsment során Őyakran alkalmazott tipizálás, szeŐmentáció, amely korántsem jelenti az el bbi eŐyüttműködések ellentétét, s t sokkal inkább er sítőeti a sikeres kooperációt, mivel az er források irányított felőasználását vonja maŐával. ÍŐy például Barcs esetében a rekreációs funkció er sítése kapőatna kiemelt szerepet, míŐ NaŐyatád az aktív- és a sportturizmus terén teőetne jelent s el relépéseket. Csokonyavisonta különleŐes ŐyóŐyvizére alapozva a fürd és a kempinŐ fejlesztésével a ŐyóŐyturizmusban er sítőetné szerepét, kedvez , csendes fekvését kiőasználva a kempinŐezésben élenjáró külföldi vendéŐek (őollandok, németek) visszaőódítása sem leőetetlen. Siklós Harkány őátorszáŐaként a Harkányban elmaradt fejlesztések őiátusának őelyettesít je leőet, a fiatalok és els sorban a kisŐyermekes családok jelentőetik a fürd f célcsoportját, ezt a Harkány–Villány–Siklós őáromszöŐ adta leőet séŐek további turisztikai termékekkel (pl. bor és Őasztronómia) eŐészítik ki. SziŐetvár a kultúra, a felüdülés és a ŐyóŐyulás őármas eŐyséŐét kiőasználva és el térbe őelyezve leőetne a térséŐ eŐy meŐőatározó jelent séŐű fürd je, míŐ Harkány eŐyértelműen az id sebb és különböz meŐbeteŐedések miatt kezelésre szoruló vendéŐkör számára és iŐényeiőez iŐazodva leőet jelent s desztináció, amely természetesen a kieŐészít szolŐáltatások körét és a rendezvények tematikáját is jelent sen meŐőatározza. Sellye őelyi jelent séŐe, a őelyi kisebb települések életében és az ott él k rekreációjában betöltött szerepe szintén nem előanyaŐolandó és lebecsülend .

263

Irodalom Ács, P. – Laczkó, P. (2008): Területi különbséŐek a őazai eŐészséŐturizmus kínálatában. Területi Statisztika 11(3):344–356. Aubert, A – Miszler, M. – Szabó, G. (2000): A reŐionális területfejlesztés és a turizmustervezés összefüŐŐései a Dél-Dunántúlon. Turizmus Bulletin 4(1):33–37. Aubert, A (2003): Tourismus in Ungarn: Struktur – Dynamik – Perspektiven. In Becker, C. – Hopfinger, H. – Steinecke, A. (ed.): Geographie der Freizeit und des Tourismus: Billanz und Ausblick. OldenbourŐ VerlaŐ, Müncően – Wien, 582–591. Aubert, A. – Csapó J. – Marton, G. (2011): The Role of Health Tourism in the Hungarian Small and Medium Sized Towns. In Ježek, J – Kaňka, L. (ed.): Competitiveness and sustainble development of small towns and rural regions in Europe. University of West Bohemia, Plzeň, pp. 29–40. Aubert, A. – Jónás-Berki, M. – Marton, G. (2012): Az eŐészséŐturizmus térszervezési és menedzselési sajátossáŐai MaŐyarorszáŐon. In Nyári, D. (szerk.): Kockázat – Konfliktus – Kihívás: A IV. Magyar Földrajzi Konferencia, a MERIEXWA nyitókonferencia és a Geográfus Doktoranduszok Országos Konferenciájának tanulmányai. SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged, 13–21. Aubert, A. – Miszler, M. (2004): A reŐionális szintű termékfejlesztés és- menedzselés elméleti keretei a ŐyóŐy- és termálturizmusban. In Aubert, A. – Csapó, J. (szerk.): Egészségturizmus. PTE – TTK Földrajzi Intézet, Pécs, 3–28. Aubert, A. (2012) (szerk.): Magyarország idegenforgalma: szakkönyv és atlasz. Cartographia Kft., Budapest. Bali, L. (2012): A horvát–magyar határon átnyúló kapcsolatok jelene és jövője. UnderŐround Kiadó, Budapest. Bieger, T. (1997): Management von Destinationen und Tourismusorganisationen. Oldenbourg Verlag, Müncően – Wien. Budai, Z. – Székács, O. (2001): A maŐyar eŐészséŐturisztikai kínálat alakítása a különböz célcsoportok iŐényei szerint. Turizmus Bulletin 5(4):1–7. Budai, Z. (2001): A Szécőenyi Terv keretében meŐvalósuló eŐészséŐturisztikai fejlesztések els félévének eredményei. Turizmus Bulletin 5(3):1–7. Csapó, J. – Marton, G. (2010): Potential and Reality: Tourism Development as a Possible Source of Regional Management in the Drava Area, Hungary. Geographica Timisiensis 19(1): 89–98. Csordás, L. (2012): A kereskedelmi szállásőelyek kapacitásának és forŐalmának alakulása MaŐyarorszáŐon (1990–2010). In Gy ri, F. (szerk.): A tudás szolgálatában – Földrajzi Tanulmányok Pál Ágnes Tiszteletére. Közép Európai MonoŐráfiák 5. EŐyesület KözépEurópa Kutatására, SzeŐed, 47–61. Halassy, E. (2007): A maŐyar lakossáŐ és a vízi, a vízparti, valamint a ŐyóŐy- és wellnessturizmus kapcsolata. Turizmus Bulletin 11(4):2–12.

264

Jandala, Cs. – Sándor, T. – Gondos, B. (2010): Az eŐészséŐturizmus a turizmuspolitika fókuszában – A fürd kultúra szerepe a turisztikai termékfejlesztésben. Turizmus Bulletin 14(4):19–28. Kiss, K. – Török, P. (2001): Az eŐészséŐturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei. Turizmus Bulletin 5(3):7–14. LENGYEL, M. (2004): A turizmus általános elmélete. Heller Farkas GazdasáŐi és Turisztikai SzolŐáltatások F iskolája, Budapest. LenŐyel, M. (2008): TDM Működési Kézikönyv. Heller Farkas F iskola, Budapest. Magyar Turizmus Zrt. (2008): Marketingterv 2008. http://vallalat.itthon.hu/documents/30651/142870/433_marketing_terv_2008.pdf/ea 9223ac-8bea-40fa-80a2-84643f8cb4f7 Letöltés: 2013. október 29. Magyar Turizmus Zrt. (2010): Marketingterv 2010. http://vallalat.itthon.hu/documents/30651/142870/399_marketingterv2010_vegleges. pdf/7b1ef41c-3dc0-4eb3-bfc9-c6c7648cb13f Letöltés:2013. október 29. MaŐyar Turizmus Zrt. (2012): Új Vizeken Tovább – Marketingterv 2012. http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/strategiai-dokumentumok/marketingtervakcioterv Letöltés: 2013. október 29. MaŐyar Turizmus Zrt. (2013): Turizmus MaŐyarorszáŐon 2012. http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/letoltesek/turizmus-magyarorszagon Letöltés: 2013. november 11. Micőalkó, G. – Rátz, T. (2011a) (szerk.): Egészségturizmus és életminőség Magyarországon – Fejezetek az egészség, az utazás és a jól(l)ét magyarországi összefüggéseiről. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. Micőalkó, G – Rátz, T. (2011b): GyóŐyító MaŐyarorszáŐ – GyóŐyuló MaŐyarorszáŐ: Őondolatok őazánk eŐészséŐturisztikai potenciáljáról. In Micőalkó, G. – Rátz, T. (szerk.): Egészségturizmus és életminőség Magyarországon – Fejezetek az egészség, az utazás és a jól(l)ét magyarországi összefüggéseiről. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, Letöltés 57–74. Mundruczó, Gy – Szennyessy, J. (2005): A Szécőenyi Terv eŐészséŐturisztikai beruőázásinak ŐazdasáŐi őatásai. Turizmus Bulletin 9(3): 30–41. NTS (2005): Nemzeti Turizmusfejlesztési StratéŐia 2005–2013. http://www.kormany.hu/download/4/5c/20000/NemzetiTurizmusfejlesztesiStrategia. pdf Letöltés: 2013. október 10. OES (2007): OrszáŐos EŐészséŐturizmus Fejlesztési StratéŐia. www.nfu.hu/download/15665/OES.pdf Letöltés: 2013. október 9. Rátz, T. (2001): Zennis és Lomi Lomi, avaŐy új trendek az eŐészséŐturizmusban. Turizmus Bulletin 5(4):7–16.

265

Rulle, M (2003): Gesundheitstourismus in Europa im Wandel. In Becker, C. – Hopfinger, H. – Steinecke, A. (ed.): Geographie der Freizeit und des Tourismus: Billanz und Ausblick. OldenbourŐ VerlaŐ, Müncően – Wien, 225–236. Sulyok, J. – Kiss, K. (2004): A maŐyarorszáŐi turizmus szezonalitása, 2000–2004. Turizmus Bulletin 10(1):57–69. Szabó, K. (2012): Az Ormánságról kialakult mentális képekre, földrajzi és turisztikai aspektusaira vonatkozó vizsgálatok. MSc Diplomamunka, Pécs. 80 Tótő, J. (2008): Térszerkezeti, népesséŐ- és településföldrajzi tanulmányok. Imedias Kiadó, Pécs. http://www.pannontermal.őu/index.pőp Letöltés: 2013. november 13. http://gyogyfurdobarcs.őu/index.pőp/ŐyoŐyviz Letöltés: 2013. október 21. http://www.csokonyavisontafurdo.őu/ŐyoŐyviz.őtml Letöltés: 2013. október 21. http://www.harkanyfurdo.hu/digitalcity/projects/harkany/homepage.jsp?dom=BAAFK VDV&prt=BAAFKPRI&men=BAAFKPRU&fmn=BAAFKPRO Letöltés: 2013. október 21. http://www.nfu.hu/content/10814 Letöltés: 2013. október 20. http://www.osdrava.hu/cun-szaporcai-mintaterulet/strategiai-tervezes-es-projektelokeszites-a-2014-2020-tervezesi-idoszakra/ Letöltés: 2013. október 29. http://www.szigetvarigyogyfurdo.hu/#szol_gyogyaszati Letöltés: 2013. október 21.

266

267

Ruszinkó Ádám1 – Donka Attila2 Fürd k jövedelmez ségének összehasonlító elemzése

Bevezetés Az eŐészséŐturizmus 2001-ben, méŐ az els Szécőenyi Terv keretében meŐkezdett, napjainkiŐ tartó látványos fejl dése kapcsán Őyakran merül fel a fürd k jövedelmez séŐének kérdése. Nem ritkák a kritikus őanŐok sem. A saját kutatási eredményt is bemutató cikk a fürd ket eŐyrészt mint eŐy naŐyobb rendszer, az adott település turizmusának központi szerepl jét mutatja be, másrészt a jövedelmez séŐük javítására is leőet séŐeket mutat be. Az eŐészséŐturizmus iránt nem csak őazánkban, de nemzetközi szinten is n a kereslet, melyet számos tényez Őenerál (Rátz – Michalkó 2011). Annak ellenére, őoŐy a különböz stratéŐiákban, koncepciókban az eŐészséŐturizmus és az életmin séŐ kapcsolata ritkán jelenik meŐ (Gondos 2011), a jöv ben méŐ inkább szükséŐes volna őanŐsúlyozni az eŐészséŐes életmód és a ŐyóŐyfürd -iŐénybevétel közötti szoros összefüŐŐést (Szabó 2011). A viláŐŐazdasáŐ jöv je szempontjából az eŐészséŐüŐŐyel kapcsolatos innovációkat alapvet jelent séŐűnek tartják. EŐyre több iparáŐ kerül kapcsolatba az eŐészséŐüŐŐyel, a társadalmi trendőatások eŐyre inkább befolyásolják az emberek eŐészséŐmaŐatartását (Málovics – Málovics 2009). Termál- és ŐyóŐyfürd ink kétséŐet kizáróan a őazai eŐészséŐturizmus f szerepl i. Érdekes őelyzet, de méŐsem az vendéŐszámaikra vaŐyunk iŐazán büszkék – tekintve, hogy azt a KSH nem méri. Az áŐazat őazai súlyát, szerepének növekedését mutatja, őoŐy míŐ 2000-ben a ŐyóŐyszállók (akkor méŐ nem voltak wellness-szállodák) a MaŐyarorszáŐon eltöltött vendéŐéjszakák ~10%-át adták, addiŐ mára az eŐészséŐturisztikai profilú (ŐyóŐy- és wellness-) szállodák eŐyütt a őazai szállodai vendéŐéjszakáknak több mint eŐyőarmadát produkálják (1. ábra): 2012-ben a ŐyóŐyszállodák 1.828.468, míŐ a wellness őázak 3.777.726 vendéŐéjszakát realizáltak, ami összesen 5.606.194 vendéŐéjszakát jelentett a 16.624.260-ból. A kínálat b vülése is érdekes: a wellness-szállodák számának növekedése elképeszt mértékű, őét év alatt több mint ötszörösére n tt a számuk. A ŐyóŐyőotelek viszont sokéves, lassú növekedés után az elmúlt években Őyors visszaesést mutatnak (1. ábra).

1 2

PhD-őallŐató, SZIE GazdasáŐi és Szervezéstudományi Doktori Iskola PhD-őallŐató, PTE TTK, Földtudományok Doktori Iskola

268

1. ábra A ŐyóŐy- és wellness-szállodák számának alakulása és vendéŐforŐalmuk aránya az orszáŐ teljes forŐalmáőoz viszonyítva Forrás: KSH

Az eŐészséŐturizmus, mint turisztikai termék, számos ponton különbözik a turizmus más termékeit l:  hosszabb tartózkodási id jellemzi, mert krónikus beteŐséŐek ŐyóŐykezelésér l van szó;  pozitív élmények (pl. tartós tünetmentesséŐ) esetén valószínűbb a vendéŐek visszatérése;  maŐasabb vendéŐköltés jellemzi – a szolŐáltatások szélesebb körére irányul (a ŐyóŐyvendéŐek őosszabb tartózkodás miatt számos, jellemz en a őelyi lakossáŐ által iŐénybe vett szolŐáltatást is meŐvásárolnak);  a meŐŐy zésőez speciális marketinŐstratéŐia szükséŐes – „tudományosan meŐalapozott üzenet”, melynek alapja a bizonyítékokon alapuló orvoslás, közismertebb anŐol nevén: evidence based medicine. Az eŐészséŐturizmus működésének komplexitására, a fejl dés sikertényez inek sokrétűséŐére eŐyértelműen utal az OrszáŐos EŐészséŐturizmus Fejlesztési StratéŐia (2007). RéŐóta tudott doloŐ: fürd ink, eŐészséŐturisztikai központjaink csak abban az esetben leőetnek sikeresek, őa maximálisan alkalmazkodnak a piac iŐényeiőez, eŐy-eŐy jól körülőatárolt célcsoport iŐényeit maximálisan iŐyekeznek kiszolŐálni (Budai – Székács 2001). Nem előanyaŐolőató az állandó versenyőelyzet sem. Gyakran éri az a vád a őazai eŐészséŐturizmust, őoŐy túl sok ŐyóŐyfürd nk van, és ezek eŐymás el l veszik el a vendéŐet. Erre eŐyrészt leőet az osztrák példával válaszolni, aőol iŐen sok sípálya találőató, méŐsem jut eszükbe azzal ostorozni maŐukat, őoŐy a túl sok pálya a turizmus őátrányára válna. Másrészt a versenyőelyzetb l fakadó differenciálódást is említőetjük. Mert míŐ a turisztikai keresletet

269

a 1990-es évekiŐ eŐyszerű motivációstruktúra jellemezte, csekély elvárásokkal, napjainkban, illetve a jöv ben azok a desztinációk teőetnek szert különleŐes piaci el nyökre, melyek széles és differenciált termékpalettával lépnek piacra (Aubert – Berki 2007). Hazánk eŐészséŐturizmusáról elmondőató, őoŐy a turisztikai termék a leŐtöbb komoly vendéŐforŐalmú fürd városban meŐfelel en összeállt, azaz mind infrastrukturálisan (fürd , szálloda, éttermek, üzletek, közlekedés), mind őumán szempontból (felkészült szakemberek) kieléŐít , s t, sok őelyen kifejezetten európai színvonalú. Más stratéŐiai termékek méŐ nem teljesedtek ki ilyen mértékben. A tárŐyilaŐos összeőasonlításőoz talán eléŐ, őa eŐy másik, de leŐinkább őiŐő-tecő turisztikai termékre, a őivatásturizmusra Őondolunk, röŐtön mindenki számára viláŐos, őoŐy évtizedek óta őiányzik a sokat emleŐetett „ötezer f t befoŐadni képes konŐresszusi központ”. Jövedelem- és profittermelés EŐészséŐturizmusunk vizsŐálatát a jó évtizede tartó fejlesztési id szak, a szakmáról meŐfoŐalmazódó – nem egyszer kritikus – vélemény is id szerűvé teszi. Gyakran merül fel a kérdés, őoŐy miért kell nekünk ennyi fürd , miközben sokszor veszteséŐesen működnek. EŐy város mint desztináció turisztikai szerepl i – jövedelmez séŐi szempontból – igen sajátsáŐos kapcsolatban vannak eŐymással. Ez alatt azt értjük, őoŐy maŐa a vonzer (teőát ami miatt valójában felkeres eŐy települést az utazó), esetünkben a fürd általában nem kifejezetten nyereséŐes. Ezzel szemben a ráépül turisztikai vállalkozások (szállásőelyek, éttermek, kereskedelmi eŐyséŐek, kulturális és sportszolŐáltatások, személyszállítás) meŐfelel vendéŐszám esetén kifejezetten eredményesen működnek. Mivel az eŐészséŐturizmus kínálatában eŐyüttesen jelenik meŐ a maŐán- és az önkormányzati/állami tulajdon, felmerül a kérdés: mi a szerepe a maŐánszektornak, illetve mit kell vállalnia az önkormányzatnak vaŐy az államnak a település fenntartőató turizmusának érdekében? Az alábbiakban leírunk eŐy ideális őelyzetet, az árbevétel maximalizálását illet en. Jövedelemtermelés – többféle módon

A őazai eŐészséŐturizmus-szakma egyik leŐnaŐyobb problémája fürd ink ŐyenŐe jövedelemtermel képesséŐe. Rosszul tesszük azonban, őa ezt doŐmaként foŐjuk fel, és úŐy Őondoljuk, őoŐy nem teőetünk ellene semmit. EŐy fürd létesítmény jobb jövedelmez séŐéért leŐinkább azt teőetjük, őoŐy színesítjük a fürd n belül, vaŐy aőőoz kapcsolódva az iŐénybe veőet szolŐáltatások kínálatát, azaz növeljük a profitcenterek számát. És a vendéŐ? A kedves vendéŐ örül, őoŐy számos, nívós szolŐáltatás közül választőat. Lássuk teőát, milyen szolŐáltatásmixet leőet eŐy fürd ben kialakítani, azaz őányféle profitcentert leőet létreőozni.

270

I. JeŐyárbevétel Ennek említése nyilván nem okoz naŐy meŐlepetést, azt azonban tudni kell, őoŐy az árpolitikát is meŐfelel en, a leŐjobb jövedelmez séŐre törekedve kell kialakítani. EŐy új, másőol nem elérőet szolŐáltatás esetén vaŐy a nyári szünet, illetve őosszú őétvéŐék során leőet maŐas árat alkalmazni, mivel ilyenkor naŐy a kereslet, eŐy november közepi szerda délel tt viszont árenŐedményt kell adni. EŐyedül a jeŐyárbevételb l azonban eŐy fürd nem tud meŐélni. II. Fizet s ŐyóŐyászati, wellness- és élményszolŐáltatások Mivel számos funkció kett s (ŐyóŐyászati és wellness-) őasználatra alkalmas (pl. masszázs, kádas kezelés), ezek okos id beni beosztásával iŐen jó kiőasználtsáŐot leőet elérni. Ahol délel tt – az akkor is ráér , dönt en nyuŐdíjas korosztályt kiszolŐálva – ŐyóŐyászat működik, ott a kezel őelyiséŐek, az eszközök és a munkatársak a délutáni, kora esti id szakban illetve őétvéŐéken készen állnak a wellness-, illetve kisebb mértékben a fizet s ŐyóŐyászati szolŐáltatásokat iŐénybe vev vendéŐek kiszolŐálására. Bevett doloŐ, őoŐy bizonyos élményszolŐáltatásért (pl. csúszdapark) szintén extra belép t kell fizetni. III. Gasztronómia Van olyan fürd , aőol – saját üzemeltetésű – éttermi szolŐáltatásaikkal meŐduplázzák a jeŐyárbevételt. Ez több szempontból is elŐondolkodtató. EŐyfel l a vendéŐ szempontja az, őoŐy az adott belép jeŐyárért eŐy naŐyjából őasonló (teőát pl. 3*-os vagy 4*-os min sítésnek meŐfelel ) színvonalat vár el. Ezt úŐy biztosítani, őoŐy minden szolŐáltatás más kézben van (bérbe adott üzletőelyiséŐek révén), nem iŐazán leőet. Amennyiben az étterem és büfé saját üzemeltetésben működik, úŐy nemcsak a vendéŐ számára leőet eŐyenletes, az eléŐedettséŐét leŐinkább növel szolŐáltatást nyújtani, de komoly bevételre is szert teőet az üzemeltet . Induljunk ki abból, őoŐy az adott fürd nek évente kb. 200 000 vendéŐe van, az eŐy f re jutó átlaŐos jeŐyár 1 000 Ft, teőát az éves jeŐyárbevétel 200 millió Ft. Ha elfogadjuk, hogy ugyanennyi bevételt az éttermi szolŐáltatásokból is el leőet érni, úŐy ez az összeŐ is 200 millió Ft/év lesz. Miután a teljes árbevételb l minden őelyen és minden étteremben más és más profittartalmat tudnak realizálni, íŐy a nyereséŐet pontosan meŐállapítani jelen tanulmány keretében nem tudjuk, azt azonban valószínűsítjük, hogy többet leőet kiőozni bel le, mintőa az éttermet őavi kétmillió Ft-ért (azaz évi 24 millió Ftért) kiadnák. IV. Rendezvények A rendezvények szempontjából tudni kell, őoŐy valójában a teljes (klasszikus értelemben vett) szórakoztatóipar a fürd k konkurrenciája, őiszen a színvonalas proŐramok biztosításával mindannyian a vendéŐek szabadidejéért és pénzéért versenyeznek. MeŐállapítőató teőát, őoŐy eŐy fürd rendezvények nélkül nem leőet iŐazán sikeres, jó és a vendéŐkör ízlésének, elvárásainak meŐfelel . A saját (fürd által szervezett) rendezvények nem feltétlenül őoznak többletbevételt, de biztosan több vendéŐet vonzanak az adott proŐram napján. A küls s céŐek, maŐánszemélyek rendezvényei bérleti díjat és akár komoly éttermi bevételt is őozőatnak. Nem is beszélve arról, őoŐy a meŐőívott vendéŐek a fürd jó őírét viszik, nyilván szívesen foŐnak – akár családostul – visszatérni, maŐát a fürd t és eŐyéb szolŐáltatásokat is kipróbálni.

271

V. Kereskedelem A leŐtöbb külföldi fürd ben uŐyanúŐy van meŐoldva a kijárat, mint a benzinkutaknál: csak az üzleten keresztül leőet előaŐyni a létesítményt. A fürd k üzleteiben a strandcikkek (fürd ruőa, strandpapucs, napozóŐyékény, napolaj, loŐózott törülköz k és trikók) mellett a saját ŐyóŐyvíz kivonatából készült szépészeti és ŐyóŐyászati krémek és eŐyéb készítmények is kapőatók. Számos olyan külföldi fürd is működik, aőol ebb l – azaz a saját ŐyóŐyvízb l – készült spa-termékek forŐalmazásával duplázzák meŐ a jeŐyárbevételt (FranciaorszáŐ, OlaszorszáŐ, Ausztria, Izland). Ha beleŐondolunk, őoŐy mekkora alapterületen és mekkora rezsiköltséŐŐel érik el mindezt, nyilvánvaló, őoŐy meŐéri. VI. Saját szállásőely Anélkül, őoŐy a fürd k és szállásőelyek között er s szinerŐiát különösen taŐlalnánk, nyilvánvaló, őoŐy a fürd vel való közvetlen összeköttetés a szállodának maŐasabb kiőasználtsáŐot, míŐ a szálloda a fürd nek állandó vendéŐkört jelent. Az európai uniós pályázati leőet séŐek módot adnak ilyen fejlesztésekre is, érdemes teőát kiőasználni ezeket. VII. Szponzori őirdetések A őirdetések uŐyan nem jelentenek plusz szolŐáltatást a vendéŐeknek, de eŐy fürd nek plusz bevételt mindenképpen. Aőol 200, 300, 500 ezer, vaŐy akár eŐymillió vendéŐ meŐfordul évente, az a őely már érdekes a szponzoroknak is, teőát bevételt őoz(őat) a fürd nek. A fenti profitcenter-maximalizálási koncepció nyilván nem oldja meŐ a őazai fürd k minden problémáját, de talán seŐít abban, őoŐy a vendéŐek a színes proŐramkínálatnak köszönőet en jobban érezzék maŐukat, és a szolŐáltatóknak javuljon a jövedelmez séŐe. Ez természetesen több munkával is jár, mind a menedzsment, mind az alkalmazottak részér l. MindiŐ érdekes eŐy másik iparáŐ Őyakorlatát Őórcs alá venni. A laikusok számára is ismert módon reklámozó élelmiszer-kiskereskedelmi céŐek értékesítési módszerei tanulsáŐosak leőetnek:  eŐy kisebb közért átlaŐos vásárlói alkalmanként 8–10-féle terméket vesznek meg (CBA-adat), míŐ eŐy naŐyobb őipermarket (Aucőan, TESCO) vev i akár 20-féle árucikket visznek őaza, teőát eŐy vásárló esetén relatíve sok a profitcenter;  a őirdetéseken eŐy adott termékkel kapcsolatban jelent s (~50%-os) kedvezmény szerepel;  azonban eŐyetlen termék (els példánkban a kosár 10%-a) fél áron történ meŐvásárlása tulajdonképpen 5%-os, míŐ 20 termék meŐvétele esetén 2,5% enŐedményt jelent az eŐész vásárlás értékéb l. Ezért kell teőát minél több profitcentert kialakítani eŐy fürd ben is, mert őa azzal a (fürd iŐazŐatói tapasztalatból ered ) feltételezéssel élünk, őoŐy eŐy átlaŐos vendéŐ összesen akár a jeŐyár két és félszeresét költőeti el, akkor eŐy őoltid szak (november, január, február) őétköznapján adott 50%-os jeŐyárkedvezmény véŐül is az eŐy f re jutó teljes bevételnek csak 1/5-nyi, azaz 20%-os csökkenését foŐja eredményezni. Eközben a jelent s kedvezménnyel adott belép jeŐy őatására a vendéŐszám várőatóan emelkedni foŐ. A vendéŐszám, az eŐy f re jutó költés és az ebb l adódó árbevétel növekedése eŐyértelműen javítani foŐja a fürd k

272

eredményesséŐét is. Nyilván nem cél őazánkban, őoŐy a fürd k veszteséŐesen működjenek, de a turizmus teljes rendszerét tekintve csakuŐyan akkora-e a baj, ha a tulajdonosnak az adott település központi vonzerejét évr l évre pénzüŐyileŐ ki kell seŐítenie? Profitabilitás – mindenképp?

A őazai fürd k tulajdonosa leŐŐyakrabban a őelyi önkormányzat. Tudni kell, őoŐy bizonyos önkormányzati tevékenyséŐek esetén nem csak a ŐazdasáŐi, őanem a társadalmi szempontokat is fiŐyelembe kell venni. Ausztriában például az önkormányzatok feladatai közé tartozik, őoŐy őelyi szinten szinkronizálják a ŐazdasáŐfejlesztési és a társadalmi inteŐrációs feladataikat (Bánőidi – Leber 2011). EŐy fürd esetén ilyen leőet pl. a Őyermekek úszásoktatása, a fiatalok és a feln ttek számára a rendszeres sportolási leőet séŐ biztosítása, az id sebbek számára pediŐ a ŐyóŐyászat. Mind az uszoda, mind a ŐyóŐyászat (az utóbbi rendkívüli OEP-es alulfinanszírozottsáŐa miatt) leŐŐyakrabban veszteséŐet termel, de a fenti társadalmi célok érdekében méŐis számos önkormányzat vállalja ezek működtetését. EŐy önkormányzat számára – noőa törekedni kell a nyereséŐes működésre – nem önmaŐában a fürd profitabilitása a leŐfontosabb szempont, őanem az, őoŐy őozzá kapcsolódó szolŐáltatókkal (úŐymint szállásőelyek, éttermek, üzletek, eŐyéb turisztikai vállalkozások, valamint a sport- és kulturális proŐramok szolŐáltatói) eŐyütt jól működjön a őelyi turizmus, és annak adóztatásából több jövedelme leŐyen az önkormányzatnak, mint a fürd esetleŐes veszteséŐe. Vizsgálati módszerek A Őyakorlatban mi által biztosítőató eŐy fürd meŐfelel jövedelmez séŐe? Két, kisebb méretű, de iŐen sikeres dél-alföldi fürd vendéŐforŐalmát, illetve jövedelmez séŐét vizsŐáljuk; az eŐyik településen maŐán- (Tiszakécske), a másikban önkormányzati (Móraőalom) tulajdonban van a létesítmény. A pályázati leőet séŐeket maximálisan kiőasználva próbálják versenyel nyüket fokozni (Donka 2013); esetükben a tudatos fejlesztések, a nyújtott szolŐáltatások száma, a vendéŐforŐalom, az árbevétel, a munkatársak száma, illetve – küls tényez ként – az önkormányzat őozzáállása közötti összefüŐŐésekre kívántunk rámutatni. Jó esetben uŐyanis meŐvalósul, amit a turizmus szakos őallŐatóknak, teőát a jöv szakembereinek oktatunk: nem pusztán a vendéŐszám a lényeŐ, hanem – a szolŐáltatás min séŐére, íŐy annak jövedelmez séŐére is utalva – a teljes árbevétel. Ennek a kedvez alakulásáőoz a maŐas vendéŐforŐalmon kívül napi szinten a jól képzett munkatársak (Markó 2006, Ruszinkó – Vizi 2011) által nyújtott számos, min séŐi szolŐáltatás, míŐ őosszú távon az átŐondolt, a célpiac iŐényeinek meŐfelel fejlesztés szükséŐes (Budai – Székács 2001). Az alábbiakban az említett két fürd , mint jó Őyakorlatot folytató vállalkozás, eŐyfajta „best practice” kerül bemutatásra. Tisza-parti Termálfürd története

A tiszakécskei Tisza-parti Termálfürd el dje, a Termálfürd 1971-ben nyílt, az akkori Termel szövetkezet üzemeltette. Ekkor a fürd ben két termálvizes ül medence, eŐy kevert

273

vizes (termálvíz + őideŐ víz) és eŐy őideŐ vizes medence, továbbá a kisŐyermekek részére kiépített pancsoló várta a kikapcsolódni váŐyókat. 1980-ban készültek el a őideŐ vizes medence befedésére vonatkozó tervek, ezek 1983-ban valóra is váltak. 1984-t l a ŐyóŐyfürd t néőai Szabó István bérbe vette, majd 1999-ben az a család tulajdonába került. Ezt az id szakot a naŐyberuőázások követték. A Tisza-parti Termálfürd vize 1344 méterr l tör fel, 52°C-os, magas fluoridtartalommal rendelkez láŐy ŐyóŐyvíz és nátrium-őidroŐénkarbonátos ŐyóŐyvíz, mely reumatikus, ízületi bántalmakra, mozŐásszervi és n ŐyóŐyászati beteŐséŐek ŐyóŐyítására, műtétek utáni reőabilitációra, baleseti utókezelésre is alkalmas. A kempinŐb l közvetlen átjárás biztosított a fürd be, a kempinŐlakók részére a fürd őasználata inŐyenes. A 2,5 őektáros, őáromcsillaŐos kempinŐben lakókocsik, lakóautók és sátrak foŐadására 150 fér őely van, ezen kívül 13 db els osztályú apartman találőató. 2001-ben újult meŐ, illetve épült ki 5 kültéri medence (öner b l meŐvalósult fejlesztésként). 2006-ban, EU-s támoŐatással készült el a 13 db apartmanőáz. A 2011-ben átadott, szintén EU-s támoŐatással létrejött projekt keretében szaunaközpont, fedett piően tér és ŐyóŐyászati-wellness-kezel részleŐ épült, illetve meŐújult a fedett uszodaépület. A vállalkozás 2012-ben nyert támoŐatást eŐy 50 szobás eŐészséŐüŐyi profilú szálloda építéséőez, amely azóta meŐ is nyitotta kapuit. Az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürd története

A kezdetben Városi Fürd néven ismert létesítmény története az 1960-as évekiŐ nyúlik vissza. Ekkor találták meŐ a őelyi, iŐen értékes termálvizet. A 660 méter mély kút – amely jelenleŐ is üzemel – a Pannon- stenŐer üledékréteŐeib l nyeri alkáli-őidroŐénkarbonátos vizét. A 39,5°C-os ŐyóŐyvíz fürd - és ivókúraként eŐyaránt kiválóan alkalmas. 1964-ben elkezdték építeni a téli-nyári őasználatra is alkalmas épületet. A tervezésben els rendű feladat volt a fürd tisztasáŐi fürd jelleŐének kidomborítása, uŐyanakkor eŐy ŐyóŐyító részleŐ elkészítése is. Már ekkor 5 kád, 16 zuőany, bels medence és orvosi kezel is a vendéŐek rendelkezésére állt. A 1970-es évek elején eŐy kültéri, 25 méteres ŐyóŐymedence és eŐy kültéri Őyermekpancsoló épült meŐ. A fürd további b vítését Kószó Dezs 2 millió forintos adománya indította meŐ 1986-ban. E felajánlás seŐítséŐével valósult meŐ a 33,3 × 21 méteres, 2 méter mélyséŐű úszómedence, amely alkalmas sportrendezvények lebonyolítására is. A fürd épületében 35 év után történt el ször változás. 1999-ben kezd dött meŐ a fürd átalakításának els lépése, a tanmedence meŐépítése. 2003 szén kezdetét vette a fürd történetének leŐjelent sebb átépítése, melynek következtében új létesítményekkel, szolŐáltatásokkal eŐészült ki a kínálat. A réŐi épületet lebontották, őelyén pediŐ eŐy őáromszintes épülettömb épült. A 320 milliós fejlesztés EU-s (Pőare) és őazai (Szécőenyi Terv) támoŐatással valósulőatott meŐ. A fürd teljes meŐújulása és arculatváltása következtében a komplexum új nevet és meŐújult arculatot kapott. A maŐyar történelmi múltban fellelőet Erzsébetek – de els sorban Árpád-őázi Szent Erzsébet – iránti tisztelet jeléül a fürd felvette az Erzsébet Móraőalmi GyóŐyfürd nevet. A ma már néŐycsillaŐos min sítésű Szent Erzsébet GyóŐyfürd az utóbbi néőány évben teljesen újjászületett és az összeőanŐolt sorozatos fejlesztéseknek köszönőet en iŐen látványosan tudta növelni látoŐatóinak számát. A Város turizmusa szempontjából az is

274

kiemelked fontossáŐú, őoŐy a Termál Panzió 2002, a Hotel Colosseum 2011 áprilisa óta várja a vendéŐeket. 

Profitcenterek a két vizsŐált fürd ben o Tiszakécske: jeŐyárbevétel, fizet s szolŐáltatások (ŐyóŐyászat, wellness, élményelemek), Őasztronómia, saját szállásőely (szálloda, kemping, mobilőázak, apartmanőázak), rendezvények (f ként vendéŐszámnövel őatás), kereskedelem, szponzorok; o Móraőalom: jeŐyárbevétel, fizet s szolŐáltatások (ŐyóŐyászat, wellness, élményelemek), Őasztronómia, saját szállásőely (panzió és 4*-os szálloda), rendezvények (f ként vendéŐszámnövel őatás), kereskedelem, szponzorok.

MeŐállapítőató teőát, őoŐy a korábbiakban tárŐyalt őét f bevételi forrást mindkét fürd meŐfelel en kiőasználja, azaz a profitcenterek számának növelésére, jól látőatóan az árbevétel maximalizálására törekszik. A vizsgált fürd k fejlesztési projektjeinek eredményei Mindkét fürd több projektet valósított meŐ az elmúlt közel másfél évtized során, keretösszeŐüket a „Projektek naŐysáŐa” sor ismerteti. Mindkét esetben jól látőató a vendéŐszámok látványos b vülése, az ezzel párőuzamos árbevételek és a munkaőelyek számának növekedése is. 1. táblázat: A tiszakécskei Tisza-parti Termálfürd adatai Év VendéŐszám (ezer f ) Árbevétel (millió Ft) Projektek naŐysáŐa (millió Ft, az átadás évében feltüntetve) Új munkahelyek Összes munkahely

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

100

104

110

143

135

148

148

144

136

149

159

202

86

118

124

108

110

148

209

214

196

218

253

340

700

20

200

96

10

3

2

3

2

3

4

5

6

4

3

11

4

11

13

16

18

21

25

30

36

40

43

54

58

Forrás: a Fürd saját adatai

275

2. táblázat: Az Erzsébet Móraőalmi GyóŐyfürd adatai Év VendéŐszám (ezer f ) Árbevétel (millió Ft) Projektek naŐysáŐa (millió Ft, az átadás évében feltüntetve) Új munkahelyek Összes munkahely

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

35

38

70,5

121,3

198

248

283,6

287,6

312,6

313,7

425,2

412

11

15,2

27,8

64,4

131,3

172

237

259

308

295

460,7

475

180

320

41

124

6

4

2

1

15

10

1

1

3

6

4

19

23

25

26

41

51

52

53

56

62

66

13

880

Forrás: a Fürd saját adatai

Az eŐészséŐturizmus iránti elkötelezettséŐ mindkét városban meŐkérd jelezőetetlen. Ez és a tudatos fejlesztések szép eredményeket őoztak a vendéŐszámok és ebb l adódóan a bevételek tekintetében is. MíŐ Tiszakécskén 2001 és 2012 között a vendéŐszám meŐduplázódott, addiŐ Móraőalmon – uŐyan az iŐen szerény 35 000-r l indulva – kb. 12szeresére n tt! Ez orszáŐos rekord. A szolŐáltatások számának és kapacitásának b vülését természetesen a munkaőelyek száma is követte, 11-r l (Tiszakécske), illetve 13-ról (Móraőalom) indulva 58-ra, illetve 66-ra n tt a dolŐozói létszám. 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2. ábra: a vizsŐált fürd k vendéŐforŐalmának növekedése, és a fejlesztések id pontja. (a vastaŐabb vonalak a beruőázások el készítési szakaszait jelölik)

276

A makroŐazdasáŐi-piaci trendek is nyilvánvaló befolyással vannak a fürd k vendéŐfoŐalmára (1. és 2. táblázat), de a beruőázások ezt – amint a 2. ábrán is látszik – jelent s mértékben növelik: a beruőázások id szakát jelöl néŐyzetek után minden esetben felfutási id szak következett. Általában már az is jó őatással volt a forŐalomra, őa meŐkezdték a beruőázás el készítését, vélőet en ez már önmaŐában őírérték volt, ami jót tett a fürd k marketinŐkommunikációjának és vendéŐszámának – ld. a néŐyzetek el tti, vastaŐ vonalszakasszal jelölt emelkedéseket. Ezen túlmen en a két fürd a őumán er forrás meŐfelel fejlesztésére is fiŐyelmet fordít, rendszeresen tartanak pl. szakmai és nyelvi képzéseket. A fürd kben dolŐozó munkatársak meŐfelel felkészültséŐére, versenyképesséŐére az 2009-ben meŐjelent, az Önkormányzati Minisztérium meŐbízásából véŐzett EŐészséŐturisztikai munkaer -piaci kutatás (Ruszinkó – Vizi 2011) őívja fel a fiŐyelmet. Emellett „a Szécőenyi Terv leőet séŐet adott a őazai fürd knek, őoŐy az iŐen rossz állapotokon javítsanak, új szolŐáltatásokat építsenek ki, fejl djenek, s ezek által versenyképesek leŐyenek külföldi versenytársaikkal szemben. … A növekedés motorja az innováció, ami eŐyben a »jöv mozŐásba őozását« is jelenti. Az elmúlt években véŐbemen fejlesztések pozitívan őatottak a fürd k min séŐjavulására, műszaki és szolŐáltatási téren eŐyaránt. … EŐy fürd csak akkor leőet versenyképes, őa odafiŐyel a őumán er forrás képzésére és az oktatásra.” (Markó 2006.) Következtetések ÖsszesséŐében meŐállapítőató, őoŐy tudatos és jól el készített fejlesztésekkel dinamikusan növekv pályára leőet állni, meŐfelel árbevételt és meŐtérülést leőet elérni (Floreno Kft. 2004). Ezt azért is fontos őanŐsúlyozni, mert a őazai fürd fejlesztéseket számos kritika kíséri. Gyakran előanŐzik az a kérdés is, őoŐy miért van szükséŐ ilyen sok fürd re. Ilyenkor azon is el kellene Őondolkodnunk, őoŐy Ausztriában miért van szükséŐ arra a sok sípályára és síliftre. Osztrák barátaink több évtizedes tudatos fejlesztéssel és marketinŐkommunikációval azt érték el, őoŐy az európai síturizmus 50%-a náluk realizálódik. Az elmúlt másfél évtized szinte minden turisztikai koncepciója és stratéŐiája kiemelten kezeli az eŐészséŐturizmust, némelyik olyan ambiciózus célokat foŐalma meŐ, őoŐy őazánk belátőató id n belül az európai eŐészséŐturizmus meŐőatározó központja leŐyen. A vizsŐált két fürd ben számos profitcenter működik, ezek közül leŐfontosabbak a jeŐyárbevétel, a fizet s szolŐáltatások (ŐyóŐyászati, wellness- és élményelemek) iŐénybe vétele, a Őasztronómia, a szállásőely üzemeltetése; kisebb jelent séŐŐel bírnak, de említésre méltóak a kereskedelmi és rendezvényszervez i tevékenyséŐb l, a bérleti és szponzori díjakból származó bevételek. EŐy fürd sikeres üzemeltetéséőez mind a tulajdonosnak, mind az önkormányzatnak (el fordul, őoŐy a kett eŐybeesik) a őosszú távú elkötelezettséŐe szükséŐes. ÚŐy is foŐalmazőatnánk, őoŐy eŐy településen eŐyfel l minél inkább sikerül kialakítani a fürd városi jelleget, másfel l minél több a profitcenter, annál naŐyobb az esély a fürd és eŐyben az eŐészséŐturizmus eredményes működésére. Ez a felismerés nyilván nem meŐlep , ám a őazai fürd kben – sajnos – nem bevett Őyakorlat. Gyakrabban fordul el ugyanis, hoŐy a Őasztronómiai és kereskedelmi eŐyséŐeket kiadják, és nem saját üzemeltetésben tartják, ezáltal jelent s bevételt l esik el az adott létesítmény.

277

Irodalom Aquaprofit Rt. (2007): Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia. Budapest. Aubert A. – Berki M. (2007): A nemzetközi és a őazai turizmus területi folyamatai, piaci tendenciái a Őlobalizáció korában. In: Földrajzi Közlemények CXXXI. (LV.) évf. 3. sz., 119– 131. Bánőidi M. – Leber, R. (2011): Ausztria sportturizmusának adottsáŐai. In: Bánőidi M. – Leber, R. (szerk.): Sport – Turizmus – Környezet magyar-osztrák kontextusban. NyugatmaŐyarorszáŐi EŐyetem Kiadó, Gy r, 43–48. Budai, Z. – Székács, O. (2001) A maŐyar eŐészséŐturisztikai kínálat alakítása a különböz célcsoportok iŐényei szerint. Turizmus Bulletin 4(1), http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/01_12/Sz1.htm Donka, A. (2013): A felszínen maradás esélyei – Szakmai szempontok érvényesülése a turisztikai pályázatokban In Tótő, Z. (szerk.): Múlt a jövőben – Tradíció és megújulás a turizmusban és vendéglátásban. Budapesti GazdasáŐi F iskola, Budapest, 215–222. Floreno Kft. (2004): Az egészségturisztikai vonzerők és a kapcsolódó szálláshely-fejlesztési pályázatok pénzügyi és szakmai szempontú hatásvizsgálata. Budapest. Gondos B. (2011): Az eŐészséŐturizmus és az életmin séŐ kapcsolata. In: L rincz I. (szerk.): A gazdasági és társadalmi átalakulás perspektívái Magyarországon. Nyugat-MaŐyarorszáŐi EŐyetem Apáczai Csere János Kar, Gy r, 8–15. MaŐyar EŐészséŐturizmus MarketinŐ EŐyesület (2009): Egészségturisztikai munkaerő-piaci kutatás. Budapest. Málovics J. – Málovics É. (2009): Szervezeti kultúra és kompetenciák az eŐészséŐturizmusban: elméleti modellek és empirikus vizsŐálati leőet séŐek. In: Hetesi E. – Majó Z. – Lukovics M. (szerk.): A szolgáltatások világa. JATEPress, Szeged, 108–126. Markó E. (2006): Az eŐészséŐturizmus jöv je. In: L rincz I. (szerk.): Hagyomány és fejlődés. Nyugat-MaŐyarorszáŐi EŐyetem Apáczai Csere János Kar, Gy r, 310–318. Rátz, T. – Micőalkó, G. (2011): DestineerinŐ és IVF kezelés – trendek a Őlobális eŐészséŐturizmusban. In: Micőalkó, G. – Rátz, T. (szerk.): Egészségturizmus és életminőség Magyarországon. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 13–26. Ruszinkó, Á. – Vizi, I. (2011): Az eŐészséŐturisztikai munkaer piac őelyzete. Turizmus Bulletin 14(4): 44–52. Szabó Z. (2011).: A maŐyar ŐyóŐyfürd turizmus és a piac. In: L rincz I. (szerk.): A gazdasági és társadalmi átalakulás perspektívái Magyarországon. Nyugat-MaŐyarorszáŐi EŐyetem Apáczai Csere János Kar, Gy r, 54–61.

278

279

Szabó Zoltán1 Fürd turizmus – városfejlesztés – térségi modernizáció

Bevezetés A viláŐŐazdasáŐ Őlobalizációja növekv mértékben állítja el térbe az abszolút és komparatív el nyök érvényesítésének jelent séŐét mind a nemzetŐazdasáŐi léptékű, mind a reŐionális és vállalati stratéŐiaalkotásban. ViláŐszerte tapasztalőató az eŐészséŐ felértékel dése, az eŐészséŐturizmus térőódítása és dinamikus növekedése. A turizmus Őlobalizálódó kínálatában azoknak az orszáŐoknak leőetnek jelent s versenyesélyeik, melyek képesek sajátos, különleŐes, turisztikai szolŐáltatásokat nyújtani. MaŐyarorszáŐ esetében ilyen különleŐes turisztikai szolŐáltatás a nemzetközileŐ is eŐyedi ŐyóŐyvízre2 alapozott ŐyóŐyturizmus.3 Ennek alapját őazánkban az évezredes őaŐyományokon alapuló ŐyóŐyturizmusban – els sorban balneolóŐiában – meŐszerzett őírnév, a természeti er források mennyiséŐi és min séŐi meŐléte, valamint az elmúlt évtized kapacitás- és szolŐálatb vít fejlesztései teremtették meŐ. Az elmúlt évtizedekben az eŐészséŐturizmus piaca jelent s átalakulásának köszönőet en eŐyre több desztináció a turizmusfejlesztési stratéŐiájának középpontjába a fürd turizmus fejlesztését állította (Rátz – Micőalkó 2011). A ŐyóŐyvízkincs őasznosítása nemzetközi és őazai tapasztalatok eŐybeőanŐzó tanúsáŐa szerint csakis valamennyi érintett ŐazdasáŐi szerepl eŐyüttműködésével valósítőató meŐ. A ŐazdasáŐi szerepl k közül kiemelend ek a őelyi képviseleti-hatalmi szervek, mert ezeknek az intézményeknek meŐőatározó szerepük van a vállalkozások és a őelyi közösséŐek közötti kapcsolati őáló optimális kialakításában. A maŐyar ŐyóŐyvízkincs őasznosításában alapvet szerepe van annak, őoŐy a ŐyóŐyfürd k4 üzemeltet i és a területileŐ illetékes települési önkormányzatok szorosan eŐyüttműködjenek. Ez azért rendkívül fontos, mert a ŐyóŐyfürd eŐy olyan komplex szolŐáltatási tevékenyséŐ, mely csakis a különböz érintett ŐazdasáŐi szerepl k és a turisztikai szolŐáltatók szerves eŐyüttműködésével valósítőató meŐ. A ŐyóŐyfürd k őasznosítása a különböz ŐazdasáŐilaŐ és tulajdoni szempontból is elkülönült szervezetek – s t, nem is feltétlenül eŐyértelműen EŐyetemi adjunktus, Pannon EŐyetem GeorŐikon Kar, Vállalatökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék; titkár, Magyar Fürd városok SzövetséŐe 2 GyóŐyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonsáŐaik vaŐy kémiai összetételük miatt ŐyóŐyító őatásúak, és amelyeknek az ásványvíz vaŐy ŐyóŐyvíz meŐnevezést enŐedélyezték. GyóŐyvíznek nevezik továbbá azt a föld mélyéb l feltör vaŐy mesterséŐesen felszínre őozott ásványvizet, amelyben fellelőet ásványi anyaŐok bizonyos meŐbeteŐedésekre vonatkozó ŐyóŐyőatását objektív vizsŐálati módszerekkel eŐyértelműen igazolni lehet. 3 A ŐyóŐyturizmus az állandó lakóőelyen kívül, ŐyóŐyüdül őelyen vaŐy ŐyóŐyászati létesítményben való ideiŐlenes – de meŐőatározott minimális idejű – tartózkodás, amely bizonyos beteŐséŐek vaŐy sérülések, ortopédiai és ideŐsebészeti műtétek kapcsán kiesett funkciókat próbál meŐ őelyreállítani a reőabilitáció eszköztárával. A kezelések el tti és utáni funkciók eŐyértelműen röŐzítve vannak, íŐy a javulás mértéke a beteŐ számára is dokumentálőató. 4 GyóŐyfürd az a létesítmény, amely ŐyóŐyvíz, ŐyóŐyiszap vaŐy eŐyéb természetes ŐyóŐytényez (pl. Őázel fordulás) felőasználásával fürd kezelést (balneoterápiát) nyújt vaŐy elismert ásványvíz, őévíz, illet leŐ meleŐített közműőálózati víz felőasználásával véŐzett őidroterápiás kezelések mellett, eŐyéb fizikai ŐyóŐymódok alkalmazásával eŐyütt, teljes körű fizioterápiás ellátást nyújt.

1

280

azonosítőató ŐazdasáŐi szerepl k – között szerves eŐyüttműködést tesz szükséŐessé. A ŐazdasáŐi szerepl k, az úŐynevezett különböz nyomásŐyakorló szervezetek, stakeholderek5 (érdekcsoportok) szoros és szerves kapcsolata alapvet fontossáŐú aőőoz, őoŐy a ŐyóŐyvízkincset minél naŐyobb mértékben, fenntartőató módon sikerüljön kiőasználni és minél őatékonyabban tudjanak élni azokkal a leőet séŐekkel, amelyeket a ŐyóŐyvízkincs kínál. MaŐyarorszáŐon a turizmus őaŐyományosan jelent s szerepet játszott eŐyes térséŐek (mindenekel tt a Balaton környéki települések) fejl désében, a településszerkezet változásában. KétséŐtelen tény azonban, őoŐy a őazai turizmus térszerkezete kedvez tlen: a turisztikai költések meŐőatározó őányada őosszú id óta a f városra, a Dunakanyar térséŐére és a Balaton környékére koncentrálódik. A tanulmány célja, őoŐy meŐvizsŐálja a fürd városok fejlesztésének, versenyképesséŐük növelésének, térséŐi modernizációjának leőet séŐeit, feltérképezze a települési önkormányzatok vezet inek viszonyát a ŐyóŐyturizmusőoz, valamint meŐvizsŐálja, hogy a polŐármesterek a ŐyóŐyturizmus fejlesztésének milyen el nyeit és őátrányait érzékelik; vagyis őoŐy a fürd városokban milyen mértékben érvényesül a ŐyóŐyvízre alapozott eŐészséŐturizmus őatása, illetve a ŐyóŐyvízre alapozott eŐészséŐturizmus fejlesztését akadályozó tényez k. A termál- és gyógyvízhasznosítás Magyarországon A maŐyarorszáŐi fürd k vizének ŐyóŐyőatása már évszázadok óta ismert és széleskörűen alkalmazzák is a különféle meŐbeteŐedések kezelésében. Az eŐyes vizek összetételük, vagyis oldott komponenseik és azoknak eltér mennyiséŐi meŐoszlása következtében más-más beteŐséŐ kezelésére őivatottak (Scőulőof 1957). Hazánkban az elmúlt évtizedben fokozódott a őazai termál- és ŐyóŐyvízkészlet őasznosítása, uŐyanis felismerték, őoŐy a turizmus piacán MaŐyarorszáŐ mint ŐyóŐyvíz-naŐyőatalom jelent s mennyiséŐű turista iŐényét képes kieléŐíteni speciális termék- és szolŐáltatáskínálatával. Felmérések szerint mind a bel-, mind a külföldi vendéŐek utazási céljainak ranŐsorában els őelyen a Balaton, utána Budapest áll, s őarmadikként a termálfürd zés őelyszíneit preferálják (KSH 2006). A „őévíz” foŐalma az id k folyamán többször változott. Földrajzi neveinkben – a H -, Tapolca, Toplica, Teplice, stb. változatokkal eŐyütt – Őyakran csak „télen is túlfolyó lanŐyos forrás”-t jelent (pl. Tapolca, GalŐaőévíz vaŐy H lak esetében). A termálvíz ő mérsékleti őatárértéke – az eŐyes orszáŐok adottsáŐainak meŐfelel en – nemzetközi szinten jelenleŐ méŐ nem eŐyséŐes. MaŐyarorszáŐon termálvíznek a 30 °C feletti ő mérséklettel rendelkez vizet nevezzük (Gáspár 2009). A ŐyóŐyvizek kémiai összetétele meŐváltozőat a víztermelés őatására. Miután a vizek ŐyóŐy- és eŐyéb fürd , ásványvíztermelés6 céljára őasznosításánál a stabil vízösszetétel el írás, a víztermelés által kiváltott változások kedvez tlenek leőetnek. (Liebe 2002, 2006). A őévízkutatás eŐészen az 1950-es évekiŐ szorosan köt dött az ásvány- és ŐyóŐyvizek balneolóŐiai jelleŐű őasznosításáőoz, illetve sokkal inkább eŐyes személyekőez, mint Minden olyan személy vaŐy csoport, amely lényeŐes, tartós és kölcsönös kapcsolatban áll környezete működésével. EŐy érintett eŐyszerre több szerepben is meŐjelenőet, vaŐyis több érdek őordozója is leőet. 6 Elismert ásványvíznek nevezőet az a természetes ásványvíz, amely természetesen vaŐy védelmi intézkedésekkel védett felszín alatti vízadó réteŐb l származik, eredeténél foŐva tiszta. Az elismert ásványvíz mikrobiolóŐiai és kémiai szempontból az emberi eŐészséŐre ártalmatlan, összetétele, oldott szilárd ásványianyaŐ-tartalma a víznyer őelyen közel állandó, és oldott összes ásványianyaŐ-tartalma literenként leŐalább 1000 mŐ vaŐy oldott összes szilárd ásványianyaŐ-tartalma 500-1000 mŐ/l között van. 5

281

intézményekőez. A kutatók között sok olyan ŐeolóŐust és veŐyészt találunk, akiknek munkássáŐa zömében más szakterületekőez köt dött. Az 1960-as és ’70-es években nemcsak a naŐyalföldi és kisalföldi fels pannon őévíztároló feltárása fejl dött intenzíven, de a mélyfúrások őasznosítása révén a kés bbiekben kiemelt jelent séŐű ŐyóŐyfürd vé fejl dött Bükfürd és Zalakaros a termálkarsztvíz-készleteire alapozva. Ebben az id szakban kezd dtek az eŐyes jelent sebb ŐyóŐyfürd k fejlesztésével és vízkészlet-védelmi kérdéseivel kapcsolatos reŐionális és lokális vizsŐálataink Zalakaros (1976), Harkány (1979) és Bük-fürd (1980) üzemeltet i részére. Az 1980-as évek közepét l elszaporodtak a különféle ŐyóŐyvízőasznosítási és területfejlesztési iŐények. Ezek az iŐények a rendszerváltás után eŐyes politikai pártok proŐramjaiban is meŐjelentek. A rendszerváltás után – külföldi befektetések reményében – a balneolóŐiai, eŐészséŐturisztikai célú ŐyóŐyvízőasznosítás intenzív fejlesztése került el térbe. A mez ŐazdasáŐi termel szövetkezetek meŐszűnése miatt több tucat maŐas ő mérsékletű ŐyóŐyvízkút üzemen kívül került, ezeket új tulajdonosaik kizárólaŐ balneolóŐiai vaŐy ásványvíz-palackozási célra próbálták őasznosítani, nem véve tudomásul a vízmin séŐi jellemz iket. MeŐtévesztett polŐármesterek, orszáŐŐyűlési képvisel k, a őévízföldtanban Őyakorlatlan ŐeolóŐus-Őeofizikus szakvéleményez k-tervez k és a naŐy konkurencia miatt meŐbízások után áőítozó kútfúró vállalkozások eŐyüttműködése révén eŐyre növekedett az új őévízkút-fúrások száma. A „őévíz-éőséŐ” és az ezzel összefüŐŐ „társadalmi nyomás” törvényszerűen a kiemelt jelent séŐű és védelemre szoruló ŐyóŐyfürd őelyeken és azok környékén a leŐer sebb. A reális fejlesztési leőet séŐek, a meŐváltozott őasznosítási arányok és környezeti őatások felmérése céljából a KHVM7 meŐbízása alapján 1994-ben újabb orszáŐos felmérés történt (Lorberer 2003). Területfejlesztés és fürd fejlesztés A reŐionális tudományok őazai képvisel i, íŐy többek között Recőnitzer (1998, 2006), Lengyel (1999, 2000, 2003), Bernek (2002, 2006), Lengyel − Rechnitzer (2004), Imreh − Lengyel (2005) és Nemes NaŐy (2005) a térben zajló társadalmi-ŐazdasáŐi folyamatokat kutatták, és arra keresték a választ, őoŐy maŐa a térbeliséŐ őoŐyan őat ezekre az összefüŐŐésekre. A turizmus, azon belül az eŐészséŐturizmus8 a reŐionális területfejlesztés eŐyik jelent s tényez je. Az áŐazatban rejl leőet séŐeket és adottsáŐokat felismerve és kiőasználva az eŐészséŐturizmus tudatos átalakítása fiŐyelőet meŐ. Az elmúlt évtizedek szerkezeti változásainak eŐyik jelent s területi következménye volt, őoŐy növekedett a támoŐatási és a beruőázási kedv, er sítve ezzel az eŐészséŐturizmus versenyképesséŐét és jövedelemteremt képesséŐét (Lengyel – Rechnitzer 2002, Lengyel 2005). A fürd fejlesztésekkel párőuzamosan az eŐészséŐ témaköre napjainkban eŐyre több ember számára válik érdekessé. A ŐazdasáŐi szakemberek a viláŐŐazdasáŐ jöv je szempontjából az eŐészséŐüŐŐyel kapcsolatos innovációkat alapvet jelent séŐűnek tartják. EŐyre több iparáŐ kerül kapcsolatba az eŐészséŐüŐŐyel, a társadalmi trendőatások eŐyre inkább befolyásolják az emberek eŐészséŐ-magatartását. (Málovics – Málovics 2009). A fejlesztéseknek köszönőet en – a őazai fürd őelyek vendéŐforŐalmának vizsŐálata alapján – számottev b vülés volt meŐfiŐyelőet az elmúlt id szakban. Ennek térbeli alakulásában a természetes ŐyóŐytényez k a meŐőatározók, de emellett közepes er sséŐű, sziŐnifikáns kapcsolatmutató Közlekedési, Hírközlési és VízüŐyi Minisztérium. Az eŐészséŐturizmusban a látoŐatók alapvet motivációja az eŐészséŐi állapot meŐ rzése, a beteŐséŐek meŐel zése (wellness-turizmus), illetve annak javítása, ŐyóŐyítása (ŐyóŐyturizmus). 7

8

282

tényez méŐ a kereskedelmi szállásőelyek területi meŐoszlása (Ács – Laczkó 2008). A vonatkozó szakirodalom (Tribe 1997, Sinclair 1998, Paajanen 1999, Puczkó − Rátz 2002, Gelan 2003, Mundruczó − Szennyessy 2005) leŐŐyakrabban az eŐészséŐturizmus jövedelemés munkaőelyteremt őatásaival foŐlalkoznak. MaŐyarorszáŐ vidéki városaiban a fürd fejlesztések ösztönz leŐ őatottak a települések fejl désére, a őelyi és környez réŐiók lakosainak kultúrált szabadid eltöltésére, és jelent s vállalkozói t két vontak be a turisztikai infrastruktúra fejlesztésébe (Mundruczó − Szennyessy 2005). A témával kapcsolatos nemzetközi és őazai szakirodalom eŐyetért abban, őoŐy a természeti tényez kre alapozott ŐyóŐyturizmus fejlesztése alapvet kitörési pontja a maŐyar turizmusnak. Kiss – Török (2001) szerint az eŐészséŐturizmus mint turisztikai termék meŐjelenése és szélesebb körben való elterjedése csak az utóbbi évtized eredménye. A településfejlesztési tevékenyséŐ nagy része közfunkció, mivel általános társadalmi szükséŐletek kieléŐítésére szolŐál. Ennek következtében ritkán valósul meŐ infrastruktúra-fejlesztés kizárólaŐ vaŐy túlnyomó részt turisztikai céllal; őa a turizmusnak komoly érdeke fűz dik valamely fejlesztéshez, akkor is általában veŐyes őasznosításról van szó, ami óőatatlanul kompromisszumokőoz vezetőet. Fontos emiatt a fejlesztés potenciális kedvezményezettjei között a őatékony el zetes érdekeŐyeztetés. A meŐfelel veŐyes őasznosítás méŐ az olyan, jellemz en turisztikainak tekintett infrastrukturális beruőázások esetében is lényeŐes, mint például a ŐyóŐyfürd k építése (Jancsik 2007). A Szécőenyi Tervet követ en a reŐionális operatív proŐramok szintén naŐy őanŐsúlyt fektettek az eŐészséŐturizmus infrastruktúrájának fejlesztésére, b vítésére. A fejlesztések eredményeként 2007-ben 187 ŐyóŐy- és termálfürd re vonatkozó őasznosítást jegyeztek be (Aquaprofit 2007). A szektor őosszú távú jelent séŐét mutatja, őoŐy az eŐészséŐturizmus tudatos, fenntartőató fejlesztése nemcsak a 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési StratéŐia és OrszáŐos Területfejlesztési Koncepció, de az Új MaŐyarorszáŐ ProŐram, továbbá a 2011. január 15-én meŐőirdetett Új Szécőenyi Terv f prioritásai között is szerepelt. A fürd városok általános jellemz i MaŐyarorszáŐon 137 település9 érintett a ŐyóŐyturizmusban, ezek különböz módon őasznosítják a természetes ŐyóŐytényez ket. A fürd települések leŐinkább ŐyóŐyturisztikai funkcióval rendelkez települések, amelyeknek arculatában visszatükröz dnek a fürd élet kiszolŐálásáőoz köt d funkciók (Micőalkó – Rátz 2011). A fürd településeken meŐtalálőatók a ŐyóŐyturizmus foŐadó létesítményei: a ŐyóŐyfürd k, ŐyóŐyfürd kórőázak, ŐyóŐyszállodák, ŐyóŐyüdül k, ŐyóŐyvíz-ivócsarnokok, szanatóriumok. (Tóth – Dávid 2010). A maŐyar fürd városok a maŐuk teljesséŐében jelentenek eŐészséŐturisztikai vonzer t, amit építészeti örökséŐük, őanŐulatuk, természeti környezetük és a vendéŐ piőenését szolŐáló szolŐáltatáskínálatuk eŐészít ki (Szabó – Vidosa 2011). A vizsŐálatba bevont 21 fürd város10 – melyek a MaŐyar Fürd városok SzövetséŐének11 tagjai – között eŐyaránt vannak európai őírű, naŐy múltú fürd városok és a ŐyóŐyvíz adta A köziŐazŐatási és iŐazsáŐüŐyi miniszter 31/2011. (X. 24.) KIM rendelete a területi számjelrendszerr l 1. számú melléklete alapján. 10 Berekfürd , Bük, Bükkszék, Cserkesz l , Dávod, Gárdony, Gyomaendr d, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Kapuvár, Keőidakustány, Komárom, Makó, Miskolc, Móraőalom, NaŐyatád, Tamási, Vásárosnamény, Zalakaros. 11 A MaŐyar Fürd városok SzövetséŐe EŐyesület 1993. november 12-én alakult Gyulán. 9

283

leőet séŐet a turizmus el seŐítésére őasznosító települések. A vizsŐált szakért i minta eŐy része szerepel MaŐyarorszáŐ 20 leŐnépszerűbb őazai városai között (KSH 2010), íŐy Hévíz, Hajdúszoboszló, Bük, Zalakaros, Gyula, Miskolc, Harkány. A vizsŐált 21 fürd város MaŐyarorszáŐ 19 meŐyéjéb l 16 meŐyében őelyezkedik el, ezzel őazánk jelent s területét lefedi. Ezek hazánkban és nemzetközileŐ is ismert és elismert eŐészséŐturisztikai központok, következésképp a őelyi ŐazdasáŐok turisztikai irányultsáŐúak. A turisztikai irányultsáŐ miatt a őelyi politikai és közéleti kérdések eŐy része összefüŐŐésben van a turizmussal. A képvisel testületek a turizmus kérdéseit eŐyre fontosabbnak tartva, a települések érintett szerepl ivel fokozódó eŐyüttműködéssel kezelik. A turisztikai iŐazŐatás területén az önkormányzatnak államiŐazŐatási (jeŐyz i) feladat- és őatásköre nincs, a szakterület a települési önkormányzati iŐazŐatás feladatcsoportjáőoz köt dik, ezért annak alakulására a települési önkormányzat választott testületeinek (például: Turisztikai BizottsáŐ) és a polŐármesternek van rálátása és ráőatása. A fürd városokban is nyilvánvalóan az adott réŐióban az adott településen dolŐozó polŐármesterek ismerik a legjobban a különböz turisztikai szolŐáltatóknak az eŐyüttműködését, eŐyüttműködési őajlandósáŐát, eŐyüttműködési leőet séŐét, korlátait. A gyógyfürd vel rendelkez települések polgármestereinek véleménye a fürd fejlesztésr l A hazai fürd k leŐtöbbje valamilyen módon a települési önkormányzatokőoz köt dik. Az egyes települések arculatát, ŐazdasáŐi szerepét Őyakran meŐőatározzák a fürd k. A fürd k fejlesztése a településfejlesztés fontos elemévé vált. A fürd knél lecsapódó neőézséŐek, problémák valamilyen módon a települési önkormányzatoknál is meŐjelennek (Szabó 2013). A kutatás során el tesztelt, standardizált kérd íves meŐkérdezés valósult meŐ, „önkitölt s” módszer alkalmazásával. HuszoneŐy, a MaŐyar Fürd városok SzövetséŐébe tartozó település polŐármesterének küldtük el a kérd ívet. Az abban szerepl kérdések, kérdéscsoportok arra irányultak, őoŐy a ŐyóŐyfürd vel rendelkez települések polŐármestereinek a fürd fejlesztéssel kapcsolatos attitűdrendszere meŐismerőet leŐyen.

284

A gyógyturizmus el nyeinek érvényesülése

A vizsŐálatok els része arra keresi a választ, őoŐy a ŐyóŐyvízre alapozott eŐészséŐturizmus fejlesztésenek leŐf bb el nyei mennyire érvényesülnek (1. táblázat). 1. táblázat: A ŐyóŐyturizmus leŐf bb el nyei Állítás

Átlag

Szórás

Fokozódik az ismertséŐ

4,43

0,598

Növekszik a kultúrproŐramok iránti iŐény

4,05

0,805

Sokszínű proŐramiŐény

4,05

0,921

A szállásőelyek min séŐe javul

4,00

0,775

A helyi adók n nek

4,00

0,837

Növekszik a vendéŐszeretet

3,95

0,669

Növekszik a társadalmi koőerencia

3,95

0,865

A szállásőely-kínálat b vül

3,86

0,964

Forrás: saját kutatás, saját szerkesztés

A ŐyóŐyfürd vel rendelkez települések polŐármestereinek dönt őányada összesséŐében kedvez en vélekedik a ŐyóŐyturizmus és a ŐyóŐyvízre alapozott eŐészséŐturizmus őatásáról az adott településre. A polŐármesterek úŐy látják, őoŐy a ŐyóŐyturizmus jelent s mértékben járul őozzá az adott térséŐ jobb meŐismertetéséőez, naŐyobb mértékű ismertséŐéőez, elismertséŐének növekedéséőez, mind a szűkebb, mind a táŐabb környezetben. A vizsŐálatba bevont települések esetében jelent s mértékű a ŐyóŐyturizmus elfoŐadásának mértéke és jelent s az a társadalmi támoŐatás, amit a ŐyóŐyturizmus köré szervez d szolŐáltatások élveznek. A válaszok közül kiemelend , hogy azokat az állításokat foŐadták el leŐinkább, hogy fokozódik a település ismertséŐe, növekszik a kulturális proŐramok iránti iŐény, illetve sokszínű kulturális proŐramok alakulnak ki. Érdekes módon bizonyos tényez kkel, például a munkaőelyteremtéssel kapcsolatban már korántsem jelent meŐ ilyen eŐyértelmű eŐyetértés, de például a őelyi adóbevételek növekedése szempontjából eŐyetértés volt. Ugyanakkor amikor a kérdés arra vonatkozott, őoŐy a környezetterőelés növekszik-e a ŐyóŐyturizmus őatására, akkor a válaszadók jelent s része úŐy ítélte meŐ, őoŐy ennek csak kismértékű a szerepe. Az összes válaszadó átlaŐában az átlaŐérték 3,24 volt, uŐyanakkor itt naŐyon maŐas, 1 feletti szórás volt tapasztalőató. Fontos figyelembe venni, őoŐy a kérdésekre adott válaszok többséŐében a szórás értéke 1 alatt volt, mindössze őét eset találőató, mikor a szórás értéke az 1-es értéket meŐőaladta. Ebb l az következik, őoŐy a válaszadók szerint nem jelentkezik olyan jelent s környezeti terőelés, hogy az naŐy Őondokat okozna. A válaszadók eŐyértelműen kedvez nek ítélték meŐ a ŐyóŐyturizmus szerepét, nagyon sok esetben jelent itt meg a tudatformáló őatás fontossáŐa is, ami például a más kultúrák, eŐyáltalán a mássáŐ elfoŐadását, az iskolázottsáŐi szint növekedését, a turizmussal összefüŐŐ szakképzettséŐ emelkedését, a nyelvtudás fokozódó

285

el térbe állítását szolŐálná. FiŐyelemre méltó, őoŐy a környezeti kultúra növekedését nem tartották fontos tényez nek a meŐkérdezett polŐármesterek, mindössze 3,33 átlaŐértéket12 kapott ez a meŐállapítás, uŐyanakkor a szórás értéke viszonylaŐ alacsony volt, 0,856. Ez azt fejezi ki, őoŐy a környezeti állapot és a meŐnövekedett turizmus csak viszonylaŐ laza kapcsolatú volt, uŐyanakkor a meŐkérdezett fürd városi polŐármesterek jelent s őányada úŐy foŐlalt állást, őoŐy ez nem növeli naŐymértékben a környezeti terőelést. A ŐyóŐyturizmus őasznának meŐítélése szempontjából néŐy f Őondolkodási irány különítőet el, melyek lényeŐe: – a társadalmi t ke növekedése a turizmus őatására; – fejl d infrastruktúra; – munkaőelyteremtés és ŐazdasáŐélénkítés; – ŐyóŐyturizmus és kapcsolt turisztikai szolŐáltatások. A gyógyturizmus fejlesztését akadályozó tényez k

A vizsŐálatok következ része arra kereste a választ, őoŐy a ŐyóŐyvízre alapozott eŐészséŐturizmus fejlesztését akadályozó tényez k az adott településen milyen mértékben érvényesülnek, vagyis milyen Őátjai és milyen problémái vannak a turizmus további fejlesztésének (2. táblázat). 2. táblázat: A ŐyóŐyturizmus fejlesztését akadályozó tényez k Állítás

ÁtlaŐ

Szórás

Nem meŐoldás az utófinanszírozással működ pályázati rendszer

4,33

1,017

Bonyolult pályázati rendszer

3,95

1,161

A turizmus fejlesztése érdekében történnek a fejlesztések

3,81

0,981

Az ideŐenforŐalmi adóőoz kapcsolódó kormányzati támoŐatás szintje alacsony

3,67

1,426

Neőézkes pályázati üŐyintézés

3,67

1,197

Alacsony szintű belföldi fizet képes kereslet

3,57

0,870

Forrás: saját kutatás, saját szerkesztés

A fürd városi polŐármesterek által adott válaszok alapján az látőató, őoŐy a meŐkérdezettek jelent s őányada a turizmus kínálta leőet séŐek fokozott kiaknázása szempontjából dönt en a nem eléŐséŐes forrásokat jelölte meŐ, és a fejlesztés szempontjából csak nagyon kevesen jelöltek meŐ a környezettel, a környezet fokozott terőelésével kapcsolatos válaszokat. Elvben elképzelőet k lennének olyan aŐŐályok is a ŐyóŐyvízre alapozott eŐészséŐturizmussal kapcsolatban, őoŐy ennek őatására például jelent s mértékben átalakul a őaŐyományos településkép. Ennek az esélye azonban, amint azt a válaszok 12

Likert-féle skálás ötfokozatú intervallumon mérőet kérdésfeltevés.

286

mutatják, a meŐkérdezettek véleménye szerint rendkívül alacsony. Ezzel a meŐállapítással mindössze 2,43 volt az azonosulás. IŐaz, ez jelent s, 0,978 értékű szórású. Ez összesséŐében méŐiscsak arra őívja fel a fiŐyelmet, őoŐy a nagymértékű környezeti probléma veszélyét a meŐkérdezettek nem tartották számottev nek. UŐyaníŐy a leőetséŐes problémák között a növekv zajterőelés is viszonylaŐ kicsi, mindössze 2,52 átlaŐértékű volt, a meŐítélés 0,814 értékű szórásával. Ez azt jelenti, őoŐy ezeket a környezet terőelésével és a meŐnövekedett környezeti terőeléssel kapcsolatos problémákat a meŐkérdezett polŐármesterek nem tartották olyan súlyú kérdéseknek, hogy azzal véleményük szerint érdemes lenne foglalkozni a kés bbiekben. A turizmus fejlesztését és a ŐyóŐyvízre alapozott turizmus fejlesztésének a korlátait alapvet en nem ebben, őanem sokkal inkább a pénzüŐyi korlátokban és a őatósáŐi üŐyintézés körülményesséŐében látják. A ŐyóŐyturizmus neŐatív őatásainak meŐítélése szempontjából is néŐy f Őondolkodási irány különítőet , melyek lényeŐe: – a társadalmi t ke őiányából adódó tényez k (ellentétek az eŐyes érdekcsoportok között, fokozott korrupció); – a költséŐvetési támoŐatás őiánya (alacsony költséŐvetési támoŐatás a őelyi ideŐenforŐalmi adóőoz; nem meŐoldott az utófinanszírozásos pályázati rendszer); – a turizmus „túlzott” el térbe kerülése (környezeti terőelés; a fejlesztések dönt en csak a turizmust szolŐálják); – a zsúfoltsáŐ, a környezeti problémák, az építészeti eŐyőanŐúsáŐ. Következtetések A vizsŐálatok következtetéseként az állapítőató meŐ, őoŐy a ŐyóŐyvízzel rendelkez települési önkormányzatok napjainkban meŐértik a ŐyóŐyvízkészlet szerepét, jelent séŐét. NaŐyon fontosnak tartják a ŐyóŐyvízkészlettel történ racionális Őazdálkodást a település jöv jének meŐalapozása szempontjából. NaŐyon sokszor őiányzik azonban a távlatos Őondolkodás. A vizsŐálatok másik fontos összefüŐŐése, őoŐy a ŐyóŐyvízkincs felőasználásának naŐyon kevés esetben van távlati stratéŐiai víziója, őolott ez őosszú távon eŐyre naŐyobb mértékben kerül el térbe. ElŐondolkodtató, hogy nem kellene-e egy olyan pénzüŐyi alap létesítését szorŐalmazni, amellyel őosszabb távú, nem szükséŐszerűen a ŐyóŐyvízőez kapcsolódó beruőázások lennének finanszírozőatók a ŐyóŐyvízzel rendelkez települési önkormányzatoknál. A vizsŐálatok őarmadik tanulsáŐa, őoŐy MaŐyarorszáŐon a ŐyóŐyvízzel rendelkez települési önkormányzatoknak sikerült ésszerű kompromisszumot találniuk a környezeti terőelés és a turizmus térvesztése között. Ennek magyarázata őárom tényez re vezetőet vissza. Az eŐyik, őoŐy nem jöttek méŐ létre azok a civil nyomásŐyakorló csoportok, amelyek vélt vaŐy valós környezeti terőelési aŐŐályokra őivatkozva érdemi szerepet játszanának a ŐyóŐyvízzel rendelkez önkormányzatok döntés-el készít munkájában. A másik ok a viszonylaŐ alacsony maŐyarorszáŐi népsűrűséŐ és az a tény, őoŐy viszonylaŐ célszerű leőet séŐek adódnak a környezeti terőelés csökkentésére. A őarmadik maŐyarázata a jelenséŐnek az leőet, őoŐy a maŐyar környezetvédelemi kultúra méŐ bizonyos területeken alatta marad a fejlett orszáŐokat jellemz környezetvédelmi elvárásoknak. Rendkívül fontos annak őanŐsúlyozása, hogy ma, a viszonylaŐ alacsony belföldi fizet képes kereslet miatt a ŐyóŐyturisztikai leőet séŐek kiőasználása meŐleőet sen alacsony szintű és

287

ebb l adódóan őosszabb távon, a kiőasználtsáŐ növekedésével és a ŐazdasáŐ fejl désének újraindulásával, fokozott környezeti problémákra kell felkészülni. Ennek a kezelésére már most kell meŐoldásokat meŐfoŐalmazni.A ŐyóŐyvízre alapozott turizmus sok esetben játszik meŐőatározó szerepet a települések imázsának javításában, addicionális források meŐszerzésében. A településeken lakók többséŐe elfoŐadja és támoŐatja a fürd turizmus fejlesztését, mert ennek révén a turizmusőoz kapcsolódó vállalkozások fejlesztésére nyílik leőet séŐ. E vállalkozások jelent s akceleratív és multiplikatív őatásuk révén további munkaőelyek teremtését Őenerálőatják. A fürd turizmus fejlesztése, térséŐi modernizációja azonban több feszültséŐet is őordoz. Ezek közül a leŐfontosabbak: (1) a fürd turizmus jelent séŐének túlbecsülése a munkaőelyteremtésben; (2) a fürd turizmusra fordított források-támoŐatások marŐinális őatékonysáŐa jelent s mértékű őeteroŐenitást mutat; (3) sok esetben alacsony a fürd turisztikai kapacitások kiőasználásának őatékonysáŐa; (4) az indokoltnál Őyakran alacsonyabb szintű a fürd városok és az azokat körülvev települések közötti munkameŐosztás a turisták foŐadásában, a fürd turizmus nem játszik a leőet séŐeknek meŐfelel szerepet a város körüli térséŐek fejlesztésében, a réŐiók turisztikai vonzerejének növelésében; (5) továbbra is kevés a speciális, célzott eŐészséŐüŐyi szolŐáltatásokat nyújtó ŐyóŐyfürd komplexum.

288

Irodalom Ács, P. – Laczkó, T. (2008): Területi különbséŐek a őazai eŐészséŐturizmus kínálatában. Területi Statisztika 11(48), 344–358. Ács, P. – Laczkó, T. (2008): Területi különbséŐek a őazai eŐészséŐturizmus kínálatában. Területi Statisztika 11(48), 344–358. Bernek, Á. (2002): RéŐiók, térséŐek a Őlobális viláŐban. KJK – Kerszöv, Budapest. 359–387. Bernek, Á. (2006): A Őlobális viláŐ térbeli szervez dése: a Őlobális és lokális tendenciák kapcsolata. OTKA záró tanulmány, Budapest. Gáspár, E. (2009): MaŐyarorszáŐ Őeotermikus adottsáŐai - termálkarszt ŐyóŐyvizek MaŐyarorszáŐon. A Miskolci EŐyetem Közleményei A sorozat: Bányászat, 77. Gelan, A. (2003): Local economicimpacts. The British Open. Annals of Tourism Research 30(2), 406–425. Imreő, Sz. − LenŐyel, I. (2005): A kis és középvállalkozások reŐionális őálózatainak f bb jellemz i. In Kerek, Z. − Pummer, L. − Marscőelek, S.: Hálózatok és klaszterek szerepe a reŐionális versenyképesséŐ javításában, MKFP-2004/4014-04-OM kutatási projekt beszámoló, Budapest, 154–174. Jancsik, A. (2007): VersenyképesséŐ és annak fejlesztési leőet séŐei a turisztikai célterületeken. In Kovács, Z. – Szabó, L. (szerk.) Menedzsment a XXI. században. Pannon EŐyetem, Veszprém, 155–173. Kiss, K. – Török, P. (2001): Az eŐészséŐturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei. Turizmus Bulletin 5(3), 7–14. KSH (2006): Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményér l. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. KSH (2010): Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményér l. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. LenŐyel, I. (1999): RéŐiók versenyképesséŐe. A térséŐek ŐazdasáŐfejlesztésének f bb foŐalmai, alapŐondolatai, tényez i az EU-ban. JATE GTK, Szeged. Lengyel, I. – Recőnitzer, J. (szerk.) (2002): A őazai épít ipar versenyképesséŐének javítása: klaszterek szerepe a ŐazdasáŐfejlesztésben. RéŐióArt, Gy r. LenŐyel, I. (2000): A reŐionális versenyképesséŐr l. Közgazdasági Szemle 47(12), 962–987. LenŐyel, I. (2003): Verseny és területi fejl dés. JATE Press, SzeŐed. LenŐyel, I. (2005): A reŐionális ŐazdasáŐfejlesztés néőány őazai dilemmája. In NaŐy, E. – NaŐy, G. (szerk.): Az Európai Unió b vítésének kiőívásai – réŐiók a keleti periférián. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, 232–238. LenŐyel, I. − Recőnitzer, J. (2004): ReŐionális ŐazdasáŐtan. DialóŐ – Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 19–51, 178–186.

289

Liebe, P. (2002): Felszín alatti vizeink I. Környezetvédelmi és VízüŐyi Minisztérium tájékoztatója. Budapest. Liebe, P. (2006): Felszín alatti vizeink II. Környezetvédelmi és VízüŐyi Minisztérium tájékoztatója. Budapest. Lorberer, Á. (2003): Adalékok a őazai őévízkutatás történetéőez. VITUKI Rt. HidrolóŐiai Intézete, Budapest. Málovics, J. – Málovics, É. (2009): Szervezeti kultúra és kompetenciák az eŐészséŐturizmusban: elméleti modellek és empirikus vizsŐálati leőet séŐek In. Hetesi, E. – Majó, Z. – Lukovics, M. (szerk.) A szolŐáltatások viláŐa. JATEPress, SzeŐed. Micőalkó, G. – Rátz, T. (2011): EŐészséŐturizmus és életmin séŐ MaŐyarorszáŐon, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. Mundruczó, Gy.-né − Szennyessy, J. (2005): A Szécőenyi Terv eŐészséŐturisztikai beruőázásainak ŐazdasáŐi őatásai. Turizmus Bulletin 9(3), 30–41. Nemes NaŐy, J. (szerk.) (2005): ReŐionális elemzési módszerek. MTA–ELTE, Budapest. Aquaprofit (2007): OrszáŐos EŐészséŐturisztikai Fejlesztési Stratégia 2007–2013. Rt, Budapest, 9–17, 19–24, 35–41. Paajanen, M. (1999): Assessing local income and employment effects of tourism: Experience using the Nordic model of tourism. In: Baum, T. – Mudambi, R. (eds.): Economic and Management Methods for Tourism and Hospitality Research. Chichester, Wiley, 123– 144. Puczkó, L. – Rátz, T. (2002): A turizmus őatásai. Aula Kiadó, Budapest, 16–46, 49–115. Rátz, T. – Micőalkó, G. (2011): DestineerinŐ és IVF kezelés – trendek a Őlobális eŐészséŐturizmusban. In Rátz, T. – Micőalkó, G.: EŐészséŐturizmus és életmin séŐ MaŐyarorszáŐon. Budapest. Recőnitzer, J. (1998): A területi stratéŐiák. DialóŐ – Campus Kiadó, Budapest – Pécs. Recőnitzer, J. (2006): Területi statisztikák. DialóŐ – Campus Kiadó, Budapest – Pécs. Scőulőof, Ö. (1957): MaŐyarorszáŐ ásvány- és ŐyóŐyvizei. Akadémiai Kiadó, Budapest. Sinclair M. T. (1998): Tourism and economic development. Journal of Development Studies 34(5), pp. 1–51. Szabó, Z. (2013): Fürd városok eŐyüttműködésének kialakulása MaŐyarorszáŐon. Comitatus Önkormányzati Szemle, Veszprém. Szabó, Z. – Vidosa, K. (2011) MaŐyar Fürd városok SzövetséŐe Évkönyv 2012. (szerk.: Szabó, Z. – Vidosa, K.) MaŐyar Fürd városok SzövetséŐe, Keőidakustány. Tribe, J. (1997): The interdiscipline of tourism. Annals of Tourism Research 24(3), 638–657.

290

291

Tartalomjegyzék

Elméleti, módszertani és történettudományi tanulmányok ARANYOSI ADRIENN: A budapesti (ŐyóŐy)fürd látoŐatók turisztikai maŐatartása – a látoŐatók motivációjára koncentrálva ...........................................................................................9 BERÉNYI ISTVÁN: A szabadid és a piőenés szociálŐeoŐráfiai térelemzésének történeti változásai ................... 23 FEHÉR BENCE: Iazygok és ŐyóŐyvizek ...................................................................................................................... 31 KOVÁCS PÉTER: Istenek Traianus és Marcus Aurelius oszlopán I. Danuvius..................................................... 45 JUSZTIN MÁRTA: A fürd város mint realitás és leőet séŐ a két viláŐőáború közötti MaŐyarorszáŐon ............ 55 BÁRTFAI ENDRE GYÖRGY - SASS ENIK : Kárpátaljai fürd városok a turizmus szolŐálatában az 1930-as évek véŐén ........................... 65 TÖRZSÖK ANDRÁS - GALAMBOS ISTVÁN: Kesztőely fürd város turizmusa a két viláŐőáború között ....................................................... 77 Fürdővárosok településtudományi szempontból HAJNAL KLÁRA - KÖBLI ÁDÁM: Új rendez elvek Hévíz turizmusában .......................................................................................... 97 SZÉKELY GÁBOR: Fürd városodó Kunszentmiklós ................................................................................................ 107 MARTYIN ZITA: Móraőalom mint dinamikusan fejl d fürd város .................................................................. 119 MOLNÁR CSILLA: EŐészséŐturizmus a matyók földjén, avaŐy a Zsóry GyóŐyés Strandfürd fejlesztésének őatásai ......................................................................................... 135 TÖRZSÖK ANDRÁS: MaŐánkezdeményezések a turizmus élénkítésének szolŐálatában a „Balaton f városában”, Kesztőelyen ...................................................................................... 147

292

VARGA DOROTTYA: Az eŐészséŐturizmus menedzselése Gyulán, azaz a ŐyóŐyőelyi Turisztikai Desztináció Menedzsment-szervezet bemutatása ................................................ 163 VIRÁG ÁGNES: Fürd város-fejlesztés leőet séŐei Hévíz példáján .................................................................... 177 WIRTH GÁBOR: Gárdony a fürd városok útján .................................................................................................... 189 Fürdővárosok regionális szempontból BOZÓTI ANDRÁS: Kis települések – új fürd k versenyképesséŐének vizsŐálata reŐionális összeőasonlításban ...................................................................................................... 203 HOJCSKA ÁGNES ERZSÉBET: A balneolóŐia szerepe a maŐyar fürd városokban................................................................... 217 JÁSZBERÉNYI MELINDA - ÁSVÁNYI KATALIN: ReŐionális repül tér eŐy fürd város szolŐálatában Sármellék és Hévíz esete ........................... 229 JÓNA GYÖRGY - TOPA ZOLTÁN: A területi t ke vizsŐálata a maŐyarorszáŐi fürd városok kistérséŐeiben .............................. 237 PÁLFI ANDREA - SZABÓ KATINKA: Határmenti fürd városok a Dél-Dunántúlon ........................................................................... 251 RUSZINKÓ ÁDÁM - DONKA ATTILA: Fürd k jövedelmez séŐének összeőasonlító elemzése ........................................................... 267 SZABÓ ZOLTÁN: Fürd turizmus – városfejlesztés – térséŐi modernizáció ........................................................ 279