Acsa község Helyi Esélyegyenlőségi Programja ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM A C S A

Acsa község Helyi Esélyegyenlőségi Programja ___________________________________________________________________________

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

ACSA

2013-2018.

Acsa község Helyi Esélyegyenlőségi Programja ________________________________________________________

Tartalom Tartalom ..................................................................................................................................... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) .................................................................................... 4 Bevezetés.................................................................................................................................... 4 A település bemutatása............................................................................................................... 5 Demográfiai adatok .................................................................................................................... 6 Célok .......................................................................................................................................... 8 A HEP helyzetelemző részének célja......................................................................................... 8 A HEP IT célja ........................................................................................................................... 9 Helyzetelemzés (HEP HE) ......................................................................................................... 9 Az Esélyegyenlőségi Program kiemelt hátrányos helyzetű ....................................................... 9 társadalmi csoportjai .................................................................................................................. 9 1. Jogszabályi háttér ................................................................................................................. 10 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása .............................. 10 1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás .......................................... 10 rövid bemutatása ...................................................................................................................... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása........................................................................................... 11 2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal .................................................................................................. 11 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási .......................................................... 11 kapcsolódásainak bemutatása................................................................................................... 11 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása.............................................. 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ................................... 12 3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet............................................................................................ 12 3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ................................................................. 13 3.3. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások .......................................................................................................... 15 3.4. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció................................................................ 16 3.5. Telepek, szegregátumok helyzete ..................................................................................... 18 3.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés .......................................... 20 3.6.1. Orvosi ellátás.............................................................................................................. 20 3.6.2. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma..................................................... 20 3.6.3. Ápolási díjban részesítettek száma................................................................................. 21 3.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása ............................................................... 22 3.8. A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal ......................................................... 22 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység.......................................... 23 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői .................................................................. 23 4.1.1. Védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma ................................................ 23 4. 2. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége .... 25 4.3. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése ....................................................................... 26 4.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége ........................................................................... 30 4.5. Következtetések, problémák beazonosítása, fejlesztési .................................................... 30 lehetőségek meghatározása ...................................................................................................... 30 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége........................................................................................ 31 5.1. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését ................................................ 32 segítő szolgáltatások................................................................................................................. 32 5.2. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe......................................................... 32 2

Acsa község Helyi Esélyegyenlőségi Programja ________________________________________________________ 5. 3. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak .................................................................. 33 5.4. A nők szerepe a helyi közéletben ...................................................................................... 33 5.5. Következtetések, problémák beazonosítása, fejlesztési .................................................... 34 lehetőségek meghatározása ...................................................................................................... 34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége.................................................................................. 35 6. 1. Az időskorú népesség főbb jellemzői............................................................................... 35 6. 2. Az idősek munkaerő-piaci helyzete ................................................................................. 35 6.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a .......................... 36 közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés ......................................................................... 36 6.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési .................................................... 37 lehetőségek meghatározása ...................................................................................................... 37 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................... 37 7.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, ....................................... 37 sajátos problémái...................................................................................................................... 37 7.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei ............... 37 7. 3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés .............................................. 38 8. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)........................................ 39 9. Megvalósítás......................................................................................................................... 44 9. 1. A megvalósítás előkészítése............................................................................................. 44 9.2. A megvalósítás folyamata ................................................................................................. 44 9.3. A HEP Fórum működése................................................................................................... 45 10. Monitoring és visszacsatolás .............................................................................................. 45 11. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága.............................................................. 45 11.1. Kötelezettségek és felelősség .......................................................................................... 45 11.2. Érvényesülés, módosítás ........................................................................................ .........47 11.3. Elfogadás módja és dátuma............................................................................................. 47

3


Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Acsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Acsa községben élők egyenlő bánásmódhoz való jogát elismerve a hatékony jogvédelem biztosítása érdekében az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Esélytv.) 31. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi Esélyegyenlőségi Programot (a továbbiakban: Program) fogadja el.

Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény értelmében a településeknek rendelkezni kell esélyegyenlőségi programmal, mely feltárja és elemzi a település esélyegyenlőségi problémáit, megkeresi a beavatkozási pontokat, és öt évre szóló intézkedési terv mentén határozza meg a teendőket azok kezelésére. Az Esélyegyenlőségi Program feltétele annak, hogy a helyi önkormányzat bármely hazai vagy európai uniós támogatásban részesülhessen. A Program kiemelt figyelmet fordít a helyi esélyegyenlőségi programokról elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok – a nők, a gyermekek, a romák, a mélyszegénységben élők, az idősek és a fogyatékkal élők – helyzetére. Az Esélyegyenlőségi Program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A Program része és az Intézkedési Terv (IT) alapja az a helyzetelemzés, mely képet ad a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltárja Acsa község problémáit, illetve lehetőségeit.


A település bemutatása Acsa a Cserhát hegység lábánál, a Galga völgyének kanyarulatában, Pest és Nógrád megye határán helyezkedik el. A település Budapesttől 60, Váctól 25, Aszódtól 20, Balassagyarmattól 35 km-re található. Acsához tartozik Acsa-Újlak, mint lakott belterület, az ott állandó lakcímmel rendelkezők száma a helyi adatok szerint 30 fő. Az Acsa-Újlaki lakosok minden szolgáltatása Acsán történik.

Acsa már a honfoglalás idején is lakott hely volt, amit a határban előkerült leletek bizonyítanak. Első írásos, okleveles említése 1341-ből származik Acha néven. Ekkor az Achai család birtoka volt. A török hódoltság alatt a falut szlovákokkal telepítették be. Az 1647 évi osztozkodáskor a falu egyik fele Bosnyák Juditra szállt, – melyet a későbbiekben elcseréltek I. Prónay Gáborral – majd a másik fele ugyancsak I. Prónay Gáboré lett. Prónai I. Gábor építtette a középkori templom helyére időközben emelt fatemplom helyett a mostani evangélikus kőtemplomot, és közelébe, a hegytetőre, 1735-1740-ben a négytornyú díszes kastélyt is. I. Gábor fiai László és II. Gábor voltak. László a kastély közelében új emeletes kastélyt építtetett magának, míg II. Gábor a régi kastélyban egy 15.000 kötetes könyvtár alapját vetette meg. Prónay Dezső később a tekintélyes könyvtár mellett családi levéltárat, egyéb gyűjteményeket őrizte. Látnivalók: • • • • •

Prónay-kastély Újlaki kastély (Acsújlak) Evangélikus templom Római katolikus templom Tájház

Acsa infrastrukturális adottságai megfelelőek, a közművek teljes egészében kiépítettek. A községi önkormányzati utak nagy része aszfaltozott Vonatközlekedés az Aszód-Balassagyarmat vonalon érhető el. Buszközlekedése esősorban Váchoz kapcsolódik, a reggeli és a délutáni időszakban biztosítja az ingázó dolgozók és tanulók szállítását. Közvetlen budapesti autóbuszvonal is van, Galgamácsa, Őrbottyán érintésével. Gépkocsival Vác 20 perc alatt elérhető, az M2 autóút Budapest gyors megközelítését lehetővé teszi. A települési szilárd hulladék begyűjtése és szállítása hetente történik vállalkozó által, de a jogszabályi környezet változása miatt itt változások lesznek várhatók 2014-től. 5


Demográfiai adatok A demográfiai tendenciát vizsgálva elmondható, hogy Acsa lakosságszáma évről évre csökken, a születések száma alulmarad a halálozások száma alatt. A belföldi bevándorlások száma az elmúlt években folyamatosan negatív volt, s ugyanez látható a természetes szaporodás számánál is. A lakosság korösszetétele szerint a legmagasabb arányban a 18-60 éves korosztály van. A lakónépesség folyamatos csökkenése látható minden korosztályban. A település népességének, akárcsak az ország népességének elöregedése következtében egyre inkább megnövekszik a szociális szolgáltatások iránti igény. A következő táblázatok a község lakosságának számát mutatják be. Lakónépesség Lakónépesség száma az év végén Év 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Fő 1528 1513 1501 1464 1443 1368

Változás

99% 99% 98% 99% 95%

Forrás: Önkormányzati adat, TeIR Állandó népesség

Forrás: TeIR, KSH 6


Acsán a fiatal és az idős korcsoportok egymáshoz viszonyított aránya kedvezőtlen., társadalmára az adatok szerint inkább az elöregedés a jellemző. Öregedési index

2001 2008 2009 2010 2011 2012

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 282 226 230 225 226 228

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 258 261 253 235 224 219

Öregedési index (%) 109,3% 86,6% 90,9% 95,7% 100,9% 104,1%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A vándorlást tekintve lényegesen kevés a mozgás, egyenlege 2008-tól –a 2011. évi népszámlálás adatainak nyilvánosságra hozataláig - folyamatosan negatív, tehát a településre az elvándorlás a jellemző, mely a későbbiekben veszélyt jelenthet Acsa vonzerejére nézve.

Belföldi vándorlások

A természetes szaporodás is az elmúlt öt évben csökkenő tendenciát mutat, egyenlege negatív.

7


Természetes szaporodás

Célok Acsa község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: • az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményt, • a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, • a diszkriminációmentességet, • a szegregációmentességet, • a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel, a tankerülettel.

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. 8


A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, illetve annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a program alkotása és végrehajtása során biztosítja majd a megvalósítás, a nyomon követés, az ellenőrzés és értékelés, valamint a kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

Helyzetelemzés (HEP HE) A helyzetelemzéshez az Önkormányzat által szolgáltatott adatokon túlmenően az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR), valamint a KSH adatait használtuk.

Az Esélyegyenlőségi Program kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportjai Az esélyegyenlőségi programnak a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A horizontális esélyegyenlőségi alapelvek szerint a kötelezően vizsgálandó célcsoportok: • • • • •

a gyerekek, a nők, a romák, a mélyszegénységben élők, és a fogyatékkal élők.

9


1. Jogszabályi háttér 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A Program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, • a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és • a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet • alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva • a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.), • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV: törvény (a továbbiakban: Flt.), • a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: nemzetiségi törvény), • az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.), • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkntv.) • előírásaira.

1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása • • •

a szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 9/2012. (V.15.) önkormányzati rendelet, gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 8/2012.(V.15.) jönkormányzati rendelet, az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok között létrejött megállapodások,

10


2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A község 2011-2014. évekre vonatkozó, a képviselő-testület által megalkotott gazdasági programjának fejlesztési elképzelései a helyi szolgáltatások bővítésére, a kereskedelmi egységek színvonalának javítására, turisztika, idegenforgalom kiterjesztésére, a közúthálózat további felújítására, az egészség és szociálpolitika erősítésére irányulnak. A munkahelyteremtés feltételeinek javítása is cél, a munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A jelenleg hatályos településszerkezeti terv, a településfejlesztési koncepció átdolgozásra szorul, bár a jelenlegi terv biztosítja a lakosság helyben tartásához szükséges építési lehetőségeket, a már meglévő vállalkozások ipari területének bővítését. Köznevelési fejlesztési tervvel külön az önkormányzat nem rendelkezik, de a gazdasági program kitér arra, hogy az önkormányzat minden megtesz azért, hogy helyben maradjon az óvoda és az iskola.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Az Önkormányzat tagja a Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásnak, a hulladékgazdálkodási feladatainak megoldására létrejött és működő Észak Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulásnak. Társulásban oldja meg a hétvégi orvosi ügyeletet, a Gyermekjóléti Szolgálat működtetését. Ennek jelentősége elsősorban a gyerekek ellátásában, a családgondozásban mutatkozik, a szolgáltatások minőségét befolyásolja.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat az EMMI rendelet 1. melléklete sorolja fel. Az adatok forrása az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adatbázisai. Az adatbázisban 2008-2011. évekre vannak statisztikai adatok, 2012. évre nincsenek, s ez nagymértékben megnehezíti a terv összeállítását. Fentiek miatt célszerű és szükséges egyéb adatforrásokra is támaszkodni. Segítséget jelentenek a 2011. évi népszámlálás már közzétett adatai, az önkormányzat és intézményeinek saját adatsorai, partnerek által nyújtott adatok.

11


3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. 2011. évi felmérések szerint hazánkban 1,2 millió felett van a szegény emberek száma. Míg korábban az öregkori szegénység volt a jellemzőbb, napjainkban a gyermekeké vált azzá. Egyre többen tartoznak a mélyszegények közé is. Ők azok, akik folyamatosan csúsznak lefelé a lejtőn, s nincs számukra visszaút. A szegénységnek nincs mindenki számára elfogadott, örökérvényű definíciója. Általában azokat a területi egységeket tekintjük mélyszegénység által sújtott településeknek, településrészeknek, ahol „a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi.” forrás: TÁMOP – pályázati kiírás.

3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén, illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapulnak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elsősorban a munkanélküliség, a szociálisrászorultság, a gyermekek helyzete, a lakhatási viszonyok és az iskolai végzettségek figyelembe vételével készítünk elemzéseket. A lakosság jövedelmi viszonyairól nincs megfelelő adatunk. Az alábbi diagramból kitűnik, hogy az elmúlt 5 évre visszamenően Acsán a női álláskeresők száma lényegesen magasabb, mint a férfi álláskeresők száma, ez adódhat abból, hogy a gyermeket nevelő nők elhelyezkedése körülményesebb, mint azoké a nőké, akik nem nevelnek gyermeket. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 15-64 évesek száma

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, önkormányzati adatok 12


A regisztrált munkanélküliek száma az elmúlt évek alatt stagnált, a múlt évben látható csökkenés, mely adódhat abból is, hogy nem mindenki jelentkezik a Munkaügyi Hivatalban. A legtöbb regisztrált munkanélküli a 41-45 éves és az 51-55 éves korosztályban mutatható ki. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2008

2009

2010

2011

2012

fő

62

128

101

113

57

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

32 51,6% 4 6,5% 3 4,8% 3 4,8% 4 6,5% 4 6,5% 5 8,1% 1 1,6% 6 9,7% 0 0,0%

65 50,8% 5 3,9% 7 5,5% 5 3,9% 10 7,8% 13 10,2% 5 3,9% 10 7,8% 4 3,1% 4 3,1%

54 53,5% 4 4,0% 7 6,9% 7 6,9% 5 5,0% 6 5,9% 3 3,0% 10 9,9% 5 5,0% 0 0,0%

40 35,4% 4 3,5% 4 3,5% 8 7,1% 11 9,7% 13 11,5% 9 8,0% 11 9,7% 12 10,6% 1 0,9%

1 0,0% 4 7,0% 5 8,8% 6 10,5% 9 15,8% 11 19,3% 6 10,5% 6 10,5% 9 15,8% 1 1,8%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. A foglalkoztatási centrum településünkhöz képest Vác és Budapest. Vácra ingázók kb. 50 percet utaznak autóbusszal, míg a Budapesten dolgozók autóbusz és vonat közlekedéssel járnak be munkahelyükre.

A szóba jöhető atipikus foglalkoztatási formák. pl. részmunkaidős foglalkoztatás jelenleg nem jellemző a településen és környékén. 13


A 180 napnál régebben munkanélküliek száma a településen a 2008-as adatokhoz 4,4%-os növekedést mutat, a nők aránya 12,5%-kal emelkedett. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli év

2008 2009 2010 2011

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

fő nő 10 39 29 40

férfi 22 26 25 40

fő összesen 32 65 54 80

nő férfi 5 12 21 12 12 12 25 21

%

összesen 17 33 24 46

Nő 50,0% 53,8% 41,4% 62,5%

férfi 54,5% 46,2% 48,0% 52,5%

összesen 53,1% 50,8% 44,4% 57,5%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A pályakezdő álláskeresők számát tekintve 2011-ig van adatunk. A kiemelt korosztály, a 18-29 évesek számát nézve a férfi lakosság többségben van, ez viszont nem szembetűnő a pályakezdő álláskeresők számát tekintve. Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

év

nő

férfi

összesen

2008 2009 2010 2011

fő 93 92 91 83

fő 106 107 120 118

fő 199 199 211 201

nő fő 1 0 1 0

Férfi

% 1,1% 0,0% 1,1% 0,0%

fő 0 1 1 0

összesen

% 0,0% 0,9% 0,8% 0,0%

fő 1 1 2 0

% 0,5% 0,5% 0,9% 0,0%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A lakosok iskolai végzettségére a településről nincs adat napjainkból, csak a 2001-es népszámlálási adatokra hagyatkozhatunk. A táblázat szerint a 15 évesnél idősebb lakosság számához képest 18,9 %-os a végzettséggel nem rendelkezők száma. Alacsonyan iskolázott népesség

év

2001

15 éves és idősebb lakosság száma összesen

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma

összesen

nő

férfi

összesen

nő

férfi

fő 1199

fő 624

fő 575

fő 972

fő 479

fő 493

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő 227

% 18,9%

nő fő 145

férfi % 23,2%

fő 82

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 14

% 14,3%


A felnőttoktatásban résztvevők adatait nem ismerjük, tudomásom szerint legközelebb Rádon és Vácott van ilyen oktatás. A közfoglalkoztatás aránya a település aktív korú lakosságához képest még az 1%-ot sem éri el. A térségben egyre kevesebb a munkalehetőség. Helyi önkormányzati adatok alapján megállapítható, hogy az önkormányzat évenként átlag 10 fő közfoglalkoztatottat alkalmaz/alkalmazott 3-6 hónapos átlagban, kezdetben teljes munkaidőben, jelenleg részmunkaidőben. A közfoglalkoztatásban nincs jelentősége a romák/nem romák alkalmazásának, sok tényezőt – családi jövedelmi viszonyok, gyermekek száma, egészségi alkalmasság, stb.- vet össze az önkormányzat. Helyi vállalkozások is alkalmaznak tartós munkanélkülieket, de nem új munkahelyekre, hanem fluktuáció miatt. Vác, de még Budapest is aránylag jól elérhető közlekedés szempontjából, a távolabbi alkalmazást viszont kizárja az, hogy a munkáltatók nagy része nem fizeti a munkába járás költségeit. Nehézséget okoz viszont a tömegközlekedés hiánya a kereskedelmi munkahelyeken, ez inkább csak gépkocsival oldható meg.

3.3. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Acsa község Önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres megélhetést nyújtó segélyeket (rendszeres szociális segély, ápolási díj), a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat (lakásfenntartási támogatás, temetési segély), valamint az eseti segélyeket (átmeneti segély). A Nemzeti Munkaügyi Hivatal, valamint a TeIR adatai szerint az alábbiak szerint alakul az álláskeresési segélyben részesülők száma:

Álláskeresési segélyben részesülők száma

év

15-64 év közötti lakónépesség száma

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

2008 2009 2010 2011 2012

998 994 982 994 974

12 6 5 7 2

1,2% 0,6% 0,5% 0,7% 0,2%


A nyilvántartott álláskeresők közül az álláskeresési járadékra jogosultak aránya csökkent az elmúlt 5 évet tekintve, mint ahogyan azt az alábbi táblázat is mutatja.

15


Járadékra jogosultak száma

év

nyilvántartott álláskeresők száma

2008 2009 2010 2011 2012

álláskeresési járadékra jogosultak

fő

fő

%

30 61 48 74 58

16 19 16 21 11

53,3% 31,1% 33,3% 28,4% 19,0%


Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy Acsán a szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, mint az aktív korúak támogatása milyen mértékben van jelen. Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

2008 2009 2010

rendszeres szociális segélyben részesülők

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)

fő

15-64 évesek %-ában

fő

munkanélküliek %-ában

30 33 39

0,03 0,03 0,03

13 24 23

0,04 0,04 0,04

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

0 0 0

0 0 0


3.4. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A lakás építkezések száma minimális növekedést mutat,. 2008-ban 473 volt a lakások száma, míg 2011-ben 480. A lakások legalább 80 %-a minden közművel ellátott, szociális követelményeknek nem megfelelő lakás nincsen a községben. Egy-két hátrányos helyzetű családnál, ahol az eltartók elveszítik munkájukat, előfordul közüzemek ideiglenes kikapcsolása, de ez nem vezet a lakás elvesztéséhez. Veszélyeztetett lakhatási helyzet és hajléktalanság településünkre nem jellemző. A településen nincs bér- és szociális lakásállomány, Acsa lakásállományát az alábbi diagram mutatja 2008-2011 között.

16


Forrás: TeIR, Önkormányzati adatok A 3.4.3 táblázat a lakásfenntartási támogatásban részesültek számát mutatja, mely 2008. évtől 20,4%-ot növekedett. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

10

0

2009

34

0

2010

34

0

2011

42

0

2012

49

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

17


3.5. Telepek, szegregátumok helyzete A szegregátumok az ún. alacsony státuszú népesség aránya, vagyis legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezőknek az aktív korúakon belüli aránya alapján jelölhetők ki. Acsán a romák lakta terület nem kimondottan szegregátumnak, de mindenképpen telepnek tekinthető, kb. 8 lakóház van a Dankó telepen, melyben kb. 10-12 család él, 7 gyermek jár a telepről általános iskolába, sajnos nem ritka, hogy csak az intézményben eszik ez a hét gyermek főtt ételt.. A kiépítetlen utcában megoldott a víz, villany, de a lakásokban nincs bevezetve a vezetékes víz, mint ahogyan nincs gáz és szennyvízcsatorna sem. Lakhatási körülményeik rossznak mondhatók, az idősek körében előfordul az analfabéta fogalom is. A telepen élők többsége nagycsaládos (és a lélekszám folyamatosan nő), de munkanélküli, legtöbbjük segélyben részesül, illetve alkalmi munkából van jövedelme. Jellemző az itt élőkre az alacsony iskolázottság, alulképzettség, előfordul, hogy még a 8. általános iskolát sem végzik el, előfordul a 18 év alatti szülés is. Elmondható, hogy az alulképzettség vonja maga után a munkalehetőségek hiányát. A helyi romáknak, így a Dankó telepen élőknek is segítséget nyújt az Önkormányzat a normatív támogatásokkal, a gyermekeket illetően tankönyvtámogatással, közétkeztetési támogatással, illetve az aktív korúak tekintetében a közmunkaprogramba történő bevonással. A segítségnyújtásba bevonásra kerül a Gyermekjóléti- és Családsegítő Szolgálat, a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat is.

18


Az alábbi táblázat a helyi Dankó telep helyzetét mutatja be az elmúlt 5 év időtartamban.

3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a településen:

1

Telepi lakások száma a településen: 2008

8

2009

8

2010

8

2011

8

2012

8

2013 2014 2015 2016 2017 A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva: A telep/ek megközelíthetősége:

Községi belterületen, főú mellet, átmenő forgalmas, központi helyen. Jó

A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - nincs ilyen és ha igen milyen távolságra szeméttelep, feldolgozó üzem stb.):

Forrás: helyi adatgyűjtés

19


3.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés diszkrimináció nélkül biztosított a település lakossága részére. Prevenciós és szűrőprogramok helyben csak akkor vannak, ha az orvosok megszervezik, ilyen többször is előfordult az utóbbi években (csontsűrűség mérés, nőgyógyászati szűrés). Fejlesztő és rehabilitációs ellátás Vácott elérhető. A közétkeztetést egy acsai vállalkozó teljesíti, sajnos az egészséges táplálkozás szempontjait nem igazán tudja érvényesíteni; mert nemcsak közétkeztetést bonyolít le.

3.6.1. Orvosi ellátás Acsán az ellátórendszer jónak mondható. Az alapellátásban 1 felnőtt és 1 gyermek háziorvos, valamint védőnői tanácsadás működik (ebbe tartozik az iskola-egészségügy is), fogorvosi ellátás a szomszéd községben, Püspökhatvanban megoldott. A lakosság járó és fekvőbeteg ellátása a Váci Jávorszky Ödön Kórházban, illetve a Veresegyház Misszióban történik. A községben gyógyszertár is működik, amely teljes mértékben akadálymentesítve van. Orvosi ellátás év

Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

2008

2

1

1

2009 2010 2011 2012 2013

2 2 2 2 2

1 1 1 1 1

1 1 1 1 1

Forrás: TeIR, KSH Tstar A háziorvosi szolgálat évente szűrővizsgálatokat szervez a településen (csontsűrűség, nőgyógyászati szűrés), mely jelentősen megkönnyíti a Vácra nehezen bejutó emberek ellátását.

3.6.2. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi, normatív jogon és méltányossági alapon. A településen a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők köre láthatóan csökkent 2008 és 2010 között, a 2011. évben nem változott. A nagyfokú csökkenés valószínűleg a törvényi változások miatt jött létre. 20


Forrás: TeIR, Önkormányzati adat

3.6.3. Ápolási díjban részesítettek száma Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulást. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Acsán az ápolási díjban részesítettek száma az alábbi táblázat alapján csekély számú, nem változik. Ápolási díjban részesítettek száma év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

5

2009 2010 2011

5 5 6


21


3.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet kiterjedtsége jelentős hatást gyakorol a közéleti diskurzus és aktivitás kialakulására. A közéleti témák felbukkanását nagymértékben befolyásolja, hogy milyen közösségek, milyen közösségi és közéleti események veszik körül az állampolgárokat a mindennapi életük során. A formális és informális közösségi összejövetelek nélkül nehezen képzelhető el aktív közéleti párbeszéd. Ezek a találkozások teremtenek lehetőséget arra, hogy felmerüljenek különféle beszédtémák, köztük a közélettel kapcsolatos témakörök is. A közösségi aktivitáshoz közösségi terekre, formációkra és találkozásokra van szükség, ahol összejöhetnek, kapcsolatba kerülhetnek egymással az emberek A közösségi aktivitást egyrészről a közösségi kapcsolatok, másrészről a különféle közösségi eseményeken, társas összejöveteleken való részvétel felől lehet megközelíteni. A közösségi eseményekhez való csatlakozásnál két motiváló erőt jelentkezik,: az egyik a személyes érintettség, vagyis a lakosok bevonása az események előkészületibe, míg a másik a gyerekekhez kapcsolódó programok szervezése. Acsa településen a civil szervezetek bevonásával kerül megrendezésre évente a Gancafesztivál, illetve a szüreti felvonulás, míg az egyházi élethez kapcsolódóan a Búcsú. Szintén évente kerül megrendezésre a Nyugdíjas est és a falukarácsony. Acsa két egyházfelekezettel is rendelkezik, evangélikus és katolikus, mindkét felekezet gyakorolja hitvallását a két helyi templomban. A gyerekekhez kapcsoldódó események az intézmények által szervezett gyereknapok és kirándulások, valamint az egyéb eseményekhez kapcsolódó ünnepségek. Fentebb leírt megmozdulásokon túlmenően alkalkmanként egy-egy bál is megrendezésre kerül, melynek bevétele általában intézményeknek kerül felajánlásra. A hétköznapi élet közösségi viszonyaira kitérve a fiatalok körében a helyi vendéglátóipari egységek szolgáltatnak elfoglaltságot, illetőleg a szlovák hagyományokat őrző fiatalok a néptáncegyüttes tagjai által szerveznek hetenként elfoglaltságot maguknak, nem régiben egy Tájházat is berendeztek, ahol interaktív programokat kínálnak az ide látoogatóknak, míg a nyugdíjasklub szintén hetente találkozik. Községünkben működik az Acsáért Közalapítvány, illetve Helyi Polgárőrség, de e két szervezetnek külön rendezvényei nincsenek. A község hivatalos honlapja –www.acsa.hu- igyekszik információkkal ellátni a lakosságot, de a lakosság nagy része nem innen informálódik.

3.8. A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira. Az Acsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat anyagi és erkölcsi támogatást is nyújt a helyi rendezvények megvalósításában mind községi, mind intézményi szinten. Az általános iskolai ünnepségek és rendezvények is az ő közreműködésével zajlanak, pl. a tanévzárón a gyermekek jutalomkönyveinek beszerzéséhez is nagyban hozzájárultak.

22


4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői A 18. év alatti gyermekek száma a demográfiai adatok szerint 250-300 fő között ingadozik a 20082012. közötti években, legtöbben a 0-14 éves korosztályban vannak. Sajnos a természetes szaporodás negatív értékű, hiszen az élve születések száma nagyban elmarad a halálozások számától.

4.1.1. Védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma Veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Ha a fentiekben leírt fogalmat követjük, a védelembe vett gyermekek száma közelíti a 30 főt. A veszélyeztetett kiskorúak és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek közötti fogalomban átfedés van. Ugyanis veszélyeztetésnek számít az alacsony jövedelem, amikor a szülő gyermekének nem tud biztosítani olyan ellátást, szolgáltatást, amely annak fejlődéséhez szükséges lenne. A 4.1.1 diagram a védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek számát mutatja 2008-tól 2012-ig. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

Forrás: TeIR, KSH Tstar 23


A 4.1.2 táblázat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek számát mutatja, ahol is a többség pont az alacsony jövedelem miatt válik veszélyeztetetté, szerencsére nem a klasszikus okok – bántalmazás, a szülő vagy a gyereke alkohol vagy drogfogyasztása, stb.- miatt.

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan Kiegészítő beteg gyermekvédelmi fogyatékos kedvezményben gyermekek részesítettek száma száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

114

0

0

0

0

2009

115

0

0

0

0

2010

114

0

0

0

0

2011

125

0

0

0

0

2012

136

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, továbbá gyermekvédelmi támogatásban részesülo. Acsán 31 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. Ez a szám az elmúlt öt év átlagát nézve stagnál.

Az ingyenes vagy a kedvezményes támogatások köre kiszélesedett az elmúlt években. A támogatások zöme a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik.

Az alábbi táblázat az iskolai és óvodai kedvezményben részesítettek számát részletezi.

24


4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők száma étkezésre iskola 1-8. jogosultak száma évfolyam 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

2008

29

58

28

90

6

0

2009

28

58

28

90

6

0

2010

31

60

30

95

9

0

2011

31

62

30

95

9

0

2012

33

64

33

97

10

0

2013 2014 2015 2016

2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

4. 2. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A telepi lakókörnyezetben élő gyermekek az átlagnál nagyobb arányban kerülnek a gyermekvédelem alap- vagy szakellátás látókörébe. Már a 3.5. pontban kifejtettük, hogy településünkön Dankó telep jelenti a „szegregátumot”, ahol kb. 10-12 család él. Összesen 7 gyermek jár általános iskolába, míg óvodában összesen 2 gyermek. Sajnos nem ritka, hogy az ebből a környezetből járó gyermekek csak az intézményekben jutnak főtt ételhez. Ruházatuk azonban tiszta, rendezett. Sajnos előfordult 25


már – főleg vendégcsaládok látogatása után –a fejtetvesség a telepen élő általános iskolás gyermekek körében. A gyermekek részére a segítségnyújtás megoldott, a Gyermekjóléti- és Családsegítő Szolgálat, a védőnő, valamint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat által. A védőnői és orvosi ellátás a telepen élőkre vetítve is rendezett.

4.3. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Acsán minden gyermek hozzájut a védőnői és orvosi szolgáltatásokhoz. A fogyatékossággal élő gyermekek ellátása speciális intézményekben történik Vácott (Czházár András Iskola). A védőnői állás évek óta betöltött, a reá jutó gyermekek számát az alábbi diagram mutatja. Látható, hogy a népesség csökkenése (fiatalok elvándorlása is) a gyermekek születési arányát is csökkenti.

Forrás: helyi Önkormányzat

A gyermek-szakorvosi ellátás Vácott biztosított, betöltetlen álláshely nincsen. Az alábbi táblázat a gyermekorvosi ellátás jellemzőit részletezi. Mivel a gyermekorvos Csővár községben is ellát gyermekeket, így az adatok a két községre vonatkoznak.

26


4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői

év

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma

2008

0

2009

0

2010

0

2011

0

2012

0

Háziorvos által ellátott személyek száma

Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma

0 11893

4013

12637

4115

12756

3749

12583

4315

13801

3794

0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A gyermekjóléti ellátás kiválóan működik, heti egy alkalommal helyben nyújt segítséget, de krízishelyzetben bármikor elérhető.

Bölcsőde a községben nincsen, 2011-től Püspökhatvanban alakult egy vegyes csoport bölcsődés gyerekekkel (Acsán erre 1-2 családnál volt igény). Családi napközi van, de ezt a szolgáltatást is mindössze 1-5 gyermek részére veszik igénybe az anyukák. Az óvoda 2012. óta az egyre csökkenő gyermeklétszám miatt két csoporttal (kis – középső és nagycsoport) működik, minden gyereket fel tud venni. Szlovák nyelvű nevelést is biztosít. Az óvodába beírt gyerekek szám 50 fő körül van 2008 és 2012. években, jelenleg 44 gyermek iratkozott be az intézménybe. Az óvoda 2013. január 1-jétől Acsai Pitypang Óvoda néven működik a 2683 Acsa, Petőfi út 1/A. címen. Az óvodai nevelést segíti a Gyermekjóléti Szolgálat és a védőnő is.

27


A következő táblázat az óvodai nevelés adatait mutatja az óvodai ellátottság, illetőleg a gyermeklétszám és óvodai férőhely tekintetében: 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db 1

Az óvoda telephelyeinek száma

2

Hány településről járnak be a gyermekek

50

Óvodai férőhelyek száma

2

Óvodai csoportok száma

7.00-17.00

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek

4-5 hét Fő

Hiányzó létszám

4

0

4

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Dajka/gondozónő

2

0

Kisegítő személyzet

0

0

Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

28


4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves korú óvodai gyermekek gyermekcsoportok száma száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladatellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008

67

3

66

1

53

0

2009

55

3

66

1

49

0

2010

51

3

66

1

50

0

2011

51

2

66

1

49

0

2012

42

2

66

1

44

0

2013 2014 2015 2016

2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

A HH-s és a HHH-s gyermekek száma a 2009/2010 évhez képest az idei évig csökkent az óvodai nevelésben.

29


4.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Többet kellene biztosítani a szakellátás területén, logopédia, gyógypedagógusok szélesebb körű bevonásával, ún. „utazó pedagógusok” alkalmazásával. A veszélyeztetett gyermekek erkölcsi és érzelmi hátterének javítása, intézményen kívüli programok szervezése, tanulási motiváció. Szükséges lenne a gyermekek életkörülményeinek felmérése, esetleg a gyermekfelügyelet bővítése.

4.5. Következtetések, problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Nagyobb figyelmet kell fordítani a szakellátás biztosítása lehetőségeinek feltárására, ún .utazópedagógusok (logopédia, gyógytestnevelés) hiánya miatt. Felmérést lenne célszerű készíteni a bölcsőde, ill. családi napközi igényéről, tájékoztatási fórum létrehozása szintén felméréssel a lehetőségekről. Tanulók fejlesztése a szociális hátrányokból eredő lemaradások felzárkóztatása céljából, továbbá felmérés készítése a HH és HHH –s gyermekek családi hátteréről a pontos adatok megismerésére.

30


5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

%

nők 697

férfiak 726

összesen 1423

nők 49%

férfiak 51%

103 30 325 52 135

121 37 440 37 91

224 67 765 89 226

46% 45% 42% 58% 60%

54% 55% 58% 42% 40%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Az alábbi táblázat adatai azt mutatják, hogy a munkanélküliség nemek szerint kiegyensúlyozott, talán az utóbbi évek mutatnak emelkedést a nőknél. Nem elhanyagolható szempont, hogy az utóbbi két évben Vácott sok munkahely szűnt meg, ugyanakkor a kereskedelem –új bevásárlóközpontok- felszívta a női munkaerőt. Adatokkal nem mutatható ki, de ismereteink szerint nagy a hullámzás, három-négy hónapos munkaviszonyok után egy pár hónap munkanélküliség, s aztán kezdődik elölről. Helybeli vállalkozások is szívesen alkalmaznak nőket, s szívesen vállalják is a helybeli munkát, hiszen ez könnyebbséget jelent a család ellátásában. Megkülönböztető bérkülönbség nem merült fel.

31


5.1. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások A községben működik olyan intézményhálózat, amely a gyermekek nappali ellátását biztosítja. A településen van óvodai ellátás, ami segíti az anyukák munkába állását a gyermek 2,5 éves korától. A településen eddig nem volt olyan kezdeményezés, ami a családbarát munkahelyek kialakítását, a nők alternatív foglalkoztatását segítő, a családi kötelezettségeknek való megfelelést segítő vállalkozásokat elismerné, ösztönözné.

5.2. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A család- és nővédelmi gondozást az Eütv. 41. §-a rögzíti, ennek értelmében biztosítani szükséges a gyermekvállalás körülményeinek elősegítését, a tanácsadás és gondozás eszközeivel, a családtervezéssel összefüggő ismeretek átadását és a nők egészségvédelmét szolgáló intézkedéseket. A településen biztosított a család és nővédelmi gondozás: családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása. A család- és nővédelmi gondozás célja, hogy a gyermekvállalás optimális biológiai és pszichés körülményeit elősegítése a fogamzás előtti gondozás és a genetikai tanácsadás, valamint a termékenységi ciklus alatti gondozás alapján (a várandós anya gondozása, a magzat születés előtti gondozása, a gyermekágyas és szoptató anya gondozása). A községben dolgozó védőnő segíti ezt a fajta a gondozást. A védőnő közreműködik az alapellátás keretében a családok, ezen belül kiemelten a várandósok, gyermekek és nők egészségvédelmében, a népegészségügyi feladatok ellátásában. A következő diagram a védőnőre jutó 0-3 éves gyermekek számát, bár az adatok nem reálisak, hiszen a védőnő a csővári körzetet is ellátja, erről a nyilvántartásról azonban nincs adatunk. A diagramból kitűnik, hogy az elmúlt 5 évben drasztikusan csökkent a születések száma.

32


Forrás: Önkormányzat

5. 3. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nőkkel kapcsolatos erőszakos cselekedetről nem tud az önkormányzat a vizsgált évek egyikében sem. Családon belüli erőszakról nincs tudomásunk. Nagyon nehéz sok esetben feltárni az ilyen jellegű problémákat, akár család, akár párkapcsolat esetében. Épp a nők azok, akik a lehető legtovább próbálnak úgy tenni, mintha mi sem történne, ezzel nehezítve a probléma megoldását.

5.4. A nők szerepe a helyi közéletben Nők és férfiak társadalmi egyenlősége elsősorban azonos jogokra vonatkozik az élet minden területén. A diszkrimináció tilalma azt jelenti, hogy neme alapján senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés. Ma az egyenlőség helyett egyre inkább az egyenlő jogok, esélyek és bánásmód kifejezéseket használják: rendelkezzen a két nem egyenlő lehetőségekkel a társadalmi és a magánéletben, a munkavállalás területén, a képzésben való részvételben, az előmenetelben, a politikai döntéshozatalban, a gyereknevelésben, a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. A községben a nők foglalkoztatásával kapcsolatban az önkormányzat által működtetett intézmények egy részének vonatkozásában vannak mutatóink. A Polgármesteri Hivatalban általában nőket foglalkoztatnak, ugyanígy az egészségügyben és a közoktatási intézményekben a női munkavállalók száma magas. Az óvodában dolgozó 7 munkavállaló mind nő, az iskolában a dolgozók 0,9%-a férfi. A közcélú foglalkoztatásban résztvevők között azonban magasabb a férfiak aránya. A nők bérezésével kapcsolatos információink nincsenek. A községi rendezvényeken azonban a nők vannak többségben, mind a szervezésben, mind a lebonyolításban szívesen vállalnak szerepet. 33


A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja év

2008 2009 2010 2011 2012

Férfi

Nő

5 6 6 6 5

2 1 1 1 2

Forrás: Helyi adatgyűjtés

5.5. Következtetések, problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A nőket helyi szinten érintő társadalmi problémák felszámolására indított kezdeményezések a településen nincsenek, mivel nem érzékelhetők a nőket érő hátrányos megkülönböztetés, így annak felszámolására sem jött létre kezdeményezés. Esetleg a helyben nem biztosított szakorvosi ellátások bővítése, több szűrés megszervezése. a gyermeküket egyedül nevelő álláskereső szülők gazdasági kiszolgáltatottságának enyhítése, illetve a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása.

34


6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6. 1. Az időskorú népesség főbb jellemzői Kiemelt figyelmet érdemel a 65 év felettiek csoportja. Az adott korosztályban a nők aránya 65,2%. Közöttük magas az egyedül élők aránya is, ami az önkormányzat számára még nagyobb odafigyelést jelent, mivel igényük várhatóan megnő a közösségi szolgáltatásokra. 6. 1.1. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma

Forrás: TeIR

6. 2. Az idősek munkaerő-piaci helyzete A községben élő nyugdíjasok további foglalkoztatásáról nincsenek adataink. A településen élő idős emberek helyben, a ház körüli mezőgazdasági termelésből önmaguk és szűkebb családjuk számára zöldséget termesztenek, kisállatokat tenyésztenek, így biztosítva az aktív időskort. Nyugdíjuk –elsősorban a nőké- átlagban 70-80 e Ft körüli, a férfiaké ennél több, különösen azoké, akik jó szakmával hosszú éveket dolgoztak, vagy korkedvezménnyel mentek nyugdíjba. A nyugdíjasok minimális %-a tagja a Nyugdíjas Klubnak. A klub havonta egyszer tart összejövetelt, ahol énekelnek, beszélgetnek. A klub fellép rendszeresen a környező falvak falunapjain, rendezvényein, ahol dalcsokorral állnak a közönség elé. A településen az időskorúak járadékban részesülők száma 5 éve változatlan. 35


6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012

1 1 1 1 1


6.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az aktív időskor biztosítása érdekében az önkormányzat évente támogatja az Acsai Nyugdíjas Klubot, mely azzal a céllal alakult, hogy a község nyugdíjas társadalmát összefogja, tagjait segítve, életkörülményeit elviselhetőbbé tegye, kulturális, szociális és egészségügyi helyzetét javítsa, a helyi önkormányzattal együttműködve vegyen részt a falu szépítésében, társadalmi életében és rendezvényein. Az klubtagok aktívak, rendszeresen fellépnek a helyi- és megyei rendezvényeken. Minden évben megrendezésre kerül – az Iskola és az Önkormányzat – szervezésében a Nyugdíjas est, ahol műsorral és megvendégeléssel kedveskednek a nyugdíjasoknak, bár sajnálatos módon ezen a rendezvényen sem jelenik meg az összes meghívott nyugdíjas. Acsán hiányzik a házi segítségnyújtás intézménye az egyedül maradt, magát ellátni nem tudó idősek esetében, akik nem tudják vagy nem akarják felvállalni a szociális otthoni ellátást. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás komolyabb infrastruktúrát és komoly anyagi hátteret igényel, ami jelenleg megoldhatatlan. Szerencsére, a szomszédok „jelzései”, segítsége működik! 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

Forrás: TeIr 36


6.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Az idősek orvosi ellátásának biztosítása szükség esetén falugondnoki szolgálattal. A rizikócsoportokba tartozó idősek helyzetének feltárása, szükség esetén a további segítségadás megszervezése. Közcélú foglalkoztatás szervezése során az idős személyek házi segítségadására is kell törekedni. Az élethosszig tartó tanulás feltételeit a nyugdíjasok számára is biztosító helyi programok tervezése (pl. számítógép használat) Nyugdíjas Klub működtetését az önkormányzat továbbra is támogatja.

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy, aki érzékszervi – így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.

7.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A településen fogyatékosság típusa szerint legnagyobb arányban a mozgásszervi fogyatékosok vannak. A fogyatékkal élő személyek iskolai végzettségéről nem rendelkezünk információval. Helybeli foglalkoztatásra tudomásunk szerint a vállalkozásoknál és az önkormányzatnál nincsen lehetőség, megváltozott munkaképességű munkavállalót esetleg közfoglalkoztatásban lehetne foglalkoztatni.

7.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élők pénzbeli, természetbeni ellátása a jogosultság alapján történik. A természetbeni juttatások közül a közgyógyellátás érinti a fogyatékos személyeket teljes mértékben. Az önkormányzat, a Gyermekjóléti Szolgálat, a háziorvos biztosítja, hogy a megfelelő információk eljussanak az érintettekhez.

37


7. 3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egyegy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangos térkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, stb.) A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több. Az akadálymentesítés követelménye beépítésre került a nem kifejezetten akadálymentesítési célú pályázatokba is, hogy a különböző közszolgáltatásokat nyújtó szervek vezetői szembesüljenek azzal, hogy az ő ügyfélkörükben is vannak, lehetnek fogyatékos emberek. A fentieken túl pedig minden lehetséges eszközzel küzdeni kell azért, hogy széles körben elterjedtté váljon az a felfogás, amely alapján az esélyegyenlőségi feladatok megoldása nem egyetlen szerv feladata, hanem természetes, hogy az ehhez kapcsolódó követelményeknek való megfelelés a saját területén mindenkinek a maga feladata és felelőssége. A községben megvalósult az Óvodai akadálymentesítés, a Gyógyszertár és az élelmiszerboltok is és a Művelődési Ház akadálymentesítése is, ahol lift is beszerelésre került a közlekedés megkönnyítése érdekében.

38

3

2.

egészség-ügyi szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése, a szűrések kiterjesztése különböző egészségügyi területekre

Dankó telep felmérése

az álláskeresők számára a közmunkaprogram további 1. bővítése

Az intézkedés megnevezése

Acsa község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés tartalma

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

a településen élők egészségügyi állapota tovább szűrvizsgálatokról javuljon, nincs elsősorban a információnk hátrányos helyzetű csoportok megszólítása településfejlesztés

a helyi szűréseken résztvevők számának rögzíése

orvos, védőnő

2014. III. 31., utána évente egy alkalommal

aszűrésen részt-vevők száma

Ott lakók száma

a foglalkoztatási szint emelése

Nincs pontos adat 2013. XII. Dankó telepen a Dankó telepen Információgyűjtés, 31. , utána településfejlesztés élők és ingatlanok polgármester élőkről, ill. adatbázis évente felmérése ingatlanokról felülvizsgálni

tartalmas közcélú foglalkoztatás a községben

a programban részt vevők beadása

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

a pályázat kiírásához kapcsolódó

a közcélú foglalkoztatás településfejlesztés céljait hozzá kell polgármester rendelni a település céljaihoz

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

Az intézkedés eredményességét mérő indikátorok

8. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

___________________________________________________________________________

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) a szűrésen résztvevő helyi egészségügyi dolgozó munkaideje

Humán erőforrsá, felmérés készítése

humán errőforrás: tervezés elkészítése, pályázat beadása

kapacitás alapján

rendszeres

pályázati céloktól függő

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

3.

2.

1.

a szociális hátrányokból eredő lemaradások

a gyermekjóléti rendszer eredményes működése érdekében hatékony jelzőrendszer

a halmozottan hátrányos helyzetűek pontos számának meghatározása

a nehéz helyzetbe kerülő gyermekek segítése időben megkezdődjön

az iskola eredményes fel tanulók fejlesztése tudja zárkóztatni a rászoruló gyerekeket

nehéz helyzetbe került gyermekek arányának csökkentése

nincs megfelelő adat a szülői iskolai végzettségekről

a szociális hátránnyal küdző gyermekek, tanulók eredményes fejlesztése

közoktatásfejlesztési terv

közoktatásfejlesztési terv

szociális koncepció

a tanulók pontos beazonosítása, kompetenciamérés eredményeinek vizsgálata, egyéni fejlesztési terv készítése szükség esetén

a jegyző, a családsegítő, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat, az óvoda, iskola együttműködése a problémák jelzésére, intézkedések közös megfogalmazása

a szülők nyilatkozata az iskolai végzettségükről, óvoda, iskola részére adatszolgáltatás

igazgató

jegyző

jegyző

II. A gyermekek esélyegyenlősége

2014. XII. 31., azután folyamatos

2015. III. 31.

2014. XII. 31.

tanulók száma, egyéni fejlesztési tervek száma

az intézkedések száma

szülői nyilatkozatok száma


pedagógusok munkaideje

szakemberek munkaideje

nyilatkozatok fénymásoláa

40

folyamatosan

együttműködési rend kialakulása

folyamatos

2.

1.

gyermekek napközbeni ellátása

a gyermeküket egyedül nevelő álláskereső szülők gazdasági kiszolgáltatottságának enyhítése

női munkavállalás támogatása a gyermekek elhelyezésével

vannak gyeremeküket egyedül nevelő álláskeresők

a munkába álló kisgyermekes anyukák támogatása, bölcsődei ehelyezés bevezetése

a gyermekek ne szenvedjenek hiányt az adott helyzetben

szociális az óvodai ellátás koncepció, esetleges bővítése településfejlesztés


a problémával érintettek beazonosítása, tájékoztatát a lehetőségekről, a gyermek intézményben történő ingyenes étkeztetése

polgármester

2014. VI. 30, a gyermekek azután száma

pénzügyi

41

a normatív támogatás

jegyző, családsegítő az ellátottak a normatív szolgálat, ellátások összege 2014. VI. 30. száma támogatás gyermekjóléti szolgálat

III. A nők esélyegyenlősége


4.

3.

2.

1.

az idős emberek biztonságának támogatása

helyben nem biztosított szakorvosi ellátás

az élethosszig tartó tanulás feltételeit a nyugdíjasok számára is biztosító helyi programok tervezése

a tartalmas élethez való jog

közcélú a községben magas foglalkoztatás az idős az idős emberek személyek segítésére aránya

a rizikócscoportokba tartozó idősek helyzetének feltárása, szükség esetén a segítségadás megadása

az idősek orvosi ellátásának biztosítása érdekében szükség esetén szolgálat

a rizikócsoportba tartozó idősek beazonosítása, szükségleteik feltárása, segítségadás jegyző

jegyző

az idős emberek ellátását támogató polgármester településfejlesztés feladatok meghatározása

helyi szociális rendelet


a nyugdíjasok igényei alapján tervezett program az aktív nyugdíjas (pl. Nyugdíjas kor feltételeinek településfejlesztés internethasználíat klub vezetője biztosítása tanítása, egyéb a Nyugdíjas Klub keretein belül)

az idős emberek életminőségének javítása

az idős emberek életminősítésének javítása

az idős emberek egészségmegőrzése

azok felmérése, kinek van szüksége eü.intézménybe történő elszállításra

IV. Az idősek esélyegyenlősége

2014. VI. 30., igény szerint

a pályázat kiírásához kapcsolódó

2014. XII. 31.

2014. XII. 31.

tervezés elkészítése, pályázat felkutatása, benyújtása

munkaidő, üzemanyag ktg.

munkaidő, üzemanyag ktg.

a résztvevők az előadó, képző száma díja

a programban részt vevők száma

segítségadások száma

az utaztatás száma


42



munkakör bővítés

a normatív támogatás

3.

2.

1.

nincsenek pontos információk a fogyatékosággal élők foglalkoztatásáról foglalkoztatási mutatok javítása

az egyenlő esélyű hozzáférés településfejlesztés biztosítása önálló életvitelben

a foglalkoztatási arány emelése

cselekvési terv készítése, pályázatok keresése képviselőtestület

2015. XII. 31.

2015. XII. 31.

mérnöki munka, maradanpályázatírás, dó, így épületek hosszú felújítása, távon korszerűsítés biztosított

humán erőforrás a a felméréshez és munkahely a tárgyalások bővítése előkészítéséhez

43

az akdálymennem tes kapcsolatfelvétel, igényel tárgyalás további közlekedési eszközök befektetést száma

akadálymentesített épületek, utak aránya

a foglalkoztatási helyzet felmérése, foglalkozkompetenciák 2014. VI. 30, tatott beazonosítása, polgármester folyamatos fogyatékkal tájékoztatók, élők száma tárgyalások szervezése

a fogyatékos a célcsoport az egészségügyi személyek egészségügyi akadálymentesített szolgáltatásokhoz közlekedési szakszolgálatokhoz közlekedési való egyenlő településfejlesztés polgármester feltételeinek javítása történő eljutás eszközök érdekében esélyű hozzáférés nem egyenlő közlekedése biztosítása együttműkö-dés a esélyű volánal és a MÁV-val

akadálymentesítés a vannak még nem szabályok figyelembe akadálymentesített vételével épületek

a fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségeinek nyomon követése,

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége



9. Megvalósítás 9. 1. A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy a HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

9.2. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: • a HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, • annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása, • a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP aktualizálása, • az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre, • az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása, • a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása. Munkacsoportokat nem alakítunk ki.


9.3. A HEP Fórum működése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz a HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

10. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoport beszámolóinak alapján.

11. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja a Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

11.1. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a jegyző felel.: • •

az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása, folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével,

45


•

felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi, így - felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program, - figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat, - támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához, - kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben megtennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni.

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: • • • •

a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen, a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői •

• • •

felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációs mentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek, felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában, az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak, az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak.

46


47


Meghívandó partnerek (véleményalkotás után nyilatkoznak, hogy a megvalósításban tevékenyen részt kívánnak-e venni): -

Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat helyi képviselői Czerovszkiné Szokol Noémi Háziorvos dr. Czalbert H. János Házi gyermekorvos dr. Mekler Róbert Védőnő Lalujáné Szaláncy Mária Petőfi Sándor Ált. Iskola vezetője és gyermekvédelmi felelőse Acsai Pitypang Óvoda vezetője és gyermekvédelmi felelőse Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Acsa, elnöke Acsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Hajnalcsillag hagyományőrző Csoport Acsai Nyugdíjasklub vezetője Acsáért Közalapítvány elnöke IKSZT vezetője, helyben Polgárőr Egyesület elnöke, helyben Mozgáskorlátozottak Pest megyei Egyesülete, Vác Dunakanyari Látássérültek Egyesülete, Vác Evangélikus Egyházközösség, Acsa KLIK Váci Tankerülete, Vác Váci Rendőrkapitányság, Acsai Rendőrőrs

48

Acsa község Helyi Esélyegyenlőségi Programja ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM A C S A

Recommend Documents