A WASABI-SHOGAI HARCMŰVÉSZ ISKOLA ALAPSZABÁLYA l. § Preambulum A Wasabi-Shogai Harcművész Iskola (továbbiakban: Egyesület) a MASUTATSU OYAMA által létrehozott KYOKUSHIN KARATE harcművészeti stílusban tevékenységet folytató személyekre épülő, munkájukat összehangoló, segítő és támogató, az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján működő, önkormányzati elven épülő társadalmi szervezet, amely önálló jogi személy, és amely a rendszeres sportolás, a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása, a tömegsport szervezése, a kyokushin karate fejlesztése és népszerűsítése érdekében létrejött. 2. § Általános rendelkezések 1. A Egyesület neve: Wasabi-Shogai Harcművész Iskola 2. Székhelye: 2900 Komárom, Erdélyi utca 4. 3. Alapításának éve: 2013. 4. Egyesület formája: sportegyesület 5. Az Egyesület emblémája és pecsétje:
3. § Az Egyesület felügyelete 1. Az Egyesület nyilvántartásba vételét a Tatabányai Törvényszék végzi. 2. Az Egyesület működése felett az ügyészség az Ectv.11§.-ában, továbbá az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 27-28§.-ában foglaltak szerint gyakorol törvényességi ellenőrzést. 3. Az Egyesület pénzügyi ellenőrzését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes szerve látja el, különös tekintettel az Ectv. 2 §.. 15 pont d./alpontjára, a 19§.(1) bekezdés cd /alpontjára és a1996. Évi CXXVI. törvény 1.§.-ban, továbbá a 4.§. (1) bekezdés aa./ és ac./ alpontjába foglaltakra. 4. Az Egyesület által végzett egyes tevékenységek felett a tevékenység célja szerint illetékes állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol. 5. Az egyesület az Ectv 2§ 22. pontjában meghatározott közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 6. Az Egyesület a szabadidő tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait az Egyesület tagságán kívül bármely más, harmadik személy is igénybe veheti. 7. d) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott összege; 4.§ Az Egyesület célja, céljai elérésének érdekében működési elvei 4./A. Célok: 1. A rendszeres sportolás, szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása. 2. A sportág fejlődéséhez szükséges utánpótlás felkutatása, és nevelése.
3. A karate gyakorlásán keresztül a becsületesség, kitartás, bátorság, jó teljesítményre való törekvés valamint közösségi érzés fejlesztése. 4. Az Egyesület tagjainak a rendszeres testedzése, a társadalmi öntevékenysége, a kyokushin karate népszerűsítése. 4/B. Működési elvek: 1. A fenti célok elérése érdekében az Egyesület mindazokkal együttműködik, - az állami és társadalmi szervezetek, egyesületek, vállalatok, magánszemélyek, illetve azok társulásai akik a cél elérése érdekében segítséget kívánnak nyújtani. Az Egyesület a jogszabályok által meghatározott keretek között nemzetközi tevékenységet folytathat, pl. nemzetközi edzőtábor szervezés. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében gazdasági és vállalkozási tevékenységet folytathat. Vállalkozói tevékenységet, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során vagyonát nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja. 2. Az Egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése a sportegyesület alaptevékenységének minősül. (Sport tv. 17.§ (1) b)) 5.§ Az Egyesület feladatai 1. A célok megvalósításához szükséges feltételek biztosítása, fejlesztési célkitűzéseket meghatározása és gondoskodás azok megvalósításáról. 2. A tervszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása. 3. Tagjai által az Egyesület érdekeinek képviselése az alapszabályban megfogalmazott célok szerint. Lehetőségei szerint részvétel az országos bajnokságban, kupában, szervezett tornákon. 4. A sportág népszerűsítésének és utánpótlásának fejlődésének segítése. 5. Széleskörű, sokoldalú és színvonalas edzési lehetőség biztosítása a Kyokushin Karatét gyakorolni vágyók részére. 6. Versenyek rendezése. 7. Továbbképzések rendezése. 8. Edzőtáborok rendezése. 9. A versenyzés színvonalának folyamatos fejlesztése. 10. Az Egyesület taglétszámának folyamatos növelése. 11. Az általa szervezett, illetőleg rendezett eseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítása. 12. A fejlődési célok meghatározása és gondoskodás megvalósításukról. 13. Fellépni a versenyzésben ható káros jelenségek - elsősorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek (dopping) alkalmazása – ellen. 14. Közreműködni az edzők képzésében és továbbképzésében. 15. Versenyeket és népszerűsítő rendezvényeket szervez, illetve a tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezni. 16. Ellátni az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat. 17. Propagandát alkalmazni a média felhasználásával. 6.§ Az Egyesület tagsága
Az egyesület tagjai: a) magánszemély tagok b) jogi személy tagok Az egyesület különleges jogállású tagjai: a) pártoló tagok b) tiszteletbeli tagok 1. Magánszemély tag lehet minden olyan magyar és külföldi magánszemély, aki az Egyesület alapszabályát elfogadja, az egyesület céljával és tevékenységével egyetért, és tagi kötelezettségét teljesíti. 2. Jogi személy tag lehet az a magyar és külföldi jogi személy, aki az Egyesület alapszabályát elfogadja, az egyesület céljával és tevékenységével egyetért, és tagi kötelezettségét teljesíti. 3. Pártoló tag lehet az a magyar és külföldi magán és jogi személy, aki az Egyesület célkitűzéseit, erkölcsileg és anyagilag támogatja, és az Egyesület részére adományt teljesít, és tagként a tevékenységüket a jogállására irányadó egyes eltérő jogszabályok figyelembevételével végzi. Pártoló tag csak vagyoni hozzájárulásával vehet részt az Egyesület működésében. Költségvetési szerv nem lehet pártoló tag. 4. Az Egyesület tiszteletbeli tagja az lehet, aki az Egyesület érdekében kimagasló tevékenységet végez és az egyesület célkitűzéseit folyamatosan, elsősorban erkölcsileg támogatja. Szakmai, közéleti tekintélyével erősíti az egyesület társadalmi szerepét. Tapasztalataival, tanácsaival segíti az Egyesület elnökségének munkáját. 5. A tiszteletbeli tag cím adományozására (és visszavonására) a közgyűlés jogosult. A tiszteletbeli tag cím visszavonására, akkor jogosult a közgyűlés, ha a tiszteletbeli tag tevékenysége sérti az egyesület vagy a tagság jogát, vagy az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti. Megszűnik a tiszteletbeli tagság a tag kilépésével, a tag megszűnésével illetve természetes személy tag halálával. 6. Az egyesület tagjairól nyilvántartást köteles vezetni. 7.§ Tagsági viszony keletkezése és megszűnése 1. Az Egyesületbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes. 2. A tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, törléssel, kizárással szűnik meg. 3. A tagság kérdésében az Egyesület elnöksége dönt. Az elnökség a tagfelvételi kérelemről annak beérkezését követő első elnökségi ülésen határoz, határozatát írásban, az átvételt igazolható módon közli az érintettel. 4. A felvételt megtagadó határozat ellen az Egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni a határozat átvételétől számított 15 napon belül, mely a fellebbezést a következő rendes közgyűlésen köteles megtárgyalni. 5. Az Egyesület tagja az lehet, aki elfogadta az Egyesület alapszabályát, befizette a tagdíjat, és az elnökség elfogadta a tag felvételét. A tagsági jogviszony pozitív döntés esetén, első fokon az elnökség, jogorvoslat esetén a közgyűlés döntésével létesül. 6. Az Egyesületből való kilépést az elnöksége részére írásban kell bejelenteni. A tagsági jogviszony a kilépés bejelentésének napján szűnik meg. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól, megszűnik viszont a tagságból eredő jogok iránti igénye. 7. Az elnökség ilyen értelmű határozata alapján törléssel szűnik meg a tagság, ha a tag tagsági díjának megfizetését 6 hónapnál hosszabb ideig - írásbeli felszólítás ellenére elmulasztja. A tagdíjat minden év március 31-ig kell készpénzben vagy banki átutalással megfizetni. Törölni kell azt a tagot, aki fél évig tagdíjfizetési
kötelezettségének az elnökség által tértivevényes küldeményben vagy írásban az átvételt igazolható módon közölt felszólítás ellenére a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget. 8. A törlés tárgyában hozott határozatot első fokon az elnökség hozza meg. A törlés tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben vagy írásban az átvételt igazolható módon kell közölni. Az elnökség általi törlő határozattal szemben a közlést követő 15 napon belül írásban a közgyűléshez lehet fellebbezni, a közgyűlés általi törlő határozattal szemben az érintett a közlést követő 30 napon belül az illetékes törvényszékhez fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. 9. Az Egyesület szervei által hozott jog - vagy Alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag- a különleges jogállású tag (pártoló tag, tiszteletbeli tag) csak érintettsége esetén-, a határozat tudomására tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére- a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik 10. A törölt tag tagsági jogviszonya az elnökség általi törlő határozat jogerőre emelkedése napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a közgyűlés az elnökség általi törlő határozatot helyben hagyja – illetve törvényszéki jogorvoslat benyújtása esetén, ha a törvényszék a közgyűlés általi törlő határozatot helyben hagyja – a közgyűlés általi törlő határozathozatal napján szűnik meg. 11. Kizárás akkor kezdeményezhető, ha valamelyik tag megsérti az alapszabályt, illetve tevékenysége sérti az egyesület vagy a tagság jogát, vagy az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti. A kizárási eljárást bármely tag jogosult kezdeményezni az alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő 30 napon belül az elnökségnél. A kizárási eljárás során az elnökség jár el első fokon, határozatát írásban, az átvételt igazolható módon közli az érintettel. A kizárást kimondó határozat ellen másodfokon az Egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni a határozat átvételétől számított 15 napon belül, mely a fellebbezést a következő közgyűlésen köteles megtárgyalni. 12. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről az érintettet tértivevényes levélben, vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását. A kizárás előtt lehetőséget kell adni a tagnak, hogy előadja védekezését, az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. 13. A kizárás a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól, megszűnik viszont a tagságból eredő jogok iránti igénye. 14. Megszűnik a tagság a tag megszűnésével, illetve a pártoló tag, természetes személy halálával. 8.§ A tagok jogai és kötelezettségei 1)
Az Egyesület magánszemély és jogi személy tagjának jogai a) A magánszemély tag részt vehet személyesen, illetve a jogi személy tag esetén képviselője útján az Egyesület közgyűlésén a tisztségviselők megválasztásában, a határozatok meghozatalában. b) Részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein. c) A tagok tisztségre választhatók. d) Észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat az Egyesületet érintő bármely kérdésben, valamint működésével kapcsolatban.
e) f) h)
2)
Részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben. Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait. Jogosult részesülni a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, jutalmakban és prémiumokban
Az Egyesület magánszemély és jogi személy tagjának kötelezettségei a) Betartja az Egyesület alapszabályában rögzítetteket és az egyéb határozatait. b) Határidőre fizeti a tagdíjat minden év március 31-ig. Védi és megóvja az Egyesület vagyonát. A jó gazda gondosságával kezeli a számára biztosított eszközöket. c) Köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek. d) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását. e) A tag az Egyesület nevében jognyilatkozatot és kötelezettségvállalást nem tehet. 9. § Különleges jogállású tagok (a pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok)
A pártoló tagok jogai: Az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. Meghatározza, hogy az általa nyújtott támogatást milyen célra fordítsák, Észrevételeket, javaslatokat tehet az Egyesület működésével kapcsolatosan. Az elnökség meghívása alapján részt vehet az Egyesület közgyűlésén, és ott a közgyűlés szabályainak megfelelően véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet. 5. Véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek az Egyesületet érintő bármely kérdésben. 6. Az elnökség által megállapított feltételek mellett részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben, részt vehet az Egyesület rendezvényein. 7. A pártoló tag tisztségviselőnek nem választható, és nem választhat. 1. 2. 3. 4.
A pártoló tagok kötelezettségei: 1. Az Egyesülettel szemben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítse. A tiszteletbeli tagok jogai: 1. Az elnökség meghívása alapján meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésén és az elnökség ülésein. 2. Észrevételeket, javaslatokat tehet az Egyesület működésével kapcsolatosan. 3. Részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben. 4. Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait. 5. Igényelheti az Egyesület szakembereinek segítségét. 6. A tiszteletbeli tag tisztségviselőnek nem választható, és nem választhat. A tiszteletbeli tagok kötelezettségei: 1. az Egyesület alapszabályát betartsa, 2. az Egyesület tevékenységével kapcsolatos önként vállalt feladatait legjobb tudása szerint végezze 10. § Az Egyesület felépítése 1. Az Egyesület szervei: a) a közgyűlés (évi rendes közgyűlés, beszámoló közgyűlés), b) a rendkívüli közgyűlés,
c) az elnökség, d) a felügyelő bizottság, 11. § A közgyűlés 1. Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összessége, a közgyűlés. 2. A rendes közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Az első rendes közgyűlést a tárgyévet követő év január 31. napjáig össze kell hívni. 3. A közgyűlés helyét és idejét, az elnökségnek legalább harminc nappal korábban meg kell állapítania. 4. A közgyűlési meghívóban kell ismertetni a közgyűlés napirendjét. A meghívót a közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal el kell juttatni a rendes és pártoló tagok részére minimum elektronikus (e-mail) formában és a szervezet honlapján. 5. A közgyűlést az elnök hívja össze. 6. A közgyűlés nyilvános. 12. § A közgyűlés határozatképessége 1. 2. 3.
4.
5.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok képviselőinek több mint a fele - azaz a rendes tagok 50%-a + egy fő jelen van. Ha a közgyűlés az eredeti időpontban nem határozatképes, akkor a közgyűlés az eredeti időpont után fél órával ismételten összehívható. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, erről a tagokat már az eredeti közgyűlés meghívójában a közgyűlés helyének, időpontjának pontos megjelölésével tájékoztatni kell. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A fentiek szerint a határozathozatalból kizárt személyt a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni. 13. § Az éves közgyűlés napirendje
1. A közgyűlés napirendjét az Egyesület elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. 2. Az első rendes közgyűlésen az alábbi napirendi pontokat kötelezően tárgyalni kell: - az Egyesület tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámolót, - a felügyelő bizottság beszámolóját, 14. § A közgyűlés és hatásköre 1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása; b) az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik; c) az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása; d) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása, e) az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása,
f) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal. g) Az Egyesület tisztségviselőinek, az elnök, az elnökségi tagok, valamint a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása. h) Tagdíj mértékének felülvizsgálata, változatásának joga. i) Nemzetközi szervezetbe való belépés elhatározása. j) A felügyelő bizottság tagjai díjazásának megállapítása. k) A tagfelvételi kérelem elutasítását, a tag törlését vagy kizárását kimondó elnökségi határozat elleni jogorvoslat elbírálása. 2. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. (Sport tv. 17.§ (1) a)) 3. Nem egyesülhet más egyesülettel, más sportegyesülettel az az egyesület, sportegyesület, amely felszámolás, végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás alatt áll, vagy ha büntető ügyben eljáró bíróság vagy ügyész a sportegyesületet arról értesíti, hogy a sportegyesülettel szemben a külön törvényben meghatározott büntetőjoi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. A sportegyesület más egyesülettel, sportegyesülettel egyesülését csak akkor határozhatja el, ha az Alapszabály szerinti induló tőkét teljes egészében a sportegyesület rendelkezésére bocsátották. (Ectv.10 §. (8) bekezdése) 15. § A közgyűlés határozathozatala 1. A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 2. A nyilvántartott tagok 2/3-os többsége szükséges: a) az Egyesület feloszlásának kimondásához, b) más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondásához 3. A jelenlévő tagok 2/3-os többsége szükséges: a) az Egyesület alapszabályának módosításához b) a tisztségviselők megválasztásához 4. A közgyűlés nyílt szavazással hoz határozatot a szervezet tisztségviselőinek megválasztásakor, kivéve ha a jelenlévő szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza a titkos szavazást. 5. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a közgyűlés elején megválasztott két személy hitelesíti. 16. § Az Egyesület rendkívüli közgyűlése Rendkívüli közgyűlést kell összehívni: a) az elnökség többségének döntése alapján, b) ha az Egyesület tagjainak 1/3-a írásban, az ok és a cél megjelölésével kívánja, c) ha a bíróság elrendeli, d) ha az Egyesület elnöki tisztsége megüresedik, e) ha a felügyelő bizottság megítélése szerint a tisztségviselők tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit. 2. A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül össze kell hívni. 3. A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók. 1.
17. § Az Egyesület elnöksége. Az elnökség hatásköre, feladatai, működése 1. Az Egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg az Egyesület más szervének hatáskörébe utalt. 2. Az elnökség feladata és hatásköre: a) az éves program, munka- és ülésterv elkészítése, b) az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete, c) döntés rendes és pártoló tagok felvételéről, d) az Egyesület gazdálkodási szabályzatának előkészítése e) éves költségvetés elkészítése, a közhasznúsági jelentést is tartalmazó éves beszámoló elkészítése, f) elsőfokú döntés meghozatala tagkizárás g) az elnök által kötött megállapodások jóváhagyása 3. Az elnökség - megfelelő fedezet birtokában - dönt a rendkívüli (1.000.000 Ft-ot meg nem haladó), a költségvetésben nem szereplő kiadásokról. A a költségvetésben nem szereplő 1.000.000 Ft-ot meghaladó kiadásokról való döntés a közgyűlése hatásköre. 4. Az elnökség egyedi határozattal egyéb - más, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó - ügyet is a saját hatáskörébe vonhat. 5. Az elnökség tevékenységéről a közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. 6. Nyilvántartást vezet a tagokról, közgyűlésekről, elnökségi ülésekről. 18. § Az elnökség tagjainak jogai, kötelezettségei 1. Az elnökség létszáma: 5 fő. 2. Az elnökség tagjai: a) az elnök b) alelnök c) elnökségi tagok (3 fő) 3. Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b) észrevételeket, javaslatokat tehet az Egyesület működésével összefüggő kérdésekben, c) az elnökség tagjai jogosultak az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, d) javaslatot tehet a rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására. 4. Az elnökség tagjai tisztségükben újra választhatók. 5. Az Egyesület elnökségi tagjai csak azok lehetnek, a) aki legalább korlátozottan cselekvőképesek, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és c) akik ca) magyar állampolgárok, vagy cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek, vagy
cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. 6. Az elnökség tagjainak írásbeli feladatvállaló és elfogadó nyilatkozatot kell adniuk, az alábbi adattartalommal: a) az Egyesületben milyen tisztséget és mennyi időre vállalnak el b) illetve, hogy megfelelnek 20. § 5)-ban meghatározott feltételeknek 19. § Az elnökség működése 1. Az elnökség legalább félévente ülésezik. 2. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök vagy az elnökségi tagok bármelyike az ok és a cél megjelölésével kérik. 3. Az elnökségi ülések nyilvánosak. 4. Az elnökségi ülést, melyet az elnök (akadályoztatása esetén az elnökségi tagok valamelyike) írásban, az ülést megelőzően legalább 8 munkanappal, az ülés helyének, időpontjának, s a napirendi pontok egyidejű közlésével hívhatja össze. 5. Halaszthatatlan sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat. 6. Az elnökség akkor határozatképes, ha három tag jelen van. 7. Az elnökség adminisztratív munkáját egy titkár segítheti, akit az elnökség jelöl ki. A titkár feladatát munkaviszonyban is elláthatja, feladatát, munkakörét az elnök határozza meg. Amennyiben a titkár munkaviszony keretében végzi, úgy a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja felette. A titkár az elnökségi üléseken részt vehet. 8. Az elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 9. Az elnökségi ülésen szavazási kötelezettség áll fenn. 10. Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot a tagok egyharmadának indítványára. 11. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott javaslatokat, illetőleg a hozott határozatokat. 12. A jegyzőkönyvet az elnök, illetve egy hitelesítőnek megválasztott elnökségi tag ír alá. 13. Az elnökség határozatairól az érintett szerveket és személyeket írásban kell tájékoztatni, amelyet az elnök, illetve egy, hitelesítőnek megválasztott elnökségi tag ír alá. 14. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt, c) a b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 20.§ Az elnök 1. Az Egyesület legfőbb tisztségviselője az elnök, aki az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti az Egyesület tevékenységét. Az elnök feladatait társadalmi megbízatásként látja el. 2. Az elnök feladata és hatásköre: a) A közgyűlés és az elnökség üléseinek összehívása javaslattétel, ülések vezetése. b) Az Egyesület képviselete. c) Az Egyesület munkájának figyelemmel kísérése.
d) Az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása, ellenőrzése. e) Az Egyesület alapdokumentumának aláírása. f) Javaslattétel az ülések napirendi pontjára. g) Önálló utalványozási jogkör gyakorlása. h) Döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség kizárólagos hatáskörébe. i) Mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket a közgyűlés az elnök hatáskörébe utal. 21. § Az alelnök Az alelnök feladata segíteni az elnöki munkát. Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén eljár helyette, helyettesítése során az elnöki jogokat gyakorolja. 22. § Az elnökségi tagok Fő feladataik kiemelten a szakmai tevékenységek elvégzése az elnök irányításával. Konzultánsként segítik az Egyesület elnökét feladatainak ellátásában. Ellátják mindazon feladatokat, amelyeket az elnök rájuk átruház. 23.§ A felügyelő bizottság Az Egyesület jogszabály szerinti működésének, gazdálkodási és vagyonkezelési tevékenységének ellenőrzését látja el. 2. A felügyelő bizottság létszáma 3 fő. 3. A felügyelő bizottság tagjai: a) felügyelő bizottság elnöke, b) felügyelő bizottsági tagok 2 fő. 4. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki: a) az Egyesület elnöke vagy elnökségi tagja, b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve, d) az a)-c) pontban meghatározott személyek Ptk. 685.§.b/ pontja szerinti közeli hozzátartozója 5. A felügyelő bizottság feladat- és hatásköre különösen: a) összehívja a rendkívüli közgyűlést, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit. b) a felügyelő bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé. 1.
c) köteles megvizsgálni a közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. d) írásbeli jelentést készít a számviteli beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyűlés részére. e) ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. f) ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket. Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól. g) megvizsgálhatja, illetve betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba, ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. h) ha a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - nem hívták össze Közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő bizottság is jogosult. i) haladéktalanul értesítenie kell a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg. 6. A felügyelő bizottság működése a) a felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság határozatképes, ha mindhárom tag jelen van. b) a felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagja nem utasíthatja. c) a felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. d) tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az egyesület Közgyűlésétől, az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni e) a felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását az ok és a cél megjelölésével - a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. Egyebekben a felügyelő bizottság működésére az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni. f) a felügyelő bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. g) A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A felügyelő bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az felügyelő bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. h) a felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
i) a felügyelő bizottság tagjai részt vehetnek a közgyűlésen, illetve az felügyelő bizottság elnöke az elnökség ülésein. j) ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés az új felügyelő-bizottsági tagokat többségi határozattal választja meg. 24. § A tisztségviselők megválasztása, visszahívása 1. A közgyűlés által választott tisztségviselők: a) az elnök, b) az elnökségi tagok, c) a felügyelő bizottság tagjai, 2. Az (1) bekezdésben meghatározott tisztségviselőket a közgyűlés határozatlan időre választja. 3. A tisztségviselőket nyílt szavazással választják. Az közgyűlés többségi határozata alapján titkos szavazással is történhet. 4. A közgyűlés tagjai sorából jegyzőkönyvvezetőt, két jegyzőkönyv-hitelesítőt és amennyiben az Egyesület elnöke akadályoztatva van - levezető elnököt választ. 5. Ha több jelölt esetén az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, újabb választási fordulóban az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a jelenlévő tagoktól a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni. 6. A tisztségviselő megbízása megszűnik: a) elhalálozással, b) a közgyűlés fele benyújtott írásbeli lemondással, c) visszahívással, d) a tisztségviselő által képviselt tag tagsági jogviszonyának megszűnésével, e) mandátum lejártával. 7. A tisztségviselő visszahívásának szabályai: A tisztségviselő visszahívása lehetséges, ha: a) a tisztségviselő a feladatát tartósan, saját hibájából nem látja el, b) a tisztségviselő betegségénél, egészségi állapotánál fogva alkalmatlanná válik feladatai ellátására, c) a tisztségviselőt szándékos bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélték, d) a tisztségviselőt végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélték, e) a tisztségviselőt a közügyek gyakorlásától eltiltó ítélet jogerőre emelkedésével, f) A tisztségviselő visszahívására az Egyesület közgyűlése jogosult. g) A visszahívásról rendelkező határozatot a jegyzőkönyvbe foglaláson túl külön is írásba kell foglalni, indokolással ellátni és az érintett részére az átvételt igazolható módon a határozat meghozatalától számított 8 napon belül kézbesíteni. 25.§ Összeférhetetlenségi szabályok 1. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében
a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 2. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 26. § Az Egyesület jogképessége 1. Az Egyesület jogi személy, amelyet az elnök önállóan képvisel egyéb természetes és jogi személyekkel szemben, bíróságok és hatóságok előtt. 2. Az Egyesület jegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott szervezeti név alá az elnök írja alá nevét. 3. A bankszámla feletti rendelkezési jogot a felügyelő bizottság elnöke önállóan gyakorolja, vagy az elnök az alelnökkel együttesen gyakorolja. 27. § Az Egyesület gazdálkodása és vagyona 1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. 2. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik, és gazdálkodási-, vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, a céljainak megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve végezhet. Az Egyesület befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket és nyilvántartásokat kell vezetni és azokat az üzleti év végén lezárni. Az éves mérleg és vagyonkimutatás az elnökség által k észítendő éves beszámoló részét képezi. 3. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. 4. Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. 5. Az egyesület tagjai a tagdíjon, a pártoló tagok a vagyoni hozzájáruláson felül saját vagyonukkal nem felelnek az Egyesület tartozásaiért. 6. Az Egyesület éves pénzügyi tervét az elnökség hagyja jóvá, az elnök ellenőrzi. 7. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményt a tevékenységének megvalósításához használja fel. 8. Az Egyesület vagyona különösen: készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg), 9. Az Egyesület bevételei különösen: a) a tagsági díj és a pártoló tagok hozzájárulásai, b) magán és jogi személyek támogatása, c) a rendezvények bevételei, d) reklámtevékenységből származó bevételek, e) gazdasági, vállalkozási tevékenységből származó bevételek, f) esetleges állami támogatás, h) egyéb bevételek. 10. Az Egyesület költségei lehetnek:
11. a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) 12. az esetleges vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások). 11. Az Egyesület célja megvalósítása érdekében a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően gazdasági vállalkozási tevékenységet folytathat. 12. Az Egyesület gazdálkodását az elnök irányítja, utalványozási jogot az elnök és egy, az elnökség tagjai által választott másik elnökségi tag egyaránt önállóan gyakorolja. 28. § Nyilvántartási, irat-betekintési és nyilvánossági szabályok 1. Az elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya. A döntést támogatók és ellenzők számaránya mellett, ha lehetséges a személyét is fel kell tüntetni. Mind a közgyűlés, mind az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. 2. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvét aláírja az elnök és az elnökség egy kijelölt tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a Közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe. A bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. 3. Az elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatokat, beszámolókat a döntés meghozatalától számított 8 napon belül az ismert érintettekkel írásban közölni. 4. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratok az Egyesület székhelyén kerülnek elhelyezésre. Az iratokba bárki betekinthet. A betekintésre az Egyesület székhelyén van lehetőség, minden hónap első hétfőjén 17-18 óráig. 5. Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. 6. Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje. 29. § Az Egyesület megszűnése 1. Az egyesület megszűnik, ha a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. 2. Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. 3. A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. 4. Az egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül,
5. Az egyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. 6. Az egyesület megszűnésére és a nyilvántartásból való törlésére a fentieken kívül az Ectv. 9-10§-i és a Cnytv 42-43. §-i az irányadóak. 30. § Záró rendelkezések 1. A jelen alapszabályt az Egyesület alapító tagjai 2013. február 19. napján fogadták el. 2. Az Egyesület szervei által hozott jog - vagy Alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag- a különleges jogállású tag (pártoló tag, tiszteletbeli tag) csak érintettsége esetén-, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére- a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. 3. Az Alapszabályban és az Egyesület esetleges egyéb szabályzataiban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései az irányadók. 4. Jelen Alapszabály az Egyesület 2013. február 19. napján megtartott Közgyűlésén - a mellékelt jegyzőkönyv alapján - elfogadott szöveget tartalmazza. Komárom, 2013. február 19.
………………………………. Bodó Zoltán Elnök
1. Tanú Név:
2. Tanú Név:
Lakcím:
Lakcím:
Személyi igazolvány szám:
Személyi igazolvány szám:
Aláírás:
Aláírás:
