1 PREAMBULUM PREAMBULUM

PREAMBULUM

1 PREAMBULUM A Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium tagintézményeként működik az alapító okiratában rögzítettek szerint. A tagintézmény 

címe: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35.



telephelye: 2800 Tatabánya, Semmelweis u. 4.



alapítója: Tatabánya Városi Tanács VB.



az alapítás éve: 1963



OM azonosítója: 201298



főigazgatója: Pallos János

Az intézmény tevékenységei: -

gazdasági illetve humán szakterülethez tartozó 4 évfolyamos szakközépiskolai oktatás

-

nyelvi előkészítő képzésben részt vevő diákok 5 évfolyamos szakközépiskolai oktatása

-

OKJ szerinti középfokú szakképzés nappali, levelező illletve esti tagozaton a 13., 14., 15. évfolyamon.

A gazdasági szakterülethez tartozó szakmacsoportok esetén az érettségi vizsgát követően a 13. illetve 14. szakképzési évfolyamon megszerezhető középfokú szakképesítéseket a mindenkori munkaerő-piaci igényekhez igazítjuk. A levelező tagozaton folyó szakképzés az egészségügy és a szociális ellátás területén dolgozóknak biztosítja az első szakmaszerzés, illetve a szakma és a munkakör által előírt továbbképzések, átképzések lehetőségét. Az esti tagozaton pedig pénzügyi-számviteli ügyintézők képzésére van módja intézményünknek. Az iskola beiskolázási körzete elsősorban Komárom-Esztergom megye, de igény szerint fogadunk e körzeten kívülről is jelentkezőket. Tanulóink zöme Tatabányáról és a vonzáskörzetébe tartozó településekről érkezik.

1

PREAMBULUM Iskolánk 1991 decembere óta működtet egy alapítvány, melynek neve: „Tehetséggondozás a közgazdasági és humán szakképzésben”. Céljai: 

elősegíteni a közgazdasági és humán szakképzés folyamatos tartalmi korszerűsítését, az iskolai nyelvoktatás feltételeinek javítását,



elősegíteni a hátrányos helyzetű, tehetséges fiatalok tanulmányi, művelődési és sportolási tevékenységének szervezését, finanszírozását,



növelni az oktatásban résztvevő pedagógusok és tanulók érdekeltségét a teljesítményhez igazodó juttatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER

2 MISSZIÓ Tantestületünk nevelési filozófiáját leginkább Kemény Zsigmond alábbi gondolata fejezi ki: "Kitűnővé egy szerencsés perc által is válhatunk, hasznos emberré a fáradságos évek tesznek." Oktató-nevelő munkánk értékeként a sokoldalúan képzett és folyamatos önművelésre képes, az egyetemes és különösen a nemzeti értékeket ismerő, magáénak valló és ezek szerint cselekvő, kulturált magatartású fiatalok kibocsátását fogalmazzuk meg. Korszerű középiskolaként széles alapműveltséget biztosítunk, s egyenrangúan kezeljük a közismereti, a szakmai előkészítő és a speciális szakmai képzést. Sokszínű tájékozódást biztosítunk tanulóink számára, szilárd értékrendet közvetítünk feléjük. A jövőben arra törekszünk, hogy 

megőrizzük a városban és környékén megszerzett jó hírnevünket a szakközépiskolai oktatás és a szakmai képzés területén egyaránt,



az egészségügyi területen a környék egyedüli képzőjeként növeljük a szakképzettek számát,



a gazdasági területen vonzó képzések színvonalas oktatásával

megtartsuk

keresettségünket, 

a városban a felnőttképzést folytató intézmények között meghatározóvá váljunk.

3

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER

3 AZ ISKOLA TÖRTÉNETE Iskolánk 1963-ban kezdte meg önálló intézményként működését Közgazdasági Technikum és Szakközépiskola névvel. A technikumi képzés 1968-ra megszűnt, ettől kezdve már csak szakközépiskolai osztályok indultak. A tanulók évfolyamonként két osztályban, általános ipari és kereskedelmi illetve gyors- és gépírói ügyviteli ágazaton szerezhettek szakképesítést. A nappali tagozat mellett esti és levelező tagozat is működött, aminek következtében a 60-as és a 70-es évek fordulóján a 15 fős tantestület 300-330 diák oktatását látta el. A 70-es évek elején az iskolánk iránti érdeklődés az oroszlányi gimnáziumba kihelyezett számviteli gazdálkodási ágazat indítását tette szükségessé. 1978-ban intézményünk megkapta az Árpád Gimnázium volt épületét, ahol az 1978-79-es tanévet a kihelyezett ágazattal egyesülve 12 osztállyal, 373 nappali tagozatos tanulóval kezdtük meg pénzügyi, számviteli gazdálkodási és igazgatási ügyviteli ágazatokon. A 22 fős tantestület számára óriási túlterhelést jelentett a nappali, esti és levelező tagozat párhuzamos működtetése. A Dolgozók Önálló Szakközépiskolájának különválása miatt 4 év alatt fokozatosan megszűnt iskolánkban az esti és levelező tagozatos oktatás. Az 1987-88-as tanévben az iskola alapításának 25. évében a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola nevet vettük fel. A hagyományos, négy éves szakközépiskolai oktatásban igyekeztünk a közgazdasági képzéssel szemben támasztott igényeknek megfelelni, ezért a kevésbé korszerű, igazgatási ügyviteli ágazatot felmenő rendszerben megszüntettük, helyette külkereskedelmi ügyintézői illetve gép- gyorsíró idegen nyelvi ágazatokat indítottuk. A rendszerváltást követően érzékenyen figyelve a munkaerőpiac alakulását és a változó gazdasági élet elvárásait az 1994-95-ös tanévben új képzési struktúrát és irányokat vezettünk be egy osztállyal indulva, felmenő rendszerben. A 2+3-as – úgynevezett gazdasági szakközépiskolai – a képzést a 2000/2001-es tanévre a szakközépiskola érettségi előtti, és az iskolarendszerű szakképzés 4+1-es szerkezete váltotta fel.

4

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER Az egészségügyi szakképzés városunkban a megyei tanács által fenntartott Megyei Egészségügyi Szakiskolában indult el 1952-ben. Elsősorban csecsemő- és gyermekápolónőket, gondozónőket és általános ápolónőket képeztek. Az egészségügyi szakközépiskolai rendszer bevezetése az egészségügyi képzés teljes átalakítását, korszerűsítését eredményezte. 1965 szeptemberétől az Árpád Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola keretei között folytatódott az egészségügyi szakképzés. 1972 szeptemberében vált az Egészségügyi Szakközépiskola önálló intézménnyé. 1977-ben a Megyei Egészségügyi Szakiskolát az egészségügyi szakközépiskolához csatolták, annak munka melletti tagozataként működött tovább és működik ma is. Az alapozó képzések mellett a klinikai szakmáknak megfelelő szakápolói képzések indultak. 1989-ben vette fel az iskola Vas László nevét. Az 1990-es évek közepétől az egyre nehezebb helyzetben lévő egészségügyi szakma képző intézménye válságos helyzetbe jutott, és Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. augusztus 1-jétől jogutóddal megszüntette a Vas László Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnáziumot, és jogutódként a mi iskolánkat jelölte meg. A közös intézmény Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Középiskola néven kezdte munkáját. Új iskolaszerkezet jött létre, az addig csak gazdasági területen képző intézmény profilja jelentősen bővült, és majdnem duplájára növekedett a tantestület létszáma is. A 2011/12. tanévben a 2011. augusztus 1-én alakult Óvárosi Középiskola és Szakiskola tagintézményeként működtünk, majd 2012. augusztus 30-án váltunk a frissen alapított Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium részévé.

5

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER

4 PEDAGÓGIAI LAPAELVEK, CÉLOK, FELADATOK Pedagógiai alapelveinket meghatározza a tantestület nevelési filozófiája. Arra törekszünk, hogy tanulóink kiegyensúlyozott, boldogságra képes felnőttekké váljanak. Meggyőződésünk azonban, hogy mindez csak diákjaink erőfeszítései nyomán alakulhat ki. Olyan légkör kialakításán dolgozunk, amelyben az értelmes rend, az értelmes fegyelem, a következetes és emberséges értékelés biztosítja a tanulóknak – munkájuk eredményeként – a sikert. Bízunk abban, hogy ezáltal fiataljaink megismerik önmagunkat, felfedezik tehetségüket, de megismerik korlátaikat is, és reális önértékeléssel biztosan találják meg helyüket a munkavállalók világában. Pedagógiai munkánk egyik legfontosabb alapelve a tanulók személyiségi jogait és érdekeit, életkori és egyéni adottságait messzemenően figyelembe vevő következetes tevékenység folytatása. Ez tervszerű, rövid és hosszú távú célorientált munkát feltételez, a családi szocializáció pozitívumaira építő és épülő iskolai tevékenységet igényel. Hiszünk a nevelő hatás egységének elvében, ezért csapatmunkára építve közösen vállalható célokat állít a nevelőtestület maga elé. Alapvető célunknak tartjuk, hogy tanítványainkban kialakítsuk a tanulás, a gyakorlás és gondolkodás, az önálló problémamegoldó munkavégzés készségeit, elültessük bennük az új iránti fogékonyságot, az ismeretek fejlesztésének, az önművelésnek az igényét. A mindennapi tanulás, a jól szervezett tanítási órák rendszeres munkára szoktatják a diákokat. Tanterveink összeállításakor, a tanórák vezetése illetve a rendszeres számonkérés során arra törekszünk, hogy tanítványaink tudásukat alkalmazni tudják, ne szolgai módon reprodukálják a ismereteiket, hanem az ok-okozati összefüggéseket kutatva, a folyamatokat, történéseket elemezve oldják meg feladataikat. A napjainkban tapasztalható információrobbanás arra kényszerít bennünket, hogy tanulóinkat hozzászoktassuk tudásuk aktualizálásához: meg kell tanítanunk őket arra, hogyan kísérjék figyelemmel, építsék be a tananyagba, dolgozzák fel a televízió, rádió, sajtó híranyagát, hogyan használják ismereteik bővítésére az információszerzés különböző formáit, a könyvtár használatától az internet által kínált lehetőségekig.

6

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER El kell érnünk, hogy érettségiző diákjaink az általános műveltség birtokosai legyenek, szakmai vizsgát tett hallgatóink biztos szakmai tudással rendelkezzenek. A gazdasági szakterületen a képzés során tanulóink elsajátítsák a piacorientált szemléletet, ismerjék a gazdasági-gazdálkodási folyamatok, eljárások elvi és szervezeti változatait, lehetőségeit, szakmai elméleti tudásukat megtöltsék gyakorlati tapasztalatokkal. A humán szakterületen elsajátítsák az emberekkel foglalkozó pályákhoz szükséges alapismereteket, készségeket, amelyek akkor is értékként gazdagítják személyiségüket, ha nem ilyen élethivatást választanak. Képzési rendszerünk két részből áll. Az érettségire való felkészítés szakaszában az alapfokú oktatást továbbfejlesztő, a szakmai műveltséget megalapozó tanítás folyik. Fontosnak tartjuk, hogy érettségiző diákjaink írásban és szóban érthetően, világos stílusban, kifogástalan nyelvhelyességgel fogalmazzanak, logikusan gondolkozzanak, egy idegen nyelven tudjanak kommunikálni, és biztosan ismerjék a régmúlt és közelmúlt történelmi eseményeit. Ezért a szabadon tervezhető órakeretet ezen közismereti tárgyak tanítására fordítjuk, és nem kötelező tanórai foglalkozásokat is beépítünk tanterveinkbe. Érdeklődő és tehetséges illetve emelt szintű érettségire készülő tanítványainknak délutáni foglalkozásokat szervezünk. A szakmai orientáció segíti felkelteni tanulóink érdeklődését gazdasági, politikai illetve egészségügyi, szociális kérdések iránt. Szakmacsoportos alapozó oktatásunk célja: a) a gazdasági szakterületen az, hogy tanulóink ismerjék a piacgazdaság működését, a mikroés makrogazdasági folyamatok lényegét, problémáit, a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét, találjanak magyarázatot a gazdaságban tapasztalható – kedvező, kedvezőtlen vagy éppen ellentmondásos – eseményekre, felelősséggel tudják értékelni a gazdaságpolitikai programokat, gazdasági döntéseket, legyenek tisztában alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokkal. b) a humán szakterületen az, hogy a tanulók megismerjék az emberi test felépítését, működését, a lélek jelenségeit, a pszichikum fejlődésének törvényszerűségeit, jellegzetességeit, a humán szakterületen leggyakrabban előforduló szociálpszichológiai jelenségeket, a természettudományos tárgyakban elsajátított ismereteiket felhasználva fejleszthető környezetvédelmi szemlélettel rendelkezzenek, legyenek tisztában a szükséges ismeretekkel az adekvát emberi kapcsolatok tudatos alakításához. 7

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER A demokratizmusra nevelés fontos része az iskolai életnek. Végzős tanulóinknak az alkalmazás szintjén kell ismerniük az ítéletalkotás folyamatát. Fontos, hogy eligazodjanak a társadalmi, politikai kérdésekben; megfelelő ismeretek birtokában helyes döntéseket tudjanak hozni. A demokratizmusra nevelés alapját az iskolában a DÖK aktív működése jelenti. Az osztályok diákbizottságai és a DÖK vezetése saját szervezeti és működési szabályzata alapján tevékenykedik. Véleményezési és egyetértési jogaikat a megfelelő fórumokon gyakorolják. Diákjaink tudatos állampolgárrá fejlődését számos rendszeres tevékenység segíti. Például a Kossuth-diák Díj, illetve a Kossuth-osztály megtisztelő cím odaítélésének feltétele, hogy ezekre a diákság javaslatot tegyen, majd titkos szavazáson támogassa a jelölte(ke)t. Kiemelt feladatunknak tekintjük a hazaszeretet, a nemzettudat kialakítását. Arra törekszünk, hogy az ország tájainak, történelmének, hazánk nagyjainak megismerése diákjaink életének részévé váljon. Tanterveink (magyar, történelem, földrajz) tartalmazzák azokat az alapvető ismereteket, melyek nélkülözhetetlenek minden magyar ember számára. A tanulmányi kirándulásokat úgy szervezik az osztályfőnökök, hogy az évek során az ország legkülönbözőbb területeit ismerjék meg tanulóink. 9. évfolyamos diákjainkat arra ösztönözzük, hogy a kirándulás egyik állomásaként tekintsék meg a Parlamentben a koronázási ékszereket. A mindenkori 10. évfolyam tanulói számára a tantestület ajánlása: a kirándulás céljául Monokot, névadónknak, Kossuth Lajosnak szülőhelyét válasszák. Diákjaink felkészülten mennek a kirándulásokra, megismerkednek a vidék jellegzetességeivel, történelmi nevezetességeivel. Az iskolai ünnepségek, melyeket lehetőség szerint a Jászai Mari Színház Népház színháztermében tartunk, nemcsak tanulságos visszaemlékezések, hanem érzelmileg is ráhangolják a nemzeti ünneppel való azonosulásra a diákokat. A tavaszi ünnepekhez kapcsolódó Kossuthnapi programjaink egy része – kirándulás Pákozdra, beszélgetés meghívott előadókkal – illetve névadónk születésnapjához kapcsolódó bensőséges megemlékezés szintén a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének fontos színtere.

8

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER Iskolai közösségünk lényeges feladatnak tartja a tatabányai bányászhagyományok ápolását. Úgy véljük, tanítványaink egyre kevesebbet tudnak arról, milyen szerepet játszott városunk létrejöttében, alakulásában a szénbányászat, nincsenek tisztában az e tevékenységgel összefüggő várostörténeti eseményekkel, és a hozzá kapcsolódó hagyományok is mindinkább feledésbe merülnek. Fokozottan igaz ez azokra a diákjainkra, akik nem a városban élnek, hanem a környező településekről érkeznek hozzánk, hiszen ők korábbi tanulmányaik ideje alatt feltehetően  kevesebbet hallottak a bányász-tradíció egyes elemeiről. Ezért szorgalmazzuk, hogy  9. évfolyamos diákjaink látogassanak el a bányászati hagyományokat bemutató Ipari Skanzenba: tekintsék meg a solniházat, a gépházat, a szabadtéri gépparkot és földalatti bányatérséget, az egykori üzemiroda és bányamérnökség épületeit, ismerkedjenek meg a régi bányászlakóházaknak illetve a második bányász kolóniaház különböző műhelyeinek berendezési anyagával,  az ének tantárgy tanításának első félévében tanulják meg/elevenítsék fel tanulóink a Magyar Bányász Himnuszt,  a történelem tantárgy keretein belül ismerkedjenek meg a város történetével,  a társadalomismeret tantárgy keretein belül térjenek ki a bányásznapi emlékezés okának tudatosítására, emlékezzenek meg az 1919-es bányász sortűz áldozatairól,  minden évben megemlékezzünk a Szent Borbála napról.

9

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER Az egészséges életmód kialakítását úgy kell megoldanunk, hogy az valóban jellemezze fiataljaink életét az iskolából történő távozás után is. A rendszeres testmozgásra, változatos, egészséges táplálkozásra ösztönzés mellett a szervezetet károsító szenvedélyektől való távolságtartást is magában foglalja a nevelés e területe. Céljaink elérése érdekében külön programot dolgoztunk ki e területre, mely az egészségnevelési program című fejezetben olvasható. Tanulmányaik elvégzése után munkába álló végzőseinktől a munkaadók elvárják, és mi is fontos feladatunknak tartjuk, hogy kommunikációs ismereteiket gyakorlati tartalommal töltsék meg, kulturált viselkedés jellemezze mindennapjaikat. A pedagógiai munka e területén hatalmas szerepet kap a személyes példamutatás, a folyamatos, rendszeres nevelés. Tanítványainkat igyekszünk arra szoktatni, hogy külső megjelenésüket a rendezettség, ápoltság, az általános társadalmi konvencióknak megfelelő öltözködés jellemezze. Szakmai orientációs óráink egy részét a szóbeli és írásbeli érintkezéshez szükséges illem, protokollszabályok megismerése tölti ki; szituációs gyakorlatok segítségével pedig ezek alkalmazását tudatosítjuk. A szakmai gyakorlatok során felkészítjük tanítványainkat arra is, hogy célszerűen és kulturáltan használják a telekommunikációs eszközöket: a telefont, az internetet. A művészetek szeretete az érzelmi nevelés szempontjából döntő fontosságú. A harmonikus személyiség kialakításának nélkülözhetetlen feltétele a kiegyensúlyozott belső világ, az egészséges lelki élet. Ennek formálásában nagy szerepe van a művészeti alkotásoknak, illetve a tanulók „művészeti” tevékenységének. A művészetek szeretetére nevelés, a műalkotások megismertetése szintén a tanítási gyakorlatban kezdődik, alapjainak lerakása a tanítási órákon történik. (magyar, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra) A művészetet kedvelő, értő, sőt művelő diákok tehetségének kibontakoztatását segítő lehetőségeink: 

versenyekre (vers- és prózamondó, novellaíró, stb.) való felkészítés,



színjátszó-diákkör,



énekkar. 10

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER Kiállítások, hangversenyek, színházi előadások látogatása minden osztály tervezett programjában szerepel. Örömteli tény, hogy évek óta tanítványaink kb. negyede rendszeres színházlátogató: évente 5-6 alkalommal tekintenek meg bérletes előadásokat Budapesten. Az „Ilyenek vagyunk mi” előadói estéink nagy népszerűsége jelzi, hogy széles palettán van lehetőség a művészeti nevelésre. Ezeket az esteket a tehetségnevelés mellett a sikerélmény szempontjából is kiemelkedő fontosságúnak tartjuk, mivel itt olyan diákok is megmutatják ügyességüket, felkészültségüket, tehetségüket, akik a tanulásban esetleg nem jeleskednek. A másság természetes elfogadása is beépül az iskolai élet mindennapjaiba. Testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) fogyatékos tanulóink segítése rendszeresen meggyőz bennünket arról, hogy diákjaink észreveszik a segítségnyújtás szükségességét, támogatják a rászorulókat vagy képesek megszervezni azt. Az idegen nyelvek tanításához kapcsolódó külföldi csereprogramok alkalmával diákjaink közvetlen kapcsolatba kerülhetnek különböző nemzetiségű fiatalokkal. (Partneriskoláink: Handelsskolen i Ishoj – Dánia, Berufliche Schulen Gelnhausen és Realschule Aalen – Németország, Obchochie – Csehország) Ekkor nemcsak a nyelvgyakorlás és a hely megismerése lehetséges, hanem az adott országra jellemző társadalmi szokásokkal, a különböző kultúrákkal, az emberek egymás mellett élésének, a mindennapokban adódó feladatok, gondok megoldásának lehetőségeivel is szembekerülnek tanulóink. Kiemelt feladatunknak tartjuk a természet és az épített környezet védelmére, a természet szeretetére, megóvására történő nevelést. A környezeti nevelés programját szintén külön fejezetben fogalmaztuk meg. Tantermeink esztétikus díszítésére nagy gondot fordítunk, az osztályokban lévő növények gondozása mindennapi feladat. Az iskolánkhoz kapcsolódó udvar kihalt fáinak pótlása jelenleg is folyamatban van. Az önállóságra és a felelősségvállalásra nevelés az évek során az életkori sajátosságok figyelembe vételével folyamatos feladat. Már alsóbb évfolyamos diákjaink is nagyfokú önállósággal végzik az iskola mindennapi életével, és a rendezvényekkel kapcsolatos feladataikat. Felelősségvállalásuk fontossága azonban igazán a 10. évfolyam végén, a pályaorientáció kapcsán tudatosul bennük először. Ekkor el11

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER engedhetetlen a diák, az osztályfőnök, a szaktanárok és a szülők együttműködése. Még jelentősebb ez az együttműködés a továbbtanulás és a munkavállalás kapcsán. Ha célunknak megfelelően sikerül erre az időre tanítványainkban megerősíteni az egészséges sikerorientáltságot, a céltudatosságot, a felelősségvállalás fontosságát, akkor reális önértékeléssel biztosan megtalálják helyüket a felsőoktatási intézményekben vagy a munkavállalók között. Nevelő-oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha 

tanulóink legalább 90%-a sikeres érettségi vizsgát tesz,



a szakmai vizsga követelményeinek diákjaink legalább 70%-a megfelel,



végzőseink rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatására vagy megbízható munkavállalásra,



tanulóink ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

12

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK

5 A

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL

KAPCSOLATOS

FELADATOK A középiskolás korú fiatalok személyiségének fejlesztése nagy szakértelmet, sok tapintatot, hatalmas empátiát igénylő, bonyolult, összetett pedagógiai folyamat. A 14-15 éves ifjak az őket ért korábbi környezeti hatások, a bennük kialakult szokásrendszerek, személyiségvonások különbözősége miatt rendkívül eltérő módon reagálnak ugyanarra a nevelői hatásra. Ezért fontos, hogy – egyénekre szabottan – a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt a mindennapi nevelőmunka kiemelt részének tekintsük tanulóink személyiségének fejlesztését, képességeinek mind teljesebb kibontakoztatását. A személyiségfejlesztés célja a társadalmi életre történő felkészítés. Ennek érdekében szükséges 

a helyes magatartási, viselkedési szabályok elsajátíttatása,



a reális önismeret, az egészséges önbizalom kialakítása,



a becsületesség, őszinteség, jellemesség fontosságának felismertetése,



a társadalmi normák tiszteletben tartására, az értéktiszteletre, mások megbecsülésére való felkészítés,



az alkalmazkodóképesség erősítése,



a kommunikációs készség, a konfliktusok megoldására való törekvés fejlesztése,



az akaraterő edzése (szorgalom, kitartás fejlesztése),



az önképzés, a képességek mind teljesebb kibontakoztatására való igény felkeltése, a kreativitás, a vállalkozói készség fejlesztése.

A tanórai foglalkozásokon, a mindennapos teendők végzése közben rendkívül sok alkalom nyílik tanulóink személyiségének formálására. 

A rendszeres, precíz, kitartó tanulás, a következetes tanári számonkérés a felnőttkorban igényesen végzendő munka alapjait is lerakja.



Személyes példamutatással, a nem megfelelő magatartásformák következetes javításával apró lépéseket tehetünk tanítványaink jólneveltsége érdekében.



Fontos, hogy diákjaink – az alá- és fölérendeltségi viszonyokat tiszteletben tartva – merjék és tudják véleményüket nyilvánosságra hozni; ehhez kapjanak megfelelő

13

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK lehetőséget is (szükség esetén tanórán kívül is, pl. a diákönkormányzaton keresztül). 

Erkölcsi, etikai kérdések megvitatásának egyik legfontosabb színtere az osztályfőnöki óra, de a közismereti tantárgyak tananyagának elsajátítása közben is sok alkalom adódik a tudatos erkölcsiség formálására (pl. pozitív eszményképek kialakításával; a megfelelő és elitélendő életvitel felismertetésével, a tetteink iránti felelősség tudatosításával, stb.)

A tanórán kívüli foglalkozások a különböző (az előző fejezetben részletezett) iskolai programok, a diákönkormányzati munka, a kirándulások, táborozások meghatározó jelentőségűek lehetnek diákjaink személyiségének fejlődésében. 

Az új osztályba történő beilleszkedés, később a közösségben vállalt feladatok elvégzése, az osztály hierarchiájában „kiharcolt” hely illetve annak változása a reális önismeret kialakulása szempontjából rendkívül fontos. Az egészséges önbizalom kialakításához, illetve sérülésének elkerüléséhez azonban nagy szükség van főleg az osztályfőnökök segítségére, támogató figyelmességére.



A kezdeményezőkészség, a kreativitás, a vállalkozói készség kialakítására és fejlesztésére rengeteg lehetőség kínálkozik az iskolai tevékenységek során: a hetesi feladatok ellátása, az iskola környékének, udvarának rendbetétele, az osztálytermek díszítése, az osztályközösséget érintő feladatok ellátása (osztálytitkári, könyvtár,- tankönyv,- menzafelelősi, stb. megbízatások teljesítése), a sportversenyeken való részvétel, az iskolai rendezvények szervezésében vállalt feladatok ellátása (meghívók készítése, műsorszervezés, termek, helyiségek előkészítése, vendégek fogadása, iskolai diszkó esetén teaház, játszóház szervezése, ruhatári feladatok ellátása, segítés a rend fenntartásában, stb.), az iskolai emlékműsorokban, bemutatkozó előadásokon („Ilyenek vagyunk mi”) való szereplés, az iskola nemzetközi kapcsolatainak fenntartásába való bekapcsolódás (levelezés, csereutazás), a tanulmányi kirándulások szervezésében végzett munka, stb. széles területen adnak módot arra, hogy a diákok kipróbálhassák ötleteik megvalósíthatóságát, szervezőkészségüket, fejlesszék kreativitásukat.



Az osztálykirándulások, táborok (sporttáborok, diákszínjátszó tábor, stb.) szervezése a diákok személyiségének fejlesztése szempontjából is rendkívüli jelentőségű. A megszokottól eltérő körülmények, az egymásrautaltság, az esti beszélgetések 14

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK erős kötődést eredményeznek a társakhoz és az iskolához egyaránt. Kialakítják illetve növelik a toleranciakészséget, elismertetik a szabályok betartásának szükségességét, így pozitívan hatnak vissza az iskolai életben való viselkedésre is. 

Tanítványaink tudatos, kötelességtudó, jogaikat gyakorló állampolgárrá nevelését fontos feladatunknak tartjuk. E téren a személyiség fejlődését azáltal segítjük, hogy -

rászoktatjuk őket az iskola életében való tájékozódásra (iskolarádió, faliújság, DÖK, diákközgyűlés, beszámolók iskolai rendezvényeken),

-

véleményüket, ötleteiket, javaslataikat meghallgatjuk, megfontoljuk, döntéseiket figyelembe vesszük és nem feledkezünk meg a visszajelzésről,

-

olyan lehetőségeket teremtünk, ahol súlya van szavazatiknak (Kossuthdiák, Kossuth-osztály cím odaítélése).

Tanulóink személyiségfejlesztése szülői segítség nélkül elképzelhetetlen. A feladat végrehajtása csak az iskola és a család együttműködésével lehet teljes. A kapcsolattartás lehetőségei: 

szülői értekezlet (osztályfőnökök – szülők)



fogadóóra (tanárok-szülők)



SZM megbeszélések (iskola vezetése – szülők)



egyéni beszélgetések (szülő–tanár – diák – szükség esetén igazgató és/vagy helyettese, szülő – diák – ifjúságvédelmi felelős, szülő – diák – pszichológus, stb.)



tanulmányi kirándulás szülői kísérettel,



közös színházlátogatás (szülő – diák – tanár).

15

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

6 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A közösségi élet színterei az iskolában 

az osztályközösség,



a különböző osztályokból, esetleg különböző évfolyamokról szerveződő szakkörök, érdeklődési körök (pl. énekkar, színjátszás, kerékpározók, stb.)



az iskola közössége.

Az osztályfőnöki munkaközösség programjának fontos része a közösségi nevelés. Az osztályközösség felelős vezetője az osztályfőnök, akinek kiválasztását sok töprengés előzi meg. A tanulók személyiségét egyénileg és a közösséget együtt fejleszteni tudó kollégákat igyekszik megnyerni az iskola vezetése ezen sokrétű, nagy energiát igénylő, néha kilátástalannak tűnő, aprólékos, folyamatos munkát kívánó feladatra. Az osztályfőnök közösségfejlesztő tevékenysége osztálya iskolába lépésének első napjától a szakmai vizsgák befejezéséig tart. Összetartó, egymás munkáját, tevékenységét segítő, támogató közösség kialakításához, egymás megismeréséhez minél több közös programra van szükség. Az „elsős avató” bemutatkozó műsorára történő felkészülés és az avatás előtti játékos feladatok megoldása – általában – közelíti egymáshoz a diákokat; ekkor szerzik első – tanórán kívüli – tapasztalataikat egymásról. A közös – esetleg utazáshoz kötött – színházlátogatások, a tanulmányi kirándulások és ezek szervezése, valamint az osztály mindennapi teendői során egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy az osztály mely tagjára hogyan számíthat a közösség. Ezen együttlétek kapcsán válik lehetővé a konfliktusok kezelésének megtanulása, a különböző ügyek megfelelő elintézési módjának megismerése, a problémák megoldásának irányába mutató kommunikáció elsajátítása. A kétévente megrendezendő „Ilyenek vagyunk mi” bemutatkozó műsor programjába sok osztályközösség is bekapcsolódik (zenei-, színjátszó-, tánc- produkcióval). A sok próba és a siker elősegíti az osztályközösség összekovácsolódását. 10., 11. illetve 12. osztályaink közösségének alakulására jó hatással van, ha az osztályközösség benevez a Kossuth-osztály címért folytatandó versenybe. A kampány időszakában egyrészt rádöbbennek a tanulók, hogy a tanulmányi pontversenyben értékes előnyhöz lehet jutni, ha egymást segítve jobb eredményeket érnek el, másrészt az egy hétig tartó kampány szervezése közös élményekhez juttatja őket. A 12. évfolyam rendezvényei – szalagavató, zöldnap, szerenád, bankett – megerősíthetik az összetartozás érzését, az iskolához való kötődést. 16

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A különböző osztályokból, esetleg különböző évfolyamokról szerveződő szakkörök, érdeklődési körök tagjai viszonylag könnyen, gyorsan közösséggé formálódnak. A közös érdeklődési terület, a közösen végzett tevékenység, az elért eredmények olyan sikerélményekhez juttatják a tanulókat, melyek hatására erősödik az együvé tartozás érzése. Diákszínjátszó csoportunkhoz, kosárlabda-, foci-, röplabdacsapatunkhoz, énekkarhoz valamennyi évfolyamról tartoznak tanulók. Az utánpótlás szervezésében, az újaknak a csapatba történő beilleszkedésében sokat segítenek a felsőbb évfolyamosok. Az ilyen közösségek szerveződésének pedagógiai jelentősége többrétű: a különböző korosztályok megismerik egymást, az alsóbb évfolyamosok bizalommal fordulnak a nagyobbakhoz, a felsősök pedig megtanulják elfogadni illetve elismerni a kisebbek teljesítményét. Szoros kötődések kialakulását jelzi, hogy végzett kossuthos diákok is gyakran vesznek részt ezen csoportjaink munkájában, tevékenységében rendszeresen vagy alkalmanként. Az iskolai közösség szervezésében fontos feladat jut a DÖK-nak, melynek az SZMSZ-ben megfogalmazott célja egyrészt a tanulók képviselete, érdekeinek védelme, másrészt diákjaink számára szabadidős programok szervezése. A DÖK legfontosabb fóruma a közgyűlés, ahol a tanulóknak lehetőségük nyílik az iskolával kapcsolatos kérdéseik, problémáik, ötleteik felvetésére illetve tájékozódásra. A rendszeres DÖK ülések, melyen minden osztály 2 tanulóval képviselteti magát, a folyamatos demokratikus párbeszéd színhelyei. A DÖK a munkáját segítő tanárral, – esetenként – a tantestület több tagjával közösen szervezi programjai döntő részét. Viszonylag önálló az iskolarádió működése. A tanítás megkezdése előtt és a tanórák közötti szünetekben közérdekű információkkal segíti a diákság tájékozódását, zenével pedig kikapcsolódását. A DÖK kedves figyelmessége a tanévnyitó ünnepségen az elsősök fogadása 1 szál virággal. Az elsős avató szervezése a végzős osztályok diákjainak feladata, a programon viszont az iskola valamennyi tanulója részt vehet. Így a rendezvény közvetlenné teszi a kapcsolatteremtést a különböző évfolyamok tanulói között. Az iskola valamennyi tanulóját megmozgató játékos vetélkedők, a Kossuth-napokhoz kötődő közös kirándulások, színház- és mozi látogatások, bulik kötetlen, fesztelen hangulata nagy hatással van napokig az iskola atmoszférájára.

17

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Az iskolai élethez fűződő rendezvényeken való részvétel, a tanulók viselkedése, magatartása alapján bátran állíthatjuk, hogy intézményünk diákközössége kulturált és jól szervezett közösség.

18

BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

7 BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az iskolánk iránt érdeklődő tanulók és szüleik számára még 8. évfolyamos korukban tájékoztató előadást szervezünk: megismertetjük velük iskolánk oktatási, nevelési céljait, lehetőségeit, az SZMSZ és a házirend legfontosabb elemeit. A beiratkozásokat – lehetőleg – a leendő osztályfőnökök végzik, ekkor ismerkedhetnek meg velük a tanulók. A 9. évfolyam osztályfőnöki tanmenetében, tevékenységében kiemelt fontosságúak az egymással, az iskolával, a várossal való ismerkedést célzó programok illetve a tanulási módszertant kialakító beszélgetések. A DÖK tagjai feltérképezik a 9. évfolyamos tanulók korábbi közösségi munkáját, fokozatosan bevonják őket az iskolai DÖK munkájába. Az első szülői értekezleten az iskola vezetése tájékoztatja a szülőket az iskola életét meghatározó dokumentumok tartalmáról, az iskola és a szülők kapcsolattartási lehetőségeiről, a középiskolás évek várható nehézségeiről, a közös prevenciós tevékenységekről. Ekkor tájékoztatjuk a szülőket arról is, hogy a tanulók lelki, érzelmi problémáinak megoldása érdekében iskolánkban heti rendszerességgel pszichológusi fogadóórát tartunk. Az iskolánkba érkező 9. évfolyamos diákokra fokozottan figyel a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Állandó kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal; legalább 2 havonta ellenőrzi tanulmányi munkájuk eredményét. Szükség esetén beszélgetést kezdeményez a tanulóval és szüleivel illetve az iskola pszichológusához irányítja a diákot. Kirívó magatartási problémák csak elvétve fordultak elő intézményünkben, emiatt állandó fegyelmi bizottságunk nincs. Az SZMSZ és a házirend előírásainak tudatos betartatásával, prevenciós tevékenységgel igyekszünk elejét venni súlyosabb magatartási problémák kialakulásának. Tudatosan különböztetjük meg a büntetést a fegyelmezéstől, mert az utóbbitól – eredményként – hosszú távú viselkedésváltozást, míg az előzőtől legfeljebb pillanatnyi csendet várhatunk.

19

A TANULÓK SAJÁTOS NEVELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK

8 A TANULÓK SAJÁTOS NEVELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK Intézményünk a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához az érvényben lévő jogszabályok értelmében rendelkezésre álló időkeretet részben a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához, részben csoportbontáshoz veszi igénybe. A csoportbontásban oktatott tárgyakat illetve az iskolai alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozásokat az adott évfolyam óraterve, helyi tanterve tartalmazza. Nem osztályszinten illetve nem a helyi tantervben rögzített órakereten belül szervezett tevékenységi formák: 

szakkörök,



emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások,



korrepetálás,



énekkari foglalkozások,



diákkörök,



tömegsportköri órák,



sportköri foglalkozások,



házi versenyek,



kulturális tevékenység, (pl. iskolai ünnepélyekre, városi szintű kulturális rendezvényre való felkészítés)

A tanórán kívüli foglalkozások szervezésénél elsőséget élveznek a tömegsportköri órák, a tanulók felzárkóztatásához szükséges korrepetálások és az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások.

8.1

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység

A tehetséges tanulók felismerésében, a fejlesztés irányainak meghatározásában, valamint az adekvát segítségnyújtás módszereinek meghatározásában kiemelt szerep jut a szaktanároknak és az osztályfőnököknek. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a jó képességű tanulók továbbtanulási törekvéseit segítsük, úgy készítsük fel őket, hogy az emelt szintű érettségin, majd főiskolai, egyetemi tanulmányaik során eredményesen vehessék fel a versenyt a gimnáziumi tanulókkal. Ennek érdekében első osztálytól kezdve lehetőséget biztosítunk diákjainknak arra, hogy a tanórán elsajátítandó anyagon túl további ismeretekhez jussanak, problémamegoldó 20

A TANULÓK SAJÁTOS NEVELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK gondolkodásuk fejlődjön, különböző versenyhelyzetekben rutint szerezzenek. Ösztönözzük őket arra, hogy minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a különböző országosan meghirdetett illetve helyi versenyekbe. (OKTV; Arany Dániel, Kenguru, Gordiusz matematika versenyek, Irinyi János Országos Kémia Verseny, Implom József Helyesírási Verseny, Szép Magyar Beszéd, Édes anyanyelvünk, szakmai tanulmányi versenyek) A felkészítés színterei: 

szakkörök,



emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások,



számítógépes programok egyénileg és tanári vezetéssel,



egyéni felkészülés tanári ellenőrzéssel,



háziverseny-sorozatok.

Ösztönözzük diákjainkat arra, hogy informatika órán szerzett tudásuk alapján az ECDL mind több moduljából tegyenek vizsgát. Erre iskolánkban lehetőség nyílik. Egyre több diákunk érzi fontosnak nyelvismereteinek mélyítését. Az ő felkészülésüket több módon segítjük: csoportos foglalkozások mellett számítógépes programok állnak tanulóink rendelkezésére, illetve nyelvszakos tanáraink a tanulók egyéni felkészülését is irányítják, ellenőrzik. A különböző sportágakban tehetséges tanulók fejlesztésének lehetőségeit a röplabda, kosárlabda, kézilabda, foci, atlétika sportkörök biztosítják.

8.2

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

A tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységi formák elsősorban a korrepetáló foglalkozások. Ezek konkrét formáiról, az indítandó foglalkozásokról a tanév eleji felmérések eredményeinek birtokában a nevelőtestület és a munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetése dönt (a rendelkezésre álló időkeret figyelembe vételével). Rögzítése a tantárgyfelosztásban történik. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának másik módja egyénre szabott, otthoni gyakorlás tanári vezetéssel és ellenőrzéssel. Egyre többször találkozunk olyan problémával, amikor a tanulási kudarc pszichés okokra vezethető vissza. A magyar oktatási gyakorlatot jellemző egységes, a tanulók eltérő hátterét figyelmen kívül hagyó tanulásszervezési módok alkalmazása, a merev értékelési rendszer

21

A TANULÓK SAJÁTOS NEVELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK miatt csak kevés közösségi iskolában alakult még ki jó módszer az ilyen problémával küzdő diákoknak a kiszűrésére. Nekünk meggyőződésünk, hogy ezen diákok megfelelő tanuláshoz való jogát úgy tudjuk megteremteni, ha 

egyrészt biztosítjuk a tanulás, számonkérés, ellenőrzés, értékelés során azokat a kedvezményeket, melyeket a közoktatásra vonatkozó törvények lehetővé tesznek,



másrészt fejlesztő foglalkozásokon segítjük előrehaladásukat.

A következő elvek gyakorlati – a tanuló előrehaladását leginkább szolgáló – alkalmazásával igyekszünk segíteni tanulásukat, fejlődésüket, előrehaladásukat: 

egyénre szabott fejlesztő foglalkozásokat tartunk számukra meghatározott időközönként,



mentesítjük őket egyes tantárgyrészek esetén az értékelés és minősítés alól részlegesen,



az értékelésénél előnyben részesítjük a számonkérési azon formát (szóbeli, írásbeli), mely számára alkalmasabb,



feladatainak megoldásához megnövelt időt biztosítunk a tanórákon és a vizsgákon egyaránt.

A rendelkezésre álló időkereten túl – igény esetén – önköltséges foglalkozások szervezésére mód van az iskolában.

8.3

Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának elvei

A kötelező iskoláztatás általános tartalmi szabályozásának kiterjesztése a sajátos nevelési igényű tanulók oktatására azon alapul, hogy a fogyatékkal élő illetve az egészséges fiatalok ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban élnek, és ezért az ő felnőtté válásukhoz nélkülözhetetlen, az iskolában elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket is a tartalmi szabályozás állami dokumentumában foglalt tartalmak és fejlesztési követelmények jelölik ki. A sérülés jellege miatt azonban a kerettantervekben meghatározott tantárgyi rendszer, tartalom valamint a követelmények jelentősen módosulhatnak. A sajátos nevelési igényű tanulók egyénileg is sok eltérést mutatnak, más-más személyiségfejlődési utat járnak

be.

Nevelhetőségüket

meghatározza,

hogy

tapasztalatszerzési

lehetőségeik

beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. Oktatásukkal, fejlesztésükkel kapcsolatos iskolai feladatok rendkívül összetettek és szerteágazóak, igazi eredmény csak a megfelelő intézmények szoros együttműködésével érhető el. 22

A TANULÓK SAJÁTOS NEVELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK

A testi, érzékszervi, beszédfogyatékos illetve halmozottan fogyatékos diákok illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók esetén a sérülés, a fogyatékosság, az akadályozottság típusától és mértékétől függően kialakuló fejlődési eltérések, elmaradások a nevelési folyamatban más és más időtartamú és pedagógiai tartalmú szakaszok kialakítását teszik szükségessé. Ilyen esetekben mi elsősorban megfelelő tanulási környezet kialakítására törekszünk, illetve egyéni haladási terv kidolgozásával biztosítjuk, hogy tanulóink eleget tudjanak tenni a középiskolai követelményeknek. A szülőkkel és a tanulóval közösen döntjük el,  milyen ütemben haladjunk az egyes tantárgyak ismereteinek feldolgozásában,  szükséges-e a tanulmányi idő meghosszabbítása – akár egy-egy tanévben a szorgalmi időszak végéig, akár egy-egy újabb tanév beiktatásával,  szükséges-e a tanuló egyéni felkészítése saját otthonában,  a számonkérésnek mely formáit részesítsük előnyben az értékelések során,  szükséges-e egyes tantárgyak vagy tantárgyrészek esetén az értékelés és minősítés alóli teljes vagy részleges felmentés,  milyen segédeszközöket (számítógép, laptop, kerekes szék, stb.) tudunk biztosítani iskolai (esetleg otthoni) használatra a tanulónak, stb. Különösen rugalmas együttműködésre van szükség olyan esetekben, amikor tanév közben áll elő váratlan sérülés, mely teljesen vagy részben akadályozza a tanuló további részvételét az iskolai munkában. A mozgáskorlátozott tanulók esetén a hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény és a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök alkalmazását. Iskolánkban az utóbbi évek tervszerű fejlesztéseivel, szaktantermek áthelyezésével sikerült elérni, hogy mozgássérült tanulóink valamennyi tanórája azon épület földszintjén van, ahol a tantermük is található. Könyvtárunk kialakításakor sem feledkeztünk meg róluk: az olvasótérben 3 db, mozgássérültek számára tervezett asztalt helyeztünk el a hozzátartozó székekkel együtt. Pályázati lehetőségek felhasználásával igyekszünk a következő években az iskola épületeinek teljes fizikai illetve technikai akadálymentesítésére.

23

A TANULÓK SAJÁTOS NEVELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK A mozgáskorlátozott diákokra mindenütt a kerettantervek tartalmai és követelményei az irányadóak. Tanulmányaik folytatását a következő kedvezményekkel segítjük:  Előnyben részesítjük a szóbeli számonkérést.  Írásbeli feladataik megoldásához megnövelt időt biztosítunk. Az iskolánk pedagógiai programjában rögzített vizsgákon illetve az érettségi vizsgán is ugyanilyen módon járunk el.  Biztosítjuk számukra a gépírás elsajátítását.  Szükség esetén laptopot biztosítunk otthoni munkájuk segítésére.  Az olvasási illetve írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási módszereket preferáljuk. A gyengénlátó diákok esetén egyrészt a tananyag tanórai feldolgozása, másrészt a megfelelő kommunikációs csatornák beszűkülése okoz gondot integrált oktatásuk esetén. A látási kontroll hiányának következtében nehezített a kommunikáció, a metakommunikáció által terjedő információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Ezért tudatosan törekszünk arra, hogy hátrányaikat az ép érzékszervek segítségével más területek fokozott kiművelésével pótolják. Erre lehetőséget tudunk teremteni a tanterveinkben szereplő kommunikációs órákon, illetve pszichopedagógusi végzettséggel is rendelkező kolléga bevonásával egyéni fejlesztéssel. A gyengén látó tanulók nevelése-oktatása során a NAT közös követelményeinek teljesítése javarészt lehetséges. Tanulmányaik folytatását a következő kedvezményekkel segítjük:  Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű írott anyagokat választunk.  Matematikában a mérési, szerkesztési feladatok esetén pontosság szempontjából engedményeket teszünk.  A balesetek elkerülése érdekében a tanulói kísérletek terén jelentős engedményeket adunk, bár biztosítjuk a tanári és a tanulói kísérletekben való aktív részvételre lehetőséget.  Az élő idegen nyelv tanulásakor a tananyagot kiegészítjük mindazon ismeretanyaggal, mely a mindennapokban előforduló, nehezített élethelyzetek gyors megoldását teszik lehetővé (információkérés, tájékozódás, segítségkérés, fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában).  A gépírás tanításával célunk, hogy a gyengénlátó a mindennapi életben adódó írásbeli feladatait (dolgozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban tudja megoldani. 24

A TANULÓK SAJÁTOS NEVELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK  Tanulóink

állapotuknak

megfelelő

speciális

mozgásnevelésben

vesznek

részt

testnevelés óráikon. A hallássérült tanulók esetén a hallás csökkenése miatt a szokásostól eltérhet a beszéd, a nyelv és – ennek következtében – a személyiség fejlődése is, alapvetően azonban a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd értésében. Ez gondot okozhat a tanórai munkában, az órai tananyag feldolgozásában. Ezért hallássérült tanulókat is foglalkoztató osztályainkban fokozottan ügyelünk a táblai munkára. Az egyes műveltségi területek - NAT által jelzett - általános követelményei a meghatározók a hallássérült tanulók oktatása esetén is, azonban a hallásállapot, a nyelvhasználat nehezítettsége miatt esetenként szükséges a követelmények módosítása. A kedvezményeket mindenkor a szakértői javaslatok alapján biztosítjuk. A beszédfogyatékos tanulók esetén az elsődleges akadályozottság mellett feltétlenül számolni kell azzal is, hogy a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) is kialakulhatnak. Az oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás (melyet a pedagógiai szakszolgálat segítségével oldunk meg), valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Szakértői vélemény segíthet az egyes esetekben annak eldöntésében, milyen speciális segítséggel teljesíthetők a NAT követelményei. Nagyon fontosnak tartjuk azonban a megértő, támogató közösség jelenlétét, az osztálytársak illetve pedagógus kollégák segítő együttműködését. A „más fogyatékos” tanulókat olyan tényezők akadályozzák munkájukban, amelyek hátterében részképességzavarok, hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar, a fejlődés pervazív zavara áll. Problémáik okainak felderítése gyakran okoz gondot, hiszen viselkedésük első közelítésben sokszor neveletlenségként, rosszaságként, nemtörődömségként, a munka megtagadásaként érzékelhető. Iskolánkban a szaktanárok, az osztályfőnökök, a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus az iskola pszichológusával és védőnőjével szorosan együttműködve nagy biztonsággal szűrik ki a más fogyatékos tanulókat, és irányítják őket a megfelelő szakbizottságokhoz. A bizottságok javaslata alapján tanulóink számára  mentesítést adunk egyes tantárgyak illetve tantárgyrészek esetén az értékelés, minősítés alól,

25

A TANULÓK SAJÁTOS NEVELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK  egyéni fejlesztési tervet alakítunk ki minden egyes esetben, hiszen a tanulási zavar jellegétől, súlyosságától függően rendkívül eltérő a segítségnyújtás módja,  a fejlesztéssel a lehető legjobb állapot elérésére törekszünk. Mindezeken túl elősegítjük tanulóink önállóság iránti igényének fejlesztését is, kiemelt feladatnak tartjuk pozitív személyiségjegyeik feltárását, fejlesztését, hogy fogyatékosságukkal együtt élve tudjanak beilleszkedni a munka világába. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók megfelelő szintű ellátása érdekében a szakértői és rehabilitációs bizottságok illetve a nevelési tanácsadók által kialakított szakvélemények alapján  mentesítjük a tanulót részben vagy teljesen az egyes tantárgyak, tantárgyrészek esetén az értékelés és minősítés alól,  az értékelésnél azt a számonkérési formát (írásbeli, szóbeli) részesítjük előnyben, mely számára megfelelőbb,  feladatainak elvégzéséhez megnövelt időt biztosítunk a tanórákon és a vizsgákon egyaránt,  lehetőségeink szerint biztosítunk számára minden olyan segédeszközt, mely tanulmányai sikeres végzésében segíti,  törekszünk a tanórákon differenciált foglalkoztatására,  fejlesztő foglalkozást szervezünk számára, melyet tanórai pedagógusa tart. Az egyéni fejlesztő foglalkozás anyagának kidolgozásakor szorosan együttműködünk az érintett partnerszervezetek megbízott munkatársaival.

26

IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

9 IFJÚSÁGVÉDELEM Cél: A tanulóifjúság érdekeinek képviselete, jogaik érvényesülésének felügyelete, a rászorulók segítése, az iskolai szociális háló működtetése. A cél megvalósítása rövid és hosszú távú feladatok teljesítését feltételezi. Nagyon fontosnak tartjuk minden tanév elején az iskolai helyzetfelmérést és helyzetelemzést. Ennek érdekében a 9. évfolyamra beiskolázott tanulók szociális helyzetéről – az adatvédelmi előírásoknak és a titoktartási kötelezettségnek figyelembe vételével – felmérést készítünk, a magasabb évfolyamokon a hallgatók szociális helyzetét figyelemmel kísérve a változásokat folyamatosan követjük.. Az osztályfőnöki munkaközösséggel és a tantestülettel szorosan együttműködve szűrjük ki a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű diákokat, szükség esetén környezettanulmányt végezve határozzuk meg a segítségnyújtás lehetőségeit. Következetesen és nagy odafigyeléssel hajtjuk végre egészségmegőrző és egészségvédelmi feladatainkat, melyeket egészségnevelési programunk rögzít. Ennek eredményeként bízunk abban, hogy tanítványaink tisztában lesznek a fizikai, a mentális, az érzelmi és a társadalmi egészség fogalmával, életvezetésüket tudatosan irányítják és szabályozzák, tudatosan és eredményesen ellenállnak a kábítószereknek. Munkánkat az iskolaorvos, a védőnő és egy pszichológus segíti, illetve bizonyos szakembereket igénylő témákban külső előadókat vonunk be a színvonalas tájékoztatás, felvilágosítás érdekében. A rászorulók érdekében intézményünk kapcsolatot tart az illetékes polgármesteri hivatalok szociális irodájával, a gyámhatósággal, a szülői házzal, a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a vöröskereszt városi és megyei szervezetével és szükség esetén más, a gyermekvédelmi rendszerhez tartozó intézménnyel és hatósággal. Az együttműködést az ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Az ifjúságvédelmi felelős munkájához az iskola vezetője biztosítja az előírt feltételeket: órakedvezmény, továbbképzéseken való részvétel, iskolai felmérések végzése, a diákok versenyeztetése, szakkönyvek beszerzése. Az iskolai költségvetés további elkülönített összeget tart fenn: rendkívüli segélyekre, felvilágosító előadások szervezésére valamint egészségvédelmi versenyekre való felkészítésre, részvételre.

27

IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Minden tanév elején az ifjúságvédelmi felelős tájékoztatja a tanulókat osztályfőnöki órákon illetve a szülőket az iskolai SZM-en keresztül személyéről és elérhetőségéről. A tanulók az adatokat ellenőrzőjükben is rögzítik. A tanév során folyamatosan felhívja a diákok figyelmét a számukra szervezett szabadidős programokra, mely lehetőségeket az iskolai faliújságra is elhelyezi. A tantestület aktív együttműködése nélkül gyermek- és ifjúságvédelmi munkánk nem lenne eredményes. A hiányzások nyilvántartása és az ebből fakadó törvényileg előírt intézkedések kezdeményezése, a segélyek differenciált szétosztása, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése, az egészségnevelési és kábítószer-ellenes stratégiák végrehajtása az osztályfőnökök és az osztályában tanító kollégák segítsége nélkül elképzelhetetlen. Tanulóinak szociális-anyagi helyzete heterogén. Ezt a tényt figyelembe véve: 

Az iskolai alapítvány és a költségvetés adta lehetőségeket kihasználva alkalmanként segítünk a legrászorultabbaknak.



Kirándulások, nyaralások iskolai szervezésekor tekintettel vagyunk az érintett csoport (osztály) anyagi helyzetére. Ugyancsak önmérsékletet tanúsítunk az érettségiző évfolyam költséges programjainak tervezésekor.



Folyamatosan felkutatjuk az intézményen kívüli segélylehetőségeket, melyekről a tanulókat tájékoztatjuk, a pályázatok megírásában és továbbításában pedig segítséget nyújtunk számukra. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat ösztöndíjpályázatán évek óta rendszeres támogatást szereznek tanítványaink



Pályázatokon nyert pénzzel próbáljuk bővíteni az iskola kulturális illetve egészségnevelő kínálatát.

Intézményünk nagy súlyt helyez az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elveinek érvényesítésére. Ahhoz, hogy ez a gyakorlatban megvalósulhasson, fontosnak tarjuk, hogy a pedagógusok ismerjék a jogi előírásokat, ezért ebben a témában évente megbeszéléseket, továbbképzéseket tartunk. Az oktatási egyenlőség fogalmának két dimenzióját különböztetjük meg:  Az igazságosság számunkra annak biztosítását jelenti, hogy személyes és társadalmi körülmények (pl. nem, társadalmi-gazdasági helyzet, etnikai származás) nem jelenthetnek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában.

28

IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG  Befogadó magatartáson pedig azt értjük, hogy mindenki számára biztosítsunk olyan feltételeket, melyek igénybe vétele esetén sikeres lehet az oktatásban való részvétele. Iskolánk szegregációs és szelekciós mechanizmusokat egyáltalán nem alkalmaz, befogadó és toleráns légkör biztosítására törekszik, az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíti az oktatási tevékenységgel kapcsolatos területek mindegyikén: 

az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározásakor, a felvételi kérelmek elbírálásakor,  az oktatás követelményeinek megállapításakor,  a teljesítmények értékelésekor,  az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosításakor,  az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során,  az iskolában megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadásakor,  az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

Az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítését rendszeres értékeléssel és visszacsatolással biztosítjuk. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esetén célunk a meglévő hátrányok csökkentése, diákjaink iskolai sikerességének elősegítése.  A hatékony cselekvési lehetőségek biztosítása érdekében megteremtettük a HHH-s tanulók naprakész nyilvántartását, és folyamatosan ügyelünk annak karbantartására. Az esetlegesen érintett (rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő) szülőket illetve a védelembe vett tanulók gondviselőjét rendszeresen tájékoztatjuk a jogszabályok által meghatározott feltételekről, illetve a HHH-s diákok által igénybe vehető kedvezményekről. Ezek alapján bízunk abban, hogy valamennyi  a feltételeknek megfelelő  diákunk élni tud a jogszabályok által biztosított előnyökkel.  Az iskola és a család hatékony kapcsolata nagy jelentőségű az oktatási eredmény szempontjából, azonban  tapasztalatunk szerint  a hátrányos helyzetű tanulók általában gyenge támogatást kapnak otthonról. Kiemelt feladatnak tartjuk ezért a kommunikáció erősítését a hátrányos helyzetű tanulók szüleivel a tanulást segítő otthoni környezet kialakítása érdekében. Szükség esetén lehetőséget biztosítunk diákjainak számára arra is, hogy a tanítás után  esetleg tanári közreműködéssel az iskolában készüljenek következő tanóráikra. 29

IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 

Az Út az érettségihez programban való részvételt egyrészt mentortanárok kiválasztásával, felkészítésével, másrészt a pályázatok elkészítésének segítésével ösztönözzük.



A sajátos nevelési igényű tanulók joga, hogy különleges gondozás keretében állapotuknak megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljenek, attól kezdődően, hogy igényjogosultságukat megállapították. Iskolánk ezeknek a feltételeknek maximálisan eleget tesz.  A testi, érzékszervi, beszédfogyatékos illetve halmozottan fogyatékos diákok esetén a sérülés, a fogyatékosság, az akadályozottság típusától és a súlyosság mértékétől függően kialakuló fejlődési eltérések, elmaradások a nevelési folyamatban más és más időtartamú és pedagógiai tartalmú szakaszok kialakítását teszik szükségessé. Ilyen esetekben mi elsősorban megfelelő tanulási környezet kialakítására törekszünk, illetve egyéni haladási terv kidolgozásával biztosítjuk, hogy tanulóink eleget tudjanak tenni a középiskolai követelményeknek. Szükség esetén tanáraink vállalják a tanuló egyéni felkészítését otthonában is. Ugyanakkor

elősegítjük

SNI-s

tanulóink

önállóság

iránti

igényének

fejlesztését, kiemelt feladatnak tartjuk pozitív személyiségjegyeik feltárását, fejlesztését, hogy fogyatékosságukkal együtt élve tudjanak beilleszkedni a munka világába.  A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége esetén a 2008/2009-es tanévtől kezdve az érintett tanulók számára az iskolában fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk.

30

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

10 ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazásában az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak. Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jól-lét állapota. Fontos hangsúlyozni, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem egy dinamikusan változó folyamat. Az egészség kiteljesedésére a következő négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terhelésekhez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei között. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Tehát az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az egészségnevelési munka nem egyetlen tantárgyra korlátozódik, hanem az egész iskola komplex nevelési rendszerébe kell, hogy beépüljön.

10.1 Az egészségnevelési programunk célja 

járuljon hozzá a tanuló saját egészségi magatartásának és életvitelének tudatosításához, az ezzel kapcsolatos álláspont megformálásához, kifejlesztéséhez,



a tanuló legyen képes objektíven felmérni saját egészségi állapotát,



a tanuló ismerje az egészségkárosító tényezőket és azok veszélyeit,



járuljon hozzá a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kialakításához,



motiválja a tanulót az egészséges életmód kialakítására,



segítse a tanulót az egészséges magatartásformának, életmódnak a kialakításában és szinten tartásában, 31

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 

a tanuló tegyen valamit egészségének megőrzése, illetve egészségének fejlesztése érdekében.

10.2 Egészségnevelési programunk követelménye A tanuló legyen képes: 

a saját egészségkultúrájának folyamatos fejlesztésére, esetleges egészségkárosító magatartásának elvetésére, az egészségmegőrző magatartás tudatos vállalására és gyakorlására,



másokat segíteni egészségük megőrzésében és fejlesztésében,



megmagyarázni az összefüggést az egyén egészségkultúráltságának színvonala és egészségi állapota között,



elfogadni az egészséget, az élet alapvető értékeként,



képviselni

az

egészségmegőrzés

nemzetközi

és

hazai

programjában

megfogalmazottakat, 

alkalmazni az egészséges életvitellel kapcsolatos ismereteit,



segíteni másokat egészségi magatartásuk megváltoztatásában, illetve helyes gyakorlásában.

A program megvalósítását az egészségfejlesztő team közreműködésével végezzük, melynek tagjai: 

az igazgató



az igazgatóhelyettesek



az iskolaorvos, védőnő



a testnevelők



a diákönkormányzatot segítő pedagógus



az iskolapszichológus



az osztályfőnöki munkaközösség vezetője



a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki a mindenkori koordinátori feladatokat ellátja



egészségügyi szaktanárok



szaktanárok

32

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A program megvalósításába a szülők, a család, a háziorvosok, a Gyermekjóléti Szolgálat, az ÁNTSZ, a Nevelési Tanácsadó, a Rendvédelmi szervek, Polgármesteri Hivatal aktív közreműködését is igénybe kívánjuk venni.

10.3 Az egészségnevelési program színterei 

szaktárgyi órák



osztályfőnöki órák



iskolaorvos, védőnő fogadóórái, egészségnevelő előadásai



iskolapszichológus fogadóórái



délutáni szabadidős foglalkozások (sportprogramok, filmvetítések, vetélkedők, versenyek, csoportfoglalkozások)



sportrendezvények, kulturális programok, kirándulások, túrák



egészségnap



szülői értekezletek

10.4 Az egészségnevelési program kiemelt területei Személyi higiéné 

bőrápolás (tisztálkodás módjai, anyagai, eszközei, bőrápoló szerek),



a haj ápolása, szőrzet ápolása (borotválkozás, szakáll, bajusz ápolása, szőrtelenítés),



szájápolás (fogmosás, fogápolás, ajkak ápolása, szájüreg ápolása),



kéz- és lábápolás,



szem-, fül- és orrápolás,



anális toalett, a nemi szervek higiéniája,



díszítő kozmetika, bizsuk, ékszerek használata.

Egészséges táplálkozás 

pozitív attitűdök kialakítása, szemléletformálás (iskolai büfé, étkeztetés korszerűsítése),



helyes táplálkozási és ételkészítési szokások megismerése,



kiegyensúlyozott táplálkozás hangsúlyozása,

33

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 

a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok, a cukorbetegség, a kövérség, a májzsugorodás táplálkozási kockázati tényezőinek a visszaszorítása és az alkoholfogyasztás csökkentése,



osztályfőnöki órák keretében dietetikus segítségével mintaétrend bemutatása.

Több mozgás 

el kell érnünk, hogy a tanulóknak életelemévé váljon a mozgás, mert ez az egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele,



a mindennapi testedzés, tartásjavító torna megvalósítása,



a

tanulók

heti

gyógytestnevelésre

testnevelés irányított

óra

száma:

tanulóink

felmenő

rendszerben

foglalkoztatáasát

a

5

óra;

pedagógiai

szakszolgálat látja el, könnyített testnevelésre utalt diákjaink – a javasolt könnyítések figyelembe vételével – vesznek részt az iskolai testnevelés órákon, 

a testnevelés órákon kívül tanulóink számára a tömegsport órákon, ill. a sportköri foglalkozásokon sportolási, mozgási lehetőséget biztosítunk labdarúgás, röplabda és kosárlabda sportágakban,



a kondicionáló terem a hét minden napján tanulóink rendelkezésére áll,



a foglalkozások időrendi elosztásánál figyelembe vettük, hogy tanulóink számára a hét minden tanítási napján elérhető mozgáslehetőség legyen,



alkalmi sportolási lehetőség tanulóink számára: a Kossuth-napi sportversenyek, az iskolák által kiírt Kupák, a különböző sportágakban a Diákolimpiai versenyek (labdarúgás, kosárlabda, röplabda, úszás, mezei futás),



a lakókörnyezet ill. a Sporthivatal által szervezett versenyekre is mozgósítunk (ilyenek a Gerecse 50, utcai futóversenyek, Tó-futás).

Egyéni környezetvédelem, környezettisztelet Úgy próbáljuk kialakítani, hogy azt hangsúlyozzuk, hogy ott, ahol élünk, tisztaság, szabályozás érvényesüljön. A részletes program a környezeti nevelés keretében valósul meg. Baleset megelőzés (közlekedési-, háztartási balesetek megelőzése) Az otthoni (a lakásban és a közvetlen környezetében) bekövetkezett balesetek száma az utóbbi években rohamosan megnövekedett. A legújabb adatok szerint a balesetek háromnegyed része az otthonokban következik be, ebből adódóan kiemelt figyelmet kell fordítanunk ezen veszélyekre. A leggyakoribbak: elesés, magasból leesés (nagytakarítás, gyümölcsszüret), villamos balesetek (áramütés), végtagsebzések, robbanás (gáztűzhely, gázbojler, gázpa34

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM lackok), égés, forrázás, CO-, füstmérgezés, háztartási mérgezések (savak, lúgok), gyógyszermérgezések (gyógyszertévesztés, kisgyermekek hozzáférhetnek) és az állatok okozta balesetek. A közúti közlekedési balesetek száma az intenzív motorizáció következtében növekedett, ebből adódóan a középiskolában is beszélnünk kell az alapvető közlekedési szabályokról. Veszélyhelyzetek elhárítása, elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtás alapjaira meg kell tanítanunk diákjainkat. Fontos, hogy ismerjék:  a segélyhívás szabályait,  az életjelenségek vizsgálatát,  a légzés pótlását,  az eszméletvesztéssel járó állapotokat,  a görcsökkel járó állapotokat,  a jellegzetes fájdalmakat,  a sebellátás, a vérzéscsillapítás, a törések, a ficamok, rándulások mérgezések esetén az elsősegélynyújtó feladatait. Meg kell tanítanunk tanulóinknak az otthoni betegápolás szabályait:  mi a teendő panaszok, tünetek megjelenésekor,  mi a teendő az orvos megérkezéséig,  a beteg környezetének kialakítása,  tisztálkodás, étkezés (diéta alkalmazása), széklet- és vizeletürítés segítése,  otthoni gyógyszerelés szabályai,  lázcsillapítás, borogatás szabályait. Szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése A nem dohányzás elfogadtatása fontos feladatunk, hiszen közismert, hogy a magyar férfiak és nők dohányzási szokásai messze eltérnek az európai és az észak-amerikai normáktól úgy, hogy sokkal többen és többet dohányoznak. Ennek hatása sajnos meg is mutatkozik a rákos megbetegedések gyakoriságában, a cardiovasculáris, az idült légzőszervi megbetegedésekben. Alapvető célkitűzésünk, hogy a tanulóinknál kialakítsuk a visszautasítást, a tagadást a dohányzással szemben. A nem dohányzás legyen a természetes magatartás. 35

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A kevesebb alkoholfogyasztás hangsúlyozását is fontosnak tarjuk. A májzsugorodásban meghalt alkoholbetegek, az alkoholos agykárosodás miatt elbutultak nagy száma arra hívja fel a figyelmet, hogy az alkoholt távol kell tartani a lakosságtól. A tradíciók ellen kell e téren felvennünk a küzdelmet. A magyar tradíciók az italozást nem tekintik elítélendőnek. Alkoholos italokat viszünk ajándékba, alkoholt nyitunk, ha bármiféle ünnepünk van. Ezzel ellentétben viszont ugyancsak tradíciónk, hogy a részeget elítéljük. Fontos, hogy a tanulók ismerjék meg az alkohol hatásait az emberi szervezetre (az ittasság, a részegség, az alkoholmérgezés tüneteit, az alkoholbetegség következményeit) és ismerjék a társas kapcsolatokat negatívan befolyásoló hatásait (családok széthullása, depresszió, öngyilkosság). A drogtagadás fontos összetevője az egészséges életmódnak. A kábítószerfüggés egyre gyakoribb a világon, és ez alól hazánk sem kivétel. A kábítószerről azért kell beszélnünk, mert itt van, veszélyes és hatása mérsékelhető. A pedagógusok, az iskolaorvos, a védőnő kötelessége az ismeretek átadása arról, hogy a kábítószerfüggés mentálisan, fizikálisan, szociálisan tönkreteszi azt, akit magával ragadott. Feladatunk megmutatni a károsító hatásokat, és információkat adni ezek elkerülésének lehetőségeiről. Ha kialakult a függőség, akkor fontos tevékenység a részvétel a megszabadításában. A magatartást úgy kell formálnunk, hogy programot adunk a fiataloknak. Az unatkozó könnyebben esik kísértésbe. Fontosnak tartjuk a drogellenes akciók szervezését, annak megmutatását, hogy a nem drogozók vannak többen. Fontos feladat a korcsoportnyomás ellenállására felkészíteni a tanulóinkat, nemcsak a kábítószer, hanem a dohányzás, az alkoholfogyasztás vonatkozásában is, hiszen gyakran a kortársak veszik rá a fiatalokat az első kipróbálásra. Az ésszerű nemet mondás megtanítása közösen családi, iskolai és egészségügyi feladat. Lelki egészségvédelem (stresszkezelés, stressztűrés) Az ember akkor marad egészséges, ha úgy szocializálódik és emellett úgy alakul ki a személyisége, hogy tudomásul veszi: nincs egyedül és ahhoz, hogy fennmaradjon és egészsége hosszú ideig szolgálja őt, alkalmazkodik a külvilág terheléseihez. Amennyiben nem így nevelik, akkor számos olyan megbetegedés fogja keseríteni az életét, amit pszichoszomatikus betegségnek nevezünk. A stresszkezelésre, -tűrésre fel nem készített emberek állandó belső feszültségben élnek. A lelki egészség megőrzése érdekében kiemelt feladatunk a személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztés (reális én-kép kialakítása), konfliktus megoldási módok megismertetése a tanulókkal tanórai foglalkozások és csoportfoglalkozások keretében. A stressztűrő, stresszkezelő képességet erősíteni lehet az önbizalom növelésével, autogén tréninggel, relaxációval. 36

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szexuális kultúra fejlesztése Az egészséges életmódhoz hozzátartozik, hogy az ember tudja: a szexualitás normális, alapvető emberi érzés, amivel helyesen kell élni és nem szabad visszaélni. A kiegyensúlyozott szexualitásra való nevelés részeként az alábbi témakörök feldolgozását tartjuk fontosnak: párkapcsolat kialakítása – a barátság, a szerelem, hűség, hűtlenség, a szex, fogamzás, megtermékenyítés, fogamzásgátló módszerek, az abortusz, a családtervezés, szexuális úton terjedő betegségek, szexuális erőszak, szexuális orientációk (heteroszexualitás, biszexualitás, homoszexualitás).

10.5 Egészségnevelési program megvalósításának lépései évente 1. Helyzetfelmérés 

A tanulók egészségi állapotának felmérése (iskolaorvosi, védőnői szűrővizsgálat).



Osztályfőnökök felmérése (tanulói kérdőív).



Szülők jelzései (szülői értekezleten, vagy kérdőív segítségével).

2. Adatok, tapasztalatok elemzése – „VAN” helyzet 3. Feladatok meghatározása – „KELL” 4. „LEHETŐSÉGEK” mérlegelése 

Mi az, ami a rendelkezésünkre áll (források felkutatása, személyi, tárgyi feltételek egyaránt).

5. Éves program elkészítése – felelősök megnevezése 6. Végrehajtás 7. Értékelés

37

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

11 ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 11.1 A környezeti nevelés fogalma, célja, jogi háttere, feladatai Fogalma: „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Általános célja: Az egészséges életvitelre, a környezet védelmére, felelősségteljes cselekvő magatartásra ösztönzés a Föld globális és regionális környezetvédelmi problémáinak és a megoldásra irányuló törekvéseinek megismerése révén. Helyi céljai: 

Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése.



Helyi értékek és problémák feltérképezése.



Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, hulladék, iskolai büfé “zöldítése”, energiatakarékosság, helyi védettség stb.).



Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai).



Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken.



Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása.

A cél elérése a tanulók folyamatos, fejleszthető környezetszemléletének kialakítását jelenti. Az alapelveket szabályozó jogi háttér Nemzetközi előzmények Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 20052014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai.

38

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A közoktatási stratégiai célokhoz való kapcsolódása a programnak 

Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén. A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok élet közeli helyzetekben gyakorolják,

erősítik

az

élethosszig

tartó

tanulás

képességének

fejlesztési

folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől, kommunikációs kompetencia). 

Az oktatási esélyegyenlőtlenségek 

A környezeti nevelési tevékenységek fontos elemei az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevésség sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők. A környezeti nevelés széles módszertani választéka garancia arra, hogy a környezeti nevelés keretein belül megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása.



Az oktatás minőségének fejlesztése 

A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújítását. A környezeti nevelés jelen-, illetve jövőorientáltsága pedig segíti a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet.



A pedagógus szakma fejlődésének támogatása 

A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az azzal való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma fejlődését.



Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése

39

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 

A környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már ma is számos információtechnológiára alapozott nemzetközi nevelési program, lehetőség áll a pedagógusok rendelkezésére (pl. Science Across Europe, GLOBE-programok). Mindezen programokba való bekapcsolódás nem csak az IKT-alkalmazások fejlesztését segíti elő a környezeti nevelés mellett, hanem – nemzetközi jellegük miatt – a nyelvtanulás előmozdítói is.



Az oktatás tárgyi feltételei javítása 

A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források hozzásegítik az iskolákat a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához.

Feladatai: 

A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét.



A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása.



A szelektív hulladékgyűjtés beindítása.



Az iskolai büfét átalakítani “öko-büfévé”.



Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe.



A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani; tartalmazzon “zöld” fejezeteket is.



Zöld szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás.

11.2 A környezeti nevelés színterei az iskolában

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

40

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés

hagyományos,

audiovizuális

és

informatikai

lehetőségeit

is

felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során – tavasszal - iskolánk minden nappali tagozatos osztályának részvételével megrendezésre kerül a MIKES KUPA. A program a városunkat körülvevő Vértes hegységhez kapcsolódó egész napos rendezvény. Egy 20 km-es körzetet bejáró természeti akadályversennyel indul, ahol az állomáshelyeken különböző természetvédelmi, természetismereti feladatokat oldanak meg a tanulók. Az akadályversenyt a hegy tetején lévő sportpályán különböző programok egészítik ki. Valamennyi programrész értékes nyeremények megszerzését jelenti az aktívan résztvevő diákoknak. A rendezvényen a program meghatározott, közös célokat kijelölt feladatok mellett történik, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat.

Tanórán kívüli programok Iskolánkban Természetjáró szakosztály működik. Érdeklődő tanulóinknak városunk szűkebb és tágabb környezetének megismerésére, a természetvédelmi feladatok felelősségvállalására nyílik lehetőségük.

Rendszeresen szervezünk különböző gyűjtési akciókat (elem, alumínium, papírgyűjtés)

41

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A Föld napján az iskola belső és külső környezetének gondozását végezzük el, feladataink kiszélesítésével a fenntartó segítségével a tágabb környezet problémának megoldását is felvállalja tanulóifjúságunk. Évente részesei vagyunk a „Szebb emberibb környezetért”, a fenntartó által kiírt pályázatnak.

11.3 Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés  Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.  Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.  Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el.

Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet

kialakításában a hagyományteremtő programoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet 42

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM létrehozásában

és

megőrzésében

is.

A

tanórák

környezeti

tartalmát

a

munkaközösségek határozzák meg.  Iskolapszichológus. Feladatát részben ellátó kollégának a felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk.  Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.  Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének

takarítása

során

környezetkímélő,

az

egészségre

nem

ártalmas

tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók és a karbantartó aktív munkájára is szükségünk van.

43

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Belső erőforrások Iskolavezetőség

Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban.

Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer

Tanárok

Kidolgozzák és a Valamennyi szakos belátja, tantárgyakba beépítve tanítják hogy minden tanár feladata a az egyes környezeti környezeti nevelés. tartalmakat.

Egészségnevelési munkacsoport

Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal.

Osztályfőnöki közösség

Évfolyamokra lebontva Lehetőség van az aktualitások foglalkozik az azonnali megbeszélésére egészségneveléshez kötődő osztályközösségi szinten. környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (témahét, versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.)

Diákönkormányzatot segítő és Tagjai a környezeti nevelési Napi kapcsolat a diákokkal, az az Ifjúságvédelmi felelős munkacsoportnak. egyedi problémák azonnali Lehetőségük van a környezeti kezelése. nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére. Iskolaorvos

Előadások tartása az Szakmai kompetencia, egészséges életmódról, a személyes ráhatás. környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját az iskolai szabadtéri rendezvényen.

Adminisztratív dolgozók

Támogatják a tanári munkát Részt vállalnak a szelektív az egyes programok hulladékgyűjtésben, hátterének biztosításával. takarékosságban.

Technikai dolgozók

A programok tárgyi Zöldítési program, szelektív feltételeinek biztosítása, hulladékgyűjtés, 44

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ökológia terem, vizesblokkok, komposztálás. világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés stb. Diákok

A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezése).

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.

szülők

Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

 Iskolán kívüli együttműködés  Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.  Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő.  Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás koordinálása igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.  Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. 45

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

Iskolai büfé

Diákjaink egész napos étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hiszen más étkezési lehetőség nincs az iskolában. Ezért fontos, hogy iskolánkra szabottan működő önálló egység, ami működésével maximálisan alkalmazkodik az iskolánk munkarendjéhez. A büfé kínálatánál az üzemeltetővel arra törekszünk, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz

nélkülözhetetlen

tejtermék–

és

gyümölcskínálat

színvonala.

A

Diákönkormányzat és a Hallgatói Fórum kívánságlistájának felmérésével készítjük el azt a "menüt", ami meghatározza azt, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. Az

eredmény

ismeretében

az

iskolavezetés

megbeszélést

folytat

a

büfé

működtetőjével, s a tanév során többszöri ellenőrzésével biztosítja a színvonalas kínálatot.

Saját erőforrások  Az iskolai költségvetés saját bevételi forrásából minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá környezetkímélő működtetést szolgálják.  Pályázati lehetőségek kihasználásával a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlást, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítását, jutalmazását végezzük.

11.4 Alapelvek, jövőkép, célok

Alapelvek, jövőkép

46

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol az iskolakertben szinte természetes körülmények között zajlik néhány foglalkozás. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak.

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!



Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:  a környezettudatos magatartást és életvitelt;  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;  a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;  a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;  a rendszerszemléletet;  tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;  az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.



A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:  alternatív, problémamegoldó gondolkodás;  ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;  szintetizálás és analizálás;  problémaérzékenység, integrált megközelítés;  kreativitás;  együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; 47

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM  vitakészség, kritikus véleményalkotás;  kommunikáció, média használat;  konfliktuskezelés és megoldás;  állampolgári részvétel és cselekvés;  értékelés és mérlegelés készsége.



Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. Tanórákon, az iskolai természeti programjainkon megismertetjük diákjainkkal a természetet, gyakoroljuk és bemutatjuk a komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

48

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek.



Új tervek:  a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;  tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap;  a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése.



Hagyományok ápolása:  iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;  a város környéke nevezetességeinek feltérképezése;  fordítóverseny szervezése;  drog-prevenciós program folytatása;  osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.



Szaktárgyi célok:  a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezet, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérései módszerei);  a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik);  a

hétköznapi

környezeti

problémák

megjelenítése

a

szakórákon

(a

környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);  interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);  tanórán kívüli szakórák szervezése;  természetvédelmi versenyekre felkészítés;  multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;  a számítógép felhasználása a tanórákon.

49

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások. A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:  „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, „nemzetközi akciók”;  „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;  versenyek;  iskolazöldítés;  DÖK-nap;  „jeles napok”;  projektek (pl. savas eső, vízvizsgálat, zuzmóprogram);  A FÖLD napja – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, fordítási verseny, kiállítás, akadályverseny szervezése;

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel

A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző

szintű

személyes

kapcsolatok

segítője,

fejlesztője

is.

Az

átalakuló

iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivaló körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottság döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és – feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a 50

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé

kínálata,

a

szükségtelen

túlcsomagolás,

a

szemét

kezelése,

anyag-

és

energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg.



9. évfolyam – Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk? A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell vázolni a lehetséges forgatókönyveket.



10. évfolyam – Testi, lelki problémák; a megoldás módjai Az információk osztályszintű megbeszélése. A szükségszerűen felmerülő problémákra – részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt – sokszor hibás válaszok születnek búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a fiziológiai

hatások

ismerete,

a

nehézségek

érzékeltetése

támpontokat

adhat.

Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül.

51

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 

11. évfolyam – A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám. A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos odafigyelésre, kritikai értékelésre.



12. évfolyam – Intézmények civil szervezetek. Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink kiküszöbölésére különböző törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelős állampolgárként tiltakozunk ez ellen. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a különböző szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehetőségek átgondolását:  a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az önkormányzathoz;  városunk civil szervezeteinek megismertetése;  megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan ismert szervezetekkel való együttműködés.

11.5 Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:  kooperatív (együttműködő) tanulási technikák;  játékok;  riportmódszer;  projektmódszer; 52

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM  terepgyakorlati módszerek;  kreatív tevékenység;  közösségépítés;  művészi kifejezés.

A szakképzés szempontjainak beépítése A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe. A képzés során tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember termelőfogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz.



Ezen változások csökkentéséhez, megelőzéséhez vezető céljaink, feladataink:  életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé;  a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek, azok kölcsönös kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése;  a szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel alátámasztva a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes szakemberek nevelése;  az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban;  megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben korunknak megfelelően aktív részesek lehetnek;  legyen tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat, különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan;  ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyományőrző programjaiba;  tudatosítani természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait;  a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát;  kialakítani

a

környezetvédelmet,

az

ergonómiát,

a

munkavédelmet,

a

biztonságtechnikát és a munkaszervezést, összekapcsoló szemléletmódot; 53

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM  szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetni a szakma speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit;  legyen számunkra természetes a takarékos anyag-, víz és energia felhasználás (!);  képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére;  a szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számunkra;  ismerjék meg a szakmájuk veszélyes hulladékait és kezelésükre vonatkozó szabályokat;  törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasznosítására;  környezetbarát

szemlélet,

magatartás,

viselkedés,

életvitel

kialakítása

és

megszilárdítása.

11.6 Taneszközök Az

iskola

rendelkezik

azokkal

az

alapvető

oktatási

eszközökkel,

szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

11.7 Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladataik A helyzetből adódó jellemzők légszennyezés

- csökkentés

- zöldesítés az iskola környékén, az 54

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM iskolakertben; - a növények gondozása, pótlása; - gyomtalanítás, elhagyott területek feltérképezése, gondozása a parlagfűmentesség érdekében; szemét

tiszta, környezet

egészséges - szeméttárolók sűrítése; - szelektív hulladékgyűjtés, felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről; - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata.

az iskolabelső

- tiszta, meghitt környezet

- festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír; - portalanítás (atkák-allergia); gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok> formaldehid, széndioxid)

energiafelhasználás

- takarékos fűtés

világítás

- egészséges, takarékos; - a természetes preferálása

vízfelhasználás

- hagyományos fénycsövek cseréje fény energiatakarékos, kompakt izzókra

- egészséges ivóvíz a csökkentése

csatorna

- nyílászárók javítása, tető szigetelése

víztakarékos vízfogyasztás karbantartása;

- a csatorna karbantartása

öblítés,

csapok

- biológiai lebontók alkalmazása; ecetsav, mosószóda, bórax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása

iskolakert

- tanítás, pihenés, felüdülés növények gondozása, pótlása, helye legyen madáretetők, madárodúk kihelyezése és gondozása

udvar

- biztonságos aljzat

- az aszfaltozott rész felújítása

iskolabüfé

- egészséges ételek, italok

- gyümölcslevek és –teák; - friss és aszalt gyümölcsök; 55

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM - joghurtok, édességek

sajtok,

gabonapelyhes

az iskola a tanítás-nevelés - a tantermekben TV, eszközellátottsága élményközpontúságának számítógép; növelése; - esztétikus dekorációk, - az esztétikai érzék szemléltetőanyagok; fejlesztése; - digitális fényképezőgép,

videó

és

falitáblák,

- egészséges személyiség - ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, kifejlődése médiatár

11.8 Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott médiairodalmat kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezek a képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái -

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;

-

házi dolgozat készítése;

-

poszterek készítése és bemutatása;

-

iskolarádió felhasználása híradásra;

-

elektronikus levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal;

-

faliújságon közölt információk készítése;

-

szórólapok készítése.

Iskolán kívüli kommunikáció formái -

környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;

-

környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;

-

környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;

56

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM -

a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal

11.9 Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Az iskolapszichológusi feladatokat ellátó pedagógus segítségével környezeti attitűdvizsgálatot végzünk az iskolába érkező tanulók között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az attitűdvizsgálatot a 10. évfolyam elején és - lehetőség szerint – a 12. évfolyam végén is elvégezzük. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is.

11.10 Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt – minden évben más-más munkaközösségből legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon.

11.11 Fogyasztóvédelem a nevelő- oktató munkában

57

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

11.11.1 Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: 

az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog



a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga



a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga



a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga



a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog



az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog



a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga



a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.

Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A

fogyasztóvédelemről

szóló

törvénynek,

valamint

az

EU

jogharmonizációs

követelményeknek is eleget téve a Nemzeti Köznevelésről szóló törvényben is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány a Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

58

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

11.11.2 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ-áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

59

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Az értékek formálásában lényeges például: 

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése



az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,



a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során: 

a tájékozódás képessége,



a döntési helyzet felismerése és



a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.

60

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

61

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban 

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika Matematika

áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései banki, biztosítási vagy üzemanyagfogyasztási számítások

Fizika

mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák)

Földrajz

eltérő fogyasztási struktúrák és szokások

Magyar

reklámnyelv, feliratok; kommunikációs csapdái

Biológia

génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás

Kémia

élelmiszerbiztonság, (E-számok)

a

reklám

élelmiszeradalékok

vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk, Informatika

elektronikus kereskedelem (ekereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia

Történelem, társadalmi ismeretek

EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.

Médiaismeret

a reklám képi nyelve és hatásai

Szakmai orientációs és alapozó tárgyak

az érettségi követelményekben leírtak szerint



Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz)



Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)



Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

62

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 

Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)



Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségeket fejlesztünk. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek

tartalmazni

kell

az

egyén

és

társadalom

viszonyáról

szóló

információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. 

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól



Riportkészítés az eladókkal



Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

63

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 

Egyéni és csoportos döntéshozatal



Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása



Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában



Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel



Szimulációs játék, esettanulmány



Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)



Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

11.11.3 Gazdasági és pénzügyi nevelési program A pénzügyekben való eligazodás, a tudatos állampolgári lét egyre inkább megfelelő pénzügyi kultúrát, pénzügyi tudatosságot kíván meg minden állampolgártól. Kialakulásában, fejlesztésében meghatározó szerepe van a családi minta mellett az iskolának, és csak akkor lehet igazán eredményes, ha fejlesztése egész életen át tart. A társadalom szintjén bekövetkező szemlélet-, illetve magatartásváltásra csak akkor van esély, ha hosszabb távon a közoktatásban (NAT gazdasági nevelés), a jelenleginél markánsabban és eredményesebben jelenik meg a pénzügyi kultúra fejlesztése. Az állami, üzleti és a civil szféra különböző szereplői már eddig is tettek lépéseket a változások felgyorsítása érdekében. Ezen kezdeményezések összefogása és egységes mederben tartása a Pénziránytű iskolahálózat elsődleges célja, amely a pénzügyi kultúra, illetve a gazdasági nevelés minél eredményesebb megvalósítására jött létre. A gazdasági szakterületen folyó szakmai alapozó képzés egyik fontos célja és feladata, hogy a tanulók váljanak képessé a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, sajátítsák el a pénzzel való gazdálkodás képességét. Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi fogalmakat. A gazdasági nevelés, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia beépül a szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok helyi tantervébe, így tanórai keretek között valósul meg a tanulók ezen alapkompetenciáinak fejlesztése. A tanórán kívüli tevékenységek során lehetőséget biztosítunk arra, hogy diákjaink megszerzett ismereteiket kamatoztatva, azokat bővítve részt vegyenek olyan programokon, melyeket az iskola, illetve a gazdasági és pénzügyi szféra szervez számukra. 64

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Intézményünk a 2009/2010-es tanévben a Pénziránytű iskolahálózat tagjaként csatlakozott a Pénzügyi Oktatási Programhoz (POP), melynek keretében a humán szakterületen tanuló diákoknak lehetőséget biztosítunk a gazdasági, pénzügyi és vállalkozói kompetencia elsajátítására. Az én pénzem – Pénzügyi Oktatási Program A program megvalósítása tanórán kívül, szakkör formájában történik, mely során a következő témákat dolgozzuk fel: I. Útra kelünk 1. Mit jelent gazdálkodni? 2. Az áruk és a pénz világában élünk 3. Szereplők és kapcsolatok a piacgazdaságban II. A mindenható pénz 4. Pénztörténet (a kaori kagylótól a bankkártyáig) 5. A pénz szerepe és funkciói 6. Ahány ország, annyi bankjegy 7. Az infláció III. Akik gazdálkodnak – szereplők a gazdaságban A háztartások 8. Bevételek - kiadások 9. Hitelek - megtakarítások 10. Fizetési technikák A vállalatok 11. Pénz vagy tőke 12. A garázscégtől a multinacionális nagyvállalatig Az állam 13. Az állam, mint gazdasági szereplő 14. Az állam pénztárcája 65

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 15. „Ki fizeti a révészt”, avagy hogyan és miért adózunk? IV. A pénzpiac mindenkit összeköt 16. Bankrendszer a mai gazdaságban 17. A tőkepiac és termékei 18. A pénzügyi közvetítők V. Mérlegelj és dönts! 19. Életpályánk pénzügyi döntései 20. Korszerű pénzkezelés 21. Kártyázzunk! 22. Az „előrehozott” vásárlás – a bankhitelek 23. Hitelekhez kapcsolódó pénzügyi számítások 24. Megtakarításból befektetés 25. Amit az értékpapír befektetésekről tudni érdemes 26. A befektetésekhez kapcsolódó pénzügyi számítások - befektetések értékelése 27. A biztosítások 28. Nyugdíjas évek

Tanórai tevékenység A gazdasági szakterületen tanuló diákjaink tanórai keretek között sajátítják el az alapvető gazdasági, pénzügyi és vállalkozói kompetenciák alapjait. A szakmai alapozó tantárgyak kerettantervi ajánlásai és a helyi tantervek lehetőséget biztosítanak arra, hogy tanulóink

tudatos

fogyasztóvá,

környezettudatos

állampolgárrá

és

a

pénzügyi

alapfogalmakban jártas gazdasági szereplővé váljanak. A humán szakterület diákjainak helyi tanterve alapján a tudatos fogyasztóvá, környezettudatos állampolgárrá válás megvalósul. Az osztályfőnöki órák keretében lehetővé tesszük, hogy a tanulók pénzügyi jártassága bővüljön. Előadásokat, ismertetőket tartunk – külső és belső előadókat felkérve – a pénzügyekkel, megtakarításokkal, befektetésekkel, hitelezéssel, biztosításokkal kapcsolatosan. 66

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Iskolánk diákjainak lehetőséget biztosítunk arra, hogy megismerkedjenek térségünk vezető gazdasági és pénzügyi szereplőivel. Látogatásokat szervezünk közintézményekhez, termelő vállalatokhoz, pénzintézetekhez. Évente legalább 2 csoportnak az MNB Látogatóközpontjába megszervezzük az utazást és előadás meghallgatását. Módszertani

elemek

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A

gazdasági és pénzügyi nevelés fontos színtere család és az

iskola. A hatékony tanulás, a kompetenciák elsajátítása a családi háttér nélkül nehezen elképzelhető. Ezért fontosnak tartjuk, hogy iskolánk pedagógusai és a szülők részére is biztosítsuk a szükséges pénzügyi és gazdasági kompetencia megszerzését. Őket is bevonjuk a képzésbe, a tájékoztatásba előadások, tájékoztatók szervezésével. Az oktatás során használható módszerek: Kiselőadások – megadott téma önálló feldolgozása, előadása Versenyeken, vetélkedőkön való részvétel – helyi versenyek, Monetary (MNB pénzügyi vetélkedője), RangAdó (APEH vetélkedő) Kooperatív tanulás – tanórák hatékony kihasználása az egymást segítő team-munkával Kutató munka – nyomtatott és elektronikus formában megjelenő cikkek, újságok önálló feldolgozása Esszéírás – megadott témában dolgozat, novella, mese stb. készítése Internetes játékok – Pénziránytű és Öngondoskodás Alapítvány interaktív játékai Viták, szituációs játékok, ötletbörze – megadott témában vitaindítók megtartása, problémaközpontú megoldása Modellezés – vállalkozás alapítása és működtetése Tanulást segítő anyagok készítése – ppt, interaktív tábla

67

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Előadások – pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak szóló tájékoztató előadások szervezése

68

A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

12 A

SZÜLŐK,

A

TANULÓK

ÉS

A

PEDAGÓGUSOK

EGYÜTTMŰKÖDÉSE Nevelőtestületünk szilárd meggyőződése: eredményes munkát csak úgy tudunk végezni, ha szülők, diákok és pedagógusok valamennyien akarják azt, és a közös cél érdekében összefogva tevékenykednek. Intézményünkben a tanárok és a tanulók közötti kapcsolat közvetlen, barátságos. Diákjaink problémáikkal az óraközi szünetekben gyakran keresik meg osztályfőnöküket, szaktanáraikat, akiktől nehézségeik megoldásához minden elvárható segítséget meg is kapnak. Szervezett véleménynyilvánításra osztályfőnöki óra keretében, az osztályképviseleten keresztül, diákközgyűlésen, alkalmi felmérések révén illetve közvetlenül az igazgatóhoz fordulva van lehetőségük. A szülőkkel fenntartott kapcsolatunk jellemzői: 

Arra törekszünk, hogy megismertessük őket az általunk elsődleges fontosságúnak tekintett értékekkel (szükség esetén vitában meggyőzzük őket ezek fontosságáról).



Tiszteletben tartjuk azt a jogukat, hogy gyermekeiket minden körülmények között (akár elfogultan is) védjék. A gyerekkel kapcsolatos elmarasztaló vélemény közlésekor maximális empátiát tanúsítunk.



Tudatosítanunk kell azt a tényt önmagukban, hogy a szülő más és több oldalról ismeri a gyermekét, mint a pedagógusok. (Ezért a kialakult konfliktushelyzet okainak vizsgálatánál körültekintően kell eljárnunk.)

A szülők és az iskola kapcsolatát hivatalosan az iskolai szülői munkaközösség testesíti meg: osztályonként 2-2 választmányi tag adja az iskolai képviseletet. Az SZM évente kétszer ülésezik, de rendkívüli esetben többször is összehívható. A szülői munkaközösség 

a tanulókat vagy a tanulók valamely csoportját érintő kérdésekben az iskola igazgatójától közvetlen tájékoztatást, illetve alkalmanként a problémák megbeszélésére meghívást kapnak,



tagjai fenntartják az élő kapcsolatot az egy osztályban tanító pedagógusok testülete és az osztály szülői között, ellátva az érdekegyeztetés, a konfliktuskezelés, az együtt gondolkodás, a mozgósítás, szükség esetén a közös segítségnyújtás feladatát.

69

A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Ennek fő formája a szülői értekezlet. Az osztályfőnökök azonban – az e fórum által biztosított lehetőségeken túl – szoros kapcsolatot tartanak a szülőkkel. A szülőknek joguk van minden olyan információhoz, amely gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. A tájékoztatás legfontosabb eszköze a tanuló ellenőrző könyve. A szaktanárok által aláírt érdemjegyeken kívül minden hónap végén rögzíti ebben az osztályfőnök a tanuló hiányzását is. Ugyancsak az ellenőrzőn keresztül kap tájékoztatást a szülő akkor, ha gyermeke fegyelmező büntetésben részesült. Az osztályfőnök kirívóan deviáns tanulói magatartás esetén illetve minden súlyosnak ítélt probléma kapcsán azonnal értesítik a szülőt levélben vagy telefonon keresztül. Intézményünk a szülőknek csak egy részétől kap segítséget probléma esetén. Ők általában őszintén feltárják gondjaikat, elfogadják tanácsainkat, segítségünket. Sokszor hasznos lenne azonban, ha a szülők nagyobb bizalommal és érdeklődéssel fordulnának hozzánk. A szülők anyagi segítségég-nyújtásának legfőbb formája az SZJA-ból az iskolai alapítvány számára felajánlott 1 %. Iskolaszék intézményünkben nem működik.

70

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

PEDAGÓGIAI

13 A

SZÜKSÉGES

PROGRAM

NEVELŐ-OKTATÓ

VÉGREHAJTÁSÁHOZ MUNKÁT

SEGÍTŐ

ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1.

Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók foglalkoztatását az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi mobil felszerelések és eszközök szolgálják:

2.



Írásvetítők, fali vetítővásznak



Diavetítők (hangosfilmvetítő)



Televízió készülékek



Videolejátszók, videomagnók



Kazettás magnetofonok



Mobilszekrény 

Televízió



Video



Mini-hifi



Fénymásoló



Episzkóp

A magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök 



Videokazetták 

Quo Vadis?



Hamlet dán királyfi



Barbárok



Gogol: Revizor



Röhög az egész osztály



Holt költők társasága



Doktor Zsivágó



Schindler listája



Száll a kakukk fészkére

Kötelező olvasmányok 71

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

3.



Szophoklész: Antigoné



Shakespeare: Rómeó és Júlia



Moliere: Tartuffe



Voltaire: Candide



Katona József: Bánk bán



Puskin: Anyegin



Jókai Mór: Az aranyember



Madách Imre: Az ember tragédiája



Balzac: Goriot apó



Csehov: Ványa bácsi



Móricz Zsigmond: Úri muri



Bertold Brecht: Kurázsi mama



Thomas Mann: Mario és a varázsló



Hemingway: Az öreg halász és a tenger



Déry Tibor: Szerelem



Németh László: Iszony



Dürrenmatt: Fizikusok



Gorkij: Éjjeli menedékhely



A helyi tantervben szereplő írók, költők művei, más szépirodalmi alkotások



Irodalmi lexikonok, nyelvtani szótárak



Softverek (érettségi felkészítő programok)

A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök 



Videokazetták 

Mathias Rex



Hitler a hitegető



Filmhíradók 1918-1944



Tükörcserepek – Magyarország 1956

Térképek 

Ókori Róma



Ókori Görögország 72

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 

Honfoglalás



Középkori államok VIII.-XV. század



Nagy földrajzi felfedezések



Magyarország története a XV. századtól a Rákóczi szabadságharcig (korszakonként)

4.

Az egységes nemzetállamok kialakulása



Forradalom és szabadságharc Magyarországon



Nagyhatalmi rendszer létrejötte



Az I. világháború



A II. világháború



Történelmi lexikonok, könyvek



Történelmi arcképsorozat

A matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök 

Térgeometriai szemléltető eszközök (gúla, kúp, téglatest, kocka, henger, hasáb)



Szemléltető táblák



5.





Szögfüggvényeket bemutató tábla



Koordinátarendszer



Párhuzamos és merőleges szögek



Kör kerülete és területe

Vonalzók 

Egyenlőszárú vonalzó



Egyenlőtlen szárú vonalzó



Egyenes vonalzó



Iskolai körző

A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök 

Tanuló és tanári kísérleti eszközök 

Mechanikai kísérletekhez



Hőtani kísérletekhez



Hangtani kísérletekhez 73

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE



6.

Optikai kísérletekhez



Elektromágnesességi kísérletekhez



Elektronómiához kiegészítőkkel



Mérőműszerek

Videokazetták 

Fizikai kísérletek



Öveges József legkedvesebb kísérletei

A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök 



7.



Szemléltető eszközök 

Gyémántrács



Grafitrács



Szilíciumrács



Jódrács



Atomok, molekulák



Kalotta modellkészlet



Mikroszkóp

Kísérleti eszközök 

Vegyszerek



Üvegedények



Mérlegek



Borszesz és gázégő



Tartószerkezetek



Videofilmek (Kémia I.-II.)



Diapozitívok

A földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök 

Földgömb



Szétszedhető földmodell



Térképek 74

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE



 8.



A Föld országai



A Föld népsűrűsége



A Föld felszíne



A Föld bányászata



A Föld éghajlata



A tengerfenék domborzata



Földrészek, országok felszíne, gazdasága, éghajlata

Oktatótáblák 

Naprendszerek



Vulkánok

Szemléltető fóliák

A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök 





Szemléltető táblák 

A hallás



Az emberidegrendszere



A tápcsatorna



A légzés

Szemléltető eszközök 

Tartósított készítmények (állatok)



Modellek o

Növénytan

o

Állattan

o

Embertan

Videofilmek 

Növényismeret



Vadon nőtt növények



Erdő mélyén



Virágos réten



Fóliasorozat



Bonceszközök 75

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 9.

Az idegen nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök 

Nyelvi labor



Audiovizuális nyelvi szaktanterem



Számítógép konfiguráció



Angol és német nyelvű szoftverek



Nyelvtani szemléltető táblák



Szemléltető képek szótanuláshoz



Kéziszótárak, nagyszótárak



10.



Angol-magyar, magyar-angol



Német-magyar, magyar-német



Francia-magyar, magyar-francia

Videofilmek 

Magyarország (német nyelvű)



Budapest (német és angol nyelvű)



Hangkazetták idegen nyelv tanulásához



Térképek 

Ausztria



Deutschland



Európa autótérkép

Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök 

CD lemezek (Kulcs a muzsikához 1-14.)



Hangszerek





Pianino



Csörgődob



Csörgőkarika



Ritmusfa



Ritmus hangszer

Metronóm

76

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 11.

A testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök 

Tornaszerek (gerenda, ugródomb, tornaszőnyeg, ugrószekrény, tornabot, bordásfal, mászókötél, tornazsámoly)



Kondicionáló eszközök, berendezések (kézi súlyzók, gumikötél, csinipad, fekvenyomó, izomfejlesztő fitnessgép, szobakerékpár, lépegető)



Sportszerek labdajátékokhoz 

Kosárlabda









 12.

o

Palánk

o

Kosárlabdák

Kézilabda o

Kapu, háló

o

Kézilabdák

Pingpong o

Háló

o

Ütők

Röplabda o

Háló

o

Állvány

o

Röplabdák

Atlétikához használt sportszerek o

Diszkosz

o

Magasugróállvány, léc

o

Súlygolyó

o

Váltóbot

Sífelszerelés (léc, bot)

Az informatika, információkezelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök 

Hálózatba kötött számítógép konfiguráció Internetes elérhetőséggel



Szoftverek



Interaktív táblák

77

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

13.



Szavazó/feleltető rendszer



Szemléltető táblák



Nyomtató

Szakmai képzést segítő felszerelések és taneszközök 13.1. Gazdasági képzés – Tanulóiroda 

Számítógép konfiguráció hálózatba kötve, Internetes elérhetőségge



Hálózati nyomtató (tintasugaras)



Színes nyomtató



Lapscanner



Telefonközpont 5 alállomással



Fax



Iratkötő



Iratfűző



Iratmegsemmisítő



Elektronikus írógép



Irodai, ügyviteli szoftverek 

MsOffice



Libra ügyviteli programcsomag (Mérleg, Likvid, Számla)



Kulcs-Soft ügyviteli programcsomag (Kettős könyvvitel, Házipénztár, Bérés személyügy, Készlet és számla, Tárgyi eszköz nyilvántartás)

13.2. Egészségügyi képzés – Demonstrációs kórtermek 

Berendezett gyermekkórterem (kiságy, pólya, éjjeli szekrény, pelenkázó, babaruhák, baba fürdőkád)



Berendezett felnőtt kórterem (ágyak, éjjeli szekrények)



Tejkonyha teljes felszereléssel (tűzhely, hűtőszekrény, edények, evőeszközök, poharak)



Orvosi műszerek, eszközök (pipetták, mellszívó, vérnyomásmérő, reflexkalapács, csipeszek,

fogók,

kötszerek,

fecskendő,

lámpák,

szike,

injekciós

tű, 78

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE phonendoszkóp, ágytál, kacsa, katéter, kanül, gyomorcső, vesetál, vércukormérő, inzulinadagoló, sterilizátor, EKG berendezés, sterilizáló műszer) 

Egészségügyi munkaruhák, védőruhák



Modellek (emberi szív, lélegeztető baba, gyomorrák, szájpadlás, különböző korú és nemű demonstrációs babák)

A fenti lista iskolánk funkcionális eszközlistája; azokat az eszközöket, felszereléseket tartalmazza, mely jelenleg rendelkezésünkre állnak A 20/2012. EMMI rendelet mellékletének megfelelően összeállított kötelező eszköz és felszerelésjegyzék hiányainak pótlását a fenntartó ütemezte, és azt a 296/2003. (XII.18.) számú közgyűlési határozatával elfogadta. (A lista a megtalálható a pedagógiai program mellékeltei között .)

79

TARTALOMJEGYZÉK 1

PREAMBULUM.......................................................................................................................................... 1

2

MISSZIÓ ...................................................................................................................................................... 3

3

AZ ISKOLA TÖRTÉNETE ....................................................................................................................... 4

4

PEDAGÓGIAI LAPAELVEK, CÉLOK, FELADATOK ........................................................................ 6

5

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................... 13

6

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ...................................................................................................................... 16

7

BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ....... 19

8

A TANULÓK SAJÁTOS NEVELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK........................... 20 8.1

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ......................................................... 20

8.2

TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA ............................................................... 21

8.3

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁNAK ELVEI .................................................................. 22

9

IFJÚSÁGVÉDELEM ................................................................................................................................ 27

10

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .................................................................................... 31

11

10.1

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA ..................................................................................... 31

10.2

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK KÖVETELMÉNYE .......................................................................... 32

10.3

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM SZÍNTEREI ..................................................................................... 33

10.4

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM KIEMELT TERÜLETEI...................................................................... 33

10.5

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI ÉVENTE .............................................. 37

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................. 38 11.1

A KÖRNYEZETI NEVELÉS FOGALMA, CÉLJA, JOGI HÁTTERE, FELADATAI ............................................. 38

11.2

A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI AZ ISKOLÁBAN ............................................................................ 40

11.3

ERŐFORRÁSOK.................................................................................................................................... 42

11.4

ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK ............................................................................................................ 46

11.5

MÓDSZEREK ....................................................................................................................................... 52

11.6

TANESZKÖZÖK.................................................................................................................................... 54

11.7

AZ ISKOLA ÉPÜLETÉNEK HELYZETKÉPE, A JAVULÁST SZOLGÁLÓ CÉLOK ÉS A VÁLTOZÁST SEGÍTŐ

FELADATAIK......................................................................................................................................................

54

11.8

KOMMUNIKÁCIÓ ................................................................................................................................. 56

11.9

MINŐSÉGFEJLESZTÉS .......................................................................................................................... 57

11.10

TOVÁBBKÉPZÉS .................................................................................................................................. 57

11.11

FOGYASZTÓVÉDELEM A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁBAN ...................................................................... 57

12

A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE .................................... 69

13

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ

MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ..................................................... 71