2. AZ ISKOLA VEZETŐSÉGÉNEK LEHETŐSÉGEI (2 írás) Urbanovich Andrásné: Belső kommunikáció A/ Általános megjegyzések Egy iskola életét, arculatát, tevékenységének eredményességét alapvetően meghatározza a szervezeti felépítése, valamint a szervezeti struktúra egyes részeinek (vezetőség, tanári kar munkacsoportok, iskolarészek, tagozat ..) egymás közti kommunikációja. Ez értelemszerűen maradéktalanul érvényes a környezeti nevelési tevékenységre és arculatra is. Környezeti kultúrára csak környezetbarát légkörrel lehet nevelni. Az iskolai élet minden egyes mozzanatában jelen van a környezeti nevelés, a teljes pedagógiai munkát áthatja. Ez a tevékenység nem csak alapelvekben, célokban, szellemiségben, tárgyi és személyi feltételekben, programokban nyilvánul meg, hanem az iskola „lakóinak” személyes kapcsolataiban is. Iskolai emberi kapcsolataink döntően meghatározzák növendékeink környezeti kultúrájának alakulását. Emberi kapcsolatainkat pedig alapvetően meghatározza kommunikációs kultúránk. Az iskolai szervezet Egy tantestület több szempontból is heterogén csoportot alkot: különböző a tagok életkora, felkészültsége, elhivatottsága, pedagógiai magatartása, érdeklődése. Az iskolavezetőség felelőssége, hogy a közös célok érdekében segítsen jól működő csoportokat kialakítani, s hogy a sokféleség, sokszínűség ne hátrányt, hanem előnyt jelentsen az iskola életében. Vagyis az intézmény akkor működik jól, ha a pedagógusok nem egymás mellett, hanem együtt dolgoznak. A hatékonyan működő csoport jellemzői: • A célok mindenki számára világosak, egyértelműek. • A tagok kommunikálnak egymással. • Nincs egyszemélyi irányítás, mindenki kezdeményezhet. • A közös döntéseket betartják. • A véleménykülönbségeket, konfliktusokat nem kerülik el, felvállalják. • A tagok elfogadják, segítik egymást, bíznak egymásban. • Problémamegoldó képességük magas színvonalú. • A csoport tevékenységét maguk értékelik, az önértékelés után közösen keresnek megoldást. • A formális kapcsolatokon túl a tagokat informális kapcsolatok is összekötik. A kommunikáció A jól felépített szervezeti struktúra önmagában nem elégséges feltétele a hatékonyságnak. A kommunikáció kulcskérdés. Ebben megint meghatározó szerepe van a vezető/k/ személyiségének, magatartásának, vezetői stílusának. Közhely, hogy az információ hatalom, de tájékoztatás, meggyőzés, párbeszéd nélkül nem lehet senkit semmilyen cél mellé állítani. Az emberek attól változnak, amit valóban megértenek.
A személyek közötti eredményes kommunikációhoz belső biztonság, személyes bátorság, hitelesség kell. Hitelesek pedig akkor vagyunk, ha külső megnyilvánulásaink tükrözik belső állapotunkat, gondolatainkat, érzéseinket. Ha egy iskolaigazgató csak kötelességből, törvényi előírásra foglal állást valamilyen cél mellett, de igazából nem azonosul vele, nehezen fogja a tantestület csoportjait meggyőzni az ügy fontosságáról, hiszen kommunikációjából hiányzik a hitelesség. Ezért tehát – bár fontos – önmagában semmit sem old meg a környezeti nevelés terén az, hogy (a Közoktatási törvény szerint most már) minden iskolának el kell készíteni a környezeti nevelési programját. Ha nem jelenik meg ennek fontossága az iskolavezetők kommunikációjában – sőt: metakommunikációjában is! –, akkor nem fog bekövetkezni lényegi előrelépés. Azt hihetnénk, hogy a XXI. században, amikor már az iskolák is rendelkeznek számtalan technikai eszközzel (telefon, fax, számítógép…), a kommunikáció nem olyan bonyolult dolog. Pedig az iskolák többségében sajnos éppen a kommunikáció zavara nehezíti meg a közös munkát. Pontosan azért, mert a technika mellett sokkal fontosabb az emberi tényező. B/ Helyi megoldások A dévaványai Ványai Ambrus Általános Iskolában, ahol dolgozom, tárgyi feltétel is nehezíti a belső kommunikációt: Az iskola öt telephelyen működik. A felső tagozat a város központjában, modern, kétemeletes épületben van, az alsó tagozat pedig négy, egymástól és a központtól is viszonylag távoli öreg iskolaépületben kapott otthont. A 730 diák és az 52 pedagógus csak a tanévnyitó és tanévzáró ünnepségen van egyszerre együtt. A telephelyeknek teljesen különbözők a környezeti adottságai, így az ott folyó környezeti nevelési tevékenységek is specifikusak. Munkaközösségek Tantestületünkben nyolc munkaközösség tevékenykedik: • két alsós • humán • reál • matematika • napközis • sajátos nevelési igényű gyerekeket tanítók • módszertani, nevelési munkacsoport • környezeti nevelési munkacsoport Minden pedagógus szabadon eldöntheti, melyik csoport(ok)ban akar dolgozni. Ezért van az, hogy különösen a két alsós munkaközösségben sok a baráti kapcsolat, illetve a felső tagozaton a készségtárgyat tanítók dolgoznak a reál, a humán és a matematika munkaközösségben is. A módszertani, nevelési munkacsoportnak bárki tagja lehetett. A csoport tagjai magukról, egymásról és egymástól tanulnak, konfliktuskezelő tréningen vettek részt, módszertani kiadványhoz gyűjtenek anyagot. Az itt szerzett tudást a tagok továbbviszik a másik munkaközösségükbe. Az állandó munkaközösségeken kívül folyamatosan alakulnak alkalmi munkacsoportok azokból, akik egy-egy aktuális téma iránt elkötelezettek. Így például a Környezeti nevelési
program, az Egészségnevelési program, az IMIP kidolgozása, a szöveges értékelés, a témanap, a Ványai Ambrus Napok, az alapítványi est vagy a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése érdekében. A csoport tagjai minden esemény vagy megszervezett program után közösen értékelik az elvégzett munkát. Szervezés és kommunikáció Tanév elején, az alakuló értekezlet után, a munkaközösségek – így a Környezeti nevelési csoport is – elkészítik éves programjukat és az igazgató ezekből állítja össze az iskola éves munkatervét. Tanévzárás előtt minden munkaközösség beszámolót készít az éves tevékenységéről, értékeli az elvégzett munkáját, javaslatokat tesz. A beszámolókat tanévzáró értekezleten a munkaközösség-vezetők ismertetik a tantestülettel. Tanév közben, minden hónap közepén a munkaközösség-vezetők az iskola vezetőségétől megkapják azokat a témákat, amelyekről szó lesz a következő vezetőségi megbeszélésen. Minden munkaközösség ülést tart a hónap utolsó hetében. Megbeszélik az adott témákban a javaslataikat, kidolgozzák állásfoglalásaikat, összegyűjtik az aktuális problémákat. Minden hónap első hétfőjén összeül a kibővített vezetőség: • igazgató • helyettesek • munkaközösség-vezetők • a DÖK vezetője • a KT vezetője • a szakszervezet vezetője. Az előkészített témákban egyeztetik véleményüket, az igazgató eztán dönt. Az igazgató és a helyettesek minden szerdán megbeszélést tartanak, előkészítik a következő hét programját, értékelik az előző eseményeket. Ezen a napon az igazgató a gazdasági vezetővel együtt beszámoltatja a karbantartókat. Tekintettel térbeli szétszórtságunkra, minden telephely folyosóján, vagy tanári szobájában elhelyeztünk egy zöld füzetet. Az ott dolgozó pedagógusok, pedagógiai asszisztensek, takarítók abba jegyzik be (dátummal), hogy mit kell megjavítani, pótolni, milyen kerti munka vagy karbantartás esedékes. A karbantartók ezekből a füzetekből tájékozódnak, a munka elvégzését aláírásukkal, dátummal igazolják. Szerdánként a füzeteket begyűjtik, az igazgatóval, gazdasági vezetővel a nagyobb munkákat, anyagbeszerzést ütemezik, az elvégzett munkáról beszámolnak. A kommunikáció hatékonyságát persze nem az értekezletek halmozása, az „önagyonülésezés” biztosítja, de fontos, hogy mindenki számára legyen olyan közeg, fórum, ahol megnyilatkozhat. Természetesen nálunk is használatban van a hirdetőtábla, a körözvény, a telefon, a fax, de ezek a kommunikációs csatornák csak a gyors értesítés, az emlékeztetés, és nem a megegyezés eszközei.
A kommunikációs zavar jelei Egy tantestületben mindig jól érzékelhető, ha zavar támad a kommunikációban. Megszaporodnak a félreértések, konfliktusok, kevesen akarnak, vagy mernek véleményt nyilvánítani, fontos információk elakadnak. Az okok sokfélék lehetnek, közülük mi is megtapasztaltunk már jó néhányat. Például: • A sokéves vezetői gyakorlat átvált rutinra, és a problémamegoldás gépiessé válik. • A vezetők (igazgató és helyettesek) maguk sem beszélgetnek eleget, nem egyeztetnek, csak egymás mellett dolgoznak. • A vezető határozatlanságával elbizonytalanítja a csoporttagokat. • A munkaközösség-vezető csak néhány kollégája véleményére alapozza állásfoglalását. • Az igazgató csak tájékoztat a döntéseiről, utasít, nem támaszkodik a csoportok munkájára. • A csoporttagok a vezetőt hiteltelennek érzik. • A csoportok vagy csoporttagok rivalizálni kezdenek egymással. Fontos odafigyelni az intő jelekre, rendszeresen – vezetőnek és beosztottnak egyaránt – önvizsgálatot tartani, újra és újra változtatni azon, ami nem működik. Szerencsére a csoportépítés és a kommunikáció tanulható. Erre vannak továbbképzések is. Pl.: - Vezetés-módszertani ismeretek, vezetői kompetenciák, a változások menedzselése. IPSZILON Pedagógiai Intézet (Békéscsaba, Békési út 46-48.) - Kommunikációs technikák, önismeret, konfliktuskezelés disputa módszerével. Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar (Szarvas, Szabadság út 4.)
Pápayné Turi Mária: Szórólap terve a Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola leendő tanulóinak szülei számára A Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola valójában még nem nyerte el az „öko-iskola” elnevezést, de néhány arculatbeli változtatással véleményem szerint ez a cél elérhető. Az alábbi kiadvány terve már ebben a szellemben készült. A projekt vázlatos terve: 1. 2. 3. 4.
Előzetes igényfelmérés, célmeghatározás Az iskolavezetés előzetes hozzájárulása Tervezés Megvalósítás 4.1. A képanyag összeállítása 4.2. A szöveges részek összeállítása 4.3. Végleges szerkesztés 5. A nyomdakész szórólap engedélyeztetése 6. Sokszorosítás, terjesztés 1. Előzetes igényfelmérés • Iskolánkban a leendő elsősökkel való játékos ismerkedés alkalmával kérdőívet töltenek ki a szülők, melyben megjelölhetik igényeiket, elvárásaikat az iskolával szemben, megindokolják, miért esett választásuk éppen erre az iskolára. (Az előző tanév kitöltött kérdőívei rendelkezésre állnak.) Ezekre tekintettel kell lenni az iskola arculatának bemutatásánál. • Meg kell győződni arról, hogy az iskolának milyen önmagát reklámozó fóruma van, rendelkezik-e már valamilyen saját kiadvánnyal, ha igen, azt hogyan lehet jobbá, figyelemfelkeltőbbé tenni. • Szóban felvetni az iskolavezetés előtt a kiadvány tervét, hiszen mindenekelőtt az igazgatót kell meggyőzni a projekt fontosságáról. (Az is előfordulhat, hogy másvalaki már megkapta a feladatot.) Tájékozódni kell az anyagi lehetőségekről is. 2. A projekt megvalósításához írásbeli hozzájárulás kérése • Az iskola vezetőjének írt hivatalos levél formájában történik. (A levél szövegét mellékeltem.) 3. Tervezés Meg kell határozni • • •
– kinek szóljon a kiadvány (szülő, gyerek) méretét, formátumát, anyagát, színeit a tájékoztató szükséges információit a képanyag témáit. Tájékozódni kell az iskola technikai eszközeiről és a felmerülő nyomdaköltségekről.
3.1. Kinek szól a kiadvány? Elsősorban a szülőknek, hiszen ők választanak iskolát, de a színes formátum, a rajzok a még olvasni nem tudó gyerekek érdeklődését is felkelthetik. 3.2. Mérete, formátuma, tartalma
• • • • •
A könnyű kezelhetőség, tárolhatóság miatt az A4-es méret és a 3 függőleges hasábba hajtás felel meg legjobban. Így 6 oldalt kapunk, amelyben kialakítható a képanyag és írott információk megfelelő aránya. A címoldalra az iskola fotója, alapítási éve kerül A hátoldalra a tetőkert fotója és az iskola elérhetőségi adatai kerülnek (cím, telefonszám, e-mail, OM azonosító) A belső fő oldalra kerülnek az iskola legfőbb értékei: erdei iskola, emelt szintű nyelvoktatás, tetőkert, korszerű sportcsarnok, jól felszerelt könyvtár, internet a tanulóknak is, felújított, akadálymentes épület A szórólap tartalmazza még a szülőknek szóló, részletesebb, de áttekinthető ismertetőt: az iskola oktatási programjáról, céljairól, eredményeiről, tárgyi feltételeiről, a nyílt napok időpontjáról Anyagánál fontos hangsúlyozni, hogy környezetbarát, újrahasznosítható papírból készült. A fotók és a gyerekrajzok színesek
4. Megvalósítás 4.1. A képanyag összeállítása • • •
a) Fotók az iskola homlokzati képe rendelkezésre áll a tetőkert lefotózása „házilag” megoldható a kirándulásokról készült fotókból bőven válogathatunk b) Gyerekrajzok A gyerekrajzokat 1. és 2. osztályos gyerekek által készített rajzokból válogatjuk. Megkérem a többi, ezekben az osztályokban tanító kollégát, hogy az előző időszakban lezajlott iskolai vagy iskolán kívüli eseményekről készíttessenek élményszerű gyerekrajzokat (pl. kirándulás, farsang). Ezekből választjuk ki közösen a két legjobbat a szórólapra, természetesen szülői beleegyezés esetén, hiszen a név, osztály is feltüntetésre kerül. A két legjobbat díjazzuk is, de a többi jól sikerült rajz is kiállításra kerül az iskola folyosóin.
4.2. Az ismertető szöveges részének összeállítása a) Tanulói vélemények A gyerekek „Azért szeretek ide járni…” kezdetű megnyilvánulásait 3. és 4. osztályos tanulók fogalmazásaiból válogatjuk. Az itt tanító magyar szakos kollégák segítségét kérve, fogalmazás órai feladatként a gyerekek bemutatják iskolájukat (ez kapcsolódik a tananyaghoz!). Ezekből választjuk ki a legérdekesebb (az iskolára nézve kedvező) részleteket. Az idézetek, név, osztály feltüntetésével, szülői engedély után kerülhetnek a szórólapra. A felkerült idézetek szerzőit jutalmazzuk.
b) Szülői vélemények Nem szükséges hozzá kérdőív, elegendő a személyes megkeresés, amelyben az iskolarádiós gyerekek segíthetnek. A megkeresett szülők lehetnek öreg diákok, vagy olyan – lehetőleg ismert – személyiségek, akiknek a gyermeke a múltban hozzánk járt, vagy éppen most az iskola tanulója (pl. Markó Iván, Oszvald Marika, Sebő Ferenc). c) Információk az iskola életéről Az iskola pedagógiai programja alapján állítom össze, bevonva a munkaközösségvezetőket is. d) Mottó kiválasztása Forrás: Bölcsességek könyve (szerkesztő: Tihanyi Imre) 4.3. Végleges szerkesztés A képeket és a szöveges részeket a megfelelő oldalakra szerkesztjük, nyomdakész állapotba hozzuk. Ehhez feltétlenül szükség van számítógéphez értő kollégánk segítségére. 5. A kész szórólap engedélyeztetése –
Előtte: iskolánkban működő Pedagógiai Központban dolgozó kolléganőnket felkérem a szórólap szakmai lektorálására.
– Az esetlegesen felmerülő hibák kijavítása után következhet a nyomdakész szórólap benyújtása az iskola igazgatójának engedélyeztetés céljából. 6. Sokszorosítás – Többféle ajánlat közül a legkedvezőbb kiválasztása után történhet. Terjesztés – Az iskola portáján elhelyezve – Megküldve a kerületi, sőt, kerületen kívüli óvodák részére is – A nyílt napokon minden érdeklődő szülőnek átnyújtva – Ha megoldható, érdemes a kerületben lakó összes iskolaköteles korú gyermek családjának postaládájába eljuttatni A projekt időütemezési terve Igényfelmérés, célmeghatározás Iskolavezetés hozzájárulása Tervezés Megvalósítás Engedélyeztetés Sokszorosítás Terjesztés
Dec. X X
Jan. X X X
Febr.
Márc.
Ápr.
X X
X
X X X
