Alapító Okirat Preambulum A Magyar Állam képviseletében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4., képviseli: dr. Gál András Levente közigazgatási államtitkár) a gazdasági társaságokról szóló 2006 . évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) valamint a közhasznú szervezetekről 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Ksztv.) rendelkezéseinek megfelelően Tudományos és Technológiai Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság) elnevezéssel egyszemélyes közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaságot alapított. A Társaság cégbejegyzése a 05-09-023162 cégjegyzékszámon 2012. január 3-án megtörtént. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala részéről aláírt Megállapodás alapján a Társaság vagyonkezelői jogait a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vette át és gyakorolja 2012. április 11-től kezdődően . Az időközben a Ksztv . helyett hatályba lépett az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.) szabályaira is figyelemmel a tulajdonosi joggyakorlás keretében hozott döntéseknek megfelelően a Társaság megváltozott nevét és egyéb adatait a · jelen Alapító okirat a módosításokkal egységes szerkezetben tartalmazza.
1. A társaság cégneve, székhelye 1.1.
A társaság cégneve: HIPAvilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság rövidített cégneve: HIPAvilon Nonprofit Kft. A társaság idegen nyelvű cégneve: HIPAvilon Hungarian Intellectual Property Agency Nonprofit Limited Liability Company. A társaság idegen
nyelvű
rövidített cégneve: HIPA vilon Nonprofit Ltd.
1.2.
A társaság székhelye: 1054 Budapest, Zoltán u. 6. földszint
1.3.
A társaság fióktelepe: 3519 Miskolc-Tapolca, Iglói u. 2.
2. A társaság alapítója 2.1.
A Társaság alapítója a Magyar Állam. Képviseli a 2007. évi CVI. törvény 29. § (5) bekezdés szerinti Magyar Nemzeti. Vagyonkezelő Zrt-vel megkötött megállapodás alapján, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (székhelye: 1054 Budapest, Garibaldi u. 2., törzskönyvi nyilvántartási száma: 311740, képviseli :dr. Bendzsel Miklós elnök, a jelen Alapító okiratban a továbbiakban: Alapító).
3. A Társaság jogállása, megszerzésének feltételei 3.1. A Társaság jogállása: A Társaság közhasznú jogállású, nonprofit gazdasági társaság. 3.2. A Társaság nem folytat közhasznú tevékenységként olyan tevékenységet, amelyek a Civil tv. rendelkezéseibe ütköznek. 3.3.
A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, az a Társaság vagyonát gyarapítja és azt teljes mértékben a Társaság Alapító Okiratában meghatározott közhasznú tevékenységei céljára fordítja.
3.4.
A Társaság válla:lkózási te"'ékenységet csak,rkezhasznú oéljainák ·-megváhÍ>sítása, érqekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
3.5.
A Társaság közhasznú szolgáltatásaiból a vonatkozó jogszabályi feltételek mellett bárki részesülhet.
3.6.
A Társaság további gazdálkodó szervet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, kivéve ha az Alapító ezt előzetesen, külön írásbeli határozatban engedélyezte (összhangban a 9.2. pont 29-30. alpontjaiban foglaltakkal).
3.7.
A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
4. A társaság célja, tevékenységi körei 4.1. A társaság céljai: A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) jogszabályokban meghatározott közfeladatai hatékonyabb ellátásának támogatása, továbbá a kormányzati gazdaságstratégiai, kutatatásfejlesztési, innováció- és technológiapolitikai, illetve a kulturális, kreatív és oktatási ágazatokkal kapcsolatos célkitűzések megvalósítása érdekében - összhangban a nemzetközi és az európai közösségi vállalásokkal is - közreműködni ezen tevékenységek megvalósításában, valamint szolgáltatásokat nyújtani az alábbi területeken: I. az SZTNH belföldi hatósági és szakpolitikai tevékenységeinek támogatása II. az SZTNH belföldi és nemzetközi szolgáltatásaiban való közreműködés III. szellemitulajdon-alapú innovációmenedzsment a közfinanszírozású innováció és modernizáció megvalósítása során. Ezek a Társaság cél szerinti. tevékenységi csoportjai, amelyek mellett a Társaság gazdaságivállalkozási tevékenységeket végezhet a célok megvalósításához szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében, nem veszélyeztetve a cél szerinti tevékenységeket, összhangban a Civil tv. 17. § (3) bekezdésében írtakkal. 4.2. A Társaság 74.90
főtevékenysége,
amely egyúttal a társaság általános közhasznú tevékenysége:
M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
2
4.3.
A Társaság közhasznú tevékenységei a Civil tv. 18. § (1) bekezdés a) pontja szerint: 18.12 18.13 18.14 47.61 47.99 58.11 58.14 58.19 63.12 63.99 70.21 70.22 71.12 72.19 72.20 73.20 82.11 82.19 82.30 85.59 85.60 91.01 94.99
Nyomás (kivéve: napilap) Nyomdai előkészítő tevékenység Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás Könyv-kiskereskedelem Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Világháló-portál szolgáltatás M.n.s. egyéb információs szolgáltatás PR, kommunikáció Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Társadalomtudományi, humán kuta~ás, fejlesztés Piac-, közvélemény-kutatás Összetett adminisztratív szolgáltatás Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység Könyvtári, levéltári tevékenység M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
4.4. A Társaság 4.2. és 4.3. pontokban elláthatja.
szereplő
n. \. V\ e. J G 5 . ~o 'J.'Y'' \e..~'~.., ~
közhasznú tevékenységeit vállalkozási jelleggel is
4.5. A Társaság alaptevékenységeínek minősülnek mindazok a 4.2.-4.3. pontok szerinti tevékenységek, amelyek a Társaság 4.1. pontban meghatározott céljainak megvalósítását szolgálják. 4.6. A Társaság az engedélyhez kötött tevékenységek gyakorlását csak az engedély megszerzését követően kezdheti meg. 4.7.
A Társaságnak a cél szerinti közhasznú tevékenységéből illetve a vállalkozási származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
tevékenységéből
4.8.1. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2013. évi )..'VI. törvény 14. § (2) bekezdésével kiegészített 115/E. § (7) bekezdésében, és a 287 /2010. (XII.16.) Korm. rendelet 100/2013. (III.29.) Korm. rendelettel kiegészített 6/A. §ában foglaltak alapján az SZTNH az Szt. 115/I. (az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén) és 115 /K. (a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása) §-ban meghatározott feladatai ellátásában a HIPA vilon Nonprofit Kft. vonhatja be, továbbá ezen feladatok ellátásához a HIPAvilon Nonprofit Kft. szolgáltatásit veheti igénybe.
3
r
4.8.2. Az iparjogvédelmi szakképesítésről szóló 2/2008 . (VIII. 22.) TNM rendelet 3. § (3) bekezdése alapján a Hivatal az alábbi közfeladatot látja el: a Hivata l gondo skodik a tanfolyamok lebonyolításának technikai feltételeiről, valamint az oktatóknak az iparjogvédelmi szakértelemmel vagy az iparjogvédelemmel kapcsolatos tevéke nységi területen szakismerettel · rendelkező személyek közül történő felkéréséről. 4.8.3. A Társaság az általa végzett, 4.2. és 4.3. pontokban megjel ölt közha sznú tevékenységeket közhasznú jelleggel - az Szt. 115/G . § c) és e) pontjai, a 115/I. és 115/K . §-ai, valamint a 2/2008 . (VIII. 22.) TNM rendelet szerint meghatározott közfel adatokhoz kapcsolódóan fejti ki. A Társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból (Civil tv. 34. § (1) bekezdés a) pont).
5. A társas ág
működésének időtartama,
a Társa ság üzleti éve
5.1. A társaság határozatlan időtartamra jött létre. 5.2. A társaság üzleti éve a naptári évvel azonos. _
6. A társas ág törzst6kéje 6.1. A Társaság törzstőkéje 500.000 Ft, azaz ötszázezer forint, amely 500.000 Ft, azaz ötszázezer forint készpénzből áll, amely a törzstőke 100 százaléka. 6.2. Az Alapító alapításkori képviselője 6.1. pont szerinti pénzbe li hozzájárulás 100%-át az Alapító Okirat aláírását követő 15 munka napon belül - még az Alapít ói Okirat cégbírósági benyújtását megelőzően befizette a Társaság bankszámlájá ra. 6.3.
Az Alapító mellékszolgáltatásra nem kötelezett.
6.4. A Társaság fennállása alatt az alapító a törzsbetétjét nem követelheti vissza, a mérleg szerinti nyereség nem adható ki, azt a Társaság közhasznú tevékenysége ire kell fordítani . 6.5. Az Alapító elhatározhatja a törzstőke felemelését. E határo zat meghozatalakor ki kell térni az új törzstőke, valamint a törzsb etétek nagyságára. 6.6. A Társaság
törzstőkéje
nem
emelhető
fel a törzstőkén felüli vagyon terhére.
6.7.
A törzstőke felemelése az új törzsbetétek befizetésével történi k és csak akkor valamennyi korábban jegyzett törzsbetétet teljes egészében befizet ték.
6.8.
A törzstőke felemelését kimondó határozatot, valamint a feleme lés megtö rténtét bejegyzés és közzététel végett az ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelen teni.
teljesíthető,
ha
4
7. Üzletrész 7.1.
A Társaság bejegyzését követően az Alapító jogait és a Társaság vagyonából őt megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Az Alapítónak csak egy üzletrésze lehet, amely a törzstőke 100 százaléka.
8. Az üzletrészek átruházása, felosztása 8.1.
Az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg, és nem vonhatja be.
8.2.
Az üzletrész felosztására csak akkor kerülhet sor, ha az Alapító élni kíván az üzletrész átruházási jogával. A felosztás révén keletkező üzletrészek nagysága nem lehet kevesebb 100.000,- Ft-nál és 10.000,- Ft-tal maradék nélkül oszthatónak kell lennie.
8.3.
Ha az Alapító az üzletrész egy részét átruházza vagy a törzstőke emelése folytán a Társaság új taggal egészül ki, és így többszemélyes társasággá válik, a tagok kötelesek az alapító okiratot társasági szerződésre módosítani. ·
9. A Társaság szervezete 9 .1.
A Társaság egyszemélyes jellegéből adódóan a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben a Társaság egyedüli tagja, a 2.1. pontban megnevezett Alapító képviselője dönt.
9.2.
Az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik: 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, azonban erről a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének és a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül nem határozhat; a Társaság üzleti tervének és a Társaság működéséről szóló éves beszámolónak valamint a könyvvizsgáló jelentésének az elfogadása; az Alapító Okirat módosítása; a Társaság törzstőkéjének felemelése és leszállítása; az üzletrész felosztása; az ügyvezető megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, valamint, az ügyvezető felett a munkáltatói jogok gyakorlása; a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; a felügyelőbizottság elnökének kijelölése, tagjainak megválasztása, visszahívása, díjázásának megállapítása, -á felügyelőbizottság ügyrendjének jóváhagyása; a Társaság jogutód nélküli megs zűnésének, átalakulásának (egyesülésének, beolvadásának, szétválásának, kiválásának) elhatározása; az olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, amelyben az Alapító nem szerződő fél és egyedi értéke a nettó 10 millió forintot meghaladja, illetve amelyet a Társaság a vezető tisztségviselővel, vagy annak közeli hozzátartozójával (Ptk. 685. § b) pont), illetve élettársával köt. A szerződés nettó értékének meghatározása során az egy éven belül azonos szerződő féllel, azonos tárgyban kötött megállapodás értékét össze kell számítani. Az egy ·évet a szerződés aláírásától kell szárnitani. Amennyiben több szerződés megkötését és
5
11. 12. 13.
14. 15. 16. 17. 18. 19.
20.
teljesülését követően válik ismertté a társaság előtt, hogy az adott .évben ugyanazon szerződő féllel, azonos tárgyban ismételten szükséges szerződés megkötése, mellyel az adott értékhatár meghaladottá válik, úgy az előzetes jóváhagyás jogát az alapító csak ezen, utólag megkötésre kerülő szerződés, vagy szerződések esetén jogosult gyakorolni. olyan szerződések megkötésének előzetes jóváhagyása, amelyet a társaság pályázat alapján köt meg, amennyiben a szerződés értéke a nettó 10.000.000,- Ft-ot meghaladja, a Társaság által történő hitelfelvétel előzetes engedélyezése, az olyan közhasznú tevékenység ellátására irányuló szerződés megkötésével, illetve módosításával kapcsolatos társasági döntések előzetes jóváhagyása, amelyben az Alapító nem szerződő fél és a Társaság a társadalom közös szükségleteinek kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység feltételeiről. A szerződést és annak módosítását a megkötéstől számított harminc napon belül a cégbíróságon letétbe kell helyezni. a Társaság munkaszervezetének kialakítása körében a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása; a Társaság munkavállalójának általános képviseleti joggal való felruházása; a közhasznúsági melléklet elfogadása; a befektetési szabályzat elfogadása; az ügyvezető illetve a felügyelő bizo_ttsági tagok valamint a könyvvizsgáló felmentése írásban a titoktartási kötelezettség alól; az ügyvezető, a felügyelőbizottsági tagok és más, az Alapító által meghatározott vezető állású munkavállalók javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, rendszeréről szóló szabályzat megalkotása. A szabályzatot az elfogadástól számított 30 napon belül a cégbíróságon a cégiratok között letétbe kell helyezni; az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése, továbbá intézkedés az ügyvezető ellen indított perekben a Társaság képviseletéről;
21.
22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
előzetes jóváhagyási hatáskör gyakorlása olyan ingyenes vagyonjuttatást magában foglaló nyilatkozat vagy megállapodás esetén (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), ahol az érték ügyletenként meghaladja az egymillió forintot, illetve előzetes jóváhagyási hatáskör valamennyi ingyenes vagyonjuttatást eredményező döntés esetén (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), amennyiben az adott kincstári évben nyújtott ingyenes vagyonjuttatás összértéke meghaladja a kétmillió forintot. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a hallgatói ösztöndíjak és támogatások adományozására, az ügyvezető írásban történő utasítása /Gt. 22. § (5) bekezdés/, a Társaság üzletpolitikájának meghatározása, új üzletágak megkezdése előtti előzetes jóváhagyás; a Társaság közhasznú tevékenységeinek keretében nyújtott konstrukciók előzetes jóváhagyása; a Társaság által megkötendő új munkaszerződések feltételrendszerének előzetes jóváhagyása; . a Társaság munkavállalóinak biztosított juttatási rendszer Outtatási formák, azok mértéke) meghatározása, vagy előzetes jóváhagyása; cégvezető kinevezése, és munkabérének meghatározása, valamint a munkaviszonyának megszüntetése; döntés a vezető tisztségviselők részére - a Gt. 30 § (5) bekezdés szerinti - felmentvény megadásának tárgyában; gazdálkodó szervezet Társaság általi alapítása vagy megszüntetése; gazdálkodó szervezetben Társaság általi részesedés szerzése vagy átruházása;
6
31. mindazon ügyek, amelyeket jogszabály az Alapító hatáskörébe utal. 9.3. Az Alapító a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben, vagy egyéb ügyben hozott határozatát annak meghozatalától számított legkésőbb 15 napon belül köteles írásban, postai úton, vagy egyéb bizonyítható módon közölni a Társaság ügyvezetőjével és az egyéb érin tettekkel. 9.4. Az Alapító - az ügyvezetőt, a cégvezetőt, valamint a felügyelőbizottság tagp1t, továbbá az újonnan alkalmazni kívánt munkavállalókat (9.2. pont 25. alpont) érintő személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a döntéshozatalt megelőzően köteles a felügyelő bizottság, valamint az ügyvezető írásos véleményét beszerezni. Az írásos vélemények nyilvánosak. 9.4.1. Az Alapító a felügyelőbizottság és az ügyvezető írásos véleményének megismerése érdekében a döntéshozatalt lehetőleg 15 nappal, de legalább 5 nappal megelőzően postai vagy elektronikus úton írásban fordul a felügyelőbizottság elnökéhez, valamint az ügyvezetőhöz, vagy bármely írásos formában a felügyelőbizottság elnökéhez (ezen esetben az ügyvezető írásos véleményének megismerése érdekében történő megkeresés a felügyelőbizottság elnökén keresztül · történik) a döntéshozatal konkrét tárgyának megjelölésével, vagy a meghozni kívánt határozat tervezetének megküldésével. 9.4.2. A felügyelőbizottság és az ügyvezető a véleményükről írásban kötelesek tájékoztatni az Alapítót, a 15 napos határidő esetén a kézhezvételtől számított 8 napon belül, de legkésőbb az Alapító írásos megkeresésétől számított 14 napon belül. (A nyilvánosság biztosítása érdekében az írásos véleményeket egyidejűleg az ügyvezető részére is meg kell küldeni). Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában kizárólag az alapítói határozattal jóváhagyott társasági dokumentumokat kell az azokhoz kapcsolódó Alapítói határozatokkal együtt - a döntések meghozatalától számított 30 napon belül - a cégbíróságon a cégiratok között letétbe kell helyezni. 9.4.3.A Társaság jogosult - ügyvezetője útján - alapítói határozat meghozatalát kezdeményezni. Alapítói határozat meghozatalának kezdeményezése esetén a Társaság írásbeli kérését az ügyvezető javaslatával (véleményével) az Alapító és a felügyelőbizottság elnöke részére egyidőben küldi meg; ebben az esetben az ügyvezető külön írásos véleményének Alapító általi beszerzése nem szükséges, a döntéshozatali eljárásra egyebekben a 9.4.1. és a 9.4.2. irányadó. 9.4.4. A felügyelőbizottság tagjainak, valamint az kötelezi.
ügyvezetőnek
a véleménye az Alapítót nem
9.4.5. Az ügyvezető az Alapító és a Felügyelőbizottság által hozott határozatokról folyamatos külön-külön nyilvántartást (határozatok könyve) vezet, oly módon, hogy abból a döntés tartalma, időpontja és hatálya egyértelműen meghatározható legyen. Az ügyvezető a határozatot az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles bevezetni a határozatok könyvébe. 9.4.6. Az írásos vélemények nyilvánosak, a nyilvánosságot az Alapító az ügyvezető útján az Alapító Okirat 14.1. pontja szerint biztosítja.
7
9.5.
Alapít ó haladéktalanul köteles megte nni a szükséges intézke déseket, ha a Társas ág mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásaiból kitűnik, hogy a saját tőke veszte ség folytán a törzstőke felére, illetve a Társaság jegyzett tőkéjének értéke alá csökkent, valamint ha a Társas ág fizetéseit beszün tette és vagyona a tartozá sokat nem fedezi.
9.6.
Amenn yiben az Alapító határo zata jogszabály rendelkezéseib e vagy az Alapító Okirat ba ütközik, az ügyvezető, illetve a felügyelőbizottság bármely tagja annak bírósági felülvizsgálatra kérheti.
10. A Társa ság ügyvezetője 10.1. A Társas ág ügyvezetője: dr. Botos Viktor Lakcím: 2000 Szente ndre, Csend u. 1. Szület ett Kiskun halaso n, 1974. októbe r 26. napján Anyja neve: Vészi Éva Erzséb et Az ügyvezető az ügyvezető igazgató cím használatára jogosu lt. 10.2. Az ügyvezető megbízatása határo zott időre,_2015. május 31-éig terjedő időre szól. Az ügyvezető bármik or visszahívható, illetve újraválasztható. Az ügyvezető feladat - és hatásk örét a Gt. -ben megha tározo tt eltérésekkel munka viszon yban látja el. · 10.3. Az 1.
2.
3.
4. 5.
6.
7.
8.
ügyvezető
feladat- és hatásköre: képviseli a Társas ágot a bírósá gok, a hatósá gok előtt és harma dik személyekkel szemb en, feladata a Társas ág ügyeinek vitele, irányítása; javaslatot tesz a munka szerve zet kialakítására és a Szerve zeti és Működési Szabályzatra, majd kialakítja a jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat alapján a Társaság munka szerve zetét; gondo skodik a Társas ág üzleti és más könyveinek szabál yszerű vezetéséről, s e körben köteles az Alapít ó és a felügyelőbizottság határozatait a különkülön vezete tt határo zatok könyv ében nyilvántartani gyakorolja a munká ltatói jogoka t a Társaság alkalmazottai felett a Társaság részéről per indítása vagy a Társas ág perlése esetén az ügyvezető jogi képviseleti megbízás adásával - szükség esetén az Alapítóval egyeztetve - gondo skodik a Társaság szakszerű jogi képvis eleténe k ellátásáról, e kötelezettség alól csak az Alapít ó adhat felmentést; minde n üzleti év lezárultát követően az Alapító által elfoga dott - könyvvizsgálói záradékot vagy a záradé k megadásának elutasítását is tartalmazó - éves beszám olót vagy egyszerűsített éves beszám olót, az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezi és közzét eszi ugyanolyan formában és tartalo mmal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszám olót vagy az egyszerűsített éves beszám olót felülvizsgálta; üzleti tervet készít a következő üzleti évre, amelyet az alapító elé terjeszt. Az üzleti terv tartalmazza a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvén y hatálya alá tartoz ó tervezett beszerzéseket is a Társaság alapításának, az Alapító Okirat módosításána k, a . cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tények nek és adatok nak, ezek változásának, valami nt törvén yben előírt más adatok nak cégbírósági vagy más hatósá gnak történő bejelentése, letétbe helyezése;
8
9. az Alapítót és a felügyelőbizottságot a Társaság működéséről folyama tosan (1 / 4 évente vagy külön igény szerint) tájékoztatja, lehetővé teszi a Társaság üzleti könyvei be és irataiba való betekintést; 10. az Alapító hatáskörébe tartozó kérdésekben határozat hozatalát, intézked ést megtételét kezdeményezi és a meghoz ott határoza tokat végrehajtja; 11. a Civil tv. 29. § (3) bekezdésének és 46. §-ának megfelelően az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg elkészíti, és - jóváhagyás végett - megkül di az Alapítónak a Társaság közhasznúsági mellékletét, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni; 12. a számviteli törvény ben foglaltakna~ megfelelően elkészíti a Társasá g közhasz nú eredménykimutatását (kiegészítő mellékletét); 13. az Alapító általi kijelölést követően a polgári jog általános szabályai szerint szerződést köt a kijelölt könyvvizsgálóval; 14. jogosult az ügyek meghatá rozott csoportjára nézve a Társasá g munkav állalóinak határozo tt vagy határoza tlan időre szóló - képviseleti joggal való fehuházására; 15. a vonatko zó jogszabályok és az Alapító Okirat és a Társaság belső szabályz atai előírásai szerint gondosk odik a Társasá g működé~e nyilvánosságának biztosításáról; 16. a Társaság alapfeladatait érintő kérdésekben az érintett társadalmi szervezetekkel és reprezen taúv szakmai testületekkel konzultációt folytat; 17. ellátja mindazo n feladatokat, amelyek ellátására a vonatko zó jogszabályok vagy a Társaság működése során, annak nevében kötött szerződések alapján köteles. 10.4. Az ügyvezető javadalmazását az Alapító évente, az üzleti terv jóváhag yását követően vizsgálja felül és szükség esetén módosít va állapítja meg. Nem részesíthető díjazásb an a vezető tisztségviselő a Társasá g fizetésképtelenségének jogerős megállapítását követően a felszámolási eljárás tartama alatt. A javadalmazás mértéke közérdekből nyilvános adat. 10.5. Az Alapító az ügyvezető részére írásban utasítást adhat /Gt. 22. § (5) bekezdé s/, amelyet az ügyvezető végrehajtani köteles, de ez esetben mentesü l a Gt. 30.§-ban foglalt felelősség alól. 10.6. Az ügyvezető a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozot t gondossággal, a Társasá g érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A jogszabályok az Alapító Okirat, az Alapító határozatai, illetve ügyvezetési kötelezettségeinek vétkes megszegésével a Társasá gnak okozott károkért az ügyvezető a polgári jog általános szabályai szerint felel a Társasággal szemben. 10.7. Az ügyvezetőt az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli. 10.8. Összeférhetetlenségi szabályok: 1. Az el
ügyvezető
- amennyiben a Társaság ügyvezetői teendőit munkav iszony keretébe n látja további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi 1. törvény (a továbbiakban: Mt.) 211. § (1) bek.]
2. A közhasz nú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasz nú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábba n olyan közhasz nú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig -
9
amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő birságot szabott ki, cl) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. [Civil tv. 39. § (1) bek. ]
a)
ügyvezetője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. [Gt. 23. § (1) bek.]
3. Nem lehet a Társaság
4. Akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet ügyvezető. Akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem lehet ügyvezető. [Gt. 23. § (2) bek.)
5. A gazdasági társaságnak megszüntetési !:!ljárás során való törlését
követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. (Gt. 23. § (3) bek.]
ügyvezetője az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a Cstv. vagy a Ctv. alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. [Gt. 23. § (4) bek.]
6. Nem lehet a Társaság
7.
Nem lehet a Társaság ügyvezetője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette. (Gt. 23. § (5) bek.] ügyvezetője az a személy, aki a Gt. 104. § (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségének nem tett eleget. [Gt. 23. § (6) bek.]
8. Nem lehet Társaság
9. A tilalom hatálya a 6-8. pontok szerinti esetekben a végrehajtási eljárás annak
eredménytelenségétől
időtartama
és az
számított öt év.
vezető tisztségviselő nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont], továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha az Alapító ehhez hozzájárul. [Gt. 25. § (1) bek.]
10. A
10
11. Az ügyvezető és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a Társaság főtevékenysége körébe tartozó ;ügyleteket, kivéve, ha ahhoz az Alapító írásban hozzájárul. [Gt. 25. § (2) bek.] 12. A Társaság ügyvezetője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg. [Gt. 25 § (4) bek.] 13. Az ügyvezető köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munk~ltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató, vagy a munkáltatóval; rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként m1,mkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál. [Mt. 211. § (2) bek. c)] 10.9. Az Alapító az ügyvezető tevékenységének segítése érdekében egy cfgvezető kinevezéséről határoz [Gt. 32. §]. A cégvezető olyan munkavállaló, aki az ügyvezető rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működés_ét. A cégvezető tekintetében a munkáltatói jogokat - a kinevezés, a munkabér, a javadalmazás meghatározása és a munkaviszony megszüntetése kivételével - az ügyvezető gyakorolja. A cégvezető általános képviseleti és cégjegyzési joggal rendelkezik. A cégvezető összeférhetetlenségére a jelen Alapító okirat 1,0.8. pontjában foglaltak az irányadóak. A cégvezető az ügyvezető helyettese, aki az iparjogvédelmi igazgató cím használatára jogosult. A cégvezető adatai: Dr. Gárdonyi Márk lakcím: 1124 Budapest, Ormódi u. 14/A. született Budapesten, 1973. július 11. napján anyja neve: Tömösy Ilona A
feladatait 2012. április 20-ától keretében látja el.
cégvezető
szerződés
kezdődően
határozatlan
időre
szóló munka-
11. Cégjegyzés 11.1. A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a Társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott cégnevéhez az ügyvezető, illetve a cégvezető a nevét önállóan írja alá a hiteles aláírási címpéldánynak megfelelően. 11.2. A Társaság .vezető tisztségviselőjének, valamint a cégvezetőnek ,a cegJegyzes1 Joga - a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is - önálló, az egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez két, képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség.
12. 12.1. A Társaságban három tagú 12.2. A
felügyelőbizottság
Felügyelőbizottság
felügyelőbizottság működik.
tagjai: 11
r
Igréczné Sipos Etelka elnök lakcím: 1224 Budapest, Szilvafa u. 13. született Kunadacson, 1958. december 16. napján anyja neve: Goldpergel Mária dr. Péntek Gábor lakcím: 1144 Budapest, Füredi u. 5/ A. született Budapesten, 1962. szeptember 2. napján anyja neve: Nagy Gizella dr. Szuper József lakcím: 1135 Budapest, Csata u. 24-26. született Zalaegerszegen, 1982. február 5. napján anyja neve: Völgyi Erzsébet
12.3. A
tagjainak megbízatása határozott időre 2015. május 31-éig szól. A tagok újraválaszthatók'. A felügyelőbizottság tagjait az Alapító bármikor ·
felügyelőbizottság
felügyelőbizottsági
visszahívhatja.
akkor határozatképes, ha ülésein mindhárom tag jelen van. A felügyelőbizottság testületként jár el, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, legalább negyedévente ülésezik.
12.4. A
felügyelőbizottság
12.5. A
felügyelőbizottság
felügyelő-
tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A bizottság tagjait e minőségükben az Alapító, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
12.6. Az üléseket az elnök, vagy az általa erre felkért tag hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását az ok és a cél megjelölésével - a felügyelőbizottság bármely tagja ír~sban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelőbizottság harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. 12.7. A
felügyelőbizottság
egyebekben ügyrendjét maga határozza meg, amelyet az Alapító hagy jóvá.
12.8. A felügyelőbizottság tagjainak díjazását az Alapító évente, az üzleti terv jóváhagyását követően állapítja meg. A felügyelőbizottsági tagok nem részesíthetők díjazásban a Társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását követően a felszámolási eljárás tartama alatt. A javadalmazás mért6ke közérdekből nyilvános adat. 12.9. A felügyelőbizottsági tag, vagy elnök, illetve az ennek jelölt személy, azokat a társaságokat, amelyeknél már ügyvezető, vagy felügyelőbizottsági elnök illetve tag, előzetesen ~egalább 15 nappal) írásban tájékoztatni köteles. 12.10. Amennyiben a felügyelőbizottság megbízatásának lejártát megelőzően tagjai között változás következik be, az Alapító által kijelölt új tag/ ok/ megbízatása a felügyelőbizottság megbízatásának időtartamáig szól.
12
vel - köteles megvizsgálni 12. 11. A felügyelőbizottság - a 9.4. pont szerinti személyi kérdések kivételé . Köteles továbbá minden olyan előterjesztést, amely az Alapító kizárólagos hatáskö rébe tartozik k eleget tenni a 2009. évi CXXII. törvény által előírt véleményezési köteleze ttségéne a Társaság működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tájékozt atást vagy felvilágosítást tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig betekinthet, azokat kérhet, továbbá a közhasz nú szervezet könyveibe és irataiba
12.12. A
felügyelőbizottság ellenőrzi
megvizsgálhatja. kezdeményezni, ha arról 12.13. A felügyelőbizottság köteles az Alapítót tájékoztatni és intézked ését szerez tudomás t, hogy: Okiratba, illetve az a) megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az Alapító érdekeit; Alapító határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy az Alapító érdekeit egyébként b) a Társasá g működése során olyan jogszabálysértés vagy a Társasá g ntetése vagy súlyosan serto esemény (mulasztás) történt, amelynek megszü Alapító döntésé t követke zménye inek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult teszi szükségessé; c) a vezető
tisztségviselők felelősségét
megalapozó tény merült fel;
d) a közhasz nú tevékenység folytatásának
feltételeiről
kötött
szerződés
megszegését észleli.
es intézkedéseket nem 12.14. Ha az Alapító a törvényes működés helyreállítása érdekéb en szükség sségi felügyeleti teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni. a törvénye jogkört gyakorló szervet. iben a felügyelőbizottság 12.15. A felügyelőbizottság létszáma ·nem csökken het három fő alá. Amenny ja, a Társaság tagjainak száma három fő alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehív helyreállítása érdekéb en köteles ügyvezetője a felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének értesíteni az Alapítót. ttségekről szóló 2007. évi 12.16. A felügyelőbizottság tagjait az egyes vagyonnyilatkozat-tételi köteleze CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.
Társasá gnak az 12.17. A felügyelőbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a . károkért okozott kötelezettségük megszegésével
ellenőrzési
a Társaságéval azonos 12.18. A felügyelőbizottság tagjai nem szerezhe tnek társasági részesed ést tisztségviselő a tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tben, kivéve, ha az Társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szerveze Alapító ehhez hozzájárul. 12.19. A
felügyelőbizottsági
tagok összeférhetetlenségére vonatko zó szabályok:
1) Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja: a) az alapítói jogok gyakorlásával meghata lmazott személy 13
b) aki a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyb an vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik e) aki a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat d) a Társaság vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, illetve e) aki az a)-d) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. f) az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságveszté s büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fúződő hátrányos jogkövetkezmé nyek alól nem mentesült [Gt. 36. § (3) bek., 23. § (1) bek.] g) akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató társaságban nem lehet felügyelő bizottsági tag (Gt. 23 . § (2) bek.] h) a gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság felügyelőbizottsági elnöke, tagja az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. [Gt. 36. § (3) bek., 23. § (3) bek.] i) az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a Cstv. vagy a Ctv. alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. [Gt. 36. § (3) bek., 23. § (4) bek.] j) akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette. [Gt. 36. § (3) bek., 23 . § (5) bek.] k) az a személy, aki a Gt. 104. § (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségén ek nem tett eleget. [Gt. 36. § (3) bek., 23. § (6) bek.] A tilalom hatálya az i-k) pontok szerinti esetekben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év. 2) A felügyelőbizottság elnöke és tagja, illetve a felügyelőbizottsági tagnak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen legalább 15 nappal megelőzően tájékoztatni arról, hogy ügyvezetői vagy, felügyelő bizottsági tagi tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 3) A felügyelőbizottság elnöke és tagja nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685 . § c) pont], továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben , kivéve, ha az Alapító ehhez hozzájárul. [Gt. 25 . § (1) bek.] 4) A felügyelőbizottság elnöke, valamint tagja és közeli hozzátartozójuk (Ptk. 685.§ b) pont) nem köthetnek a saját nevükben vagy javukra a Társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ahhoz az alapító írásban hozzájárul. [Gt. 25. § (2) bek.]
14
5) A felügyelőbizottság elnöke, továbbá tagja és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont), valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg .. [Gt. 25 § (4) bek.] 6) A felügyelő bizottsági taggá választott személy az új tisztsége elfogadásától szárrútott 15 napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
13. Könyvvizsgáló 13.1. A Társaság könyvvizsgálója: neve: H.O.M.-AUDIT Könyvvizsgáló, Számviteli és Pénzügyi Tanácsadó Kft. székhely: 1028 Budapest, Attila u. 24. cégjegyzékszám: 01 -09-669092 kamarai nyilvántartási szám: 001281 személyében felelős könyvvizsgáló: Hegedűs Miklós címe: 1028 Budapest, Attila u. 14. anyja neve: Loidly Etelka kamarai azonosító száma: 004959 13.2. A könyvvizsgáló megbízatása a 2015 . üzleti évről készült éves beszámolót elfogadó alapítói határozat kiadása napjáig, de legkésőbb 2016. május 31-éig tart. 13.3. A könyvvizsgáló díjazását - az érvényes kamarai díjjegyzék keretei között - az Alapító évente, az üzleti terv jóváhagyását követően állapítja meg. A könyvvizsgálóval megválasztását követően az ügyvezető köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint. 13.4. A
könyvvizsgáló
felügyelőbizottság
szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére egyetértésével tesz javaslatot az Alapítónak.
az
ügyvezető
a
13.5. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet a gazdálkodó szervezetnek meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős. Ezen személy megválasztására csak az Alapító jóváhagyásával kerülhet sor. 13.6. A Társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét könyvvizsgálóval köteles ellenőriztetni. A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törv6ny szerinti beszámoló elfogadásáról az Alapító nem hozhat döntést. Emellett a könyvvizsgáló Alapító elé terjesztett rrúnden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. 13.7. A könyvvizsgáló betekinthet a Társaság könyveibe, a vezető Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja.
tis ztségviselőktől,
bankszámláját,
illetve a pénztárát,
15
13.8. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetv e egyébként tudomást szerez arról, hogy a Társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várh ató, illetve olyan tényt észlel, amely a vezet ő tisztségviselők vagy a felügyelőb izottság tagjainak felelősségét vonj a maga után, kötel es az Alapítót értesíteni, intézkedését kezdeményezn i. 13.9. Ha az Alapító a könyvvizsgáló értesítése alapján a jogszabályok által megkívánt döntések et nem hozz a meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbírósá got értesíteni. 13.10. A könyvvizsgálóra vona tkoz ó összeférhe tetlenségi szabályok:
1. Nem lehet könyvvizsgáló a Társaság Alapítója. Nem választható könyvvizsgálóv á a Társaság vezető tisztségviselője és felüg yelő bizottsági tagja, valamint ezek köze li hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], élettá rsa, továbbá a Társaság munkavállalója (e jogviszonya, illetve minősége fennállta idejé n, valamint e minőségének megszűnésétől számított háro m évig). 2. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szeryezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára, vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell. 3. A könyvvizsgálatért felelős személy a Társa ság részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szerv ezet is csak akkor látha t el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizs gálónak a Gt. 42. §-ának (3) bekezdésben megjelölt szerződésben foglalt feladatait. 4.
Nem lehet a Társaság könyvvizsgálója az a szem ély, aki: a) az alapítói jogok gyakorlásával meghatalm azott személy, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irány uló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti jutta tásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatá sokat, d) az a)-c) pont ban meghatározott személyek hozzátartozója, e) aki a vona tkoz ó jogszabályok szerint nem szerepel a könyvvizsgálók nyilvántartásában. 14. A társaság nyilvánossága
14.1. A Társaság működésével kapcsolatban keletkezett azon iratok, amelyek jogszabály alapján nyilvánosak és k9zzéteendők, a Társaság honl apján kerülnek közzétételre. Ezen, valamint az egyéb nyilvános iratokba bárki betekinthet, a Társaság ügyvezetőjével vagy az általa kijelö lt személlyel történt előzetes egyeztetés alapj án, a Társaság székhelyén, munkaidőben, saját költségére másolatot készíthet. A keletkeze tt iratokba történt betekintés iránti kérel em benyújtható rövid úton , telefonon, írásban, telexen, telefaxon, e-mailen. Az ügyvezet ő a betekintést kérő kérelmét, a kérelem tudo mására jutásától számított 8. munkanapig köteles teljesíteni. Az ügyvezető akadályoztatása eseté n köteles helyettesről gondoskodni. A Társa ság köteles az iratbetekintésekről, és a kérelmekrő l nyilvántartást vezetni.
16
14.2. A Társaság - a norm atív támo gatást kivéve - az államháztartás alrendszereiből kapo tt pénz eszk öz felhasználásakor az igén ybe vehető szolgáltatásokat, azok felté teleit a társaság honl apjá n megjeleníti. 14.3. A Társaság ügyvezetője a mér leg adatait, az éves besz ámo lót és a közh aszn úság i jelentést az Alapító rendelkezésére bocsátja. A fenti dok ume ntum ok elfo gadá suk után a 14.1. pon tban meg hatá rozo tt feltételekkel, munkaidő ben bárk i által megismerhető ek, azok nyilvánosságára a Civil tv. 30. §-ában leírtak az irányadó k, amelyhez szükséges intézkedésekről az ügyvezető gond osko dik. 14.4. A Társaság az éves besz ámo ló jóváhagyásával egyidejűleg köteles közh aszn úság i mellékletet készíteni. A közhasznúsági melléklet elfo gadása az Alap ító kizárólagos hatá skör ébe tartozik. 14.5. A Társaság a közhasznúsági mell ékletét a tárgyévet követő évben, legk ésőbb május 31-éig letétbe helyezni és saját honlapján (14.1 . po:1t) közzéteszi, abba bárki bete kint het. 14.6. A Társaság közhasznúsági mellékle t megtekinthető a 14.1. pon tban meg hatá rozo tt feltételekkel. A közhasznúsági mellékletből saját költ ségére bárki más olat ot készíthet. 14.7. A közhasznúsági melléklet a Civi l tv. 29. § (6)-(7) beke zdés e alapján tarta lmazza: a) a végzett közh aszn ú tevékenység bem utat ását b) a közh aszn ú tevékenység fő célcsoportjai t és ered mén yeit c) a közh aszn ú jogállás megállapításához szükséges Civil tv. 32. § szerinti adatokat, mut atók at, d) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; e) a közh aszn ú cél szerinti juttatások kim utatását; f) a vezető tisztségviselőinek nyújtott jutta tások összegét és a jutta tásb an részesül ő vezető tisztségek felsorolását; g) min dazt amit más jogszabály előír .
14.8. A közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közh aszn úság egyes kérdéseiről szól ó 350 /201 1. (XII.30.) Kor m. rend elet szabályaira figyelemmel, a rend elet mellékletének megfelelően kell elkészíteni.
15. A társaság megszűnése 15.1. A Társ aság megszűnik, ha
• Alapító elhatározza a Társaság jogutód nélk üli
• • •
megszűné
sét, más társasággal egyesül, vagy több társa sággá válik szét, a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, a bíróság felszámolási eljárás keretébe n meg szün teti .
15.2. A Társaság jogu tód nélküli megs zűnése eset én a végelszámolá sra von atko zó rendelkezéseket kell alkalmazni. A Társaság a cégj egyzékből való törléssel szűn ik meg, amely törlést a cégbíróság a hivatalos lapban közzétesz i.
17
15.3. A Társaság vagyonának felo sztására csak a Társaság törlését követően a közhasznú korlátolt felelősségű társaságra von nonprofit atkozó külön szabályok szerint ker ülhet sor. 15.4. Non pro fit gazdasági társaság más társasági formába csak non pro fit jellegének megtartásával alakulhat át, non pro fit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve non pro fit gazdasági társaságokká válhat szét. 15.5. A Társaság jogutód nélküli megszunese esetén a tartozások kiegyenlítése után az Alapító részére csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legf eljebb az Alapító vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyon t a cégbíróság a Társaság közhasznú tevékenységével azonos vagy ahhoz hasonló közérdekű célr a fordítja.
16. Egy éb ren del kez ése k 16.1. Az Alapító Oki ratb an nem szabályozott kérdésekben elsősorb an a Ptk , a Gt., a Civ rendelkezéseit, a cégnyilvántartásró il tv. l, a bírósági cégeljárásról és a vég elszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, valamint a köztula jdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény előí rásait kell alkalmazni.
17. Veg yes és zár ó ren del kez ése k 17.1. Amennyiben a Társaság szab ad pénzeszközeit kívánja befektet ni (befektetési tevékenységet is végez), úgy köteles Befektetési Szabályzatot alkotni, amelyet az Alapító hagy jóvá és annak megfelelően kell eljárni, azzal, hogy a befektetésből szár mazó eredményt sem oszthatja társaság, köteles azt cél szerinti tevé fel a kenységre, közhasznú céljainak meg valósítására fordítani. 17 .2. A Társaság által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által meg ismerhetők.
Kelt Budapesten, 2013. augusztus 22. napján
Igazolom, hogy az alapító okirat jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapítóokira módosítások alapján hatályos tart talmának. A jelen egységes szerkeze tű okirat elkészítésére a nú jogállás megőrzése miatt ·szük közhaszséges ismételt nyilvántartásba véte li kérelem előterjesztése adott okot. Az alapító okiratban_ módosít ás 2013. augusztus 22-ét követően nem történt. Ellenjegyzem Budapesten, 2014. május 26. napján:
18
