TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 2 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3

TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM ................................................................................................................................................... 2 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................... 3 II. VEZETÉSI SZERKEZET ............................................................................................................................. 7 1. Az iskola élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. ........................................... 7 2. A vezetők helyettesítés rendje ...................................................................................................................... 10 3. A vezetők közötti feladatmegosztás ............................................................................................................ 10 III. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK ....................................................................................................................... 15 1. Az iskolai közösségek .................................................................................................................................. 15 2. A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje .......................................................... 15 3.1. A vezetők és a szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje ................................................. 16 4. A kollégiummal való kapcsolattartás rendje .................................................................................................. 17 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................................................ 18 6. A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása ................................................................................ 18 7. A külső kapcsolatok rendje, formája ............................................................................................................ 19 8. A működés rendje......................................................................................................................................... 20 9. Az intézmény nyitvatartása, a vezetők benntartózkodása az intézményben ................................................. 23 10. A gyógytestnevelésre vonatkozó szabályok ............................................................................................... 23 11. A létesítmények és a helyiségek használata, idegenek belépésének, benntartózkodá- sának rendje .......... 24 12. Az iskolai könyvtár működési rendje ......................................................................................................... 25 13. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok ............................ 26 14. A tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony keletkezése, megszűnése ............................................. 27 15. A tanuló mulasztásának igazolása .............................................................................................................. 27 16. A térítési díj, tandíj be-, illetve visszafizetése ........................................................................................... 29 17. A szociális támogatás ................................................................................................................................. 29 18. A tanórán kívüli foglalkozások................................................................................................................... 29 19. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás............................................................................................ 31 20. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermek balesetek megelőzése, illetve baleset esetén /intézményi védő, óvó előírások/, valamint az iskolai vagyon védelme érdekében................................... 31 20.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan .................................. 31 20.2. Az iskola dolgozóinak feladata a tanulóbalesetek esetén ............................................................................................ 32 20.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos jogszabály által előírt iskolai feladatok ................................................................. 33 20.4. Az iskolai vagyon védelme ......................................................................................................................................... 33

21. Teendők bombariadó esetén ....................................................................................................................... 33 22. A diákönkormányzat, diákképviselet és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás, a diákönkormányzat működéséhez szükséges támogatás ............................................................................................................ 34 23. A tanulók szervezett véleménynyilvánítása ................................................................................................ 34 24. A tanulók jutalmazásának elvei .................................................................................................................. 35 25. Fegyelmező intézkedések ........................................................................................................................... 35 26. Tankönyvrendelés, tankönyvtámogatás ...................................................................................................... 36 27. Felnőttoktatás formái .................................................................................................................................. 36 28. A reklámtevékenység szabályai .................................................................................................................. 36 IV. A KOLLÉGIUMRA VONATKOZÓ KÜLÖN ELŐÍRÁSOK .................................................................. 37 29. Iskolai foglalkozáson a tanulók által készített dolgok vagyoni jogának átruházása ................................ 47 30. A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetése, nyilvánossága ............................................................. 47 V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................................................... 47 VI. AZ INTÉZMÉNY A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATON KÍVÜL AZ ALÁBBI SZABÁLYZATOKKAL ÉS SZABÁLYOZÓKKAL RENDELKEZIK ......................................................... 48

PREAMBULUM A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott rendeletekben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók, pedagógusok és gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40.§-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el: 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 2. Az iskolában kollektív szerződés van, ezért a Szervezeti és Működési Szabályzatnak nem kell a kollektív szerződés hatáskörébe utalt kérdéseket szabályozni. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, betartása és betartatása feladata és kötelessége az iskola valamennyi alkalmazottjának, tanulójának, továbbá azoknak, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával és részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik az intézmény szolgáltatásait. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke , ezért az abban foglaltak megszegése esetén 

az iskola közalkalmazottjával szemben az igazgató munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést



az iskola tanulójával szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetetés kiszabására van lehetőség



szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak betartását, s ha ezt nem teszi, fel kell szólítani az iskola épületének elhagyására.

A szervezeti és működési szabályzat személyi hatálya kiterjed a. az iskola dolgozóira b. az iskola és a kollégium tanulóira c. az iskola és kollégium tanulóinak szüleire, gyámjaira d. az iskola, kollégium szolgáltatásait igénybevevőkre. A szervezeti és működési szabályzat területi hatálya kiterjed a. az iskola, kollégium, tanműhelyek épületeire, udvaraira b. Kenyérgyár úti tanműhelyek épületeire, udvarára

2

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapító Okirat szerint A költségvetési szerv 1. 2. 3. 4.

Neve: József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Székhelye: 3200 Gyöngyös, Kócsag u. 36-38. Telephelye: Tanműhely, 3200 Gyöngyös, Kenyérgyár u. 9. Intézményegységei: Összetett iskola Kollégium

5. OM azonosító: 031627 6. Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: Szakközépiskolai (7 évfolyam), szakiskolai és speciális szakiskolai (5 évfolyam) oktatás, valamint szakmai elméleti és gyakorlati képzés: 1000 fő Iskolarendszerű felnőttoktatás (4 évfolyam): 150 fő Kollégiumi ellátás: 160 fő 7. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 853200 Szakmai középfokú oktatás. 8. Alap-, kiegészítő-, kisegítő- és vállalkozási tevékenysége: 8.1. Alaptevékenysége: 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Az általános műveltséget megalapozó oktatás, valamint a 17/2004. (V.20.) OM rendelet szerinti közoktatási típusú sportiskolái képzés folyik. Az általános műveltséget megalapozó oktatás. A 9. évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. (Kt.) 29.§-a (2) bek. szerint intenzív idegen nyelvi, informatikai képzés folyik. 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam A testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók általános műveltséget megalapozó oktatása integrált formában 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Felnőttek középiskolai oktatása nappali, esti, levelező, illetve távoktatási munkarend szerint,

3

9-12/13. évfolyamon. A testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók általános műveltséget megalapozó oktatása integrált formában Az általános középfokú oktatás tevékenysége kiterjed az alapvizsgára, a közép és emeltszintű érettségi vizsgákra történő felkészítésre, a vizsgák előkészítésére, szervezésére. 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9.-10. évfolyam) Az általános műveltséget megalapozó oktatás; felzárkóztató oktatás 1 vagy 2 év. A KT. 27.§. (8) szerinti oktatás szakképzésbe lépés kompetenciájának teljesítésére. A testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók általános műveltséget megalapozó oktatása integrált formában 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók szegregált oktatása 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon (11-13. és/vagy 13.-15. évfolyam) A KT. 27.§. (4) szerinti előrehozott szakképzés (9-10- 11 .évf.) 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Az testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók oktatása integrált formában. 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás esti, levelező, illetve a távoktatási munkarend szerint, 13. - és szakmától függően további évfolyamon. 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon (11-13. és/vagy 13.-15. évfolyam) 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon A szakiskolai és szakképzési évfolyamokon az OKJ szerinti szakmákra, az ott meghatározott időkeretben, követelmények és feltételek alapján folyó képzés. Sajátos nevelési igényű tanulók szakközépiskola, szakiskolai oktatása integrált és külön csoportos formában a szakképzési évfolyamokon.

4

853135 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Felnőttek középiskolai (általános középfokú) oktatása nappali, esti, levelező, illetve távoktatási munkarend szerint a 9-12. évfolyamon. OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás esti, levelező, illetve a távoktatási munkarend szerint, szakmától függő évfolyamon. A szakmai középfokú oktatás tevékenysége kiterjed a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre, a képesítő vizsgák előkészítésére, megszervezésére. Alapvizsga, és szakmai képesítő vizsgák előkészítése, szervezése a felnőttképzésben résztvevők számára. Szakmai és egyéb, iskolarendszeren kívüli tanfolyami oktatás, vizsgáztatás. 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése. 855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése. A testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók integrált nevelése 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Gyógytestnevelésre szoruló gyermekek ellátása. 931100 Sportlétesítmény működtetése 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksporttevékenység és támogatása. 931903 Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás. 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Az iskolai könyvtári tevékenység biztosítása

5

8.2. Kisegítő tevékenysége 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás Üdültetés, és az intézmény által üzemeltetett üdülő bérbeadása 562917 Munkahelyi étkeztetés 559099 Egyéb máshová nem sorolható szálláshely-szolgáltatás Kollégium szabad kapacitásának kihasználása - szálláshely bérbeadása. 562920 Egyéb vendéglátás 682001 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Tantermek egyéb helyiségek, területek bérbeadása. 8.3. Vállalkozási tevékenység: Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 9. Működés köre: Heves megye 10. Alapító neve, székhelye: Gyöngyös Város alapította a 23439/1882. rendelettel, jogutódja Gyöngyös Város Önkormányzata (3200 Gyöngyös, Fő tér 13.) 11. Irányító (fenntartó) szerv neve, székhelye: Heves Megye Önkormányzata 3300 Eger, Kossuth Lajos utca 9. 12. Típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv. Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény. Intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az irányító szerv kijelöli az intézményt, a Petőfi Sándor Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Szakiskola (Gyöngyös Petőfi u. 67.) önállóan működő költségvetési szerv meghatározott szellemi és fizikai (technikai) támogató tevékenységei (ezen belül különösen: pénzügyi-gazdasági feladatai) ellátására.

6

A feladatellátást szolgáló vagyon: Az intézmény saját ingatlannal nem rendelkezik. A feladatok ellátására az intézmény rendelkezésére - használatára - áll Gyöngyös város tulajdonát képező, az intézmény részére ingyenes használatba adott, az alapító okirat 2. pontjában a 4051/12 helyrajzi számon lévő 38364 m2 osztatlan területű ingatlan a rajta lévő épületegyüttessel és 3. pontjában felsorolt, 3981/4 helyrajzi számon lévő 4621 m2 területű ingatlan a rajta lévő épületegyüttessel, valamint az intézményben leltár szerint nyilvántartott eszközállomány. Az intézmény által használt ingatlanhoz kötődő vagyonra, és a vagyon feletti rendelkezési jogra vonatkozóan Gyöngyös Város Önkormányzatának vagyongazdálkodásáról szóló rendelete az irányadó, minden egyébre vonatkozóan pedig a fenntartó rendelete és rendelkezései az irányadóak. 13. Vezetőjének megbízási rendje: Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázat alapján a Heves Megyei Közgyűlés bízza meg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a végrehajtására kiadott 138/1992. (X.8.) sz. Korm. rendelet alapján, határozott időre, 5 éves időtartamra. Az igazgató felett a munkáltatói jogkört felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása tekintetében a Közgyűlés, az egyéb munkáltatói jogokat pedig a Megyei Közgyűlés elnöke gyakorolja. 14. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény.

II. VEZETÉSI SZERKEZET 1. Az iskola élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az igazgató vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes ( általános és közismereti igazgatóhelyettes, műszaki igazgatóhelyettes), gyakorlati oktatásvezető, gyakorlati oktatásvezető-helyettesek, kollégiumvezető és gazdasági vezető közreműködésével látja el. A kollégiumvezető megbízásakor, felmentésekor és fegyelmi felelőségre vonásakor ezen jogköröket az igazgatótanács gyakorolja. Az egyéb munkáltatói jogokat a kollégiumvezetővel kapcsolatosan az igazgató gyakorolja. Az iskolavezetőség állandó tagjai:  - az igazgató  - az igazgatóhelyettesek  - a gazdasági vezető  - a gyakorlati oktatásvezető  - a gyakorlati oktatásvezető-helyettesek ( tanműhelyvezetők )  - a kollégiumvezető

7

Az iskolavezetőség az igazgató döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. Az iskolavezetőség az igazgató által megállapított, az iskola munkatervében rögzített munkaprogram alapján, az igazgató által meghatározott időpontokban tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésekre tanácskozási joggal meghívható a közalkalmazotti tanács elnöke, a diákönkormányzat vezetője, a szülői közösség elnöke, az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői, valamint azok, akiknek jelenlétét az adott napirend indokolja. Az iskolavezetőség szükség szerint kibővített vezetőségi értekezletet tarthat, amelyen az állandó tagokon kívül részt vesznek a munkaközösség-vezetők is, valamint az érdekképviseletek által képviseleti joggal rendelkező személyek Az intézmény képviseletére jogosultak Az intézmény igazgatója, valamint az általa tartósan, vagy esetenként megbízott intézményi dolgozó.

8

Vezetési szerkezet IGAZGATÓ

Iskolatitkár

Igazgatótanács

Számítástechnikus

Kollégiumvezető

Nevelői mk. vez.

Kollégiumi gond.

Nevelőtanárok

Koll. tech. dolgozók

Általános- és közismereti igazgatóhelyettes

Tanügyi nyilvántartó

Közismereti mk.vez. vez.vez. Közismereti tanárok

Osztályf. mk. vez.

DÖK segítő tanár

Könyvtáros

Osztályfőnökök

Műszaki igazgatóhelyettes

Szakmai mk. vez.

Munkavédelmi megbízott

Tűzvédelmi felelős

Szakmai tanárok

Gyakorlati oktatásvezető Szakoktatók

Szakmai mk. vez. Gyakorlati oktatásvezető helyettesek Szakmai tanárok Gazdasági vezető

Gazdasági iroda

Raktáros

Anyagbeszerző

Portások

Karbantartók

Pénztáros

Takarítók

Gondnok - energetikus

Udvarosok 9

Összeférhetetlenség Az intézményvezető  intézményen belüli, kinevezésen, vezetői megbízáson kívüli összeférhető, személyes közreműködést igénylő munkavégzését,  intézményen kívüli, összeférhető, munkavégzésre irányuló további jogviszonyát,  közeli hozzátartozó(lásd: Polgári Törvénykönyv 685. § (1) bekezdés b) pontja) és az intézmény közötti összeférhető közalkalmazotti jogviszonynak, illaetőleg munkavégzésre irányuló további jogviszonynak létesítését a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 103. § (1) bekezdés b) pontja alapján Heves Megyei Közgyűlés Elnöke, akadályoztatása esetén Alelnöke engedélyezheti. A vezető beosztású és egyéb közalkalmazottak esetén a Kjt 41-44. §-a és a 77/1993.(V.12.) Korm. rendelet előírásai irányadóak. 2. A vezetők helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagoshatáskörbe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti, aki az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagosan fenntartott hatásköröket, valamint végzi az igazgató gazdálkodási jogkörébe tartozó ügyek intézését. Az általános igazgatóhelyettes jogosult átutalási napon átutalást utalványozni, amennyiben az igazgató az adott napon nem tartózkodik az intézményben. Tartós távollétnek minősül a legalább egyhetes folyamatos távollét, gazdálkodási szempontból a két napot meghaladó távollét. Az igazgató tartós távolléte esetén írásban egyes kizárólagos hatáskörök gyakorlását megtilthatja. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a műszaki igazgatóhelyettes feladata. Mindhárom vezető távolléte esetén az igazgatót a gyakorlati oktatásvezető helyettesíti. Valamennyiük távolléte esetén a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettes (elsősorban a ruhaipari tanműhelyvezető, az ő távolléte esetén a II. sz. tanműhely vezetője) a helyettesítő. Valamennyi vezető távollétekor az igazgató, vagy a helyettesítője által megbízott iskolai dolgozó a helyettesítő. 3. A vezetők közötti feladatmegosztás Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik  a nevelőtestület vezetése  az intézmény képviselete  a közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jog  a kötelezettségvállalási, utalványozási jogkör gyakorlása  a kiadmányozás, az átadott aláírási jogkörök kivételével  a gazdálkodó szervezetekkel való együttműködési megállapodás megkötése  döntés azokban az ügyekben melyet jogszabály a hatáskörébe utal  együttműködés az iskolaszékkel, a közalkalmazotti tanáccsal, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel 10

Az általános- és közismereti igazgatóhelyettes Vezető beosztású dolgozó. Az igazgató első számú helyettese. Tevékenységét az igazgató közvetlen irányítása mellett végzi. Feladatai  a ll/2. pontban meghatározottak szerint helyettesít az igazgatót  irányítja és ellenőrzi a közismereti oktatást, a közismereti tanárok tanórán kívüli tevékenységét  betartatja a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat  felügyeli az iskolai sportkör munkáját  irányítja és ellenőrzi az osztályfőnöki munkát  irányítja és ellenőrzi a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységet  gondoskodik a tanári és tanulói ügyelet megszervezéséről  gondoskodik a tanulói jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos ügyek döntésre előkészítéséről  javaslatot tesz a tanulók osztályba-sorolására  koordinálja az iskola pályaválasztási tevékenységét  gondoskodik a tanügyi adminisztráció feltételrendszeréről, a tanügyi okiratok irattárazásáról  ellenőrzi az osztályfőnökök és a közismereti tanárok adminisztrációs munkáját  megszervezi és lebonyolítja a közismereti tantárgyi tanulmányi versenyeket és  gondoskodik a továbbjutók versenyzésévei kapcsolatos teendők ellátásáról  a diákmozgalmat segítő tanár közreműködésével irányítja és segíti a diákönkormányzat tevékenységét  a diákközgyűlés és a diáknap főfelelőse  irányítja az iskolai ünnepségek előkészítését, lebonyolítását  irányítja a végzős tanulók továbbtanulásával kapcsolatos feladatok végzését megszervezi a végzős tanulók alapműveltségi és érettségi vizsgáit  a műszaki igazgatóhelyettessel és a gyakorlati oktatás vezetővel együttműködve megszervezi a tanulók érettségi vizsgáit  döntésre előkészíti területének tantárgyfelosztását, koordinálja az iskola órarendjének elkészítését  a tanév végén, illetve igazgató utasítására munkaterületét érintő elemző jelentést készít  koordinálja a közismereti tankönyvek megrendelését  elkészíti területének taneszközfejlesztési terveit  kapcsolatot tart a szülői munkaközösséggel segíti munkáját  irányítja és ellenőrzi a könyvtár munkáját  felelős az iskolaorvos és a védőnő munkájának segítéséért  elszámolja az irányítása alá tartozó dolgozók havi túlóráját és helyettesítéseit  kiadja a közismereti tanárok, a tanügyi előadó szabadságát, pótszabadságát és tanulmányi szabadságát  igazolja az irányítása alá tartozó dolgozók hivatalos távollétét  szervezi, és irányítja a közismereti tanárok képzését és továbbképzését  javaslatot tesz a közvetlen irányítása alá tartozó területek dolgozóinak anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelőségre vonásukra.

11

A műszaki igazgatóhelyettes Vezető beosztású dolgozó. Tevékenységét az igazgató közvetlen irányítása mellett végzi. Feladatai  irányítja és ellenőrzi szakmai elméleti oktatást. és szakmai tanárok tanórán kívüli tevékenységét  betartatja a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat  irányítja és ellenőrzi a beszámoltató rendszerű oktatást  ellenőrzi a műszaki tanárok adminisztrációs munkáját., beleértve az osztályfőnöki munkából adódó adminisztrációs feladatokat is  egyeztet a gyakorlati oktatás tartalmi és szervezési kérdéseiben gyakorlati oktatásvezetővel  együttműködve a gyakorlati oktatás vezetőivel megszervezi és lebonyolítja a OSZTV, SZKT, SZTK versenyeket és gondoskodik a továbbjutók versenyzésévei kapcsolatos teendőkről  szervezi és irányítja a műszaki tanárok képzését, továbbképzését  a gyakorlati oktatásvezetővel egyeztetve szervezi a szakmai vizsgákat, gondoskodik a szakmai elméleti tételek összeállítására  bekapcsolódik az iskola pályaválasztási tevékenységének szervezésébe, végzésébe  szervezi, irányítja és vezeti a tanulói fegyelmi tárgyalásokat  ellenőrzi a hozzá tartozó pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, ügyeleti tevékenységét  döntésre előkészíti a műszaki tanárok tantárgyfelosztását, közreműködik az órarend elkészítésében  koordinálja a szakmai tankönyvek megrendelését  elkészíti területének taneszközfejlesztési terveit  figyelemmel kíséri a szakképzésse1 és szakképesítéssel kapcsolatos jogszabályokat és azok változásait  irányítja és ellenőrzi a munkavédelmi és a tűzvédelmi felelősök munkáját  tanév végén, illetőleg az igazgató utasítására területéről elemző jelentést készít  elszámolja a irányítása alá tartozó dogozók havi túlóráját, helyettesítéseit  kiadja a műszaki tanárok szabadságát, pótszabadságát, tanulmányi szabadságát és igazolja hivatalos távollétüket  javaslatot tesz a műszaki tanárok anyagi elismerésére, kitüntetésére illetőleg fegyelmi felelőségre vonásukra  Gyakorlati oktatásvezető Vezető beosztású dolgozó. Szervezi és felügyeli a gazdálkodó szervezeteknél valamint az iskola tanműhelyeiben folyó gyakorlati oktatást a munkaköri leírásában meghatározott szakmák esetén. Irányítja a gyakorlati oktatásvezető-helyettesek tevékenységét. Gyakorlati oktatásvezető- helyettes A két gyakorlati oktatásvezető-helyettes szervezi és felügyeli a gazdálkodó szervezeteknél valamint az iskola tanműhelyeiben folyó gyakorlati oktatást a munkaköri leírásukban meghatározott szakmák esetén.

12

Gyakorlati oktatásvezető, tanműhelyvezető feladatai Az alábbi feladatokat mindegyikük a saját területén végzi:  szervezi, irányítja és ellenőrzi a gyakorlati tárgyak oktatását  kapcsolatot tart a tanulók gyakorlati oktatásában közreműködő munkáltatókkal  szervezi, irányítja és ellenőrzi a tanműhelyek gyakorlati oktatató-nevelő munkáját gondoskodik a tanműhely szabad kapacitásának kihasználásáról, és a keletkező termékek értékesítéséről  az igazgató részére aláírásra előkészíti azokat a megállapodásokat, melyek tanműhelyektől megrendelt szolgáltatásokra, a tanműhelyben gyártott termék értékesítésére és bérmunka végzésre vonatkoznak, és a munkaköri leírás alapján saját hatáskörben nem intézhető el  a gazdasági vezetőnek ellenjegyzésre benyújtja az általa megkötött szerződéseket  gondoskodik a tanműhelyek éves karbantartási, anyag- és szerszámgazdálkodási tervének elkészítéséről, és ellenőrzi ezek megvalósulását  felelős a gyakorlati oktatásokon a munka- és balesetvédelem szabályainak betartásáért, a rendszeres munkavédelmi oktatások megtartásáért, a tűzvédelmi szabályok betartásáért  megszervezi és lebonyolí1ja a gyakorlati vizsgákat, egyeztet az elméleti vizsgákat szervező igazgató helyettesekkel  megszervezi az iskolai szintű szakmai gyakorlati versenyeket, gondoskodik a tovább jutók felkészítéséről, további versenyzésük feltételeinek biztosításáról  ellenőrzi a szakoktatók adminisztrációs munkáját, gondoskodik a gyakorlati oktatás adminisztrációjának irattárazásáról  tanév végén, illetőleg az igazgató utasítására területéről elemző jelentést készít  kiadja a szakoktatók és a tanműhelyi dolgozók szabadságát, pótszabadságát, tanulmányi szabadságát és igazolja hivatalos távolléteiket  elszámolja a szakoktatók túlóráját, helyettesítéseit és felügyeli tanórán kívüli tevékenységeiket  szervezi és irányí1ja a szakoktatók képzését és továbbképzését  javaslatot tesz a szakoktatók és a tanműhely nem pedagógus dolgozóinak anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetőleg fegyelmi felelőségre vonásukra A kollégiumvezető Vezető beosztású közalkalmazott. Vezeti a kollégium nevelőtestületét, irányítja a kollégiumban folyó pedagógiai munkát, felel a kollégium rendjéért és működéséért. Feladatai  irányítja a kollégiumban folyó pedagógiai munkát, felel a kollégium rendjéért és működéséért  betartatja a munkavédelmi, balesetvédelmi- és tűzvédelmi szabályokat  gondoskodik a kollégium étkezési és a lakhatási feltételek biztosításáról  döntésre előkészíti a nevelő tanárok és a kollégium többi dolgozójának munkaidő beosztását

13



gondoskodik a kollégiumban folyó munka adminisztrációs feltételeiről, azt ellenőrzi és felelős a dokumentumok irattárba kerüléséért  kiadja a kollégiumhoz tartozó dolgozók szabadságát, pótszabadságát, tanulmányi szabadságát, igazolja hivatalos távollétüket  szerződést köt a kollégium szabad férőhelyeinek bérbeadására, melyről folyamatosan tájékoztatja az igazgatót  felelős a kollégiumi térítési díjak, szállásbevételek beszedéséért, és az iskola pénztárába történő befizetéséért  egyetértési jogot gyakorol a kollégiumban dolgozó pedagógusok, a nevelő és oktató munkát segítő és más alkalmazottak kinevezésével, felmentésével kapcsolatos döntéseknél.  önálló döntési joga van a kollégiumi tagsági viszony keletkezésévei és megszűnésével kapcsolatos intézkedéseknél, melyeket az igazgató egyetértésével gyakorol  a kollégiumi tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekben hozott döntésekről tájékoztatja az igazgatót  tanév végén, illetőleg az igazgató utasítására területéről elemző jelentést készít  elszámolja a kollégium dolgozóinak túlóráját és helyettesítéseit  szervezi és irányítja a kollégiumi dolgozók képzését, továbbképzését  javaslatot tesz a területén dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésre. illetőleg fegyelmi felelősségre vonásukra A gazdasági vezető Vezető beosztású dolgozóként a gazdasági munkakörbe sorolt dolgozókat közvetlenül, a műszaki és a kisegítő munkakörbe sorolt dolgozókat a gondnokon keresztül irányítja. Feladatai  munkáját az igazgatóval együttműködve, annak közvetlen irányításával végzi  gondoskodik arról, hogy a jóváhagyott költségvetés keretien belül az iskola működésének  pénzügyi feltételei biztosítottak legyenek, a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre álljon, az iskola számláinak és egyéb tartozásainak kiegyenlítése határidőn belül megtörténjen, illetve az iskola követelései időben beérkezzenek  gondoskodik a gazdálkodás feladat és fogalomkörébe tartozó belső, és előírás szerinti  külső adatszolgáltatások, adó és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről  elkészíti a költségvetés tervezetét, a költségvetési beszámoló jelentéseket . gondoskodik a gazdálkodást érintő helyi szabályzatok elkészítéséről, a bérek és egyéb járandóságok időbeli folyósításáról, a bérgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartásáró1  ellenjegyzi a kifizetéseket, ellenőrzi a befizetéseket  megszervezi és irányi1ja a bérelszámolási, a társadalombiztosítási, pénzügyi és számviteli feladatok ellátását  felügyeli a bizonylatolást, az ügyvitelt, a bérgazdálkodást, a pénztári kifizetéseket, és az iskola tulajdonát képező valamennyi vagyontárgy kezelését, leltározását, selejtezését valamint értékesítését, megsemmisítését  gondoskodik a gazdálkodási adminisztráció feltételrendszeréről és felelős a gazdálkodás során keletkezett iratok az irattárba kerülésért

14

       

elemzi az iskola gazdálkodásának költségszerkezetét javaslatokat dolgoz ki a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, a működés, a fenntartás és a fejlesztés feltételrendszerének javítására irányítja és ellenőrzi a gazdasági iroda dolgozóinak, a gondnok-energetikusnak, az anyagbeszerzőnek és a raktárosnak a munkáját gondnok-energetikus közreműködésével irányítja, ellenőrzi a fűtők, a karbantartók, a takarítók és a portások munkáját betartatja a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat kiadja a gazdasági iroda dolgozóinak, a gondnok-energetikusnak, raktárosnak, anyagbeszerzőnek a szabadságát, pótszabadságát, tanulmányi szabadságát szervezi és irányítja a területéhez tartozó dolgozók képzését és továbbképzését javaslatot tesz a területén dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetőleg fegyelmi felelősségre vonásukra.

III. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

1. Az iskolai közösségek  iskola vezetősége  igazgatótanács  nevelőtestület  kollégiumi nevelőtestület  adott osztályt oktató pedagógusok közössége  szakmai munkaközösségek  szülői munkaközösség  osztályközösségek  diákönkormányzatok  diáksportkör  az érdekképviseletek iskola, kollégiumi szervezetei Az igazgatótanács tagjai az általános igazgatóhelyettes, gazdaságvezető, kollégiumi nevelői munkaközösség vezetője és a kollégiumi gondnok. Kinevezi, felmenti a kollégiumvezetőt. Szükség esetén gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Javasolhatja kitüntetésre felterjesztését, melyet az igazgató nem tagadhat meg. Szükség szerint ülésezik. Vezetője az általános igazgatóhelyettes.

2. A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje Az iskolai szülői munkaközösséget az osztályok szülői munkaközösségeinek és a kollégium szülői munkaközösségének képviselői alkotják. A szülői munkaközösség megválasztja tisztségviselőit és dönt saját működéséről. A szülői munkaközösséggel rendszeres kapcsolatot az általános igazgatóhelyettes tart. Munkájukat az iskola részéről az osztályfőnöki munkaközösség vezetője is segíti. Az iskola igazgatója térítésmentesen biztosítja a szülői 15

munkaközösség működéséhez szükséges technikai feltételeket, a tanácskozásaikhoz szükséges helyiségeket. Amennyiben az iskolai diákönkormányzattal együtt írásban kezdeményezik a fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztetési eljárást a szülő munkaközösség elnöke vagy megbízottja közreműködik az egyeztetés lefolytatásában. A szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezletre, amennyiben olyan napirendet tárgyal, amelyben a szülői munkaközösségnek véleményezési joga van. Az intézmény a szülői munkaközösség részére az alábbi kérdésekben biztosit véleményezési jogosultságot:  a szülőket érintő anyagi természetű ügyek  a házirend meghatározása  minden olyan kérdésben, melyben a jogszabályok az iskolaszéknek egyetértés jogot biztosítanak A szülőkkel való kapcsolattartás egyéb formái:  osztályszintű szülői értekezletek  fogadóórák  iskolai rendezvények  ellenőrzőkönyv  indokolt esetben levél, telefon, távirat  amennyiben szükséges családlátogatás Az osztályszintű szülői értekezletek minimális számát, a fogadóórák várható időpontját az éves munkaterv tartalmazza. 3. A szakmai munkaközösségek célja, szervezete A pedagógusok szakmai-munkaközösségeket hoznak létre, mely munkaközösségek segítik az iskola vezetőségét a szakmai, módszertani munka tervezésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. Új munkaközösséget akkor lehet alakítani, ha az abban résztvevők száma eléri a 3 főt, és az igazgató engedélyezi. Ha egy munkaközösség létszáma 3 fő alá csökken, akkor azt meg kell szüntetni, vagy egy másik munkaközösséggel össze kell vonni. A munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető irányítja, akit éveként az intézményvezető bíz meg a munkaközösség javaslata alapján.

3.1. A vezetők és a szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje A területileg illetékes vezetők a szakmai munkaközösségekkel folyamatos kapcsolatot tartanak. Részt vesznek a munkaközösség programjain és figyelemmel kísérik működésüket. A munkaközösség-vezető készíti el az éves munkatervre vonatkozó javaslatát, melyet a munkaközösség a tanév első hetének végéig fogad el. Az elfogadott munkaterv egy példányát az illetékes vezető rendelkezésére kell bocsátani. A munkaközösség-vezető félévkor, és a

16

tanév végén összefoglaló jelentést készít, melyet a munkaközösség jóváhagyása után továbbít az illetékes vezetőnek. 3.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A munkaközösség a munkáját a tanév elején tervezi meg és az elvégzendő feladatokat munkaközösségi munkatervben rögzíti. A munkaközösségi munkatervben rögzített feladatoknak összhangban kell állniuk az iskola pedagógiai programjával és az éves munkatervével. Az összehangolást a tanévnyitó értekezleten kell elvégezni. A munkaközösség a magas színvonalú oktató-nevelő munka végzése érdekében:              

fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, elvégzi a tananyagok összehangolását a szakmai és közismereti munkaközösségek között szükség esetén együgttes munkaközösségi értekezelet tartanak az osztályfőnöki munkaközösség összehangolja a nevelési feladatokat javaslatot tesz a pedagógusok továbbképzésére, javaslatot tesz a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, támogatja a kezdő pedagógusok munkáját. megállapítja a munkaközösségben alkalmazandó követelményeket, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, elkészíti a helyi tanterveket, tanmeneteket, összeállítja azon vizsgák feladatait és tételeit, melyekhez nincs központi anyag, pályázatokat és tanulmányi versenyeket szervez, valósít meg, végzi a nevelőtestület által ráruházott feladatokat, meghatározza a kompetenciájába tartozó tantárgyak tankönyveit és szükséges felszereléseit.

Az osztályfőnöki munkaközösség kiemelt feladata az iskolai agresszió megelőzése és kezelése érdekében kifejtett tervszerű tevékenység, melynek keretében a munkaközösség tanévre vonatkozó munkatervének elkészítésekor tervezik az e témával kapcsolatos üléseiket, támaszkodva a témában továbbképzésen résztvevő pedagógus felkészültségére. 4. A kollégiummal való kapcsolattartás rendje A kollégium vezetőjével, nevelőtanáraival és dolgozóival a kapcsolat mindennapos, hiszen a két épület átjárható és bármely probléma megoldásában a két intézményegység dolgozói egymásra számíthatnak. A kollégiumvezetőt az igazgatótanács bízza meg illetve gyakorolja a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja.  Az igazgató napi kapcsolatot tart a kollégiumvezetővel, aki tagja az iskola vezetőségének is.  Az osztályfőnökök, szakoktatók és a kollégiumi nevelőtanárok rendszeresen tájékoztatják egymást a közös tanulóikkal kapcsolatos teendőkről. Szükség esetén közösen lépnek fel a tanuló érdekében.  A kollégiumi nevelőtestület tagjai részt vesznek a tanévnyitó, tanévzáró és a félévi tanulmányi munkát elemző nevelőtestületi értekezleten, valamint azokon az

17

értekezleteken melyeken olyan témák szerepelnek melyek közös döntést igényelnek. A gazdaságvezető folyamatosa figyelemmel kíséri a kollégiumi gondnok tevékenységét. Ez a figyelem egyrészt segítés, másrészt ellenőrzés. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az iskolában és a kollégiumban folyó oktató-nevelő tevékenység ellenőrzését az iskola igazgatója felügyeli. Az ellenőrzésre jogosultak tanévenként ellenőrzési tervet készítenek. Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat a nevelőtestület tudomására kell hozni. Az ellenőrzésre jogosultak az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzéseket is tarthatnak. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak  az igazgató  az igazgatóhelyettesek  a kollégiumvezető  gyakorlati oktatásvezető  gyakorlati oktatásvezető-helyettes  szakmai munkaközösségek vezetői Az ellenőrzés módszerei  tanórák, gyakorlati foglalkozások, kollégiumi foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása  a tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata  adminisztrációs munka ellenőrzése  az adminisztratív munkák vizsgálata  összetett vizsgálat egy-egy tantárgycsoport területére vonatkozólag  beszámoltatás szóban vagy írásban Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének célja  tájékozódás, segítségnyújtás  feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése  eredményesség vizsgálata  a problémák feltárása Az ellenőrzés tapasztalatait a tanárokkal, szakoktatókkal, kollégiumi nevelőkkel egyénileg, illetőleg szükség szerint az illetékes szakmai munkaközösséggel is meg kell beszélni. 6. A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása Az iskola nevelőtestülete jogszabályban biztosított hatásköréből a következők gyakorlását átruházza a szakmai munkaközösségekre:  a tantárgyfelosztás elkészítésével és módosításával valamint

18



az egyes pedagógusok külön megbízásnak elosztásával összefüggő véleményezési jogkörét  a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközökből az adott területekre jutó keret megtervezésével, továbbá  a felvételi követelmények meghatározásával kapcsolatos véleményezési jogot az adott osztályban oktató pedagógusok közösségére  az adott osztályban tanuló tanulók osztályozó vizsgára bocsátása  az adott osztályban tanuló tanulók fegyelmi ügyeiben döntés  az adott osztályban tanuló gyakorlati foglalkozásának pótlásának engedélyezése A feladattal megbízottak beszámolása  A szakmai munkaközösségek félévenként írásbeli beszámolót készítenek az átruházott hatáskörben végzett tevékenységükről.  A tanulmányi ügyekben hozott döntés tantestületi értekezleten van, így tájékoztatás nem szükséges.  A fegyelmi ügyekben hozott döntésről tájákoztatás a „Heti Hirdetésen” keresztül történik. A fegyelmi tárgyalást a műszaki igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a közismereti igazgatóhelyettes vezeti. A fegyelmi határozatról a nevelőtestület a " Heti Hirdetés "-ből értesül. A fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni a diákönkormányzat képviselőjét. 7. A külső kapcsolatok rendje, formája Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató, valamint az általa megbízott iskolai dolgozó képviseli. Az iskola vezetői a vezetési feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. A tanulók egészségügyi állapotának megóvásáért az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaegészségügyi szolgálattal, és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját az SZMSZ 18. pontja szabályozza. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse a tanulók lakóhelyei szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal. A munkakapcsolat felügyeletéért az általános igazgatóhelyettes a felelős. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart:  a fenntartóval  Gyöngyös város Önkormányzatával  a szülői munkaközösséggel  a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel  az illetékes gazdasági kamarákkal  a szakképzésben érdekelt minisztériumokkal  a pedagógiai intézetekkel  az intézményt támogató jogi személyekkel  Gyöngyös város és környéke általános iskoláival

19

     

Gyöngyös város többi nevelő és oktató intézményével a fenntartó által működtetett intézményekkel közművelődési, kulturális intézményekkel sportegyesületekkel, egyéb sporttal foglalkozó szervezetekkel gyermekjóléti szolgálatokkal Humán Alapellátások Intézetével az egészségügyi alapellátást biztosító szervezettel

8. A működés rendje Az iskolában az oktató-nevelő munka pedagógiai program szerint folyik. Az elméleti és gyakorlati oktatás érvényben levő óratervek és tantervek alapján történik. A kollégiumban a nevelés a kollégium pedagógiai programja alapján folyik. Az elméleti oktatás feladata Az iskola épületében folyó elméleti oktatás célja, hogy a tanulók az általános iskolában megszerzett ismereteiket bővítsék, azt elmélyítsék és korszerű általános műveltségre tegyenek szert. Az elméleti oktatás másik célja, hogy elméletileg megalapozza a választott szakma gyakorlati elsajátítását. A gyakorlati oktatás feladata A választott szakma gyakorlásához szükséges készségek és képességek elsajátítása és begyakorlása. A modern eszközök és szerszámok megismerése és biztonságos használása. Az iskolai tanműhelyek feladata  tanulók alapképzése és teljes szakképzése  az egyéni munkahelyen levő tanulók köztes vizsgáinak, szintvizsgáinak, illetve indokolt esetben a tanulók részére szervezett kiegészítő gyakorlatok lebonyolítása  a gyakorlati szakmunkásvizsgák előkészítése, lebonyolítása  szakkörök szervezése  SZKT , OSZTV versenyek rendezése  szakmunkásvizsgára felkészítő, átképző és egyéb tanfolyamok tartása  továbbképzések, mestervizsgák előkészítése, lebonyolítása  korlátozott mértékű termelőtevékenység folytatása Tanműhelyeink az iskola épületében, valamint a Kenyérgyár úti telephelyünkön találhatók. Az iskolában 3 ruhaipari műhely, szabászat, ruhaipari anyagvizsgáló laboratórium, fodrász tanműhely, villamos mérőterem, hegesztő műhely és 2 fémipari alapképzésre szolgáló műhely található. A Kenyérgyár úti telephelyen kőműves, szobafestő, asztalos műhelyt üzemeltetünk. A gyakorlati foglalkozásokon törekedni kell a produktív munkák végzésére. Produktív munkát külső vagy belső megrendelésre a tanműhely csak akkor vállalhat, ha az kapcsolódik a tantervi követelményekhez, és azt megfelelő minőségben, kivitelben a megállapított határidőre képes elkészíteni. Belső megrendelést az igazgató adhat. Külső megrendelőnek csak érvényes megállapodás, vagy írásbeli igazgatói engedéllyel lehet munkát végezni. Az iskola dolgozóinak az igazgató engedélyezi a tanműhely szolgáltatásainak igénybevételét, amennyiben a dolgozó élni akar a kollektív szerződésben biztosított kedvezménnyel, vagy ha

20

a szolgáltatás munkadíja meghaladja az 500 Ft-ot. Egyéb esetben a képzésért felelős gyakorlati oktatásvezető, illetve tanműhelyvezető jogosult a megállapodást megkötni. A gyakorlatokon a tanulók a szakoktató vezetésével csoportban hajtják végre a kitűzött feladatokat. A szakoktató nem hagyhatja felügyelet nélkül a gyakorlati oktatásban részesülő tanulókat. A kollégium feladata Részletesen a kollégiumra vonatkozó külön előírások tartalmazzák. Az iskola alkalmazottjainak munkarendje Az iskola közalkalmazottainak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény kollektív szerződése tartalmazza, összhangban az 1992. évi XXII.törvénynyel (Munka Törvénykönyve) valamint az 1992. XXXIII. törvénnyel (A közalkalmazottak jogállásáról). A pedagógus munkakörébe tartozó feladatok leírása A pedagógus munkakörébe tartozó feladatok leírását a túlórák és a megbízások pénzügyi vonzata miatt a kollektív szerződés, valamint a hatályos jogszabályok és a munkaköri leírások tartalmazzák. A hatályos jogszabályok szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkájával, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a területileg illetékes vezetők állapítják meg az iskola órarendjének és a gyakorlati oktatás beosztásának függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény szakszerű feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni, tekintettel a túlóra korlátozására és a gazdaságosságra. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása esetén munkahelyén, illetve egyéb programok esetén annak helyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, és annak okát lehetőleg az előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon a tanítási óra illetve gyakorlati foglalkozás kezdete előtt 30 perccel a területileg illetékes vezetőjének vagy az ügyeletes vezetőnek köteles jelezni, hogy a helyettesítésről gondoskodni lehessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit a területileg illetékes vezetőjének eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. A területileg illetékes vezető javaslatára az igazgató adhat engedélyt a tanóra, a foglalkozás elcserélésére, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra, foglalkozás megtartására, melyet a titkárságon levő füzetben kell kérni, illetve engedélyezni.

21

A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - oktató-nevelő munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az intézményvezető adja a munka-közösségvezető és a területileg illetékes vezető javaslata alapján. A kollégiumi nevelők feladatait a kollégiumra vonatkozó külön előírások tartalmazzák. Az iskola és kollégium tanulóinak munkarendje A iskola, illetve a kollégium házirendje tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, a tanulókra vonatkozó általános szabályokat, valamint az elméleti oktatásra vonatkozó részletes szabályokat. A házirendek betartása az iskola és kollégium minden tanulójának és dolgozójának kötelessége. A gazdálkodó szervezeteknél folyó oktatás rendjét az érvényben levő jogszabályok, a tantervek, valamint az iskola és az adott gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás tartalmazza. A tanév rendje A tanév rendjéről a művelődési és közoktatási miniszter tanévenként rendelkezik. E rendelkezés alapján a tanév helyi rendjét a nevelőtestület tanévenként a munkatervében határozza meg Szorgalmi időben - az első és utolsó tanítási nap között - tanítási óra, illetve tanítási nap a tanításnélküli munkanapok kivételével csak rendkívül indokolt esetben (pl. elemi kár, bombariadó ) maradhat el. Ebben az esetben a keletkező lemaradást pótolni kell. A tanítási nap rendje A tanítás helye az iskola épülete, sportudvara, II. sz. tanműhelye, valamint a szakmai gyakorlati oktatást szolgáló munkahely, üzem vagy egyéb gazdálkodó szervezet telephelye. A tanítás helyének minősül az iskola által vállalt munkavégzés helyszíne is. Az elméleti oktatás 7 óra 15 perckor kezdődik . Egy tanítási óra időtartama 45 perc, kivéve az első és a hetedik órát, amelyek 40 percesek. Az első és hatodik szünet 5 perces, a második 15 perces, a többi szünet 10 perces. A gyakorlati oktatás 6 óra és 22 óra között kerül megtartásra a tanév elején elkészített beosztás szerint. A gyakorlati oktatás 60 perces órakeretben történik. A gyakorlati oktatás napi időkeretébe beletartozik a 25 perc szünet és 30 perc ebédszünet, amennyiben a gyakorlati oktatás időtartama a 6 órát meghaladja. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat, illetve rövidített óraközi szüneteket rendelhet el, valamint rövidítheti a gyakorlati oktatás időtartamát. A tanítási órák, foglalkozások látogatására engedély nélkül az órát tartó pedagógus egyetértésével csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben látogatásra csak az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és az ügyeletes vezető tehet.

22

9. Az intézmény nyitvatartása, a vezetők benntartózkodása az intézményben Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig reggel 6.45-től 16 óráig tart nyitva. Az I. sz. tanműhelyben 7 órától 19 óráig lehet gyakorlati oktatás. A II. sz. tanműhely 6.45- től 15.15-ig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és ünnepnapokon zárva kell tartani. A tanítási szünetekben külön ügyeleti rendet kell meghatározni, melyet a tanítási szünet előtt ki kell hirdetni. Rendezvények esetén a nyitvatartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt. A zsibongóban 7 órától a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik, melynek megszervezése az osztályfőnöki munka-közösség feladata. A II. számú tanműhelyben 6.45-től 15.15-ig van szakoktatói ügyelet, melynek beosztása és ellenőrzése a tanműhelyvezető feladata. Az ügyeletes vezető Az iskola vezetőségének tagjai, a gazdasági vezető és a kollégiumvezető kivételével a hét egy adott napján ügyeletet adnak. Az ügyeletes vezető neve a tanári melletti hirdetőn kerül kiírásra. A vezetői ügyelet igazgatói engedéllyel indokolt esetben alkalmanként elcserélhető. A vezetői ügyeletbe eseti megbízással a gazdasági vezető és a kollégiumvezető is bevonható. Feladatai  az iskolai munka folyamatosságának biztosítása  a területileg illetékes vezető távolléte vagy váratlanul bekövetkező esetben a helyettesítő pedagógus kijelölése  az ügyeletes tanárok munkájának ellenőrzése  a technikai dolgozók munkájának ellenőrzése  intézkedés rendkívüli esetekben Az ügyeletes vezető utasításait az iskola minden dolgozójának azonnal végre kell hajtania, azt követően, hogy tájékoztatta az ügyeletes vezetőt a számára korábban mások által adott egyéb utasításokról. A vezetők benntartózkodása Az ügyeletes vezető 6.45 - 16 óráig az iskola épületében tartózkodik. 16 óra után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus felel az általa használt intézményrész rendjéért. A II. sz. tanműhely nyitvatartása alatt az ügyeletes szakoktató feladata a munkarend betartatása. 10. A gyógytestnevelésre vonatkozó szabályok Az iskola alapító okiratában szerepel a gyógytestnevelés szakszolgálat, melyet nem külön intézményegység lát el. A feladatot az iskola gyógytestnevelői tanári végzettséggel rendelkező tanára látja el A gyógytestnevelés szükségességét minden tanévben az iskolaorvos dönti el, a tanulókról kimutatást vezet.

23

      

A gyógytestnevelő tanár a foglalkozások idejének megtervezésében figyelembe veszi a tanulók elfoglaltságát, a csoportok beosztásánál a betegségük típusát. Legalább heti egy órában a tanuszodában biztosítjuk a foglalkozás megtartását. A testnevelő tanár gyógytestnevelési naplót vezet, valamint a tanuló gyógytestnevelési tájékoztató füzetében igazolja a jelenlétet, amely az osztályfőnöknek és a szülőnek is jelzést ad a részvételről. A gyógytestnevelésre utalt tanulók számára az órák látogatása kötelező. A mulasztások indokoltságát az osztályfőnök bírálja el, az igazolt, vagy igazolatlan órákat bejegyzi az osztálynaplóba és a tanulók gyógytestnevelési tájékozató füzetébe. A tanuló köteles a gyógytestnevelési tájékoztató füzetét minden gyógytestnevelési órára magával vinni, gondoskodni a mulasztások haladéktalan igazolásáról és a havonta történő aláíratásáról. Egészséges fejlődése érdekében a tanuló köteles a házi feladat gyakorlatait otthon, naponta elvégezni.

11. A létesítmények és a helyiségek használata, idegenek belépésének, benntartózkodásának rendje Az iskola minden tanulója és dolgozója felelős  az iskola tulajdonának védelméért, állagának megóvásáért  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért  az energiafelhasználással való takarékoskodásért.  a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelemi szabályok betartásáért Dohányzás tanulók részére az iskola épületében tilos. Az iskola dolgozói csak a kijelölt helyen dohányozhatnak és ebben a helyiségben az iskola tanuló nem tartózkodhatnak. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól felmentést csak az igazgató adhat. A tantermek használati rendjét a házirend tartalmazza. A tantermekben délután csak szervezett foglalkozások tarthatók, melyeket a tantermi órarend tartalmaz, illetőleg melyet a titkárságon a foglalkozást tartó pedagógus bejelentett. A tantermek balesetmentes használhatóságáról, rendszeres tisztántartásáról a gondnok gondoskodik. Vagyon- és állagmegóvás miatt a tantermeket zárva kell tartani. A tanóra, illetve a foglalkozás befejezése után a tanár köteles a tanterem ajtaját bezárni. A kizárólagosan csak a jogosultak által használható termek megnevezését , a jogosultak nevét igazgatói utasítás tartalmazza. Ezen termek kulcsát a portás elzárva tartja. és csak az igazgatói utasításban szereplő dolgozóknak adhatja át. A tornatermet, a sportudvart a tanulók testnevelőtanár, vagy a ISK sportcsoportvezető, kollégiumi nevelőtanár,az igazgató által megbízott sportfoglalkozást vezető személy vagy az edző felügyelete mellett használhatják.

24

A tanműhelyekben foglakozás csak szakoktatói felügyelettel tartható. A munka befejezésekor a szakoktató köteles meggyőződni a helyiségek zárásáról. A tanműhely egyéb helyiségeinek zárásáról az ott dolgozók kötelesek gondoskodni. A szertárakat is zárva kell tartani, ha abban pedagógus nem tartózkodik. Takarításukról és ezt követően zárásukról a gondnok gondoskodik. Az iskolaorvosi rendelőben a tanulók csak az iskolaorvos, vagy az ott levő egészségügyi dolgozó hívására léphetnek be, ott felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. A kollégium helyiségeinek használati rendjét a kollégiumra vonatkozó külön előírások tartalmazzák. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától vagy ügyeletes vezetőjétől engedélyt kaptak. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelőséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola szabályzataiban leírtakat. Külső igénybevételt az igazgató a gazdasági vezető ellenjegyzésével engedélyezhet. Az engedélyről a portát írásban kötelesek értesíteni. 12. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. 

    

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben felhasználásának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be , melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért több könyvtárostanár alkalmazásakor az igazgató által megbízott könyvtárostanár a felelős. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása az SZMSZ mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik.. A iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybevehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól - a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása 25

a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása könyvtári dokumentumok kölcsönzése számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás egyénileg történik és a tanév végéig tart. A beiratkozáskor közölt adatokban beálló változásokat a dolgozónak és a tanulóknak haladéktalanul közölni kell a könyvtárostanárral. Az iskolai könyvtár a könyvtár ajtajára kifüggesztett időpontokban tart nyitva. A pedagógusoknak az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtárostanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben tervezni, majd a könyvtárostanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek, tanári példányok kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. Az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézikönyvek  számítógépes szoftverek A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtárostanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. -



 





13. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok A nemzeti és iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a minden tanuló megjelenése kötelező. A részvétel alól az osztályoknak mentesítést az igazgató adhat. Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat, segítség az iskola hírnevének öregbítését. A jogszabályokban nem előírt ünnepségek megtartásáról a nevelőtestület dönt. Az ünnepélyek helyét, időpontját, megrendezésének módját, a rendezésért felelős személyeket, közösséget, a közreműködő dolgozókat a munkaterv tartalmazza. A tanév során felmerülő megemlékezések, ünnepélyek, hagyományőrző rendezvények az alkalom jellegétől függően lehetnek:  nemzeti ünnepek  történelmi, és egyéb eseményekhez kapcsolódó megemlékezések - október 6-a - kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja - holokauszt áldozatainak emléknapja - magyar kultúra napja - karácsony - anyák napja 26

 az iskola működésével kapcsolatos rendezvények - tanévnyitó és tanévzáró ünnepély - szalagavató - ballagás - diáknap  a névadó személyéhez kötődő rendezvény - költészet napja - József Attila szavalóverseny - József Attila emléktáblájának koszorúzása  Herczeg Elemér életútjának bemutatása osztályfőnöki órán Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete lányok: fehér blúz, sötét szoknya fiúk: fehér ing, sötét nadrág Az iskola tanulóinak hagyományos sportfelszerelése: Fehér póló, kék tornanadrág, fehér zokni, torna vagy edzőcipő. 14. A tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony keletkezése, megszűnése Az iskola tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A jelentkezés meg kell, hogy feleljen a jogszabályi előírásoknak. .A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A kollégiumi felvételről a kollégiumvezető dönt, amennyiben a jelentkező a József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanulója. Más iskolába járó tanulók felvételéről az igazgató dönt. A Közoktatási Törvény 66-68. paragrafusa részletesen szabályozza az iskolai jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony létrejöttét. A tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnésére a Közoktatási Törvény 75. paragrafusában leírtak érvényesek, azzal a megkötéssel , hogy kiskorú tanuló esetén a tanuló beleegyezésén kívül szülei beleegyezése is szükséges, amennyiben a megszűnés oka önkéntes elhatározás. A tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnését írásba kell foglalni. A tanulót törölni kell az iskola, a kollégium nyilvántartásából és a szülőt, illetőleg a tanulót írásban értesíteni kell. Az értesítésből az indoklásnak és a jogorvoslati jognak egyértelműen ki kell derülnie. Abban az esetben, amikor a megszűnés oka a tanulmányok befejezése a bizonyítvány záradékkal való ellátása megfelelő értesítést jelent 15. A tanuló mulasztásának igazolása A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és az általa szabadon választott foglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon, igazolatlanul ne mulasszon. A tanuló óráról való hiányzását az órát tartó tanár az osztálynaplóba, gyakorlati oktatásról való mulasztását a szakoktató a csoportnaplóba, majd onnan az osztálynaplóba jegyzi be a következő hónap 10. napjáig. Az egyedi munkahelyen gyakorlaton levő tanulók hiányzását és gyakorlati osztályzatait a tanuló ellenőrzőjébe az adott munkahelyen a tanév elején

27

megnevezett személy írja be. A mulasztás igazolásának elfogadására elméleti oktatás esetén az osztályfőnök, gyakorlati foglalkozás esetén a szakoktató, késés esetén az adott órát tartó pedagógus jogosult. Az osztálynaplóban a hiányzást minden hó 10-ig (kivéve január és június, végzős tanulók esetén május) összesíteni kell, mely a hiányzást bejegyzők kötelessége. A hiányzását, illetve késést a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. Igazolatlan mulasztásnak minősül a hiányzás, ha a tanuló nem tud beadni érvényes orvosi, hatósági, igazolást, utólag rendkívüli hiányzását nem igazolja, illetve nincs az ellenőrzőbe is beírt osztályfőnöki, szakoktatói vagy igazgatói engedélye. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a nagykorú tanuló, a szülő csak indokolt esetben és írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 elméleti oktatási napig az osztályfőnök, 3 gyakorlati oktatási napig a szakoktató, ezen túl az osztályfőnök, illetőleg a szakoktató javaslata alapján az igazgató dönt. A nagykorú tanuló, a szülő rendkívüli esetben utólag is igazolhatja a hiányzást. Hiányzás esetén a tanuló, vagy a szülő köteles két napon belül bejelenteni az osztályfőnöknek ill. gyakorlatról hiányzás esetén a szakoktatójának, tanulófelelősének a távolmaradás okát. A bejelentés történhet telefonon vagy személyesen, illetve írásban is. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek, illetve gyakorlati hiányzás esetén szakoktatónak kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó pedagógus a késés tényét az osztálynaplóba, az igazolatlan késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóban levő nyilvántartó lapra bejegyzi. Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni. Az osztályfőnök folyamatosan összegzi az igazolatlan késések idejét, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül. Igazolatlan órának az az tanóra minősül, amelyiken az összeg eléri a 45 percet. Az osztályfőnöknek, illetve a szakoktatónak ajánlott levélben kell értesítenie a szülőt, ha gyermeke három napon keresztül nem jelenik meg az oktatáson és ennek okáról semmilyen értesítést nem kapott. Az osztályfőnöknek és a szakoktatónak igazolatlan mulasztás esetén már az első alkalommal írásban kell a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt figyelmeztetni az igazolatlan mulasztás következményeire. Az írásbeli értesítést és figyelmeztetést a második igazolatlan mulasztás esetén meg kell ismételni. Fegyelmi vétséget követ el az a pedagógus, aki nem tesz meg mindent az igazolatlan mulasztás felderítése és megakadályozása érdekében.

28

16. A térítési díj, tandíj be-, illetve visszafizetése A térítési díj, a tandíj mértékét és az adható kedvezményeket Heves Megye Önkormányzata rendeletben szabályozta, mely a gazdasági vezetőnél megtekinthető.. Az igazgató által félévenként megállapított - a tanulmányi eredménytől függő - térítési díjakat, tandíjakat a határozatban megállapított határidőig és módon kell befizetni. Az étkezési térítési díjakat a gazdasági iroda étkezési ügyintézője az igazgató által jóváhagyott fizetési napokon havonta előre szedi be. Kollégiumi térítési díjakat a kollégiumvezető javaslatának figyelembevételével az igazgató állapítja meg. A kollégiumi térítési díjakat minden hót megelőző hónap utolsó munkanapjáig a kollégiumi gondok szedi be és naponta gondoskodik a beszedett pénznek az iskola pénztárába történő befizetéséről. A kollégiumvezető havonta kimutatást készít a befizetésekről, illetve az esetleges kintlévőségekről és azt az igazgatónak 5-ig átadja. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére visszajuttatja, ha a tanuló vagy a szülő az étkezést megelőző munkanap reggel 8 óráig a pénztárban lemondja.

17. A szociális támogatás Az iskola költségvetésében rendelkezésre álló, a tanulók szociális támogatását szolgáló keret felosztásának elveit a diákönkormányzat és a tanulói szakszervezet képviselőinek egyetértésével az igazgató állapítja meg. Az eseti vagy rendszeres szociális támogatás mértékét az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató dönti el. 18. A tanórán kívüli foglalkozások A tanuló tanórán kívül iskolai keretek között, vagy iskolán kívül folyó tevékenységekben vehet részt. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösségek, a szülői munkaközösség, az iskolaszék, továbbá más iskolán belüli és kívüli szervezetek is kezdeményezhetik. Törekedni kell a konfliktuskezelés, mediációs tevékenység, valamiknt erőszak megelőzése tartalmú alkalmi, vagy rendszeres tanórán kívüli foglalkozások szervezésére, tartására. A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület, művészeti csoport, sportegyesület munkájában - amennyiben az oktatási időt is érinti - az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató engedélyével vehetnek részt. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozáson önkéntes.

29

Tanórán kívüli foglalkozások szeptember harmadik hetétől az utolsó tanítási napig tarthatók. A tanórán kívüli foglakozások szervezeti formái A tanulószoba Tanulószobai foglalkozásokat valamennyi évfolyamon az igényeknek megfelelően kell szervezni. Az igényeket minden tanév elején fel kell mérni. A jelentkezés írásban kiskorú tanuló esetén szülői beleegyezéssel történik. A tanulószobai ellátás az oktatás tizenegyedik évfolyamától és a szakképzési évfolyamokon térítésidíj-fizetés köteles. A szakkörök Az indítandó szakkörök számát a diákok érdeklődése és az iskola lehetőségei szabják meg. A szakkört szervező pedagógus a tanév elején pályázatot nyújt be , amely tartalmazza a szakkör célját, a foglalkozások tárgyát és az érdeklődők számát Az iskola igazgatója a beérkezett pályázatok alapján dönt a tanév során működő szakkörökről. Indokolt esetekben szakkör a tanév közben is beindulhat. A szakkört irányító dolgozó megbízás alapján tevékenykedik és szakköri naplót vezet. A szakköri foglalkozásokat meghatározott helyen és időben rendszeresen kell tartani. Tantárgyi korrepetálások, érettségi előkészítők Tanévenként az igények és a lehetőségek összehangolása után a munkaközösségvezetők javaslata alapján kerülnek meghatározásra. A foglakozások meghatározott helyen és időben rendszeresen folynak. Alapvizsgára, érettségi vizsgára, szakmai vizsgára történő felkészítő foglalkozásokat elsősorban a gyenge előképzettségű és az előírt tananyag elsajátításában lemaradást mutató tanulók részére kell szervezni. A megtartott foglalkozásokról naplót kell vezetnie a foglalkozást tartó pedagógusoknak. Az iskolai sportkör és a mindennapos testedzés A tanórán kívüli sporttevékenységet elsősorban a testnevelő tanárok szervezik , de a sportkör munkájába bekapcsolódhatnak a nem testnevelő tanárok is, ha kellő felkészültséggel rendelkeznek az adott sportág irányítására. A testnevelő tanárok legalább heti 10 óra időtartamban tömegsport jellegű foglakozásokat tartanak a mindennapos testedzés biztosítása érdekében. Az iskolai sportkör lehetőséget ad az iskola hagyományainak megfelelő sportágakban a foglalkozásokon és a versenyeken való részvételre. A sportkörrel való kapcsolattartás formáit a sportkör alapszabálya tartalmazza. A sportkör tanár elnökét a közgyűlés kezdeményezésére az igazgató bízza meg. Az anyagi és egyéb támogatások összegét és módját a tanévenként megkötött együttműködési megállapodás tartalmazza. Az iskolai sportkör munkáját a közismereti igazgatóhelyettes segíti és felügyeli. Évente közgyűlésen értékeli az elért eredményeket és jutalmazza a legjobb sportolókat. Egyéb tanórán kívüli tevékenységek Érdeklődési körök, önképzőkörök, énekkar, művészeti csoportok tanulói igények alapján szervezhetők, ha annak tárgyi és személyi feltételei biztosíthatók.

30

A rendszeresen tartott tanórán kívüli foglalkozások órarendjét a tanáriban kell kifüggeszteni. 19. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás Az iskolában a tanév elején meghatározott időpontokban orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók, a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseken, szűrővizsgálatokon kívül. Az iskolaorvossal rendszeres a kapcsolattartás az általános igazgatóhelyettes feladata. A gyógytestnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kapja a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelési órákon való teljes részvétel alól. Az iskolaorvos, a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az új tanulók felvételéhez szükséges orvosi vizsgálatokat az iskolaorvos végzi, szükség esetén beszerezve a szakvéleményeket. A vizsgálatokhoz szükséges adatokat az iskola biztosítja. A vizsgálatok egyeztetése az iskolaorvossal az általános igazgatóhelyettes feladata. A végzős tanulók egészségügyi törzslapját a záróvizsga időpontjáig a tanügyi nyilvántartónak osztályonként az iskolaorvostól át kell venni, melyet a záróvizsga jegyzője ad ki a ,bizonyítvánnyal együtt a végzetteknek. A tanuló másik iskolába áthelyezése vagy az iskolából történő távozásakor esetén az egészségügyi törzslapot a tanügyi nyilvántartó postázza a fogadó iskolának, illetve adja át a távozó tanulónak. 20. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermek balesetek megelőzése, illetve baleset esetén / intézményi védő, óvó előírások/, valamint az iskolai vagyon védelme érdekében Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 20.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ-ben, iskola Munkavédelmi Szabályzatában, valamint a Tűzvédelmi Utasításban és a tűzriadó tervben megfogalmazott rendelkezéseket.

31

 









A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismerteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A pedagógusok a tanórai és gyakorlati, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon és az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanuló tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnöknek (kollégiumi csoportvezetőknek) feltétlenül foglalkozni kell a balestek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, kollégiumi foglalkozáson, melynek során ismertetni kell az iskola, kollégium környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény ( baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatosan,  tanulmányi kirándulások, túrák előtt  közhasznú munkavégzés megkezdése előtt  a tanév végén a nyári balesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, gyakorlati foglalkozáson, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetlegesen bekövetkező rendkívüli eseménykor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba (kollégiumi csoportnaplóba, gyakorlati naplóba) be kell jegyezni. A pedagógusnak visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. Az oktatást a gyakorlati foglalkozáson a munkavédelmi naplóban is dokumentálni kell. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkafeltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. A szemlén részt vesz a munkavédelmi megbízott, tűzvédelmi megbízott, iskolaorvos, gondnok és az ellenőrzött terület vezetője. A szemle időpontját az éves munkaterv tartalmazza.

20.2. Az iskola dolgozóinak feladata a tanulóbalesetek esetén 

A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusnak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

32

E feladatok ellátásába a tanulóbaleset helyszínén levő többi iskolai dolgozónak is részt kell venni.  A balesetet szenvedett tanulót elsősegélyben részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy adott esetben mit kell tennie, akkor orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.  Súlyos baleset esetén az iskolai dolgozónak gondoskodnia kell a helyszín biztosításáról is, hogy a baleset körülményei kivizsgálható legyen.  Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgáltatnia. A vizsgálatot a munkavédelmi megbízott végzi. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 20.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos jogszabály által előírt iskolai feladatok  a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani  a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának.  az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbaleset kivizsgálásában. 20.4. Az iskolai vagyon védelme Az iskola minden dolgozójának kötelessége az intézményi vagyon védelme. Ennek érdekében:  Munkavégzésekor ügyel az iskola eszközeire, felszereléseire  Amennyiben rongálást észlel jelenti az iskola igazgatójának és közreműködik az elkövetők felderítése érdekében  Szándékos vagy gondatlan károkozás esetén kártérítést fizet a hatályos jogszabályokban előírtak szerin Az iskola minden tanulójának kötelessége az intézményi vagyon védelme. Amennyiben kárt okoznak:  károkozás esetén kártérítési kötelezettséggel tartoznak.  szándékos károkozáskor fegyelmileg felelőségre vonhatók. 21. Teendők bombariadó esetén A bombával fenyegetőzésről tudomást szerző dolgozó tájékoztatja az igazgatót, aki ezt követően telefonon értesíti a rendőrséget. Ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni az épület

33

kiürítését. A kiűritést a tűzriadó tervben leírtak szerint kell végrehajtani. A tanulók az udvari füvespályán tartózkodnak az épület átvizsgálásának ideje alatt. Felügyeletükről az a pedagógus gondoskodik akivel órájuk volt az épület kiürítésének elrendelésekor. Az épület átvizsgálása után a tanítást folytatni kell. A tanítás azzal az órával folytatódik amely az adott időben is lenne. Amennyiben a tanítási napból 3-nál kevesebb óra van hátra kiürítéskor a tanulók hazamehetnek. Azokat a tanítási órákat melyek elmaradtak pótolni kell. Pótláskor a jogszabályokat figyelembe kell venni. Szükség esetén a pótlás szombati napon, vagy a téli ill. tavaszi szünet napján is lehet. Bombariadó elrendelésekor az ügyviteli és technikai dolgozók a ruhatárban segítenek, annak érdekében, hogy a tanulók minél előbb elhagyhassák az épületet. 22. A diákönkormányzat, diákképviselet és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás, a diákönkormányzat működéséhez szükséges támogatás A diákönkormányzat a tanulók, tanulóközösségek érdekeinek képviseletére alakul. Az osztályok minden tanév elején osztály-diákbizottságokat választanak. Az osztálydiákbizottságok egy-egy képviselője alkotja az iskola diákönkormányzatot, mely megválasztja a vezetőség tagjait és tisztségviselőit. A diákvezetőség jelöli ki tagjai közül azt a diákönkormányzati képviselőt aki az Iskolaszékben és a Herczeg Elemér Alapítvány kuratóriumában képviseli tanulótársait. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a tantestület hagyja jóvá. A szabályzat az iskolai SZMSZ melléklete. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő pedagógus támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve a saját Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyását a nevelőtestülettől a diákönkormányzatot segítő pedagógus közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik. Az előterjesztést a döntést megelőzően 10 nappal korábban át kell adni. A diákönkormányzatot a nevelőtestületi értekezleten a segítő pedagógus képviseli. A nevelőtestületi értekezletre a választott diákképviselő is meghívható. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez vagy a gyakorlatioktatás-vezetőhöz fordulhat. A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt állandó helyiséget biztosít, melynek a használati rendjét kötelesek megtartani. Az iskola más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a tanév megkezdésekor megkötött együttműködési megállapodás rendelkezik. 23. A tanulók szervezett véleménynyilvánítása A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. A tanulók tájékoztatásának fontos eszköze az iskolarádió, az iskolában elhelyezett plakátok és az osztályfőnöki órák.

34

A diákközgyűlés megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Napirendjét az igazgató és a diákönkormányzat képviselője közösen állapítja meg. A napirendet nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés a diákönkormányzat döntése alapján küldöttgyűlés formájában is megtartható. A diákközgyűlésen részt vesznek az iskola vezetőségének tagjai a nevelőtestület képviseletében a munkaközösségvezetők. A levezető elnök a diákmozgalmat segítő pedagógus. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a segítő pedagógus közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban lehet eljuttatni az iskola igazgatójához. Az írásban, illetőleg a szóban feltett kérdésekre az illetékes vezetőnek érdemi választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a napirend megjelölésével kezdeményezheti az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik. 24. A tanulók jutalmazásának elvei Az iskola dicséretben részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten  kiemelkedő munkát végez  kitartó szorgalmat, vagy példamutató magatartást tanúsít  hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez. A jutalmazás egyéni formái  szaktanári, szakoktatói dicséret  osztályfőnöki dicséret  kollégiumi nevelőtanári  igazgatói dicséret  kollégiumvezetői dicséret  nevelőtestületi dicséret  oklevél, könyvjutalom, vásárlási utalvány, ajándéktárgy átadása az iskolaközösség vagy  osztályközösség előtt  Herczeg Elemér díj Csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni a kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget. A jutalmazás csoportos formái  oklevél  jutalomkirándulás  kulturális hozzájárulás 25. Fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedés lehet  szóbeli, írásbeli figyelmeztetés  írásbeli intés

35

Ha a tanuló kötelességszegése nem súlyos és azt először követi el, úgy a szaktanár, a szakoktató, az osztályfőnök, kollégiumi nevelő figyelmeztetésben részesíti. Ha a kötelességszegés megismétlődik az eset súlyosságától függően a tanuló osztályfőnöki, igazgatói, kollégiumvezetői, illetve gyakorlati oktatásvezetői intésben részesíthető. 26. Tankönyvrendelés, tankönyvtámogatás A közismereti tankönyvrendelés előkészítése a közismereti, a szakmai tankönyvrendelés előkészítése műszaki igazgatóhelyettes feladata. Gondoskodnak arról, hogy a szakmai munkaközösségek, illetve a pedagógusok a tankönyvek és segédkönyvek hivatalos jegyzékét időben megkapják. A szakmai munkaközösségek által választott könyvek megrendeléséhez megállapítják a létszámokat és továbbítják a tankönyvárúsítással megbízott dolgozónak a rendelés határidőre történő elkészülése érdekében. A pedagógusok kötelesek figyelembe venni az iskolaszék állásfoglalását a legmagasabb beszerzési ár vonatkozásában. A tankönyvtámogatás elosztása A nevelőtestület döntése alapján a tanulók differenciáltan is részesülhetnek a tankönyv támogatásból. Differenciáló tényező a tankönyvcsomagok ára és a család szociális helyzete lehet. Az erről szóló dőntést a nevelőtestület az adott tanévre vonatkozólag a pénzügyi helyzet ismeretében hozza meg.. A támogatások összegének átvételét a tankönyvfelelős és az átvevő tanulók aláírásukkal igazolják. Ingyenes tankönyvellátás Az ingyenes tankönyv támogatásra jogosultak körét minden évben a tankönyvrendelést megelőzően felmérjük, továbbá tájékozódunk arról, hogy hány tanuló veszi igénybe a tankönyvek kölcsönzését az iskolai könyvtárból. 27. Felnőttoktatás formái A felnőttoktatásra vonatkozó jogszabályok vonatkoznak az iskolában folyó nappali tagozatos érettségire felkészítő felnőttképzésre. A tanfolyami képzésben résztvevőkre a képzési szerződésekben leírtak érvényesek. 28. A reklámtevékenység szabályai Az igazgató engedélyével csak az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, az iskolai tevékenységgel, a tanulók érdekét szolgáló és a kulturális munkával összefüggő reklámtevékenység folyhat az iskola területén. Plakátot elhelyezni csak a kijelölt helyeken igazgatói engedéllyel lehet. Tilos az iskolában szórólapot terjeszteni. Tanítási idő alatt csak a tananyaggal kapcsolatos termékbemutatók tarthatók a tanulók számára.

36

IV. A KOLLÉGIUMRA VONATKOZÓ KÜLÖN ELŐÍRÁSOK A kollégium rendeltetése, feladatai      

A kollégium azon középiskolai tanulók elhelyezését biztosítja, akik tanulmányaikat lakhelyükön nem tudják folytatni, illetve családi, szociális körülményeik ezt állandó lakhelyükön nem teszik lehetővé. A kollégiumba felvételt nyerhetnek azok a tanulók, akik a közép- vagy szakképző iskolák valamelyik évfolyamára beiratkoztak, kérik kollégiumi elhelyezésük, ill. a körülményeik a kollégiumi elhelyezést indokolttá teszik. A kollégium a felvételt nyert tanulónak férőhelyet, térítés ellenében étkezést biztosít. Az étkezéssel kapcsolatos előírások a házirendben találhatók. Lehetőséget ad, segítséget nyújt a tanulmányi munka eredményes elvégzéséhez. A különböző tevékenységek gyakorlásával (szakkörök, korrepetálások, stb.) lehetőséget ad az öntevékenységhez, az önképzéshez, az önmegvalósításhoz, képességük kibontakoztatásához. A kollégiumi közösségi élet megszervezését a tanulók aktív közreműködésével valósítja meg. A közösségi életet a kollégiumban működő választott diákönkormányzat irányítja.

A kollégium irányítása, a vezetés szerkezete és a munkamegosztás A József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium közös igazgatási intézmény. A kollégium szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység. Az intézet igazgatója munkaköri leírásban rögzíti a kollégiumvezető feladatait, továbbá állandó tájékoztatást, a törvények, rendelkezések betartását, betartatását várja el. A kollégiumvezető munkaidejét törvényi előírásnak megfelelően a kollégium vezetésével kapcsolatos munkákkal, a kötelező csoporti óráit a munkarendben rögzítettek szerint, az intézményen belül tölti el. A kollégiumvezetőt távollétében a napi ügyek intézésénél a munkaközösségvezető, az ő távollétében a mindenkori ügyeletes nevelőtanár látja el. A nagyobb horderejű kérdésekben az intézmény igazgatója dönt. Kollégiumi nevelőtestület A kollégiumot érintő kérdésekben a kollégium pedagógusaiból, illetőleg a nevelő és az oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottakból álló kollégiumi nevelőtestület jár el. Hatáskörei Döntési jogköre  a pedagógiai program elfogadása, módosításával  a minőségirányítási program elfogadása, módosításával  az éves munkaterv elkészítése, elfogadásával  A kollégiumi házirend elfogadása, módosításával

37

      

a kollégium munkáját átfogó elemzések, értékelések, diákegységek,területi tevékenységi köri beszámolók elfogadásával a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásával a tanulók fegyelmi ügyeiben a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerében a felszerelések, berendezések anyagainak személyes átvételének rendszeréről az oktatási törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott ügyekben minősítési rendszer kialakításában

Javaslattételi joga  a kollégium működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben  a különböző pedagógusi megbízatások elosztásában  a szállásbevételek felhasználásában Véleményezési joga  a kollégium éves gazdálkodásáról (fenntartás, legfontosabb kérdéseiről)  a kollégiumi munkát vizsgáló, értékelő, szakértői megállapításokról  a pályázatok elkészítésében, benyújtásában  a kollégium távlati fejlesztési tervével  a felújításokkal, karbantartási elképzelésekkel kapcsolatban van. Kollégiumi dolgozók – közösségek A nevelőtestület, a munkaközösség, a kollégium összdolgozói, munkaterv szerint értekezleteket, munkaközösségi üléseket, munkamegbeszéléseket, dolgozói értekezleteket tartanak.  Rendkívüli értekezletet hívhat össze a kollégiumvezető, önállóan, illetve a nevelőtestület egyharmadának javaslatára.  A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza.  A nevelőtestületi értekezletre - tanácskozási joggal - meg kell hívni a diákönkormányzat téma szerint illetékes képviselőjét. A nevelőtestület tagjainak személyes ügyeire vonatkozó, a pedagógusok és tanulók magatartását, munkáját értékelő megbeszélések, értekezletek vitaanyag szolgálati titok, azt a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni. A pedagógus dolgozók feladatainak általános meghatározása Munkaközösségvezető A közoktatási törvény 58. §-a alapján a nevelőtanári munkaközösség kezdeményezésére az igazgató bízza meg. Feladata:  A kollégiumvezető segítése, a törvényi előírások betartatása.  Javaslattétel a munkarend elkészítésére, a tevékenységi köri megbízásokra, beosztásokra.

38

   

Javaslatot készít a helyettesítésekre. Összegyűjti a nevelőmunkával kapcsolatos felvetéseket, javaslatokat, ezek alapján elkészíti a munkaközösség éves munkatervét Félévenként értékeli, összegezni a munkaközösség munkáját. Az éves nevelési dokumentumokat előkészíti lezárásra, irattározásra.

Nevelőtanár  A nevelőtanár feladata, hogy megfelelő felkészültséggel, felelősséggel, önállósággal céltudatosan válassza ki és használja fel a kollégiumi élet által biztosított nevelőhatásokat és lehetőségeket a fiatalok személyiségének sokoldalú kibontakoztatása érdekében.  Közreműködik a kollégium munkaközösségeinek - dolgozói, nevelőtestület, munkaközösség, diákönkormányzat, diákcsoport - kialakításában, működésében, továbbfejlesztésében.  Felelős a kollégium tanulóinak erkölcsi fejlődéséért, tanulmányi munkájáért, művelődéséért, kulturált és egészséges életéért.  Gondoskodik számukra a tanulmányi munka szervezéséről, irányításáról, szükség szerinti segítségnyújtásról, a végzett munka ellenőrzéséről, értékeléséről, az életpályára való felkészítésről.  A csoportjába tartozó tanulóknak hetente csoportfoglalkozásokat tart az éves terv szerint.  Ellátja az ifjúságvédelmi feladatokat, együttműködik a kapcsolatos iskolák ifjúságvédelmi felelőseivel is.  Szervezi és vezeti a tanulók sporttevékenységét és a szabadidős foglalkozásokat.  Továbbképzéseken vesz részt.  Megismeri a tanulók családi körülményeit, keresi a kapcsolatot a szülőkkel, gondviselőkkel, az osztályfőnökökkel, az érintett pedagógusokkal, a nevelési partnerekkel. Folyamatosan tájékozatást ad a tanuló aktuális nevelési kérdéseiről. Vezeti a kollégiumi nevelés dokumentumait  Segíti és támogatja az általa irányított csoport önkormányzati szerveit, azok tervező, szervező, irányító ellenőrző munkáját, az önszerveződés és az önkiszolgálás kibontakozását.  A nevelőtanár az intézeti és kollégiumi dokumentumok alapján felkészül a tanév nevelőmunkájára.  Munkáját jóváhagyott munkaidő-beosztás szerint végzi. Pihenő és munkaszüneti napokon, szükség szerint éjszaka is szolgálatot teljesít.  Rendszeresen a kollégium minőségirányítási programjában szereplő ellenőrzési terv szerint - ellenőrzi csoportját, a tanulóit, az általuk használt helységeket, berendezési és felszerelési tárgyait, személyi felszereléseit, azok állapotát, rendben tartását.  Gondoskodik a beteg tanulók orvosi ellátásáról, az orvos, ápolónő előírásainak betartásáról. Amennyiben a betegszobában kap elhelyezést a tanuló, betegszobai ellátást, a tanuló magatartását ellenőrzi.  Valamely beosztás szerinti foglalkozás elhagyására, elcserélésére legalább egy nappal előbb bejelentési kötelezettséggel tartozik (kollégiumvezetőnek, helyettesének, munkaközösségvezetőnek). Amennyiben munkáját valamely oknál

39



fogva a meghatározott időben nem tudja elkezdeni, haladéktalanul köteles azt jelenteni. A nevelőtanár a Közoktatási Törvény, a Munka Törvénykönyve, a KJT és a végrehajtási rendelete szerint anyagi felelősséggel tartozik a gondozására bízott eszközök, gépek, szerszámok, ágyneműk, egyéb felszerelések, berendezések épségéért, a rábízott tárgyak szabályos kezeléséért. Ennek érvényesülése érdekében csoportjába tartozó tanulóinak jegyzőkönyvileg adja át a felszereléseket, sérülések esetén jegyzőkönyvet készít, felszólítás és határozathozatal céljából átadja a kollégiumvezetőnek.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó előírások Az SZMSZ az alapját képező törvényben és a végrehajtási rendeletben szabályozott kollégiumi intézmény alapfeladatának ellátásához szükséges dolgozókra is kiterjed. Ezen dolgozók  Munkaköri leírásukban megfogalmazottaknak tegyenek eleget.  Gazdaságosan, pénzügyileg, műszakilag, egészségügyileg, erkölcsileg legyenek segítői a pedagógiai munkát végzőknek.  Működjenek együtt a kollégium vezetőjével, a munkaközösséggel, egymással a kollégiumi nevelőmunka minél teljesebb érvényesülése érdekében.  A dolgozók magatartása, viselkedése, hangneme illeszkedjék a kollégium elvárásaihoz.  A munkájukkal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat, rendellenességeket megbeszéléseken, vagy pedig azonnal jelezzék a kollégium gondnokának, majd a kollégium vezetőjének.  A kollégiumi szálláshelyek bérbeadása esetén működjenek közre, munkájukkal jó hírt szerezve a kollégiumnak. A tanulókra vonatkozó rendelkezések Felvétel A kollégiumba a felvételt a tanulók egyéni kérelemmel közvetlenül, vagy az iskolai beiratkozással egyidőben jelentkezési lapon vagy évközben az iskolán keresztül is kérheti. A jelentkezők névsorát, adatait az iskolák adják meg a kollégiumnak. A József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanulóinak felvételéről a kollégiumvezető, más iskolába járó tanulók esetében az igazgató dönt. A kollégiumi elhelyezéskor a szülő, a tanuló és a kollégium közösen megállapodik a kollégiumi tagság biztosításáról, az alapfeladatok ellátásáról, a tanulmányi követelmények teljesítéséről, a kollégiumi elhelyezés biztosításáról, megszüntetéséről. A kollégiumi elhelyezés egy tanévre szól. Jelentkezni kitöltött és visszaküldött jelentkezési és adatlappal lehet. Felmondható a tanuló és gondviselője részéről írásbeli indoklással, az intézet részéről fegyelmi okból, illetve étkezési térítési díjtartozás esetén. Megszüntethető a gondviselő, a tanuló és a kollégium közös megegyezésével

40

A gyámhatóság által kezdeményezett felvételt soron kívül teljesíteni kell. Állami gondozott tanuló felvétele - a törvényes képviselő kezdeményezésére - kötelező. A kollégiumi tagsági viszony megszűnésére a Közoktatási Törvény előírásai érvényesek. Elhelyezés a kollégiumban A tanuló kollégiumi férőhelyének elfoglalásához szükséges: a kollégiumi felvételi értesítő bemutatása, az előírt egyéni felszerelések megléte, orvosi igazolás, hogy fertőző betegségben nem szenved. Az elhelyezést nyert tanulók diákegységbe, (csoportba) szobába történő beosztásáról a nevelőtestület véleményével a kollégiumvezető dönt. A csoport létszáma a törvényi előírás szerint kerül kialakításra. A csoport élén a kollégiumi tanár áll. A kollégium lakója minden olyan kollégiumon belüli, iskolai tevékenységi körnek tagja lehet, amit általában tanár irányít és vezet. Tagja lehet intézeten kívüli egyesületnek, körnek, klubnak, melynek tevékenysége erkölcsi, testi, illetve szellemi fejlődését elősegíti, ha ez tanulmányi kötelezettségeit nem veszélyezteti, közösségi elvárásoknak eleget tesz, arra engedélyt kér és kap! Engedély nélkül ezekben nem vehet részt! (A tanulmányokban történő változások szerint az engedélyek havonta felülbírálhatók.) Kollégiumi tagság megszüntetése A kollégiumi tagság megszűnik:  A tanulmányok befejezésekor.  Fegyelmi határozattal kizárás esetében.  Akinek a tagságát térítési díj hátralék miatt megszüntették. Megszüntetés előtt a kollégium vezetője köteles a területileg illetékes önkormányzat intézkedését kérni.  Ha a megszűnés oka önkéntes elhatározás, kiskorú tanulók esetében szülői beleegyezés is szükséges. Kártérítés A tanuló a kollégiumban okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. A kártérítés mértéke az érvényes rendelkezések szerint a legkisebb munkabér egy havi összegét tekintve:  gondatlan károkozás esetén 50 %  szándékos károkozás esetén háromszorosa. A fegyelmi és károkozási eljárás kivizsgálását, megindítását, lefolytatását az oktatási törvény 77. és 78. §-ai és a 11/1994. MKM rendeletben előírtak szerint kell végrehajtani. A tanulók jogait és kötelességeit, az egyéni és csoportfoglalkozások rendjét a házirend szabályozza. A kollégiumi munka rendje A kollégium működése  A tanulók az iskolai tanévkezdést megelőző napon költöznek be a kollégiumba és ott tartózkodnak az elméleti és gyakorlati oktatás időtartama alatt.  A kollégium a tanítási napot megelőző napon délután 1400h-tól a hét utolsó tanítási napján 1600h-ig tart nyitva.

41



A tanulók az iskolai szervezésű elfoglaltságon kívüli időt a kollégiumban töltik és tanulásra, művelődésre, sportra, szórakozásra, szervezett kollégiumi foglalkozásokra, rendezvényekre, személyes dolgaik és környezetük tisztántartására, pihenésre fordítják. Bekapcsolódhatnak a nevelőtanárok által vezetett tevékenységekbe, valamint ha engedélyt kérnek és kapnak, részt vehetnek iskolán, kollégiumon kívüli programokon is.  A kollégiumba felvett tanulókból csoportokat kell kialakítani úgy, hogy létszámuk, beosztásuk, tanulmányi munkavégzésüket a legoptimálisabban biztosítsa. A beosztásra a munkaközösség vezetője a nevelőtestület véleménye alapján, a diákönkormányzat javaslatainak meghallgatása után tesz javaslatot a kollégium vezetőjének.  A csoportok létszámát a közoktatási törvény és a fenntartó előírásai határozzák meg.  A csoportok számának változásáról (összevonás, bontás) a nevelőtestület véleményét meghallgatva a kollégiumvezető javaslata alapján az igazgató dönt.  A kollégiumon belüli és kívüli tevékenységek szervezése esetén pedagógusfelügyeletet biztosítani kell. A tanulási munka és a csoportfoglalkozások rendjét a kollégiumi házirend tartalmazza. Házirend Az oktatási törvény előírásai és a Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések figyelembe vételével a diákönkormányzat egyetértésével a kollégiumi nevelőtestület házirendben határozza meg a tanulók kollégiumi életével kapcsolatos rendelkezéseket. A kollégiumba belépni csak a portán keresztül, a portás tudtával lehet. A kollégiumban a tanulók szülei, folyamatosan tájékozódhatnak gyermekük előrehaladásáról. A hozzátartozóik, barátok, a kollégiumba beléphetnek, csak a társalgóban tartózkodhatnak. Idegenek a hivatalos ügyek intézéséig tartózkodhatnak az épületben. A kollégiumban reklám tevékenységet csak a kollégiumvezető engedélyezésével lehet folytatni.

Hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények Nemzeti ünnepek Október 23. Március 15. Történelmi és egyéb eseményekhez kapcsolódó megemlékezések Aradi vértanúk napja Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr.25.). Megemlékezés a holokauszt áldozatairól (április 16.).

42

A kollégium működésével kapcsolatos rendezvények tanulók fogadása elsős tanulók hozzátartozóinak szülői értekezlete versenyek, tevékenységek indítása közgyűlés diáktervek ismertetése fogadalomtétel félévi közgyűlés /diák-önkormányzati tisztújítás/ ballagás A névadó személyéhez kapcsolódó rendezvények József Attila halálának évfordulója december 3. József Attila születésnapja április 11. A költészet napja - József Attila szavalóverseny Egyéb ünnepek, rendezvények Mikulás kollégiumi diáknap . karácsonyi ünnep a magyar kultúra napja. A kollégium kapcsolatai Iskolákkal A kollégiumi nevelés az iskolák legfőbb segítője. Ezért az iskolákkal a kollégium pedagógiai programot, az éves munkaprogramot, munkavédelmi, tűzvédelmi tervet, látogatásokat, szemléket, egyeztetni, azokat figyelembe venni célszerű. A kollégiumi nevelőtestület alakítson ki jó kapcsolatot az iskolákkal, azok vezetőivel, tanáraival, szakoktatóival. A diákönkormányzatot a kollégiumvezető irányítja, heti rendszerességgel megbeszélik a munkatervben szereplő, valamint az aktuális feladatokat. A kollégium berendezéseit, helyiségeit folyamatosan használhatják feladataik ellátására. A diákönkormányzatok (iskolai - kollégiumi) segítsék egymást, kössenek együttműködést, megállapodásokat közös céljaik megvalósítására. Az iskolák és a kollégium közös célja a szülőkkel való együttműködés. Ezért célszerű fogadónapokat, szülői értekezleteket közösen tartani. (Azonos napokon egy órával előbb szervezni az iskolai értekezlet előtt.) Szülőkkel A kollégium a személyiségnevelés minél teljesebb érvényesülése érdekében törekszik a szülőkkel való eredményes együttműködésre. A kollégiumi munka eredményesebbé tétele érdekében a kollégium a szülővel és tanulóval közösen helyzetfelmérést végez, és meghatározza a pedagógiai munka irányát. A szülőknek folyamatos tájékoztatást ad a gyermekük kollégiumi életéről, munkájáról, tanulmányáról. (a kollégiumi ellenőrzőn keresztül, levélben, személyesen, szükség szerint telefonon).

43

Intézményekkel, szervezetekkel A kollégium vezetője, a nevelőtestület, a hatékonyabb nevelés érdekében kapcsolatot tart fent a telepűlési önkormányzatok gyermekjóléti szolgálatával, egészégsügyi szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a művelődési intézményekkel a rendőrséggel. A diákönkormányzat törekedjék a helybeli, valamint a megye kollégiumaival, azok diákönkormányzataival. való tartós és szoros kapcsolat kialakítására, együttműködés megvalósítására. A kollégiumi vezetés, a nevelőtestület törekszik jó kapcsolatot, eredményes együttműködést kialakítani, megvalósítani a Mátra Művelődési Központtal, a különböző helyi, megyei, országos művelődési intézményekkel. Rendezvényeiket beiktatja a tanévi programba. Országos és nemzetközi kapcsolat A Kollégiumi Szövetség, a Kollégiumi Diákszövetség jó lehetőséget biztosít határainkon innen és túli kapcsolatok kialakítására, ápolására. Ezek kiépítésére, ápolására komoly anyagi eszközök szükségesek, pályázati pénzekkel, egyéni hozzájárulásokkal, különböző szponzorálásokkal valósítható meg. A kollégium tanulóinak és alkalmazottainak védelme Egészségvédelem A tanuló egészségének megóvása, megtartása, védelme érdekében a kollégium lakói rendszeresen sportolhatnak, igénybe vehetik a különböző szakosztályokat, helységeket, berendezéseket, kollégiumi sportfoglalkozásokon vehetnek részt. A közalkalmazottak számára - az előírásokat biztosítva - gondoskodni kell az öltöző és tisztálkodási helyiségekről, az előírt egészségügyi vizsgákon való részvételről. A beteg tanulókat az ügyeletes tanár iskolai, körzeti orvoshoz küldi, akinek az előírásait be kell tartani. Beteg tanuló betegsége idején csak orvosi engedéllyel távozhat állandó lakhelyére, eltávozási kérelmét - az orvos írásos javaslatával -nevelőtanárával, kollégiumvezetővel kell engedélyeztetni. A beteg tanulók számára betegszobák üzemelnek, külön zuhanyzó, mellékhelyiség, étkező és elkülönítő. Berendezése, felszerelése, egészségügyi mentőszekrény (doboz) egészségügyi előírás szerint biztosított. Orvos által indokolt esetben, javaslatára a tanuló betegszobai elhelyezést nyer. A legszükségesebb gyógyszerek, egészségügyi és mentő felszerelések biztonságos elzárásáért, megőrzéséért felelős személy - nevelőtanár - gondosodik. A beteg tanulók gyógyszerszedését ellenőrzi a csoportvezető, ill. az ügyeletes nevelőtanár. Fertőző és járványos megbetegedés esetén az orvos intézkedéseit követni kell, azoknak érvényt kell szerezni. Az egészségügyi adatokkal kapcsolatos titoktartás minden dolgozóra kötelező. A kollégium épületében tilos az állattartás. A dohányzás csak a nagykorúaknak az épületen kívüli kijelölt helyen engedélyezett.

44

Munkavédelem és tűzvédelem A kollégium számára az Intézet munka és tűzvédelmi szabályzatában megfogalmazottakat kell alkalmazni és betartani. A szabályzatokat, azok tartalmát a dolgozókkal, tanulókkal ismertetni kell, évente egy alkalommal oktatást kell szervezni, erről jegyzőkönyvet készíteni. Az egészségügyi károsodást elszenvedő, vagy azt észlelő egyén köteles azonnal jelenteni a helyzetet az ügyeletes tanárnak, aki intézkedik. Rendkívüli helyzetben, tűz, katasztrófa, bombariadó esetén a riadótervben leírtak szerint az ügyeletes tanár intézkedik. A munkavédelmi és tűzvédelmi feltételek biztosításáért, azok tervszerű javításáért, az ellenőrzések megtartásáért az igazgató egyszemélyben felelős, melyben a kollégium vezetőjét, mint a terület vezetőjét felelősséggel bevonja. A munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségügyi szabályzatokat a kollégiumban felnőtt és tanuló számára a hozzáférhető helyen ki kell függeszteni. A kollégium és helységeinek használati, bérbeadási rendje, a kollégiumon kívüli helységek használata a házirendben szabályozott. Magtartása minden kollégiumi dolgozónak és tanulónak kötelessége. A kollégium és az általa használt helyiségek használati rendjét el kell készíteni, ki kell függeszteni, a használókkal tudatosítani szükséges. A kollégium nevelési feladatainak megoldásához kollégiumon kívüli helységeket is használhat. Ezeket írásban kérni, engedélyeztetni kell. A kollégium gazdálkodása Gazdálkodás A kollégium a József Attila Szakközépiskola, Szakiskolával egybeszervezett közös igazgatású intézmény. A kollégium szakmailag és szervezetileg önálló, gazdálkodás tekintetében nem folytat önálló gazdálkodást. A gazdasági és személyzeti jogkört az intézmény igazgatója gyakorolja. Az intézet igazgatója a kollégiumot érintő gazdasági és személyzeti munkába a legteljesebben bevonja a kollégium vezetőjét. Az intézeti költségvetésben a kollégiumi költséghelyen szereplő összegek felhasználása, a minőségi munka elismerése a kollégiumvezető véleménye alapján az igazgató engedélyével történhet. A helyi igények legcélszerűbb kielégítése érdekében a kollégiumvezető a kollégium nevelőtestület véleményét kikéri. Az egyéni és társadalmi vagyonvédelem törvényi előírás, nevelési feladat. Elvárjuk a tanulóktól, hogy a felszereléseket, berendezéseket célszerűen, rendeltetésük szerint, gondosan használják.

45

A gondos, felelősségteljes használat megvalósítása érdekében, helységleltárakat, egyéni tanár, tanuló, dolgozó - eszközhasználati lapokat szükséges felfektetni és vezetni. Az eszközöket helységenként számmal kell ellátni. A kollégiumba egyéni használati eszközöket lehet behozni, ezeket a nevelőtanár javaslatára a kollégium vezetője engedélyezi. A használat nem zavarhatja a kollégium rendjét, működését. Az engedély visszavonható! Az ellenőrzőbe beírt engedélyeket az egyéni eszköz használati lapra fel kell vezetni a használat becsült költségeivel - villany, víz stb. - amit havonta be kell fizetni. Ezen nyilvántartást az érintett nevelőtanár segítségével a kollégiumi gondnok végzi. A kollégium felszereléseit, berendezéseit egyik helyről a másikra átvinni nem lehet. A kollégiumból felszerelést kivinni, behozni engedéllyel lehet. A vásárolt berendezéseket, felszereléseket, anyagokat leltár szerint nyilván kell tartani. A befizetés rendjét félévenként a tanulók és a szülők számára ki kell függeszteni, a kollégiumi ellenőrzőbe be kell vezetni. A befizetés egy hónapra előre történik. A befizetett összegről a gondnok névre szóló, bizonylatot ad. A kollégiumi nevelés feladatainak megoldása mellett a pedagógiai és gazdasági szempontokat figyelembevéve szállásokat biztosítunk. A szállásbiztosítások koordinálója a kollégium vezetője a lebonyolításban a tanulók, a kollégium dolgozói egyaránt részt vesznek. A kollégiumi kulturális, sport és egyéb szabadidős tevékenységek nívósabb ellátásához a szülők hozzájárulhatnak. A kollégiumban pénzt kezelni, a hatályos pénzügyi rendelkezések szerint lehet. A tanulóktól befizetésre, megőrzésre a nevelőtanár pénzt nem vehet el. Rendezvényre - színház, mozi, koncert, stb. - csoportos részvétel szervezhető. A szervező nevelőtanár diákönkormányzat vezető bevonásával rendezheti az anyagiakat. A szervezést a kollégiumvezetővel engedélyeztetni kell.

Ellenőrzési feladatok A kollégiumban folyó nevelőmunkát, a rendszeres és eseti feladatok elvégzését a kollégiumi dolgozók, a tanulók munkáját, közösségek tevékenységét, az állagmegóvást, a törvényi előírás szerinti működést ellenőrizni szükséges. Ebben az ellenőrzésben különböző szinteken mindenkinek részt kell venni. Az ellenőrzésekről feljegyzéseket kell készíteni. A munkavégzés folyamatossága érdekében a tapasztalatokat fel kell dolgozni az érintettekkel tanuló, felnőtt és a közösség - meg kell beszélni. Az ellenőrzés tervét az éves munkaterv tartalmazza.

46

29. Iskolai foglalkozáson a tanulók által készített dolgok vagyoni jogának átruházása Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára befolyt összeg költségekkel csökkentett részének 20 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján az iskola igazgatója dönt. 30. A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetése, nyilvánossága A Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. Az SZMSZ hatálybalépésének napja a kihirdetés napja. Kihirdetésnek minősül az SZMSZ elhelyezése azokon a helyeken, ahol megtekinthető. A kihirdetésről az érintetteket írásban tájékoztatni kell A Szervezeti és Működési Szabályzat egy-egy példánya megtekinthető  az iskola könyvtárában;  az iskola titkárságán  az iskola web lapján  a kollégiumvezetőnél Az itt felsorolt helyeken megtekinthető az iskola és a kollégium házirendje, pedagógiai programja, minőségirányítási programja. A kollégium pedagógiai programja megtekinthető a kollégiumvezetőnél.

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban előírt egyeztetésekkel, és a fenntartó jóváhagyásával . 3. Az intézmény működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, szabályozók és igazgatói utasítások tartalmazzák.

47

VI. AZ INTÉZMÉNY A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATON KÍVÜL AZ ALÁBBI SZABÁLYZATOKKAL ÉS SZABÁLYOZÓKKAL RENDELKEZIK 1. sz. melléklet: Költségvetési ellenőrzés 2. sz. melléklet: A feladatellátás rendjének szabályzata 3. sz. melléklet: Az iskola által állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységek, az azokat meghatározó jogszabály(ok) megjelölését, a feladat ellátásához rendelkezésre álló források és a feladatmutatók. 4. sz.. melléklet: Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat 5. sz. melléklet: Gazdasági szervezet ügyrendje 6. sz. melléklet: Számviteli politika és a kapcsolódó szabályzatok 7. sz. melléklet: Könyvtár gyűjtőköri szabályzat 8. sz. melléklet: Egyes szervezeti egységek feladatai, hatáskörei

48

ZÁRADÉK

A József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Gyöngyös, Kócsag u. 36-38.) Diákönkormányzata által megbízott diákönkormányzati tagok megismerték és megtárgyalták Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását, a benne foglaltakkal egyetértenek és elfogadásra javasolják.

Gyöngyös, 2010. március 30.

Szappan Mónika Diákönkormányzat elnöke

49

VÉLEMÉNY

A József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Gyöngyös, Kócsag u. 36-38.) Szülői Munkaközössége által megbízott szülői munkaközösségi tagok megismerték és megtárgyalták, véleményezték az iskola Szervezeti és Működési szabályzatának módosítását. Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szülői Munkaközösség egyhahgúlag elfogadásra javasolja. Gyöngyös 2010. március 30.

Nagy Jánosné Szülői Munkaközösség elnöke

50

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola nevelőtestülete 2010. március 31-én tartott ülésén elfogadta.

Gyöngyös, 2010. március 31.

Horváth Attila igazgató

51

52