FI G Y E L Ő
NÉPSZÁM LÁLÁSI
H ÍR E K
A M agyar F o rradalm i M unkás-P araszt K orm ány 1001/1958 (1/5.) sz. a la tt h a tá ro z a to t h o zo tt az 1960. évi népszám lálás előkészítéséről. A K orm ány ebben u ta s íto tta a K özponti S tatisztikai H iv atal elnökét, hogy a népszám lálást készítse elő, szervezze meg és 1960. év elején h a jtsa végre. A K orm ány h a tá ro z a ta alapján a K özponti S tatisztikai H iv atal népe sedésstatisztikai főosztálya m egkezdte a népszám lálás előkészítési m unká la ta it. E z év áprilisáig elkészült a népszám lálás adatgyűjtésének és adatfeldolgozásának előzetes terv e, am ely a K özponti S tatisztikai H iv atal kol légium ának hozzájárulása u tá n az illetékes p á rt- és állam i szervek elé kerül m egvitatásra. E n n ek alap ján a K özponti S tatisztikai H iv atal ez év október 1-ig készíti el a népszám lálás p ro g ram jára vonatkozó terv ezetét a Gazdasági B izottság részére. E te rv k ipróbálására 1959. ja n u á r 1-i eszmei időponttal az ország lakosságának 1 —2 % -ára kiterjedő próbafelvételt tervez a S tatisz tik a i H iv atal. * Az E gy esü lt N em zetek Szervezete jav aslatai, valam in t az eddig is ki a lak u lt nem zetközi g yakorlat alap ján az 1960 körüli években általában m inden ország h a jt végre népszám lálást. Az E gyesült N em zetek T itkárságá nak tá jé k o z ta tá sa 1 és az azó ta tu d o m ásu n k ra ju to tt értesülések szerint az európai országok az 1960 körüli népszám lálásaikat az alábbi években ta rtjá k : 19551956195819591960-
ben ban ban ben ban
: A lbánia, D ánia, Liechtenstein. : Bulgária, Írország, Rom ánia. : Lengyelország. : N ém et D em okratikus K öztársaság, Szovjetunió. : Belgium, Csehszlovákia, D ánia, Finnország, Görögország, H ollandia, Izland, Liechtenstein, L uxem burg, M agyarország, N ém et Szövetségi K öztársaság, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország. 1961- ben : A usztria, E gyesült K irályság, Franciaország, Olaszország.
* Az E u ró p a i S tatisztik ai B izottság és az E urópai Gazdasági B izottság k eretéb en m űködő E u ró p ai S tatisztikusok K onferenciájának nép- és lakás szám lálási m unkacsoportja legutóbbi ülését m ú lt év decem ber 9 —14 k ö zött ta r to tta Genfben. Az ülésszak — am elyen a m agyar küldöttséget Péter György, a K özponti S tatisztik ai H iv a ta l elnöke v ezette — a népszám lálásoknál alkal m azandó foglalkozási, gazdasági, illetve társad alm i csoportosítások kérdésé vel, v alam in t a h áztartáso k és családok m eghatározásával foglalkozott. * A N ém et D em okratikus K öztársaság k o rm ánya a következő népszám lálást az 1959. ja n u á r 15-i időp o n tra tű z te ki. E népszám lálás m ódszereinek kipró b álására 1958. február 20-i eszmei id ő ponttal népszám lálási p ró b a 1 „ N e w Series o f N a tio n a l P o p u la tio n C ensu ses, 1955 — 1 9 6 4 ” , S ta tis tic a l O ffice of th e U n ite d N a tio n s, N e w Y o rk , S T /S T Ą T /P /L . 2 3 , 4 A p ril 1957.
142
FIG YELŐ
felvételt ta rto tta k , am ely Lipcse környékére (K reis Leipzig-Land) te rje d t ki. E rre az alkalom ra a N ém et D em okratikus K öztársaság Állami K özponti S tatisztik ai H iv a ta la a próbaszám lálás m egtekintésére és népszám lálási tap asztalatcserére m eghívta a szocialista országok statisztik ai h iv atalain ak képviselőit. Az összejövetelen a szovjet, a bolgár és a csehszlovák statisztikai hivatalok képviselőin kívül résztv ett a m agyar K özponti S tatisztik ai H ivatal részéről dr. Szabady Egon és dr. K linger András.
EG YÉB
D E M O GR Á F IA I
H ÍR E K
Az 1957. év folyam án több demográfiai tárgyú előadás h an g zo tt el k ü lön böző intézm ények ülésein. Ezek közül szorosabb népességtudom ányi, illetve népesedéspolitikai vonatkozásaik m ia tt külön is kiem elhető : Acsádi György „A népesség öregedése” c. tan u lm án y án ak a M agyar Tudom ányos A kadém ia Biológiai C soportja 1957. október 3-i felolvasó ülésén (H aranghy László által) tö rté n t b e m u ta tá sa ; Barsy G yula (R udnai O ttóval közös) előadása ,,A nem ek szerepe n éhány fertőző betegség m orbiditásának alakulásában különböző életkorokban” cím en az Országos Közegészségügyi In tézet 1957. m ájus 27-i (nyilvános) tudom ányos ülésén, v alam int Rédei Jenő és Somogyi György k an d id átu si értekezéseinek nyilvános m egvitatása ; az előbbié „Az európai és m agyar dem ográfiai fejlődés társadalm i h á tte re ” címen 1957. szeptem ber 10-én a M agyar Tudom ányos A k adém ia társadalm i és tö rtén eti tudom ányok osztályának tudom ányos m inősítő bizottsága e lő tt1, az utóbbié „A keresőképtelenséggel járó m egbetegedésekben m utatkozó szabályszerű ségek” címen 1957. április 26-án az A kadém ia biológiai és orvostudom ányi osztályának tudom ányos m inősítő bizottsága előtt ; végül a Term észet- és T ársadalom tudom ányi Ism eretterjesztő T ársu lat K özgazdasági, Filozófiai és Egészségügyi Szakosztályainak a születésszabályozásról 1957. október 1-én („Születésszabályozás és neom althusianizm us” címen) rendezett vitája. *
1957-ben Történeti Statisztikai Közlemények címen a K özponti S tatisz tik ai H iv atal K ö n y v tárán ak és a L evéltárak Országos K özpontjának (a M űvelődésügyi M inisztérium L evéltári O sztályának) közös kiad v án y ak én t Kovacsics József szerkesztésében új időszakos kiadvány indult meg. Az új folyóirat — első szám ának tartalm áb ó l kitűnően — bő teret kíván szentelni a tö rté n e ti dem ográfiának, figyelemmel a rra is, hogy a tö rté n e ti statisztik ai források e tek in tetb en m eglehetősen nagy anyagot tartalm azn ak . *
Az Indiai N épességtanulm ányi Intézet a közelm últban in d íto tta meg Ázsia első dem ográfiai folyóiratát Population Review (Népességi Szemle) címen. Az évente kétszer (jan u árb an és júliusban) m egjelenő folyóirat kiváló dem ográfusok tan u lm án y ain ak közlésén kívül rendszeresen beszámol az em lített Intézet m unkásságáról. Ezenkívül könyvism ertetéseket és biblio gráfiákat is közread. A folyóirat Indián túlm enően általában Ázsia demog ráfiai problém áinak m egvilágítására és m eg v itatására is törekszik.2 *
1958. ja n u á r 6-án alak u lt meg P rág áb an a korm ány tanácsadó szerve k én t a csehszlovák Á llam i Népességi Bizottság. F elad ata elsősorban az lesz, hogy — a csehszlovák népesedéspolitikának a népszaporodás növelésére 1 L d. S ta tisz tik a i S z e m l e 19 5 7 . é v f. 848 — 87 5 . és ( T h e i s s E d e op p on en si v iszo n v á la sz a te k in te té b e n ) 968 — 9 7 0 . p. 2 S ta tistic a l N o t e s (S ta tis tic a l O ffice o f th e U n ited N a tio n s), 1957. d ec. 15.
FIG YELŐ
143
irányuló ten d en ciáit szem elő tt ta r tv a — a legszélesebb körben figyelemmel kísérje a népesség fejlődését, v alam in t a népesedés m enetével összefüggő leg különfélébb m ozzan ato k at (pl. a születés előtti gondoskodás, a terhesség m egszakítása, a korösszetétel m ódosulása, a nők fo glalkoztatottsága, a cse csem őhalandóság csökkentése, a fiatalk o rú ak bűnözése, a balesetek gyakori sága, a szexuális nevelés, családvédőbb szellemű társadalm i szemlélet kialakí tása, a lakásépítkezések, a tá v la ti tervezés népességi problém ái, a népesedésp o litika költségkihatásai stb.) ; hogy azu tán ezen az alapon és a szükséges előrelátással szakvélem ényeket és ja v a sla to k a t terjeszthessen — kezdem ényezően is — a korm ány elé a népességi és népesedési kérdésekre v o n a t kozóan. M unkájában a B izottság a népesedési problém ákkal és intézkedések kel kapcsolatos k u tató m u n k ák összehangolása révén szorosan együtt fog m űködni a m inisztérium okkal, k u tató in tézetek k el, töm egszervezetekkel. E zenkívül az E gyesült N em zetek Szervezetével is — m int a népesedési kér dések csehszlovák bizo ttság a — rendszeresen k apcsolatban áll. A húsztagú B izottság tag jai a népesség és népesedés kérdéseivel foglalkozó szervek, intézm ények és tudom ányok vezető szakem berei, v alam int egyes töm eg szervezetek képviselői ; eínöke Fr. F ajfr, a csehszlovák Állami S tatisztikai H iv atal elnöke, h elyettes elnöke pedig J . L ukas egészségügyi m iniszterhelyettes le tt ; titk á rsá g a a csehszlovák Állami S tatisztikai H iv atal m ellett m űködik.1
ÉVFORDULÓK
Az 1957. évre több olyan ju b ilá n s évforduló esett, mely közvetve vagy közvetlenül népességtudom ányi vonatkozású. Ezek közül dem ográfiai szemszögből is a legátfogóbb jelentőségű a Köz ponti Statisztikai H ivatal 1867. m ájus 25-én — első vezetője és megszervezője. Keleti Károly kinevezésével tö rté n t — megalapításának kilencvenéves fordulója.2 Az új szerv lé tre jö tte u tá n rövidesen m egkezdte a népességstatisztikai a d a t gyűjtések kiépítését : m ár 1869-ben v é g re h a jto tta az első valóban m agyar népszám lálást, a népm ozgalm i a d a to k a t pedig 1866-ig visszamenőleg (ugyan elég ko rláto zo tt terjedelem ben) b eg y ű jtö tte. E zeket az ad atg yűjtéseket a K özponti S tatisztik ai H iv a ta l fennállásának kilenc évtizede a la tt m egszakítás nélkül és általáb an korszerű színvonalon, b ár nem egy ízben (átm enetileg még ú jab b an is) erősen m egszűkített keretek közt fo ly tatta. Dem ográfiai szem pontból a kilenc népszám láláson és az ism ételten — igy a századforduló körül, a harm incas évek vége felé, v alam in t a legutolsó néhány év alatt erősebben k ib ő v íte tt term észetes népm ozgalm i adatgyűjtéseken és feldolgozá sokon kívül még egyes rendkívüli vagy különlegesebb összeírások (időközi, illetőleg részleges népösszeírások, az öregekre vonatkozó adatfelvételek, vakok szám bavétele, cigányszám lálás, választójogi adatgyűjtések stb.), valam in t a századforduló ó ta (a háborúk a la tti és 1950 körüli m egszakítások kal) folyó külső vándorlási és a — csupán legújabban m egindított — ren d szeres belső népáram lási adatg y ű jtések is értékes forrásai a tudom ányos k u tató m u n k á n a k ; ezenkívül egyes egészségügyi, o k tatási s igazság- és m unkaügyi statisztik ai felvételek is. (Az utóbbi ad atg y ű jtések et újabban túlnyom óan az illetékes m inisztérium ok h a jtjá k végre, míg a népszám lálási és a nép- és vándorm ozgalm i ad atszolgáltatás v álto zatlan u l központosítva3 1 R u d é P r á u o 19 5 8 . jan . 8. és S ta tistic k y O b z or 1958. 3. sz. 2 A m a g y a r á lla m e sta tis z tik a i szerve az 1848 —1849-b en F é n y e s E l e k ir á n y ítá sa a la tt rövid id e ig fe n n á llo tt első országos sta tis z tik a i h iv a ta l (b elü g y m in isztériu m i sta tis z tik a i o sz tá ly ) u tó d a k é n t, m égp ed ig m in t a fö ld m iv e lé s-, ipar- és k eresk ed elem ü g y i m in isztériu m — k e z d e ttő l fogva „ S ta tis z tik a i H iv a ta l” -n ak is n e v e z e tt — sta tis z tik a i o sz tá ly a j ö t t létre ; m ajd 1871-b en for m a ila g is ö n á lló h iv a ta llá a la k u lt á t. 3 A K öz p o n ti S ta tisz tik a i H iv a ta l n ép esed ési és s z o c iá lissta tisz tik a i fő o sz tá ly á n a k n ép esed és s ta tis z tik a i (ill. a n ép szá m lá lá so k a lk a lm á v a l k ü lön n ép szá m lá lá si) o sztá ly á n .
144
FIG YELŐ
— de részben a H iv a ta l te rü le ti szerveinek a közrem űködésével — folyik.) A népességtudom ány m űvelői szám ára term észetesen a K özponti Statisztikai H iv a ta ln a k az elm últ 90 év a la tt nagy szám ban közrebocsátott népszámlálási, népm ozgalm i, kivándorlási, egészségügyi stb. kiadványai, to v áb b á É v könyvei, Zsebkönyvei, havi vagy negyedévi füzetei, jelentései, nem utolsó sorban pedig a S tatisztik ai Szemlében m egjelent népességi, népesedési tan u l m ányok is — b á r a b e g y ű jtö tt igen n agy a d atan y ag o t eddig még csak rész ben a k n á z tá k k i — nélkülözhetetlen segédkönyvek, illetve adatforrások. *
A nagyobb népességstatisztikai adatg yűjtések közül az 1857. évi — Magyarországon is végrehajtott — osztrák népszámlálás érk ezett el az elm últ évben v ég reh ajtásán ak százéves fordulójához. E z t a nagy dem ográfiai fel v é te lt az ország lakossága akkoriban m agyarellenes tendenciái m ia tt ellen szenvvel fogadta, egykorú tudom ányos köreink pedig m ódszertani hiányos ságai m ia tt sohasem ism erték el (főleg nem zetiségi szemszögből) teljes értékű nek. E nnek ellenére a népességkutató m u n kának — m ás megfelelőbb népes ségi ad atg y ű jtések h ián y áb an 1 — a szabadságharcot követő időkre v o n a t kozólag fontos fo rrása.2 *
U gyancsak 1957-ben ü n nepelte m eg a m agyar tud o m án y és hivatalos sta tisz tik a m ú lt század közepi egyik legkiem elkedőbb képviselője, Fényes Elek (1807 —1876) születésének (1807. július 7.) 150 éves fordulóját.3 Fényes — az 1848 —1849. évi első országos statisztik ai h iv atal m egszervezője és vezetője — tu lajd o n k ép p en nem v o lt dem ográfus ; de a hazai tu d o m án y fej lesztése és a honism eret terjesztése szem pontjából egyaránt kim agasló értékű n agy statisztikai-geográfiai m űveinek m indegyikében igen sok a d a to t h o rd o tt össze és k ö zö lt— értékes leírások és észrevételek, v alam int részben táb lázato k és értékelések kíséretében — az ország, to v á b b á az egyes várm egyék, járások, városok, falvak és a jelentősebb k ü lte rü leti lakotthelyek népességi viszo nyairól (lélekszám úról, vallási és részben anyanyelvi megoszlásáról, sőt — szórványosabban — foglalkozásáról, társad alm i rétegeződéséről, iskolázásá ról stb. és a népesedési mozgalom ról is). Átfogó tájékozottsággal, igen jó statisztik ai-fö ld rajzi-tö rtén eti érzékkel, óriási m unkabírással m egírt m űvei45 ilyen m ódon a reform kor M agyarországáról dem ográfiai szem pontokból is a legbecsesebb és legpóto lh atatlan ab b ad atforrásokat alkotják.
A
D E M O G R Á F IA
H A LO TTA I
Az elm últ évek folyam án a népességi tudom ányoknak világszerte számos kiváló m űvelője h u n y t el, akiknek m unkássága részben nem zetközi szem pont ból is jelentős volt. A dem ográfia e h alo ttairól m ost, folyóiratunk első szám á ban — a későbbi hasonló közlések m integy bevezetéseképpen — összefog lalóan em lékezünk m eg.6 1 A z 18 5 0 . é v i o sztrá k n ép szá m lá lá s u g y a n is m é g k e v é sb é fe le lt m e g a tu d o m á n y o s k ö v e te lm e n y ek n ek . 2 E rről a n é p szá m lá lá sró l a T ö r té n e ti S ta tisz tik a i K ö z l e m é n y e k I. év fo ly a m á n a k 2 — 4 . szám a em lé k e z ik m e g b eh a tó b b a n . 3 L d. S ta tisz tik a i S z e m l e 19 5 7 . 545 — 5 4 9 . p . 4 K ö z tü k é p p en szá z é v v e l a z e m líte tt ju b ileu m e lő tt, 1857-b en m e g je le n t — a k ö n y v b e o sztá sa te k in te té b e n te lje s e n (k ortársai á lta l erősen k ifo g á so lt m ód on ) a v á lto z o tt v iszo n y o k h o z a lk a lm a zk o d ó , d e ta r ta lm ila g a lig k ifo g á so lh a tó — „ A z A u sztria i B irod alom s ta tis tik á ja és fö ld ra jzi leírá sa ” c ím ű m ű v e is. 5 F orrások : R e v u e d e l ' I n s t i t u t I n te r n a tio n a l d e S ta tistiq u e ; L e D é m o g r a p h e ; P o p u l a t i o n ; P r z e g lą d S t a t y s t y c z n y ; J o u r n a l o f the A m e r ic a n G io r n a le d e g li E c o n o m i s t i e A n n a l i d i E c o n o m i a ;
S ta tistic a l A s s o c i a t i o n ; S ta tistic a ; A llg e m e in e s
P o p u l a ti o n S ta tistisc h e s
In d ex ; A r c h ív .
FIGYELŐ
145
A N em zetközi N épességtudom ányi Unió — a világ dem ográfusainak tudom ányos egyesülete — 1947-ben tö rté n t újjászervezése ó ta volt elnökei közül újjászervezőjét, L a n d ry t, v alam in t H ersehet — m indketten halálukig az Unió tiszteletbeli elnökei v oltak —, v o lt alelnökei sorából pedig Szulcot és L o tk á t v esztette el. A francia Adolphe L andry (1874 —1956) egyrészt m int a gazdaságtö rté n e t professzora, m ásrészt m int képviselő, szenátor és m iniszter, külö nösen pedig m int a születéscsökkenés elleni küzdelem politikai és társadalm i szerveinek egyik vezetője f e jte tt ki kiem elkedő m unkásságot. Franciaország b an elsősorban az ő érdem ének tu d já k be a családvédelm i törvények és intéz kedések kiharcolását, illetve m egalkotását és az eredm ényt : a születési m ozgalom viszonylag igen jelentős m egélénkülését is. Közgazdasági és filo zófiai téren m egkezdett, m ajd egyre inkább a dem ográfia és részben a statisz tik a terü letére á tto ló d o tt szakirodalm i m unkásságából a születéscsökkenés franciaországi k ialak u lását elemző könyve („L a révolution dém ographique. É tu d es et essais sur les problèm es de la pop u latio n ” , 1934) és az általa szer k e sz te tt — világszerte a legjobb dem ográfiai m űvek egyikének te k in te tt — « T raité de D ém ographie » (1945) c. nagyobb m ű em elkedik ki. Az utóbbi könyvben ő Irta az általános és a „ tis z ta ” dem ográfiáról, a népességi tö rv é nyekről, a gazdasági tényezők h atásáról, v alam in t a népesedéstanról és a népesedéspolitikáról szóló nagy fejezeteket. Az egykori Oroszországból közvetlenül egyetem i tan u lm án y ai elvég zése u tá n a m ásodik h azájáv á v á lt Svájcba á tte lep ed ett Liebm ann Hersch (1882 —1955) 1915 ó ta a genfi egyetem en a sta tisz tik a és dem ográfia profeszszora volt. A dem ográfián kívül a statisztik a, a szociológia, a közgazdaságta n és a filozófia terü letére is kiterjedő, hum ánus szellemben m egírt művei közül az általa kezdem ényezett és potenciális dem ográfiának nevezett k u ta tá s körrel foglalkozó újabb tan u lm án y ai a legeredetibbek. (Az idevágó vizsgálatok nál a népesség egyes ta g ja it nem egyenlően, hanem életkor-alapon : várható é lettarta m u k szerint súlyozva kell szám ításba venni.) Nagyobb tanulm ányo k a t írt ezenkívül a gazdasági és dem ográfiai fejlődés összefüggéseiről, a modern háborúk dem ográfiai hatásairól, a halál előtti egyenlőtlenség társadalm i okairól stb. 1954-ben őt v álaszto tták meg a róm ai Népességi Világkongresszus elnökévé, m elynek m u n k á la ta it a tudom ányos követelm ények szigorú szem elő tt ta rtá sá v a l vezette. A lengyel Stefan A leksander Szulc (1881—1956) élete nagy részében párhuzam osan volt professzor és hivatalos statisztikus. 1919-től 1949-ig — a háborús évek a la tti m egszakítással — a lengyel központi statisztikai h iv atalb a n dolgozott, többek közt m int a népm ozgalmi statisztikai osztály vezetője ; m ajd 1945-től m int elnök irá n y íto tta a statisztikai adatgyűjtési rendszer ú jjáépítését. E m ellett 1920/21-től élete végéig szinte m egszakítás nélkül ta r to tt statisztik ai és töb b n y ire demográfiai előadásokat is ; először a lengyel szabad egyetem en, azu tán — párhuzam osan — a varsói egyetem jogi karán , m ajd a ném et megszállás első időszaka a la tt a Szovjetunióban (L vovban), utóbb a m egszállott Varsó főleg titk o s egyetem i és főiskolai ta n folyam ain ; élete utolsó éveiben pedig a varsói egyetem rendes ta n á ra k é n t és hasonló m inőségben a terv - és statisztik ai főiskolán is. A m ásodik világháború előtt egyik vezetője volt a lengyel népességkutató intézetnek. Irodalm i m űkö dése a lengyel tu dom ány szemszögéből igen nagy horderejű. K orszerűen m egírt k étk ö tetes statisztik ai m ódszertanában (M etody S tatystyczne, 1952. és 1954.) ta n á ri, k u ta tó i és gyakorlati statisztik ai ta p a sz ta la ta it foglalta össze. T úlnyom óan népességstatisztikai tárg y ú egyéb tan u lm án y ai közül kongreszszusi dolgozatai v áltak legism ertebbekké (a hányadosok standardizálásáról, a nők házasságkötési korának a term ékenységre gyakorolt hatásáról stb.). Az élete legvégén m egkezdett nagyobb dem ográfiai tanulm ánysorozatból tu d tu n k k a l m ár csak az öregedésről és a csecsem őhalandóságról szóló fejeze te k e t tu d ta közreadni. H a z á já t sok külföldi tudom ányos értekezleten kép viselte, legutoljára az 1954. évi Népességi Világkongresszuson, R óm ában. Az akkori A usztriában (Lem bergben) született, Franciaországban nevel k ed ett, angolszász és ném et egyetem eken ta n u lt, m ajd am erikaivá v ált Alfred Ja m e s Lotka (1880 —1949) kém iai, fizikai és m atem atik ai tanulm ányok u tán 1 0 D em ográfia
146
FIGYELŐ
— részben azokkal párhuzam osan — kezdte meg dem ográfiai k u ta tá sa it, am elyekkel azu tán állásánál fogva is (m int a legnagyobb New York-i biztosító tá rsu la t statisztik ai osztályának évtizedeken á t egyik vezetője) foglalkozott. Tudom ányos m unkássága a m atem atik ai népességkutatás szem pontjából nem csak kim agasló, hanem egyben alapvető jelentőségű. Nevéhez fűződik a stabil népesség elm életének m egalapozása (az 1911-ben Sharpe-pal közösen k ia d o tt „A Problem in Age D istrib u tio n ” c. tan u lm ányban) és a term észetes szaporodás — róla elnevezett — u.n. valódi h ányadosának elvi és gyakorlati kidolgozása (főleg „O n th e T rue R a te of N atu ral Increase of a P op u latio n ” c„ D ublinnel közösen k ö zread o tt dolgozatban, 1924). Az em ber értékéről, az élet ta rta m á ró l és az E gyesült Állam ok közegészségügyi fejlődéséről szóló (ugyancsak D ublinnel közös) könyvei — k iv ált a m ásodik világháború után újból is k ia d o tt „T he Money V alue of a M an” (1930) és „L ength of Life. A S tu d y of th e Life T able” (1936) c. m űvek — érdekes tartalm u k k al és jól érthető , szellemes szövegezésükkel a dem ográfiai irodalom szélesebb körök ben is fo rg a to tt term ékei. A fejlődés m atem atik ai elméletével és a népesség elemzés m atem atik ájáv al kapcsolatos k u ta tá s a it francia nyelvű fő m űvében („Théorie an alytique des associations biologiques” . I. k ö tet : „P rincipes” , 1934. ; IL k ö te t : „A nalyse dém ographique avec application particulière à l’espèce h u m ain e” , 1939) foglalta össze. A dem ográfia ú jab b an elh u n y t to v áb b i kiválóságai közül Rodolfo Berlini (1862 —1956), az olasz sta tisz tik á i tu d o m án y világszerte legelism ertebb kép viselője tö b b m in t negyvenöt éven á t ta r to tt Olaszország különböző egye tem ein — legu to ljára a róm ain — párhuzam osan vagy felváltva statisztikai, dem ográfiai és közgazdaságtani előadásokat. N agyobb m űvei : véglegesen 1936-ban form ába ö n tö tt — dem ográfiailag is jól m egalapozott — közgazdasági tan k ö n y v e, 1906-ból szárm azó statisztik ai m ódszertana, különösen pedig 1901-ben m egjelent dem ográfiai kézikönyve („Principii di D em ografia” ) bizonyos m értékig nem zetközi te k in te tb e n is úttö rőnek szám ítottak. A demo gráfiának a n y ag át k ét részben ism ertető („teo ria q u a lita tiv a ” és „teória quantita tiv a ” ) u tó b b i m u n k ájáb an az em ber antropológiai és biológiai jellem zésére ugyanúgy gondot fo rd íto tt, m in t földrajzi, közgazdasági és tá rs a dalm i helyzetére ; hasonlóképen az egyéni fejlődésre, v alam int a társad alm i kohézióra, a családok dem ográfiájára is. Sokoldalú szakirodalm i m unkás sága folyam án m egvilág íto tta töb b ek közt a különböző generációk születés gyakoriságát, a halandósági tá b lá k p ro b lem atik áját s az an tropom etria kér déseit is. A D ante-irodalom nak is nag y ra érték elt m űvelője volt. A holland H en ri W illem Methorst professzor (1868 —1955) hazájának központi statisztik ai h iv a ta la élén — tö b b évtized a la tt — kiváló szervezőképességével a népességstatisztikai adatg y ű jtések egész sorát v aló síto tta meg (pl. népszám lálást a népességi n y ilv án tartáso k adatain ak részleges figyelem bevételével). M int a N em zetközi S tatisztikai In tézet állandó hiv a talán a k igazgatója (ennek az intézm énynek egyébként közel négy évtizeden át fő titk á ra is volt), ő szerkesztette az első u.n. nem zetközi statisztik ai évkönyv sorozat ö t népesség- és népesedésstatisztikai k ö tetét, valam in t a k ét világ háború k ö zti időszakban közreb o csáto tt „A perçu de la dém ographie des divers pays du m onde” c. sorozat hasonló ta rta lm ú és szerkezetű k ö te te it ; ezek a dem ográfiai k u ta tó m u n k á n a k m a is fontos forrásai. A népesedés kér déseiről holland nyelven nagyobb k ö n y v et is k özreadott. H osszabb időn át elnöke v o lt a N em zetközi N épességtudom ányi Unió holland csoportjának. A ném et G erhard Mackenrolh (1903 —1955) több m int két évtizeden át ta n íto tt n ém et egyetem eken, leghosszabb ideig K ielben, ahol korai haláláig a szociológia, a társad alo m tu d o m án y és a sta tisztik a ta n á ra volt. Irodalm i m unkássága eleinte főleg közgazdaságtani vonatkozású volt, de egyre inkább v á lt átfogóan társadalom politikai színezetűvé. Az utóbbi tém akörbe t a r tozó m űvei sorából k iv á lt igen rendszeres és gazdag anyagú népességtudo m ányi kézikönyve („B evölkerungslehre. Theorie, Soziologie und S tatistik der B evölkerung” , 1953) em elhető ki. E z a könyv a népesség és népesedés problé m áit erős statisztik ai m egalapozással különböző (tö rténeti, terü leti, közgazdasági stb.) szemszögből tá rg y a lja és nem zetközileg is a legjobb össze foglaló m u n k ák közé tarto zik . Szorosabban népességi tan u lm án y ai közül az
FIGYELŐ
147
egyik újszerű m u n k ája („D ie generative S tru k tu r von Bevölkerungen und Sozialschichten” , 1956) m ár csak h alála u tá n jelen t meg. H onfitársunk, Schneller K ároly (1893 —1953) életm űve sem m ondható — M ackenrothéhoz hasonlóan — teljesen befejezettnek. A Fővárosi S tatisz tik a i H iv atalb an e ltö ltö tt egy évtől eltekintve egész életében professzori h iv atásán ak élt ; 1920-tól 1939-ig a miskolci jogakadém iának volt ta n á ra (és a szegedi és budap esti egyetem en a népességi statisztik a m agántanára), m ajd 1939-től előbb a szegedi, azu tán a kolozsvári és 1945-től ism ét a szegedi egyetem en a sta tisz tik a professzora. S tatisztik ai előadásai keretében, de speciálkollégium ok fo rm ájában is a m egszokottnál jóval nagyobb te re t ju t ta to tt a dem ográfiának, a népességi statisztik án ak. T udom ányos irodalm i m unkásságában is a népességi statisztik ai tan u lm ányok állottak az első helyen. Ezekben biztos elvi-elm életi alapon, széleskörű m ódszerism eretek segítségével és fe jle tt szám ítási, elemző s összehasonlító készséggel végzett beható vizsgálatokat. N agyobb m unkái jelen tek meg „M agyarország városi és vidéki népessége” (1925, csak az 1. rész k e rü lt közlésre), „A m agyarországi p rotestán s népesség demológiai sajátosságai” (1930) és „Dem ológiai ta n u l m ányok” (1937) címen. T ovábbi — statisztik ai és részben közgazdasági — tan u lm án y aib an m e g v ita tta többek k ö zt a sta n d ard népesség problém áját ; a vallás és a születésgyakoriság összefüggésének kérdését ; a csecsem őhalan dóság m érését ; a latifundium ok és a népszaporodás, v alam int a népesedéspolitika és a többterm elés összefüggéseit; az agrárnépsűrűség szám ítás m ódját stb. H alálozási viszonyaink terü leti alakulását tárgyaló legutolsó nagyobb ta n u lm á n y á t m ár nem tu d ta befejezni. É lete vége felé összefoglaló népességstatisztikai ta n k ö n y v kidolgozását v e tte tervbe. Ez a terv e is megvalósulatlan m a ra d t — a m agyar dem ográfia nagy kárára. Ide vonatkozó anyaggyűjtem ényét csupán igen ta rta lm a s egyetem i jegyzeteiben használta részben fel. N éhány éven á t elnöke v o lt a M agyar S tatisztik ai Társaság demo gráfiai szakosztályának és a N em zetközi N épességtudom ányi Unió m agyarországi csoportjának. E m lékét a m agyar dem ográfia tö rtén ete is megőrzi.
10*
